éves puska

Országok listájaHungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiJogi és államigazgatási Alapismeretekéves puska

Államszervezet részei.
Államhatalmi népképviseleti szervek (törvényhozó szervek)
Országgyqlés, helyi önkormányzat testületei (városi, megyei), kisebbségi önkormányzat - országos, települési vagy városi szint
Államigazgatási és közigazgatási szervek (végrehajtó szervek)
-kormány, miniszterelnök, ill. miniszterek, helyi önkormányzat(- (fQ) polgármester, (fQ) jegyzQ, (fQ) polgármesteri hivatal (ügyintézQk), közigazgatási hivatal (megyei, fQvárosi)
Bíróságok-helyi bíróságok (városi)-megyei bíróságok-ítélQ tábla (2003-tól, Budapesten, Pécsett, Szegeden, -legfelsQbb bíróság
Ügyészség-legfQbb ügyész (jelenleg Polt Péter)-megyei ügyészség-helyi ügyészség
Egyéb szervek-alkotmánybíróság-állami számvevQszék (ÁSZ)-állampolgári jogok országgyqlési biztosa -pénzügyi szervezetek állami felügyelete (PSZÁF)
Államhatalmi népképviseleti szervek (törvényhozó szervek)
Országgyqlés:LegfQbb államhatalmi népképviseleti szerv. Feladata és jogköre az alkotmányban rögzített.
Legfontosabb feladata biztosítani a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározni az ország
kormányzásának szervezetét és feltételeit.
Jogköre:- alkotmány, törvények megalkotása
- költségvetés elfogadása,- nemzetközi szerzQdések megkötése,- személyi kérdésekben dönt
Helyi önkormányzat:GyqjtQfogalom. A települések és a megyék választópolgárainak közösségét jelenti.
A település és megyék között nincs függQségi kapcsolat, egymástól eltérQ feladatuk és hatáskörük van.
- települési önkormányzat feladatai:- helyi közfeladatok ellátása ,- gazdasági program megállapítása
- helyi adók (iparqzési, gépjármq, kommunális& ),- hitelfelvétel,- intézmény alapítása (iskola, óvoda& ),- személyi ügyek
Megyei önkormányzat:Olyan körzeti közszolgáltatás megszervezése kötelezQ (közgyqlés)számukra, amelyeket, a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelyén lakókon kívüliek is igénybe vehetnek.
Kisebbségi önkormányzat:Nemzeti és etnikai kisebbségek alkotmányos jogai gyakorlásának színterei.
Feladata: kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete.
Államigazgatási és közigazgatási szervek (végrehajtó szervek)
Kormány: A miniszterelnökbQl és a miniszterekbQl áll. Feladatai: - védi az alkotmányos rendet,- védi az
állampolgárok jogát, - biztosítja a törvények betartását,- irányítja a minisztériumok mqködését,- helyi
önkormányzatok mqködése. Mqködéséért az országgyqlésnek felel
Miniszterelnök, miniszterek:
A kormányfQ: FelelQséggel tartozik a kormánynak és az országgyqlésnek.
Feladata: A kormány munkájának az irányítása, miniszterek kinevezése.
Miniszterek feladata: Az adott szakterület irányítása, ill. a minisztérium alá rendelt intézmények munkáját ellenQrzi.
Tevékenységükért az Országgyqlésnek és a Kormánynak tartoznak felelQséggel.
Közigazgatási Hivatal: Összehangoló tevékenységet végez az összes közigazgatási szerv között. Beszámolási kötelezettséggel a belügyminiszternek tartozik.

Bíróságok: Függetlenek (politikai függetlenség)
LegfelsQbb bíróság:Elvi irányítást gyakorol a többi bíróság felett. A legfelsQbb bíróság jogegységi
határozatai a többi bíróságra nézve kötelezQek.
Ügyészségek: Hierarchikus szervezet. Alá - fölé rendeltség. Feladatai:- vád képviselet,- nyomozó hatóság
- törvényességet felügyelik
Egyéb szervek
Alkotmánybíróság: 1990-ben hozták létre. A törvényeket vizsgálja alkotmányossági szempontból. 9-11
fQ a tagok száma. 6-10 év is lehet a vizsgálati idQ. Bárki írásbeli kérelemmel fordulhat az alkotmánybírósághoz (de ennek sok feltétele van). Döntése mindenkire nézve kötelezQ (fellebbezésnek helye nincs).
Állami számvevQszék (ÁSZ): Az országgyqlés pénzügyi  gazdasági ellenQrzQ szerve. Ott vizsgálódhat, ahol állami pénzt kezelnek. Javaslatot tesz, s az intézkedést a vizsgált szerv vezetQje kezdeményezi.
Ombudsmann: Állampolgári jogok országgyqlési biztosa (Lenkovics Barnabás).
Feladata: Kivizsgálni az olyan ügyeket, ahol az állampolgárok alkotmányos jogai sérülnek. Bárki fordulhat hozzá, akkor, ha az összes jogorvoslati lehetQséget kimerítette
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF): 2000-ben jött létre az Állami Pénz és TQkepiaci FelügyeletbQl. A pénzügyminiszter felügyelete alatt áll. Országos hatáskörq szerv. Önálló költségvetési szervként mqködik. Tevékenysége pénzügyi intézményekre, pénzintézetekre, tQzsdére terjed ki.
PSZÁF intézkedései: - kezdeményezheti a pénzintézet vezetQjének leváltását,- a pénzintézet tevékenységének felfüggesztése, - pénzintézet felszámolása
Döntése ellen fellebbezésnek helye nincs!
Társadalmi viszony  Jogviszony
Társadalmi viszonyon a társadalomban élQ emberek valóságos kapcsolatait értjük.
Jogviszony a jog által szabályozott társadalmi viszony, pl.: házasság.
A jogviszony három elemi egysége:
1. Jogviszony alanyai: Akik között a jogviszony fennáll. Lehetnek:- ember (természetes személy),- állam
Jogi személy: ember által alkotott olyan szervezet, amely bizonyos jogi kritériumoknak megfelel.
2. Jogviszony tartalma: A jogviszony alanyait megilletQ jogok és terhelQ kötelezettségek.
3. Jogviszony tárgya: Mindaz amire a jogok és kötelezettségek irányulnak.
Jog szó jelentése:
-jogszabály: olyan szabály, magatartási norma, parancs, amelyet az állam alkot, elismer és végrehajtását végsQ soron fizikai kényszerrel is biztosítja.
-jogosultság: uralmat, hatalmat jelent más ember felett
-szabadság: szabadon dönthetek bizonyos dolgokban
Jogforrások
Csoportosítása:
-belsQ: Jog létrehozója, megalkotója. Azon állami szervek, amelyek jogszabály kibocsátására jogosultak.
-külsQ: Jogszabály megjelenési formája. (törvény, rendelet)
-írott (jogalkotói jogforrás): Az arra hivatott állami szervek által meghatározott eljárás keretében megalkotott jogszabályok, amelyeket kihirdettek.


-íratlan (jogalkalmazói jogforrás):
szokásjog: tartalmazza a társadalom tagjainak állandóan alkalmazott jogi tartalmú meggyQzQdését, gyakorlatát, rendszeresen ismétlQdQ magatartását, melyet az állam elismer, és kötelezQ erQre emel.
precedens jog (angolszász jogrendszerekben): valamely felsQ bírósági döntést azonos, vagy hasonló esetekben alkalmaznak.
bíró alkotta jog: a bírósági gyakorlatban lassú idQ alatt kialakult megoldási módokat, elveket használnak fel az adott konkrét ügy elbírálásához. Ezek a jogegységi határozatok.
Alkotmány: Alaptörvény. Az országgyqlés 2/3-os többséggel hozza létre.
Szabályozza:- az állami, társadalmi, jogi rendet,- az államszervezetet,- a fegyveres testületek mqködését,- az állampolgárok alapvetQ jogait és kötelezettségeit,- a választások rendjét,- a nemzeti jelképeket
Önkormányzati rendelet: törvény és kormányrendelet felhatalmazása alapján születnek. Szabályozzák a helyi testületi sajátosságokat, valamint azokat a területeket, amelyeket magasabb szintq jogszabályok nem rendeznek.
Jogforrások hierarchiája: alacsonyabb szintq jogszabály magasabb szintq jogszabályt nem módosíthat, nem helyezhet hatályon kívül, és nem rendelkezhet vele ellentétesen.
Állami irányítás egyéb jogi eszközei
- egyedi határozat: Köztársasági elnök, ill. miniszterek határozatai.
- normatív (szabályozott) határozat: -ot hozhat az országgyqlés, kormány és helyi önkormányzatok.
Szabályozzák saját mqködésüket, ill. a hozzájuk tartozó intézmények feladatait.
- utasítás: kiadhatnak miniszterek, ill. az országos hatáskörq szervek vezetQi, pl.: Nemzetbiztonsági
Hivatal, KSH& stb. Az irányított szervek mqködését szabályozzák.
- jegybanki rendelkezés: MNB elnöke (Járai Zsigmond) bocsáthat ki. Pénzügyi szervezetek mqködését
szabályozzák ilyen jegybanki rendelkezésekkel, pl.: jegybanki alapkamat értékét.
- statisztikai közlemény: A KSH bocsátja ki. Számokat, fogalmakat, módszereket tartalmaznak.
TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) – vállalkozások alapításánál.
Jogszabályok érvényessége
Egy jogszabály akkor érvényes, ha a jogszabály kibocsátására jogosult jogalkotó szerv a jogalkotásra vonatkozó eljárási szabályok szerint megalkotta és a megalkotott jogszabályt meghatározott módon kihirdette. Kihirdetés = nyilvánosságra hozatal.
A Magyar Köztársaság hivatalos lapjai:Magyar Közlöny, Határozatok Tára, tárca közlönyök ( tárca = minisztérium (-ok adják ki, pl.: pénzügyi közlöny. Ha a szöveg eltér a tárca közlöny és a Magyar Közlöny között, akkor a Magyar Közlöny az irányadó)
Jogszabályok hatálya
Egy jogszabály akkor hatályos, ha alkalmazható, ill. végrehajtható.
Érvényesség és hatályosság összefüggései:
- érvényes, de még nem hatályos, pl.: a 2003-ban elfogadott 2004-es ÁFA törvény
- érvényes és hatályos, pl.: 2004. jan.01. – tQl az az évi ÁFA törvény (még 2003-ban elfogadják)
- érvényes, de már nem hatályos, pl.: 2004. dec.31. után már nem hatályos a 2004-es ÁFA törvény.

Jogszabályok hatályának fajtái:
- idQbeli hatály: a jogszabály mely naptól, idQponttól lép hatályba. A hatályba lépésrQl általában maga a jogszabály /hatályba léptetQ rendelkezés/ rendelkezik, de más külön jogszabály is rendelkezhet errQl. lehetQségek:- kihirdetés napján lép hatályba (Magyar Közlöny dátuma)
- kihirdetés napjától számított valahányadik napon lép hatályba, pl.: 45. napon
- a jogszabályban meghatározott napon lép hatályba, pl.: 2004. jan. 01.- tQl
Jogszabály mikor veszti hatályát:- jogszabályban meghatározott idQtartam lejár
- másik jogszabály hatályon kívül helyezi
Jogszabályok személyi hatálya: Azoknak a személyeknek a meghatározását jelenti, akikre a jogszabály jogokat és kötelezettségeket állapít meg.
Területi hatály: Azt határozza meg, hogy mely földrajzi területen kell a jogszabályt alkalmazni. Az Alkotmány, törvények, kormányrendeletek, miniszterelnöki- és miniszteri rendeletek hatálya a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed. Az önkormányzati rendelet hatálya csak az adott önkormányzat területére terjed ki.
Fogalmak:
Jogképesség: az embernek, az államnak és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehet, az az jogai és kötelezettségei lehetnek.
CselekvQképesség = szerzQdQképesség: az embernek az a képessége, hogy saját nevében ill. saját akarat elhatározásából jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat.
Belátási képesség: azt jelenti, hogy a nagykorú személy elmebeli állapota olyan, hogy képes ügyei vitelére (18 felett).
SzerzQképesség: jogképesség korlátozása
VétQképesség: a kártérítési jog kategóriája. Azt jelenti, hogy a kárt okozó ember szellemi fejlettsége olyan szinten van, hogy az általa okozott kárért személyében felelQsségre vonható.
Jogképesség
Jogképesség jellemzQi:
- általános ( minden élQ embert megillet
- feltétlen ( minden embert megillet függetlenül:- korra, nemre, fajra, nemzetiségre, felekezetre
- egyenlQ ( a jogképesség terjedelmében nincs különbség az emberek között
A jogképesség kezdete (emberekre vonatkozóan): a jogképesség minden élQ embert megillet, fogamzásának idQpontjától kezdve (a születés dátumától visszafelé számított 300. nap). A méhmagzat jogképessége is általános, feltétlen és egyenlQ. Ha a születendQ gyermek érdekei úgy kívánják meg, akkor részére a gyámhatóság gondnokot nevez ki.
A gondnok rendelés két esete: az anya maga is kiskorú, a szülQ és a gyermek között érdekellentét áll fenn
A gondnokság a gyermek születéséig tart. Gondnok lehet: - bármelyik szülQ,- nagyszülQ,- hivatalból kirendelt gondnok
Jogképesség megszqnése:- halállal,- holttá nyilvánítási eljárással
Holttá nyilvánítási eljárás: bírósági határozattal állapítják meg a halál idQpontját. A holttá nyilvánítást az eltqnéstQl számított 5 év után mondja ki a bíróság, ha az eltqnt személy életben létére utaló semmilyen jel nincs. Ha az eltqnés hónapja ismert, akkor a halál idQpontja az eltqnést követQ hónap 15. napja.
A holttá nyilvánítás jogi következményei: - az örökség megnyílik,- a férj ill. a feleség új házasságot köthet


CselekvQképesség
CselekvQképesség fajtái:
- cselekvQképesek:CselekvQképes az, akinek a cselekvQképességét nem zárták ki, ill. nem korlátozták.
A cselekvQképes személy maga köthet szerzQdést ill., tehet más jognyilatkozatot.
- korlátozottan cselekvQképesek:14 és 18 év közötti kiskorú és azok a nagykorúak, akiket a bíróság cselekvQképességet korlátozó gondnokság alá helyez. (16 év felett engedéllyel házasságot köt, automatikusan nagykorúvá és cselekvQképessé válik)
A bíróság döntését 3-féle elmebeli állapot határozhatja meg:- elmebetegség, - szellemi fogyatkozás, - káros szenvedély (alkohol-, drog-függQség)
A cselekvQképesség korlátozásának további feltétele: az adott személy belátási képessége, tartósan vagy idQszakonként visszatérQen nagymértékben csökkent.
A korlátozottan cselekvQképes személynek minden esetben törvényes képviselQje van.
A törvényes képviselQ:- kiskorú esetén szülQ vagy gondozó, - nagykorú esetén gondnok
A korlátozottan cselekvQképes személy jognyilatkozatai:
- önmaga teheti meg:- személyes jellegq jognyilatkozatok, pl.: házasságkötés, vagy személyes jogainak védelme érdekében felléphet
- mindennapi életben elQforduló kisebb jelentQségq szerzQdések megkötése
- munkával szerzett keresményével szabadon rendelkezhet
- elQnyös szerzQdések megkötése
- törvényes képviselQ a gyámhatóság beleegyezésével tesz meg:
- tartási, életjáradéki és öröklési szerzQdés, ha az eltartotti oldalon van a korlátozottan cselekvQképes
Tartási szerzQdés: a két fél az eltartó és az eltartott. ( Az eltartott adhat készpénzt, ingatlant és ingó dolgot cserébe ápolásért, gondozásért, illQ temetésért.
Életjáradéki szerzQdés: pénz vagy termék szolgáltatása meghatározott idQnként
Öröklési szerzQdés: Tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.- öröklési jogviszony, - egyes vagyoni ügyletek
- gyámhatóság jóváhagyásával sem tehetQ:
- szokásos mértéket meghaladó ajándékozás (500 ezer a határ).
- kötelezettségekért való felelQsségvállalás (pl.: kezesség).
- jogokról ellenérték nélkül történQ lemondás (pl.: haszonélvezeti jog)
- cselekvQképtelen:- Az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be.
- Akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyez (cselekvQképességet kizáró gondnokság alá azt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik).
- Aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
CselekvQképtelenek jognyilatkozatai:
- önmaga teheti:a.,4 feltételnek megfelelQ szerzQdés:
- Mindennapi életben tömegesen elQforduló szerzQdés.
- Különösebb megfontolást nem igénylQ.
- Csekély jelentQségq.
- Közvetlenül kell kötni (pl.: bevásárlás).





b.,CselekvQképesség esetén is indokolt lett volna.
- törvényes képviselQ a gyámhatóság beleegyezésével teszi meg (ugyanaz, mint a korlátozottan cselekvQképességq).
- gyámhatóság jóváhagyásával sem teheti meg (ugyanaz, mint a korlátozottan cselekvQképességq).
Személyességi jogok
Az ember életét és szabadságát védik, az emberi jogokból és az Alkotmányból kiindulva. Az emberi társadalmaknak alapvetQen két csoportja létezik a személyességi jogok védelme szempontjából:
- az egyént feltétel nélkül alárendelik a társadalomnak, pl.: Egyiptom, stb.…
- emberi személyiség szabadságán, függetlenségén nagy hangsúly van.
A személyiségi és emberi jogok védelmére két nemzetközi szervezet jött létre:
- Emberi Jogok Európai Bírósága
- Emberi Jogok Európai Bizottsága
Személyességi jogok
1. Névvédelem:13. századig 1 név volt. 13. század vége felé alakult ki. A nevek szolgálnak egyrészt a név viselQjének azonosítására. A név szolgál a társadalom többi tagjától való elkülönítésre. A valódi kapcsolatok kifejezésére. A név használatot a családjog szabályozza.
Vezetéknév:apa vagy anya neve
Keresztnév:korlátozva:- maximum két keresztnév,- magyar utónév könyvben szerepeljen, - gyermek nemének megfelelQen
Névváltoztatást kezdeményezni a Belügyminisztériumban lehet.
2. Jó hírnév, becsület védelme:A jogsértés hírnévrontó vagy becsületsértQ valótlan közléssel valósul meg. Ez történhet szóban, írásban. Képekkel, rajzokkal vagy akár mozdulatokkal. A közlés lehet közvetlen vagy közvetett (híresztelés). Akkor beszélünk jogsértésrQl, ha alkalmas a személy téves, hátrányos megítélésére.
3. Sajtó helyreigazítás:Csak személyesen kérheti a bíróságon.
HatáridQk:- ha a sajtó útján megtörténik a jogsértés, akkor 30 napon belül lehet írásban helyreigazítást kérni (szerkesztQnek kell küldeni)
- egy esetben a sajtószervnek a helyreigazítást 8 napon belül vagy a következQ számban kell közzé tenni
- ha a sajtószerv elutasítja a helyreigazítást, 15 napon belül keresetet lehet a bíróságon benyújtani
Személyiségi jogvédelem esetén a szankciók:- anyagi jogi kártérítés, - erkölcsi kártérítés
Jogi személy
Állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek. A jogi személy jogképes. Jogképessége kiterjed mind a jogra, mind azokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fqzQdnek.
Jogi személy ismérvei:
- alapítótól vagy alapítóktól való függetlenedés. A társaság tartozásaiért az alapító nem felel.
- valamilyen mértékben megfeleljen a gazdasági forgalomban
- meghatározott céljának kell lennie (nem lehet jogellenes)
- szervezet tartós mqködése
- állandó szervezettel kell rendelkeznie
- tagoktól elkülönített vagyon (amellyel önálló vagyoni felelQsséggel bír)
Jogi személyek csoportosítása:
- magánjogi (Kft, Rt) - személyösszesség - közjogi (Kkt, Közalapítvány)- vagyonösszesség (alapítvány)
- vegyes (Kft, gazdasági társaság)
Állam, mint polgári jogban
Az állam, mint a vagyonjogi jogviszony alanya az általa okozott károkért felelQsséggel tartozik. Az államot vagyonjogi jogügyletekben a pénzügyminiszter képviseli (Draskovits Tibor). Ezt a jogkörét állami szervekre átruházhatja. Az államot vagyonjogi szempontból többletjogok nem illetik meg.
Jogviszony tárgya:- közvetlen tárgya a jogviszonynak: emberi magatartás, amit a jogviszony alanyai egymás irányába tanúsítanak
- közvetett tárgya a jogviszonynak: dolog, minden birtokba vehetQ testi tárgy, ide tartozik a pénz, értékpapír, bármely emberi uralom alá hajtható természeti erQ.
Nem tartozhat a dolgok közé az ember!
Dolgok csoportosítása:
-Ingó, pl.: ékszer, minden, ami állagsérelem nélkül mozdítható
Ingatlan, pl.: ház, föld, és ami vele szilárd összeköttetésben van
-Elhasználható: rendeltetésszerq használata abban áll, hogy részben vagy egészben elhasználják, pl.: élelmiszerek
Elhasználhatatlan: pl.: dísztárgyak, íróasztal
-HelyettesíthetQ: fogalomban szám, súly, mérték szerint szerepel, pl.: 1 kg alma
Helyettesíthetetlen: mikor a dolog meghatározásához egyedi körülírásra van szükség, pl.: dísztárgy
-Osztható: dolog felosztása után minQségi rendeltetése ugyanaz marad (felosztás nem esik értékcsökkenéssel), pl.: olaj
Oszthatatlan: ami nem osztható, pl.: ló, asztal
-Értékkel bíró: az a dolog, amely bármely emberi szükséglet kielégítésére alkalmas, pl.: autó
Értékkel nem bíró:- haszontalan dolgok: nem vagyonjogi kategória, - felbecsülhetetlen: mqkincs
-Egységes: ami természetes fejlQdés eredménye, pl.: növények
Összetett: összetevQk, alkotóelemek az összetétel után is felismerhetQek, pl.: gyqrqs kQ
Jogviszony tartalma: Jogviszony alanyait megilletQ jogosultságok és terhelQ kötelezettségek.
1.jogosultság: mindaz, ami a jogalanyokat a jogrend alapján megilleti és bírósági úton kikényszeríthetQ.
Bírósági úton nem kikényszeríthetQ követelések:
- Elévült követelések: idQtartama 5 év
- Államilag nem engedélyezett szerencsejátékból és fogadásból származó követelések.
2.kötelezettségek: követendQ és tanúsítandó magatartás, pl.: a károkozó az általa okozott kárt köteles megtéríteni.





















SzerzQdések
SzerzQdés: két vagy több fél egybehangzó ill. kölcsönös akaratnyilatkozata, amely joghatást vált ki. A szerzQdés alanyait feleknek hívjuk. Magyarországon a szerzQdések szabadságának az elve érvényesül.
SzerzQdések csoportosítása:
-Ingyenes: a kötelezettséget vállaló fél nem igényel ellenszolgáltatást, pl.: ajándékozás
-Viszterhes: a szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatás áll. Bíróság nézi az arányt és 40-50 %-nál beavatkozik.
A szerzQdés tárgya = szolgáltatás ( a szolgáltatás mindaz, amit a jogosult a kötelezettQl követelhet.
Szolgáltatás csoportosítása:
-FQszolgáltatás: az amiért a szerzQdés létrejött (dolog átadása kifizetése).
Mellékszolgáltatás: fQszolgáltatás megerQsítQje, velejárója, pl.: házhozszállítás, garancia, tájékoztatás, okirat (autóvételkor).
-Egyszeri szolgáltatás: egyszeri szolgáltatás esetében egyszeri mozzanatból áll, pl.: adás-vétel
Állandó szolgáltatás: pl.: eltartási szerzQdés
IdQszakonkénti szolgáltatás: pl.: bérleti díj
-Egyedi szolgáltatás: a felek a szerzQdés tárgyát úgy határozzák meg, hogy a többi hasonló dologtól megkülönböztetve konkrétan megjelölik, pl.: autóvásárlás
Fajlagos szolgáltatás: tárgyát fajta és mennyiség szerint határozzák meg.
Zártfajú szolgáltatás: ha a szolgáltatás tárgyának meghatározásának a fajtán belül valamilyen megszorítást tartalmaz, pl.: cipQn belül férfi
SzerzQdések létrejötte:- szóban- írásban- ráutaló magatartásban, pl.: kávéautomata, parkolójegy
KötelezQ a következQ szerzQdéseket írásba foglalni:- ingatlan adás-vételi szerzQdés,- bankhitel szerzQdés, - biztosítási szerzQdés, - eltartási szerzQdés, - kezesség, - jelzálog
Írásba foglalás okiratai:
-Egyszerq okirat: írásba foglaltan tartalmazza a szerzQdés lényegét, elemeit, létrejöttének körülményeit és a nyilatkozattevQk aláírásait.
-MinQsített okirat: egyszerq okirat + saját kezqleg írták és aláírták, két tanú (név + lakcím) hitelesítette, a tanúnak nem kell tudnia, hogy a szerzQdés mibQl áll, csak az aláírást igazolják, az aláírást közjegyzQ hitelesíti.
-Közokirat: közjegyzQ, bíróság ill. más hatóság ügykörén belül eljárva meghatározott formában bocsát ki.
SzerzQdések érvénytelensége: a szerzQdés akkor érvénytelen, ha nem alkalmas a célzott joghatás kifejtésére.
Érvénytelenségi okok:
- szerzQdési akaratban lévQ hiba (kényszer és fenyegetés útján létrejött
- szerzQdési nyilatkozatban lévQ hiba (nem foglalták írásba, amit kötelezQ írásba foglalni,
- célzott joghatásban lévQ hiba (tilos szerzQdések)
-jogszabályba ütközik a szerzQdés
-nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik a szerzQdés
-uzsorás szerzQdés (tilos érvénytelen szerzQdés)
- a másik fél szorult helyzetének kihasználásával jön létre
- szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltqnQen nagy aránytalanság
Részleges érvénytelenség: ha egy szerzQdés csak részben érvénytelen, akkor az egész szerzQdés csak akkor dQl el, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
ElQszerzQdés: elQzetes vagy ideiglenes szerzQdés. A felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy késQbbi idQpontban szerzQdést fognak kötni. Csak akkor kell írásba foglalni, ha a késQbbi idQpontban lévQ szerzQdést is írásba kell foglalni, pl.: bankhitel, jelzálog. ElQszerzQdést általában akkor lehet kötni, ha a szerzQdés végleges tartalmát még nem tudják meghatározni, de biztosítani akarják, hogy a szerzQdés megfelelQ idQpontban létrejöhessen.
Képviselet: vannak oly*.0¢¤º¾ b f ¢

,
0
p
š
À
Ä
Ú
Ü
,
.
‚
„
”
–
Æ
È
è
ê
V

Z

|

~

€



’

Ú

Ü

ü

þ




8
:
Z
\
Ž

â
ä
B D óçÜÑŹŹŹŹÜÑŹŹŹŹŹŹܱŹŹŹŹ¦Ü±Å¹ÅÅ¹¦Ü±Å¹Å¹Å¹Å¹¦h§7t>*CJaJ h§7th¼=ÚCJaJ h§7tCJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh%
>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJ h(Éh%
CJaJh(Éh%
5CJaJh(Éh¼=Ú5CJaJ9.¢
‚
~


D ¸ †<’èšb.øè /’Ë ”JØöîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîîî $a$gd§7t$
ÆØ a$`ƒýD ¸ Ò F†ü<’¢`bšÀ"b8v²´V X v x Ä Æ è ê Rúü/G†’Ë ªÂèì24€ÆÚ JbØêdŽê"òçÛÏÛÏÛÏÛÏÛÏÛçÛÏÛÏÛÏÛÏÛÏÛÏÛÄçÏÛ»ÛÏÛçÛÏÛòçÛÏÛÏÛÏÛÏÛÏÛçÛ¯Û¯ÛçÛ¦h>s>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh§7t>*CJaJ h(Éh%
CJaJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJh(Éh¼=Ú5CJ\aJ=ØdRê "‚L-¬-~ ¶ Ò š!6#Ê$`%´&).*‚*Â*b+ð+,„,å,P.÷÷÷÷÷÷ë÷÷÷÷÷÷÷÷÷ææææææææææ$a$
$„!`„!a$gd>s $a$gd>s"8€‚¨
-L-¬-Â-Ä-Æ-ú-8 X Z | ~ ´ Ò ô 6#j#Ê$à$`%r%t&²&´& ')&)*)–)˜)ô)ø)‚*Â*ð+,0,=,\,z,{,å,ü,P.z.ä.
/

/:0<0ª0¬0 1&1F1òæÚÏæÃæµòÃæÃæòæòæµÏæÏæÏæ©æÃæÏæ©ÃæÃæÃæµæÏ©æÃæÃæ©æ©æÏ æ æ æµÏh(É>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh(Éh¼=Ú5CJ\aJh(Éh%
>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJh>sh¼=Ú>*CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh%
5CJ\aJ;P.ä.
/:0ª0 1&1F12Ž2º3¼3¾34Ž5€6â7p8:Â; =^=ê=®>T? @¨@lAúúòòòêúêêêêêêêêúúúúúêúúúúúú $a$gd%
$a$gd(É$a$F1H1T122$2Ž22Ê2º3¾3À344Œ5Ž5¨5€6 6â7ö7ø7n8ˆ8Ð8Ò8ü8þ8B9D9°9²9à9â9:>:Â;ô; =^=„=ê=2>T?j?¨@Ø@
B#BqBrBB€BˆB‰BB‘BBžBÆBõêÞõêÞõêÞÖõêÈÞêÈÞÈÞ¼õÞêÞ°Þ°Þ°Þ°Þ°ÞêÞêÞ¼êÞêÞêÞêÞêÞ¡Þ¡Þ¡Þ¡Þ¡Þh(Éh¼=Ú5>*CJ\aJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú5CJaJh(Éh¼=Ú5>*CJaJ h>sCJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJ h(Éh%
CJaJ;lA
BgBÆBàBØCÏDäD(ERE¢EjF,G.GnG˜I8JÒJpKÄKpL²M¼M¬NþOîP>Q²RÊRúúúúúúúúúúúúúúúòòúúòúúúúúúúò $a$gd%
$a$ÆBàBØCþC

D DD D0D1DÎDÏDäD(EQE,G.GnGèH&IÒJ KÄKLpL€L²M»M¼MÈM¬NôNþO"PîP

Q>QXQ²RÈRÊRøRSSbSdS~S¬SºS¼SÈSÌSÖSÚSòæÚæÎæÎæ¿æÚòæ´æ¬´æ£æ´æ´æ´æò”´æ´æ´æ´æ´æòæ´æ¿æ¿æˆæˆæˆæˆh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú5>*CJ\aJh>s>*CJaJ h>sCJaJ h(Éh¼=ÚCJaJ jàðh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh%
>* CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh¼=Ú5CJ\aJ5ÊRøRJS T¢T@W XþX„Yü[Ø\Ú\Ü\þ\0]ú]œ^„`¦aÜb‚c,dœd e2f¢fâf^g2húúòúúúòúúúòòòúòúòòúòòòòòòúòò $a$gd%
$a$ÚSòSôS"T$T¢TþT@WzWªW¬W¦X¨X¾XÀXþX,Y@YBY„Y¼Yü[N\|\~\Ø\Ü\þ\0]T]ø]ú]œ^Ü^‚`„`aaHaLa‚c®côcøc,dœdÄdvexeže eóçóØóÍóÁóçóçóçóÁóçóÁóÁóç󶨚‹ó‹ó‹ó‹óçóçóÁóçóÍÁóóÁh(Éh%
>* CJaJh(Éh¼=Ú5>* CJ\aJh(Éh¼=Ú6CJ]aJh(Éh¼=Ú5CJ\aJ h>s5CJ\aJh(Éh¼=Ú>* CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJ jàðh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJ2 eâf\g hh2hVh¤h¦hxi¦i j:jÆjÊjüjNkÖlül^m`mnnìo6pVp\pàqêqðqPrÊrs
s0s2sˆsðstìvÿvwxzzBzXznzžz zèzìz&{({¢{à{~P~š~œ~°~RóçóÛóÐóÁóÐóÐóÛóçó²ó²óÛóÐçÛó©ÛóçóÛóÛçó›ó›ó²óçóçÛóÛóÛóÛó²ó²ó²Ûóh(Éh¼=Ú5CJ\aJh>s>*CJaJh(Éh¼=Ú5>* CJ\aJ jàðh(Éh¼=Ú>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJ=2hxi jüjNkÊkFlÖl`m$oìo6p¢p

qZqˆqàqâqäqæqèqêqPr2sðst”uv\v÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòò$a$ $a$gd%
\vªvÊvìvwzBz({¢{ ~œ~¶†€R‚"‚øƒ&„è„^…Ö… †`†ö†4‡ˆFˆ|ˆúúúúòòòúúúòòúúúúêòòòòòúêòòú $a$gd(É $a$gd%
$a$R¨ØÜ‚"‚øƒ&„ö†4‡`‡Š‡Â‡Fˆ|ˆcŠuŠ˜ŠÅŠÆŠãŠŒ^Œ`ŒLz|~Ž€ŽÀÂ(‘*‘v’x’2“V“²“¶“ð“ò“•D•F•Ô•Ö•Ú•ò•¨–——T—V—˜˜"˜Ê˜Ì˜™(™óçÛçÍçóçóÛçÛçÍçóÂçÛçÂçÛçóÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçó¶çóçóç«çÂç¶óçÛ¢Íh>s>*CJaJ h(Éh%
CJaJh(Éh%
>* CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJh(Éh¼=Ú5CJ\aJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJ;|ˆcŠãŠLzø~ŽbÀb(‘’v’2“ð“j”•Ö•¨–—V—þ—è˜ê˜ì˜î˜ð˜ò˜úòòúúòòòòòòòòòòòúòúòòúúúúúúú $a$gd%
$a$ò˜ô˜ö˜ø˜ú˜ü˜þ˜™™™™™
™

™ ™™™*™¾šöšª›Ôœ ÚtžxŸ: ˜ ô úúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòúúòòòòò $a$gd%
$a$(™*™>™¾šöšøš
›ª›¬›Â› ÚÜúxŸzŸ¦Ÿô ö ¡Ü£
¤œ¤Ä¤¥B¥D¥n¥r¥ ¥¤¥Î¥Ò¥æ¥ê¥¦¦6¦8¦X¦L§N§r§© ©(©ä©ªóçÛçÐÅÛÐÅÛ¶ÛŪÅÛÐÅÛªÅÛçÛŢ۪۪۪۪۪ۗ‰}ÅÛªÅÛªÅÛçh(Éh%
>* CJaJh(Éh¼=Ú5>*CJaJ h>sh¼=ÚCJaJ h>sCJaJh(Éh%
>*CJaJ jàðh(Éh¼=Ú>*CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJ h(Éh%
CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh>sh¼=Ú>*CJaJ1ô .¢Â¢Ü£œ¤¦6¦L§©ä©¼ªèªz«2¬š¬Þ¬>­ ­®ª®°”³žÞÊÞVß÷÷òòòò÷÷÷òò÷÷÷æææÝÝÝÝÝÑÑ
$
ÆÐa$gdr\Õ$
ÆÐa$
$
ÆÐa$gd%
$a$ $a$gd%
ª ª¢ª¼ªèªx«z«0¬2¬š¬œ¬Þ¬à¬>­@­ª®Ü®.¯n¯°(°*°Ô°Ö°ˆ±Š±@²B²Ü²Þ²”³ª³À³ÞžÞÈÞÊÞÌÞVßXߚߜßhà€à ááFábáÖâØâˆãŠãÈãâãäã åålå‚åóçóÛóçóçóçóçóçóÛóÏóÁÛóÏóÏóÏóÏóÛó¿óÛóÏóÏóÏóÛóÏó´óÏóÏó¦ÛóÏó”#h(Éh¼=Ú56>*CJ\]aJh(Éh¼=Ú5>* CJaJ h(Éh¼=ÚCJaJUh(Éh¼=Ú5>*CJaJh(Éhr\Õ>*CJaJh(Éh¼=Ú>* CJaJh(Éh%
>*CJaJh(Éh¼=Ú>*CJaJ:an szerzQdések ill. jognyilatkozatok, amelyeket csak önállóan lehet megtenni,
Képviselet alapulhat:
-Törvényen illetQleg hatósági rendelkezésen, pl.: törvényes képviselQ
-Jogügyleten alapuló, pl.: ügyvéd
-Jogi személy alapszabályán illetQleg szervezeti szabályzatán /Kft; KV; Rt; pl.: Kft esetén ügyvezetQ/
ÁlképviselQ:az, aki képviseleti jogosultság nélkül más nevében szerzQdést köt vagy más jognyilatkozatot tesz,.
Két esete van:- képviseleti jogosultság teljes hiánya
- meglévQ jogosultság túllépése, pl.: idQbeli, tartalmi
Az álképviselQ által kötött szerzQdések érvénytelenek. Ha a képviselet utólag jóváhagyja a jognyilatkozat érvényessé válik. ÁlképviseletbQl származó károkért az álképviselQ minden esetben felelQséggel tartozik.
Meghatalmazás: egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó arra jogosítja fel a meghatalmazottat, hogy helyette és nevében jognyilatkozatot tegyen. Ha a meghatalmazás érvénytelen a meghatalmazott álképviselQnek minQsül. Ha a meghatalmazás a meghatalmazó minden ügyére vonatkozik általános meghatalmazásról van szó. A különös meghatalmazás egy ügyben jogosít képviseletre. A meghatalmazás érvényességéhez ugyan olyan alakszerqség szükséges, mint ahhoz a szerzQdéshez, amelynek megkötésére jogosít. Az általános meghatalmazást és az ügyvédi meghatalmazást mindig kötelezQ írásba foglalni.
A meghatalmazás megszqnése:
-Annak a jognyilatkozatnak a megtételével, amelyre irányul.
-Visszavonással
-Bármelyik fél halálával
-Ha határidQre kötötték, ennek megszqnésével
Megtámadási okok /amelynek esetén a szerzQdés megtámadható/
1. Tévedés: Aki a szerzQdés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerzQdést megtámadhatja, ha tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette.
Lényeges: - személyben való tévedés - tárgyban való tévedés- tartalomban való tévedés
Jogi tévedés: fQ szabály szerint a szabályszerqen kihirdetett jogszabály kötelezQ erejq,és annak nem tudásával senki sem védekezhet. Ez alól az elv alól kivételt tesz a törvény (Ptk.), amikor megengedi jogi kérdésben való tévedés címén a szerzQdés megtámadása.
A szerzQdés megtámadásának feltételei jogi tévedés esetében:
--tévedés lényeges legyen
-jogszabály tartalmára vonatkozzon
-a felvilágosítást jogi szakértQ adja
-munkakörében járjon el
-a felek együttesen jelen legyenek
-a tévedés nyilvánvaló legyen
2. Megtévesztés: MegtévesztésrQl akkor van szó, ha a szerzQdQ felek a jognyilatkozat megtételénél ill. elfogadásánál valamely lényeges körülményre vonatkozólag tévedésbe ejtették, vagy tévedésben tartották.
3. Fenyegetés: A nyilatkozó fél vagy hozzátartozója ellen akár személyi, akár vagyoni jogellenes hátrány kilátásba helyezése.
SzerzQdés módosítása:
1. A felek közös megegyezéssel módosítják
2. Egyezséggel
3. Bírósági úton:- a felek között tartós jogviszony álljon fenn- szerzQdéskötés után valamilyen változás történjen- változás következtében a szerzQdés teljesítése valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértse
SzerzQdést biztosító mellékkötelezettségek
Foglaló: A szerzQdés megkötésekor, a szerzQdés megkötésének jeléül átadott pénzösszeg vagy dolog. Bármilyen szerzQdés biztosítására ki lehet kötni foglalót. A foglalót jogszabály nem köti írásbeli alakhoz. Ha a szerzQdés teljesül, a foglaló az ellenértékbe beszámít. Ha a foglaló dolog, akkor az visszajár és a teljes vételárat, kell kifizetni. Ha a szerzQdés nem teljesül, akkor vizsgálni kell, hogy kinek a hibájából nem teljesült.- ha a foglalót adó hibájából nem teljesül, akkor elveszti a foglalót
- ha annak a hibájából nem teljesül, aki a foglalót kapja, akkor a kétszeresét kell visszatérítenie
- ha mind a két fél hibájából nem teljesül, vagy közösen felbontják akkor a foglaló visszajár
Kötbér: Általában gazdálkodó szervezeteknél alkalmazzák. A kötbér nem teljesítés, vagy nem szerzQdésszerq teljesítés esetén alkalmazzák. Kötbérként kikötni csak pénzösszeget lehet. A kötbér kikötés csak akkor érvényes, ha írásba foglalják. A gyakorlatban késedelmes vagy hibás teljesítésben fordul elQ.
A szerzQdésben célszerq meghatározni: kötbér alapját, kötbér mértékét, és az esedékességet.
Jótállás: Fogyasztóvédelem eszköze, tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. Bármilyen szerzQdésszegés esetén lehet alkalmazni, de a gyakorlatban csak hibás teljesítés esetében fordul elQ.
A jótállás két dolgon alapul: - a felek megállapodásán- jogszabályon
Jótállási jogok:- kicserélés- kijavítás- áruleszállítás- javítási költségek megtérítése- a szerzQdéstQl való elállás- a hiba nem javítható- a kötelezett nem vállalja a javítást- nagyobb értékcsökkenés nélkül nem lehet javítani
Bank garancia: A biztosítékadásnak az a módja, amikor a bank arra vállal kötelezettséget, hogy:
-meghatározott feltételek teljesülése esetén
-meghatározott összeghatárig
-meghatározott idQn belül fizetést fog teljesíteni a kedvezményezett részére.
Csak akkor fordul elQ, ha a jogosult és a kötelezett is gazdasági szervezet.
Jogvesztés kikötése: Vétkes szerzQdésszegés szankcionálására. A szankció valamely jog vagy kedvezmény elvesztése. Jogvesztést csak írásban lehet érvényesen kikötni, pl.: részletfizetési kedvezmény elvesztése








Óvadék: Dologi biztosíték. A felek abban állapodnak meg, hogy a jogosultnak átadott pénzbQl, takarékbetétkönyvbQl vagy értékpapírból közvetlenül kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít, vagy nem szerzQdésszerqen teljesít. A felek megállapodhatnak, hogy a jogosult a részére átadott dolgot az egyik lehetQség letétben köteles tartani vagy felhasználhatja.
2 dolgon alapulhat: szerzQdésen illetve jogszabályon. KötelezQ alapszerqséget a törvény nem rendel hozzá (nem kell írásba foglalni)
Kezesség: Személyi biztosíték. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem fizet, akkor majd helyette fizet. Jogszabályon és szerzQdésen alapulhat. Mindig írásba kell foglalni!
Ingyenes szerzQdés. Jogosult és a kezes között van a jogviszony.
Két fajtája van: - egyszerq kezesség (a kezes sortartási kifogással élhet)
- készfizetQ kezesség (a jogosult dönthet, hogy az összeget csak a kötelezettQl, vagy csak a kezestQl, esetleg mindkettQtQl egyszerre követelheti)
A készfizetQ kezesség esetei: - a felek ebben állapodnak meg- a jogszabály írja elQ- ha a kezességet bak vállalja- kezességet kár megtérítésére vállalták
Ha több kezes vállal kötelezettséget, akkor kezességvállalásuk sorrendje a meghatározó. Ha azonos idQben történt a kezesség elvállalása, akkor együtt kötelesek a kötelezettségért helytállni.
Kezesség megszqnése: - ha a kötelezett teljesít- ha a jogosult ehhez hozzájárul
- ha a kötelezett tartozását átvállalják, de ehhez a kezes nem járul hozzá
A kötelezett halálával nem szqnik meg a kezesség!
Zálogjog: Dologi biztosíték. Célja, annak garantálása, hogy a jogosult a szolgáltatást akkor is megkapja, ha az adós nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet: Bármely forgalomképes dolog, jog és követelés. Alapulhat jogszabályon, szerzQdésen, és bírósági határozaton. Törvényes zálogjog albérlet ki nem fizetése esetén a házban lévQ cucc.
A zálogszerzQdést kötelezQ minden esetben írásba foglalni.
Zálogjog megszqnésének esetei:- ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést nyer- ha a kötelezett fizet- ha a jogszabály rendeli el- ha a zálogtárgy elpusztul
Zálogjog fajtái:
- Jelzálog: esetében a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad. P köteles az épségét megQrizni.
- Kézi zálog: esetében a zálogtárgy a jogosult birtokába kerül. P köteles az épségét megQrizni.
- Vagyont terhelQ zálogjogot: gazdasági társaságoknál alkalmazzák. A zálogjog tárgya a vállalkozás vagyona. A zálogjogosult a vállalkozás mqködését ellenQrizi. KözjegyzQi okiratba kell foglalni.















SzerzQdések teljesítése:
A szerzQdéseket tartalmuknak megfelelQen megszabott helyen, idQbe, megfelelQ minQségben és mennyi-ségben kell teljesíteni. A szerzQdés teljesítése során a feleket együttmqködési kötelezettség terheli. A szerzQdés jogosultja a lehetQ legrövidebb idQn belül köteles ellenQrizni azt, hogy a teljesítés megfelelQ-e.
SzerzQdések teljesítésének a helye:
FQszabály szerint a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, vagy székhelye. Ha a felek fuvarozót vesznek igénybe, akkor a szerzQdés teljesítése a fuvarozónak történQ átadással megtörténik.
SzerzQdések teljesítésének a ideje:
A teljesítési idQt a felek általában vagy határnapban, vagy határidQ kitqzésével állapítják meg. Ebbe a határidQbe nem számít bele a szerzQdéskötés napja. Ha a határidQ, vagy a határnap munkaszüneti napra esik, akkor a szerzQdést az ezt követQ munkanapon kell teljesíteni. A kötelezett a határidQ elQtt csak akkor teljesíthet, ha ehhez a jogosult hozzájárul.
A pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályok:
A pénztartozás teljesítésének helye a jogosult lakóhelye, vagy székhelye. Pénztartozás esetén a jogosult a határnapot megelQzQen, illetQleg a határidQ kezdete elQtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni.
SzerzQdések megszqnése:
- Teljesítéssel (egyszeri szolgáltatásokat szüntet meg)
- Közös megegyezéssel (jövQre nézve szünteti meg a szerzQdést)
- Felbontás (a közös megegyezést és a felbontást mind a két fél kezdeményezi, visszamenQleg szünteti
meg a szerzQdést, eredeti állapot helyreállítását jelenti, mintha meg sem kötötték volna a szerzQdést)
- Felmondás (egy oldalú szerzQdés, jövQre nézve szünteti meg a szerzQdést)
- Elállás (egy oldalú szerzQdés, visszamenQleg szünteti meg a szerzQdést)
- Ha a jogosult és kötelezett ugyanazon a személy lesz (öröklés)
- Kötelezett halálával (csak személyesen teljesíthetQ szolgáltatásokról)
- Jogosult halála (tartási életjáradéki szerzQdés)
A gazdasági választott bíráskodás:
A felek vitájukkal nem állami bírósághoz fordulnak, abban állapodnak meg, hogy az általuk elfogadott egy vagy több személy döntésével rendezzék a felmerülQ szerzQdéses problémákat, pl.: kereskedelemben használják gazdálkodó szervezeteknél.
ElQnyei:- eljárás egyszerq- nem nyilvános- felek maguk választják ki a döntQ személyt vagy személyeket- gyors, olcsó
SzerzQdéskötéssel jön létre, vagy egy szerzQdésben kikötésként.
Formái:- eseti: a szerzQdésben minden részletkérdésnél külön meg kell állapodni
- állandó: a gazdasági kamarák mellett mqködnek
Választásának feltételei:- a felek legalább egyike hivatásszerqen végezzen gazdasági tevékenységet és a jogvita ezzel legyen kapcsolatos
- a szerzQdés tárgyáról a felek szabadon rendelkezzenek
- a szerzQdés írásba foglalása (együttesen jelen vannak a feltételek




Mindig páratlan számú bírának kell eljárni. Mindkét fél kijelöl egy-egy bírát. Az elnököt a bírák választják. A döntést szótöbbséggel hozzák meg, ha nincs szótöbbség, akkor az elnök szava dönt. Az eljárás ítélettel zárul, ezt a bírák aláírják, és a feleknek az ítéletet megküldik. Ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha eljárási hiba történik, akkor az állami bíróság hoz ítéletet.
Adásvételi szerzQdések
A szerzQdés alanyai természetes és jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, állam.
A szerzQdés tárgya: bármely forgalom képes jog, dolog vagy követelés.
A szerzQdés tartalma: az eladó és a vevQ egymás irányába fennálló teljesítési kötelezettsége.
Eladó fQkötelezettsége: a tulajdonjog átruházása és a dolog átadása.
Mellékkötelezettsége:- tájékoztatási kötelezettség: a szerzQdés megkötésétQl a teljesítésig terheli az eladót
- okirat szolgáltatási kötelezettség
- átadással kapcsolatos költségek viselésének kötelezettsége, pl.: csomagolás,átadás helyére történQ elszállítása, szállítási kárviselés.
VevQ fQkötelezettségei:- a dolog átvétele- a vételár megfizetése, ha a vételár dolog, csereszerzQdésrQl van szó
Mellékkötelezettsége:
- a dolog átvételével kapcsolatos költségek megfizetése, pl.: átadás helyérQl történQ elszállítás
- a szerzQdéskötéssel kapcsolatos költségek viselése, pl.: ügyvédi díj, átírás (illeték)
Adásvételhez kapcsolódó jogok:
- elQvásárlási jog: a leendQ vevQt megilletQ jogosultság. ElQfeltétele az, hogy a dolog tulajdonosa el akarja adni a dolgot. Alapulhat jogszabályon és szerzQdésen. Jogszabály mindig megelQzi a szerzQdést. A szerzQdéses vásárlást mindig kötelezQ írásba foglalni. Az elQvásárlási jog nem forgalomképes és csak adásvételhez kapcsolódhat.
- az elQvásárlási jog mqködése: a dolog tulaja a 3. személy vételi ajánlatát teljes terjedelmében közli az elQvásárlásra jogosulttal, és ha Q ezeket a feltételeket elfogadja, akkor a szerzQdés közte és az eladó között jön létre. Ha az elQvásárlásra jogosult nem fogadja el, akkor az eladó és a 3. fél között jön létre a szerzQdés.
- vételi jog (opció): a vételi jog jogosultja egy oldalú nyilatkozatával bármikor kikényszerítheti az adásvételi szerzQdést. Alapulhat jogszabályon ill. szerzQdésen.
A felek a következQben állapodnak meg:- az adásvétel lényeges elemeiben- a vételárban- a fizetés módjában- a vételi jog fennállásának idQtartamában
A vételi jog fennállásának idQtartama öt év. Feltétele, hogy írásba foglalják. A vételi jog ellenértéke az opciós díj. A vételárba beszámít az opciós díj. Ha nem jön létre a szerzQdés, akkor az opciós díj az eladót illeti meg.
- visszavásárlási jog (uzsoragyanús): az elQzQ tulaj javára fennálló vételi jogot jelenti. A jogot írásban kell kikötni. IdQtartama öt évre szólhat. A visszavásárlási ár azonos a korábbi vételárral.










Adásvétel speciális esetei:
- megtekintésre vétel: a vevQ a dolgot úgy kívánja megvenni, hogy az eladó telephelyén megtekintett, vételre felajánlott árura vonatkozóan egy bizonyos határidQn belül vételi nyilatkozatot tesz. Az áru az eladó birtokában marad a nyilatkozatig.
- próbára vétel: a dolog a vevQ birtokába kerül a használati értékrQl való meggyQzQdés céljából. Ha a vevQ meghatározott határidQn belül nem elutasító nyilatkozatot, vagy nem adja vissza a dolgot az eladónak, akkor az adásvétel létrejön (hallgatólagos beleegyezés).
- részletre vétel: az eladónak tartozunk. A vevQ a dolog ellenértékét több részletben, egy késQbbi idQpontban fizeti ki. Két esete van: - a tulajdonjog a vevQre azonnal átszáll- az eladó a dolog tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja
- minta szerinti vétel: az eladó olyan dolgot köteles szolgáltatni, amely a vevQ szerint megismert mintának megfelel.
Nyílt hiba: felismerhetQ hiba, ha az a mintában is benne volt. Ezért az eladó nem felel.
Rejtett hiba: az ilyen hibákért az eladó felelQsséggel tartozik.
Ajándékozási szerzQdés
Egyik fél saját vagyona terhére a másik felet vagyoni elQnyben részesíti. Az ajándékozási szerzQdés kétoldalú szerzQdés. Kell hozzá, hogy a megajándékozott elfogadja. Ingyenes szerzQdés (a szolgáltatással szemben nincs ellenszolgáltatás). Ajándékozási szerzQdésnek természetes személyek, de nem kizárt, hogy jogi személyek legyenek az alanyai. Létrejöhet szóban, írásban, és rá utaló magatartással. Ingatlan esetében kötelezQ írásba foglalni. Szokásos mértékq ajándékot nem lehet visszakövetelni.
Ajándék visszakövetelésének esetei:
- az ajándékozó létfenntartásához szükséges (feltétele, hogy az ajándék még meglegyen)
- megajándékozott létfenntartását ne veszélyeztesse
- durva hálátlanság: a megajándékozott vagy hozzátartozója részérQl a megajándékozó, vagy
hozzátartozója irányába (becsületsértés, bántalmazás, vagyon elleni bqncselekmény)
- az a feltevés, amire alapozták az ajándékozást, meghiúsul, és e nélkül nem került volna sor az
ajándékozásra.




























Bérleti szerzQdés
A bérlet: valamely dolog használatának ellenérték fejében történQ átengedése. Szólhat határozott vagy határozatlan idQre. Alanyai a bérbeadó és a bérlQ. Tárgya lehet ingó és ingatlan.
Bérbeadó fQkötelezettsége: a dolog használatba adása.
Mellékkötelezettségei:
- szavatol azért, hogy a dolog rendeltetésszerq használatra alkalmas legyen
- szavatol azért, hogy a dolgon másnak bérleti joga vagy egyéb joga ne álljon fenn (haszonélvezeti jog)
- költségviselés (rendkívüli felújítás és javítás, ezeken kívül a közterhek viselése)
Jogai:
- ellenQrzési jog: ellenQrizheti a dolog használatát és köve3telheti a rendellenes használat megszqnését
- felmondási jog:- rendes (van felmondási idQ)- rendkívüli (azonnali hatályú)
- törvényes zálogjog: csak ingatlanra vonatkozik, és azt jelenti, hogy a hátralékos bérleti díj erejéig a bérleményben lévQ vagyontárgyakra a bérbeadót zálogjog illeti meg.
- bérbe adott dolgot eladni akkor lehet, ha az új tulajdonos fenntartja a bérleti jogviszonyt
BérlQ fQkötelezettsége: bérleti díj megfizetése.
Mellékkötelezettségei:- köteles viselni a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket
- ha olyan átalakítást hajt végre, ami zavarja a bérbeadót, köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
- köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dologban kár következett be
- köteles a dolgot a bérlet lejártakor visszaadni
Jogai:- használhatja a bérlet tárgyát szabadon és rendeltetésének megfelelQen
- amit saját költségén a bérleménybe felszerelt, azt joga van elszállítani
- ha a lejáratkor a bérbeadóval szemben követelése van, annak kiegyenlítéséig a dolgot visszatarthatja
Bérleti szerzQdés megszqnése:- ha határozott idQre kötötték, akkor az idQ lejártával
- ha bérlet tárgya elpusztul
- felmondás - rendes (általában 15 nap)- rendkívüli (azonnali hatályú)1. bérleti díj nem fizetése 2. nem rendeltetésszerq használat
- a bérlQ halála




























Vállalkozási szerzQdés
Lényege: munkával elérhetQ eredmény produkálása.
SzerzQdés alanyai:- a megrendelQ (aki az eredményt megrendeli)- vállalkozó (aki az eredményt produkálja)
A szerzQdés lényeges elemeirQl a feleknek meg kell állapodni.
Ezek a következQk:- szolgáltatás tárgya (mqszaki leírás)- vállalkozói díj (a munka ellenértéke)- teljesítési határidQ
Vállalkozó fQ kötelezettsége: eredmény létrehozása
Mellékkötelezettségei:- figyelmeztetési kötelezettség minden olyan dologról, ami a vállalkozás eredményét veszélyezteti
- alkalmatlan anyagot ill. szakszerqtlen utasítást ad a megrendelQvállalkozó lehetQségei: - végrehajtja- eláll a szerzQdéstQl
Tilos végrehajtani a feladatot, ha az más élet vagy vagyon biztonságát veszélyezteti.
- munka gazdaságos és gyors befejezésének törvényi kötelezettsége
- együttmqködési kötelezettség
Speciális változata akkor valósul meg, ha több vállalkozó tevékenykedik egy létesítményen. A célok érdekében kötelesek tevékenységüket összehangolni)
MegrendelQ fQ kötelezettsége: díj megfizetése
Mellékkötelezettségei:- munkahely átadásának kötelezettsége -munkavégzésre alkalmas állapotban kell átadni- tervrajz átadás
- együttmqködési kötelezettség
Speciális változata: a megrendelQ köteles tiszteletben tartani a vállalkozó esetleges szellemi alkotását
Ezt a vállalkozó kifejezett nyilatkozata hiányában mással nem közölheti (üzleti titok).
Felek közös kötelezettsége:
Szükséges próbák elvégzése. FQ szabályként a próbát a vállalkozó saját költségén saját maga végzi. A szükséges feltételeket a megrendelQ biztosítja.
Üzembe helyezés elQtti próbák:
- minden esetben szükséges elvégezni (minQség)
- próba üzem. Azt vizsgálják, hogy a beruházások hibamentesen mqködnek-e egy meghatározott
idQtartamig




















































































Fuvarozási szerzQdés
Sajátos vállalkozási szerzQdés, amelynél a fuvarozó eredmény produkálására köteles. A feladó pedig köteles az ellenértéket megfizetni.
A fuvarozás hárompólusú jogviszony:
- feladó: a küldemény továbbítását megrendelQ személy
- fuvarozó: a küldeményt továbbítja
- címzett: az a személy, akihez a küldemény beérkezik
Fuvarlevél: a fuvarozási szerzQdés sajátos okirata

Jogi lehetQsége abban áll, hogy biztosítja:-a fuvarozási szerzQdés létrejöttét-a küldemény átvételét

Magába foglalja mindazon adatokat, amelyek a fuvar lebonyolítása szempontjából alapvetQen szükségesek. Kíséri a küldeményt és a címzett számára kézbesíteni kell. Ugyanakkor a fuvarlevél nem értékpapír, amelynek birtokában a küldemény sorsáról rendelkezni lehetne.
Fuvarozó fQ kötelezettségei:
- a küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani
- címzettnek kiszolgáltatni
Mellékkötelezettségei:
- csomagolás megvizsgálása
- a feladó írásbeli felszólítására továbbítható
- ha vagyon vagy életbiztonságot veszélyeztet, akkor tilos továbbítani
- fuvareszköz beállítása (fuvarozásra alkalmas állapotban, ha ezt nem teszi meg, akkor a feladó elállhat a szerzQdéstQl, ill. követheti a megkísérelt berakodásból származó költségek visszafizetését)
- feladó utasításának követése
- értesítési kötelezettség
- ha a fuvarozási határidQt túllépi
- ha a küldemény épsége veszélybe kerül
- ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges
Feladó fQ kötelezettsége: fuvardíj megfizetése
Mellékkötelezettségei:- küldeményt megfelelQen csomagolni (mások dolgát ne veszélyeztesse, megóvni)
- küldemény továbbításához szükséges hatósági igazolások beszerzése
- berakodás
Késedelmek a fuvarozási szerzQdésben:
Feladó: - nem adja át idQben a megfelelQ okmányokat - berakodási késedelem
Fuvarozó: - fuvar eszköz kiállítása- fuvar lebonyolítása
Címzett: - a küldemény átvételével vagy kirakodásával
Mind a háromnál kötbért kell fizetni.
Szállítmányozási szerzQdés- önálló szerzQdéstípus- köznapi elnevezése fuvarbizomány
Az elnevezés arra utal, hogy a szállítmányozó fQ kötelezettsége a megbízó javára fuvarozási szerzQdések megkötése. A fuvarozási szerzQdés szabályai vonatkoznak rá.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

adatgyűjtés apoptózis biotechnológia de-avk dhm elte ttk fazekas gábor inverz és összetett függvény jogfosztás jogképesség jogviszony kémia keringés koaguláció környezeti katalízis követelmények kutatásmódszertan magyar gótika malinowski mazzag éva média megoldások mindennapok kémiája móricz munkaerőpiac nemzetközi marketing nevelés növényélettan oktatási törvény olasz outsourcing példák prof. dr. héjj andreas ptk röviditett sűrűség számvitel szentmiklóssy szivattyú táblázatkezelés tételsor törvény trendszámítás tudomány tűzvédelem urbanisztika üzleti kommunikáció választások vízlágyítás vizsga feladatsor