búza ami ki maradt!!!!

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiNövénytermesztés I.búza ami ki maradt!!!!

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET B Ú Z A (Triticum sp.)
RÖVIDEN A NÖVÉNYRPL
" A búza QsidQktQl fogva a föld legfontosabb kenyérgabonája. Írásos és ábrázolt emlékeit, szem- és kalászmaradványait sok ezer éves leletekben megtalálták. Valamennyi föld-részen nagy területeken termesztik. Ökológiai alkalmazkodó képességét tükrözi, hogy az 5. szélességi foktól a 64-ig eltérQ talaj-éghajlati feltételek között is megterem.
" A szemtermés fehérjetartalma 8-18 %, víztartalma alacsony, sqrqsége nagy, jól tárolható és szállítható, termesztése teljes mértékben gépesíthetQ. A mérsékelt égövben a fehérjeszükséglet 30-50 %-át fedezi.
" A Triticum nemzetség fajai közül legfontosabb a Tr. aestivum(közönséges b.), de termesztjük még a Tr. durum(dúrum b.), és Tr. spelta (tönköly búza) fajtáit is.

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
BÚZ A (Triticum sp.)
RENDSZERTANI BESOROLÁS, A TERMESZTETT
FAJOK NEVE, CSOPORTOSÍTÁSA
3.1. RENDSZERTANI BESOROLÁS
" ~ Osztály : egyszikqek
- Monocotyledonopsida
Rend ~ pelyvások
- Poales (Graminales)
Család ~ pázsitfqfélék
- Gramineae (Poaceae)
" Nemzetség ~ Triticum





3.2. A TRITICUM NEMZETSÉG FONTOSABB FAJAI
1. táblázat (Lány, 1976)
Megnevezés Diploid Tetraploid Hexaploid
I (alakor) sorozat (tönke) sorozat (tönköly) sorozat
I n=7 n=14 N=21
Genom: A Genom: AG Genom: ABD
T. boeoticum T. dicoccoides
BOISS SCHIEM. KÖRN
Vadbúzák T. timopheevi
ZHUKOV
(Genom: AB)
I T. mohococcum L. T. dicoccum T. aestivum ssp.
SCHRK Spelta L. THELL
T. aestivum ssp.
macha DEK. MEN.
Pelyvás MAC KEY
T. aestivum
.I, ssp. havilovi
TUMAN, SEARS
R T. du~um DESF T. aestivum ssp.
B T. turgidum L. vulgare
T. turanicum T~ILL.HOST,
JAKUBZ. MAC KEY
Csupasz - T. polonicum L. T. aestivum ssp.
A
T. Cartlhlicum Compactum HOST,
NEI~SKI MAC KEY
I
T. aestivum ssp.
sphaerococcum
PERC, MAC KEY
KÉRDÉS: Milyen szempontok alapján csoportosíthatók a fontosabb búzafajok?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum sp.)
3.3. A VAD- ÉS KULTÚRBÚZÁK FONTOSABB JELLEMZPI
2. táblázat. A vad- és kultúrbúzák jellemzQi (Láng, 1970)
Kultúrbúzák
Megnevezés Vadbúzák pelyvás csupasz
Kalászorsó, A kalászorsó Éréskor a A kalászorsó a
kalászkQk. éréskor törékeny, kalászorsó cséplés során sem
a kalászkQk törékeny, de törik szét.

együtt maradnak magától nem
és igy hullanak le törik el, a cséplés
a földre. során azonban
széttöredezik, a
kalászkQk
viszont együtt
Í maradnak.
Pelyvák, szemek A pelyvák A pelyvák A pelyvák
keskenyek, közepesen finomak, erQsen
kevésbé kidomborodók, kidomborodók, a j
kidomborodók, a cséplés után is a szemek nagy
szemek kis szemtermésen méretqek,
méretqek. maradnak, a kitöltik a pelyvák
szemek legtöbb közti teret,

fajnál kis csépléskor
méretqek, de leválik a pelyva a
meghaladják a szemtermésrQl.
vadbúzákét.

04. A TR. AESTIVUM CSOPORTOSÍTÁSI LEHETPSÉGEI
" Morfológiai alapon (Körnicke, 1885) kalász szárleázottsága,
kalász tömöttsége,
" pelyva és a szem színe, pelyva szQrözöttsége

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
" Ökológiai igény szerint (Adzi, Vavilov, Palmora)
" humid éghajlat búzái
sztyep típusú búzák,
sivatagi és félsivatagi búzák,
magas hegyvidékek párás éghajlatú búzái
" Kereskedelmi szempontok alapján.
" Felhasználási célok szerint.
KülönbözQ minQségi igényeket kielégítQ búzák

4 TERMESZTÉSI ÉS HASZNÁLATI ÉRTÉKE
4.1. ELSPSORBAN KENYÉRGABONA sütQipar,
száraztészta,
rétestészta,
keksz,
vitális glutin,
korszerq táplálkozás

4.2. MÁSODSORBAN TAKARMÁNYGABONA
abrak,
zöldtakarmány (pl. búzás pannonbükköny)

4.3. TOVÁBBI FELHASZNÁLÁSI CÉLOK
vetQmag,
szalmája alom
és papír alapanyag

KÉRDÉS: a felhasználási cél milyen mértékben határozza meg a termesztendQ fajt és fajtát?
Mondjon példákat is!

NÖVENY- ES MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
50. FPBB ALAKTANI, BIOLÓGIAI JELLEMZPK
5 GYÖKÉRZET
" Típusa: bojtos
" Kiterjedése: zöme a talaj felsQ 30-40 cm-ben
" Tápanyag- és vízfelvevQ képessége: jó, mert erQteljes, nagy tömegq (gyökérszQrök hossza kb. 10 km).

KÉRDÉSEK:
" Milyen eredetq gyökerekbQl áll a bojtos gyökér?
" A talaj tápanyag- és vízszolgáltatása befolyásolja-e a gyökérzet elhelyezkedését?
" Melyik fenológiai fázisban alakul ki a gyökérzet zöme?

5.2. HAJTÁSRENDSZER
" FQhajtásból és mellékhajtásokból áll
5.2.1.E SZÁR (a hajtás tengelye)
" A különbözQ fejlQdési fázisokban eltérQen értelmezzük a szárat".
" Csírázáskor csírahajtás v. fQhajtáskezdemény (rügyhüvely, benne az elsQ lomblevéllel)
" Bokrosodáskor áltengely alakul ki a fQhajtás és a mellékhajtások levélhüvelyeinek összefonódása által. Ez lehet felálló (erectum), elfekvQ prostratum) és köztes (interectum) típusú.
Bokrosodás
Fiktív bokrosodás
~ Általános b.
~ Produktív b.
~ Inproduktív b.




NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET s
B Ú Z A (Triticum aestivum I~.)
" Szárbaindulás után megjelenik a valódi szalmaszár
Habitusa: 80-100 cm hosszú, sima felületq, levélhüvelyek által burkolt
" Szilárdságát a hossza és szöveti szerkezete, mint genetikai adottság meghatározza.
Régi (extenzív) fajták: hosszú, vékony, gyenge szár
Mai (intenzív) fajták: rövidebb, vastagabb, erQsebb szár.
" A szalmaszár takarmányértéke nem jó.
" Takarmányozásra nem alkalmas.
" Almozásra és papírgyártásra használható.

KÉRDÉSEK:
" A búza szalmaszárának felépítése, méretei?
" Mai búzafajtáik szárszilárdsága limitálja-e a termésbiztonságot?
" Miért volt szükség (többek között) a 60-as évek elején búza fajtaváltásra?
" MegdQlhet-e a genetikailag jó szárszilárdságú búza?
• Mely agrotechnikai elemekkel befolyásolhatjuk a szárszilárdságot?
• Mit jelent a bokrosodás, és mennyi a T. aestivum kívánatos produktív bokrosodása?
• Mekkora a szem : szalma arány az extenzív és az intenzív búzafajták esetében?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
5.2.2. LEVÉLZET
" KülönbözQ eredetq, elhelyezkedésq és funkciójú
levelek összessége:
~ Sziklevél (scut~llum) v. pajzsocska,
~ Rügyhüvely (coleoptyl)
~ Lomblevelek (folium),
~ Mellékhajtások elQlevelei (prophyllum),
~ Virágzati fellevelek (hypsophyllum)
" Lomblevelek, (13-35 cm hosszú szálas, szórt állású). J Felépítésük
levélhüvely,
levéllemez,
~ nyelvecske (ligula) és fülecskék (auricula).
~ Gabona ABC"(gazda ABC") a 1. ábrán.
" Virágzati fellevelek
~ Pelyvalevél (gluma)


2P



@ j ð ò *BHŠ®°Üì


:Rhr BLïøù­µ²  F|¤Ì”Üä.b Æþ "FxšØ4VŒX®ÔñáÒñÒñÂñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñ²ñ²Òñ²ñ²ñ²¢ñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñÒñ-h–GlhüR?>*CJ aJ mH sH -h–GlhüR?6CJ aJ mH sH -h–GlhÁ^O>*CJ aJ mH sH h–GlhÁ^OCJ aJ mH sH -h–GlhüR?5CJ aJ mH sH h–GlhüR?CJ aJ mH sH @Z„0
Î

B l º ò *\Š°Þ

:÷òâÒ¿÷÷÷¯££˜˜˜˜˜˜
„„dð¤0^„„
$„“dð`„“a$„ЄÐdð^„Ð`„ÐgdÁ^O$„Y„°þdð^„Y`„°þa$gdÁ^O$„T„ºþdð^„T`„ºþa$$„^„°þdð^„^`„°þa$dð $dða$"„þ:hjlnprÆøJ¶Ø

+A[fvöïïïïïïêÝÐö©©œ©©

Æ 0@$ dð

Æ 0@$údð

Æ 0þ ÚNdð

Æ 0

Úódð

Æ 0Þí¢dð

Æ 0Ž
Úódðdðdð¤0„„dð^„„v¨ÂØí(:^z—«Øß , : f Œ ðáááÒáááááááôáá¥áá
Æ Œ
dð
Æ0~óÉdð
Æ 8


1 dð
Æ0*Ùùdð
Æ0®?#ùdð
Æy®?#ùdðŒ ² FHv¤v”äNÆ"bðèèààÐÀ´¨›Ž››

Æ ä r\-dð

Æ 0(`dð

Æ 0”`dð

Æ
¦ Æ
mdð

Æ
ä 5 dð$„æ„#ùdð^„æ`„#ùa$$„Ô„Dýdð^„Ô`„Dýa$ $dða$ $dða$
Æ0®?#ùdð b¶ì4ZxØV°XÔN”ÔôòòòåòòØËòØØ˾±ØØØò

Æ 0Ö d0dð

Æ ¦ ”dð

Æ 0(N-dð

Æ 0(dð

Æ 0”`dð

Æ 0(`dðÔÚ ”–ôö`¶öøTŠ(-*-.-2-†-Œ-Ì-Ò-$ & ‚ ¬ !

!º!¼!Ö!"""&"P"R"”"–"ô"ö"8#:#j#l#’#”# #r$t$ $¦$„&†&&”&&(0(ž( (Ä+Æ+,,&,(,.,Z,ñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâÒÂâñâñâñâñâñâñâñâñâñ³âh–Glh`CJ aJ mH sH -h–GlhüR?>*CJ aJ mH sH -h–GlhÁ^O>*CJ aJ mH sH h–GlhüR?CJ aJ mH sH h–GlhÁ^OCJ aJ mH sH BôöRÐöTV„Â*-\-†-Ì-& l ª !
!ïïçÜÒÂÂÂççÜ»±±ŸŸšdð$„q„«þdð¤0^„q`„«þa$ $dð¤0a$dð¤0$„„pÿdð^„`„pÿa$ dð¤0gdÁ^O
„hdð¤0^„h $dða$$„Ù„çýdð^„Ù`„çýa$
!P!ž!¼!Ö!ø!""P"R"–"¤"ô"ö":#L#úêÜÜÐÐÅŵ§šŒ||$„Þ„Hýdð^„Þ`„Hýa$
„œdð¤0^„œgdÁ^O

&
Fdð¤0gdÁ^O $
&
Fdða$gdÁ^O$„Þ„:ýdð^„Þ`„:ýa$
„hdð¤0^„h
$„hdð`„ha$
$„èdð¤0^„èa$$„Þ„>ýdð^„Þ`„>ýa$dð L#l#’#”#H$r$t$ $Þ$,%D%f%Ä%’&”&¨&

'´'õõííæááØáááæŹ¹á§$„h„¦þdð¤0^„h`„¦þa$
$„Ðdð`„Ða$$„c„¦þdð^„c`„¦þa$gdÁ^O„dð^„dðdð¤0 $dða$ dð¤0gdÁ^O´'&(((P( (â(j)*Š+ +Æ+ä+,&,íèèÛÛ˹§œ…{{ $dð¤0a$
$dða$gdÁ^O
$„cdð`„ca$
„$dð¤0^„$$„Y„§þdð¤0^„Y`„§þa$$„T„¬þdð¤0^„T`„¬þa$$„T„¬þdð^„T`„¬þa$

$dà¤0a$gdÁ^Odð$„^„°þdð¤0^„^`„°þa$
&,(,*,,,.,^,ž,-–-@.¨./l/¬/000ïïïïïêÝÝа°¦––$„ã„+ýdð^„ã`„+ýa$ dð¤0gdüR?„v„Šþdð¤0^„v`„ŠþgdüR?
$„ dð¤0^„ a$

$dð¤0a$gdüR?

„.„àûdð^„.`„àûdð$„t„Œýdx^„t`„Œýa$Z,^,b,d,¦7Xö\ø\>]@]®^°^Ü^Þ^$d&d*d,d”v–vÎzÐz6|:|r|t|–}š}À}Æ}Ô}Ö}Z~^~¦~ª~ †€ˆ€"„ïàÑàÏàïà¿àïàï௠¯ ¯  € € € € € ¯ ¯ ¯ € -h–Glh–Gl6CJ aJ mH sH -h–Glh–Gl>*CJ aJ mH sH h–Glh–GlCJ aJ mH sH -h–Glh–Gl5CJ aJ mH sH -h–GlhüR?>*CJ aJ mH sH Uh–Glh`CJ aJ mH sH h–GlhüR?CJ aJ mH sH -h–GlhüR?5CJ aJ mH sH (0t0ú0”12D2˜2è2é2ÿ23.3b4Š4Ú4

5ôââââо¾¹°¹¥œŽŽ
$„Ædð¤0^„Æa$„Kdð^„K
„Ždð¤0^„Ž„™dð^„™dð$„3„°þdð¤0^„3`„°þa$$„<„§þdð¤0^„<`„§þa$$„8„«þdð¤0^„8`„«þa$
„ãdð¤0^„ã

5<5’5Þ5h6‚6š6ú6J7x7¦7„X:YÂYôææÔÉÀ­­¦””t

$dð¤0a$gdüR?$„T„¬þdð^„T`„¬þa$gdüR?$„)„«þdð¤0^„)`„«þa$dð¤€$„ЄÆdð^„Ð`„Æa$gdüR?„ldð^„l
„ôdð¤0^„ô$„Є4ýdð¤0^„Ð`„4ýa$
$„Ëdð¤0^„Ëa$
„Ëdð¤0^„Ë
~ a kalászkQt (füzéréét) összefogó fellevelek. A búza kétpelyvás.
~Toklász(palea)
~ a kalászka egyes virágait takaró fellevelek (virágpelyvák)
~ KülsQ toklász (p. inferior), lehet: szálkás (aristatum)
~ szálkás b. és szálkátlan (muticum)
~ tar búza.
~ BelsQ toklász (p. superior).
KÉRDÉSEK:
" Mi a szerepe a pajzsocskának a csírázásban?
" Milyen csírázási típusba tartozik a búza?
" Mikor alakul ki a rügyhüvely és mi a szerepe?
" Hol alakulnak ki a mellékhajtások elQlevelei?
" A lomblevelek szilárdítják-e a szárat?
" Melyik a búza zászlóslevele?
" Értelmezze a gabona ABC"-t!

B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
5. 3 VIRÁGZAT
" Típusa: kalász (spica composita). A k. összetett füzér v. füzéres füzér.
" Elhelyezkedése: a szalmaszár LegfelsQ szártagjának folytatása.
" A virágzat felépítése (2. ábra)

NÖVÉNY- ES MAGISMERET
B U Z A (Triticum aestivum L.)
~ Kalászorsó (rachis) - virágzati fQtengely
~ Jobbra és balra görbülQ orsótagokból áll.
~ Az egyes ízek kiemelkedQ végfelületei a padkák.
~ Hossza és a padkák száma fontos fajtabélyeg, a kalásztömöttség alapja.
~ Kalászka (spicula) a 3. ábrán vázlatosan
~ Kalászka tengely.
~ 2-6 virág.
~ 2 db tojásdad kalászkapelyva (gluma).
~ Virág (P2A3G~1~) a 4. ábrán.
~ A virágtakarók lepelpikkelyekké (lodicula) módosultak virágzáskor megduzzadva szét-nyitják a toklászokat.
~ Porzó 3 db.
~ TermQ visszás tojásdad, csúcsán 2 nagyfelületq
tollas bibe.
~ A virágot 2 toklász fogja közre, a külsQ lehet szálkás (szálkás b.) vagy szálka nélküli (tar b.)

BÚ Z A (Triticum aestivum L.)
" A szemtermés alakja, mérete, tömege, felülete Alapi-, csúcsi-, háti-, hasi oldal, hasi barázda.
" Rövid, zömök, keresztmetszete széles vesealakú. J H 5,0-8,0 mm, sz: 1,8-4,5 mm, v: 1,6-3,5 mm
" 1000 magtömege: 40-44 g
~ Sima felületq, csúcsi epistermiszQrökkel, alapi-háti felén a csírapajzszsal.
Fénytelen, sárgásbarna
~ T. pirosas, fajtától függQen. 5. ábra.
A búzaszem nézetei és keresztmetszete.
KÉRDÉSEK:
" Mit értünk szemtermés alatt?
" Mi a különbség a lisztes és üveges endosperium szerkezete és kémiai összetétele között?
" Mit jelent az acélosság?
" Az aestivum búza szemtermése csupasz v. pelyvás?
" Milyen a szem betakaríthatósága, könnyen vagy
nehezen csépelhetQ?
" Könnyen v. nehezen vethetQ, kezelik-e a vetés elQtt valamilyen célból?
" Csírázik-e a kalászban megázott szem?
" Meddig Qrzi meg csírázóképességét a búzaszem? " A búzaszem csírázási vízigénye?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
" ~ A búza öntermékenyülQ
~ Idegentermékenyülés 0,8 - 1,3 % lehet.
~ 2-5 virág termékenyül meg, így kalászkánként 1-4 szem fejlQdik ki.
~ A búza május 2. felében - június elején virágzik. A kalász közepétQl fölfelé és lefelé teljesedik ki a virágzás-megtermékenyülés.
KÉRDÉSEK:
" Mit jelent a kalásztömöttség, hogyan számítjuk ki?
" Az öntermékenyülés miként befolyásolja a búza vetQmag elQállítását?
" A búzakalászban hol a legnagyobb a szemek száma?
5.2.4. TERMÉS
" Típusa: szemtermés (caryopsis) " A szemtermés felépítése
J 3 rétegq terméshéj
" ~ 2 rétegq maghéj
~ Aleuronréteg (vízben oldható fehérjék)
~ Táplálószövet v. liszttest (endospermium) Lisztes szerkezetq
Üveges szerkezetq ~ acélosság Embrió (csírapajzs)

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
A T. AESTIVUM ÉS A T. DURUM MORFOLÓGIAI ,
ÉS AGRONÓMIAI ÖSSZEHASONLITASA
" A hazai búzatermesztés kisebb jelentQségq faja a durum v. makaróni búza.
" A 3. táblázat segítségével néhány morfológiai bélyeg alapján hasonlítsuk össze a 2 termesztett búzafajt.


TERMÉS MINPSÉGE, MINPSÍTÉSE

" A búzatermesztés fQterméke a szemtermés, amit sokféle célra használhatunk fel. (lsd. 4. pont)
" A minQséget csakis a felhasználási céloknak megfelelQen lehet értelmezni.
" A legfontosabb mégis a kenyérnek történQ felhasználás, ezért a búza minQsége kapcsán elsQsorban a sütQipari minQségre asszociálunk.

NÖVÉNY- ES MAGISMERET
B Ú Z A (Triticum aestivum L.)
" Adott felhasználási minQséget alapvetQen meghatároz a szem kémiai összetétele, amely fajtánként, évjáratonként, termesztési körülményektQl függQen kisebb-nagyobb eltéréseket mutat.
" A búzaszem átlagos kémiai összetételét az 5. táblázat mutatja.
5. táblázat A búzaszem kémiai összetétele szárazanyagra számítva
A bízza minQsége összetett fogalom, amelyet több szempontból komplexen kell éríékelni. Örökletes tényezQkön kívül számos ökológiai és agrotechnikai tényezQk befolyásolják.

A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
A minQsítési szempontokat
- A felhasználás dönti el
A feldolgozóipar minQségi igényének megfelelQ
--fajták használata
2. MIRE HASZNÁLHATJUK A BÚZÁT?
- Élelmiszer alapanyag, vagyis
" sütQipar (kenyér és péksütemény), " száraztészta,
" rétestészta,
" vitális glutin (gyengébb minQségq lisztek javítása)
" kekszgyártás célj ára
- Takarmány alapanyag
- vetQmag
A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI

3.1. MALOMIPARI MINPSÉGI SZEMPONTOK:
" a liszt mennyisége (lisztkihozatal)
" a jó minQségq Qrlemény aránya (fogós vagy daraliszt)
" a liszt színe
3.2. A MALOMIPARI ÉRTÉK ÖSSZETEVPI:
" acélosság,
héjszázalék, ennek összetevQi a
" szemnagyság,
® a kf egyenlítettség,
® hasi barázda mélysége.

3.3. MALOMIPA SZEMPONTÚ
- acélos szerkezetq,
- nagyszervq,
- vékony héjú,
- gömbölyded,
- sekély hasi barázda.
- lisztes szerkezetq,
- aprószervq,
- vastag héjú,
- hosszúkás,
-mélyhusi barázdájú.
3.4. IVIALOIVIIPARI ÉRTÉKRE KÖVETKEZTETÜNK
- az acélosság és a
- hektolitertömeg vizsgálatából.



4.1. SÜTOIPARI MINPSÉG (KENYÉR, PÉKSÜTEMÉNY)
- sikér mennyisége:
pozitív korrelációban a fehérje tartalommal, függetlenül öröklQdik a minQségtQl,
mértékét a nedvessikér-tartalom ill.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 5. gyak adatbiztonság adatgyűjtés alkotmánytörténet államháztartástan antropológia bikém biotermékek biztonsgtecnika cikk diasor elmélet épületszerkezetek filozófia tételek fotó gazdaságtörténet gazdmatek globális logisztika hla inflog info intézményi gyakorlat inverz és összetett függvény karrier könyvtárinformatika középkor leppelés magánjog matek házi 2 megolgások 1 minőségügy műszaki növénytan oprendszerek prof. dr. héjj andreas program sejtbiológia stat1 szociológia tétel szövegszerkesztés természet földrajz tőkeelmélet töri tudománytörténet turizmus szak újság vállalatirányítás valós érték védett területek vizuális antropológia alapfogalmai