dolgozat

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiHíres Magyar Bűnperek Történetedolgozat

MISKOLCI EGYETEM
ÁLLAMI és JOGTUDOMÁNYI KAR





BÁRDOSSY LÁSZLÓ PERE






KÉSZÍTETTE:
CZÍMER VIKTÓRIA
Munkaügyi és Társadalombiztosítási Alapszak
I. Évfolyam/2. félév
MISKOLC, 2009. április 09.

Élete és munkássága
Bárdossy László Szombathelyen született 1890. december10-én kisnemesi-hivatalnoki családból. Édesapja Bárdossy JenQ miniszteri tanácsos volt, édesanyja pedig felsQQri Zarka Gizella. Középiskoláit Eperjesen és Budapesten végezte. Jogot tanult Budapesten, Berlinben és Párizsban. Jogi doktori oklevelét 1912-ben szerezte a budapesti tudományegyetemen.
1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-tQl pedig miniszteri titkár volt. Ezeknek az éveknek szinte ez egyetlen pozitívuma a független állami lét lehetett az adott körülmények között. 1922-ben került a Külügyminisztérium sajtóosztályára, amelynek 1924-ben kinevezett vezetQje lett. között.
1926-ban lett miniszteri tanácsos, de az állandó idegi feszültség és gyenge fizikuma miatt súlyos mqtéten esett át. Mivel igen gyors felfogó képességq ember volt nehezen viselte el beosztottai és kollégái lassúbb észjárását és körülményeskedését. Ezért mivel túlzottan bízott gyors áttekintQ képességében, nemritkán elhamarkodottan döntött, ráadásul metszQ szavaival gyakran ejtett sebeket. 1930-tól a londoni követség tanácsosa. Carlile Aylmer Macartney angol történész azt írta Bárdossyról, hogy a magyar politika legjobb embere volt Londonban, aki a legtöbb szimpátiát szerezte Magyarországnak. 1934-ben lesz Magyarország bukaresti nagykövete, ahol nagy tudása és korrekt viselkedése miatt a románok is tisztelettel és elismeréssel kezelték.
1941. február 4-én lépett a betegségben elhunyt gróf Csáky István örökébe, mint külügyminiszter. Április 3-án, gróf Teleki Pál öngyilkosságát követQen Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta.
Világnézetét tekintve nem volt nemzetiszocialista, miniszterelnökségének idején, illetve az elQtt sem látszott különösebben lelkesedni a német eszmékért, ám ugyanakkor aktív németbarát politikát folyatott. Kortársaival, Gömbös Gyulával vagy Imrédy Bélával ellentétben nem foglalkozott a magyar nemzeti ideológiával.
Miniszterelnöksége
Engedve a német nyomásnak, Bácskába küldte a magyar csapatokat, amikor a német hadtestek Olaszországot segíteni a Balkánra vonultak.
Júniusban terjesztette be a parlamentben a „harmadik zsidótörvény” javaslatát, amelyet a parlament az 1941. évi XV. törvénycikként fogadott el. A törvény faji alapon határozta meg a zsidó fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését, melyet fajgyalázás -nak minQsített; és bevezette a házasság elQtti kötelezQ orvosi vizsgálatot.
A háborúban való magyar részvétel kérdésében kezdetben szemben állt Werth Henrikkel, a honvéd vezérkar fQnökével, Bartha Károly honvédelmi miniszterrel és Horthy Miklós kormányzóval, ám a kassai bombázás (melynek körülményei máig vitatottak) után egy nappal, 1941. június 27-én, végül maga is javasolta annak kinyilvánítását, hogy hadiállapotban állunk a Szovjetunióval.
1941. december 11-én, Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévQnek tekinti magát az Egyesült Államokkal.
1942 januárjában kormánya a kellQ felhatalmazásokat megszerezve, német kérésre hozzájárult a 2. magyar hadsereg felállításához és kiküldéséhez a keleti frontra, ezenkívül engedélyezte húszezer magyarországi német besorozását a Waffen-SS-be.
1943-ban könyvet jelentetett meg Magyar politika a mohácsi vész után címmel. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944 májusában Szombathely országgyqlési képviselQvé választotta. Októberben részt vett a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában, melynek egyik vezetQje lett. 1945 elején Németországba menekült. Április 25-én beutazási vízumot kapott Svájcba. Itt egy vidéki gyqjtQtáborba került, ám diplomata útlevelére tekintettel szabad mozgást követelt magának és családjának, így ügye az igazságügyi és rendQrségi miniszterhez került. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, ahol a megszálló amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították.
A kiadatása elQtt a Németországban állomásozó amerikai 7. hadsereg kihallgatta Bárdossyt. Az ebbQl készült 1945.IX. 09.-i jelentés szerint Bárdossy a kihallgatás folyamán igyekezett minimalizálni saját fontosságát a magyar ügyek intézésében és sokat ismétli Magyarország nem támadta meg Jugoszláviát . Amely kijelentés a fenti kivonat szerint rossz lelkiismeretre utal. A jelentés második része a Németországgal való együttmqködést vizsgálja, ami Bárdossy elmondása szerint az együttmqködés alapja a parlament és a népesség túlnyomó részének határozott akaratán lapult. Mivel a lakosság nagy része támogatta a Trianoni szerzQdés alapján elveszített területek visszaszerzését. De azt is megállapítja, hogy az ezeken a területeken kialakult államok ügyeibe való beleavatkozás is lenne ez a lépés. Így ez szövetséges nélkül adott helyzetben nem valósítható meg. Mivel Németország világossá tette, hogy támogatja ezt e célt szövetség megkötése esetén, tehát ez a szövetség kizárólag a nemzeti célok és elkötelezettség miatt jött létre. A jelentés ez után következQ pontja Teleki öngyilkosságát vizsgálja, amely Bárdossy vallomása szerint több okra is visszavezethetQ. Teleki gyenge és ideges alkatú volt. A magánéletében felesége betegsége, míg a politikai helyzetben a londoni követség távirata is befolyásolhatta. A londoni távirat világossá tette, hogy ha Magyarország szövetséget köt Németországgal, azt Anglia hadüzenetnek tekinti. A következQ pont tárgya hogy miért Bárdossy lett Teleki utódja. Erre a kérdésre azt válaszolta a kihallgatott, hogy diplomáciai tapasztalatára és pártatlanságára hivatkozva kérték fel Qt erre a pozícióra és eredendQen is csak annyi idQre vállalta, míg a politikai helyzet ezt szükségessé teszi és mihelyt lehetett meg akart válni e hivataltól. Ez után a pont után a jelentés a magyar- jugoszláv viszonyra való német befolyásra tér át. Ez Bárdossy szerint a németek úgy tájékozatták a kormányt, hogy amennyiben Magyarország úgy határoz, hogy megragadja az alkalmat céljai megvalósítására Qk hajlandók beleegyezni abba, hogy valamennyi volt magyar terület, amely jugoszláviai fennhatóság alatt áll újra magyar fennhatóság alá kerüljön amennyiben engedik csapataikat átvonulni az ország területén. Rámutattak arra is, hogy Németország mindenképpen megkezdi a hadjáratot Görögország felé. Bár Magyarország nem kapott vissza minden területet a megígértekbQl ugyanis az úgynevezett Bánát területét politikai megfontolásból. Ennek lehetséges okai között lehet az, hogy Magyarország késleltette a katonai beavatkozás kezdetét Jugoszlávia felbomlásáig. A barátsági szerzQdés miatt. A katonai akcióról azt nyilatkozta, hogy a csapatok nem támadták meg Jugoszláviát. Csak egy olyan szigorúan korlátozott katonai akció volt, amely az 1941.április 10-én kiürített volt magyar területek visszaszerzésére irányult, és amit az ott élQk nagy százaléka örömmel fogadott. A Bácskai vérengzéssel kapcsolatosan a vallomása rámutatott arra, hogy jelentések megalapozták azt a szerb partizánok egyre súlyosbodó terrorakcióival és az ezekkel okozott károk mértékével. Mivel ezeknek az akcióknak a középpontja Újvidék, ezért és mert a polgári rendQrség nem volt felkészülve ennek megakadályozására szükségesnek látták a katonai beavatkozást. De felmerültek bizonyos aggodalmak is ezzel kapcsolatban ezért többször is felkérték a vezérkari fQnökséget a beavatkozása alatt szigorúan tartsák be a szabályokat és elQírásokat. Ezt táviratilag is kiadták, amely hangsúlyozta ez a miniszterelnök szigorú utasítása is egyben és megtiltja a kegyetlenkedést és igazságtalanságokat. De késQbb értesültek róla hogy minden óvintézkedés ellenére több incidens is történt. Ezekben az ügyekben vizsgálat indult és részletes jelentést kértek róluk, amelyben kifejezetten kérték minden egyes esetben a felelQs személy és az okok felsorolását. Ezt a jelentést többször is meg kellett sürgetni, melynek végül is kézhez vételekor kiderült nem ad választ ezekre a kérdésekre. Ez okból egy új vizsgálat indult el, de mivel Bárdossy nemsokára lemondott miniszterelnöki tisztségérQl ezért ennek eredményérQl nem tudott érdemlegesen referálni. De késQbb nem hivatalosan tudomására jutott, hogy a vizsgálatot leállították és csak 1943-ban folytatták, amelynek eredményeként 14 vádlott ált haditörvényszék elé. Ezen törvényszék elQtt Bárdossy is vallomást tett, mint tanú.
Az 1945.X.09-én tett vallomásról készült jelentés, amely megalapozta az ellene felhozott vádakat. Bqnösnek találta Qt háborús bqnökben, elQzetes véleményezése szerint több kérésben is elhallgatja az igazságot. Igyekszik saját felelQsségét csökkenteni a hadiállapot kimondásával kapcsolatosan pedig számlájára írja az Angliával kapcsolatos rossz viszonyt, bár ez a fennmaradt dokumentumok és vallomások alapján nem bizonyítható maradéktalanul véleményem szerint és itt is látható az akkori történelmi elfogultság és orosz elvárások beteljesítése. Viszont a tényleges politikai helyzet a magyarországi akkori látásmód szerint indokolta illetve indokolhatta a németekkel való szövetséget. Hiszen Anglia ténylegesen akkor nem tudott anyagi vagy más hasonló támogatást nyújtani, míg Németország közelsége és az akkori politikai céljainkat is támogatta. SQt a Trianon által elcsatolt területet visszaszerzését és annak a lehetQségét, hogy újra magyar fennhatóság alatt álljanak többször is említette.
Népbírósági pere
A háború után felállított népbíróság Imrédy Bélával együtt tartotta perét - elsQ fokon 1945. október 19-tQl november 3-ig a Zeneakadémia épületében, mivel a város ostroma során igen sok bírósági terem megsemmisült és vagy méretük nem lett volna megfelelQ.
Az 1945. X. 15-én benyújtott vádiratban Budapesti Ügyészség Bárdossyt, mint terheltet vádolja:
az 1945.VII. Tc. (Nbr) 11§-ának 2. pontjába ütközQ háborús bqntett miatt, amit azzal, hogy 6 héttel az örökbarátsági szerzQdés megkötése után indítványozta, hogy a német kormány kéri országunk fegyveresen vegyen részt a Jugoszlávia ellen indítandó német akcióban, majd mivel arra hivatkozva, hogy a katonai beavatkozás ellen nem merült fel kifogás bejelentette a hadüzenetet. Ezt a lépést a parlament elQzetes hozzájárulásának kikérése nélkül tette meg. Majd a késQbbiekben hasonló képpen járt el a Szovjetunióval szembeni hadba lépéskor is. A parlamentet tájékoztatta a hadiállapot tényérQl , de nem tett eleget a törvényes kereteknek. Az 1941. december 12-én bár a minisztertanács csak a tengelyhatalmakkal való szolidaritást és az Egyesült Államokkal való diplomácia megszakítását határozta el. Saját elhatározásából jogellenesen hadiállapotot dekralált az Egyesült Államokkal szemben. Ezért és más egyéb okokból felelQs Magyarországnak az 1939-ben kezdQdött Világ Háborúba való sodródásáért.
Az Nbr 11.§- 3 és 4. pontjában ütközQ háborús bqntettek miatt. A nemzeti Szövetség megszervezésére és tagsága miatt. Ezen felül a háborús törekvések támogatása és az 1944. évi Szovejunióval kötendQ fegyverszünet megkötését igyekezett megakadályozni és így segítette a nyilasok hatalom átvételét.
A Nbr. 11. §. 5. pontjába ütközQ háborús bqntett, mint hogy eltqrte a bácskai vérengzést és nem támogatta a tQle telhetQ legjobban a tettesek felelQsségre vonását.
Az Nbr. 13. § 1. pontjába ütközQ háborús bqntett, amely szerint Kolozsváron, Szombathelyen és még 1942-ben Budapesten beszédeiben és egyéb nyilatkozatiban fokozott mértékben a háború folyatatására izgatott.
Az Nbr. 15.§ 1. pontjába ütközQ népellenes bqntett, amelyet az Q miniszterelnöksége alatt kiadott zsidókkal kapcsolatos rendeletek kezdeményezésével illetve azok meghozatalával indokol
Az Nbr. 17. § 1. pontjába ütközQ népellenes bqntett, amelyet az 1941. július folyamán megindult állítólagosan nem magyar illetQségq zsidók internálásával és Galícia területére valódeportálásával vádolja meg. Ahol is több ezer zsidót gyilkoltak meg.
Ezen vádpontok indoklása:
Bárdossy a vádirat ezen indítványi részében felsorolt bqncselekmények tekintetében elismerésben van. Kormánytag volt, és kezdeményezQje a katonai akció elindítására vonatkozó határozatnak. A Jugoszláviai támadásban való részvételében a német szövetség elQsegítésében és támogatásában. Az Angliával és a Szovjetunióval való hadiállapot kimondásában, bár erre sem német kérés, sem a parlament nem hatalmazta fel Qt ténylegesen.
2.-3. Bárdossy a 11 hónapnyi kormányfQi és külügyminiszteri tevékenysége alatt egy szomszéd állammal, 3 nagyhatalommal keverte háborúba az országot. Majd miután a kormányzó politikai ellentétei támadtak a kormányzó helyettes személyét illetQen lemondott. Utódja Kállay folytatta azt politikát, amit Q megkezdett. Ezért csak akkor lép politikai színre újból, amikor Kállay eltér ettQl az irányvonaltól. Ekkor fogadja el az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnökségét és nyíltan kiáll a németekkel való szövetség és a háború folytatása mellett. Majd 1944-ben Q fogalmazza meg a Sztójay- kormány nyilatkozatát, amely hitet tesz a német- magyar sorsközösség mellett, bár Q ezt tagadja de Zánkay Péterné, Imrédy és Baky vallomása is megerQsíti ezt és azt is, hogy Sztójay bizalmas tanácsadója volt. Ebben az idQszakban áll neki Bárdossy a jobboldali koalíció megszervezésének amely a MÉP-tQl a nyilaskeresztes pártig terjedt volna ki. Ez Baky vallomása szerint Sztójay kérésére történt, a vádlott ezt tagadja. Szerinte ez a jobboldali pártok felkérésére történt. De a tendencia így is nyilvánvaló. A kísérlet nem sikerült a pártok vezetQinek belsQ torzsalkodása és az összeegyeztethetetlen tárcaigényeik miatt pedig Bárdossy nem is kért saját tárcát. Sztójaytól fáradozásai jutalmául képviselQi mandátumot kap. Bárdossy elismeri azt, hogy több ízben tárgyalt prominens német személyekkel, de azzal védekezésében határozottan kifejtette, hogy kijelentette nem óhajt pozíciót vállalni. Baky vallomásában kijelenti, hogy 1944 augusztusában Bárdossy elfogadott egy a miniszterelnöki jelölést, de feltételeit nem tudták teljesíteni ezért ez nem jött létre. KésQbb külügyminiszterként kerül képbe. Majd az 1944-es fegyverszünetet igyekszik megakadályozni a Nemzeti Szövetségen keresztül és követeli a parlament beleegyezését a titkos fegyverszüneti tárgyalásokkal kapcsolatosan. Ezen felül a Nemzeti Szövetség hozzájárulását illetve beleegyezését is. Szálasi 1944-es hatalom átvételi terveirQl is értesült szintén Baky tanúvallomása szerint és nem tett semmit ennek meg akadályozása végett. Talán számított az új politikai vezetésben kaphat némi szerepet. Így a puccsban játszott szerepe igazolásra talált. De végül Szálasi hatalomra jutásakor nem került be a kormányba politikai taktikázása miatt feltehetQen. A vádirat indítványa szerint Q a magyar fQbqnöse a háborúnak. A zablyai mészárlásról vallomása szerint annyit tud, hogy a többszöri partizánakciók miatt intézkedések történtek. De a tények azt mutatják, hogy nem tett meg mindent az akkori események kivizsgálására, bár a történtektQl visszhangzott a szabad rádió és a világsajtó. A szerbek, zsidók és a magyarok gyilkolásáról és kifosztásáról szóló hírek állítása szerint nem jutottak el hozzá. Ezért Q csak bürokratikus utasításokat ad ki és megelégedik az elhúzódó katonai vizsgálatokkal. Mikor végül is elkészül a jelentés, mivel utasításainak nem felel meg, új vizsgálatot rendel el és átadja az ügyet a hadügyminiszternek. Eltqrte, tehát a megszállott területeken élQ lakosság részére elkövetett háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályok megsértését és a katonai és csendQrségi hatóságok kegyetlenkedéseit.
4. Az e cikkelyben felsorolt beszédek megtartását elismeri és ezzel azt is, hogy háborúba lépésre illetve a háború fokozottabb mértékben való folytatására izgatott.
5. A vádirat ezen részében megállapított bqncselekmények elkövetését elismeri, de védekezésül azt állítja, hogy a nép egyes rétegei ellen irányuló és Q miniszterelnöksége alatt hozott rendeleteket nem ismeri el, illetve csak úgy hogy azok ismertetve lettek a minisztertanácson. Az általános ismertetésen túl ezek a rendeleteket nem olvasta el. Az ügyészség kérésére elQadta, hogy jelenleg sincs tudomása arról, hogy melyek voltak ezen rendeletek. De a vád indoklása kifejti, hogy ez a védekezés nem elfogadható mivel a vádlott ezeknek a kezdeményezQje illetve ezek meghozatalában tudatosan részt vett.
6. A vádlott, mint miniszterelnök és külügyminiszter tudomással kellett, hogy bírjon az 1941.év júliusától kezdQdQ állítólagos nem magyar illetQségq, kétes illetQségq vagy az illetQségüket nehezen megszerezhetQ állampolgársági bizonyítvánnyal nem rendelkezQ zsidók ezreit a legembertelenebb módon internálták és elszállították Galíciába. Ahol is nagy részben kivégezték Qket vagy éhen vesztek. Ugyancsak ezen idQszak alatt indult el a munkaszolgálatosokkal való kegyetlenkedések hulláma. Ezen eseményekrQl ismeretekkel kellett hogy rendelkezzen. De a vádlott védekezésül azt állítja, hogy ezekrQl nem bírt tudomással. Az ügyészség ezt a védekezést nem fogadja el és Bárdossy kötelességének tekinti, az ezen események megakadályozását.
Miután az indoklásban kifejtettek megvalósítják a háborús és népellenes bqnöket, amelyeket az indítványi részben kifejtettek. Az ügyészség a vádemelést indokoltnak látta és egyben a letartóztatás fenntartását is, mert azok az okok, amelyek azt lehetQvé tették még fenn álltak.
Ezek után Bárdossy hatásköri kifogást nyújtott be. Enunciálta a tanács azon döntését, hogy illetékesnek tartja magát az ügy elbírálásában. Kijelentették, hogy a háborús bqntettek ügyeinek elbírálása kizárólag a népbíróság hatáskörébe tartozik. A népbíróság a népbírósági törvény 11§-ának 2. pontja alapján háborús bqntettesnek tekinti azt is, aki mint a magyar kormányok tagja, részese volt olyan határozatok meghozatalának, amelyek Magyarországot a háborúba sodorták. Az 1945: VII. Tc. teljes joggal módosítja a törvényeket melyeket a miniszterek felelQsségérQl szóló kérdést illetQleg. Ami a kérdés politikai jellegét illeti, a demokrata államvezetés kizárja, hogy háborús bqntettes között különbséget lehessen tenni. A bíróság tagjai a kormányzatban képviselt 5 párt kiküldöttei, akik legjobb tudásuk és meggyQzQdésük szerint a bizonyító eljárás lefolytatása után fognak ítéletet hozni.
VédQje Dr. Berend Béla a kérés elutasítását semmisségi okként jelölte meg.
A vádlott ezután elkezdte védelmét bqnössége illetve ártatlansága konkrét kijelentése nélkül. Miután nyilatkozott a vádak megértését illetQen.
Tárgyalása során, mely jogi hibáktól sem volt mentes, hqvös és fegyelmezett magatartást tanúsított, hatalmas történelmi és jogismeret birtokában érvelt és fogalmazott. Mind mqveltségében, mind nyelvtudásában, helyenként jogi ismereteivel messze felülmúlta bíráit. Fölényes nyelvismeretével szinte visszaélt: a bíróság megzavarására idegen kifejezéseket használt, megesett ugyanakkor, hogy latin idézeteire Major Ákos felelt meg, angol fejtegetéseire pedig Szalai Sándor politikai ügyész.
Az ellene felhozott vádpontok ismét röviden:
az 1941. áprilisi délvidéki bevonulás
az 1941. júniusi hadüzenet a Szovjetunió ellen
az 1941. decemberi hadüzenet az Egyesült Államoknak
a miniszterelnöksége után a különbözQ jobboldali mozgalmakban betöltött szerepe
A tárgyalásán hosszas vita fol,1Fgh¨©ÃÅØÙ

2

&¢¼@A„Œ¼½¾ÐÑpŒ( j ´ ®%°%*÷ï÷èÜèØÔÍÔèù²«²¤«¤²¤²«²¤ƒè«è|r|kd

h§0˜h9yø

h§0˜h®yh§0˜hËzJ6]

h§0˜hËzJhóxh*>*CJaJhóxh*0J>*CJaJ

h§0˜hwA

h§0˜hmÔ

h§0˜hú †

h§0˜hÅaôhóxh*5>*hóxhóx5>*

h§0˜hóxhóxh*hóxh*5CJ aJ

h§0˜h*h§0˜h§0˜5h§0˜h*5$,-./01FGHIJKLXh”©ÄÅÙn

° B¾óóóóóóóäóóóóóóóóóóóóóóóóóó $„Çÿdh^„Çÿa$gdóx
„Çÿdh^„Çÿgd§0˜¨3ý¾ÑVªF( °%ºG€M¢M¢O`P*XÀZ\¨]_

a@a˜dóçççççÛÏçóççÀÀÀÀÀÀç±
&
F„Çÿdh^„Çÿgd§0˜
&
F„Çÿdh^„Çÿgd§0˜
„Çÿdh^„ÇÿgdhÅ
„Çÿdh^„Çÿgdóx
„Çÿdh^„Çÿgd§0˜
„Çÿdh^„Çÿgd§0˜ *6.J.’.X3j3’3²3¾3à4ø455¬5¶56 6Õ6à6ë6û69$9ž9Â;Ô; <¶@Ä@‚BàBìB–G G¸GºG

HHÜHöH>JCJxJK9K~M€M M¢M”NžO OÜOðOP.PzP€PùòùëòëäòäòäòäòäòäòäòäÝäÖòÖÏòÏÈòÈòÈÁºòºòºòºòºòº¬ ™’™’Ý’Ý’Ý

h§0˜h93×

h§0˜h%eœhóxh%eœ>*CJaJhóxh%eœ0J>*CJaJ

h§0˜h¢w²

h§0˜h®y

h§0˜hÉc

h§0˜hÈg(

h§0˜h¡;h

h§0˜h§0˜

h§0˜h˜

h§0˜húJµ

h§0˜hú †

h§0˜h­M°9€PþP
Q–Q¢QNR8SXSxT”TÒWäW(X¨]__T`b`ºb–d˜d4ehe„eÎfâfVgbgBhPhtjzjDlFlDnhn¼nðnønúnfoLp`pHsJs†sˆsŠsÀs¦vºvšw¶w&z>zÜ{||R}T}`}b}ä}ê}€

€r€z€ÈÔ†‚œ‚<ƒPƒùòùòùëòëòëòëäÝäÝòÝÖÝÖÏòÏòÏòÏòÏòÏòÏòÏÈòÈÏÈòÈòÁÈÁÈÁòÁòÁòÁºòºÁºòºòºòºòºòºòºò

h§0˜h¯væ

h§0˜hy}Ë

h§0˜h13®

h§0˜h„ Ç

h§0˜hE
Ä

h§0˜h»J

h§0˜hG;ñ

h§0˜hsGD

h§0˜h§0˜

h§0˜h93×I˜dT}ž~Tƒ ‰>‹4’ʒ蓸—˜^˜¼˜$™Ä™Ä°,¶H¸Æº²¼¨½¢¿°ÀJÁŽÊóóóóóóóóóóÝÝÝÝÎÎÎÎÎÎÎÎÎÎ $„Çÿdh^„Çÿa$gd§0˜
&
F„Çÿdh¤d ¤d[$\$^„Çÿgd§0˜
„Çÿdh^„Çÿgd§0˜Pƒ^ƒnƒ „ „(„B…V…L†d†‰ ‰¤‰´‰ö‰

Š€ŠšŠ¶Š¼ŠØŠâŠŠ‹š‹œ‹ ‹¶ŒÊŒpŽŒŽèŽÖ2’4’@’È’Ê’è“ò— ˜šªH¸¾¸¹P¹þºp»®À°Àt͂ÍàÔÕdétéŒì’ìÐíÒíâíäíæíþ(¬è@JùòùëòëòëòëùëòëòëòëòëòëòçòëòëòëòëàëòëòÙòÙ×ÙòÙòÙÍÙÆ¿µ¿®¿ò¿µ¿Æµ¿®¿®¿®¿®

h§0˜hú †h§0˜hSaF6]

h§0˜hSaF

h§0˜hËzJh§0˜h%eœ6]U

h§0˜h%eœ

h§0˜h„ Çh§0˜

h§0˜hš

h§0˜h§0˜

h§0˜h¯væDyt a hadüzenet, a hadiállapot és hadban állás fogalmáról, ami a mai napig is a nemzetközi jogászok vitáinak tárgya. A tárgyalás során úriember módján viselkedett az Qt gyalázó, ordítozó, trágárkodó hallgatóság dacára is. Bárdossy ugyanakkor a Párizsi BékeszerzQdés ismételt igazságtalanságai nyomán újra éledQ - bár a hatalom által elfojtani igyekezett - revizionista hangulatot próbálta felhasználni a hallgatóság maga mellé állítására, azzal, hogy a trianoni igazságtalanságokra hivatkozott a háborúba való belépés okaként. Rákosi Mátyás egy alkalommal jelent meg a tárgyaláson, ahol érzékelte a vádlott intellektuális fölényét és az általa szítani kívánt Trianon-ellenes hangulatot. Este gépkocsit küldött Major Ákoshoz, és figyelmeztette, hogy ne vitatkozzon Bárdossyval, hanem rövid kérdésekre rövid válaszokat követeljen, ezek hiányában vonja meg tQle a szót.
Védelme nem érvelt a nullum crimen sine lege kifogással, tehát azzal, hogy elkövetésük idején az általa elkövetett cselekmények nem minQsültek bqncselekménynek; hivatkozott ugyanakkor a rebus sic stantibus elvére, vagyis arra, hogy az elkövetett cselekményeket azon körülmények között kell értékelni, amikor és ahol azokat elkövette. A még hatályos 1848: III. tc. alapján vitatta a népbíróság hatáskörét, hiszen szerinte volt miniszterelnök felett csak e célra felállított parlamenti különbíróság ítélkezhetett. A másodfokú tárgyaláson védQje semmisségi panaszt nyújtott be arra hivatkozva, hogy a tanácsvezetQ bíró, Major Ákos nem rendelkezett az ún. egységes bírói és ügyvédi képesítéssel.
A fentiek ellenére annyiban nem tekinthetQ Bárdossy pere koncepciós pernek, hogy valóban az Q miniszterelnöksége alatt három nagyhatalommal került Magyarország hadiállapotba, és hibás politikája mellett akkor is kitartott, amikor a háborús vereség már nyilvánvaló volt.
Az elsQfokú ítéletében, amit 1945. XI. 03-án hirdettek ki kötél általi halálra ítélték, az ítéletet a védQk megfellebbezték és így a Nemzeti FQtanács kegyelembQl golyó általi halálra módosította. Az ítéletet 1946. január 10-én végrehajtották a Markó utcai fegyház (ma: FQvárosi Büntetés-végrehajtási Intézet) udvarán.
Halála elQtt azt kiáltotta: Uram, szabadítsd meg az országot ezektQl a banditáktól! Ez váltotta ki, hogy a terror idején a kivégzések ideje alatt gépeket és hangszórókat mqködtettek, hogy ne hallja senki a kivégzendQk esetleges utolsó szavait.
A népbíróságokon háborús bqnökkel vádoltak közül az Q szerepe és felelQssége osztotta meg leginkább a magyar közvéleményt.
Bárdossy személyérQl és tetteirQl kivégzése óta folyik a vita. Egyesek, többek közt Schmidt Mária történész ugyanis az 1945 utáni elsQ kirakatper áldozatát látják benne. A MIÉP 2001-ben a LegfQbb Ügyészségnél perújítási eljárást kezdeményezett ügyében.
Rendkívül tehetséges, mqvelt embernek tartották, jelentQs társadalomtudományi képzettséggel és külföldi tapasztalatokkal rendelkezett.
A politikai és társadalmi helyzet Bárdossy miniszterelnökségekor és az után.
Világnézetében Bárdossy nem volt náci, miniszterelnöksége elQtt és alatt nem látszott különösebben lelkesedni a hitleri eszmékért. P egyrészt magyar és keresztény úriember volt, másrészt valóban állami közhivatalnok, ahogy a bíróság elQtt nevezte magát. FeltqnQ, hogy intellektuális készültsége birtokában sem foglalkozott magyar nemzeti ideológiával, mint elQdei közül Gömbös, Imrédy vagy más világkép jegyében Teleki Pál. Horthy kormányzó elkötelezett híve volt, osztotta a Horthy-korszak vezetQ úri-keresztény osztályának úgynevezett úri antiszemitizmusát , de semmiképp nem volt véresszájú zsidófaló. Ez nem fért össze szellemi és lelki alkatával. Sokáig vallotta Horthy elmés mondata nyomán, hogy a jó magyar zsidó a mi zsidónk , de 1941 augusztusában habozás nélkül megvalósítja a harmadik zsidótörvényt. Ez az undorító rendelkezés kötelezQvé teszi a házasság elQtti orvosi vizsgálatot, fajgyalázásnak minQsíti a zsidók és nem zsidók közti nemi érintkezést, megtiltja az úgynevezett vegyes házasságokat. Bárdossy világképébe a keresztény erkölcsiségen és az államhivatalnoki kötelességtudaton túl jókora adag cinizmus is belefért, Machiavelli klasszikus tanításához igazodva.
Rövid miniszterelnökségének egyik jellemzQ epizódja Kamenyev-Podolszk tragédiája. Itt 1941 augusztusában mintegy 16 ezer zsidót gyilkoltak meg. Bárdossy és kormánya nem tudta, hogy a deportálásnak tervezett akcióból tömeggyilkosság lesz. Amikor Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter tudomást szerzett a tényekrQl, azonnal leállíttatta az akciót. Bárdossy egyetértett.
TRIANON Mind e tények fölött ott sötétlett Trianon árnyéka. Magyarország nagy stigmája, a Horthy-korszak alapvetQ meghatározója a két világháború között. Több mint nyolcmillió magyar állampolgár került a békeszerzQdés értelmében elcsatolt területekre. Gondoljunk bele köznapi ésszel: ez azt jelentette, hogy legalább minden harmadik magyar családból valaki vagy valakik csehszlovák, román vagy jugoszláv állampolgárrá lettek. Futó személyes példa: népes apai rokonságom kivétel nélkül Erdélyben élt, Marosvásárhely környékén. Apám katonaorvos volt, a Horthy-hadsereg századosa, majd Qrnagya. Mégsem látogathatta meg két évtizeden át imádott édesapját és testvéreit, s csak a katonai cenzúra által ellenQrzött leveleket írhatott. Trianon traumája a kor legjobbjait foglalkoztatta és gyötörte meg, Szekfq Gyulától Németh Lászlóig, Babitstól Máraiig.
A Horthy-rendszer egyik, minden mást uraló, szükségszerq alapeszméje lett a revízió, tehát a trianoni ország csonkítás megváltoztatása. Csonka-Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország , imádkoztuk már az elemi iskolában is, a tanítás megkezdése elQtt. A revíziót azonban az adott politikai térségben csakis békés módon, fegyveres konfliktus nélkül lehetett elképzelni. Nemcsak azért, mert Trianon után a létszámában korlátozott, gyatrán felfegyverzett magyar hadsereggel gyQzni nem lehetett. Sokkal inkább azért nem, mert a nagyhatalmak nem tqrtek volna el holmi helyi háborút a kelet-európai térségben. Bethlen István, a korszak egyetlen nagy politikusa már a húszas években tudomásul vette, hogy a határrevízióhoz nem számíthat Anglia és Franciaország érdemi támogatására, legfeljebb magasztos ígérgetéseire. A nyugati demokráciák számára a másodrangú kelet-európai kisországok státusa megfelelQnek látszott, legalábbis Hitler felemelkedéséig.
Az egymást követQ magyar kormányoknak tehát nagy szövetséges után kellett nézniük. Gömbös Gyula Mussolinihez törleszkedett, Imrédy Béla Hitlerhez. Trianon revíziója érdekében Horthy-Magyarország egyre szorosabban kapcsolta magát a jobboldali nagyhatalmakhoz, csatlakozott az antikomintern paktumhoz és a háromhatalmi egyezményhez. A hqség áraként Magyarország visszakapta a Felvidék nagyobb részét, a Bácskát, Észak-Erdélyt. Az elcsatolt területek visszatértét az anyaország lakosságának túlnyomó többsége diadalmámorban ünnepelte. Kétségtelen, hogy a Bárdossy-per során a vádlott iránti rokonszenv nemcsak intellektuális fölényét és személyes bátorságát illette, hanem a Délvidéket visszaszerzQ miniszterelnököt is. Visszatért már Délvidékünk, visszaadta Horthy nékünk , énekelték kórusban annak idején a kisiskolások. Holott Hitler adta vissza nékünk, késQbbi vesztünkre.
Bárdossy miniszterelnöksége idején Magyarország már a hitleri Németország elkötelezett és hqséges szövetségesének számított. Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, Werth Henrik vezérkari fQnök és nácibarát tábornoktársai arról gyQzködték a kormányzót és a miniszterelnököt, hogy Magyarország azonnal kapcsolódjék be a háborúba. Bárdossy ürügyként megvárta a kassai bombázást. Hogy a légitámadást német, szovjet, netán román repülQgépek hajtották-e végre: máig vitatott és lezáratlan történettudományi kérdés, de a végeredményen nem változtat. Kormánya élén Bárdossy László magyar miniszterelnök 1941. június 27-én hadat üzent a Szovjetuniónak. A mokány kisegér a szomszédos oroszlánnak, mondanánk, ha élcelQdni lenne kedvünk. KésQbb Magyarország hadban állónak tekintette magát Nagy-Britanniával és az Amerikai Egyesült Államokkal. A tárgyaláson hosszadalmas vita zajlott arról, miben egyezik, és miként különbözik a hadüzenet, hadiállapot, hadban állás fogalma. Ez ma is a nemzetközi jogászok fontos vitáinak tárgya. Tényszerqen az történt, hogy akkor, 1941. június 27-én Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak. Vagy hadiállapotban lévQnek nyilvánította országát a Szovjetunióval, gyakorlatilag egyre ment. Nem sokkal késQbb a magyar csapatok átlépték a határt, holott Hitler egyértelmqen nem kért magyar katonai támogatást a Szovjetunió elleni háborúhoz. Ez csupán Werth vezérkari fQnök és Sztójay Döme berlini magyar követ konfabulációiban létezett.
NÜRNBERG a háború vége felé, már a gyQzelem tudatában az antifasiszta koalíció vezetQi közül Churchill és Sztálin a náci vezetQk tömeges kivégzését ajánlotta megfontolásra. KésQbb elvetették a tágan vett kollektív büntetés eszméjét, és a legfQbb háborús bqnösök perére készültek fel. 1945 nyarán Londonban megalakult a Nemzetközi Katonai Törvényszék, ez kezd munkához Nürnbergben 1945. november 20-án.
A háborúkban mindig a gyQztesnek van igaza. Így tartja a közhiedelem, választékosabban, de ugyanígy vélekedik Metternich és Kissinger is. Ám a második világháború nemcsak méreteiben, jellegében és a halottak számában különbözött minden korábbi háborútól. A büntetés módszerében is. Korlátozták a vádlottak egyéni szabadságjogait, tudatosan figyelmen kívül hagyták az általános jogelvet, hogy a büntetQjognak nem lehet visszamenQleges hatálya. A nürnbergi törvények megvalósítói és végrehajtói abban reménykedtek, hogy a per örökkévaló példa lesz: a jövQben az állam által elrendelt háborús és népellenes bqntettek nem maradnak büntetlenül. Idézet Rugyenko altábornagytól, a nürnbergi per szovjet fQügyészétQl: Végre nem csupán a vádlottak személyérQl ítélkezünk, hanem az általuk létrehozott intézményekrQl és szervezetekrQl is, továbbá emberellenes elméleteikrQl, amelyeket a világ és az emberiség ellen már régóta tervezett gonosztetteik céljából dolgoztak ki. Másik idézet az amerikai fQvádlótól, Robert H. Jacksontól: Nem tagadhatjuk, hogy korunknak is joga van ahhoz, hogy új szokásokat kezdeményezzen. Engem tehát nem zavar, hogy az általunk lefolytatni kívánt vizsgálat jogi elQzmények nélküli. Valóban itt az ideje annak, hogy ilyen jogi elv alapján cselekedjünk, amely szerint a támadó háború jogellenes, és megindítói megbüntetendQk.
A nürnbergi per egyik legfQbb célja az volt, hogy a legmagasabb szintq náci vezetQk személyében a teljes nemzeti szocialista rendszert is elítélje. A második világháború okaként a bíróság a náci Németország vezetQinek agresszív, területszerzQ szándékát jelöli meg. A vádpontok között szerepel az európai zsidóság elleni népirtás is.
MinderrQl azt írja különvéleményében Schmidt Mária történelem-tanárnQ, hogy a nürnbergi per igazi kirakat- vagy látványper volt . Vajon miért? LegfQként azért, mert hallgatott a gyQztes szövetségesek vétkeirQl, a Katynban lemészárolt lengyel katonatisztekrQl, a polgári lakosságot pusztító drezdai légibombázásról, s nem utolsósorban Hirosimáról. A nürnbergi per kitervelQinek további vétke: azt hitték, azt hirdették, hogy joguk és erkölcsi alapjuk van arra, hogy megítéljék, melyik háború igazságos, és melyik nem az, ki az agresszor, és ki nem. Magukat az igazságszolgáltatás letéteményesének, az emberiség képviselQjének tekintették, és úgy képzelték, beszélhetnek és ítélhetnek az egész emberiség nevében. Ugyanakkor nem sikerült kivonniuk magukat a» korszellem «hatása alól, ezért vetették be a kollektív büntetés elvét is az általuk megjelölt» bqnösökkel «szemben. Magukat a törvények fölött állóknak tekintve új törvényhozási korszakot hirdettek, melyet azonban csak az általuk meghatározottak körével szemben rendeltek alkalmazni.
Mit lehet ehhez hozzátenni hosszas történelmi érvelés nélkül, pusztán ép emberi ésszel? Kik azok a nevükön nem megnevezett nagyhatalmi illetékesek, akik a háttérbQl megtervezték, elrendelték és kivitelezték a nürnbergi pert? A már halott Roosevelt, az élQ Truman, Churchill, az ördögi Sztálin? A nürnbergi pernek azóta hatalmas irodalma született, számos történelmi és fQként jogi fenntartás olvasható. Schmidt Márián kívül azonban nem ismerünk szerzQt  legfeljebb újnácit  , aki a Nürnbergben elítélt háborús bqnösöket bqnösöknek írta volna. Az írásbeliség érvényben lévQ szabályai szerint ugyanis az ilyen idézQjel az állítás kétségbe vonását jelenti.
Nem tagadható, hogy Schmidt Mária következetesen gondolkodik. Könyvében Tisót is rehabilitálni kívánja. A független Szlovákia elnöke, Tiso ellen nagyszabású kirakatperben halálos ítéletet hoztak. Független Szlovákia? Nem inkább náci bábállam azután, hogy Hitler lerohanta és darabjaira zúzta az egységes Csehszlovákiát, emigrációba kényszerítve Benea elnököt és kormányát. Természetesen a román Antonescu marsall is kirakatper áldozata lett. Holott Romániának Antonescu vezetésével sikerült elkerülnie a legrosszabbat, és belsQ stabilitását megQrizve megszerezni a földrajzilag távolabb fekvQ, és irányában legalábbis némi jóindulatot mutató hitleri Németország támogatását. Az olvasónak olykor az a kényszerképzete támad, Schmidt Mária nem is tudja, mi jön ki az írógépébQl vagy a szövegszerkesztQjébQl. Antonescu tárgyalásán, akárcsak Tisóén és Bárdossyén, nem volt szabad a szovjet imperializmusról, az államaikat fenyegetQ orosz veszélyrQl, a szovjet katonai fenyegetésrQl, a szovjet hadsereg által provokált katonai támadásokról etc. beszélni . Egyrészt ez nem tartozott a népbírósági perek tárgyához. Másrészt és döntQen: nem a Szovjetunió támadta meg Romániát, Szlovákiát és Magyarországot, hanem fordítva történt. Ilyen egyszerq ez.
Bárdossy perébQl a tanulság nyilvánvaló. Aki a vezetQ államhivatalnok szerepét felvállalja: szükségszerqség és szabad akarat örökös kettQsségében kell, hogy a mindenkor lehetséges, legjobb alternatív választ megtalálja. Bárdossy abszolút szükségszerqséget tételezett fel, s ennek jegyében cselekedett. Így lett háborús bqnös, ezért bqnhQdött.

Végére
A per egésze, de fQleg az elsQfokú ítélet nagyon határozott törekvést mutat egy teljesen újszerq történelemszemlélet megszilárdítására. E szemlélet jegyében nemcsak Bárdossyról, hanem 1919-44 közötti évekrQl is ítéletet mondtak. Ez azokban az idQkben nagyon is érthetQ volt. De az már sajnálatos, hogy ez a nézet csak igen lassan adta át a helyét egy történelem hitelesebbnek. A háborús bqnösöket elítélQ bírósági perek egyik legelsQje volt a Bárdossy per. A per természetesen nem volt koncepciós jellegq, mivel Bárdossy tevékenysége több mint elégséges anyagot szolgáltatott az elítélésére. Az ítélet kéménységét régebben és mai is sokan vitatják, természetesen azt is meg kell említeni, hogy a pervitel számos vonatkozásában nem volt kifogástalan. Mindazonáltal a Népbíróság alapjában véve nem került szembe az igazságszolgáltatás normáival. Ezt az is igazolja, hogy sem Bárdossy, sem védelme nem érvelt a nullum crimen sine lege kifogással, azaz bqncselekmény nélkül nincs bqn sem.
Major Ákos emlékirataiban feljegyzi, hogy tárgyalásvezetôi módszereit nemcsak a SZEB angol képviselôje vélte minQsíthetetlennek, hanem Rákosi Mátyás is. Pedig talán e ponton  legalább utólag  fel kell mentenünk Major népbírót, aki maga is szenvedQ alanyává vált annak, hogy a tárgyalás  nem csak mai szemmel  komédiává fajult. S egyáltalán nem azért, mert a vádlott  akit mellesleg halálra ítéltek s kivégeztek  mind mqveltségében, mind nyelvtudásában, helyenként jogi ismereteivel messze felülmúlta bíráit.
Bárdossy László  bármennyire fogyatékos is volt a bizonyítási eljárás  bqnös volt. Az 1945. évi VII. tv. szerint bqnös az a politikus, aki vezetQ állásában belevitte, eufemisztikusabban belesodorta Magyarországot a második világháborúba. Csakhogy az ítélkezQ bíróságnak az a hite, hogy a bqnös még akkor is elítélhetQ, ha a vád jogszerqen nem bizonyított, máig terheli a magyar jogszolgáltatást. A tendencia egyáltalán nem szqkíthetQ le pusztán az ítélkezQ népbíróságra, magával ragadta már a vizsgáló hatóságot, a vádat emelQ ügyészséget s nagyon gyakran akár a tanúkat is.
Ezt a jogi blaszfémiát Bibó István is konstatálta: & Ha egyszer valakirQl komoly adat merül fel arra, hogy nyilas volt, nyilasok között forgolódott, nyilas tevékenységet fejtett ki stb., akkor nem különösen fontos, hogy milyen bizonyítékok azok, melyeknek alapján elítélik& Ha egyszer egy ilyen emberre nézve kialakul a bíróságnak, sértettnek és a hallgatóságnak az a meggyQzQdése, hogy bizonyosan nyilas volt, még ha nem is bizonyos, hogy mit követett el, akkor ilyen feltételek között mind a védelem, mind a vád tanúi egy olyan lélektani és közösségi atmoszférába kerülnek, melyben a biztos tényeken való megingás és a homályos tényekre való feltqnQ emlékezés egymást kiegészítve haladnak a legsúlyosabb ítélet felé, s az ellenbizonyítás csaknem lehetetlen vagy tiszta véletleneken múlik. Az is érthetQ, hogy éppen azokat fenyegeti elsQsorban az ilyen tévképzet veszélye, akik korábban  ha nem is az adott konkrét ügyben  de maguk is áldozatok voltak illetve fennállt ennek a lehetQsége.

















Irodalomjegyzék
Princz: Bárdossy László a népbíróság elQtt
www. Wickipedia.hu
http://www.ezenanapon.hu/main.php?reszletes=3954=4=4
Sükösd Mihály http://www.mozgovilag.hu/2000/01/januar10.htm
 HYPERLINK "http://beszelo.c3.hu/99/11/09varga.htm" http://beszelo.c3.hu/99/11/09varga.htm
Varga László
Forradalmi törvényesség
Jogszolgáltatás 1945 után Magyarországon http://beszelo.c3.hu/99/11/09varga.htm
http://www.epa.oszk.hu/00000/00018/00015/06perjes.htm

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 11.05-1 2004 ábra áramlás barta ferenc bevezetés bibó cikk elte ttk etika európai integráció földrajz gazdinfo gdp görögország házi doga házi dolgozat juhász istván kafka kassák kéregedzés kibernetika kollokvium kommunikáció kötelmi jog középérték közigazgatástörténet kutatásmódszertan lemez lévi-strauss marketing2 marquez matek házi 2 megolgások 1 motiváció német felvilágosodás oscar niemeyer önkormányzat pápai posztmodern számítógép architektúrák szemiotika szerződés szótár tanulás és kutatásmódszertan tartalékidő tervezés torlódási hely vizsgához zsidó kultúra