Puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusE-kormányzásProjektmenedzsmentZHPuska

Projekt karakterisztikák
-Egyszeri, egyedi
-ErQforrás igényes
-Konkrét céllal rendelkezik
-Újdonságtartalommal bír
-Kockázatot hordoz
-IdQ és költségkorlátok jellemzik
-Komplex feladat

Projekt definíció
A projekt sajátos vállalkozás (munka), amelyben az emberi, anyagi és pénzügyi erQforrások újszerq módon vannak megszervezve:
-a költség- és idQkorlátokon belül, meghatározott specifikációk szerinti
-egyedi munkavégzés történik annak érdekében
-hogy, egyedi jótékony változást érhessünk el
-a minQségi és mennyiségi célkitqzések realizálása révén.

Vezetési dimenziók
-Stratégiai menedzsment
-Operatív menedzsment
-Projektmenedzsment

A stratégia alkotás elemei
-A külsQ környezet várható változásainak feltérképezése
-A vállalati adottságok felmérése
-A vállalat jövQképének és missziójának megfogalmazása
-Ezek elérési alternatíváinak felvázolása
-A szükséges döntések meghozatala
-A célelérés erQforrásigényének felmérése

A projekt sikeressége
-A siker megítélésének változásai
---Kinek a szemszögébQl
---Mikor ítélhetQ meg
---Milyen kritériumok alapján
-Siker kritériumok: a viszonyítás alapjai
-SikertényezQk: külsQ-belsQ körülmények

Siker kritériumok
-Megfelelés a felhasználói elvárásoknak
-A célrealizálás mértéke
-Az elQírt minQségi kritériumok teljesítése
-A költségvetés betartása
-A határidQk betartása
-Az érintettek megelégedettsége

A sikeresség tényezQi
-A létrehozandó projekteredmény pontos behatárolása
-Folyamatos kommunikáció a résztvevQk között
-Az elérni kívánt stratégiai cél egyértelmqsége
-Reális idQ-költség- és erQforrástervek
-Felkészült projektvezetQ és projekt team
-MegfelelQ kockázatelemzés és kezelés
-A projekt közbeni változások felmérése és kezelése

A siker hierarchikus értelmezése
1. szint: Az elsQdleges projekt célok (idQ, költségek, minQség)
2. szint: A projekttulajdonosi szervezet megelégedettsége (stratégiai illeszkedés)
3. szint: A projektben érintett érdekcsoportok megelégedettsége (stakeholderek)

A hierarchikus modell elQnyei
-A sikeresség az egyes szintek alapján elkülönülve is értelmezhetQ
-Minden résztvevQ saját szempontjából alkothat ítéletet a sikerrQl
-LehetQséget ad a sok-szempontú, összetett értékelésre
-Qvantitatív és qvalitatív értékelésre egyaránt módot ad

Sikertelenség= kudarc
-A felforralt béka esete
-A projekt leállítás nehéz kérdése
A siker mindenkié, a kudarcot meghagyják a projektvezetQnek

A projektvezetés mestersége
-ProjektvezetQ hatáskör nélkül
-Idomulni a céges kultúrához
-Elvárt tulajdonságok: Technikai képességek, Humán képességek, Projekt specifikus vezetési képességek

Captain teszt
-Munka iránti elkötelezettség
-Célirányos tevékenység
-Delegálásra való képesség
-Jól szervezett, rendszerezett munkavégzQ
-Kitartó, tartós odafigyelQ
-Munkakörében önállóan dolgozik
-MielQtt cselekedne tervez
-Kedveli a változásokat, változatosságot
-Változtatja vezetési stílusait
-Szívesen vállal másokért felelQsséget
-Képes dönteni
-Másokat is meg tud nyerni a változásokra
-Kedveli a társaságot
-Könnyen teremt kapcsolatokat
-Ambíciózus
-Szeret csoportban dolgozni
-Jó elQadó
-Egészséges önbizalma van, de elviseli a kritikát

Humán képességek, készségek
-Csapatépítés
-Kapcsolatteremtés
-Kommunikációs készség
-Tárgyalási képesség
-Konfliktus kezelés
-Problémamegoldás
-VezetQi képesség (ismeret, alkalmazási készség, szemléletmód)

GANTT-digaramok
A munkafolyamat grafikus megjelenítése, idQrendi lefolyásának ábrázolása, grafikus menetterv segítségével vizuális, gyors, könnyq áttekintést biztosít.
A tevékenységsorozatok vonalas ütemterve, mely az idQbeli elQrehaladást lépték-helyesen ábrázolja.
Az ütemezést segíti elQ.
Egymás mellett tartalmazza egy adott idQponttól kezdQdQen az egymás után végrehajtandó tevékenységeket és egymás alatt tartalmazza az egyidejqleg különbözQ helyeken végrehajtásra kerülQket.
Az egyes tevékenységeket idQtartamukkal arányos hosszúságú téglalap reprezentálja.
Elkészítése 4 lépésbQl áll:
1) Tevékenységek definiálása
2) A tevékenységek logikai sorrendjének a meghatározása
3) A tevékenységek idQtartamának meghatározása
4) A Gannt diagramm meghatározása
JelentQsége: mqveletek kapcsolási szabályszerqségeinek felismerése
A módszer hátránya
-a vonalas ütemterv nem teszi lehetQvé az egyes idQeltolódások, csúszások hatásának visszatükrözését.
-nem tudja érzékeltetni a lényeges és kevésbé lényeges tevékenységek, mqveletek közötti különbséget.
-nem teszi lehetQvé a program optimalizálását.

Hálótervezés
Az egyre növekvQ szervezési feladatok szükségessé tették olyan módszerek kialakítását, amelyek biztosítják a vezetQ számára az egyre bonyolultabbá váló tevékenységek felett az áttekintést, tervezésük, irányításuk, koordinálásuk kézbentartását.
Hálóterv
Folyamattervezési módszer. Lényege, hogy a bonyolult folyamatot elemi tevékenységekre bontjuk és az elemi tevékenységekbQl újra felépítjük a folyamatot úgy, hogy a megvalósítás ideje minimális legyen.
A hálós programozási módszer feloldja a hagyományos programozási módszerek hibáit.
A hálózatos tervezés alapja a HÁLÓTERVDIAGRAM, ami a terv grafikus ábrázolása:
-a folyamat idQbeli lefolyásának és
-logikai kapcsolatainak feltüntetésével
Célja:
valamely komplex tevékenység lehetQ legrövidebb átfutási idejének meghatározása.
Módszere:
A hálótervezés során a komplex tevékenységet elemi tevékenységre bontjuk, ezek között logikai összefüggéseket keresünk, s így építjük fel a komplex tevékenységet.
ElQnyei:
-vizuális, könnyen, gyorsan áttekinthetQ képet adnak a munkafolyamat egészérQl,
-feltüntethetQek az egyes résztevékenységek közötti logikai kapcsolatok,
-minden egyes személy, vagy csoport, amely felelQs a hálózat egy szakaszának megvalósításáért könnyen, gyorsan megérti, mit követelnek tQle, milyen kapcsolatban áll munkája a többivel, milyen kihatással lehet rá,
-optimalizációs célokat szolgál

Hálótervezési eljárások típusai
A tevékenységek idQtartamának meghatározása szerint két alapvetQ hálótervezési módszert különböztetünk meg:
( CPM (Critical Path Method) Kritikus út módszere azt feltételezi, hogy a tevékenységek idQtartama egzaktan meghatározható, tehát csak egyetlen idQadattal kell dolgozni. A módszer alapvetQen tevékenységorientált.
( PERT módszer (Program Evaluation and Review Technique) = ProgramkiértékelQ vizsgálati eljárás abból indul ki, hogy a tevékenységek idQtartama egzaktan nem határozható meg, több de legalább 3 féleképpen becsült idQadattal dolgozik, közülük a tervezésben használandót (vagyis a 4. adatot) a valószínqség-számítással határozza meg:

A hálótervezés alkalmazása négy tervezési fázisban történik:
-logikai, vagy folyamattervezés
-idQtervezés
-költségtervezés
-kapacitástervezés

Logikai tervezés
Részletes terv melynek célja a végrehajtandó feladat szemléletes leírása. A feladat összes tevékenységérQl, azok sorrendjérQl és egymás közötti kapcsolatairól ad tájékoztatást, anélkül, hogy a folyamat idQigényével számolna. A folyamat lefolyását diagramszerqen, élethqen ábrázolja
A tevékenység kezdete és befejezése is egy-egy esemény. A tevékenységek lehetnek:
-egymástól független
-egymástól függQ lehet: egyidejq, megelQzQ, rákövetkezQ

Látszattevékenység
Logikai tervezésnél használatos fogalom, idQszükséglete Ø

A háló geometria szabályai
-ÖsszefüggQ rendszert alkot
-Véges kiterjedésq véges számú eseménybQl és tevékenységbQl
-IdQben lefolyó (dinamikus, irányított)
-Hurokmentes, sorrendiséget meg kell határozni

Hálószerkesztés technikája
-A feladat kellQ részletességq résztevékenységekre bontása (tevékenységlista meghatározása)
-Az egyes tevékenységek jelöléssel ellátása (A, B, & )
-Tevékenységek kapcsolatainak felderítése, tevékenységláncok összeállítása

Minden új tevékenységgel kapcsolatban három kérdést kell feltenni:
-Milyen tevékenységet kell feltétlenül befejezni a vizsgált tevékenység megkezdése elQtt?
-Milyen tevékenységet lehet egyidejqleg, egymással párhuzamosan végezni? ErQforrás korlát, technológiai korlát
-Milyen tevékenységet/geket lehet indítani (elkezdeni) a vizsgált tevékenység befejezése után.

Események sorszámozása
A rajzolás szabályai
-a számozás olyan legyen, hogy a kisebb számoktól a nagyobbak felé mutasson a nyíl,
-a nyíl balról jobbra, az idQrendnek megfelelQen mutasson,
-görbe vonalú nyíl nem használatos,
-a nyilak ne keresztezzék egymást.
-Mindig nullával jelöljük a kezdQ sorszámot, a kezdQ eseményt.
-A tevékenységek sosem lóghatnak ki a hálóból.

IdQtervezés CPM módszerrel
-Az egyes tevékenységekhez idQértékeket rendelünk
-A lehetséges utak meghatározása
-Kritikus út meghatározása: az idQben leghosszabb út
-TartalékidQk számítása (A kritikus út mentén a tartalékidQ 0)

Tevékenység: komplex folyamat elemi része.
Esemény: a tevékenység kezdete és vége. Mindig egy eseményt tartalmaz.
Látszattevékenység: nincs mögötte effektív munkavégzés, csak logikai kapcsolat.
Kritikus út: a tevékenység lánc eleje és vége közötti idQben leghosszabb út.

TartalékidQ
TartalékidQ abból keletkezik, hogy egy csomópontba legalább két útvonalon lehet eljutni és ezek idQszükséglete nem azonos.

Teljes tartalékidQ
Az az idQtartam, amelyen belül a munkafolyamat idQtartamát növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változást idéznénk elQ a kritikus útban.

Szabad tartalékidQ
Az az idQmennyiség, melynek értékével egy (i,j) tevékenység kezdete eltolható anélkül, hogy egy rákövetkezQ tevékenység legkorábbi kezdési idQpontját befolyásolná. Csak olyan eseményeknél következhet be, ahol legalább két tevékenység végzQdik, tehát csomópont van.
Annyiban lehet felhasználni a kérdéses tevékenységhez, amennyiben a korábbi tevékenységnél nem használtuk el részben vagy egészen.

Feltételes tartalékidQ
A teljes és a szabad tartalékidQ különbsége, melyet a háló minden tevékenységére kiszámíthatunk, és az érintett ág egészére rendelkezésünkre áll.
Ha valamely tevékenység megkezdésénél azt elhasználjuk, az ág többi tevékenységeinél az a tartalék már nem áll fenn.

Független tartalékidQ
Azt az idQmennyiséget jelöli, amelynek értékével egy adott (i,j) tevékenység a legkésQbbi idQpontban fejezQdik be, a közvetlenül követQ tevékenység pedig a legkorábbi idQpontban kezdQdik.
Csak a kérdéses tevékenységnél használható fel.

Hálótervezés menete
1) Tevékenységlista feltárása
2) Tevékenység láncok felírása
3) Háló megrajzolása
4) Kritikus út és az átfutási idQ meghatározása
5) A legkorábbi bekövetkezési idQpontok kiszámítása
6) A legkésQbbi bekövetkezési idQpontok kiszámítása
7) TartalékidQk kiszámítása

Költségnövekedési együttható
Megmutatja, hogy egységnyi idQcsökkenés mennyi költségnövekedéssel jár.
IdQt csökkenteni csak a kritikus úton érdemes. Attól függQen, hogy a kritikus út mely tevékenységénél rövidíthetjük az idQt. A költségnövekedések eltérQek lehetnek. A lehetséges megoldások közül azt kell kiválasztani, amelynél az idQcsökkentés a legkisebb költséggel jár.

Metaplán módszer
10-15 fQvel érdemes játszani
Lényege, hogy rendezett és rendezhetQ információ halmazt hozzuk létre egy nagy táblán elhelyezett kartonok segítségével.
Felvetünk egy problémát.
Lapokra fel kell írni az okokat és azokat kell felragasztani. Virtuálisan áttekinthetQek az okok és a problémák.
ElQnye: az ötletelés idQigénye az egyidejqség miatt csökken.
A karton tömörségre kényszerít.
A kartonok folyamatosan kerülnek fel a táblára.

Szcenárió módszer
Olyan módszer, amely a jelenlegi helyzetbQl egy a jövQbeni tendenciáknak megfelelQ végállapotba vezetQ, ill. az ezt eredményezQ eseménysor leírására szolgál.
A szcenárió elemzés egyfajta forgatókönyvként értelmezhetQ, amely 1 lehetQség tervet dolgoz ki, ezáltal mint egy elQre elpróbálása a jövQnek.
2 lépése van:
1) Változatok készítése
2) Változatok szqkítése

4 típusa van:
1) Exploratív: ez alaphipotézisként okokat, lehetséges bekövetkezésként pedig hatásokat tekintünk. Okok( következmények
2) Anticipáló: lehetséges bekövetkezésekbQl, mint okozatokból indulunk ki és ebbQl vezetjük le az alaphipotizésünket. Következmények( okok
3) Leíró: tárgyilagos szemlélQként azt vizsgálja, hogy az eseményeket milyen mértékben tudjuk befolyásolni a meglévQ erQforrások és eszközök tekintetében. ErQforrások( célok
4) ElQíró/normatív: alkalmazók akaratát és felelQsségét rögzíti, azaz azt, hogy a céljaink eléréséhez milyen erQforrásokra és eszközökre van szükségünk. Célok( erQforrások

Szcenárió tervezés folyamatábrája
1) Változtatási kényszerek és trendek
2) Szcenárió építése
3) Értékelés, szqkítés
4) Alternatívák kidolgozása a célnak megfelelQen
5) Szcenáriók és célok összevetése, részvizsgálatok
6) Egy megoldás rögzítése
7) Végleges változás kidolgozása
8) Értékelés korrekció, kiterjesztés, elQkészítés
9) Kiterjesztési program elkészítése
10) IlleszkedQ szervezések programja
11) Realizálás

Projekteredmény behatárolása, projektkontroll

KÖZELÍTÉSMÓDOK
-technológia-orientált behatárolás
-követelmény alapú behatárolás
-képesség alapú behatárolás

A PROJEKTEREDMÉNY ELVÁRT KÉPESSÉGEI
-funkcionális képességek
-nem funkcionális képességek

A funkció-cél struktúrában alkalmazott felbontás mélységét meghatározó körülmények
-kapacitás, illetve méret jellemzQk
-minQségi követelmények
-funkcionalitás, illetve a nem funkcionális elvárások projekteredményben való realizálódást meghatározó környezeti feltételek (fizikai környezet jell., jogszabályi megfelelQség, illeszthetQség & )

A képesség alapú behatárolás elQnyei
-biztosított az elvárt projekteredmény és az alapul szolgáló stratégiai cél kölcsönössége
-pontosabban és egyértelmqbben megfogalmazható az elvárt projekteredmény a részletek vonatkozásában is (kapacitás, minQség, befogadó környezeti feltételek)
-elkerülhetQ a projekteredmény tartalmilag hiányos megfogalmazása (funkció-cél struktúra ( képességek közötti összefüggések)
-pontosan rögzíthetQk a projekteredmény tartalmi és terjedelmi határai, elhatárolhatók az egymással összefüggQ projektek,
-egyértelmq alapot képez a megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásához (eszközstruktúra)
-a projekt teljesítésére vonatkozó tervek (idQ, erQforrás- és ktg. terv) megbízható kialakítását segíti elQ.

Megvalósíthatósági tanulmány
-technikai megvalósíthatósági tanulmány
-környezeti-ökológiai hatástanulmány
-projektmarketing tanulmány
-piaci tanulmány
-pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány
---tQkeszükséglet és annak idQbeli alakulása
---finanszírozási források, tQkeösszetétel, tQkeköltségek
---a mqködés során keletkezQ hozamok
---pénzügyi megtérülés
---a megtérülést érintQ kockázatok
-kockázatokra vonatkozó tanulmány
-a fenntarthatóságra vonatkozó tanulmány
-a telepítés földrajzi helyszínére vonatkozó tanulmány

A megvalósíthatóság értékelése
-pontozásos eljárás
-életciklus - költségek

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÉS JAVASLAT A TELJESÍTENDP PROJEKTVÁLTOZATRA

A projektkontroll
fogalma: a projektvezetés döntéstámogató információs rendszere
célja: a projekt sikerességének biztosítása
területei:
-eredménykontroll
-folyamatkontroll

A PROJEKTKONTROLL FOLYAMATA
normák meghatározása ( információgyqjtés ( elemzés ( korrekció

Az információgyqjtés gyakorisága
-napi: rövid idQtartamú kritikus tevékenységek esetében
-heti: - minden kritikus tevékenység esetében - minden hosszú idQtartalmú és költséges erQforrásokat igénylQ (nem kritikus) tevékenységek esetében
-havi: minden projekttevékenység esetében

A projektkontrollal szemben támasztott követelmények
-olyankor jelezze a normáktól való eltéréseket, amikor azok még kis ráfordítás mellett korrigálhatók ’! inf. gyqjtés gyakorisága
-információáramlás ’! összhangkialakítás az alkalmazott projektszervezeti formával
-az elemezés eredményeinek nem lehet kizárólagos célja a személyes felelQsségrevonás
-az elemzési eredményeket gyorsan áttekinthetQ és jól értelmezhetQ formában célszerq megjeleníteni

Projektfejlesztési stratégia: SzerzQdéstípusok

A projektteljesítési stratégia
Fogalma: az elsQdleges projektcélokkal (a projekteredmény, a teljesítés idQtartama és költsége) összefüggQ, a projekt teljesítési fázisában felmerülQ felelQsségek a kockázatok allokációja a projekttulajdonosi szervezet és a teljesítést végzQ külsQ közremqködQk között.
-szerzQdéstípusok
-pénzügyi elszámolási módok

SzerzQdéstípusok
-tradicionális szerzQdéses elrendezés
-kulcsrakész szerzQdéstípus
-menedzsment szerzQdéstípus

A tradicionális szerzQdéses elrendezés
ElQnyei: (a projekt teljesítési fázisában foglalt munkafolyamat részekre osztásából következQen)
-a projekttulajdonosi szervezet az egyedüli szereplQ, amelyik a teljesítési folyamat egésze felett áttekintéssel rendelkezik, így lehetQsége van a teljesítés ellenQrzésére és befolyásolására,
-rugalmasabb a teljesítés során felmerülQ módosítási és változtatási igények érvényesítése,
-szélesíthetQ a verseny, így csökkenthetQ a projektteljesítés költségének egésze.
Hátrányai:
-a projekteredmény egészével és a teljesítés idQtartamának egészével összefüggQ, a projektteljesítés fázisában felmerülQ felelQsségek és kockázatok döntQ mértékben a projekttulajdonosi szervezetnél maradnak,
-a teljesítésben résztvevQ külsQ közremqködQk közötti információáramlás egyirányú és közvetett, ami lassítja a teljesítési ütemet és növelheti a költségeket.

A kulcsrakész szerzQdéstípus
ElQnyei:
-a projekteredmény egészével és a teljesítés idQtartamának egészével összefüggQ, a projekt teljesítési fázisában felmerülQ felelQsségek és kockázatok döntQ mértékben nem a projekttulajdonosi szervezetre hárulnak,
-a projekttulajdonosi szervezetben jelentQs mértékben csökkenthetQ a projektben résztvevQ munkatársak száma és munkaterhelése,
-a teljesítés munkafolyamatának egyazon felelQsségi és kockázati körbe tartozása révén:
-növelhetQ a tevékenységek közötti átfedések száma és mértéke,
-lehetQvé válik a közvetlen és többirányú információáramlás,
amelyek a teljesítési idQtartam rövidülését eredményezik
Hátrányai:
-a projekttulajdonos számára nehézkessé  sokszor alkupozíciótól függQvé  válik a teljesítés során felmerülQ módosítási és változtatási igények érvényesítése,
-a projekttulajdonos számára a teljesítési folyamat feletti áttekintés, az ellenQrzés és befolyásolás lehetQsége erQsen korlátozott,
-korlátozottabb a verseny, ami az egyszemélyi és oszthatatlan felelQsség- és kockázatviseléssel együtt költségnövekedést eredményez.

A menedzsment szerzQdéstípus
ElQnyei:
hasonlóan a tradicionális szerzQdéstípushoz, a teljesítési fázisban foglalt tevékenységfolyamat munkacsomagokra bontása révén:
-viszonylag nagyfokú rugalmasság a teljesítés során felmerülQ módosítási és változtatási igények érvényesítésében,
-a teljesítési folyamat egésze feletti áttekintés, ellenQrzés és befolyásolás a menedzsment vállalkozó tevékenységén keresztül adott a projekttulajdonos számára,
-szélesíthetQ a teljesítést végzQ külsQ közremqködQk közötti verseny, így csökkenthetQ a projektteljesítés egészének költsége.
hasonlóan a kulcsrakész szerzQdéstípushoz:
-növelhetQ a tevékenységek közötti átfedések száma és mértéke,
-a projekttulajdonosi szervezetben jelentQs mértékben csökkenthetQ a projektben résztvevQ munkatársak száma és munkaterhelése.
Hátrányai:
-a szereplQk (projekttulajdonos, menedzsment  vállalkozó, teljesítést végzQ külsQ közremqködQk) közötti egyenletesebb felelQsség  és kockázatallokáció következtében nem lehetséges a teljes mértékq felelQsség- és kockázatáthárítás,
-az információáramlás részben ez esetben is közvetett és egyirányú.

A pénzügyi elszámolási módok típusai
-ár bázisú pénzügyi elszámolás
-költség bázisú pénzügyi elszámolás
-cél bázisú pénzügyi elszámolás

Az ár bázisú pénzügyi elszámolási módok
ElQnyei: (eltekintve a teljesítés során kezdeményezett módosításoktól és változtatásoktól)
-A projektfeladat teljesítésének költségei elQzetesen ismertek, így (idQterv és fizetési feltételek alapján) megbízható pénzáramlási terv készíthetQ.
-A projekttulajdonosi szervezetet nem terhelik költségkockázatok.
Hátrányai:
-Alkalmazása feltételezi a projektfeladat tartalmának pontos ismeretét, így (különösen tradicionális szerzQdéstípus mellett) növeli a projektteljesítés idQtartamát.
-Rugalmatlan a bizonytalanság okozta költséghatásokkal szemben, így szélsQséges ajánlattevQi magatartáshoz vezethet:
-A rugalmatlanságból eredQen - elsQsorban átalányár esetében  esetlegessé (alkupozíciótól függQvé) válik a módosítások és változtatások rögzített árra gyakorolt hatása.
-Kiegyenlítetlen, azaz elöl terhelt (egységárak) vagy hátul terhelt (átalányár) elszámolási mechanizmus kialakuláshoz vezethet.

A költség bázisú pénzügyi elszámolási módok
Alkalmazásuk feltételei
-A projekttulajdonosi szervezet közvetlen és aktív részvétele a teljesítési folyamat ellenQrzésében.
-A teljesítést végzQ külsQ közremqködQ által vezetett elkülönített költségnyilvántartás.
-A költségellenQrzés (költségmérnök) feltételeinek biztosítása.
ElQnyei:
Teljes mértékben rugalmas a bizonytalanság okozta költséghatásokkal szemben, így:
-a módosítási és változtatási igények kezelése nem válik nehézkessé (alkupozíciótól függQvé),
-nem vezet szélsQséges ajánlattevQi magatartáshoz.
Alkalmazása nem feltételezi a projektfeladat pontos ismeretét, így (még tradicionális szerzQdéstípus mellet is) lehetQvé teszi a teljesítés idQtartamának rövidülését.
Hátrányai:
-A projekttulajdonosi szervezet viseli a költségkockázatok döntQ hányadát, így a közremqködQi szervezetben költségnövekedési hajlam alakul ki.
-Az elkülönített költségnyilvántartás és  ellenQrzés önmagában is költségnövelQ.
-Nem teszi lehetQvé az optimális költségfinanszírozást megalapozó, megbízható pénzáramlási terv kialakítását

A cél bázisú pénzügyi elszámolási módok
Típusai:
-költségcél típusú pénzügyi elszámolás
-határidQcél típusú pénzügyi elszámolás
-paramétercél típusú pénzügyi elszámolás
A célbázisú elszámolási módok alkalmazási feltételei
-A célérték egyértelmq és pontos (kvantitatív) rögzítése, összhangban a projektfeladatban foglalt munkaterjedelemmel.
-A célértékre történQ teljesítéshez kapcsolódó pénzbeli juttatás mértékének rögzítése.
-A célértékhez viszonyított jobb vagy rosszabb teljesítés elismerésének, illetve szankcionálásának rögzítése.
Kiindulási elvek
-A projektteljesítési stratégiának illeszkednie kell a projekt sajátosságaihoz, úgymint: bizonytalanság, interdependencia
-A projektteljesítési stratégiának illeszkednie kell a projektet kezdeményezQ (projekttulajdonosi) szervezet szervezeti sajátosságaihoz, úgymint: projektvezetési képesség, az elsQdleges projektcélokhoz kapcsolódó érdek

A projektspecifikus bizonytalanságok forrásai
-a projekteredmény operatív mqködési folyamatai
-a projekteredmény tartalmi és terjedelmi behatárolása
-a projekteredményt létrehozó tevékenységfolyamat
-a projektteljesítés helyszínére vonatkozó információk
-a projektfolyamat jogszabályi környezete
-a projektteljesítés idQszakában várható infláció


A projektre jellemzQ interdependencia típusai
-munkafolyamat interdependencia: tovagyqrqzQ, szekvenciális, reciprok
-mqködési folyamat  interdependencia
-skála interdependencia

A projektteljesítési stratégiára vonatkozó döntés eszközei
-projektprofil (a projekt sajátosságai)
-projekttulajdonosi profil (a projekttulajdonosi szervezet sajátosságai)

Az alkalmas (optimális)projektteljesítési stratégia
A pénzügyi elszámolási mód vonatkozásában:
-ha az olyan költségkockázat  megosztást eredményez, ami összhangban van a projekttulajdonos és a teljesítést végzQ külsQ közremqködQ bizonytalansági tényezQket befolyásoló képességével,
-ha ösztönzést biztosít az elvárt jobb közremqködQi teljesítéshez.

A szerzQdéstípus vonatkozásában:
-ha az alkalmazott szerzQdéstípusból eredQen a projekttulajdonosi szervezetben ellátandó projektvezetési feladatok összhangban vannak a projekttulajdonosi szervezet projektvezetési képességeivel,
-ha az alkalmazott szerzQdéstípus (a jellemzQ kapcsolatrendszere révén) azonos közremqködQi szervezetnél integrálja a projektfolyamatra jellemzQ domináns interdependenciát.

Az utóbbi követelmény teljesülését elQsegítQ szabályok:
-Azonos közremqködQi szervezet felelQsségi és kockázati körében célszerq teljesíteni azokat a projekttevékenységeket, amelyeket reciprok interdependencia köt össze.
-A szekvenciális interdependencia határainak csak akkor célszerq a projektteljesítési folyamat felbontása, amennyiben az így kialakított munkacsomagok alapján elkészülQ projekteredmény-részeket nem köti össze komplex mqködési folyamat  interdependencia.

PROJEKTKOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE ÉS KEZELÉSE

Bizonytalanság: információ hiány a jövQre vonatkozóan, valamilyen adat jövQbeni elQfordulásának értékei nem ismertek kellQ mértékben.
Kockázat: Bizonytalanság mérhetQ hatása, számszerqsíthetQ, tehát kvantitatív módon mérhetQ.
Kockázatkezelés: az a folyamat, amely során feltérképezzük, csoportosítjuk, elemezzük, számszerqsítjük és kezeljük a kockázatokat. Sok esetben a cél nem a kockázat megszüntetése (áthárítjuk, csökkentjük, megosszuk. E z a folyamatos tevékenység, de kiemelkedQ fontosságú a projekt kezdetén.

A kockázatkezelés folyamata
1) A kockázati források feltárása és csoportosítása
A kapcsolódó kockázati tényezQk meghatározása és csoportosítása
Kockázati források
-projekten kívüli kockázati források
-projekten belüli kockázati források
Eszközök:
külsQ kockázati források esetében
-a projektvállalat külsQ és belsQ mqködési környezetének elemzése
-a projektteljesítés környezeti feltételeinek elemzése
belsQ kockázati források esetében
-funkció  cél struktúra
-Eszköz struktúra
-tevékenységi struktúra
-szervezeti profil
-projektprofil
-projekttulajdonosi profil

Kockázati tényezQk: a kockázati forrásból származó hatóerQ, melynek projektre gyakorolt hatása mérhetQ és számszerqsíthetQ.
-elsQdleges projektcélokat érintQ kockázatok
-pénzügyi megtérülési kritériumokat érintQ kockázatok

2) A kockázati tényezQk hatásának elemzése és számszerqsítése
3)A kockázatkezelési politika kialakítása
4) A kockázatkezelési politika alkalmazásának értékelése

A kockázati tényezQk hatásának elemzése
Kvalitatív értékelés
Kvantitatív értékelés
érzékenységvizsgálat (objektív valószínqség)
valószínqségi elemzés (szintetikus valószínqség)

Kvalitatív ért46XZ~€¶¸èê R T t v š –
˜
(
*
‚
„
Þ
à
T

V

|

~

¬

®

Ø

Ú



8
:
¨
ª
ì
î
Z \ ® ° ò ô FHtv¸¾èî PR¤¦ôöðßÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁðßÁÐÁÐÁÐÁÐÁðßÐÁÐÁÐÁðßÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁðß²£²£²£²£²£²£ðh

(¬h¤H…B*CJaJphh

(¬hÑ|QB*CJaJphh

(¬h4 B*CJaJphh

(¬h×dGB*CJaJph h

(¬h4 5B*CJaJphh

(¬hsC*B*CJaJph@4X~¶è R t v š –
(
‚
Þ
T

V

|

¬

Ø



8
¨
ì
Z ® ò ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pölèýò FHt¸è P¤ôöjœô(V–˜Ä,†æ6 Š Ö >@‚÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pööjlœžôö(*VX–˜ÄÆ,.†ˆæè6 8 Š Œ Ö Ø >@‚¢ÚŽ²(HJ†ˆ

’”rt ¢ÒïàÑàÑàÑàÑàÑàÑÂïàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑÂïѳѤѤÑ“¤„¤„¤„¤„“¤„h

(¬hù
B*CJaJph h

(¬hù
5B*CJaJphh

(¬hŠGB*CJaJphh

(¬hU€B*CJaJphh

(¬hsC*B*CJaJphh

(¬h¤H…B*CJaJphh

(¬hÑ|QB*CJaJph h

(¬h¤H…5B*CJaJph4‚¨HJ†

’rt Ґ’ÊB ,h˜Î"ZšÐ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöÒԐ’ÊÌ
BD˜œ¼À ,.hj˜šÎÐ"$Z\šœÐÒ"$bd°²ÎÐ"-$-N-P-Š-Œ-¢-¤-Ú-Ü-ð-ò-T V Ž  ª ¬ Ð Ò þ !(!*!P!R!t!v!ò!ðáÏÀ¯ðáðáðáðáðáÀ¯ðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáÀ¯ðáðáðáðáðáðáðá h

(¬hù
5B*CJaJphh

(¬hsC*B*CJaJph#h

(¬hù
5B*CJ\aJphh

(¬hù
B*CJaJphh

(¬hŠGB*CJaJphEÐ"b°Î"-N-Š-¢-Ú-ð-T V Ž ª Ð þ (!P!t!ò!ô! "D#
$<$¸%^&–&÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöò!ô! "æ"è"ú"ü"
$¸%^&–&¤'à'â'ø'ú'h(Œ(Ž((Z)\)$*&*€*‚*ðÞÏÀÏÀϱ¢‘¢‚¢nYÏÞÏÀÏÀÏÀÏF%h

(¬hLXsB*CJaJmH phsH )h

(¬hLXs56B*CJ\]aJph&h

(¬hLXs5B*CJ\]aJphh

(¬h®hæB*CJaJph h

(¬hy(Í5B*CJaJphh

(¬hy(ÍB*CJaJphh

(¬hz-‚B*CJaJphh

(¬hF
{B*CJaJphh

(¬hLXsB*CJaJph#h

(¬hLXs5B*CJ\aJphh

(¬hsC*B*CJaJph–&Ð&@'ž'â'h(Ž(Z)$*‚*„*ž*†,˜,*.Ð.n/¶/0 0¶0Ê02"2Â2T3þ4>5@5÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö‚*„*ž*†,˜,*.Ð.n/p/¶/º/0 0¶0Ê0 22"2$2Â2Ä2T3V3ðß쭞~ž~ž¼m¼\M;~M~M~#h

(¬h
s5B*CJ\aJphh

(¬h
sB*CJaJph h

(¬h
sB*CJ\aJph h

(¬hLXsB*CJ\aJphh

(¬hjJB*CJaJph h

(¬hLXs5B*CJaJphh

(¬hLXsB*CJaJphh

(¬h¡ZB*CJaJph#h

(¬hLXs5B*CJ\aJph h

(¬hF
{B*CJ\aJph h

(¬hF
{5B*CJaJphh

(¬h¤H…B*CJaJphV3þ45>5@5~5€5X6Z6¼6Ð677P7€7Ö7888À8Â8˜:š: ;;T;V;n;p;;’;¶;¸;Ø;€<‚<°<²<Ô<Ö<==š=œ= >ðáðÒÀ𯚈ðáðáðáðÀšˆáðyÀˆðáðáðáðyÀðáðáðáðáðáðh

(¬hLXsB*CJaJph#h

(¬hjJ5B*CJ\aJph) jàðh

(¬hjJ5B*CJ\aJph h

(¬h
sB*CJ\aJph#h

(¬h
s5B*CJ\aJphh

(¬hsC*B*CJaJphh

(¬hjJB*CJaJphh

(¬h
sB*CJaJph,@5€5X68˜:š: ;T;n;;¶;¸;Ú; >²>Ü>L?N?t?è?ê? @X@Ð@ A~A€A¶AnB÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö >Z>~>²>´>Ü>Þ>ü>

?? ?0?4?L?N?t?è?ê? @"@X@Z@Ð@Ò@ A"A~A€A¶A¸AnBpBÚBÜBpCrCøCúC¬D®DE`EbEŠEŒEJFLFxFðÞðÏðÏðÏðÏðÏðÀÞðÀÞ®ðŸðŸðŸðÀފðŸðŸðÀÞ®ðŸðŸðŸðŸð{Þh

(¬h4 B*CJaJph)h

(¬hk.!56B*CJ\]aJphh

(¬hk.!B*CJaJph#h

(¬hk.!5B*CJ\aJphh

(¬hLXsB*CJaJphh

(¬hjJB*CJaJph#h

(¬hà-b5B*CJ\aJphh

(¬hà-bB*CJaJph0nBÚBpCrCøC¬DŠEJFLFzF¤FLGÂG
HPHÎH,I.IdIÈI
JtJòJôJJKØKxLM M÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöxFzF¤F¦FLGNGÂGÄG
H

HPHRHÎHÐH,I.IbIdIfIÈIÊI
J

JtJvJôJ
KJKXKšKÖKØKüKvLxLˆLŠLŽLðÞÏðÏðÏðÏðÏÀÏÀð®ŸÏŸÏŸÏŸÏŸŽŽp_À_À_ h

(¬h?Mÿ5B*CJaJphh

(¬hÏ(›B*CJaJphh

(¬h>LB*CJaJph h

(¬h>L5B*CJaJphh

(¬h:P`B*CJaJph#h

(¬h:P`5B*CJ\aJphh

(¬h?MÿB*CJaJphh

(¬hk.!B*CJaJph#h

(¬hà-b5B*CJ\aJphh

(¬hà-bB*CJaJph%ŽL M,M"N$NJNZO\O‚OOÎOàO˜PàPQ6QjQ¤QRRšRœRÈRØTÚTUàVâVW
W„W¬W®WYYðÞÏÀÞÏÀÞϱϱϱϱϱÏÀÞÏÀÞÏÀ €q€qbh

(¬hÛ/þB*CJaJphh

(¬h©7³B*CJaJphh

(¬hs
rB*CJaJph h

(¬hÛ/þ5B*CJaJph h

(¬hs
r5B*CJaJphh

(¬hk.!B*CJaJphh

(¬hà-bB*CJaJphh

(¬h:P`B*CJaJph#h

(¬h:P`5B*CJ\aJphh

(¬h?MÿB*CJaJph! M,M"N$NJNZO\O‚O”QšRœRÊRîSØTÚTU€VàVâV
WFW„W®W XvXÞXYYRY÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöYRYZ‚Z\\\&\d]‚]„]f^r^€_‚_¦_à`â`þabïàÑÂà³¢³“³“‚“sbS³D3 h

(¬hÓIi5B*CJaJphh

(¬hÓIiB*CJaJphh

(¬hÇZ¡B*CJaJph h

(¬hÇZ¡5B*CJaJphh

(¬h5
,B*CJaJph h

(¬hðH¨5B*CJaJphh

(¬hðH¨B*CJaJph h

(¬hú‰5B*CJaJphh

(¬hú‰B*CJaJphh

(¬h~N B*CJaJphh

(¬hËn=B*CJaJphh

(¬h¹B*CJaJph h

(¬h¹5B*CJaJphRYâY\\&\`\R]„]f^à^ _€_‚_¦_â`þabJbzb|b˜bˆcždúeRgTg˜gäg h÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöbHbJbxbzb|b˜bfchcd’dêeìeúe6g8gTg˜gi8i:i’j”jðáðÕƵð£ð£ð£ð”‚”qbSbSDh

(¬h5
,B*CJaJphh

(¬hš-‰B*CJaJphh

(¬h% B*CJaJph h

(¬hê5B*CJaJph# jàðh

(¬hêB*CJaJphh

(¬hêB*CJaJph# jàðh

(¬hÓIiB*CJaJph h

(¬hÓIi5B*CJaJphh

(¬h

(¬B*CJaJphhÓIiB*CJaJphh

(¬hú‰B*CJaJphh

(¬hÓIiB*CJaJph h
(¬hk#zB*CJaJphh

(¬hk#zB*CJaJph#h

(¬hk#z5B*CJ\aJph#h

(¬hÔí5B*CJ\aJph h

(¬hÔí5B*CJaJphh

(¬hà-bB*CJaJphh

(¬hÔíB*CJaJphh

(¬h—8*B*CJaJphh

(¬hÛ/þB*CJaJph h

(¬hÛ/þ5B*CJaJph$*pbq\rPstàtâtulu¶uîuv^v¸v,wvw¤wêw.x€xîxðx.yVy†yˆyzz6z÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö^rPsRsttàtâtuuulunu¶u¸uîuðuvv^vdv¸v¾v,w2wvw|w¤wªwêwìw.x0x€x‚xîxðx.y0yVyXy†yˆyzz6z"{${ðáðáðÒÀðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðáðÒðáðá𱠑 ð‚h

(¬h®1B*CJaJphh

(¬hÔíB*CJaJph h

(¬hk#z5B*CJaJphh

(¬h5
,B*CJaJph#h

(¬hk#z5B*CJ\aJphh

(¬hà-bB*CJaJphh

(¬h—8*B*CJaJphh

(¬hk#zB*CJaJph.6z´z

{"{F{j{l{¤{"|$|f|Ö|ü}P~R~¼~¼`€
ÐÒ0‚2‚p‚Š„®„æ„è„
…÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö${F{H{j{l{¤{Ì{Î{Ð{Ò{ô{ö{ø{ú{|
|

| |"|$|f|h|Ö|Ø|F}„}’}Î}ü}þ}P~R~¼~¾~¼¾`€b€


ÐÒ0‚2‚p‚ðáðÒÁðá¯áðá¯áðá¯áð Ááðáðáðáðáð Ááðáðáðáð  ~ h

(¬hµ#t5B*CJaJph h

(¬h|7¤5B*CJaJphh

(¬hÔíB*CJaJph# jàðh

(¬h®1B*CJaJph h

(¬huDJ5B*CJaJphh

(¬h5
,B*CJaJphh

(¬h®1B*CJaJphh

(¬huDJB*CJaJph,p‚Š„Œ„®„°„æ„è„
…

…V…X…Ž……Æ…È…$†Ø†Ú†XˆZˆ‰‰´‰Æ‰Ê‰Ì‰j‹l‹¦Œ¨ŒôŒöŒžŽ ŽœžLNÊÌD‘¶‘̑Α

“ “”” •"•n•l–n–R—T—–˜˜˜”™ðáðáðÒÁáðáðáðÒÁðáðáðáðÁðáðáðÒÁ²ð²ð²ð²ð²ð£’²£²£²£Ò’£²£²£²£ h

(¬h$©5B*CJaJphh

(¬h$©B*CJaJphh

(¬h^RB*CJaJph h

(¬hµ#t5B*CJaJphh

(¬huDJB*CJaJphh

(¬hæ*×B*CJaJphh

(¬hµ#tB*CJaJph9
…V…Ž…Æ…È…†Ø†Xˆ‰´‰Ê‰j‹¦Œ¨ŒâŒôŒžŽœLÊD‘¶‘Ì‘

“” •"•\•n•÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pön•l–R—–˜”™ê™hšf›|›NÖØ"ž`ž¨žèžêž:ŸðŸ¡ ¡¶¡£ê£>¥>¦@¦˜¦È¦÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö”™ê™ì™hšjšf›|›~›NPÖØž"ž$ž`žbž¨žªžèžêžHŸðŸòŸ¡¡ ¡²¡¶¡¸¡££ê£"¤>¥@¥ ¥Þ¥>¦@¦È¦Ê¦’§”§D¨F¨Ä¨Ö¨z©|©6ª8ªê«ü«ïàÑàÑïàÑàÑàÀïà±à±à±Ñ ±à±à± ±à±à±à±à±à±Ñ à±à±à± ±à±à± h

(¬hËTA5B*CJaJph h

(¬hl"5B*CJaJphh

(¬hl"B*CJaJph h

(¬h^R5B*CJaJphh

(¬h$©B*CJaJphh

(¬h^RB*CJaJph h

(¬h$©5B*CJaJph5Ȧ’§D¨Ä¨Ö¨z©6ªœªê«¬­Â­œ®ž®î®¯N¯ž¯ð¯Z°F±ô±Ð²ò²æ³œµžµúµZ¶÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöü«¬¬­ ­Â­Ä­œ®ž®Ê®¯¯N¯P¯ž¯ ¯ð¯Z°\°F±H±ô±ö±Ð²ò²ô²¢³¤³À³Ä³æ³è³µ
µ:µ>µœµžµúµüµZ¶\¶È¶Ê¶,·.·š·œ·î·ð·R¸T¸V¸²¸´¸ð¸ô¸ðáðáðáðáпáðáðáð¿áðáðáð¿á°á°á°á°á°á°¡á°á°á°á°á°á°ð¡á°á h

(¬hcF5B*CJaJphh

(¬hÇ@GB*CJaJphh

(¬hcFB*CJaJph h

(¬hËTA5B*CJaJph h

(¬h^R5B*CJaJphh

(¬h^RB*CJaJphh

(¬hËTAB*CJaJph8Z¶È¶,·š·î·R¸T¸V¸²¸>¹Š¹º¹¼¹2º‚º »»~»Ô»L½Ò½Ô½¾ž¿øÀúÀjÁ´Â²Ä÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pöô¸
¹ ¹(¹,¹>¹@¹Š¹Œ¹º¹¼¹2º4º‚º„º»» »»D»Ô»Ö»L½N½Ò½Ô½¾¾ž¿ ¿øÀúÀjÁlÁ´Â¶Â´ÄðáðáðáðáðÒÁ²ð²ð£ð²’²r²rc²r²rc²r²rh

(¬hËTAB*CJaJphh

(¬h|ÂB*CJaJph h

(¬h|Â5B*CJaJph h

(¬héö5B*CJaJphh

(¬h«lB*CJaJphh

(¬héöB*CJaJph h

(¬hcF5B*CJaJphh

(¬hÇ@GB*CJaJphh

(¬h^RB*CJaJphh

(¬hcFB*CJaJph$²Ä´ÄÅÅ ÆÌÆÉÉJɲÉ2ÊXÊ¢ÊìÊËDËÈË6Ìz̬ÌÐÌÍ&ÍDÍzÍ|ÍtÎÎÎ:Ï÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd:pö´ÄÅÅ$Å Æ$Æ Æ¤ÆÌÆêÆ0È2ÈÉÉJÉPɲɶÉÌÉ2ÊXÊZʢʤÊìÊDËFËÈËÊË6ÌzÌ|ÌïàÏÀÏÀ±À ±Ž±Àï}ïn_n}P_P_}P_P_}Ph

(¬héöB*CJaJphh

(¬hdZÉB*CJaJphh

(¬hé<»B*CJaJph h

(¬hdZÉ5B*CJaJph# jàðh

(¬hn¥B*CJaJph h

(¬hn¥5B*CJaJphh

(¬hn¥B*CJaJphh

(¬hº
B*CJaJph h

(¬hº
5B*CJaJphh

(¬h|ÂB*CJaJph h

(¬hé<»5B*CJaJph-|̬̮ÌÐÌÒÌÍÍ&Í(ÍDÍFÍ|Í Í¢ÍrÎtÎvÎÎÎÐÎ<ÏBϸϼÏ

ÐÐ~ЀÐÐÐâÑäÑÒ \!ðáðáðáðáðáðп°ðáðáðП¿Ÿ¿Ÿpn_h

(¬hÓu?B*CJaJphUh

(¬h—}}B*CJaJph h

(¬h—}}5B*CJaJphh

(¬hé<»B*CJaJph h

(¬hé<»5B*CJaJphh

(¬h4g‰B*CJaJph h

(¬h4g‰5B*CJaJph h

(¬hdZÉ5B*CJaJphh

(¬héöB*CJaJphh

(¬hdZÉB*CJaJph!:Ï<ϸÏ

Ð~ЀÐÐÐúÐ&рÑâÑäÑ t !à!`"b"¶"ª#$j$Ð$6%ž%÷÷÷÷÷÷ìáÕÕ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$„h^„ha$gd:pö
$
&
FIa$gd:pö
$
&
FHa$gd:pö $a$gd:pöékelés
A hatást nem számszerqsíti, csupán skálán minQsíti
A tapasztalatokra támaszkodó szakértQi becslésre épül, melynek 2 típusa van.
Szubjektív: néhány megfigyelésen alapul vagy objektív valószínqség: nagy számú tapasztalati adatra épül.
Célja: a kockázati tényezQk fontossági sorrendjének kialakítása

Kockázati csoportok elemzésének módszere:
TényezQk eltérQ sajátosságain alapul, amelyek a bekövetkezések valószínqségében és okozott hatás mértékben fejezhetQk ki.
Ezek alapján 4 csoportot lehet megállapítani:
1) nagy a bekövetkezési valószínqség nagy a hatás
2) nagy a bekövetkezési valószínqség kicsi a hatás
3) kicsi a bekövetkezési valószínqség nagy a hatás
4) kicsi a bekövetkezési valószínqség kicsi a hatás

Kockázati tényezQk fontossági sorrendje a K kockázati együttható alapján alapítható ki. K=P+2*I, ahol P: bekövetkezési valószínqség, I: okozott hatás
K minél nagyobb annál inkább figyelni kell rá.
10 5 K<5 elhanyagolható

A módszer elQnye: csoportos értékelés esetén gyorsan megadható a kritikus tényezQk köre, melyre a kockázatkezelési politikában koncentrálni kell.
Hátránya: nem nyújt számszerq eredményt. JelentQs tévedésekre is okot adó. Szubjektív valószínqségen alapul. Ezért ezt csak elQelemzési módszer a kvantitatív módszerek elé.

Kvantitatív módszerek
A hatást számszerqen fejezi ki. Szisztematikus valószínqség becslésre épít. Pl.: szimulációs modellezés.
Elemzés független változói a kockázati tényezQk.
FüggQ változóit a projekt kimenet lehetséges értékei adják.

Elemzés eredményei ábrázolhatók:
1) Érzékenységvizsgálat
2) Valószínqségelemzés

I. Érzékenységvizsgálat

Középpontjában annak az értékelés áll, hogy a vizsgálatba bevont kockázati tényezQk egyenként milyen mértékq hatást gyakorolnak a projektkimenetre.

Lépései:

0. Kockázati tényezQk meghatározása:
Pl.: vezetQi információs rendszer-projekt.
Kockázati tényezQk a betanulási idQ, az infláció, késés a beszállításában.

1. Vizsgálatba bevont kockázati tényezQk legvalószínqbb elQfordulási értékének a meghatározása.

2. Ezek köré a reálisan várható elQfordulási értékeket tartalmazó sáv meghatározása. Lehetnek pozitív és negatív eltérések is.

3. Az elQbbi sávokból 3-5 érték kiválasztása és segítségükkel a projektkimenet várható alakulásának kiszámítása.

4. A számítási eredmények ábrázolása egy koordináta rendszerben, ahol az y tengely a független változó, amely a kiválasztott kockázati tényezQk értékeinek alakulását, változását jelöli (infláció). Az x tengely a függQ változó, tehát a kimenetet kifejezQ adat (pl.: költség) alakulását, változását jelöli. Mivel az y tengelyen a kockázati egységek mértékegysége különbözQ ezért a változásokat mértékegységenként százalékban adjuk meg.

5. Ábrázolás értelmezése. A grafikonban minél laposabb a kockázati tényezQ hatását kifejezQ görbe, annál kritikusabb tényezQrQl van szó.

Módszer elQnye:
- egyszerq
- gyors
- kockázati tényezQk kockázatának prioritásának megállapításához használható, differenciált kockázat kezelésre ad módot.

Módszer hátránya:
Kockázati tényezQk köré számított reális elQfordulási értékeket tartalmazó sáv számításakor a sáv minden értéket azonos bekövetkezései valószínqséggel veszi számításba, így mellQzi a bekövetkezés valószínqségének lehetséges eltéréseit és nem veszi figyelembe a kockázati tényezQk közötti korrelációt. Egymástól függetlenül veszi figyelembe az együttes hatásukat.

6. A fentiek kiküszöbölésére vezették be ( valószínqségi kontúr
Az egyes kockázati tényezQk elQfordulási értékeinél feltüntetik a bekövetkezési valószínqséget a kockázati tényezQk azonos bekövetkezéseit reprezentáló pontokat összekötik, mellyel valószínqségi kontúrt kapunk és ez minden valószínqségi értékre megrajzolható.

II. Valószínqségelemzés

Arra használjuk, hogy az érzékenységi vizsgálat hibáit kiküszöböljük, viszont így az érzékenységi vizsgálat elQnyös elemeit is elveszítjük.

Lépései:

0. Kockázati tényezQk meghatározása:
Pl.: vezetQi információs rendszer-projekt.
Kockázati tényezQk a betanulási idQ, az infláció, késés a beszállításában.

1. Vizsgálatba bevont kockázati tényezQk legvalószínqbb elQfordulási értékének a meghatározása.

2. Ezek köré a reálisan várható elQfordulási értékeket tartalmazó sáv meghatározása. Lehetnek pozitív és negatív eltérések is.

3. Az így kapott sávokhoz gyakorisági görbét rendel, mely megmutatja, hogy a sávon belüli értékek milyen gyakorisággal következnek be.

4. A tényezQk közötti korreláció erQsségét és irányát határozza meg.

5. A tényezQk köré kialakított sávból minden tényezQnél kiválaszt 1-1 értéket véletlenszerqen, melyet korrigálnak a számított korreláció szerint, majd az így kapott elQfordulási értéket súlyozzák a vonatkozó gyakorisági görbe szerinti bekövetkezési valószínqséggel.

6. Az így kapott értékek együttes hatását vizsgálják a választott paraméterrel jellemzett projekt kimenetre vonatkozóan és ábrázolják egy kumulált gyakoriságot megjelenítQ ábrán. (így lesznek az értékek duplán korrigáltak)

Módszer elQnye:
- a kockázati tényezQk értékeinek bekövetkezési valószínqségét figyelembe veszi
- a korrelációt is figyelembe veszi
- a kockázati tényezQk együttes hatását számítja

Módszer hátránya:
- nem lehet a kockázati tényezQket priorizálni, mert az együttes hatásukat nézzük.
- számításigényes és számítógépes program kell hozzá
- komplex projekt esetén költség- és idQigényes

Módszerek alkalmazhatóságának összevetése

A kvalitatív kockázati elemzési módszert célszerq használni, amennyiben
- a projekt folyamata és eredménye standard
- tapasztalati alapon becsülheti a kockázati tényezQk hatását
- szqkre szabottak az elemzés idQ- és költség korlátai
- gyakorlat és képzett projekt csoport van jelen
- számszerqsített eredmény nem teszi megalapozottá a kockázat kezelést

Érzékenységvizsgálatot célszerq használni, amennyiben
- a projekt folyamata és eredménye átlagos komplexitású, több bizonytalansági tényezQ is érzékelhetQ
- tapasztalati alapon nem becsülhetQ a kockázati tényezQk hatása
- a költségkeret szqk, de az idQkeret nem
- a kvantitatív elemzéshez szükséges tudás rendelkezésre áll
- a számszerq eredmények és a prioritás megalapozottabbá teszi a kockázati tényezQk kezelését

Valószínqségelemzést célszerq használni, amennyiben
- a projekt folyamata és eredménye igen komplex
- sok a bizonytalansági tényezQ
- a kockázati tényezQkre vonatkozó információk megalapozottak
- sem a költségkeret sem az idQkorlát nem szqkreszabott
- kvantitatív elemzéshez szükséges tudás rendelkezésre áll
- elemzés pontossága nemcsak a kockázat kezelést teszi megalapozottá, hanem döntési kritérium is.

Kockázatelemzési eszközök alkalmazása
kiindulás
-projektsajátosságok
-szervezeti sajátosságok

A kockázatkezelési politika eszközei
-a kockázatok elkerülése (funkció-cél struktúra, megvalósíthatósági tanulmányok, projektteljesítési stratégia)
-a kockázatok csökkentése (idQ-, erQforrás- és költségtervezés, projektmarketing, projektszervezetek, projektkontroll)
-a kockázatok áthárítása (projektteljesítési stratégia, pénzügyi biztosítékok)
-a kockázatok megosztása (projektteljesítési stratégia, pénzügyi biztosítékok)

PROJEKTMENEDZSMENT FUNKCIÓI

A projektvezetési mesterség tartalma
-TECHNIKAI KÉPESSÉGEK
-HUMÁN KÉPESSÉGEK (vezetQi, csapatépítQ, kapcsolatteremtQ, kommunikációs, tárgyalási, konfliktuskezelési, problémamegoldó)
-PROJEKTSPECIFIKUS VEZETÉSI KÉPESSÉGEK (ismeret, alkalmazási készség, szemlélet mód)

Captain teszt
-Munka iránti elkötelezettség
-Célirányos tevékenység
-Delegálásra való képesség
-Jól szervezett, rendszerezett munkavégzQ
-Kitartó, tartós odafigyelQ
-Munkakörében önállóan dolgozik
-MielQtt cselekedne tervez
-Kedveli a változásokat, változatosságot
-Változtatja vezetési stílusát
-Szívesen vállal másokért felelQsséget
-Képes dönteni
-Másokat is meg tud nyerni a változásokra
-Kedveli a társaságot
-Könnyen teremt kapcsolatokat
-Ambiciózus
-Szeret csoportban dolgozni
-Jó elQadó
-Egészséges önbizalma van, de elviseli a kritikát

A projektvezetés eszköztára
TECHNIKÁK: olyan projektvezetési eszközök amelyek jellegüknél fogva kvantitatívak (hálótervek, kockázatelemzési technikák)sztochasztikus, determinisztikus
MÓDSZEREK: olyan eszközök, melyek jellegüknél fogva nem kvantitatívak (projektprofil, projekttulajdonosi profil, funkció  cél struktúra)
ELJÁRÁSOK: olyan módszertanok, amelyek forgatókönyvszerqen szabályozzák a projektfolyamat lépéseit, dokumentumait.

A projektmenedzsment alkotóelemei
IDPTÉNYEZP (elQirányzott idQtartam, a rendszer mqködésbe lépésének idQpontja, részhatáridQk & )
ERPFORRÁSOK (tárgyi és emberi elQforrások; hardver, szoftver, szállítók és szolgáltatók értékelése; munkatársak felvétele és képzése; munkatársak munkabeosztásának tervezése, pr. team munkájának ütemezése és koordinálása; teljesítmény célok kitqzése, figyelemmel kísérés, értékelés)
KÖLTSÉGEK (a legfontosabb teljesítménymutató, fejlesztési fázisban a projekt értékelése; projekt forrás felhasználás szintjének alakulása)
MINPSÉG (a fejlesztési folyamat outputjára, mint mqködQ rendszerre összpontosít; az adott rendszer mennyiben felel meg a felhasználók követelményeinek.

PROJEKTTERVEZÉS
számos egymással összekapcsolódó lépést foglal magában
-az általános célkitqzések konkrétabb, mérhetQ célokra, idQszakokra és teljesítmény szabályokra való lebontása
-a feladatok logikai sorrendjének kialakítása, minden egyes részfeladat idQ-, erQforrás és költség igényének felmérése
-megfelelQ keretek, eljárások és információs rendszerek kialakítása.

FOLYTONOSSÁG
A tervezés nem egyszeri esemény ’! folyamatos feladat ’! felmerülQ változások miatt újrafogalmazás
projekten belüli feladatok teljesítésének késedelme
külsQ szervezetek teljesítésében bekövetkezQ késedelem
vártatlan problémák bekövetkezése a rendszerfejlesztés során
felhasználók követelményeinek változása
a rendszer jövQbeli mqködési környezetét meghatározó szervezeti keretek változása.

Részletes tervezés folyamata
A projekttevékenységek meghatározása ( A tevékenységek közötti logikai  függQségi kapcsolatok meghatározása ( A rendelkezésre álló erQforrások felmérése, valamint a konkrét erQforrások hozzárendelése a megfogalmazott tevékenységekhez. ( A projektteljesítési folyamat idQtervének kialakítása ( Az idQterv elemzése ( A teljesítés költségeinek becslése és a pénzáramlási terv elkészítése ( Optimalizálás

Projekttevékenységek meghatározása
TEVÉKENYSÉG
" két meghatározott idQpont között kerül teljesítésre
" teljesítése erQforrást igényel
" teljesítésének helyszíne vagy szervezeti egysége azonosítható
ESZKÖZ: tevékenységi struktúra
FELBONTÁSI SZEMPONTOK:
" szakmai határok
" felelQsségi határok
" földrajzi helyszín
" projektciklus fázisai
FELBONTÁSI SZINT: az erQforrásigény egyértelmq rögzítésének követelménye
LOGIKAI FÜGGPSÉGI KAPCSOLATOK
TISZTÁZANDÓ
-közvetlenül megelQzQ tevékenységek
-közvetlenül követQ tevékenységek
-átfedés vagy várakozás
-párhuzamos teljesítés
ESZKÖZ
-precedencia - táblázat

ERPFORRÁSOK FELMÉRÉSE, ALLOKÁCIÓJA
IDPTARTAM ”! ERPFORRÁS
" normák
" tapasztalati adatok
" szakmai becslés
ESZKÖZÖK:
" szakmai leltár  mátrix
" feladat  felelQsség mátrix
" tevékenység  erQforrás mátrix

IDPTERV ÁBRÁZOLÁSA
KÖVETELMÉNYEK
-egyetemlegesség
-pontosság
-rugalmasság
-áttekinthetQség
ÁBRÁZOLÁSMÓDOK
-oszlop vagy sávdiagramok
-hálódiagramok (nyíl, alakzat)

IDPTERV ELEMZÉSE
Folyamat:
-a projekt kezdési és befejezési idQpontjának megállapítása
-a tevékenységek kezdési és befejezési idQpontjának megállapítása
-kritikus tevékenységek azonosítása
-az idQterv kritikus útjának azonosítása
Eszköz:
összefoglaló adattábla

KÖLTSÉGBECSLÉS ÉS PÉNZÁRAMLÁSI TERV
-paraméteres költségbecslés
-egységárak alapján történQ költségbecslés
-költségnemek szerinti költségbecslés
-tevékenységalapú költségbecslés
tevékenységek közvetlen költségei
projekt általános költségei
egyéb általános költségek

OPTIMALIZÁLÁS
-a kritikus út rövidítése
-az erQforrásigény kiegyenlítése
-kritikus lánc szerinti tervezés

A kritikus út rövidítésének lehetQségei
-Több és/vagy nagyobb teljesítQképességq erQforrás alkalmazása.
-A hosszabb idQtartalmú kritikus tevékenységek felbontása több, párhuzamosan végezhetQ tevékenységre.
-A hatékonyság növelése.
-Az átfedések számának és mértékének növelése.
-A logikai függQségi kapcsolatok újratervezése

KÖVETENDP SZABÁLYOK
-a leghosszabb negatív teljes csúszási idQtartamú tevékenységek
-leghosszabb idQtartamú tevékenységek

A kritikus lánc szerinti tervezés
Feltételezések:
-Ugyanaz az erQforrás nem alkalmazható több, párhuzamosan végezhetQ tevékenységben,
-A tevékenységi idQtartamok tervezésében az 50%-os valószínqséggel elegendQ idQtartamot kell alapul venni;
-A tervezett tartalékidQt nem az egyes tevékenységeknél, hanem a tevékenységfolyamatok végénél kell figyelembe venni.

ErQforrás kiegyenlítés
A nem kritikus tevékenységek ütemezése a rendelkezésre álló összes idQtartamon belül az egyenletesebb erQforrás  lekötés kialakítása érdekében

Az idQterv ábrázolásmódjának kiválasztása
Kiindulási alapok
-felhasználók információs igényszintje
felsQvezetQ
projektvezetQ
a projektcsoport tagjai
a projekt sajátosságai: a tevékenységek logikai  függQségi kapcsolata

A döntéshozatalban alkalmazott összefüggések
-kevés számú tevékenység (max. 40-50), sok átfedés vagy várakozás, kevés nem egymást követQ függQségi kapcsolat ’! GANTT DIAGRAM
-nagyszámú tevékenység, kevés átfedés vagy várakozás, sok nem egymást követQ függQségi kapcsolat ’! NYÍL vagy ALAKZAT
-nagyszámú tevékenység, sok átfedés, sok nem egymást követQ függQségi kapcsolat ’!ALAKZAT

Projekt szervezés
a projektvezetQ legfontosabb feladata a különbözQ teamek tevékenységének szervezése, összehangolása

Projekt koordinálás
-a feladat, a létszám, a határidQk betartásának segítése
-módszertani hátterek alkalmazása (Gantt diagram, hálótervezés, ütemezett ellenQrzés, rendszeres koordinációs megbeszélések): projektvezetQ feladata az ütemezés és a résztvevQ személyek kiválasztása

Projektirányítás
a munkálatok tervnek megfelelQ lebonyolítása
-a munkálatok lebonyolításához szükséges szervezet és intézményi rendszer kialakítása
-kiépítési, építési, üzembe helyezési és befejezQ munkálatok irányítása, koordinálása
-az adminisztratív feladatok lebonyolítása, dokumentáció készítése
-kereskedelmi lebonyolítás (megrendelések, számlaellenQrzések felügyelete & )
-határidQk tervnek megfelelQ betartása
-költségvetés-tervezés, követés
-lebonyolítás folyamatos ellenQrzése, a céltól való eltérés esetén korrigáló intézkedések bevezetése
-váratlan események bekövetkezésekor a veszteségek minimalizálását biztosító cselekvési alternatívák kidolgozása, bevezetése.

ProjektellenQrzés
követnie kell a megvalósítási folyamatot a kivitelezés kezdetétQl egészen az objektum átadásáig
-területei (mennyiségi, minQségi, határidQ, funkcionális)
-idQbelisége (szabályos idQközökben, szabálytalan idQközökben)
-formája (munkamegbeszélés, beszámoló)
-CÉLSZERp MÁR A TERVEKBEN RÖGZÍTENI

Profilok
A profil módszerek a kvalitatív projekteszközök csoportjába tartoznak. Segítségükkel kiválasztható egy adott projekt esetében a legalkalmasabb szervezeti forma.

Típusai:
- projektprofil
- szervezeti profil
- projekt tulajdonosi profil
- szervezet vagy kockázat profil
- idQtervezési profil

Projektprofil:
A projekt sajátosságaihoz leginkább illeszkedQ (technikailag elégséges) projekt szervezet kiválasztásához nyújt segítséget.

I. A létesítmény mqködési technológiájának újszerqsége
1. Ismert és már kipróbált technológia
5. Még új, de még üzemszerqen nem biztos, hogy kipróbált

II. A létesítmény terjedelme azaz a létesítmény mqszaki és teljesítmény paraméterei
1. Részleteiben is eldöntött és rögzített, változás nem várható
5. Csak nagy vonalakban eldöntött és rögzített, nagyobb mértékq változásra kell számítani

III. Építés  szerelési technológia
1. Ismert már kipróbált technológia
5. Új, ipari körülmények között még nem próbált technológia

IV. Építés  szerelési helyszín
1. Részletes, feltárt és feltárható
5. Csak nagyvonalakban tárható fel a helyszín

V. Infláció mértéke a projekt megvalósításának idQszakában
1. Nem várható infláció
5. JelentQs mértékq, gyorsuló ütemq infláció

VI. Jogszabályi környezet stabilitása
1. Stabil jogstabil környezet
5. Instabil, joghézagokkal teli

VII. A létesítmény mqködési folyamatainak interdependenciája
1. Mqködési folyamatok egymástól függetlenek
5. A létesítmény egységeinek mqködése teljes mértékben a technológia folyamatban megelQzQ egységek mqködQképességétQl függ

VIII. Skálainterdependencia
1. Egyszerq, kisméretq létesítmény
5. Nagymértékq több egységbQl álló nagyon összetett funkciókat ellátó létesítmény, komplexus

IX. Tervezés és építés  szerelés közötti interdependencia
1. TovagyqrqzQ
3. Szekvenciális
5. Reciprok

X. Építés  szerelés munkafolyamatainak interdependenciája
1. TovagyqrqzQ
3. Szekvenciális
5. Reciprok

1-6. sor: Bizonytalanság mértékét mutatja
7-10. sor: Interdependencia különbözQ formáját és mértékét mutatja


Interdependencia:
A bizonytalanságok közötti kölcsönös kapcsolat vagy függés, amelyek erQsíthetik vagy gyengíthetik egymást.

Típusai:
Munkafolyamatok interdependecia.
Pl.: projekttevékenységek közötti összefüggés.
- TovagyqrqzQ:
Egyik tevékenység eredménye az a másik tevékenység kiindulási alapja.
- Szekvenciális:
Logikai vagy technológiai okok miatt követi 2 tevékenység egymást és ez mindig tovagyqrqzQ is.
- Reciprok:
A tevékenység sokszor visszatér a teljesítményt végzQhöz.

Mqködési interdependecia
A projekt eredmény mqködQ képességét biztosító mqködési folyamatok közötti függés.

Skála interdependencia
Létrehozandó projekt eredmény komplexitását fejezi ki és magába foglalja az elQzQt.

PROJEKTSZERVEZETEK
A projektszervezeti formák alaptípusai
-lineáris  funkcionális struktúrán alapuló projektszervezet
-projektre orientált projektszervezet
-mátrix struktúrán alapuló projektszervezet
A lineáris  funkcionális struktúrán alapuló projektszervezet
a projektvezetQ formálisan biztosított hatásköre < a felelQssége és befolyásolási lehetQsége
Amennyiben az egyes sorok értékelésénél, amelyek 3 vagy 5 fokozatú skálát értelmeznek/azonosítanak. Jelen esetben 5 fokozatot értelmezünk. Az 1-2es értékek dominálnak, akkor a lineráris funcionális szervezeti megoldás a célravezetQ. Ilyenkor a projekt kis komplexitású. Kevés és alacsony mértékq bizonytalanság jellemzQ.
ELPNYÖK
-az azonos szakmai képzettségq munkatársak ugyanazon szervezeti egységben helyezkednek el, így elérhetQ a munkaidQ hatékony kihasználása
-a felhalmozott projekttapasztalatok használhatók további projektekben
-a megszerzett tapasztalatok a szakmai koncentráció révén átadhatók más projektben résztvevQk számára
HÁTRÁNYOK
-az integrált projekt szempontokat háttérbe szorítják a funkcionális szakmai szempontok
-közvetetté válhat a projekt csoport tagjai közötti információs áramlás.
-a több funkcionális egységet érintQ döntéshozatal idQigénye
-a funkcionális vezetQk, háttérbe szorítják a projekt feladatok teljesítését.

PROJEKTRE ORIENTÁLT PROJEKTSZERVEZET
a projektvezetQ formális biztosított hatásköre = felelQssége
Amennyiben a 4-5-ös értékek dominálnak, úgy ez a szervezet alkalmazása szükségszerq. Ilyenkor a projektet komplex munkafolyamat jellemzi, magas interdependencia. Magas a bizonytalanság. Ennek a szervezeti formának a korlátja a magas skála interdependencia, vagyis nagyon összetett projekt eredmény esetén nem alkalmazható, csak akkor ha a skálainterdependencia alacsony értéket vesz fel.
ELPNYÖK
-mqködtethetQ ktg r. nyereség központként
-prioritásbeli problémák nem gátolják a teljesítést
-a projektcsoport tagjai közötti információs áramlás
HÁTRÁNYOK
-projektszervezet érdekei háttérbe szorítják a funkcionális szakmai megfontolásokat
-változó összetétel miatt nehezen alakítható ki a csapatként történQ mqködés
-a projektcsoport megszqnésével a megszerzett tapasztalatok egy jelentQs része elvész
-a nem teljes munkaterhelés mellett, dolgozó csapattagok révén kisebb lehet a hatékonyság

Projektorientált mátrix szervezet
Szintén magas 4-5-ös értékek jellemzik és ez magas skálainterdependencia esetén is alkalmazható.
az elsQdleges munkamegosztás szintjén két munkamegosztási elvet egyszerre alkalmaznak
funkció  projekt
-a szervezetben kialakított projektekben folyik a vállalat alapvetQ tevékenysége
-az állandóan változó projektek vezetQinek kompetenciáit azonos szintre hozzák a funkcionális egységek vezetQinek hatáskörével

lényege: a folyamatos változás
A kettQs munkamegosztás és az ehhez kapcsolódó speciális hatáskör-megosztás miatt bizonyos feladatok ellátásával kapcsolatos döntéseket, illetve a feladat végrehajtását két felelQs együtt határozza meg
kettQs döntési illetékesség

a mqködés jellemzQi:
kettQs irányítás
-a funkcionális vezetQk szakmai területük irányítása során továbbra is a vállalat valamennyi tevékenységében gondolkoznak
-a projekt vezetQk az egyes projektek tevékenységével (tervezet, logisztika & ) foglalkoznak

VERTIKÁLIS  HORIZONTÁLIS SZEMLÉLET
-a döntési centralizáció egy többvonalas irányítási elv mellett funkcionál
-a feladatok és hatáskörök szabályozottsága, formalizáltsága alacsonyabb szintq, mint a funkcionális szervezetnél
(hogyan? P mit? mikor?)

intézményesítik a konfliktusokat
okok:
-a két dimenzió közös anyagi és emberi erQforrásra támaszkodik, s ezek elosztása és használata konfliktust generálhat
-eltérQek a feladat-, cél-, idQ- és interperszonális orientációk eltérQ érdekeltséget, gondolkodást, magatartásformát eredményez
konfliktuskezelési stratégiák

Szervezeti profil:
A projekt tulajdonosi szervezet sajátosságaihoz leginkább igazodó projektszervezeti forma kiválasztásához nyújt segítséget.
1) A projekt fontossága a szervezetben
Mennyire fontos?
- Kiemelten fontos: 4-5ös érték. Ilyen esetben a projektorientált projektszervezet a jó. Egyszemélyq vezetés megvalósítása lehetséges.
- Ha alacsonyak az értékek: 1-2es. Standardizálhatóság dönti el, hogy lineáris funkcionális vagy mátrix típusú legyen a szervezet.

2) A funkcionális szervezeti egységek szakmai kompetenciája
- Fontos szakmai kompetencia, ha 4-5ös értékek vannak. Bármilyen szervezet kialakítható.
- Ha hiányos a kompetenciájuk: 1-2es. Csakis projektorientált, projektszervezet lehet külsQ szakértQk bevonásával.

3) A szervezeti kultúra
Eredeti szervezet mennyiben támogatja, hogy konszenzusos legyen a döntéshozatal.
Ha1-2es: projektorientált projektszervezet, vagy lineáris, funkcionális szervezet.
Ha 3-4-5ös: mátrixszervezet.

4) Munkaterhelés a delegáló szervezeti egységben
Mennyire vannak leterhelve az eredeti szervezetben?
- Kicsit: 1-2. ( lineáris, mátrix
- Nagyon: 4-5. ( projektorientált

5) A projekt vállalat szervezeti formája
- Könnyen átlátható: 1-2. ( lineáris, mátrix
- Kevésbé átlátható: 4-5. ( projektorientált

6) A belsQ érdekcsoportok magatartása
- Nagyon támogatják: 4-5 ( lineáris, mátrix
- BelsQ ellentétek vannak: 1-2 ( projektorientált

7) KülsQ érintettek magatartása
- Sok külsQ érintett: 4-5 ( lineáris, mátrix
- Kevés külsQ érintett: 1-2 ( projektorientált

Konfliktuskezelési stratégiák
konfliktuskeresQ stratégiák
(a vállalatvezetés elQsegíti az eltérQ érdekek fokozottabb érvényesülését növeli a legfelsQbb szint koordinációs feladatait, ugyanakkor a problémák pontosabb megfogalmazódása)

objektivitást keresQ stratégiák
(formalizálás és szabályozottság erQsítése [technokratikus koord.] diszfunkcionális konfliktusok kiszqrése, látens veszélyforrások megmaradása)

konfliktuskerülQ stratégia
(a felsQvezetés megbontja a szervezeti dimenziók egyensúlyát, az egyik vonal kompetenciáját megnöveli a másik rovására)
elQfeltételek:
-releváns környezeti szegmensek átlagon felüli erQsségq és gyakoriságú változásai
-a vállalati feladatok komplexitásának, újdonság- és rizikótartalmának magas foka
-a szervezet tagjainak kommunikációs és kooperációs készsége fejlett (konfliktustqrés& )
veszélyforrások:
-az eltérQ szemléletq vezetQk közötti rivalizálás hatalmi harc
-túlhajtott csoportmunka (egyeztetQ, koordináló fórumok& )
-döntések elhárítása az egyes vezetQk részérQl egymásra várás
-a felelQsségvállalástól való tartózkodás
-szervezeti összeomlás veszélye krízis szituációkban

ELPNYEI
-adaptív
-innovatív
-a szervezeti tagokat nagyobb teljesítményre ösztönzi
-új vezetési kultúra kialakítását teszi lehetQvé
HÁTRÁNYAI
-problematikus kompetencia-elhatárolás
-vezetQk rivalizálása
-túlhajtott csoportmunka
-döntések elhárítása ( döntsön a másik fél )
-növekvQ irányítási fesztáv
-felelQsségvállalástól való tartózkodás
-a konfliktusfeloldás pótlólagos eljárásokat követel
-magas igények az emberi képességek / készségek tekintetében

A projektszervezeti formák alkalmazása

KIINDULÁSI ALAPOK
-a projekt sajátosságai ’! a projektfolyamat standardizálhatósága
-a projektvállalat szervezeti sajátosságai

ESZKÖZÖK
-projektprofil
-szervezeti profil

KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK
-közvetlen felügyelet
-közös egyeztetés

A projektorientált vállalati szervezet
Új szerepkör: projektigazgató
FelelQssége:
-az elvárt projekteredmények
-a projektek közötti koordináció (idQ, erQforrások, költségek)
-a projektkontroll egységes szemléletq, rendszerbe foglalt mqködtetése
-a teljesítés során bekövetkezQ változtatások kezelése
-a létrehozott projekteredmények illesztése a szervezet mqködési környezetébe

A projektiroda feladata
-belsQ projektvezetési eljárások és szabályzatok kidolgozása
-a projektkontroll rendszer mqködtetése
-a projektvezetési tapasztalatok összegyqjtése és megosztása (tudásmenedzselés)
-a projektvezetési eszköztár fejlQdésének nyomon követése és az új ismeretek megosztása (tudásmenedzselés)
-a projektek utólagos értékelése

A projektszervezethez kapcsolódó szerepkörök
-projekt  felügyelQ bizottság
-projekttámogató (projektgazda vagy szponzor)

Hasonló témájú dokumentumok

számvitel puska

- 2008-06-19 16:52:41

Puska3

- 2009-02-12 17:37:38

Gazdasági Matematika 1.

- 2012-01-13 08:13:10

pénzügy fogalmak pusi

- 2009-06-11 18:26:04

kidolgzott kérdések puska formában

- 2008-06-21 19:02:59

puska

- 2008-01-14 14:00:32

Szervezet és vezetéselmélet puska

- 2011-06-06 15:07:22

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

2.zh 4. állatrendszertan allegória andragógia ásványtan biogeográfia brit töri dhm elosztás eu logisztika eupol evolúció függvény genetika gepalap glikolízis idősorok információs társadalom jogi alaptan kéregedzés kiadott anyag környgazd közgáz laskay gábor lengyel ferenc litoszféra magatartás matek mechanika3 zh megtakarítás merőpiac minőségügy motiváció nemzetközi oktatási törvény órai anyag pápai parazitológia pcd polg.jog politikai szociológia progterv stat1 szénhidrát szöveg témák ttk tudománytörténet tulajdonjog