Nemzetközi közjog

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarJogászNemzetközi KözjogNemzetközi közjog

Nemzetközi közjog tételek


49.tétel A nemzetközi szervezetek létrejövetele és összetétele, az alapító okmány sajátosságai

Történeti fejlQdés
Bár már a görögök is létrehoztak védelmi jellegq szervezeteket a poliszaik védelmére (amphiktüonia, szümmakhia), a mai értelemben vett nemzetközi szervezetek a XIX. században jelentek meg elQször (1815: Kp-i Rajnai Bizottság: állandó intézményekre van szükség). Kiteljesedésük azonban egyértelmqen a XX. századhoz köthetQ. Létrehozásuk elsQdleges célja az együttmqködés operatívabbá tétele és intézményesítése volt.

A XIX. században a nemzetközi szervezetek elsQsorban technikai kérdések rendezésére jöttek létre. /Ilyen a mai napig is mqködQ Nemzetközi Távirati Unió (IUT), Egyetemes Posta Unió (UPU)/. Stabilabb intézményes rendszer létrehozására mutatott példát - Wilson elnök ötlete alapján - létrehozott Nemzetek Szövetsége.

Ma kb. 20 000 nki szervezet van, több van mint állam!

1969: Bécsi Egyezmény: állam-állam szerzQdéseit szabályozta
1986: Bécsi Egyezmény: állam-nki. szervezet és nki szervezet-nki. szervezet szerzQdéseit

’! Az egyetemes szintq intézmények /közül említhetQ az 1919-ben létrehozott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a II. világháború után létrehozott Egyesült Nemzetek, továbbá az ENSZ mellett mqködQ egyéb szervezeteket is, pl.: UNESCO, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Társaság, Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés.../

’! Regionális szinten létrehozott szervezet /például az Afrikai Egységszervezet, Európa Tanács, Európai Biztonsági és Együttmqködési Szervezet, Északi Tanács, Amerikai Államok Szervezete./

A nemzetközi szervezetek alanyai: A nemzetközi szervezetek létrehozói és mqködtetQi az államok. A tevékenységükben ugyanakkor részt vehetnek a nemzetközi jognak nem állam jellegq alanyai is /pl: Szentszék, felszabadítási szervezetek, ezek azonban csak megfigyelQk, azaz nem kapnak teljes jogú tagságot/.

Nemzetközi szervezetek: államok társulása nemzetközi szerzQdés révén, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól eltérQ jogalanyisággal bír.

Nemzetközi szervezetek államközi együttmqködésen alapulnak.

(Fitzmaurice definíciója-elméletileg kielégítQ, de valójában, ha egy feltétel nem valósul meg, az még nem zárja ki a szervezeti mivoltot. Legfontosabb elemek: a szerzQdési eredet és az intézmények léte.)

A kategóriákat legjobban funkcionális alapon lehet tipizálni:

Tevékenységi körük terjedelme alapján: lehetnek ált. hatáskörq és speciális hatáskörq szervezetek

Tevékenységi formáik és céljuk alapján: kooperációs-koordinációs és integrációs-unifikációs szervezetek

Létrejövetel

- Mint másból eredeztetett jogalany, a nemzetközi szervezet csak sokoldalú nemzetközi szerzQdés alapján jöhet létre.
SzerzQdés lehet normatív, és konstitutív /nincs idQbeli hatály, nagyon hosszú idQre szól/

- Államok hozzák létre.

Az elnevezés sokféle: egyezmény, egyezségokmány, charta, statútum& A ratifikációköteles szerzQdés révén az állami hozzájárulás elve valósul meg. Az ünnepélyes formájú megállapodás nem követelmény.

/egyes szerzQk szerint nemzetközi konferenciák határozatai is létrehozhatnak nemzetközi szervezeteket, de helyesebb ezekben inkább informális nemzetközi megállapodásokat látni./

Nemzetközi szervezetek nem hozhatnak létre újabb nemzetközi szervezeteket!

Az alapító szerzQdés lehet teljesen új, de olyan is, amelyik egy már létezQt módosít, megváltoztatva egy létezQ szervezet jogalanyiságát.

Az új nemzetközi szerzQdést kidolgozó konferencia összehívása eredhet:
- az érdekelt államok egy csoportjától /USA, SZU, Anglia és Kína az ENSZ megalapításáért/
- egyetlen államtól /Franciaország és az ESZAK/
- egy már létezQ nemzetközi szervezettQl /ENSZ keretei közt a Közgyqlés volt ez/

A döntéshozatal konferenciák eljárási szabályzata szerint alakul.

Az alapokmány
A létesítési aktus alkotmányos aspektusai

A nemzetközi szervezetek jogrendjének hierarchiájának csúcsán alapokmánya áll. Az alapokmányt néha szó szerint is alkotmánynak nevezik.

’! Az alapokmány gyakran meghirdeti saját primátusát más  akár tagállamai, akár maga a szervezet által kötött  szerzQdések felett. A részletek tekintetében fontos, hogy az alapokmány elQtt vagy után kötötték-e meg Qket, és hogy azok csak a tagállamokat vagy 3.államokat is kötnek-e.

Az alapokmány felsQbbrendqsége kimondásának célja a közvetett módosítások megakadályozása. Ezt önmagában az a posteriori ellenQrzéssel nem lehet biztosítani, mivel a nemzetközi jognak a belsQ jog felett érvényesülnie kell.

’! Az alapokmányt integráns egészként kell elfogadni: a fenntartások természetükbQl fakadóan ütköznek a szerzQdés céljával és tárgyával.
A fenntartások intézménye megkerülhetQ, ha a szerzQdésbe eleve beépítik biz. kötelezettségek fakultatív vállalásának lehetQségét.
A szerzQdés nem minden rendelkezése egyaránt fontos a szervezeti mqködéshez.
’! Az alapokmány felülvizsgálata gyakran szembeszegezhetQ lesz a módosítást nem ratifikáló állammal is. Ilyenkor az egyet nem értQ állam a szervezet elhagyására kényszerülhet, mivel a céloknak és az eljárási szabályoknak egységeseknek kell lenniük.

Vagy az összes tagállam egyhangúságával kell hatályba léptetni a módosítást (Európai Unió) vagy szembeszegezhetQnek nyilvánítani, ha a tagállamok minQsített többséggel elfogadták (ENSZ, IMF).

’! Az alapokmány rendszerint idQben korlátlan hatályú (ez implicit vagy explicit módon jelenik meg)
Az állandó jelleg különbözteti meg a nemzetközi szervezetet a nemzetközi konferenciáktól.

’! Az alapokmány tartalmazni szokott felülvizsgálati klauzulákat.

’! Az alapokmány minimum a szervezet céljait, a struktúráit és a hatásköreit rögzíti.

A szervezet tagjai

Jog a nemzetközi szervezetekben való részvételhez

1) Hatálya Az igazi nemzetközi szervezetek kormányköziek (valójában minden esetben államközi szervezetekrQl van szó).

Az alapokmányok az államok elQtt nyitottak, de meg lehet nyitni nem állami egységek elQtt: szuverenitással nem rendelkezQ területek, biz. területeket ideiglenesen képviselQ hatalmak, nemzetközi szervezetek elQtt is. Biz. esetben nem igazán kormányzatnak minQsülQ politikai hatóságok is részt vehetnek egyes szervezetekben.

2) A részvétel módozatai

Tagok: az alapokmányban részesek
Társult tagok/MegfigyelQk: a többiek, a társult tagok a szavazati jogot leszámítva rendelkeznek mindazzal, amivel a tagok. A megfigyelQk jogai korlátozottabbak s rendszerint csak a szervezet Qket közvetlenül érintQ tevékenységében vehetnek részt.

3) Nemzetközi szervezetek egy másik nemzetközi szervezetek munkájában rendszerint csak a titkárságok közötti kapcsolattartás révén vesznek részt.

Az Európai Unió és az integrációs szervezetek rendelkeznek biz. hatáskörökkel a tagjaik kollektív érdekeinek nemzetközi kapcsolatokban való megjelenítésére. Ez a képviselet vagy az államok helyett, vagy azok mellett érvényesül.

Felvétel egy nemzetközi szervezetbe

- Az alapító tagok egymást kölcsönösen kooptálják, s ezért nincs szükség felvételre.
- Nem kell felvétel ha a tagállamok egyesülésébQl jön létre az utódállam (Jemen, Németo.)
- Kell tagfelvétel ha a felbomlott állam egységeibQl egyik sem folytatója az Q államiságának, azaz egyik sem államazonos (Szerbia-Montenegro - JSZSZK tagság)

Az állam nem köteles nemzetközi szervezetbe belépni: jelentkezése saját diszkrecionális aktusa.

Nemzetközi szervezet alapokmányának vagy a csatlakozási okmányának ratifikálását népszavazáshoz lehet kötni (EU csatlakozási referandumok).

Az állam szuverenitása azonban önmagában nem biztosítja a tagság megszerzését, az tagfelvételi eljárás függvénye. A szervezetek sohasem teljesen zártak, de jogilag egyik sem lehet teljesen nyitott: mindenütt ellenQrzik a belépést. /bár mára az ENSZ tagfelvétel gyakorlatilag automatikussá vált./

- Az alapító államok tetszésük szerint határozzák meg a felvehetQk körét.
- Az államok szabadon döntenek a tagfelvételi eljárásról.

1) Felvételi kritériumok
Csak ott van felvételi eljárásnak értelme, ahol nincs részvételhez való jog.

A belsQ szolidaritást a szervezet zártságának erQsítésével lehet fokozni. A cél (finalitás) is fontos: ez lehet földrajzi közelség, azonos társadalmi és gazdaságpolitikai rezsim, azonos kormányzati ideológia.

Egymáshoz kapcsolódó családszerq szervezetek eseteiben az anyaszervezetbe való felvétel megnyitja az utat a többi szervezetbe való felvételhez.

ENSZ tagfelvételi kritériumai: az alapokmányi kötelezettségek teljesítésére kész és képes, békeszeretQ államnak kell lenni. Az ENSZ-tagok elQtt csaknem az összes szakosított intézmény nyitott.

Az alapokmányok java része nem rögzít érdemi feltételt.

2) A jelöltek ellenQrzésének eljárásait mindig az alapokmány rögzíti és rendszerint itt akadhat el a felvételi szándék. /a döntések ált. a plenáris üléseken minQsített többséggel születnek.

A zárt vagy félig-nyitott szervezetekben az eljárás bonyolultabb: meghívásra lehet szükség (NATO, Európa Tanács), vagy felvételi kérelemre, amelyrQl az illetékes szerv dönt, esetleg a csatlakozást még minden tagállamnak jóvá kell hagynia (Varsói szerzQdés).
Kilépés egy nemzetközi szervezetbQl

Az államok nem adják fel szuverenitásukat a belépéssel, ezért megmarad kilépési joguk is, amelyet csak a szerzQdési jognak az alapokmányra vonatkoztatott szabályai korlátoznak.

Az önkéntes kilépés a prioiri mindig lehetséges, az alapokmány hallgatása esetén is.

1) A kilépés: az alapokmány felmondása, és így az 1969. évi bécsi egyezmény 54-56. cikkei irányadók.

A felmondás történhet:
- szerzQdésszerqen
- ennek híján a bennlevQk hozzájárulásával
szerzQdés hallgatása és a megállapodás híján is a felmondás jogára kell következtetni:
- ha megállapítható, hogy ez volt a felek szerzQdéskötéskori szándéka
- vagy ha a szerzQdés természetébQl egyébként levezethetQ.

Ha a szervezetek alapokmányai errQl különös rendelkezéseket tartalmaznak, úgy azokat követni kell.

Az alapokmány hallgatása esetén az elQkészítQ anyagok (travaux préparatoires) is iránymutatással szolgálhatnak. /Az ENSZ alapokmány esetében San Frasiscóban egyetértettek abban, hogy van kilépési jog./

Elvben, akkor nincs kilépés, (leszámítva a szervezet megszqnését), ha az alapokmányban részes felek száma a hatálybalépéshez szükséges szám alá csökken és veszélyeztetné is a kötelezettségek további végrehajtását. De ez igencsak kivételes hipotézis.

Az államok rendszerint tartózkodnak a kilépéstQl.

A szervezetbQl való nagyszámú kilépés a nem alapokmány szerinti megszqnést is eredményezheti /Varsói szerzQdés/.

Az államok a formális kilépés helyett gyakran alkalmazzák az üres szék politikáját /Franciaország a Közgyqlés algériai vitáin 1962/.

Elméletileg világosan megkülönböztethetQ e 2 intézmény, de a gyakorlat habozó: Indonézia 1965-ben bejelentette kilépését, de 1966-ban felvételi eljárás nélkül visszakerült. Ezt a posteriori a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztéseként értékelték.

2) Törlés, kiutasítás, kizárás

Az alapokmányok rendszerint tartalmaznak szankciókat is megsértésük esetére.

Kizárás: ez a legsúlyosabb szankció. A szervezet vagy nemzetközi jog alapvetQ elveinek legdurvább megsértése miatt alkalmazhatják.

Tagsági jogok és kiváltságok felfüggesztése, a szavazati jog felfüggesztése: enyhébb szankciók
A szankciók skálája és hatékonyságuk magától a szervezettQl függ.

A szervezetek eleve húzódoznak a szankciók alkalmazásától.

Összetétel

Szervek

Osztályozás:

1) Plenáris szervek: minden nki szervezetnek van ilyen szerve, kell, h. a tagállamok meg tudjanak szólalni, jellemzQje, h. minden ország részt vesz benne. Elnevetésük lehet: közgyqlés, ált. konferencia, miniszteri bizottság
2) Szqkebb formában mqködQ szervek: az operatív tevékenység elvégzése miatt szükségesek, különösen a nagy taglétszámú szervezetek esetében

Szqkítés

A szqkítés lényege a tagállamok kiválogatása. Az egyik kérdés ezzel kapcsolatban az, h. mennyire legyenek szqkek ezek a testületek.
/A Biztonsági Tanács15 fQbQl áll, amit az 5 állandó tag (Franciaország, USA, Kína, Anglia, Oroszország) és a 10 /a Közgyqlés által 2 évre választott/ tag alkot. Ez utóbbi megfelelQen kell h. tükrözze a méltányos földrajzi megoszlást. Az IBRD igazgatótanácsában a legtöbb részvényt jegyzQ államok az állandó tagok, akikhez pár választott tag kapcsolódik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagjai a Biztonsági Tanács állandó tagjai + atomkutatás területén jelentQs eredményt elért államok, és a méltányos földrajzi megoszlásnak megfelelQ országok, választás alapján./

A korányközi nki szervezetek minden szervében a kormány képviselQi ülnek. Ezt azonban lehet árnyalni /pl. IBRD, IMF v. a pénzügyminiszter v. a jegybank elnöke képviseli az államokat/. Emellett azonban olyan szervek is létrehozhatóak, amelyben nem csak kormányképviselQk vesznek részt /ILO-ban egy államot 4 személy képvisel: ebbQl 2-t a kormány küld, 1 a mkltatók képviselQje, 1 pedig a reprezentatív szakszervezetek képviselQje/.

Az érdemi döntés a kormányközi szerv kezében van.

Európa Tanács:
-Miniszteri Bizottság a külügyminiszterekbQl áll
-Parlamenti Közgyqlés az államok nagysága szerinti számban megállapított parlamenti képviselQkbQl áll.

Európai Unió:
-Bizottság: független szakértQkbQl áll
-Tanács: a miniszterekbQl
-Európa Parlament: választott képviselQk. Nincs sok kompetenciájuk, szerepük van pl. tagfelvétel során, v. egy bizalmi szavazással lemondathatják a Bizottságot

3) FQszervek: az államok döntik el, h. hoznak-e létre fQszervet és h. mennyit /Nemzetek Szövetségének fQszervei: Közgyqlés, Tanács  autonóm egységként létezett, formálisan nem volt a Nemzetek Szövetségének része az Állandó Nemzetközi Bíróság./

/ENSZ fQszervei: Biztonsági Tanács, Közgyqlés, Gazdasági és Szociális Tanács, Titkárság, Nemzetközi Bíróság, Gyámsági Tanács/

4) Nem fQszervek: /az Európa Tanácsban: a Helyi és Regionális Testületek Kongresszusa, Velencei Bizottság, más néven a Joggal a demokráciáért nevq szervezet /tagjai alkotmánybírók, alkotmányjogászok/, a Régiók Tanácsa, stb& /

5) Hosszútávú szervek

6) Rövidtávú szervek: pl. egy adott feladat megvalósítására hoznak létre egy testületet v. egy 1 fQs szervezetet /pl. Izrael által megszállt területek emberi jogi helyzetének megfigyelése végett, választások lebonyolítása& /



50.tétel A nemzetközi szervezetek jogalanyisága

Tagállamokétól eltérQ jogalanyisággal bírnak
Egy szervezet csak akkor hozhat döntést saját nevében, ha önálló jogalany, vagyis a jogalanyiság az, ami biztosítja a nemzetközi szervezetek számára, hogy meg tudjanak jelenni a nemzetközi életben, és ezáltal meg tudjuk megkülönböztetni Qket például a konferenciáktól. Az 1986 bécsi egyezmény az államok és nemzetközi szervezetek szerzQdéseirQl is tanúsítja, hogy a szervezetek rendelkeznek szerzQdéskötési képességgel.

Minden nemzetközi szervezet megalakításától fogva rendelkezik jogalanyisággal. Ezt az alapítóokmány vagy a kapcsolódó okmányok kifejezetten is rögzíthetik (ILO, Euratom-szerzQdés, de a maastrichti szerzQdés azonban kifejezetten nem szól az Európai Unió jogalanyiságáról). Az alapokmányok hallgatása esetén is megállapítható a jogalanyiság: ez a szervezet felállítása melletti döntésbQl hallgatólagosan, de szükségszerqen is következik.

A jogalanyiság terjedelme a nemzetközi szervezetek funkcionalitásával , a specialitás elvével függ össze. (Az ENSZ-t mint Szervezetet arra szánták, hogy funkciókat gyakoroljon és jogokkal rendelkezzen, amelyek nem magyarázhatók másként, mint azzal, hogy a Szervezet a nemzetközi jogalanyiság széles körét és nemzetközi szinten való cselekvQképességet is birtokolja. )

A szervezetek belsQ jogalanyiságának kérdései

Jogi alapjai: az Alapokmány 104.cikke szerint: A Szervezetet mindegyik tagjának területén megilleti a feladatainak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogképesség.

E rendelkezések a belsQ jogalanyiságot közvetlenül a nemzetközi jogból vezetik le.
A részletszabályokat rögzítik: ª% a kiváltságokról és mentességekrQl kötött egyezmények
ª% a székhely egyezmények
ª% az érintett állam belsQ jogalkotása
A belsQ jogalkotás célja a szervezet jogalanyisága gyakorlásának megkönnyítése.

A szervezetet megilletQ jogok gyakorlása

º%A szervezet képviseletére jogosult szerv/személy mindig a legmagasabb rangú ügynök (FQtitkár, FQigazgató), ill. kollektív testület (EU: a Bizottság) vagy ezek megbízottja.

º%A szerzQdéskötésekre alkalmazandó jog:
- az egyszerq ellátási, vásárlási, szolgáltatási magánjogi szerzQdésekre a lex loci, a helyi törvényt.
- a munkajogi és kutatási-tudományos megbízási szerzQdések esetében célszerqbb lenne ha a nemzetközi jog alá tartozna. A gyakorlatban ált. tovább utalnak a lex locira.

º%A szervezet által kötött szerzQdések rendszerint kitérnek a viták rendezésére: a szervezetnek joga van ugyan a helyi bírósághoz fordulni, de inkább ügyel immunitására. Alperesi pozícióban a szervezet gyakran elutasítja a helyi bíróság joghatóságát. A denegatio justitiae elkerülése érdekében célszerq eleve egy választottbírósági vagy azzal analóg eljárást kikötni.



A szervezetek nemzetközi jogalanyisága

Az államok saját érdekükben tartózkodóbbak a szervezet nemzetközi jogalanyiságának meghatározásánál, mint a belsQ jogban, ugyanis tartanak a szervezet államokkal szembeni autonómiájának kiszélesülésétQl. Az alapokmányok ritkán tartalmaznak egyértelmq rendelkezéseket: hallgat az ENSZ, EU, Euratom. Kivételes az Európai Szén- és Acélközösség szerzQdése, mely szól errQl.

Egy nemzetközi szervezet jogalanyisága a tagállamokkal szemben megáll. A kérdés az, hogy a nem tagállamokkal szemben érvényesíthetQ-e a nemzetközi szervezet jogalanyisága. Két elv ütközik ennél a kérdésnél: a pacta tertiis nec nocent, nec prosunt és a pacta sunt servanda elve. Joggal hivatkoznak a kívülálló államok arra, hogy azok a szervek, amelyeknek Qk nem tagjai nem hozhatnak kötelezQ döntést rájuk nézve. FQszabályként a szervezet jogalanyisága nem objektív jellegq, nem szegezhetQ szembe erga omnes a kívülálló államokkal szemben. Egy kivétel van: ENSZ.

Az elvi megoldást a Nemzetközi Bíróság dolgozta ki: az ENSZ struktúrájára és állandó jellegére hivatkozva megállapította, hogy rendelkezik jogalanyisággal. Ezenkívül még azt is kimondta, hogy az ENSZ jogalanyisága minden állammal (s nem csak a tagállamokkal) szembeszegezhetQ.

Az erga omnes jellegq szembeszegezhetQség nem transzponálható más nemzetközi szervezetekre. A többi nemzetközi szervezet nem tagállamokkal fenntartott kapcsolataiban elismerésre szorul.

Jogalanyiság jellege:
1. Származékos  tagállamoktól ered.
2. Részleges  kevesebb kompetenciával bírnak, mint az államok.
3. Nem objektív jellegq.

A nemzetközi szervezetek kiváltságai és mentességei: ezekre a jogalanyiság tiszteletben tartása és a mqködési feltételek biztosítása miatt van szükség.

A nemzetközi szervezetek saját maguk, ill. funkcionáriusaik tekintetében igazságszolgáltatási és végrehajtási immunitással bírnak. (ez az immunitás alapulhat szerzQdésen /ENSZ-egyezmények/ és belsQ jogon /USA: International Organizations Immunities Act/ )

Az immunitás kiterjed a név-, jelvény- és szimbólumvédelemre, különös tekintettel a kereskedelmi visszaélésekre.

A nemzetközi szervezetek mqködése

A nemzetközi szervezetek pénzügyi autonómiája

A szervezetek mqködéséhez biztosítani kell a szükséges összeget. Anyagilag minél függetlenebb egy szervezet, annál jobban biztosítható hatáskörének gyakorlása és jogalanyiságának hatékonysága.

A költségvetési eljárás az egyes szervezetekben jelentQsen különbözik attól függQen, hogy klasszikus szervezet-e (ENSZ) vagy a tagállamok lakosságát közvetlenül képviselQ szervei is vannak.

Az ENSZ-ben a Közgyqlés 2/3-dal dönt, a költségvetési ciklus 2éves, és programonként külön állítandó össze.

Az Európai Közösségek: kezdetben csak a Miniszter Tanács fogadta el, majd a az Európa Parlament egyre több jogot szerzett s eljutott a költségvetés globális elfogadásának jogán túl a részfejezetek tekintetében való önálló vagy egyeztetett döntéshez.

A költségvetés szerkezete

a bevételek: államok hozzájárulásai (a quotát vagy az alapokmány vagy a költségvetési eljárást szabályozó dokumentum tartalmazza.)

A kötelezQ hozzájárulások (állami hozzájárulások) intézménye lehetQvé teszi az államok számára, hogy magukat csak 1-2évre kötelezzék el, s így állandó tárgyalás-alkudozás van. /ezt az alapokmány ritkán szabályozza részleteiben/ De a szervezet szempontjából így a közép- és hosszútávú tervezés jóval nehezebb.
Tagdíjfizetéssel valósul meg, 2fajtája van:1)mindenki ugyanannyit fizet vagy 2) vmilyen szempont alapján (gazdasági potenciál, népesség figyelembevételével, „részvények” jegyzése)
súlyozzák az államokat

Egyéb bevételek: a szervezet hitelfelvétele, a munkabér lefölözése, az alkalmazottak befizetései.

Az Európai Közösségek autonómiája a „saját bevételek”-en és részben a hitelfelvételeken alapul.

Saját bevételek: a vám, az agrárlefölözés, a szén-acél szektor biz. hozzájárulásai, a mezQgazd-i, együttes felelQsségen alapuló biz. bevételek, bírságok, a TVA(=ÁFA) biz. százaléka, és 88óta a GDP biz. százaléka is, ezenkívül még származhat öröklésbQl, ajándékból, pénzeszközök rövid távú hitelezésébQl, ingatlanok hasznosításából, jótékonysági estek, bálok szervezésébQl

Hitelfelvételek

a kiadások: ENSZ költségvetés 33fejezetre épül.

Az Európai Közösségekben a szokásos mqködési költségek mellett a költségvetés zömét a közös politikák költsége, és kisebb részben a regionális politika, a különbözQ ipari újrastrukturálási, társadalmi adaptációs politikák viszik el.

A költségvetés szisztémája jelentQsen különbözik a kooperációs és az integrációs szervezetek esetében.

Rendes költségvetés mellett beszélhetünk rendkívüli költségvetésrQl is (nemzetközi béke és biztonság megQrzéséhez szükséges kiadások fedezésére, tqzszünet megfigyelQ csoport költsége).

Döntéshozatal

Osztályozás: 1) Szavazatok megoszlása szerint
’! 1 állam -1 szavazat: ez a szuverenitást biztosítja, de könnyen a szervezet lebénulásához vezethet (pl. ENSZ)
’! egyéb forma: az alapokmányok rendezik (pl. IBRD részvények alapján)
2) Döntéshozatal szerint:
’! egyhangúan
’! többségi szavazattal /a döntés születhet sima többséggel vagy 2/3os többséggel is/

Tevékenység

Normatív tevékenység: normaalkotás, mely lehet ajánlás vagy kötelezQ hatályú. Azt hogy milyen normát alkothat egy nemzetközi szerv, azt az alapokmánya határozza meg.
Operatív tevékenység a napi ügyek vitele

Tulajdonképpen minden szervezetben párhuzamosan jelen van mindkét tevékenység, de hogy melyik a domináns rendszerint könnyen megállapítható.

Utódlás és nemzetközi jogalanyiság

Nemzetközi szervezeteket ritkán számolnak fel teljes egészében: rendszerint funkcióit és vagyonát egy már létezQ vagy egy új szervezet veszi át. (Nemzetek Szövetsége-ENSZ, Állandó Nemzetközi Bíróság-Nemzetközi Bíróság)

Az utódlás különösen bonyolult kérdéseket vet fel, ha a 2 szervezetben a részt vevQ államok nem azonosak.

Dönteni kell a funkciókról, az adósságokról, a szervezet szerzQdéseirQl, alkalmazottai jogainak elismerésérQl.

A javak és hatáskörök átszállását rendszerint az új szerevet alapokmánya szabályozza (Nemzetközi Bíróság statútuma), esetleg a feloszlatást kimondó szervezet határozata (Nemzetek Szövetsége).

Utódlás merülhet fel ugyanazon szervezet különbözQ szervei között, sQt esetleg egy továbbra is mqködQ s egy új nemzetközi szervezet között.

MindenekelQtt a normatív és a költségvetési eljárások harmonizálása vet fel problémát.


52.tétel A nemzetközi szervezetek szerveinek tipológiája

A) A keletkezési mód szerinti tipizálás

1.Alapokmány általi létesítés.
-Az Alapokmány és a késQbbi kapcsolódó okmányok rögzítik a szervezeti struktúrát, tehát a szervek felsorolását és hiherarchiáját.
-A struktúrák tekintetében az alapító államok szabadsága teljes körq.
-Az intézményi változások kézben tartása során lényeges az alapokmányt felülvizsgálni, esetleg módosítani. Ez történhet:
( egyhangú döntéssel (pl.: maastrichti szerzQdés)
( legfontosabb államok beleegyezésével (pl.: Biztonsági Tanács állandó tagjai)



2.Szervezet döntése szerinti létesítés:

-Ilyen eseteken a szervek újabb szerveket hoznak létre alapokmány feljogosító rendelkezése, vagy a beleértett hatáskör alapján, kifejezett, vagy hallgatólagos felhatalmazással.
-Határozattal nem lehet igazi nk-i szervezetet teremteni ugyanis nem minQsül szakosított intézménynek.
-Általában akkor kerül sor a létrehozásukra, ha még nem lehetett a meghatározott célra egy új szervezetet létrehozni.

B) A szervek összetétele szerinti osztályozás


1.kormányközi jelleget megQrzQ, kormányképviselQi szervek (pl.: Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a külügyminiszterekbQl áll):
-Minden szervében a kormány képviselQi ülnek. Ezt azonban lehet árnyalni pl.:
(IBRD, IMF- nél vagy a pénzügyminiszter v. a jegybank elnök képviseli az országot.
-Emellett létrehozhatóak olyan szervek is, melyben nem csak kormányképviselQk vesznek részt pl.:
(ILO, ahol 2 fQt küld a kormány, 1 a munkáltatók képviselQje, 1 pedig a reprezentatív szakszervezetek képviselQje.

2.nemzetközi funkcionáriusok részvételén alapuló szervek
-A nk-i funkcionáriusok azok, akik folyamatosan és kizárólag a szervezet szolgálatában állnak.

3.független szakértQk részvételén alapuló szervek (pl.: Európai Unió Bizottsága)


-Ezen szervek mind az elsQdleges jogalanyok körébe tartoznak. Meg kell különböztetni tQlük a nk- i jog kisebb jogalanyainak csoportját, amelyekhez pl.: a transznacionális társaságok tartoznak.

C) Méretük alapján:

1. Plenáris szervek:
-Minden nk-i szervezetnek van ilyen szerve.
-Minden ország részt vesz benne.
-Elnevezésük lehet közgyqlés, általános konferencia, miniszteri bizottság.

2. Szqkebb formában mqködQ szervek:
-Az operatív tevékenységek elvégzése miatt szükségesek, fQleg nagy taglétszámú szervezetek esetében.
-A szqkítés lényege a tagállamok kiválasztása. Kérdés azonban, h. mennyire legyenek szqkek ezek a testületek.
(A Biztonsági Tanács 15 fQbQl áll, ahol az USA, Fro., Kína, Anglia és Oroszország állandó tagok, míg a többi tizet a Közgyqlés által 2 évre választott tag alkotja úgy, hogy tükrözze a méltányos földrajzi megoszlást.
( A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó tagjai a Biztonsági Tanács 5 állandó tagja + atomkutatás területén jelentQs eredményt elért államok, és a méltányos földrajzi megoszlásnak megfelelQ országok választás alapján.
( Az IBRD igazgatótanácsában a legtöbb részvényt jegyzQ államok az állandó tagok, akikhez még néhány választott tag kapcsolódik.

D) JelentQségük szerint:

1. FQ szervek:
-Az államok döntik el, hogy hozzanak-e létre fQszervet, és ha igen, hányat.
-Nemzetek Szövetségének fQszervei:
( Közgyqlés
( Tanács
-ENSZ fQszervei:
(Biztonsági Tanács
( Közgyqlés
( Gazdasági és Szociális Tanács
( Titkárság
( Nemzetközi Bíróság
( Gyámsági Tanács

2. Segédszervek:
-Európa Tanácsban segédszervek:
( Helyi és Regionális Testületek Kongresszusa
(Velencei Bizottság ( Joggal a demokráciáért szervezet, melynek tagjai alkotmánybírók, alkotmányjogászok
( Régiók Tanácsa

-Vannak olyan utólagosan létrejött másodlagos szervek az ENSZ-ben, amelyek nem sorolhatóak se a fQszervek sem a segédszervek közé. Ezeket a gyakorlat utóbb a segédszervek közé sorolta.

E)Mqködésük idQtartama szerint:

1.Hosszú távú szervek (Állandó szervek)

2. Rövid távú szervek (Ideiglenes szervek):
- Egy adott feladat megvalósítása érdekében hozzák létre az adott testületet, v. egy személyt bíznak meg a feladat ellátásával. (pl.: az Izrael által megszállt területek emberi jogi helyzetének megfigyelése végett.)

F) A tagok száma szerint:

1. Egyszemélyes szervek (pl.: ENSZ FQtitkár)

2. Kollektív szervek



G) Költségvetése szerint:

-A szervezetek mqködéséhez biztosítani kell a szükséges összeget. A bevételek forrásai a következQk:



1. Az állami hozzájárulás, tagdíjfizetés

-Fix bevételek, nem olyan bizonytalanok, mint a szervezet saját bevételei.
-Ez jelenti az alapvetQ financiális hátteret.
-Ennek egyik veszélye hogy a tagállam  akár önhibájából, akár önhibájukon kívül nem fizeti be a tagdíjat. (pl.: Kongónak Lumumba vezetésével zajló Belgiumtól való függetlenedésekor a kommunista eszmék terjedtek, és államosítás vette kezdetét az országban, ezért a belga vállalkozók az ENSZ-tQl kértek segítséget. Lumumbát a végén kivégezték. A Szou. azonban nem volt hajlandó fizetni az akció költségeit. vagy pl. Fro. A Szuezi akció költségeit nem fizette.( Támogató Alapot hoztak létre, ahova a Szou. és Fro is befizette a tartozásait, de véleményüket fenntartották))
-Másik hátulütQje az, hogy a tagállamok a befizetéssel próbálják befolyásolni a nemzetközi szervezetek tevékenységét.
-Mindemellett az államokat rá lehet szorítani a fizetésre. (pl.: az ENSZ-ben 2 évi ki nem mentett hátralék esetén lehetQség van a szavazati jog felfüggesztésének indítványozására. Ezzel a lehetQséggel azonban mindeddig nem éltek + a Közgyqlésben való szavazati jogot lehet megvonni, azonban ugyanazok az államok lehet, hogy a BT-nek is tagjai.)
-A CIJ fogalmazott meg tanácsadói véleményt a tagállami befizetésekrQl. E szerint minden akció a szervezet célját valósítja meg, tehát a tagállam köteles befizetni a tagdíjat.

- A tagdíjfizetés módja szerint két megoldás lehetséges:
1. Mindenki ugyanannyit fizet
2. Valamilyen szempont alapján súlyozzák az államokat. A gyakorlatban ez utóbbi érvényesül gyakrabban. A súlyozás szempontjai lehetnek: gazdasági potenciál, népesség figyelembevételével, “részvények” jegyzése (IBRD, IMF).
Az ENSZ-ben a gazdasági teljesítQképességhez igazították, így a
(Szou: 15%
(USA: 25%
(GB, Fro. : kb. 10% vállalt magára.

-A tagállami alapú költségvetésnek is két fajtája van
1. Rendes költségvetés: Az e kategóriába tartozó kérdéseket az alapokmány rendezi.
2.Rendkívüli költségvetés: Az államok ebbe is beleszólnak (pl.: katonai akciók, vagy a nemzetközi béke és biztonság megQrzéséhez szükséges kiadások fedezése, tqzszünet megfigyelQ csoportok költsége.)

-Külön költségvetése van a Nemzetközi Bíróságnak.

-A költségvetési elszámolásokban gyakran átfedések vannak (pl.: az USA-nak az ENSZ rendes költségvetése tekintetében elmaradásai vannak, ellenben a rendkívülinél pedig elQnyben van.)

+1. Partial Agreement:
-Részleges megállapodás, egyfajta opciót jelent.
-A projektben érdekeltek fizetnek be, és ezeket az összegeket csak az adott projektre lehet fölhasználni.
(pl.: Velencei Bizottság, AB-k.)



-A rendszer elbizonytalanodik:

( ha a tagállamok koncepciója megváltozik
(pl. Az USA nem tudta az érdekeit gond nélkül érvényesíteni, ezért visszatartotta a befizetéseket + a kvótája is lejjebb csúszott, már csak 22% körül van.
(De pl. Néo. És Japán jelentQs költségeket bevállalt, amiket teljesítenek is.
(Oroszországnak a Szou-hoz képest csökkent a kvótája, ellenben Ukrajna és a többi volt tagország is befizeti a sajátját.

(a nagyobb államok kivonulásakor
(pl. az USA az UNESCO egyes pontjaival nem értett egyet, szerinte
a tudósítók akkreditálási rendszere sérti a sajtószabadságot, ezért felmerült a kilépés kérdése.
(GB és Japán is ki akart válni a szervezetbQl
(De az 1960-as, 1970-es években függetlenedQ afrikai gyarmatokkal növekedett az UNESCO tagok száma, akiknek szintén feladatot kellett biztosítani, ezért többen is végeztek egyfajta munkát és ez pénzpocsékolást jelentett.

2.Saját bevételek:

-A nemzetközi szervezetek igyekeznek saját bevételre szert tenni. Hiszen minél függetlenebb egy szervezet anyagilag, annál jobban biztosított a hatásköreinek gyakorlása és jogalanyiságának hatékonysága.
-A saját bevételeket szabadabban lehet elkölteni, finanszírozható belQle az is, ami a rendes költségvetésbQl nem lehetséges.
-A saját bevételek származhatnak: öröklésbQl, gazdag jólelkq magánszemélyek adományaiból (Cannegie adománya - CIJ bíróságának épülete, new york-i milliomosok - ENSZ épület telke), ajándékból, pénzeszközök rövidtávú hitelezésébQl, ingatlanok hasznosításából, jótékonysági estek, bálok szervezésébQl, saját reklám termékek, kiadványok árusításából. Az Európai Unió saját bevételei: agrárlefölözés, vám, szénadó. Az ÁFA bizonyos %-a, a GDP bizonyos % -a.

(-A költségvetéssel kapcsolatban kérdés lehet a szervezetekben dolgozó állampolgárok adóztatásának módja: A székhelyállam igényt tarthat a szervezetben dolgozó állampolgárok adóztatására, de a külföldi állampolgárságú személyek adóztatására nem jogosult. Azonban a nem székhelyállam állampolgáraira a nk-i szervezet belsQ adókat vet ki, ami általában jóléti alapokba kerül.)


G)Tevékenységük alapján

1. Normatív tevékenységet végzQk:
-Hatáskörébe tartozik a normaalkotás, mely lehet ajánlás vagy kötelezQ hatályú.
-Azt, hogy milyen normát alkothat egy nemzetközi szerv, az alapokmány határozza meg.

2. Operatív tevékenységet végzQk:
-A napi ügyek vitelével foglalkoznak.

(A Biztonsági Tanács és a Közgyqlés viszont mindkét tevékenységet végezheti. A humanitárius szervezeteket inkább az operatív tevékenység jellemzi.


53.tétel A kormányközi összetételq szervek

Bevezetés:

-Az államok szervezeteiben kormányok képviselete logikus és legitim.
-Leggyakrabban az államot a diplomaták képviselik, valamint a szakemberek, akik jogállása a diplomatákéhoz közelít.
-Vannak azonban olyan szervek is, amelyek statútumszerqen az állam - és kormányfQkbQl állnak. (pl.: Európai Tanács, ami évente kétszer ülésezik)
-Egy szervezetnek a nyitottsága a plenáris és szqkebb körq szervezetek arányától függ.

A szqkebb körq és a plenáris szervek:

-Plenáris szervek:
- Minden nk-i szervezetnek van ilyen szerve.
- Minden ország részt vesz benne.
- Elnevezésük lehet közgyqlés, általános konferencia, miniszteri bizottság.
- Létét a szuverén egyenlQség támasztja alá.
- Teljes körqen csak a kis taglétszámú regionális szervezetekben és ott is csak a legfQbb szervekben valósulhat meg.
-Szqkebb körq szervek:
-Szükséges a plenáris szerv mellett egy szqkebb körq szervezetet létrehozni, aminek
az operatív tevékenységek ellátása a feladata
-Egyetemes szervekben (ahol a taglétszám meghaladja a 100-at) van igazán szükség rájuk.
-Egyes szervezetek alapokmányai szqkebb körq szervet hoznak létre a folyó ügyek vitelére (pl.: ENSZ szakosított intézményekben az igazgatási tanács, vh. tanács, ENSZ-ben a Biztonsági Tanács, Gyámsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács)
-Létrehozásukkor a hatékonyság elve kerekedik a funkcionális egyenlQség elve fölé. Orvosolandó, egy szerv mindig plenáris és ez dönti el a fQ irányokat de gyakran csak periodikusan.
-Azonban a szqkítés a tagállamok kiválogatódását is eredményezi egyben.(szqkítésrQl lsd.: 5. tétel)
-Az egyenlQtlenség enyhítésének módjai:

(A szqkebb körq szervek alárendelése a plenáris szerveknek

-Gyakran az alapokmány rendelkezik errQl. (pl.: UNESCO statútum szerint a Végreható Bizottság az Általános Értekezlet fennhatósága alatt áll, v. pl.: a Gyámsági Tanács a közgyqlés fennhatósága alatt)
-Ezzel ellentétes módon az egyenlQtlenség erQsíthetQ. (pl.: a Biztonsági Tanács független a KözgyqléstQl, sQt még föléje is kerekedhet, mert a Közgyqlés nem vitathat meg olyan kérdést amivel a BT foglalkozik.)

(A szqkebb körq szervek tagjainak a plenáris szerv által való kinevezése

-Az államok választják ki a szqkebb körq szervek tagjait, az adott területen megfelelQ szakértelemmel rendelkezQ személyek közül
-A választás történhet a plenáris szerv általi kinevezéssel, de az alapokmány is kijelölheti (pl.: a BT öt állandó tagját)
-Ha a kinevezés a plenáris szerv által történik, kötve lehet bizonyos objektív kritériumokhoz (pl.: méltányos földrajzi v. ideológiai megoszlás)
-Példák a méltányos földrajzi megoszlás szerinti választásra:
( EBRD: Igazgató Tanácsba 11-et az EU, 4-et a többi európai állam, 4-et a kedvezményezett államok, 4-et a nem eu-i államok delegálnak
( IMF-ben 3 kormányzói helyet fenntartanak a dél-amerikai államoknak
( A BT választott tagjai: 5 afroázsiai, 1 kelet-európai, 2 latin amerikai, 2 nyugat – európai.


(A szqkebb körq szervek hatásköreinek korlátozása

-Elvben a szqkebb körq szerveknek mindig speciális szerve és általános hatáskörq szerv csak plenáris szerv lehet. Ez azonban a gyakorlatban máshogy van. (pl.: a BT önálló jogosítványai a béke fenntartásában olyan széles körqek, hogy emiatt általános hatáskörq szervnek minQsül)

(A szqkebb körq szervek taglétszámának emelése

-1945 óta ez a tendencia egyértelmqen megfigyelhetQ a nk-i szervezetekben:
(1965 BT-ben a választható tagok száma 6-ról 10-re
(Gazdasági és Szociális Tanács tagjai: 18-ról 54-re
(ILO Igazgatótanácsa 24-rQl 56-ra
(IMF Kormányzótanácsa 12-rQl 24-re emelkedett.


-Egyes államcsoportok a harmadik világból a szqkebb szerveket is meg akarják szqntetni a demokratizálás jelszavával, ezzel inkább az egyenlQség elvét érvényre juttatva, a hatékonyság ellenében.


A kormányközi szervek mqködése

-A képviselQk a küldQ állam utasításaihoz kötve vannak ezért a szervek egyre kevésbé tudnak autonóm döntést hozni. (az EU Bizottsága esetében pont ennek a tendenciával ellentétes irányba hatnak, más esetekben azonban az interetatizmus újrateremtésére is törekednek, pl.: statútumon kívüli szervek létrehozásával). Mivel a szervek álláspontját a kormányképviselQk alakítják ki, így sokszor a kormányuk érdekeit magasabbra helyezik a szervezet közös érdekeinél.
-A kormányképviselQk is megbízólevéllel bírnak, így a tárgyalások megkezdése elQtt a diplomatákhoz hasonlóan az Q meghatalmazásuk is ellenQrzésre szorul.
- A munka megszervezése érdekében minden szerv maga állapítja meg ügyrendjét, választja meg elnökét, alelnökét, határozza meg a dokumentumtervezetek benyújtásának szabályait stb.
-A szervezetek döntéshozatala szavazási eljárás alapján történik.
(A szervezetekben többféle szavazási, döntéshozatali technika érvényesülhet:

( egyhangú szavazás elve:
-A Nemzetek Szövetsége Tanácsában és Közgyqlésében érvényesült.
-BT-on belül csak az állandó tagok javára és csak érdemi kérdésekben lett intézményesítve
-Bizonyos szervek legfontosabb döntéseinek meghozatalakor elQírható (pl.: OECD, Arab Liga, v1992-ig a KGST)
-Szokásjogi alapon az állam tartózkodása nem jelenti akadályát a döntéshozatalnak

( többségi szavazás elve.
-Az egyetemes nk-i szervezeteknél fQszabály szerint ez érvényesül
-A tagállamok szavazatai eltérQ súllyal számítanak. (A nagyhatalmak ezzel próbálják a demokratikus elv irrealizmusának veszélyét és a kis országok nyomását csökkenteni, a status quot megQrizni Pl.: az IMF-ben és az IBRD-ben a szavazatszám a jegyzett tQkéhez igazodik
-A többségi szavazás hatása érvényesül:
( ha a tagállamok eltérQ súlyú szavazattal bírnak
( ha vmely tagállam több szavazatot adhat le (pl.: ha a szervezet befogad önkormányzattal nem rendelkezQ területeket, és helyettük az igazgató állam szavaz. Így 1991-ig, amikor a Szou és Ukrajna is ENSZ tag volt .)
( ha az állam állandó tagsággal bír bizonyos szervezetben
( ha bizonyos államok javára vétójogot biztosítanak
(minQsített többség esetében



( konszenzus:
-Szavazás nélküli elfogadás, ahol az elutasító megnyilatkozás hiányában a testület megállapítja az elfogadás tényét
-Az így elfogadott döntések jogi jellege és joghatása a szavazással elfogadottakéval megegyezik.
-Gyakorlati értelme az egyeztetQ, békéltetQ hatása: Hiába lehet ugyanis egy határozatot megfelelQ többséggel elfogadni, ha a vh-hoz a kisebbségnek is közre kell mqködni. MásfelQl a kisebbség számára is kellemetlen bizonyos helyzetekeben elszigetelQdni.
-Konszenzusos technika kidolgozása a Montego Bay-i egyezményhez csatolt 1994. évi New York-i egyezményben van.
-Az ILO, IMF, IBRD, ENSZ szakosított szervei régóta alkalmazzák, a Közgyqlés 1964 óta a pénzügyi válság miatt.

(Tehát a döntéshozatal történhet:
( egyszerq többséggel
( minQsített többséggel: Ezt a jelenlevQ és szavazó tagokból számítják ki. (pl.:Az ENSZ
Alapokmány módosításához az összes tagállam 2/3-nak egyetértését igényli)
(egyhangúlag
(együttes döntéshozatal: Együttes döntéshozatal valósul meg a Nemzetközi Bírósági tagsági
helyeinek betöltése során, ugyanis bíró csak az lehet, aki a Közgyqlésben és a Biztonsági
Tanácsban is elnyeri a szavazatok többségét.

(Döntéshozatal a különbözQ szervezetekben:
( Az egyetemes nk-i szervezetekben általában a 2/3-os többség érvényesül.
( Az IMF-ben a legfontosabb döntéseknél 85%-os, míg a fontos kérdésekben 70%-os
szavazategység szükséges.
. ( A Biztonsági Tanácson belül minQsített többség: 15-bQl 9, de az állandó tagok szavazata
szükséges. Ennek oka, hogy a gazdasági potenciállal rendelkezQket ne lehessen szankcióra
rákényszeríteni.






54.tétel A nemzetközi ügynökökbQl álló szervek

A.A nemzetközi ügynök fogalma

-Def.: Bármelyik, akár fizetett, akár fizetetlen, állandó jelleggel, vagy nem úgy alkalmazott funkcionárius, akit a szervezet egy szerve felhatalmazott, ennek vmely funkcióját gyakorolja vagy segítsen gyakorolni. ÉrthetQ tehát alatta mindenki, aki a szervezet nevében cselekszik.
-Tevékenységét a szervezeten belül hajtja végre és a szervezetnek betudható.
-Részleges nk-i jogalanyok, így a rájuk vonatkozó szabályok nk-i jogi aktusokban találhatóak meg.
-Nk-i ügynökök:
( nk-i funkcionáriusok:
- Azok, akik folyamatosan és kizárólag a szervezet szolgálatában állnak.
- 3 csoportjuk:
a)Koncepcionális kérdésekben, felelQsséget hordozva döntQk
b)Végrehajtói munkát végzQk
c)Kiszolgáló személyzet
- Különbség köztük a javadalmazásban és a felvétel módjában van: a méltányos területi megosztás elvét kell alkalmazni az érdemi döntéshozók megválasztásánál.

(nk-i bíróságok bírái
(szervezet rendelkezésére bocsátott tagállami fegyveres erQk
(a szervezet nevében békítést végzQ diplomaták, konzultánsok
(kiküldött szakértQk
-Függetlenségük: Ennek jogi alapja, hogyhogy mindegyik alapokmány tartalmazza az államok erre nézve vállalt kötelezettségét

-Biztosítékok:

a) Az ügynökök munkajogilag nem eredeti államukhoz kötQdnek
- Az ügynök felvétele a szervezet kizárólagos joga. (választással v. egyoldalú kinevezéssel)
- Az államok azonban a jelölések során szerepet játszanak
-Az államok kötelesesek esetlegesen a magas rangú funkcionáriusaik kinevezése során jóhiszemqen eljárni.

b) 2 szabályzat határozza meg a rájuk vonatkozó jogi szabályrendszert
1. személyzeti statútum ( szervezeti hierarchiában legmagasabb szerv adja ki
2. személyzeti szabályzat ( fQtitkár adja ki

c) funkcionális védelemben részesülnek

d) rangjának megfelelQ kiváltságokat és mentességeket élvez
- A diplomatákéhoz közelít annyiban, amennyiben funkcióik független gyakorlásához szükséges.
szerven belüli jogorvoslati fórum illeti meg
- A tagállamok befolyásolási törekvéseitQl is védi az ügynököket és a szervezetet.
-Egy konzultatív szervet és egy igazi bírói fórumot jelent.

B. A nk-i ügynökökbQl álló szervezetek jellege és szerepe

-A nk-i ügynökökbQl álló szervezet biztosítja a nk-i szervezetek autonómiáját. (a kormányközi szervekkel ellentétben)
-Céljuk:
( A szervezet folyamatos mqködésének biztosítása a döntés elQkészítésben és a végrehajtásban.
( Az összes államnak és a szervezetnek is megfelelQ megoldás felkutatása.



C. A nk-i ügynökökbQl álló szervezek funkciói

1.A nk-i szervezetek titkárságai

-Feladatai:
(tagállamok közötti kapcsolattartás
(közös érdekek kifejezése
(döntések elQkészítése
-A titkárság vezetQje a fQtitkár v. fQigazgató:
(szervezet legmagasabb rangú funkcionáriusa
(kormányközi szervek alárendeltségében irányítja a szervezetet
(jogkörei és feladatai:
( kezdeményezési jog (pl.: az ENSZ FQtitkára fölhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan tényre, ami szerinte a nk-i békét veszélyezteti. Az UNESCO FQigazgató javaslatokat terjeszthet az Általános Konferencia elé.)
( végrehajtói funkciók (a Közgyqlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács felruházhatja a FQtitkárt végrehajtói jogokkal)
( elnöklés (pl.: NATO-ban a fQtitkár elnökli a Tanácsot, OECD-ben az állandó tagok ülésén a fQtitkár elnökli a Tanácsot)

2.Igazságszolgáltatási szervek

-Függetlenek a kormányközi szervektQl


3. Konzultatív szervek

-Def.: A Titkárság által közremqködésre felkért, alárendelt, elQkészítQ szervek.
-A kormányoktól és a szervezettQl egyaránt független szakértelmet jeleníti meg.
-Csak konzultatív szerepük van, a gyakorlatban azonban ezzel ténylegesen is tudják befolyásolni a szervezetek döntéseit.

4. Az Európai Közösségek Bizottsága
-Tényleges végrehajtó hatalom
- Hatásköre jóval szélesebb, mint a többi nk-i szervezet fQtitkáráé.
-A közös érdekeket képviseli. (szemben a Tanáccsal, ami a tagállami érdekeket)
-Saját szabályozási jogosítványokkal bír.
-A Tanács által delegált hatáskörben normatív és végrehajtói jogokkal is rendelkezik.
-A Bíróság elQtt felperesi jogosítványai is vannak:
(szervi aktusmegsemmisítés
(tagállami mulasztás megállapítása iránti perekben.
-Politikailag és szolidárisan felelQs az Európa Parlament elQtt, ahol bizalmi szavazást tarthatnak róla.
-A biztosok:
( 20 tagja van
( Kinevezésüket a kormányok eszközlik az Európa Parlamenttel történt konzultáció után.
( mandátuma 5 év
( 1 v. 2 alelnöke van (korábban 5 volt)
( Tanács nem hívhat vissza biztost, csak a Bíróságot kérheti fel, hogy nyilvánítsa hivatalból lemondottnak.








55.tétel A politikai, gazdasági és társadalmi erQk képviselQibQl összeállított szervek
Bevezetés:

-A titkos diplomácia kritikája, a nemzetközi együttmqködés kiszélesedése arra ösztönözte az államokat,
hogy a kormányközi szervezeteket megnyissák a társadalmi-politikai erQk elQtt.
-FQszabály szerint létrejöttüket alapokmány rögzíti. (de jött már létre informális úton is pl.: parlamenti
gyqlés az Atlanti Tanács mellett)
-Azonban nem valamely szervezet szerve, hanem önálló jogalany a Latin-Amerikai Parlament, amely a
limai megállapodással (1987) alkották meg a nemzeti parlamentek képviselQibQl.

A politikai, gazdasági és ts-i erQk képviselQibQl összeállított szervek:

Ts-i, szakmai érdekképviseletek

ILO

-Egyetlen tisztán kormányközi szerve sincs, hiszen az Általános Konferencia és az Igazgatótanács helyein egyenlQ arányban osztoznak meg a kormányok és nem kormányközi szervezetek küldöttjei. (pl.: Általános Konferencián 4 fQs a tagállami delegáció. EbbQl 2 a kormányt, 1 a munkavállalót és 1 a munkáltatót képviseli, formálisan ez utóbbi kettQt is a kormány nevezi ki, de a választásnak a legreprezentatívabb szervezetbQl kell megtörténnie.)
-A munkáltatók és a munkavállalók önállóan szavaznak, a kormány álláspontja Qket nem kötelezi.

EU Gazdasági és Szociális Bizottsága

-A termelQkbQl, mezQgazdákból, szállítókból, munkásokból, kézmqvesekbQl és árusokból, szabad foglakozásúakból és közhasznú szakmákból áll.
-Tagjait a Tanács 4 évre egyhangúlag nevezi ki.
-A helyek száma tagállamonként különbözQ.
-Jogosítványai konzultatívak, azonban a Tanácsnak és a Bizottságnak ki kell kérnie a szervezet véleményét ott, ahol azt a római szerzQdés kötelezQvé teszi.
-Elnöke és hivatala van.
-Ügyrendjét a Tanács erQsíti meg.

Politikai erQk képviselQibQl összeállított szervek

1. Európa Tanács Parlamenti Közgyqlése

-Tagjai az államok képviselQi, de a tagállami parlamentek választják v. jelölik Qket.
-Államhatárokon átívelQ politikai csoportokban, ábécé sorrendben ülnek.
-Az egy államra jutó helyek száma súlyozott (Mo.:7, Fro.: 18)
-Funkciói konzultatív jellegqek:
(állást foglalhat a Miniszteri Bizottság egyezménytervezeteirQl
(politikai állásfoglalásokat tehet
(ajánlásokat szavazhat meg
-Azonban ajánlási értékq határozata a soft law-nál magasabb értéket nyert, amikor az 1990-es kibQvülési hullám során speciális kötelezettségvállalástól (pl.: kisebbségi jogok tiszteletben tartása, 1201-es ajánlásban megfogalmazott elvek kötelezettségként való elismerése) tette függQvé pl.: Szlovákia, Románia csatlakozását.
-Emberi jogi kérdésekben különösen aktív.
-FQ értelme, hogy az európai közvélemény fóruma

Európa Parlament

-1979 óta tagjait közvetlenül választják. (elQtte a tagállami parlamentek delegálták)
-A képviselQk pártcsoportot alkotnak és frakciónként foglalnak helyet.
-Döntéseit fQszabály szerint egyszerq többséggel hozza, kiv.: ha a szerzQdések minQsített többséget írnak elQ.
-Az üléseit Strasbourgban, bizottsági üléseit Brüsszelben tartja és a Titkársága Luxemburgban van.
-A maastrichti szerzQdés óta kibQvült a hatásköre, de még mindig nem az EU döntéshozó szerve, bár az együttdöntés irányába halad.
-A konzultatív joga nem csak formális:
(kötelezQen konzultálni kell:
( alap  és kapcsolódó okmányok módosítása esetén
( Bizottság elnökének kinevezésekor
-A kötelezQ konzultáció elmulasztása esetén a Tanács aktusainak érvénytelenítése is lehetséges
-P erQsíti meg a Bizottságot.
-A Bizottságot bizalmi szavazással megbuktathatja a jelenlevQk 2/3-nak szavazata szükséges ehhez.
-Interpellálhatja a Bizottságot és a Tanácsot.
-Bonyolult eljárás során még a Tanács bizonyos egyhangú döntéseit is el tudja utasítani.
-Tagfelvételnél vétójoga van.
-Költségvetési kérdésekben is növekedett a hatásköre. (pl.: Bizottság költségvetési beszámolóját is Q fogadja el.)


56.tétel: Az egyén büntetQjogi felelQssége a nemzetközi jogban

A magánszemély nemzetközi jogalanyiságának megítélése

XIX. sz.: Az egyén nem lehet alanya a nemzetközi jognak. Érdekei védelmében csak vmelyik állam v. jogközösség járhatott el.
XX. sz.: Sok olyan szabály, amelynek következtében már nem tagadható az egyén jogalanyisága, bár szqkebb körq, mint az államé.

Elméletek.:
Scelle a szociológiai iskolához kötQdQ francia gondolkodó a nemzetközi jogközösséget az egyénekbQl építette fel, szerinte tulajdonképpen az egyén az alanya a nk-i jognak. Az állam valójában egy fikció, az egyének által létrehozott intézményrendszer. Az egyén a jogalany és nincs merev elválasztás az egyén és az állam között.
Marxista felfogás v. a hitleri Néo. jogi gondolkodása teljes egészében tagadta jogalanyiságuk lehetQségét. Szerintük az egyén jogalanyisága szükségképpen beavatkozást jelent az állam jogkörébe, mert nem teszi lehetQvé, hogy az állam teljes körqen gyakorolhassa területi fQhatalmát. Az egyén a jogait csak mint az állam polgára élvezi és kizárólag az állam közvetítésével.
Jelenlegi megítélés, gyakorlat: A magánszemélyek lehetnek nemzetközi jogalanyok, de a jogalanyiságuk mindig az állami akaratra mutat vissza és szqkebb körq:
-nk-i jog számos szabálya közvetlenül is érinti az egyént, ettQl azonban még nem tekinthetQ nk-i jogalanynak, ugyanis az állam kényszeríti ki, hogy az egyének alkalmazzák a nk-i jogból eredQ kötelezettségeket.
-A nk-i jogi normára az egyén csak akkor hivatkozhat, ha az állam belsQ jog alapján is perbe hívható formában bocsátotta ki. (ennek hiányában a nk-i jogot az egyén javára csak külföldit megilletQ diplomáciai védelem esetében tudják alkalmazni)
-A norma azonban individualizálódhat, ha a felek szerzQdéskötési szándéka arra irányul, hogy az egyénre nemzetközi jogok és kötelezettségek vonatkozzanak.
( passzív nk-i jogalanyiságról beszélhetünk, ha megtorló intézmény bevezetésérQl van szó
(aktív nk-i jogalanyiságról, ha jogvédelmi intézményrQl van szó
-A nk-i jogi fórumok az egyén elQtt akkor nyílnak meg, ha a belsQ jog hatástalan, vagy ha a jelenséget pusztán nemzeti keretek között nem lehet megragadni.(Az állam ugyanis szívesebben szélesíti a jogérvényesítés eszközeit, mintsem nemzetközi szintre emelje azokat)

1.Az egyén büntetQjogi felelQsség a nk-i jogban

Nk-i büntetQjog jellemzQi:

-régóta tartalmazza az egyént szankcionáló elemeket
-nincs nk-i Btk
-az egyénre szokásjogilag v. szerzQdés alapján kötelezettséget és felelQsséget rovó szabályok töredékesek, empirikusak
-a szokásos büntetQjogi elvek érvényesülnek
-nem világos az elhatárolás a bqntett és vétség között
-a büntetési tételek tekintetében hiányosak a rendelkezések, csak az van meghatározva, hogy mit lehet kiszabni (25 év a max szabadságvesztés, de lehet kumulálni, és így még tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására is sor kerülhet.)
-az egyén és az állam nk-i jogi felelQsségét bizonyos esetekben nehéz elkülöníteni, mert az egyén bj-i felelQssége az állam nk-i jogi felelQsségét is felidézheti, ha pl.: az állam ügynökének tekinthetQ.



A. Az egyén felelQssége a kizárólag magán minQségben elkövetett cselekményekért

-Most felsorolásra kerülQ bcs-ek és az azokat szabályzó egyezmények általában bekerültek a nemzeti büntetQtörvénykönyvekbe, ha mégsem az egyezmények általános szabályként érvényesülnek.
-Meghatározásuk egy lassú folyamat eredménye, ami csak a II. vh-t követQen gyorsult fel:

a) Kalózkodás a nyílt tengeren:
-Személyek és dolgok ellen a nyílt tengeren haszonszerzési célból elkövetett erQszak.
-A felfedezések korában mqködött a kalózlevél intézménye. Ha valakinek nem volt kalózlevele, akkor bárki eljárhatott vele szemben, ha volt és elfogták, hadifogolynak minQsült.
-1856. Párizs: tilos kalózleveleket kiállítani. Ha vkit ezután kalózkodáson értek, közönséges tengeri rablónak minQsült hiszen sértette a szabad kereskedelmet. Velük szemben bki eljárhatott, tehát a fellépés nem személyi fQhatalom alapján történt.
-Fennáll a nyílt tengeren gyakorolható egyetemes ellenQrzési jog .

b) Rabszolgakereskedelem
-Megszüntetésére tett kísérletek:
(1815 bécsi kongresszus
(1841 londoni egyezmény
(1885. berlini akta
(1890 brüsszeli akta: a nk-i jognak megfelelQen a rabszolgakereskedelem tilos A berlini és brüsszeli akta deklarálta, hogy az államok nem fogadják el a rabszolgakereskedelmet, ennek megfelelQen bármelyik állam hajója jogosult volt a rabszolgákat kiszabadítani.
(1904., 1910. párizsi egyezmény: a nQk és gyermekek kereskedelmét ítéli el.
(1926 egyezmény (Nemzetek Szövetsége, kiegészítés:1953.)
(1956 egyezmény: még szélesebb körben elítéli (ENSZ Gazdasági és Szociális. Tanács)
-Itt is fennáll a nyílt tengeren gyakorolható egyetemes ellenQrzési jog.

c) Kábítószerkereskedelem
(1912. hágai és
(1936. genfi egyezmények minQsítették bcs-nek
-Itt azonban nincs a nyílt tengeren is gyakorolható egyetemes ellenQrzési jog.

A nk-i polgári légiközlekedés jogellenes akadályozása
-3 bcs tartozik közé:
1. légi kalózkodás(genfi és a Montego Bay-egyezmények rendelkeznek róla, tengeri kalózkodással azonosítják)
2. légijármq jogellenes hatalomba kerítése(1970. hágai egyezmény)
3. polgári közlekedés biztonsága elleni bcs-ek(1971. montreáli egyezmény) Ilyen pl.: a repülQgépeken elkövetett erQszakos cselekmény

-Az aut dedere aut iudicare elv érvényesül (vagy kiadni vagy megbüntetni)
-Joghatósága a következQ államoknak van:
(elkövetQ szerinti állam
(sértett szerinti állam
(lajstromozás szerinti állam
(ahol a repülQ leszáll

Terrorizmus:
-A hagyományos állambiztonságihoz képest tágabb értelemben fogják fel.
-ElsQ terrortámadások: Ferenc Ferdinánd megölése, Sándor, jugoszláv uralkodó elleni 1934-es merénylet Marseilben.
-Regionális egyezmények jöttek létre a terrorizmus megakadályozása céljából:
(1937 nov 16. egyezmény foglalkozott vele elsQként
(1971. washingtoni egyezmény: a nk-i jellegq cselekményeket végzQ személyek elleni terrorista támadások megelQzésérQl és megtorlásáról.
(1976. (Európa Tanács) már a túszszedés is a terrorizmusról szóló egyezmény hatály alá esik. Objektív alapon közelíti meg a kérdést
(1979.dec. 17. egyezmény:
(az ENSZ létrehozza a Nemzetközi Terrorizmus elleni Harc Különbizottságát
(kivonja a hatálya alól a a gyarmati uralom, idegen megszállás vagy rasszista rezsim elleni küzdelem során elkövetett ilyen jellegq cselekményeket

Obszcén kiadványok forgalma és kereskedelme

Pénzhamisítás:
-A XIX. században egy frankhamisítási ügy kapcsán született egy nk-i jogi egyezmény. Az államok közös fellépést és együttmqködést ígértek a pénzhamisítás megakadályozása érdekében.

B. A közfunkcióban eljáró egyén felelQssége

-Ezekben az esetekben az egyén nem magánszemélyként jár el, hanem úgy, hogy cselekménye az államnak betudható. Az elkövetett cselekmény jellege miatt az egyén és állama nk-i jogi felelQssége egyaránt beáll. Ebben az esetben beszélhetünk nk-i bcs-rQl.
-A II. vh. elQtt a szerzQdések nem rendelkeztek olyan bcs-rQl, amelyek elkövetQi az állam nevében jártak volna el.(pl.:1899. és 1907-es hágai egyezmények is csak az állam pj-i felelQsségét idézik fel, kizárva az egyéni nk-i bj-i felelQsséget)
-1945. aug. 8. londoni megállapodás:
( Kimondja az egyéni felelQsséget akkor is, ha az illetQ az állama nevében jár el.(ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ilyen jogsértésnél az egyén szükségképpen jogalany, ill.ez nem menti ki az államot saját felelQssége alól.)
(Definiálja a háborús, a béke elleni és az emberiség elleni bcs-eket.
-A Nemzetközi Jogi Bizottság foglalkozik a londoni megállapodás alapján a részletes kodifikációval, az Emberiség Békéje és Biztonsága elleni Bqntettek Kódexének tervezetével, mely 1991-ben 11 csop-ban állapította meg a nk-i bcs-et. Az egyetemesen üldözött bcs-eket megfogalmazó egyezmények szerepelnek a Kódexben, melyek közül a népirtásról szólót kiemelték.
-A nk-i bcs-ek a klasszikus 3-as felosztásban:

Az állam szuverenitása és területi integritása elleni bqntettek:

-Def.: Agresszív háború, v. nk-i szerzQdések, biztosítékok, megállapodások megsértését jelentQ háború irányítása, elQkészítése, kirobbantása, v. folytatása v. a megelQzQ tettek bmelyikének végrehajtására irányuló összeesküvésben v. kidolgozott tervben való részvétel. (nürnbergi tvszék statútuma 6. cikk)
(
-agresszióval való fenyegetés
-gazd-i agresszió
-fegyveres erQ jogellenes alkalmazásának elQkészülete
-irreguláris csoportok kiképzése, másik államter-re való
átküldése
-nk-i jogot sértQ annexió
-más állam belügyeibe való beavatkozás




Háborús bqntettek.

-A hadijogszabályai az egyénekre vonatkoznak, ugyanis bizonyos magatartások tanúsítása még háború esetén sem megengedett. (pl.: csak katona ellen szabad harcolni, tilos a kutak megmérgezése, tilos a nQk, gyermekek bántalmazása.)
-A történelem során számos kegyetlenkedéssel járó háború volt (pl.: Peter von Hagenbach helytartó a kegyetlenkedéseirQl hírhedt hadviselQ, fosztogatta a lakosságot, szexuális fenyegetéssel kényszerített, v. a tatárjárás, asszírok hadviselése)
-Ezek megakadályozása céljából születtek egyezmények a háborúviselés szabályairól:

(1814-1815 bécsi kongresszus
(1864-es egyezmény: létrehozta Nk-i Vöröskeresztet, és szabályozta a tábori orvosi személyzet biztonságát a csatamezQn.
(1899. 1907. hágai egyezmények a hadviselésrQl, a hadijog kodifikálását jelenti
(1949. genfi egyezmény és az 1968-as egyezmény elévülhetetlen bcs-eknek nyilvánítja Qket
(1977. I. genfi humanitárius jogi kiegészítQ jkv. a háború áldozatainak védelmérQl szól.

- A nürnbergi tvszék statútumának 6. cikke definiálja a háborús bqntetteket:
( megszállt ter. lakosságának megölése
(lakosság kényszermunkára v. bmely más célra történQ deportálása
(hadifoglyok v. tengeri háború foglyainak megölése v. rossz bánásmód
(túszok kivégzése
(köz-v. magánjavak fosztogatása
(városok, falvak ok nélküli elpusztítása
(parancsoló katonai szükséglet nélküli rombolás


Emberiség elleni bqntettek:

1. Népirtás:
-Az 1948. dec. 9.-i genocídium egyezmény minQsítette nk-i jogi bqntettnek. Ez alapján népirtásnak minQsül:
-csoport tagjainak megölése
-csoport tagjainak súlyos testi v. lelki sérelem okozása
-olyan életfeltételek a csoportra való ráerQszakolása, amely célja a csop. teljes
v. részleges fizikai elpusztulásának elQidézésére alkalmas
-olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések
meggátolása.
-gyerekek más csoporthoz való erQszakolása abból a célból, hogy valamely
nemzeti, népi, faji v. vallási csoportot teljesen v. részben megsemmisítsen.

-Akár háborúban, akár békében elkövethetQ autonóm bcs, mely vegyes természetq (vannak cselekmények, amelyek magánszemélyek, vannak köztisztviselQk és olyanok amiket mindkét csop. tagjai elkövethetnek).
-Az államok kötelesek a nemzeti Btk-ba bevinni, a bcs-t üldözni és az üldözésben
együttmqködni. Mindezek deklarálása mellett szükség lett volna egy fórum felállítására, amely eljárhatott volna a jogsértések esetén. A nk-i bíróság felállítása elmaradt, a vh-s gyQztesek ellenérdekeltsége miatt (pl.: Szou: németek, magyarok deportálása, krími tatárok kitelepítése)
2. Apertheid:
-1973. nov. 30-i egyezmény szól az apertheid megszüntetésérQl és megtorlásáról.
-Def.: Apertheid minden faji diszkrimináción és elkülönítésén alapuló politika és hasonló gyakorlat. Egy csoport hatalmat szerez egy másik felett és e hatalmát fenntartja.
-Felhatalmazás alapján bármelyik állam felelQsségre vonhatta az elkövetQket.
-D Afrikában a feketéknek nem voltak polgári jogaik, azonban a világ kettéosztottsága miatt GB és az USA szabotálták az egyezményhez való csatlakozást és nem váltak részesévé, csak a Szou és a fejlQdQ országok támogatták. Mo. ennek mindig a részese volt és a Btk is követte.
3. Rabszolgatartás
4. Gyarmati uralom
5. Emberi környezet elleni különösen súlyos támadás
6. Lakosság kiutasítása, áttelepítése
7. Bizonyos javak elleni támadás
8. Nk-i kábítószerkereskedelem

2.A bqncselekmények megtorlása

A. Nemzetközi felelQsségre vonás
-A II. vh. után csak a nürnbergi és tokiói nk-i katonai tvszékek elQtt valósult meg.
(1943. Moszkva: Háromhatalmi nyilatkozat a kegyetlenkedésrQl: angol, amerikai és szovjet megállapodás arról, h. a fQbqnösöket nk-i. tvszék elQtt vonják felelQsségre, a kisebb súlyú bcs-eket elkövetQt pedig az elkövetés helye szerinti bíróság elQtt.
(A nürnbergi katonai tv széket a londoni egyezménnyel hozták létre, amerikai, angol és francia bírákból állt.
(A tokiói tvszéket Mc Arthur tábornok egyoldalú aktussal hozta létre.
( a 2 tvszék azonos elvek alapján mqködött
(a védelem a Führerprinzipre hivatkozott, de ezt a nürnbergi tvszék elutasította, mert nem mentheti ki magát azzal (max. enyhítQ körülmény), h. az állami vezetQ pozícióban kiadott parancsnak engedelmeskedett, ha az állam a parancs kiadásakor a nk-i jog által elismert hatáskört túllépte.
-A nemzetközi felelQsségre vonás kérdése a boszniai események és a ruandai népirtás kapcsán merült fel újra
(A Biztonsági Tanács a humanitárius jog súlyos megsértését a nk-i béke veszélyeztetésének minQsítette, így a VII. fejezet alapján eljárhatott, és a volt Jugoszlávia területén 1991. óta elkövetett bcs-ekért felelQsséggel tartozó személyek felelQsségre vonása céljából nk-i tvszéket állíthatott fel:
(1949. genfi egyezmények alapján, a háború tv-i és szokásai elleni súlyos jogsértések, népirtás, és emberiség elleni bqntettek elkövetése, ill. arra történQ parancsadás vádjában járhat el.
(11 fQbQl áll, akiket a Biztonsági Tanács választ 4 évre
(Két I. fokú kamarája és egy fellebbviteli kamarája van
(BT által kinevezett ügyész képviseli a vádat
(székhelye Hága
(költségét az ENSZ fedezi
(joghatósága a nemzeti bíróságokéval konkuráló, de velük szemben elsQbbséget élvez, biztosítva a non bis in idem követelményét
(legmagasabb büntetés az életfogytiglan

-A felelQsségre vonás intézményei :
(ICTY: ex jugoszláv bcs-ek elleni büntetQ tvszék. BT határozat hozta létre.
(ICTR: ruandai büntetQ tvszék. BT határozat hozta létre.
(ICC: Nemzetközi BüntetQ Bíróság. Római statútum (1998) alapján jött létre.

B. Állami bqnüldözés

-A magánszemélyként elkövetett bcs-ek üldözése állami hatáskör
-A közfunkcióban eljáró személyekkel szemben a joghatóság vegyes természetq.
-Az állam a bj-i joghatóságát a nk-i jog utasítására is gyakorolhatja (Rudolf Hösst, az auschwitzi tábor parancsnokát Lengyelországban ítélték el)
-A nk-i jog a konkuráló joghatóságú államok között sorrendet is állíthat fel:
(fQszab.: bcs elkövetésének helye szerinti állam joghatósága élvez elsQbbséget
(abban az esetben, ha ez nem állapítható meg, annak az államnak van joghatósága, ahová az elkövetQ elmenekült, v. amelyik letartóztatta
(kalózkodás esetén az elfogó hajó lobogója szerinti állam joghatósága primátust élvez a kalózhajó, ill. a kalóz személye szerinti állam felett
C. Az elévülés kérdése
-A háborús bqntettek és az emberiség elleni bqntettek nem évülnek el, de az 1968-as (ENSZ Közgyqlés) egyezmény ezt nem korlátozza vh-val összefüggQ cselekményekre.

3. Egy állandó nk-i büntetQbíróság felállításának kérdése

-A genocídium egyezmény és az apertheid egyezmény is utal egy Nemzetközi BüntetQbíróság felállítására, de ez nem valósult meg.
-Ha az ENSZ hozott létre különleges tvszéket a bírák egy az állam a többit az ENSZ jelölte ki.(pl.: K-Timor ügy: 1991-ben Portugália keresetet nyújtott be Ausztrália ellen Ausztrália K-Timorral kapcsolatos bizonyos tevékenységei tárgyában. Ausztrália semmibe vette azt a kötelezettsáégét, hogy tiszteletben tartsa Portugália, mint a K-Timort igazgató hatalom kötelezettségeit és a k-timori nép önrendelkezési jogát.. Ausztrália K-Timort Indonéziába kívánta beolvasztani. Ausztrália és Indonézia kötöttek is egy Timor-gap nevq szerzQdést, mely arról szólt, hogy a timori partokhoz közeli kontinentális talpazaton kutatási és kitermelési övezetet hozzon létre. Az eljárásban Ausztrália a bíróságot arra kérte, hogy a jogvita egyszeri és egységes formában bonyolódjon, tehát az ügy érdembeli részében és az eljárási kérdésekben egy idQben történjenek a perbeszédek. Így akarta elérni, hogy fQ érvelése teljes hatást érjen el, miszerint Portugália kérése nem volt teljesíthetQ, mivel ez harmadik állam jogairól való döntésre kötelezet volna a bíróságot. A fenti érvelés valóban gyQzedelmeskedett.)
-Készültek tervezetek, a legutolsó a Nemzetközi Jogi Bizottság 1994. évi tervezete:
(szerzQdéssel lehetne létrehozni (60ratifikáció szükséges)
(joghatósága univerzális és szubszidiárius
-népirtás esetén az1948-as egyezmény bmely részes állama
-agresszió esetén a Biztonsági Tanács járna el
-többi esetben csak akkor járhatna el, ha a panasztevQ, és az elkövetQt a hatalmában tartó ország egyaránt elismerte a joghatóságát
(a bíróság az államok által választott 10 büntetQ és 8 nemzetközi jogászból, ügyészbQl és jegyzQbQl állna

- Az ICC a Római statútummal jött létre 1998-ban. A népirtás, a háborús bcs-ek, béke elleni bcs-ek és az emberiség elleni bcs-ek tekintetében van joghatósága.
-Az ENSZ 3313 sz. közgyqlési határozata felsorolja az agresszió legtipikusabb elQfordulásait, valamint kimondja, hogy az ICC akkor kompetens az agresszió tekintetében, ha az államok tudnak adni 7 év múlva (2008-ban) egy definíciót az agresszióról, amit a bíróság alkalmazni tud. (nincs visszaható hatálya)
-Eljárás:
(2 fokozatú: 1. az elQkészítQ kamara
2. bíróság
(eljárás kezdeményezésére a BT az ügyész a FQtitkár és tagállam jogosult.
(bizonyos bcs-ek nem tartoznak a Bíróság joghatósága alá. Ilyenkor a BT dönt.
(Az USA kezdeményezésére ENSZ békeakciók büntetQjogi vetülete tekintetében 1 évig nem járhat el.


57.tétel Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme

- A személyi, ill. a területi fQhatalom az államhoz kapcsolja az egyénekkel, állampolgárokkal szembeni eljárást, azonban egy állam sem hagyhatja figyelmen kívül az emberi jogokat. Az egyén az emberi jogok területén profitál nk-i jogalanyiságából mind a saját államával, mind más államokkal szemben.
- A nemzetközi védelem terjedelme szempontjából különbséget kell tenni az eltérést nem engedQ emberi alapjogok és azon jogok között, amelyek csak kívánatosak, de nem imperatívak és csak szerzQdésbeni vállalással emelkedtek a kötelezettség rangjára. Ez a különbségtétel ütközik az emberi jogok oszthatatlanná tételével, azonban realizmust tükröz, és az ENSZ Alapokmány preambuluma is szentesítette. (ius cogens természetq az élethez való jog, kínzás, kegyetlen, lealacsonyító bánásmód tilalma, gondolatszabadság, lelkiismereti szabadság)





A nemzetközileg védett jogok osztályozása:

I/1. Polgári és politikai jogok: Ez a csoport idQben elQbb nyert meghirdetést (XVIII-XIX.sz.)
Az államra elsQsorban tartózkodási kötelezettséget hárít, melyhez tartós anyagi ráfordítás nem szükséges. (pl.: bántalmazásoktól való tartózkodás az Qrszobán, tartózkodás a gyqlések betiltásától, v. a magánéletbe való beavatkozástól)

I/2. Gazdasági, kulturális és szociális jogok: Ezek a jogok az állam anyagi tehervállalása mellett aktív állami fellépést is feltételeznek. XIX.-XX. században alakultak ki.(pl.: munkához, egészséghez, társadalombiztosításhoz, oktatáshoz való jog.)

-A gyakorlatban a két csoport közti választóvonal viszonylagos (pl.: az egyesülési jog és a szakszervezeti szabadságjogok egymáshoz igen közel állnak.)
-A második csoportba tartozó jogok biztosítása elválaszthatatlan az elsQbe tartozók teljes körq élvezetétQl, de a kettQ között nincs semmiféle prioritási kapcsolat.
-Ez a csoportosítás nem megfelelQ a tekintetben, hogy nem feltétlenül ró kisebb anyagi terhet az államokra a polgári és politikai jogok biztosítása (pl.: a szabad, tiszta választások biztosítása v. a büntetQeljárási garanciák betartása rendkívül költséges az államra nézve)


II/1. ElsQ generációs jogok: Ez felel meg a polgári és pol. jogoknak. Állam negatív kötelezettsége.

II/2. Második generációs jogok: A gazd-i, kulturális és szoc. jogoknak felel meg. Az államtól tevQleges magatartást vár. (Bismarcki tv-ek, Weimari alkotmány, ILO) Nehézkes ezen jogok korrekt megfogalmazása (pl.: munkához való jog esetében, amorffá válik a sértetti oldal ugyanis van olyan is aki önhibából nem dolgozik, vagy akinek nincs szüksége arra, hogy dolgozzon a megélhetéshez. Nincs olyan állam, amely elfogadná, hogy a munkanélküliek egyéni panasszal élhessenek, ugyanis ez az állami kötelezettségvállalás sokkal általánosabb ennél. Tehát nincs lehetQség egyéni panaszra, a szakszervezetek azonban fölléphetnek.)

II/3. Harmadik generációs jogok: Az 1960-as évektQl jellemzQ, a fejlQdQ országokban vetették fel szükségességét.
-elméleti megalapozói: Karel Vassak és Keba M Baye
-A harmadik generációs jogok ideológiai megalapozói szerint nk-i biztosítékok szükségesek a fejlQdQ országok számára annak érdekében, hogy ne legyenek megfosztva a nk-i fejlQdés jogától. Ugyanis az elsQ és második generációs jogok biztosításától függ a harmadik generációs jogok érvényesülése, azonban az elsQ és második generációs jogok érvényesítését elsQsorban anyagi javakkal lehet biztosítani. Így az anyagi javak hiányában a harmadik generációs jogok nem tudnak érvényesülni.
-Olyan jogok tartoznak ide, amelyek az elQzQ két kategóriába már nem voltak besorolhatóak, pl.: békéhez, fejlQdéshez, egészséges környezethez való jog( Kioto-i egyezmény
-A harmadik generációs jogokat új koncepcióban kell tárgyalni, mert
(a jogosulti pozícióban: egyén, család, közösség, régió, állam
(a kötelezetti oldalon: egyén, család, állam és más államok állnak


III/1. Egyéni jogok: Alanya maga az egyén. A polgári és politikai jogok ált-ban egyéni jogok.

III/2. Kollektív jogok: Az egyéneket illetik, de tulképpen csak csoportosan gyakorolhatóak. Tehát a jogosult egy absztrakt módon megfogalmazott közösség, mint egész, ebbQl azonban az egyéni jog nem feltétlen deriválódik. (pl.: a kínzás tilalma egyéni jog, az egyén számára ebben az esetben lehet biztosítani a panaszjogot. Azonban pl. a munkához való jogból nem vezethetQ le az egyén konkrét joga a munkához v. foglalkoztatáshoz, csak az állam kötelezettsége arra, hogy a munkahelyteremtést elQsegítse, ill. akinek nincs munkája annak segélyt biztosítson.)
-A panaszjogot a kollektív jogok esetén nehézkes biztosítani, ugyanis az államot csak arra lehet kötelezni, hogy jelentésekkel bizonyítsák kötelezettségeik betartását.
-Meg kell különböztetni a kollektíváktól:
(kollektíva: egy csoport a címzettje egy adott jognak
(kollektív jog: egyéneket illeti a jog, de csak csoportosan gyakorolhatóak
-A gazd-i, szociális és kulturális jogok ált-ban kollektív jogi jellegqek.


IV/1. Közvetlenül kikényszeríthetQ jogok: FQszab. szerint ilyenek a polgári és pol. jogok
IV/2. Programjellegq jogok: A gazd-i, szoc. és kulturális jogok ált-ban ilyenek.
A személyi biztonság, v. a magánélet tiszteletben tartása több programjellegq elemet is tartalmaz, ugyanis az állam nem csak tartózkodni köteles, hanem ügyelni is arra, h. harmadik személy ne sértse meg e jogok élvezetét.

Az emberi jogok védelme egyetemes keretek között:

-Az emberi jogokhoz és azok védelméhez való hozzáállás kultúrkörönként más és más. Összehasonlítva az európai kultúrkört az ázsiai, afrikai kultúrkörrel, az emberi jogok egyetemessége kerül szembe egyfajta kulturális relativizmussal. Míg Európában az emberi jogok védelme valamiféle keresztény örökség, (létezik a Nk-i Bíróság, mint független fórum) addig ez az eljárás Ázsiában, Afrikában idegen. Megint eltérQ jelenséget mutatott a Szou., ahol a merev szuverenitás elképzelés érvényesült. Azon szervezetekben, ahol tag lett, nem járult hozzá a az emberi jogok felett gyakorolt kemény kontroll alkalmazásához.

-Az emberi jogok egyetemes keretek közti védelme érdekében René Cassin (béke Nobel-díjas) több pilléren alapuló rendszert dolgozott ki:
Deklarálni kell az elérni kívánt célokat
Számon kérhetQ formában, jogilag szabatosan kell megfogalmazni a jogokat
Ki kell építeni a számonkérési mechanizmust.

-Az 1. pillérként értelmezhetQ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Azonban a Cassin által elgondolt 3 pilléres rendszer helyett egy többpilléres rendszer alakult ki a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és a Polgári és Pol. Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával. A gazd-i, kulturális és szociális jogok csak külön nk-i szerzQdések megkötésével váltak közvetlenül érvényesíthetQvé, egyéni panaszjogot nem lehetett biztosítani. Amíg az ENSZ-ben az emberi jogvédelem egyezményes rendszere hatályba lépett, kialakult egy rugalmas, határozatokon alapuló emberi jogvédelem.

-A 2. pillér létrehozásához kapcsolódik az „1503-as eljárás”. Ugyanis a Gazdasági és Szociális Tanács 1970-ben meghozta az 1503-as számú határozatát, mely szerint az emberi jogok szisztematikus és durva megsértése esetén az Emberi Jogi Bizottság (Comission of Human Rights), valamint az Antidiszkriminációs és kisebbségvédelmi albizottság jogosult kivizsgálásra. (Az albizottság fl-a kezdetben az lett volna, h. elkészítsen egy kisebbségvédelmi koncepciót, de ez elhúzódott, így szabad kapacitása maradt arra, h. operatív tevékenységet folytasson az emberi jogvédelemben) Az eljárás az állami hozzájárulás ellenére is folytatható, de csak jelentések készítése erejéig.

Az eljárás menete:
Ha vkit jogsérelem ért, beadványokat küldhetett különbözQ helyekre (pl.: fQtitkárhoz, Emberi Jogi Bizottságához). Kontrollmechanizmus hiányában azonban nem sokat tehettek, de azért gyqjtötték ezeket.
Ha egy államból sok panasz érkezett (pl.: Namíbia, Izrael, Románia, Szudán Chile), melyek súlyos jogsértésekre utaltak, a fQtitkár az Albizottság jelzésére biztost nevezett ki, aki csak az állam engedélyével léphetett be az állam területére, de a szomszédos országokban lévQ menekülttáborokat azonban látogathatta. Ez olyan kontroll volt, amellyel az általánosan megfogalmazott kötelezettségek betartását is figyelemmel lehetett kísérni.



-Az emberi jogok védelmének 1966-ban kidolgozott kontrollmechanizmusa: Létrehozták a 18 fQbQl álló független Human Rights Comittee-t.


Szervezetek:

ENSZ:Az ENSZ Alapokmányban kitqzött cél, hogy az alapvetQ emberi jogoknak és szabadságoknak mindenki részese, fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül történQ megvalósulását elQsegítse . Az ENSZ Alapokmány nem sorolja fel a jogokat, azok meghatározását a késQbbi jogalkotásra bízta.
E feladatának ellátása érdekében jött létre a NQbizottság és az Emberi Jogi Bizottság (1966).
ILO: -Közremqködése kategoriális jellegq, az égisze alatti egyezményekhez kapcsolódik (pl.: gyermekmunka tilalmáról).
-Tagja csak az lehet, aki biztosítani tudja a szakszervezeti szabadságjogokat.

UNESCO: -1960. évi egyezménye békéltetQ és jószolgálati bizottságot hozott létre az állami panaszokra.
-Végrehajtó Bizottsága bizonyos emberi jogi jellegq panaszok kivizsgálását is elvégzi
-Keretén belül született egy egyezmény az oktatásban alkalmazott diszkrimináció tilalmáról.


Egyezségokmányok:

ENSZ Alapokmány:
Hitet tesz az alapvetQ emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke mellett.

2. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948. dec. 10.):
- Ajánlás, önmagában tehát nem keletkeztet kötelezettséget a tagállamok számára. A proklamált elvek többsége azonban imperatív normának tekinthetQ.
- Jogi relevanciáját azért vitatták sokáig, mert elfogadásakor a szovjet tömb tartózkodott, a nyilatkozatot csupán ajánlás értékqnek fogadták el. (Szou. Jugoszlávia, Csehszlovákia és Lengyelország a polgári és pol. jogok számonkérhetQsége ellen küzdöttek, de ezt leplezendQ, azt kifogásolták, hogy a polgári és politikai jogok túlsúlyban vannak és a gazdasági és szociális jogokra nem fordítottak kellQ figyelmet, így nem kap szerepet benne a kisebbségvédelem.)
-Mára egyértelmq hogy jogi értéke azonos a Közgyqlés által elfogadott és elveket meghirdetQ egyéb határozatokkal, mert ezek is felruházhatóak normatív erQvel, ha az államok közösségének akarata jelenik meg bennük. A Nemzetközi Bíróság a teheráni túszügy (1979) és a Nicaragua c. USA ügy kapcsán kiemelte a puszta közgyqlési határozatok sorából azzal, hogy megsértését jogsértésnek minQsítette. A jogforrási jelleg mellett szól ezenkívül még a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke, mely a civilizált nemzetek által elfogadott jogelvek jogforrási erejét mondja ki. Tehát az EJENY normái erga omnes érvényqek.

3.Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966.):
-1976-tól hatályos
- KötelezQ erejq nemzetközi szerzQdésként rögzít klasszikus jogokat, de túlzó részletességgel.
- Létrehozta az Emberi Jogok Bizottságát (Human Rights Comittee), mely
(18 független tagból áll
( jogosult az állam állam elleni panaszok és az egyéni panaszok megvizsgálására.
(csak ajánlattételi kompetenciája van.
(eljárási módok:
(1) Ha két állam között vita volt, és a tárgyalások 12 hónap alatt nem vezettek eredményre, a Bizottság segítette a békéltetést. Ha azonban a Bizottság által leírt tényvázlattal nem értett egyet a sértett és a panaszt fenntartotta, akkor békéltetQ bizottságot kellett létrehozni. (Szou. nem fogadta el.)
(2) Az egyén panasza is a bizottság elé kerülhetett abban az esetben, ha az állam az Egyezségokmány fakultatív jkv-t elfogadta. Az egyén állammal szembeni panaszát a Bizottság kivizsgálta és ajánlást tett. Ezt is csak a nyugati államok fogadták el, a Szou. és szövetségesei nem.
Ha egyéni panasszal állnak szemben, vizsgálni kell:
(van-e az államának fenntartása
(a belsQ jogorvoslati fórumokat kimerítette-e
(a belsQ jogorvoslati módok kimerítése után eltelt
6 hónap
(vizsgálják, hogy van-e res iudicata



-Tehát az ügy elsQként egy 5 fQs békéltetQ bizottsághoz kerül.
-Ha az 5 fQs bizottság nem eredményes, a Bizottság csupán értelmezi a helyzetet, nem dönt róla, ugyanis nem bíróság.
-Felsorolást és kontrollmechanizmust is tartalmaz

Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) :
Csak 1976-tól hatályos
Felsorolást és kontrollmechanizmust is tartalmaz
1. cikke -mely azonos a Polgári és Pol. Jogok Nk-i Egyezségokmányának 1. cikkével – kimondja a népek önrendelkezési jogát.
Eredetileg az Emberi Jogok Bizottságának kellett volna ellenQriznie az Egyezségokmány teljesítését, azonban az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (1985/17) úgy döntött, hogy egy 18 fQs független szakértQi bizottság járjon el a vitás kérdésekben, továbbá vizsgálja a nemzeti jelentéseket. (szerzQdésileg nem módosították az Egyezményt, mégis a GSZT határozat alapján másképp mqködik.)
A gazdasági és szociális jogok tekintetében fel sem szokott merülni az egyéni panasz lehetQsége.
Már a Szou is elfogadta, mert súlyos gazdasági válságban volt már.


5. További, az ENSZ égisze alatt létrejött emberi jogi egyezmények:
(népirtás megbüntetésérQl (1948.)
(prostitúcióról (1950.)
(rabszolgaság tilalmáról (1953.)
(faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérQl (1966)  Itt is 18 fQs
független szakértQi bizottság jár el.
(az apertheid kiküszöbölésérQl (1973.)
(nQk diszkriminációjának tilalmáról (1979.) = CEDAW
(kínzás, és az embertelen lealacsonyító büntetések és bánásmód elleni küzdelemrQl (1984.) = CAT
(gyermeke jogairól szóló egyezmény = CRC


Az emberi jogok védelme a regionális szervezetek keretei között

- Az univerzális emberi jogok védelmét nehéz megteremteni, korábban az USA - Szou, ma a
harmadik világgal való szembenállás miatt nehéz az ütQképes kontrollmechanizmus
megvalósítása. Egy-egy régió szintjén könnyebb a megállapodás.

6. A nyugat európai megoldások

a) Európa Tanács
-Ez a leghatékonyabb emberi jogi jogvédelmi rendszer, a jogállam védelmére koncentrál.
-Az Európa Tanács emberi jogi védelme két pilléren áll:

1. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950. 11. 4.):
(Az ET összes tagállama részese, mert a tagfelvétel elQfeltétele volt az aláírás és a rövid idQn belüli ratifikáció.
(Emberjogi katalógust és hatékony jogvédelmet fogalmazott meg.
(12 kiegészítQ jkv-e van, ezek új jogokat illesztettek be a katalógusba.
(Sokban hasonlít az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához, de pontosabb és az újítás a kontrollmechanizmusban rejlik, ami az Emberi Jogok Európai Bizottságára és az Emberi Jogok Európai
Bíróságára épül:


( Emberi Jogok Európai Bizottság
-tényfeltárásra és békítésre is törekszik
-békítés sikertelensége esetén jelentést készít
-ipso iure foglalkozhat állami panaszokkal
-egyéni panaszokkal csak akkor foglalkozhat ha ezt az állam elfogadta (az egyéni panaszjog elfogadása mára már az ET-be való felvétel elQfeltétele)
(Emberi Jogok Európai Bírósága
-Joghatósága eredetileg fakultatív volt, mára már az ET-be való tagfelvételhez el kell fogadni.
-Minden elfogadó tagállam küldhet egy tagot (Fro. Cassin-t küldte)
-A Bíróság elé korábban csak állam v. a Bizottság vihetett ügyet, mára már az egyén is.
(ok: az egyéni panaszok tömegével érkeztek, pl.: az IRA terroristák elleni bánásmód)
-Az egyén abban az esetben vihet panaszt, ha az Egyezményben foglalt jogait sértették meg,
kimerítette a belsQ jogorvoslati fórumokat, és közvetlenül ez után 6 hónapon belül nyújtotta be a panaszát.
-Eljárási formák:
3 fQs bizottság: dönt a panasz folyamodásképességérQl, ezzel
filter funkciót tölt be.
7 fQs kamara: az érdemi vizsgálatot tartja, és fQszabály szerint az ítéletet is Q hozza.
17 fQs nagykamara: elvi élq ügyekben az Q hatáskörébe tartozik az eljárás lefolytatása és az ítélethozatal. Emellett a 7 fQs kamara döntéseivel szembeni fellebbezéseiben is eljár. A nagy jelentQségq ügyek egybQl hozzá kerülnek, ilyenkor nincs lehetQség a fellebbvitelre.
-Elutasítás esetén 1 bíró jár el a testület nevében.
Plenáris ülés: A tisztségviselQk (elnök, helyettes) választása

-Az ítéletében a jogsértés tényét kimondja, és a kártérítés megítéli, de normát nem helyezhet hatályon kívül és a belsQ jogba nem avatkozhat be.
-LehetQség van a békés megegyezésre is.
-A Bíróság tanácsadó véleményt is adhat, de erre még nem volt precedens.
-1994-ben reformot hajtottak végre, mely során a Bizottság és a Bíróság összevonására került sor. A Külügyi Bizottságtól is megvonták a döntés jogát
-Kervényi ügy: A rendQrök politikai tevékenységének korlátozása miatt fordult a
Strassbourg-i bírósághozde Strassbourg a kormány álláspontját fogadta el.
-További szervezetek.
(Miniszteri Bizottság
-Az ítéletek végrehajtását ellenQrzi
(SzakértQi bizottság, melyet a kínzás elleni európai egyezményben (1987) hoztak létre:
-rendszeresen látogatja a részes államok büntetésvégrehajtási és
elmegyógyintézeteit.

2. Az Európai Szociális Charta (1961 Torino):
- Gazdasági és szociális jogokat rögzít. Megkülönbözteti a kiemelkedQen fontos (pl.: szakszervezeti jog, munkához való jog) és a járulékos jogokat.
- A kötelezettségvállalás a la carte jellegq, a csatlakozó állam maga válogatja
össze a kötelezettségvállalásait a Charta bizonyos irányelveinek szem elQtt
tartásával, (80 §-ból 40-et legalább kell választani) de nem feltétele az ET-be való felvételnek.
- kontrollmechanizmusa: állami jelentések ellenQrzését egy független szakértQi
bizottság és egy kormányszakértQi bizottság végzi, de a Parlamenti Közgyqlés
és a Miniszteri Bizottság is bekapcsolódik. (hasonló, mint az ILO-nál)

b) Az Európai Közösségeken belül
- Az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségelkötelezettségét
(az eu-i identitás 1973-as koppenhágai nyilatkozatában
(a három fQszerv 1977-es közös nyilatkozatában
( Európai Tanács 1978-as nyilatkozatában
kifejezte, valamint hozzáfqzte azt is, hogy az emberi jogok és a képviseleti demokrácia az Eu-i Közösséghez tartozás lényegi elemei.
- Az Európa Parlament megkapta a petíciós jogot (1989). Ezt a maastrichti szerzQdés megerQsítette, és egy ombudsmannal egészítette ki.
- IdQrQl idQre felmerül az Európai Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményhez
való csatlakozása.


EBEÉ
- A helsinki Záróokmány (1975) még csak még csak humanitárius ügyi
együttmqködésrQl szól, csak az 1989-es bécsi nyilatkozat bontja ki az emberi
dimenziót és cak az 1990-es Párizsi Charta az új Európáért használja az emberi
jogok, demokrácia és jogállamiság kifejezéseket.
- kontrollmechanizmusa: Az EBEÉ  testületek felkérésére szakértQk végeznek
tényfeltárást, abban az esetben is, ha az állam elzárkózik. Ezen kívül még a
diplomáciai találkozóknak van szerepük. A mechanizmus székhelye Varsó.

7. Amerikai Államok

-Sokban hasonlít az Európában megvalósuló rendszerre.
-A következQ egyezmények alapján valósul meg:
( Emberi Jogok Amerikaközi Nyilatkozata (1948.)
( Emberi Jogok Amerikaközi Egyezménye (San José, 1969.)
Sok benne a gazdasági szociális és kulturális jog.
- FQ szervezetei az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága és az Emberi Jogok Amerikaközi
Bírósága
( San Salvadori Jkv (1988.): sok gazdasági és kulturális jogot visznek be az egyezménybe
(1990. évi jkv.: a halálbüntetés tilalmát rögzíti
Szervek:
(Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága:
- 7 fQbQl áll
-székhelye: Washington
- az egyéni panaszt mindig elfogadhatja
- az állami panaszt csak akkor fogadhatja el, ha az állam ezt
külön ratifikálja.
- filter funkciót tölt be


(Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága:
- 7 fQbQl áll
-székhelye: Costa Rica
- joghatósága fakultatív
- elQtte csak az állam és a Bizottság léphet fel
- Az eljárás feltétele, hogy a panaszt a rögzített jogok
megsértése miatt a belsQ fórumok kimerítése után 6 hónapon
belül nyújtsák be.
- ElsQ érdemi döntése a Velasques c. Honduras ügy volt. Ezzel
kapcsolatban kimondta, hogy az államra nem csak a jogok
tiszteletben tartása, hanem a védett jogokat ténylegesen sértQ
helyzetek megelQzése is hárul.

8.Afrikai Egyezségszervezet
Az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartája (Banjul, 1981.):
A stricto sensu emberi jogok mellett védi a népek jogait is.
Külön felsorolja az egyén kötelezettségeit a család, az állam és a nemzetközi jogközösség irányában.
ElsQ és második generációs jogokat tartalmaz elsQsorban.
ElsQként deklarálja tételesen a 3. generációs jogokat (pl.: fejlQdéhez való jog).
Szerve az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága:
- 11 fQ független szakértQbQl áll
- a jogok érvényesülését és megsértését vizsgálja
- állam állam elleni eljárásban eljárhat
- nem jogosult egyéni panaszok elbírálására
eljárások végén ajánlást tesz (mint az 1503-as eljárásnál)
Bíróságot kezdetben még nem hoztak létre, arra hivatkozva, hogy ez ellentétes az afrikai kultúrával. Ez azonban csak kifogás volt csak az államok el akarták kerülni a felelQsségre vonást. 1998-ban az ouagadougoui kiegészítQ jkv-vel felállításra került egy emberi jogi bíróság. Ez azonban nem nyugati értelemben vett bíróság, csak értelmezési és tanácsadási jogköre van.

9.Független Államok Közössége

Független Államok Közösségén belüli emberi jogok és alapvetQ szabadságok egyezménye (Minszk, 1995.):
(számos gazdasági és szociális jogot bevitt a védelem hatálya alá
(létrehozza a FÁK Emberi Jogok Bizottságát:
- állam állam elleni panaszt és egyéni panaszt egyaránt
elfogadhat
- egyéni panaszokkal csak akkor foglalkozhat, ha azok durva és
tömeges megsértésére lehet következtetni
- tényfeltárás mellett békéltetQ funkciókat is ellát
- jelentést készít és következtetéseket fogalmaz meg
- államokat kötelezQ döntéseket nem hozhat
- székhelye: Minszk
-A tagállamok általában Strassbourghoz fordulnak.

+ További egyezmények megállapodások, szervezetek.:
(Oviedoi egyezmény: Bioetikai kérdések (klónozás, szervkereskedelem témakörében született egyezmény.
(Bécsi sajtószabadság figyelQ központ
(ODIHR: fl. A demokrácia intézményének felügyelete (pl.: választások)
(Eu-i Biztonsági és Együttmqködési Szervezet


58.tétel Nemzetközi védelem az egyének bizonyos kategóriái számára: kisebbségvédelem

A. A kisebbségvédelem célja és jellemzQi:

-A kisebbségvédelem kérdése minden olyan területen felvetQdik, ahol a lakosság etnikai, nyelvi vagy vallási szempontból nem homogén.
-Célja a kisebbség védelme jogi, politikai téren a többség esetleges visszaéléseivel szemben, továbbá kulturális, szociológiai téren jelentkezQ sajátosságainak megóvása.
-Az egyik jellegzetessége ezen intézménynek, hogy az államok jelentQs része húzódozik a kisebbségi jogok nk-i szintq garantálásától. Ennek az a következménye, hogy számos európai országban van a kisebbségek számára alkotmányosan biztosított ter-i autonómia, esetleg személyi autonómia, sokan közülük mégsem fogadják el ennek a nk-i jogi megkövetelhetQségét.
-Másik jellegzetesség a kisebbségvédelemben az egyéni és a kollektív jogok szembeállítása. A kollektív jogok elismertetésére való törekvés már hosszabb ideje megfigyelhetQ, azonban a nk-i tételes jogalkotás igen habozó ezek elfogadása tekintetében. Azonban a kétoldalú szerzQdések minden további nélkül garantálhatnak kollektív jogokat, még akár a kulturális autonómiához való jogot is. (széleskörq autonómia bilateriális keretek között történQ megalapozására pl.: D-Tirol, Aland-szigetek, ahol saját tvhozásuk, kormányzatuk van az autonómia hatáskörébe tartozó területeken) Azonban ezek a megállapodások sem a kollektív jogi szóhasználatra, hanem az intézmények, jogok taxatíve felsorolására törekszenek. Tehát külön felsorolják a csak a kisebbségi autonómia hatáskörébe, az állam és a kisebbségi autonómia közös hatáskörébe, illetve az állam kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket.
-Önmagában katalógust alkotni nem nehéz, hatékony katalógus megalkotása már annál nehezebb. Az államok a puha kontrollmechanizmusokban érdekeltek.
-A kisebbségvédelem épülése az univerzális szinttQl a regionálison át a bilateriálison keresztül az alkotmányjogi szintig tart. A különbözQ szinteken kerül pontosításra.
-A kisebbségi jogvédelem kiszélesedése egymást követQ hullámokban valósult meg:

(A kisebbségvédelem történeti elQzményei a XX. századig
-Bizonyos közösségekhez tartozás bizonyos elQnyöket jelentett.
-Kezdetben a kisebbségek alapvetQen vallási alapon léteztek.
( A két világháború közötti kisebbségvédelem
- Az I. világháborút lezáró békeszerzQdésekkel módosított és létrehozott új államok nyomán
megsokasodott nemzeti kisebbségek kérdése új megvilágításba került. A határok
átrendezésénél figyelmen kívül hagyták nemzetiségi elvet.
-Az irredentizmus elkerülése végett szükséges volt a nemzetközi ellenQrzést biztosítani. Ugyanis a belsQ viszonyok is jobbak, ha a külsQ biztonság vagy ellenQrzés is biztosított. Ezért a békeszerzQdésben kisebbségvédelmi intézkedéseket is elfogadtattak. (Ezek is
forrásai voltak a nemzetközi jognak.)
-Ennek megfelelQen az 1919-es párizsi szerzQdés Románia tekintetében elQírta az anyanyelv használat, iskolák mqködtetése, az ehhez való méltányos állami hozzájárulás kötelezettségét, a kisebbségek közéletben való részvételének jogát, stb.
-Meghatározásra kerültek az anyagi és az alaki kisebbségi jogok:
(anyagi kisebbségi jogok:
(állampolgársághoz való jog
(anyanyelv használathoz való jog a magán- és közéletben,
vallásgyakorlatban, oktatásügyben
(tulajdonhoz való jog
(szerzQdési biztonsághoz való jog
(vallási v. faji alapon történQ hátrányos megkülönböztetés tilalma
(biztosítani kell a személyi autonómiát (pl.: a zsidóknak ne kelljen
szombaton dolgozni)
(alaki kisebbségi jogok:
(intézményes végrehajtás és kontroll
(Nemzetek Szövetsége hozzájárulása nélkül nem lehet megváltoztatni a
kisebbségvédelem területén vállalt kötelezettségeket.
(A kisebbségvédelem a Nemzetek Szövetsége védnöksége alatt áll.
(A Nemzetek Szövetségének Tanácsa a védett közösség tagjaitól származó
beadványok alapján eljárhatott.
(Az eljárás menete:
-A beadványokat a Tanács vizsgálta meg.
-A megtámadott államok meghallgatás után elQkészítQ bizottságok
tettek jelentést a panaszokról.
-Ezt követte a tényfeltárás és a javaslatok kibocsátása.
-Amennyiben a Tanács általánosabb jogi problémát talált, az
Állandó Nemzetközi Bíróságtól kérhetett tanácsadó véleményt.

-Ilyen eljárási garanciákkal kívánták biztosítani a jogok érvényesülését. Ezek a rendelkezések megelQzték a belsQ törvényeket. Módosításukhoz a Tanács beleegyezése volt szükséges.
-E rendelkezést késQbb annyiban módosították, hogy csak a kétoldalú nemzetközi szerzQdések esetén lehetett az ügyet az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vinni. Ez azonban senkit nem elégített ki.
-A Nemzetek Szövetségének kisebbségvédelmi rendszere megbukott: Gyakran nyilvánították elfogadhatatlannak a panaszt, nem volt hatékony a védelmi rendszer a kisebbségek részére. Az államok szempontjából pedig az eljárás úgy jelentkezett, mint jogtalan tetemre hívás .


( A II. világháborút követQ kisebbségvédelem.
-Az 1947. évi békeszerzQdések fQszabály szerint nem állították vissza a korábbi rendszert.
( A finnországi Aland szigetekre vonatkozó szabályok azonban továbbra
is hatályosak maradtak.
( Az osztrák jog a Saint-Germain-i (1920) szerzQdés kisebbségvédelmi
rendelkezéseit továbbra is hatályban tartotta.
( Továbbá a görögök és a törökök is fedeztek fel hatályos
kisebbségvédelmi rendelkezéseket.
-Az 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem is tartalmazott
kisebbségvédelmi intézkedéseket (ez volt a SZU ürügye arra, hogy ne szavazza meg).
-Az ENSZ FQtitkára csak 1949-1950-ben jelentette ki, hogy a kisebbségvédelemmel foglalkozó szerzQdések és a kisebbségvédelmi rendszer rossz volt, és azok Nemzetek Szövetségének megszqnésével együtt maguk is megszqntek.
-A II. világháború után az Antidiszkriminációs bizottság feladata lett, hogy ha kell, a kisebbségvédelem területén valamilyen dokumentummal tudjon szolgálni. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a diszkriminációmentesség nem elegendQ a kisebbségek nyelvének megQrzéséhez.
-Kezdetben ebben a tárgyban csak kétoldalú megállapodások születtek. (pl.: olasz-osztrák megállapodás D-Tirol autonómiájáról (1946) (Olaszo. D-Tirolt az I. vh-ban szerezte Ausztriától, olasz+osztrák a hivatalos nyelv, Ausztriának védQhatalmi státusza van(, olasz-jugoszláv megállapodás TriesztrQl (1976), londoni, zürichi megállapodások Ciprusról (1959))

(Az Európa Tanácsnak a kelet-európai országokkal való kibQvülése
-Ez adott újabb lendületet a kisebbségvédelmi egyezmények kötésének. (lsd. késQbb)


B. Kisebbségvédelem nemzetközi keretek között:

Univerzális védelem
- Univerzális szinten a kisebbségvédelem területén egy szerzQdés kidolgozása majdhogynem reménytelen, mivel a többséget jelentQ fejlQdQ országok javarészt ellenérdekeltek. A probléma orvoslása tehát igazán hatékonyan regionális szinten lehetséges. Azonban univerzális szinten is történtek kezdeményezések a helyzet megoldása érdekében:

1. Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
-A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya a diszkriminációt tiltó cikk mellett csak egy ti. a 27. cikkelyben rendelkezik a kérdésrQl. Ez a kisebbségvédelmi klauzula. Ennek értelmében a kisebbség öntevékenységét nem lehet akadályozni, sQt a gazdag államnak elQ kell segítenie, a szegény államra csak a be nem avatkozás tilalma vonatkozik.
-Eszerint ahol kisebbségek élnek, ott nem lehet tQlük megtagadni a jogot, hogy vallásukat gyakorolják, nyelvüket használják, kultúrájukat megéljék. Ez azonban a korábbi nézetek szerint csak passzív magatartásra kötelez.
-1994-ben, a 27-es cikk értelmezése során mondta ki az Emberi Jogi Bizottság, hogy
( pozitív kötelezettségek is származnak e cikkelybQl az államokra:
( Qket érintQ döntések meghozatalában való részvétel joga
(fellépési kötelezettség, ha nem állami oldalról fenyegeti vmi a 27-es cikk
érvényesülését. (Pl.: ha egy kisebbség nem tudja megélni a kultúráját, akkor
az állam kötelezettsége megállapítható, habár ez a cikkely nyelvtani
értelmébQl nem vezethetQ le. +lsd.: Sandra Lovelace ügy, 27/1977)

(a kisebbség fogalma nem csak az állampolgárokra vonatkozik, hanem a területén élQ
idegen államok polgáraira is. (Ezért okoz problémát a bevándorló munkások esete.
Dilemmában QrlQdnek a nyugat-európai kormányok: úgy akarnak változtatni valamit
Kelet-Európában, hogy az Q helyzetük közben ne változzon.)

( a 27-es cikk alkalmazhatósága nem az állam döntésétQl, hanem objektív
körülmények megvalósulásától függ.

47/135. sz. határozat
-ENSZ Közgyqlési határozat.
-Jugoszlávia kezdeményezte annak érdekében, hogy legyen egy nyilatkozat, ami csak a kisebbségekrQl szól.
-1992-ben konszenzussal fogadták el.
-JelentQsége elsQsorban politikai volt.
-Nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szól.
-A pusztán egyéni megközelítésen túllép, a konkrét jogok azonban mégis csak alapvetQen az egyéni jogfelfogásra épülnek.
- Kimondja, hogy a kisebbségek javára tett intézkedések nem sérthetik az egyenlQség elvét.
- MegerQsíti a pozitív diszkrimináció tételét.



UNESCO
-Ebben a témában az oktatásügyi diszkrimináció elleni egyezmény jött létre a keretei között. Saját kontrollmechanizmusával mqködik.

Európai Konferencia Jugoszlávia békéjéért melletti választottbíróság
-Kimondta, hogy
( a népek és kisebbségek jogainak a tiszteletben tartása a nk-i jog imperatív normája.
( a kisebbségeknek joguk van identitásuk elismerésére.


Regionális védelem
Európa Tanács
-A kelet-európai országok felvételekor elQre mozdult a kisebbségvédelmi vonatkozású
egyezmények ügye.
-A következQ egyezmények születtek az Európa Tanács keretein belül:

a)Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (1992)
( Nem foglal állást e jogok egyéni vagy kollektív volta mellett.
(Az állam kötelezettségeit fogalmazza meg.
(Opcionális rendszert hoztak létre. A la carte kötelezettségvállalási rendszerben szabályozza (38 pontot kell vállalni) a nyelvhasználatot az oktatásban, közigazgatásban, bíróság elQtti eljárásban, a gazdasági- társadalmi és kulturális szférában).(Tehát a kisebbségi nyelvhasználatot intézményesen biztosítja.
(Nem jogokat rögzít, hanem az állami kötelezettségvállalásokat pontosítja. A konkrét kötelezettségvállalásra az államok nem kényszeríthetQek, ez mutatis mutandis alkalmazhatóságot jelent. Mo. 13-ból 6 kisebbség esetében vállalta a kötelezettségeket.
(Az Európa Tanács a csatlakozni akaróknak a tagság feltételeként fogalmazta
meg kötelezettségek felvállalását. A már tagsággal bíró államokat erre nem
kötelezte.
(Elismeri a pozitív diszkrimináció megengedhetQségét.
(A kontrollmechanizmus független szakértQi bizottságra épül, aki
( az államok által beadott jelentéseket ellenQrzi
(Miniszteri Bizottságnak javasolhatja ajánlás kibocsátását.
(MB dönt
(ET FQtitkára 2 évente átfogó jelentést készít a döntések
végrehajtásáról.

b)A Nemzeti Kisebbségek védelmérQl szóló Európai Keretegyezmény (1995)

Részben az általános emberi jogok (vallásszabadság, szólásszabadság) kisebbségi olvasatát adja, részben programjellegq normák révén törekszik egy kisebbségbarát környezet megteremtésére.
A pozitív diszkrimináció (affirmative action) kötelezettségét hirdeti.
Kontrollmechanizmusa szintén a független szakértQi bizottságra és a Miniszteri Bizottságra épül.
Egyéni panaszjogra épül és az MB-nek nem kötelezQ a döntés.
(97/10 MB határozat a döntéshozatal részleteinek kidolgozásáról. E szerint csak szerzQdési felhatalmazás alapján dönt, azonban döntése ettQl fogva hard law.

c)1201. számú ajánlás (1993)
Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó kisebbségvédelmi kiegészítQ jkv. tervezete.
Kulturális szférában alkalmazandó egyéni jogokat rögzíti.
A Miniszteri Bizottság ezt nem nyitotta meg szerzQdésként aláírásra, és a munkát 1995-ben egyelQre felfüggesztette.
Azonban több állam az Európa Tanácsba való felvétele során ígéretet tett az 1201-es sz. ajánlás elveinek betartására. (pl.: Moldávia, Albánia, Románia)


Párizsi Charta az Új Európáért” (1990)
Ebben az államok elkötelezik magukat a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megóvása mellett.
EBEE keretei között jött létre.
Hangsúlyozza a nk-i jogorvoslatok kívánatosságát.
A Charta következményekét döntöttek Helsinkiben a Nemzeti Kisebbségek FQbiztosa intézményének felállításáról. A javaslat Hollandiából, Max Wanderful-tól származik (Q volt a Pázmány elsQ díszdoktora) Riasztásra vagy gyors akció kezdeményezésére jogosult az EBEÉ vezetQ szerveinél, ha nemzeti kisebbségek problémáival összefüggQ feszültségek elfajulásától lehet tartani. A gyakorlatban azonban csak békéltetQ és jószolgálati missziókat lát el, kompillációs ajánlásokat tesz.

Európai Stabilitási Egyezségokmány (1995):
- Védnökséget vállal az Egyezségokmány mellékletében felsorolt különbözQ kétoldalú szerzQdések fölött. (pl.: magyar  ukrán alapszerzQdés, 1991. magyar-szlovák alapszerzQdés, magyar-szerb megállapodás, 1995. magyar-szlovén 1992. magyar-horvát 1995. (ez utóbbi három a kisebbségi önkormányzatiságot is rögzíti()
A sokoldalú szerzQdésekben megszokottnál keményebb jogokat rögzít.
Kollektív megközelítés is szerepet kap.

Emberi Jogok Európai Egyezségokmányának 14. kiegészítQ jegyzQkönyve
-Megkülönböztetés tilalmáról szól.
-A jog által biztosított jog tekintetében nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.

9.ECRI: Rasszizmus ellenes bizottság
-Tagjai ombudsmanok, és ajánlásokat ad.

10.Velencei Bizottság:
-Alkotmánybírókból áll.
-Az ET szerve.
-A kisebbségek és az anyaország kapcsolatával foglalkozik:
(vannak-e státusjogok
(ezeket az anyaország támogathatja-e.
(ezek a nk-i joggal hogyan egyeztethetQek össze.


Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kisebbségekkel kapcsolatos esetei, döntései:

-Közép-Kelet Európában elismerte a kisebbségek jogainak sérelmét.
-Besszarábia és Moldávia közti vitában arról döntött, hogy ki kapja vissza az elkobzott egyházi javakat.
-Balti államok az orosz elnyomástól tartanak, ennek a levét pedig az orosz kisebbség issza meg.
-Nomád cigányok GB-i telephelyen állapodnak meg, de higiéniai elQírások alá esnek. Ez nem sérelmes.


59.tétel Transznacionális társaságok és a nem kormányközi szervezetek

A. A transznacionális társaságok

-Definíció:
- Jessup (elsQként dolgozott ki átfogó koncepciót a transznacionális társaságokról): Szerinte transznacionális egy helyzet v. egy személy lehet. Ilyen esetben területi vagy személyi alapon, esetleg önkéntes jogválasztás következményeként több állam irányában áll fenn olyan szoros kapcsolat, amelyet sem a belsQ jog sem a nk-i jog nem tud teljes körqen rendezni.
-Az ENSZ szakértQi csoport szerint: Olyan vállalkozások, amelyek székhelyállamukon kívül fekvQ termelQ- vagy szolgáltatási eszközök tulajdonosai vagy ezek felett ellenQrzést gyakorolnak.
-Nemzetközi Jogi Intézet def. szerint: Olyan vállalatok, amelyek döntéshozatali központja az egyik országban, de tevékenységi kp-ja egy vagy több másik országban található.

-JellemzQik:
-A nk-i jog kisebb jogalanyai közé tartoznak.
-A nem kormányközi szervezetektQl abban különböznek, hogy kifejezetten haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatnak.
-Azonban nem szükségképpen rt. v. magántársaság, hanem lehet, hogy államhoz kapcsolódó szövetkezet, vagy egyéb egység.
-Egyet jelent a multinacionális társaság kifejezéssel (az ENSZ pl. ezt a kifejezést használja)
-Olyan levezetett jogalanyiságuk van, amely szuverenitást nem hordoz, csak az elismerQ államokkal szegezhetQ szembe.
Jogalanyiságuk:
(korlátozott
(funkcionális
(relatív
-A transznacionális társaságok tekintetében a nyugati államok a legnagyobb szabadság elvét, míg a harmadik világ államai a legnagyobb állami kontroll biztosításának elvét tartják szem elQtt.

-A transznacionális társaságok és a nk-i jog viszonya:
-A probléma: a transznacionális társaságok a többes kötQdés miatt manipulálni tudják a nk-i magánjog szabályainak alkalmazását. Ugyanis a forum shopping hatásainak érvényesülését a szuverén nem tudja önmagában megakadályozni. Ennek oka:
(a többi bíróság önös érdeke
(nk- magánjog kétértelmqsége
(szerzQdési szabadság elve
( forum shopping = ( szqkebb értelemben: a peres félnek a legkedvezQbbnek tartott bíróság
kiválasztására való törekvése.
( tágabb értelemben: önkéntes alávetés egy adott jognak)
-A nk-i jog célja tehát:
( Eltántorítani a társaságokat attól, hogy fiktív kapcsolatok révén önkényesen válasszák ki az alkalmazandó jogot.
(A tQke eredete szerinti ország joga elvének az elutasítása, kivéve, ha:
(kapcsolódik hozzá közvetlenül is tevékenység
(evidens technikai elQnyökkel jár.
-A felmerült megoldási módok:
(Az államok kezdetben az egyoldalú állami szabályozást preferálták, és a visszaéléseket a
székhely állam fellépésével próbálták kivédeni.
(késöbb az államok és a társaságok nemzetköziesített szerzQdést kötöttek. Ez alapján az
esetelegesen felmerülQ vitákat a területi szuverénnel eleve pártatlan harmadik elé vihetik.

- A transznacionális társaságokkal kötött megállapodások minQsítése

1. A társaságnak természetes és jogi személyekkel kötött szerzQdései
-Ilyenkor a jogrendszeri ütközés elmélete merül föl:
(Ezek a szerzQdések egy állam jogán alapulnak, de kérdés, hogy melyik állam joga legyen ez.
(Lehetséges az is, hogy a transznacionális jog alkalmazását kötik ki. Ez egyaránt tartalmaz
anyagi és eljárásjogi szabályokat (pl.:nk-i kereskedelmi szokásokat = lex mercatoria)

2. A társaságnak az állammal, vagy annak valamely köztestületével kötött szerzQdés
-Ebben az esetben felmerülQ problémák:
Ezek nem nemzetközi szerzQdések, így nem is szegezhetQek szembe a belsQ joggal
3 Elmélet:
(Az anacionális szerzQdés tézise: mindentQl függetlenül csak a két fél között
érvényesül kizárólagos hatállyal. Ez a gyakorlatban egyoldalúan az erQsebbet
kiszolgáló elmélet.
(A harmadik típusú jogrendszer elmélete: az általános jogelveket, ill. a követett
szokások összességét tekintik a szerzQdésekre vonatkozó jogrendszernek.
( nemzetközi közjog alá vetettség: ezekre a szerzQdésekre a nemzetközi jog vonatkozik
Az egyik szerzQdQ félnek a szuverenitása
-A fenti elméletek pont azt hagyják figyelmen kívül, hogy csak az egyik fél szuverén.
-Az azonban, hogy az egyik fél transznacionális, nem feltétlenül eredményezi azt, hogy a szerzQdés transznacionális lesz, mert gyakrana belsQ jogot mindkét fél elfogadja.
-Ellenben a transznacionális szerzQdések automatikus nemzetköziesítését nem lehet elfogadni, pedig az állami szuverenitás miatt nem lenne akadálya a nemzetköziesítésnek. Ilyenkor a szerzQdés kifejezett utalása híján is a nk-i jognak való alávetettségre lehet következtetni a következQ jelekbQl:
(a jog általános elveire, vagy nk-i jog elveire való utalással
(az államközi gyakorlatra utaló arbitrázs klauzulából
(közjogi szabályok túlnyomó számban való megjelenésérQl
-Kétség esetén azonban az állam jogának való alávetettséget kell vélelmezni. Így rendelkezik az 1965. évi washingtoni egyezmény.

A nk-i jognak való alávetés nem jelent nk-i jogi kötelezettségvállalást, és a fortiori
nem csinál a megállapodásból nk-i szerzQdést.
-Ezt két választottbírósági ítélet is megállapította:
(Aramco c. Szaud-Arábia ügy (1958): Egy amerikai-arab olajvállalat és a szaud-arábiai kormány közötti jogvita. Kérdés az volt, hogy kizárólagos olajszállítási jogokat biztosított-e az Aramco 1933-as koncessziós szerzQdése, illetve, hogy szembeszegezhetQek-e az Aramco-val azok a szaud-arábiai kormány által 1954-ben kötött megállapodások, melyek az olajszállítás területén a Satco vállalatnak biztosítottak elQjogokat az olajszállítás területén. A döntés az Aramconak kedvezett és ezzel a nk-i jog hatálya kiszélesítésre került. A választottbíróság elutasította az Aramco azon érvelését, mely a koncessziós szerzQdést nk-i szerzQdéssé kívánta átalakítani. Emellett kijelentette, hogy semmi sem hozható fel az ellen, hogy egy állam szuverenitásának gyakorlása során egy koncessziós záradékkal visszavonhatatlanul elkötelezze magát és visszavonhatatlan jogokat biztosítson egy koncesszionáriusnak. Így a szaudi kormánynak tiszteletben kellett tartania az Ararmcoval szemben vállalt kötelezettségeit.
(Texaco Calasiatic c. Líbia ügy (1977): Az ügy két amerikai olajvállalat és a líbiai kormány közötti jogvita. A két társaság úgy vélte, hogy a Líbiában folyó államosítási intézkedések jogellenesek voltak, és sértették az 1955-ben megkötött koncessziós szerzQdés sérthetetlenségi és az ún. stabilizációs rendelkezésekben megállapított jogaikat. A szerzQdések záradéka lehetQvé tette, hogy választottbíró elé terjesszék az ügyet, a líbiai kormány ennek ellenére távol maradt. A bíró megállapította, hogy az alperes távolmaradása nem vonja meg az amerikai társaságoknak az igényeik érvényesítéséhez fqzQdQ jogosultságát. Az ügyben hozott ítélet a koncessziós szerzQdések nemzetköziesítésének doktrínáját hordozza és tisztázza a szerzQdések kötelezQ jellegét. Ezek el nem ismerése kártérítést vonhat maga után. A bíró (Dupuy) ezen ügy kapcsán dolgozta ki a koncessziós szerzQdése nemzetközi nk-i jogrendhez való kapcsolódásának elméletét. Megállapította, hogy az államosítás joga megilleti az államot a területi szuverenitás attribútumaként, azonban e jogosultság korlátozott. Jelen esetben a líbiai államosítás a nk-i jog megsértésének minQsül.
d) A nemzetköziesített megállapodások a viták rendezésében és a választottbírói
hatáskörök tekintetében több biztosítékot nyújtanak.
-1965-ben a Washingtoni szerzQdéssel fölállításra került a Beruházási viták
rendezésének nk-i központja. Ez békéltetési és választottbírói funkciókat lát el.
-A választottbírói ítéletek ezen szerzQdések kapcsán kimondták azok
érintethetetlenségének elvét. Azonban ezt az elvet nem lehet abszolút módon
értelmezni, ugyanis ilyennel a nk-i szerzQdések sem bírnak szükségképpen, így ez
semmivé tenné a gazdasági szférában élvezett szuverenitás örökösségének értelmét.

-A transznacionális társaságokkal kötött szerzQdések nemzetközi szabályozására való törekvés
-Csak a nk-i együttmqködés oldhatja meg a fent vázolt problémákat.
-Igazi eredményt a nk-i választottbíróságok gyakorlata hozhatott volna, azonban az államok nem veszik
igénybe az ilyen jellegq vitáik rendezése során. Különösen a fejlQdQ államok tekintetében jelentene
nagy elQrelépést, mert ott nem áll rendelkezésre megfelelQen képzett szakértQi gárda.

Az ENSZ szervezeteiben foganatosított intézkedések

-ElsQsorban tanulmányokat folytatott ezzel kapcsolatban.
-Normatív kezdeményezés csak kevés esetben történt:
( ILO: Háromoldalú nyilatkozat a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitkára
vonatkozó elvekrQl (1977.)
- Hangsúlyozza a fogadó állam szuverenitásának és az emberi jogoknak a
tiszteletben tartását
-Az Igazgatótanács ennek nyomán felkérte az államokat, hogy tegyenek
jelentést a végrehajtásról, amelyet a munkáltatói és a munkavállalói oldal is
észrevételekkel láthat el.
-A nyilatkozat végrehajtásának ellenQrzését vagy az egyezmények esetében
kompetens szervek, vagy az Igazgatótanács által létrehozott 3 tagú bizottság
végzi.
(ENSZ Közgyqlése és a Gazdasági és Szociális Tanács
-Felállításra került 48 állam képviseletével a Transznacionális társaságok
bizottsága (1974), amely munkáját egy információs és egy kutatóközpont
segíti.
-A két szerv egy magatartáskódex megalkotására hívott fel, ami azonban az
államok érdekellentétei miatt csak egyeztetett és nem szerzQdéstípusú
aktusnak minQsül.
(UNCTAD:
-Ez irányú munkáinak 1993- as felfüggesztéséig a megszorító kereskedelmi
praktikák ellenQrzésére vonatkozó multilateriális szintq elvek kidolgozásával
foglalkozott.
-Ennek keretében említést tesz a transznacionális társaságok mqködésébQl
eredQ veszélyekre.

A regionális keretek közt tett intézkedések

(Latin-Amerika
-Andok paktumállamai közös beruházási kódexet fogadtak el (pl.:
kulcságazatok nemzeti kézben tartása, vegyes társaságok ösztönzése)

(Európai Közösség
-A római szerzQdés a közösségi versenyjog szabályozásával és a trösztellenes
megállapodásokkal kívánta szabályozni a kérdést.
-OECD: irányelveket alkotott

B. A nem-kormányzati szervezetek

-Definíció:
-Magán vagy vegyes kezdeményezésq, de nem kormánymegállapodáson alapuló, különbözQ állampolgárságú természetes v. jogi személyeket, esetleg köztestületeket tömörítQ szervezet.

-JellemzQik:
-Nk-i jogalanyiságuk:
(származékos
(funkcionális
(relatív
-Kiterjedésük, felépítésük és tényleges befolyásuk igen különbözQ. Ez a heterogenitásuk
nehezíti a rájuk vonatkozó nk-i jogi szabályozás megteremtését.
-A transznacionális társaságoktól a szervezet finalitása alapján határolható el, ugyanis a nem-
kormányzati szervek tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre.
-Elnevezésük: NGO
-Fajtái:
(humanitárius (pl.: Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága = CICR (az 1949-es genfi
egyezmények és az 1977-es kieg. jkv. után kvázi nk-i szolgálatnak minQsíthetQ a rá rótt
felelQsség alapján )
(vallási (pl.: Egyházak Ökumenikus Tanácsa)
(politikai (pl.: kommunista, liberális föderációk, internacionálék)
(tudományos (pl.: Nemzetközi Jogi Intézet)
(gazdasági és társadalmi
(sport (Nemzetközi Olimpiai Bizottság)
(környezetvédelem (pl.:Greenpeace)

-Az NGO-k kapcsolata az állami jogrenddel

-Az államok jelentQs részében jogi helyzetüket az állampolgárok egyesületeivel azonosítják.
-Csak az Európa Tanács 1968- as egyezménye tartalmaz az NGO-ra nézve nk-i szerzQdési
szintq szabályokat. E szerint a székhely államában szerzett elismerés tényét és terjedelmét a
többi részes államban is irányadónak kell tekinteni.

-Az NGO-k kapcsolata a kormányközi szervezetekkel

-Szükségességét érzik a tagállamokkal való együttmqködésnek, de a tagállamok hozzáállása
mégis negatív.
-Statútumi hallgatás esetén is fennáll egy félhivatalos kapcsolat.
-Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 1968-as határozata megkülönbözteti az I. és II.
kategóriájú szervezeteket a csupán nyilvántartott szervezetektQl.
(I. kategóriájú szervek:
-a Tanács és az alárendelt szervek nyilvános üléseire
( megfigyelQt küldhetnek
( szót kaphatnak
( írásbeli beadványokat tehetnek
( megkapják a dokumentációt
( napirendi javaslatot tehetnek
(II. kategóriájú szervek:
-a Tanács és az alárendelt szervek nyilvános üléseire
( megfigyelQt küldhetnek
( szót kaphatnak
( írásbeli beadványokat tehetnek
( megkapják a dokumentációt
(A csak nyilvántartott szervek:
-Ezeket a jogokat ritkán kapják meg, azonban napirendi javaslatot egyáltalán
nem tehetnek.


60.tétel Államok közötti diplomáciai kapcsolatok

Az állami szuverenitás egyik legbiztosabb kritériumának az önálló külkapcsolatokat tekintették. Itt 2 állam hatásköre konkurál: az egyik állam közszolgálata a másik állam felségjoga alatti területen mqködik.

A klasszikus nemzetközi jog megkülönböztette az aktív és a passzív követségi jogot, ennek leképzQdése a küldQ állam (État accréditant) és a „fogadó állam” (État accréditaire) terminológiai megkülönböztetése.

Az államok a nemzetközi szervezetek mellett is létesíthetnek állandó vagy speciális képviseletet és a nemzetközi szervezetek is létesíthetnek képviseletet. /Az államok a gyarmati, ill. idegen uralom v. rasszista rendszerek ellen küzdQ nemzeti felszabadítási mozgalmakkal szemben s szó szoros értelmében követségi jogot nem ismernek el, de a külkapcsolatok intézéséhez szükséges kiváltságokat, mentességeket, könnyítéseket biztosítanak./

A Szentszék is rendelkezik követségi joggal, misszióvezetQit nunciusnak vagy internunciusnak nevezik.

Történelmi fejlQdés

Görögország : amphiktüónia, szümmakhia
Róma: patrónus intéménye ; Villa Publica: ókori diplomata hotel /római polgár ide nem mehetett/

1815-ig csak szokásjogi szabályok léteztek. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyik dokumentuma szabályozta elQször a diplomaták rangsorát. Ezt egészítette ki az 1818-as aacheni jegyzQkönyv. A szabályozás szerint misszióvezetQnek tekinthetQ a nagykövet, a követ és az állandó ügyvivQ (az 1818-ban bevezetett miniszteri rezidens intézménye azóta eltqnt). Az elsQ kettQt az államfQ akkreditálja az államfQhöz, a harmadikat miniszter a miniszterhez. 1961. április 18-án a bécsi diplomáciai konferencián egyhangúan fogadták el a diplomáciai jog kódexét (a szokásjog fennmaradt, de szak szubszidiárius jelleggel). 1969-ban fogadta el az ENSZ közgyqlés a speciális diplomáciai missziók jogi helyzetét szabályozó egyezményt.

A diplomáciai kapcsolatok joganyaga az egyik legrégebbi és legszilárdabb ága a nemzetközi jognak. A diplomáciai jog szabályai rögzítik:

a fogadó államnak a diplomáciai missziókat megilletQ könnyítések, kiváltságok és mentességek terén fennálló kötelezettségeit
számol azzal, h. a misszió tagjai esetleg az eredeti céltól eltérQen használják ezeket és ezért pontosítja a fogadó államnak a visszaélésekkel szemben rendelkezésre álló eszközeit.

A diplomácia kapcsolatok létesítése és megszakítása

Államelismerés: államok innentQl kezdve diplomáciai kapcsolatot tarthatnak. ’! Diplomáciai kapcsolat felvétele is elismerési forma.

A kölcsönös megegyezés elve

A követségi jog imperfekt jellegq: nincs passzív követségi jogi kötelezettség: az állam nem követelheti meg, hogy képviselQit egy másik állam fogadja. Mivel a pozitív nemzetközi jog nem tartalmazza az elismerési jog kötelezettségét, nem kötelezheti arra sem, h. az el nem ismert állam vagy kormány küldötteit fogadja. /Hallstein-doktrina; Kína-Tajvan, arab államok elutasították a kapcsolatot Izraellel/

„Az államok közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele és állandó diplomáciai képviseletek létesítése kölcsönös megegyezéssel történik.”



Szövetségi állam tagállamának külkapcsolatai
A tagállam nem rendelkezik ipso facto ilyen joggal, de – amennyiben a szövetségi állam megengedi vagy tolerálja  kapcsolatba léphet államokkal, nemzetközi szervezetekkel. /Québec/

De itt a szó szoros értelmében nem diplomáciai kapcsolatokról van szó: a kiváltságok és mentességek esetrQl esetre és külön megállapodásokkal létesíthetQk, s rendszerint a konzult megilletQkre emlékeztetnek.

Agrément

A nagykövet kinevezéséhez szükséges a fogadó állam elQzetes beleegyezése, agrément-ja. Ha egy diplomata kinevezéséhez nem kérik a fogadó állam agrément-ját, az az ország szuverenitásának a csorbulását jelenti. Egy állam sem követelheti meg, hogy képviselQjét egy másik állam elfogadja. Az agrément megadását, megtagadását nem kell indokolni.


Agrément megtagadásának esetei

ª% nem kívánatos személy: ElQfordulhat, hogy valaki azért kap nagyköveti posztot, mert saját államában nem kívánatos személyiség. /Molotovot távolították el azzal, hogy a svéd nagyköveti posztot bízták rá. A svédek azonban ezt megalázónak érezték. Nézetük szerint ugyanis egy bukott politikus nem tudja kellQen ápolni a kapcsolatot a két ország között./

ª% vallási hovatartozás: Korábban katolikus államokban nem fogadtak protestáns követeket, és viszont. Ma is elQfordul, hogy izraelita vallásúaknak nem adnak agrément-t egyes mohamedán államokban.

ª% korábbi állampolgárság: Az állam azt a jelöltet is elutasíthatja, aki korábban az Q állampolgára volt. Ez azonban mára kikopott a gyakorlatból, /Izrael több budapesti nagykövete korábban magyar állampolgár volt./

ª% bqncselekmény elkövetése: Köztörvényes vagy politikai bqncselekménybe keveredett saját hazájában, vagy a fogadó országban. Ha államok szövetségi rendszerben vannak, elég lehet, ha az adott személy csak az egyik államban követett el büntetendQ cselekményt. Ilyen körülmény lehet például, ha hírszerzQ volt és rajtakapták.

ª% korábbi diplomáciai tevékenység: Ha a jelölt diplomata volt a fogadó állammal szemben "ellenséges" államban. ElképzelhetQ, hogy annyira elkötelezte magát az adott állam mellett, hogy az új fogadó állam nem tud megbízni benne /pl. Izrael után Szíria/.

ª% korábbi vagy egyéb tevékenység: Lehetséges, hogy a jelölt nem karrierdiplomata, hanem olyan mqvész, vagy tudós, aki korábban nyilatkozott vagy tett valamit, ami sérti a fogadó államot. /P. Claudel francia író propagandista volt, "minden német vámpír"-jelszót hangoztatta a iI. világháború alatt./


Magyarországi szabályozás
Furcsa helyzet állt elQ azzal, hogy egy diplomata kiküldéséhez két beleegyezés szükséges hazánkban: a parlament külügyi bizottságáé és a fogadó államé. Hiszen, ha az egyik elfogadja, a másik nem, akkor aki késQbb dönt, úgy érezheti, hogy tekintélyén esett a csorba, mintha kénytelen lenne az adott személyt elfogadni. A gyakorlat szerint elsQként az agrément-oztatás zajlik, s utána hallgathatja meg a bizottság a jelöltet, de itt általában már nem szoktak elbukni.


Agrément visszavonása
Agrément-oztatás után már általában zökkenQmentesen halad tovább a kinevezés, bár már elQfordult, hogy a diplomata megérkezése elQtt közölték, hogy tekintsék az agrément-t visszavontnak. Ez az eljárás akkor is, ha utólag derül ki valamely körülmény, melynek ismeretében a fogadó állam nem adott volna agrément-t. Fegyelmi vétség miatt is visszavonhatják az agrément-t.

Személyi kör
Az elQzetes engedélyeztetést általában csak a misszióvezetQre kell kérni, a beosztott diplomatákra nem (ha nem kívánatosak, úgysem léphetnek be az országba, mivel nem kapnak diplomata vízumot, hiába van diplomata útlevelük), viszont bizonyos katonai attasékat szintén agrément-oztatni kell. Regisztrálják, hogy ki tartozik egy-egy követséghez.

Diplomata útlevél
Magyarországon diplomata útlevele nemcsak diplomatáknak van: a diplomatákkal utazó családtagoknak, egyes állami vezetQknek, a parlamenti képviselQknek, házastársaiknak; az Alkotmánybíróság összes tagjának; a LegfelsQbb Bíróság elnökségének; a magyar kisebbségi önkormányzatok vezetQinek; a nem külügyminisztériumi állományú, magasabb kormánytisztviselQknek. A funkcionális elmélet szerint pl. az alkotmánybírák nem tekinthetQk diplomatának, következésképpen diplomáciai mentességre sem jogosultak.

Eljárás a fogadó államban
A kinevezett nagykövet megbízólevelével jelentkezik a fogadó állam külügyminisztériumában, ahol kéri, hogy szervezzék meg számára megbízólevele átadását az államfQnek. Ugyanis csak ezután lehet teljes jogú képviselQje államának. A megbízólevél átadásától számít a rangidQsség (ancienneté  ansziennitás).
Nagyobb államokban elQfordulhat, hogy az államfQ elfoglaltságai miatt a megbízólevél átadása csak évi néhány alkalomra korlátozódik. Ilyen országokban a nagykövet mihelyt megérkezik, leadja megbízólevelének fénymásolatát, és elkezdi munkáját. Hátrány csak a rangsorban éri, mert az az akkreditáció idQpontjától számít, ami a megbízólevél átadásához van kötve. /Doyen: rangidQs diplomata, a legrégebben ott levQ nagykövet./

Rangsor
A diplomáciai testületet a legrégebben akkreditált diplomata, vagy a pápa követe, a nuncius (internuncius) vezeti. Protokolláris eseményeken Q cselekszik elQször és Q képviseli a diplomáciai testületet.
Ezt követik az államfQhöz akkreditált követek, miniszterek, majd végül a külügyminiszterhez akkreditált állandó ügyvivQk.

Képviselet
A követ jogi kompetenciája azonos nagykövetével. A képviseletek apparátusának létszáma az ország teherbírásától, és a kapcsolatok intenzitásától függ, ugyanakkor itt is mqködik a kölcsönösség és kiegyensúlyozottság elve. Ha a fogadó állam úgy érzi, hogy aránytalanul sok diplomata tartózkodik országában, felszólíthatja a küldQ államot, hogy csökkentse ésszerq mértékre a létszámot. Ez a gesztus azonban a háttérben rossz kapcsolatokat sejtet, így ellenlépésekre lehet számítani (mint ahogy a hidegháború alatt meg is tették).




Diplomáciai kapcsolatok megszqnése
A diplomáciai kapcsolatok megszüntetése - akárcsak létesítése - az államok diszkrecionális joga: ha saját misszióját bezárja, ezzel a kölcsönösség elve alapján rákényszeríti a másik felet is a bezárásra.

- A megszakítás automatikusan beáll, ha a két állam hadba lép egymással.

- BékeidQben is bekövetkezhet, ha az egyik állam a másik súlyos jogsértését enyhébb eszközökkel nem tudja megtorolni vagy esetleg kollektív akció keretében /AÁSZ Kuba ellen, BT Dél-Afrika ellen/.

- Diplomácia kapcsolat megszqnése/megszakadása után, a korábbi küldQ állam a fogadó államban való érdekeinek képviseletével egy ott képviseletet tartó harmadik államot kér fel.

-Ma már fQleg szimbolikus jelentQsége van csak.

B) A diplomáciai kapcsolatok részletszabályai

Állandó diplomáciai képviseletek

A nagykövetség (ambassade), ill. a követség (légation): a küldQ államnak a fogadó állam területén folyamatosan mqködQ közszolgálata.

- A képviseletek létesítése is a közös beleegyezésen alapul.

Akkreditálás (accréditation)

alaphipotézis: a misszióvezetQ kinevezéséhez szükséges a fogadó állam elQzetes beleegyezése, agrément-ja. A funkciók tényleges megkezdése azonban a megbízólevél (lettres de créances) átadásának formalitásához kapcsolódik.
A képviselet bármely tagjának diplomáciai funkciója megszqnik a nem kívánatos személlyé nyilvánítással (persona non grata). /ennek kiváltó okai lehetnek:
~ negatív megjegyzést tesz a fogadó államra
~ mentességével visszaélt
~ kirívó magatartást tanúsít
~ bqncselekményt követett el
~ kémkedett
~ nem Q tehet róla, az államok közti feszültség miatt: az egyik állam kirakta a másik állam diplomatáit, erre ellenlépésként Qt is kiutasítják/

Diplomata a kormány álláspontját képviseli, ellenzéki tüntetésen nem vehet részt a fogadó államban!

A küldQ állam maga is hazarendelheti diplomatáját, de a misszióvezetQ ideiglenes hazarendelése (magyar külügyi szakzsargon: jelentéstételre hazarendelés) rendszerint a fogadó és a küldQ állam között kialakult feszültség bizonyítéka /ez fordult elQ, amikor Gyurcsány kijelentése után (a szaúd-arábiai focistákra, h terroristák) a szaúd-arábiai nagykövetet hazarendelték jelentéstételre és csak hónapokkal késQbb tért vissza/.

kettQs v. többes akkreditálás: költségvetési ill. személyügyi okai vannak
A nem fQ állomáson ideiglenes ügyvivQ hagyható (chargé d affaires ad interim). /1990 után Mo. fekete-afrikai országokbeli nagykövetségeinek hálózatát leépítette és a Nigériában állomásozó nagykövetet akkreditáltatta számos környezQ országba./
A bécsi egyezmény az összes fogadó állam legalább hallgatólagos beleegyezéséhez köti ezt. /A Szentszék hagyományosan nem fogadja el, h. az adott ország római nagykövetét hozzá is akkreditálják./


közös képviselet (représentation commune): Két v. több állam ugyanazt a személyt akkreditáltathatja képviselete vezetQjeként egy másik államhoz, kivéve ha ezt a fogadó állam ellenzi.
Annyiszor kell akkreditáltatni, ahány állam képviselete hárul a misszióvezetQre.

A közös képviselet intézménye nem tévesztendQ össze azzal az esettel, amikor egy állam képviselete (pl. diplomáciai kapcsolat megszakadása v. hiánya esetén) a másik állam érdekeinek, ill. állampolgárainak védelmét is ellátja. Ebben az esetben ti. az eredeti akkreditáció önmagában is elég.


A képviselet szervezete

Képviselet vezetQje
Képviselet személyzetének tagjai: a képviselet diplomáciai, igazgatási és mqszaki, valamint kisegítQ személyzetének tagjai.

Diplomáciai képviselQ: a képviselet vezetQje vagy a képviselet diplomáciai személyzetének tagja.

Bécsi egyezmény képviseletvezetQket 3 osztályba sorolja, de rangsorelsQbbséget és szertartásrendi kérdéseket kivéve nem tehetQ köztük különbség:

az államfQhöz akkreditált nagykövetek v. nunciusok és ezekkel egyenrangú egyéb képviseletvezetQk
az államfQhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok
a külügyminiszterhez akkreditált állandó ügyvivQk


3) A képviselet funkciói

a) képviseli a küldQ államot a fogadó államban
b) védelmezi a küldQ állam és polgárainak érdekeit a nki jog által megengedett keretekben
c) tárgyal a fogadó állam kormányával
d) tájékozódik minden megengedett módon a fogadó államban levQ viszonyokról és ezekrQl jelentést teszt a küldQ állam kormányának
e) elQmozdítja a baráti kapcsolatokat a küldQ és a fogadó állam között és fejleszti a két ország gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatait stb&

A személyzet tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait, valamint kötelességük tartózkodni a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.
Amennyiben a fogadó állam nem jogszerq információszerzést v. kémkedést ró fel egy területén dolgozó diplomatának, Qt persona non grata-nak nyilvánítva az ország elhagyására szólíthatja fel. /pl. szovjet ügynök kiutasítása 1971 és ’85-ben Angliából, v. ’83-ban Franciaországból/

Speciális missziók „ad hoc diplomácia”, „rendkívüli diplomáciai ügynökök”
- 1969. dec. 8-ai, speciális diplomáciai missziókról szóló New York-i egyezmény tartalmazza

- kétoldalú, ideiglenes, korlátozott és konszenzuális jellegq

- képviseleti jellegq és idQleges misszió, amelyet egy állam egy másik államba vagy annak beleegyezésével azért küld, h. meghatározott kérdéseket megtárgyaljon v. ott meghatározott feladatot teljesítsen

- a beleegyezés diplomáciai úton, v. bármely más és kölcsönösen elfogadott úton történhet és nem szükséges hozzá a diplomáciai kapcsolatok állandó fenntartása

- ha az államfQ, kormányfQ, külügyminiszter v. más magas rangú személy vezeti, joga van a nemzetközi jog és a nemzetközi udvariasság szerint járó privilégiumokra, immunitásra, könnyítésekre és tiszteletre.

Kiváltságok és mentességek

Eredetileg úgy gondolták, h. közvetlenül csak mentességek erednek a nemzetközi jogból, s elvben csak ezek ütköznek a fogadó állam szuverenitásával.

Fauchille: A kiváltságok nyújtásáról és terjedelmérQl a fogadó állam szabadon dönt.
Verdross: mindkettQt a nemzetközi jogra vezette vissza.

1961. évi bécsi egyezmény a mentességeket eredendQen nemzetközi jogi eredetqnek tekinti, de több kiváltságot (pl. pézügyieket) is ebbe a kategóriába sorol, fenntartva a többinek nemzetközi udvariassági jellegét (pl. vámszabadságok), ahol a nemzetközi jog nem imperatív, hanem csak permisszív jelleggel szabályoz, s a konkrét terjedelmet a belsQ jog dönti el.

Három elmélet alakult ki:

A területenkívüliség (extraterritorialité) elmélete (Hugo Grotius): mintha a képviselQ és a képviselet nem a fogadó állam területén lennének. /ma már nem vallják, a küldQ államnak volt kedvezQ/
A képviseleti jelleg elmélete (Wicquefort): A diplomata uralkodóját képviseli, különleges státusz, az uralkodók pedig egyenrangúak. A követ olyan, mintha az uralkodó ott lenne. A kiváltságok és mentességek arra mutatnak, h. ezzel a fogadó állam képviseletében eljáró állam méltóságát, függetlenségét és szuverenitását tartják tiszteletben. /monarchikus kor maradványa, küldQ államnak volt kedvezQ/
Modern, funkcionális elmélet: a diplomáciai funkció szükségleteihez kötQdik s így módot ad a kiváltságok és mentességek korlátozására, a fogadó állam kötelezettségeinek és a küldQ állam igényeinek kiegyensúlyozására.
A gyakorlat a 2 utóbbi elméletet elegyíti.

Bécsi egyezmény: a kiváltságok és mentességek célja nem egyének elQnyben részesítése, hanem az, h. biztosítsa a diplomáciai képviseleteknek, mint államok képviselQinek feladatuk eredményes teljesítését.



A diplomáciai képviselet kiváltsága és mentességei

a) a hivatalos érintkezés szabadsága: a fogadó állam köteles biztosítani a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben
- ide tartozik az, hogy a poggyászokat nem lehet kinyitni, visszatartani valamint a kapcsolattartáshoz szükséges valamennyi eszköz használatára jogosult, bár a rádióadó mqködtetéséhez a fogadó állam hozzájárulása kell

b) sérthetetlenség: a fogadó állam nemcsak nem sértheti a képviselet helyiségeit és javait, de köteles is azokat minden szükséges lépéssel megvédeni ellenQrizetlen elemek támadásaitól

- a képviselet helyiségei sérthetetlenek, nem kutathatók át, nem ellenQrizhetQk, a fogadó állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni ezek védelmére
/ha a diplomáciai misszió a fogadó állam felhívására szqnik meg, fennmaradnak-e a mentességek? Hasonló a megszállt országokban mqködQ képviseletek helyzete: nki gyakorlat nem ítéli el ált.-ban az ilyen lépéseket (de az irattárak és okmányok sérthetetlensége ekkor is abszolút jellegq!) / 96.dec-tQl- 97.ápr-ig gerillák tartották fogva a limai japán nagykövetség személyzetét és vendégeit, a perui terroristaellenes alakulatok Japán engedélye nélkül behatoltak és kiszabadították a túszokat, Japán nem tiltakozott./. De más a helyzet, ha a BT a megszállást elítélte.

- a diplomáciai menedékjog v. asylum (asile diplomatique): az épületek sérthetetlenségével függ össze és a politikai okokból üldözöttek esetében merül fel., bár a részletszabályozások jelentQsen eltérnek államonként, a bécsi egyezmény hallgat róla, a kormányok alapvetQen ellenzik még polgárháború esetén is.
/Mo. 44. német megszállás: Kállay min.elnököt atörök nagykövetség fogadta be, 56. Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült a szovjet csapatok elQl/

A nagykövetség eldöntheti kit részesít mentességben, kinek ad menedékjogot.

- az ingóságok, irattárak, okmányok, közlekedési eszközök mentesülnek az igénybevétel, foglalás vagy végrehajtás alól
- jármq: - nem tartóztatható fel, kerékbilincset sem kaphat
- szabályokat be kell tartania (KRESZ, papírok, biztosítás)
- bírság alól mentesülnek
- közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti

A diplomáciai képviselQk kiváltságai és mentességei

a) személyi sérthetetlenség
- nem lehet letartóztatni, Qrizetbe venni
- a fogadó állam tisztelettel bánik vele és minden megfelelQ intézkedést megtesz személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására
- biztosítani kell a szabad mozgást és közlekedést /ezt csak tv.einek és rendeleteinek megfelelQen, állambiztonsági okokból korlátozhatja biz. övezetekben/
- csak a diplomatára vonatkozik, pl. bqnsegédre nem!
- addig áll fenn, amíg a diplomata misszióban van, ha magánemberként visszamegy és még a bcsel. Nem évült el, felelQsségre vonható. /ha a bcsel. A diplomata tevékenységgel összefügg, mentesül alóla magánemberként./



b) igazságszolgáltatási mentesség
- teljes körq büntetQjogi mentesség, még ha hivatali hatáskörén kívül jár is el
- polgári jogi és közig-i jogi mentességet is élvez, kivéve a fogadó állam területén elhelyezkedQ magántulajdonú ingatlannal kapcsolatos pereket, v. ha örökös/hagyományozott/hagyatéki gondnok/végrendeleti végrehajtó, ill. ha az hivatali funkcióin kívül folytatott szabadfoglalkozással v. kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos.
- a végrehajtási mentességet is átfogja
- az igazságszolgáltatási immunitásról le lehet mondani /fr. Bírói joggyakorlat szerint a lemondásnak egyértelmqnek, de a küldQ állam jóváhagyásán kell alapulnia./

A diplomáciai képviselQ mentessége nem vonja Qt ki a fogadó állam joghatósága alól!

c) pénzügyi kivételek és vámszabadságok (exemptions fiscales et franchises douanières)
- nem fizet adókat /kivéve pár esetben tk. 360.o./
- egyenes adók alól nem mentesül, határon átjövQ csomag: vámmentes

A vámok alóli kivételeket hagyományosan a nemzetközi udvariasság szabályai közé sorolták.

d) családtagok kiváltságai és mentességei
- a diplomatáknak járó mentességeket élvezik, de ennek elQfeltétele, h. az illetQk ne a fogadott állam állampolgárai legyenek, de a diplomatával közös háztartásban éljenek.
- kiterjednek a fogadó és a küldQ állam között utazó diplomatára, a vele együtt vagy tQle külön utazó családtagokra a tranzit államok területén is /ott is sérthetetlen és minden szükséges mentesség jár neki/.

e) az alkalmazottak kiváltságai és mentességei
-az igazgatási és mqszaki személyzetre és családjukra teljesen kiterjed
-a kisegítQ személyzet: csak ahivatali ügyekkel kapcsolatban, családjukra nem terjed ki
-a képviselet tagjának magánalkalmazottai: adó és illetékmentességet élveznek az alkalmaztatásuk folytán kapott illetményekre nézve


61.tétel Diplomáciai kapcsolatok és nemzetközi szervezetek

A nemzetközi szervezetek és a követségi jog
Az államok nagyon sok szervezet mellé akkreditáltatnak kiváltságokat és mentességeket élvezQ képviselQket. Több nemzetközi szervezet maga is küld az államokhoz akkreditált diplomáciai képviselQket.

ezen esetben 3 sajátossága van a képviseletnek:
1. az alkalmazható jog még nem annyira kiforrott, s a kodifikációt a Nemzetközi Jogi Bizottság 1991-ben abbahagyta, de az látszik, hogy az aktív és a passzív követségi jog jobban szétválik
2. jogalapja a funkcionalitás, azaz a diplomáciai funkciókból erednek a kedvezmények
3. három érdeket kell egyeztetni: a küldQ államét, a fogadó szervezetét és a székhelyállamét

A szervezet tisztségviselQire vonatkoznak speciális szabályok, de a többi területen nincsenek szilárd elvek: a gyakorlat szerint csak egészen rendkívüli esetben akadályozhatja meg a székhely állam a szervezet által meghívott személyek belépését. Nem köteles azonban számukra kiváltságokat és mentességeket biztosítani, bár ez is elQfordul.

A nemzetközi szervezetek mellett létesített állami képviselet
a) szervezet mellé akkreditált állandó képviseletek
-az 1975. évi bécsi egyezmény a szervezet tagállamait állandó képviseletre, a nem tagokat megfigyelQi képviselet felállítására jogosítja

Adaptációk:
ð a kiváltságok és mentességek funkcionális jellegqek
ð nincs agrément-eljárás, bár értesítési kötelezettség van
ð a persona non grata-nak minQsítés intézménye sem létezik
ð a küldQ államnak van visszahívási kötelezettsége súlyos jogsértés esetén
ð a székhely állam a küldQ állammal való konzultáció mellett biztonsági intézkedésekre jogosult

A jogokat és kötelezettségeket nem érinti az állam, ill. kormányelismerés hiánya, a diplomáciai kapcsolatok léte vagy megszakítása sem.
/Az ENSZ-ben sem az Alapokmány, sem a kiváltságok és mentességek egyezményei nem tartalmaznak idevágó szabályokat. A Közgyqlés határozat és az USA-val kötött székhelyegyezménye és a svájci kormány 1948.03.30-ai döntése az irányadó:

A vezetQt leszámítva a képviselet minden tagja csak a 3 érdekelt fél egyetértésével nevezhetQ ki és a persona non grata-nak nyilvánításra is módot ad. A el nem ismert kormányoknak nyújtott könnyítések szqkebb körqek.

/Ha egy ország, pl. mint Franciaország, sok nemzetközi szervezetnek (UNESCO, OECD, WEU, Európa Tanács& ) is székhelyet ad, törekszik arra, h. a vonatkozó kiváltságok és mentességek túlzottan ne térjenek el egymástól./

b) szervekhez vagy konferenciákra küldött delegációk
Az 1975. évi bécsi egyezmény alapvetQen a speciális diplomáciai missziók 1969. évi egyezményét követi, jelentQsen meghaladja azonban az ENSZ-székhelyegyezményekben rögzített és a regionális szervezetek gyakorlatából kikövetkeztethetQ elvek

A nemzetközi szervezetek képviseletei
- a képviselQk a szervezet ügynökei (agent), s általában tisztviselQi => jogosultak a kiváltságokra és mentességekre, gyakorlatilag a szervezetek nagyköveteinek tekintik Qket

a) államok mellett:
állandó képviseletek ”! speciális missziók (az ad hoc diplomácia szabályai transzponálhatók)
- állandóként gyakoriak a támogatási-fejlesztési missziók és információs központok
A külön megállapodásokban rögzített jogi helyzet emlékeztet a diplomatákéra, de a funkcionalitás mellett a specialitás elve is korlátot jelent, bár gyakorlatilag az ENSZ helyi „nagykövetének” tekintik.

Szervezet rendkívül ritkán létesít nem tagállam mellett állandó képviseletet /az EU USA-beli képviselete diplomáciai státuszt élvez (1971) az EU Mo-on is képviseletet létesített és több olyan államban is, amellyel társulási megállapodást kötött/



b) más nemzetközi szervezetek mellett:
A szervezetközi együttmqködés egyre jellemzQbb s eljuthat odáig, h. egy szervezet egy másikba belépjen.
Tagsági vagy megfigyelQi jogú képviselQikre mutatis mutandis az államoknak a szervezet mellett létesített képviseletének szabályai alkalmazhatók.


62.tétel Konzuli kapcsolatok

Történelmi kialakulása

- az ókori Hellász is ismerte proxenosz név alatt, Rómában pedig patronus intézménye hasonlítható hozzá, XII.sz. olasz városállamok delegáltak konzulokat a levantei államok kikötQibe, h. ellenQrizzék ottani hajóikat és védjék polgáraikat

- A konzuli joganyagban az írott jog megelQzte a szokásjog kialakulását
- alapja a kétoldalú konzuli megállapodások és az azokra támaszkodó belsQ jogi jogalkotás és joggyakorlat
- a konzuli kapcsolatokról 1963-ban fogadták el a bécsi egyezményt, amely a Nemzetközi Jogi Bizottság által kidolgozott egyezményre épül

A konzuli kapcsolatok a mai nemzetközi jogban
- elQsegítik a népek közötti baráti kapcsolatok fejlQdését, és
- biztosítja a más állam területén külföldiként lévQk számára a védelmet és segítséget;
ezért a konzuli tisztviselQk, ill. az alkalmazottak kiváltságai és mentességei, a konzulátus helyiségeinek és irattárának sérthetetlensége szintén a nemzetközi jog igen mélyén rögzült elvei.

A konzuli intézmény
a) konzuli kapcsolatok létesítése és megszüntetése

A konzuli posztok: az államnak egy másik állam területére telepített közszolgálatai.
-a kölcsönös beleegyezés elve itt is érvényesül
- mivel a konzuli kapcsolatok lényegében csak közigazgatási jellegqek, létük nem függ a diplomáciai kapcsolatokétól, sQt akár az állam elismerése nélkül is lehetséges. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása pedig nem vonja maga után a konzuli kapcsolatok megszakítását.
- a küldQ állam a fogadó állam hozzájárulásával több konzuli posztot is létesíthet: ezeket konzuli kerületeknek nevezzük /Romániában: kolozsvári fQkonzulátus és bukaresti konzulátus is van/.

Felépítés: FQkonzul  konzul  konzuli ügynök

b) exequatur
-jelentése: hajtassék végre
-a konzuli poszt vezetQjének kinevezése konzuli pátenssel történik /a konzuli kerületét is meghatározzák benne/, melyet az államfQnek kell tudomásul vennie pl. Fro.-ban a köztársasági elnök rendelettel adja meg /H" agrément, csak itt a fogadó állam azután egyezik bele, miután már megérkezett/

-az állam idegen állampolgárt is kinevezhet, ilyenkor tiszteletbeli konzulnak (consul honoraire) nevezik, akinek tényleges költségeit utólag megtéríti az állam; van kereskedelmi konzul is (consul marchand), Q az esetek jelentQs részében a kereskedelem területén dolgozik
X% hatáskörük a küldQ államtól függ, irattáruk mentességet élvez

c) funkciói
- nem politikai, hanem kizárólag közigazgatási jellegqek
ð a küldQ állam természetes és jogi személyeinek védelme
ð államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztése
ð küldQ állam polgárai javára biz. igazgatási feladatok elvégzése /hagyatéki hirdetések, örökös keresése, anyakönyvvezetés, eltqntek-holtak keresése/
ð figyelemmel kíséri a küldQ állam lobogója szerinti hajókat, repülQket és személyzetüket
ð és szükség esetén segítséget nyújt.

A maastrichti szerzQdéssel beállított, új 8-C cikke a római szerzQdésnek tárgyalásokat irányoz elQ, h. 3.államok elfogadják, h. területükön bármely tagállam minden közösségi honos tekintetében konzuli joghatóságot gyakoroljon.

Konzuli kiváltságok, mentességek

Az állampolgár számára biztosítani kell, hogy a konzulátushoz fordulhasson!!

1) konzuli poszt kiváltságai és mentességei
ª% konzulátus helységeinek sérthetetlensége, csak a kizárólag konzuli tevékenység céljaira használt részek tekintetében áll fenn, s így nem terjed ki a konzul rezidenciájára
ª% hivatalos érintkezés szabadsága és védelme, megegyezik a diplomáciaival /konzuli poggyász védelme kevésbé abszolút/
ª% abszolút mentességet élvez az irattár
2) a konzuli személyzet kiváltsága és mentességei
ª% konzuli tisztviselQ személyi sérthetetlensége szqkebb, súlyosabb bqncselekmény esetén letartóztatható, de azonnal értesíteni kell a konzulátus vezetQjét, vagy ha ellene irányul, akkor a küldQ államot, az eljárást a lehetQ leggyorsabban kell lefolytatni
ª% az igazságszolgáltatási mentesség is csak a konzuli hatáskörben végrehajtott cselekményekre vonatkozik, sQt még azokra sem vonatkozik, ha a polgári igény a konzuli tisztviselQ v. konzulátusi alkalmazott által kötött szerzQdésre vonatkozik, amelyet azonban nem a küldQ állam kifejezett vagy hallgatólagos felhatalmazása alapján kötött v. a fogadó államban bekövetkezett jármq-, hajó- v. repülQbalesettel függ össze.
ª% vámmentesség: beköltözés + hazaköltözés
Ha a konzuli tisztviselQ a fogadó állam állampolgára v. állandó lakosa, személyi sérthetetlenséget és igazságszolgáltatási mentességet csak hivatali hatáskörben eljárva végrehajtott hivatali aktusaiért élvez /bár a fogadó állam ennél kedvezQbb elbánást is nyújthat./

Sok ország a diplomáciai képviselet egyik tagjára bízza a konzuli feladatokat (kell hozzá a fogadó állam beleegyezése), ilyenkor diplomáciai védelem illeti.

A konzul és beosztottjai a megfelelQ diplomáciai rangokat, ill. beosztásokat viselik, diplomáciai kiváltságokban és mentességekben részesülnek, de külszolgálatuk során végig konzuli tevékenységet végeznek.

Más államok ott, ahol indokolt, gyakran a nemzetközi szervezet mellett létesített képviselet vmelyik tagját nevezik ki konzulnak. Ez adott esetben a mentességek tekintetében konfliktust is jelenthet.
’! az állampolgár számára biztosítani kell, hogy a konzulátushoz fordulhasson!!

La Grande ügy
- német férfi megölte amerikai barátnQje anyját és apját, ezért Virginiában halálra ítélték, és nem engedték a konzulhoz fordulni
’! a NB ezt elítélte és kimondta, hogy kötelezQ ezt a lehetQséget biztosítani


Kiegészítés a Diplomáciai - Konzuli kapcsolatok részhez:
(Magyar rendszer)


Diplomáciai rangok: ezeket a rangokat adják, életre szólnak, nem csak a megbízatás idejéig!
/alulról felfelé/

Segéd attasé’!Attasé’!3. titkár’!2. titkár’!1. titkár’!2. osztályú tanácsos’!1. osztályú tanácsos’!Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter (= Követtanácsos)’!Nagykövet

Külképviselet/misszió felépítése: /felülrQl lefelé/

Nagykövet: - fogadó állam államfQjéhez van akkreditálva
- politikai beosztott
- miniszter tesz rá javaslatot, államfQ nevezi ki
- misszió elsQ embere

~ Bilaterális nagykövetség (kétoldalú): 2 ország diplomáciai kapcsolataival foglalkozik
~ Nemzetközi szervezet mellé akkreditált nagykövetség: Brüsszelben EU, NATO  nagyköv.

1országban nemcsak 1 nagykövetség lehet, pl: Olaszország Róma: bilaterális +Vatikáni

ElsQ beosztott: - szakmai diplomata
- többi diplomata feladatát koordinálja
- tanácsot ad a nagykövetnek
- nagykövet  elsQ beosztott viszonyát a politikai - közigazgatási államtitkáréhoz lehetne hasonlítani

Sajtó  Kulturális attasé: - a kulturális, sajtó feladatokkal Q van megbízva

Katonai attasé: - önállóan viszi az ügyeit, csak tájékoztatnia kell a nagykövetet

Külgazdasági attasé: - gazdasági ügyekért felel
- ITD Hungary

Turisztikai attasé

Admin.-ok: technikai személyzet: gazdaságis, sofQr, hivatalsegéd&

Konzul/fQkonzul: NEM diplomata!!! Az Q rangja, csak a kinevezés idQtartaméra szól.
- független, segítQ szolgálat
- felügyeli, de nem irányítja a nagykövet
- nem szakmai diplomata, csak diplomata státusza van
- Q is része a nagykövetségnek, Mo-on ált. diplomata és ált. jogász látja el ezt a posztot
- van külön konzuli vizsga: bizottság elQtt zajlik, bizottság tagjai: BM+IM+KÜM-bQl, +gyakorlat, +jogszabályok ismerete&

Szakdiplomaták: - diplomáciai ranghasználatuk van
- bizonyos feladatokat látnak el
- állandó képviseleten dolgoznak
- KÜM-nek kölcsönbe vannak adva, kihelyezés alatt KÜM állományba kerül, mintha ott dolgozna

Magyar Kulturális Intézet Igazgatója: - ált. diplomata státuszt kap Q is /pl. Románia/, hogy élvezhesse a mentességeket és kiváltságokat, megkönnyítsék az eljárási szabadságát és ahogy bánnak vele

Rotációval küldik ki a diplomatákat, 4-5 évente, ált. szeptembertQl /családoknál a gyerekek iskoláztatása miatt/


64.tétel A viták nem bírói típusú rendezése az államok között

Vitarendezési módok a történelem folyamán:
Az ókori görögök vitarendezésére jellemzQ volt a vitában részes felektQl független döntéshozó(k) alkalmazása.
Umma-Lagas városok Kr.e. 2400-2600 korábbi határvitáik lezárásaként kötötték meg a történelem elsQ nemzetközi szerzQdését.
Mindezen pozitív példák ellenére a kezdeti idQszakra még az erQszakos úton történQ vitarendezések voltak jellemzQek.
Egyház szerepe:
-VII. Gergely pápa már jogosult volt nemzetközi viták eldöntésére.
-1493 spanyol-portugál érdekszférák elhatárolásához kérték VI. Sándor pápa közremqködését, ennek eredménye az 1494-es zaragozai megállapodás.
-Zsinatokon nem csupán egyházi, hanem államközi kérdésekkel is foglalkoztak.
IdQvel fokozatosan csökkeni kezdett a viták fegyveres eldöntése, a királyok utolsó érve lesz a fegyveres erQszak.
USA függetlenné válását követQen szerzQdést kötött a viták békés rendezésére. /Jay-szerzQdések/
ElsQ választottbírósági jellegq vitarendezésre az Alabama ügy kapcsán került sor:
Az amerikai polgárháború során az északiak blokád alatt tartották a déliek kikötQit. Mivel így az északiak fölénybe kerültek, a déliek elhatározták, hogy Angliában fognak hajót építtetni. Az angolok lepáncélozták és a legmodernebb haditechnikával szerelték fel az Alabama nevq kereskedelmi hajót. Csakhogy Angliában törvény tiltotta, hogy bármelyik félnek hadihajót vagy hadianyagot szállítsanak, ha az ország a háború során semleges maradna. USA kormánya többször felszólította Nagy-Britanniát, hogy állítsa le a hajó átalakítását, vagy biztosítson lehetQséget az amerikaiaknak a fellépésre. Anglia ennek nem tett eleget. Arra hivatkozott, hogy a déli államok és egy angol cég közötti magánjogi szerzQdésrQl van szó, és így a demokrácia szabályai tiltják, hogy beavatkozzon. Az Alabama a polgárháború során összesen 70 hajót süllyesztett el. Anglia, hogy helyreállítsa a jó kapcsolatot USA-val, kezdeményezte egy választottbíróság felállítását, és felhívta USA-t jelentse be kárigényét. /1 angol, 1 amerikai, 3 pártatlan bíró/
1899 és 1907: Hágai konferenciák
Az orosz delegáció igen aktív, javasolja, hogy a viták békés rendezésére vonatkozó szabályokat foglalják írásba.
1907 Megújították és kibQvítették az 1899-es hágai egyezményt.
Mintául szolgált a Dogger bank-i incidens megoldására felállított választottbíróság mqködése.
Az eset az orosz-japán háborúhoz kapcsolódik. Kínában az európai országoknak számos bérlete volt, Port-Artur Oroszországhoz tartozott. 1904-ben Japán elpusztította az ott állomásozó orosz flottát. Erre válaszként megbízták Rozsgyeszvenszkijt, hogy Kornstadt felQl indulva az Égei-tengeren keresztül indítson támadást a japánok ellen. Dánia felett nem sokkal a hatalmas ködben véletlenül szétlövetett egy angol halászflottát. Az incidens elrendezésére felállítottak egy választottbíróságot / 2 részes fél és 3 pártatlan: amerikai, francia, osztrák-magyar bíró/.
Az 1907-es egyezményhez a civilizált világ minden állama csatlakozott.
Azóta sem került sor komolyabb változtatásra.

Ma az erQszak alkalmazásának tilalma imperatív norma és ebbQl automatikusan következik a viták békés rendezésének kötelezettsége is. Ezt rögzíti: az ENSZ Alapokmányban a 2. cikk 3§ és 33. cikk, valamint a 2625. közgyqlési határozat.

33. cikk: Minden olyan esetben, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelQtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választottbírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni.

A viták békés rendezése eszközeinek kiválasztásában az államoknak jóhiszemqen és az eredmény elérésére irányuló szándékkal kell eljárniuk. A részletszabályok normatív rendszerének kiépítése a sokoldalú nemzetközi szerzQdések és esetleg modellszabályok révén történik.
Egyetemleges szinten az 1899. és 1907. évi hágai egyezmények, az 1928-as választottbírósági akta, az 1958. évi válsztottbírósági mintaszabályok. Az ENSZ égisze alatt egy különbizottság kidolgozta „az államok közötti viták békés rendezésének kézikönyvét”.
Regionális szinten: az AÁSZ-ban az 1948-as bogotai charta, Európa Tanács 1957, EBESZ: „1991-es la valettai alapelvek” és 1992. évi stockholmi „ európai békéltetési és választottbírósági egyezmény”.

A nemzetközi jog nem írja elQ egy módozat alkalmazását, az ENSZ Alapokmány 33. cikke is példálózó és nem privilegizáló felsorolást ad.
A viták rendezésének un. manilai nyilatkozata szerint: A nemzetközi vitákat az államok szuverén egyenlQsége alapján és az eszközök közötti szabad választás elvével összhangban, az ENSZ Alapokmányból folyó kötelezettségekkel és a nemzetközi jog és igazságosság elveivel összhangban kell rendezni.
Az államok akár le is mondhatnak különbözQ szerzQdéseikben az eszközválasztási szabadságukról. /ENSZ: Biztonsági Tanács és a Közgyqlés gyakorolja ezt hatáskört, EBESZ-ben ilyen a la valettai mechanizmus./
Az államok saját belátásuk szerint még akár kombinálhatják is a különbözQ vitarendezési módozatokat.

Az országok számos esetben hangsúlyozzák vitájuk politikai jellegét /melyre a bírói rendezési forma nem alkalmazható, következésképpen nem is születhet kötelezQ döntés/, holott a való életben a politikai és jogi elemek különbözQ egybefonódása a jellemzQ.
USA Nicaraguával szemben fennálló vitáját egyértelmqen politikai jellegqnek minQsítette, így nem ismerte el a bírói rendezési típust. NB válasza USA pergátló kifogására: a békefenntartás érdekében a Bt-nek politikai jogosítványai vannak, a bíróságnak pedig igazságszolgáltatási funkciói. A két szerv ugyanazon események tekintetében tehát elkülönülQ, de egymást kiegészítQ funkciókat hajt végre.

A kettéválasztás a gyakorlatban nem sok eredményt hoz, hiszen a tárgyalásnak, mint politikai módozatnak is lehet célja az alkalmazandó jog meghatározása /jogi kérdés/, a választottbíróságot pedig fel lehet jogosítani arra is, hogy ex aequo et bono döntsön, méltányossági alapon.

Vitarendezés:
csak a vitában álló felek
kívülállók részvétele
a.)-megoldást kimondó rendezési mód/kötelezQ döntés
b.)-nincs kötelezQ döntés (közbelépQ fél segít, közvetít, részletkérdésekben határoz, megoldást javasol)
Nem bírói típusú vitarendezés (államközi eljárások)

Az államközi eljárások
Nem bírói típusú vitarendezés a nemzetközi szervezetek keretei között

A felek mindig szabadon dönthetnek arról, hogy maguk között lerendezik a vitát, vagy adott esetben egy harmadikat is bevonnak. Kérdés, hogy a harmadik részt vesz a tárgyalásokon vagy sem, illetve hogy a vita kialakulása után kérnek fel valakit, esetleg testületet állítanak fel, vagy már egy eleve létezQ szervhez fordulnak.

I.)-Diplomáciai tárgyalás
Apáti István: diplomáciai alkudozások
A viták békés rendezése kötelezettségének ez a minimuma szokásjogi alapokon nyugszik. A tárgyalási kötelezettség attól fogva beáll, hogy a felek között vita alakult ki.
A tárgyalás gyakran eleme egy komplexebb folyamatnak, amely más vitarendezési módhoz kapcsolódik, vagy éppen ahhoz vezet.
ElQfordulhat, hogy a bírósághoz fordulásnak a tárgyalások formálisan is jogi elQfeltételét képezik: elQzetes tárgyalások kimerítésének -elve. Ez azonban nem szokásjogi jellegq, hanem csak külön szerzQdéskötési kötelezettségvállalás alapján érvényesíthetQ.
NB: az ehhez hasonló cikkekre alapított kifogást több esetben is elutasította és úgy vélte, hogy akkor is elé lehet terjeszteni keresetet, ha a tárgyalások még folynak. (Égei-tenger kontinentális talapzat ügye)
A tárgyalás csupán logikai elQfeltétel, s nem jogi. (mint pl. a belsQ jogorvoslati fórumok kimerítése a diplomáciai védelem esetén). Amerika kifogásolta, hogy Nicaragua nem merített ki minden tárgyalási lehetQséget mielQtt a NB-hoz fordult volna. Ennek a kifogásnak a bíróság nem adott helyt.
Arra is volt már azonban példa, hogy maga a bírói fórum utasította jóhiszemq tárgyalásra a feleket. (A halászati ügyekbeni kompetencia ügye /Anglia c. Írország/

A kötelezettség terjedelme
E kötelezettség sohasem formális, és nem csak abban áll, hogy kezdjenek tárgyalásokba, hanem abban is, hogy amennyire lehetséges megállapodásokra jussanak. A felek nem csak nem viselkedhetnek rosszhiszemqen, hanem meg kell próbálniuk érvényesíteni a méltányossági jogelveket. (Északi-tengeri kontinentális talapzat elhatárolásának ügye)
Elvben a tárgyalási kötelezettség nem jelenti a közösen elfogadott megoldás elérésének kötelezettségét. A tárgyalásokat addig kell folytatni, amíg lehetséges. Ha van esetleg szerzQdéskötési kötelezettség, az nem ezen, hanem egy külön egyezményen alapul. Pl. ún. devolúciós szerzQdések alapján az újonnan függetlenné vált állam az utódlási szerzQdések megkötésérQl tárgyal: ezek célja h a szerzQdésekben részessé váljon. /D-Ny Afrika ügyében is.
A gyakorlatban a felek lehet, hogy mellQzik a jogi érvek alkalmazását, vagy minimálisra szorítják azokat, és inkább politikai kérdéseket vitatnak meg. Abban az esetben, ha az ügyet bírósági útra kívánják terelni jelentQsége lesz minden olyan nyilatkozatnak, melynek jogi tartalma van, hiszen a korábbi nyilatkozatok kötik a nyilatkozót.
Estoppel elv: Nyilatkozathoz való kötöttség elve (nem a közvetlen tárgyalás során érvényesül elsQsorban).
PL.: Északi-tengeri kontinentális talapzat ügye: Németország  sem jogok, sem kötelezettségek tekintetében  sohasem hivatkozott egy bizonyos kontinentális talapzatról szóló 1958-as genfi nemzetközi egyezményre. Noha aláírta, de nem ratifikálta. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogyha Németország, akár csak jogok gyakorlása érdekében hivatkozott volna erre a szerzQdésre, akkor nem háríthatta volna el a szerzQdés kötelezQ voltát.

A tárgyalás módozatai
Lehet kétoldalú és sokoldalú. Gyakran a kongresszus, illetve a konferencia kifejezést használták: mára a nem bilaterális tárgyalások túlnyomó részét konferenciának nevezik. /doktrína: kongresszus-politikai, konferencia-jogi dokumentumot fogad el.
Magas politikai szinten (államfQ, kormányfQ, miniszter), vagy szakértQi szinten (egy adott konfliktus rendezésére.)
Bizonyos problémákra irányozzák elQ (1979-es genfi egyezmény: határokon átjutó légszennyezQdésrQl), vagy részletszabályok pontosítására (1972 szovjet-finn megállapodás a kontinentális talapzat határához közel esQ vetQdések kiaknázásáról.)


II.)-Jószolgálat
A feleknek mindig módjukban áll államokat vagy nemzetközi szervezetek bevonni a vitarendezésbe. Harmadik bevonása nemcsak a tárgyalásokat könnyítheti meg azzal, hogy enyhíti a feszültséget, hanem garantálhatja adott esetben a letárgyalt megoldás tiszteletben tartását is.
E szokásjogi intézményt az 1899-es hágai egyezmény kodifikálta.
A jószolgálat (good offices) 3. állam kezdeményezésére, az egyik vagy mindkét fél felkeresésére valósulhat meg.
A harmadik állam erkölcsi-politikai befolyását arra használja, hogy megteremtse vagy helyreállítsa a két fél kapcsolatát, megkönnyítse a tárgyalás megszervezését, de magukon a tárgyalásokon közvetlenül már nem vesz részt.
Pl.: 1946 az USA a Kambodzsa feletti protektorátust gyakorló Franciaország és Thaiföld vitájában

III.)-Közvetítés /mediation
Szintén az 1899-es hágai egyezmény kodifikálta.
A közvetítés –akár felajánlott, akár felkért formában- már túlmegy a puszta jószolgálaton, már a tárgyalásokon is részt vesz, javaslatokat tesz a nézQpontok közelítése érdekében, de nem kényszeríti a felekre a megoldást. (Adott esetben pl. elQfordulhat, hogy egymást nem, de a közvetítQ felet már elfogadják államként.)
Pl.:
1976: USA Egyiptom és Izrael Camp David-i megállapodásain
1995: USA a délszláv konfliktust lezáró, Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti daytoni megállapodások lezárásában
1993: Norvégia és az USA Izrael és a PFSZ konfliktusában
A vitában álló felek szabadon dönthetnek, hogy a közvetítés eredményeit elfogadják-e vagy sem.

A közvetítést és a jószolgálatot végezheti harmadik kormány képviselQje, de független személyiség, sQt nem kormányközi szervezet is.(Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága)
A közvetítés és a jószolgálat lehet egyéni és kollektív a gyakorlók száma szerint.
A jószolgálat és közvetítés felajánlását mindegyik fél visszautasíthatja.
Az államok azért kedvelték e két vitarendezési típust, mert ezek maximálisan tiszteletben tartják szuverenitásukat.

IV.)-Ténymegállapítás
Egy jogvita eredetéül szolgáló tény fennállásának, természetének, kapcsolódó körülményeinek a megállapítása, és mindennek a felek részére készített jelentésben való rögzítése anélkül, hogy a felek közti jogvitát érdemben eldöntenék.
Rendszerint kollegiális testület, ténymegállapító bizottság végzi.
A felek közötti megállapodás hozza létre, amely a vizsgálandó tényeket, az összetétel módját és idejét, illetve a bizottság jogkörét is rögzít
Maga a jelentés nem rendelkezik egy választottbírói ítélethez hasonló kötelezQ erQvel, de az általa megállapított tényeket már nem lehet kétségbe vonni. A ténymegállapítás ezért értelemszerqen a többi vitarendezési mód kiegészítése, de értelemszerqen minél hamarabb kell rá sort keríteni.
Egyezményes alapok:
Az 1899. évi hágai egyezmény az orosz Martens kezdeményezését tükrözi.
1907. évi hágai egyezményben már a dogger banki incidens választottbírósági összetételre emlékzetetQ szabályait is átvette. (ezen incidens kapcsán a bizottság már felelQsségi kérdésekbe is belebonyolódott, ami nem túl szerencsés) 9. cikk: akkor alkalmazható, ha a nemzetközi vita tárgya sem becsületét, sem lényegi érdekeit nem sérti a feleknek.
1977. évi I. genfi kiegészítQ jegyzQkönyv 90. cikke ténymegállapító bizottságok felállításáról rendelkezik a a humanitárius nemzetközi jog megsértésének gyanúja esetén.
Pl.:2000 febr. ciánszennyezéskor a felmerült kárt igyekeztek megállapítani, dogger banki incidens, hukki incidens

V.)-BékéltetQ bizottság
Nem szerepel szó szerint az 1907. évi hágai egyezményben. Voltaképpen a közvetítés egy sajátos formájáról van szó.
A békéltetetés a vitának a felek által létrehozott vagy már korábban is létezQ és a felek által elfogadott szerv elé terjesztése, hogy az a megoldás érdekében javaslatokat tegyen.
Ténymegállapítást is végezhet, de a jogvitát eleve összes aspektusában vizsgálja.
Nem szokásjogi jellegq, mindig egy konkrét megállapodásra nyúlik vissza, amely a vita felmerülése elQtti, vagy akár utáni is lehet.
Az eljárás kontradiktórius jellege miatt emlékeztet a bírói fórumokra, de mégsem az, hiszen nem rendelkezik kötelezQ döntési jogkörrel.
EredendQen fakultatív jellegq, de be lehet építeni egyes intézményekbe is.
1992. stockholmi egyezményben pl. kötelezQ hatáskörq békéltetQ bizottságról van szó
Bizonyos egyezmények saját értelmezésük vagy alkalmazásuk kapcsán is felvetik a békéltetQ bizottság lehetQségét:1966 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
1969. évi bécsi egyezmény valamely szerzQdés semmisségével, megszqnésével vagy felfüggsztésével összekapcsolódó jogviták rendezésére
Emberi Jogok Európai Egyezménye 28.cikk
Pl.:
Kambodzsai területi vita kapcsán 1947 Franciaország és Thaiföld között
1980 megállapodás a Jan Mayen sziget körüli kontinentlis talapzatról Izland és Norvégia között


65.tétel Az államközi viták nem bírói típusú rendezése a nemzetközi szervezetekben

A nemzetközi szervezetek beavatkozásának terjedelme
A nemzetközi szervezetek átvették az államközi keretek között kialakult vitarendezési módokat, ezzel nemcsak rendezettebbek, hanem gyakoribbak is lettek.Az ENSZ Alapokmány VII. fejezetében foglalt fegyveres kényszerítQ lépések alkalmazásától való húzódozás ellenhatásaként az V., VI., VII. fejezet adta békés nyomásgyakorlási lehetQségekkel a világszervezet rendszeresen élt a békebontó államokkal szemben.
Más szervezetekben az államok akkor fedezték fel a nem bírói vitarendezés elQnyeit, mikor szembesültek a bírói út kívánalmaival.
E vitarendezési mód nemcsak az államközi jogvitákra vonatkozik, hanem magával a szervezettel összefüggQkre, illetve a szervezetek egymásközti jogvitáira is. JelentQsen eltérnek az egyetemes és regionális szervezetek lehetQségei  részben az eltérQ tagállami szolidaritás miatt-, hisz regionális szinten az egyetemesnél keményebb és hatékonyabb technikák alakulhatnak ki.

I.)-Az általános hatáskörq egyetemes szervezetek

1.)-Nemzetek Szövetsége
Ugyan kudarcot vallott a béke megQrzésében, de technikai szempontból jól kidolgozta a vitarendezési mechanizmusokat., amelyek az egyenlQtlen erejq szuverén államok együttélésére alkalmazhaztók.
JellemzQ a Tanács és Közgyqlés konkuráló hatásköre.
11. cikk 2. §A szövetség minden egyes tagjának jogában áll a Közgyqlés vagy a Tanács figyelmét barátságosan felhívni a nemzetközi viszonyokat érintQ minden olyan körülményre, mely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét&
Pl.: Demir Kapou-i határincidens /1925/ Görögország Bulgária

Tanács /13-15. cikk/
Akár csak az egyik fél kérése esetén is jogosult volt fellépni, de a belsQ joghatósági körbe tartozó döntésekbe nem avatkozhatott be.
Valamely ország területi épségét vagy függetlenségét érintQ kérdésben a Tanács egyeztetQ eljárását írta elQ az Egyezségokmány, mely során döntési jogosultsággal nem bírt, csak ajánlást adhatott. Az egyeztetés sikertelensége esetén az ezt követQ 3 hónapon belül a felek nem folyamodhattak fegyveres eszközökhöz. Pl.:
kínai-japán ügy 1932
Leticia ügy Kolumbia és Peru 1933
Olasz-etióp ügy, mikor Olaszorszuágot szankcionálták, hogy nem tartotta tiszteletben a 15. cikk 6. §-át

A Tanács választottbírósági funkciója
Öland szigetek Finnország és Svédország között
Mossuli-kérdés
Közgyqlés
A közgyqlést a Tanács megkeresése után 15 nappal bármely tagállam vagy maga a Tanács is megkereshette.íPl.:
Kínai-japá ügy 1933, Gran Chaco ügy 1934 Bolívia és Paraguay között


2.)-ENSZ

A hatáskörmegosztás
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a szervek közötti hatáskörmegosztást, illetve a szervezetre telepített hatáskörök ügyében eszközölt változtatásokat. Anyagi szempontból az Alapokmány az Egyezségokmány megoldásait követi. Megtartja a kettQs fellépési jogosultságot, de a BT-nek egyértelmqen primátust ad a Közgyqléssel szemben. A FQtitkárnak juttatott jogosítványok hatékonysásának gyakorlati jelentQsége akkor bizonyosodott be , mikor a testületi szervek döntéshozatala megbénult.
A nemzetközi konfliktusok megelQzésérQl szóló nyilatkozat (43/51. közgyqlési határozat) egyszerre kodifikációja és magatartás kódexe a gyakorlatnak.
A Közgyqlés és a BT viszályokat és helyzeteket egyaránt megvizsgálhat.
viszály: olyan vita, amelyben nem lehet eltekinteni az érintett felek egyediségétQl
helyzet: olyan körülmény , amely az érintett államoktól függetlenül is vizsgáható
E megkülönböztetés következményekkel is jár: eljáró szerv, hatáskör, döntéshozatali mód. Ha egy helyzet nem eredményez szükségképpen viszályt, minden viszály természetétQl fogva képes lehet a békét fenyegetQ helyzet keletkeztetésére.
Az ENSZ elé csak súlyos viszályok kerülhetnek, amelyek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethet.
A vitának nemzetközinek kell lennie, nincs fellépési lehetQség a kizárólag belsQ joghatóság körébe tartozó esetekben.
Az ENSZ elé nemcsak tagállamok közötti viták kerülhetnek, sQt az Alapokmány kifejezetten megkönnyíti a nem tagállamok hozzáfordulását, mivel a béke oszthatatlan.

A jogkörök gyakorlása
A kompetens szervek funkciói azonosak: kivizsgálás, közvetítés, békéltetés + a Közgyqlés elfogadta az ENSZ ténymegállapító tevékenységének nyilatkozatát

A jogkörök is azonosak, legalábbis ami a viták békés rendezését illeti; a szervek kötelezQ jogi erQt nélkülözQ ajánlások kibocsátására jogosultak.- Amennyiben a viszály annyira súlyos, hogy a nemzetközi béke megsértésének tekinthetQ, a BT döntéseket, azaz kötelezQ jogi erejq aktusokat hozhat. /Ennyiben erQsebb az ENSZ/

A döntéshozatali eljárásban rugalmasabb az ENSZ: a Közgyqlésnek csak minQsített többség kell, a BT-n belül különleges minQsített többség /15 tagból 9 szavazata kell, de úgy, hogy ez magában foglalja az állandó tagok egybevágó szavazatát. /A Nemzetek Szövetségében még a Tanácsban képviselt államok egyhangú egyetértésére volt szükség/

Biztonsági Tanács
Az Alapokmány 24. cikke rögzíti a BT elsQdlegességét.
Ekkor már igyekeztek a BT jogosítványait egyértelmqsíteni és megerQsíteni.
VI. fejezet: viták békés rendezése a BT keretei között
VII. fejezet: nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése esetén jár el
VIII. fejezet: regionális szervek közremqködése
Ha a BT a VI. fejezet alapján jár el, nem hozhat kötelezQ döntést.
Korfu-szoros ügye: Albánia és az Egyesült Királyság között igen nagy volt a feszültség az incidenst követQen, ezért a BT összeült a kérdés megtárgyalására (1947), majd egy határozatban felhívta a két államot, hogy vigyék a Nemzetközi Bíróság elé az ügyet. Adott esetben a BT dönthetett volna úgy is, hogy saját maga mqködik közre, de mivel a VI. fejezet szerint járt el, nem hozhatott kötelezQ döntést, csupán ajánlást.

A BT megkeresése
Igen széleskörq, éppen az idQhúzás elkerülése végett.
Minden tagállam, függetlenül attól, hogy helyzetben vagy viszályban érintett-e, jogosult arra, hogy a BT figyelmét felhívja. A megkeresés nem kötelezettség, de jog, méghozzá actio popularis. Pl.:
Kambodzsa és Vietnám, illetve Kína és Vietnám (1979): indítványozó USA, Norvégia, Egyesült Királyság és Portugália/ Libanon és Egyiptom (1985): indítványozó Franciaország és Kuvait
Ha a felek nem tudják viszályukat a 33. cikk szerint rendezni, kötelesek az ügyet a BT elé terjeszteni./37. cikk/
38. cikk szerint bármely viszály esetében, valamennyi fél kérelmére eljárhat.
A Biztonsági Tanács voltaképpen ex officio is aljárhat, a felek felhatalmazása nélkül.
Nem tagállam szigorúbb feltételek mellett keresheti meg a BT-t: amennyiben maga is érdekelt fél, feltéve, hogy a jelen Alapokmányban a békés rendelkezésre vonatkozólag elQírt kötelezettségeket a viszályt illetQen magára nézve elQre kötelezQeknek fogadja el. A késQbbiekben a nem tagállamoknak joga van a tagállammal egyenlQ elbírálásra.
Bizonyos ENSZ szervek is rendelkeznek megkeresési joggal.
A Közgyqlés helyzetre hívhatja fel a BT figyelmét
A FQtitkár viszályra és helyzetre egyaránt felhívhatja a figyelmet
Ezt követQen a BT vitát nyit arról, hogy a megkeresés nyomán felvegy-e az ügyet a tanácsi napirendre. Ez eljárási kérdés, vagyis az állandó tagoknak nincs vétójoga.

A BT minden nem bírói típusú vitarendezési formát felvethet, amelyet a nemzetközi jog ismer.

Vitarendezési jogosítványinak közvetlen gyakorlása
Jogosult ténymegállapító bizottság felállítására. /2002-2003 felállítottak egy ténymegállapító bizottságot, hogy vizsgálja meg vajon Irak teljesíti-e azon kötelezettségeit, amelyek az öbölháborúban elszenvedett vereségbQl következtek. A bizottságot Hans Blix vezette/

Joga van speciális ténymegállapítást is lefolytatni, amelynek célja, annak megállapítása, hogy vajon a viszály elhúzódása vagy a helyzet fennmaradása nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.
Ha a BT-t a 37. és 38. cikkek alapján keresték meg, megoldásokat ajánlhat, azaz közvetítQi, illetve békéltetQi funkciókat gyakorol.

Általában nem saját maga jár el, hanem kormányközi bizottságot vagy tekintélyes személyiségeket bíz meg, majd intézkedéseiket utólag megerQsíti. /Jimy Carter: Bernadotte gróf ügyében/. A FQtitkárt is felhívhatja jószolgálat vagy közvetítésgyakorlására. /Irak kuvaiti inváziója 1990 + ugyanitt a fQtitkár hozott létre Bt határozat alapján egy határmegjelölQ bizottságot, amelynek döntése a felekre nézve kötelezQ volt.

Felhívás a felekhez, hogy bizonyos rendezési módot vegyenek igénybe
Pl.: Hollandia és Indonézia ügyében a jószolgálat igénybevételét javasolta. Korfu  szoros ügyében Albániának és az Egyesült Államoknak azt javasolta, hogy az ügyet terjesszék a NB elé.
Felhívhatja a feleket, hogy egy másik szerv jószolgálatait, vagy a más nemzetközi szervezetekben nyitva álló lehetQségeket vegyék igénybe.
A BT mind gyakrabban hoz létre alárendelt szerveket, melyek neki alárendelten mqködnek és ad hoc jellegqek. Lehetnek egyéniek és kollktívek, állhatnak kormány- vagy független személyiségekbQl, szakértQkbQl. Az alárendelt szerv egy már elfogadott megoldás végrehajtására is felügyelhet. /tqzszünet megfigyelése Palesztinában 1949, 1988 namíbiai megfigyelQ tevékenység/

Közgyqlés
MindenekelQtt politikai fórum. Fellépése igen hasznos, részben az állami egyenlQségre, részben pedig a tanácsi döntéshozatalra tekintettel.
A Közgyqlés hatásköre az Alapokmány értelmében általános jellegq.
Minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik, megvitathat
Felhívhatja a BT figyelmét olyan helyzetekre, amelyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek.
MegfelelQ intézkedéseket ajánlhat minden olyan helyzet békés rendezése érdekében, amelyek a nemzetek általános jólétének vagy a közöttük fennálló baráti kapcsolatok gyengítésére vezethet.

A BT és a Közgyqlés párhuzamai miatt az Alapokmány 2 ponton is korlátozza a Közgyqlést.
Nem tehet ajánlást olyan ügyben, mellyel már a BT is foglalkozik. Ez nem zárja ki, hogy a Közgyqlés az ügyet ne vitassa meg. Ajánlás meghozatalára akkor kerülhet sor, ha arra a BT felkéri vagy a kérdést napirendjérQl már törölte.

Ha az ügyben kényszerítQ lépés megtételére van szükség (VII. fejezet), az ügyet vagy a vita elQtt vagy azt követQen át kell tennie a BT-hoz.

A BT állandó tagjainak vétója miatti lebénulást ellentételezQ eszközök
1947-ben a Közgyqlés a a segédszervekrQl rendelkezQ cikkre hivatkozva az idQszaki bizottságot, Kisközgyqlést hozott létre. Az USA kezdeményezését a Szovjetunio következetesen bírálta és akadályozta mqködését. 1952-ben megszqnt.

1950. nov. 3.: 377. közgyqlési határozat már túlmutat az Alapokmány betqjén /Alkalmazták: Egyiptom 1956, Magyarország 1956, Namibia 1981, Bosznia-Hercegovina 1992& /

A Közgyqlés részére hatásköreinek gyakorlása során a viták békés rendezésének teljes skálája rendelkezésére áll. Azonban a Közgyqlés államainak nagy száma miatt közvetlenül nem tud közvetíteni vagy békéltetést folytatni. A Kgy is a BT-hez fordul, hogy ajánljon rendezési módot vagy érvényesítse azt, vagy pedig maga hívja fel a feleket azok alkalmazására.
Az Acheson-határozat keretei közt a Kgy szívesen társult a BT lépéseihez. /Palesztina 1948, Kongó 1960, Namíbia 1981/
A Kgy általában létezQ szervekre épít, esetleg új szerveket hoz létre a ténymegállapítás érdekében.


Az ENSZ FQtitkára
Az Alapokmány 99. cikke szerint: a FQtitkár a BT figyelmét minden olyan ügyben felhívhatja, amely véleménye szerint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását veszéyeztetheti. Így az eljárás akkor is beindítható, ha az államok ezt nem kezdeményeznék.
A Nemzetek Szövetségében a FQtitkár szerepe tisztán adminisztratív volt.
ENSZ FQtitkárok: Trygve Lie, Dag Hammerksjöld, U Thant, Kurt Waldheim, Javier Perez de Cuellar, Butrosz Gali, Kofi Annan.
A Szovjetunió hosszú ideig próbált obstrukciót gyakorolni a 99. cikkel szemben, de 1987-tQl felhagyott ezzel és a fQtitkár mellett létrejött egy információgyqjtQ iroda.
A FQtitkár 1992-ben un. Békeütemtervében a preventív diplomácia eszközeit vázolta fel, ideértve az országon belüli válságok esetén használhatókat is.

A FQtitkár diplomáciai funkciókat a Kgy-tQl vagy a BT-tQl kapott mandátum alapján is elláthat.
Közgyqlés megbízásából: Kínába vitt amerikai hadifoglyok ügyében 1965, afganisztáni polgárháború ügyében 1993

BT megbízásából: indiai-pakisztáni konfliktus ügyében 1965, iraki-iráni határvidék ügyében 1974, ruandai mészárlások ügyében 1994


A FQtitkár helyzetébQl kifolyólag magától értetQdQen fordulhat a békés vitarendezés eszközeihez.
tárgyalás: Korea 1953, Szuez 1956
jószolgálat: Ny-Irán 1962
jószolgálat és közvetítés: Palesztina; Irak és Irán között 1974
közvetítéés Yemen 1963, Ciprus 1964, Rainbow Warrior-ügy 1986

II.)-A politikai jellegq reginális szervezetek

Az ENSZ és a regionális szervek közötti kapcsolat
Az Alapokmány VIII. fejezete foglalkozik a kérdéssel.
„ Az Egyesült Nemzetek azok a tagjai, amelyek ilyen megállapodásokat kötnek vagy ilyen megállapodásokat létesítenek, minden igyekezettükkel azon lesznek, hogy a helyi jellegq viszályokat ilyen regionális megállapodások, vagy regionális szervezetek útján békés úton rendezzék, mielQtt még azokat a BT elé terjesztenék.

Az Alapokmány nem állapít meg hierarchiát a létezQ mechanizmusok között.
A BT bármikor és ex officio megvizsgálhatja, nem eredményezheti-e a viszály elhúzódása, illetve az adott regionális helyzet a béke veszélyeztetését.
Ha a vitában érintett valamely fél nem részese a regionális szervezetnek, eleve nem indulhat a regionális mechanizmus.
Ha a vitában részes felek mindkét szervezetben részes államok, szabadon választhatják meg azt, amelyik hatékonyabbnak tqnik.
Ha a regionális szervezet alapokmánya esetleg tiltja a szervezeten kívüli utak keresését. Ilyenkor az egymással ütközQ szerzQdésekre vonatkozó elvek az irányadók, de a világszervezettel szemben nem valószínq, hogy mindig érvényesíthetQ egy ilyen kifogás.
Eleve a BT dönt, hogy foglalkozik-e az üggyel vagy átengedi-e azt a regionális hatóságnak. Az államok nem sértik az Alapokmányt, ha elsQként a regionális szervezethez fordulnak. Az ilyen folyamodás azonban nem jelenti akadályát annak, hogy a BT foglalkozzon az üggyel.
A Nemzetközi Bíróság elutasította, hogy elQtte elQzetesen ki kellene meríteni a regionális jogorvoslati fórumokat. Nicaraguai katonai és félkatonai tevékenységek ügye.
A BT fel is függesztheti saját eljárását, de az átengedés nem azonos a végleges elutasítással. Ráadásul a BT érdemi ajánlást is intézhet az átengedéssel érintett regionális szervezetnek.
Pl.: Csád ügyében 1982, Jugoszlávia ügyében 1991, Haiti 1991



Nem bírói vitarendezési eljárások a regionális szervezetek keretei között
Tárgyalás, jószolgálat, közvetítés, békítés csaknem minden szervezeten belül van., de nem feltétlenül elQre rögzített eljáráson alapulnak.
Az egyes szervezeteken belüli megoldások nem különböznek jelentQsen az ENSZ Alapokmányban foglalt klasszikus vitarendezési eljárásoktól.

Amerikai Államok Szervezete
Az AÁSZ Alapokmánya és a bogotai charta konkurált egymással
Az AÁSZ Tanácsa és az amerikai közi békebizottság: jószolgálat, ténymegállapítást végzett. /Panama c. USA 1959, 1964/
Új rendszer lépett be az 1967. évi buenos aires-i jegyzQkönyvvel: az AÁSZ Állandó Tanácsa és segédszereve, a viták rendezésének amerikaközi bizottsága. Van fakultatív közbelépési lehetQség, a felek közös kérésére: ténymegállapítás, ajánlás, a vita rendezésére. KötelezQ jellegq közbelépési lehetQség, az egyik fél megkeresésére is. A Tanács a Bizottságot kéri fel a ténymegállapításra, jószolgálatra. Ennek eredménytelenségérQl a Tanács a Közgyqlésnek tesz jelentést, s felhívhatja a feleket, hogy tartózkodjanak a helyzetet súlyosbító lépésektQl. A carthagénai jegyzQkönyv 1985 szerint, megszqnik az amerikaközi bizottság, helyette a Tanács hozhat létre ad hoc bizottságokat a felek egyetértésével.

Az Afrikai Egységszervezet (AESZ)
Az Addis Abebai Charta 1963 közvetítQ, békéltetQ és választottbírósági bizottságot rendelt létrehozni., amelyet a karioi jegyzQkönyv valósított meg 1964. Ennek 21 tagját az állam- és kormányfQk konferenciája nevezi ki, s alapvetQen csak a felek egyetértésével járhat el. Ha az eljárás a Tanács kezdeményezésére indul, úgy hatásköre kötelezQ. A felek együttes döntésén múlik, hogy ténymegállapítás, békéltetés vagy választottbíró eljárást foganatosítanak. Hatékonysága mérsékelt. Viszonylag sikeres volt Algéria és Marokkó, Szomália és Etiópia vitájában.

Európai Biztonsági és Együttmqködési Értekezlet EBEÉ
Az EBEÉ nem nemzetközi szervezetként is növekvQ szerepet játszik az európai vitarendezésben. Az 1994. évi budapesti csúcsértekezleten ünnepélyesen átalakították az EBEÉ-t Európai Biztonsági és Együttmqködési Szervezetté. EBESZ.
Az ún. la valettai mechanizmus 1991, voltaképpen egy személyi listát jelentQ szervezet (varsói székhelyq Demokratikus Intézmények Irodája), melyet a tagállamok egyoldalúan keresnek meg s elsQként vitarendezési módot ajánl. Ha a békéltetés nem vezet eredményre, a felek közös megegyezéssel ténymegállapításra vagy választottbírósági eljárásra kérhetik fel.
1992-ben, Stockholmban fogadták el az Európai Békéltetési és Választottbíráskodási Egyezményt. Itt a fakultatív választottbíráskodással szemben a békéltetés a részes államok között kötelezQ, részes és nem részes tagállam között fakultatív. Az öt fQs békéltetQ bizottságból egyet-egyet a két fél, hármat pedig a békéltetQ bizottság és választottbíróság irodája nevez ki. Ha a békéltetés sikertelen, a békéltetQ bizottság errQl tájékoztatja az EBEÉ Tanácsát. A mechanizmus szubszidiárius jelleg és nem érinti a létezQ vitarendezési mechanizmusokat. Az EBEÉ Tanácsa egyéb vitarendezési módok igénybevételére is felhívhatja a feleket vagy ad hoc békéltetQ bizottság létrehozást írhatja elQ a nem részes államok számára.
Magyarország is az Európai Békéltetési és Választottbírósági Egyezmény részes állama.

III.)-A technikai hatáskörq nemzetközi szervezetek

Gazdasági szervezetek
A gazdasági jogviták tárgya és alkalmazandó nemzetközi jog sajátosságai, kölcsönösség és folyamatosság miatt az államok ilyen jellegq jogvitáikat inkább bízzák szakosított szervezetk szerveire, mint a klasszikus diplomáciára vagy nemzetközi bíráskodási fórumokra. A kötelezQ és nem kötelezQ eljárások közötti különbségtételnek nincs túl nagy jelentQsége; az állam gazdasági értelemben ráfizet, ha nem hajtja végre a döntést.
GATT/WTO: Fokozatosan épült ki az értesítések és konzultációk rendszere, majd GATT-on belül egy sajátos békéltetési forma, a panels, melynek szabályait 1979-ben pontosították. FQbb tendenciái:
A bírósági eljárás elkerülése, pragmatizmus, rugalmasság;
Az eredetileg konzulatív testületek hatáskörének tág értelmezése, érdekegyeztetési javaslatok kimunkálása;
A fejlQdQ országok bizonyos érdekeinek figyelembe vételére törekednek, ez normakettQsséghez is vezethet.

1994. év marakesi megállapodás 2. melléklete váltja fel a hagyományos paneleket. E testülete ettQl kezdve csak egyik fázisát jelentik az eljárásnak; az elQnyben részesített közvetlen konzultációk mellett fellebbezés és a felek döntése alapján választottbíráskodás is lehetséges.
Újdonság a Vitarendezési Testület ORD, amely a WTO-ba integrálódik. Itt a FQigazgató jószolgálatán, békéltetésén és közvetítésén túl a Titkárság 3 fQs testületet ajánl az ORD független szakértQi listájáról. Ennek jelentésével szemben fellebbezni is lehet, de eleve mód van helyette választottbíráskodást kérni. A kötelezettségsértQ államokkal szembeni szankció: szavazati és választottbírósági jog felfüggesztése, illetve kizárása.

Egyéb technikai szervezetek
Rendszerint kormányközi szervek döntenek a ténymegállapításról szakértQi testületek által készített jelentések alapján. /IMO, ICAO/


66.tétel Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén: a Nemzetközi Bíróság

A nemzetközi igazságszolgáltatás jellemzQi

A bírói és választottbírói rendezés a vitában álló államokra egy külsQ szerv révén kimondott döntést eredményez.

Perben álló felek mindenekelQtt az államok. Az egyének csak kivételesen és a nemzetközi szervezetek is nehezen jutnak el bíróságig, valamelyest könnyebben azonban a választottbíróságokig.

A nemzetközi igazságszolgáltatás fakultatív jellegq és a szuverén államok hozzájárulásátóll, illetve alávetésétQl függ.


A nem intézményesített igazságszolgáltatás jelentQsége. A nem intézményesített, eseti igazságszolgáltatás a választottbíráskodás, az intézményesített pedig az állandó nemzetközi bírósági fórumoké, amelyek eljárása eleve meghatározott. A nemzetközi jogban a választottbíráskodás és a nemzetközi bíráskodás jogilag és ténylegesen is egyenrangú.

Különbségtétel a peresíthetQ és nem peresíthetQ viták között. A nem peresíthetQ viták elméletének kidolgozása az óvatlanul tett alávetési nyilatkozatok kiküszöbölésére szolgált.


A doktrina objezív kritériumot javasolt: a természetbQl fakadó peresíthetQséget.
Eszreint a jogi konfliktusok peresíthetQek, a politikaiak azonban nem.
Mások szerint az érdekütközés politikai, és alkalmazásában felmerülQ jogi értelmezésbeli nézetkülönbség a jogi konfliktus.
Van olyan felfogás is, hogy a pozitív jog alkalmazásával megoldható vita peresíthetQ, míg a hatályos jog módosítását, felülvizsgálatát igénylQ a nem peresíthatQ /praetor ius facere non potest/.
Valójában egyetlen egy konfliktus sem lehet tisztán joginak vagy politikainak minQsíteni.
A felek akaratára visszavezethetQ peresíthetQség: gyakran olyannyira általános formulákkal történik, hogy konkrétan csak a jogvita eldöntése során tisztázódik, hogy eljárhat-e a bíróság.

A konszenzualizmus korlátai:
a bíróságok és a Kompetenz-kompetenz jogkör /eszerint a bííróság maga dönt arról, hogy fennáll-e a jogköre a vita eldöntésére/
a nemzetközi bíróságok állandósága és joggyakorlata
az államok esetleges döntése a teljes körq alávetésrQl /Unióra, valamint bizonyos emberi jogvédelmi mechaizmusokra jellemzQ/

A választottbírói vitarendezés
/Nem tétel, de fontos lehet/
A választottbíróság intézményét már a görög poliszok is alkalmazták, elsQsorban vallási vitáik megoldása érdekében. A középkorban mindenekelQtt a pápa, illetve a Német-római birodalom császárának válsztottbírói döntése elé terjesztették a jogvitákat.
A modern államok és a szuverenitás-koncepcio megjelenésével a választottbíráskodás igénybevétele ritkult. Újrafelfedezése és népszerqsítése az angolszász joggyakorlatnak köszönhetQ. Az 1974-es Jay-szerzQdések (USA és Anglia között) a vitákat választottbíróságként funkcionáló vegyes döntQbizottságok elé terjesztették.
Diplomáciai választotbíráskodás: a választottbíró politikai szeméy, fQrend vagy államfQ, esetleg vegyes diplomáciai szerv volt. A döntés nem annyira a jog alapján történt, mint inkább az ellentétes igények közti kiegyensúlyozott kompromisszum volt.
A szqkebb értelemben vett választottbíráskodás, az amerikai polgárháború után és az Alabama ügyben hozott választottbírói döntés nyomán bontakozott ki. Ekkor a választottbíróság összetétele már vegyes volt, a döntéseknek pedig már a semlegességi szabályokon, tehát a nemzetközi jogon kellett alapulnia.
Részletes szabályokat tartalmazott az 1899. évi és az 1907. évi hágai egyezmény.
A XX. században a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya (1919), az Általános Választottbíráskodási Akta (1928) és ennek 1949. évi felülvizsgálata, valamint az Európa Tanács egyezménye a viták békés rendezésérQl (1957) tartalmaznak idevágó rendelkezéseket.
Nemzetközi Jogi Bizottság1955. évi egyezménytervezetét a Közgyqlés nem támogatta és 1958-ban csak választottbírósági mintaszabályok gyanánt ajánlotta az államok figyelmébe.
A választottbíráskodás ma már nemcsak az államközi vitarendezési eljárásokhoz kötQdik, hanem jelentQs részben az államok és transznaconális társaságok jogvitájához kapcsolódik.

Választottbírósághoz folyamodás
Választottbírósági ítélethozatal feltételei:
felek erre irányuló kifejezett akarat
felek írásbeli megállapodása
megállapodásban kikötötték, hogy az ítéletet kötelezQnek fogadják el.

A szuverenitásból következik, hogy a harmadik elé vonás visszautasítható, de ez alól a szerzQdéskötési kötelezettségvállalás révén kivételt lehet tenni.
A hozzájárulásnak kellQen világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy fennálló nemzetközi jogi kötelezettségnek minQsüljön.

Típusai

1.)-Fakultatív:
A választottbíráskodási egyezményt a vita létrejötte után és csak arra nézve kötik. Hasonló a helyzet egy nem vitarendezési célú szerzQdés választottbírósági klauzulája tekintetében. (pl.: nemzetközi egyezmények értelmezésének vagy alkalmazásának kérdésében.)
A választottbírósági alávetési szerzQdést választottbírósági kompromisszumnak nevezzük. Az alávetési kötelezettség érvényessége és terjedelme a kompromisszumnak, mint szerzQdésnek az érvényességétQl függ.
Tartalmát a felek szabadon határozzák meg. A Nemzetközi Jogi Bizottság 1958. évi modellszabályai felsorolják azokat a kérdéseket, amelyekre a kompromisszumban érdemes kitérni.

Tárgy
Bírák megválasztásának módját
Alkalmazandó jog
Hatáskör
Ítélethozatalra rendelkezésre álló idQ.
Fontos elem, hogy a feleknek taxatíve meg kell állapodniuk azokban a kérdésekben, amiket a bíróság elé terjesztenek. Ezzel kiküszöbölik azt, hogy a bíróság bármely kérdésben dönthessen, ugyanakkor a bíróság is ismeri a döntéshozatal korlátait.
Pl.:
1871. évi washingtoni megállapodás. Az Alabama ügy 1872-ben megszületett döntése olyan választottbírósági mqködési, eljárási szabályokra épült, melyeket Anglia és USA 1794-ben a Jay-szerzQdéssel lefektettek.
1989 francia-új zélandi kompromisszum a Rainbow Warrior ügyben

2.)- KötelezQ
Az államok a viták elQtt, akár az eljárást elQre megtervezve is vállalhatnak választottbíráskodást. Ekkor a választottbírósághoz való folyamodás kötelezQ és állandó, mindaddig, amíg az adott szerzQdés hatályos.
A jövQben esetlegesen keletkezQ viták tekintetében történQ alávetés jelentQs elQre lépés, lehetQvé teszi a választottbírósági eljárás egyoldalú beindítását.
Ebben az értelemben lehet kötelezQnek nevezni ezt a formát, valójában ebben az esetben is szükség lehet külön kompromisszumra, pl. az eljárás vagy a konkrét tárgy tekintetében.
általános kompromisszumos klauzula: általában záradékként a szerzQdés végén található és jogi kihatása változó. A tartalmazó szerzQdéssel összefüggQ bármilyen vitát a választottbíróság elé lehet vinni. (pl.: NSZK amerikai-angol-francia megszállást megszüntetQ 1952. évi egyezmény.
speciális kompromisszumos klauzula: a választottbírósághoz fordulást csak az azt hordozó szerzQdés alkalmazásával és értelmezésével összefüggQ vitákra korlátzza.
Egy szerzQdés tartalmazhatja egyszerre mindkét klauzulát is. A kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások többsége speciális korányközi választottbírósági klauzula mellett a magánberuházók és a tevékenység szerinti állam jogvitáira.

A kompromisszumos záradék csak járulékos része a szerzQdésnek, az állandó és kötelezQ választottbíráskodási szerzQdés viszont autonóm szerzQdés.

A választottbíráskodási kötelezettségvállalás hatálya
Minden vita választottbíróság által elbírálható feltéve, ha erre irányul a felek akarata
A választottbíróság által elbírálható az ügy, ha:
ha a kérdés általános formában megfogalmazható úgy, hogy a döntés a nemzetközi jog alapján történjen,
ha a kérdést kompromisszumos klauzula vagy választottbíráskodási szerzQdés alapján teszik fel, amennyiben a vita ezek átal elQrelátottak közé tartozik.

Politikai konfliktusok: egyes szerzQdések a jogi vitákon kívüli vitákat is választottbíróság álal eldönthetQnek tekint. Egyes szerzQk ezt neo-arbitrázsnak hívják. (Európa Tanács 1957. évi egyezménye a viták békés rendezésérQl)

Jogi konfliktusok: vb-i kötelezettségvállalások túlnyomó része hatályát különbözQ technikákkal a jogi konfliktusokra korlátozza.
Szisztematikus meghatározás: általános utalás, pl.: a szerzQdés értelmezésével vagy alkalmazásával össszefüggQ vitákra. /locornoi megállapodások, 1928. évi Általános Akta/
Empirikus meghatározás: joginak tekintett konfliktusok felsorolása. / Nemzetek Szövetségénak Egyezségokmánya, Állandó Választottbíróság statútuma 36. cikk./
Fenntartások:
Korábban ezek igen általános megfogalmazásúak voltak. Kizárták pl.: a létfontosságú érdekeket, a függetlenséget, az államok becsületét érintQ vitákat. Mára már a fenntartások objektívebbek, leggyakoribb a belsQ joghatósági körbe tartozó kérdések kizárása.

A kötelezettségvállalás érvényesítése
Leggyakrabban az egyezményes kötelezttség-vállalások csak a választottbírósághoz fordulás elvi kötelezettségét rögzíti. A folyamodás ténylegességéhez szükséges az összetétel, a mqködési szabályok és a jogkörök meghatározása. ElkerülendQ, hogy a fenti részletek meghatározása megakadjon valamelik fél húzódozásán, számos szerzQdés elQírja, hogy harmadik államot lehet felkérni a hiányzó választottbíró vagy az elnök kijelölésére.

Az elbírálhatóság tekintetlében a konfliktus feloldhatatlan, ha a vita tekintetében mindegyik fél saját minQsítéséhez ragaszkodik. Megoldás, hogy magának az elbírálhatóság kérdését is a választottbíróságra bízzák.

A választottbírói testület

A testület megalakítása
A felek szabad akarata az irányadó. Az egyezmények a szokásjogot megerQsítve elismerik a felek jogát a választottbíróság megalakítására, illetve harmadik fél közremqködését is saját beleegyezésüknek rendelik alá.
Harmadik beavatkozását részletesen, de szubszidiárius jelleggel határozzák meg: ilyen jogot kaphat a Nemzetközi Bíróság elnöke, az eU Bíróság elnöke vagy az ENSZ fQtitkár. Ennek ellenére az állami obstrukció nem kerülhetQ el, uis a fQtitkár sem tehetett semmit mikor az állam nem volt hajlandó kinevezni az Qt képviselQ választottbírót. A magyar, román, bolgár, bolgár békeszerzQdések ügyében adott tanácsadó véleméy.

A választottbírói testület strutúrája
Egyedül eljáró választottbíró
Ez történelmileg a legrégibb. Erre még államfQket is fel lehet kérni, de ez napjainkban igen ritka, gyakori azonban a szakértQk felkérése.
A XIX. században a latin-amerikai államok a spanyol királyt kérték fel. Az angol királynQt kérték fel Chile és Argentina közötti vita eldöntésére a Beagle-csatorna ügyében.
Vegyes bizottság:
Eredeti formájában paritásos. Lásd. Jay-szerzQdések. Akét vitában álló állam egy.egy választottbírót jelöl ki, s esetleg egy harmadik állam állampolgárát superarbiternek kérik fel. P csak akkor vesz részt a döntéshozatalban, ha a nemzeti választottbírák nem tudnak megegyezni. A felek ennél aktívabb szerepkörrel is felruházhatják.
Bírói kollégium
A leggyakoribb forma a három vagy öt fQs testület.
A két érdekelt három semleges formát alkalmazták az Alabama-ügyben is.
Ebbe a kategóriába sorolhatók az elsQ világháborús békeszerzQdésekben létrehozott vegyes választottbíróságok.

A választottbírói testület jogosítványi

1.)-A hatáskör megállapításának jogköre
A választottbíróság hatáskörei a kompromisszumból eredeztethetQk. De a testület, éppen bírói jellege miatt arra is jogosult, hogy maga értelmezze a kompromisszumot. Mint minden bírót, megilleti a jogkör, hogy sajáthatáskörének terjedelmérQl kialakult vitát eldöntse. A hatáskör önkényes túllépésének tekinthetQ azonban a kompromisszum önkényes értelmezése.


2.)-Az alkalmazandó jog megállapítása
A választottbíró is csak jog alapján járhat el, még akkor is, ha nincs elQre pontosítva az alkalmazandó jog.
Nemzetközi Jogi Bizottság modellszabályainak 91. cikke: a bíróság nem mondhatja ki a non liquet döntést azzal az ürüggyel, hogy a jogszabály hallgat vagy hogy az alkalmazandó jog homályos.
A kompromisszum rendszreint utal a nemzetközi jog forrásaira, hallgatása esetén a választottbíró automatikusan alkalmazza a nemzetközi pozitív jogot, s a szerzQdéses vagy szokásjogi szabályok híján az általános jogelveket vagy a nemzetközi jog általános elveit alkalmazza. Ha a választottbírói kompromisszum külön szabályokat rögzít a választottbíró mindenekelQtt azt alkalmazza.

3.)-Különleges jogosítványok
Bizonyos esetekben a választottbírói testület kifejezetten jogot kap a baráti hozzáállásra , azaz hogy ne jogi alapokon, hanem tranzakcionálisan döntsön. Az ilyen jogosítványt kapott testület a gyakorlatban kötelezQ békéltetést hajt végre. /Bulama sziget ügye Egyesült Királyság c. Portugália/
A kompromisszumbankülön klauzulával ex aequo et bono vitarendezést is elQ lehet írni. /1928. évi Általános Választottbírósági Akta a pozitív jog hallgatása esetére szabállyá teszi./
Ritkán arra is felhatalmazzák a választottbírót, hogy a jövQre nézve irányadó szabályokat állítson fel. E kvázi jogalkotói jogosítványt hordozó kompromisszumot, érdekrendezési klauzlának hívják. /A behring-tengeri fókavadászat ügye USA c. Egyesült Királyság./

Intézményesétési törekvések
A választottbíráskodás eredendQ gyengéje magának a választottbíróságnak a nehézkes megalakíthatósága.

Az Állandó Választottbíróság
Az 1899. évi és 1907. évi hágai békekonferenciákon hozták létre.
Voltaképpen ez nem más, mint egy lista, a részes államok „nemzeti csoportjai”. A részes államok hat évre négy választottbírót delegál az állampolgárai közül. Ha jogvita kerül az Állandó Választottbíróság elé, belQlük fel az eljáró választottbírói testület. A két vitában álló állam két-két választottbírót jelöl, egyet saját nemzeti csoportjából, egyet bármelyik másikból. E négy személy választja meg a superarbitert, de ha nem jutnak megállapodásra, akkor egy-egy harmadik államot kérhetnek fel, hogy jelölje ki, s ha ez nem sikerül, úgy a harmadik által javasolt két-két választottbíró közül sorshúzással választják ki.
Az egyetlen állandó szerve a bureau, amely a bírói jegyzQi funkciót is ellátja, s ezért szintén hágai székhelyq.
Az Állandó Nemzetközi Bíróság létrejötte háttérbe szorította, mivel sokkal inkább képes volt biztosítani a joggyakorlat állandóságát.
Napjainkban ismét népszerqvé vált. /Francia-holland jogvita a rajnai szennyezésrQl/
A NB saját népszerqségének áldozata lett. Sok ügye lett, mely ezek elhúzódásához vezet.
Kialakult egy kör, amely csak ebbQl él. Pl.: James Crawford

A Választottbírói Törvényszék terve
Az 1907. évi hágai konferencián az USA terjesztette elQ az elsQ valóban állandó választottbíróság tervezetét. Ha el is utasítoták, tapasztalatait felhasználták az Állandó Nemzetközi Választottbíróság létrehozásakor.

Az intézményesített választottbíráskodás megújulása Európában
a.)- Az un. „európai Konferencia Jugoszlávia Békéjéért” melletti választottbíróságot az Európai Közösség 1991-ben állította fel. Elnöke után Badinter-bizottságnak is nevezték. 15 tanácsadó véleményt hozott, formális választottbírói döntésre nem kérték fel.



b.)- EBEÉ/ EBESZ égisze alatti Európai BékéltetQbizottság és Választottbíróság
Az 1991-ben kidolgozott la valettai mechanizmus kvázi választottbírósági intézményt vázolt fel. Sokban hasonlít az Állandó Választottbíróságra. Van elQre elkészített szakértQi lista( államonként 2 békéltetQ, 1 választottbíró és a helyettese.), amelybQl a vita odakerülése esetén a az eljáró kamara megalakítható. Ez azonban akkor lehetséges, ha a felek elQzetesen megállapodtak az igénybevételérQl vagy általános alávetési nyilatkozatot tettek.
Magyarország azzal a fenntartással ratifikálta az egyezményt, hogy a benne foglaltak nem érintik a magyar fél által kötött nemzetközi szerzQdésekben megfogalmazott vitarendezési módokat; viszont ipso facto és külön megegyezés nélkül alávetési nyilatkozatban kötelezQnek fogadja el a választottbíróságnak a joghatóságát minden olyan állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja.
A választottbíróság elé csak akkor vihetQ az ügy, ha az elQzetes békéltetési eljárás sikertelen volt. A választottbíróság hatásköre szubszidiárius, megtagadja az eljárást, ha másik választottbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság elQtt van ugyanaz az ügy függQben.

A választottbírósági eljárás
A választottbírósági eljárás kompromisszum vagy a feleket kötQ szerzQdések tartalmának megfelelQen zajlik. Az 1899. és 1907. évi szabályokat szubszidiáriusan alkalmazhatják a joghézagok tekintetében. Ha még így is maradnak nyitott eljárási kérdések, úgy a választottbíró jogosult az eljárási szabályt pontosítani.

1.-írásbeli szakasz
2.-szóbeli szakasz
3.-döntéshozatal

Az írásbeli ügyszakot a szóbeli tárgyalás követi, melyben hangsúlyos a felek eljárási egyenlQsége. Az eljárás kontradiktórius és az államokat az ügynök /agent/ képviseli, jogi tanácsadók és ügyvédek társaságában. Az eljárás csak akkor nyilvános, ha a választottbíróság a felek jóváhagyásával így dönt.
Az angolszász joggyakorlatból kölcsönzött szabályok:
a különvélemény intézménye,
Estoppel elv: a szótartás kötelezettségének elve- a fél nem érvényesíthet az eljárásban olyan álláspontot, amely ellentmond saját korábbi állásfoglalásának.
Guggenheim szerint az estoppel érvényesíthetQségi kifogás, amely szembeszegezhetQ minden olyan állítással, amely megfelel esetleg a ténybeliségnek, de mégis elfogadhatatlan, mert ellentmond a fél által korábban elfogadott magatartásnak.

Az ítélet
Az eljárás ítélettel zárul, kollegiális testület esetén a döntés szótöbbséggel történik. Az indoklási kötelezettség nem szükségszerq követelmény, elQírja viszont az 1907. évi hágai egyezmény. Az államfQi választottbíráskodás ezt bizonyos esetekben szerette mellQzni szem elQtt tartva a felek érzékenységét.
Az ítélet végérvényesen dönti el a jogvitát, és már az ítélet kimondásától kötelezi a feleket. Hatálya csak relatív jellegq, nincs erga omnes joghatása.
A nemzetközi jogban nincs mód az ítélet végrehajtásának kikényszerítésére, az érvényesítés az államok jóhiszemqségén alapul, aminek meglétét azonban vélelmezni kell.
Az 1907. évi hágai egyezmény 82. cikke szerint, ha vita támad a választottbírói ítélet végrehajtásával összefüggésben, annak eldöntésére az ítéletet meghozó bíróság jogosult. Ez azonban csak akkor érvényesíthetQ, ha még mqködik ugyanaz a választottbíróság, vagy ha könnyen újra összehívható.
Az ítélet végrehajtásának nyílt megtagadása igen ritka, az államok szívesebben hivatkoznak az ítéletben felfedezni vélt hibákra, mindenekelQtt a kompromisszumban foglaltakon történt túllépésre. /Iroise-tengeri kontinentális talapzat ügyében hozott vb-i döntés értelmezésérQl/
Így például Argentina visszautasította a Beagle-csatorna ügyében hozott választottbírói ítélet végrehajtását. Arra hivatkozott, hogy a választottbíró félreértette az argenti érvelést, ultra petita döntött. II. Erzsébet angol királynQ, mint választottbíró tiltakozott ez ellen. Utóbb az ügy a Szentszék békéltetése révén rendezQdött.
Orvoslati eljárások

1.)-értelmezési eljárás
Következetesen elítélte minden értelmezésre irányuló kezdeményezést, amelyek burkoltan a felülvizsgálatra irányultak.
2.)-felülvizsgálati eljárás
Erre a kompromisszum eleve kitér. Elvben az ítéletet meghozó választottbíróság gyakorolja s a kérelem csak olyan új körülmény felmerülésére alapítható, amely az ítéletre döntQ befolyású lett volna. A kompromisszum erre jogvesztQ határidQt is tqzhet.

3.)-fellebbezés, illetve reformációs eljárás
Mivel a választottbírósági ítélet jog aktus, meg kell felelnie az érvényességi feltételeknek., s ha ezek nem teljesülnek a semmisség problémája /itt a nullite a relatív semmisséget jelenti/ merül fel. ElQfordulhat, hogy a felek ezt kompromisszumban ezt elve kizárják./ Beagle-csatorna ügye/
Okai.
Ultra petita: kompromisszum estén a választottbírói hatáskör túllépése. Amikor a választottbíró olyan pontokban is dönt, amire a kompromisszumban nem hatalmazták fel, vagy mikor az alkalmazandó jog tekintetében nem tartja tiszteletben a kompromisszum elQírásait.
alapvetQ eljárási szabály megsértése, lényegi formahiba.
Nemzetközi Jogi Bizottság modellszabályai a választottbíró megvesztegetését is semmisségi oknak tekintik.
Tengerszem-ügy:1902-ben egy 3 tagú választottbíróság döntött a magyar - osztrák területi vitában. Ez a terület, ahol egy tó volt, a középkorban hol a magyar, hol a lengyel király uralma alá tartozott. Az ítélet szerint, mivel nem tudták pontosan megállapítani, hogy hol húzódott a határ, azt a vízválasztón húzták meg azt.

Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén

Az 1907. évi hágai konferencia kezdeményezései nem sikerültek, a Választottbírói Törvényszék felállítására irányuló amerikai javaslat nem kapott kellQ támogatást., a XII. hágai egyezménnyel felállítani szándékozott Nemzetközi Zsákmánybíróság pedig papíron maradt.
1907-ben létrejött és mintegy 10 évig mqködött a Közép-Amerikai Bíróság.
1920-ban nyitották meg aláírásra az Állandó Nemzetközi Bíróság statutumát, amelyet 50 állam ratifikált. /Sem Szovjetunió sem USA nem volt köztük./
1945-ben San Franciscóban új egyetemes igazságszolgáltatási szerv létrehozásában egyeztek meg, amely ezúttal a világszervezet egyik fQ szerve lesz. Utóbb specializált, adminisztratív bíróságokat hoznak létre egyes nemzetközi szervezetek égisze alatt is. A regionális szervezetek szintén létrehoztak államközi vitákban eljáró bíróságokat, illetve adminisztratív bíróságokat is. Csak az egyetemes politikai szervezet bírósága lehet általános hatáskörq, a többi hatásköre szükségképpen korlátozott.

A Nemzetközi Bíróság

Az Állandó Nemzetközi Bíróságtól a Nemzetközi Bíróság

Állandó Nemzetközi Bíróság
A Népszövetség alapokmányát 1919. június 28-án fogadták el. Eszerint az Állandó Nemzetközi Bíróság hatásköre kiterjed a felek részérQl elébe terjesztett minden vitás ügyre, ezen felül a Bíróság véleményt mond minden olyan vitás esetben és kérdésben, amelyet a Tanács, vagy Közgyqlés hozzá utal. Az Állandó Nemzetközi Bíróság 1922-ben kezdte meg mqködését és hivatalosan 1946-ban szqnt meg, noha ténylegesen csak 1940-ig mqködött. Létrehozásának célja az volt, hogy vigyázzon I. világháború utáni békerendszerre. FQleg kisebb jelentQségq ügyekben hozott döntéseket.


Magyarországgal kapcsolatos ügyei
Pázmány Péter Egyetem ügye: Magyarország és Csehszlovákia között zajlott másodfokon. ElsQ fokon a trianoni békeszerzQdésben megjelölt vegyes választottbíróság járt el. Érdekessége az ügynek, hogy az egyik fél egy állam, a másik egy jogi személy, az egyetem. Az egyetem 1635-ben katolikus alapítványi egyetemként jött létre, nem pedig állami egyetemként. Ennek jelentQsége késQbb elmosódott, mivel ez volt az egyetlen egyetem, így a király is támogatta adományokkal, és a mqködésébe is beleszólt. A trianoni béke után az egyetemnek egy 3 millió aranykorona értékq földbirtoka Szlovákia területére került. Ezt a területet Csehszlovákia elvette az egyetemtQl, mondván, hogy a békeszerzQdés kimondja, hogy minden olyan állami tulajdon, mely az utódállamok területére került, az utódállam tulajdonába kerül.
Az egyetem a választottbírósághoz fordult, mely kimondta, hogy a birtok az egyetemet illeti meg. A csehszlovák állam fellebbezett az Állandó Nemzetközi Bírósághoz. Csehszlovákia azt kívánta bizonyítani, hogy az egyetem állami egyetemmé vált. A Bíróság alaposan megvizsgálta az egyetem történetét és azonos eredményre jutott, mint a választottbíróság, így 1933-ban elrendelte az in integrum restitutiot.

Csáky, Pajzs, Esterházy ügy: Az utódállamokban jelentQs földreformok hajtottak végre. A magyaroktól elevett földeket a szerbeknek adták. A helyi törvényhozás minimális kártérítést ítélt csak meg a volt földbirtokosoknak. Mivel ezt a nyugati országok is helytelennek tartották a Magyarország által fizetett jóvátételt egy alapba fizetik be, és ebbQl egy magasabb kártérítési összeget fizettek a károsult földbirtokosoknak.
Sem Csáky, sem Pajzs, sem Esterházy nem jelentette be igényét idQben, de arra hivatkoztak, hogyha sem Jugoszláviától, sem a nemzetközi agráralaptól nem kapnak kártérítést, az méltánytalan lenne számukra, ezért választottbírósághoz fordultak, ahol kérelmüket elutasították. Magyarország az Állandó Nemzetközi Bírósághoz fordult, de a kérelmet - a határidQk elmulasztása miatt - a Bíróság is elutasította.

Átmenet
Általános hatáskörq bíróság létrehozásában már az 1944. augusztusi Dumbarton Oaks-i konferencia résztvevQi megegyeztek. A felkért jogászbizottság (elnök: J. Basdevant) részben politikai, részben jogi megfontolások alapján azt javasolta, hogy egyszerqbb új Nemzetközi Bíróságot létrehozni, mint az Állandó Nemzetközi Bíróságot bevinni az ENSZ-be. Ezt San Franciscóban el is fogadták. Nincs szó azonban az Állandó Nemzetközi Bíróság megtagadásáról, a folyamatosság bizonyítéka többek között, hogy a két statútum gyakorlatilag szó szerint és a cikkek számozását tekintve is azonos. A Nemzetközi Bíróság ügyrendjének elfogadásakor az Állandó Nemzetközi Bíróságéból indult ki, joggyakorlatát sajátjaként fogja fel.
A kommunista államok alapvetQen ellenezték a nemzetközi perbeli vitarendezést. Az 1989 l 990-es rendszerváltás keretében a közép- és kelet-európai államok alapvetQen felülbírálták erre vonatkozó nemzetközi jogi doktrínájukat és 1995-ben Bulgária, Észtország, Grúzia, Lengyelország, Magyarország alávetési nyilatkozatait bejegyezték a Nemzetközi Bíróságon, valamint a különbözQ nemzetközi szerzQdésekben a Nemzetközi Bíróság joghatóságát kikötQ cikkekhez tett fenntartásokat különbözQ ütemben visszavonták, illetve visszavonják. A kezdeti húzódozások ellenére mára már  mindenekelQtt a tengeri vagy szárazföldi határok elhatárolása ügyében- a harmadik világ több állama is a Nemzetközi Bírósághoz fordult: jelenleg ezt egy külön alap révén is bátorítja az ENSZ-költségvetés. A Szovjetunió 1989-ben a humanitárius jogi egyezményekben a Nemzetközi Bíróság joghatóságát elQíró cikkekhez tett korábbi fenntartásait visszavonta.

Mqködési és szervezeti eltérések
Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság közti legfontosabb különbség az, hogy a Nemzetközi Bíróság az ENSZ egyik fQ szerve, így a Nemzetközi Bíróság statútumát az összes ENSZ tagállamnak el kell fogadnia.
A Nemzetközi Bíróság állandóan mqködik, az Állandó Nemzetközi Bíróság évi egy rendes és szükség szerinti rendkívüli ülésszakokat tartott.
MindkettQ székhelye Hága.
Az eljárás teljes ülésen vagy kamarában zajlik, az elnököt és az alelnököt három évre választják a bírák. JegyzQjét és szükséges számú funkcionáriusait a Nemzetközi Bíróság maga nevezi ki.




A Nemzetközi Bíróság összetétele

• Tagság: A Nemzetközi Bíróság független bírák testülete, mely tizenöt tagból áll. Egy orszának csak egy bírája lehet a testület tagja. A Biztonsági Tanács állandó tagállamaiból (kivéve kezdetben Kínát) mindig volt bíró a Nemzetközi Bíróságon. A többi helyre a méltányos földrajzi megoszlás elvét érvényesítik. /A „közép-kelet-európai” helyet Winiarski és Lachs lengyel bírák után 1993-tól kezdQdQen Herczegh Géza professzor töltötte be. Jelenleg a regionális hely birtokosa Peter Tomka, a bQs-nagymarosi ügyben Q volt a szlovák ügynök./. Ha egy állandó tagállam bírói pozíciója megüresedik, csak az adott tagállam állampolgárát lehet a helyére megválasztani, míg a régiós hely megüresedése esetén a régió valamennyi állama pályázhat.
A bírák 2 kategóriája:
nagy erkölcsi tekintélynek örvendQ személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek /jogászok/
a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok.

• Jogi helyzetük: A Nemzetközi Bíróság bírái nem kormányuk megbízottai, hanem független személyiségek, diplomatákéhoz hasonlítható mentességekkel. Elmozdíthatatlanok és tudományos, mqvészi tevékenységet leszámítva más szakmai tevékenységet nem folytathatnak. FQtitkár helyettesi fizetést kapnak.

" Rotáció: A bírákat 9 évre választják. A folyamatosság biztosítása érdekében 3 évenként 5 bírát választanak.

" Választás: A bírákat a Közgyqlés és a BT (ahol ebben az esetben nincs vétójoga az állandó tagoknak) választja meg abszolút többséggel (valamennyi szavazat 50%-a+1 fQ).
A jelöltnek mindkét helyen meg kell kapnia a szavazatok abszolút többségét. Ha ez három szavazási fordulóban sem hoz eredményt, a Közgyqlés és a Biztonsági Tanács közvetítQ bizottságot alakít, ami újabb személyt is javasolhat. Ha ennek sincs esélye, úgy a Nemzetközi Bírós hivatalban levQ bírái választanak a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül. Erre még sohasem került sor.
A jelöltállítás joga nem a kormányoké, hanem az Állandó Választottbíróság nemzeti csoportjaié, amelyek konzultálnak a nemzeti és nemzetközi tudományos fórumokkal. Egy csoport max. 4 jelöltjébQl legfeljebb kettQ saját állampolgár. A nemzeti jelöltek kormányuk támogatását is élvezik, ami a közgyqlési, illetve biztonsági tanácsi szavazatvadászat sikerében meghatározó jelentQségq.

" Ad hoc bíró: Az ad hoc bírák csak egy adott vitában lépnek be az állandó bírák mellé, akkor, ha a peres felek közül csak egyiknek van, vagy ha egyiküknek sincs nemzeti bírája a testületben. Az elsQ esetben az ad hoc bíró kijelölése a felek perbeli egyenlQségét garantálja, a második eset inkább a Nemzetközi Bíróság igénybevételének elfogadását könnyíti meg az állam Számára.
A Bíróság az ad hoc bírák esetén is vizsgálja a bírákkal szemben támasztott feltételek meglétét, így az ad hoc bíró nem szükségképpen állampolgára a felkérQ államnak:
Szlovákia (a bQs-nagymarosi vízlépcsQ ügye). Ezesetben még a Statútum 31. cikk 2. s-ának utalása is megvalósult, azaz, hogy ad hoc bírót elsQsorban azok közül kell jelölni, akik állandó bírói posztra már jelöltek voltak. (Skubiszewski korábbi lengyel külügyminiszter ti. jelölt volt a Manfred Lachs halálával megüresedett közép-kelet-európai helyre, azonban a választási eljárások során Herczegh Géza professzor nyerte el a helyet.).
Az ad hoc bíró jogai és kötelezettségei azonosak az állandó bíróéval, sQt az Qt jelölQ állammal szemben is állást foglalhat.
Az ad hoc bíró jelölése lehetQség, de nem kötelezettség és az államok nem feltétlenül élnek a lehetQséggel. Nem volt ad hoc bíró Thaiföld és Kambodzsa vitájában. (A Preah Vihear templom ügye, 1961.)
Az együttesen eljáró államok csak egy ad hoc bíró jelölésére jogosultak.
A gyakorlatban a Nemzetközi Bíróság jegyzQje hívja fel a figyelmet az ad hoc bíró jelölésének jogára, de a Statútum értelmében az érintett állam az értesítés elQtt is kezdeményezhet.

" Kizárás: Bizonyos esetekben nem várható el a bíráktól az ügy pártatlan elbírálása, ilyenkor maguk a bírák kérik, hogy kivonhassák magukat az eljárásból és a döntéshozatalból. Pl.: Higgins közremqködött szlovák oldalon a bQs-nagymarosi vízlépcsQ ügyének elQkészítésében, ám idQközben megüresedett az angol bírói pozíció, melyre Qt választották meg. Természetes, hogy ezek után kizárását kérte az adott ügyre vonatkozóan.


I.)- A Nemzetközi Bíróság peres eljárása

A Nemzetközi Bíróság hatásköre

Ki folyamodhat bírósághoz
" állmok: A Bíróság elQtt csak állam léphet fel félként.
FQszabályként a Bíróság azok elQtt nyitott, akik részesei Statútumának. Ez minden ENSZ-tagállam esetében szükségképpen fennáll, de az Alapokmány értelmében erre a Közgyqlés a Biztonsági Tanács ajánlására esetrQl esetre nem tagállamoknak is lehetQséget nyújthatott. (Erre került sor például Japán, Svájc, NSZK, San Marino, Liechtenstein, Nauru esetében. Közülük ma csak Svájc és Nauru tartozik ebbe a kategóriába.). A Statútum 35. cikk 2. -a értelmében a Statútumban nem részes államok elQtt is nyitott a Nemzetközi Bíróság, a Biztonsági Tanács által megállapított feltételek mellett.

" Az egyének helyzet: Ha a félként nem is léphetnek fel, az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság a diplomáciai védelem révén számos alkalommal döntött egyéneket érintQ ügyben.

" A nemzetközi szervezetek: A nemzetközi szervezetek sem alperesként, sem felperesként nem jelenhetnek meg a Nemzetközi Bíróság elQtt. A 34. cikk 2 3. -a azonban rögzít bizonyos együttmqködési lehetQségeket: a Nemzetközi Bíróság nemzetközi szervezetektQl az eléje terjesztett ügyekre vonatkozó tájékoztatást kérhet, sQt az említett szervezetek saját kezdeményezésükbQl is adhatnak tájékoztatást.

Hatáskör
A NB csak akkor jár el, ha megállapítja saját hatáskörét.

1.)- Kompromisszum
A felek megállapodása arra nézve, hogy a Nemzetközi Bírósághoz fordulnak.
A kompromisszum meghatározza a jogvita tárgyát és a Nemzetközi Bíróságnak feltett kérdéseket. (Pl.: A bQs nagymarosi vízierQmq ügyében fennálló jogvitát a Nemzetközi Bíróság elé terjesztQ 1993. április 7-ei brüsszeli 8ôöø æ
(

0

P

Ê

î


x~¸J^š¾ À Pjâ"HPvüH\x€ÀÂBJ’°(œ¼ÌÖîV‚v!

"¶#þ#j$Œ$Ê$%ð%

&`&¤'Ú'öìåìÛåÓåÓåÉÓ忲¿å²¿åìªåìå¿å¢å¢åªå¢å¢åªå¢å¢ìåªå¢å¢åªå¿åÓåÓåÓåìªåªhÊ thK6á>*hÊ thK6á5hÊ thK6á56\]hÊ thK6á56hÊ thK6á6]hÊ thK6á6hÊ thK6á5\

hÊ thK6áhÊ thK6á5>*hÊ thö+(5>*@468öø ^

`

Ö Ø FHÀrtDF¾ À "hjâ÷ïïç×ÒïïïïïïïïïïïïïïïïïïgdK6á$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gdK6á $a$gdÿ-É $a$gdK6á $a$gdö+(æÐ
Ñ
þþâä|~úüÀ’”®°šPR‚„ t!v!

" ""#$#²#f$Æ$h%÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòòògdK6á $a$gdK6áh%j%î%ð%

&`&b&r't'¬)®)p+r+‚,†- .00’1”1Z233”3–3@4B4h4j4úúúúúúúúúúúúòòòòòòòòòòòòòòòò $a$gdK6ágdK6áÚ'†*ž*”+Ø+²,´,„-ˆ-@.ê.0¨0È0v1’1”1Ì1ü1Z33@4j4Î4Ð4Ÿ<±<¸<Ä<Ñ<Ò<ø<
A!A²CäCRI–IÖL MBNUNVN_NbSSZ-ZÚZáZ¼\]]R]v^Ž^^º^È^ê^Š`Ê`œa®aPnjn*hÊ thK6á5>*hÊ thK6á>*

hÊ thx°hÊ thK6á5hÊ thK6á6

hÊ thK6áJj4Î4Ð4Ä5Æ5L8N8€8‚8Ä8²:´:Ø;Ú;Ñ<Ò<÷<ø˜?š?-@.@º@»@¦B¨Bk knlplŒlÚl mNnPnp:q
y yv|x|\^º¼÷÷÷÷÷÷÷ïßßßß÷Ô÷÷÷÷÷÷÷÷É
$
&
F
a$gdK6á
$7$8$a$gdK6á$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gdK6á $a$gdx° $a$gdK6áÀuÂu^ºD†x†0‡L‡´‡Ä‡Æ‰ì‰®Š²Š‹ŽØä

B‘ž‘Αâ‘ê’"”,”@”r•–•’–˜–Æ–,—ö™ø™Þš€›4ª Å Ð I¡^¢ý¤þ¤ÿ¤¥Ã¥Ô¥r¨”¨¬¨ò¨ö¨0«F«T«‚«

­ ­*­Â®ü®°F°öïçïçïçïçïßï×çïßïßïÊïßïÀïßïçïµï­ïßïçï­ï­çïÀïÀïÀïÀïÀçïçï­ï­ï¦çï¦ïç

hÊ thx°hÊ thK6á>* hÊ thK6ámH sH hÊ thK6á56hÊ thK6á56\]hÊ thx°5hÊ thK6á6hÊ thK6á5

hÊ thK6áhÊ thK6á5\AÄt‚²‚
ƒªƒ¬ƒþƒ„Z…\…¬…|†Ì‡Î‡¬Š®Š°Š²Š‹‹æè)’*’$”÷÷÷÷÷÷÷ì÷÷÷÷÷÷÷÷÷ààà÷÷÷÷÷÷
$„Ä`„Äa$gdK6á
$
&
F
a$gdK6á $a$gdK6á$”&”š•œ•È•–’–Ä–Æ–ö—ø—ø™ú™ÜšÞš"›$›€›‚›‚ž„ž\Ÿ^Ÿ© ÷÷÷÷÷çç÷÷÷÷÷÷÷ÛÛ÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$„Ä`„Äa$gdK6á$„h„˜þ^„h`„˜þa$gdK6á $a$gdK6á© ª Ä Å H¡I¡2¤æ¤þ¤ÿ¤a¥b¥Â¥Ã¥p¨r¨’¨”¨ô¨ö¨ÈªÊª˜«š«

­ ­*­,­÷÷÷ì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ì÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&
F

a$gdK6á $a$gdK6á,­ˆ­l®þ®2¯P¯þ¯°°°f±¸±º±Ô²Ö²³³Ô´Ö´¬µ®µŒ¶Ž¶ ¸¸(¹÷÷÷ççç÷÷÷÷÷÷÷÷Û÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$„h^„ha$gdK6á$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdK6á $a$gdK6áF°f±±¸±º±Ô²Ö²³Ø¹Ú¹Ü¹ä¹NºPº¢ºàºb½d½Æ½È½4¾6¾_¾¾Á¾ÃÀÃ*Å,ÅƂÆDǦÇêÇpÉxɚɜÉÆÉøÊ@ËæÌè̖ΘÎVÐXÐ\ÑùñùñùéñùßùÔÉ¿·¿°¦°¦°œ¿°·’°É°ˆ°ˆ°É°É°°·°É°É°¦°¦°¦°hÊ thÀ<ÑCJ j·ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6]hÊ thx°5\ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thK6á5>*\hÊ thK6á5>*hÊ thK6á6hÊ thK6á5

hÊ thK6á2(¹*¹Ø¹Ú¹Ü¹NºPº º¢ºàºä»p¼b½Æ½3¾4¾5¾6¾^¾_¾¿ÎÀ÷÷÷÷òííäíÛÒÛÉÉÉíííÀÛÒ$„‘^„‘a$$„ž^„ža$$„Å`„Åa$$„Å^„Åa$$„)^„)a$$a$$a$ $a$gdK6áÎÀ¼Á¾Á þÃfÄ*ÅÆƄÆBÇDÇæÇèÇêÇnÉöíèèßèÖÉÀ·®è֮襥Ÿ
Ɗô
$„O^„Oa$$„ ^„ a$$„Š^„Ša$$„Å^„Åa$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Å`„Åa$$„‘^„‘a$$a$$„ù^„ùa$$„Á^„Áa$nÉpɚɜÉÆÉÊ`ÊöÊøÊ@Ë
Ìæ̖ÎVÐ\Ñ^ѐђѰÑHҎÒùðçâÙÙÙÐâÙǾ¾¾¾âçâÙÙ$„
^„
a$$„Å^„Åa$$„ ^„ a$$„Å`„Åa$$a$$„‘^„‘a$$
Ƹa$
Ɗô
\ѐђѰюҐҦҨÒÚÒÜÒÓÓÓÓXÓZÓpÓrӚӜÓÀÓâÓÔÔ?Ô@ÔSÔTÔ©ÔªÔìÖ.×Ø×ÅØßØàØDÚLڂÚPÛRÛ¤Û¨Û0à2à„è†èœèžè²è´èŽí²í¼î½îÃîæî÷íâÛÑÛÑÛÑÛÑÛÑÛÑÛÑÛÑÛâÛÑÛÑÛÇÛÑÛ÷âÛ÷íâÛ÷Ûí¹¬Û¢ÛÑÛÑÛÑۘÛÑÛ÷hÊ thÀ<Ñ5\ jÞðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ56\]hÊ thÀ<Ñ56>*\] j=ðhÊ thÀ<Ñ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<Ñ6]hÊ thÀ<Ñ>*8ŽÒ¦Ò¸ÒÚÒÓÓXÓpӚӾÓÀÓâÓÔ?Ô©ÔºÔ»ÔêÖìÖ,×.×~׀×òòéòòòòòòàÛÒòÉòòéàÛÀÛÉ$„‘^„‘a$$„O^„Oa$$„Å`„Åa$$a$$„Ù
^„Ù
a$$„Å^„Åa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$€×Ø×ÄØÅØßØàØÚÚFÚHÚJÚLڀڂÚLÛNÛPÛRÛ¤Û¨Û>ÜšÜ áúñèúßúèúúúúÝ×Îúúúú½ñÎñ$
Æ. „Š„Å^„Š`„Åa$$„Å`„Åa$„‘^„‘$„‘^„‘a$$„O^„Oa$$„Å^„Åa$$a$ áâ´ä
æ

æFægæEç‚èšè°èúèüèhé êªë¬ëìì€í„íöööíöà×àÎÎÎÎÅà×ןö¯$„
^„
a$

$„
„Å^„
`„Åa$$„Å`„Åa$$„Ù
^„Ù
a$$„Š^„Ša$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„O^„Oa$$„Å^„Åa$ „í´í
îwî™îšî›îœî»î¼îæîïšðŒñŽñØñhò*ó†ó¡ô¢ôµô¶ôööéàààà×ÎöààààÉÉààààǽ „Š„Å^„Š`„Å$a$$„
^„
a$$„Å`„Åa$$„Ù
^„Ù
a$

$„ž„
^„ž`„
a$$„
^„
a$æîçîïðšðœð–ñ˜ñšñØñâñäñ*ó,ó†óˆó¡ô¢ô¶ô~ý¬ýðý<ÿ€ÿÎÿÐÿöøNPh¬ü œ Ê ”ÊÌ^¥¦+,pqÕd–˜ø˜šhj¬®–ØÈ$É$%%%öïöïöïåïÝïöïöïöïÝÒïÝÒïÒïåïÈÒ¾ÝïÝÒïÒïåÝï³Ýïöïöïöï³Ýï³ÝïåïåïåïåïÝïåïöï j*ðhÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ56hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<Ñ>* j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<Ñ j·ðhÊ thÀ<ÑD¶ô‚õúöBúCúvýxýzýªý¬ýðýþ:ÿ<ÿ€ÿÌÿÎÿôöøNöööéöéàÞÞÙÐÐÇÙкÙÙÞ´„O^„O

$„Š„Å^„Š`„Åa$$„O^„Oa$$„Å`„Åa$$a$$„
^„
a$

$„O„Å^„O`„Åa$$„Å^„Åa$ NPfhòÚüª¬øú z¾V°œ Ê xô
”

È öññññññññññèèèèßñññßßßèè$„Å^„Åa$$„Å`„Åa$$a$$„©^„©a$’”$ÈÊ\^` V<¥+pÐÑÔböíöääÛÎöäääż¯¼¼¦$„Å`„Åa$$„<^„
$„O„Å^„O`„Åa$$„
^„
a$$
Æ$ a$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Ô
^„Ô
a$$„O^„Oa$$„Å^„Åa$$„ ^„ a$bd”öø˜h¬


”–˜ÖØp"¤#…$Ç$%ööíäöÛÎÎÎÎÉÀÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ$„<^„
$„O„Å^„O`„Åa$$„O^„Oa$$„Å`„Åa$$„Ô
^„Ô
a$$„ ^„ a$%%2%€&4'

(°(²(ê(n)„+Ô+8,æ-Z.Â.ü.þ.//"/
0Ì0Æ2¤3úúíääííúíäí×Î××××××úääää$„
^„
a$

$„O„Å^„O`„Åa$$„O^„Oa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$$a$%&²(¶(¸(ê(Ô+Ö+8,:,æ-è-Z.\.Â.Ä.///"/ˆ4Š4Œ4Ð4Ô4Ö455F6G6S6U6V6è8ì8î8F9H9Þ9à9þ:;;

= =r=t=²=¾=°@±@DDöïöâöïØïØïØïØïØïöâöïöËöïÁïÁïÁ︬¸öËöÁïÁïÁö…ïØïØhÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thx°5\ j·ðhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<ÑCJ j·ðhÊ thÀ<Ñ j*ðhÊ thÀ<Ñ6] j*ðhÊ thÀ<Ñ j·ðhÊ thÀ<Ñ6]

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6]4¤3†4ˆ4Ð45¶5D6S6°6R8è8ê8B9Ú9‚:ø:´;¦<=
=

= === =r=t=ööñññññëëëññññññññññææææææ$a$
Ɗô
$a$$„O^„Oa$t=°=²=â?>@ @°@É@A"AvB®BÞBDDHDÄD>EhE`FbFúúúúúúíààÓÓÓÊÁííííú¸$„ ^„ a$$„æ^„æa$$„O^„Oa$

$„O„Å^„O`„Åa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$a$ DHDJDÄDÆD>E@EhEˆEbFfF‚F¼I¾IZJ\J€MöMöNøN´O¶OLPPP®PòP

Q QVQXQŠQŒQèQRRRtRvRôRöR$S&SèTêTV VWRW W¢WàWtXvX YYZZPZ] ]V]X]’^ùïùïùïùåùÛÒùÈùÈùÀùïùïù¸Àåùïùïùïùåùïùïùïù®ù®ù®ùåù§åùåùåùåùïùïùhÊ thÀ<Ñ6]

hÊ thhxÉ j·ðhÊ thÀ<ÑhÊ thx°>*hÊ thÀ<Ñ>* j-ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ>*CJhÊ thÀ<Ñ5\ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<Ñ>bF‚F„FüF¸G,HþHIŒI&J€J‚JÐJÒJJKL^LM~M€MôMöMâNôNù÷ñççáÛñçççÕÕÕáÐççç÷÷ËË$a$
&
F
„Å`„Å„Ù
^„Ù
„Š^„Š „Å„Å^„Å`„Å„Å^„Å„^„ôN²OJPLPNPPP¬P®PðPòP
QTQŠQ¸QRrRòR$SèTVWWPWúúñúúúèúßúúúÖúúúúÍÀÀúú

$„Š„ ^„Š`„ a$$„Š^„Ša$$„Å`„Åa$$„‘^„‘a$$„Á^„Áa$$„)^„)a$$a$PWRWžW W¢WÐWÒWtX YZZPZŒZ[´[\´\]T]¾]^ª^Ê^z_ž_ð_È`öñèèñöñññèñññññññññññññññß$„Å^„Åa$$„O^„Oa$$a$$„‘^„‘a$’^ª^¬^®^Ì^Î^|_~_ _¢_ð_ò_Ì`Î`Ø`†aœažaÞerfºföjBkÀn(oŒoŽoŠqŒq

r rTrVrÌuðu"z$zbzdzÈzÊz„†ô‚‚„ú„x‡´‡tv&Ž(Ž¦Ž÷ðæðæðæðæðæðÜÑÆ÷ܾ´¬¾¬¾¬£ð¾˜¾˜¾˜¾¬¾˜¾¾¾Æð÷ð÷ð÷ð÷ðæðæð j·ðhÊ thÀ<Ñ\ j*ðhÊ thÀ<Ñ\hÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ>*\hÊ thÀ<Ñ\hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thhxÉ5>*\hÊ thÀ<Ñ5\ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ>*7È`Ê`Ì`Î`Ð`Ò`Ô`Ö`Ø`†aœaža‚b4cdVd,eÜeÞepfrf²f´fòððääääääðÛððÕÌðððððÇÁ„Á^„Á
&
F$„¤^„¤a$„¤^„¤$„‘^„‘a$
$„O^„Oa$gdhxÉ

$„ „Å^„ `„Åa$´f¼f¾f6jôjöj@kBkXl¸l

mDnvn¼nÀn&o(oŒoŽo:pÊpFqˆq
rRrŠruúôòòòúôòòòòòòòíçåòòòòòòòòò„Á^„Á
&
F„h^„h
&
F ujuÊuÌuîuðuœv*wxÎxÒy z^zÄz{Ð{

|Ð|.}à}~„†òýýýøòýýýýýýýýýýýýýýýýýýíýý$a$„h^„h
&
F òôì€êì‚„x‡²ˆVŠ>Œt&Ž¦Žº¼‘‘X‘Z‘‘ùôôôôìììããÖÍÀº¸ôôô¯ô$„Á`„Áa$„Š^„Š

$„Š„Å^„Š`„Åa$$„O^„Oa$

$„†„^„†`„a$$„†^„†a$$
&
Fa$$a$„Á^„Á ¦Ž¼‘ ‘Z‘â‘Ð’ —*—ʗΗô™6šàšâšDœÀžÂž ŸRŸTŸ‚Ÿ„Ÿ´Ÿ¶ŸÜŸÞŸì¡î¡†¢ˆ¢ø¢ú¢8¤j¤l¤n¤Œ¤Ž¤è¤ì¤¢¥ ¦:¦¶©¸©î©ð©$ª&ªdªfª’ª”ª°ª<«>« ¬"¬¾¬À¬$­&­4®6®<¯>¯p¯r¯÷ìåÝå÷åÝìÓåÓåÓå÷ÇÓ÷½å½å½å½å½å½å½åÓå½å½åÓåÓ÷å½å½å½å½å¶ÓåÓåÓå½å½å½å½å¬ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thhxÉ j·ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5CJ\hÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ>*

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<ÑCJD‘â‘Ð’(“–“Š•$—&—(—*—Ê—Ì—@™ò™ô™4šàšDœ4žÀžúôúúúòìììòìúúãÚÍÄ»®

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Š^„Ša$$„Š^„Ša$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Å`„Åa$$„Á^„Áa$„Á^„Á
Ɗô
$a$ÀžÂž ŸRŸ‚Ÿ²ŸÜŸì¡„¢ø¢ £6¤8¤l¤Œ¤è¤ ¥¢¥ ¦:¦úõèÛοοÅųÎÎõõ«ú$
&
Fa$$„Á^„Áa$$„O^„Oa$$„ù^„ùa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$

$„ù„V^„ù`„Va$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$a$$a$:¦§–§ ¨¢¨J©°©è©ª^ª’ª”ª®ª<« ¬º¬$­4®<¯p¯ööööñññññññéÜÓÓÊÁÁ´

$„Š„Å^„Š`„Åa$$„O^„Oa$$„ù^„ùa$$„Š^„Ša$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$
&
Fa$$a$$„Ô
^„Ô
a$p¯°*±.±†±ˆ±¨±³ ³l³n³dµL·š·h¹ô¹Â¼ ½$½ööñéàé×ñÒÉÀññ·ªññ¡$„Ð^„Ða$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Š^„Ša$$„^„a$$„Á^„Áa$$a$$„†^„†a$$„‘^„‘a$$
&
Fa$$a$$„
^„
a$r¯°°,±¨±³ ³l³n³dµN·”·–·š·œ·h¹j¹$½¦½ª½¸½ À¢À¸ÂÀÂè¥ƦÆÂÆÃÆtÈvÈ ÉÉÆÉÈÉ&Ë(ËtËvËöËøˀ̤̦̂ÌäÌæÌ6Í8͖͜ÍÖÍðÍÆκÒj׆×(Ø*Ø6؀ÙùïùåùåÜùÜùÔùÔïùïùÉåùå¼åùÉù²ù²ù²ù²ù²ù¥å¥å¥å¥å¥å¥å¥åùÉåùåùåù›ùåhÊ thÀ<Ñ6] j*ðhÊ thÀ<Ñ5\ j·ðhÊ thÀ<Ñ j+ðhÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5\ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<Ñ=$½¨½ª½À¤ÀêÀÁŽÁ

 Â`¸º¼¾ÂÀÂæÂè²ÄLƟƣÆÂÆ÷îåîîîîîØ¿îîîîî÷åååååå$
Æ ÅŠO
Ù
žc(턂^„‚a$

$„–„^„–`„a$$„ê^„êa$$„‚^„‚a$$
&
Fa$ÂÆtÈ ÉÆÉxÊzÊ$ËtËöˀ̤ÌäÌ6͖͘͜ÍÔÍÖÍðÍÆÎπÏ2ÐöööööééÜÜÜÜÜÜÜÓËÂÂÂÜÜÜ$„‚^„‚a$$
&
Fa$$„Ô
^„Ô
a$

$„Š„Å^„Š`„Åa$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„
^„
a$2дÐPÑvÑÒ¸ÒºÒNÔòÔj׆×(؀ÙÚBÜh܎ÜöÜB݄ÝÂÝÄÝÞòòòòòòéÜéÜÜéééÜÜÜÜÜÜÓÎ$a$$„˜^„˜a$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Š^„Ša$

$„Š„Å^„Š`„Åa$€ÙBÜÈÝÞÞFÞòÞôÞæàèàÄáÆáRâTâ¨âªâÂåÄåèè’é”éêêzê|êØêÚêúêüê.ë0ë.ì0ìÀìí
í

í¦í¨íîî¸îâîÈñÊñfòhòvóxó”ôÂô

ö~ö‚ö<ÿ>ÿ:<ÎÐF H Þ à z|@ ¢ ùïäÖÍùÃùÃùÃùÃùÃùÃù¹ù¹ù¹ù¹ù¹ù¹ù¹ù¹ù±ù¹ù¹ù¹ùÍùÃùÃùÃùÍùä±ùÃùÃùÃùÃùÃùÃùÃùähÊ thÀ<Ñ>* j·ðhÊ thÀ<Ñ j*ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ56>*\]hÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑFÞÞFÞðÞäàÂáPâ¨âèäÂåèéêxêÖêøê.ëöðãÖÖÍÀ³¦™Œ™™™™™

$
Æp„
^„
a$

$
Æp„p^„pa$

$
Æp„ˆ^„ˆa$

$„L„^„L`„a$

$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$$
Æpa$

$
Æp„O^„Oa$

$„Å„Å^„Å`„Åa$ „Å^„Å$„ˆ^„ˆa$.ë,ì~ì€ìí¢íî´î¸îâîäîfïð,ñÈñfòvóòååÛÒÒÒåÉÄÄ»²¥˜$„O^„Oa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Š^„Ša$$„Å`„Åa$$a$
&
F„Å`„Å$
Æpa$
$
ÆTpa$

$
Æp„p^„pa$

$
Æp„
^„
a$vó”ôÂô
ö

ö€ö‚ö€÷’þ:ÿ²ÿXÎ0:öíäÛÖÖÍÄÍ·ªªª

$
Æô
„
^„
a$

$
Æô
„Ô
^„Ô
a$

$
Æô
„Á^„Áa$

$
ƌ
„Á^„Áa$$„Á`„Áa$$„Á^„Áa$$a$$„
^„
a$$„Š^„Ša$
&
F„Å`„Å$„O^„Oa$P´Ê B Ú z< > @ ¢ ¤ ý
,.024òåÜ×××××ÊòÁ´§¥¥¥¥¥¥

$
Æô
„Á^„Áa$

$
Æô
„Á^„Áa$$
Æô
a$

$„Š„
^„Š`„
a$$a$$„Á^„Áa$

$
Æô
„Å^„Åa$

$
Æô
„ô
^„ô
a$¢ ¤ .6ŒÔN$‚þ8Ê
¤æÜ$Þ$Œ%Ž%&&J&_&©&Á&€,,¶,·,T.¨./@/¨/ª/j1Ð1¬5®5$6<6`6¢6…<š@ÜE

FF.F8F†HˆHDIPI.J~JK.KèKêKxM˜MPNÈNZXâXöíãÙíÍíÆöÆöÆöÆöƼƲƲÆöÆöƲƲÆöÆöÆöÆÙíÙíÍíÍíÍíÙíÙíÙíÆöÆöÆöÆöÆöÆöÆöÆöÆö j*ðhÊ thÀ<Ñ jÞðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5CJ\hÊ thÀ<Ñ>*CJhÊ thÕ%Ç>*CJhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5\F46ŒN"$Š ‹ #ÖúüþÈÊ¢¤†-ì-°#%Œ%ýýýýóóóóóççççççÛÛççççÏ
$
Æ
ìô
4a$
$
Æ
ô
4a$
$
Æ
Šô
4a$
$
Ɗô
a$Œ%&H&I&J&¨&©&\+V,€,¶,-P.R.T./ª/h1j1Î1Ð1¬5®5¾6ïïïïãããããïïããããããÓÑÑÑËфh^„h$
Æ
ìô
4„ì^„ìa$
$
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$¾67¢7ü7þ7\<]<ú>û>?AüDþDEE FFF,F.FˆHDI0JúúúñïïïïïêêïïäïïÞØØÓÊÂ$
&
Fa$„Š^„ŠgdÕ%Ç
&
F„h^„h„h^„h„Š^„Š
&
F
Ɗ„8^„8
&
F0JKKêK–LNMPMRMvMxMœMNNPNÄNìOŠSVXúñéàà××ÑÑÈ¿µ«žžž

$
Æì„8^„8a$
Æì„8^„8
Æ섊^„Š
&
F
Æì
&
F
Æì„h^„h$„
^„
a$$„l ^„l a$$
&
Fa$$„8^„8a$$a$VXZXÞXYÆYAZ[Z­ZÕZçZ \Î^6_€_ä_–`È`aaa aòèèèâØØØØÌÌÇÅ¿¹¹¿¿´´gdÕ%DŽž^„ž„Z^„Z
&
F

$
&
F
Æìa$
Æ섊^„Š
Æì
Æì„8^„8

$
Æ섊^„Ša$ âXY

Y
Z;ZBZCZ\Z]Z®Z¯ZÖZ×ZÎ^@_B_ˆ_Š_æ_è_Ð`Ò`a aFb{bÈbPh
i

iTiViŠiŒiÌiÎiÌjÎj k"kˆkŠkJlLl l"mobo2p4pˆpîpðpòpÚqÜqXrZrêrìršsÈsæstt*hÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑB a aFbzb{bÈbßbc‹cgÄgLhNhPhiNi„iÌivjý÷îáÕÉÉÉÉÉÉá¼î¯¯¯¢

$
Æì„O^„Oa$

$
Æì„8^„8a$

$
Æì„ ^„ a$

$
&
F
Æìa$

$
&
F
Æìa$

$
Æ섊^„Ša$$
Æìa$„Š^„ŠvjÆjkˆkJlœlžl l m"mÒmznþno>o@obop€p‚pðpòååòòòÜÐÐÀÀÀÀÐÐÐÐаÐ$
Æ
ìô
4„¼ ^„¼ a$$
Æ
ìô
4„h^„ha$
$
Æ
ìô
4a$$
Æìa$

$
Æì„8^„8a$

$
Æì„O^„Oa$ ðpÚqXrêr1tBtCtDtwt¢tÓtudvÄv¶w@x±xy}yÚz{|{â{
}óóóóóóóóóóóãóÖÖóóóãóÆÆó$
Æ
ìô
4„O^„Oa$
$
Æ ìô
x4a$$
Æ
ìô
4„ì^„ìa$
$
Æ
ìô
4a$VtWtxt†vˆvÂvÄv{ {|"|
}.}¼ÊV€r€H„d„È…è…ê… ††„†††¬†°†Fˆšˆ¤ŒðŒÖŽ2º¼*,ŠŒ””&”¼–—„—¢—ê˜ ™æ™è™HšJš
œ

œ¾œÀœXZ¤‰ŸšŸ›Ÿ¾ŸÏŸðãÜðãÒÜÊÜÊÜÊÜÊÜÊÜÒÜÒ½ã³Üðã³ÜÊÜÒÜÒÜ©Ü©Ü©Ü¢ÒÜÒÜÒÜÒÜ©Ü©Ü©Ü©Üðãܳðã³

hÊ thÕ%Ç j*ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6] j*ðhÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ56\] j*ðhÊ thÀ<Ñ56\]@
}”€Ö€Ø€úN‚ƒD„脘…Æ… †b†2‡º‡ˆ>ˆœˆïãããÓããÓÓÃ㶶㥥¥ã$
Æ ìô
x4„@
^„@
a$
$
Æ ìô
x4a$$
Æ
ìô
4„@
^„@
a$$
Æ
ìô
4„ì^„ìa$
$
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìô
4„O^„Oa$œˆÈ‰ðŠà‹¤Œ`ŽÌŽÎŽ¸(ˆàì‘ú’Ú“”””ïããÓÃÃÃÃãã³³³³³ÃÃÃÃ$
Æ
ìô
4„¼ ^„¼ a$$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$$
Æ
ìô
4„O^„Oa$
$
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìp4„O^„Oa$”&”È”€•>–¼–„—<˜è˜ê˜™ ™€™Þ™Fš¸š:›è›œ¼œ"ðßßßßßßßßÓÓ²²²²²²²²$
Æ
ìô
4„8^„8a$$
Æ ìô
x4„8^„8a$
$
Æ
ìô
4a$$
Æ ì ô
4„Š^„Ša$$
&
F
Æ
ìô
4a$ "8¤æ
žnžæž5ŸˆŸ‰Ÿ‹Ÿ¾Ÿ L î t¡X¢B£’£8¤©¤8¦à¦ïÞÞÞÞÞÞÞÞÑïÞÞÞïïïïÁÁÁÁ$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$

$
Æx„8^„8a$$
Æ ìô
x4„8^„8a$$
Æ
ìô
4„8^„8a$ϟধªrªR«x«ž¯ ¯¦¯ä¯Ê°Ì°j±l±†±Â±n¶¢¶£¶ ·¸L¸N¸Ú¸Ü¸8¹¬¹®¹â¹ä¹>ºøÇúÇlÈhÉjÉÌɐ˔ËRÐTЈЊÐÂÐÄÐ|Ñ~ѪѬÑðÑòÑxÒzÒJÓLÓ~ӀÓÊÓÌÓaÔbÔ¡Ô¢Ô
Õ ÕùïùåùåùïåïùÛùÛùåùÐÆùÆùÆùÆùÐïÐù¾ù±ïù±ïùïùÛùÆùÆùÆùÆùÆùÆùÛùÆùÆùÆùÆùï j*ðhÊ thÀ<Ñ5\hÊ thÀ<Ñ>* j·ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5>*\ j*ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6]hÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑAà¦â¦§˜§¨Ü¨N©ò©bªÊªR«Î«%¬a¬ ¯¦¯â¯ä¯®°ïïàÑÑÑÑÑÁÁÁÁ°°Áïïà$
&
F
Æ ì¼ ô
4a$$
Æ
ìô
4„*
^„*
a$$
&
F
Æ
ìô
4a$$
&
F
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìô
4„8^„8a$®°N±Â±+²i²Ú²8³h´4µìµ;¶m¶n¶¢¶·J¸Ø¸4¹6¹8¹â¹ä¹ïïïïïïïïïïïïãÓïïïïïÃÃ$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$$
Æ
ìô
4„ô
^„ô
a$
$
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$ä¹8º>ºJ»ž¼j¿*ŽÅVÇöÇøÇhÈêÈhÉÄɀÊ˔ˤÍòÍÐÏRÐ÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷æ÷÷÷÷ÖÖÍÀÍÍ

$„Å„Å^„Å`„Åa$$„Š^„Ša$$
&


F„Å„Å^„Å`„Åa$

$
&


F
Æ4a$$a$$
&


Fa$RІÐÀÐ6ÑzѨÑîÑvÒÓJÓ|ÓÈÓ+ÔaÔ¡ÔèÔ
Õ"ÕJՂÖÆÖ:׶×4ØöööéööööööööééééáÑÑÑÑÑÑ$
&


F„
„Å^„
`„Åa$$
&


Fa$

$„O„Å^„O`„Åa$$„O^„Oa$ ÕÕ"Õ2Ø4Ø@ÝBݜÝTÞVÞZß\ß$à%àâæäæÖçØç¦è¨è(éÒé2êZêì€ì®ìfòhòìòîò`óbó¨õªõ øøêøù^ýbýpýzþóëäÚѶѪѪѪўђÑ¶шÑäˆÚä~ätätä~ä~äÚämÚä

hÊ thÕ%Ç j·ðhÊ thÀ<Ñ j*ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ>*CJ j]ðhÊ thÀ<ÑCJ j[ðhÊ thÀ<ÑCJ j·ðhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5CJ\ j*ðhÊ thÀ<Ñ5CJ\hÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ>* j·ðhÊ thÀ<Ñ5\*4Ø6Ø Ù$Û<Ý>Ý@ݜÝRÞâÞXßæß#à_à‚àËà&á¶ãÚå¤è¦è(éÎéÐéÒé0ê2êZêùùùù÷ù÷ùùùùùùùùùùùùù÷ùùù÷÷õ„Š^„ŠZêì€ì®ìðÀñfòìò`óúó–ô"õ¦õ¨õPöôö–÷

ø ø øæøêø÷õðçççÚÍÍÍÍÍͽ½½½ÚÚÚÚ$
&


F„Š„Å^„Š`„Åa$

$„O„Å^„O`„Åa$

$„Š„Å^„Š`„Åa$$„Š^„Ša$
&


F$
&


Fa$êøùNù úlú¼úXûHüþü\ý^ý`ýbýpýxþzþÿ(ÿÖÿDHLrŽ8÷îîîîîîîîîîî÷îî÷îááîØÓ÷îdð$„8^„8a$

$„Š„h^„Š`„ha$$„Š^„Ša$$
&
Fa$zþÿ(ÿ*ÿÖÿØÿHLrŽô689yz¥¦ ’„ † ÎÐ: < ¼ ¾
"
˜
š
ª
¬
D
Ð
NˆÐÒÔ :Z°¢¤öïåïåïöÝöïÏïåïåïåïÅïåïåïåïåï»ï»ï»ï»ïÏï»ïÏï°§öïïöï“ï‰ï j]ðhÊ thÀ<Ñ j[ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6]hÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<Ñ5>*\ j·ðhÊ thÀ<Ñ jÞðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ56>*\]hÊ thÀ<Ñ>* j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5\68jòô8y¥„ ¶Î: ¼
˜
ª

B
D
Ò
Ô
J
öööíàà××àààààÊÊÊÊÊÅíí½$
&
Fa$$a$

$„
„Å^„
`„Åa$$„
^„
a$

$„O„Å^„O`„Åa$$„¼ ^„¼ a$$„Š^„Ša$J
Ø
š LNˆB¸ ÐÒÔ • µ ç XZ°÷÷÷îåî÷÷÷÷îßÐÁÁÁÁ±Ð$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$$
&
F
Æ
ìô
4a$$
&
F
Æ
ìô
4a$
Ɗô
$„Š^„Ša$$„¼ ^„¼ a$$
&
Fa$°¤ôö~Æ@Af“•¾×ç#-;-c-ïààм««««ŸŸŸŸŸŸŸŸ
$
Æ
ìô
4a$$
Æ 8ìô
4„8^„8a$$
&
F
Æ 8ìô
4a$gdìp
$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$$
&
F
Æ
ìô
4a$$
Æ
ìô
4„ ^„ a$ö‚ÆÊAI§À%-&-=->-c-e-f-, . 4 Ø º#¼#H$J$Ž$¨$€'T*n*N.l.z.|.š.œ.¼.¾.N0¼0Ò0Ö0¨2ª2î2ð24363”3–3B4C4•4öïåïåïåïåïÛïÛïÒÆÒïå¾ï·¬å卵ïåï¾ïÛïÛïÛïå卵‘œ‘œ‘œ†œ†œ j·ðhÊ thÀ<Ñ\ j*ðhÊ thÀ<Ñ\hÊ thÀ<Ñ\hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ5>*\

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ>* j*ðhÊ thÀ<ÑCJhÊ thÀ<ÑCJ j*ðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5\

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6]4c-, . 4 Ö Ø \!."î"¸#º#¼#H$J$Œ$Ž$¦$€'ö(R*T*n*Ê*¾+÷ëëëëëëëëÛÛÖÖÔÒÒÒÌÒÒÒÌƄÅ^„Å„Å`„Å$a$$
Æ
ìô
4„Š^„Ša$
$
Æ
ìô
4a$
Æ
Šì4¾+V,¶,J.t.”.¶.Î.L0N0¼0œ2â2(3j34;4{4•45”6ò687v708ùùóóóóóóññóóóóùëëñååßßññ„(^„(„‘^„‘„O^„O„Á^„Á„Å^„Å•4–456”6–6ò6ô6z7|78’8:;0;l;†;ˆ; ?’?˜?ò@ô@(B*BÖB|G~GþGHnHpH°K²KÊRËR®_h`:c¢c~d€dÀhÂh¸kºkÞm8n:n„o†o¨o°o°pìp.q0qHq¨rÄrúrürssôìôìáìáìôìôìÙìÎìôìôìÙìôìǽǽÇìôìôìôìôìôìÙìÙìôìôìôìÙôìôìÙìÇ쵪ǪǽǽhÊ thÀ<Ñ5>*\hÊ thÀ<Ñ>* j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6\]hÊ thÀ<Ñ5 j·ðhÊ thÀ<Ñ\hÊ thÀ<Ñ\ j*ðhÊ thÀ<Ñ\C088B9þ9:ˆ:Š:;‚;-<}<å<æÄ>b??.@Ê@ò@˜A(BÖB(CõõõõóóóóóííóóóèâØØØØØÒ脁
^„
„¼ „Å^„¼ `„Å„¼ ^„¼
&
F„Å^„Å „Å„Å^„Å`„Å(CÔC*ExGúGjHÞHàIâI’JþJtKÇRðZ’[ü[œ\@]Ê]d^_¬_®_h`ùùùùùùùùôîîáî××ÕËËËËËÕÕ „Š„Å^„Š`„Å „Š„2^„Š`„2

$
Æ4„¼ ^„¼ a$„¼ ^„¼
&
F„$ ^„$ h`ð`ÀaŠb8c:c c¢c d|d(e^eðef¨fFg|gh¬hºh(iÆiXjhjþjýý÷÷÷òìæææÜÜÒÒÒÒÒÒÒýýÒÒÒ „O„Å^„O`„Å „Š„Å^„Š`„Å„Š^„Š„Á^„Á
&
F „Å`„ÅþjŒk²kÊkflm"m¶mÜmÞm6n8nVnÚn‚o„o¨oLp°pêpìp.q0qHq¨rªrÄrõõóóõõõõõîèèèèèèóõõóæóóàóó„Š^„Š„O^„O
&
F „O„Å^„O`„ÅÄrôr s6sNst`tÂtuu-uqu´vÞv:wÆw xVx¨xòxôxHyJyz¶zv{à{â{ýýýýýýý÷÷ýýííýýýýýýýýýýýííý „Å„Å^„Å`„Å„Š^„Šssu-u!u"u_u`uâväv>w@wÊwÌw$x&xZx\x¬x®xôxJyâ{F|ø~ú~œžÎÐòô4€6€l€n€´€¶€VXˆŠ¬®îð‚‚—‚˜‚›‚È‚Ì‚Í‚ƒ„^…h…t…¢…Î…è…
††àŠùïùäùïùÚùïùïùïùïùïùïùäùäùïùÐùÐùÐùÐùÐùïùÐùÐùÐùÐùïùÉ¿µùµù­ù¥ù¥ù¥ù¥ùhÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ5>*hÊ thâÇ5>*

hÊ thÕ%Ç j·ðhÊ thÀ<Ñ jÞðhÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5>*\ j*ðhÊ thÀ<Ñ

hÊ thÀ<ÑAâ{F|L|}4}º}r~ö~*œÎò4€l€®€è€Vˆ¬î‚6‚ˆ‚–‚—‚˜‚ýýóóóóóóóéééééýßééééýýß×× $a$gdÕ%Ç „O„Å^„O`„Å „
„Å^„
`„Å „Å„Å^„Å`„Ř‚Ì‚Í‚ü„þ„Q†R†ŠŠÞŠàŠ‹
‹X‹ŒŒ°‘²‘Â’Ä’¾“(•*•’•”•š–òòííííííííëëíííííííããíÛíí$
&
F a$$
&
F
a$$a$

$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$àŠ
‹|Œ®ŒXŽ*•”•0–š–Ö–™f™}™‰™‹™¹™Ô™Þ™„œ–œ,<JŸ¼ŸL¢€¢Ô£

¤†¥À¥

¨ ¨$¨T¨ª
ªªNªf¬š¬â¬J­f­ ­¬­Æ­B°D°p°R³n³µ¶æ¹º»J»D¼X¼P¿\¿Ì¿Þ¿j‚¢ÆöïåïåïÝïÕÝïÝËÝïÝïÕïÝïÝïöïöïöïöïÁöÝïÁöÝïöïÝï¹ï¹ï¯öïöïöïöïÝïÕïÕïöïöïhÊ thÕ%Ç5\hÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ56hÊ thÀ<Ñ5>*hÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ6]

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5\Bš–œ–Ô–Ö–™™‰™Š™‹™Œ™¹™ÜšÞš‚œ„œ–œ˜œFŸHŸJŸˆŸŠŸL¢N¢Ö£Ø£†¥ˆ¥ ¨úúúúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúø$a$ ¨¨
ª

ªb¬d¬f¬š¬@°B°D°p°R³T³n³µµ"µä¹æ¹º~¼Ì¿Î¿Þ¿vÁjÂl‚Âúøøúúúóúúøøúøøúøøúúøúúøøúúøø7$8$$a$‚ ƢƤƦƨÆîƈȊÈÉÉ¦ÊªÊ ÌÌpÌrÌÎÌÐÌÍ ÍΠΚΜÎÖÎØΔÐúúøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøóøî
&
F
&
F$a$¢Æ¨ÆîÆÐÌÍ Í‚ÍœÎÖÎØÎôΒϢÏfюÑÈÑÊÑ*ØfØ¢Ú¤ÚVÛ.܂܌à¼àæà(áàá

âvåªå’ë´ëjìì"øˆøŠø¨ø¦ùüùÂüüütþÌþhlÔÚh€”´
VZ
’
î bÜðV`‚êì$*zžÌÔ÷ïèïèÞèÖèÎèïèÎèÆèÎè¿ÖèÎèÖèÞèÞèÖèÎèïèÎèÎèÎèÎèÎè¿ïèÖèÎèÎèÖèÎèÎèÎèÎèÎèïèÖèÎèÎè

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<ÑZhÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ56

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ5hÊ thÕ%Ç5K”ÐÌÑ$ÒXҒÒÌÒæÒÔÔÐÔÒÔ(Ø*ؾؤÚ*Ü,Ü.Ü ÝBÞDވàŠàŒà¼à¾àæàÞáùùùùùùùùùùù÷ò÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷í÷÷÷
&
F
&
F„h^„hÞáàá¦â¨âÊãÌãŽäåtåvåxåªå¬å

æÂæ çè>é@é¨êjìkì·ì íí|î~îððýýýýýøøøýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý
&
Fðbñdñ€òòœòò1ó2ó¨ôõõê÷ì÷ ø"ø¦ùÂütþÊþÌþfhjlÒÔØýýýýøýýýýýýýýýýóóóýýýýýýýýý
&
F
&
F،Ž@V
W

T V î ð ÜV؀‚êì$z¬ä Nüù÷÷÷ñ÷ùù÷÷÷ùùùùùçù÷÷÷÷÷ñññ „…„^„…`„„Ä`„Ä„Á^„ÁÔ° üþFLŽîTb„¸Ô>ÂÄr-n-n"Î"‘$”$Í$Ï$û$ä'è'¯(±()*b-Þ-F.r/t/Þ/à/00T0V0\0~0Ê0Ì0`1b1Ð5ò5l8Ö8¸:;L;\;<¸<¾<â<¹?÷ð÷ðèàèð÷ð÷èð÷ð÷ðÖÌÄèðèðèðº°ðÄð°ð°ð°ðÄèð¨ð¨ð¨ð¨ð÷ð¨ð¨ð÷ðèðÄð÷ðèðèðhÊ thÀ<ÑZhÊ thÀ<Ñ5>*hÊ thâÇ5>*hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ56hÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thhf>*hÊ thÀ<Ñ>*

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6BüþFè~ÐÂÄrÜbd--n-Ê n"p"Î"`#
$$$‘$Î$ýýýýýýý÷ýýýýý÷÷ýýýýýýýýýýýýò$a$„Ä`„ÄÎ$Ï$û$‚'„'ä'¯()¶*¸*`-b-Þ-F.X/Z/r/Þ/T0Ê0`122™255¶6¸6j8ýøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøø$a$j8l8Ö8¶:¸:;fÂ>¸?¹?º?»?â?Ð@ôAöAøA8B:BhBjBFDúúúúúúúñúúúúúïïïéïïïïßïïïï „L„Ä^„L`„Ä„Ä`„Ä$„Ä^„Äa$$a$¹?»?(AHAôAøAþA
B0B8B:BhBÐIøI^J`J„JfO€O¾OÊOrR RªTÂTÆT4U6U¦U¨UBVDVnWpW X&XnXpX*hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ5>*hÊ thÕ%Ç5>*hÊ thâÇ5>*hÊ thÀ<Ñ6

hÊ thÀ<Ñ

hÊ thhfCFDHDØD¬E¾FÀF GžGNHÎIÐIøI^J`J
KjK†MOOdOfO€O¸ORR&T¨TªTÂT4Uýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý4U¦UBVnW$XrXtX>Z@Z‚Z„Z[ [x[Ô\Â] ^x^x`Àcd,f.fjglg„h…hMižj jýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý j¼jÂk^l`lblÖlúlülþl¶mÚmÜm&o(oo’o
p:p¢pÒpÔp„q2r4rÞràr(sýýýýýóéýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý „
„Ä^„
`„Ä „Ä„Ä^„Ä`„Ä(s~sÀs’t”t0u2uÖuØu8vlvnv”v–vwwÄwx`xÐxŒy„z†zìz<{Œ{R|T|â}ýý÷ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý„Ä^„Īvw>wbw†z¤zT|ž|È~Ê~Ú~FHšԗʚΚȮ0¯V²Š²,¼G¼NÅfÅjÅ.ƂƂɄɰÉfÎhΌζÑäÑDÒEÒFÒbÒ»ÚÑÚüä,åPçxç¿îÇîïïGï¤õ¬õöùïçùïùïùàÖÌùÁù´©ùÁùïùŸùïçù´ù—Ÿùïù—ùˆùïùïùïù—ùÖÌçÁùïÁhÊ thÀ<Ñ>*

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thÀ<Ñ6\]hÊ thÀ<Ñ56\]hÊ thÀ<Ñ56>*hÊ thÀ<Ñ5>*hÊ tha_Ñ5>*

hÊ tha_ÑhÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ56

hÊ thÀ<Ñ5â}ä}Æ~È~Ê~FHžz€pZ‚z‚ƒ„¶„š…Z†þ†…Ž¦ŽýýèèãýýÛÛÛÖÐÇÇ¿¿¿º²º$
&
Fa$$a$$
&
Fa$$„Ð^„Ða$„Ð^„Ð
&
F$
&
Fa$$a$ $ „0d7ÿ1$7$8$H$]„0a$gda_Ñ ~:‘Δ•C•D•Ò—ԗΚКìœuž;Ÿ<Ÿ
¡Z£ô¤¾¥À¥¾§ÖªØª­­$­úúñúúúéúúúúááØúñúúúúññúúú$„h^„ha$$
&
F a$$
&
Fa$$„^„a$$a$$­X­„­ð­È®0¯2¯`¯ì¯î¯T²V²Š²Ú²,´ µ"·È¸»*¼,¼G¼0¿¬ÂNÅ$ƂÉ÷÷òòòòêêòòòòòòòòòòòòòòòòòá$„á^„áa$$
&
Fa$$a$$
&
Fa$‚ɄɰɞˆÌdÎfÎhΌÎVЖÐÑäÑEÒFÒbҒÒ\ÕfÕÚÕnÖ§Ö× ×RÙøÙFÚúúòòòúúúúðúúçúúúúúßßßúúúúú$
&
Fa$$„á^„áa$$
&
Fa$$a$FÚºÚ»ÚÑÚºÛýÛÝZ߂ßàÄâäúäüä,åæzçè&é6êÌêtëÊìÔíîî^îúúúúúúúúòòòúúúúúúúúúêêêêúâ$
&
Fa$$
&
Fa$$
&
Fa$$a$^î½î¾î¿îïïGï¼ñ¾ò¢õ¤õöö8ö¼÷$øÞùXúZú„úûþþ;þ÷òòêòòòòòòåòòòòÝÔÔòòòÌÌ$
&
F(a$$„h^„ha$$
&
F(a$$a$ $a$gdÕ%Ç$a$$
&
Fa$ööö8öZú„úþýþ¤þÊþ x€Œ´. < Ö ä ~
ª
( Z|&5
$@$~,-p2„2D7ò7Þ:l;ÊBÌBðB°IÜIŽJ¬JÎMØMNNIN*[,[\^1^@e„eÚiDju&u‚u®uyy0‚h‚pƒùïäùÚùÒùÒùÚùïäÚùÒùÒùÚùÚùÊùÒùÊùÊùÚùÊùÊùÃÚùÒùÒùïäùÚù¹ÚùÊùÊùÊùïäÚù±ùÚùhÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÕ%Ç6>*

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thÀ<Ñ56>*hÊ thÀ<Ñ56

hÊ thÀ<ÑC;þ£þ¤þÊþùþÿ ìtvxŠŒ´v . Ö zN
L
8

|
÷îåÝÝØØÐØØØØØØØØÈÈØØÀÀ$
&
F,a$$
&
F+a$$
&
F)a$$a$$
&
F*a$$„h^„ha$$„ ^„ a$$
&
F(a$|
~
ª
Ü Þ `b ( ” *˜*ŠXZ|è<ñc±´ (!úúúúúúúúúúúúúúúññúúéáééééé$
&
F2a$$
&
F2a$$„á^„áa$$a$(!Œ!"\#^#

$
$@$–&˜&.(6)8)|,~,-x.Ž/n2p2„2œ3 4â4÷÷òòòòòêáÖêáòòòÎÎÎòòòòÆ$
&
F0a$$
&
F/a$
$
&
F.a$gdhf$„h^„ha$$
&
F.a$$a$$
&
F-a$â4Ê5B7D7ô7À9Â9Ü:Þ:l;8=:=†>ˆ>¨@AÈBÊBÌBðBìD~ErF÷÷òòêáêòòÊÁÊòòòòòòòòòò$„n^„na$$
&
F0
Ƅӄ›þ^„Ó`„›þa$gdìp
$„8^„8a$$
&
F0a$$a$$
&
F0a$rFÄGðHòH°IŒJŽJ’K”K–KXLœLÐLPMÌMÎMNNIN€N€Q‚Q
RŸRSúúúúòéòúéúááááúÜúúúÓÓúúú$„á^„áa$$a$$
&
F1a$$„h^„ha$$
&
F1a$$a$SúTøVY1ZìZ)[*[+[,[w[] ^^1^m^ã^>e@e„eØiÚiDj

ljnltuuúñúñúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$„á^„áa$$a$u€u‚u®uy‚zözÌ{ž| |Î~.‚0‚h‚pƒrƒtƒ"„$„z„|„^…úúõõõÞÞÞÕÕÕÕÕÕÕÕÉÄ»»õ$„O^„Oa$gdhf
$„O^„Oa$gdÕ%Ç$„O^„Oa$$
&
F3
Ƅh„çþ^„h`„çþa$gdìp
$a$$a$pƒtƒxƒzƒ„ƒ"„$„|„`…´…Ú†@‡Î‡:ˆ~ŠöŠæ‹8ŒD¦¼‘ö‘’>’X”–” ¡à¡‚¥’¥”¥°¥´¥¨X¨¾ªÀªž¯¦¯¾¯´H´6¶z¶pºÜºò½ ¾¾¿à¿©Â·ÂpżÅÆÊüÊþÊ.Ë÷íãíãÛÐÉÁÉÁÉÁÉÁÉÁÉÁÉÁÉÁÉÐÉÐÉз­ÛÉ É™ÉÁ­É‘É‘ÉÐÉÁÉÁÉÁÉÐÉÐÉ­hÊ thÀ<Ñ>*

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ56\]hÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thÀ<Ñ56hÊ thÀ<Ñ6

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ56>*hÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ5>*hÊ tha_Ñ5>*hÊ tha_Ñ59^…`…؆چʇ̇·|Š~Šâ‹ä‹æ‹ˆŒ

ŽDº‘¼‘ö‘úçÖçÖÖçÖçúÍŲ²²¥ÅÍç

$„t„P^„t`„Pa$$
&
F6
Æ5„8^„8a$gdìp
$
&
F5a$$„

^„

a$$
Ƅ„˜þ^„`„˜þa$$
&
F4
Æ· „^„a$gdìp
$a$ö‘ô’\“V”X”–”ДƖD™6›ÊœÜž: ž¡ ¡à¡:¢†¢À¢L£N£€¤€¥óëëæááÙÙÙÙÙÙÙÙÐææÈÈÈæææ$
&
Fa$$„h^„ha$$
&
Fa$$a$$a$$
&
F4a$

$
&
F4
Ƈ

a$€¥‚¥’¥”¥´¥¼§Z©¾ªÀªÌª«*«<«Œ«º¬¿¬¯œ¯ž¯¾¯d±ž²´6¶úúúúúúúúïïÙÙÙúúÑÑúúúúúÉ$
&
F!a$$
&
F a$$
&
F-„„7$8$^„`„a$gdìp

$
&
F-7$8$a$$a$6¶z·J¹L¹nºpºÜºŽ»ò»¾¼î½ò½¼¿¾¿ÀÀ

©·ÂnÅpżÅÉÉÄÊÆÊüÊ÷òéòéòòòááòòòòÙÙòòòòòòòòò$
&
F#a$$
&
F"a$$„h^„ha$$a$$
&
F!a$üÊþÊ.ËØÌÐ ÐlШоÑÓ<ÓÔÕôÕZÖèÖÄ×Æ×ØØhØ2Û4Û6ۂÛ\ÜÜÝÔàúúúñúúéààéàéààààúúúúúúúúúú$„á^„áa$$
&
F$a$$„^„a$$a$.Ë ÐlШÐÓ8ÓÔÕôÕÆ×ØØhØ4Û6ۂÛÔàá

æ>æÔæ

çÚç
è4ñ|ñ—òÕò×óÙóêü$ýÜðÜޒ®R¬í&œ$6%l%Ø)Ú)*R*Æ12B8R8Ô;î;ð;EZEÐIÒIÔIÚIJJùïçùçùçùïùßùØßùßùçùÍùïùïùïùØùÍùïùÆÍùïùïùïùÍùÍïùØï¸ù¸ùïù°¦ùïùÍùØÍùhÊ thÀ<Ñ6]hÊ thÀ<Ñ]

* hÊ thÀ<Ñ56\]

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ56>*

hÊ thhfhÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ>*hÊ thÀ<Ñ6>*

hÊ thÀ<ÑAÔàÖàá^ãÊäÒæÔæ

çØçÚç
èKètíVîbï
ðºð2ñ4ñ|ñ–ò—òÕòÖó×óØóÙóPôúúòòòúúúúúúúúúúêêúúúúúúúúúú$
&
F$a$$
&
F%a$$a$PôÎ÷àúèüêü$ýÌþÍþáþôþÿÿ/d€ÚÜðVˆ Ô

DÞúñúúúúúúúúúúúééàúúúúúúúÔ
$„á^„áa$gdhf$„n^„na$$
&
F&a$$„Æ^„Æa$$a$ޒ®PR¬òþ

~Rìí%&-’-¸ š$œ$úúúúúúúúúúòòòéàÏÏÆÆÆÆÆ$
Æa$$
ÆЄЄ<ý^„Ð`„<ýa$$
ÆÐa$$„h^„ha$$
&
F'a$$a$œ$Æ$È$4%6%l%Ö)Ø)Ú)*20Å1Æ15@8B8R8ð &
F7
Æù„h^„ha$gdìp


$
Ƅá^„áa$$a$$
Æa$$
Æa$XHÒIÔIÖIØIÚIJJÄNòNPSPTPøRúRÖSØS,U(X&[([^j_ìççççççççØØÏçÆççççççÆÆ$
Ƅa$$„^„a$$
&
F8„„^„„a$gdìp
$a$$
&
F7
Æù„h^„ha$gdìp
JJJQJpJK2K3KJKL&L8LXLÂNTPVPdPePøRúRþR

SØSÜSðSòS&[([,[B[D[L[Z[Î\Ü\6^B^D^ì^ò^ø^ú^b`p`ÔbàbâbÎcÚcÜcøc
d dd6d8d²dÀd e
hÊ thhf

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thÀ<Ñ6 u

uu’u”uºuNvòééééééééäéééééééééééééééé$a$$
Ƅa$

$
Ƅ„á^„áa$DeHe¢e°etf‚fXghg¤j¦jøjúj:knk‚kÜkàkrpœpžpðqøq(r

uu”uºuxš nœ ʜ Nž Àž £ Ú£ ¤ Ú¨ Žª T« V« ’¬ ”¬ ª° ΰ `² b² Œ² ² ¾· À· ðéßé×éÍéÆ»é»Í±×ßé±ß驱éÍé©é§é©é©é•é×é•é×é•éˆ}©é•hÊ thÀ<Ñ5\]hÊ thÀ<Ñ56\]hÊ thÀ<Ñ6hÊ thÀ<Ñ56UhÊ thÀ<Ñ5hÊ thÀ<Ñ5]hÊ thÀ<Ñ56>*

hÊ thÕ%ÇhÊ thÀ<Ñ6>*hÊ thÀ<Ñ]hÊ thÀ<Ñ6]

hÊ thÀ<ÑhÊ thÀ<Ñ6OJQJ]^J1magyar szlovák kompromisszum)
Mivel a Nemzetközi Bíróság állandóan mqködik, itt a kompromisszumnak nem kell kitérnie sem az összetételre, sem az eljárási szabályokra. A Statútum ugyanakkor lehetQvé teszi a felek közremqködését specializált bírói kamarák összeállításában és eljárási szabályaik kidolgozásában.

2.)- A szerzQdések kompromisszumos klauzulája
Valamilyen nemzetközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy az értelmezéssel, vagy az alkalmazással kapcsolatban felmerülQ vitát a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe utalják Pl.: genocidium egyezmény

3.)- Alávetési nyilatkozat/ opciós v. fakultatív záradék
Általános felhatalmazás, melyben az állam vállalja, hogy az ugyanilyen alávetési nyilatkozatot tevQ állam Qt bármikor, bármilyen ügyben beperelheti.
A II. VH-t követQen a nagyhatalmak tettek ilyen nyilatkozatot  bár igaz, hogy jelentQs mértékben kizárták az alávetés tényleges lehetQségét, és a késQbbiekben vissza is vonták az egészet-, de a Szovjetunió nem. Jelenleg a közép- és kis államok ismerik el ilyen formán a NB joghatóságát.
Az Állandó Nemzetközi Bíróságnak tett alávetési nyilatkozatok, amennyiben még hatályban maradtak, arra az idQre, amelyre hatályuk még fennállt a Nemzetközi Bíróságra szálltak át.

Az alávetési nyilatkozat korlátozható:

1.)-Fenntartás:
Célja, hogy csökkentse a kötelezettség hatályát. 1946 óta az államok nemcsak megsokszorozták a fenntartásokat, de minél szélesebb értelemben igyekeztek azt megfogalmazni.
Automatikus-fenntartás: Többeknek adott mintát az USA-nak a nemzetközi jogi szempontból kétes ún. automatikus fenntartása, azaz a kizárása azon jogvitáknak, amelyek a belsQ joghatóság alá tartoznak úgy, ahogyan azt az Egyesült Államok érti .
Az USA fenntartása kizárta a sokoldalú szerzQdésbQl eredQ jogvitákat is, kivéve, ha a szerzQdésben részes államok közül valamennyi érintett állam részt vesz a Bíróság elQtt folyamatban levQ eljárásban. (Nicaraguai és ellene irányuló katonai és félkatonai tevékenységek ügyében, arra hivatkozott, hogy Salvador nem vesz részt a bírósági eljárásban. A pergátló kifogást a Bíróság nem fogadta el, szokásjogi alapon járt el.)
Franciaország honvédelmi kérdésekben zárta ki a NB joghatóságát. /Csendes-óceáni robbantások ügye/
Magyarország kizárta/ fenntartást tett/:
azokat az eseteket, mikor a részes felek a vita békés rendezésének más módjában állapodtak meg vagy állapodnak meg;
azokat a jogvitákat, amelyek a nemzetközi jog értelmében a Magyar Köztársaság kizárólagos belsQ joghatósága alá tartoznak;
nemzetvédelemmel kapcsolatos ügyekben
az Egyesült Nemzetek határozata vagy javaslata alapján történQ akcióval, intézkedéssel vagy helyzettel kapcsolatos ügyekben
olyan államokkal szemben, amelyek csak az adott jogvitára vonatkozóan és csak a pert megelQzQ egy éven belül tették meg alávetési nyilatkozatukat. /A fenntartás célja, hogy Magyarország fel tudjon készülni potenciális perlQ partnereire./

2.)-Reciprocitás:
A reciprocitás elve miatt csak két egybevágó alávetési nyilatkozat alapján áll be a konkrét ügyben a Nemzetközi Bíróság joghatósága, s így minden visszalépés csökkenti a kötelezQ bíráskodás hatáskörét.
Norvég kölcsönök ügye: Norvégia és Franciaország állt szemben egymással ebben az ügyben. Norvégia alávetési nyilatkozatát nem korlátozta. Franciaország azonban a belsQ joghatóságba tartozó ügyben nem ismerte el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét. Norvégia azzal védekezett, hogy Franciaország olyan ügyben perelte be Qt, aminek fordított fennállása esetén Norvégia nem tudná beperelni Franciaországot, mivel az, ezt a kérdést belsQ joghatóságába tartozó ügynek minQsítette. A Nemzetközi Bíróság elfogadta Norvégia indoklását, és kifejtette, hogy az országok kötelezettség vállalásának arányban kell állniuk, így egy állam nem indíthat olyan ügyben pert, amelyet ellene nem lehet indítani.

4.)-Forum prorogatum
Bíróság gyakorlata elismeri, hogy az alávetési szándék ráutaló magatartásból is kiderülhet.
A Bíróság hatáskörének fennállására következtethet a feleknek az eljárás megkezdése után tett aktusaiból. Ilyen többek között:
megjelenés a Nemzetközi Bíróság elQtt (A Korfu-szoros ügy. 1948)
az érdemi vitába bocsátkozás feltéve, hogy nem éppen a bírósági hatáskör tagadására irányul az érvelése.
a beperelt állam valamilyen formában reagál a beterjesztésre, akkor is, ha érdemi vitába nem bocsátkozik.
A bQs nagymarosi vízierQmq ügyében fennálló magyar szlovák jogvitában a magyar diplomácia 1992. október 23-án egyoldalúan benyújtotta a keresetet a Nemzetközi Bíróságon, a forum prorogatum esélyét szem elQtt tartva. A Nemzetközi Bíróság errQl tájékoztatta az (akkor még) csehszlovák felet: a forum prorogatum nem valósult ugyan meg, de az EU közvetítéssel folytatott tárgyalások eredményeként megszületett az ügyet a Nemzetközi Bíróság elé közösen beterjesztQ kompromisszum.
Yerodia ügy: A belga vizsgálóbíró vádat emelt a kongói külügyminiszter ellen, hogy része volt korábbi genocidium bqncselekményekben. Kongó a külügyminiszter immunitására hivatkozott, melyet el is fogadott a NB.
A Nemzetközi Bíróság álláspontja szerint ilyen magatartás tanúsítása után utóbb az állam már nem visszakozhat, mivel az a jóhiszemqség elvébe, illetve az estoppel elvbe ütközne.


A NB a következQ ügyekben járhat el:
A Nemzetközi Bíróság statútuma 36. cikke megjelöli a Bíróság joghatóságát:
nemzetközi szerzQdés értelmezése.
nemzetközi jog bármely kérdése.
olyan tény létezésének megállapítása, amelyek ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené.
emzetközi kötelezettség megszegése esetén teljesítendQ jóvátétel terjedelme és természete.

A szabályok eleve adottak a Statutum III. fejezete és az ügyrend tartalmazza Qket. A felek akarata lényegében nem hat ki rájuk, szemben a választottbíróságnál látottaknál.
Az 1978-as reformok célja a kamarákban történQ ítélkezés megkönnyítése. Ha a felek ilyet akarnak, az összetételrQl a NB dönt, de csak a felekkel történt konzultációt követQen. 1993-ban környezetvédelmi kamarát hozott létre tagjaiból, amely elé azonban egyelQre még nem kerültek ügyek.

A pergátló kifogás tárgyában hozott ítélet
ElQfordul, hogy az államok vitatják a Bíróság joghatóságát, és még az eljárás megindítását megelQzQen pergátló kifogással élnek, amelyek vagy a bírói hatáskör hiányára vagy a kereset elfogadhatatlanságára hivatkoznak:
forum prorogatum esetén: nincs alávetési nyilatkozat
a kompromisszumos klauzulához fenntartást fqztek
alávetési nyilatkozat-alávetési korlátok
nem jogvita, hanem politikai:
" 1984-ig 36 megkeresés közül 14-ben sikerrel érvényesítettek pergátló kifogást (40%), igaz, hogy tQbb kereset egyértelmqen politikai célból lett benyújtva, elfogadhatóságukban komolyan senki sem bízott. Ilyenek voltak mindenekelQtt az ún. légi incidensek
" USA is a vita politikai jellegér hivatkozott a Nicaraguai katonai és félkatonai tevékenységek ügyében
A Nemzetközi Bíróság gyakran szembesül a pergátló kifogásokkal, amelyekrQl in limine litis, azaz az érdemi döntés elQtt kell állást foglalni. ElQfordulhat azonban az is, hogy a kifogás az ügy érdemétQl olyannyira elválaszthatatlan, hogy a NB az ügyben hozott döntésével együttesen válaszolja meg.
Eljárás a fél távollétében
Ez viszonylag gyakori a Nemzetközi Bíróság elQtt, amelynek azonban nincs joga a belsQ jogokban ismert mulasztási ítéletet meghozni, márcsak azért sem, mivel a távolmaradás a Nemzetközi Bíróság joghatóságának el nem ismeréseként is értelmezhetQ. Egyes belsQ jogoktól eltérQen [ilyen például a francia jog is] a távollétben hozott marasztaló ítélet végrehajtható.
Az Állandó Nemzetközi Bíróság elQtt nem volt ilyen eljárás, a Nemzetközi Bíróság elQtt azonban többször is.
Nem vett részt Albánia -az eljárás végsQ szakaszában- Korfu-szoros-ügyben, (1949).
Franciaország: A nukleáris kísérletekügye (Ausztrália c. Franciaország és Uj Zéland c. Franciaország), 1973
Irán: Az Egyesült Államok teheráni diplomáciai és konzuli személyzetének ügye, 1979

Beavatkozás
Akárcsak a belsQ igazságszolgáltatásban, mód van az ún. beavatkozásra. Ez alanyi jog abban az esetben, ha a per tárgya olyan szerzQdés értelmezése, amelynek a peres feleken kívüli államok is részesei. Nemzetközi Bíróság a beavatkozási kérelmek többségét azonban elutasította azon az alapon, hogy az adott államnak nem fqzQdött jogi érdeke a jogvita mikénti eldöntéséhez. Erre a sorsra jutott El Salvador Nicaraguai katonai és félkatonai tevékenységek ügyében. 1984.
A Nemzetközi Bíróság, úgy tqnik, tart attól, hogy a beavatkozás révén a joghatóságba történQ kölcsönös állami beleegyezés szabályai megkerülhetQvé váljanak. A beavatkozó állam jogi helyzete annyiban közeledhet a peres felekéhez, amennyiben ezek ahhoz hozzájárulnak. A beavatkozó állam e beleegyezés nélkül nem válik peres féllé, következésképpen reá nézve az ítélet nem minQsül res iudicatanak.


Az érdemi eljárás szakaszai:
Az eljárás nyelve: angol és francia.
írásbeli
szóbeli

1.-Írásbeli:
Memorandum
A kompromisszum beérkezését követQen a bíróság meghatározza azt az idQt, mely alatt a felek leadhatják az álláspontjaikat tartalmazó memorandumokat. =kereset és ellenkereset. A beadványt két példányban készítik el: egyet a NB részére és egyet a másik félnek.
Replika/válasz:
A felek írásos észrevételeket tesznek a másik fél anyagaira. Szintén 2 példányban készítik el.
Viszontválasz
Reagálnak az elQbbi kritikára.

A bíróság tényfeltárást rendelhet el, szakértQi véleményeket kérhet, sQt a jogvita helyszínére is kiszállhat, ha úgy ítéli meg, hogy ez a bizonyításhoz szükséges.
Korfu-szoros-ügy
1997. áprilisában pedig a Nemzetközi Bíróság a bQs-nagymarosi vízlépcsQ ügyében folyó perben tartott helyszíni vizsgálatot, teljes létszámban, a szóbeli eljárás elsQ fázisa után, a felek képviselQinek kíséretében, a sajtó és a nyilvánosság kizárásával.

" Ideiglenes intézkedések
A tényfeltárási jogosítványokon túl a NB ideiglenes intézkedésekrQl is határozhat végzésében. A belsQ jogi bírónak ezt hordozó végzése eleve kötelezQ erQvel bír, a NB Statútuma azonban óvatosan fogalmaz. A szóhasználat kétértelmq: az angol szöveg feltételes módot használ ( ought to be taken ), a francia szöveg azonban keményebb ( doivent étre prises ). A gyakorlat, úgy tqnik, az enyhébb, angol változatot támasztja alá, s ennek felel meg a magyar fordítás is ( szükséges volna ).
A NB akkor dönt ideiglenes intézkedésekrQl, ha meg van gyQzQdve a visszafordíthatatlan károsodásnak és a viszály súlyosbodásának közvetlen veszélyérQl.
A Nemzetközi Bíróság a jugoszláv kormányt arra hívta fel, hogy tegyen meg mindent, ami módjában áll avégett, hogy a népirtás bqncselekményének elkövetése megakadályoztassék . [A népirtás megelQzésérQl és megtorlásáról szóló egyezmény alkalmazhatóságának ügye (Bosznia-Hercegovia c. Szerbia/Montenegro).
Lagrant-ügy: Brutális gyilkosság miatt kapták el az USA-ban. Bár német állampolgár volt USA nem engedte Németországnak, hogy éljen a konzuli védelem lehetQségével, s halálbüntetést szabtak ki. Ekkor fordult a Németo. a NB-hoz, ideiglenes intézkedést kérve, hogy ne hajtsák végre az ítéletet. (USA mégis megtette)
A Nagy Belt szoroson való áthaladás ügye: /Finnország c. Dánia/. A dánok hidat akartak építeni a szigetek között. Finno. tiltakozott, álláspontja szerint a hidat annyira alacsonyra tervezték, hogy az Q hajói nem tudnának keresztülhaladni a szoroson. Kérte a NB-ot, hogy ideiglenes végzésben mondja ki, hogy az ítélet megszületéséig Dánia ne folytathassa az építkezést. A NB nem adott helyt a kérésnek, véleménye szerint az építkezés meglehetQsen hosszú idQt vesz igénybe, így nem áll fenn olyan sürgQs szükség, ami miatt ideiglenes intézkedést kellene hozni.




2.-Szóbeli
Érvelések (mindegyik fél 1 hétig érvelhet). További 2 nap áll a felek rendelkezésére, hogy összefoglalják érveiket és válaszoljanak a másik fél gondolataira.
Az eljárás során nincs közvetlen válaszadási lehetQség. A bíróság által feltett kérdésekre a feleknek írásban kell válaszolniuk


A Bíróság Ítélete

1.-Írásbeli
Minden bíró köteles - név nélkül - egy ítéletet készíteni, ezt beadják a Bíróság fQtitkárának, aki szétküldi azokat többi bírónak. Ezt követi majd a közvetlen megbeszélés. A Bíróságnak csak azokra a kérdésekre kell válaszolniuk, amelyeket a felek a kompromisszumban, vagy a keresetlevélben megfogalmaztak. A többségi vélemények alapján készítenek egy döntéstervezetet. A tervezetet háromfQs ítéletszerkesztQ bizottság fogalmazza meg, melynek vezetQje a Bíróság elnöke, ha egyetért a többségi véleménnyel. Abban az esetben, ha az elnök nem ért egyet a többségi véleménnyel, a bizottság elnöke az Q elnökhelyettese lesz, amennyiben Q sem támogatja a többségi véleményt, akkor a rangban legidQsebb bíró. Az egyes kérdésekre vonatkozó döntéstervezetet külön bizottságok is elkészíthetik.

2.-Szóbeli
Ezután a bírók megvitatják a tervezetet, módosítják azt, majd szavazásra bocsátják. A szavazás szóban, a ranghoz képest fordított sorrendben történik. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodás nincs.

Az ítélet formája: Az ítélet három részbQl áll
az ügy azonosítása:, a Bíróság és az eljáró felek jogi képviseletének összetétele, a tényeknek, a felek jogi érvrendszerének és végkövetkeztetéseinek összefoglalása;
az indoklás: elengedhetetlen az ítéletek indoklási kötelezettsége miatt;
rendelkezQ rész:. A rendelkezQ rész tartalmazza a szavazati arányt.

Ellenvéleményt/ különvéleméyt csatolhat az ítélethez az a bíró, aki nem ért egyet a döntéssel, illetve egyéni véleményt az, aki csak kiegészíteni kívánja a döntést.

Az ítélet jogi hatásai
KötelezQ és végleges. Akárcsak minden igazságszolgáltatási aktus esetében, itt is az ítélt dolog erejének relatív hatálya érvényesül: csak a feleket és Qket is mindössze az eldöntött jogvita tekintetében kötelezi.

Az ítéletet követQen van mód:
A perújrafelvételre: Abban az esetben, ha 10 éven belül új tény merül fel, a felmerülésétQl számított 6 hónapon belül új ítéletet lehet kérni. Feltéve ha, az olyan döntQ jelentQségq tény, amely az ítélet meghozatalakor mind a Bíróság, mind pedig az újrafelvételt kérQ fél elQtt ismeretlen volt, kivéve ha a tény nem ismerése gondatlanságon alapul.

Az ítélet értelmezésére: A bíróság annak elkerülése végett, nehogy az értelmezést burkolt fellebbezésre használják, tartózkodik attól, hogy az ítélethez érdemben hozzáadjon.


A felek kérhetik a végrehajtás fQbb elveinek meghatározását is, ha az ítéletet követQ egy évben még mindig nem történt érdemi változás.



Az ítélet kikényszeríthetQsége
Az ENSZ Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács javaslatokat tehet, szükség esetén határozatokat hozhat
Eddig tiszteletben tartották, kivéve hármat.
Korfu-szoros-ügy, 1949.
Az Egyesült Államok teheráni diplomáciai és konzuli személyzetének ügye, 1980.
Nicaraguai és ellene irányuló katonai és félkatonai tevékenységek ügye, 1986

Nicaragua ellen irányuló katonai és félkatonai tevékenységek ügye: USA pénzzel és fegyverrel támogatatta a nicaraguai kormánnyal szemben álló csapatokat. A nicaraguai kommunista kormány a Nemzetközi Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a Bíróság, hívja fel USA-t hogy a köztük lévQ szerzQdést ne szegje meg azzal, hogy támogatja a kormányellenes erQket.
Noha Nicaragua megnyerte a pert, USA csak részben tett annak eleget, ezért Nicaragua a Biztonsági Tanácshoz fordult szankciók elfogadása végett, ott azonban az amerikai vétó árnyékában nem született érdemi határozat.

A Bíróság különleges jogosítványai
A felek felhatalmazhatják a Nemzetközi Bíróságot az ex aequo et bono, azaz a méltányossági alapon való döntésre. Ekkor eltekinthet a Statútum 38. cikk 1. §-ában felsorolt jogforrásoktól, valamint az egyoldalú nemzetközi jogi aktusoktól és bizonyos nemzetközi szervezetek esetleges jogforrási természetq határozataitól.
A Nemzetközi Bíróság elutasítja a deklaratív ítélet meghozatalára irányuló kérelmet, amennyiben az egy teljesen hipotetikus (például hatálytalan) nemzetközi jogi normára vonatkozna. A Bíróság ítéletet csak konkrét esetekben hozhat, amelyekben a felek között valódi vita áll fenn az ítélethirdetés pillanatában. A Bíróság ítéletének gyakorlati következményei kell, hogy legyenek abban az értelemben, hogy érintenie kell a felek fennálló jogait és kötelezettségeit, [Az észak-kameruni ügy (Kamerun c. Egyesült Királyság), 1963.]

II.)- A tanácsadó véleményezési eljárás

A Nemzetközi Bíróság megkeresése
Erre csak a nemzetközi szervek jogosultak. Az államok azért vannak kizárva, nehogy a bírói út megkerülésére használják fel. /Egyetlen kivétel: a Palesztin fal ügyében hozott tanácsadó vélemény./ A Nemzetek Szövetségében csak a Tanács és a Közgyqlés kérhette erre az Állandó Nemzetközi Bíróságot. Jelenleg
Közgyqlés
Biztonsági Tanács
szakosított szervek és felhatalmazott szervek /ideértve a segédszerveket is/, a tevékenységi körükben felmerülQ jogi kérdésben.

A szakosított szervezetek ritkán éltek az elnyert lehetQséggel; /UNESCO, IMCO, WHO./. A WHO politikai-nemzetközi jogi szempontból kiemelkedQ fontosságú problémakörben kért tanácsadó véleményt 1993-ban, de ezt a Bíróság az ultra vires miatt elutasította /nem tartozik a szervezet tevékenységi köréhez/
Az ENSZ Közgyqlés a WHO kezdeményezését követQen határozatában a következQ kérdést tette fel: A nemzetközi jog szempontjából megengedett-e az atomfegyverek használata vagy az azzal való fenyegetés? (Az atomfegyverek használatának vagy az azzal való fenyegetés jogszerqsége tárgyában adott tanácsadó vélemény,. 1995.)

A tanácsadó vélemény iránti kérelem formálisan az adott szervnek a határozata.
Az ENSZ Közgyqlésben ez nem fontos kérdés , azaz elegendQ egyszerq többséggel szavazni A Biztonsági Tanácson belül ugyanakkor ezt könnyen lehet vétójogos kérdésnek minQsíteni: azonban ez a gyakorlatban nem jellemzQ.

A Közgyqlés és a Biztonsági Tanács bármely jogi kérdésben , a többi arra jogosított szerv azonban csak tevékenysége körében tehet fel kérdést. A Biztonsági Tanács szerzQdési kötelezettség alapján is gyakorolhatja ezt a jogot (például 1988. évi bécsi egyezmény a kábítószerek jogellenes kereskedelme elleni együttmqködésrQl.)

A Statutum diszkrécionális jogkört biztosít a Bíróság részére, így az maga dönt, hogy a kért tanácsadó véleményt megadja-e vagy sem. A gyakorlatban azonban fQszervként úgy tekinti, hogy kötelessége az ENSZ tevékenységében való részvétel és a szabályszerq mqködéshez való hozzájárulás. Így elvben a tanácsadó vélemény iránti kérelmet nem szabad visszautasítani, csak döntQ fontosságú okok indíthatják erre a bíróságot. Úgy, mint:
a kérdés nem jogi kérdés
lényegileg belsQ joghatósági körbe tartozik
függQ jogvitában vezetne érdemi döntésre
A sokáig egyedüli visszautasítás is egy nem tagállammal fennállott vitával kapcsolódott össze, amelyben Szovjetunió nem adta beleegyezését az eljárásra. /Kelet-Karélia státuszában adott tanácsadó vélemény/.

Eljárás
A tanácsadó vélemény meghozatalára a peres eljárás szabályait alkalmazza a Bíróság.

Jogi hatása
A tanácsadó vélemény nem igazságszolgáltatási aktus. Nincs kötelezQ ereje, nem döntés, hanem a kérelmezQ szerv felvilágosítására szolgáló vélemény. Tanácsadó vélemény is rendelkezhet kötelezQ erQvel, de ez mindig más, különös jogalapra épül. Például ha az érdekelt államok elfogadják a tanácsadó véleményt, mint azt Anglia és Franciaország tették (A tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok tárgyában adott tanácsadó vélemény). A tanácsadó vélemények a gyakorlatban mindenekelQtt erkölcsi tekintélyük alapján érvényesülnek, de jelentQs szerepet játszanak a hatályos jog megállapításában is. A Nemzetközi Bíróság joggyakorlatában az ítéletek és a tanácsadó vélemények azonos értékqek.

2 különleges eljárás:
Állam-nemzetközi szervezet:
Székhelyegyezmények kapcsán kerülhet rá sor. Ha nem tudják egymás közt vitájukat elrendezni, akkor a szervezet kér egy tanácsadó véleményt, mely mindkét félre nézve kötelezQ erejq lesz.
Szervezeti képviselQk munkajogi vitái:
A szervezet munkajogi jellegq rendelkezései autonormatív aktusok. /Az ENSZ-en belül a FQtitkár a munkáltató./ Ha valamely funkcionáriusnak valami problémája lenne az ilyesfajta rendelkezésekkel, a munkaügyi döntQbizottságoknak megfelelQ testülethez, az adminisztratív bírósághoz fordulhat. /ENSZ-ben ez a TANU; székhelye New York, ILO-ban ez a TAOIT, székhelye Genf/ Az ILO kompetens a saját szervezetén belüli valamint a szakosított szervek kérdéseiben is adminisztratív bíróságként eljárni. Adott esetben az is elQfordulhat, hogy az adminisztratív bíróság döntésével nem értenek egyet, ilyenkor van lehetQség tanácsadó véleményért folyamodni a NB-hoz, amelynek döntése szintén kötelezQ erejq lesz.


A magyar, román, bolgár békeszerzQdések tárgyában adott tanácsadó vélemény, 1950.
USA lépett fel: Véleménye szerint Mindszenty bíboros ügye sérti Magyarországnak a békeszerzQdésben vállalt kötelezettségeit, és a szerzQdésnek megfelelQen választottbíróság összehívására tett javaslatot. Magyarország ellenben a kizárólagos belsQ joghatóságára hivatkozott. Az üggyel kapcsolatban az ENSZ Közgyqlés a következQ kérdéseket tette fel a NB-nak:
Megvalósult-e a békeszerzQdés megsértése?
Ha igen, kell-e választottbíróságot létrehozni?
Köteles-e Magyarország tagot küldeni, vagy csonkán is lefolytathatják az eljárást?
A Bíróság megadta a tanácsadó véleményt.

67. tétel Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén: a korlátozott körq nemzetközi bíróságok

Közös jellemzQik.
Csak az államok egy része elQtt nyitottak, vagy csak bizonyos típusú jogviták rendezésére van hatáskörük.
Általában nyitottabbak a magánszemélyek elQtt, de peres félként az államok is odafordulhatnak.
A hatáskör vagy a szervezet alapokmányán vagy sokoldalú egyezméyen alapul.
Az alkalmazandó jog, illetve az elbírálható jogviták tekintetében meglehetQs sokszínqség jellemzi Qket.

I.)-A nem adminisztratív nemzetközi igazságszolgáltatási szervek

1.)- A Tengerjogi Bíróság
1982. évi Montego Bay-egyezmény XV rész.Egyetemes jellegq, székhelye Hamburg.

Összetétele
21 fQ a fQbb jogrendszereket és a méltányos földrajzi megoszlást figyelembe véve. A bírákat tengerjogi kérdésekben elismert szaktekintélyek közül 9 évre választják.
Eljárhat teljes ülésben (a határozatképességhez 11 fQ kell) és a peres felek kérésére hármas szakosított kamarákban , továbbá sommás eljárási kamarákban , a tengerfenékkel összefüggQ jogviták rendezésére szakosított kamarában . Utóbbi 11 fQs, de ezen belül is létesíthetQ 3 fQs ad hoc kamara egy konkrét jogvitára.
A szakosított kamarák és az ad hoc kamarák összetétele a vitában álló felek egyetértését feltételezi.
Számol az ad hoc bírák intézményével is.

Hatásköre.
" A viták természete: (a ratione materiae hatáskör)
A Bíróság a .Montago-Bay-egyezmény, valamint az egyezmény céljaival összefüggQ bármilyen más megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával összefüggQ vitákban járhat el. Az államok azonban ehhez fenntartásokat és egyéb korlátozásokat fqzhetnek.
A Tengerjogi Bíróság tanácsadó véleményeket is adhat azokban a kérdésekben, amelyek az ún. Hatóság tevékenységének körében merülnek fel. A kérdést a Hatóság; Tanácsa és Közgyqlése teheti fel.

" Ratione personae: az egyezmény részes állami, a Hatóság szervei, a Vállalat és az intézményekkel szerzQdési kapcsolatban álló magánvállalatok elQtt áll nyitva a Bíróság.
Az alperes állam kérheti a felperesi vállalatot patronáló államot, hogy az lépjen a vállalat helyébe a per tekintetében

A Tengerjogi Bíróság megkeresésének feltételei:
A felek beleegyezése kell a joghatósághoz. A Bíróság joghatósága sem nem elsQdleges, sem nem kizárólagos. Ez alól kivétel
a tengerfenék kutatására és kiaknázására vonatkozó viták, amelyekben a szakosított kamara joghatósága kötelezQ és kizárólagos.
Kivétel kivétele: bizonyos szerzQdési eredetq viták tekintetében a felek a nemzetközi kereskedelmi választottbíróságot elQnyben részesíthetik.

Eljárása
Eljárása a választottbíróságokéra emlékezetet.
Joghatósága kompromisszum vagy egyoldalú kereset alapján állhat fenn.
AlapvetQen az egyetemes igazságszolgáltatási tapasztalatokból merít a távollétben történQ eljárást, a beavatkozást, az ítélet indoklási kötelezettségét és az ítélet értelmezésére irányuló keresetet illetQen.
Minden ítélete kötelezQ és végleges, de csak a tengerfenékkel kapcsolatosak élvezik a közvetlen végrehajthatóságot.

2.)- Az Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye normatív szabályai mellett az Emberi Jogok Európai Bizottságára, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságára (A szó szoros értelmében véve csak ez az igazi nemzetközi igazságszolgáltatási szerv) épülQ hatékony kontroll mechanizmust is felállított. A 11. jegyzQkönyv beolvasztja a Bizottságot a Bíróságba.

Összetétele és szervezte
Az Európa Tanács minden tagállama egy bírói hellyel rendelkezik, amelyre három személyt jelölhet, akik közül a Parlamenti Közgyqlés fogja megválasztani a bírót. A mandátum 9 évre szól és megújítható. A 11. jegyzQkönyv hatálybalépését követQen ez 6 éves ciklusokra alakul át. A Bíróság megválasztja elnökét, alelnökét, elfogadja ügyrendjét. 7 fQs kamarákban jár el, amelyekben mindig helyet kap az ügyben érintett államnak a bírája is.

Mqködése
A 11. jegyzQkönyv hatálybalépésével 3 fQs sommás tanácsban, 7 fQs kamarában és a 17 fQs Nagykamarában folyik az eljárás. A fQ teher a 7 fQs kamarákra hárul (ez végzi a mai bizottsági funkciókat), a Nagykamara az Egyezmény, illetve jegyzQkönyvei értelmezése tekintetében alapvetQ fontosságú ügyekben jár el, valamint ha korábbi ítélkezési gyakorlattól való eltérés célszerqsége merül fel a kamarában.
Az ítéletet indokolni kell, továbbá mód van az egyéni vélemények és az ellenvélemények csatolására is. Az ítélet végleges, kötelezQ, végrehajtására pedig az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyel.
Jogosult tanácsadó vélemény adására.

Hatásköre
Kezdetben csak az Emberi Jogok Európai Bizottságában lefolyt eljárás (s a békés megegyezés kísérletének eredménytelensége) után foglalkozhat az Emberi Jogok Európai Bírósága az üggyel. A 11. jegyzQkönyv hatálybalépése után azonban a Bíróság eljárásába beolvad a mai bizottsági filterfunkció.
A Bíróság joghatóságát külön alávetésben kell elfogadni, de ez az 1990-es évekre már az ETtagfelvétel kritériumává is vált.
A Bíróság hatásköre prioritást élvez. A Bizottság jelentésének a Miniszteri Bizottsághoz való benyújtásától számított három hónapig lehet a Bíróságnál eljárást indítani. (Ennek elmúlása után ti. a Miniszteri Bizottság dönt.)
EredendQen az egyén csak a Bizottság elQtt kezdeményezhette az eljárást, s a Bíróság elé ügy csak valamelyik állam vagy a Bizottság közvetítésével kerülhetett. A 11. jegyzQkönyvet követQen már maga az egyén is a Bíróság elé viheti az ügyet.

3.)- Az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága
Az amerikaközi emberi jogvédelmi rendszer alapvetQen az európaiból nyert ihletet.
1969. november 22-ej san joséi egyezmény az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága mellé az Emberi Jogok Amerikaközi Bíróságát állítja. A Bíróság joghatósága fakultatív és a Bizottság, illetve az államok vihetnek elébe ügyeket. Csak 7 bíróból áll, viszont ad hoc bírák kinevezésére is sor kerülhet. A peres eljárás mellett tanácsadó vélemények adására is feljogosították a Bíróságot, akit tagállam kereshet meg saját jogszabályának az Egyezménnyel vagy bármely más emberi jogi szerzQdéssel való összeegyeztethetQsége tárgyában ( önkéntes preventív kontroll). A Bizottság korábbi ítélete értelmezésére is felkérheti a Bíróságot.

4.)- Az Európai Közösségek Bírósága (CJCE)
Az 1951. évi párizsi szerzQdés az Európai Szén- és Acélközösség egyik intézményeként állította fel a Bíróságot. Az 1957. évi római szerzQdéssel a három közösség számára közös igazságszolgáltatási szervvé minQsítette át a Bíróságot. A párizsi és római szerzQdéseken túl az 1986. évi Európai Egységes Akta, az 1957. április 17-ei jegyzQkönyv és az ügyrend, illetve ennek módosításai az irányadóak. A maastríchti szerzQdés az alapkoncepción nem változtatott.

Összetétele és szervezete
Az EU Bíróság tagállamonként egy bíróból (amikor az EK tagállamainak száma páros volt, akkor még egy fQbQl) és 6 fQügyészbQl áll. 1988 óta létezik egy 12 fQs ElsQfokú Bíróság is, amely mindenekelQtt bizonyos egyéni panaszok, illetve a funkcionáriusok perei tekintetében rendelkezik hatáskörrel. A fQügyész nyilvánosan, függetlenül és pártatlanul terjeszti be indoklással ellátott következtetéseit .
A bírákat és fQügyészeket 6 évre nevezik ki a kormányok.
A Bíróság általában teljes ülésben jár el, de mód van kamarákban történQ ítélkezésre is. A perrendtartási szabályok a belsQ jogi híróságokéhoz közelebb állnak, mint a nemzetközi bíróságokéhoz.

Hatásköre
Az ítélkezési gyakorlat az ún. levezetett közösségi jogra (azaz az intézményi aktusokra) is vonatkoztatta ezt a jogot.
A Bíróság joghatósága kötelezQ; a nemzetközi jogban szokásos pergátló kifogások itt gyakorlatilag nem alkalmazhatók
Megkeresés egy másik államtól vagy a Bizottságtól (esetleg más EU-szervtQl) vagy tagállami bíróságoktól érkezhet.

Az EU Bíróság jogosítványai
Az eljárás megindítására
a Bizottság, más szerv [például az Európa Parlament, illetve a maastrichti szerzQdés értelmében például az Európai Központi Bank is],
tagállam,
magánszemélyek,
tagállami bíróság jogosultak.
A Bíróság különösen szívesen válaszol a tagállami bíróságoktól érkezett prejudiciális kérdésekre. A tanácsadó véleményekre emlékeztetQ eljárás a jogegységesítés talán legfontosabb eleme. A tagállami belsQ bíróságok bármikor jogosultak, a tagállami igazságszolgáltatási hierarchiák csúcsán levQ bíróságok pedig egyenesen kötelesek a prejudiciális kérdést feltenni, valahányszor olyan ügyet tárgyalnak, amelynek eldöntéséhez szükségük van a szerzQdések, illetve a levezetett jog hiteles értelmezésére. A prejudiciális kérdés eljárásában a Bíróság ugyan csak a közösségi aktus értelmérQl és terjedelmérQl nyilatkozik, a gyakorlatban azonban szuggerálja a pontos megoldást is.

Az EU Bíróság hatáskörrel rendelkezik:
a szerzQdések és a közösségi aktusok értelmezésének eljárásában;
a közösségi aktusok megtámadási eljárásaiban, érvényességük fennállásának megállapítására irányuló eljárásokban, megkötni szándékozott nemzetközi szerzQdésnek a közösségi joggal való összeegyeztethetQségérQl folyó eljárásokban;
az EU extrakontraktuális felelQsségének megállapítására irányuló eljárásban
szankciós jog gyakorlásával (pl.: a versenyjog szabályainak sérelme vagy dömping esetén közösségi bírságolás) összefüggQ eljárásban.

Egyes államokban a bíróságok (mindenekelQtt a francia) az egyértelmq aktus doktrínájával visszaélve próbálták enyhíteni az EU Bíróság megkeresésének kötelezettségét.
Részben a Bíróságra háruló feladatok volumene miatt vált indokolttá az ún. ElsQfokú Bíróság felállítása, amely az adminisztratív bíráskodási funkción túl bizonyos szén acél szektori vitákban, illetve a verseny jogban is hatáskört kapott




II.)- Az adminisztratív nemzetközi igazságszolgáltatási szervek

Az ENSZ rendszerében
1.)-A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Adminisztratív Bírósága (TAOIT)
Az 1927-ben létrehozott bíróság ma is mqködik.
A 7 bírót 3 évre választja az ILO általános konferenciája. Székhelye: Genf.

" Joghatósága
Túlnyúlik az ILO-n: több más szakosított szervezet is alávetette magát (UNESCO, WHO, FAO, WMO, ITIJ). Ezen túl a GATT, illetve az IAEA és néhány európai szervezet is elfogadta a TAOIT joghatóságát.

" Mqködése
A TAOIT e nemzetközi szervezetek funkcionáriusainak közszolgálati (munkaügyi) pereiben (ideértve a szociális ellátásokat is) dönt. A kereset a belsQ szervezeti jogorvoslati fórumok kimerítése után nyújtható be. A szótöbbséggel hozott ítélet megsemmisítheti a panaszolt intézkedést hatáskörtúllépés címén és kártérítést is megítélhet.
A felperes funkcionárius számára a TAOIT ítélete végleges; fellebbezés nem nyújtható be. A nemzetközi szervezetek szempontjából ez bonyolultabb: az 1954-ben bevezetett felülvizsgálati mechanizmus alapján a szervezet tanácsadó véleményt kérhet a Nemzetközi Bírósgtól A Nemzetközi Bíróság véleménye ezúttal kötelezQ erejq.
Az ilyesfajta eljárás beindítására eddig egyszer került sor: Az UNESCO fQigazgatója sikertelenül próbálta kétségbe vonni a mccatrizmus idején történt elbocsátásokat jogszerqtlennek nyilvánító TAOIT ítéleteket. (Az ILO Adminisztratív Bíróságának az UNESCO-val szemben benyújtott keresetek ügyében hozott ítéletei tárgyában adott vélemény, 1956.)

2.)-Az ENSZ Adminisztratív Bírósága
A Közgyqlés hozta létre 1949. november 24-ei határozatával, amely tartalmazza a TANU Statútumát is.

" Összetétele és szervezete
A kormányok által javasoltakból 7 fQt választ 3 évre (megújíthatóan) a Közgyqlés. A TANU bírája volt a magyar Ustor Endre is. Székhelye New York, de évente két genfi ülést is tart. IdQrQl idQre fölmerült a TANU és a TAOIT fúziójának gondolata.

" Joghatósága
Az ENSZ funkcionáriusainak és ügynökeinek a FQtitkár döntésével szemben benyújtott kereseteit bírálja el. A szakosított szervezetek funkcionáriusainak ügyeiben csak a szervezet és a FQtitkár külön megállapodásainak függvényében kompetens (például az ENSZ-ben és az összes szakosított szervezetben nyugdíjügyekben a TANU járhat el).)

" A TANU ítéleteinek igazságszolgáltatási jellemzQi és a jogorvoslati lehetQségek.
Az Alapokmány szerint a TANU a Közgyqlés segédszerve, amelyik azt elvben meg is szüntetheti. Amíg azonban létezik, addig független igazságszolgáltatási hatóságnak kell tekinteni, amelynek döntései kötelezQek és végrehajtandók.
A felülvizsgálati eljárás: létrejött államok képviselQibQl a TANU ítéleteivel szembeni reformációs kérelmek bizottsága , amely nem fellebbezési eljárást kezdeményez, de kérheti a Nemzetközi Bíróságtól a TANU ítélete jogi érvényességének megvizsgálását. A reformációs bizottság elé a funkcionárius, a tagállam és a FQtitkár fordulhat. A Nemzetközi Bíróság elé a funkcionárius álláspontját a FQtitkár révén továbbítja. A FQtitkár vagy eleve követi a Nemzetközi Bíróság véleményét vagy felkéri a TANÚ-t, hogy ennek megfelelQen erQsítse meg vagy eszerint módosítsa ítéletét. A Nemzetközi Bíróság (tanácsadó) véleménye ebben az esetben kötelezQ erejq. A TANU viszonylag ritkán járt el ebben az értelemben, és sohasem a FQtitkár kezdeményezésére. A TANU reformációs bizottsága funkcionárius panaszára azonban már eljárt.
Az Egyesült Nemzetek Adminisztratív Bíróságának ítéletével szembeni reformációs kérelem tárgyában (Fasla-ügy) adott tanácsadó vélemény, 1973;
Az ENSZ Adminisztratív Bírósága ítéletének megváltoztatására irányuló kérelem (Mortished-ügy) tárgyában adott tanácsadó vélemény, 1982.
A TANU Statútuma szerint a FQtitkár és a funkcionárius perújrafelvételi eljárást is kezdeményezhet.


3.)- Az IBRD Adminisztratív Bírósága
Statútuma 1980. július 1-je óta hatályos. 7 fQbQl áll, akik az IBRD, IMF, IDA, IFC funkcionáriusok pereit tárgyalják. Az ítélet nem feltétlenül relatív hatályú: a Bíróság által egy perben elfogadott megoldás automatikusan kiterjed az analóg helyzetben levQ összes funkcionáriusra is.

A regionális nemzetközi szervezetekhez kapcsolódó igazságszolgáltatási szervek.
Az AÁSZ Adminisztratív Bíróságán és az EU Bíróság melletti ElsQfokú Bíróságon túl a koordinációs szerveztek panaszbizottságai ilyenek: pl.: WEU-ban, a NATO-ban, az Európa Tanácsban és az Európai prkutatási Ügynökségnél van ilyen. Az OECD-ben ez 1992-ben átalakult Adminisztratív Bírósággá.
Ezek az igazságszolgáltatási szervek elnökbQl, két eltérQ állampolgárságú tagból és ugyanennyi helyettesbQl állnak. A funkcionáriusoknak és ügynököknek szervezetük döntéseivel szembeni jogorvoslati fórumaként mqködnek, döntésük végleges. Az Európa Tanácsban a Miniszteri Bizottság. határozatával megerQsítette a panaszbizottság igazságszolgáltatási hatósági jellegét és kiszélesítette hatásköreit: a panaszt az ügynök, a személyzeti bizottság és a szakszervezet terjesztheti be, a végrehajtásra nézve halasztó hatállyal. A hatáskör a módosítással kiterjedt a szervezet anyagi kártérítési felelQsségérQl folytatott jogvitákra is.

68.tétel A fegyveres erQszak alkalmazása tilalmának elve és az elv fokozatos kialakulása

A kényszer alkalmazása a nemzetközi jogban

Kényszer: minden olyan  erQszak alkalmazását nem jelentQ- nyomásgyakorlási forma, ami kellQképpen súlyos ahhoz, hogy a természetes személy (az állam képviselQje) vagy a jogi személy döntését egy adott irányba hajlítsa.

Az ENSZ néhány állama szívesen beleértené a kényszer fogalmába az ún. gazdasági erQszakot is, ugyanakkor kizárná abból a dekolonizációs harcot. A nemzetközi jognak azonban nem célja az eredendQ egyenlQtlenségek kiküszöbölése vagy a nyomásgyakorlás minden formájának betiltása. A kényszer megfogalmazása politikailag semleges kell hogy legyen.
Sajnos a pozitív definíció megfogalmazására és ehhez kapcsolódóan a kényszer egységes jogi szabályrendszerének kidolgozására a nemzetközi jogközösség mai állapotában nincs mód. Ezt áthidalandó, egyes államok az egyoldalú ellenintézkedések fogalmának kidolgozását sürgetik, mely bizonyos kényszer- és nyomásgyakorlási aktusokat fedne le.

Kényszer alatt az alábbiakban csak a nemzetközi kapcsolatokban, a nemzetközi jog alanyai közötti kényszer értendQ. A nemzetközi jog nem közömbös az államon belüli kényszer irányában sem, mindez azonban nem azonosítható a nemzetközi jogi kényszer fogalmával.


Mint a nemzetközi jog szankciója
Míg az államon belül a kormányzat rendelkezik a kényszer monopóliumával, addig a nemzetközi jogközösségen belül nincs ehhez hasonlítható felsQbb hatalom; így a állam csak saját eszközeire támaszkodhat. Az állami lehetQségek széles skálája ma már keretek közé szorul és behatárolódik a kényszer fokozatának megválsztásában élvezett mozgásszabadság is.


A fegyveres erQszak alkalmazása tilalmának elvének fokozatos kialakulása

Történelmi kiindulópont: a háborúindítás szabadsága
A XVI-XIX. század klasszikus nemzetközi jogában fel sem merült a háborúindítás korlátozása. A XVI-XVII. században a kánonjog hatására a nemzetközi jogi doktrína már az igazságos és az igazságtalan háború közötti különbségtétellel foglalkozik. Ez a természetjogászokat is foglalkoztatta. Az államok ugyanakkor mindig is szükségét érezték erkölcsi vagy jogi indokok felmutatásának.

A Drago-Porter egyezmény: a korlátozás elsQ kísérlete
Az 1907. évi hágai békekonferencia II. egyezménye.
Venezuela kikötQinek 1902. évi olasz-német-angol blokádját és bombázását követQen fogalmazta meg az argentín külügyminiszter a nevét viselQ ún. Drago-doktrínát: a közjogi tartozások erQszakos behajtása ellentétes a nemzetközi joggal. Az adós államnak ezzel párhuzamosan vállalnia kellett a vita békés rendezési eszközeinek elfogadását.

A háborúindítás korlátai a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányában
A XX. században az ún. totális háborúkat megtapasztalva és a konfliktusok veszélyét felismerve fokozatosan haladt elQre a korlátozás folyamata.

Jogellenes háborúk
A területi épség és függetlenség elleni háborúk (agressziós háborúk) tiltottak.
Jogellenes háborút indítani azelQtt, hogy megpróbálkoztak volna a vita békés rendezésének eszközeivel;
a nemzetközi bírósági, választottbírósági vagy a tanácsi döntést követQ három hónapon belül,
ha egy másik állam eleget tesz a bírósági vagy választottbírósági döntésnek;
Az olyan állam ellen indított háború, amelyik a Tanács egyhangúan elfogadott jelentésében foglalt ajánlásoknak eleget tett.

Jogos háborúk
Ami nem minQsül a fentiek szerint tiltottnak.
Jogosan lehtett háborút viselni a nemzetközi jog által az állam belsQ joghatósági körébe utalt jog védelme érdekében,
illetve a jogos önvédelem gyakorlásaként
A békés vitarendezés békés vitarendezési lehetQségeinek kimerítését követQen (jogérvényesítQ háborúk), hiszen a pártatlan harmadik fél, illetve a nemzetközi közösség is megerQsítette a vitatott jog fennálltát.
Ha már nem lehetett általánosa betiltani a háborút, törekedni kellett az ellenQrizhetetlen akciók megakadályozására. Így a bírósági, választottbírósági döntés vagy a tanácsi jelentés meghozatalát követQ három hónapon belül nem lehetett jogszerqen háborút indítani (háborús moratórium).

A háború törvényen kívül helyezése a Briand-Kellog paktummal
1928. párizsi egyezmény.
A francia-amerikai választottbíráskodási szerzQdés megújításakor folytatott tárgyalásokon indítványozta Briand francia külügyminiszter az erQszak alkalmazásáról való lemondást kettejük viszonyában. Kellog javasolta ennek multilaterális szerzQdésbe foglalását. Eredetileg 15 állam írta alá.
Ez szerzQdéses kötelezettségvállalás: lemondanak , vagyis nem szokásjogot kodifikál a paktum.
Gyakorlatilag, a jogos önvédelmet kivéve, minden háborúra vonatkozott.
Az elvet visszafordíthatatlanul leszögezték, de még szankció nélkül. A kollektív kényszer lehetQsége homályos volt. Elméletileg a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányának 16. cikke alkalmazható lett volna. Ez a cikk azonban csak az ún. jogellenes háborúkra vonatkozott volna, a Briand-Kellog paktum viszont csak a jogos önvédelmet fogadta el.


Az erQszak alkalmazásának általános tilalma az ENSZ Alapokmányában
Normatív téren a folyamat befejezQdött: a 2. cikk 4. §-a az erQszak mindenféle alkalmazását tiltja, s nem csak a háborút.:
A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férQ bármely más módon nyilvánvaló erQszakkal való fenyegetéstQl vagy erQszak alkalmazásától tartózkodniok kell.
Ezt a megfogalmazást a regionális védelmi megállapodások is mind átvették.
Itt már nem

Az ENSZ Alapokmányban foglaltak szerint legitim a fegyveres erQszak:
ellenséges államok klauzula /oka, hogy a san fransiscói értekezlet ideje alatt még nem fejezQdött be a világháború + tartottak attól, hogy nem sikerült véglegesen nácitlanítani a tengelyhatalmakat./. Ma már nincs jelentQsége.
Az önvédelem természetes joga
ENSZ akcióban való részvétel

Az ENSZ Alapokmány a preventív és a kollektív szankciós mechanizmusokat jóval részletesebben kidolgozta, mint a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya; a késQbbi gyakorlatban azonban nem merte alkalmazni.

Az elv jelentQsége

I.)- A jogos önvédelem az Alapokmány szerint
ElQször Webster, amerikai külügyminiszter állította fel a jogos önvédelem kritériumait a Caroline-ügy kapcsán:
közvetlen és azonnal fenyegetQ támadás
arányos válsz /a támadás elhárításához szükséges mértékben/
az önvédelem véget ér a támadás elhárításával
Mára már ezek a feltételek meghaladottá váltak.

1.- Az ENSZ valamely tagja ellen irányuljon.
A jogos önvédelem minden rendszer alkotóeleme; s mivel a nemzetközi jog nem rendelkezik úgy kiépített mechanizmussal, mint a belsQ jog, az elv itt még nagyobb jelentQséggel bír. Az Alapokmányban használt önvédelem természetes joga kifejezés a Nemzetközi Bíróság értelmezésében a jogos önvédelem szokásjogi létét jelenti.

2.- fegyveres erQszak
E jog gyakorlásának kiváltó oka a fegyveres agresszió, és nem bármely kényszer. Az agresszió definíciójára pedig húsz évet kellett várni. Konszenzussal fogadták el 1974-ben a 3314. (XXIX) s. közgyqlési határozatot, mely voltaképpen nem mond többet az Alapokmányban foglaltaknál és csak a fegyveres agressziót írja körül.
Az agresszió fegyveres erQ alkalmazása egy állam által más államszuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, illetve az ENSZ Alapokmányával össze nem férQ bármely más módon&

A határozat 3. cikke egy nem kimerítQ felsorolást is ad, mely szerint tekintet nélkül arra, hogy történt-e hadüzenet vagy sem, prima facie agresszió:
Ha egy állam fegyveres erQi elözönlik más állam területét, vagy annektálja azt;
ha egy állam fegyveres erQi bombázzák más állam területét vagy bármilyen más fegyvert használ területe ellen;
ha egy állam kikötQit vagy partvidékeit más állam blokád alá vesz;
ha egy állam fegyveres erQi megtámadják más állam szárazföldi, tengeri vagy légi erQit, tengeri és légi flottáját;
ha egy állam fegyveres erQit, amelyek más állam területén tartózkodnak a fogadó állammal történt megegyezés alapján, az egyezményben foglalt feltételek megszegésével használja fel, vagy ha az egyezmény lejárta után tovább tartózkodik a másik állam területén;
ha egy állam megengedi, hogy területérQl egy másik állam agressziós cselekményeket harmadik állam ellen végrehajtson;
ha egy állam fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld  vagy a nevében küldenek- más állam elleni fegyveres cselekmények végrehajtására, feltéve ha súlyuk kimeríti a fent felsorolt cselekményeket.
A prima facie erQszak csak elsQ látásra fegyveres erQszak, hogy ténylegesen is annak minQsüljön szükséges, hogy más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuljon, illetve az ENSZ Alapokmánnyal össze nem férQ bármely más módon kövessék el.

Az Alapokmány felhatalmazza a BT-t, hogy a fentieken kívüli más cselekményt is agressziónak minQsítsen, viszont arra is joga van, hogy mérlegelje, a fegyveres erQszak alkalmazása olyan súlyú-e, hogy indokolja az agresszió tényének megállapítását vagy egyéb körülmények indokolják e
A BT tehát kulcsszerepet játszik a minQsítésben és a jogos önvédelem is csak addig gyakorolható, míg a BT a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges intézkedést meg nem hozta.
A kollektív biztonsági rendszer hiányosságai a jogos önvédelem szubszdiárius, ideiglenes és ellenQrizhetQ voltát gyengítik. (pl.: ha a BT vétójog miatt nem tud minQsíteni vagy intézkedni.)

3.- KitQl indulhat a támadás
Az ENSZ két hivatalos nyelvének jelentése eltérQ:
A francia kifejezés egy államnak egy másik állammal szembeni konfliktusát takarja. Ezen álláspont szerint egy önvédelmi helyzetben lévQ állam csak akkor élhet ezzel a jogával, ha a másik államnak betudható az önvédelmet megalapozó agresszió. Eszerint, ha A állam nem képes tényleges kontrolt gyakorolni a terroristák felett, Qt ezért nem lehet felelQsségre vonni, következésképpen nem is lehet megtámadni. Csak állam követhet el agressziót
Ezzel szemben az angol kifejezés szerint az államot ért minden támadás megalapozza a jogos önvédelmet. /a két nézet 2001. szept. 11. után került egymással ellentétbe/

A kollektív jogos önvédelem
A jogos önvédelem kollektív gyakorlása katonai szövetségeket jelent. Az Alapokmány nem pontosítja, hogy milyen feltételek mellett lehet a jogos önvédelmet kollektívan gyakorolni, így gyorsan megszaporodtak a védelmi paktumok. (pl.: NATO, Varsói SzerzQdés)
Az Alapokmány feltételeinek akkor felel egy kollektív védelmi megállapodás, ha szabad akaraton alapul, amelyben a részt vevQk arra vállalnak kötelezettséget, hogy bármelyikük ellen indított agressziót a másik állam, illetve az összes többi állam ellen intézett agressziónak fogják minQsíteni.
A kollektív jogos önvédelem gyakorlásához nem szükséges, hogy maga a szerzQdés idQben megelQzze az agressziós cselekményt. Az agresszió áldozata által kért beavatkozás beleillik a kollektív önvédelmi jogba.
Pl.: a beleegyezéses vagy kért beavatkozásba: USA Görögországban 1947, a SEATO alapján Vietnámba. A Szovjetunió Magyarországon 1956-ban a Varsói szerzQdésre hivatkozva.
Az önvédelem esetén elQfeltétel a törvényes kormány által kért külföldi segítség és maga az agresszió ténye, azaz ne a belsQ frakciók konfliktusáról legyen szó. Nem érvényesíthetQ tehát a kollektív önvédelmi jog a népek önrendelkezési jogával szemben.
Pl.: a bírált beavatkozásokra: a Szovjetunió részérQl Afganisztán 1979.


MegelQzQ csapás
A terrorizmussal szembeni védekezéshez szükséges. USA és Izrael alkalmazza.
Pl.: megelQzQ csapást mért Irakra Izrael, mikor az atomerQmqvet kezdett építeni. /Izrael még az építés közben szétbombázta/ Biztos, hogy a világ kQolajban 2. leggazdagabb országának van szüksége atomerQmqre?

II.)- Fellépés a béke megóvása érdekében- /ENSZ akciók/
Nyilvánvalóan összeegyeztethetQ az Alapokmánnyal ez ENSZ szervek által, hatáskörükben elrendelt erQszak alkalmazása. Az ENSZ szervek jogaikat delegálhatják és decentralizálhatják is, így regionális védelmi szervezetek, illetve államok a BT megbízásából vagy felhatalmazásából foganatosíthatnak kényszerítQ intézkedéseket.
Pl.: Koreai háború 1950-1953, illetve a Kuvaitot annektáló Irak elleni fellépést.


ErQszak alkalmazása az Alapokmányban is elismert lehetQségeken kívül

A népek önrendelkezési jogának gyakorlása
Az ENSZ normatív megközelítése kétirányú volt:
A népek önrendelkezési jogának legitimitására és az önkormányzattal rendelkezQ területek ekülönített jogi helyzetére hivakozva elismerte, hogy a gyarmati népek részérQl a fegyveres erQszak alkalmazása nem jogszerqtlen és nemzetközi fegyveres összeütközésnek minQsül. Ha tehát nem puszta felkelés, úgy a nyújtott segítséget nem minQsítheti a gyarmattartó belügyeibe való beavatkozásnak. /ENSZ 2625. sz közgyqlési határozata/ Következésképpen az állam nincs is jogos védelmi helyzetben.

1949. évi genfi egyezmények 1977. évi elsQ kiegészítQ jegyzQkönyve a nemzetközi fegyveres összeütközések kategóriájába sorolja a hagyományos háború mellett még azokat a fegyveres összeütközéseket, amelyek során a népek önrendelkezési joguk gyakorlásával a gyarmati uralom és az idegen megszállás és a fajüldözQ rezsimek ellen harcolnak. Így a gyarmattartó államoknak harmadik állam részérQl nyújtott segítséget agresszióhoz nyújtott segítségként értékeli az ENSZ.

A nemzeti felszabadítási mozgalmak melletti külsQ katonai fellépés joga azonban nem kerültbe sem a 2625. sz k-i határozatba, sem pedig az agresszió definícióját tartalmazó 3314. sz k-i határozatba. Az ilyen magatartást tanúsító állam nem hivatkozhat jogos önvédelmi helyzetre.

A fegyveres intervenció
A beavatkozás lehet egyéni vagy kollektív, szervezethez kötQdQ vagy államközi, fegyveres vagy nem fegyveres. Az alábbiakban csak azokkal foglalkozunk, amelyek lényegileg a polgárháborúkba történQ egyoldalú beavatkozások valamely jog vagy az egyének védelme érdekében.

Jelenleg nincs egy elfogadott intervenciós küszöb, hisz elképzelhetQ olyan politikai, illetve gazdasági nyomásgyakorlás, amelyet az erQszak alkalmazásával egyenértékqnek tekinthetünk.
Tilos a beavatkozás olyan területeken, amelyeken az állami szuverenitás elve értelmében minden állam maga dönt. Ez vonatkozik a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszer megválasztására és a külkapcsolatok meghatározására.
Amikor az USA 1984-ben a nicaraguai kontráknak katonai és félkatonai tevékenységéhez nyújtott pénzügyi, kiképzési, fegyverszállítási, hírszerzési és logisztikai támogatást nyújtott, vitathatatlanul megsértette a be nem avatkozás elvét. Nem minQsítette azonban beavatkozásnak a NB, hogy USA egyik napról a másikra megszakította Nicaragua gazdasági támogatását, drasztikusan csökkentette a cukorkvótát, illetve, hogy 1985-tQl gazdasági embargót vezetett be.

Iraknak Kuvait sérelmére elkövetett cselekményeit a BT katonai intervenciónak minQsítette.


FQ elv: a non-intervenció
A nem kért beavatkozás nyílván nem egyeztethetQ össze az ENSZ Alapokmánnyal, így a Közgyqlés következetesen hangsúlyozta a belügyekbe való be nem avatkozást:
2131. sz k-i határozat: Nyilatkozat az államok belügyeibe való beavatkozás elfogadhatatlanságáról, az államok függetlenségének és szuverenitásának védelmérQl.
2625. sz k-i határozat: Nyilatkozat az államok közötti baráti kapcsolatok és együttmqködés alapelveirQl.

Egyoldalú beavatkozás egy jog védelmében
XIX. sz.-ban az európai hatalmak beavatkozásai a Török Birodalom üldözött keresztényeinek védelmében.
Újabban felmerült, hogy jogszerqek-e az emberi jogok védelme érdekében történQ beavatkozások, illetve a humanitárius beavatkozások /1991 Irak/.
Az államok szívesebben hivatkoznak állami javaik, illetve saját állampolgáraik védelmére /Vajon ez minQsíthetQ-e önsegélynek?/. /pl.: USA iráni túszszabadítási kísérlete/ Ezeken túl bizonyos beavatkozásokat szokásjogi vagy szerzQdési alapon fennálló jog védelmével próbálták igazolni. /pl.: 1956 Szuez francia-angol álláspont/ Az önsegély intézményérQl az államok nem mondtak le kifejezett formában.

Az emberiség érdekében történQ beavatkozásra kifejezett felhatalmazás nem vezethetQ le a nemzetközi jogból, az általános tilalom kimondásához azonban a konszenzus és az opinio iuris hiányzik.

Az ún. humanitárius beavatkozás kötelezettségét mindenekelQtt francia kezdeményzések hangsúlyozták, amit több állam is támogatott. Pl.: iraki Kurdisztán biztonsági övezetei 1991, a jugoszláv humanitárius folyosók 1992, ruandai biztonsági öveztek 1994.

Fegyveres represszáliák.
A fegyveres represszáliák olyan, a nemzetközi joggal ellentétes katonai kényszerítQ aktusok, amelyeket azért foganatosítanak, mivel a másik állam magatartása is sérti a nemzetközi jogot. Az önsegély hagyományos megnyilvánulásának tekinthetQ, gyakori a nemzetközi kapcsolatokban.
Ágyúnaszád-diplomáciának nevezték az 1902. évi angol-olasz-német lépéseket a venezuelei kikötQk ellen.

A korábban vitathatatlan volta jogszerqsége, de a Nemzetek Szövetsége idején ezt igencsak megkérdQjelezték. Az Egyezségokmány viszont csak a szigorú értelemben vett háborúkat ítélte el. Az ENSZ Alapokmány azonban már egyértelmqen jogellenesnek minQsít minden ilyen lépést.

A fegyveres represszáliák jogi szabályrendszere ma már nem felel meg a nem fegyveres represszáliák jogi szabályrendszerének. Az arányosság kérdése azonban szerepet játszhat a kártérítés természete és terjedelme tekintetében.


69.tétel A nem katonai kényszerintézkedések foganatosítása

Az államok számtalan, fegyveres erQ alkalmazását nem jelentQ nyomásgyakorlási eszközt tudnak használni. Közös bennük, hogy az állam egy másik állam lépésére kíván ezzel reagálni.
A reagáló állam rendszerint a másik állam lépését elQbb jogellenesnek nyilvánítja.
A Nemzetközi Jogi Bizottság ellenintézkedések -nek nevezi összefoglalóan azokat az aktusokat, amelyeket a reagáló állam a másik állam egy meghozott (s általa vitatott) intézkedésével szemben foganatosít. A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezetében a kifejezést a rendes körülmények között jogszerqtlennek minQsülQ aktusokra vonatkoztatja, azaz nem érti ide a retorziót. A doktrína az ellenintézkedéseket viszont a retorzióra is érti. Az ellenintézkedések lehetnek:
Retorzió: Ha egy állam egy másik állammal szemben jogos és jogszerq, de udvariatlan, szigorú, károkozó lépést tesz, az is jogosult a maga részérQl ugyanilyen magatartás tanúsítására . Ma a doktrína egy része azt is hozzáteszi, hogy retorzió jogszerqtlen aktusra ugyanúgy válaszolhat, mint a jogszerqtlenre.
Represszália: lehetnek fegyveresek és nem fegyveresek: megvalósítási eszközei olyanok, amelyek egyéb körülmények között jogsértQnek minQsülnének. A represszáliák a nemzetközi jog közönséges szabályaitól eltérQ kényszerintézkedések, amelyeket az államok a másik állam elkövetett károkozó, jogellenes aktus nyomán foganatosítanak abból a célból, hogy azt a kár révén a jog tiszteletben tartására kényszerítsék.
Szankció: A retorziók és a represszáliák a szó tág értelmében maguk is szankciók, de a mai nemzetközi jogi terminológia a szankciót inkább a nemzetközi szervezetek bizonyos döntéseire vonatkoztatja. A Nemzetközi Jogi Bizottság szerint ilyenek például azok az intézkedések, amelyeket az ENSZ jogosult foganatosítani, az Alapokmány által elQírt keretek között a nemzetközi béke és biztonság megQrzése érdekében .

Retorzió
Azt mindenki elfogadja, hogy jogellenes lépésre lehet retorziót alkalmazni, a harmadik világ nyomására azonban a Közgyqlés többször is elítélte gazdasági és politikai eszközök alkalmazását vagy bármi mást, ami egy másik államot arra kényszeríthetne, hogy szuverén jogai gyakorlását /egy másik államnak/ alárendelje vagy számára bárminemq elQnyt biztosítson.
A represszáliák arányosságának analógiájára a retorzió sem lehet aránytalan.
A Nemzetközi Bíróság szerint a Nicaraguának felrótt tények (ti, más országok gerillamozgalmainak támogatása), feltéve, hogy egyáltalán bizonyítható, igazolhatta volna az arányos ellenintézkedéseket a sértett államok részérQl, de semmiképpen sem igazolhatja a harmadik állam által foganatosított ellenintézkedéseket . (Nicaraguai és ellene irányuló katonai és félkatonai tevékenységek ügye, 1986.)

A retorziós intézkedések sokrétqsége:
Például az újságírók, diplomaták kiutasítása, gazdasági és kereskedelmi lépések:
Az USA részérQl pl.: az állami segítség felfüggesztése vagy csökkentése, halászati övezetek kiterjesztése, államosítás, illetve kártalanítás elmulasztása esetén, illetve a politikai irányvonal megválasztása esetén alkamazta/Nicaragua 1980-81, Lengyelország 1980/
kereskedelmi embargo: pl.: Argentínával szemben Angliával szolidaritás volt, az USA teheráni túszügy során Iránnal szenben, a Szovjetunió ellen az afganisztáni bevonulás miatt
diplomaták és más külföldiek kiutasítása: például a teheráni túszügy következtében az USA-ban tanuló iráni diákok kiutasítása a bevándorlási törvények és a tartózkodási szabályok megsértése miatt;
Az 1980. évi moszkvai olimpia bojkottja a Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt; a Los Angeles-i olimpia bosszúbojkottja a Szovjetunió és szövetségesei részérQl, az USA részérQl a SALT II ratifikációjának elutasítása.
A katonai szempontból érzékeny technológiák kereskedelmének ellenQrzése: COCOM.

A nem fegyveres represszáliák
A fegyveres represszáliák jogszerqsége több, mint kétséges, a békés represszáliáké azonban elviekben nem kifogásolható. Elfogadta a Nemzetközi Jogi Bizottság is, felelQsségi tervezetében. Az ottani ellenintézkedések mindenekelQtt nem fegyveres represszáliák lehetnek.
Az állami gyakorlat ragaszkodik a represszáliákhoz: ezekre szükség van mindaddig, amíg nincs a nemzetközi jogban hiteles, központi kényszerítQ apparátus.

A jogszerqség feltételei
Az állam nem folyamodhat akármilyen (nem fegyveres) represszáliához: a doktrína elfogadja, hogy a fegyveres represszáliák hagyományos szabályozásából sok elem hasznosítható. Eszerint akkor jogos a represszália:
ha a jogellenes aktust végrehajtó állam ellen irányul;
ha a megtorolni szándékozott jogellenes aktussal nem aránytalan;
ha a represszáliát végrehajtó állam más módon nem tud elégtételt szerezni;
ha a figyelmeztetés eredménytelen volt.

A Nemzetközi Jogi Bizottság felelQsségtervezete (1992: Arangio Ruiz-féle jelentés) a jogszerqségi feltételek keményítésének irányába halad: a represszália semmiféleképpen nem veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, igazságot. A represszália nem jelentheti a ius cogens megsértését. E megszorítások nem csak a fegyveres represszáliákat veti fel, hanem az olyan gazdasági és politikai kényszert is, amelyek az államban megrendítQ, katasztrófaszerq hatást eredményeznének, valamint azokat, amelyek a legalapvetQbb emberi jogokat vagy a diplomáciai kapcsolatok alapkövetelményeit sértenék.
A viták békés rendezésének lehetQségei eleve csökkentik a késztetést a represszáliák alkalmazására.

A nem fegyveres represszáliák a gyakorlatban
Sokrétq: például szerzQdések felfüggesztése, bojkott, elkobzás, kikötQ bezárása. Ma rendszerint gazdasági fegyvert jelent. A retorzió és a represszália elhatárolásának nem mindig könnyq és az intézkedés jogszerqségének megítélése is vitatott lehet, különösen, ha az államok vegyítik a különbözQ természetq válaszintézkedéseket.
Például az USA Iránnal szemben elrendelte az iráni betétek befagyasztását, ideértve a külföldi amerikai bankokban levQket is; megpróbálta kiszabadítani a túszokat (= represszália); vegyes természetq kereskedelmi embargót rendelt el, ami újabb szerzQdések meg nem kötésén (= retorzió) túl a már megkötöttek teljesítésének felfüggesztését (= represszália) parancsolta. (Az Egyesült Államok teheráni diplomdciai és konzuli személyzetének ügye, 1980)
Lásd például az OPEC-embargót Izrael és több nyugati állam ellen az 1973. évi háború után.
Represszáliát alkalmazott az EK és az USA Argentína ellen 1982-ben, a Falkland-szigetek megszállása miatt.
A gyakorlatban az ENSZ Alapokmány szerinti szankciók helyettesítQ szerepét kiemelni.
A COCOM és a hidegháború. Az afrikai országok felzárkóztak 1967-ben az Izraellel szemben álló tömbbe.

Gyakran akkor került rá sor, amikor a vétójog miatt megbénult a Biztonsági Tanácsban a döntéshozatal, illetve gyakran azután, hogy a Biztonsági Tanács vagy a Közgyqlés valamit elítélt.


70.tétel A fegyveres összeütközések nemzetközi joga: a humanitárius nemzetközi jog

Hatálya és jogforrásai

Ma a fegyveres összeütközés!!! kifejezést használják a háború helyett. Ez a formális értelemben vett háborúnál szélesebb kört ölel fel, melynek katonai és nemzetközi vetületei egyaránt vannak.
/stricto sensu háború: hadviselQ felek között zajlik, hadüzenettel vagy ultimátummal kezdQdik, fegyverszünetig tartanak a hadicselekmények, a hadi állapot a békeszerzQdésig tart, a kombattánsok megölése jogszerq magatartás/


( Katonai vetületek
Nem szükségképpen jelent tényleges fegyveres összeütközést, de több is, mint puszta a szándék. Az 1907. évi hágai egyezmény még megkövetelte a hadüzenetet. A XX. sz-ban ez alól különbözQ ürügyekkel igyekeztek kibújni az államok. A fegyveres összeütközés jogi értelemben nem szqnik meg a fegyverszünettel, hanem csak szerzQdéssel, feltétel nélküli megadással vagy BT határozattal. /687. BT h. Irak és Kuvait egyaránt elfogadott/

( Nemzetközi vetületek
A nemzetközi fegyveres összeütközés és a nemzetközi fegyveres összeütközés (polgárháború) elhatárolási problémáit fedi le.
A felkelés, a polgárháború eredetileg a kizárólagos belsQ joghatósági körbe tartozott, ellenben ma már számos nemzetközi egyezmény irányadó a polgárháborúk esetében és a nem nemzetközi fegyveres összeütközés is könnyen nemzetközi jellemzQket vehet fel. Így a nemzetközi fegyveres összeütközés mára nem pusztán államközi összeütközést jelent (például ellenállás idegen megszállással szemben vagy fajüldözQ rendszerrel szemben folytatott harc).
A nem nemzetközi fegyveres összeütközések szabályozását mindenekelQtt az 1949. évi genfi egyezmények közös 3. cikkében és az 1977. évi II. kiegészítQ jegyzQkönyv- ben találjuk meg.
A kétféle összeütközés elhatárolhatóságát nehezíti az ENSZ gyakorlata, ahol a Biztonsági Tanács a VII. fejezet szerint a békét fenyegetQ veszély címén járt el több esetben is. [Lásd például az iraki kurdok ügyét (1991), a szomáliai polgárháborút (1992), a haiti kérdést (1994) és a ruandai polgárháborút (1994).]
1977. évi II. jegyzQkönyv nem vonatkozik belsQ zavargások és feszültségek során elQálló helyzetekre, mint például zendülésekre, elszigetelt vagy szórványos erQszakos cselekményekre és egyéb hasonló cselekményekre, minthogy azok nem fegyveres konfliktusok. .




Ius ad bellum: a az államok elvesztették a háborúindításhoz való jogukat.
Ius in bello: A hadviselés során alkalmazandó jog, a hadviselQk (ti. az ún. kombattánsok, azaz a harcoló személyek) egymás közötti, valamint a hadviselQk és a nem hadviselQk közötti kapcsolatokat szabályozza.

Jogforrások
Szokásjog: Már az ókorban voltak olyan cselekedetek, amiket tiltottak. Pl.: a kutak megmérgezése, gyerekek, kolostorok ellen való harc. Emellett mindig voltak tiltott fegyverek is, pl. bizonyos területeken mérgezett nyíl.
Grotius /A háború és béke joga/.
BelsQ jogi katonai szabályzatok: ilyen volt az 1863-as Lieber-kódex az amerikai polgárháborúban. /Lincoln kért fel egy európai emigránst, hogy készítse el a hadviselés elveit./
Az általános jogelvek: a Nemzetközi Bíróság Statútuma 38. cikkének értelmében.
Kodifikációs folyamat: a XIX. század második felétQl. Ha a szabályok java része mára írásban rögzítésre is került, a szokásjog továbbra is érvényes és megQrizte kiegészítQ jellegét.

A második világháború elQtti egyezmények.
a) A XIX. században jött létre:
az 1856. évi párizsi nyilatkozat a tengeri háborúról;
az 1864. évi genfi egyezmény a betegek, sebesültek és az egészségügyi személyzet védelmérQl hadmozdulatok során (Henry Dunant: Solferinói emlék); Ferenc József és III. Napóleon 1859-es solferinoi csatájában mindkét oldalt nagy veszteség érte. Henry Dunant svájci állampolgár, mindkét féltQl kérte a hozzájárulást ahhoz, hogy elláthassa a sebesülteket. Ennek eredményeként jött létre a Nemzetközi Vöröskereszt, melyet 1864-ben a genfi egyezménnyel is megerQsítettek. Az államok ígéretet tettek arra, hogy a sebesülteket és a Vöröskeresztet nem támadják, sQt megalakítják a nemzeti szerveket, melyek saját állampolgáraikból állnak, nemzetközi együttmqködést tartanak fenn, és tevékenységük során nem tesznek különbséget a sebesültek között állampolgárságuk szerint.
az 1868. évi szentpétervári nyilatkozat a 400 grammnál kisebb súlyú robbanólövedékek ember elleni alkalmazásának tilalmáról;(amelyek a testben felrobbanva halált okoznak). Azt is kimondták, hogy a hadmqveletek során a továbbiakban nincs korlátlan lehetQség hadvezetés eszközeinek és módjának megválasztására, technikai lehetQségek bevetésére.
1874. évi brüsszeli nyilatkozat vezeti be a jogi különbségtételt a kombattánsok és a nem kornbattánsok között.

b) Az 1899, 1907. évi hágai békekonferenciák.
Felmerült bizonyos hadviselési szabályok rögzítésének szükségessége. A konferencia eredményeként egyezményt fogadtak el a szárazföldi háború törvényeirQl és szokásairól, valamint a tengeri háborúkról. (Ez utóbbi nem lépett hatályba).

Martens klauzula: A cári delegációban résztvevQ Martens - szentpétervári professzor álláspontja szerint bármilyen egyezményt is készítenek, a technika idQvel túl fogja szárnyalni. Ki fogják kerülni a megállapodásokat, ha konkrét leírást alkalmaznak. Ezzel ugyanis még pusztítóbb fegyverek elQállítására ösztönöznek. Ezért általánosan kell törvényen kívül helyezni bizonyos fegyvereket. Addig is, amíg egy átfogó törvénykönyv nem készül, az államok azon szabályok hatálya alatt maradnak, amelyet az emberiesség, a közlelkiismeret és a szokások megkövetelnek. (de a kimerítQ törvénykönyv elkészítése lehetetlen.).

Si omnes klauzula: = Ha mindenki : az egyezmények akkor alkalmazandók, ha az összeütközésben résztvevQ összes felet kötik.
Az elsQ világháborúban Libéria 1917. évi hadbalépésével, illetve a második világháborús olasz észvétel kapcsán hivatkozott arra Németország, hogy így Q sincs kötve. Ha ezzel nem is menekült kötelezettségei alól, a klauzulát az újabb humanitárius egyezmények nem vették át.
1929-ben pl.: a hadifoglyokról szóló egyezményhez nem csatlakozott a Szovjetunió, így Németország is felmentve érezte magát, hiába állította Szovjetunió, hogy Q be fogja tartani az egyezményt. Így bár nem lehetne különbséget tenni a hadifoglyok között, Hitler komisszár rendeletében kiadta, hogy a szovjet hadifoglyok közül válogassák ki a tiszteket és a zsidókat.
1909-ben fogadták el a londoni nyilatkozatot a tengeri háborúról. (Mint egyezmény nem lépett ugyan hatályba, de a szokásjog legkimerítQbb összefoglalásának tekinthetQ.)

c) Az elsQ világháború után:
A háború tapasztalatait és a technikai fejlQdést kellett figyelembe venni. Így fogadták el:
az 1925. évi genfi jegyzQkönyvet a mérgezQ, fojtó vagy hólyaghúzó gázokról és a baktériumfegyverekrQl;
az 1929. évi genfi egyezményeket a betegekrQl, a sebesültekrQl és a hadifoglyokról;

A második világháború után
A szabályozás fQleg a megelQzésre koncentrált, de betiltották bizonyos fegyverek használatát is.


1.)- A háború humanitárius jogának erQsítése:
1949. genfi egyezmények az ún. humanitárius jogi egyezmények. Arra az esetre vonatkoznak, ha valamely állam mégis háborút indítana, akkor milyen fegyvereket alkalmazhat, illetve milyen egyéb szabályt kell betartania.
1. Szárazföldi háborúk betegei, sebesültjei, áldozatai védelmérQl.
2. Tengeri háborúk betegei, sebesültjei, áldozatai védelmérQl.
3. Hadifoglyok védelmérQl.
4. Megszállt területeken élQ polgári lakosok védelmérQl.
Ezek az egyezmények alapvetQen nemzetközi fegyveres konfliktusok esetében kerülnek alkalmazásra, függetlenül attól, hogy a felek a konfliktust háborúnak nevezik-e. A nem nemzetközi konfliktusokra a négy egyezmény közös 3. cikke vonatkozik.

A doktrina elkülöníti egymástól a hágai jogot / 1899. és 1907. évi konferencia/ és a genfi jogot.:
Hágai jog címzettje a katonai parancsnok és arra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, hogy hogyan vezesse a hadmqveleteket. Hágában még a háború indításának legitmitásából indultak ki.
A genfi jog már az áldozatokra koncentrál, uis. ekkor már nem lehet legitime háborút indítani.

A genfi egyezmények jól reagáltak a si omnes klauzula problémájára: Az egyezmények mindig és minden körülmények között alkalmazandók.

Hiányoznak azonban azokra a jogsértésekre történQ a reakciók, amelyek az antifasiszta koalíció által alkalmazott technikákra reagálnának. Minderre majd csak az 1977-es I. és II. kiegészítQ jegyzQkönyvben reagálnak.
1977-ben 2 kiegészítQ jegyzQkönyv született. Az elsQ a nemzetközi, a második a nem nemzetközi fegyveres összeütközésekrQl. A legfQbb újítás a gerillahadviselés a nemzetközi fegyveres összeütközés idején (I.) és a polgárháború részletes szabályozása (II.).
Az I. jegyzQkönyvhöz sokan azért nem csatlakoztak, mert nem találták kielégítQnek a katonai mérlegelés lehetQségeit. Ez azonban problémákat eredményezett, pl. az Irak elleni akciónál, amikor is USA olyan parancsokat adott ki, mellyel a többi részes állam nemzetközi kötelezettségeit sértette meg, s például az angol parancsnok megtagadta teljesítésüket. Ezért a koszovói akció során szolgálati szabályzatába már USA is belefoglalta a jegyzQkönyvben rögzített elveket.

2.) Bizonyos fegyverfajták használatának szabályozása vagy korlátozása
1981-es genfi egyezmény: tilos a Napalm (ragadós massza, leégeti, amire ráfolyik), valamint a mqanyag lövedékek (röntgen nem észleli), a polgári tárgynak (pl. focilabda, toll) álcázott robbanóeszközök alkalmazása.
1996-os genfi egyezmény: a taposóaknák tilalmáról, melyeket csak tervezetten lehet elhelyezni, és térképen rögzíteni kell helyüket. Az egyezményekhez azonban nem csatlakozott minden állam.
Vegyi fegyverek használatának alapos gyanúja merült fel Kambodzsában, Afganisztánban az Irak Irán közötti háborúban. Így egy. k-i határozat kezdeményezte az 1925. évi genfi jegyzQkönyv szabályainak áttekintését. Ennek eredményeként írták alá az 1993-ban az egyezményt a Vegyi fegyverek tökéletesítésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról.

Az atomfegyverek használatának vagy az azzal való fenyegetés jogszerqsége tárgyában a Közgyqlés kérdésére adott tanácsadó vélemény, 1996:
A humanitárius nemzetközi jog tiltja az indokolatlan fájdalmat okozó, valamint a vak (a polgári és katonai célpontok között különbséget nem tevQ) fegyverek alkalmazását. A nemzetközi jogászok közül sokan ilyennek tekintették az atomfegyvereket is. A katonai álláspont szerint azonban csak ezzel tudták megQrizni a békét, és hatásai ma már sokkal pontosabbak, és finomabbak és lokalizálhatók.
1996-ban a WHO a Nemzetközi Bírósághoz fordult tanácsadó véleményért, a tekintetben, hogy alkalmazhatóak-e az atomfegyverek. A Bíróság elutasította a megkeresést. Ezt követQen a Közgyqlés - csatlakozva a WHO-hoz - szintén tanácsadó véleményt kért a témában a Nemzetközi Bíróságtól. A Bíróság elfogadta a megkeresést (a döntés során szavazategyenlQség volt, az elnök szavazata döntött).
Ha egy területet egy egyezmény atomfegyvermentesnek minQsítenek (pl. Közép-Amerika) ott tilos atomfegyvert alkalmazni. A Bíróság kimondta, hogy nem talált olyan általános jellegq egyezményt vagy szokásjogi szabályt, amely kifejezetten és mindenütt tiltaná az atomfegyver alkalmazását, vagy az azzal való fenyegetést. Az atomfegyverek alkalmazásának összhangban kell lennie a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi szabályozással. A tanácsadó vélemény a különbözQ nemzetközi jogi szabályokat egymásra vonatkoztatva úgy ítélte meg, hogy a mai nemzetközi joggal nem egyeztethetQ össze az atomfegyver alkalmazása és az azzal való fenyegetés. De emellett azonban a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy nem tudja végleges jelleggel kimondani, hogy az atomfegyverek alkalmazása jogszerq vagy jogszerqtlen lenne a jogos önvédelem olyan keretei között, amikor magának az államnak a túlélésérQl van szó.

Az összeütközésben részes felek kapcsolatai

A békés kapcsolatok megszakadása és a hadviselQi kapcsolatok
Az államok: a háborúban a diplomáciai kapcsolatokat megszakítják és egy-egy harmadik államot kérnek fel, hogy államuk érdekeit az adott országban képviseljék. A nagykövetség épületeinek és egyéb javainak sérthetetlensége továbbra is megmarad. A szembenálló hadviselQ államok egymásközti kétoldalú nemzetközi szerzQdései hatályukat vesztik, de elQfordul, hogy a hadicselekményekkel kapcsolatos kétoldalú megállapodásokat kötnek (például tqzszünet és sebesültek összegyqjtése csata után). Gazdasági kapcsolataik egymással értelemszerqen megszqnnek, sQt egymás állami javait zsákmányolhatják.

Az egyén és a háború: a gazdasági kapcsolatépítés megakadályozható, az ellenséges állam polgárának javai zár alá vehetQk, az illetQk ki is utasíthatók, illetve internálhatók. Az állam megszállása li került területen az 1949. évi IV. egyezmény kerül alkalmazásra.

A ius in bello rendszerét a hadvezetés szabályai (hágai jog) és az összeütközés áldozatainak védelmére vonatkozó szabályok (genfi jog) alkotják.
Az ellenségeskedése és a hadvezetés
A hadviselQknek nincs korlátlan joguk az ellenségnek ártó eszköz megválasztásában.

Ellenségeskedések a szárazföldön.
1868. évi szentpétervári nyilatkozat a 400 grammnál kisebb robbanólövedékekrQl;
az 1899. évi egyezmény tiltotta a fojtó és mérges gázok bevetését; ehhez az 1925vi genfi jegyzQkönyv a baktériumfegyverek bevetésének tilalmát tette hozzá; 1972. évi egyezmény az ilyen fegyverek tárolását is tiltja az 1993. évi egyezmény mindehhez a Vegyi fegyvereket is hozzátette;
az 1907. évi IV. egyezmény a méreg és a mérgezQ fegyverek használatát is tiltotta;
az 1981. évi genfi egyezmény: tiltja azokat a hagyományos fegyvereket, amelyek túlzott fájdalmat okoznak vagy megkülönböztetés nélkül fejtik ki hatásukat; jegyzQkönyvei tiltják a röntgen-sugarakkal nem felderíthetQ mqanyag repeszek, gyújtófegyverek (napalm) és az álcázott aknák használatát.

A tilalmak nem voltak abszolút jellegqek: az 1899. évi és 1907 évi hágai egyezmények hatályát gyengítette a si omnes klauzula. Több állam fenntartásba foglalta, hogy reprsszália címén alkalmazhat tiltott fegyvereket.
A hadicselek jogszerqek mindaddig, amíg nem lépik át a hitszegés (perfidia) határait. Az ellenséget abban a hitben tartja, hogy a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi szabályok alapján védelem illeti meg . (Pl.: a megadás színlelése, visszaélés az ENSZ, a Vöröskereszt vagy a semleges államok lobogóival.)

Ellenségeskedések a tengeren
A szabályozás mutatis mutandis a szárazföldi háborúét követi. Ezen túl:
1907. évi VIII. egyezmény a nem rögzített tengeri aknák alkalmazásának tilalmáról;
a tengeralattjárókra az 1930. április 22-ei londoni szerzQdés értelmében a tenger felszínén közlekedQ hadihajókra vonatkozó szabályokat alkalmazzák
az ellenséges javak zsákmányolási joga a zsákmánybírósági eljárás szabályai mellett.
Ellenségeskedések a légtérben.
A hadijog általános elvei szabályozzák, külön egyezmény híján.

Háborús megszállás
Megszállottnak kell tekinteni azt a területet, amely ténylegesen az ellenség hadseregének hatalmába került. Ez azonban nem jelenti a hadiállapot végét.
Az ENSZ Közgyqlés elítélte ugyan, de nem minQsítette megszállásnak a Szovjetunió afganisztáni katonai beavatkozását.
A megszállás nem jelenti a szuverenitás átszállását. Ezt az elvet a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék 1946. október 1-jei ítélete is megerQsítette; a katonai megszállással végrehajtott annexiót a mai nemzetközi jog vitathatatlanul elítéli.
Az 1907 évi IV: egyezmény felhatalmazza a megszállót adókivetésre, rekvirálásra, a legyQzött állam javainak igénybevételére, de korlátozásokkal együtt. Az igénybevétel csak a közrend helyreállítása érdekében szükséges mértékq lehet; a beszedett adók csak a terület érdekében használhatók fel; tilos a lakosság becsületét vagy alapvetQ jogait megsérteni, tilos a túszszedés, a deportálás és a fosztogatás. E szabályok java része mára már szokásjogi jellegqnek minQsíthetQk.
A megszálló hatalom köteles biztosítani a megszállt terület lakosainak biztonságát és megtorolni ját fegyveres erQi tagjai által elkövetett bqncselekményeket. Ennek elmulasztása az állam nemzetközi jogi felelQsségét is felidézi. Lásd például a sabrai és satillai menekülttáborokban elkövetett mészárlás ügyét (Libanon, 1982).
Tilos a megszállt területek etnikai összetételét megváltoztatni, így í Palesztin fal is jogellenes. /Máshol húzódik a fegyverszüneti vonal és a fal/

A humanitárius jog

A kombattánsi minQség= harcoló erQ
Reguláris fegyveres erQk tagjai
Az állam egyéb felfegyverzett alakulatai pl.: rendfenntartó szervek
A reguláris erQk tagjaival azonos elbánást biztosított a hágai szabályzat a hadsereg kötelékeiben harcoló segéd- és önkéntes csapatok tagjai
a tömeges népfölkelés résztvevQi
partizánok az 1949. évi egyezmények szerinti feltételek a következQk:
élükön olyan személy áll, aki alárendeltjeiért felelQs,
meghatározott és messzirQl felismerhetQ megkülönböztetQ jelvényt viselnek,
fegyvereiket nyíltan viselik,
betartják a hadviselés törvényeit és szokásait.
gerillák: 1977. évi I. jegyzQkönyv. Akkor fordul elQ, ha egy katonailag gyengébb pozícióban levQ állam küzd egy erQsebb hatalommal szemben. A gerillák úgy néznek ki, mint egy átlag polgári személy, nem viselnek megkülönböztetQ jelzést /nem hordanak egyenruhát. Kombattánsnak kell Qket tekinteni, ha:
minden egyes katonai összecsapás során
mindaddig, amíg az ellenség látókörében tartózkodva részt vesz a közremqködésével megindítandó támadásban

A zsoldos azonban nem minQsül kombattánsnak, s nem élvezi az ezzel együtt járó védelmet Az 1974 1977. évi diplomáciai konferencia kompromisszumos meghatározást fogadott el a zsoldosról, kumulatív feltételekkel:
nem állampolgára a haderQ államának,
kifejezetten a harcban való részvétel érdekében toborozták
abban alapvetQen anyagi haszonszerzés céljából vesz részt,
javadalmazása jelentQsen meghaladja azt, amelyet a fél saját reguláris erQi azonos rangú tagjaiak juttat.
1989. New York-i egyezmény a zsoldosk toborzásának, kiképzésének és felhasználásának tilalmáról. Az egyezmény megerQsíti, a kombattánsi és ezzel együtt a hadifogoly státusz nem vonatkozik a zsoldosokra, de a nemzetközi jog alkalmazandó normáit, a méltányos elbánást figyelembe kell venni.
A Nemzetközi Jogi Bizottság nemzetközi bqncselekményként fogta fel a zsoldosságot.

A tengeri háborúban a kombattánsi minQség csak a hadihajók személyzetére vonatkozik, uez él a repülQgépekre is.

Ha vitás, hogy valaki kombattáns-e vagy sem, ez csak bírói eljárásban dönthetQ el.
USA katonai vizsgálóbizottságokat állított fel, melyek közel sem független, pártatlan bíróság. Maga az amerikai LB kötelezte az amerikai kormányt, h cseréljék le ezeket a bizottságokat és helyettük rendes bíróságok járjanak el.

A kombattánsi státus csak nemzetközi konflitus esetén érvényesül.
Mi minQsül nemzetközi konfliktusnak? Polgárháború esetén a saját állampolgárok felelQsségre vonhatóak. (Pl. Algéria-Franciaország). 1977 óta a humanitárius nemzetközi jog (I. kiegészítQ jegyzQkönyv) ezeket is nemzetközi konfliktusnak tekinti, azaz a gyarmati felszabadítók kombattánsok a felszabadító háborúkban.

Szárazföldi- és tengeri háborúk betegei, sebesültjei, áldozatai védelmérQl.
I. és II. genfi jegyzQkönyv.
A humanitárius jog megközelítése azon alapul, hogy a betegek, sebesültek nem képesek katonai akciókra, számukra az állapotuknak megfelelQ segítséget kell nyújtani, továbbá bármely állampolgárságú hajótöröttet ki kell menteni (Dönizet is elítélték, hogy gépfegyverrel lelövette a megtorpedózott hajókról menekülQket.).
Így a sebesültek ellátásában csak az orvosi szükség a mérvadó, nem lehet különbséget tenni saját és külföldi sebesültek között.
A kezelQhelyek nem támadhatók, azokat messzirQl jól felismerhetQ megkülönböztetQ jelzéssel kell ellátni pl.: vörös kereszt, vörös félhold.

A hadifoglyok védelmérQl
III. genfi egyezmény. Aki nem harcképes, vagy megadta magát, az ellen az elfogó állam sem harcolhat. Az ilyen személy elkülöníthetQ, számára megfelelQ egészségügyi ellátást, és élelmiszert kell biztosítani, tekintettel kell lenni a rangokra, munkára csak a közlegényeket lehet fogni, s Qket is csak az alapvetQ higéniai viszonyok biztosítása érdekében. A levelezés nem akadályozható, de ellenQrizhetQ. A szökés nem büntethetQ, hiszen a saját államának tartozik hqséggel.
KötelezQ az emberséges bánásmód, államuk értesítése, megkülönböztetés-mentes orvosi ellátásuk. Tilos rajtuk orvosi kísérletek végzése. Velük szemben represszália, kollektív büntetés tilos, a hadifogolytáborokat a hadmqveleti területtQl biztonságos távolságban kell telepíteni. Még a zsoldosra is vonatkoznak a minimális humanitárius szabályok és a hadbírósági eljárási garanciák. A hadifoglyokat a konfliktus befejezQdése után repatriálni kell és nem kezelhetQk túszként, politikai célokból nem tarthatók vissza. Ez utóbbi szabályt a regionális konfliktusokban nem kielégítQen alkalmazták. [India Pakisztán (1971), Irak Irán Irak Kuvait (1990 1991).].

A polgári lakosság védelme
IV. genfi egyezmény és 1977. évi I. kiegészítQ jegyzQkönyv.
A megszállt területek polgári lakosságát és javait védeni kell, a túszszedés, prostitúcióra kényszerítés, fosztogatás, az önkényes internálás, deportálás tilos. BüntetQ ítéletet csak bírói ítélettel lehet kimondani. A munkavégzésre kötelezést külön szabályok írják körül. Fokozott védelmet élveznek a betegek, sebesültek, a terhes és gyermekes anyák, a gyermekek és az idQsek.
A hadvezetési módok tekintetében fontos szabály, hogy:
a polgári lakosságot, valamint a polgári személyeket tilos megtámadni.
Tilos minden olyan erQszakos cselekmény vagy azzal való fenyegetés, amelynek elsQdleges célja, hogy rettegést keltsen a polgári lakosság körében
Tilos megkülönböztetés nélkül támadásokat indítani. Megkülönböztetés nélküli támadás az:
amely nem meghatározott katonai célpont ellen irányul;
amelynek során olyan harcmódot vagy harceszközt alkalmaznak, amelyet nem lehet meghatározott katonai célpont ellen irányítani, vagy
amelynek során olyan harcmódot vagy harceszközt alkalmaznak, amelynek hatásait nem lehet a jelen JegyzQkönyv kívánalmai szerint korlátozni, és ezért minden ilyen esetben megkülönböztetés nélkül egyaránt sújtja a katonai célpontokat és a polgári személyeket, illetve a polgári javakat.
Tilos a veszélyes erQket tartalmazó mqvek és létesítmények elleni támadás (vizierQmqvek, atomreaktor). Biztosítani lehet a létesítmény katonai védelmét a lakossággal szemben, de katonai akció innen nem indítható, ellenkezQ esetben a létesítmény elveszti a mentességét. Jelzése: három narancssárga kör egy sorban.
Tartózkodni kell az olyan katonai akcióktól, amelyek jóllehet katonai célpontokra irányulnak, de a polgári lakosság körében az áldozatok száma, illetve a polgári javakban esett kár aránytalanul meghaladja azt a katonai elQnyt, ami az objektum elpusztításától várható.
Biztosítani kell a hadviselQ államok területén tartózkodó semleges államok állampolgárainak védelmét.

Az 1954. május 14-ei hágai egyezmény a kulturális javak védelmérQl rendelkezik a nemzetközi fegyveres összeütközés idején: tilos a rombolás, fosztogatás. Az eltulajdonított javak visszaszolgáltatása azonban csak a fakultatív jegyzQkönyvbe került be.

Kék utakat hozott létre egy BT határozat az iraki kurd lakosság javára. A humanitárius folyosókat és biztonsági övezeteket az egykori jugoszláviai területeken létesítQ szóló BT határozatok végrehajtása azonban számos nehézséggel járt a Biztonsági Tanács nem tudott érvényt szerezni határozatának egészen addig, amíg a NATO légiereje csapást nem mért 1995-ben a boszniai szerb egységekre; biztos humanitárius övezeteket hozott létre Ruandában.

A polgári védelem: 1977-ben a polgári védelem számára a narancssárga alapon kék három szöget írták elQ védelmi jelzésnek. Pk hadifogolyként nem kezelhetQek, ennél jobb helyzetben vannak, de nem is harcolhatnak a másik állam ellen. A polgári védelem tulajdonképpen a túlélést segíti pl. élelmiszerosztással, katasztrófa elhárításánál, az infrastruktúra helyreállításánál.




A környezet védelme
ENSZ: 1976. évi egyezmény a környezeti technikák hadi célokra való átalakításának tilalmáról.
1977. évi I. jegyzQkönyv: tilosak azok a hadvezetési módok és eszközök, amelyek célja, hogy a természeti környezetnek kiterjedt, tartós és súlyos kárt okozzanak vagy ilyet okozhatnak.


A polgárháborúkra vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás
Hagyományosan a polgárháborút a nemzetközi jog az államok belsQ joghatósági körébe tartozónak tekintette és nem szabályozta.
Áttörést hozott az 1949. évi egyezmények közös 3. cikke.
Nem nemzetközi jellegq fegyveres összeütközés esetén mindegyik összeütközQ fél köteles legalább az alábbi rendelkezéseket alkalmazni:

1.)-Azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésekben nem vesznek közvetlenül részt, ideértve a fegyveres erQknek azokat a tagjait, akik letették a fegyvert, és azokat a személyeket, akik betegség, elfogatás, sebesülés vagy más ok következtében harcképtelenné váltak, minden körülmények között, fajon, bQrszínen, valláson, hiten, nemen, születésen vagy vagyonon vagy bármely más hasonló ismérven alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni.
EbbQl a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében
az élet és a testi épség elleni merénylet, nevezetesen a bármely alakban megnyilvánuló emberölés, megcsonkítás, a kegyetlen bánásmód, kínzás és kínvallatás
túszok szedése,
személyek méltóságának megsértése, nevezetesen a megalázó és lealacsonyító bánásmód
a szabályszerqen megalakított és a mqvelt népek részérQl elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján mqködQ bíróság által megelQzQen hozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása.
2.)- A sebesülteket és betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni.

Az 1977. évi II. jegyzQkönyv nem minden polgárháborúra vonatkozik, hanem csak a kormány és felkelQk közötti, egy bizonyos intenzitási küszöböt meghaladókra. Azon felkelQkre, akik ellenQrzést gyakorolnak az ország területének egy része felett, ami lehetQvé teszi számukra, hogy folyamatos és összehangolt harci tevékenységet hajthassanak végre.

Szabályai kifejezetten tiltják a kollektív büntetéseket, terrorakciókat, nemi erQszakot, prostitúcióra kényszerítést, rabszolgaságot, fosztogatást és ezekkel való fenyegetést. Különleges védelemben kívánja részesíteni a gyermekeket, szabályokat ír elQ az internáló táborokra. Részletesen felsorolja a büntetQ eljárási garanciákat.
A polgárháború során is vannak irányadó hadvezetési szabályok: tilos a bqnös hadviselés, a polgári lakosság nem lehet célpont, tilos a kiéheztetés.

E szabályokhoz szervesen kapcsolódnak különbözQ általános emberi jogi egyezményeknek a szükségállapot idején sem felfüggeszthetQ cikkei.

A nemzetközi fegyveres összeütközések jogának tiszteletbentatásának ellenQrzése

1.) védQhatalomi mechanizmus. VédQhatalomként a hadviselQk között harmadik államok léphetnek fel vagy humanitárius szervezet (mindenekelQtt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság) is felaján I hatja szolgálatait .
Államok védQhatalmi szerepvállalására 1949 után ritkán került sor, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság azonban rendszeresen ellátott ilyen funkciót (például Irak Irán).

2.)- Egyéb mechanizmusok Az 1949. évi egyezmények és az 1977. évi jegyzQkönyvek újítása a ténymegállapítás eljárásának tisztázása és az egyéni büntetQjogi felelQsség rögzítése.

Ténymegállapítási eljárás. Az 1949. évi egyezmények ezt a felekre bízták, az 1977. évi I. JegyzQkönyv Nemzetközi Ténymegállapító Bizottság felállításával számol. Az 1977. évi egyezmény a környezeti kérdésekben illetékes nemzetközi szervezeteket és egy konzultatív szakértQi bizottságot kapcsol be, de az állam a Biztonsági Tanácshoz is fordulhat.

FelelQsség. A vonatkozó szabályok megsértése felidézi az állam nemzetközi jogi felelQsségét: ezen túl az 1949. évi egyezmények pontosítják, hogy a felet a másik fél nem teljesítése nem menti fel saját kötelezettségei alól. Represszália címén sem sértheti meg a humanitárius szabályokat a védett személyekkel szemben.
Az elkövetQ személy egyéni büntetQjogi felelQsséggel is tartozik: az 1949. évi szabályokat az 1977. évi I. JegyzQkönyv pontosítja. A cselekmények háborús bqncselekménynek minQsülnek
Ilyennek minQsül a védett személy megtámadása, a polgári lakosság elleni támadás, szabályszerq, független bírói eljárás nélküli felelQsségre vonás. A felettesek bqnös mulasztás esetén tartoznak felelQséggel alárendeltjeik háborús bqncselekményeiért.

Az 1977. évi I kiegészítQ jegyzQkönyv megakadályozási-megelQzési kötelezettség mellett a humanitárius jogi szabályoknak a saját egységek átal elkövetett megsértése esetére az állam megtorlási kötelezettségét írja elQ.

Az univerzális nemzetközi büntetQ joghatóság érvényesíthetQségére tett kísérletnek tekinthetQ az egykori Jugoszláviában, illetve a Ruandában elkövetett emberiség elleni bqncselekmények megbüntetésére hivatott nemzetközi törvényszékek felállítása és munkájuk megkezdése. ElQbbi székhelye Hága. A Ruandában elkövetett népirtás bqnöseinek megbüntetésére egy. BT határozattal felállított nemzetközi törvényszék székhelye a tanzániai Arusha. FQügyésze Is csak irodát tart a ruandai Kigaliban, mivel személyében azonos az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiségellenenes bqncselekmények ügyében eljáró nemzetközi törvényszék fQügyészével s így állandó székhelye Hága.


71.tétel A semlegesség joga

Háború esetén az abban részt nem vevQ állam egyoldalú akaratnyilatkozatával állíthatja be a semlegességi minQségét és azt vissza is vonhatja.
Klasszikus szabályait rögzíti:
az 1856. évi párizsi nyilatkozat a tengeri a háborúról,
1871. évi washingtoni angol-amerikai szerzQdés,
1907. évi III. és XIII. hágai egyezmény.
Újabb szabályozásokban a differenciált semlegesség is megjelent a klasszikus teljes semlegesség mellett.

" Az állandó nemzetközi semlegességet rendszerint többoldalú nemzetközi szerzQdés garantálja: Belgium 1831, 1839/ Luxemburg 1867, még ma is hatályos Svájc 1815,1919 és Ausztria 1955.
" Az állandó svéd semlegességnek nincs ilyen garanciája.
" Egyoldalú nyilatkozatot tett garancia nélkül: Málta 1981, Costa Rica 1983.
EBEÉ 1975. évi helsinki záróokmány elismerte az állandó semlegességhez való jogot és az 1983. évi madridi értekezlet tudomásul vette a máltai bejelentést.
" Az ENSZ keretei között Türkemisztán állandó semlegességét egy k-i határozat elismeri és támogatja.

A semlegesség és az el nem kötelezettség /tömbön kívüliség/ politikai doktrinája között nincs jogi értelemben összefüggés.

A teljes semlegesség
Hagyományosan a semleges államot a pártatlanság és az összeütközésen való kívülmaradás kötelezettsége terheli. Ezek megsértése a felek reakcióit válthatja ki, nem minQsül azonban a pártatlanság megsértésének az ún. védQhatalmi funkció elfogadása.
A semleges állam megQrzi ugyan a hadviselQkkel a kereskedés jogát, de csak korlátok között. Nem szállíthat olyat, ami a hadi erQfeszítést segítené vagy a katonai potenciált növelné és ez a szabály az állampolgáraira is kiterjed. Ezen szabály megsértése a dugáru szállítása, ami elkobozható (zsákmányjog). A hadviselQ felek a semleges hajókat a nyílt tengeren átvizsgálhatják és korlátozhatják vagy megtilthatják belépésüket a blokád alá vett területekre. Kártalanítás fejében a semleges hajók rekvirálhatók.

A semlegesek jogi lehetQségeit a hadviselQk a két világháborúban és az azt követQ konfliktusokban sok szempontból alárendelték saját érdekeiknek.

A hadviselQ felek azonban kötelesek tiszteletben tartani a semleges állam semlegességét. Magát a semlegességet a másik állam hadüzenettel vagy anélkül indított támadással maga is megszqntetheti: ezt a klasszikus nemzetközi jog csak az állandóan semleges államok esetében tekintette jogsértésnek. Az erQszak alkalmazásának tilalma óta, illetve az agrasszió definíciójának figyelembevételével a semlegesi mivolt egyoldalú, külsQ semmibevétele a modern nemzetközi jog megsértését jelenti.
Az állam saját felelQsségére választ aközött, hogy az államot semlegesnek tekinti-e vagy bevonja a hadi cselekményekbe.
A semleges államok polgárai külön védelemre jogosultak a hadviselQk területén.


A differenciált semlegesség
Nem hadviselQi minQség.
Például az USA a szövetségek javára 1940 júniusa és 1941 decembere között. (1941. március: a Land-lease Act.)
Magyarország Lengyelország német megtámadásakor magát nem hadviselQnek nyilvánította, ami a lengyel erQk számára de facto kedvezQbb helyzetet eredményezett, mintha a hagyományos semlegességet tanúsította volna jóllehet Magyarország a tengelyhatalmak szövetségi rendszerébe tartozott. A lengyel összeomlás után is mqködhetett a követség (hivatalos nevén 1941. január 1-jéig, ekkor funkcióit a német megszállásig az ún. Lengyel Polgári Bizottság vette át), sQt toborzó/sorozó tevékenységet folytathatott a Magyarországra menekült, lefegyverzett csapategységek között és 50 000 fQ evakuált az angol erQkhöz.
A katonai védelmi paktum, illetve a kollektív jogos védelem révén egy, a háborúban részt vevQ államhoz kötQdQ állam esete. A doktrínában vitatott, hogy a másik állam Qt valóban tekintheti-e semlegesnek abban a fázisban, amikor nem vesz részt az ellenségeskedésekben.

Az ENSZ mqködésével összefüggQ helyzetek
A Biztonsági Tanács kényszerintézkedésrQl dönthet a nemzetközi békét megsértQ vagy veszélyeztetQ állammal szemben.
Az Alapokmány 2. cikk 5. szerint: A Szervezet összes tagjai az Egyesült Nemzetek részére a jelen Alapokmánynak megfelelQen folytatott bármely tevékenységéhez minden segítséget megadnak, és tartózkodnak attól, hogy segítséget nyújtsanak olyan Államnak, amely ellen az Egyesült Nemzetek megelQzQ vagy kényszerítQ intézkedéseket foganatosít.
Az Alapokmány értelmében a Biztonsági Tanács jelöli ki a döntés végrehajtásában részt vevQ államokat. Az az állam, amelyik nem kerül be ebbe a körbe, különleges helyzetbe kerül, ami a klasszikus semlegesség és a hadviselQi mivolt közé helyezhetQ, amelynek biztosítékait az ENSZ jelenti.
A differenciált semlegesség bizonyos vetületeit tárgyalják az 1949. évi III. genfi egyezménynek a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó szabályai. Valójában azonban nincs átfogó, részletes, szerzQdési szabályozása sem a differenciált semlegességnek, sem a nem hadviselQi mivoltnak.


72.tétel Biztonság és kollektív intézkedések az ENSZ keretei között: Az Alapokmány rendszere

A háború megelQzése és a kollektív biztonság
A nemzetközi biztonságot mindenekelQtt a viták békés rendezésének kötelezettsége szolgálja, amit kiegészít az erQszak alkalmazásának tilalma. Mindez utópia lenne megfelelQ intézményi háttér nélkül. A nemzetközi végrehajtó hatalom kiépítésének elfogadásától azonban az államok húzódoznak és azt a kollektív biztonság kiépítésével próbálták helyettesíteni.

A jogi mechanizmusok konszenzus híján önmagukban nem garantálhatják a nemzetközi biztonságot. A san franciscoi értekezleten tisztában voltak azzal, hogy nem az Egyezségokmány hiányosságai hibáztathatók a második világháborúért, hanem a Nemzetek Szövetsége intézményeinek befejezetlensége. A BT pedig a hidegháború idején az állandó tagok vétói miatt bénult le.

Az Alapokmány rendszere

A minQsítés joga

1.)- Biztonsági Tanács
A 39. cikk értelmében a Biztonsági Tanács megállapíthatja a béke bárminQ veszélyeztetésének vagy megszegésének vagy bárminQ támadó cselekménynek fennforgását .
Ezt megelQzQen, ha szükségesnek tartja, a 34. cikk szerint megvizsgálhatja, Vajon a viszály elhúzódása vagy a helyzet fennmaradása nem vezethet-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére .
A helyzet minQsítése eljárási szempontból vétójogos kérdés.
A BT nem tagállamokkal szemben is érvényesítheti hatásköreit.
Az agresszió körülírása:
(1968) az Izrael által elkövetett katonai akció; (1973) Izrael libanoni katonai támadásai ;(1976): Dél-Afrika angolai agressziós aktusai ; (1976) Dél-Afrika zambiai fegyveres támadásai ; (1982): Dél-Afrika lesothói agresszív aktusa ; a zsoldosok Benin elleni bevetése, mint fegyveres agresszív aktus .
A béke veszélyeztetése: A Biztonsági Tanács a béke veszélyeztetését gyakran állapította meg és a legkülönbözQbb helyzetekre vonatkoztatta:
(1966) a fehér telepesek által kikiáltott rhodésiai függetlenségrQl; (1977) dél-afrikai apartheidrQl; (1991) Iraknak a kurd lakossággal szembeni megtorlásáról; (1992); (1994) ruandai humanitárius válságról ; (1994) demokratikusan megválasztott haiti elnök elleni államcsínyrQl.
Ezekben az esetekben a minQsítés a humanitárius és békefenntartó mqveleteket, illetve többnemzetiségq erQknek adott felhatalmazást alapozta meg.
Gyakorlatilag nem lehet fellépni a BT állandó tagjaival vagy közeli pártfogoltjukkal szemben.

2.)- A közgyqlés hatásköre
Az Alapokmány szubszidiárius hatáskört biztosít a Közgyqlés számára. A gyakorlat azonban szélesített ezen. 377. sz. Közgyqlési határozat - Egyesült ErQvel a Békéért - szerint:
A Biztonsági Tanács indítványozhatja, hogy a Közgyqlés rendkívüli ülésszakra üljön össze, hogy megvizsgálja a nemzetközi békét fenyegetQ helyzetet.
A Közgyqlés maga is dönthet a rendkívüli ülésszakról, ha a Biztonsági Tanács nem tudja teljesíteni a kötelességét, az állandó tagok közti összhang hiányában.

A Biztonsági Tanács hatásköre elsQdleges, de nem kizárólagos. Ezt erQsítette meg a Nemzetközi Bíróság, amikor a szintén vitatott szuezi és kongói akciók kapcsán kialakult ENSZ költségvetési válság során tanácsadó véleményében kimondta, hogy bár legközelebb célszerq lenne elkerülni a hasonló eseteket, a cél, a béke és biztonság megóvása érdekében szükség volt az adott lépésekre.

A Biztonsági Tanács ritkán tudott élni felelQsségével: 1956-ban például a szovjet vétó akadályozott meg minden lépést Magyarország érdekében, ha viszont USA szövetségesei követtek el valamit, az USA a pártjukra állt a Biztonsági Tanácsban. Még a berlini fal leomlását követQ pár éves orosz-amerikai összhang idején sem sikerült 100 %-osan alapokmányszerq akciót lebonyolítani. (lásd az Irakkal szembeni akciót).

Ideiglenes intézkedések
A BT a helyzet súlyosbodásának megakadályozása végett ajánlási jogkörében eljárva ideiglenes intézkedést hozhat, amely semmiben sem érinti az érdekelt felek jogait, érdekeit vagy helyzetét.

A nem katonai szankciós jogkör

1.) a béke veszélyeztetése vagy megsértése esetén
A BT aktusainak természete, ha a 39. cikk értelmében minQsített, döntés /kötelezQ erejq/.
Pl.: a légi terrorizmussal gyanúsított terroristák kiadásának elmulasztása miatt a béke veszélyeztetését állapította meg és légi forgalmi, fegyverszállítási és katonai segítségnyújtási embargót rendelt el.
A BT szorítkozhat ajánlás meghozatalára is.
A rhodésiai szankciók miatt károsult Mozambiknak nyújtandó Segítségre hívta fel a tagállamokat.
Szankciós bizottságot állítottak fel Irak ellen, amelynek azt is meg kell határoznia, hogy mely államokat kell pénzügyi vagy gazdasági támogatásban részesíteni, azokat a károkat ellentételezendQ, amelyeket az iraki embargo betartásával szenvedtek el.

Az intézkedések jellege: A Biztonsági Tanács döntésekor szabadon választ és megelégedhet gazdasági vagy politikai nyomásgyakorlási eszközökkel is, mint a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

Érvényesítésük: Érintettje volt mindenekelQtt Rhodésia (1966), Irak, a Kuvait elleni invázió miatt (1990), Líbia (1992, 1993), a délszláv konfliktus (1991 1996), Libéria (1992), Haiti (1993).
Rhodésia: (1966) sz. BT határozatában gazdasági szankciókat rendel el, amelyet majd tovább keményítenek. Portugália és Dél-Afrika fenntartotta a kapcsolatokat, léket hagyva az embargón. A transznacionális társaságok szankcionálhatósga is problematikus. Az Egyesült Királyság és az USA pedig az embargót megsértQ államok elleni szankciókat vétózták meg.
A délszláv konfliktus: a Biztonsági Tanács fokozatosan jutott el a fegyverembargótól a Szerbia-Montenegróval fennálló összes kapcsolat leállításáig, ideértve a légi összeköttetést is, a kikötQk blokádját és a külföldön levQ jugoszláv vagyon befagyasztását, tiltva a Bosznia-Hercegovina fölötti katonai repülést. A Biztonsági Tanács 1995. november 22-ei ülésén a daytoni megállapodások megszületését nyugtázva a határozataiban elrendelt vagy megerQsített intézkedéseket azonnali hatállyal, határozatlan idQre felfüggesztette.
Haiti: (1993) és Szomália: (1992) fegyverszállítási embargója;
Libéria: (1992); Angola: (1993) a polgárháborús feleknek szánt fegyverek vagy kQolajszármazékok embargójáról.
Az akciót inváziónak BT határozat után hét nappal egy újabb BT határozat teljes embargót rendelt el Irakra és azokra a kuvaiti eredetq termékekre, amelyeket feltehetQen a megszálló kobozott el. A határozat a nem-tagállamokat is erre hívta fel, és Svájc ezúttal hivatalosan is csatlakozott a szankciókhoz, amelyet tengeri bojkott tett teljessé.
2.)- A békét még nem veszélyeztetQ nemzetközi jogsértés esetén
A BT határozatában megállapította, hogy a dél-afrikai helyzet potenciális veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra és fegyverembargó foganatosítását ajánlotta, de nem a 41. cikk keretei között. Egy újabb határozat már a VII. fejezet alapján állapította meg, hogy a dél-afrikai kormány fegyverkezése veszélyt jelent a békére, és fegyverembargóról döntött, amelyet szankciós bizottsággal ellenQriztetett. E szankciókat az apartheid rendszer végén, szüntette meg.
Namíbia: a szankciós rendszer nem a VII. fejezet értelmében épült ki.

3.)- Az Acheson-határozat szerinti jogkörök Közgyqlési gyakorlása
Ha a 377. (V) sz. közgyqlési határozat feltételei teljesülnek /ti. a tanácsi mulasztás és a Közgyqlés összehívása/, a Közgyqlés azonnal megvizsgálja a kérdést, hogy a teendQ kollektív intézkedésekrQl megfelelQ ajánlásokat tegyen. Ezek nem katonai szankciók s esetleg különbözhetnek is a VII. fejezetben felsoroltaktól. A határozat a Kollektív Intézkedések Bizottságát állítja fel meghatározásukra. A közgyqlési intézkedések ekkor is ajánlási természetqek.

Az Acheson-határozat láthatóan ütközik az Alapokmánnyal:
mindenekelQtt a 12. cikkellyel (ti. a Biztonsági Tanács napirendjén szerepelteti a kérdést, és a Közgyqlés közremqködését sem kérte) és a
11. cikk 2. §-sal: Minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a Közgyqlésnek a vita elQtt vagy azután a Biztonsági Tanács elé kell terjesztenie.
Elméletileg az alkotmányellenesség világos, s ezt a beleértett felhatalmazás elméletének hívei sem tudják megvédeni. Mivel az intézményi egyensúlyt alapvetQen befolyásolná és számos állam, ideértve Franciaországot és a Szovjetuniót is, következetesen kétségbe vonta érvényességét, az sem állítható, hogy az ENSZ gyakorlata az Alapokmánnyal ellentétes szokásjogként lenne itt felfogható. A Nemzetközi Bíróság nem nyilatkozott errQl egyértelmqen, csak azt hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában játszott szerepe elsQdleges, de nem kizárólagos. (CIJ: Az Egyesült Nemzetek bizonyos költségei tárgyában adott tanácsadó vélemény, 1962)

A Közgyqlés azonban a 12. cikk ellenére és az Acheson-határozat nélkül is meg mert nyilatkozni, még ha a Biztonsági Tanács napirendjén volt is az ügy. Lásd p1. a 46/242. sz. közgyqlési határozatot, amelyben a Közgyqlés agressziónak minQsíti a Bosznia-Hercegovinában bekövetkezetteket.

A katonai szankciós jogkör
Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy az említett rendszabályok elégtelenek vagy elégtelennek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi fegyveres erQk felhasználásával olyan mqveleteket foganatosíthat, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához vagy helyreállításához szükségesnek ítél. Adott esetben a BT ajánlással is megelégedhet, a döntés joga fakultatív.

Az Alapokmány értelmében a BT jelöli ki a mqveletekben részt vevQ államokat.
Az ENSZ-nek azonban nincs valódi, a tagállamoktól független, a Biztonsági Tanács parancsnoksága alatt álló, saját nemzetközi hadserege. Az Alapokmány is csak a tagállamok és a Biztonsági Tanács között kötendQ megállapodásokra bízta a szükséges fegyveres erQ rendelkezésre bocsátását. A 47. cikk rendelkezik a Vezérkari Bizottság létrehozásáról, amely az állandó tagok vezérkari fQnökeibQl vagy képviselQibQl állna, de ez a testület érdemben sohasem mqködött, gyakorlatilag papíron maradt.
A FQtitkár 1992. évi ún. Békeütemtervében a VII. fejezet értelmében foganatosítható katonai lépések gyakoribb megtételét szorgalmazta és felvetette béketeremtQ egységek létrehozását: ezek jogi helyzete a 43. cikk szerinti fegyveres erQk és az 1956 után elterjedt békefenntartó egységek között lenne meghatározható.

A Közgyqlés hatásköre az Acheson-határozat értelmében
Ha a békét sértették meg, vagy agressziós cselekmény történt, szükség esetén ajálhatja a fegyveres erQ alkalmazását is a béke vagy nemzetközi biztonság helyreállítására.


A Koreai háború: 1950. június 25-én a kommunista Észak-Korea lerohanta az USA-barát Dél-Koreát. 1950-ben Szovjetunió bojkottálta a Biztonsági Tanács üléseit, mivel nem fogadták el Mao Ce-tung kormányának a megbízó levelét. A Biztonsági Tanács így Szovjetunió távol maradásával megállapította Észak-Korea agresszióját. Szovjetunió kétségbe vonta a lépés jogszerqségét és azt, hogy távollétét jogilag a tartózkodással azonosították. Érvelése szerint a döntést csak az összes állam igenlQ szavazatával lehetett volna meghozni. Nem sikerült visszavonatnia a határozatot, mivel USA megvétózta azt. Szovjetunió ezt követQen, 1950. augusztus 1-jén visszatért a Biztonsági Tanácsba, ami a vétójog gyakorlása miatt ezt követQen meg is bénult, s nem tudott parancsot adni az ENSZ csapatok bevetésére. Ekkor került sor a 377. sz. Közgyqlési határozat elfogadására.
Két bizottságot állítottak fel:
Tqzszünet-megfigyelQ bizottság.
Kollektív intézkedések bizottsága. Ez adta meg a parancsot a fellépésre.
Súlyos vereséget mértek az észak-koreai csapatokra.
A szovjetek mindvégig támadták az Egyesült ErQvel a Békéért határozatot. Sztálin halála után elismerték, hogy a távolmaradással megsértették az Alapokmányt, de azt kijelentették, hogy ez nem jogosított fel mást egy ennél súlyosabb Alapokmánysértésre. Kitartottak amellett, hogy a katonai lépések alapokmánysértQk voltak, és a Közgyqlés túllépte vele hatáskörét. A Közgyqlés a teleologikus értelmezést használva szintén kitartott amellett, hogy ha lépésük nem is volt alapokmányszerq, a szervezet célkitqzéseinek mégis megfelelt, így jogellenes sem volt.

Irak: A Biztonsági Tanács állandó tagjai között ekkor megvolt az az összhang, ami lehetQvé tette az Alapokmányban foglaltak közvetlen és szisztematikus alkalmazását. Egy BT határozat megállapította a nemzetközi béke és biztonság megsértését, ezt megismételte egy újabb, hangsúlyozva a VII. fejezet alkalmazását. Egy következQ megbélyegezte Irakot, bár nem nevezi agresszornak , és semmisnek minQsíti az annexiót. A legszélesebb körq embargót rendelték el, majd ezt egy tengeri blokáddal is megerQsítették. Az ENSZ erQk bevetésével Iraknak a 678. (1990) határozatban adott határidQ 1991. január 15-ei lejártától számolnia kellett. Ez a határozat hatalmazta fel az államokat, hogy Kuvit kormányával együttmqködve minden szükséges eszközt bevetve szerezzenek érvényt a 660. (1990) határozatnak. A fegyveres erQk 1991 jan. 17-étQl a BT közvetlen ellenQrzése, de nem parancsnoksága alatt álltak. USA-ban a Kongresszusnak érvényben van az a döntése, mely szerint amerikai katona nem állhat, csak amerikai parancsnokság alatt. A franciák azonban nem akarták elfogadni USA vezetését. Így tehát két parancsnokság jött létre, és az ENSZ feljogosította a két államot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Noha az Alapokmányban nincs benne, hogy a Biztonsági Tanács továbbadhatná kompetenciát, de ezt a gyakorlati értelmezés így alakította ki. A késQbbiekben Albánia esetében Olaszországnak, Haiti esetében USA-nak, Bosznia Hercegovina esetében a NATO-nak adott a BT felhatalmazást.
Irak a katonai vereség után elfogadta a végleges tqzszünet elQfeltételeként szolgáló BT határozat követelményeit. /Bizonyos fegyverzetek leszerelése és megsemmisítése nemzetközi ellenQrzés mellett/ Iraknak kifejezetten el kelllett fogadnia a BT önmagában is kötelezQ intézkedéseit: a határ végleges megállapítása és kijelölése, MONUIK /ENSZ megfigyelQcsoport/ közremqködésével a vegyi, biológiai fegyverek, a ballisztikus és nagy hatósugarú fegyverek megsemmisítése, feltétel nélküli lemondás az atomfegyverek birtoklásáról a jövQre nézve is, a kQolajbevételekbQl egy kártérítési alap képzése Kuvait számára a Nemzetközi Bíróság ellenQrzése alatt.

Délszláv válság: Ez esetben a BT jóval határozatlanabb volt a fegyveres erQ bevetése tekintetében.
Bosznia-Hercegovinában Szerbia felkeléseket szított, és a hadsereg fegyvereit átjátszották a boszniai szerbek kezére. A bosnyákok az egyre nehezebb helyzet miatt segítséget kértek a Biztonsági Tanácstól. A Biztonsági Tanács fegyverembargót vezetett be, amivel azt érte el, hogy a bosnyákok nem tudtak fegyverhez jutni, ezzel pedig vesztésre voltak ítélve. A orosz vétók azonban ismét meg-megbénították a Biztonsági Tanács mqködését. Az ENSZ csapatok hatáskörét csak hosszadalmas egyeztetés után sikerült tisztázni. Problémát jelentett, hogy nem határozták meg, mit tehetnek az egységek. Ez ahhoz vezetett, hogy nem vették komolyan a csapatokat, provokálták, illetve meg is támadták Qket. Az összhang hiányára utalt, hogy az eredeti álláspont szerint a katonák csak önvédelem esetén lQhettek. A szerbek azonban csak a bosnyákokra lQttek, az UNPROFOR-ra nem, és a Biztonsági Tanács csak több határozat után jutottak el oda, hogy a csapatok meg is védhetik a bosnyákokat. Az elhúzódó felkészülés mellett a beígért csapások elmaradása részben politikai okokból történt ti. a Biztonsági tanácsban többször is orosz vétó, illetve annak kilátásba helyezése akadályozta a döntés hozatalt, máskor pedig a különbözQ állandó tagállamok kormányai az otthoni választási kampány miatt nem tartották két évvel idQszerqnek a csapást, részben a NATO és a Biztonsági Tanács közötti intézményi kapcsolat kidolgozásának politikai akadályai miatt: kezdetben az ún. kétkulcsos koncepciót fogadták el, azaz a Biztonsági Tanács kérésére léphet akcióba a NATO. Végül a Biztonsági Tanács általános mandátumot adott a NATO parancsnokságának, hogy az 1995-ös nyári ultimátum lejárta után tegye meg a szükséges lépéseket.

Koszovó esetében Jugoszlávia nem volt hajlandó eleget tenni a BT elQírásainak. A NATO tisztában volt azzal, hogy nem fogja megkapni a Biztonsági Tanács felhatalmazást, és vállalta, hogy a formális nemzetközi jog által nem támogatva indítja meg támadásait. Magyarázatként a humanitárius szükséghelyzetet hozta fel. A koszovói lakosságok elleni etnikai tisztogatás veszélye miatt ne felejtsük el a civilizált nemzetek által elismert azon jogelvet, mely szerint: summum ius summa iniuria. Az 1244-es Biztonsági Tanácsi határozat tudomásul vette azt a megállapodást, melyet a szerbek a NATO-val aláírtak. A háttérben az állt, hogy a NATO nem akarta, hogy megismétlQdjön az, ami Pol-Pot Kambodzsájában, amikor is a lakosság 2/3-át, a városiakat, a papokat és az egyetemet végzetteket kiirtották. Hogy ez többet ne fordulhasson elQ, a NATO vállalta a formális jogsértést.
Amerikai közvetítéssel került sor 1995. november 21-ei daytoni jugoszláv-horvát-bosnyák megállapodásra.

Haiti: 1945-ben abból a feltevésbQl indultak ki, hogy a béke és biztonság megsértése valójában háborút jelent, és ezért kell megakadályozni azt. Nem merült fel az a lehetQség, hogy polgárháború esetén is beavatkozásra kerüljön sor. Tehát ezt is a gyakorlati értelmezés alakította ki. Haiti esetében, Duvalier volt a diktátor, aki után fia került hatalomra. Majd megdöntötték ezt a hatalmat és egy plébánost, Jean-Bertrand Aristide-t választottak elnökké. Az új elnököt a katonaság fél év után megbuktatta. Ezután pedig átvették a hatalmat. USA a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet: a kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Biztonsági Tanács megállapította, hogy jogosult fellépni. Felszólították a katonai erQket, hogy adják vissza a hatalmat a polgári erQknek, ellenkezQ esetben minden szükséges eszközt hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy az eredeti hatalom visszakerüljön a helyére. A Biztonsági Tanács USA-t bízta meg az ügy vezetésével, aki egy repülQgép anyahajót és néhány csatahajó elvonultatott Haiti mellett. Ez elég volt ahhoz, hogy a katonai erQk visszaadják a hatalmat a polgári erQknek.

Albánia: Egy piramisjáték csQdbe vitte az ország lakosságát. Az emiatt kitörQ a zavargást olyannak minQsítették, mint ami fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Az anarchia megfékezésére az albán kormány maga kérte a BT-tQl a fegyveres segítséget. Az akciót a BT Olaszországra bízta.

Ruanda: Ezen a területen többségben éltek a hutuk, kisebbségben a tuszik, akik viszont kiszolgálták a belga és az angol gyarmatosítókat. Amikor Ruanda függetlenné vált a tuszikat megaláztak szankciókkal sújtották Qket valamint másodosztályú polgároknak tekintették Qket. Puccsot szerveztek a hutu államfQ ellen. A hutuk véres pogromokat hajtottak végre bosszúból a tuszi falvak ellen. A polgárháborúban a hutuk egy része átállt a tuszikhoz, így most Qk vannak hatalmon. Ez a helyzet veszélyeztetheti a békét és a biztonságot, ugyanis egy több milliós menekült sereg érkezhet a szomszéd országba, megfelelQ ellátás, higénia nélkül. ENSZ: megállapította, hogy ez fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot.

A béke megóvásának regionális mechanizmusai
Az Alapokmány feltételekhez köti e regionális megállapodások jogszerqségét; e szervezetek tevékenysége legyen az ENSZ céljaival és elveivel összhangban, valamint a cél a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának regionális jellegq tevékenységre alkalmas kérdéseivel foglalkozás.
A második világháború utáni katonai szövetségek, nem ide, hanem a kollektív jogos védelem kategóriájába tartoznak.

Az Alapokmány VII. fejezete nem annyira intézményi, mint inkább funkcionális föderalizmust állít fel a BT csúcsra helyezésével. A BT ellenQrizhet, Qt eleve értesíteni tartoznak, s elQzetes felhatalmazása nélkül kényszerítQ intézkedést sem foganatosíthatnak.
A BT ugyanakkor delegálhatja meghozott döntéseinek végrehajtását regionális szerveztekre.:
A BT határozatában tudomásul vette az AESZ békefenntartói egységeinek telepítését Csádban, annak bele egyezésével.
A NATO-t és WEU-t bevonták a délszláv válság körüli intézkedések végrehajtásába.


73.tétel A békefenntartó mqveletek

1.Általános jellemzQk
-Nem kényszerítQ jellegq akciók és nem az Alapo. 39.cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódnak, elfogadott ajánlások alapján bonyolítható le, ezért konszenzuális jellegq.
-A kéksisakosok az ENSZ fizikai jelenlétét biztosítják, mely visszatartó erQt jelent ellenségeskedés esetén.A békefenntartó erQk létszáma kicsi, tqzszünet megfigyelés esetén, a harcolók közé helyezkedQ szétválasztó erQké nagyobb , az egyik átalakulhat a másikba(UNPROFOR Jugoszláv-háb.).
-Elvben rövid távúak
-A szuezi válság után tompul a békefenntartás és a VII. fejezet szerinti beavatkozás közti különbségtétel.(VII.fej. alapítottak UNPROFOR(YUG),ONUSOM II(Szomália),Minuah(Haiti)).
-Regionális szervek beavatkozása is elképzelhetQ

2.ENSZ erQk
A.)Létesítésük.
aa.)A közgyqlés által:Szuez 1956.okt angol-francia beavatkozás,a BT-t a vétók megbénították.A 997.sz tqzszüneteti határozat(Acheson-határozat miatt rendkivüli ülésszak a KÖZGY-ben, amit ang-fr. csak békefenntartó erQk alkalmazásával hajlandó betartani (998.sz hat létrehozza a FUNU-I-t).A békefenntartók 56-tól 67-ig maradnak ,amikor a hatnapos háború elött egyiptom a visszahívásukat kérte.
90-ig ez volt a modell,a felek egyettértésére alapozás,nincs megtorlás és kényszerítQ erQ.Fra. és a Szu. Vitatta ennek jogszerqségét.Az NB. kimondta ,hogy a BT hatásköre csak a kényszerítQ akciók tekintetében kizárólagos , de ajánlást tehet.
ab..)A BT által:Jóllehet az Alapo. ErrQl kifejezetten nem szól, de a BT kezdeményezései nem találtak ellenzésre.Pl. UNPROFOR (743.sz hat) a hotvátországi és boszniai status quo megQrzésére , mandátumukat késöbb kiszélesítették.

B.)Jogi helyzet és összetétel.
Jogi értelemben a BT vagy a Közgyqlés segédszerveivé válnak.Az állomásoztatás helyén az adott állammal kötött megállapodás rögzíti a jogi helyzetet, amit a fQtitkár szabályzata egészít ki.Hosszabb idQn át a BT tagjainak haderQi nem vehettek részt benne(vannak kivételek FINUL-ban a franciák), hidegháború után viszont rájuk épültek.A létszám változó UNPROFOR,ONUSOM II:20-23000 fQ,IFOR 1996-ban 60000 fQ,SFOR 30000 fQ.A hadmqveleteket tengeri-blokád is kiegészítheti.


C.)Missziók.
A létesítQ ENSZ szerv és az érintett állam határozza meg , megszqnése visszahívással vagy távozásra való felszólítással’!Ennek nem mindig kell eleget tenni ,ha a BT alapította misszióról van szó,szabadon dönthet a visszahívásról(ennek oka hogy az egyiptomból történt kivonulás után tört ki a hatnapos háború).
Általában ezek a csapatkivonásokat felügyelik, nincs komoly fegyverzetük.BT hatalmazhatja fel Qket erQszak alkalmazására.A nemzetköziesedQ összeütközések miatt az ENSZ erQk missziói kiszélesedQben vannak.pl:ONUCA-humanitárius segítség nyújtás,UNPROFOR-hadakozó frakciók lefegyverzése.
Vannak sikertelen missziók is , ilyen volt az ONUSOM II, és az UNPROFOR(nem tudta a védett zónák és a polgári lakosság védelmét megvalósítani).
Tqzszünet-megfigyelést végzQ csoportok neve UN-jelzéssel kezdQdik (ld. UNPROFOR - humanitárius folyosót próbáltak létesíteni a volt-Jugoszlávia területén). Korábban kizárólag a semleges államok vettek részt ezekben az akciókban ElQbb kivételek jelentek meg, majd a hidegháború befejeztével Kelet-Európa és a NATO tagállamok is aktívabbak lettek, így nemzetközi összetevQjq fegyveres erQk alakultak ki

D.)A mqveletek vezetése.
A fQ kérdés a fQtitkár a létrehozó szervhez képest milyen autonomiával rendelkezik.FUNU-I csak javaslat tételi-jog,ONUC szélesebb hatáskör, az SZU nyomására a fQtitkár sosem kapott többé ilyen mérvq szabadságot.UNPROFOR: a BT ellenQrizte a fQtitkárt ,különösen mert a VII. fejezetrQl volt szó.

E.)Finanszírozás.
A legelsQ két hadmqveletnél a kötelezQ kiadások c. költségvetési fejezetbQl finanszírozták , de Fro és a SZU magatartása pénzügyi válságot idézett elQ (féltették a BT szerepét).FUNU-II során ismét ez a konstrukció,de az érdekeltek , az állandó tagok illetve a fejlett államok hozzájárulását más kulccsal számolták.
A NB tanácsadó véleményt is adott ezen tárgyban.
Magyarország rendes tagdíja 1,6 millió $, 40000 $ a Nemzetközi Bíróság díja, 2,6 millió $ a béke-biztonság költségeihez való hozzájárulás.
Néhány állam megelQlegezi a költségeket (Pl. amikor zsoldot fizet a rendelkezésre bocsátott katonáinak.)

3.Regionális erQk
Arab-liga sikeres akciója Kuvaitban 1961-ben.1976-ban zöldsisakosokat küldtek Libanonba , mely azonban a szír bevonulást fedezte.
AESZ a csádi beavatkozás sikertelen,nem elég ütQképes a szervezet és nincs pártatlan ütQképes haderQ.

4.Többnemzetiségq erQk
ENSZ közremqködése nélkül mqködtek (1979-az izraeli kivonulást ellenörzQ erQk a Sinai-fsz-en).Nem válnak alternativáivá az ENSZ beavatkozásnak.Egy ilyen hadmqvelet kritériumai, hogy ne minQsüljön beavatkozásnak ,de még kérelemre történQ beavatkozásnak sem.
Pl:1997 Albánia-felhatalmaznak bizonyos államokat , hogy többnemzetiségq erQket küldjenek a biztonságos légkör megteremtésének és a humanitárius feladatok ellátásának cáljából, az akciót az olaszok irányították(a beavatkozás a VII.fej alapján és az albán kormány kérésére történt)+Libanon 1982:USA,ang,fr, olasz szétválasztó erQk saját parancsnokság alatt.


LESZERELÉS

1.Fogalma
Leszerelésnek a létezQ készletek csökkentésére irányuló lépéseket tekinthetjük, szemben a fegyverzetet csak korlátozó vagy használatukat tiltó intézményekkel.
Fegyverkorlátozás:Lehet teljes vagy részleges.FegyverellenQrzés:lassítja a fegyverkezési folymatot.
Régóta vannak hagyományos leszerelési intézkedések:demilitarizálás,erQdítmények lerombolása(Versailles-i béke).
Az igazi leszerelésnek általánosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

A leszerelés jogi technikái
2.Tárgyalási mechanizmusok
a.)A tárgylás célja:Az ENSZ céja a teljes és általános leszerelés(1378. sz. közgy határozat, ez még csak utopia,de cél a hatékony nemzetközi ellenörzés).
2734 sz. közgy hat nyilatkozat a nemzetközi biztonság erQsítésérQl , ennek négy feltétele:emberi jogok,gyarmatok megszqnése, a fejlQdés(fejlövés hehehe),leszerelés

b.)Eljárások:Szemben áll egymással a nagyhatalmi felelsQsség és az érdek , hogy minden állam vegyen részt a tárgyalásokon.Az 1907-es Hágai konf az egyenlQ részvételre épült,a Nemzetek Szövetségének egyzségokmánya a Tanács szerepét hangsúlyozta ,1932-ben egyetemes leszerelési konferenciákat rendezetek.
1945 után:kétoldalú tárgyalások.A Közgy feladata a leszerelés elveinek kidolgozása a Vezérkari Bizottság készíti el ennek terveit.A Közgy megragadt a retorika szintjén, csak azt lehetett elfogadni amiben az USA és a SZU egyetértett.
1950 megalakították a Leszerelési Bizottság Értekezletét(CCD)’!fiktív kapocs az ENSZel, hagyományos diplomáciai eszközök, paritásos alapon áll 10 kelet-nyugati+8 el nem kötelezett
A CCD-t 78-ban a Leszerelési Bizottság váltja fel’!tagok:összes atomhatalom+stb.
Érdemi döntés továbbra is a két szuperhatalomtól függött.

3.SzerzQdéskötési technikák
Szintén a nagyhatalmak primátusa a jellemzQ ,de igyekeznek univerzalizálni a kötelezettségeket(USA,SZU,Nbr gyakran együttesen letéteményesek).
Vannak nyitott egyezmények és periodikus felülvizsgálati konferenciák,ahol a kis nemzetek is hallathatják hangukat pl:1971. Egyezmény a tengerfenék atomfegyver mentesítésérQl,1972. Egyezmény a bakterologiai fegyverekrQl ,de érvényesül az egyenlQtlenség is , akis államok többet vállalnak , cserébe könnyben jutnak pl békés célra nukleáris hasadóanyaghoz(Részleges atomcsendegyezmény)
A hagyományos sokoldalú egyezmények technikáját követik(vannak összetettebbek is a bilaterális szerzQdések esetében pl SALT II)

4.EllenQrzés
Helyszíni elleQrzés végezhetQ nemz. Szervezet által vagy a világqrbQl.Az IAEA ellenQriz könyvszerq nyilvántartás megkövetelésével , ellenQrök küldésével.Lehetséges , hogy helyszíni ellenQrzésre bármely részes állam jogosult pl washingtoni szerzQdés az Antarktiszról(1959).Az 1991.évi Start II szerzQdés 12 fajta ellenQrzést sorol fel.Ezt a célt szolgálja a reexport tilalom is.
Az 1993.évi vegyi fegyvertilalmi egyezmény a végrehajtást ellenörzQ nemzetközi szervezetet(OIAC), valamint helyszíni ellenörzQ mechanizmust állít fel.

FegyverzetellenQrzési és leszerelési intézkedések

1.FegyverzetellenQrzés és leszerelés egyetemes szinten
a.)Atomfegyverek
aa.)Az 1963.évi moszkvai részleges atomcsendegyezmény tiltja a légköri, világqri , vízalatti ,és a államigazgatás területén kívüli radioaktív szennyezQdést okozó atomkísérleteket(a cél a teljes kísérleti tilalom volt ).
ab.)Az atomsorompó egyezmény(Moszkva,London,Washington 1968) résztvevQi kötelezik magukat, hogy nem adnak el ilyen fegyvert , akinek pedig nincs, az nem szerez be.EllenQrzést az IAEA végzi.Ellentételezésként az államokat segítik az atomenergia békés célú hasznosításában(az információáramlás elmaradt a várttól).
Több állam nem akarta aláírni(Fro is csak 1992-ben ratifikált), mások azt hangoztatták, hogy nem írnak alá, de betartják a rendelkezéseket.
ac.)1996-ban az ENSZ Kgy. Elfogadta a kísérleti atomrobbantások teljes tilalmát kimondó szerzQdéstervezet szövegét.India ellenezte, mivel álláspontja szerint az atomhatalmak azért akarják kimondani most a tilalmat,mivel olyan magas szinten állnak már ,hogy a számítógépes modellezés is elegendQ számukra a kísérletek végzéséhez.

b.)Vegyi fegyverek
Sokkal hatékonyabb mint az atomfegyvereknél.
1972. londoni-moszkvai-washingtoni egyezmény a meglévQ készletek megsemmisítését is elQirta.1993.évi egyezmény létrehozza a vegyi fegyverek tilalmát ellenQrzQ nemzetközi szervezetet(OIAC),helyszíni ellenQrzési jogosítvánnyal,figyelmeztetéssel.A hagyományos fegyvereket érintette az 1990-es párizsi szerzQdés(mennyiségi plafon,afölött meg kell semmisíteni).1981.-es New Yorki egyezmény a túlzott fájdalmat okozó és az un. Vakfegyverek tilalmáról.

c.)Demilitarizáció és atomfegyvermentesítés
Demilitarizáció minden nemq katonai tevékenységet kitilt egy adott területrQ.Atomfegyvermentesítés:ilyen fegyver visszavonását és elhelyezésének tilalmát jelenti.Ezek lehetnek részlegesek is.A világqrt is érinti a részleges atomcsendegyezmény(1967).

5.FegyverzetellenQrzés és leszerelés regionális szinten
a.)Antarktisz demilitarizálása 1959.washingtoni szerzQdés

b.)Atomfegyvermentes övezetek:érintett államok kötelezettségvállalásán alapul(hajókra is kiterjed).Latin-Amerika:Tlatelolcói-paktum,ezt az OPANAL ellenQrzi.1985:Rarotongai-egyezmény 14 Csendes-óceáni állam.

c.)Béke-zóna:ezen intézényt az el nem kötelezettség doktrinájához kapcsolták(hatalmak és bázisaik kitiltása’!belügyekbe való beavatkozás tilalmán alapul)’!Lusakai értekezlet(1970).

d.)Európai leszerelési tervek:Rapacki terv(1957), hagyományos fegyverzet csökkentésének tárgyalásai (Bécs 1973), Párizs CFE-szerzQdés és az 1991.évi Start I.Bizalom erQsítQ intézkedések születtek az Európai Biztonsági és Együttmqködési Értekezlet égisze alatt.

6.Kétoldalú fegyverzetellenQrzési intézkedések
Szovjet-amerikai viszonylatban jöttek létre (1970-1990).Bizalom erQsítése céljából a forró drót létrehozása és az 1989.évi Jackson Hole-i megállapodás.
Salt-szerzQdés(1972) nincs hatályban, de betartják.Start-szerzQdés(1991) 2000-ig 30% csökkentik nagy hatótávolságú támadófegyvereiket.’!Start. végrehajtását kiegészítQ jegyzQkönyvet az USA, Oroszo,Ukrajna,Belarusz, és Kazahsztán írta alá.


74.tétel Beltenger és szigetközi tenger

1.Definiciók
a.)tenger:az a sós víz,amely a földgolyó egyéb pontjaihoz szabad és természetes összeköttetéssel kapcsolódik’!Kaszpi-tre,Holt-tre,és a Nagy Sós-tóra nem vonatkoznak a tengerjogi egyezmények
A tengerjogi egyezmények a tengerfenék és a fölötte elhelyezkedQ légtér jogi helyzetét is rendezik.
Alapvonalon az apályvonalat kell érteni. Homogén tengerpart esetén ennek megállapítása nem jelent nehézséget. Sziklás, fjordos tengerpart esetén az alapvonalon a legkiállóbb pontokat összekötQ egyenest kell tekinteni.

b.)Vízijármq:a vízijármqvet úszóképesség és kormányozhatóság jellemzi’!honossága és azonossága van
Sem a Genfi sem a Montego-Bayi egyezmény nem definiálja’!1972 londoni egy:olyan szerkezet vagy beremdezés, amelyeket vízi szállítási eszközként használnak vagy erre lehet alkalmazni,ideértve a farvizet nem húzó jármqvet és a Hidroplánt is.
INGÓ dolog
Lehet:magán-,köz-,vagy államivízijármq’!államivízijármq lehet kereskedelmi és egyéb(HADIHAJÓK) célokat szolgáló
Hadihajó:-vmely állam fegyveres erQinek részét képezi+azonos honosságú hajók megkülönmböztetQ jegyei viseli+tiszti listán vagy más hasonló dokumentumban feltüntetett tenegerésztiszt parancsnoksága alá tartozik+katonai fegyelmi szabályzat hatálya alatt áll

c.)Létesítmények , berendezések , mesterséges szigetek:MBY definíciót nem ad , de különbséget tesz gazdasági és egyéb célokat szolgáló ~ között
Különbségtétel:rögzített vagy mozgó jelleg szerint

2.Tengerjog fejlQdése
a.)1960-ig:Qsi eleme a nemzetközi jognak.Grotius és Selden vitája a szabad és zárt(?) tengerrQl’!a tengerek szabadsága gyQzött és szokásjogi alapon érvényesül.A kodifikációhoz hozzájárult a 1856.évi párizsi nyilatkozat a atengeri háborúról és a 1907.évi II hágai egyezmény
1897-Nemzetközi Tengeri Bizottság létrejötte+CMI hajótulajdonosok,biztosítók, tengerjogi szakértQk
ENSZ szakosított szerve az IMO’!több bizottsága van:környezet védelmi,tengeri biztonsági,jogi kérdéseké
1930:tengerjogi kodif meghiusul,nem tudtak megállapodni a parti tenger kiterjedésésben
1945:Truman-nyilatkozat:tenger biológiai kincseirQl és a kontinentális talapzatról
1958.évi Genfi tengerjogi konferencia:négy egyezményt fogadott el-1.parti tengerrQl
-2.nyílt tengerrQl
-3.nyílt tengeri halászatról és a tenger biológiai kincseirQl
-4.kontinentális talapzatról
Nem tudtak megállapodni a parti tenger és a halászati övezet kiterjedésérQl
b.)1960-óta:1960.II tengerjogi konferencia sikertelen’!a harmadik világ államainak ellenállásán bukott meg

c.)ENSZ III.tengerjogi konferencia(1973-1982:MBY egyezmény elfogadásával ért véget)’!nem a Nemzetközi Jogi Bizottság ,hanem a Tengerfenék Bizottság készítette elQ
117 állam írta alá+7 melléklettel ellátott záróokmány.1994-ben lépett hatályba a legvitatottabb IX.fejezetét az 1994.évi New Yorki egy módosította

3.A tengerjog forrásai
Szokásjog és kodifikáció a XIX.sz közepétQl.A tengeri szokásjog és a szerzQdések kapcsolatrendszere:bm.)a kodifikációs egyezmények tartalmaznak progresszív elemeket bmm.)MBY preambuluma:a nem szabályozott kérdéseket a nközi jog általános elvei szerint kell rendezni bmmm.)az elQkészítQ anyagok a szokásjog keletkezésére nyújtanak módot
Pl:Az északi tengeri kontinentális talapzat elhat ügye:az NB nem ismerte el az egyenlQ távolságok elvének szokásjogi eredetét(progresszív),de egyéb rendelkezések a szokásjogot megerQsítik
A tengerjog egyre komplexebb problémái kapcsán a joggyakorlat bQséges.(lsd 514.o.).
Sem a Genfi sem a MBY egyezmény nem csak a pozitív jogot tükrözi, de részes feleket köti.Azok a rendelkezések amelyen a Genfi illetve az MBY egyezményben is szerepelnek szokásjogi jellegqek(MBY intézményi rendelkezései nem szokásjog).
MBY 1994-ben lépett hatályba a 60. ratifikációval,a IX.fejezetet alkalmazzák minden olyan állammal szemben akik ezt a Kgyülésen elfogadták.

Az állami joghatóság alá tartozó tengeri övezetek

1.Definíció:ellenkezQ rendelekezés híján, vmely terület odaítélése ipso facto az odaítélt területtQl függQ vizek odaítélését is jelenti.
Alapvonalon az apályvonalat kell érteni. Homogén tengerpart esetén ennek megállapítása nem jelent nehézséget. Sziklás, fjordos tengerpart esetén az alapvonalon a legkiállóbb pontokat összekötQ egyenest kell tekinteni.Az öböl szájának záróvonala alapvonalnak tekintendQ.
A parti állam jogcíme a föld uralja a tengert elvbQl fakad, nem pedig a természetes folytatódás eredménye(NB:Málta c. Líbia).
Az adott tengeri területen a MBY szerint különbözQ hatáskörök érvényesülnek:
1.)szuverenitás(bel,parti,szigetközi-tenger)
2.)funkcionális jogok(kitermelési jog a kizárólagos gazdasági övezetben és a kontinentális talapzaton
3.)kizárólagos jogok
(létesítmények)
4.) joghatóság (k.g.övezetben)
5.)ellenQrzés (csatlakozó övezetben)

Beltengerek

1.Definíció és jogi szabályrendszer
Alapvonal és a tényleges tengerpart közti rész. IdeértendQk a kikötQk, sziklás partképzQdmények, fjordokon belüli tengerrészek, történelmi öblök.Mindez kiterjed az altalajra, a talajra, és a fölötte lévQ légtérre.
Az állam kizárólagos szuverenitása érvényesül, szokásjogi alapon , és szárazföldi területtel kell azonosítani.
A hajók jogi feltételei:
a.)magánhajók:csak kivételes esetben korlátozható a bejutásuk(pl. rendvédelem,atommeghajtású hajók)’!bajba került hajóra nem vonatkozik
Ezen a területen az állam felségjoga érvénysül a lobogó államának felségjoga helyett , kivétel a kisebb jelentQségq bcs. , ha csak a hajó személyzete érintett
b.)nem kereskedelmi célokat szolgáló állami hajók és hadihajók:megszorítások vonatkoznak rájuk , de a lobogó államának felségjoga érvénysül(genfi statutum(1923) nem érvénysül a kikötési jog, bejutásuk az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik)’!a hadihajók immunitást élveznek, kivétel a legénység által parton elkövetett bcs.

2.Tengerrel nem rendelkezQ államok tengerre való kijutási joga
Összekapcsolható a fejlQdéshez való joggal ,de nem szokásjogi eredetq.
a.)barcelonai egyezmény a tranzitjogról(1921)
b.)1958.évi Genfi egy a nyílt tengerrQl, szabad áthaladás a kölcsönösség és megállapodások alapján
c.)1965.évi New Yorki egy a tengerparttal nem rendelkezQ államok kereskedelmi tranzitjogáról
d.)127. és137. UNCTAD határozat. MBY megerQsíti a tengerparttal nem rendelkezQ államok kijutási és áthaladási jogát’!a kölcsönösség már nem szükséges
NB Fonseca-öböllel kapcsolatban:ha egy öböl zárt jellegq és több állam által határolt, úgy nem lehet elvenni senkitQl az óceánokhoz való szabad kijutás jogát.

Szigetközi tenger

1.Definíció
Szigetcsoportokból álló állam külsQ határvonalán belüli tengerrész.’!MBY:elválaszthatatlan földrajzi ,kulturális, politikai egység vagy amelyet történelmileg ilyennek tekintenek.
Eltér a parti illetve a beltengertQl, amellyel a szigetcsoport állama szintén rendelkezhet.

2.Kijelölése
A szigetcsoport-állam egyenes szigetcsoporti alapvonalakat vonhat meg , ami összeköti a legtávolabbi szigetek legkülsQ pontjait , feltéve hogy a vonalak futása magában foglalja a fontosabb szigeteket és olyan zónát zár be . ahol a víz és szárazföld aránya 1:9 és 9:1 közötti.(MBY 47.cikk)
Az alapvonalak hossza nem haladhatja meg a 100 mérföldet, és futása nem térhet el lényegesen a szigetcsoport körvonalától.Ez az alapja a zónák megvonásának.


3.Jogi szabályrendszer.
Szabályozott szuverenitás jellemzi, szomszédos államokkal kétoldalú megállapodásokat kell kötni a halászati jog biztosításáról.A békés áthaladás joga minden államot megillet’!az állam viszont kijelölhet áthaladási útvonalat.


75.tétel Parti tenger, szorosok, csatlakozó övezet

1.Jogi szabályrendszere
A parti tenger a beltengertQl és a szigetközi tengertQl kifelé esQ tengerrész, amely felett az állam szuverenitást gyakorol.Gazdasági szempontból (halászat,ásványkincsek) az állam kizárólagos jogokat élvez és rendészeti jogkörrel is rendelkezik(környezetvédelem).Az üldözési jog itt nem gyakorolható.
Öböl:Aminek a szájszélessége a parti tenger kétszeresét nem haladja meg, az ilyen öböl beltengernek minQsül.
1958-as egyezmény megengedi, hogy történeti alapon ennél szélesebb tengerrészeket is birtokoljanak az államok. Pl.: Hudson öböl.
Öböl morfológiai szabálya: öböl az, ami a bejárat átmérQjére emelt körnél nagyobb vizet zár be.

a.)békés áthaladás joga:a barcelonai statutum is kodifikálta’!megilleti a tengerparttal nem rendelkezQ államokat , illetve a magán és állami hajókat, a kereskedelmi és hadihajókat egyaránt. Nem minQsül békés áthaladásnak:
Harci alakzatban történQ hajózás.
Megállás az áthaladás közben.
Parti állam közrendjének megzavarása: fegyveres támadás, kalózrádió üzemeltetése, parti állam kommunikációs berendezéseinek megzavarása.
Halászat, gazdasági jellegq kitermelés.
Szándékos, súlyos környezetszennyezés.
Tengeralattjáró felszín alatti haladása, anyahajókról gépek fölszállása stb.
Közlekedési útvonal és hajózási rendszabályok is elQírhatók, díjat az áthaladásért nem szedhet és figyelmeztetnie kell ezen hajóknak a fenyegtQ veszélyt.Ideiglenesen az áthaladást lehet korlátozni, de ez nem lehet diszkriminatív.

b.)A különbözQ kategóriájú hajókra vonatkozó szabályok
A parti állam meghozhat minden olyan intézkedést ami nem békés célú áthaladásra irányul.MBY különbséget tesz büntetQ és polgári joghatóság között.
A büntetQ joghatóság keretében nyomozást végezhet, átkutathat kereskedelmi hajókat,letartóztatást eszközölhet , ha a cselekmény kihatással van a parti államra ,ha megzavarják a közrendet & stb.
FQszabályként polgári joghatóságra hivatkozva nem lehet hajót megállítani.
A parti állam hadihajóval szemben kevesebb jogosítvánnyal bír, mivel ezeket immunitás védi , a lobogó szerinti állammal szemben viszont érvényesítheti igényét a nközi jogi felelQsség alapján.





2.Szélessége
Bynkershoek szerint a parti tenger egy ágyúlövésnyi terület. A XVIII. század végén ez sáv 3 mérföld volt. Ez lett a szokásjogi szabály. Az 1958-as egyezmények kidolgozásakor több állam hivatkozott arra, hogy parti tengere ennél a távolságnál szélesebb, ezért fogadták el, hogy a szélességet 3, illetve 12 mérföld között állapíthatják meg az államok.
A Montego Bay-egyezmény a parti tenger szélességét 12 mérföldben állapította meg, és megjelent a k.g.övezet és a kontinentális talapzat intézménye.

3.Egyoldalú elhatárolás
12 mérföldes szabály önmagában nem elegendQ, bizonyos esetekben csak felkínált lehetQség, más esetekben lehet ,hogy kijelölésre nincs is lehetQség.

A kijelölést az alapvonallal párhuzamosan kel megejteni.MBY további szabályokat is felhoz
a.)a partvonal eleve mélyen tagolt
b.)a vonal nem térhet el lényegesen a part vonalvezetésétQl
c.)figyelembe vehetQk a régió gazdasági érdekei
d.)nem vághatja el más állam parti tengerét a nyílt tengertQl és a k.g.övezettQl
e.)az alapvonalat nyilvánosságra kell hozni
Öbölre vonatkozó szabályok lsd.520.o.
4.A parti tenger elhatárolása érintkezQ vagy egymással szembe esQ partú államok között
Ha ilyen van egyik államnak sincs joga parti tengerét túlterjeszteni a felezQvonalon, amit az alapvonaltól kell mérni.’!tehát a fQszabály ellentétes megállapodás hiányában az egyenlQ távolság és a felezQvonal(szemben a k.g.övezettel és a kontinentális talapzattal)
MBY a partok szabálytalan vonalvezetése esetén a méltányosság elvének követésére hívja fel a feleket, és lehetQség van speciális körülmények figyelembe vételére(történelmi jogcím) is.

Szorosok

1.Fogalma
Földrajzi értelemben a szoros szárazföldek közé szorított tengerrész, amely két tengert köt össze.A nközi jog csak akkor foglalkozik vele , ha nemzetközi közlekedésre szolgál
Kumulatív feltételek
a.)a szoros szabad hajózást összekötQ zóna és másik ui. zóna vagy parti tenger közötti közlekedésre szolgál.(pl.Boszporusz-1 állam fenhat,Gibraltár-több állam fenhat)
b.)nközi hajózásra szolgáljon.MBY kizátja hatálya alól az olyan szorost ,amit hasonló kényelmi úton ki lehet kerülni.

2.Jogi szabályrendszerük
MBY rendelkezései kompromisszomos jellegüek:áthaladási jog széles körq ellenörzési jogkörrel.
a.)áthaladási jog:a tranzitáthaladási jog megilleti a hajókat és a repülQket , kivéve ha azt hasonló kényelmq úton ki lehet kerülni(pl:Korfu és Messinai-szoros)
A tranzitáthaladás folyamatos és gyors átkelést ír elQ.Különbözik a parti tengeri békés áthaladástól ,mivel:-elismerik az átrepülési szabadságot
-a tengeralattjárók merülésben haladhatnak
-a parti állam nem függesztheti fel
b.)Egyébb szorosokban csak békés áthaladási jog van, amelyet a parti állam nem függeszthet fel
c.)A parti államok ellenQrzési és szabályozási jogkörei:A szoros vizére, a tengerfenékre, és a légtérre vonatkozó szabályokat a parti állam jogosult meghozni(hajózási útvonalat jelölhet ki, a hajózás biztonságának érdekében beavatkozást eszközölhet), károkozás esetén az igény érvényesíthetQ.Átvizsgálás és eltérítés csak veszélyhelyzet fennállása esetén lehetséges.

A Korfú-szoros ügye:Görög fennhatóságú sziget, Albániával szemben. A II. világháború után az angol aknaszedQ hajók felszedték az aknákat. Ez követQen, amikor az angol flotta elhaladt a szorosban aknára futott. Ezután az angolok ismételten összeszedték aknákat.
A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Albániának tudnia kellett volna, hogy aknákat telepítettek a szorosba (kis távolság miatt látnia kellett).
Albánia tiltakozott a második aknaszedés ellen, mondván Anglia megsértette a szuverenitását, hiszen ez a terület parti tenger, ahol csak békés áthaladásnak van helye, katonai manQverek nem végezhetQek.
Albánia a vele szemben emelt panasz ellen úgy védekezett, hogy az angol hajók meg is kerülhették volna a szigetet, de ezt azért nem tették meg, mert elhaladásuk tulajdonképpen egy erQdemonstráció volt.
Nemzetközi Bíróság: a parti állam nem követelheti, hogy a másik állam alternatív útvonalakat használjon.
1982-es egyezmény szerint csak az minQsül szorosnak, ami két egymáshoz közeli tengerpart által zárt terület (24 mérföld). Az államok kötelesek megengedni az áthaladást, de például a tengeralattjáró merülésben is áthaladhat. A lehetséges útvonalak közül azt az utat kell választani, amely a legkönnyebb.


3.FQbb egyezményes jogi szabályrendszerek
MBY hatálya alól ki vannak vonva , ahol régebbi egyezmények szabályozzák a jogi helyzetet.
a.)A török szorosok:Oroszo.törekedett megszerzésükre.1856.párizsi szerzQdés demilitarizálta a Fekete-tengert, az 1870-es londoni szerzQdés semlegesítette.I.VH. utáni helyzetét a lausanne-i majd a montreux-i béke rendezte.
Jelenleg a kereskedelmi hajók áthaladása teljesen szabad, a hadihajókra megszorítások vannak érvényben a nem parti államok tekintetében(ha Töröko. HadviselQ belátása szerint dönt, ha nem a vele kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötöttek(Nbr,Fro) hajózhatnak át szabadon).Remilitarizálták.
b.)Gibraltári-szoros:Érvényesül a szabad áthaladás és tilos a part katonai megerQsítése.(ang-fr,és fr-spanyol egyezmények)
c.)Magellán-szoros:Szabad áthaladás,háború esetén semlegesség elQírása(argentin-chilei szerzQdés)
d.)Dán-szorosok(Szund,Nagy- és Kis-Belt-szoros):Háború esetén Dánia dönt, hogy szabadon hagyja-e Qket.BékeidQben szabad áthaladási jog a kereskedelmi és hadihajók számára.
e.)Malaccai-szoros:hajózás biztonságának és a környezet védelmének biztosítása
f.)Hormuzi-szoros
g.)Tiran -szoros:Vörös-tenger és az Akabai-szoros között(egyiptomi-izraeli békeszerzQdés rendezi)
h.)Torres-szoros:Ausztrál-Pápua-Új-Guinea közti megállapodás
i.)Calais-szoros:francia-brit közös nyilatkozat a szabad áthaladásról

Csatlakozó övezet

1.Fogalma és elhatárolás
Eredete a XVIII.sz Howering Lawsra vezethetQ vissza: fellépés csempészet ellen , vámellenQrzés.Liquir-treaties az amerikai absztinenciatörvény betartását szolgálja(Gidel-doktrina).
1930 ás 1958 konferenciákon fogadták el Qket.A parti állam a csatlakozó tengerrészeken bizonyos kizárolagos(más mint a k.g.övezetben), de korlátozott jogokat élvez.MBY szerint az alapvonaltól számított 24 mérföldig terjed.
Egymással szembeni partok esetén a 1958-as egyezmény az egyenlQ távolságok elvét javasolja.

2.Jogi szabályrendszerük
Funkcionális hatáskörök’!a part állam élhet szükséges ellenQrzéssel avégett , hogy törvényeit meg ne sértsék(vám,pénzügy,bevándorlás,egészségügy), és ezek megsértését meg is torolhatja.


76.tétel A kizárólagos gazdasági övezet

1.Fogalma
Nem biztosít szuverenítást, de gazdasági szempontú szuverén jogokat ismer el,mely nem azonos a sok állam által kívánt 200 mérföldes parti tengerrel.Külön megállapodás hiányában az 1980 elQtti megállapodások sem irányadóak.
1945. évi Truman proklamáció kimondja, hogy az USA-nak kizárólagos joga van kitermelni a tenger alatti területeket. KésQbb ez már nemcsak az altalaj kitermelését jelentette, hanem egyéb kiaknázást is: halászat, szél és vízenergia hasznosítása.Az NB elfogadta Izland jogát , hogy 12 mérföldes körzetben kizárólagos halászati övezetet létesítsen,de 12 mérföldön túl tiszteletben kell tartani 3.államok történelmi jogait.
A kizárólagos gazdasági övezetet a MBY szabályozza, ami kiterjesztette azt a tengerfenékre a vízre és az altalajra.Ezek a szabályok mára szokásjogi természetqvé váltak.

2.Kijelölés
Az alapvonaltól 200 mérf. terjedhet,elhatárolási problémák esetén(szembefekvQ kizárolagos gazd. övezetek) méltányos megoldásra kell jutni(NB statutumának 38. Cikke).Igények összeütközése esetén vitarendezési eljárást kell igénybe venni. Így a szabályok megegyeznek a kontinentális talapzat elhatárolásakor alkalmazandó szabályokkal, de elképzelhgetQ , hogy ezek mégsem esnek egybe.
Norvégia és Dánia közötti Jan Mayen-sziget kontinentális talapzat elhatárolásaval összefüggQ jogvitát a békéltetQ bizottság úgy oldotta meg , hogy egy vonalat javasolt, de felhívta a két államot a kiaknázásban való együttmqködésre.A kont.talapzatot a Genfi-egyezménybQl vezette le az NB. , a kizárólagos gazdasági övezetet és a halászati övezetet a szokásjogból.

3.Jogi szabályrendszer
A jogi szabályrendszer nem vezethetQ le sem a szuverenitásból, sem a szárazföldi részekkel való összefüggésbQl.
A hatáskörök funkcionálisak:
a.)érvényesülnek a kizárólagos agzdasági övezetben az MBY szerinti szabadságok:hajózás, átrepülés, kábel és olajvezeték fektetési szabadságok(a parti állam által meghozott szabályokat kötelesek betartani, a parti állam azonban csak az élQ kincsekre és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok esetén nyomozhat,téríthet el hajót
b.)gazdasági erQforrások kutatása és kiaknázása:Az MBY megkülönbözteti a szuverén jogokat a joghatóságtól(a parti államnak joghatósága van:
ba.)a mesterséges szigetek, létesítmények, és mqvek létesítése és üzemeltetése felett
bb.)a tengeri tudományos kutatás felett
bc.)a tengeri környezet védelme felett
Szuverén jogai:tenger vizének, az altalajnak,a tengerfenéknek, valamint a szélnek és áramlatoknak a kiaknázására,kutatására ,használatára.
A parti állam ezen jogai viszont nem teszik a kizárólagos gazdasági övezetet a szuverenitás zónájává.
Az MBY kimondja , hogy a tengerfenék és az altalaj kincsei a kont.talapzat szabályai alá esnek, és a parti állam határozza meg a kifogható halmennyiséget és szabályozza a halászatot.A tengerparttal nem rendelkezQ vagy hátrányos helyzetq államok számára kiegyenlítQ egyenlQtlenség jár.
A túlhalászás megakadályozásának érdekében felléphet Nközi szervezeteknél.
c.)a tengeri környezet védelme: a balesetek(Torrey Canyon,Amoco Cadiz) és a szándékos szennyezés veszélye miatt, az államok ugyanolyan széles hatáskörrel rendelkeznek e területen mint a parti tengernél.(ellenQrzés,üldözés lsd fent)
d.)A tengeri tudományos kutatás felett a parti államnak joghatósága van
e.)Az MBY kötelezQ döntésekre vezetQ kötelezQ eljárásokat ír elQ a viták rendezésére(a halászati és kutatási kérdésekben ez fakultatív,itt csak a békéltetQ eljárás kötelezQ

4.Halászati övezetek(kizárólagos vagy preferenciális)
Látszatra feleslegessé teszi a kizárólagos gazdasági övezet fogalma,de vannak olyan államok akik ezzel is beérik(egyébként az MBY nem használja ezt a fogalmat).
Vannak ma is halászati övezetek(NSZK,Nbr,Japán), más esetekben ezeket alakították át kizárólagos gazdasági övezetté(USA,SZU).Európában a Tanács 1976-ban döntött úgy,hogy a tagállamok egyeztetett lépésekkel terjesszék ki a halászati övezeteiket 200 mérföldre, ez minden közösségi halász elQtt nyitva áll(kvóta szabályozza a kifogható mennyiséget).
Az NB lehetQvé teszi az elhatárolás eseteiben a kizárólagos gazdasági övezetre vonatkozó szabályok alkalmazását.Mindez a felek közötti hatályos megállapodások függvénye:ezek korlátozzák általában a kifogható hal mennyiségét, és az is elképzelhetQ , hogy reciprocitásra épülnek(a másik állam részt vesz a parti állam fejlesztésében).


77.tétel Kontinentális talapzat

1.Fogalma
a.)eredetileg földrajzi fogalom volt:a szárazföld alacsony esésq víz alá került folytatása, mely eltérQ hosszúságú volt esetleg hiányzott(pl.Nyugat-Korzika).ÉlQ kincskben gazdag, altalaja olajat ,szenet,vasat, és ónt rejt.
b.)a fogalom jogi elismerése:1945 Truman-proklamáció:az államok egyoldalú igénybejeletései a szokásjog konstitutív elemeinek minQsültek,de a széttöredezett gyakorlat megnehezítette a kodifikációt.
Az 1958-as tengerjogi konferencia az amerikai álláspontra épült, vagyis a parti államnak kizárólagos jogai vannak a kicsek kiaknázása tekintetében, de a szabad hajózást nem lehet sérteni.ÉrintkezQ talapzat esetén a méltányosság alapján kell eljárni.(1958-tól a talapzat szokásjogi természetq
Az NB szerint a kontinentális talapzat esetén egymást kiegészítve érvényesül a természetes folytatódás(a szárazföld természetes folytatása,ezért a szuverenitásból ered) és a távolság fogalma(200 mérf), mindkettQ a kont.talapzat jogi koncepciójának lényeges része.
A MBY rögzíti a Genfi egyezményben foglaltakat és az azóta bekövetkezett változásokat.

2.Terjedelem
1958 egyezmény alapján a kontinentális talapzat 200 méteres vízmélységig terjed, illetve azon túl, amíg a gazdaságos kitermelés lehetséges.
A technika fejlQdésével ez a terület egyre kintebb húzódott, és az eltérQ fejlettségq országoknál eltért az övezet szélessége.
1982-es egyezmény a kontinentális talapzat szélességét alapvonaltól kifelé számított 350 mérföldben határozta meg, de ha a kontinentális talapzat hamarabb véget ér, akkor 2500 méteres vízmélység vonalának elérése után 100 mérföld.A 200 mérföldön túli kitermelés speciális szabályokhoz kötött.
A kontinentális talapzati határok bizottsága(bizottság) 21 független szakértQbQl áll és ajánlásokat tesz az államoknak a kontinentális talapzatuk külsQ határainak kijelöléséhez ha az 200 mérföldön túl nyúlna.

3.A kontinentális talapzat elhatárolása érintkezQ vagy egymással szembe esQ partú államok között.
Elvben az állam maga jelöli ki a kontinentális talapzatát,a bizottság beavatkozási lehetQségére figyelemmel, és a döntésnek kellQ nyilvánosságot kell adnia.
ÉrintkezQ vagy szembeesQ államok között merülnek fel az elhatárolási problémák. A viták megoldására az 1958-as egyezmény az egyenlQ távolságok és a felezQvonal elvét alkalmazza(az egyenlQ távolság elve nem szokásjogi jellegq), ha nincsenek speciális körülmények .A MBY vitarendezési eljárást is rögzít.
Az egyezményben nem részes államokkal nem szeghetQ szembe az egyenlQ távolságok-speciális körülmények elve.Ezen szabályok mind annak kifejezésére szolgálnak, hogy az elhatárolást méltányosan kell véghez vinni.
Szembe esQ partok esetén az alapvonaltól számított felezQvonalból kell kiindulni,megvizsgálva hogy a speciális körülmények nem tesznek-e szükségessé más elhatárolást.A végsQ cél, hogy az alkalmazandó elvek és szabályok méltányos eredményre vezessenek.
Az elv érvényesítés miatt merült fel vita Németország és Hollandia között. Németország partja ugyanis homorú, ami azzal jár, hogy az egyenlQ távolságok elvének alkalmazása esetén a zárul a talapzata, míg Hollandia partja domború, ennek következtében talapzata kifelé tágul.
Németország arra hivatkozott, hogy nem ratifikálta az 1958-as egyezményt, így az nem kötelezi Qt.
A szerzQdést elfogadó államok viszont azt hangsúlyozták, hogy ez az egyezmény a szokásjogot foglalja össze, így Németországra annak ellenére is kötelezQ, hogy nem ratifikálta. Németország ezzel szemben úgy védekezett, hogy - noha az egyezmény a szokásjogot foglalja össze - az egyenlQ távolságok elve progresszív továbbfejlesztés eredménye.
A Nemzetközi Bíróság gyakorlata szerint az egyenlQ távolságok elve mellett figyelembe kell venni egyéb tényezQket is, mint például a speciális körülményeket is, úgy hogy az méltányos legyen. Az alkalmazás során tehát figyelemmel kell lenni a :
a.)szárazföldi határokra,
b.)talapzat folyamatosságára, a
c.)vetQdés jellegére
d.)az államok partvonalának hosszúsága(ez egy ésszerq arányt jelent a kont.talapzat és a partvonal általános hosszúsága
e.)a felek közötti szárazföldi határ
Ez a meggondolás érvényesült az északi-tengeri kontinentális talapzat elhatárolásának ügye mellett, Tunézia és Líbia, illetve Líbia és Málta ügyében is.

4.Jogi szabályrendszere
a.)A parti állam jogai: szuverének,kizárólagosak,bennerejlQk és funkcionálisak
A parti állam kiaknázási joga kizárólagos, és más is csak az Q engedélyével hasznosíthatja(a parti állam engedélyezi és szabályozza a fúrást és a tenger alatti bányászatot, a kutatásra a kizárólagos gazdasági övezet szabályrendszerét kell alkalmazni)
E jogok függetlenek attól, hogy tényleges vagy fiktív okkupáció történt-e vagy volt-e kifejezett igénybejelentés
A jogok funkcionálisak és a kontinentális talapzat kutatására és a természeti kincsek kiaknázására korlátozódnak.
A parti államnak kizárólagos joga van mesterséges szigetek létesítéséhez és 500 méteres biztonsági övezet létrehozásához.
b.)A parti állam jogainak korlátai:a nemzetközi szolidarításra (1971-es egyezmény alapján az aláíró nem helyezhet el a tengerfenéken nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvert) és más államok jogaira mutatnak vissza.
A parti állam indokolatlanul nem zavarhatja a légi és vízi közlekedést.A kábel és olajvezeték fektetése minden államot megillet, de a nyomvonalat ki lehet jelölni, és tehet ésszerq intézkedéseket is.
Az emberiség közös öröksége koncepció is bizonyos mértékig érvényesül, így enyhítve a kizárólagosságot.’!pl: a fejlQdéshez való jog a nem biológiai kincsek tekintetében évente 1-7% folyósít a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság, ezt a fejlQdQ és tengerparttal nem rendelkezQ államok közt osztják szét.

78.tétel Az állami joghatóság alá nem tartozó tengeri övezetek: a nyílt tenger és a zóna

1.Állami el nem sajátíthatóság
Nem res nullus, hanem inkább res communis omnium usus volt, amit a MBY az emberiség közös öröksége koncepcióval árnyalt.


A nyílt tenger

1.Fogalma
a.)keletkezése
Anglia kezdetben a tengerek szabadsága mellet érvelt ,szemben a VI.Sándor pápa által kiadott bullával , ami a spanyol és portugál érdekeket tükrözte .Anglia hegemoniája idején megváltoztatta az álláspontját(I.Jakab 1609.évi proklamációja).
Grotius A zsákmányjogról írt szakvéleményében a tengerek szabadsága mellett érvelt, míg Selden a zárt tengert preferálta.
KésQbb a tengerek szabadságának koncepciója gyQzött(lásd Puffendorf,Bynkershoek munkája).
b.)A nyílt tenger jellemzQi
Nem tökéletes res communis, mivel a természeti kincsei elsajátíthatók ,de maga nem.
Nyílt tenger: minden olyan tengerrész ami nem minQsül parti-,bel-,szigetközi-tengernek ,és nem kizárólagos gazdasági övezet’!szabályozása ezzel megegyezik kivéve a kutatásra és kiaknázásra vonatkozókat.

A.Szabadságok a nyílt tengeren és a rendészeti jogkörök

2.A szabadság vélelme
Egy állam sem vonhatja szuverenitása alá a nyílt tengert, ami minden állam elQtt nyitott, akár van , akár nincs tengerpartja(MBY).
Szabadságjogok:a.) hajózás
b.) átrepülés
c.) halászat
d.) tengeralatti kábel és olajvezeték fektetés
e.) mesterséges szigetek létesítése
f.) tudományos kutatás
Az egyezmények hallgatnak arról az esetrQl, ha háború van’!a hadviselQk hadmqveleteket hajthatnak végre és ellenQrizhetik a semlegesek hajóit.
E szabályok nem abszolút jellegqek , hanem létezQ szabályok és a többi állam érdeke korlátozza.Az MBY a nyílt tenger békés célú használatát hangsúlyozza.


3.Rendészeti jogkörök biztosítása a nyílt tengeren
a.)A lobogó államának elvi hatásköre.
Alapja, hogy a hajót a lobogó szerinti állam területével azonosították’!személyi fQhatalom kizárólagossága, ami meghajlik a területi fQhatalom felett(parti tenger)

b.)Terjedelme
A lobogó államának hatásköre elvben teljes és kizárólagos, ez teljes körqen a nem kereskedelmi célokat szolgáló hajónál tud érvényesülni.’!kereskedelmi hajóknál elQfordulhat nközi magánjogi kollóziós probléma, a büntetQügyekben pedig az elkövetQ állama is érintett lesz’!Az Nb a nyílt tengeren 8 halálos áldozatot okozó összeütközés után a partra szállt és letartóztatott francia tiszt ügyében a francia tézis(a hajó feletti kizárólagos hatáskör) és a török tézis(a lobogó szerinti mindkét állam érintett) az utóbbit fogadta el.(LOTUS-ügy)’!ez általános bírálatot kapott és a Genfi egyezmény és a MBY is ellentmond ennek a szemléletnek.


c.)Más államok hatásköre
Szqkre szabottan érvényesül’!rendészeti jogosítványok:pl.lobogó nélküli hajók ellenQrzése a kalózkodás és a rabszolgakereskedelem ellen+kabítószer csempészés gyanúja esetén nincs átvizsgálási jog, csak ha van ezzel ellentétes szerzQdés
Ha a bqncselekményt az állami joghatóság alá tartozó területen követték el, ez az üldözésre is feljogosít.

d.)Nemzetközi szervezetek hatásköre
Ma csak normatív hatásköreik vannak:hajózási és légifolyosók kijelölése

4.A rendészeti jogosítványok fokozatai(normatív és operatív hatáskörök)
a.)Normatív téren:mindenekelQtt a hajózás biztonsága a cél
b.)Operatív téren:ba.)nem kereskedelmi hajók esetén a lobogó államának kizárólagos joghatósága
bb.)kereskedelmi hajók esetén a szabályozások sokrétqbbek
beavatkozási módok:-megközelítés
-lobogó elismerése,ellenQrzés
-eltérítés,megállítás
-elkobzás
elpusztítás
A lobogó államán kívül a többi csak egyezményes felhatalmazás alapján bír jogosítvánnyal.

B.A rendészeti jogkörök gyakorlása

5.Az állam alapvetQ érdekeinek védelme
a.)Jogos önvédelem: kérdéses, hogy szokásjogi szabály-e’!a példás felkelQket szállító hajók megállítására vonatkoznak
A Genfi-egyezmény és a MBY hallgat róla

b.)Az üldözési jog: a forró nyomon üldözést soha nem vitatták’! feltételei elQzze meg felszólítás + kontinentális talapzat feletti vízen vagy állami joghatóság alá tartozó területen kezdQdjék + az üldözQ viseljen közszolgálati jelvényt viseljen + más állam parti tengerén már nem folytatható
Red Crusader-ügy az arányosságra példa , mivel figyelmeztetés nélkül lQtt a fregatt a halászhajóra.
c.)Környezetvédelem: inkoherens szabályozás jellemzi
A nközi szervezetek(IMCO,IMO) hatékonyabbá válása a tengeri hatalmaknak sem érdeke.
Az ide vonatkozó nközi normák a védett zónákról ,a tengeri szennyezés utáni lépési lehetQségekrQl , a nukleáris fegyverek tengerfenéken való elhelyezésének tilalmáról . és a baleseti együttmqködésrQl rendelkeznek(lsd 536-37.o.).

Az MBY a szennyezéseket szárazföldi és egyéb szennyezésekre osztja’!a szárazföldi eredetqnél a parti államé a felelQsség, míg a másik esetben a parti államé.A parti állam szabályozási-ellenQrzési jogosítványokkal bír.
1969.évi brüsszeli egyezmény kimondja, hogy szénhidrogén szennyezés veszélye esetén a parti állam megteheti a szükséges lépéseket.(1973.évi MARPOL-normák írják elQ a fekete doboz alkalmazását).

A szennyezéssel okozott kárért való felelQsség:MBY elQírja a tengeri környezet védelmét és megóvását,de csak utal a nközi jogi szabályokra és a tagállami jogokra
Születtek nukleáris kárfelelQségi egyezmények:1960.Párizs ,1962. Brüsszel’! az üzemeltetQ és a lobogó szerinti állam a felelQs.
Olajszennyezési kárfelelQségi egyezményeket is elfogadtak’!1969.és 1971.évi Brüsszeli egyezmények(ezek a hajózással okozott károkrólo szólnak) + 1977 .évi londoni egyezmény a kutatással és kitermeléssel okozott károkért való felelQsségrQl

6.Közlekedés biztonsága
a.)A hajózás biztonsága.
A Genfi-egyezmény és a MBY:a lobogó szerinti állam köteles alávetni magát az általánosan elfogadott nközi szabályoknak,gyakorlatnak és köteles megtenni ezek tiszteletben tartására a szükséges intézkedéseket’!aa.)a hajó hajózhatósága és a személyzetre vonatkozó szabályok:a MBY körülírja a felszereltséget, a biztonsági szabályokat, a rádióérintkezést(INMARSAT,COSPAS,SOLAS rendszerek) , a környezetszennyezés elhárítását
’!ab.)egyeztetett és ajánlott hajózási útvonalak,ezeket az IMCO és az IMO írja elQ , az ICAO-szabályok rendelkeznek a nyílt tenger feletti repülésrQl

b.)Kalózkodás:erQszak ,fogvatartás, kifosztás egy magánhajó vagy magánrepülQ részérQl , másik hajón vagy repülQn lévQ személyek vagy javak sérelmére’!nyílt tengeren hajtsák végre és magáncélból(ha a cél politikai akkor terrorizmus , nem-nemzetközi fegyveres összeütközés)
A Genfi és MBY rendelkezései: minden állam jogosult a kalózgyanús hajókat átkutatni, ellenQrizni , a bqnelkövetQket elfogni és felettük ítélkezni

c.)A távközlés szabályai:a nem engedélyezett hullámsávú kalózrádiók elleni fellépést jelenti , mely ellen a célpont országok jogosultak fellépni

7.A nyílt tenger kincseinek kiaknázása és védelme
Hosszú idQ óta vannak a halállományt védQ egyezmények’!pl.Északi-tengerre vonatkozóan 1882,1887,1964
A túlhalászást tiltó egyezmények is születtek + egyezmények a fókák védelmében
A 1958.évi Genfi-egyezmények megkísérelték felvázolni a nyílt tengeri halászat közös kezelését, a MBY visszalép ehhez képest , a kizárólagos gazdasági övezetekbQl fakadó jogokat és az eltérQ állami érdekeket próbálja egyeztetni.
A NB is úgy értékelte , hogy az adott esetben vitában államok között letárgyalandó megállapodások egyik célja , hogy biztosítsa azon tengeri-övezetek kincseinek megóvását, ahol Izland mint parti állam nem hivatkozhat preferenciális jogokra, másrészt pedig figyelembe kell venni az élQ állomány védelméhez í többi államnak fqzQdQ érdekét(A halászati ügyekbeni kompetencia ügye(Izl c. Nbr,és Németo.)

8.Humanitárius megfontolások
a.) Rabszolgakereskedelem : A tilalmat a 1890.évi brüsszeli , a genfi . és a MBY is tartalmazza’!minden állam hajói átvizsgálhatják a gyanús hajókat ,de ítélkezni csak a lobogó szerinti állam jogosult
b.)A kábítószerek és egyébb pszichotróp anyagok illegális kereskedelme:EllenQrzésre csak a lobogó szerinti állam jogosult’!1988.évi bécsi-egyezmény értelmében, más állam csak a lobogó államának jóváhagyása esetén ellenQrizheti át a hajót
A MBY felhívja az államokat az e területen való együttmqködésre.


A zóna

1.A zóna és az emberiség közös öröksége
Az intézményt Málta javasolta az ENSZ KGy-ben, melyet a 2749.kgy határozat tartalmaz, az erre vonatkozó szabályokat a MBY tartalmazza
a.)A zóna konzisztenciája
A koncepció a tengerfenék és az altalaj, illetve a felette lévQ vízréteg elválaszthatóságára épül.Jogi szabályrendszerük különbözQ és határaik sem esnek egybe , a nyílt tenger a kizárólagos gazd övezet szélétQl, a zóna pedig a kontinentális talapzat végétQl kezdQdik.

b.)Alkalmazandó elvek
MBY a zóna és kincsei az emberiség közös örökségét képezik’!a koncepció három elembQl áll:-el nem sajátíthatóság:egyetlen állam sem vonhatja szuverenitása alá és nem gyakorolhat szuverén jogokat
-békés célú használat:az alapvonaltól számított 12 mérf. Határon túl nem telepíthetnek fegyvert a tengerbe
-kiaknázás az emberiség érdekébe:a jogosult az emberiség ,de ennek érvényesítése az államok feladata’!a kiegyenlítQ egyenlQtlenség érvényesül elvben(a fejlQdQ világ is részesül a profitból)

2.Intézményes mechanizmusok
A zóna kincseinek kezelése a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság hatáskörébe tartozik.E testület széles döntési jogkörrel rendelkezik és van operatív szerve is a Vállalat’!
Nyilvánvaló azonban, hogy a kiaknázásra csak a gazdaságilag fejlett országok képesek (USA, Japán, Franciaország). 1982-ben elfogadtak egy új intézményt: emberiség közös öröksége. Eszerint a tenger és a mélytengeri altalaj az emberiség közös öröksége. A kiaknázás érdekében létrehoztak egy Hatóságot(van plenáris ülése, 36 fQs tanácsa és titkársága’!döntések 2/3-os többséggel) és egy Vállalatot (önálló jogi személy,15 fQs igazgatótanács a méltányos földrajzi megoszlás alapján,de független szakértQkbQl áll’! Mélytengeri Zóna Kitermelésének Szabályait Megalkotó és Végrehajtó Hatóság, Mélytengeri Övezetben Folytatott Gazdasági Tevékenységet az Emberiség Közös Öröksége Szempontjából KitermelQ Vállalat). A kitermelés megoszlik a fejlett államok és az ENSZ multinacionális konzorciuma között, amelybe az államok részt vehetnek.
A problémát az jelenti, hogy a fejlQdQ államok érdekérvényesítQ képessége jelentQsen csökkent, aminek következtében a fenti eljárás nem érvényesül.
4.A kitermelési szabályok
A zónában a tevékenységet a Vállalattal és a Hatósággal társulva a tagállamok vagy vállalataik végzik’!a vállalat erQforrásai a tagállami és a jogi személyek befizetéseibQl állnak.
A zóna kincseinek kitermelésébQl származó elQnyöket méltányosan kell szétosztani, különös tekintettel a 3. világra.
5.A viták rendezése
A Hatóság mellett álló ún.Kamara fog rendelkezni ilyen jogkörökkel’!a Kamara 11 tagját a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság választja tagjai sorából , ez pedig 3 fQs ad hoc kamarákat alkothat.
Feladata: peres ügyek , tanácsadás, értelmezési problémák megoldása.


79.tétel Nemzetközi csatornák(Szuezi ,Panama,Kieli-csatorna)

A nemzetközi csatornák és folyók közös jellemzQje, hogy nemzetközi közlekedésre szolgálnak, de egy vagy több állam integráns részét képezik.A komplex szabályrendszereket külön-külön nközi egyezmények rögzítik

1.Nemzetközi csatornák.
Két nyílt tengert kötnek össze(akárcsak a szorosok), de mesterséges eredetqek’!emiatt a területi fQhatalmat gyakorló állam kizárólagos joghatósága alá esnek.Alábbiakban a kiemelt jelentQségqeket tárgyaljuk

A.Szuezi-csatorna
1.Kezdeti szabályozás
a.)Építése:ElQször Napoleon egyiptomi hadjárata idején merült fel(1798)’!a munkák 1859-ben kezdQdnek és 1869-ben avatják fel a csatornát
b.)A belsQ jogi szabályrendszer:-a csatorna Egyiptom területének integráns része
-üzemeltetQ Egyetemes Társaság(igazgatósági székhely Párizsban, 99 évre kapta a koncessziót, a bevételek 15% Egyiptomnak)
-a hajózási statútum az áthaladás szabadságának elvét rögzíti:eredetileg csak kereskedelmi hajókra ismerték el, majd 1866-ban kitejesztik a hadihajókra

2.Nközi szabályozás 1956-ig és a jelenlegi
a.)Az 1888.évi konstantinápolyi egyezmény és 1956.évi felmondása
Az 1888.évi konstantinápolyi egyezmény szabályozta, amely békében és háborúban egyaránt nyitottnak minQsítette a csatornát.

b.)Ám miután Egyiptom függetlenné vált a csatornát államosították, ennek következménye volt az angol-francia beavatakozás. A vitát az váltotta ki, hogy Egyiptom nem engedte át Izrael hajóit. Az arab-izraeli háborúk során a csatornát nem lehetett használni. A BT megerQsítette a konstantinápolyi egyezmény hatályát és a Camp David óta Egyiptom biztosítja Izrael számára a szabad hajózást.
A BT 6 elvet ajánlott 1956-ban Egyiptom figyelmébe:-megkülönböztetés mentes szabad áthaladás
-Egyiptom szuverenitásának tiszteletben tartása
-a csatorna mqködésébe való politikai beavatkozás tilalma
-áthaladási illetéket az Egy. és a felhasználók közti megállapodások rögzítik
-a bevételek egy részét a karbantartásra kel fordítani
-a Társaság és Egy. közötti vitákat választottbíráskodás révén kell rendezni



B.A Panama-csatorna

1.Története
a.)1850-es angol-amerikai szerzQdés a csatorna feletti majdani amerikai jogoról.1882:Ferdinand Lesseps koncessziója Kolumbiától , de a vállalkozás csQdbe jut és K. nem hajlandó ezt átruházni az Usára’!1903.évi felkelés , kikiáltják a Panama Köztársaságot, ami megadja a koncessziót az USAnak ,az építkezés 1914-ben fejezQdik be

b.)1901-es szabályozás:szabad áthaladás háborúban és békében hadi és kereskedelmi hajók számára
1903-as szabályozás:a csatorna 10 mérf körzetében az USA, olyan jogokat gyakorol örökösen, mintha Q lenne szuverén’!ellentétel 10.000.000 $ és 250.000 $ évente


2.1977.évi egyezményes szabályrendszer
a.)A csatorna kezelését át kell adni Panamának,2000-tQl Q lesz csak kompetens’!átmeneti idQszakban a Csatorna-bizottság mqködteti
b.)Panama az övezetben visszanyeri szuverenitását
c.)A bevételt Panama fejlesztésére kell fordítani
d.)2000-tQl USA által garantált semlegesség.

1977-es szerzQdés ratifikálásakor az amerikai szenátus ehhez értelmezéseket és fenntartásokat fqzött,ami a szerzQdés értelmét jelentQsen módosította ,de Panama ezt elfogadta(nézz utánna)

C.A Kieli-csatorna

Az Északi-tengert köti össze a Balti-tengerrel (eredetileg nemzeti volt a Vilmos-csatorna, épült 1885-1895-ig), a Versailles-i béke után lett nemzetközi .Németország köteles az egyenlQség elve alapján minden vele békében élQ állam hadi illetve kereskedelmi hajói elQtt nyitva tartani, Q gyakorolja a rendészeti feladatokat és szabályozást.
A Wimbledon gQzös ügye:amikor No. Az orosz-lengyel háború(1920) során tett semlegességi nyilatkozatára hivatkozott, a francia honosságú társaság által bérelt a lengyel hadseregnek fegyvert szállító hajó átengedését megtagadta. Az Állandó NB hangsúlyozta, hogy a Versailles-i béke , mint nemzetközi szerzQdés felsQbbrendqséget élvez a német belsQ törvények felett. MegerQsítette a szabad hajózást, valamint a Németo. Szuverenitása feletti korlátozásokat.


80.tétel Nemzetközi folyók és tavak

1.Általános megközelítés
Már Grotius és Vattel is az egységes szabályozást javasolta, de ez még csak egyes részkérdésekben valósult meg a 1921-es barcelonai hajózási konferencián.1974-óta a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs munkálatai is az irányadó szabályok rögzítésére irányulnak.
2.Definíciók
Nemzetközi folyó:a folyó akkor nközi , ha két vagy több állam területét érinti’!eszerint vannak határfolyók és több országon keresztülfolyó folyamok. A barcelonai egyezmény ehhez hozzáteszi a hajózhatóság kritériumát.
A hajózhatóságra való leszqkítés nagyon leszqkíti a problémát, a környezetvédelem érdekei ezen túlmutatnak.’!1976.évi bonni-egyezmény a Rajna klóros szennyezés elleni védelmérQl.
AlapvetQ fontosságú az együttmqködés a vízgyqjtQ medence tekintetében, de itt az államoknak és a természettudományoknak is eltérQ nézetei vannak.
Vízfolyam: felszíni és földalatti vízi egységek, amelyek fizikai kapcsolatuk révén egységes egységet képeznek, és normál körülmények között egy közös végpontja van.
Tavak:felszíni állóvizek , átfolyhat rajtuk folyó , de édesvízqek. Nemzetközi jellegük következhet:-határjellegükbQl
-kiömlésük nemzetközi vízfolyamot képez
-két vagy több állam számára gazdasági érdeket jelent(Lac Lanoux)
A Nközi Jogi Bizottság ösztönözte az államokat, hogy határokon átnyúló vizeikre dolgozzanak ki szabályozást.

3.A hajózás szabadsága
a.)Az elv kinyilvánítása.
Grotius javaslata dacára , a folyók feletti korlátlan szuverenitás irányába haladt a jogfejlQdés(pl.a vesztfáliai békeszerzQdés).A francia forradalom ezzel ellentétes doktrinát hirdetett meg , az 1815.évi bécsi szerzQdés már általános szabályként rögzíti.A Rajna esetében központi bizottságot is létrehoztak , az1856.évi párizsi Duna-egyezmény tovább erQsíti ezt a tendenciát.
Az I.Vh után a békekonferencia általános folyami szabályrendszert kívánt létrehozni.
1921-ben Barcelonában 42 állam fogadott el egy egyezményt, egy statútumot,és egy jegyzQkönyvet , innentQl az egyenlQség és a szabad hajózás elve szokásjogi jellegq.Ezenkívül folyambizottságok jöttek létre.A hitleri No. és a SZU korlátozta az elvet.

b.)Az elv terjedelme és korlátai
A barcelonai statútum csak a részes államokkal volt szembe szeghetQ ’!nközi tavakról pedig nem született megállapodás.
A gyakorlat szerint hiába szabályozhat a parti állam , ez nem teheti lehetetlenné a szabad hajózást, különösen nem a tengerparttal nem rendelkezQ államok számára.

4.MezQgazdasági és ipari felhasználás
Öntözés és vízi erQmqvek létesítése céljából az államok külön egyezményeket köthetnek(pl.1927 spanyol-portugál szerzQdés a Dueróról).Az általános nközi jog idevágó szabályai azonban még csak formálódnak.
A területet átható közös elvek(különösen a NKjB értelmezése):-a nközi folyók parti államai érdekközösséget alkotnak
-a Mar del Platai akcióterv az osztott természeti kincsek fogalmát vezeti be
-minden parti államnak joga van a folyókra vonatkozó egyezményes szabályrendszerben való részvételre
-környezetvédelmi és nemzetközi szabályok jóhiszemq betartása
-tájékoztatás és rendeltetésszerq joggyakorlás

A doktrína a nemzetközi folyó helyett a nközi vízgyqjtQ medence fogalma felé halad’!a felelQségi vonzatok és a szerzQdéskötési kötelezettség még nem vezethetQk le.

5.Küzdelem a szennyezés ellen
Az egyezmények nem eredménykötelezettséget hordoznak, hanem a magatartási kötelezettség különös formáját.Van fekete lista(azon anyagok amelyek kibocsátása eleve tilos), és szürke lista(amelyeké engedélyhez kötött)!ez a Rajna védelmérQl szóló egyezményben van benne.
A stockholmi környezetvédelmi konferenciának és az Európa Tanács 1968-as Víz Chartájának nem volt érdemi vonzata.
A Nemzetközi Jogi Intézet 1979.évi athéni határozatában mint pozitív jogelvet mondja ki, hogy az erQforrások kiaknázásakor figyelemmel kell lenni arra , hogy határokon túl ne okozzanak szennyezQdést.A határozat a kétoldalú együttmqködést szorgalmazza , és hogy az egyén a belsQ bírósághoz fordulhasson kártérítési ügyben.
BQs-Nagymaros kapcsán az NB kimondta , hogy a környezetvédelmi szempontokat mindig figyelembe venni ,még a gazdasági ésszerqség dacára is.

Fontosabb különleges jogi szabályrendszerek
Európa

1.A Rajna és a Moselle.
A mainzi egyezmény hozta létre a Központi Rajna-bizottságot, amely félúton van az államköziség és államfelettiség között’!parti államok képviselQibQl állt, hajózási szabálytervezetet készített.Ezt a mannheimi egyezmény megerQsítette.
A versailles-i béke nközivé tette a bizottságot.A mannheimi egyezmény ma is hatályos.A cabotage-jogot(az állam két pontja közötti közlekedés biztosítása) a parti államok , illetve az összes eu polgár gyakorolhatja.’!az EU közös szállítási politikája ennek a helyébe lép.
A környezetvédelem területén a berni megállapodás(1963) a Rajna védelmének nemzetközi bizottságát állítja fel.
Az 1956.évi német-francia-luxemburgi egyezmény kiterjeszti a Rajna jogi szabályozását a Moselle-ra.

2.A Duna
a.)Az 1856.évi párizsi szerzQdés az 1815-ös bécsi elveket konkretizálta.Ez kettéosztotta a Dunát egy folyami-Dunára és egy torkolati(tengeri) Dunára’!ezekre létrehozott egy-egy bizottságot, de csak az utóbbi fejtett ki tényleges tevékenységet.Ezt a bizottságot átnevezték késöbb Európai Duna-bizottságra: szabályozási , rendészeti ,igazságszolgáltatási hatáskörrel rendelkezett. Az 1878.évi berlini szerzQdés területenkívüliséget is átruházott a bizottságra , amely érintette Románia szuverenitását is.
A trianoni béke megerQsítette a Dunára vonatkozó szabályozást:-a Duna Ulmtól kezdve hajózható
-az Európai Dunabizottságból kihagyták Ausztriát,Németországot,Magyarországot és a SZUt
-ha a parti állam nem hajtja végre karbantartási kötelezettségét akkor az Állandó NB-hez lehet fordulni
-a dunai hajózást az1921.évi párizsi szerzQdés szabályozta , létrehozta a Nemzetközi Duna-bizottságot(ne téveszd össze a fentivel) a parti és nem parti államok képviselQibQl.

A II.Vh után a SZU nyomására a nyugati hatalmakat kihagyva alakítják át a Duna szabályrendszerét.

b.)Az 1948.évi belgrádi egyezmény
Az 1947.évi békeszerzQdések a Duna szabad hajózására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaztak.A részleteket Belgrádban dolgozták ki.A fenti elveket az egyezmény valóban kibontotta , de a nem parti államokat kizárta az új Duna-bizottságból. Nbr és Fro továbbra is a párizsi szerzQdést tekintette hatályosnak.
Az egyezmény szerint a kereskedelmi hajózás valamennyi lobogó számára szabad, a nem parti államok hadihajói viszont nem használhatják a Dunát, a parti államok más állam folyamszakaszán csak annak engedélyével hajózhatnak, és a cabotage-jogot a parti állam hajói végzik.A Duna torkolatra Igazgatóságot hoztak létre, amely hajózási szabályokat állapít meg ezen szakaszra. A többi szakaszon a hajózás aszerint történik, hogy a Duna menti államok miképp döntenek, illetve ha a Duna két állam határán folyik , az érintett állam közös megegyezése az irányadó.’!ezeknél a Nemzetközi Duna-bizottság által megállapított alapelvek az irányadók.A bizottság székhelye 1953 óta Budapest, a bizottság nemzetközi jogalany. Hatáskörei megfelelnek a hagyományos folyami bizottságoknak.

3.A Rajna-Majna-Duna kapcsolat.
1986-ban nyílt meg az NSZK területén a Rajna-Duna kapcsolat a Majna és egy Bamberg-Kelheim közötti csatorna révén’!egyelQre ezt a német belsQ törvények , a közösségi jogi szabályozás és a használó államokkal kötött kétoldalú megállapodások rendezik.

4.Genfi-tó
1953.évi francia-svájci megállapodás, az államhatár a felezQvonal.’!késQbb született megállapodás hajózási, halászati és környezetvédelmi kérdésekben.

5.Konstanzi-tó
BelsQ határai nincsenek rögzítve.

6.FertQ-tó
Áthalad rajt az osztrák-magyar határ, annak déli part menti vizeit hagyva magyar felségjog alatt.’!lásd 551-552.o.

7.A Tisza és mellékfolyói
A Tisza és mellékfolyóinak védelmérQl szóló szegedi egyezményt 1986-ban kötötte meg Mo, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, és a SZU’!a részes államok mindent megtesznek a Tisza és mellékfolyóinak szennyezés elleni védelme érdekében, az egyezmény alapvetQen az államok közti információs együttmqködést szervezi.

8. Amerika
a.) A Szent LQrinc folyó és a nagy tavak: Az 1871. május 8-ai USA angol és 1909. január 11-ei USA kanadai szerzQdések nemzetközi vegyes bizottságot létesítenek, igazgatási és választottbíráskodási funkciókkal.
b.) Columbia. Ugyanezt tartalmazzák az 1909. január 11-ej USA kanadai szerzQdés, valamint az 1961. január 17-ei szerzQdés, 1964. évi módosításával.
c.) Rio Grande és a Colorado. A hajózásukról és a méltányos vízfelhasználásukról kötöttek USA mexikói megállapodásokat.
d.) Az Amazonas-medence 8 államot érint. Az Amazonas hajózható szakasza Brazíliáé, aki azt 1866- ban megnyitotta a nemzetközi hajózás elQtt. Az 1978. július 3-ai brazíliai egyezmény együttmqködési programot vázol fel az egész medencére.
e.) A Rio de la Plata medencéje: a Rio de la Plata , a Parana és az Uruguay folyók. Kétoldalú szerzQdések, valamint az 1969. április 23-ai brasiliai szerzQdés rendezik jogi helyzetét.

9. Ázsia.
a.) Mekong. Az 1954. december 29-ei Laosz, Kambodzsa, Vietnam közötti megállapodás elismeri a hajózás szabadságát. Ebben nem vett részt Thaiföld. Az ENSZ Azsiai Gazdasági Bizottsága közvetítésével folyik a folyó gazdasági elQnyei hasznosíthatóságát növelendQ Új jogi szabályrendszer kidolgozása, amelyben mind a négy állam szakértQi közremqködnek.
b.) Indus. Jogi helyzetét az 1960. szeptember 19-ei indiai pakisztáni megállapodás pontosítja. Az IBRD közremqködik egy Indus-medencei fejlesztési alap révén.
c.) Gangesz. A farrakhai gát építésével kiváltott válság nyomán kötötték 1977. november 5-ei megállapodást India és Bangladesh között a vízmegosztásról. Nem kis nehézségek árán újították meg 1982-ben, 1984-ben s legutóbb 1996. december 12-ikén.

10. Afrika.
a.) Szenegál. Szenegál, Mali, Mauritania, Guinea: kezdetben folyami bizottságot (OERS) is mqködtettek széles hatáskörökkel, de ez 1971. november 29-én megszqnt. 1972. március 1-jén Szenegál, Mali és Mauritania Új szervezetet hoz létre, az OMVS-t, ami minden folyami állam elQtt nyitott.
c.) Niger. Jogi helyzetét eredetileg tizenhat akkori nagyhatalom által aláírt 1885. évi berlini általános akta szabályozta, biztosítva a szabad hajózást. Ezt az 1919. évi saint-germaini szerzQdés váltotta fel, ugyanabban a szellemben. Jelenleg: Guinea, Mali, Benin, Niger, Nigéria, Elefántcsontpart, Burkina Fasso, Kamerun és Csád 1963. október 27-ej niamey-i szerzQdése szabályozza, ami a saint-germaini szerzQdést helyezte hatályon kívül. Az 1964. november 25-ei megállapodás felállítja a csak konzultatív hatáskörq Niger-bizottságot.
d.) Kongó. Az 1885. évi berlini Kongó-akta a Nigerhez hasonlóan valósította meg a szabályozást és felállítani rendelt egy Kongó-bizottságot, ami nem jött létre. A Kongó-aktát a saint-germaini szerzQdés felváltotta. Függetlenné válásuk után Zaire és a Kongói Népköztársaság nem tudott megállapodást kötni, az 1970. június 16-ai nyilatkozat ellenére sem sikerült elQre lépni.
e.)Nílus. Lásd az 1929. évi angol egyiptomi megállapodást, majd az 1959. november 8-ai egyiptomi szudáni megállapodást, ami az asszuáni gát felépítésérQl és a vízmegosztásról rendelkezik.
f.) Csád-tó. Jogi helyzetét az 1964. május 22-ej egyezmény szabályozza Kamerun, Niger, Nigéria és Csád között. Felállítják a Csádi-medence bizottságát, amelynek tanulmányozási és ajánlási jogköre van.


81.tétel A légtér jogi helyzete

1.A funkcionális megközelítés uralma.
A légi közlekedés elsQ kísérleteinek Mongolfiére-léghajó (1783), siklórepülQ (1856), motoros repülQ (1890) tekinthetQk. A légtér jogállását az alatta fekvQ területen érvényesülQ állami szuverenitáshoz kapcsolta a gyakorlat, szemben Fauchille és a doktrína egy részének javaslatával, akik azt két, egymás feletti réteg szerinti eltérQ jogi helyzetre bontották volna.

Az qrkutatás kiemelkedQ eseménye volt a Sputnyik-I (1957) és Gagarin (1961) Útja, az Apolló-XI holdraszállása (1969): a világqr tekintetében kezdettQl fogva hangsúlyozták, hogy akárcsak a nyílt tenger, el nem sajátítható.

A légtér és a világqr elhatárolhatósága: a gyakorlat a funkcionális elhatárolás felé orientálódik és nem fogadja el, hogy az államnak joga lenne légtere felsQ határának egyoldalú meghatározására. A légi jog alá tartoznak a levegQ felhajtóerejét kihasználó tevékenységek, a világqrjog alá pedig azok, amelyek nem a felhajtóerQt és nem az oxigént hasznosítják.
A nemzetközi jog tulajdonképpen nem a térségeket, hanem az ott végzett tevékenységeket szabályozza.
Erre a területre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás igen késQn alakult ki, noha már számos szerzQdés és a szokásjog is rendezte a felmerülQ kérdéseket. Ténylegesen azonban csak néhány állam (8-10, köztük az USA és a Szovjetunió) tevQleges gyakorlata alakította ki.

2. A szabályozás fejlQdése.
1° Az 1919. évi párizsi egyezmény.
a) ElQzmények az 1910. évi párizsi légiközlekedési konferencia 55 cikkbQl álló tervezetét nem fogadták el. Az 1913. július 26-ai német francia egyezmény az elsQ ilyen jellegq kétoldalú szerzQdés.
b) 1919. október 13-án írták alá az antant légiközlekedési bizottsága által készített tervezetet:
nemzetközi légiközlekedés szabályozásának nemzetközi egyezményét. E multilaterális szabályozás kétoldalú megállapodások kötésére is ösztönzött, de a volt Központi Hatalmak csak a Nemzetek Szövetségébe történt felvételük után csatlakozhattak


2° Az 1944. évi chicagói akták és a késQbbi egyezmények.
a) Az USA meghívására 53 állam tartott konferenciát (a Szovjetunió nélkül) és elfogadták a nemzetközi légiközlekedési egyezményt, nemzetközi légi tranzitszolgáltatásokra vonatkozó megállapodást és a nemzetközi légi szállítási megállapodást, amelyek az 1919. év párizsi és 1928. évi havannai egyezmények helyébe léptek. (A Szovjetunió 1967-bei csatlakozott.) ElQdjeihez hasonlóan számolnak a kétoldalú rnegállapodokka1, amelyek száma mára kb. 2000.
b) Nemzetközi magánjogi vetületek:-varsói egyezmény a szállítási szerzQdések kötésérQl
-római egyezmények az elkobzásról és a polgári jogi felelQsségrQl
- a polgári légiközlekedés biztonsága elleni támadások elleni fellépésrQl kötött
A chicagói rendszerrel szembeni kritikák: a fejlQdQ országok nemzeti társaságaik védelmében annak túlzott liberalizmusát bírálják, az USA viszont a 70-es évek végétQl a dereguláció útjára lépett, s a jelenlegi szabályozást is részben feleslegesnek tartja és leépítené

1. A LÉGTÉR JOGI HELYZETE
3. A nemzeti légtér.
Az alant fekvQ állam szuverenitása.
Az 1919. évi egyezmény 1. cikke szerint : A magas szerzQdQ felek elismerik, hogy minden hatalom teljes és kizárólagos szuverenitással bír a területe feletti atmoszferikus térségben.
Az 1944. évi chicagói egyezmény ezt megismétli. Mindkét egyezmény hangsúlyozza, hogy ugyanez érvényesül a kapcsolódó vizek felett
Nincs azonban szokásjogi szabály a terület átrepülhetQségérQl, kivéve a szorosokat.
Ellentétes értelmq egyezmény hiányában az állam szabadon szabályozhatja a repülést, sQt azt meg is tilthatja; minden nem engedélyezett átrepülés az alant fekvQ állam területi szuverenitásának megsértése.
A regionális szabályozás indokoltsága:
Eurocontrol: a légiközlekedés biztonságának európai szervezete (1960. december 13-i egyezmény és 1981. évi módosítása).
A nemzeti légtér megsértése esetén az állam jogosult a gépet elfogni és leszállásra kényszeríteni. A polgári légijármqvekkel szemben azonban nem korlátlanok a lehetQségei: lásd a KAL 007 utasszállító tragédiája nyomán a chicagói egyezményhez fqzött 1984. május 10-ei montreali kiegészító jegyzQkönyvet.
A szovjet légtérbe mélyen behatoló utasszállító 1983. szeptember 1-jei lelövése 269 áldozattal járt és az ICAO 3 bis cikkét módosították. Szokásjogi normaként deklarálták: elismerik, hogy minden államnak tartózkodnia kell a polgári légijármqvek elleni fegyverhasználattól (...) ; a mögöttes probléma nyilvánvalóan az, hogyan lehet a fedezett kémtevékenység esetén az állam fellépési lehetQségének szabályait rögzíteni, a visszaéléseket kizárva.

2° Elhatárolás. a) A légtér és a világqr között nincs földrajzi határ.
b) A párizsi és a chicagói egyezmények nem állítottak fel laterális elhatárolási szabályt. Így a légtér oldalhatárai az alant fekvQ földi és tengeri határokhoz viszonyítva állapíthatók meg. A mai sebességek miatt ez gyakorlati problémákat is jelent: ezekre tekintettel a vitarendezés kérdése különösen jelentQs

4. A nemzetközi légtér.
Ha az állam területi szuverenitása megáll a parti tenger külsQ határainál, akkor ez érvényesül a felette fekvQ légtérre is.
A chicagói egyezmény 12. cikke szerint a nyílt tenger felett a hatályos szabály az ICAO állítja fel, az egyezmény mellékleteiként .
A nemzetköziesítés azonban nem teljes körq : az ICAO csak a polgári légiközleke szabályozására jogosult. Az ICAO-nak nincsenek végrehajtási jogosítványai: a nyílt tenger, illetve a kizárólagos gazdasági övezet felett a részes államok maguk kötelesek a lobogójukat viselQ repülQgépeket a hatályos szabályok betartására kényszeríteni .
A légtér sorsát az aedificium solo cedit elvhez hasonlóan rendezték, vagyis a légtér osztja az alatta fekvQ terület jogi státusát. (pl. a nyílt tenger feletti légtér maga is nyílt) Az államok fQhatalma a légtér határáig terjed, ugyanakkor a szuverenitás megjelenése itt eltérQ.


82.tétel A LÉGIKÖZLEKEDÉS JOGI SZABÁLYRENDSZERE


1. A légijármq fogalma.
1° Definíció: Az atmoszférában magát a levegQ reakciójával és nem a levegQb
föld felé irányuló reakcióval fenntartani képes szerkezet. (Chicagói egyezmén
melléklet, I. fejezet.) Ez a levegQ felhajtóerejének definíciójára utal.
2° Az állami repülQgépek és a magánrepülQgépek megkülönböztetése. A különbözQ egyezmények ezt a funkcióval és nem a tulajdoni viszonnyal kapcsolják össze. Államilégijármq a katonai, vám-, rendészeti repülQ Minden más légijármq magánjellegq.
3° Honosság és lajstromozás: A légi jármqveket lajstromozási kötelezettség terheli, a lobogójuk viselése így független a tulajdoni viszonyoktól.
Egyezmények: 1963. Tokió
1970. Hága
1971. Montreál
Szabályozás tárgya: a gépeltérítés, a légi jármqvön elkövetett bqncselekmények, valamint a légi közlekedés biztonsága elleni bqncselekmények. Ezek univerzálisan üldözött bqncselekmények.
1963. évi tokiói egyezmény: a lobogó szerinti államot képviselQ személyzet, a kapitány bqncselekmény elkövetése esetén jogosult az elkövetQt Qrizetbe venni, illetve ehhez segítséget kérni. Ezen kívül más államok is rendelkezhetnek kompetenciával. Pl.: az az állam, amelynek területe ellen a cselekményt elkövették, amelynek a területén a gép leszáll, az elkövetQ állampolgársága szerinti állam, valamint az áldozatok állampolgársága szerinti állam. Vagyis majdnem minden érintett állam kompetens. Általánosan elfogadott elv szerint pedig az állam vagy megbünteti, vagy kiadja az elkövetQt, így Qt mindenképp felelQsségre vonják.
1971. évi montreáli egyezmény annyiban egészítette ki a fentieket, hogy a légi közlekedés rendje elleni bqncselekménynek minQsítette az irányító torony és berendezések ellen elkövetett cselekményeket is. Az egyezményhez majdnem minden állam csatlakozott.
A chicagoi, az 1963-as, 1971-es egyezmények polgári légijármqvekre vonatkoztak. Katonai gépek esetén az állam megtartja szuverenitását, ennek keretében rendelkezésére bocsáthatja légterét más államnak. Az ún. "nyitott égbolt" egyezmények, melyek megnyitották a légtereket más államok katonai szakértQi elQtt, pl. a NATO és a Varsói szerzQdés keretei között jöttek létre.
1981-ben egy koreai gép (KAL CO7) Szöul felé tartva bekerült a nyílt, de a Szovjetunió által zárt tengerré minQsített Ohotszki tenger feletti légtérbe, mivel ismeretlen okokból eltért a menetrendszerinti útjáról és emellett a hívásokra sem felelt. A gépet - fedélzetén 240 utassal - akkor lQtték le, amikor már éppen elhagyta azt a légteret, amit a Szovjetunió magáénak tekintett.
Ennek köszönhetQen kötötték meg az 1984-es egyezményt, mely szerint polgári gépet még akkor sem lehet lelQni, ha megsérti egy állam légterét, mivel más eszközök is biztosítottak ahhoz, hogy leszállásra kényszerítsék.



2. Légi szabadságok.
Csak nemzetközi légtérben áll fenn a légiközlekedés szabadsága, az átrepülési jog . Másutt csak légiközlekedési szabadságok vannak, amelyek az alant fekvQ állammal egyeztetve, szuverenitásának keretei között gyakorolhatók. Chicagóban az USA szabadság koncepciójával szemben az ango1 kanadai ellenQrzött szabadság tézise gyQzött.

1°. A nem kereskedelmi szállítással foglalkozó polgári légijármqvek esetében két szabadság érvényesül: a leszállás nélküli átrepülés és a nem kereskedelmi célú leszállás szabadsága. Nem kereskedelmi célú az a leszállás, amelynek nem utasok, áruk vagy posta felvétele, illetve letétele a célja. E szabadság nem szokásjogi, hanem szerzQdési jellegqek, harmadik állam ezekkel csak az átrepülendQ állam hozzájárulásával élhet. Az állam katonai vagy biztonsági szempontból tiltott zónákat jelölhet ki , vagy megtilthatja területe átrepülését rendkívüli körülmények esetén: ekkor azonban nem diszkriminálhat a lobogó alapján

2°. A nem rendszeres kereskedelmi szállítást biztosító légijármqvek is élvezik e két szabadságot. Megilleti Qket a kereskedelmi célú leszállás is, de a területi állam ezt korlátozhatja

3°. A rendszeres kereskedelmi szállítást biztosító légijármqvek jogi helyzetét a mási chicagói megállapodás szabályozza, a nemzetközi légi tranzitszolgáltatásokra vonatkozó megállapodás és a nemzetközi légi szállítási megállapodás.

’!ezen jogokat az ilyen repülQk abban az esetben élvezik, ha államuk ezen megállapodásoknak is részese:
a) utasok, áru és posta felvétele a gép honossága szerinti államban,
b) utasok, áruk és posta beengedése a gép honossága szerinti államban,
c) utasok, áruk és posta felvétele ha az úticél valamely másik szerzQdQ állam, illetve az onnan érkezQ utasok, áruk és posta beengedése.
A gyakorlatban a kétoldalú megállapodások teszik ténylegessé e jogokat.

4°. A cabotage bíztosításának joga fQszabályként a területi állam honosságát viselQ légijármqveké. Más gép azt csak az állam engedélyével végezheti.

5°. Az állami gépekre mindezek a szabadságok elvben nem vonatkoznak, a párizsi és a chicagoi egyezmények a polgári légijármqvekre vonatkoznak. A katonai repülQgépek átrepüléséhez engedély kell, ha ezt megkapták, immunitást élveznek.
Az államok kötelesek elfogadni, hogy a légterükön menetrendszerinti vagy rendkívüli polgári légijármqvek szabadon áthaladhassanak Katonai jármqvek áthaladása azonban engedélyhez kötött. Nem kereskedelmi célú leszállás szabadsága érvényesül szükséghelyzet és üzemanyagfelvétel esetén (tehát nem utas fel- és leszállásra vonatkozóan)


3. ICAO.
Az 1919. évi párizsi egyezmény a nemzetközi légiközlekedési bizottságot (CINA) állította fel, az 1944. évi chicagói egyezmény pedig a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezetet (ICAO), amely ténylegesen 1947. április 4-én kezdte meg mqködését, székhelye Montréal.

1°. Struktúrák. A szervezet kormányközi szerve, a Közgyqlés évente háromszor ülésezik (költségvetési döntések, kiadások stb.). A fQ funkciókat a szqkebb körq, állandó szerv, a Tanács gyakorolja.
1974 óta a Tanács a Közgyqlés által választott 33 tagállamból áll (méltányos földrajzi megosztás,figyelemmel a légi közlekedésben játszott szerepre, a létesített berendezésekre). Fontosabb szervei a légiközlekedési bizottság, a légiszállítási bizottság és a jogi-bizottság.

Regionális bizottságok. 1954: Európai Polgári Légkiközlekedési Bizottság (CEAC), az Európa Tanács közremqködésével.
A légifuvarozók nemzetközi Szövetsége (IATA) az ICAO-tól független NGO, amely azonban csaknem az összes légitársaságot tömöríti.
2° Funkciói és megvalósításuk.
a) A Tanács 2/3-os döntéssel elfogadja és szükség esetén kiegészíti a normákat, ajánlott gyakorlatokat és nemzetközi eljárásokat .A standardok szükségesek, az eljárások csak kívánatosak.
A döntések az államokra nézve kötelezQvé válnak 3 hónap elteltével, ha csak ezalatt többségük el nem határolja magát tQlük. Az egyes államok 60 napon belül közölhetik fenntartásaikat vagy az alkalmazásban érvényesítendQ módosítást.
1944-ben létrehozták a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezetet (ICAO), mely minden nemzet biztonsága érdekében technikai szabályokat állapított meg.
Contracting out intézménye: ezeknél a szerzQdéseknél az államnak külön kell jeleznie, ha valamely rendelkezést nem ismeri el kötelezQnek önmagára nézve.
A Tanács nemzetközi szerzQdéseket köthet államokkal és más nemzetközi szervezetekkel.

b) Viták rendezése: a chicagói egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán felmerülQ államközi viták bírói rendezési fóruma a Tanács. A döntés megfellebbezhetQ:
vagy ad hoc választottbíróság vagy a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéssel.








83.tétel A világqr jogi helyzete és az qrtevékenységek szabályrendszere

1. A szabályozás fejlQdése.
A Szputnyik-l 1957. október 4-ej fellövése után bontakozott ki az qrkutatás, amelyet alapvetQen befolyásolt az USA és a Szovjetunió katonai-politikai-kutatási vetélkedése, ennek összes következményével. Nyilvánvalóvá vált a légijog és a chicagói szabályozás nem alkalmazható az qrtevékenységekre.

1° A pozitív Jog megszületése: jellemzQ rá az újszerqség, egyetemes érdek, de csak csekély számú állam szerepe meghatározó, mindenekelQtt az USA-é és a SZUé. Akárcsak a leszerelés esetében, a szuperhatalmak kétoldalú megállapodásokat kötnek, amibQl az ENSZ Közgyqlés egyetemes érdekq, általános elveket következtet ki.
A Közgyqlés és a nemzetközi jog progresszív továbbfejlesztése (Alapokmány 13. cikk). 114 sz. közgyqlési határozat a világqr katonai célú felhasználása miatti aggodalmat tükrözi; a (XVIH) sz. közgyqlési határozat azt ajánlja az államoknak, hogy tartózkodjanak nukleáris vagy tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára helyezésétQl; az 1963. évi részleges atomcsend egyezmény.
Létrejött a Világqr békés célú felhasználásának bizottsága, minta Közgyqlés segédszerve.

Az USA és a Szovjetunió kifejezetten elfogadta ezt a nyilatkozatot, ami így velük szembeszegezhetQvé vált.

Egyezmények: 1967. Általános világqrjogi egyezmény. Világqr.
1968. prhajósok mentése.
1972. probjektumok által okozott károk.
1975. prjármqvek lajtromozásáról.
a Holdról és a Naprendszer. egyéb égitesteirQl.


Kétoldalú és regionális megállapodásokat is kötöttek:
1972. május 24-ej szovjet amerikai megállapodást a világqr kutatásáról és békés célú felhasználásáról;
lásd a nyugat-európai államok qrkutatási együttmqködését is
idevágóak az 1988. évi washingtoni megállapodások (USA, Kanada, Japán és az Európai prkutatási Ügynökség kilenc tagállama) a nemzetközi qrbázisokról.

1. A VILÁGpR JOGI HELYZETE

2. El nem sajátíthatóság és szabadságok.
A mélytengerfenéktQl eltérQen, illetve a Hold és a többi égitest kivételével itt nem mondták ki az emberiség közös öröksége tételt. Így tehát a nyílt tengerhez hasonlóan a negatív nemzetköziesítés jellemzi. Ez az el nem sajátíthatóságból és a felhasználás szabadságából áh: utóbbi tekintetében azonban vannak hatályos, pozitív nemzetköziesítési szabályok is.
Fontos kérdés volt - amit már a tengerjogban is megpróbáltak érvényesíteni -, hogy a világqr legyen az emberiség közös öröksége. Így az emberiség általános formában a nemzetközi jog alanya. Másrészt az qr több, mint res communis omnium usus, mindenki által szabadon használható tér. Az esetleges szabad rablásnak gátat kell vetni, hogy a hasznokból a közepes és szegény államok is részesüljenek.
1967-ben kimondták, hogy az qrkutatást az egész emberiség érdekében, az ENSZ Alapokmánnyal összhangban kell végezni, békés célokra, ami azonban nem zárja ki a katonai megfontolásokat sem. A személyzet általában hivatásos katonákból áll.
1968. óta az qrhajósokat minden állam köteles segíteni, az objektumok maradványait visszajuttatni a fellövQ országnak. A jármqveket szintén lajstromoztatni kell.

10 El nem sajátíthatósóg. Lásd ebben az értelemben az USA és a Szovjetunió nyilatkozatait, az 1962. (XVIII) sz. közgyqlési határozat (Nyilatkozat az atmoszférán túli térség kutatása és felhasználása során irányadó, az állami tevékenységet szabályozó jogi elvekrQl):
Az atmoszférán kívüli térség, ideértve a Holdat és az egyéb égitesteket nem képezheti elsajátítás tárgyát sem szuverenitási proklamációk, sem használat, occupatio vagy bármi más eszköz révén.
A tényleges érvényesítés a légtér és a világqr elhatárolhatóságának nehézségei miatt nehézkes: a vonzási, a tevékenységi és az atmoszféra elméletek mellett a levegQ felhajtóerejével való repülési képesség számszerqsíthetQsége jelent meg. Ez utóbbit az USA-ban élQ Kármán Tódor dolgozta ki és Healey mérései szerint kb. 83 km lehet: javaslatára ezt a vonalat hívják Kármán-vonalnak.
Az EgyenlítQ mentén fekvQ államok a geostacionárius pályák feletti jogok elismertetésére törekedtek.
A geostacionárius pályán az qrobjektum mesterséges holdként tud a Föld felett stabilizálódni. Ez a 36000 km-es magasságot jelenti. Brazília, Kolumbia, Kongo, Ecuador, Indonézia, Kenya, Uganda, Zaire követelését a nyugati államok elutasították.
2° A felhasználási szabadság. A felhasználásra minden állam egyenlQ mértékben jogosult (1967. évi szerzQdés: I. cikk 2. ) a nyílt tenger analógiájára.
Korlátai:
a) Az ENSZ Alapokmányt is ideértve, a nemzetközi jognak megfelelQen kell folyniuk az qrtevékenységeknek.
b) A világqr használatának tehát békésnek kell lennie és a nemzetközi béke és biztonság megóvására kell irányulnia (1967. évi szerzQdés: III. cikk).Tilos nukleáris és más tömegpusztító fegyver Föld körüli pályára bocsátása.
A nagyhatalmak ezt úgy értelmezik, hogy hagyományos fegyverek Föld körüli pályára bocsátása nem tilos, és a világqrbQl végzett katonai felderítés sem az.
c) Az atmoszférán kívüli térség (ideértve a Holdat és az egyéb égitesteket is) kutatását é nálását minden ország javára és érdekében kell végezni, az egész emberiség adományát képezik.
Figyelemre méltó, hogy itt az egész emberiség adományáról és nem pedig az emberiség közös örökségérQl van szó, mint például a Hold és az egyéb égitestek esetén.

3. A Hold és egyéb égitestek jogi helyzetének sajátosságai.
Égitestek természetes és szilárd objektumok a világqrben, mint a bolygók és holdjaik, az aszteroidák, üstökösök, meteoritok, csillagok. Az 1967. évi szerzQdés az összes tekintetében irányadó, de az 1979. december 18-ai megállapodás az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységérQl csak a Naprendszerben lévQ égitestekre vonatkozik, azok közül is kivéve a meteoritokat (1979. évi megállapodás: 1. cikk).
a) A békés célú felhasználás (vö. n° 731) jogkövetkezményei szigorúbbak. A Holdat és a többi égitestet nem lehet erQszakra vagy erQszakkal való fenyegetésre felhasználni:
tilos ott nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert elhelyezni, katonai bázist létesíteni, katonai manQvereket folytatni. Katonai személyzet foglalkoztatása a békés célok érdekében megengedett (1979. évi megállapodás: 3. cikk).

b) A Hold és a többi égitest nem pusztán az egész emberiség adománya (vö. hanem maguk és természeti kincseik az emberiség közös örökségét képezi évi megállapodás: 11. cikk 1. ).
A cél a Hold és a többi égitest hasznosítására vonatkozó nemzetközi szabályrendszer kidolgozása, amint az már lehetQvé válik (1979. évi megállapodás) Ez a felülvizsgálati értekezlet feladata lesz.
Céljai:
a) a Hold természeti erQforrásainak metodikus és veszélytelen hasznosítása;
b) e természeti erQforrások ésszerq kezelése;
c) felhasználási lehetQségeik szélesítése;
d) a részes államok számára e természeti erQforrásokból származó elQnyök méltányos megosztása.
1978: Hold és egyéb égitestekrQl szóló egyezmény: ellentétes nemzetközi joggal minden olyan tevékenység, mely a különbözQ égitestek felparcellázásával foglalkozik. Az égitestekre területi igény nem alapítható. Már 1968-ban megállapodtak, hogy nem igényelnek és nem ismernek el területi igényeket, alapuljon az zászlókitqzésen, vagy címer elhelyezésén a Holdon (szovjetek).


4. Az qrtevékenységek jogi szabályrendszere
1. Közös elvek.
A lajstromozó állam hatásköre. Az qrjármqveknek tulajdonképpen nincs honosságuk, de a hajó lobogójának és a repülQgépek lajstromozásának analógiájára kialakultak bizonyos szabályok.
A lajstromozó állam rendelkezik joghatósággal a személyzet és a mindig tulajdonában maradó objektum felett. (1967. évi szerzQdés: VIII. cikk; 1979. évi megállapodás:
12. cikk.) A többi állam ezért a visszajuttatásban közremqködni köteles.
Ezek az elvek mutatis mutandis a nemzetközi szervezetekre is vonatkoznak (Európai prkutatási Ügynökség).

2°. Együttmqködési kötelezettség. Együttmqködés és kölcsönös segítség : 1962. (XVIII) sz. közgyqlési határozat; általában és különösen az qrjármqvek nyomonkövetésében, illetve az információcserében, különös tekintettel a fejlQdQ országokra.
-Az qrhajósok az emberiség küldöttei (1967. évi szerzQdés: V. cikk).

3° FelelQsség. Az állam minden területérQl induló cselekményért felelQs, akkor is, ha azt jogi személy végzi (1967. évi szerzQdés: VI. cikk). A felelQsség a felbocsátott objektummal okozott károkért való felelQsséget is jelenti.
Az 1972. március 29-ei egyezmény az qrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelQsségröl tartalmazza a legfontosabb részletszabályokat. Az egyezmény különbséget tesz a Földön és a másutt, azaz az qrobjektumokban, illetve az ott levQ személyeknek stb. okozott károk között. Az elQbbi esetben a felbocsátó állam felelQssége abszolút és objektív; a második esetben ez felróhatósági alapon áll be. A nemzetközi felelQsségi kereset a belsQ jogorvoslati fórumok kimentésétQl nem függ: felléphet a sértett állama, a kár elszenvedésének helye szerinti állam, illetve a sértett állandó tartózkodási helye szerinti állam.
Az elveket sikerrel érvényesítették a Kozmosz-954 jelq, kanadai területre hullott szovjet mqhold esetében (1978).
Nemzetközi szervezet esetében Q állja a felelQséget, ha tagjainak fele az egyezmény részese (1972. évi egyezmény: XXII. cikk). Az államok azonban ilyenkor is egyetemlegesen felelQsek.
Az 1988. évi washingtoni egyezményben a résztvevQk lemondtak a védett qrmanQverekkel okozott károkért való felelQsség érvényesítésérQl; ez azonban harmadik államok jogait nem érinti.

Viták rendezése. A Szovjetunió hagyományosan hqvösen viseltetett a kötelezQ vitarendezési megoldásokkal szemben.
A Keresetek rendezésének bizottsága egyoldalúan is megkereshetQ: a döntés viszont csak kölcsönös alávetés esetében kötelezQ.
A Hold-egyezmény esetében konzultációs kötelesség van, s ennek sikertelensége esetén bármelyik fél kérheti az ENSZ FQtitkárát, hogy az segítsen a vita rendezésében . Ez azonban csak közvetítést jelent.

5. Intézményes együttmqködési mechanizmusok
Az együttmqködési kötelezettség pénzügyileg is indokolt.

1° Egyetemes szinten: a Világqr békés célú felhasználásának bizottsága (vö. n° 730); technikai téren: az ITU.
Az IMCO keretei között jött létre az 1976. szeptember 3-ai megállapodással az INMARSAT. A COSPAS-SARSAT a mesterséges holdak felkutatásának és mentésének globális rendszerét építi ki .

2 Regionális szervezetek:
Az amerikai szovjet vetélkedés leképezQdése: INTELSAT és INTERSZPUTNYIK.
Az INTELSAT az 1964. augusztus 21-el washingtoni egyezménnyel jött létre (módosítva az augusztus 20-ai megállapodással). Célja a távközlési mesterséges holdak világrendszerének tervezése, üzemeltetése. Kormányközi nemzetközi szervezet, amely kereskedelmi szabályok szerint mqködik. Mqködésében az USA szerepe meghatározó.
Az INTERSZPUTNYIK az 1971. november 15-ei moszkvai megállapodással jött létre, az INTELSAT konkurenseként. Szovjet dominancia jellemezte.
Európában létrejött a mesterséges holdakkal való távközlés európai konferenciája (CETS); európai qrkutatási központ (ESRO) és az európai qrjármqépítési központ (ELDO). Az ESRO és az ELDO fúzióját megvalósító 1975. május 30-ai szerzQdéssel jött létre az európai qrkutatási ügynökség (ESA). Eredményei az Ariane, a Spacelab , Meteosat, a Marecs.
Az ESA a nemzetközi qrbázis tervében mint a négy partner egyike vesz részt.

6. Távközlés és kutatás mesterséges holdakkal.
1° prtávközlés.
A hasznosítható frekvenciák, mint korlátozott erQforrás . Az ITU 1977. február 13-án a közvetlen mqholdas televíziós mqsorszórás világprogramját fogadta el.
1950-ben jött létre az Európai rádiósugárzási unió (UER); 1971 -tQl az ESRO, illetve az ESA indított be ambíciózus programokat.

2. Megfigyelés és kutatás mqholdakkal. A békés célú felhasználás elve nem zárja ki a katonai rendeltetésq mqholdak ( kémhold ) felbocsátását. Több nemzetközi szerzQdés jelzetten ilyenekre bízza a vállalt fegyverzetkorlátozási kötelezettségek ellenQrzését, a helyszíni ellenQrzés helyett.
PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.