összefoglaló

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiJogi Informatikaösszefoglaló

Vizsgára jogi info Szabóné 2009.

I. Témakör: Információs társadalom

Az információ fogalma 4 féle megközelítésben:
Norbert Wiener: információ az irányítás nélkülözhetetlen eleme, információ mindaz , amit a külvilággal kicserélünk, ha a figyelmünket ráirányítjuk.
Albert Ducrocq: információ a valóság visszatükrözQdése az anyagban, adott esetben az emberi agyban
Balogh Zsolt György: információ az az értelmes közlés, amely a felhasználónak új ismeretet szolgáltat, s ezáltal megváltozik döntési helyzete.
Tanszéki álláspont: információ hasznos (hasznosítható) új ismeret
Az információ jelentQsége és sajátosságai:
alkalmazkodási lehetQséget teremt (Darwin)
nem sajátítható ki
nem igaz rá az energiamegmaradás törvénye
terjedésének nincsenek földrajzi határai

Kommunikáció fogalma:
információ-csere adó és vevQ között
Kommunikáció feltételei:
kommunikációs csatorna megléte
közös nyelv
megfelelQ intelligencia

Rendszer fogalma:
halmaz fogalmának kibQvítésével érthetjük meg, azaz a halmaz nem más, mint térben és idQben körülhatárolt elemek összessége
rendszer pedig ezen elemek közötti kapcsolat , s ezen kapcsolat létrejöttével megteremtett új minQség, amelyre már meghatározott törvényszerqségek vonatkoznak.

Szervezet fogalma:
Társadalmi összefogás eredményeként létrejött,
Meghatározott emberi csoportok által alkotott,
Tudatosan létrehozott.
Meghatározott funkciók és feladatok létrehozását ellátó.
ErQforrásokkal rendelkezQ (információ),
Normatívitás alatt álló (szabályozottság)
Környezetével aktív kapcsolatban álló
Hierarchikus jellemzQkkel bíró

Információs Rendszer fogalma:
egy adott szervezeten, vagy szervezetrendszeren belül létrejött információ áramlás, melyet
tudatosan és célszerqen valósítanak meg
egy adó és egy vevQ között

Jogi informatika fogalma:
a jogi élettel kapcsolatos információknak
különbözQ eszközökkel és módszerekkel, de mindenekelQtt számítógéppel megvalósított
kezelésre vonatkozó tudományos nézetek összessége




Információs Társadalom fejlQdése

Japán:
70-es évektQl kezdQdQen cél: az információs társadalom alapjainak lerakása 1985-ig, ehhez forrásként 65 millió USD szolgál
90-es évektQl cél: az információs társadalom felépítése, az ország egészét átfogó info-kommunikációs infrastruktúra kialakítása, elektronikus közigazgatás kialakítása 2010
Masuda professzor: 2 út áll elQttünk: komputópia ill. ellenQrzött társadalom

Egyesült Államok:
70-es években a különbözQ hálózati kapcsolatok már hozzáférhetQek voltak mindenki számára
90-es évek célja: megosztott értelem koncepciója
96-os év: Acces Amerika (elérhetQ Amerika) : minden amerikai elektronikus úton férjen hozzá a közszolgáltatásokhoz

Európai Unió
Európai Tanács felkérésére egy szakértQi csoport jelentést állít össze, amely késQbb Bangemann jelentés néven válik ismertté, s amely 1994-re készült el, s amelynek alapján kidolgozták az elkövetkezendQ évek célkitqzéseinek vázlatát, hogy Japán és az USA elektronikus és internet-használati színvonalához felzárkózhassanak az Uniós tagállamok: ezek részletezve
1999-ig elsQsorban info-gazdasági célokat, alapozást írtak elQ
99-2005-ig információs társadalom mindenkinek keretprogram megvalósítása, amelynek célja az info-társadalomba való átmenet felgyorsítása és fejlesztése, elsQsorban iskolák, otthonok, üzletek digitális korszakhoz való felfejlesztése, internet használatának ösztönzése, megfelelQ jogi környezet megteremtése
2002-2005 évek nemzetközi stratégiák tag és csatlakozó országok számára, amelyben szerepelt e-kormányzat, online szolgáltatások, e oktatás, e egészségügy, e kereskedelmi környezet fejlesztési koncepciója
2005-2010 egységes európai tér létrehozása (sebesség, átjárhatóság, adatbiztonság, kutatások, fejlesztések támogatása

Magyarország:
95-tQl globális trendek és stratégiák
2002-tQl információs társadalom stratégiai célja: 10 éven belül Mo tudásalapú információs társadalom legyen
2006: Új Magyarország Fejlesztési Terv: ezen belül elektronikus közigazgatás létrehozása, „számítógépes analfabetizmus” felszámolása, internet-használat általánossá válása a közszolgáltatások terén











II. témakör: Elektronikus aláírások állami elismerése

Okirat fogalma:
emberi gondolatok általánosan elfogadott, írásjelekkel történQ megörökítése

Okiratok csoportosítása:

közokirat
magánokirat

Közokirat fogalma:
teljesen bizonyítja az abban foglalt intézkedést vagy határozatot, a közokirattal tanúsított tények és adatok valódiságát.
Közokiratnak tekinthetQ: bíróság, közjegyzQ, közigazgatási szerv, vagy más hatóság ügykörén belül, a meghatározott alakban, meghatározott formai követelményeknek megfelelQen állít ki,
továbbá minden olyan irat közokirat, amelyet a jogszabály annak nyilvánít.

Magánokirat: ami nem közokirat
Teljes bizonyító erejq magánokirat
Egyéb magánokirat

Teljes bizonyító erejq magánokirat fogalma:
az ellenkezQ bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglaltakat magára nézve kötelezQnek ismerte el.

Tejles bizonyító erejq magánokiratnak lehet elismerni.
A kiállító saját kezqleg kézzel írta elejétQl végéig, és aláírta,
Két tanú aláírásával igazolja az okiraton, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elQttük aláírta vagy aláírását elQttük saját kezq aláírásának ismerte el,
A kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton közjegyzQ vagy bírósági úton hitelesítve van
Gazdálkodó szervezet üzleti körben kiállított okirata, amelyet szabályszerqen aláírtak
Ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerq ellenjegyzésével igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elQtte írta alá, vagy aláírását saját kezq aláírásának ismerte el

Egyéb magánokirat
ha szükséges, ezekben az esetekben a bíróság dönt, hogy elfogadja és hogy minek fogadja el

Elektronikus okirat, dokumentum fogalma:
elektronikus eszközök útján értelmezhetQ adategyüttes. Pl. digitális fénykép, adatbázis, stb.

Elektronikus aláírás fogalma:
elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából
logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt
elektronikus adat.





Elektronikus aláírás, mint jogintézmény megjelenése

az internet megteremtette azt a lehetQséget, hogy egymástól távol lévQ felek pillanatokon belül üzeneteket váltsanak, távol lévQ felek között jogi hatással bíró nyilatkozattétel valósulhasson meg
a kereskedelemben jelentkezett az igény, hogy a kommunikáció bizonyító erejq legyen! Ehhez kell valamilyen igazolás, hogy ne lehessen hamis megrendelést, üzenetet váltani, s hogy hiteles legyen az üzletkötés, vagyis államilag elismert aláírás legyen az elektronikus iraton.

Európai Uniós szabályozás az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban:
1999/93/EK számú irányelve 1999. december 13-án került kibocsátásra és 2000. január 19-én lépett hatályba.
1999/93/Ek fQbb rendelkezései
Technológiai semlegesség: az alkalmazott technika feleljen meg a követelményeknek, s az aláírásokkal való élés lehetQsége ne függjön a technikától
Az alkalmazott technika az elektronikus aláírások esetében feleljen meg a biztonsági elQírások szabályainak

Magyar szabályozás az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban:
2001. évi XXXV. Törvény az elektronikus aláírásról
2001. június 12-én jelent meg, hatályba lépett: 2001. szeptember 01.
ElsQ módosítása: 2004, amely hatályba lépett 2004. július 19-én.

Alapelvei:
technológiai semlegesség
aláírások egyenlQsége: a törvény kimondja, hogy nem szabad különbséget tenni az elektronikus és hagyományok okirat között bizonyító erQ tekintetében
törvényi kivétel elv. Csak törvény mondhatja ki, hol nem lehet kizárólag elektronikus formát használni pl. végrendelet
ügyfél védelmének elve: senkit nem leht arra kötelezni, hogy elektronikus aláírást használjon. Dee, a törvény elQírhat olyan esetet, ahol elektronikus út vehetQ csak igénybe kizárólagos formában pl. adóbevallás,

Elektronikus aláírás fogalma:
elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából
logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt
elektronikus adat.

Elektronikus aláírás fajtái:

egyszerü elektronikus aláírás: pl. elektronikus levél, sms, aláírás szoftverrel stb.
fokozott biztonságú elektronikus aláírás: alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthetQ, olyan eszközzel hozzák létre, melyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden  az aláírás elhelyezését követQen a dokumentumon tett  módosítás érzékelhetQ.
MinQsített elektronikus aláírás: fokozott biztonságú elekronikus aláírás, melyet az aláíró biztonságos eszközökkel hozott létre, és amely hitelesítése céljából minQsített tanúsítványt bocsátottak ki. Teljes bizonyító erejq okirat készítésére alkalmas.

Hitelesítést szolgáltató: azonosítja az aláírást alkalmazni kívánó személyét, tanúsítványt állít ki és nyilvántartást vezet.

A titkosítás két formája: (kriptográfia =titkosírás)
- szimmetrikus
- aszimmetrikus kriptográfia

Szimmetrikus kriptográfia: legegyszerqbb biztosítási módszer: az üzenetet váltó felek valamilyen titkos kulcsot használnak, hogy mások ne tudják a tartalmat megfejteni, itt a kulcs ugyanaz a küldQ és a fogadó félnél. Hátránya, hogy bármilyen üzenetet akarunk továbbítani, elQzetesen meg kell állapodni a módszerben, tudni kell a kulcsot, amit elQzQleg el kell küldeni, s így fennáll a veszély, hogy megfejtik az üzenetet illetéktelenek, s ez a felek számára nem derül ki.

Aszimmetrikus kriptográfia.: más néven kétkulcsú eljárás. kiküszöböli az elQbbi problémát, ez azt jelenti, hogy különbözQ a kódolás és dekódolás kulcsa. Nem határozható meg a két kulcs egymásból. Feltalálása után egy ideig csak logikai séma volt, a gyakorlatban nem tudták alkalmazni, késQbb a hadsereg kidolgozta egy müködQ módszert, de nem hozták nyilvánosságra. Ezek után született meg az RSA titkosítási eljárás ( a módszert feltaláló matematikusok vezetéknevébQl összeálló rövidítés) 1977-ben.

Elektronikus aláírás mqködési mechanizmusa

Elektronikus aláírás szereplQi:
legalább három szereplQ szükséges (szemben a papír alapú okirattal, ahol akár egy személy is képes teljes bizonyító erejq magánokiratot létrehozni)

küldQ (aláíró)
címzett
hitelesítés-szolgáltató

Aláíró:
birtokában van a kulcspárnak, hozzá tartozik a tanúsítvány
elektronikus dokumentumot készít, amelyrQl készül egy digitális lenyomat (egy dokumentumról, ha nem módosítjuk, akkor mindig ugyanolyan digitális lenyomat készül) ebbQl a digitális lenyomatból nem lehet visszafejteni a dokumentum eredeti tartalmát. ValószínqsíthetQ, hogy véletlenszerqen nem születik két teljesen egyforma dokumentum, tehát ütközésmentes. Ha csak egy aprócska változás is történik a dokumentumban,( pl. vesszQ,) a lenyomata teljesen más lesz, ez a Lavina hatás.
aláírja magánkulccsal (aláírás-létrehozó adat),ezzel titkosítja a dokumentumot
küldés a címzettnek
Címzett:
megkapja az üzenetet egy nyilvános kulccsal együtt,
dekódolja az üzenetet és készít P is róla egy digitális lenyomatot
ellenQrzi a küldQ által készített lenyomatot a sajátjával,
ha egyezik a kettQ, akkor a dok. Hiteles
ha nem egyezik, akkor nem hiteles
HitelesítQ szolgáltató:
piaci alapon mqködQ gazdasági társaság
megbízhatónak kell lennie, ennek kritériumait jogszabály írja elQ
tanúsítvány kiállításával igazolja az aláírás-ellenQrzQ adat személyhez kapcsoltságát (személyazonosság)


III. témakör: Elektronikus ügyintézés és hat!(4:PQTfV

ª

¬


Î
Ð
ø
"&(flxzÜê`bd† P R T ’Â,2tvx†

Üî(ÖØt”–°¼Þà€-‚-„-Š-üøüøüøôüìüôüèôèìüôìüäüÜÔÐüÜüÐôÈÐüôÈÐüÐôÈÐôÐÄмĴĴİݨ°¨°¤ä¤°¤äh›1h×(Fh€­5h€­h×(FhæM,5h×(Fhm}¾5hæM,hYhm}¾5hm}¾hm}¾hm}¾>*hm}¾hn-³>*h×(FhwZhYhn-³5hYh´™hn-³@)*PQ ²
Ò
V

¬


(
|
Î
Ð
þ
F z ¸ Ð ýýýýýõõõõðèèàØÏðÇðÇÇÇÂgdwZ
&
Fgdn-³„h^„hgdwZ
&
FgdwZ
&
FgdY
&
FgdwZgdn-³
&
Fgdn-³ ÊËþÑþþþ( bdŠèFtæ6ŠÖ T
Z’ÈÄ*,úòêåàØØØØØØØÐåúêêêåàêêêà
&
Fgdn-³
&
Fgdm}¾gdm}¾gdwZ
&
Fgdm}¾
&
Fgdn-³gdn-³,.02tv†~Ørt˜L®”–°‚- j"$î$ð$

%X%úúúúúúòòòúúêêêååÝÝÝÝÝØØÐ
&
Fgd›1gd›1
&
F gd€­gd€­
&
Fgd€­
&
F gd€­gdm}¾Š-’- -Ú-ò-ú-!h"j"ð$

%r&Ý&ß&à&á&â& '(š(¼(ü()*&,(,*,@,f,h,Ô,(-@.B.²./:/0H0v0z0”0–0Ú02141P4v44¦4`5b5d5Œ5¢5þ5üøüøüøüøüðüìüøèäàØàÔàØàÐàÐÈÃÈлз³Ð³Ð³Ð³Ð³Ð³Ð³«¦«³¢ž–‘h ` hý5hýh‹š5hýhÅ3 h `5hv'Fh(}5h(}hÓy›h(}h
\5 h”rX5h”rXh
\5h
\hN%Ïh
\hXž5hXžhm}¾hæM,hù/êh”rXh›15h€­h›17X%&Þ&ß&à&á&â&ã&ä&å&æ&ç&è&é&-' '1'˜(š(Ì(Î(â(ú(ü(÷÷òéäßßßßßßßßßßß×ÒÒÒÊÊÒ
&
F
gdXžgdXž
&
FgdXžgdn-³gdm}¾„h^„hgd€­gd›1
&
Fgd›1ü($)*+(,*,h,®,Ò,Ô,,-@.B.². &
Fgdv'F
&
F
gd(}gd(}„h^„hgdÓy›
&
Fgd
\
&
F
gd
\gd
\
&
FgdXžgdXžP4¦4b5d5¢56Ž6´6¶6¸6º6¼6¾6&7(7°8k:l:±:;<úòòúêêêáÜÜÜÜÜÜÔÌÇÇÌÇ¿¿
&
Fgdlrgdlr
&
Fgd‹š
&
Fgdýgdý„h^„hgd `
&
Fgd `
&
FgdÓy›gd(}þ56Œ6Ž6²6´6¶6(7¸8ô8 :j:k:±:;K5hè\hxÙ5 hè\5h>Kh[&h®-ïhµd hxÙhµd 5hxÙh `5 h `5hýh `5hlrhÅ3 høAh‹šhýh `hxÙ?<>>>º> ?¬?0@2@H@z@¤A’BBDDD‚DàDlE”E–EÐEÒE~F IKöñéééññééééäß×××ÎßßÆÆÆ
&
F gd `„h^„hgdxÙ
&
Fgd `gd `gdÅ3
&
Fgdlrgdlr„h^„hgdlrKK LL‚L LÜLÞL–P˜P†TˆTàTâT"UJVLVjVzVªV¬V¾V4WöööööööííäääööÜÓËËËÆƾ
&
Fgdýnâgd |‚
&
Fgd |‚„h^„hgd |‚
&
Fgd |‚„h^„hgdxلh^„hgdzv¸„h^„hgdµd ŒMNNTNêNnO
P’P˜PœP¢P¬P´PÎPÒP

QÈQ¨S°SÊSÚSÞSjT‚T„TˆT°TÞTàTJVLVªV¾V4WtWxWÞYøYÖZâZòZN[Ž[Ê[ \0\¼\Ò\È]ú]Ì^Ð^Ö^ _¢_¤_¨_`|$|&|èꀀüøôøôøôøïçïçâøôøôøôøôøÞôøüÚüÚÖÚÖÒÖôÎÆÎÆÎÖÒÖ¾ÂÖÂÖÒÖº¾ºüζ´¶Î¶¬¶¬jhÊ?ÅUUhÊ?Åh
|žh¤Hch³ ÿh>Kh>K5h>Khýnâh |‚hµd h[& h>K5hè\hzv¸5 hè\5hƒhzv¸hxÙ@4WòZ[¸[Ê[2\¼\4]†]Ì]ü]J^Ð^¤_¦_¨_&|(|Î|Ð|0}Â},~÷ïïêââïïïêÚÚÒÍÍÍÍÈÈÀÀÀ
&
FgdÊ?ÅgdÊ?Ågd>K
&
FgdxÙ
&
Fgdýnâ
&
Fgd³ ÿgd |‚
&
Fgd |‚
&
Fgd>Kósági szolgáltatás

Elektronikus ügyintézés hatályos szabályai, ezen belül tárgyaljuk a következQket:

Közigazgatási jog és az elektronikus ügyintézés
Elektronikus ügyintézés szabályainak megjelenése a magyar jogrendszerben
Elektronikus ügyfélszolgálattal való kapcsolattartás
Elektronikus ügyintézés garanciális szabályai
Üzemzavar

l. Közigazgatási jogon belül vannak a közigazgatási eljárások, amelynek része az elektronikus ügyintézés. Az E-kormányzatnak is területe az elektronikus ügyintézés.
 SHAPE \* MERGEFORMAT 

Az elektronikus ügyintézés fejlQdése, jogalkotási folyamat lényegesebb mozzanatai:

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának szabályozásával elQsegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását.)
1981. évi I. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegérQl (továbbiakban AE)
2001. évi CVIII. törvény Magyarországon az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggQ szolgáltatások egyes kérdéseirQl rendelkezik
2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET.) 2005. november 1-jén lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól.


A 2001-ben megjelent elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos törvény még csak kivételesen (konkrét, egyes esetekre vonatkozóan) tette lehetQvé az elektronikus ügyintézést, ha a jogszabály elQírta.





A 2005-tQl hatályba lépett KET már részletes elQírásokat és külön fejezetet szentelt az elektronikus ügyintézésnek. AlapvetQen megváltozott a koncepció az ÁE-hoz képest. A KET fQszabályként azt mondta ki, hogy , hogy bármilyen ügyben lehet E-ügyintézést végezni, az ügyfél akaratától függQen, DEE! Törvény ill. törvényi felhatalmazás alapján (kormány vagy önkormányzati rendelet ) kizárhatja az E-ügyintézést.
Önkormányzat rendeletben hogyan zárhatja ki az E-ügyintézést? Két lehetQség: semmilyen ügyben nem lehet E ügyintézést végezni, vagy csak bizonyos esetekben lehet.

A kormány 2005-ös rendelete határozta meg az elektronikus közigazgatási ügyintézés, az elektronikus közigazgatási szolgáltatás, az elektronikus tájékoztatás, a kormányzati portál, valamint az ügyfélkapu fogalmát.
A KET-el párhuzamosan létrehozott egy kormányzati portált, s ennek keretei között mqködik az ÜGYFÉLKAPU. Ez egy központi ügyintézési terület, itt lehet elektronikus ügyintézést bonyolítani.

Az e-ügyintézés feltétele:

I. Kérdés, hogy az ügyfél rendelkezik-e fokozott biztonságú elektronikus aláírással? Ha igen, két lehetQség :
- Közvetlenül a közigazgatási szervhez, hatósághoz nyújt be elektronikus ügyiratot
- Központi rendszeren (ügyfélkapu) keresztül nyújtja be a beadványát

II. Ha nincs fokozott biztonságú aláírása, akkor központi rendszer, vagyis az ÜGYFÉLKAPU szolgáltatását kell igénybe vennie.
Mit kell tenni ahhoz, hogy valakinek hiteles elektronikus aláírása legyen, s E-ügyintézhessen? A központi rendszer használatához ügyfélkapu létesítése szükséges:

1. Ehhez személyesen meg kell jelenni az OKMÁNYIRODA-ban,
2. Személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatni (személyi, vagy útlevél)
3. Ki kell tölteni a szükséges qrlapot ,(amelyen meg kell adni az elektronikus elérhetQséget is)
4. Ezek után megkapjuk azt az egyszeri kódot, amellyel egyedi azonosító (felhasználónév és jelszó) képezhetQ.
5. 5 évig lehet használni, ezek után újítani, hiszen az eltelt idQ változásokat jelenthet az adatokban!!!
6. EttQl kezdve az ügyfélkapun keresztül indulhat a bejelentkezés és ügyintézés.

Az e-ügyintézés menete:

minden elektronikus dokumentumról érkeztetQ számot tartalmazó értesítést küldenek a feladónak, vagyis visszaigazolják a beérkezés tényét.
3 napon belül technikai értelemben az ügyfél által küldött dokumentumot megvizsgálják (értelmezhetQ-e, lehet-e vele foglalkozni érdemben, megfelel-e a jogszabályoknak)
az ügyfélnek is vissza kell igazolnia minden értesítést, ha ezt nem teszi meg 5 napon belül, akkor hagyományos úton küldik ki a továbbiakban részére az iratokat.

Eljárási garanciák, amelyek az ügyfelet védik:

az ügyfél nem kötelezhetQ arra, hogy E-ügyintézést vegyen igénybe - kivétel ha a törvény elQírja!
az ügyfél az eljárás bármely szakaszában választhat a hagyományos és elektronikus út között- az ügy lezárásáig, akár többször is!
akkor is lehet kérni a hagyományos (papíralakú) határozatot, ha az ügy, ill. kérelem elektronikusan zajlott.
amennyiben E-úton küldenek meg érdemi kérdésekben dokumentumokat (hatósági döntést, hatósági bizonyítványt,igazolványt, szakhatósági bizonyítványt) akkor a hatóság részérQl minQsített elektronikus aláírást kell alkalmazni!!!














Üzemzavar:

Felléphet a hatóságnál és az ügyfél oldalán is! Mi történik, ha a hatóság oldalán lép fel az üzemzavar?  SHAPE \* MERGEFORMAT 




Ügyfél oldalán fellépQ üzemzavar esetén:

amennyiben az ügyfél otthoni gépe hibásodik meg, s emiatt valamilyen határidQt mulaszt, a mulasztásból eredQ jogkövetkezmények azonnal beállnak.
ha nem saját ellenQrzése alatt álló rendszer hibásodik meg az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elQ 8 napon belül.











Adatvédelem
Az adatvédelem mit is jelent? Az egyén magánszférájának a védelme, a magánélet és a családi élet adatainak a védelme, az adatbiztonság, az adatok fizikai védelme.
Az Alkotmány ill. Alkotmány Bírósági határozatok biztosítják a személyes adatokról való önrendelkezési jogot, vagyis mindenki szabadon dönthet arról, hogy személyes adatait ki ismerheti meg.

A magánszféra védelmével és az információs önrendelkezéssel szemben áll az állam érdeke, hiszen az államnak szüksége van információra, adatokra az állam polgárairól. Ezeket az adatokat szervezett formában kezeli, gyqjti, s rendezett formában tárolja. (pl. senkinek semmi köze hozzá, mennyi ingatlanom van, másrészrQl szükség van a különbözQ ingatlan-nyilvántartásokra a földhivatalban)

Az adatvédelemnek az a lényege, hogy ki juthat hozzá ezekhez az adatokhoz!

Nyilvántartás:
elQre meghatározott szempontok szerint gyqjtött, rögzített és rendszerezett adatok együttese.
JelentQsége: áttekintést biztosítanak az egyes érintet objektumok fölött.

Adatvédelmi garancia:
korlátlanul, törvényes cél nélkül az állam sem jogosult nyilvántartásokat vezetni!
Az adatvédelmi szabályozások szerepe:
az államnak és más adatkezelQk (bankok) adatkezelési tevékenységét törvényes keretek között tartani!
1992. óta létezik jogszabály az adatvédelemrQl
1992. LXIII. Tv a személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szól
Az adatvédelmi törvény meghatározza az adatkezelés (személyes és különleges) feltételét.
Mindenfajta tevékenység, amit adatokkal lehet végezni adatkezelés, vagyis gyqjtés, tárolás, feldolgozás, törlés, nyilvánosságra hozatal adatkezelésnek minQsül.
Személyes adat:
a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megQrzi e minQségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
Természetes személy: a nem természetes személyek nem képezik az adatvédelem tárgyát, vagyis jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok adatai .
csak élQ  természetes személy adatainak védelme tartozik az adatvédelmi tv. hatálya alá
akkor beszélünk adatvédelemrQl, ha az adott természetes azonosítható  konkrét személyre vonatkoznak (pl. a statisztikai adatok nem tartoznak az adatvédelem területébe.)
Nemcsak a konkrét adat (pl. születési dátum) képezi a védelem tárgyát, hanem az adatból levonható bármiféle  az érintettekre vonatkoztatható  következmény.
Léteznek különleges adatok, amik személyes adatok, de kezelésükre más elQírások vonatkoznak.
Személyes adat kezelhetQ:
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
 SHAPE \* MERGEFORMAT 



Különleges adat:

faji eredetre
nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra
politikai véleményre, pártállásra
vallási vagy más világnézeti meggyQzQdésre
érdekképviseleti-nemzeti tagságra
egészségi állapotra
káros szenvedélyre
szexuális életre
bqnügyi személyes nyilvántartásra & mind-mind szenzitív, különleges adat!!!

Különleges adat akkor kezelhetQ, ha
- az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
- az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvetQ jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bqnmegelQzés vagy a bqnüldözés érdekében törvény elrendeli;

A hozzájárulás csak akkor jogszerq, ha az tájékozott, feltétlen és határozott.
Tájékozott: kellQ mértékq információt jelent az érintettnek, megfelelQen van tájékoztatva
Feltétlen: a hozzájárulást nem lehet feltételekhez kötni
Határozott: kifejezettnek kell lennie

Jogvita estén a bizonyítási teher mindig az adat kezelQjét érinti, köteles bizonyítani azt, hogy az adatkezelés törvényes volt.

Az érintettek jogai és érvényesítésük
- tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérQl valamint
- kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését
- Az adatkezelQ köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idQ alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthetQ formában megadni a tájékoztatást.
- Amennyiben nem ad tájékoztatást, abban az esetben az érintett az adatvédelmi biztoshoz fordulhat
- A jogosult kérheti az adatok helyesbítését, ill. az adatok törlését, ha az adatkezelés célja megszqnt.

Jogérvényesítés: az adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértésének büntetQjogi következménye lehet.
A jogosulatlan adatkezelés: bqncselekmény

Az érintett polgári peres úton kérheti a jogsértés megállapítását ill. kártérítést követelhet. Ilyen esetben nem vagyoni kártérítést ítélnek meg.
A közigazgatásban a jogellenes adatkezelés fegyelmi felelQsségre vonás alapja lehet!!




PAGE 


PAGE 10


PAGE 


PAGE 10



E-kormányzat

Közigazgatási jog

Közig.eljárások

Elektronikus ügyintézés

-elektronikus cégeljárás, a bíróságok végzik, nem sorolhatók a közigazgatás területébe

Üzemzavar
( hatóság oldalán fellépQ)

Átmeneti
idQtartama nem haladja meg az 5 napot

Tartós
idQtartama meghaladja az 5 napot


A hiba elhárítása után e-üzenetet kell küldeni az ügyfélnek az üzemzavarról , hogy mettQl-meddig tartott, s fel kell hívni a figyelmét, hogy ezen idQ alatti ténykedését ismételje meg!!

Az ügyfélnek hagyományos postai úton kell üzenetet küldeni, hogy tartós üzemzavar lépett fel.

Tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy papíralakú, hagyományos úton folytatódik az ügyintézés

Fel kell hívni a figyelmét, hogy a hiba kezdetétQl az értesítésig esetlegesen elküldött adatokat ismételje meg hagyományos úton is és ettQl kezdve hagyományos ügyintézés folytatódik.


Személyes adatok

Különleges adatok

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

1-8 11.05-1 11.12-2 19. század 2009 a csoport alapvizsga ápolástan bevezetés cikk definíciók dendrológia durkheim egyiptom elmélet épszerk 3 etikett európai unió fólia gazdasági közjog gepalap görögország helyi társadalom hla kérdés válasz kosztolányi kölcsey kötődés lengyel ferenc lineáris lophotrochozoa ma marás matek 1 merőpiac mri numerikus nyelvművelés parazitológia példasor v pszichológia rendszerek szabályzás szár szintay tanenbaum tb nemzetközi utazás vallás vizsgatételek