roma társadalom

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaMai Magyar Roma Társadalomroma társadalom

Mai magyar roma társadalom

Február 18.
Cigányok Közép-Kelet Európában c. film : Általánosságban szól a mai közép-európai cigányokról, valamint a régi és a mai cigányokra jellemzQ foglalkozásokról. A film hiányossága, hogy nem határozza meg, hogy kit ért cigány alatt.
Miért kell foglalkozni a cigányokkal?
Multikulturalizmus eszméje: A cél a békés egymás mellett élés, ehhez pedig okvetlenül szükséges megismernünk a legnagyobb kisebbségünket.
Szociális kérdés: A cigányok nem tudnak beilleszkedni, betagozódni a többségi társadalomba.
Politikai kérdés: Sokan vannak, van politikai súlyuk valamint politikai problémát is jelent a jelenlétük.
Definíciós probléma:
1893-as cigány összeírás: Kísérlet arra, hogy megállapítsák a cigányok létszámát. (A számlálást a Magyar Királyi Statisztikai Hivatal végezte.)
Nem faji kérdésként kezelik a dolgot
Cigány az, akit, annak tart a környezete
A polgárosodás akadályozó rétege: csavargók (vándorcigányok)
A számlálás nem teljeskörq, mert Budapesten nem végzik el
SzegQ László definíciója (1970): Az a cigány, aki beszéli a cigány nyelvet és Qrzi a cigány hagyományokat, szokásokat.
Kemény István (szociológus) (1971): Életmód szerinti elkülönítést ajánl. Azt mondja, hogy a legtöbb Magyarországon élQ cigány magyar nyelven beszél.
Csengery Dénes (szociológus) (1982): A cigányok Qsközösségi jellegq csoportok.
Vekerdi József (szociológus) (1984): A cigányok kaszton kívüliek, akik jellegzetes életmódot folytatnak.
Antropológiai definíció: Az a cigány, aki annak vallja magát.
Egyik definíció sem helytálló igazán. MindegyikbQl kimaradnak bizonyos elemek, nem illenek minden cigányra.
Február 25.

Az 1983-as cigány összeírás

A Magyar Királyi Statisztikai Bizottságdolgozza fel az adatokat
A közigazgatási apparátus végezte el, így sokszor formális
Összeírják a kóbor és a nem kóbor cigányokat
Eredmény: 88.5%: letelepedett életmódot folytat, 7.4%: huzamosabb ideig (1-6 hónap) egy helyen tartózkodó életmódot folytat, 3.3%: vándorló életmódot folytat
A 19. szd.-ban a cigányok köztes helyzetben vannak: nem integrált és nem is asszimilált helyzetben vannak
A vizsgálat, a számlálás története:
1892. december 31-én Hieronimi kiadta a parancsot, hogy 1983. január 1-re a cigányokat írják össze
számítottak rá, hogy lesz ellenállás és ezért vittek magukkal néhány rendfenntartót, de ezekre nem volt szükség
Azért végzik el egy nap alatt a számlálást, mert tartanak tQle, hogy a vándorló cigányok közben elvándorolnak
A cigányok sokszor nem tudtak válaszolni a számláló lapok bizonyos kérdéseire
Ezek a kérdések voltak:
Név (sokszor nem tudták csak a keresztnevüket)
Kor: nem tudták, hogy pontosan mennyi idQsek
Születési hely
Vándorcigány? Hosszabb ideig egy helyen tartózkodó? Letelepedett?
Lakóhely
Munkahely: nincs állandó munkahelyük, alkalmi munkákat vállalnak
A három cigány kategóriába tartozók az általános kérdéseket követQen más-más kérdQívet kaptak:
Letelepült életmódot folytató cigányok:
Külön laknak a többségi társadalom tagjaitól vagy nem?
Oktatás, mqveltség kérdései
Van-e földbirtoka vagy nincsen? Stb.
Huzamosabb ideig egy helyen tartózkodó cigányok:
Mi okból tartózkodik az adott helyen?
Mióta él azon a helyen?
Milyen a kapcsolat közte és a munkaadója között? Stb.
Vándorló életmódot folytató cigányok:
Hányan vannak?
Meddig maradnak?
Milyen jármqvel jöttek? Stb.
Eredmények:
7220 letelepedett cigány: ebbQl 3750-en szegregáltan élnek, 2874-en integráltan élnek, 596-an pedig vegyes környezetben
Felvidéken a tótok között van a legtöbb szegregáltan élQ cigány
A legtöbb integráltan élQ cigány a Tisza bal partja mentén lakik
A Duna-Tisza közén a cigányok életmódjától függ az integráció vagy a szegregáció
A cigányok 11 ezreléke rendelkezik saját földbirtokkal
A cigányok közül 8938-an folytatnak vándorló életmódot, ebbQl 8002-en az 1026 karaván egyikének tagjai, a többiek csavargók. A karavánok átlagosan 8 fQsek. A legnagyobb karavánok 86 fQsek. A vándorcigányoknak kocsijuk és sok lovuk van, nyáron sátorban laknak, télen bérelt házban vagy putriban.
Magaviselet: A magaviseletet csak szubjektíven lehet megítélni, ezért nem kell az eredményeket készpénznek venni. A magyarok megítélése szerint a cigányok 67.5%-a kiváló, 23%-a elfogadható és csupán 5,3 %-a rossz magaviseletq. A vándorlóknál gyakori csak, hogy a magyarok rossz magaviseletqnek ítélik meg Qket.
Lakhatás, lakásviszonyok: A különbözQ kategóriákba besorolt cigányoknak különbözQek a lakásviszonyaik. A letelepedett cigányok esetében a rendes, tiszta, a település többi házához hasonló lakóhely a jellemzQ. A huzamosabb ideig egy helyen tartózkodó cigányok általában kunyhóban vagy putriban élnek. A vándor cigányok nyáron barlangban, odúban vagy sátorban télen pedig bérelt házban vagy putriban laknak.
Demográfia: Sokszor hazudnak a cigányok a kérdQívezQknek az életkorukról (öregítik, fiatalítják magukat). A 0 és 5 év közötti gyermekek száma a vándoroknál magas, a letelepedett romáknál hasonló a többségi társadaloméhoz. A nQ tartja el legtöbbször a gyermekeket és magát. A gyermekeket egyébként majomszeretettel szeretik, de nem kényeztetik.
Családi viszonyok: A matriarchális létforma jellemzi Qket. Korán házasodnak. Ez a házasság ritkán törvényes. Néhány házasságot a vajda köt meg. Szexuálisan rendkívül aktívak, gyakran családon belül is létesítenek egymással kapcsolatot. A vándor cigányokra a rövid kapcsolatok a jellemzQek, nem kötnek házasságot.
Hit, felekezeti hovatartozás: Csekély vallási érzülettel rendelkeznek, templomba nem járnak. A cigányok Qsi vallása már csak halványan él. A környezet vallásához alkalmazkodnak. A legtöbben (40%) római katolikusok. 12%-uk református, de ez késQbb növekedni kezd, mert a reformátusok befogadóbbak, mint a katolikusok. Amikor pedig ( az 1980-as években és a rendszerváltás után) a cigányoknak lehetQségük nyílik a kisegyházakhoz is csatlakozni (pl: pünkösdisták, szabad keresztények), ezek válnak a legkedveltebbé.
Foglalkozás: A cigányok körében rendkívül kevés az értelmiségi illetve az értelmiségi munkát végzQ ember, pedig az agyi képességeikkel nincsen gond. A dolognak az az oka, hogy nem jártak iskolába, nem szeretik az értelmiségi munkát és a magyarok sem nézik jó szemmel ha mégis értelmiségi foglalkozást választanak. A cigányok leginkább a rendfenntartó erQk felé vonzódnak (pl: sokan szeretnének rendQrök lenni), ami azért kicsit paradox, mert a bqnözés is náluk a legmagasabb.
Összeírt értelmiségiek: 1 tanító, 2 zenetanár, 22 szülésznQ, 1 segédjegyzQ, 1 pénzügyi írnok, 7 községi kibíró, 2 más írnok, 27 postás, aránylag sok rendQr
Földmqvelés: Az eddigi hatalom a cigányokból is parasztokat akart faragni pedig a cigányok nem valók földmqvesnek, mert nem képesek sokáig nehéz munkát végezni, más munkát kell nekik találni, pl az iparban, a kereskedelemben.
Összeírt (általában) férfi munkák:
a.) Fémmunka (17.624 fQ): Sok kovácsot (12000) és kolompárt találunk. Egyéb: bádogosok, csengQkészítQk, fúrókészítQk, késesek, köszörqsök, lakatosok, rézmqvesek, szegkovácsok, üstkészítQk
b.) Famunka: A legtöbb a teknQcsinálókból (2968 fQ) és a fakanálcsinálókból (1976 fQ) van. Egyéb: orsókészítQk, szénnel foglalkozók, favágók
c.) Nád, vesszQ: A legtöbben a seprqkészítQk vannak, de akadnak kosárfonók is.
d.) ÉpítQipar (kb. 15.000 fQ): A legtöbb a vályogvetQkbQl van. Egyéb: tapasztók, tégla-és cserépégetQk, kQmqvesek, kéményseprQk.
e.) Ruházat (791 fQ): Csizmadiák, csizmafoltozók, cipészek
f.) Közlekedés (139 fQ): fuvarosok, hordárok
g.) Dögnyúzók és gyepmesterek (438 fQ)

Összeírt munkák (általában nQi)
Kötél- és kelekészítés (4163 fQ): madzagkészítQk, meszelQkötQk, kötélverQk, kefekötQk

Összeírt csak nQi munkák:
Textilipar (2530 fQ): fonás, szövés, kézimunka, csipkeszövQk, zsákszövQk
Egyéb: dohányipari munkás, mosónQ (ebbQl van a legtöbb), tollfosztók, meszelQk

Egyéb munkák:
kereskedelem: mozgó, házaló, általában nQk végzik, sokszor nem tisztességes
állatkupecek: ló, sertés
élelmiszer: gyümölcs, zöldség, tojás
ruházat és egyéb: meszelQ és ecset, ócskaruha, madzag, kötél, tollkereskedQ, tollszedQ
egyéb: rQfösáru, edény, famunka, vasmunka, zsibárusok


Március 3.

1971, 1993, 2003: MTA, Kemény István szociológus (által vezetett felmérések?)


1971:
társadalmi helyzet
eloszlás
lakásviszonyok
családok nagysága
gyermekek
iskoláztatás
iparosítás hatásai
foglalkoztatás
1993: a rendszerváltás hatásait vizsgálta ugyanazokon a területeken, mint 1971-ben
2003: A 10 év alatt bekövetkezett változásokat vizsgálták ugyanazokon a területeken, mint 1971-bem és 1993-ban.

A három felmérés ugyanazokat tekintette mintának: az a cigány, akit a környezete cigánynak tekint barna bQrszínqk vagy a származásuk alapján. Mind a három felmérés 2%-nyi mintával dolgozik.

Általános eredmények:

Településtípusok:
1971: 25.000 cigány, 1993: 40.000 cigány, 2003: 60.000 cigány
A cigányok 10.5%-a Budapesten él. A vidéki városokban 1971-ben 45.000-en élnek (ez az összes cigány 14%-a), 1993-ban számuk 120.000-re nQ (30.4%), 2003-ban pedig 283.000-en vannak. 2003-ban 227.000 cigány él vidéki kistelepüléseken, favakban.
Népességszám, kormegoszlás: 1971 és 2003 között csökken az élveszületések száma. A többségi társadalomban 16.8% a 15 éven aluliak száma, a romáknál ez az arány 30%. Bár több a gyerek, de a cigányok kevesebb ideig élnek. A romák között 3.9% a 60 év fölöttiek aránya a többségi társadalom 20.2%-ához képest.
Családi állapot: a cigányok általában korán házasodnak, de a válások is rendkívül gyakoriak.
Gyermekvállalás: Az 1920-as években a cigányok körülbelül ugyanannyi gyermeket vállalnak, mint a magyarok. A szegényeknél manapság nQ a gyermekvállalási kedv, mindkét esetben.
Anyanyelv:
Három nagy nyelvi csoport: 1.) romungrók (magyar nyelvet beszélnek), 2.) oláh cigányok (a romani valamelyik dialektusát beszélik), 3.) beások (románok anyanyelvqek)
1893: 38%: magyar nyelvq, 38%: romani nyelv, 24%: román nyelv (beások), valamint néhány egyéb nyelvet beszélQ. Ennek az az, oka, hogy ekkor még friss bevándorlók.
1971: 71%: magyar nyelvq, 21.2%: a romani valamelyik dialektusát beszéli, 7.6%: románul beszél (beások)
Ennek oka a horvát és a román cigányok bevándorlása.
1993: 89.5%: magyar nyelv, 4.4%: a romani valamelyik dialektusa, 5.5%:román (beások)
2003: Csökken a magyar nyelven beszélQ cigányok száma és a román nyelvqek száma is. A cigány nyelv kerül elQtérbe, mert a magyar anyanyelv már semmilyen elQnyt nem nyújt a cigányok számára.
A nyelvváltók nagy része kétnyelvq lesz és marad. Egymás között cigányul beszélnek, hivatalos helyen a magyar nyelvet használják.
A nyelvváltás okai:
A roma telepek 1956 és 1985 közötti felszámolása. Amíg telepeken éltek, elkülönítve a magyaroktól, nem volt annyira szükségük és lehetQségük rá, hogy megtanulják a magyar nyelvet.
A szocializmus munkapolitikája: A szocializmus idején kötelezQ volt mindenkinek dolgoznia és a munkahelyen magyarul kellett beszélni.
KötelezQ oktatás: Az iskolában az oktatás magyar nyelven folyt. A cigány szülQk már otthon nekiálltak hozzászoktatni csemetéiket a magyar nyelvhez.
Az anyanyelv fogalmát többféleképpen lehet értelmezni:
elsQként megtanult nyelv
az a nyelv, amellyel a beszélQ azonosul
az a nyelv, amellyel a beszélQt azonosítják
a legjobban beszél nyelv
a legtöbbet használt nyelv
Egy személynek ennek fényében lehet több anyanyelve is. A két nyelven beszélQ cigány lakosság száma ma Magyarországon minimum 150.000.

Nemzeti identitás:
A cigányoknak legalább kettQs identitásuk van
Minél mqveltebb valaki, annál inkább magyarnak vallja magát, mert az oktatás segíti az asszimilációt
A foglalkoztatottság mértéke is befolyásolja az identitást
Az identitást a kultúrához való viszony is meghatározza. Egy cigány embernek, aki szereti a kultúráját, akár mqvelt, akár nem, lehet cigány az identitása emiatt

Március 10.

Település-és lakásviszonyok:
1971: A cigányok 2/3-a telepeken él, fQleg vidéken, kistelepüléseken. A telepek nagy része spontán jön létre, de vannak mesterségesen létrehozottak is. A magyar nyelven beszélQ cigányok általában a település szélén élnek a többiek a településtQl több kilométerre telepeken. A házaikat maguk építik fel. Ezek általában rossz vályog viskók, amelyek szemetesek és fertQzésveszélyesek. A mesterségesen létrehozott telepeket hatóságilag hozzák létre. Ekkor áttelepítik Qket rossz vályogviskóikból más hasonló állapotú házakba. Ezekbe a házakba több embert telepítenek be, mint amennyi befér egyáltalán. ElQfordul olyan módja is az átköltöztetésnek, hogy kijelölik a cigányok számára azt a területet, ahová át kell költözniük és maguk építik fel házaikat. A harmadik lehetQség az, hogy barakképületekbe költöztetik Qket. A cigányok telepi házainak 70%-ában nincsen áram, 72%-ában nincsen vezetékes víz, sQt 100 méteres környezetben kút sem. Ezen kívül pedig WC semmilyen formában nincsen ezekben az épületekben. 1968-ban kezdik el ezeknek a telepeknek a felszámolását és ún. CS-lakásokba (csökkentett értékq lakásokba) költöztetik át a romákat. Kb. 70.000 ilyen CS-lakást építenek fel, ahol az eddigieknél nem sokkal, de jobb körülményeket teremtenek.
1993: A cigányok 13.7%-a él telepen. (fQleg Borsodban. Ennek az az oka, hogy itt találnak munkát és a gyárak köré települnek.)
2003: Már csak a romák 6%-a él szegregáltan. A szegregációnak új forrásai jönnek létre: cigánysorok, szocpolos lakások, romák mellé csak romák költöznek. A cigányok 23.4%-ának csak cigány szomszédja van, kb. 32%-uknak van 1-2 nem cigány szomszédja, 22.3% él vegyes környezetben, 12% él inkább nem cigány környezetben és csupán 4.9% él csak magyar környezetben (általában a Dél-Dunántúlon). A lakások 98%-ában van áram, 65%-ában vezetékes víz és 79%-ában WC.
Iskoláztatás:
1971: Az 59 év feletti romák 70%-a egyáltalán nem járt iskolában. Ez az arány a magyaroknál 50%. A 35 és 59 év közötti korosztály esetében még nagyobb a különbség: a romák 50%-a nem járt iskolába, a magyarok közül csak 8%. A cigányok 20 évvel késQbb érték el ezt a 8%-os arányt. Általában csak négy osztályt végeznek el és így is analfabéták maradnak: csak a nevüket tudják leírni, olvasni csak nagybetqket képesek és a szövegértéssel is gond van. Ennél fogva tanulatlan munkaerQ termelQdik ki a romákból.
1993: Ekkor a cigányok 70%-a befejezte a 8 osztályt. (80%: Bp., 74%: Észak-Mo., Dunántúl: 72%, Kelet-Mo.: 70%). A román (58%) és az oláh cigányok (52%) kisebb része jut el eddig a nyelvi nehézségek miatt. A 8 osztály elvégzését követQen a cigányok 8%-a megy szakiskolába, 29-30%-uk szakmunkásképzQbe és 3%-uk érettségit adó intézménybe. A magyarok 50%-a szerzi meg az érettségit.
2003: Ekkorra racionálissá válik a cigányok számára továbbtanulni egy érettségit adó intézményben, de legtöbbször erre anyagi okoknál fogva nincsen lehetQségük. Az érettségit 9-10%-uk szerzi meg. A felsQoktatásban minimális számban képviseltetik magukat.

Filmnézés: Cigány ÁBC
Szabolcsi tanyabokrok
Iskolába járás nehézségei
A hátrányos helyzetqeket kollégiumban helyezik el (Nyírteleken), segítik Qket, meghozzák a kedvüket a tanuláshoz
Lázár Péter cigány pedagógus külön osztályban foglalkozik a cigány gyerekekkel, akik egyéni tanrendben tanulhatnak

Március 17.

1940-es évek: erQszakos iparosítás indul meg, amely a következQ három évtizedben éli a virágkorát. 1970-re addig jut a folyamat, hogy mindenkinek lesz munkája, sQt Észak-Magyarországon és a Dunántúl egy részén munkaerQhiány alakul ki. Ennek hatására tömeges migráció indul meg ezek felé a régiók felé.
Ebben az idQszakban a cigányok is könnyen kapnak munkát, hiszen szükség van az olcsó, szakképzetlen munkaerQre is. (A 15 és 59 év közötti cigány férfiak 85%-a foglakoztatott.) Ez az arány a magyaroknál 87%. A különbség abban rejlik, hogy a fennmaradó százalékok a cigányoknál az eltartottak, a magyaroknál a tanulók. A roma és a magyar nQk foglakoztatottsága között már jelentQs a különbség: magyarok: 63%, romák: 30%.
1985: 5.400.000 foglakoztatott
1993: 3.800.000 foglalkoztatott (A rendszerváltás után sok helyen rúgják ki az embereket és sokan mennek nyugdíjba is. A romák közül rengeteget rúgnak ki és sok a nyugdíjas is.)
1993: Budapest: 6.6% munkanélküli
Borsod: 20.2% munkanélküli
Szabolcs: 20.6% munkanélküli
Nógrád: 21.3% munkanélküli
Dunántúl: 4-5% munkanélküli
A roma foglakoztatottak száma 1985-ben 126 000, ez 1993-ra 56 000- re csökken. Ennek oka az alacsony végzettség, a lakóhely ( régió szintjén, aprófalvak, ahol nincs lehetQség az ingázásra sem), az eddig munkát adó építQipar és nehézipar tönkremegy.
2003: A cigányok 71%-ának van rendszeres jövedelme, 19% él idénymunkából. A munkaerQpiac alsószegmensében a romák 70%-a dolgozik, ún. fehérgalléros munkát csupán 8% végez.
Rendszeres munka (40 óra): a cigány férfiak 16%-ának van, a nQk 10%-ának van állandó munkahelye. Illegális munkája a cigány férfiak 17%-ának van és a nQk 6%-ának.
Munkabér (cigányok): Kelet-Mo: férfiak: 44.000Ft, nQk: 40.000Ft, Nyugat-Mo.: férfi: 74.000Ft, nQ: 67.000Ft
Egy fQre jutó jövedelem: cigányoknál: 16.000-20.900, magyaroknál: 40.000-60.000
Ahol nincsen keresQ, ott az egy fQre jutó pénz a cigányoknál: kb. 12.000Ft, ahol mindenki dolgozik: 40.000Ft
A cigányok jövedelmének kb. egy negyede a gyermekekkel kapcsolatos támogatás(ok).

Március 31.
MunkaerQpiac
Szocialista idQk: Az 1971-es adatok szerint munkában nincsen hiány, de ettQl függetlenül a romák bár dolgoznak, de a munkaerQpiac alsó szegmensében helyezkednek el.
1980-as évek: össztársadalmi romlás következik be
1993: A romák 53%-a nem dolgozik. Ennek 3+1 oka van:
alacsony iskolázottság
területi egyenlQtlenség (országrészek szerint és településtípus szerint)
a korábbi szocialista munkastruktúra
munkahelyi diszkrimináció (ez tudományosan nehezen alátámasztható, az EgyenlQ Bánásmód Hatóság foglalkozik ezzel a kérdéssel)
2003: 520 és 600 ezer fQ körüli roma népesség él Magyarországon
Demográfia jellemzQk:
A cigányoknál: 35%: 15 év alatti, 5% : 59 év feletti
A magyaroknál: 19%: 15 év alatti, 19%: 59 év feletti
15-59 év közöttiek: 320-350 ezer (Qk az aktívak, munkaképesek)
Ezek közül 32-35 ezer az eltartott, a tanuló, és 10% korengedményes nyugdíjas, rokkantnyugdíjas stb.
250-290 ezer munkaképes romából 90 ezer regisztrált munkanélküli, 50. 000 nem regisztrált munkanélküli van. Tehát a romák fele nem dolgozik.
Az álláskeresQk 25-50%-a roma
A családok 56%-ában egyáltalán nincsen legális keresQ

MunkaerQpiaci programok

Az 1990-es években indulnak be ezek a programok.

I.) Civil szervezetek programjai
1990 és 1993 között több száz roma civil szervezet alakult meg.
1993-ban megszületett a kisebbségi törvény.
1994: 420 roma kisebbségi önkormányzat
1998: 750 roma kisebbségi önkormányzat
2002: 1000 roma kisebbségi önkormányzat

A kisebbségi önkormányzatok eredeti célja a kulturális hagyományQrzés, amely célkitqzés a kisebbségeknél mqködik is, de a romáknál nem. Pk azt várják el, hogy a kisebbségi önkormányzatok politikai lépéseket tegyenek szociális helyzetük javítására. Ezért alakulnak meg a civil szervezetek.

Vidéki jövedelemszervezQ programok

Nyugati mintára alakulnak
A helyi igényeket veszik figyelembe.
Pénzt adnak a fejlesztésekre
Empowerment-progamok
A pénzügyi hátteret három alapítvány biztosítja:
Soros Alapítvány
Autonómia Alapítvány
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány
Az a probléma, hogy az itt dolgozó roma vezetQknek nincs meg a megfelelQ végzettségük, és háttértudásuk feladatuk ellátásához.
Mikrohitelezési programok: kevés kamatot kell fizetni és a pénzt nem kell rögtön visszafizetni. Az a baj, hogy Magyarországon ez nem mqködik.
Összefoglalóan: kevés a pénz a fejlesztésekhez és nem megfelelQ tudásúak a vezetQk

II.) Kormányzati program

1993: kisebbségi törvény megszületése
2 állami közalapítvány jön létre: MCKA (Magyarországi Cigányokért Közalapítvány),
OFA (Országos Foglalkoztatottsági Közalapítvány)

A programok megvalósítását az állam támogatja anyagilag.

MCKA
Célkitqzései: megélhetést biztosító programok és cigány vállalkozások támogatása
1997: 1993/1997 kormányhatározat jelenti az intézkedések törvényi keretét
Ebben állítják fel a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságot (ez ekkor a legmagasabb állami szintq roma szerv)
2002: Roma Ügyekért felelQs & .. jön létre
A program prioritásai:
deprivált (vagy depressziós) területeken pályázati forrásokból segíteni a foglalkoztatottságot
képzési programok a romák munkaerQ-piaci helyzetének javítása érdekében
Földmqvelési és állattenyésztési programok támogatása

Fontos fogalmak:
Közmunka: közfeladat ellátásának elQsegítése illetve az országgyqlés vagy a kormány által meghatározott cél elérésének érdekében szervezett foglalkoztatás, amelyhez a közmunka programok támogatásáról szóló 49/1999 számú kormányrendelet szerint pályázati úton támogatás nyerhetQ el.
Közhasznú munkavégzés: A lakosságot vagy a települést érintQ közfeladat vagy az önkormányzat által önként vállalt a lakosságot illetve a települést érintQ feladat ellátása vagy közhasznú tevékenység érdekében történQ foglalkoztatás, amelyhez a munkaügyi központ kirendeltsége támogatást nyújthat.
Közcélú munkavégzés: A legalább 30 napos foglalkoztatás megvalósulhat a települést érintQ közfeladat céljából szervezett egyéb munka formájában. Ezen állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, melyrQl jogszabály alapján a helyi önkormányzat gondoskodik.
1947/1999 kormányhatározat
Phare
Hátrányos helyzetq fiatalok

Szociális Föld Program
A hangsúlyt a foglalkoztatottságra, a megélhetésre és a vállalkozásra fekteti.
1992-ben indul Békés megyében
A mezQgazdasági programok megvalósítására a civil szervezetek és az önkormányzatok adják a pénzt.
10 év alatt 216 projekt valósul meg
140.000-en vesznek részt a programban, ennek 40%-a roma
300 települést érint
Borsod és Baranya megye nagyon csekély mértékben vesz részt a programban
Ha elfogy a pénz, a program folytatása nem lehetséges
A mezQgazdaságban ily módon elhelyezkedQ romákra a legrosszabb munkákat bízzák
A 216 projektnek négy típusa van:
Önellátást biztosító projektek: A termelés önellátásra tervez, nem kereskedelmi célra. A résztvevQk 20%-a roma.
Naturális-korrektív projektek: A résztvevQk kevés pénzt kapnak és jelentQsebb természetbeni juttatásokat. Kis többlettermelés jellemzi. A résztvevQk 39%-a roma.
Korrektív-naturális projektek: sok pénzt és kevés természetbeni juttatást jelent. A romák 30%-ban képviseltetik magukat.
Kozmetikai termelés

A romák olyan típusú projektekben vesznek részt, amely nem jelent nekik túlzottan sok pénzt.
2002: a programok 80%-a befuccsol.

OFA

FQbb programcsomagok:
MunkaerQpiaci visszailleszkedést segítQ programok
MunkaerQképzési, beilleszkedési programok
A támogatott foglalkoztatottsági jövedelemszerzést biztosító programok
Szakmai-módszertani fejlesztést célzó programok
Vannak olyan programok, ahol a romák 100%-ban képviseltetik magukat
Vannak non-profit szervezetek által vezetett programok és saját programok.
Saját programok:
Újra dolgozom program (5-6 ezer ember vesz részt benne, 20% roma)
Újrakezdési program: általános iskolai végzettséget és szakképzést ígérnek (320 fQ vesz részt, 30-40% roma)
Tranzit foglalkoztatottsági program: 530 fQ vesz részt, 30% roma
Munkanélküliek tartós foglalkoztatottsága (340 fQ vesz részt, 10% roma)
A programokkal kapcsolatban sok a visszaélés
A lakosságot nem tájékoztatták megfelelQen a programokról
2000: csak romáknak szóló foglalkoztatottságot biztosító program ’! Roma közösségi vállalkozási munkaprogramok
04.07
A foglalkoztatási programok általános értékelése:
-rövid távon az egyéni vállalkozói és a közösségi vállakozói programok mqködtek sikeresen és azok amelyek már egy meglévQ tevékenységre épültek rá.Olyan embereknek sikerült jól a program akik korábban is dolgoztak csak feketén vagy átmenetileg.

Közhasznú munka elQnyei->önkormányzat számára

romák esetén 90%-os állami támogatást igényelhet
Hátránya:
a 25%-át a költségeknek saját forrásból kell elQteremtenie plusz felelQsek a munka megszervezéséért

Egyén szempontjából elQnye:
-újra jogosult a támogatásokra
Hátránya:
-nem állandó munka

Közcélú foglalkoztatás->önkormányzat számára

ElQnye:
-a központi költségvetésbQl az önkormányzat 100%-os támogatásban részesül
Hátránya:
-ez az összeg limitált

Egyén számára elQnye:
-minimálbéren foglalkoztatják
-a jövedelem alapján rászorult
Hátránya:
-általában 30-42 napos munkaviszony
-akinek a családjában van keresQ az ebbQl kiszorul

Közmunka->önkormányzatok számára
-elQnye: munkaeszközökre is pályázhat
-hátránya:minden munkaeszközre külön pályázatot kell kiírni

ElQnye az egyén számára:
-minimálbérnél magasabb juttatás
Hátránya.
-nem állandó

Szociális földprogram->az önkormányzat számára
ElQnye:
-nem kerül pénzbe
Hátránya:
-külön pályázatot kell kiírni rá

Az egyén számára elQnye:
-sok embert juttat jövedelemhez
-rugalmas idQbeosztás
Hátránya:
-eltérQ típusú és mértékq támogatás
-nem tudott tartósan jól mqködni és idény jellegq

Oktatáspolitika
Az oktatáspolitika és modelljei
1. Olvasztótégelyiskola
-egy kúltúrában és egy nyelvben hisz
-sajátos történelemszemlélet->gyarmatbirodalomhoz kötQdik->az USA történelmét tanítják és nem a világtörténelmet

2.Kétnyelvq oktatás
-az elsQ világháború után jelenik meg a területi átrendezQdés miatt

3.Internacionalista nevelés(szovjet iskola)
-jó szovjetek nevelésérQl van szó

4.Multikultúrális nevelés

1. szakasz:a 80-as évekik jellemzQ szakasz,elismeri a kultúrák egyenlQségét
2.szakasz: 85 és 95 között,a kultúrási sokféleséget mint értéket feltételezi
3.szakasz: 90-es évek vége,antirasszista nevelés

A kevésbé fejlett országokban asszimilációs oktatáspolitika->ez hátrányba helyezi a kisebbségeket
-egynyelvq oktatás
-elQsegíti a radikalizációt mind a többségben ,mind a kisebbségben
-kiélezi az interetnikus konfliktusokat

Kultúrális sokféleség modellje:

ElQnyei:
-erQs kisebbséget tud létrehozni
-valós alternatíva hogy akar e a többségi társadalom tagja lenni
-csökkenti a xenofóbiát és a rasszizmust

Hátrányai:
-elcsépeltté teszi a multikulturalizmus eszményét
-a túlzó toleranciára nevelés nacionalizmusokat szül
-erkölcsi relativista hozzáállást közvetít

KülönbQzQségre nevelés modellje:
-a más az normális és nem rossz
-Mo-on a rendszerváltás hozza meg hogy beszélhetünk errQl

89-es adatok->Nyugat -Európa
-iskolás korú cigány gyerekek 33%-a járt iskolába
-80% írástudtalan
Olaszország:35%
Spanyolország:50% gyerek és 97 % felnQtt cigány analfabéta
Franciaország: 30% gyrek és 65% felnQtt
Németország:40% gyerek kisegítQosztályokban tanul
-Görögosrszág:13% jár iskolába 56% analfabéta

Közép és Kéeet -Európa :
Jugoszlávia:86 -os adat 80% nem járt gyerekek közül iskolába
Magyarországon ez 17%
Bulgária:91%
okok:szegénység,rossz egészségügyi állapot stb.


93-as oktatási törvény:
Kisebbségek nyelvén is történhessen oktatás
Probléma: a cigányoknál niincs tantárgykeret
- a NAT-ban nem jelenik meg a toleranciára nevelés csak a kisebbségre nevelés

Interkultúrális oktatás:nemcsak a kisebbség tanulja meg a többség kultúrájtát,hanem fordítva is.

Mint cigánykultúra mit tanítsanak?
Két irányzat van:
1. CSak a roma nyelvet beszélQ csoportok kultúrális hagyományai közül lehessen választani
2.Közös jellemzQk megkeresése

2001-re kialakul egy egységes cigánykultúrát jellemzQ halmaz
-kialakul egy nemzetfogalom
-egy zászló, egy himnusz

Magyarországnak is be kell tartani az uniós irányelveket
1.A cigány nyelvet és kultúrát az oktatásban fel kell használni
2.A cigány nyelvnek és kultúrának meg kell adni a tiszteletet a közoktatásban
3.A cigány családok és az iskola közös szoros és megfelelQ kapcsolatot kell létrehozni
4.A cigány szülQk órákon vehessenek részt
5.Ott ahol nagyobb számban vannak cigány tanulók ott legyenek roma pedagógusok
6.Állami szintq médiakampányok->az elQítéletesség leküzdésére
7.Országos bizottságok,amelyek a kisebbségek és az oktatási intézmények között közvetítenek
8.Cigányprogramok cigányrésztvevQk kihagyásával,nem lehet sem támogatni, sem létrehozni

Magyarországon az oktatáspolitika
Mária Teréziáig nem gond hogy a cigányok itt vannak,nincs velük gond, asszimilálódtak
Hol kezdQdik?
-keletre drámai intézkedések lépnek életbe és a cigányok hozzánk jönnek. velük probléma van,Mária Terézia szerint valamit kezdeni kell velük
-betiltja a vándorló életmódot
-betiltja a cigány szó használatát

1773 :-szilárd közházat kell biztosítani a megyéknek-> ezt nem tudják betartani
-a gyerekek számára ingyenes oktatás a közösségi lelkészeknél
-12-16 éves cigánygyerekeknek céhekbe kell menni tanoncnak
-4 éves koruktól a gyerekeket el kell venni a cigány szülQktQl és jó keresztény családokhoz adni Qket
II.József tovább folytatja anyja politikáját
-betiltja a cigány nyelvet, a lókereskedést, valamint a cigány ruha hordását, 2 éves koruktól veszik el a gyerekeket a szülQktQl, ezután senki nem foglalkozik a romákkal
1957-ben megalakul a Mo-i Cigányok Kultúrális Szövetsége
Célja:
-a cigány gyermekek teljes körq iskolázottságának elérése
1961:cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatok(MSZMP)
1.kötelez az általános iskola nevelésben résztvenni

A cigányok teljes asszimilációjának szólnak ezek rendelkezések.
-felzárkóztató programok
1968: kiegészítés->ingyenes napköziotthonos iskolák bevezetése
1975:óvodáztatás teljeskörqvé tétele
1984: már a kultúrális értékek megQrzésére is biztatja a cigányokat
1990:65. törvény->a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatáskiegészítQ állami támogatása
-emelt fejkvóta
1993:-A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek jogairól szóló 77. törvény
-79.törvény: Közoktatásról szóló Kisebbségi törvény
Milyen nyelveken folyhat tanítás:bolgár,cigány,görög,horvát,lengyel,német,örmény,román,ruszin,szerb,szlovák,szlovén,ukrán.

Közoktatásról szóló törvényi feltételek
1.tilos a hátrányos megkülönböztetés
2.Kisebbség nyelvének és kultúrájának ápolását tartalmaznia kell a közoktatási tantervnek
3.a kisebbség anyanyelvi, történelmi,népismereti jellemzQi a tantervben
4.Önkormányzati iskolában a kisebbséghez nem tartozónak is meg kell ismernie a cigány kultúrát és fordítva.
5.Feltétel:akkor kell indítani osztályt,ha azt legalább 8 gyermek szülQje kéri

1993 után még egy program
1996-Cigány Oktatásfejlesztési Program

1.a cigányok oktatásának tartalmi megújítására való kutatások támogatása
2.a tantervek és eszközök fejlesztése
3.óvodai és iskolaelQkészítQ program fejlesztése
4.felzárkóztató programok támogatása
5.tehetséggondozó rendszer kialakítása
6.ösztöndíjrendszer
7.pedagógusképzés javítása

04.14
Egészségügy:

-a romák egészségügyi helyzete roszabb,mint a nem romáké
Egészségmegtartás: ki mi miatt fordul orvoshoz
-1978:átfogó roma egészségügyi vizsgálatok

-egy terület van, ahol jelentQsen vizsgálják a roma anyákat:ez a terhesség és születésszabályozás
-59 év feletti romák száma kevesebb- a halál sokkal hamarabb következik be

ok:szociális életmódbeli eredetq betegségek

-mikrovizsgálatok az elit cigányok körében is voltak->itt is ugyanaz a helyzet az egészségügyi betegségek terén, hiszen a táplálkozási szokások nem változtak
-a szegényebb rétegeknél és a romáknál nem különbözik ez az adat
-10-15 évvel rosszabbak a romák életeesélyei

Mik a vezetQ halálokok?
2005. -a többségi és a roma lakosságot összehasonlítva

1.légzQszervi megbetegedések->ugyanaz
2.emésztQrendszeri megbetegedések->ugyanaz
3.fertQzések,élQsdiek->romáknál
3.keringési megbetegedések->magyarok
4.nem ismert okból bekövetkezett halál->romák
8P3
N
½
Î

*
ƒ
±
¶Ð
5Yþf#~#Ô%&))°+Ô+".\.&2>2Þ5

67.7Ü8 9v>¶>d?˜?Ê@è@ê@AC4CÒCàCgDlD»DÁD~G¬GJ]d]Nszs¤u¾u†…ž…¸…bŽ”Žþï"&363D^T^œ^öíåíåíåíåíåíÚåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåÑåÑåÑåíåíåíåíåíÚåíåÏåíåíÄhäex6B*]phUhäex5CJ aJ häex5>*CJ aJ häexCJ aJ häex>*CJ aJ häex>*CJaJG68P

3
½

ƒ
˜
P

š

ì

f
Ú
È ò÷÷÷èèÙÙÙÆ·¨¨¨¨™™™$
&
F
ÆS dÈa$$
&
F
ÆHdÈa$$
&
F
ÆØdÈa$$
&
F
ÆЄÐdÈ^„Ða$$
&
F
Æ dÈa$$
&
F
ÆÐdÈa$ $dÈa$Xûxû’ûþþþbÞ¶ÎÐ
Š - Ë 5Y½Z6Ò`ºØðððèèèèÙÙÙÙÙÙÊÊÊÊÊ»»»$
&
F
ÆØdÈa$$
&
F
ÆØdÈa$$
&
F
ÆdÈa$ $dÈa$$
&
F
ÆS dÈa$Ø\nð®þl¤îPœÌ8„¢ÄþðððÝο¿¿Î°°°Î¡¡¡$
&
F-
ÆpdÈa$$
&
F
ÆpdÈa$$
&
F#
ÆØ dÈa$$
&
F#
Æ dÈa$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$$
&
F
ÆØdÈa$þ-†- ª !f#Ô%)°+".&2Þ57Ü8$9œ:¶;Tt>ðáááááááááááááááÕÕÕÕÕÕÕ
$„ dÈ^„ a$$
&
F
Æ dÈa$$
&
F
Æ8dÈa$t>v>¶>b?d?˜?*@È@Ê@è@‚A´AþA¬BCCC2C4C÷èÜÜèÍÍܾ²££££÷÷÷÷$
&
F
Æ dÈa$
$„8dÈ^„8a$$
&
F
Æ dÈa$$
&
F
ÆÐdÈa$
$„hdÈ^„ha$$
&
F
ÆÐdÈa$ $dÈa$4CÐCÒCÔCàCD

DD-D7DDDWDfDºD+E,E|G~GªG¬GÒGNHJMK÷÷÷÷èèèèèèèè÷÷÷÷÷÷÷ÙÊÊÙ$
&
F!
Æ dÈa$$
&
F!
ÆÐdÈa$$
&
F
ÆÐdÈa$ $dÈa$MKªK´LÌLN\O,P–P@Q¼RÀSèSPU\V„WòW$XðððááÕÕÕÕ³³³ ‘$
&
F
Æ8dÈa$$
&
F
Æ8„8dÈ^„8a$$
&
F
Æ8dÈa$$
&
F
Æ8„8dÈ^„8a$
$„8dÈ^„8a$$
&
F"
Æ8dÈa$$
&
F!
ÆÐdÈa$$XtXÌXþX4YBZDZjZÆZ[\H]J]b]d]ž]ZgXhöjkððððääÕÆÆÆƺººÕ«««Õ$
&
F
Æ8dÈa$
$„ÐdÈ`„Ða$$
&
F
Æ8dÈa$$
&
F!
ÆÐdÈa$
$„ÐdÈ^„Ða$$
&
F
Æ8dÈa$kVnNqLsNszs¦sÚs¼t¢u¤u¼u¾ux`{ž{|£|Î|û|&}ðððääÕÕÕÕÉÉɺºººº®®®
$„ dÈ^„ a$$
&
F
Æ dÈa$
$„8dÈ^„8a$$
&
F
Æ dÈa$
$„ÐdÈ^„Ða$$
&
F

Æ8dÈa$ &}R}òJ‚fƒ„à„„…†…ž…¸…‡f‡Ð‡þ‡ˆóààÔÁÁ±±±±± $
&
F
Æ8 dÈa$$
&
F
Æ8 dÈa$$
Æ „ dÈ^„ a$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$
$„ dÈ^„ a$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$
$„ dÈ^„ a$ˆÚˆÖ‰VŠ‚ŠìŠV‹Ô‹žŒ¸ô`ŽbŽ’Ž”ŽöŽøŽîîÛ̽±ž±žžž––––– $dÈa$$
&
F
ƨ

„¨

dÈ^„¨

a$
$„@
dÈ^„@
a$$
&
F
ƨ

dÈa$$
&
F
ƌ
dÈa$$
&
F
Æ8„8dÈ^„8a$$
&
F
Æ8 dÈa$øŽ:º`®þ‘B“D“Š“Œ“À“
”D”n”Ò”ô”•n•n–Š—óóóóóóóóóóóäääääÕÕÕɶ$
&
F
Æ8„8dÈ^„8a$
$„ÐdÈ^„Ða$$
&
F
Æ8dÈa$$
&
F
Æ8dÈa$
$„hdÈ^„ha$Š—0˜2˜d˜f˜²˜V™¸™º™,š.š8šÚšn›>œ’œÂœ€ìàààààààààѶ££”$
&
F


Æ dÈa$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$
$„ dÈ^„ a$$
&
F
Æ dÈa$$
&
F
Æ8dÈa$
$„ÐdÈ^„Ða$$
&
F
Æ8„8dÈ^„8a$€ž|ž~ž žÔ &£J¥€¥Œ¥Ä¥Æ¥ô¥’¦Î¦ððäѾ¾¾«ä䟐$
&
F

Æ dÈa$$
&
F
Æ8dÈa$
$„„dÈ^„„a$$
&
F


Æ „ dÈ^„ a$$
&
F


Æ „ dÈ^„ a$$
&
F


Æ „ dÈ^„ a$
$„ dÈ^„ a$$
&
F


Æ dÈa$ Φ’§Ú§J¨t¨©r©ªTª4«v¬h­­’­L®’®”®œ®ž®Ê®ððððððððááááÕÕÕÕƺ«$
&
F
Æ dÈa$
$„ÐdÈ^„Ða$$
&
F
Æ8dÈa$
$„8dÈ^„8a$$
&
F

Æ dÈa$$
&
F

Æ dÈa$Ê®.¯‚¯°8°|°Ç°Ø°±Ø²Z³ê³D´¸´”µ µ¶î·ð·êêêê×××ÄÄÄı±±©£££dÈ7$ $dÈa$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$$
&
F
Æ „ dÈ^„ a$ $
&
F
Æ T„ dÈ^„ a$ð·L¸N¸°¸Ä¸Œ¹Ž¹Æ¹ºº>º@ºšºœº¬º@»T»‚»„»°»ì»*¼>¼†¼ì¼î¼0½|½ô½ö½ùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$ö½(¾j¾~¾˜¾š¾ø¾¿,¿@¿‚¿„¿¶¿ö¿"À6À~ÀâÀäÀÁDÁtÁ¾Á ¢ÂÊÂRÃTìÃðÃùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$ðÃòÃ&Ä(ÄÀÄZżžłƨÆ.Ç~ǀÇÀÇÂÇÔÇȘÈêÈìÈÉfÉÐÉ&Ê(ÊjÊ¬Ê Ë"Ë^ËùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$^ËÂËæËÌ|ÌÌÌ0͎͌ÍÀÍ-Î5ÎBÎrÎsÎtΌθÎåÎ3Ï4ϕϖϹÏËÏ´ÐðÐòÐlѤÑùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$¤ÑÖÑØÑJÒÊÒfÓ ÔhÔՂÕ:ÖêÖìÖ0×Ü×ø׉ةØÌØÍØÙ[ٖÙfÚÀÚ Ü†Ü”ÜÝ¢ÝùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$¢Ý
Þ

ތ޾Þ<ß†ß à¼àÜà`áÈá_â`âˆâ­â ãähåææ<æŠæŒæçjçÌç
è2èFèùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùdÈ7$Fèaèbèhèuèvè¯èÞè é
éÄê^ë`ë¸ëºëöìxíÒíÔíîrîtîÂîïXï¢ïþïf"Â"ùññùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùùù $dÈa$dÈ7$4.csontrendszer,izomrendzseri szövQdmények->magyar
5.balesetbQl,mérgezésbQl,erQszakból->romáknál
5.fertQzések,élQsdiek->magyar
6.keringési rendszer betegségei->romáknál
6.balesetbQl,mérgezésbQl...->magyar
7.csont,izom,kötQszövet->romáknál
7.nem ismert ok->magyar
8.bQr és bQrbetegségek szövQdményei->ugyanaz
9.idegrendszeri betegségek->ugyanaz
10.hugy és érrendszeri->roma
10.elmezavar->magyar
11.elmezavar->roma
11.hugy és érrendszeri->magyar
12.anyagcsere rendellenesség->ugyanaz
13.terhesség szülés szövQdmény->roma
13.daganatos megbeteg.->magyar
14.vérrel kapcsolatos-érrendszeri->ugyanaz
15.daganatos->roma

Mi az oka?
-iskolázotsági ,higiénés körülményelhez kötQdQ,lakókörülmények
-ugyanaúgy szegregált területek->ez sem segít az egészségügyön
-nagy a romák körében a perinatális halálozás->dupla akkora mint a nem romák körében

ok:
-szülészeti kórelQzmény:abortusz,koraszülés

-3* gyakoribb a koraszülések száma a romáknál
-élQsködQk->fertQzések_>hepatitis A és B
-vérhas->szegényes rossz táplálkozás
-Hepatitis B_>75%roma
-rühesség,tetvesség
-szenvedélybetegségek:alkohol,dohányzás

-a 2000-es évektQl a drog is megjelenik
-19 éves korig szipuzás
-19 éves kor felett a heroin,kokain
-20%-kal több a drogos köztük

Egészségmagatartás:

-különbözik a nem romákétól
-csak a kibírhatatlan fájdalom és a láz jelent betegséget száámukra
-az egészségügyi dolgozók diszkriminatv gondolkodásúak->sok konfliktushelyzet
-nem mennek el a prevencióra
-háziorvosokkal kifejezetten kooperatív viszony

Környezetszennyezés és munkahelyi ártalmak:
-amiatt is gyakoriak a megbetegedések->zajártalom,veszélyes anyagokkal dolgoznak
-egyéb okok:
-társadalmi kohézió gyengülése
-bizalom hiány

A romák vallásossága:

-olyan , hogy Qsi hit,egységes hiedelemrendszer nem létezik
-halottakhoz kötQdQ hiedelmek és a születéshez kötQdQ hiedelmek azonban jelen vannak
-egyfajta szituatív vallásosság van
-amyelik faluban tarózkodtak annak a vezetQ vallásást mondták magukénak
-magas az evangélikusok aránya köztük
-a történeti egyházak nehezen fogadták be a roma közösségeket
-a rendszerváltás után csatlakoznak a kisegyházakhoz és szektákhoz pont emiatt

-2 egyházban jelentQsek
-szabadkeresztény
-pünkösdista

04.21.

Vallás:
határhelyzeten vannak a romák
-mindig a környezet vallását gyakorolják
-a vallásosság sajátos mutatói a romáknál
-kb. 100.00 református roma->ennek ellenére a lakásuk tele van képekkel
-világvallások között az iszlám népszerqbb->a vándorlás útvonalából fakadóan.A saját szemükön keresztül ábrázolják pl: Allahot,Istent,Máriát

-jellegzetes a Mária -kultusz:Qk Jézushoz imádkoznak,hogy járjon közben Máriánál
ok:
-a roma kultúrában a nQ szerepe a fontosabb
-hitükben keverednek a különbözQ vallásos elemek
-a halottakhoz kapcsolóódó hiedelmek+ átok->ezek minden roma kultúrában jelen vannak
-az egyházak a romák ellen voltak
-1980-tól a vallási mozgalmak felértékelQdtek
- eza romákra is erQteljesen hat:

-pünkösdisták
-szabad keresztények
-Jehova Tanúi

Miért népszerqek?
-nincs kötött liturgiai rend

Politika:

-a magyar nemzetiségi jogrendszer:

elv: mind a szabad indentitásválasztás, mind az etnikai jogok jelen vannak
-DE a politika preferenciarendszert alakít ki

Kisebbségi Törvény:

-nemzetalakotó kisebbségként kezeli a romákat

1945 elQtt:
-az összes kisebbséggel kapcsolatban nyílt agresszió
-akár hatáskörüket is átlépve csendQrök,fQszolgabíró
-üldözés,erQszakos fellépés

Az állam célja:
-a kóborló népcsoportok életkörülményeinek felszámolása
-hagyományos mesterségek miatt nem tundak integrálódni a társadalmoba
-Havas Gábor: szerint ez nem így van,sQt ezekkel integrálódhatnak csak igazán
-ekkor voltak a Habsburg cigányrendeletek

1945 után:
-bérmunkás létre kényszírtés,erQszakos letelepítés

1956-
-javaslat a cigánykérdésre
-a vándor életmód miatt problémásak,ezt meg kell szüntetni

1957-a válasz
-"fekete személyiigazolvány"-> kóbor cigányoknak kellett használni,ahová megérkeznek be kell pecsételni->ez 3 évig él
-általános földosztásból kimaradnak
-kimaradnak a TSZ -bQl
-a középgazdaság lehetetéenné tette a vándoripar továbblépését
-cigány szárm. személy nem kaphat iparengedélyt
-a hagyományos cigány foglalkozások kriminalizálódnak_>illegálisan folnyak tovább
-a szocialista nagyiparba való bekerülés magában biztosítja az integrációt

Judith Okeley: ez a szocilaista intézkedés csoportonként definiálható
-ha nincs ennyi eltérQ foglalkozás akkor sikeresen lehetne integrálni Qket

Michael Stewart:

-a cigányok Mo-n képesek egy marginális identitásban létezni-->a cigány társadalom elkerülQ a munkától és így tudják fenntartani a kívülállóságukat.

60-as évek:
-erQszak helyett támogatott assszimilációs politika
-itt mint társadalmi probléma jelentkezik a cigányügy

1961-MSZMP-KPB

-a cigányság kérdése szociális kérdés
-lakásépítések,telepek felszámolása,iskoáztatás,CS" -s lakások

Teljes csQd és kudarc:

Miért?

.a romák semmit nem tesznek helyzetük javításáért
-roma nyelvq újságok-szervezetek jönnek létre
-a rendszerváltás a szegregáció területeit teremti meg->sok pénz ment el roma programokra->10.milliárd.de semmi hozadéka nem volt ->miért?
-a progaramok és az állami politika is felelQs ezért

1.Ciklus:Antall kormány
- a támogatások összege és források összege párhuzamosan nQ,de nem egyenlQ mértékben
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány
Emberi jogi és Kisebbségi Alapítvány->Qk adnak pénzt Qk a források

-csak "ernyQ" szervezeteket támogathatnak
"ernyQ szervezet: lobbizik a kisebbségekért->Qk fogják össze a sok kisebbséget
-roma ernyQ szervezet ekkor nincs!!

-100 milliós keretösszeg a kisebbségekre
Horváth Aladár ezt 200 millióra növeli->"kisírja" ebbQl 86 millió a romákra
- a többi pénz a mo-i németeknek jutott
-.a Roma Parlament próbál ernyQszervezetként mqködni
-a Roma parlament kritikus volt a kormánnyal szemben->kegyvesztett lett és akormány osztotta a péénzt ezután
-Lungo-Drom->FARkas Flórián->Qk kapják meg az összes pénzt->semmilyen erQs politikai erQvé nem tud válni

1993_ A források megosztásának az éve
-1 milliárd mo-i kisebbségekre+ kisebbségi okatatási normatíva
-szoc. földprogramok
-közfoglalkoztatás

1994. hatályba lép a kisebbségi törvény
-civik szervezet kezébQl kiveszi a forráselosztást
-nem alakulhat ki kulturális autonómia->megszqnik a létük értelme

Megalakulnak a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok

2.ciklus: elsQ szoc.lib. kormány
-források bQvülése
-a roma ügy ismét szociális kérdés lesz
-létrejön a MACIKA
- az országos Cigány Önkormányzattól elveszik a forráselosztás jogát és átadják pl: a MACIKÁNAK.
-kidolgozásra kerül az elsQ átogó roma-program
-PHARE-programok bejövetele
-hátrányos helyzetqeket támogatnak->a cigány szó összekapcsolódik a szegény,munkanélkülivel
-tolrancia programok
-innovatív programok a PHARE -programok->új programoktat támogat miközben vannak jól bevált programok
--az amerikai alapítványok kivonulnak

3.ciklus:nemzeti konz. 2.

-a roma ügy elaprózódik
-kb. 5 milliárd Ft kisebbségeknek,de ez csak kevés a romáknak
-a kormány kezdi a roma ügyet az OCÖ-nem utalni,de törvényileg erre nincs jogosultsága

4.ciklus: szoclib 2.

-romareferensi hálózat
-Romaügyi Államtitkárság
-nQ a támogatási keret
-csökken az OCÖ szerepe

Cigány Kisebbségi Önkormányzat:reprezentatív felmérés (2003)
-4 fQvárosi kerület van a felmérésben és 125 képviselQ

Következtetés:
125 fQnek az egy ötöde nQ csupán
30-50 év körüliek
11%-30 év alatti ebbQl
90% nincs 8 osztálya
6% középfokú végzettség
-egy sincs aki diplomás lenne-pályázati qrlapok kitöltéséhez szükséges
-27% uk ingyen látja el a feladatát
60%-10.000 Ft-ért
-a helyi önk-tól kap fizetést
-6 testületi ülés van

Infrastuktúra:
nem saját irodák:65%->10m2
20%-ban van fénymásoló
16%-telefon
11%-számítógép
4%-internet

05.05.
A Roma Integráció Évtizede Program
A Roma Integráció Évtizede Program célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági helyzetének javulását, egyben hozzájáruljon romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához.
Az egyes országokban 2004. év végéig kerültek véglegesítésre azok a Nemzeti Cselekvési Tervek, amelyek a program folyamán, a 2005-2015 közötti idQszakra meghatározzák a legfontosabb célokat és feladatokat.
A Roma Integráció Évtizede Program prioritási területei:
" Oktatás
" Foglalkoztatás
" Lakhatás
" Egészségügy

A négy prioritási területen átívelQ általános célterületek:
" az egyenlQ bánásmód érvényesítése (antidiszkrimináció)
" a nemek közötti esélyegyenlQség elQmozdítása
" monitoring

Kormányzati, politikai törekvések
Az elmúlt másfél évtized történéseit két nagy szakaszra bonthatjuk: 1990-tQl 1995-ig az egész jogszabályi és intézményi háttér újragondolása, jogszabályalkotás útján történQ át- és kialakítása volt napirenden. 1995-tQl pedig megjelentek az elsQ olyan kormányzati programok, amelyek a cigányság helyzetének jobbítása érdekében születtek.
Jogalkotás
Az 1993. évi LXXVII. törvény, fontos lépés volt, mivel a cigányságot elQször ismerték el hazánkban jogilag is kisebbségnek.
A cigányság esetében rendkívüli fontosságú jogszabály lett állampolgári jogok országgyqlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény. A kisebbségi ombudsman alkotmányban is megfogalmazott feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
Az 1121/1995. (XII.7.) kormányhatározat a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány létrehozásáról intézkedik, amelynek céljaként az esélyegyenlQtlenségek csökkentését nevezi meg.
Említésre méltó az évek óta hiányolt és az Európai Unió által is elvárt antidiszkriminációs törvény, a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlQ bánásmódról és az esélyegyenlQség elQmozdításáról címmel.
Középtávú intézkedéscsomagok
Cigányügyi Koordinációs Tanács létrehozásáról
cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó
a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására
Jogi környezet
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlQ bánásmódról és az esélyegyenlQség elQmozdításáról
Az egyenlQ bánásmód követelménye különös hangsúllyal kell, hogy megjelenjen az alábbi területeken:
" Foglalkoztatás
" Szociális biztonság és egészségügy
" Lakhatás
" Oktatás és képzés
" Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele
EgyenlQ Bánásmód Hatóság
2005. február elsejével megkezdte munkáját a 2003-ban elfogadott egyenlQ bánásmódról szóló törvény által létrehozott EgyenlQ Bánásmód Hatóság. A hatóság az egyenlQ bánásmód követelményének megsértése miatt a sértett kérelmére vagy hivatalból indíthat eljárást.

Nemzeti Cselevési Terv a Társadalmi Összetartozásért
A Nemzeti Cselekvési Terv az összetartó-szolidáris társadalom erQsítését szolgálja.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv
A Nemzeti Foglalkoztatáspolitikai Akcióterv a Kormány foglalkoztatáspolitikai céljait és intézkedéseit foglalja össze az Európai foglalkoztatási stratégiában meg-határozott célok mentén.
A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv külön fejezetben tárgyalja a hátrányos helyzetben lévQ emberek munkaerQ-piaci integrációját, különös tekintettel a romákat, érintQ intézkedéseket.
A társadalmi kohézió erQsítése  horizontális prioritások
A közvélemény formálása
a) A média szerepe az elQítéletek csökkentésében és a reális cigányság kép kialakításában
b) A roma mqvészek, értelmiségiek értékteremtése
c) Párbeszéd és együttmqködés az elQítéletek csökkentése érdekében
d) A mindennapi életben elQforduló diszkrimináció csökkentése, megelQzése
e) Az egyházak szerepének növelése

A romák közéleti szerepvállalásának erQsítése
a) A cigány kisebbségi önkormányzatok továbbfejlesztése
b) A roma önkormányzati képviselQk képzése
c) A roma érdekképviseleti szervek bevonása a regionális fejlesztési központok munkájába, valamint a kistérségi, helyi programok megvalósításába
d) Partneri viszony a cigányság képviselQivel a kormányzati roma politika kialakításában és megvalósításában
e) A roma érdekképviseleti szervek európai integrációs folyamatban betöltendQ szerepének növelése

A Roma Integráció Évtizede Program munkaszervezete
Nemzetközi Irányító Bizottság
A Nemzetközi Irányító Bizottság (NIB) az Évtized legfelsQbb konzultatív, tervezési és döntéshozó irányító testülete. A NIB koordinálja az Évtized Program elQkészítését, amelybe beletartozik: (a) prioritási területek kiválasztása; (b) az Évtized Cselekvési Tervek kidolgozásának elQ-segítése minden országban; (c) monitoring módszerek és eszközök egyeztetése és alkalmazásuk rendjének kialakítása az Évtized célkitqzéseire és indikátoraira; (d) a programban történQ nemzetközi közremqködés koordinációja.

Országos Munkacsoportok
A munkacsoportok koncentráltan tevékenykednek (a) Évtized Program Cselekvési Terveinek sajátosan az adott országra történQ kidolgozásán, ideértve az ország- specifikus célkitqzéseket és indikátorokat

Évtized Program Titkársága
A Titkárság fQ feladatai közé tartozik a NIB munkájának segítése, amelybe (a) az ülések megszervezése; (b) az országok közötti információ terjesztése (c) akciók kezdeményezése a közhasznú/közérdekq információk terjesztésére tartozik.

Az Évtized Program nem egy új intézmény vagy bürokratikus szervezet, és nem is egy új pénz-ügyi alap, hanem nyolc miniszterelnök politikai kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy csökkentik, illetve megszüntetik a romák és nem romák közötti társadalmi szakadékot.


A Roma Integráció Évtizede Program finanszírozása
A Roma Integráció Évtizede Program során kidolgozott Cselekvési Tervek megvalósítása a résztvevQ országok feladata és felelQssége. A Cselekvési Tervekben szereplQ feladatok pénzügyi hátterét az éves központi költségvetésbQl kell megteremteni, minden évben a költségvetési tárgyalások folyamán kiemelt figyelmet kell szentelni a romák társadalmi integrációját elQsegítQ, felgyorsító Roma Integráció Évtizede Program feladatainak.
A már az EU-hoz csatlakozott országok esetében a nemzeti költségvetéshez hozzáadódik a közösségi finanszírozás is, elsQsorban a Strukturális Alapokon keresztül.
A Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Cselekvési Terv

Általános, átfogó célok:
" Az egyenlQ bánásmód érvényesítése, az elQítéletek csökkentése
" Az oktatás minQségének javítása, az oktatási szegregáció csökkentése, megszüntetése
" A képzési lehetQség kiterjesztése, a foglalkoztatási helyzet javítása
" Roma munkavállalók munkaerQpiacon történQ megjelenésének elQsegítése
" Az egészségi állapot, életminQség javítása, a szociális biztonság erQsítése
" A lakhatási feltételek, életkörülmények javításának elQsegítése
A Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Terve hosszú távon fogalmaz meg célokat és feladatokat, amelyek elQsegítik, illetve felgyorsítják a romák társadalmi integrációjának folyamatát.

Az oktatás területére vonatkozó feladatok
Cél:
Az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció, (az összes szegregált iskolai osztály és iskola megszüntetése), a romák képzettségi szintjének emelése.
Célfeladatok:
1. EgyenlQ színvonalú oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a roma gyermekek számára a közoktatásban.

2. Minden hátrányos helyzetq gyermek számára az óvodáztatás lehetQségének megteremtése; férQhelyek bQvítése, a hátrányos helyzetq gyerekek kötelezQ felvétele az óvodákba, az ingyenes étkezés biztosítása a rászorulóknak.

3. Az indokolatlanul fogyatékosnak minQsített gyerekek felkutatása és visszahelyezése az általános tantervq osztályokba.

4. A magántanulóvá nyilvánítás ne lehessen a szegregáció eszköze. A feltételrendszer pontosítása, adott esetben szigorítása.
5. Antidiszkriminációs elemek kialakítása és továbbfejlesztése a közoktatásban.

6. A hátrányos helyzetq gyerekek iskolai sikerességét segítQ iskolán kívüli alternatív módszerek elterjesztése.
A hatodik célfeladat eléréséhez szükséges intézkedés:
Tanoda program

7. Az érettségit adó középiskolába való bejutás minél magasabb arányban való biztosítása.
Útravaló Ösztöndíj-program
Az Út a középiskolába program célja a hátrányos helyzetq és halmozottan hátrányos helyzetq tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra.
Az Út az érettségihez program az érettségit adó középiskolában tanuló hátrányos helyzetq és halmozottan hátrányos helyzetq tanulóknak nyújt támogatást tanulmányaik során a közép-iskola sikeres befejezése céljából.
Az Út a szakmához program célja szakiskolában vagy szakközépiskolában tanuló hátrányos helyzetq és halmozottan hátrányos helyzetq diákok hiányszakmákra való beiskolázásának elQsegítése.
Mindhárom programban a diák mentor tanárt választ, akinek feladata a tanuló segítése tanulmányai során. A mentor és a diák ösztöndíjban részesül.
Az Út a tudományhoz program a természettudományok, a mqszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklQdést mutató diákokat támogatja.
8. KiegyenlítQ (régebbi terminológia szerint pozitív diszkriminációs) intézkedések bevezetése és továbbfejlesztése a felsQoktatásban a halmozottan hátrányos helyzetq tanulók bejutásának és bennmaradásának biztosítása érdekében.
Mutatók:
" A szegregált oktatásban résztvevQ gyerekek száma.
" A jelenleg  férQhely miatt óvodába nem járó gyerekek száma.
" Az indokolatlanul fogyatékossá minQsített gyerekek száma az eltérQ tantervq osztályokban, sikeres reintegrációjuk az általános tantervq iskolákba.
" A magántanulók száma.
" Az oktatás területén történQ diszkriminációs esetek száma, ezek feltárásának, jogorvoslatának száma.
" Az iskolarendszerbQl kimaradó diákok száma.
" Tanoda típusú programot folytató intézmények és az ott szolgáltatásokat igénybe vevQ diákok száma.
" Az iskolarendszerbQl kimaradó diákok száma, az érettségit adó iskolába járó és ott érett-ségit szerzQ diákok száma összlétszám, és arány tekintetében is
" A felsQoktatásban résztvevQ hátrányos helyzetq gyerekek száma.

A foglalkoztatás területére vonatkozó feladatok
Cél:
A romák munkaerQpiaci integrációjának elQsegítése képzéssel, átképzéssel, ill. foglalkoztatottsági szintjük emelése.
Célfeladatok:
1. Foglalkoztatást elQsegítQ komplex/célzott programokat kell megvalósítani a romák foglalkozatási helyzetének javítása érdekében, együttmqködve a cigány kisebbségi önkormányzat-okkal és más társadalmi szervezetekkel.

2. Roma alkalmazottak foglalkoztatásának elQsegítése a megyei munkaügyi központokban.

3. Félévente értékelni kell a tartósan munkanélküliek, különös tekintettel a romák foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében tett intézkedéseket.

4. Modellértékq kísérleti programok tapasztalatait felhasználva olyan képzési, foglalkoztatási programokat kell indítani, amelyek során a résztvevQk képzés és gyakorlatszerzQ foglalkoztatás keretében szerzik meg a szakmai végzettséget.

5. Fel kell tárni azokat a tényezQket, amelyek segítik, illetve akadályozzák a közmunka és a közhasznú munkaprogramokban résztvevQk elsQdleges munkaerQpiacra jutását.

6. Hatékony intézkedéseket kell bevezetni a munkaadók, roma munkavállalókat is érintQ, illegális foglalkoztatói gyakorlatával szemben.

7. Évente felül kell vizsgálni, hogy a tartósan munkanélkülieknek szervezett munkaerQpiaci képzési programokat befejezQk körében milyen mértékq a munkaerQpiacon elhelyezkedettek aránya.
Mutatók:
" A tartós munkanélküliek, pályakezdQ munkanélküliek száma, lehetQség szerint a roma munkanélküliek becslésen alapuló számának feltüntetésével (megyei munkaügyi köz-pontok becsült adatai alapján).
" Képzettségi, szakképzettségi szint a roma munkavállalók körében (munkaerQ-piaci képzésben, felnQttképzésben résztvevQk becsült száma).
" A közmunka világából a nyílt munkaerQpiacra bekerülQ roma foglalkoztatottak becsült száma.

A lakhatás területére vonatkozó feladatok
Cél:
A roma telepeken, telepszerq lakókörnyezetben lakók széleskörq társadalmi integrációja
Célfeladatok:
1. A roma telepeken, telepszerq lakókörnyezetben élQk lakhatási és szociális integrációja fel-gyorsító program kidolgozása, megvalósítása.
A roma telepeken élQk lakhatási és szociális integrációs modellprogramja
Programelemek:
1. Szociális segítségnyújtás
2. Foglalkoztatás
3. Egészségügyi ellátások igénybevételének javítása
4. Oktatási integráció
5. Közösségfejlesztés

2. A romák által sqrqn lakott térségek infrastrukturális fejlesztése  az EU Strukturális Alapok, és a II. Európa Terv projektjeinek komplex szemléletq kialakítása.

Mutatók:
" A roma telepeken, telepszerq lakókörnyezetben élQk száma.
" A roma telepek, telepszerq lakókörnyezetek száma.
" A vezetékes ivóvízszolgáltatás, csatornahálózat, egyéb közmqvek és az úthálózat fejlesztésének mértéke a romák által sqrqn lakott településeken, településrészeken.
" A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mértéke a roma telepeken, telepszerq lakókörnyezetben élQk körében.


Az egészségügy területére vonatkozó feladatok
Cél:
A romák egészségügyi állapotának javulása (2013-ra a születéskor várható élettartam növelése), az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítása.
Célfeladatok:
1. Az egészségügyi és szociális ellátásban a szabad kapacitások (betöltetlen állások) kihasználása érdekében ösztönzQ rendszer kialakítása a romák által sqrqn lakott területeken.

2. ElQ kell segíteni a romák megjelenését az egészségügyi szqrQvizsgálatokon.

3. A roma szakemberek számának emelése nQvér, védQnQ, ápoló, orvos, szociális munkás szakmákban, oktatási ösztönzQ programokkal, ösztöndíjakkal.

4. ErQsíteni kell a helyi szintq együttmqködést és kapcsolatot a roma lakosság és az ellátó rendszer között, harcolni kell a diszkrimináció közvetlen és közvetett formáival szemben.

5. Fejleszteni kell a roma ügyfelek tudását és informáltsági szintjét az Qket megilletQ emberi jogokról és az igénybe vehetQ szolgáltatásokról.

6. Olyan helyi szintq egészségmegQrzQ tervek kidolgozását kell elQsegíteni, amelyek az adott roma közösség szükségleteit veszik figyelembe.

Mutatók:
" Orvosok, védQnQk, ápolónQk, szociális munkások száma a romák által sqrqn lakott területeken.
" Regisztráltan orvosi ellátásban részesült esetek száma a roma lakosság körében.
" Az egészségügyi szqrQvizsgálatok száma a romák által sqrqn lakott területeken.
" Az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevQ roma kliensek száma, a roma kliensek elégedettségi szintje a szolgáltatások tekintetében.
" Negatív diszkriminációra vonatkozó jelentett esetek alapján - a roma ügyfelek elégedettségi szintje.
" A roma származású orvosok, védQnQk, ápolónQk, szociális munkások száma.

Programokon átívelQ célterületek
A jogegyenlQség érvényesítése
Cél:
A romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése, a jogérvényesítés során érvényesülQ esélyegyenlQség elQsegítése.
Célfeladatok:
1. A roma származás miatti diszkriminációs esetek feltárása, jogi segítség nyújtása (tanácsadás, peres képviselet) az Igazságügyi Minisztérium Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózata (továbbiakban: Hálózat) útján. A megtett intézkedések különbözQ fórumokon történQ ismertetése, a társadalmi tudat formálása céljából.
Az Igazságügyi minisztérium 2001 októberében - az Országos Cigány Önkormányzat és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal együttmqködésével - Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot hozott létre, melyet azóta is eredményesen mqködtet; a munkába 2002-ben be-kapcsolódott a roma ügyekért felelQs politikai államtitkár, 2004-ben pedig az esélyegyenlQségi miniszter is.
A Hálózat olyan jogsegélyszolgálat, amely kifejezetten azokra az ügyekre terjed ki, ahol az ügy-felet cigány származása miatt érte jogsérelem.
Statisztikai adatok:
A 2001. október 15. (indulás) és 2005. február 28. közötti idQszakban a Hálózatban dolgozó ügyvédekhez 4140 ügy érkezett, amelybQl 270 volt diszkriminációs jellegq (ezek fQleg lakhatással, oktatással, rendQri túlkapással, személyiségi jog megsértésével, végrehajtással voltak kapcsolatosak).

2. Az Igazságügyi Minisztérium  a Hálózat mqködtetésében közremqködQ szervekkel együtt  évente szakmai fórumot szervez a megkülönböztetések ellen fellépQ emberjogi szervezetek számára.

3. Az Igazságügyi Minisztérium  a Hálózat mqködtetésében közremqködQ szervekkel együtt  évente értékelje a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat továbbfejlesztésének szükségességét.

Mutatók:
" A Hálózati tevékenység révén a feltárt diszkriminációs jogesetek számának emelkedése.
" A társadalmi befogadás és tolerancia szintjének emelkedése.


Roma nQk társadalmi esélyeinek növelése
Cél:
A roma nQk esélyeinek növelése, a társadalomban betölthetQ szerepeikhez a lehetQségek megteremtése.
Célfeladatok:
1. A roma nQk képzettségi szintjének növelésére irányuló oktatást segítQ programok kialakítása, fQként szociális, egészségügyi, oktatási területeket érintQ szakmák megszerzésének elQsegítése (pl. speciális ösztöndíj alap létrehozása, térítésmentes elQkészítQk, egyéb ki-egészítQ juttatások az oktatási rendszer ezen területeinek stb.).
2. A roma lányok felsQoktatási rendszerben történQ továbbtanulási esélyeinek növelése, az ösztöndíj rendszer továbbfejlesztése által (pl. elkülönített pénzalap létrehozása).
3. A roma nQk foglalkoztatottsági arányának növelése a pozitív diszkrimináció gyakorlatának alkalmazása, illetve speciális munkáltatói támogatási rendszer, valamint piacképes képzési programok által.
4. A roma nQk helyi szociális, család és egészségügyi ellátórendszerekbe foglalkoztatottként történQ bevonása.
5. A nQk egészségügyi állapotának javítására és prevencióra irányuló minQségi szolgáltatásokhoz a roma nQk hozzáférésének biztosítása.
6. A helyi szociális, család-, és egészségügyi ellátórendszerek és a roma nQk együttmqködését, hatékonyabb kommunikációját segítQ programok, kezdeményezések támogatási rend-szerének kidolgozása.
7. A roma nQk közéleti szerepvállalásának tudatos segítése az esélyegyenlQségük elérése és a roma társadalom integrációs folyamatainak hatékony megvalósulása érdekében. Honoráló, patronáló szervezetek, a nQk esélyegyenlQségéért dolgozó hálózatok tevékenységének támogatásával képzési programok szervezése.

Mutatók:
" A roma nQk esélyeinek javítása érdekében indított programok, kezdeményezések és intézkedések megvalósítására költött pénzösszegek aránya a teljes akcióterv megvalósításához felhasznált pénzekhez viszonyítva (ún. gender budgeting).
" A középiskolát elvégzQ roma nQk arányának növekedése.
" A felsQoktatásban tanuló roma nQk arányának növekedése.
" A roma nQk foglalkoztatottsági arányának növekedése.
" A segítQ szakmákon belül azaz, a szociális, család-, és egészségügyi ellátórendszerben, intézményhálózatokban nQ a képzett és foglalkoztatott roma nQk száma.
" Az egészségügyi szqréseken megjelent roma nQk arányának növekedése, a megbetegedések kiszqrési hatékonyságának javulása.
" A közéletben szerepet vállaló roma nQk arányának növekedése, képviseleti, döntéshozatali testületekben számuk növekedése.
A kormányzati roma programok monitoring rendszere
Monitoring tevékenység modellje:
BelsQ monitoring  kormányzati roma programok:
" egyeztetés a szaktárcákkal  tervezés, utókövetés
" hatékonyság vizsgálat
" romák elérése
A belsQ monitoring elemei
" egységes szempontrendszerben történQ tervezés támogatása  folyamatos konzultáció keretében
" részvétel a tárcaközi koordinációban
" szakmai tanácsadás és kooperáció
" egységes szakmai beszámolórendszer mqködtetése
" egységes pénzügyi beszámolórendszer mqködtetése
" egységes értékelQ rendszer mqködtetése
" indikátor adatbázis kialakítása és folyamatos frissítése
" a belsQ és külsQ monitoring által szolgáltatott információ visszacsatolása


KülsQ monitoring  társadalmi folyamatok utókövetése:
" független kutatóintézetek által
" rendszeres idQközönként felvett, nagymintás, reprezentatív vizsgálatok révén
A külsQ monitoring elemei:
" konkrét programok hatásának vizsgálata
" a romák társadalmi integrációjában bekövetkezett objektív és szubjektív változások mérésére











 PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

4.előadás 5. gyakorlat 7. adóellenőrzés ágazati alkotmánytörténet architektúra biotermék cementálás dendrológia diffúzió dns gazd.töri tétel6 géptan germánok gyökerek hallás hőtan kémia kivágó lyukasztó szerszám tervezése kivitel konzultáció kosztolányi kőzet lemez lophotrochozoa magyar premodern méretezés mikroökonómia motefo műanyag neveléstörténet okj órai dia öko 1 öko1 pénzügy polgár politikai szociológia pr elmélet stat1 számvitel természet földrajz tolsztoj védelem vizes éh. kez. vizsga vizuális antropológia alapfogalmai white zh