magismeret

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiNövénytermesztés I.magismeret

BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
9. VALORIGRÁFOS VIZSGÁLAT
Reológiai vizsgálati módszer
" A liszt vízfelvevQ képességének meghatározása:
30 °C-orv 50 g liszthez adni a vizet az 500-as konzisztenciavonal eléréséig.
" Mérés. Víz 18-22 sec alatt a liszthez, maj d 15 percig dagasztás és mérés.
" Diagramm (valorigram) kiértékelése.
A valorigram értékei:
A a tészta konzisztenciáj a
B a tészta kialakulásának ideje C a tészta stabilitása
D a tészta rugalmassága és nyúlóssága E a tészta ellágyulása
A sütQipari értékszámokhoz tartozó minQséi csoportok
terület cm2 értékszám minQségi
cso ort
0-1,4 85-100 A-1
1,5-5,5 70-85 A-2
5,6-12,1 55-70 B-1
12,2-17,6 45-55 B-2
17,7-27,4 30-45 C-1
27,5-50,0 J 0-30 ~ C-2
A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
10. HAGBERG-FÉLE ESÉSSZÁM
A búza egyik legfontosabb enzimje az amiláz, amely a keményítQ lebontásában vesz részt. Mennyisége csírázáskor megnövekszik. A csírázásnak indult búzából készült lisztbQl nem készíthetQ megfelelQ belezetQ kenyér, mert a tészta elfolyósodik, a kenyér lapos lesz.
A liszt amilolites állapotának vizsgálatát torziós vagy merülési viszkoziméterrel mérhetjük.
A Hagberg-féle esésszám a merülési viszkoziméterrel a víz-liszt szuszpenzióban mért merülési idQ másodpercekben.
Javító Malmi I. II. III.
A (B1) (B2) (Euro) Értékei legalább
A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
10.1. A lisztek csoportosítása esésszám (sec) alapján
MinQségi Esésszám tartornán Az Qrlemény értékelése

csoport búzaliszt rozsliszt
enzimszegény, önmagában
feldolgozva morzsalékos
I. >400 >200 bélszerkezetq, gyorsan
öregedQ belq termék süthetQ
belQle
II. 300-400 150-200 sütQipari célra megfelelQ
sütQipari célra csökkent
III. 200-300 100-150 értékq, csak erQteljes
savanyítással lehet
feldolgozni
IV. <200 I <100 sütQipari célra alkalmatlan

A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
Részletes minQségi követelmények
MinQségi jellemzQk A közönsé es búza A
Javí- Malmi búza durumbúza
tó I. II. III. I. II.
búza
MinQsé i követelmén ek
Hektolitertömeg, legalább, kg/100 I 78 76 72 78 75
Nedvességtartalom, legfeljebb, % (nn/m) 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5
Keveréktartalom, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,4 2,0 2,0 2,0
ezen belül:
káros keverék, legfeljebb,%(m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
könnyq keverék, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
Keveréktartalmon felül még megengedett
- törött szem, legfeljebb, %(m/m) 2,0 2,0 6,0 2,0 2,0
- csirázott szem, legfeljebb, %(m/m) 2,0 2,0 5,0 2,0 2,0
- rozs, legfeljebb, %(m/m) 2,0 2,0 3,0 - -
- csökkent értékq búzaszem, legfeljebb, 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0
%(m/m)
- elszínezQdött felületq szem, legfeljebb, - - - 3,0 8,0
%(I11/m)
- poloskaszúrt szem, legfeljebb, db % - 2 4 2 2
- közönséges búzaszem, legfeljebb, - - - 4,0 10
%(m/m)
Acélos búzaszem, legalább db % - - 60 30
SütQipari érték, legalább*, minQségi csop. A Bl Bz - - -
A nedves sikér mennyisége; legalább 34 30 28 26 32 30
(m/m)
A nedves sikér terülése, mm/óra 2-5 3-8 - 2-5 2-5
Esésszám, legalább, másodperc 300 250 230 220 300 250
Nyersfehérje-tartalom, legalább, % 12,5 12,5 12,0 11,5 12,5 12,0
Szedimentációs érték, Zeleny szerint, 35 30 20 20 - -
legalább; ml.
Sárpapigment-tartalom**, legalább, - - - 5,0 3,5
mg/kg
Állati kártevQk és maradványaik Nincs
megengedve
* Az A" minQségi csoport értékszám-tartományának alsó határa 70, a Bl
minQségi csoporté 55, a BZ minQségi csoporté 45.
** Szárazan a ra számítva.

A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
11. SÜTÉSPRÓBA
300 g liszt
+ liszt vízfelvevQ képessége alapján ivóvíz + 9 g élesztQ
+6g só Tészta (28 °C)
Tésztaérlelés (2 óra) (ezalatt 2X átgyúrás)
400 g tészta (gömbölyqre formálva)
A cipót 50 percig 31 °C -on termosztátban érleljük
260 °C-on 32 percig sütjük
Próbacipó érzékszervi vizsgálata: íz, szín, illat
Méréssel:
" alaki hányados (magasság : szélesség)
" térfogat
" bélszerkezet


A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
BÚZA MINPSÉGVIZSGÁLATI FOGALMAK
" :" Hektolitertömeg (kg/100 1): 100 liter búza kilogrammban kifej ezen tömege.
" :" A nedves sikér (%): A búzalisztbQl sóoldattal dagasztott és pihentetett tészta csapvízzel történt kimosása után visszamaradó fehérjék összessége.
" :" Sikérterülés (mm/ó): A sikér minQségére jellemzQ érték, amely a kimosott nedves sikérbQl formált golyó átmérQjének szobahQmérsékleten 1 óra alatt bekövetkezett növekedése, mm-ben kifejezve.
" :" Szedimentációs érték (ml): A búzából meghatározott feltételek mellett elQállított lisztbQl, tejsavas oldatban keletkezQ üledék milliliterben kifejezett térfogata.
" :" SütQipari érték (-): A búzaliszt farinográfos vagy valorigráfos diagramjából megállapított érték, amely a csapvízzel dagasztott 500-as konzisztenciájú tészta 15 perces vizsgálati idQ alatt mutatott stabilitását, illetve konzisztencia-változását mutatja. A változás mértékébQl meghatározott minQségi értékszám, ill. értékcsoport a sütQipari érték.
" :" Esésszám (sec): A búza alfa-amiláz aktivitásának mértékét jelzQ szám. A standard körülmények között darált/Qrölt búza töretének/lisztjének adott mennyiségébQl vízzel képzett szuszpenzió elcsirizesítése után a Hagberg- Perten-féle készülékkel mért ejtQelem-esési idQ, mp-ben kifejezve.
A BÚZA MINPSÉGI VIZSGÁLATAI
KÉRDÉSEK:
l . Milyen szempontokat kell figyelembe venni a búzaminQség értelmezésekor?
2. Élelmiszeripari alapanyagként milyen felhasználási
területei vannak?
3. Melyek a malomipari minQségi szempontok?
4. Mit ért a hl-tömeg fogalma alatt, hogy történik a meghatározása?
5. Milyen csoportokba sorolható a liszt felhasználás szerinti minQsége?
6. SütQipari minQség szempontjából melyek a legfontosabb mutatók?
7. Mi a a sikér fogalma?
8. Mit ért a vitális glutin fogalma alatt?
9. Tésztaipari minQség szempontjából melyek a legfontosabb mutatók?
10. Hogy történik a nedvessikér meghatározása? 11. Mire utal a sikér terülés?
12. Mi alapján történik a szedimentációs érték, Zeleny szám meghatározása?
13. Hogyan történik a búza acélosságának meghatározása? 14. Mire szolgál a valorigráfos vizsgálat?
15. SütQipari értékszámok meghatározása mi a lapján történik és ez milyen összefúggést mutat a minQségi csoportokba való besorolással?
16. Az esésszám meghatározásának mi az alapja, a kapott értékek hogyan értelmezhetQk?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
RÖVIDEN A NÖVÉNYRPL
A legrégebben termesztett gabonák egyike. KQkorszaki leletekben a búzával együtt megtalálható.
Keletkezési helye: - ElQ-Ázsia
Fontos és értékes gabonaféle, nagy alakgazdagsága miatt a legkülönbözQbb éghajlati országokban termesztik.
Termesztésének északi határa a 70.° szélességi fok, ahol még beérik.
Rövid tenyészideje miatt szubtrópusokon is termeszthetQ. (Arab országokban lovak abraka nem a zab, hanem az árpa.)
" Rövidnyarú É-i tájakon fontos kenyérgabona
" D-i melegebb országokban fQleg takarmánygabona.
" Mérsékelt meleg nyarú tájakon nagyobbrészt sörárpát termesztenek.
TermQterülete: 4. helyen áll a gabonafélék között. A világon 90-95 millió hektáron termesztik. Magyarországon a gabonafélék közül a 3. helyet foglalja el (kukorica és a búza után).

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET ÁRPA {Hordeum vulgare L.)
RENDSZERTANI BESOROLÁS A TERMESZTETT FAJ NEVE, CSOPORTOSÍTÁSA
.1. RENDSZERTANI BESOROLÁS " Osztály: Egyszikqek
" Rend: Pelyvások
" Család: Pázsitfqfélek
" Nemzetség: Hordeum nemzetségbe tartozik

.2. A TERMESZTETT FAJ NEVE, CSOPORTOSÍTÁSA
(Hordeum vulgare L.)
A kultúr árpákon kívül több vadárpa faj is ismeretes. Ezek fQként a törékeny kalászorsójuk révén különböznek a kultúrárpáktól.
A termesztett árpák legáltalánosabban - a vad kétsoros (H. spontaneum) és az Qsi többsoros (H. agriocrithon) árpákból vezethetQk le.
A fajok száma a nemzetségen belül 30-40 közötti.
Az árpa nemzetségbe tartozó fajok kromoszómaszáma n=7, n=14, n=21. A teraploid és hexaploid fajok kivétel nélkül aprószervq vad árpák maradtak.
A kultúrárpa szemtermése az ember szelekciós tevékenysége révén poliploidizáció nélkül is nagy, telt szemq. Ezért a termesztett árpák kromoszómaszám szerint a diploidok (n=7) közé sorolhatók.

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
.3. Az árpák rendszertani besorolásánál a következQ szempontokat veszik alapul:
1. Kalász szerkezetét
2. A kalász egy padkáján található megtermékenyült kelászkák számát. (két-vagy többsoros)
3. A kalászok tömöttségét
KÖRNICKE morfológiai rendszerének MANSFELD által módosított változata
I. Ionvar. Hexastichon Alef Többsoros árpák
II. Ionvar. Intermedium (köre.) Mans. Középárpa
III. Ionvar. Distichon Alef. Kétsoros árpák
IV. Ionvar. Deficiens (Stend.) Mans. Hiányos árpa
V. Ionvar. Labile (Schiem.) Mans. Labilis árpa
Több változata közül Magyarországon csak két változatnak van jelentQsége:
A. Többsoros árpák Hordeum vulgare L conv. polystichum
" Hordeum hexastichon - hatsoros árpa
" Hordeum terastichum - négyszögletq, vagy szabálytalan hatsoros árpa
B. Kétsoros árpák Hordeum vulgare L, conv. distichon
r
NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
TERMESZTÉSI ÉS HASZNÁLATI ÉRTÉKE
4.1. ELSPSORBAN
- Abraktakarmány (Qszi és tavaszi árpa)
- Söripari alapanyag (sörárpa)
.2. TOVÁBBÁ FELHASZNÁLHATÓ MÉG
Élelmezési célra (északi rövidnyarú országokban)
.~3 EGYÉB FELHASZNÁLÁSA
" Szalmája: - papírgyártásra
- takarmányozásra (tavaszi árpa) J
- állatok almozására
4.4. MILYEN FONTOSABB KÜLÖNBSÉGEK VAN-NAK A FÁJTAK KÖZÖTT A FELHASZNALASI CÉLOK ALAPJÁN?
-Az Qszi árpák elsQsorban takarmányozásra.
- Kétsoros tavaszi árpák fQleg söripari célra

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
5. FPBB ALAKTANI, BIOLÓGIAI JELLEMZPK
5.1. GYÖKÉRZET
" Pszi árpa: dús gyökérzetq, erQteljesebb fejlettebb, mint a tavaszi árpa. Jó alkalmazkodóképességet biztosít
" Tavaszi árpa: sekélyen gyökerezQ, tápanyagigényes, elsQsorban csak a könnyen felvehetQ tápanyagokat képes hasznosítani.
HAJTÁSRENDSZER
FQ és mellékhajtásokból áll
Az Qszi árpa a búzához viszonyítva is jobban bokrosodik.
A tavaszi árpa gyengén bokrosodik rövid idQ áll rendelkezésre
5.2.1. SZÁR
" Qszi árpa szára hosszabb és durvább, almozásra jó.
" Tavaszi árpa szára rövidebb, finomabb szerkezetq, szalmája értékes takarmány
Szárbaindulás kezdete: - az Qszi árpánál március vége
- április eleje,
- tavaszi árpa április végén

NÖVENY- ES MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
.2.2. LEVÉLZET
" LOMBLEVELEK
Búzához hasonló, levelek száma 3-8 db.
A gabonák közül a legfejlettebb fülecskével rend elkezik
Az Qszi árpa levélzete dúsabb, a levélhüvely szorosabban illeszkedik a szártaghoz, mint a tavaszi árpánál
.2.3. VIRÁGZAT, VIRÁG
KalászkQi - a többi kalászos gabonával ellentétben -mindig 1 virágúak és hármasával helyezkednek el a kalászorsó padkáin.
" Többsoros árpa: padkáin mind a három egyvirágú kalászka megtermékenyül, rendszerint 6 sorosak, a kalászkQk elhelyezkedése szerint:
a, szabályos
b, szabálytalan
A szabálytalanul 6-soros árpák kalászán a középsQ kalászka nagyobb, a kalász tengelyéhez simul, a szélsQk kisebbek, elállóak, tetQcserépszerqen átfedQek - a kalász felülrQl nézve 4-sorosnak látszik az oldalszemek asszimetrikusak, 1:2 a szimmetrikus- aszimmetrikus szemek aránya
Az Qszi árpa fajták legnagyobb része a szabálytalanul 6-soros árpához tartozik.

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
" Kétsoros árpák: a kalászorsó padkáján lévQ 3 kalászka közül csak a középsQ termékenyül meg az oldalsó kalásztrák nem.
A szemtermések a kalászorsó két oldalán egyesével ülnek a padkákon. A szemtermések szimmetrikusak. A kifejlett szemek mellett kétoldalt csökevényes nem termékenyült oldalkalászkák láthatók.
" Termékenyülés típusa: Szigorúan öntermékenyülQ (gyakran már a kalászhányás elQtt, a levélhüvelyben hasban megtermékenyül)
" Virágzási idQ: az Qszi árpa május elején, közepén (közvetlen a búza elQtt), a tavasz árpa május végén.

2.4. TERMÉS (MAGATLASZ LEÍRÁSA ALAPJÁl~
" Betakarítási idQ
" Psz árpa: viaszérés végén
- teljesérés elején Qszi búza elQtt június közepén
" Tavaszi árpa (Sörárpa): teljes érésben 15% szemnedvesség alatt.
Július második fele.
" Szemtermés
" toklászos szemtermés - terméshéj a toklászokkal is összenQ, amely tömegszázaléka az Qszi árpánál nagyobb, mint a tavaszi árpánál.
" csupasz szemtermés változata is van.
Ezerszemtömeg: 35-48 g



NÖVENY ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
A szem alapi részén talpserte (rachilla) található, ami tulajdonképpen a kalászka elkorcsosult második virága.
A talpserte szQrözet szerint kétféle típusú lehet:
" Többsoros árpáké rendszerint hosszabb és rövid e szQrökkel sqrqn fedett.
" Kétsoros árpáké gyakran rövidebb és hosszú szQrökkel ritkán fedett.
" Szemforma:
Kétsoros árpa (sörárpa) - szemtermése széles orsó alakú, egyenes tengelyq. Felülete hosszában erezett, keresztben finoman ráncolt, színe fényes, egyenletes fehéres sárga (szalmasárga). A malátakészítésnél fontos az egyenletes nagyságú szem, a szemtermés legyen telt nagy szemq és finomhéjú. Ezerszemtömege 25%-al nagyobb, mint a szabálytalan hatsoros árpáé.
Szabálytalan hatsoros árpa - középsQ szemtermései fejlettebbek, egyenes tengelyqek, az oldalsók kisebbek kevésbé teltek, kissé görbültek. Pelyvájuk durvább. A szimmetrikus és aszimmetrikus szemek aránya 1:2.

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
TERMÉS MINPSÉGE, MINPSÍTÉSE
" Söripari célra malátakészítésnél fontos szempont, hogy a szemtermés telt nagy szemq, finom héjú és egyenletes szalmasárga színq legyen. Az endospermium fQleg lisztes felülettel rendelkezzen. Csírázóképessége nem lehet 96% alatt. A fehérjetartalom ne legyen > 10-12 %-nál.
A 12,5% feletti fehérjetartalmú szem már nem tekinthetQ sörárpának!
A sörárpa minQségi követelményei
ÉrtékmérQ tulajdonságok % Alapkövetelmények
Nedvességtartalom 14,5
Tisztaság 98
Csírázóképesség 9S
Fehérjetartalom szárazanyagban 1,5
Hektolitertömeg (kg) 68
Keverékek 2
EbbQl értékes keverék 1,5
Értéktelen keverék 0,5
EbbQl káros keverék 0,2
Osztályozottság
a 2,5 mm-es osztályozó lemezen 75
fennmaradó teljes értékq árpa
a 2,2 mm-es osztályozó lemezen 4
áthulló árpa
" Takarmányárpáknál cél a nagy termés, minél magasabb fehérjetartalommal.


NÖVENY ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
7. Az árpafajtákkal szemben támasztott fontosabb
követelmények
Pszi árpa (takarmány) TermQképesség, termésbiztonság
Jó télállóság Jó szárszilárdság Jó minQség, magas fehérjetartalom Betegségekkel szembeni, rezisztencia Koraiság
Tavaszi árpa (sörárpa) TermQképesség, termésbiztonság
Telt szem, vékony héj Szalmasárga szín Alacsony fehérje és magas
keményítQtartalom Jó csírázóképesség, Betegségekkel szembeni rezisztencia

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
ÁRPA (Hordeum vulgare L.)
KERDESEK AZ ÁRPA TEMAKÖREBOL:
1. Az árpa tudományos neve?
2. Az árpa fQ felhasználási területei?
3. Az árpa botanikai csoportosításának alapja?
4. Az árpa kalászkQi hány virágúak?
5. Az árpa kalászpadkáján hány kalászka lehet?
6. Vázolja a kétsoros árpa kalászfelépítését!
7. Vázolja a szabálytalan hatsoros árpa kalászfelépítését!
8. Milyenek a szem szimmetriaviszonyai a két- és
szabálytalan hatsoros árpáknál?
9. Túlnyomórészt hány sorosak az Qszi árpáink?
10. Milyen termékenyülési típusba tartozik az árpa?
11. Mi a talpserte, milyen a kétsoros és többsoros árpa talp sertéje?
12. Az árpa szemtermésének felépítése miben különbözik a búzától?
13. Mi jellemzi külsQleg a jó minQségq sörárpa szemtermését (szín, pelyva, méret)?
14. A sörárpa minQségi átvételénél milyen tulajdonságokat vizsgálnak?
15. Milyen fehérjetartalom értékhatár megengedett a sörárpánál?
16. Miért fontos a sörgyártásnál az árpaszem osztályozottsága és csírázóképessége?

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
2. RÖVIDEN A NÖVENYRPL
" A termesztett rozs Qse a búza gyomnövényeként került Európába. A vad fajok ElQ-Ázsiában most is megtalálhatók. Fontos kenyér- és takarmánygabona, különösen Észak- és Nyugat-Európában. A búza nagyobb arányú termesztése miatt a rozs az utóbbi idQben háttérbe szorult. A jó alkalmazkodó képessége miatt gyengébb minQségq talajokon termesztik.
" A világ rozs vetésterülete a 80-as évekhez képest felére csökkent, jelenleg 7,5 millió ha. Hazánkban az 1980-as évek átlagában 75-95 ezer ha-orv az 1990-es években 50-90 ezer ha között ingadozott a vetésterülete. 2000 után 40-50 ezer ha-on termesztettünk rozsot, 2,5 t/ha termésátlaggal.
" A szemtermés fehérjetartalma 10-12 %, jól tárolható és szállítható, termesztése teljes mértékben gépesíthetQ.
" A rozs szemtermése speciális fehérjét, sikért nem tartalmaz, rendszerint búzaliszttel keverve sütnek belQle ízletes kenyeret.
FELADAT: Írja be a hiányzó adatokat!

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
3. RENDSZERTANI BESOROLÁS, A TERMESZTETT FAJOK NEVE, CSOPORTOSÍTÁSA
3.1. RENDSZERTANI BESOROLÁS
" Osztály egyszikqek - Monocotyledonopsida
" Rend pelyvások - Poales (Graminales)
" Család pázsitfqfélék - Gramineae (Poaceae) " Nemzetség Secale
3.2. A SECALE NEMZETSÉG FONTOSABB FAJAI
mindkettQ egyéves vadnövény, törékeny kalászorsó
pelyvákkal szorosan körülzárt,
vékony szem/ - ssp. cereale /kultúrrozs/
egyéves termesztett kultúrnövény
A NEMZETSÉG:- kromoszómaszáma 7, a fajok jól keresztezQdnek/
diploid rozsok tetraploid
- Qszi, tavaszi, évelQ rozsok
6¤¨ ¤ :
>
†
²
Ò
<

>

ð

ü


0
Z
ˆ
¢
º¼x È &dš°Ú òèÞÓÞÓÞÓÞÈÞÈÀÞµÞµÞȫޞ”ÀŠ€Š€Š€ŠshYh'è5CJOJQJmH sH hú} >*CJmH sH h'èhú} CJmH sH h'èCJmH sH hú} CJmH sH hú} CJ$mH sH h'èhú} CJ mH sH h'èCJ mH sH hú} 6CJ mH sH hú} mH sH hú} >*CJ mH sH hú} 5CJ mH sH hú} CJ mH sH hú} CJ&mH sH hú} CJBOJQJmH sH "6j¤ :
†
²
ê
X
Ò
<

|

’

úúúúêÜÊÃúú¹¹±¢“ $
Æ

½dða$ $
Æ

¯dða$ $dða$ $dð¤0a$dð¤`$„l„¢þdð¤0^„l`„¢þa$
$„qdð¤0^„qa$$„q„þdð^„q`„þa$dð†Eþ’

¶

Ü


.
X
ˆ
À
ô
ºœÎNº"ðððððáÜÜÔÊʺ©Üܜ

Æ 0™

ù

Édð$„C

dà¤0`„C

a$gd'è$„©„Âùdð^„©`„Âùa$ $dð¤0a$ $dða$dð $
Æ
É ' ¢dða$ $
Æ

¢dða$",h Ø" b x Ö jšº NàòåòòØòòËòËòò¾¹¹¹­

Æ 0®ï† dð

Æ
0t† dðdð

Æ ®™

¹ dð

Æ ® R dð

Æ ® Y dð

Æ á R dð

Æ 0©ù

d𐒠”²vÈàì"î"&#Ð#Ö#Ø#ü#þ%&4&6&8&p&¦+ä+J.ˆ.L0„0v8öîäÚäÏäÄäÚ䵫¡“…“¡{¡n`«¡{¡{¡«Vhú} CJmH sH h'èCJ OJQJmH sH hú} 6OJQJmH sH h'èCJ mH sH h'èCJ OJQJmH sH hú} CJ OJQJmH sH hú} CJ mH sH hú} CJ&mH sH hú} 6CJOJQJmH sH hú} 5CJmH sH hú} 5CJmH sH hú} CJmH sH hú} CJmH sH hú} mH sH hú} CJ"mH sH Jb”ü€ô„öP¾2ŠíÛÑÁ±±¡‘‘±±q
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ 0®Ÿ Ÿ²» dð
Æ ´ê`ó-ü!dð
Æ ®Ÿ Ÿ²» dð
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ 0ê`ó-ü!dð

Æ0‡dð
Æ 0? Ÿ ŸŸ²» dð
Æ 0êêïó-ü!dð
Š’°tŽäXÆÞD-²-6 ïßÏß¿¯Ÿ¿¿¿¿ï
Æ q®Ÿ Ÿ²» dð
Æ 0ê`Ÿ-ü!dð
Æ 0®Ÿ Ÿ²» dð
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ ®Ÿ Ÿ²» dð
Æ 0ê`ó-ü!dð 6 ¤ Ì 0!H!ž!À!P"´"ì"î"&#D#\#Ð#ü#ïßÏ߿߶¶¶¯ªª¡—…$„ó „
ødà¤0^„ó `„
øa$ $dð¤0a$„& dð^„& dðdð¤À
Æàdð
Æ 0®`Ÿ²» dð
Æ 0ê`ó-ü!dð
Æ 0®Ÿ Ÿ²» dð
Æ 0ê`ó-ü!dðü#T$š$%6%š%®%&&4&6&8&p&°&N'z(þ)õîîéééááÚÒÒé鰞$„A„×þdð¤0^„A`„×þa$$„c„µþdð¤0^„c`„µþa$$„h„´þdð^„h`„´þa$ dðgd'èdð¤0 $dða$dðdð¤ $dð¤ a$þ)L+
.L0„0˜001œ1À12 203´3æ3<4íÛÉÄÄ´ÄÄĤ’€ÄÄ$„^„°þdð¤0^„^`„°þa$$„c„µþdð¤0^„c`„µþa$$„c„«þdð^„c`„«þa$$„^„Ãþdð^„^`„Ãþa$dð$„K„µþdð¤0^„K`„µþa$$„T„µþdð¤0^„T`„µþa$$„Y„µþdð¤0^„Y`„µþa$ <4Ä4`5ö5¼6Ê7v8x8Ø89¾9ü9Ò:\;B<œ<íåÓɼ¬¤¤›å”ÉÉɉ
„„dð¤0^„„dð¤0„¹dð^„¹ $dða$$„„Uþdð^„`„Uþa$

„ü„þdð^„ü`„þ $dð¤0a$$„„þdð¤0^„`„þa$ $dða$$„Y„°þdð¤0^„Y`„°þa$v8x8¤8Ø89æ9ò9Bô> ?Ú@Ü@2A4AXAZA\AjAlAnAjB¨BfFhF”F„H…HŽH®HØHßHéH,I/I0IUI[IhIiI‹I—I˜JœJäJèJÚKÞK
L€LòèÞÓÞÉÞÓÞÓÞÓÞÉ¿µ«µ«µ«µ«µ«µ«µ«èµ£µ«µ«µ«µ«µ«µ«µ«µ˜µ˜µŠèµhú} CJOJQJmH sH hú} 5CJmH sH hú} mH sH h'èCJmH sH hú} CJmH sH hú} CJ$mH sH h'èCJ mH sH hú} 5CJ mH sH hú} CJ mH sH hú} CJ&mH sH h'èCJ&OJQJmH sH 6œ<=ˆ=ò>ô>T?Ð?2@V@†@Ú@Ü@2A\AZBdCïÝÐÐȼ¬££žž•žƒ $dð¤0a$ $dða$„»dð^„»dð„Èdð^„È$„»„Eÿdð^„»`„Eÿa$
$„àdð^„àa$ $dða$

„Є4ýdð^„Ð`„4ý$„석þdð¤0^„ì`„þa$$„Þ„¦þdð^„Þ`„¦þa$dCÆCæDfFhFÈFhG”G$H>H„H±HéH/IhI¤I*J˜JúòòòêßúÏúêµ¥µµò•$„q„þdð^„q`„þa$$
Æ7› dða$gd'è

Æᛠdðgd'è
$
ÆL› dða$$„{„˜þdð^„{`„˜þa$
$dða$gd'è $dða$ $dða$dð˜JäJpKÚKÞK>L€L LòL0MnMÐMN>NôâÒÇ¿¶±ŸŸ–„±„¶dð^„¶„dð^„„Ädð^„Ä$„¸„Öþdð¤0^„¸`„Öþa$dð„°dð^„° $dða$
„dð¤`^„$„l„”þdð^„l`„”þa$$„É„§þdð¤0^„É`„§þa$
„pdð¤0^„p
€L’L L¢LðLöLNNNN„N†NÆNObOdO´OºO PPBPDPxPzP~PÎPâPæPüP¾QÂQÞQ TT TvTxTzT~TULU„U†U¨U®UâUäUèUVV8YTY>Z@Z¬[®[°[\öìöìöìöìöìöìâìâìâìØÎØìâìÃìøìøìíìâìÃìâìâìâìžØÎØì¸ìâì‘âìh4}¹hú} CJmH sH hú} 5CJ
OJQJmH sH h4}¹5CJmH sH hú} >*CJmH sH hú} 5CJmH sH hú} CJ&mH sH h4}¹CJ&mH sH h4}¹CJmH sH hú} CJmH sH h'èCJmH sH 9>N†N°NbO¸O PPDPxPÄPâP¾Q²RÐRSzSóóèØØÐÐÐËË»© ː$„!„kdð^„!`„ka$„Sdð^„S$„v„¢þdð¤0^„v`„¢þa$$„v„˜þdð^„v`„˜þa$dð $dða$$„)„àþdð^„)`„àþa$
$dxa$gd4}¹
$„`dð`„`a$zSöS TxTU†U¨UâUäUVFVdV€VÎVïêØʺ§•……|ês„Üdð^„Ü„Édð^„É $dða$ dðgd4}¹„p„Ðdð¤0^„p`„Ðgd4}¹$„<
„þdð^„<
`„þa$gd4}¹$„<
„Èòdð^„<
`„Èòa$
$„‰dð¤°^„‰a$„‰„Gdð¤°^„‰`„Ggd4}¹dð$„0„\dð^„0`„\a$
ÎV@W X@X4Y@ZZZzZ¦\F]H]v]ª]š^`óëâÝͺªëë¨ „
$„Ydð^„Ya$$„^„¦þdð^„^`„¦þa$ $dða$„ „Ðdð^„ `„Ðgd4}¹$„ „Ðdð^„ `„Ða$gd4}¹$„Ô„§þdð^„Ô`„§þa$dð„Àdð^„À $dða$
$„ùdð^„ùa$ \H\l\n\F]H]t]v]®]Î]–ašaàaâaXb\bb’bøbüb|c~cÂcÆcòcÊdÌdÐdeBeFeHe^exezeòföfˆgŒgšlœl¨lÆlÈl"p$pòp0qˆr¨rts¢s¾sÀsÂsÎsÐsÒsìsîs t¢töìöìèÞÔìÉìöìöì¾ìöì¾ìöì¾öìö¾ìöì±ÔÞÔì¾ì¾ì£ÔÞÔì›ìöìöìöìèìÔÞÔÞÔìö hú} mH sH hú} CJLOJQJmH sH h4}¹hú} CJmH sH hú} 5CJmH sH hú} >*CJmH sH h4}¹CJ&mH sH hú} CJ&mH sH hú} hú} CJmH sH h4}¹CJmH sH =` aàaâa2bXb’bøb~c¨cÂcÌdeHeJeLeNeze®eïçÞÞÙÌ̺¨Ùççç $dða$„f„
dð¤0^„f`„
gd4}¹„Æ„:ýdð¤0^„Æ`„:ýgd4}¹

$dð¤0a$gd4}¹dð„Àdð^„À dðgd4}¹$„h„¡þdð^„h`„¡þa$®eŒfòfˆg h.hújšlœlÈlül4mXoào"p|p÷òæÔĸ¬£››’÷÷òˆ

Æt˜dð„¹dð^„¹ $dða$„»dð^„»
$„Tdð^„Ta$
$„cdð^„ca$„.„Ðdð^„.`„Ðgd4}¹$„a„þdð¤0^„a`„þa$
$„ùdð`„ùa$dð $dða$|p¬pÈpðp:qlq†q¼qìqrBrˆrÈr

s*s¾sÀsÂsîs"t„t tõõõõõõëëëáõáõáÑÏʺºÊÊ$„<
„Äòdð^„<
`„Äòa$dð$„Y„§þdð^„Y`„§þa$

Æ0(dð

Æ#˜dð

Æ0˜dð t
uêuVvØvlwnwšwÎw

xDx’xòx:yšyöynzÐzòæÙÑÀ´ÑѬ§ ˜˜˜˜§§ $dða$dð¤0dð $dxa$
„ dð^„ gd4}¹$„üdð¤0^„üa$gd4}¹ $dða$

„ „„þdð^„ `„„þ
„7dð^„7gd4}¹

„„‰þdð^„`„‰þ¢tluŽuºu¾u w$wlwnwzw|w˜wšwðxòx˜yšylznzÖ{Ø{|^|è| }@N¤Îƒ.ƒ€ƒŒƒ¢†°†ì†î†‡hˆjˆ¦‹ÆxƈÆ

ÇöìöìöìöÞÔÊÔÊöìöìöìöìöìöìöÀ¶¬¶¬¶¡¶–¶¬Œö‚ö€öuöhú} >*CJmH sH Uh€ICJmH sH hú} CJ$mH sH hú} >*CJ"mH sH hú} 6CJ"mH sH h€ICJ"mH sH hú} CJ"mH sH h4}¹CJ"mH sH h4}¹CJ&mH sH hú} CJ&mH sH hú} CJOJQJmH sH h4}¹CJmH sH hú} CJmH sH ,Ðz{n{Ø{d|è|Ž}~š~@Bl¤Ò~‚„¢…ôïïïÝÍÝͽ²²²ï¢’’$„F„ºþdð^„F`„ºþa$$„K„µþdð^„K`„µþa$
$dða$gd4}¹$„{„°þdð^„{`„°þa$$„{„«þdð^„{`„«þa$$„l„ºþdð¤0^„l`„ºþa$dð
„{dð¤0^„{¢…¢†ì†î†‡R‡Ú‡ˆjˆ¸ˆ8‰ˆ‰ê‰(ŠzŠ¼ŠïêêßßÏȼ¼®êžÈ’ê
$„Ádð`„Áa$$„„þdð^„`„þa$
$„„dð¤0^„„a$
$„‰dð^„‰a$dð¤0$„œ„rþdð^„œ`„rþa$
$dða$gd€Idð$„K„µþdð^„K`„µþa$¼Š6‹j‹¦‹xÆ

Ç Ç<ÇtǼÇöÇ È:ȊÈjɞÉÊlÊïçâççâÚÚâââÐÀ±¥¥•$„Á„?ýdð^„Á`„?ýa$
„hdð^„hgd€I „>„3þdð¤0^„>`„3þ$„Æ„:ýdð^„Æ`„:ýa$ dð¤0gd€I $dða$dð $dða$$„F
„Ãòdð^„F
`„Ãòa$S. montanum (hegyi rozs) évelQ, vad, Kisázsióban gyomnövény
KÉRDÉS: Milyen szempontok alapján csoportosíthatók a fontosabb rozsfajok?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
4. TERMESZTÉSI ÉS HASZNÁLATI ÉRTÉKE
4.1. ELSPSORBAN KENYÉRGABONA
- sütQipar,
-korszerq táplálkozás
4.2. MÁSODSORBAN TAKARMÁNYGABONA abrak,
-zöldtakarmány (pl. takarmánykeverékek) társnövények: Qszi káposzta repce, szöszös- és pannonbükköny, bíborhere
-legeltetés gyógynövény
- anyarozs (speciális fajta) Claviceps purpure-óval fertQzve
4.3. TOVÁBBI FELHASZNÁLÁSI CÉLOK vetQmag,
zöldtrágya szalmája alom és papír alapanyag
" tetQfedQ anyag (zsupfedél)
talaj szerves anyag (szalmatrágya)
- N-kiegészítéssel energetikai hasznosítás
KÉRDÉS: a felhasználási cél milyen mértékben határozza meg a termesztendQ fajtát?
Mondjon példákat is!

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
5. FPBB ALAKTANI, BIOLÓGIAI JELLEMZPK
5.1. GYÖKÉRZET
" Típusa: bojtos
" Kiterjedése: zöme a talaj felsQ 30-40 cm-ben
" Tápanyag- és vízfelvevQ képessége: nagyon jó, mert nagy a gyökér szívóereje.
KÉRDÉSEK:
" Milyen eredetq gyökerekbQl áll a bojtos gyökér?
" A talaj tápanyag- és vízszolgáltatása befolyásolja-e a gyökérzet elhelyezkedését?
" Melyik fenológiai fázisban alakul ki a gyökérzet zöme?
5.2. HAJTÁSRENDSZER
" FQhajtásból és mellékhajtásokból áll
5.2.1. SZÁR (a hajtás tengelye)
" A különbözQ fejlQdési fázisokban eltérQen értelmezzük a szárat".
" Csírázáskor csírahajtás v. fQhajtáskezdemény (rügyhüvely, benne az elsQ lomblevéllel)
" Bokrosodáskor (Qsszel) áltengely alakul ki a fQhajtás és a mellékhajtások levélhüvelyeinek összefonódása által.
" Bokrosodás (zömében Qsszel megy végbe, jó gyomelnyomó képesség)
Fiktív bokrosodás
- Általános b.
- Produktív b. (erQteljesebb, mint a búzáé)
- Inproduktív b.

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
" Szárbaindulás után megjelenik a valódi szalmaszár
Habitusa: 110-140 (80-170) cm hosszú, kékeszöld, sima felületq, levélhüvelyek által burkolt
- Szilárdságát a hossza és szöveti szerkezete, mint
genetikai adottság meghatározza.
Régi (extenzív) fajták: hosszú, vékony, gyenge szár - megdQlés veszélye, hiányos termékenyülés
Mai (intenzív) fajták: rövidebb, vastagabb, erQsebb szár.
- Szem:szalma arány: 1:2-3
Törpe rozsfajták jelentQsége: stabilabb szár, könnyebb betakaríthatóság
" A szalmaszár takarmányértéke nem j ó. Takarmányozásra nem alkalmas.
Almozásra és papírgyártásra használható.
KÉRDÉSEK:
" A rozs szalmaszárának felépítése, méretei?
" Mai rozsfajtáink szárszilárdsága limitálja-e a termésbiztonságot?
" Mit jelent az ablakos kalász?
" Mely agrotechnikai elemekkel befolyásolhatjuk a szárszilárdságot?
" A megdQlés milyen minQségi változást eredményezhet?
" Mikor bokrosodik a rozs?
" A rozs bokrosodása hogy viszonylik a búzához?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
5.2.2. LEVÉLZET
" KülönbözQ eredetq, elhelyezkedésq és funkciójú
levelek összessége:
" Sziklevél (scutellum) v. pajzsocska,
- Rügyhüvely (coleoptyl)
- Lomblevelek (folium),
" Mellékhajtások elQlevelei (prophyllum),
" Virágzati fellevelek (hypsophyllum)
" Lomblevelek, (12-22 cm hosszú szálas, szórt állású). Felépítésük
levélhüvely,
levéllemez,
- nyelvecske (ligula) és fülecskék (auricula). Fülecskék csökevényesek.
" Gabona ABC"(gazda ABC") a 1. ábrán.
" Virágzati fellevelek
" Pelyvalevél (gluma) a kalászkQt (füzérkét) összefogó fellevelek, rövidek.
" Toklász (palea) a kalászka egyes virágait takaró fellevelek (virágpelyvák)
KülsQ toklász (p. inferior), szálkás (aristatum).
BelsQ toklász (p. superior).
KÉRDÉSEK:
" Mi a szerepe a pajzsocskának a csírázásban? " Milyen csírázási típusba tartozik a rozs?
" Mikor alakul ki a rügyhüvely és mi a szerepe? " Hol alakulnak ki a mellékhajtások elQlevelei?
" A lomblevelek szilárdítják-e a szárat? " Értelmezze a gabona ABC"-t!


NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
5.2.3. VIRÁGZAT
" Típusa: kalász (spica composita). A kalász összetett füzér v. füzéres füzér.
" Elhelyezkedése: a szalmaszár legfelsQ szártagjának folytatása.
~ Kalászorsó (rachis)
virágzati fQtengely
~ Jobbra és balra görbülQ orsótagokból áll.
~ Az egyes ízek kiemelkedQ végfelületei a padkák.
~ Hossza és a padkák száma fontos fajtabélyeg, a kalásztömöttség alapja (5-20 cm, tömött).
~ Kalászka (spicula) a 3. ábrán vázlatosan ~ Kalászka tengely.
~ 2-3 virág.
~ 2 db tojásdad, rövid kalászkapelyva (gluma).

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
" ~ Virág (P2A3G~1~) a 4. ábrán.
~ A virágtakarók lepelpikkelyekké (lodicula) módosultak virágzáskor megduzzadva szét-nyitj ák a toklászokat.
~ Porzó (nagy méretq) 3 db.
~ TermQ visszás tojásdad, csúcsán 2 nagyfelületq tollas bibe.
~ A virágot 2 toklász fogja közre, a külsQ szálkás
A rozs idegentermékenyülQ, szél segítségével
~ 1-2 virág termékenyül meg, így kalászkánként 1-2 szem fejlQdik ki.
" ~ A rozs május 2. felében virágzik. A kalász közepétQl fölfelé és lefelé teljesedik ki a virágzás-megtermékenyülés.
KÉRDÉSEK:
" Az idegentermékenyülés miként befolyásolja a rozs vetQmag elQállítását?
" A virágzás elQtti megdQlés és a virágzáskori esQs idQ milyen hatással van a rozs termékenyülésére?
5.2.4. TERMÉS
" Típusa: szemtermés (caryopsis) " A szemtermés felépítése
" ~ 3 rétegq terméshéj
" ~ 2 rétegq maghéj
~ Táplálószövet v. liszttest (endospermium) Lisztes szerkezetq
Embrió (csírapajzs)
NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
" A szemtermés alakja, mérete, tömege, felülete Alapi-, csúcsi-, háti-, hasi oldal, hasi barázda. Hosszúkás, tojásdad, keresztmetszete tompán háromszögq.
" ~ H 6,0-8,0 mm, sz: 3-4 mm
" ~ 1000 magtömege: 20-45 g
- Hl-tömege: 70-75 kg
Sima vagy enyhén ráncos felületq, alapi-háti felén a csírapajzszsal 1/3 hossz.
" ~ Fénytelen, szürkészöd / kék színq.
5. ábra. A rozsszem nézetei és keresztmetszete.
KÉRDÉSEK:
" Mit értünk szemtermés alatt?
" Milyen a szem betakaríthatósága, könnyen vagy nehezen csépelhetQ?
" Könnyen v. nehezen vethetQ, kezelik-e a vetés elQtt valamilyen célból?
" Csírázik-e a kalászban megázott szem?
" Meddig Qrzi meg csírázóképességét a rozs? " Van-e a rozsnak csíranyugalmi állapota?
" A csírázási hajlam hogyan hat a minQségre élelmiszerként és vetQmagként?

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
6. BIOLÓGIÁJA ÉS MORFOLÓGIÁJA
EgyedfejlQdésének menete azonos a búzáéval!
6.1. CSÍRÁZÁS-KELES-FIATAL NÖVENY ÁLLAPOT
- csíranyugalom igen rövid
gyakorlatilag betakarítás után max. a cs% betakarítás idQpontja ezért fontos
esQs betakarítási idQszak, megdQlt állomány
- csírázási hQmérséklet alacsony 0oC-on megindul 10-20 oC-on optimális
- kelés idQszaka rövid 6-11 nap megfelelQ környezetben
- csíragyökerek száma 5
- fiatal növény állapotkeléstQl
- bokrosodásig 10-20 nap
6.2. BOKROSODÁS
- idQszaka: gyakorlatilag Qsszel befejezQdik vetésidQ hatása
- mértéke: erQteljes sok mellékhajtást fejleszt /2-15/
- gyökérzet fejlettsége legerQteljesebb a gabonafélék között
- a túlzott mértékq bokrosodás hátrányos

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
6.3. SZÁRBAINDULÁS
- idQszaka márc. vége-ápril. közepe
tavaszi felmelegedéssel azonnal erQteljes növekedés, magas rosttartalom
6.4. KALÁSZOLÁS /KALÁSZHÁNYÁS/
-idQszaka május elsQ fele
- kalásszerkezete hasonló a búzáéhoz
6.5. VIRAGZAS/MEGTERMEKENYÜLES/
- idQszaka május 2. felében (8-14 nap)
- lefolyása kalász közepétQl föl- illetve lefelé
- termékenyülés típusa: idegentermékenyülQ (szélporozta)
ablakosság (hiányos megtermékenyülés) oka megdQlt állomány hideg, esQs, szeles idQ
6.6. ÉRÉS
- érési fokozatok: mint a búzánál
- opt. betakarítási állapot: teljes érés
fokozott enzimaktivitás az érés végéig tárolás során könnyebben befülled
romlik a vetQmagérték, de csökkenhet a sütQipari minQség is
rövid csíranyugalom
- kalászban is kicsírázhat

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
7. TERMÉS MINPSÉGE, MINPSÍTÉSE
Szabványok írják elQ a felhasználás területei szerint!
- Étkezési felhasználás fontosabb vonatkozásai
a rozsszem fehérjetartalma 10-12 sikértartalma 0% kenyérsütési minQségét meghatározza keményítQ és nyálkaanyagok mennyisége és minQsége.
Ennek vizsgálata AMYLOGRÁFFAL -amilolites állapot


NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
R O Z S (Secale cereale L.)
8. FAJTÁK, FAJTATÍPUSOK
- A fajták fontosabb értékmérQ tulajdonságai termQképesség szárszilárdság jó alkalmazkodóképesség termésminQség kifogástalan télállóság jó szárazságtqrés jó bokrosodó képesség betegségekkel szembeni ellenállóság jó agrotechnikai reakció korai érés kevésbé pergQ mag
- Fajtatípusok:
Maias szárú fajtatípus /extenzív hasznosítás/ Igen gyenge, gyenge homoktalajokra Lovászpatonai
Kisvárdai legelQ
Közepes szárú fajtatípus /félintenzív/ Gyenge vagy közepes termQképességq homoktalajokra
Kisvárdai 1. Dankowskie Zlote /Pl/ Dankowskie Nove /Pl/
Alacsony szárú fajtatípus /intenzív hasznosítás/
Jó termQképességq homok- és gyenge búzatalajokra. Kisvárdai alacsony, Madow /Pl/, fj., SMH 285/Pl/fj.
Hibridrozs fajták /igen intenzív magfogási célra/ Gyenge v. közepes búzatalajokra
Marder /D/
Rapid /D/

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
TRITIKALE (Triticosecale Wittmack)
Tritikále elQállítása
I. hexaploid búza X diploid rozs oktoploid tritikále
(42 búza + 14 rozs = 56 kromoszóma)
F1 nemzedék visszakeresztezve hexaploid tritikáléval
II. Triticium durum X Secale cereale hexaploid tritikále
(28 búza + 14 rozs = 42 kromoszóma) kolchicines kezeléssel fertilis
AABBSS genomkészlet búzából A és B genom rozsból S genom




NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
TRITIKÁLE (Triticosecale Wittmack)
A tritikále összehasonlítása a búza és rozs tulajdonságaival
tritikálé
rozsnál búzánál
szalma hossz hasonló hosszabb
kalász hosszabb, ritkább hosszabb, sqrqbb
virágok száma több (3-5 db) megegyezQ
1000 szemtömeg több 45-50 g
szem színe, alakja átmenet, kissé ráncos
gyökérzete hasonló erQsebb
sütQipari minQség valamivel jobb rosszabb
fehérje tartalom 15-20 %-kal több
takarmány érték igen kedvezQ
betegség ellenállók jobb jobb
télállóság rosszabb rosszabb

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
TRITIKALE (Triticosecale Wittmack)
2. RÖVIDEN A NÖVENYRPL
" A tritikálé az elsQ ember által alkotott nemzetség hibrid, amely köztermesztésbe került és egyre nagyobb területen termesztik. Megkülönböztetnek primer (búza és rozs keresztezése) és szekunder tritikálét (a primer további búzával, vagy tritikáléval törtenQ hibridizáció eredménye).
" A búza és rozs keresztezésével a botanikusok már a 19. században foglalkoztak. 1930 és 1950 között a tritikálé -kutatás kiszélesedése volt tapasztalható, a fertilitást és a szem teltségét kellett megvalósítani ahhoz, hogy gazdaságilag értékes növényt kapjanak.
" A világ tritikálé vetésterülete jelenleg 3 millió ha. Hazánkban 1990-ben még csak 2000 ha-on termelték, majd a növény vetésterülete meredek felfutást mutatott, 2000 után 100-160 ezer ha-on termesztettünk már tritikálét.
" Pszi és tavaszi változatai közül nálunk az Qszit termesztjük nagyobb terméspotenciálja miatt az Qszi búzához hasonlóan.

FELADAT: Írj a be a hiányzó adatokat!
NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
TRITIKÁLE (Triticosecale Wittmack)
3. TERMESZTÉSI ES HASZNÁLATI ÉRTEKE
3.1. ELSPSORBAN TAKARMÁNYGABONA
abrak,
zöldtakarmány
3.2. MÁSODSORBAN KENYÉRGABONA
sütQipar,
korszerq táplálkozás
3.3. TOVÁBBI FELHASZNÁLÁSI CÉLOK
vetQmag,
~ szalmája alom és papír alapanyag
szalmatrágya
energetikai hasznosítás

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
2. RÖVIDEN A NÖVENYRPL
" A zabfajok vad és termesztett változatai az egész Földön elterjedtek, a j égkorszak után elsQ gabonaként jelentek meg, géncentruma Kis- és ElQ-Ázsia. A neolit korban már a görögök takarmányként termesztették. Fontos abrak és élelmiszer növény a magas fehérjetartalom és kedvezQ aminosav összetétele, valamint magas E-vitamin és ásványi anyag tartalma miatt.
" A világ zab vetésterülete az utóbbi években 11-13 millió ha. A hazai termesztés az 50-es évek 140 ezer ha vetésterületérQl harmadára csökkent, 40-50 ezer ha között ingadozott, 2000 után 60-70 ezer hektárra módosult, 1,5-2,5 t/ha termésátlaggal.
" A szemtermés fehérjetartalma 14-16 %, zsírtartalma 4-5 %, speciális fehérjéje az avenin. Magas ásványi anyag és E-vitamin tartalma van. Északi állomokban kenyérsütésre is használják.
FELADAT: Írj a be a hiányzó adatokat!



NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
3. RENDSZERTANI BESOROLÁS, A TERMESZTETT FAJOK NEVE, CSOPORTOSÍTÁSA
3.1. RENDSZERTANI BESOROLÁS
" Osztály egyszikqek - Monocotyledonopsida
" Rend pelyvások - Poales (Graminales)
" Család pázsitfqfélék - Gramineae (Poaceae)
" Nemzetség Avena
3.2. A VAD- ÉS KULTÚRZABOK FONTOSABB JELLEMZPI
1. táblázat (Mándy nyomán)
Egyéves zabfajok
Típus Diploid Tetraploid Hexaploid
n=7 n=14 n=21
Vad fajok A. hirtula A. barbata -a. t'atua
A. sterilis
Pely- A. strigosa A. abyssinica A. sativa
vás A. brevis A. byzantina

Csu- A.nudibrevis A. nuda var.
(~1.nuda ssp. chinensis
pasz biaristata)
fatua (vadzab, hélazab): veszélyes gyomnövény, szQrözött, erQs, durva külsQ virágpelyva, térdes szálka jellemzi. Magját pergeti, nehéz védekezni ellene (ábra).

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
3.3. A KULTÚRZABOK CSOPORTOSÍTÁSA
2. táblázat. A kultúrzabok csoportosítása
Avena sativa
A. sativa ssp. diffusa A. sativa ssp. orientalis
nagyobb termQképesség kisebb termQképesség
erQsebb szalma
1. (Qszi vetésq) 1. tavaszi vetésq
2. tavaszi vetésq
átmeneti buga típus


A. sativa (abrakzab): legelterjedtebb kultúrzab
- fehér v. sárga zab.
Pszi és tavaszi változata van, az Qszi 20-40 %-kal
többet terem, de a télállósága gyenge.
Vavilov 2 alfaját különbözteti meg (ábra):
A. sativa ssp. diffusa (bugás zab):
A kultúrfajok túlnyomóan ebbe a csoportba tartoznak.
- piramis v. fa-alakú buga
- sárga v. fehér pelyva
- Qszi és tavaszi fajták is
A. sativa ssp. orientalis (zászlós zab)
- a bugaágak egy irányba hajlanak
- Qszi változata nincs
- kisebb termQképesség

NÖVÉNY ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
4. TERMESZTÉSI ÉS HASZNÁLATI ÉRTÉKE
4.1. ELSPSORBAN TAKARMÁNYGABONA
abrak,
zöldtakarmány (tavaszi takarmánykeverék),
társnövények: borsó, tav. bükköny
" szárított "széna", pellet
4.2. MÁSODSORBAN ÉLELMISZER, KENYÉRGABONA
- korszerq táplálkozás, (zabpehely, müzli, kása) bébiételek
búzaliszttel keverve kenyérsütés
- antioxidáns hatás (zsír tartósítás, húskészítmények és konzervek adalékanyaga)
4.3. TOVÁBBI FELHASZNÁLÁSI CÉLOK
vetQmag,
szalmája takarmány,
alom szalmatrágya
energetikai hasznosítás
KÉRDÉS: a felhasználási cél milyen mértékben határozza meg a termesztendQ fajt és fajtát?
Mondjon példákat is!


NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
5. BIOLÓGIÁJA ÉS MORFOLÓGIÁJA
EgyedfejlQdésének menete azonos a búzáéval!
5.1. CSIRAZAS-KELES-FIATAL NÖVENY ÁLLAPOT
A csírázás 4-5 °C-on megindul (vetése február vége-március eleje)
- a csírázáshoz 2x annyi vizet igényel, mint a többi gabona a pelyva miatt
- 3-5 gazdagon elágazó csíragyökeret fejleszt, 1-2 m mélyre hatol
- a járulékos gyökerek sekélyen helyezkednek el, de nagy tömegq és erQteljes felszívó képességqek
- jól alkalmazkodik, de vízigényes a növény.
5.2. BOKROSODÁS
A hajtások az Qszi változatnál földre simulók, a tavasziaknál felállók
- idQszaka: tavasz
- mértéke: erQteljes, sok mellékhajtást fejleszt
- gyökérzet fejlettsége, erQteljes a gabonafélék között
5.3. SZÁRBAINDULÁS
A tavaszi idQjárástól függ a növekedés üteme, gyorsan fejlQdik, jó a gyomelnyomó képessége.
Az erQs szalmaszár magassága: 50-150 cm.

NÖVÉNY- ÉS MAGISMERET
Z A B (Avena sativa L.)
5.4. BUGAHÁNYÁS, VIRÁGZÁS
Virágzata: bugavirágzat benne a 2-4 virágú (külsQ és belsQ virág) kalásztrák hosszú nyélen ülnek.
- önbeporzó, de nyitva virágzik (3 % idegenbeporzás)
- a virágzás a csúcsvirágoknál kezdQdik és halad lefelé (7-8 nap)
Szemtermés:
A szemek fejlQdésbeli különbségüket az érés során is megtartják
- ez az egyenetlen érés oka. A zab pergésre hajlamos.
- A legbelsQ virág legtöbbször meddQ
- A külsQ (alsó) virág termékenyül meg legelQször
A szemtermés toklászos szemtermés, a virágpelyva és a szem nem nQtt össze, de körülöleli. A pelyva részaránya 25-30%, fajtától és idQjárástól függ.
A toklászos külsQ szemtermés orsó-alakú, hegyes csúcsú és szQrözött, a belsQ rövid és zömök. VetQmagnak a külsQ, nagyobb szemet használják. A csupasz szem selymesen szQrözött.
KettQstermés v. ikerszem: a külsQ virág meddQ, de pelyvája körülveszi a belsQ szemet.
A szemtermés jellemzQi: H: 5-11 mm, Sz: 3 mm
EMT: 22-38 g, Hl-tömeg: 38-60 kg

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1. 11 2008_12_17 2008/2009-1 2010 3. előadás ábris adatbiztonság agg zoltán állampolgárság analízis dolgozat megoldás andorka ásványok csavar előadás elte elte ttk építészettörténet épszerk v eu szakképzési rendszerek feladatgyűjtemény fogyasztói gazdaságszociológia gazdjog gazdpol gazdszoc inflog jogszabályok kidolgozott tételek kodolányi korreláció közigtöri különleges épszerk légzés levelező logisztika miskolci egyetem monopólium neveléslélektan növényélettan political science román röviditett speech sounds számítógép architektúrák ügyvitel vállalatirányítás vektor vizes éh. kez. vizsgatételek