Vilgazd kérdése

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiVilággazdaságtanJegyzetekVilgazd kérdése

Világgazdaságtan


PSA: Production Sharing-agrements-termelés-megosztási egyezmény.

OlajmezQk állami kézben maradnak, a termeléshez segítséget nyújtó külföldi cégek részesülnek a kitermelt olajból.
Az Egyesült Államok a 60-as, 70-es évektQl alkalmazza.
Az infrastruktúra költséges kiépítése a cégeket terheli, a kitermelt olajs a költségek megtérüléséig a befektetQt illeti meg.
Ezután a szerzQdés értelmében az állam és a befektetQ megosztozik az olajon, és a cég adót fizet.
A PSA-kat 25-30 évre kötik, így a külföldi cég hosszú távon részt vesz az olaj kitermelésében.
Jelenleg a világ olajtermelésének 12%-a mqködik ilyen rendszerben.


Neoklasszikus elmélet:

Klasszikus elmélet modernizálása, továbbfejlesztése:
Korrigálta és kiegészítette a klasszikus egyensúly-mechanizmus koncepcióját.
Módosította a nemzetközi csere egyensúlyviszonyaira, a munkamegosztásra és a specializáció elQnyeire vonatkozó következtetéseket.
Újrafogalmazta a komparatív költségek gondolatait a partnerországok tényerQ ellátottságának függvényében.
TQke nemzetközi áramlásának irányait és hatásait is vizsgálta.
A máig legelterjedtebb, legnagyobb hatású irányzat.



Neoliberális-monetarista elmélet:

A neoliberalizmus a klasszikus-neoklasszikus elvekhez való visszatérést jelent. Állami beavatkozásoktól mentes és bürokratikus szabályozásoktól mentes gazdasági viszonyok. A mai világgazdaságban uralkodó monopolisztikus erQk visszaszorítását és az állami vám- és a nem vám jellegq akadályok leépítését szorgalmazza. A gazdasági egyensúly vagy egyensúlytalanság kérdését monetáris problémaként kezelik. A magángazdaság rendjét alapvetQen stabilnak tekintik, szerintük nem szorul állami szabályozásra. A keynesi felfogást támadják, mert a monetáris politikával szemben elQtérbe helyezett keynesiánus költségvetési, ill. fiskális politika a jóléti állam koncepciójával károkat okoz a gazdaságnak.


Nemzetközi pénzügyi központok kialakulásának feltételei.

Nagyszámú és különbözQ típusú helyi ügyfélkör
Információs és kommunikációs technika biztosítása
A mqködési területen meglévQ tartós politikai stabilitás
ErQs és hosszú távon megbízható jogrendszer
Földrajzi elhelyezkedés, nyelvi adottságok

Pénzügyi központok szerepe:

Forrásokhoz való hozzájutás elQsegítése.
Pénz kihelyezése.
Komplex intézmények.



Az elsQ olajválság és következményei (1973-75)

1973 október  háború Izrael arab ”! országok
Izraelnek nyújtott segítség ’! az OPEC arab tagjai embargó alá helyezték az USA-ba és Hollandiába irányuló olajszállítmányokat.
“!
Óvatossági készleteket halmoztak fel ’! felhajtotta az olaj világpiaci árát. 1974 március 3 $’!12 $
“!
Fogyasztói energiaárak emelkedése ’!vállalatok mqködési költségeinek növekedése
“!
A fogyasztás és a beruházás mindenütt lassult ’!a világgazdaság recessziója ’!az infláció megnövekedése. (a spekuláns árukészlet - felhalmozás miatt)
“!
1972-tQl: mezQgazdasági kínálati zeverok: USA, Szovjetunió
“!
Stagfláció: Stagnáló kibocsátás és a magas infláció kombinációja
“!
Fejlett országokban: folyófizetésimérleg-hiány
Fejlódó OPEC országokban: folyófizetésimérleg-többlet


A második olajválság: (1979-80)
1979: az iráni sah bukása ’!elmaradt innen az export
Olajár: 1978: 13 $’! 1980: 32 $

Japán pénzügyi válság:

a pénzügyi és adórendszer szabályozási következetlenségei
a pénzügyi vezetés hiányosságai
a társadalmi rendszerbeli hiányosságok
a túlzott takarékoskodással összefüggQ tényezQk
a döntéshozatalban bekövetkezQ halasztgatások
1980-a évek második fele:
a telek- és a részvényárak a valós gazdasági alapoktól nagymértékben elrugaszkodtak
Buborékgazdaság: a vagyonár gazdasági alapoktól való elrugaszkodása (1987)
1988 közepe:
Japán nem hajtott végre semmilyen pénzügyi megszorítást ellentétben a többi országgal
Folytatta a pénzügyi deregularizációját és növelte a pnzkínálatot
“!
az inflációs várakozások következtében tovább emelkedtek a telek- és részvényárak, és jelentQsen növekedtek az adóbevételek ’!az állami adósság nullára csökkent.
1989: mennyiségi korlátokat vezettek be az ingatlanhitelezsre
1990 eleje: a buborékgazdaság öszeomlása !a jen, a részvények és a kötvények értéke óriási mértékben zuhant.
1992 április: A Pénzügyminisztérium és a Japán Bank 8 ezer milliárd jenben állapította meg a vezetQ bankok rossz hiteleinek összegét. Azonban sem a deregulációs intézkedések, sem a jen 1995 áprilisi felértékelQdése ellenére sem tudott a japán gazdaság kilábalni a recesszióból. A folytatódó gazdaságserkentQ és pénzügyi liberalizációs politika a költségvetési és állami adóságot növelte.
1995-ben szintén több csQdbemenetel történt: kiderült, hogy a Davia Bank New-York-i részlege óriási veszteséget halmozott fel.
“!
Fordulat!
1996-ban hatalomra került a Hasimoto-kormány, amely több területre kiterjedQ reformmal állt elQ.
1997 áprilisában a GDP 1,7%-át is elérQ 9 ezer milliárd jenes általános forgalmi adót s társadalombiztosítási díjat megemelQ intézkedést hoztak.




Az ázsiai pénzügyi válság:

Kezdete: 1997.07.02 A thai bath leértékelése
Thaiföld:
Már egy éve mutatkoztak ekkor a pénügyi feszültség jelei.
1996-ra túl sok toronyházat építettek ’!süllyedni kezdett a nemzeti ingatlanpiac, majd a tQzsde.
1997. A bath 15%-os leértékelése miatt spekulációs támadások ’!a valutatartalékok egyre jobban csökkentek
a thai gazdaság kicsi
DE! a szomszédokat is érintette a leértékelés: Malajzia, Indonézia, Dél-Korea
S mindeközben Japán újabb gazdasági visszaesése
Súlyos problémák
Valutaleértékelés
Minden érintett ország az IMF-hez fordult segítségért  hitelfelvételek (kivéve Malajzia)
Cserébe: gazdasági programok megvalósítása a veszély csökkentésére:
magasabb kamatok a valutaleértékelés megelQzéseképpen
a nagy költségvetési hiányok elkerülése
strukturális reformok
Az IMF hitelek nem akadályozták meg a visszaesést
Legrosszabb helyzet: Indonézia
gazdasági válság és politikai instabilitás spirálba torkolt.
1988 nyara: az indonéz rúpia értékének 85%-át elvesztette ’!más területekre is átterjed
szinte minden nagyvállalat elvesztette fizetQképességét.
1996 folyó fizetési mérleg deficit ’!1998. szuficit.
2000 a társág kilátásai bizonytalanok
A válság kihatása: Hongkong, Kína, Szingapúr, Új-Zéland, Japán+Európa bizonyos részei



A fejlQdQ országok válságainak tanulságai

a megfelelQ árfolyamrendszer választása
a bankrendszer központi jelentQsége
a reformintézkedések megfelelQ ütemezése
a fertQzés jelentQsége (dominó-effektus)

Az ázsiai válság hatás  Oroszország

1989. Kommunista uralom, tervgazdaság ’!piacgazdaság
Átmenet évei:
gyors infláció
a kibocsátás jelentQs csökkenése
munkanélküliség
hiányzó törvényes keretek a vállalatirányításhoz és a magántulajdon kezeléséhez
hiányzó modern költségvetési mechanizmusok
külföldi befektetQk óvatosága
hazai tQkepiacok hiánya
szociális kiadások egyetlen módja: pénznyomás
1990-es évek: -gyenge orosz kormányzat
1997. A kormánynak az IMF segítségével sikerült stabilizálnia a rubel árfolyamát, csökkenteni az infláció és növelni a GDP-t.
1998. Olajárak és más nyersanyagának csökkentek az ázsiai válság miatt. A befektetQk aggodalma a válság miatt ’!az adósságok kamata megugrott  fiskális deficit megnQtt.
1998 tavasz: A valutaalap új megállapodása a kormánnyal:
-Milliárdos hitelek a rubel egyensúlyban tartásához
1998 Augusztus: A kormány:
feladta az árfolyamcélt
leértékelt
fizetésképtelenséget jelentett be
befagyasztotta a nemzetközi fizetéseket
“!
További pénznyomás a számlák kiegyenlítésére
1 hónap alatt a rubel elvesztette értékének a felét
’!Pánik a világ tQkepiacain
’!Az USA FED-je csökkentette a dollárkamatokat ’!elhárított egy globális pénzügyi összeomlést.


Az euró makrogazdasági jellemzQi:

Cél: alacsony inflációjú, az árstabilitást és a közös egyensúlyt, ill. a folyamatos stabilitást biztosító valuta.
Az ECB kormányzati felügyelet nélkül mqködQ központi bank.
A pénzügyi szolgáltatók portfolióinak jelentQs átrendezése.
Egységes kötvény  és részvénypiac alakult ki
Konvergencia-kritériumrendszer
Euróban határozzák meg:
A monetáris politikát
A tQzsdei mqveleteket
Az új államadósságokat már ebben bocsátják ki
Bakközi elszámolások
Az ECB és az ESCB átvette az egyes központi bankok funkcióinak jelentQs részét.
Az euró és a pénzpiacok:
A dollár a II.vh. óta az EURO-ban kapott új valódi versenytársat.
Az euró térnyerése középtávú: a változások min. 5-10 év alatt zajlanak le.
alkalmazkodás lehetQsége
DE! bizonytalanság s spekulációs veszélyek
1999.01.01-tQl 11 ország számára bevezetésre került
Az egyes nemzeti valuták 2002-ig formailag párhuzamos valutaként mqködtek.
Az euró és a bankok:
A bankok számára jelentQs átállási költségekkel jár.
Információs technika átállítása
Összességében:
a banki tevékenység feltételei erQsödtek
Nagy mértékben erQsödik a koncentráció
NQ a pénzügyi intézmények közötti összeolvadások száma
A II. világháború utáni világkereskedelem jellemzQi:

két pólusú világpolitika és világgazdaság
gazdasági kapcsolatok minimális szintre süllyednek a két tábor között (pl. COCOM lista)
dekolonizáció  gyarmatok függetlenedése
globális kereskedelmi egyezmény  szervezet (GATT, WTO)
cél a kereskedelem liberalizálás, azaz fizikai, pénzügyi, adminisztratív akadályok leépítése

Az I. világháború utáni világkereskedelem jellemzQi:

hagyományos kereskedelmi rendszerek megszqnése
USA válik a világpiac vezetQ szereplQjévé
Európa veszít pozíciójából
ezzel párhuzamosan Latin-Amerika, Ázsia, Afrika növeli részarányát

Hiperglobalista nézet: R. B. Reich, P Ducker

A világgazdaság ma már messzemenQen globalizált. A világgazdaság fejlQdése, a nemzetközi munkamegosztás változásai, a pénzügyi globalizáció, a globális intézmények megjelenése és megerQsödése és a kultúrák globális keveredése radikálisan új világrendet jelenít meg. Ez a rend hamarosan a nemzetállamok elhalásához vezet. E neoliberális felfogásban a világpiac homogén egysége jelenik meg. A centrum-periféria viszonyt bonyolultabb szerkezet váltja fel.


Globalizációt elQidézQ világgazdasági folyamatok:

Rendkívül gyors technológiai, kiemelten kommunikációs technológiai fejlQdés.
A transznacionális vállalatok egyre növekvQ világgazdasági szerepköre.
A pénz szerepének és fontosságának korábban sohasem tapasztalt felfutása.



Világgazdasági akciócentrumok:

A világgazdaság egészére döntQ befolyással bíró területek.
USA, Észak-Amerika, NAFTA
Nyugat- Európa, EU
Japán és holdudvara, Kelet- Ázsia
JellemzQik:
erQs tQkekoncentráció
a Föld legnagyobb innovációs központjai
információs, döntési, hatalmi és szervezési központok
dinamikus ágazatoké a vezetQ szerep
óriási felvevQpiacok
A történelem során változtak.

Nemzetközi szervezetek:

A nemzetközi szervezetek az államközi együttmqködések azon formái, amelyek nemzetközi szerzQdések révén jönnek létre, állandó struktúrával, azaz legalább egy, de általában több állandó szervvel rendelkeznek, és az alapító okiratukból következQen nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva


Aszimmetrikus interdependenciák:

Nemzetközi kereskedelemben  áruszerkezet, relációs szerkezet, export rugalmassága, belsQ piac nagysága
Tulajdonviszonyokban  a tQkehiányos ország függ a tQkével rendelkezQtQl  nemzetközi tQkeáramlás
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban  finanszírozási függQség ( adós-hitelezQ viszony), segélyezés, monetáris függQség (nemzeti valuták sebezhetQsége)
Technológiában: tudomáynos és K+F bázissal rendelkezQ országok dominanciájából adódó függQség

A legkevésbé fejlett országok besorolási kritériumai: (LDC)

Három besorolási kritérium:
Alacsony jövedelem (GNI/fQ < 750 USD)
Gyenge humán erQforrás (Indikátorok: táplálkozás, egészség képzettség, írni-olvasni tudás)
Gyenge (sebezhetQ) gazdaság (instabil mezQgazdasági termelés, instabil export, néhány termékre koncentrált export, kis méretq gazdaság, a népesség többsége ki van téve természeti katasztrófáknak)


Az elsQ globális válság és okai:

1973-ban az (1)olajárrobbanás, (2)valutáris egyensúlytalanság, (3)hosszú távú ciklusok együtteseként alakult ki. A váratlan 1973-os válságból a kilábalás után is megmarad a (1)globális egyensúlytalanság, (2)a pénzügyi zavarok is súlyosbodnak és magas a (3)munkanélküliségi ráta is. 1982-ben adósságválság alakult ki az USA deflációs politikájának és a kamatráta emelésének hatására. ’!Mexikó fizetésképtelenné vált! Ezt követte az 1990-es évek tQzsdei megrázkódtatásai a strukturális egyensúlytalanságok és a devizapiacok összefonódása, valamint az információs-kommunikációs kapcsolatok fejlQdése miatt. 1992: az EU árfolyam-mechanizmusának válsága, 1994-95 újabb mexikói válság, 1997 thai baht összeomlása.
A sorozatos válságok megingatják a hitet a liberális pénzrendszerekben és a deregulációban, a válságok sorozata összefügg a globalizáció folyamatával.
A rövid távú külföldi befektetések (gyorsan mozgó forró pénzek) nemzetközi áramlása növeli a kockázatokat és a sebezhetQséget. A tQkepiacok összefonódása, a koncentrált ellenQrzés és a globális kamatpolitika koncentrációja miatt nQtt a bizonytalanság és a kockázat
Okai:
Strukturális okok:
a nemzetközi munkamegosztás ágazati egyensúlytalansága, mqködési zavarai
Ipari szektorban tudományos-technikai forradalom, a nyerstermék termelQ szektorban demográfiai forradalom
fejlQdQ országok fokozódó eladósodottsága (segélyprogramok hatástalansága)
Intézményi okok:
A gazdasági folyamatok szabályozására kialakult intézményi- és eszközrendszerek nem feleltek meg a felgyorsult transznacionalizálódásnak.
A globális gazdaság intézményi rendje nem fejlQdött ki, a fennálló intézményrendszer reformra szorul
A nemzeti keretekre kidolgozott keynesi gazdaságpolitika már nem megfelelQ megoldás az új körülményekre
Az inflációm, mint anticiklikus eszköz, már nem hatékony a transznacionális vállalatok miatt ’!stagfláció
Nem az történt a válság után, amit vártak, a fejlett államok talpra tudtak állni, de a fejlQdök közül sokan még szegényebbek lettek. A válság nem oldotta fel az alapvetQ egyensúlytalanságokat, sQt növelte azokat. A válság nem oldotta fel a feszültségeket.


ENSZ kialakulása, céljai, feladatai: Egyesült Nemzetek Szervezete

Megalakulásának elQzményei: Nemzetek Szövetsége: 1919-ben Párizsban alakult meg Woodraw Wilson amerikai elnök javaslatának megfelelQen. Székháza Genf. Kt legfQbb szerve: Tanács és Közgyqlés. Kezdetben gyQztes hatalmak szövetségét jelentette, késQbb a vesztesek is csatlakoztak. 1922-ben Mo. Hivatalosan 1946-ig állt fent.
Megalakulása:
1941. augusztus: Atlanti Charta
1942. január: Washington, az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata
1945 június: San Francisco, Alapokmány aláírása
1945 október 24: Az Alapokmány hatálybalépése
Székhelye: New-York, állandó képviselet Genfben és Bécsben
Szervezet fQtitkára: Ban Ki Mun
Hazánk 1955.12.14. óta tag.
Célja:
béke és biztonság fenntartása
nemzetközi problémák megoldása
államok közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népeket megilletQ egyenjogúság és önrendelkezés alapján
az emberi- és alapvetQ szabadságjogok biztosítása
10 alapelv:
az államok szuverén egyenlQségének elve
az erQszakkal való fenyegetés, ill. az erQszak alkalmazásának tilalmának elve
a viták békés rendezésének elve
a belügyekbe való be nem avatkozás elve
az államok közötti együttmqködési kötelezettség elve
a kötelezettségek jóhiszemq teljesítésének elve
a népek önrendelkezési jogának elve
az emberi jogok tiszteletben tartásának elQmozdításának elve
a határok sérthetetlenségének az elve
a területi épség elve
FQbb szervei:
Közgyqlés: állami delegációk 1 szavazattal
Biztonsági Tanács: 15 tag, ebbQl 5 állandó
Gazdasági és Szociális Tanács
Gyámsági Tanács: gyámsági területek ellenQrzése
Nemzetközi Bíróság: 15 bíró, székhelye Hága
Titkárság: élén a fQtitkár, aki fontos politikai szereppel bír.
További szervei:
ILO  Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
FAO  MezQgazdasági és Élelmezési Szervezet
UNESCO  Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet
WHO  Egészségügyi Világszervezet
IMF  Nemzetközi Valutaalap
UNCTAD  Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia
UNICEF  Gyermekalap
Az ENSZ-ben felépítették az elsQ globális input-output modellt, amely a Világgazdaságtan JövQje elnevezéssel megalakult globális prognózishoz nyújthat alapot. 188 tagja közül 60 készít 10-30 évre szóló gazdasági- és társadalmi tervet. Feladata a globális problémák meghatározása és azokra megoldások keresése.
Legfontosabb globális problémacsoportok:
Világbéke, nemzetközi biztonság kérdései
Gyarmati rendszer következményeinek felszámolása, fejlQdQ országok felemelkedése
Népességnövekedés
Élelmezési biztonság problémája, természeti erQforrások hatékony hasznosítása
Természeti környezet károsodásai
Településrendszer átalkakulása
Tengerek, óceánok, világqr hasznosítása
Világgazdaság fejlQdési zavarai, nagy globális egyenlQtlenségek
Emberi jogok
Szervezett nemzetközi együttmqködés gyengeségei



GATT létrejötte, eredményei, jelentQsége:

Általános Vámtarifa és Kereskedelmi egyezmény. Az egyezményt a II. világháború után hozták létre, átmeneti jelleggel, amíg meg nem alakul a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) Az okmányt 1947 október 30.-án 23 ország képviselQi írták alá Genfben. AlapvetQ célja a nem tarifális kereskedelmi akadályok vámosítása, majd azok mértékének csökkentése, ezáltal a protekcionizmus felszámolása és a szabadkereskedelem elQsegítése. Hazánk 1973-ban csatlakozott.
AlapvetQ célok:
A nemzetközi szabadkereskedelem elQsegítése
Nemzetközi kereskedelmi tárgyalások folytatása
Nemzetközi kereskedelmi viták rendezése
Alapelvek:
legnagyobb kedvezmény elve
viszonosság elve
nemzeti elbánás elve
nyilvánosság elve
konzultáció elve
A tárgyalások un. fordulókon keresztül zajlanak, ezek keretében állapodnak meg a kereskedelmi korlátozások csökkentésének körérQl és mértékérQl. 1947-1994 között 8 forduló zajlott
1947  Genfi-forduló: több tízezer termék vámjának csökkentése
1949  Annecy-forduló: kisebb vámcsökkentés
1950-51  Torgway-forduló: jelentQsebb vámcsökkentés, de a termékek szqkebb körére
1955-56  2. Genfi-forduló: kisebb vámcsökkentés
1961-62 Dillon-forduló: kisebb vámcsökkentés
1963-67  Kennedy-forduló:
ipari termékek vámjainak átlagosan 35%-os csökkentése
agrártermékek vámjainak szerényebb mértékq csökkentése
dömpingellenes szabályozás
fejlQdQ országok pozitív diszkriminációja
1972-79  Tokió-forduló:
ipari termékek átlagosan 34%-os vámcsökkentése
nem vámjellegq korlátozásokra vonatkozó szabályok
1986-94  Uruguay-forduló:
agrárprotekcionizmus leküzdése
textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme
szolgáltatáskereskedelem (GATS)
a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének forgalmának kérdései (TRIMs és TRIPs)
a piacra jutás liberalizálásának kérdései
a GATT, mint jogi rendszer kereteinek finomítása és a GATT intézményes erQsítése
“!
WTO 1995. jan. 1.
Mérleg:
noha az ITO nem jött létre, a GATT tevékenysége nagyon sikeres volt.
a világkereskedelmi forgalom megtízszerezQdött!
a világkereskedelem soha nem volt olyan szabad, mint napjainkban.
soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint ma  amikor a WTO-nak 144 tagja van.



NATO: Észak-atlanti SzervezQdés Szervezete:

ElQzmény: 1949-ben aláirt Washingtoni SzerzQdés hozta létre, székhelye Brüsszel. Védelmi célzatú szervezet.
Szervezi:
Észak-atlanti Tanács
Katonai Bizottság
Nemzetközi katonai vezérkar
Jelenleg 26 tagja van a szervezetnek. Magyarország 1999-ben lépett be.


WTO: Világkereskedelmi szervezet:

1995. jan. 1. a WTO felváltotta a GATT-ot. A szervezet egy rendhagyó vitarendezési mechanizmussal bír, amely alapján a különbözQ kereskedelmi vitás dolgokat a felek békés úton tudják egymással rendezni. Vitarendezési panel.
Miniszteri értekezések:
Szingapúr 1996
Genf 1998
Seattle 1999
Doha 2001’!újabb forduló megnyitása
Cancum 2003
Hong Kong 2005 dec. 18-22.
Kereskedelmi konfliktusok a 90-es években és az új évezredben:
banán-háború
genetikailag módosított és hormonkezelt élelmiszerek
repülQgépgyártás körüli vita
acél-háború
textilipari vita
2001 Doha forduló:
Megoldandó problémák:
agrárgazdasági protekcionizmus csökkentése
szolgáltatások liberalizációjának elQsegítése
LDC országok számára engedmények nyújtása
piacralépési megállapodások
high-tech termékek ványainak csökkentése
internetes kereskedelem liberalizálása
közbeszerzések átláthatóvá tétele
a dömping és szubvenció ellenes szabályok meghatározása.
Magyarország konfliktusai:
’!mint panasztevQ:
Csehország  gabonavám
Románia  búza/liszt importtilalma
Törökország  állateledel bevitel tiltása
’! mint bepanaszolt:
Csehország  acélimport korlátozása.


OECD: Gazdasági Együttmqködés és Fejlesztés Szervezete:

ElQzmény: 1984 április 16.-án megalakult az Európai Gazdaság Együttmqködés Szervezete (OEEC), 1961-tQl alakul át és lesz OECD. Jelenleg 30 tagja vagy a szervezetnek. Magyarország 1996 május 7.-én lépett be.
Célok:
tagországok gazdasági fejlQdésének elQsegítése
foglalkoztatottság növelése
környezetvédelem
morális jólét
pénzügyi stabilitás


NAFFA: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szervezet:

3 tagállam: Kanada, Mexikó, USA
1992 augusztus: egyezmény aláírása
1994. jan. 1.-én életbe lép az egyezmény
MERCOSUR: Déli Közös Piac:

4 tagállam: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay + a társult tagok és csatlakozási szándék.
1991-ben alakult meg.
Célja: egy közös piacon is túlmutató integráció létrehozása

ASEAN: Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulása:

10 tagállam:


Brunei
Fülöp szk.
Indonézia
Kambodzsa
Laosz
Malajzia
Myanmar
Szingapúr
Thaiföld
Vietnam


1967 augusztusában alakult meg a társulás.
Célja: egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása

Regionális szervezetek fQbb paraméterei:
Tagállamok száma Népesség (millió fQ) GDP (milliárd USD) egy fQre jutó GDP (USD) ASEAN 10 537 686 1 300 EU 15 380 10 483 27 608 25 457 11 300 24 700 NAFTA 3 425 12 300 29 000 MERCOSUR 4 224 639 2 850

Az EU és az ASEAN szervezetek összehasonlítása népesség, fejlettség, tagállamok száma és gazdasági potenciál szerint:
Tagállamok száma Népesség (millió fQ) GDP (milliárd USD) egy fQre jutó GDP (USD) ASEAN 10 537 686 1 300 EU 15 380 10 483 27 608 25 457 11 300 24 700
Az EU és a MERCOSUR összehasonlítása:
Tagállamok száma Népesség (millió fQ) GDP (milliárd USD) egy fQre jutó GDP (USD) EU 15 380 10 483 27 608 25 457 11 300 24 700 MERCOSUR 4 224 639 2 850 Országok besorolása:
1.Gazdasági fejlettség alapján:
gazdag országok-fejlett országok
szegény országok-fejlQdQ országok
2.A II. világháború után, a szocialista társadalmi berendezkedés megjelenése után:
a fejlett országokra az elsQ világ
a szocialista országokra a második világ
az elmaradott országokra a harmadik világ
a legszegényebb országokra a negyedik világ
3.Szerep alapján:
Centrum: ipari tQkés országok
Periféria: fejlQdQ országok
ÉSZAK-DÉL: A fejlett-fejlQdQ megosztást sugallja.
Nagy általánosságban az északi félgömbön helyezkednek el a fejlett és a déli félgömbön a fejletlenebb országok.
5.Iparosodottság alapján
Iparosodott ország
Nem iparosodott ország



Országok besorolása: ENSZ felosztás:

Most Economically Developed Countries (MEDCs) „industralized nations”
Developed Countries (DCs) „industrialized nations”
Newly Industrializing Countries (NICs)
Least Developed Countries (LDCs) „underdeveloped nations”
Least Economically Developed Countries (LEDCs)

Porter versenyképesség típusai, Porter fejlQdési szintjei:

Porter a nemzetek gazdasági fejlQdését összefüggésbe hozta a nemzetközi versenyképességgel, és azt állítja, hogy az országok versenyképes iparágainak helyzete 4 tiszta típusba sorolható. A 4 típus a versenyképesség fejlQdésének 4 stádiuma is. Mivel tiszta típusokról van szó, a legtöbb ország nem sorolható be egyértelmqen ebbe a leegyszerqsített sémába, ám Porter szerint többnyire mégis megragadható az egyes nemzetek versenyképességének meghatározó vonása. Bár fejlQdési sémáról van szó, egyáltalán nem szükségszerq, hogy minden ország minden egyes stádiumon áthaladjon. Az országok többsége megragad az elsQ lépcsQn, ám arra is van példa (Olaszország), hogy az elsQ szint után rögtön a harmadikra emelkedjék.
Porter fejlQdési szintjei:
tényezQellátottság által meghatározott versenyképesség
beruházás által meghatározott versenyképesség
innováció által meghatározott versenyképesség ’!legfejlettebb stádium:
A vállalatok nem csak alkalmazzák a meglévQ technológiát, de újakat is hoznak létre. Állandó az innováció, fejlettek a keresleti viszonyok, megfelelQ a versenykörnyezet.
jólét által meghatározott versenyképesség.
A legutolsó stádium már a nemzetközi versenyképesség hanyatlását jelzi, amelyre a múltból élés a jellemzQ.



GDP összes és 1 fQre esQ, USA, India, Kína, EU25:
USA EU25 Japán Kyna India GDP (md $) 10 600 11 300 3 500 6 400 3 000 GDP/fQ 36 500 24 700 27 400 4 900 3 000 Népesség (millió fQ) 291 457 128 1 310 1 008

Versenyképesség meghatározásának fogalmai:

Versenyképesség: nehezen definiálható gyqjtQfogalom, a piaci versengésre való hajlamot, készséget jelenti, a piaci versenyben való pozíciószerzés és tartós helytállás képességét, amit elsQsorban az üzleti sikeresség, a piaci részesedés és a jövedelmezQség növelése jelez.
A versenyképesség egységes fogalma: (OECD dokumentumok): A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve.
A regionális versenyképességnek nincs egyetlen kiemelt mutatója, nem jellemezhetQ egyetlentényezQvel, hanem egymáshoz szorosan kapcsolódó, viszonylag jól mérhetQ közgazdasági kategóriák együttesét jelenti:
a regionális GDP 1 lakosra jutó nagyságát
a régióban a munkatermelékenységet
a régióban a foglalkoztatottsági rátát
a régió gazdaságának nyitottságát.
Piaci vereny: két, vagy több szereplQ egymással szembeni elQnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenységét értjük.
Területi verseny: területi egységek közötti verseny, olyan folyamat, melynek során a regionális, helyi gazdaság fejlQdését bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve próbálják befolyásolni explicit vagy implicit módon.



Nemzetközi vállalatok típusai:

1 Koloniális típus: horizontális struktúra, költség-optimalizációs céllal jön létre. Nemzetközi kereskedelemteremtQ hatású, egymástól eltérQ fejlettségq gazdaságokat összekapcsoló, nem jellemzQ az egységes technológia és az egységes kínálati struktúra.
2 Párhuzamos struktúrájú nemzetközi vállalatok: Több nemzetgazdaságban azonos tevékenységet végez, egységes piaci stratégiájú. A termelési tevékenységben még nem integrált. A piaci akadályok megkerülésére, piacbQvítési céllal jön létre. Integrált technika és integrált kínálati struktúra jellemzi több nemzetgazdaságban.
3 Komplexen integrált transz- ill. multinacionális vállalatok: Több országban egységes vállalatstratégiát követnek. A nemzetköziesedést a piaci és hatékonysági optimalizáció eszközeként használják.
Strukturájuk:
Párhuzamos: több országban azonos kínálati szegmensben mqködnek azonos technológiával egységes piaci stratégiával
Kooperációs: termelési tevékenységükben vertikális nemzetközi integrációt valósítanak meg.
4 Globalizált vállalatok: a vállalati értéklánc-elemek nemzetközileg hatékonyabb allokációját valósítja meg, teljes nemzetköziesedést alakít ki. A vállalati tevékenység világméretq optimalizációja valósul meg. Komplex, rendkívül erQs nemzetközi integráció jellemzi, különbözQ fejlettségq országokat kapcsolnak össze. Nemzetközi kereskedelemteremtQ hatású, ahol a döntéshozatal már csak egységes nemzetközi rendszerben biztosítható.


KKB és KPB fogalma és különbségei:

KKB: Közvetlen Külföldi TQkebefektetés: nemzetközi befektetés, amelyben az egyik ország gazdaságában székhellyel rendelkezQ egység egy másik országban lévQ vállalatban szerez tartós érdekeltséget. KKB nyomán létrejött formák lehetnek:
Leányvállalatok (a külföldi tulajdon meghaladja az 50 %-ot)
Fiókok (részben, vagy teljes egészben külföldi tulajdonban vannak)
Társulások (a külföldi tulajdonos részesedése 50 %-nál is magasabb)
KPB: Külföldi Portfólió Befektetések: magukba goflalják azokat az értékpapírokat, amelyeket szervezett vagy más pénzpiacokon forgalmaznak vagy forgalmazhatnak, kötvényeket, részvényeket és más pénzpiaci eszközöket.
Különbség a KKB és a KPB között: a KPB nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, a külföldi befektetQ a profitból akar részesedni.
A KKB és KPB hatásaival kapcsolatos kritériumok:
A fejlQdéshez való hozzájárulás: a KPB a finanszírozási keretet bQvíti, míg a KKB a technikai fejlQdéshez járul hozzá.
Az idQhorizont eltérései: a KKB hosszabb távra szól, mint a KPB.
Motivációk: a KPB célja a profitnagyság, a kamat és az osztalék, a KKB-nél ezek mellett a piaci részesedés, a hatékonyság is fontos.
Ingadozások: KKB esetében a ciklikus ingadozások a jelentQsebbek, míg a portfolió befektetések jobban ki vannak téve a piac hatásainak és ingadozásaik jelentQsebbek.


Fenntartható fejlQdés fogalma:

Olyan fejlQdés, amelyben a jelen szükségletei úgy nyernek kielégítést, hogy nem teszik tönkre a jövQ generációk lehetQségeit arra, hogy saját szükségleteiket kielégítsék. A fenntartható fejlQdés harmonikus összhang megteremtése a gazdaasági növekedés, a természet regenerálódó képessége és a környezet terhelése között.

Hat alternatív gazdasági mutató felsorolása:

GDP  Gross Domestic Product: Bruttó hazai termék
HDI  Human Development Index: Emberi FejlQdés Mutatója
HPI  Human Paverty Index: Emberi Szegénységi Index
MEW  Measure of Economic Welfare: Gazdasági Jólét MérQszáma
NEW  Net Economic Welfare: Nettó Gazdasági Jólét
ISEW  Index of Sustainable Economic Welfare: Fenntartható Gazdasági Jólét Index



HPI 2-Qt mely országokra számolnak?

Humán szegénységi indexet (HPI2) csak néhány magas jövedelmq OECD országra kalkulálják.
Elemei:
a 60 éves kor meg nem élésének valószínqsége
felnQttek mqveltségi indexe
12 hónapnál hosszabb munkanélküliek aránya
szegénységi szint a minimál jövedelem 50%-a
HPI2 rangsor(17 db):


Svédország
Norvégia
Hollandia
Finnország
Dánia
Németország
Luxemburg
Franciaország
Spanyolország
Japán
Olaszország
Kanada
Belgium
Ausztrália
UK
Írország
USA




Nettó Gazdasági Jólét mutató jellemzQi: NEW: Net Economic Welfare.

Samuelson és Nordhaus munkája. A környezeti változásokat is megpróbálta a rendszerbe vagy egy mutatóba foglalni.
Alapja: GNP.
sok olyan elemet tartalmaz, amely nem járul hozzá nyilvánvaló módon az egyének jólétéhez.
kimaradtak belQle a jólét egyes kulcsfontosságú elemei.

Módosítási javaslatok:
+ szabadidQ
+ csináld magad munkák
+ fekete/szürkegazdaság
- környezeti károk





Ökológiai lábnyom:

Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához egy adott életszínvonalhoz szükséges föld és víz terület. Az iparosodott országokban ez nagyon földterületet jelent, mint amekkorával rendelkeznek, a kereskedelem erQforrás felhasználó hatása más országokban is érzQdik Úgy is csmert mint eltulajdonított (felhasznált) teherbíró képesség, ez a koncepció magába foglalja a fenntartható fejlQdés elosztási koncepcióját is.

Ökológiai hátizsák:

a fogyasztás által felhasznált anyagáram teljes tömegével annak életciklusa folyamán. E koncepció foglalkozik az elmozdított környezeti hatásokkal, de fQként mqszaki kérdésekre központosít. Hasonló az ökológiai lábnyomhoz. Összekapcsolódik az anyag intenzitás csökkenésével és erQforrás elégtelenséggel.

Kína növekedési korláta:

emberi társadalmi feszültségek
demográfiai problémák
szociális háló hiánya
munkanélküliség
elégtelen mezQgazdasági termelés
környezeti veszélyek
energia  éhség
infrastrukturális szqk keresztmetszet
elégtelen pénzügyi rendszer

A 10 legnagyobb exportQr ország:



Németország
USA
Kína
Japán
Franciaország
Hollandia
Olaszország
Nagy-Britannia
Kanada
Belgium






A 10 legnagyobb importQr ország:



USA
Németország
Kína
Franciaország
UK
Japán
Olaszország
Hollandia
Belgium
Kanada



Vállalatok Global 500 rangsora bevétel alapján:



Wal-Mart Stores
BP
Exxon Mobil
Royal Dutch/
Shell Group
General Motors
Daimler Chrysler
Toyota Motor
Ford Motor
General Electric
Total




HDI részei: Human Development Index: Emberi FejlQdés Mutatója

1990 ENSZ Fejlesztési Programja keretében dolgozták ki
Megalkotásának célja: A GDP által nem mért fontos értékek alapján rangsorolhatóvá tegye az egyes nemzetgazdaságokat.
3 részbQl áll:
Egy fQre jutó GDP, vásárlóerQ paritáson számolva
Az iskolázottság szintje
Születéskor várható élettertem
HDI mutatók világszerte: 5 legjobb:


Norvégia
Svédország
Ausztrália
Kanada
Hollandia
USA
38. Magyarország



A 10 legnagyobb olajtermelQ ország: (1 barrel = 42 gallons = 158,98722 Liter)



Saudi Arabia
Tormer Soviet Union
USA
Irán
Kína
Norvégia
Mexikó
Venezuela
United Kingdom
Iraq




Hubbert csúcs elmélete:

Más néven olaj-csúcs , a hagyományos petróleum és a más fosszilis nyersanyagok hosszú távú kitermelésére és a lelQhelyek kimerülésére koncentrál. Nevét Marion King Hubbert után kapta, aki az ismert és becsült nyersanyag tartalékokra vonatkozóan állított fel modellt 1956-ban. Modellje alapján az USA olaj kitermelésének csúcspontja 1965-70 közé tehetQ, míg a világ 2000-re.
’!Az USA olajkitermelése végül 1971-ben érte el csúcspontját, míg a világ kitermelésének a csúcsa nem következett be 2000-ben. Hubbert nem kalkulált az 1973-as és 79-es olajválsággal, amely globális méretekben csökkentette az olaj iránti keresletet, ezzel eltolva a kitermelési csúcsot.


US imported oil from: 97% from 14 countres



Kanada 18%
Mexikó 15%
Nigéria 12%
Saudi-Arabia 12%
Venezuela 10%
Angola 6%
Iraq 5%
Algeria 3%
Ecuador 3%
Columbia 3%
Kuwait 2%
U.K. 2%
Norway 1%
Eguatorial Guinea 1%




OPEC hány tag, feladatok: Organization of the Petroleum Eyporting Countries



Algéria
Indonézia
Irán
Irak
Kuwait
Líbia
Nigéria
Quatar
Szaúd-Arábia
Egyesült Arab Emirátusok
Venezuela


1965 óta mqködik
Nemzetközi központja: Bécs
A szervezet alapvetQ célja:
a koordinációja és egységesítése a tagországok petróleum politikájának
az érdekeik közös és lehetQ leghatékonyabb képviselete egyénileg és együttesen
az olaj nemzetközi árfolyamának stabilizálása a nemzetközi piacokon
a tagországok bevételeinek biztosítása
hatékony gazdasági és állandó kínálat fenntartása
az olajiparba befektetett tQke kielégítQ megtzérülése


OPEC és nem OPEC olajkitermelésének összehasonlítása:

Az OPEC országok olajkitermelésének aránya 1985-99 között a nem OPEC országok 9,33-szorosára nQtt
Vállalatok nemzetköziesedésének mértéke (UNCTAD):
Aggregát index összetevQi:
a vállalat tQkeállományának külföldön befektetett hányada
az üzleti forgalomból a külföldi leányvállalatokban realizálódó rész
a foglalkoztatottak közül a külföldi érdekeltségeknél dolgozók aránya
a világ 100 legnagyobb társasága esetén 1998-ban az érték 55 volt


Szolgáltatás-kereskedelem ágainak felsorolása liberalizáltsági fok szerint:

Liberalizáció
EltérQ hajlandóság: fejlett országok’!átmeneti gazdaságok’!fejlQdQ országok
EltérQen liberalizált területek: (1 leginkább  9 legkevésbé)


turisztikai
pénzügyi-üzleti
kommunikációs
közlekedési
építQipari
rekreációs
környezetvédelmi
egészségügyi
oktatási


Kulcsszektorok kiválasztása: közlekedés, energetika, távközlés, bank, kereskedelmi szolgáltatások
Lehetséges liberalizálási formák:
“! “!
ágazati hatály kiterjesztése kötelezettségvállalások minQségének javítása
Magyarország külkereskedelme 1998-2004 között:
Import: összességében nagyobb az exportnál, különösen az áruforgalomban
Export: kisebb az importnál, viszont a szolgáltatások tekintetében meghaladta az importszolgáltatások forgalmát.
MindkettQ értéke a duplájára nQtt 2004 végére.
Bruttó Hazai Termék: Változása évente 103-105,2 mrd Ft közötti. A GDP értéke a duplájára nQtt 2004-re.
Export-árindex: Ingadozás, miközben folyamatosan csökkent
Import-árindex: hasonló az export árindexhez. Ez volt a nagyobb az idQszak végén.
Export volumen-index’! Import volumen index, mindkettQ csökkent 2004 végére.


Mik az LCDs, melyek a jellemzQik és mely országok tartoznak ide:

Least Developed Countries: Legkevésbé fejlett országok
JellemzQi:
alacsony jövedelem (GNI/fQ<750 USD)
gyenge humán erQforrás
gyenge (sebezhetQ) gazdaság
Legkevésbé fejlett országok: Afghanistan, Angola, Chad, Burhina Fasa, Bangladesh, Ethiopia, Guinea, Haiti, Liberia, Madagascar, Mali, Nepal, Revanda, Senegal, Sudan, Togo, Uganda, Zambia


NICs országok, kik azok, nevezzen meg 3-at és jellemzQiket:

Newly Industrializing Countries: Újonnan iparosodó országok.
A dél-kelet ázsiai un. Újonnan iparosodó országok átmenetet képeznek a fejlett és a fejlQdQ országok csoportjai között.
1960-as évektQl:
a gazdasági növekedés üteme jelentQsen felgyorsult
a tQke- és technológiaigényes iparágak megtelepítésével fellendülés indult meg.
Országok:


Hong Kong
Dél-Korea
Szingapúr
Tajvan
Brazília
Mexikó
Fülöp szk.
Törökország
Bahrain
Kuvait
Katar
Szaúd-Arábia
Egyesült Arab-amirátusok
Thaiföld
Malajzia
Kína
India




A bankok transznacionalizálódásának tényezQi:

Nemzetközi bankok 3 típusa:
az utóbbi 20-25 év fejlQdése következtében alakult ki ez a 30-40 bankból álló klub. A foglalkoztatottak száma több, mint 10.000
80-100 bankból áll, melynek néhány tucat országra kiterjedQ hálózata van.
kb. 300 bank, melynek szerény mértékq külföldi hálózata van.
A bankon belüli pénzmozgás elQnyei:
Ping-pong hatás: anyavállalat és a külföldi fiókok egymáshoz irányítják az ügyfeleket
Hálózat-hatás: szolgáltatástöbblet, melyet a kiterjedt nemzetközi hálózat léte lehetQvé tesz.
Szinergia-hatás: jövedelmezQségi elQnyök, melyek a piacon folyó tevékenység összekapcsolásából eredhetnek.
Transzferárak alkalmazása: anyabank és leánybankok közötti jövedelemátcsoportosítás a célok elérésére.
TényezQk:
Globális környezeti tényezQk: fQ elem a világkereskedelem és a fejlett országok közvetlen külföldi tQkeberuházásainak növekedése. A TNC-k részesedése a világtermelésbQl dinamikusan növekszik. Magánhitelezés is elterjedQben van.
Nemzetgazdasági tényezQk: a makroszintq pénzfelesleg- és hiány jó részét kereskedelmi bankok exportálják és importálják. A jogi korlátozások is ösztönözték a banki tevékenység külföldre telepítését. BelsQ bankok nemzetköziesednek, külsQk beáramlanak.
Mikroszintq tényezQk: a TNC-k dinamikus fejlQdése. A hazai ügyfelek külföldi tevékenysége a bankok külföldi tevékenységeinek bQvítését ösztönözték. Befolyásoló tényezQ az oligopol piac és a megnövekedett verseny a pénzügyben. A technológiai fejlQdés és a liberalizáció hatására átfedik egymás piacait a pénzügyi szolgáltatók.

Magyarország külgazdasági stratégiájának megvalósítására szolgáló nemzetközi megállapodások:

Multilaterális megállapodások: az export és az import feltételeire is kiterjednek, s eszköze a WTO egyezményrendszere. Mqködése a résztvevQk jogai és kötelezettségei egyensúlyán alapszik, keretében az erQsebb hatalmak is a nemzetközi szabályok követését vállalták. Rögzíti a tevékenységek állami monopóliumát, a vállalati mqködés paramétereit állami tervek határozzák meg. Megszqntek a szektoriális korlátozások is, az import szabályozója a vám. Az exporttevékenységet az üzletpolitikai érdekek határozzák meg, tilos a diszkrimináció. FQ eszköz a kedvezményes elbánás, a hazai és a külföldi áruk közti megkülönböztetés tilalma. Magyar érdek a további WTO csatlakozások. GATS egyezmény elQírásai a vállalati letelepedéssel történQ szolgáltatás nyújtásra. OECD elQírások a pénzügyi mqveletekre.
1995. Multilaterális Beruházási Egyezmény: fejlett államok liberalizálják a tQkeáramlást.
Referenciális egyezmények: fQ szerep a regionális szabadkereskedelmi egyezmények, melyek azonos földrajzi régiókban lévQ államok között jönnek létre. A liberalizációnak a tagállamok közti kereskedelem nagy részére ki kell, hogy terjedjen. Szabály: a kereskedelmi szabadságnak max 10 éven belül létre kell jönnie.
Európai megállapodás: multilaterális elQírásokon alapul, versenytorzító hatások kerülése, s a haza termelést is szabályozza. Magyar cél az exportkorlátok lebontása a technikai korlátok ledöntésével, kereskedelmi feltételek javítása a mezQgazdaság és az élelmiszeriparban.
EFFA megállapodás: csak árukra vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás. EltérQ fejlettség miatti asszimetria.
Külföldi cél: magyar élelmiszeripari vámkoncessziók megszerzése.
Magyar cél: jobb exportlehetQségek az agráriumban.
CEFFA-megállapodás: csak árukereskedelemre azonos fejlettségq országok között, így a kedvezmények kiegyensúlyozottak. Cél az EU-szabályozás alkalmazása, és a kereskedelem technikai akadályainak megszüntetése. MezQgazdasági kedvezmények kétoldalú bQvítése.
Kétoldalú egyezmények: exportunk nagy része vámmentesen, vagy kedvezményes vámmal kerülhet piacra. Cél a kivitel diverzifikálása és nem a preferenciális piacokon a kiviteli feltétel javulása ’!legnagyobb kedvezményes elbánás.
Magyarországi kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások. WTO tagállamoknál fontosak itt a kétoldalú kapcsolatok.
Magyarország GSP-kedvezményei: multilaterális kereskedelmi szabályok, ezek alapját a GSP adja: a fejlett országok adnak kedvezményt a fejlQdQknek. Piaci nehézségekkel küzdQ közép-kelet európai országok exportbQvítését segíti. A GSP-t felváltották az Európai Megállapodás koncessziói. A preferenciák megegyeznek a fejlQdQ országok által élvezetekkel. Az amerikai GSP keretében az érintett termékek vámmentesen jutnak piacra.

USA gazdaságának bemutatása:

1976 óta deficites külkereskedelmi mérleg
2003-ra a hiány megközelítette az 500 Mrd USD-t
JelentQs eltérés a szolgáltatások és az áruk kereskedelme között.
FQbb partnerei:
NAFTA tagok: Kanada, Mexikó
EU25
Kína, Japán, Délkelet-Ázsia/ Utóbbiak aránya folyamatosan növekszik.
Az amerikai TNC3 vállalatok jelentQs tényezQk.
Folyófizetési mérleghiányban az USA az elsQ. IT: Információ Technológiai szektor. Ez hajtja az USA gazdaságát. USA gazdasága versenyképesebb, mint az EU-é, de energiapazarlóbb és kevésbé környezetkímélQ. EU-ban jelentQsek a szociális kiadások.
Új gazdaság kora: munkatermelékenység növekedése, rugalmas munkaerQpiac.
Fogyasztás növekedése magasabb, mint a kibocsátásé. ’!rohamos eladósodás.
90-es évek második felében csökkenQ munkanélküliség, alacsony infláció.
Hatalmas külkereskedelmi deficit, óriási mértékq eladósodottság. Technológiai szektor elQretörése, IT forradalom.
Új vállalati struktúrák kialakulása:
Kutatás-fejlesztés kiemelt szerepe
Kockázati tQke szerepe, fejlett piaci rendszer
Jelenleg gazdasági és politikai berendezkedésével exportja folyik.

Európai Unió:

Heterogén kép, fejlQdése elmarad az USA-tól.
Kevésbé rugalmas tQke- és munkaerQpiacok
Kiterjedt szociális ellátórendszerek’! magas kiadások
Kutatás-fejlesztés kevésbé hangsúlyos
Közös politikák (Agrárpolitika, Kohéziós politika)
Kormányzati kiadások magas aránya
Magasabb munkanélküliség, alacsonyabb foglalkoztatási ráta
Kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérleg
KezelhetQ mértékq államadósságok, legtöbbször kezelhetQ mértékq államháztartási hiányok

EU és az USA gazdasági kapcsolata:

Tagállamok száma Népesség (millió fQ) GDP (Mrd $) 1 fQre jutó GDP $ EU 25 457 11300 24700 NAFTA 3 424.9 12342.1 29047 Export: Import:
239,9 Mrd ¬ 245,5 Mrd ¬
EU USA EU USA
152,3 Mrd ¬ 174,7 Mrd ¬
Gazdasági kapcsolataik jellemzQi:
Az USA számára jelentQs deficittel zárul az EU-val bonyolódó kereskedelem ’! kereskedelmi konfliktus
Oka: USA korlátozott exporttevékenysége ’! piacnyitás kierQszakolása
Dinamikusan bQvülQ tQkekihelyezés ’!USA tQkeexportQr
a transzatlanti árucsere-forgalom 40%-a cégen belüli kereskedelem
3-3 millió fQ dolgozik a másik fél érdekeltségébe tartozó cégnél
Kereskedelmi viták:
folyamatosan épülQ európai erQd ’!kereskedelemeltérítés, protekcionista
1960-90 között 17 kereskedelmi vita zajlott az USA és EU között
panaszos fél 14-szer az USA, 3-szor az EU
12 esetben agrártermékeket érintett
3 békés módon rendezQdött

Japán gazdasági jellemzése mindenféle szempont szerint:

90-es évektQl stagnálás jellemzQ. (pénzügyi buborék kipukkadása után)
Nagy összegq állami, gazdasági ösztönzQ csomagok. (infrastruktúra fejlesztés, adócsökkentések, ipari szervezetváltás)
ErQs állami beavatkozás a gazdaságba. JellemzQek a vállalati szövetségek, a japán gazdaság alappillérei a nagy vállalatcsoportok, a vállalatok piaci stratégiájában a cél a hosszú távú fejlQdés és a piaci részesedés növelése.
Kutatás-fejlesztés fontos:
ElQregedés, oktatási rendszer miatt kreativitás elégtelensége
Külkereskedelmi aktívum
Világpolitikai szerepe kisebb, mint a gazdasága
Termelés-kihelyezés kettQs hatása a 80-as évektQl
ÁtrendezQdés mind az export, mind az import összetételében
FQbb partnerei: USA, Európa, Kelet- és Délkelet Ázsia országai

Export: Import:
239,9 Mrd ¬ 245,5
EU USA EU USA
154,3 174,7
42,3 54,4 46,3 61,9
64,8 127,1 68,5 131,8
Japán Japán



Japán EU25 USA Népesség (millió fQ) 128 457 291 %-a világnépességbQl 2 7 5 Születéshez vonható idQtartam nQ 84.3 81.2 80 Születéshez vonható idQtartam férfi 77.6 75.1 74.4 Oktatási kiadás a GDP %-ában 3.6 5.23 5.35 Foglalkoztatási ráta 68.7 63.3 71.2 Munkanélkuliségi ráta 4.4 8.7 5.1 GDP Mrd $ 3500 11300 10600 GDP/fQ 27400 24700 3500 Inflációs ráta (%) 0 2.1 2.7 Államháztartás hiánya a GDP %-ában -6.5 -2.6 -4.4 Államadósság a GDP %-ában 164 63.4 63.4 Export (Mrd ¬ ) 555.7 1510 1155.5 Import (Mrd ¬ ) 455.3 1513.2 1635

Kína világgazdasági szerepe, gazdaságának jellemzQi:

[GDP (Mrd $): 6400; GDP/fQ ($): 4900; Népesség (millió fQ): 1310]
A világ 4. legnagyobb országa. MunkaerQpiac nagysága 737,4 millió fQ. Aránya a világkereskedelembQl:
Export: 5,8%
Import: 4,5 %
1978 gazdasági irányváltás
1978-2003 között évente 18%-os a külkereskedelem bQvülése
Kivitel: elektronikai és textil termékek
Behozatal: gépek, szállítási eszközök, vegyipari termékek
Külkereskedelmi mérleg többletet mutat
Kereskedelem szempontjából fontos szerepet töltenek be a külföldön élQ kínaiak
Cél: tovább nyitni Afrika, Latin-Amerika, Ázsia piacai felé
Kína vonzó a külföldi befektetQk számára:
a piac mérete, növekedési üteme
a bQséges, olcsó munkaerQ
az egy fQre jutó jövedelem
a vámok, az átváltási ráták
a kulturális különbségek
az ország társadalmi, gazdasági, politikai stabilitása
vonzó befektetési környezet (adók, munkabérköltségek)
gördülékeny ügyintézés
földrajzi távolság
A 90-es évek végén a kínai gazdaságpolitika által preferált területek:
mzQgazdaság
a high-tech és az alapiparok
az infrastruktúra
a környezetvédelmi programok
az exportra termelQ ágazatok
Több befektetést szeretnének vonzani:
a szolgáltatásokba
a kis- és külkereskedelembe
utazási ügynökségekbe és általa a turistaiparba
A nyugati befektetQk szerény jelenlétének okai:
nyelvi, kulturális különbségek
nagyobb érzékenység
az 1 fQre jutó jövedelem óriási szakadéka a Kína és a fejlett országok között
A legfontosabb tQkebefektetQ országok Kínában:


Hong Kong
Makaó
Tajvan
Szingapúr
Dél-Korea
Malajzia
Thaiföld
Japán
USA
Anglia
Németország
Franciaország
Kanada
Hollandia


Gazdasági jellemzQk:
NövekvQ munkanélküliség
munkanélküliség valós rátája 20% körül
BelsQ migráció
Gazdagok és szegények közötti különbség nQ
NQ a bqnözés
Klánszerq szervezQdések újjáéledése
Fekete gazdaság elterjedése
Az állami hivatalnokok és az alvilág összefonódása
Az összes kínai export importtartalma 2/3-os. A hazai hozzáadott érték 25% körüli
Oka: a vállalatok telepítésekor nagy mennyiségq beruházási cikket (gépek, berendezések) importálnak, vagyis termelési importjuk sok importnyersanyagot, alkatrészt tartalmaz.
A külföldi vállalatok jelentQs része tartósan veszteséges Kínában. ’! adóelkerülés, menedzsmentproblémák, nagyobb piaci részesedés megszerzése.
A kínai gazdaságra jellemzQ a transzferár-képzés a viszonylag magas nyereségadó miatt, az export alul-, és az import túlértékelése. Illetve a tQke körutaztatása, a külföldi tQkét preferáló adórendszernek köszönhetQen.
Kína:
A világ második tQkeimportQre 62 Mrd $
2003-ban az FDI a GDP 35,6%-ával volt egyenlQ
További növekedés várható
Kína már tQkeexportQrként is jelen van
A világkereskedelem mozgatója mind az export, mind az import oldalról
A nyersanyagok világpiaci árának befolyásolója (vasérc, kQolaj)
JelentQs kereskedelmén hatást gyakorol távolabbi piacokra is (Japán, Német)
Kereskedelmi konfliktus USA-val a high-tech termékek miatt
Kereskedelmi konfliktus EU-val a textilipari termékek miatt (kvóták)
Alulértékelt jüan
515 Mrd $-nyi devizatartalék
Összefonódás az USA-val, FED-.del


Kínába és Indiába áramló mqködQtQke összehasonlítása:

A kínai fejlesztési stratégia inkább exportorientált, mint importhelyettesítQ.
Külföldi mqködQ tQke Kínában:
1980-2003 között mintegy 500 Mrd $ érkezett
1991-ig lassú növekedés, ezt követQen exponenciális emelkedés
A 90-es évek végén visszaesés a válság miatt (40 Mrd $)
A befektetések 2/3-a kínai kapcsolatból érkezik
EU súlya 11-12% (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország)
Japán 10%
USA 8%


India:
1991 után reform és nyitás, költségvetési deficit és negatív külkereskedelmi mérleg
JövQ súlypontjai: fiatalság, magas képzés
2001-ben 10 Mrd $ külföldi tQke
leggyorsabban fejlQdQ iparág a számítástechnika és a szoftver szolgáltatások
jelentQs bevétel a PC-szolgáltatásból származik: 2003 10 Mrd $
tetemes a külföldrQl hazautalt jövedelem: 2001: 12 Mrd $
tQkebefektetések állománya 2004-ben 37 Mrd $
korlátozott liberalizáció
tQkekihelyezés megindulása a fejlQdQ világba (2003-ig 10 Mrd $)

Kína:
A 80-a évek elején a befektetések az olajiparon kívül elsQsorban a turistaiparra koncentráltak, a közvetlen keményvaluta-bevételt szem elQtt tartva.
Kína ösztönözte az ingatlan- (szálloda), a turista- és a kapcsolódó szolgáltatásokba irányuló befektetéseket.
1985-tQl igyekeztek a befektetéseket a high-tech és a feldolgozó tevékenység területére terelni.
A 90-es években a befektetések már inkább az ipar, ingatlan és a közmqszektorba irányultak.
A kínai kormányzat nyitás politikája ’! különleges gazdasági övezet létrehozása a tengerpart egy szqk sávján.


A fejlQdési szakadék okai:

Aszimmetrikus interdependenciák, kölcsönös függQségi viszonyok
tulajdonviszonyok
nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás
nemzetközi pénzügyi és monetáris kapcsolatok
technológiai áramlások
munkaerQ nemzetközi áramlása
információáramlás területén mutatkozott aránytalanság
FejlQdQ országok belsQ gazdasági szerkezete torzult
Világgazdasági tökéletlenségek
Állami gazdaságpolitikák tökéletlenségei

A kormányok versenyképességgel kapcsolatos feladatai:

növeljék az oktatás és továbbképzés szerepét a gazdaság versenyképességének javításához
hasznosítsák jobban a társadalom meglévQ tudását, javítsák az egyetemek, cégek és kutatóintézetek kapcsolatait.
építsenek ki hatékony információs rendszereket
alakítsanak ki a kreativitást, innovativitást, vállalkozást bátorító gazdasági ösztönzQket

A 3. világ országainak csoportosítása a globalizációra való reagálásuk alapján:

gyors gazdasági növekedésq országok (évi átlag 3,5%)
mérsékelt gazdasági növekedésq országok (évi átlag 2,4%)
lassan növekvQ gazdaságú országok (évi átlag 1,7%)
szinte nem növekvQ gazdaságú országok (évi átlag 0,3%)

Afrikában hol található olaj és milyen a szerkezete:

OlajlelQ helyek (Szaharától délre):
Algéria
Líbia
Libéria
Nigéria
Angola
Exportál:
USA és Kanada
Európa
Dél-Amerika
Ázsia és Csendes Óceáni térség



Számítás: külkereskedelmi mérleg; gazdasági nyitottság; importhatárhajlam; export jövedelemrugalmasság; exportmultiplikátor

Gazdasági nyitottság= GDP/export-import (eredmény %-ban kell kifejezni)
Külkereskedelmi mérleg=Export-Import
Importhatárhajlam=°”M/”Y (”M: az importnövekmény  ”Y: a nemzeti jövedelem növekménye)
A nemzeti jövedelem változása milyen változással jár együtt az import nagyságában
Exportmultiplikátor= ”Y/”X (”X: az exportnövekmény - ”Y: a nemzeti jövedelem növekménye)
Az exporttermelés egységnyi növekedésének hányszorosa a nemzeti jövedelemben bekövetkezQ növekmény
Exporthányad=(az export értéke/Bruttó hazai termék)*100 Az exportnak a hazai termékhez viszonyított százalékos aránya.
Importhányad=(Az import értéke/Bruttó hazai termék)*100 Az importnak a hazai termékhez viszonyított százalékos aránya
Import jövedelemrugalmasság=(”M/”Y)/(M/Y) (M: import  Y: nemzeti jövedelem)
Az import nagyságában bekövetkezett változás százalékban kifejezett nagyságának és a nemzeti jövedelem ugyancsak százalékban mért változásának hányaydosa.
Relatív eladósodottság=adósságállomány/éves GPV; vagy adósságállomány/éves export
Adósságszolgálati ráta= adósságszolgálat/exportbevételek


FejlQdQ országok és a globalizáció:

A fejlettségi szintet differenciáló tényezQk:
Lakosság száma, népsqrqség
Nemzetközi kapcsolatoktól való függés mértéke, jellege
FejlQdQ országok jellemzQi:
Politikai:
instabilitás, katonai diktatúra veszélye
háborúk, konfliktusok
gyarmati múlt problémái
Gazdasági:
csekély iparosítás, gazdasági függQség
eladósodottság, kis méretq üzemek, gyenge valuta, nem hatékony munkamegosztás
magas munkanélküliség, alacsony GDP, csekély gépesítettség
Társadalmi:
alacsony képzettség, alultápláltság
rossz egészségügy
egyenlQtlen tulajdonlás
Demográfiai:
nagy népességszám, népességnövekedés
egyenlQtlen népesség elosztás
piramis karfa

PAGE 


PAGE 39

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

19. század 2. óra 2008_12_17 2009. május 21. 3. gyakorlat a csoport alapvizsga architektúra ásványok barta ferenc biokémia citrátkör dosztojevszkij ergonómia feladatsor finance fogalmak freud gazdaság gazdpol írásművelés kép kiefer ferenc kivágó lyukasztó szerszám tervezése kognitív disszonancia koncentráció középkor magyar romanika magyarország geográfiája munkaerő munkafüzet órai előadás politikai szociológia politikatudomány puska regterv statisztika számítógép architektúrák szintay szte tengely tervezés topográfia turizmus üzleti terv valós érték vér vésés világirodalom 2. vizuális antropológia alapfogalmai