gazd magánjog kidolgozott tételsor

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemKözgazdaságtudományi KarKözszolgálatiGazdasági MagánjogZHgazd magánjog kidolgozott tételsor

Gazdasági magánjog kidolgozott tételek
Károlyi Gáza eladása alapján

Készítette: Vidra Katalin I. éves Gazdaságinformatikus

Tartalomjegyzék
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A JOGFORRÁSI RENDSZER TAGOZÓDÁSA ÉS HIERARCHIÁJA .................................................................................. 5 JOGKÉPESSÉG, CSELEKVKÉPESSÉG, VÉTKÉPESSÉG FOGALMA ............................................................................ 5 JOGALANYOK KÖRE, JOGI SZEMÉLY FOGALMI ISMÉRVEI ÉS FAJTÁI ....................................................................... 6 SZEMÉLYISÉGI JOGOK FAJTÁI ÉS MEGSÉRTÉSÜK JOGKÖVETKEZMÉNYEI ................................................................ 6 A CÉG FOGALMA ................................................................................................................................................... 7 A CÉGNÉVVEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................................... 7 SZÉKHELY, TELEPHELY, FIÓKTELEP ELHATÁROZÁSA ............................................................................................... 7 AZ APPORT FOGALMA ÉS ÉRTÉKELÉSE, AZ APPORTÁLÓ TAG FELELSSÉGE ............................................................ 7 AZ ELTÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI ÉS KORLÁTOZÁSAI ............................................................................................. 8

10. A CÉGVEZET JOGÁLLÁSA ..................................................................................................................................... 8 11. A CÉGJEGYZÉS MÓDJA ÉS KORLÁTOZÁSA .............................................................................................................. 8 12. A VEZET TISZTSÉGVISEL JOGÁLLÁSA ................................................................................................................. 9 13. A VEZET TISZTSÉGVISEL ÁLTALÁNOS ÉS OBJEKTÍV FELELSSÉGE....................................................................... 9 14. A VEZET TISZTSÉGVISELVEL SZEMBENI KIZÁRÓ OKOK ..................................................................................... 10 15. A VEZET TISZTSÉGVISELVEL SZEMBENI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS MEGSÉRTÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYE .. 10 16. FELÜGYEL BIZOTTSÁG VÁLASZTÁSÁNAK KÖTELEZ ESETEI. FELÜGYEL BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE..................... 10 17. KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATA ÉS VÁLASZTÁSÁNAK KÖTELEZ ESETEI ................................................................... 10 18. KISEBBSÉGI JOGOK A TÁRSASÁGI JOGBAN .......................................................................................................... 11 19. A TAG KIZÁRÁSA .................................................................................................................................................. 11 20. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK MEGSZNÉSI ESETEI .................................................................................................. 11 21. AZ ÁTALAKULÁS FOGALMA, MENETE .................................................................................................................. 11 22. KKT. FOGALMA, TAGJAINAK FELELSSÉGE .......................................................................................................... 11 23. KKT. LEGFBB SZERVE ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYAI, ÜZLETVEZETÉS ÉS KÉPVISELET ................................................ 12 24. TAGSÁGI VISZONY MEGSZNÉSE A KKT-BAN....................................................................................................... 12 25. BT. FOGALMA, BT. TAGJAINAK FELELSSÉGE ...................................................................................................... 12 26. A BT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MKÖDÉSE, MEGSZNÉSÉNEK ESETEI ................................................................. 12 27. A KÖZÖS VÁLLALAT FOGALMI ELEMEI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................... 13 28. A KFT. FOGALMA, ALAPÍTÁSA .............................................................................................................................. 13 29. A TÖRZSBETÉT-ÜZLETRÉSZ FOGALMA .................................................................................................................. 13 30. ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁSA TAGRA ÉS KÍVÜLÁLLÓ SZEMÉLYRE............................................................................... 14 31. MELLÉKSZOLGÁLTATÁS, PÓTBEFIZETÉS, TÖRZSTKE FELEMELÉSE, LESZÁLLÍTÁSA ............................................... 14 32. SAJÁT ÜZLETRÉSZ, DOLGOZÓI ÜZLETRÉSZ ............................................................................................................ 14 33. KFT. TAGGYLÉSÉNEK HATÁSKÖRE, ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ................................................... 15 34. EGYSZEMÉLYES KFT. ............................................................................................................................................ 15 35. SZUKCESSZÍV ALAPÍTÁS FOLYAMATA .................................................................................................................. 15

2

36. SZIMULTÁN ALAPÍTÁS JELLEMZI........................................................................................................................ 16 37. A RÉSZVÉNYFAJTÁK ÉS ELÁLLÍTÁSI MÓDJUK ..................................................................................................... 16 38. A TÖRZSRÉSZVÉNY............................................................................................................................................... 16 39. A DOLGOZÓI RÉSZVÉNY ....................................................................................................................................... 16 40. A KAMATOZÓ RÉSZVÉNY ..................................................................................................................................... 17 41. AZ ELSBBSÉGI RÉSZVÉNY ................................................................................................................................... 17 42. AZ ARANYRÉSZVÉNY ............................................................................................................................................ 17 43. A VISSZAVÁLTHATÓ RÉSZVÉNY ............................................................................................................................ 17 44. AZ IDEIGLENES RÉSZVÉNY, A RÉSZVÉNYUTALVÁNY ............................................................................................. 17 45. ÁTVÁLTOZTATHATÓ KÖTVÉNY, JEGYZÉSI JOGOT BIZTOSÍTÓ KÖTVÉNY ................................................................ 17 46. ALAPÍTÓI JOGOK (RT.-NÉL) .................................................................................................................................. 17 47. ALAPTKE FELEMELÉSE, AZ ALAPTKE LESZÁLLÍTÁSA ......................................................................................... 18 48. RÉSZVÉNYESI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ......................................................................................................... 19 49. A KÖZGYLÉS HATÁSKÖRE, ÖSSZEHÍVÁSA, MEGTARTÁSÁNAK MÓDJAI ÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE .................... 19 50. EGYSZEMÉLYES RT. MKÖDÉSI SAJÁTOSSÁGAI ................................................................................................... 20 51. A MINSÍTETT BEFOLYÁSSZERZÉS FOGALMA ÉS KONSZERNJOGI SZABÁLYAI ...................................................... 20 52. ELISMERT ÉS TÉNYLEGES VÁLLALATCSOPORT FOGALMA, AZ URALMI SZERZDÉS TARTALMA ............................ 20 53. AZ EGYESÜLÉS FOGALMA, MKÖDÉSE ................................................................................................................ 21 54. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS LÉTREHOZÁSA ÉS MKÖDÉSE, AZ EGYÉNI CÉG ................................................................. 21 55. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK FAJTÁI ÉS FOGALMUK, AZ ADÓSOK KÖRE .................................................. 22 56. A CSDELJÁRÁS SZAKASZAI, A CSDEGYEZSÉG MEGKÖTÉSE, TARTALMA ........................................................... 22 57. HITELEZI VÁLASZTMÁNY LÉTREHOZÁSA, JOGKÖRE ........................................................................................... 22 58. FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ÉS A FELSZÁMOLÁS ELKÜLÖNÍTÉSE ............................................................................... 23 59. A FELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSA, A HITELEZI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE .................................................................. 23 60. EGYSZERSÍTETT FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ........................................................................................................... 23 61. MORATÓRIUM JOGI JELLEGE ............................................................................................................................... 24 62. KÖZHASZNÚSÁGI FOKOZATOK ÉS MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ........................................................................ 24 63. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ÉS A KFT. KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK................................................................................. 24 64. ALAPÍTVÁNY, KÖZALAPÍTVÁNY FOGALMA .......................................................................................................... 24 65. KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE ÉS KERESKEDELMI KÉPVISELETE ................................... 25 66. TÁRSADALMI SZERVEZET, KÖZTESTÜLET FOGALMA ............................................................................................ 25 67. SZÖVETKEZET, RÉSZJEGY FOGALMA, JELLEMZI .................................................................................................. 25 68. AZ ÉRTÉKPAPÍROK FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSUK ............................................................................................. 26 69. VÁLTÓ FOGALMA ÉS FAJTÁI, A VÁLTÓKELLÉKEK ÉS A VÁLTÓ ÓVÁS FELVÉTELE .................................................... 27 70. KÖTVÉNY FOGALMA, A KIBOCSÁTÓK KÖRE, FUTAMIDEJE ÉS ELÉVÜLÉSE ............................................................. 27 71. A KINCSTÁRJEGY FOGALMA ÉS FAJTÁI ................................................................................................................. 28 72. A LETÉTI JEGY FOGALMA, A CSEKK FOGALMA ÉS ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................ 28 73. KÖZRAKTÁRI JEGY FOGALMA, RÉSZEI .................................................................................................................. 28

3

74. TULAJDONJOG FOGALMA ÉS TÁRGYAI ................................................................................................................ 29 75. SZÁRMAZÉKOS TULAJDONSZERZÉS MÓDJAI ÉS JELLEMZIK ............................................................................... 29 76. EREDETI TULAJDONSZERZÉS MÓDJAI ÉS JELLEMZIK .......................................................................................... 29 77. KÖZÖS TULAJDON KELETKEZÉSE, MEGSZÜNTETÉSE, A TULAJDONOSTÁRSAK JOGAI ............................................ 30 78. HASZNÁLATI JOGOK ............................................................................................................................................ 30 79. SZERZDÉS FOGALMA ÉS LÉTSZAKASZAI ............................................................................................................. 31 80. ÉRVÉNYTELENSÉG FOGALMA, FAJTÁINAK JELLEMZI .......................................................................................... 31 81. ELÉVÜLÉS SAJÁTOSSÁGAI (FOGALMA, IDEJE, NYUGVÁSA ÉS MEGSZAKADÁSA) ................................................... 32 82. SZERZDÉS MEGSZNÉSÉNEK ESETEI .................................................................................................................. 32 83. FOGLALÓ FOGALMA ............................................................................................................................................ 33 84. KÖTBÉR FOGALMA .............................................................................................................................................. 33 85. ZÁLOGJOG FAJTÁI ÉS JELLEMZIK ....................................................................................................................... 33 86. ÓVADÉK FOGALMA ............................................................................................................................................. 34 87. KEZESSÉG FOGALMA ÉS FAJTÁI ............................................................................................................................ 34 88. A SZERZDÉSSZEGÉS FOGALMA, ESETEI .............................................................................................................. 35 89. HIBÁS TELJESÍTÉS FOGALMA ÉS A SZAVATOSSÁGI IGÉNYEK................................................................................. 35 90. POLGÁRI JOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELSSÉG ÁLTALÁNOS ALAKZATA. A KÁR ELEMEI ................................................ 36 91. VESZÉLYES ÜZEM FOGALMA, KÁROKOZÁSA ........................................................................................................ 36 92. ÁLLATTARTÓK FELELSSÉGE. ALKALMAZOTTÉRT VALÓ FELELSSÉG, ÉPÜLETRL LEHULLÓ TÁRGY ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT VALÓ FELELSSÉG .................................................................................................................................. 37 93. ADÁSVÉTELI SZERZDÉS FOGALMA, KÜLÖNÖS NEMEI ........................................................................................ 37 94. OPCIÓS JOG, VISSZAVÁSÁRLÁSI JOG, ELVÁSÁRLÁSI JOG SAJÁTOSSÁGAI ........................................................... 38 95. SAJÁTOS ALANYÚ, TÁRGYÚ, TARTALMÚ ADÁSVÉTELI SZERZDÉSEK ................................................................... 39 96. VÁLLALKOZÁSI SZERZDÉS FOGALMA, SPECIÁLIS ESETEI ..................................................................................... 40 97. MEGBÍZÁSI SZERZDÉS FOGALMA, TARTALMA ................................................................................................... 40 98. BIZOMÁNYI SZERZDÉS FOGALMA, TARTALMA .................................................................................................. 40 99. FUVAROZÁSI SZERZDÉS FOGALMA .................................................................................................................... 41 100. SZÁLLÍTMÁNYOZÁS FOGALMA ............................................................................................................................ 41 101. SZÁLLÍTÁSI SZERZDÉS ........................................................................................................................................ 41 102. HASZNÁLATI JOG ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZDÉSEK .................................................................................... 41 103. LÍZINGSZERZDÉS FOGALMA............................................................................................................................... 42 104. BIZTOSÍTÁSI SZERZDÉSEK, KÖTELEZ GÉPJÁRMFELELSSÉG-BIZTOSÍTÁS ....................................................... 42

4

1. A jogforrási rendszer tagozódása és hierarchiája Országgylés törvény - pl.: 2006. évi IV. tv., a gazdasági társaságokról - A társadalmi rend - A gazdasági rend - Az állampolgárok alapvet jogai és kötelességei - Alkotmány (1949. évi XX tv.) (NET ­ Népköztársaság elnöki tanácsa törvényerej rendelet pl.: a takarékbetétekrl szóló 1989. évi 2 tvr.) Kormány rendelet pl.: a kötvényrl szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm.r. Miniszterelnök, kormány tagjai rendelet pl.: a csekkrl szóló 2/1965. (I. 24.) IM r. MNB (Magyar Nemzeti Bank) elnöke rendelet pl.: 20/2006 (X. 24.) MNB rendelet a jegybanki kamatokról Önkormányzat rendelet pl.: 39/2004 (XII. 14.) Kr. r. Debrecen város tömegközlekedési díjainak megállapításáról 2. Jogképesség, cselekvképesség, vétképesség fogalma - Általános (minden ember jogképességgel rendelkezik) - Feltételes - Egyenl (nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni ­ nem, kor, brszín) mettl meddig tart a jogképesség o Az ember fogantatástól kezdve jogképes, de élve kell megszületni o A halálig áll fent a jogképesség o A halál tényét a bíróság állapítja meg, abban az esetben ha valószínsíthet, hogy az illet meghalt, de nincs bizonyíték o Holttá nyilvánítási eljárás (ha öt év eltelik, de az illet nem ad magáról életjelet) Ha mégis visszatér a bíróság eltörli a rendeletet és visszatér a jogképessége Ha az illet visszatér és közben eladják a házát, akkor azt már nem kapja vissza, de az érte járó pénzt meg kell kapnia. Ha az illet házastársa újra házasságra lép, akkor sem lehet felbontani, mert érzelmi alapon ment újra férjhez vagy nsült meg. Házasság és élettársi viszony közti különbség házasság csak külön nemek között jöhet létre, élettársi viszony pedig egynemek között is létrejöhet. Az élettársi viszonyt nem kell bejelenteni a házasságban a vagyon felezdik, az élettársi viszonyban pedig minden azé aki megszerezte A halálozás attól is függ, hogy ki mikor halt meg (pl.: családi autóbaleset) Cselekvképesség (az embernek az a joga, hogy saját maga szerezzen jogot és kötelezettséget) Cselekvképes az, aki nem cselekvképtelen vagy nem korlátozottan cselekvképtelen - 14 év alatt cselekvképtelen - 14 és 18 év között korlátozottan cselekvképtelen - Ez egy vélelmen alapul, ami lehet megdönthetetlen vagy megdönthet - Ha valaki házasságot köt 16 éves korában, akkor cselekvképessé válik.

5

- Belátási képesség: o Elmebeli állapot o Szellemi fogyatékosság o Szenvedély betegség Ha nincs meg a belátási képessége, akkor lehet cselekvképtelen is ebben az esetben a bíróság dönt a gondnokság alá helyezésrl. Lehet kizáró gondnokság és lehet korlátozó gondnokság. - Ha korlátozottan cselekvképtelen, akkor felette egy törvényes képvisel (szül, gyám, gondnok) dönt. - Ha cselekvképtelen valaki, akkor semmi joga nincs. De itt is vannak kivételek, pl.: csekély jelentség ügyletek. Vétképesség (hol van az az id, amikor felfogja, hogy másnak kárt okoz) 3. Jogalanyok köre, jogi személy fogalmi ismérvei és fajtái A gazdasági folyamatok szerepli a jogalanyok, vagyis a jogképességgel rendelkez személyek. Jogunk 3 jogalanyt ismer: ~ természetes személyek, mint naturális jogalanyt ~ jogi személyeket ~ jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, mint instrumentális jogalany Jogi személynek nincsen definíciója, de vannak ismérvei: ~ vagyontömeg ~ szervezet (jogi személynek mindig van szervezete) képvisel ( jár el a jogi személy nevében) szervezeti képviselnek nevezzük ket. A szervezetnek mindig lesz neve. ~ Állami elismerés o Ha a jogszabály annak nyilvánítja. o Nyilvántartásba vétel: Cégbíróság Megyei bíróság (non profit szervezetek) Magyar Államkincstár (vagyoni szervezetek) Egyéni vállalkozás 4. Személyiségi jogok fajtái és megsértésük jogkövetkezményei A személyek polgári jogi védelmének generálklauzulája, hogy a jogalanyok személyhez fzd jogait mindenki köteles tiszteletben tartani. Fajtái: hátrányos megkülönböztetés lelkiismeret szabadság garantálása személyes szabadság jogellenes korlátozása névviseléshez való jog a jóhírnév védelmének szükségessége a nyilvánosság eltti híresztelésekés hamis állítások helyreállításának kötelezettsége a képmással és hangfelvétellel való visszaélés tilalma levéltitok védelme magántitok megsértésének tilalma személyes adatok védelme magánlakáshoz fzd jogok megsértésének tilalma kegyeleti jog 6

Jogkövetkezményei: követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsért eltiltását a további jogsértéstl követelheti, hogy a jogsért nyilatkozattal vagy más megfelel módon adjon elégtételt követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelz állapot helyreállítását kártérítést követelhet vagyoni vagy nem vagyoni kárért 5. A cég fogalma A gazdálkodó szerveken belül cégeknek nevezzük azokat a szervezeteket, amelyek nyilvántartásba vételét a cégbíróság végzi. 6. A cégnévvel szembeni követelmények Különböznie kell egy azonos tevékenységet folytató cég nevétl 3 részbl áll: - vezérszó - tevékenység megjelölése - forma megjelölése - toldalék (pl.: ba - bejegyzés alatt, fa ­ felszámolás alatt, va ­ végelszámolás alatt) pl.: alma termeszt betéti társaság ba 1 2 3 4 rövidített név: vezérszó + forma megjelölés 7. Székhely, telephely, fióktelep elhatározása A társaság székhelye, a társaság azon címe, ahol a társaság központi ügyintézése folyik, s amelyet cégtáblával kell megjelölni. A székhely határozza meg a cégbíróság, adóhatóság illetékességét is. Telephely a székhelyen kívüli tevékenység gyakorlásának címe, amely a székhellyel azonos közigazgatási egységben történik. A fióktelep a székhelytl elkülönült közigazgatási helyen lév telephelyet jelenti. 8. Az apport fogalma és értékelése, az apportáló tag felelssége Az apport tárgya bármilyen forgalomképes, vagyoni értékkel bíró dolog, vagyoni érték jog, ami kapcsolódhat szellemi alkotáshoz is. Vagyoni érték jog lehet az adós által elismert vagy a bírósági határozaton alapuló követelés is. Az apportot szolgáltató tag az apport szolgáltatásával egyidejleg megjelöli az apport értékét is. Az apportot szolgáltató tag öt éves jogveszt határidn belül felel a gazdasági társaságnak azért, hogy az apportot társasági szerzdésben meghatározott értéke bevitelkor nem haladja meg a valós értékét.

7

9. Az eltársaság létszakaszai és korlátozásai A társaság a létesít okiratának ellenjegyzésétl kezdve a társaság cégbírósági bejegyzéséig eltársaságként mködik. A cégalapítást az ellenjegyzéstl számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden olyan okiratot, mellékletet, amelyet a céleljárásról szóló törvény tartalmaz. Az eltársasági szak els részében az ellenjegyzéstl a benyújtásig a társaság gazdasági tevékenységet nem végezhet, tevékenysége csak a bejegyzéssel összefügg kötelezettségek teljesítésére irányulhat. A cégbejegyzési kérelem cégbírósági beérkezésekor a kérelmet benyújtó személy a benyújtásról tanúsítványt kap, amely tartalmazza a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, statisztikai számjelét. A kérelemnek a cégbírósághoz történ bejelentését követen a társaság ,,bejegyzés alatt" toldattal jogosult hatósági engedélyhez nem kötött gazdasági tevékenységet is végezni. 10. A cégvezet jogállása Sajátos képviseleti jogot gyakorol a cégvezet. A cégvezet a társaság olyan munkavállalója, akit a társaság legfbb szerve általános vagy telephelyre, fióktelepre vonatkozó képviseleti joggal ruház fel. A cégvezet önállóan, de a vezet tisztségvisel rendelkezései szerint végzi feladatát, az utasításait köteles betartani és végrehajtani. Rájuk nézve a vezet tisztségviselkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okok irányadóak, azonban nem minsülnek vezet tisztségviselnek. 11. A cégjegyzés módja és korlátozása - A társaság cégjegyzésére, azaz a társaság képviseletére a társaság képviseli jogosultak. - A képviseleti jog a törvény erejénél fogva megilleti a vezet tisztségviselket. - A képviseleti jog részeként értelmezhet a cégjegyzési jog, amely a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történ eljárásra való jogosultságot jelenti. - A cégjegyzés módja lehet o Önálló: a cégjegyzésre jogosultak, ha többen is vannak, egyedül jogosultak a cég nevében eljárni. o Együttes: a képviselk közül legalább két képviseleti joggal rendelkez személy együttes aláírására van szükség. - A cégjegyzésre jogosult személy és a cégjegyzés módja közjegyz által hitelesített aláírási címpéldányom kerül igazolásra. - A cégjegyzés korlátozása: E korlátozás tipikus formája, amikor a létesít okirat egy meghatározott összeg feletti ügyletkötést a legfbb szerv vagy a felügyel bizottság elzetes hozzájárulásához köti.

8

12. A vezet tisztségvisel jogállása A vezet tisztségvisel két alapvet tevékenysége, az ügyvezetés és a képviselet mellett a GT. egyéb jogokat, illetve kötelezettségeket is nevesít, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze. a) Bejelentési kötelezettség a cégbíróság felé A vezet tisztségviselk kötelezettségei közé tartozik a társaság alapításának a létesít okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, valamint ezek változásának, illetve törvényben elírt más adatoknak cégbírósági bejelentése, melynek teljesítésért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. b) Üzleti titok megrzése A gazdasági társaság ügyeirl szerzett értesüléseket üzleti titokként kötelesek megrizni, amit harmadik személyekkel a vezeti jogviszony megsznését követen sem közölhetnek. c) Felvilágosítás adása a tagok részére A tulajdonosok kérésére a vezet köteles a társaság ügyeirl felvilágosítást adni, s lehetvé kell tenni számukra az üzleti könyvekbe és iratokba való betekintést. A tagok joggyakorlásának rendeltetésszernek kell lennie és, nem sértheti a gazdasági társaság méltányos üzleti érdekeit és üzleti titkait. d) Munkáltatói joggyakorlás A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezet tisztségvisel gyakorolja. A társaság létesít okirata vagy a legfbb szervének határozata több vezet tisztségvisel esetén a munkáltatói jogok gyakorlását az egyik vezet tisztségviselre, illetve más, a társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át. e) A legfbb szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetindítás joga A vezet tisztségvisel az ügyvezetés során a jogszabályok, a létesít okirat és a legfbb szerv határozatai alapján köteles eljárni. Ha a legfbb szerv jogsért határozatot hoz, akkor ennek végrehajtása során a vezet tisztségvisel is jogellenesen járna el. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogveszt határidn túl a határozatot egyáltalán nem lehet megtámadni, még akkor sem, ha a vezet tisztségvisel addig nem szerzett róla tudomást. A keresetindítás joga nem illeti meg a vezet tisztségviselt, ha tagsági viszonyára tekintettel a kifogásolt döntést maga is megszavazta. 13. A vezet tisztségvisel általános és objektív felelssége A vezet tisztségvisel felelssége elssorban a saját társaságával szemben áll fenn. A vezet tisztségvisel képviseli minségére tekintettel a társaság lesz felels azért a kárért, amelyet a vezet tisztségviselje e jogkörében eljárva harmadik személynek okoz. A vezet tisztségvisel társasággal szembeni felelssége esetén a károsulti pozícióban lév társaság jogosult a kárigényt érvényesíteni. Általános felelsség: o A kimentés, azt fogja vizsgálni, hogy úgy járt-e el valaki, ahogy általában elvárható ha nem úgy járt el akkor, ,,felróható". o Teljes vagyonnal felel.

9

 Objektív felelsség: o Nincs kimentési lehetség o Ha kárt okozott a vezet tisztségvisel, akkor felel is érte o Adatok, tények bejegyzése, bejelentése is az felelssége 14. A vezet tisztségviselvel szembeni kizáró okok Nem lehet vezet tisztségvisel az, aki bncselekmény elkövetése miatt jogersen szabadságvesztés büntetésre ítéltek. Ha valakit a vezet tisztség gyakorlásától eltiltottak, illetve akit mellékbüntetésként valamilyen foglalkoztatástól eltiltottak. ha egy fantom céggé vált cég vezet tisztségviselje volt 15. A vezet tisztségviselvel szembeni összeférhetetlenség és megsértésének jogkövetkezménye o A gazdasági társaság igyekszik kiszrni azokat az eseteket, amelyek a vezet tisztségvisel és a társaság érdekellentétét eredményezheti: o A vezet tisztségvisel nem szerezhet részesedését a társaságával azonos tevékenységet ftevékenységként megjelöl más gazdálkodó szervezetben. Kivétel: a nyilvánosan mköd Rt-ben való részvényszerzés o Üzletkötés: Nem köthet saját nevében vagy javára a társaság ftevékenységi körébe tartozó ügyletet. közeli hozzátartozókra és élettársakra is vonatkozik. 16. Felügyel bizottság választásának kötelez esetei. Felügyel bizottság hatásköre Nyilvánosan mköd RT dualista irányítási rendszer szerint mködik A ZRT esetén van rá lehetség, hogy ha a szavazati jogok legalább 5%-val rendelkez tagok kérik ha a törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel elírja ahol a munkavállalók létszáma éves átlagban a 200 ft meghaladja A felügyel bizottság a tulajdonosok számára és megbízásából az ügyvezetés általános ellenrzését végzi felvilágosítást kérhet a vezet tisztségviselktl, illetve a vezet állású munkavállalóktól a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, szakértvel megvizsgáltathatja a legfbb szerv ülésén tanácskozási joggal részt vehet jogosult a legfbb szerv összehívására 17. Könyvvizsgáló feladata és választásának kötelez esetei A könyvvizsgáló választása lehetség, azonban kötelez könyvvizsgálót mködtetni: - RT-nél - ha azt a számviteli törvény elírja - ha azt a törvény a köztulajdon védelme érdekében elírja Feladata: A könyvvizsgáló gondoskodik a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérl, és ennek során mindenekeltt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetérl, mködési eredményérl. 10

18. Kisebbségi jogok a társasági jogban NINCS 19. A tag kizárása A tagot a többi tag kizárhatja, ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti 20. Gazdasági társaságok megsznési esetei o a társasági szerzdésben meghatározott id letelt vagy az abban kitzött cél megvalósult, illetve meghiúsult o a társaság jogutód nélküli megsznését a tagság elhatározta o átalakul (BT/KKT KFT) o 1 fre csökken a tagok száma (6 hónap van új tag keresésére) o a cégbíróság megszünteti o a bíróság a társaságot felszámolási eljárás során megszünteti 21. Az átalakulás fogalma, menete Átalakulásról akkor beszélünk, ha a gazdasági társaság valamilyen más formájú gazdasági társasággá alakul át, de átalakulás az is, ha a gazdasági társaságok egymással egyesülnek, vagy egymástól szétválnak. egyesülés: - beolvadás - összeolvadás szétválás: - kiválás - különválás Menete: 1. Elzetes döntés az átalakulásról 2. Az átalakulással kapcsolatos tervezetek elkészítése 3. A tervezetek elfogadása, végleges döntés az átalakulásról 4. közzététel 5. cégbejegyzés 22. Kkt. fogalma, tagjainak felelssége A Kkt. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alaptípusa. A mködéséhez szükséges vagyont a tagok a társasági szerzdésben meghatározott módon és mértékben bocsátják a társaság rendelkezésére. Felelsség Tagjainak mögöttes felelssége áll fenn a tartozásokért, amely alapján felelsségük korlátlan és egyetemleges. A tagok vagy a tagok bármelyike a társasággal együtt perelhet. A tagok egymás közötti veszteségviselése megállapodásuk szerint, de általában vagyoni hozzájárulásuk alapján történik. A társaságba belép tag felelséggel tartozik a társaság korábbi mködéséért is. A társaságból kilép tag a kilépéstl számított 5 évig felel a kilépéséig keletkezett kötelezettségért. ha a társaság természetes személy tagja meghal, s örököse nem lép be, az elszámolást követen az örökös az ily módon megszerzett hagyaték erejéig tartozik felelsséggel.

11

23. Kkt. legfbb szerve és mködési szabályai, Üzletvezetés és képviselet o Legfbb szerve a tagok gylése o A tagok gylése kapcsán a határozatképesség nem értelmezhet, mert a leadható összes szavazat kell figyelembe venni o a tagok csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, képviseletnek nincs helye o vezet tisztségvisel az üzletvezet 24. Tagsági viszony megsznése a kkt-ban Ha a tag vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesíti Közös megegyezés Felmondás (egyoldalú) o rendes: nem kívánok tag lenni 3 hónap felmondási id és nem kell megmagyarázni, és írásban kell beadni o azonnali hatályú: indokolni kell, hogy mi az ami erre késztetett, és írásban kell beadni. Kizárás: Indokolni kell, de végleg a bíróság mondhatja ki. Halál (jogutód nélküli megsznés): megsznik a tagsági viszony Tagsági viszony átruházása 25. Bt. fogalma, Bt. tagjainak felelssége A Bt. a tagjai által közös gazdasági tevékenységet folytató olyan társaság, ahol egy vagy több beltag felelssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg egy vagy több kültag felelssége a vagyoni betétje mértékében korlátozott. Felelsség: Beltag: mögöttes felelsség, de több beltag esetén egyetemleges felelsség Kültag: vagyoni hozzájárulás mértékével tartozik felelséggel, korlátozott a felelssége Belép tag: Beltagként mindenért felel kültagként belépéskor a vagyonát odaadja ugyanaz a felelsség Kilépés: Beltag 5 év Kültag korlátlan halál esetén: ha van örököse, akkor dönt, hogy belép vagy nem lép be. Ha belép ugyanúgy felel, mint az eld. Ha nem lép be, akkor elszámolási kötelezettsége van, de ha elfogadja a kötelezettséget akkor 5 évig felel, de csak az öröklés értékéig. 26. A bt. szervezeti felépítése, mködése, megsznésének esetei o Legfbb szerve a tagok gylése o A tagok gylése kapcsán a határozatképesség nem értelmezhet, mert a leadható összes szavazat kell figyelembe venni o a tagok csak személyesen gyakorolhatják jogaikat, képviseletnek nincs helye o Üzletvezetésre csak beltag jogosult, ugyanakkor a kültagot a szervezeti képvisel, illetve a tagok gylése meghatalmazással a képviseletére felhatalmazhatja. o a társasági szerzdésben meghatározott id letelt vagy az abban kitzött cél megvalósult, illetve meghiúsult o a társaság jogutód nélküli megsznését a tagság elhatározta o átalakul (BT/KKT KFT) o 1 fre csökken a tagok száma (6 hónap van új tag keresésére) 12

o a cégbíróság megszünteti o a bíróság a társaságot felszámolási eljárás során megszünteti 27. A közös vállalat fogalmi elemei, szervezeti felépítése Közös vállalat 2006.07.01.-óta nem alapítható, de a cégjegyzékbe bejegyzett közös vállalatok az 1997. évi CXLIV. tv. szerint idbeli korlát nélkül továbbmködhetnek. A közös vállalatnak bármely jogalany tagja lehet. Sajátossága, hogy tevékenységéért a saját vagyonán túl a tagok együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Az alapítást követen történ belépés a csatlakozás, amelyrl a legfbb szerv dönt. A csatlakozó tag felelssége kiterjed a korábbi tartozásokra is. A közös vállalat legfbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. Az igazgatótanács jogosult a vállalat bels szervezetének és irányítási, ellenrzési rendjének kialakítására, a beszámoló elfogadására, a tisztségviselk megválasztására, a társasági szerzdés módosítására. Az igazgatótanács választja a vezet tisztségviselt, az igazgatót. 28. A kft. fogalma, alapítása A korlátolt felelsség társaság olyan jogi személyiség gazdasági társaság, mely elre meghatározott összeg törzsbetétekbl álló törzstkével alakul, ls amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a szerzdésben esetleg megállapodott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A Kft. tagja bármely jogalany lehet. A Kft. csak zárt körben alapítható, tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyjteni. A kft. esetén a törvény a hitelezk védelme érdekében egy jegyzett tkeminimumot határoz meg, amely 3 millió forint, A jegyzett tke a tagok törzsbetéteinek összegébl tevdik össze. 29. A törzsbetét-üzletrész fogalma Törzsbetét: o A tagok vagyoni hozzájárulása o Minimum értéke 100 ezer forint o Lehet pénzbeli és lehet apport is o Többet is be lehet tenni, de 10 ezerrel oszthatónak kell lennie Üzletrész o Jogi kategória (a tagoknak a kft vagyonában megillet rész) o van árfolyama o átruházás (a tulajdonszerzéssel van kapcsolatba) adásvétel elvásárlási jog (a tagoknak, a társaságnak ás a társaság által kijelölt személyek elvásárlási joga van) csere ajándék o fajtái: a) Eltér tagsági jogot biztosító üzletrész b) Közös tulajdonú üzletrész c) Saját üzletrész (Törzstkén felüli vagyonból a társaság szerzi meg az üzletrészt. Szavazati joggal nem bír, illetve egy éven belül el kell adni) o Üzletrész felosztása (ki lehet kötni hogy ne legyen engedélyezve) 13

30. Üzletrész átruházása tagra és kívülálló személyre Tagra történ átruházás: AZ üzletrész a társaság tagjaira korlátozás nélkül át lehet ruházni. Ebben az esetben ugyanis nem kerül új tag a társaságba, csupán egy tag üzletrészének az értéke növekszik. Kívülálló általi megszerzés Az üzletrész kívülálló személyre való átruházása feltételekhez kötött. Csak akkor lehet az üzletrészt kívülállóra átruházni, ha a törzsbetét teljes összegét befizette a tag, és a törvényes elvásárlási jogosulta nem éltek ezzel a jogukkal. Az üzletrész átruházásnak csak egyik módja az adásvétel, ezenkívül más jogcímen is átruházható. Ekkor nem érvényesül az elvásárlási jog. 31. Mellékszolgáltatás, Pótbefizetés, Törzstke felemelése, leszállítása Mellékszolgáltatás: A mellékszolgáltatás valamely vagyoni érték szolgáltatás teljesítését jelenti, amely megvalósulhat egy dolog tulajdonba, használatba adásával, vagy a tag személyes közremködését, munkavégzését is jelentheti, illetve valamely magatartástól való tartózkodásra is kiterjedhet. Pótbefizetés - A társasági szerzdésben kiköthet, hogy a taggylés határozata alapján a társaság veszteségeinek fedezése érdekében a tagok kötelesek pótbefizetést teljesíteni. - Nem növeli a tagok törzsbetétjeinek az összegét. - A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. Törzstke felemelése o A tagok újabb törzsbetétet szolgáltatnak be n a törzstke o Törzstkén felüli vagyont törzsbetété alakítják át Törzstke leszállítása o 3 millió alá nem lehet leszállítani o A hitelezknek hozzá kell járulni 32. Saját üzletrész, Dolgozói üzletrész Saját üzletrész: Törzstkén felüli vagyonból a társaság szerzi meg az üzletrészt. Szavazati joggal nem bír, illetve egy éven belül el kell adni. Dolgozói üzletrész :a társasági szerzdésben lehetséget lehet teremteni arra, hogy a Kft. munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron .Feltétele: ,hogy a kft.-nek a törzstkén felüli vagyona legyen, s abból emelhet fel a törzstke. A dolgozói üzletrészek összege nem haladhatja meg a törzstke 15%-át. A dolgozói üzletrész tulajdonosát fszabályként ugyanolyan jog illeti meg, minta társaság többi tagját. A dolgozói üzletrész csak a társaság munkavállalóira, ill. a társaságtól nyugdíjba vonultakra ruházható át.

14

33. Kft. taggylésének hatásköre, összehívása és határozatképessége Taggylés összehívása: Összehívás: névre szóló meghívóval, a taggylés tervezett idpontja eltt 15 nappal, általában az ügyvezet hívja össze. Rendes taggylést évente legalább egyszer össze kell hívni. ( A Rendkívüli taggylés bármikor összehívható, kötelez haladéktalan összehívási kötelezettség esetén: ha a társaság mérlegébl kitnik, hogy a saját tke a törzstke felére, vagy 3Mft alá csökken, vagy ha a társaság fizetéseit beszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Taggylés tartása nélkül, írásbeli határozathozatal: lehetséges, de ha bármelyik kéri a taggylés összehívását, azt össze kell hívni Taggylés hatásköre: - A számviteli törvény elfogadása és ezzel együtt az osztalék fizetésérl való döntés - a társasági szerzdés módosítása - átalakulásról vagy a jogutód nélküli megsznésrl való döntés - ügyvezet, felügyel bizottsági tagok, könyvvizsgálók megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása - pótbefizetés elrendelésérl való döntés - törzstke leszállítása vagy felemelése Taggylés határozatképessége: Ha azon a törzstkének legalább felét képvisel tag jelen van, határozatképtelenség miatt megismételt taggylés a részvételtl függetlenül határozatképes fszabály: az egyszer szótöbbség, minsített: (háromnegyedes): pld: a társasági szerzdés módosítása egyhangú: a tagok kötelezettségének növelése vagy új kötelezettség vállalása 34. Egyszemélyes Kft. - Egy tag alapítja, vagy valamennyi üzletrészt egy tag szerzi meg, vagy egy többszemélyes kft. tagjainak száma egyre csökken és a megmaradt tag a társaságot folytatni kívánja. - Hitelezvédelmi okból az ilyen társaságnál a cégbejegyzés elfeltétele a törzstke teljes és maradéktalan befizetése, ill. rendelkezésre bocsátása. - Létesít okirat: Alapító okirat - Taggylés jogköre: az egyedüli tag alapító) gyakorolja, döntéseit az ügyvezetvel köteles közölni. - Alapítója a társaság felszámolása esetén a ki nem elégített tartozásokért felel. 35. Szukcesszív alapítás folyamata Nyilvánosan mköd részvénytársaság (Nyrt) Az alapítónak nincs pénze és kívülrl próbálja összeszedni a pénzt Alapítási tervezet: az alapítók leírják elképzeléseiket o PSZÁF-nek be kell mutatni és k megvizsgálják o keresni kell egy értékpapír forgalmazót, aki felvállalja az egész Egyetemleges lebonyolítását felelsség ezt is engedélyeztetni kell a PSZÁF-fel

15

Nyilvános ajánlattétel o Országos napilapban és a tzsde napilapjában közzé kell tenni o Meg fog határozni egy jegyzési idszakot, ami meghatározza, hogy mikor, hol, meddig lehet megvásárolni o Ha lejár ez az idszak, akkor az RT alapítása megtörténhet aluljegyzés (nem jegyeztek elég részvényt) kivétel: jegyzési minimum meghatározás alapítói garanciavállalás túljegyzés (több részvényt jegyeztek el) visszautasítják megalakul elfogadják újraindul az egész o Jegyzés akkor történik, ha a névérték 10%-át befizették és kiállították a részvényutalványt Alakuló közgylés o a részvényeket 25%-kal ki kell egészíteni, csak így lehet szavazni o Mindenki részt vehet aki részvényes Bejegyzés 36. Szimultán alapítás jellemzi Zártkören mköd részvénytársaság (Zrt) A tagok nincsenek nyilvánosan felhívva A tagok ismerik egymást Lehet 1 személyes is Jegyzet tke minimum 20 millió forint Az alapító személyek és a tagok ugyanazon személyek A vagyoni hozzájárulás lehet apport is, az értékét egy független könyvvizsgáló állapítja meg Az alapításkor 25%-ot kell befizetni, a többit egy éven belül 37. A részvényfajták és elállítási módjuk o Okirati értékpapír: csak ZRT-nél o Dematerizált értékpapír: - nem anyagi formában jelenik meg - értékpapír számlán jelenik meg - minden NYRT esetén Részvény fajtái: 1) Törzsrészvény 2) Elsbbségi részvény 3) Dolgozói részvény 4) Kamatozó részvény 5) Visszaváltható részvény 38. A törzsrészvény A leggyakrabban kibocsátott részvényfajta A névértékéhez kapcsolódó részvényesi jogok gyakorlására jogosítja a tulajdonosát, többletjogok nem társulhatnak hozzá. 39. A dolgozói részvény Ingyenesen vagy kedvezményes áron tudják megszerezni a dolgozók Korlátozott forgalomképes

16

40. A kamatozó részvény Az osztalékon felül egy elre meghatározott mérték kamatra is jogosítja a tulajdonosát. A kamat fizetésének a forrása ugyanaz, mint az osztalék kifizetésének, vagyis az Rt. adózott eredménye terhére fizethet ki. 41. Az elsbbségi részvény Az alaphelyzethez képest elsbbséggel bír Részvényosztályokba sorolják, attól függen, hogy milyen elsbbsége van: osztalék elsbbségi részvény szavazat elsbbségi részvény (aranyrészvény) likvidációs hányad elsbbségi részvény vezet tisztségviselk, felsbbviteli bizottság tagjainak kijelölése elvásárlási jogra elsbbségi részvény vagy ezeknek a kombinációja 42. Az aranyrészvény Az aranyrészvény vétójogot biztosító szavazatelsbbségi részvény. Bármely jogalany lehet a tulajdonosa, s egy vagy akár több ilyen részvény is kibocsátható. A vétójog gyakorlásának feltétele a közgylésen való személyes vagy képviselet útján való jelenlét. 43. A visszaváltható részvény a tulajdonos döntésétl függ, hogy visszaváltja-e a részvényt, és ha igen akkor a részvény névértékét kapja meg. 44. Az ideiglenes részvény, a részvényutalvány Részvényutalvány: Nem értékpapír, alapítás során az általam jegyezni kívánt részvény névértékének bizonyos százalékáról kiállított okirat Ideiglenes részvény: a bejegyzéstl, amíg a részvény névértékét be nem fizetik 45. Átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény Átváltoztatható kötvény: az alaptke feléig hozható forgalomba, s az ilyen névre szóló kötvények kibocsátása feltételes alaptke-emelésnek minsül, hiszen a kötvény futamideje alatt ezt a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. A részvénnyé alakítás jelenti a tényleges alaptkeemelést. Jegyzési jogot biztosító kötvény: Ehhez kapcsolódó külön jog, hogy az alaptke új részvények kibocsátásával történ felemelése során a kötvényesnek jegyzési jogot biztosít. A jegyzési jog gyakorlásának feltétele, hogy az Rt. elhatározza az alaptke felemelését a kötvény futamideje alatt. 46. Alapítói jogok (Rt.-nél) A részvényes jogainak gyakorlására csak a részvény vagy a letéti, tulajdonosi igazolás birtokában, a részvénykönyvbe történ bejegyzést követen jogosult. Tulajdonosi igazolás: A dematerializált részvényrl az értékpapírszámla-vezet köteles kiállítani a részvényes kérésére. Ez az igazolás a közgylés napjáig érvényes, s az érintett részvényre vonatkozó változást csak az igazolás egyidej visszavonása mellett vezethet át.

17

Letéti igazolás: a nyomdai úton elállított és letétbe helyezett részvény esetén az értékpapírletét-kezel köteles a részvényes kérésére, a közgylés napjáig érvényes igazolást kiállítani. Vagyoni jogok: Osztalékhoz való jog, Osztalék-elleghez való jog, Likvidációs hányadra való jog. Közgylési jogok: részvétel joga, felvilágosítás kérése az igazgatóságtól a napirendre tzött ügyre vonatkozóan, észrevétel, indítványtételi jog, szavazati jog, fszabály szerint a részvény névértéke alapján. Egyéb jogok: mellékjog, amely a részvénykönyvbe való bevezetés joga, a részvénykönyvbe való betekintés joga, másolat kérése, társasági határozatok bírósági megtámadásának joga, kisebbségi jogok, amelyek közül csak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkez részvényest megillet jog, hogy az ok megjelölésével írásban kérhetik az igazgatóságtól valamely kérdés közgylési napirendre tzését, a meghívó kézhezvételétl, illetve a hirdetmény megjelenésétl számított nyolc napon belül. 47. Alaptke felemelése, az alaptke leszállítása Apatke felemelése: A Gt. négy tkeemelési esetet és két tkeemelési módot különböztet meg, amelyek egyidejleg is elhatározhatók és végrehajthatók. A tkeemelés esetei lehetnek: új részvények forgalomba hozatala (nyilvános és zártkör is) alaptkén felüli vagyon eltkésítése (csak zártkör) dolgozói részvény fogalomba hozatala (csak zártkör) feltételes alaptke-emelésként az átváltoztatható kötvények kibocsátása (nyilvános és zártkör is) Tkeemelés módja lehet nyilvános vagy zártkör forgalomba hozatal. Alaptke leszállítása: Az Rt. az alaptkéjét önkéntesen leszállíthatja, a Gt.-ben meghatározott esetekben pedig kötelez az alaptke leszállítása. Mindkét esetben irányadó, hogy az Rt. alaptkéje nem csökkenthet 20 millió alá.

18

48. Részvényesi jogok és kötelezettségek 1) Vagyoni jogok ~ osztalékhoz való jog (fizethetik eredménytartalékból és idei eredménybl) ~ osztalék elleg ~ likvidációs hányadhoz való jog 2) Közgylési jogok ~ részt vehet ~ indítványozási jog ~ felvilágosítást kérhet ~ szavazati jog 3) Személyesen vesznek részt a tagok, de meghatalmazással is részt vehet valaki ~ ügyleti képviselet ~ részvényesi meghatalmazás Kötelezettségek: A részvényes köteles az általa átvett részvény teljes névértékének, kibocsátási értékének megfelel pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatást a Gt. és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelen befizetni. 49. A közgylés hatásköre, összehívása, megtartásának módjai és határozatképessége A közgylés hatásköre: Kiemelked jelentséggel bírnak, ezért minsített, háromnegyedes szótöbbséggel dönt az alábbi kérdésekben: az alapszabály megállapítása és módosítása Az Rt, mködési formájának megváltoztatása Az Rt. átalakulásának és jogutód nélküli megsznésének elhatározása Döntés az alaptke leszállításáról Egyszer többséggel (50%+1 szavazattal) hozza az alábbi határozatokat: Az igazgatóság, a felügyel bizottság tagjainak, a vezérigazgatónak és a könyvvizsgálóknak a megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása döntés osztalék-elleg fizetésérl az átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról való döntés az alaptke felemelésének elhatározása az éves beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról való döntés A közgylés összehívása: ~ Az igazgatóság kötelezettsége. ~ A közgylést az alapszabályban meghatározott módon, az ülés napját legalább 15 nappal megelzen részvényeseknek küldött meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza: o a közgylés idejét és helyét o a közgylés megtartásának módját o a napirendi pontokat o a szavazati jog gyakorlásához elírt feltételeket o határozatképtelenség esetén a megismételt közgylés idejét és helyét

19

A közgylés megtartásának módja: A közgylés megtartásának módja alapján megkülönböztetünk ~ hagyományos közgylést, ~ konferencia-közgylést, ~ közgylés tartása nélküli írásbeli szavazást. A közgylés határozatképessége: Határozatképes ha a szavazatok több mint a felét képvisel részvényes jelen van. 50. Egyszemélyes RT. mködési sajátosságai - Az egyszemélyes Rt. kétféleképpen jöhet létre: egyik eset, ha alapításkor valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át, a másik esetben pedig mködése során valamennyi részvény tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. - Az egyszemélyes Rt. zártkören mköd részvénytársaság. - Egyedüli tulajdonosa miatt speciális szabályok vonatkoznak rá: Alapításkor az alaptkéjét teljes egészében be kell fizetni Közgylés nem mködik, a hatáskörébe tartozó kérésekben az egyedüli részvényes írásban dönt, amelyrl értesíteni köteles a vezet tisztségviselket. Az egyszemélyes Rt. és annak részvényese közötti szerzdés érvényességéhez a szerzdés írásba foglalása szükséges. Az egyszemélyes Rt. saját részvényt nem szerezhet. 51. A minsített befolyásszerzés fogalma és konszernjogi szabályai Minsített befolyás (többség): a szavazatok több, mint a 75%-val rendelkezik ellenrzött társaság: csak KFT és ZRT lehet o Uralkodó tag: - bárki lehet - minden döntést önmaga meg tud hozni - de sértheti a többi tagot o Alapításkor nincs ilyen, mködés közben alakul ki o Ha uralkodó taggá válik, akkor be kell jelenteni a cégbíróságnak, ha nem jelenti be nem gyakorolhatja o A többi tag 60 napon belül kérheti az uralkodó tagot, hogy vásárolja meg a részvényeit kötelezettség o Felelsség: a hitelezvel szemben felelssége van 52. Elismert és tényleges vállalatcsoport fogalma, az uralmi szerzdés tartalma Elismert vállalatcsoport (szerzdéses konszern) Az uralkodó tag és a többi tag szerzdést köt egymással, hogy hogyan fognak eljárni be kell jelenteni a cégbíróságnál Tényleges vállalatcsoport (faktikus konszern) Nincs közöttük szerzdés, de már 3 éve együtt mködnek a minsített többség szabályait nem kell alkalmazni

20

53. Az egyesülés fogalma, mködése ~ Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkez kooperációs társaság. ~ Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik ~ Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés legfbb szerve a tagokból álló igazgatótanács. A csatlakozás elfogadásáról az igazgatótanács határoz, egyúttal megállapíthatja a csatlakozás idpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét, valamint a kiegészít gazdálkodási tevékenység körében a csatlakozó tag szavazati jogának mértékét. 54. Egyéni vállalkozás létrehozása és mködése, az egyéni cég Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. (Evt.) hatálybalépése óta beszélünk egyéni vállalkozásról. Valamennyi egyéni vállalkozásra jogosult természetes személy üzletszeren folytatott termel vagy szolgáltató tevékenységét, egyéni vállalkozásnak tekinti. Az egyéni vállalkozások alapesetét a szken értelmezett egyéni vállalkozás képezi, amely szerint az egyéni vállalkozás csak vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A szken vett egyéni vállalkozás fogalma ugyanakkor nem zárja ki, hogy a tevékenységet személyesen végz korábbi kisiparosok, illetve magánkereskedk megnevezéseiket továbbra is használják. Kivételt képez a mezgazdasági termel tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, mely bejelentési kötelezettség és vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. által használt egyéni vállalkozás fogalom egyéni vállalkozónak tekinti a szken értelmezett egyéni vállalkozás mellett az egyéni közjegyzt, az önálló bírósági végrehajtót, az egyéni szabadalmi ügyvivt, az egyéni ügyvédet, a magán-állatorvosi, a magángyógyszerészt, az egyénileg tevékenyked európai közösségi jogászt. Egyéni vállalkozás, mint vállalkozási forma a belföldi és a külföldi természetes személyek, azaz az emberek gazdasági tevékenysége. A természetes személyek, mint teljes jogképességgel rendelkez jogalanyok közül saját elhatározásból, saját neve alatt jogokat szerezni és kötelezettséget vállalni csak a cselekvképes személyek tudnak, ezért egyéni vállalkozást is csak a cselekvképes természetes személy folytathatnak. További lényeges feltétel, hogy az egyéni vállalkozás alanyai ne legyenek kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem lehet ugyanis egyéni vállalkozó: 1./ Egyrészt bncselekmény elkövetése miatt, a büntetítélet hátrányos jogkövetkezménye alóli mentesülésig az, akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sért bncselekmény miatt jogersen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit egyéb szándékos bncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit valamely foglalkozástól eltiltottak az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenyégre. Az, hogy ilyen kizáró ok nem áll fenn, erkölcsi bizonyítvány beszerezésével igazolható. 2./ Másrészt kizáró ok, ha a vállalkozási igazolványt kiváltani szándékozó természetes személynek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása van, (ezért a megjelölt szervektl elzetesen igazolást kell kérni, hogy nincs fennálló tartozás) vagy akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát azért vonták vissza, mert adó illetve 21

járulékfizetési kötelezettségét felhívásban megjelölt idpontig nem teljesítette, mindaddig, amíg a tartozását ki nem egyenlítette. Harmadrészt kizáró okot jelent a korlátlan felelsség halmozódása. Az egyéni vállalkozó ugyanis a tevékenységébl ered kötelezettségeiért teljes vagyonával, azaz a vállalkozás vagyonával és személyes vagyontárgyaival is - korlátlanul felel. 3./ Ekképpen nem lehet egyéni vállalkozó az, aki a gazdasági társaságnak korlátlanul felels tagja, azaz közkereseti társaság tagja vagy betéti társaság beltagja. Amennyiben a vállalkozását indító természetes személy a felelsségét mégis korlátozni szeretné, akkor arra csak egyszemélyes társaság (egyszemélyes korlátolt felelsség társaság, egyszemélyes részvénytársaság) formájában van lehetsége. Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhet. Az egyéni cég létrehozása tehát nem kötelez, csak lehetség az egyéni vállalkozó számára. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozását azért véteti a cégbíróságnál nyilvántartásba mert vagy szerzdéses kapcsolataiban, üzleti partnereinél ezáltal bizalmat kíván kelteni vagy azért, mert egyszemélyes korlátolt felelsség társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá kíván átalakulni, amelynek következtében korlátozott felelsség mellett folytatja a vállalkozást. 55. A fizetésképtelenségi eljárások fajtái és fogalmuk, az adósok köre A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezjének a lejárt tartozását. A fizetésképtelen adós megpróbálhatja adóssága meghosszabbítására vagy elengedésére rábírni adósát, illetve csdvédelmet kérhet. A fizetésképtelenség szkebb értelemben azt jelenti, hogy az adósnak nincsen elég törvényes fizeteszköze, vagyis pénze ahhoz, hogy adósságát megfizesse. Fajtái: Csdeljárás: A csdeljárás vagy az adós bejelentésére indul (ún. öncsd) vagy bármely hitelez kezdeményezésére. A csd bejelentése után a csdbe jutott adós és hitelezi kényszeregyezségre törekednek. Felszámolási eljárás: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megsznése kapcsán a hitelezi igényeket törvényben meghatározottak szerint elégíti ki. 56. A csdeljárás szakaszai, a csdegyezség megkötése, tartalma Csdeljárás esetén meg akarják menteni a céget A kérelmet benyújtják a megyei bíróságnál Hitelezk értesítése Csak az adós nyújthatja be Fizetési haladék kérése (90 nap) 57. Hitelezi választmány létrehozása, jogköre A hitelezi választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendel végzés közzétételi idpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezket összehívni A hitelezk vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezi választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezket képviseli a bíróság eltt, illetve a vagyonfelügyelvel, a felszámolóval való kapcsolat során.

22

~ Tájékoztatási jog adós vagyoni és pénzügyi helyzetérl; ~ tájékoztatási jog a felszámoló által megkötend - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerzdésekrl, a hatályos szerzdések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezésérl és az ehhez kapcsolódó észrevételezési jog; ~ a felszámoló a hitelezi választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról; ~ a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását; ~ a felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi, mely eljárásoktól csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul; ~ a vagyon értékesítését fszabályként a felszámolás közzétételének idpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni, ez alól kivétel akkor tehet, ha a választmány eltéren rendelkezik. 58. Felszámolási eljárás és a felszámolás elkülönítése A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezk a törvényben meghatározott módon és sorrendben kielégítést kapjanak. A felszámolást elrendel végzés tartalmazza a hitelezknek szóló felhívást arra, hogy követeléseiket a végzés közzétételétl számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak. 59. A felszámolás lefolytatása, a hitelezi igények kielégítése Jogutód nélküli a hitelezk és maga a cég is kérheti felszámolási eljárás egy kérelem Felszámolás: a megyei bíróság jogersen fizetési képtelenné nyilvánítása után Mit vizsgál a bíróság? Nem peres eljárás Adós elismert, nem vitatott követelését felszólítás ellenére sem elégíti ki A csdegyesség be nem tartása A végrehajtási eljárás eredménytelen volt a bíróság marasztaló ítéletét nem egyenlítette ki Felszámoló: nyilvántartásba veszi a kötelezettségeket és a vállalat vagyonát a hitelezk érdekében jár el Vagyon felosztása - felszámolási költség (felszámoló díja, munkabér, értékesítés költségei) - zálogjoggal biztosított kötelezettségek - tartásdíja, nem gazdasági tevékenységgel összefügg kötelezettsége - közterhek (adó, TB, vám) - Egyéb kötelezettsége - Kamat 60. Egyszersített felszámolási eljárás Egyszer felszámolási eljárásra akkor kerül sor, ha adónak olyan kevés vagyona marad, hogy a felszámolási költségek fedezetére sem elegend, vagy a nyilvántartások, könyvvezetés hiánya miatt technikailag lebonyolíthatatlan.

23

61. Moratórium jogi jellege A fizetési haladék (moratórium) idtartama 90 nap, amelyet bíróság a gazdálkodó szervezet és a hitelezk kérelmére 60 nappal meghosszabbíthat. A moratórium idtartama alatt az adóssal szemben a fizetési haladék els napját megelzen, illetve az azt követen esedékessé váló pénzköveteléseket nem lehet kifizetni. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fzd jogkövetkezmények - a kamatok kivételével ­ nem állnak be. 62. Közhasznúsági fokozatok és megszerzésének feltételei ~ Egyesület, alapítvány, KKHT, non profit szervezete kérhetnek közhasznúsági minsítést. ~ Politikai tevékenységet nem folytathatnak ~ Nagyfokú nyilvánosság: közhasznúsági jelentés ~ Kiemelten közhasznú szervezetek: Azok lehetnek, amik állami vagy önkormányzati feladatokat látnak el 63. Közhasznú társaság és a Kft. közötti különbségek A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végz jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszer gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elsegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységébl származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összeg törzsbetétekbl álló törzstkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapveten csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft ügyvezetje viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezknek szándékos károkozás esetén. 64. Alapítvány, közalapítvány fogalma Polgári törvénykönyv szabályozza Tartós, közérdek célra lehet létrehozni Jogalanynak kell lennie aki létrehozza Dokumentuma az alapító okirat Fajtái o Nyílt alapítvány lehet csatlakozni o Zárt alapítvány Vagyonfelhasználást ellenrz szerve a kuratórium o Az alapítói tag lehet kuratóriumi tag, de nem lehet meghatározó befolyása o A kuratórium tagja nem lehet az alapítvány elnöke Közalapítvány: o Országgylés, kormány vagy az önkormányzat hozhatja létre o Szükséges könyvvizsgáló alkalmazása o Az Állami számvevszék is ellenrzi

24

65. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és kereskedelmi képviselete A külföldi székhely vállalkozások gazdasági célú, cégalapítás nélküli letelepedésének joga is biztosított, amelynek szabályait az 1997. évi CXXXII. törvény rendezi, s amelyek önálló cégformák. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Fióktelep a külföldi székhely vállalkozásnak olyan jogi személyiséggel nem rendelkez, önállóan gazdálkodó szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásba a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeznek. A fióktelep jogosult vállalkozási tevékenységet végezni, eljárni a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyban, továbbá elmondható, hogy vállalkozási tevékenységére, belföldi piaci magatartására, a belföldi székhely vállalkozásokra vonatkozó szabályok irányadóak, velük azonos elbírálásban részesülnek. A külföldi székhely vállalkozás fióktelepe vagyonával csak a fióktelep megsznésekor rendelkezhet. A fióktelep mködése során keletkezett esetleges tartozásokért a külföldi vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen felelnek. A fióktelep alkalmazottai bár a külföldi vállalkozással állnak közvetlenül munkaviszonyban, de jogviszonyukra a magyar munkajogig szabályokat kell alkalmazni. Kereskedelmi képviselet Kereskedelmi képviselet külföldi székhely vállalkozás által létrehozott, vállalkozói tevékenységet nem folytató szervezeti egysége, amelyet szintén belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyeznek. A kereskedelmi képviselet szerzdések közvetítésével, elkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával, és a velük való kapcsolattartással összefügg feladatokat lát el. 66. Társadalmi szervezet, köztestület fogalma Társadalmi szervezet: A magánszemélyek, a jogi személyek valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetei társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mködtethetnek. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Köztestület: Hasonlítana az egyesülethez Legismertebb formái: o Kamarák: - Gazdasági kamara Agrár Kamara Kereskedelmi és Kézmves Kamara - Szakmai Kamarák Könyvvizsgálói Kamara Ügyvédi Kamara o Hegyközség (szlmvelés) 67. Szövetkezet, részjegy fogalma, jellemzi Alapításnál legalább 7 f szükséges A természetes tagoknak többségben kell lenni az alapítás során Kivétel: másodlagos szövetkezet Szociális szövetkezet (pl.: iskolaszövetkezet) 25

 Szövetkezett szervezete o Tagok összessége = közgylés o Végrehajtó hatalom = elnökség legalább 3 f de ha is létszámú a szövetkezet, akkor lehet ügyvezet o Felügyel o Könyvvizsgáló Részjegy: - létesít okirat - vagyoni jog kapcsolódik hozzá Minden tagnak egy szavazata van Szabad ki-, és belépés engedélyezése nyitott tagság A tagok érdekében tevékenykedik 68. Az értékpapírok fogalma, csoportosításuk Értékpapírnak csak olyan okirat vagy ­ jogszabályban megjelölt ­ más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthet, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történ megjelenítését jogszabály lehetvé teszi. Értékpapírok csoportosítása: 1. Hozam szerint nem kamatozó értékpapír elre meghatározott kamatozású: kötvény változó hozamú értékpapír: változó kamatú kötvény 2. Forma szerint állandó formájú változó formájú: átváltoztatható kötvény 3. Lejárat szerint rövid közép hosszú lejárat nélküli 4. Kibocsátás szerint egyedi: váltó, csekk, közraktárjegy sorozatban kibocsátott (az alapjogviszonyból ered jogokat és kötelezettségeket több azonos, egymással egyenérték részre osztva testesíti meg): részvény, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész, jelzáloglevél, befektetési jegy, kockázati tke-alapjegy elsdleges másodlagos (amit a befektetési szolgáltató, vagy elszámolóház bocsáthat ki, s amely tartalmazza az elsdleges értékpapír valamennyi kellékét) 5. Forgalomképesség szerint zárt körben forgalomba hozott nyilvánosan forgalomba hozott 6. Kibocsátó személye szerint állampapír (amit a magyar vagy külföldi állam vagy a MNB bocsát ki): kincstárjegy, államkötvény

26

69. Váltó fogalma és fajtái, a váltókellékek és a váltó óvás felvétele A váltó fogalmilag pénzkövetelést megtestesít értékpapír, pénz fizetésére irányuló értékpapírba foglalt ígéret. A váltó fajtái: Idegen váltó, amikor fizetésre egy 3. személyt hív fel Saját váltó, amikor kiállító saját fizetését ígéri. Váltókellékek: váltó elnevezés az okirat szövegében! meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló utasítás. Szám és bet címzett neve váltó esedékessége megtekintésre (bemutatásra, ,,látra") azonnal esedékes (1 éven belül) megtekintés után bizonyos idre (1 éven belül be kell mutatni) kelet után bizonyos idre meghatározott napra fizetés helye: ha a címzett neve mellett nincs lakóhely- ,,telepített váltó" rendelvényes neve keltezés, kiállítás helye kibocsátó aláírása + bizonyos záradékok: o értékzáradék: alapjogviszony kapcsán arra utal, hogy áruszolgáltatás ellenértékeként állították ki o avizó-záradék: a váltóösszeg elszámolási módjáról Fizetés végett történ bemutatásra esedékességtl számított 1 éven belül van lehetség. Ha a címzett akár elfogadásra, akár fizetésre bemutatott váltót nem fogadja el, akkor óvást kell felvenni. Az óvás közjegyzi eljárás, bizonyítási eszköz. A váltó egyenes adósa saját váltó esetén a kiállító, idegen váltó esetén a címzett (ha elfogadta), velük szemben közvetlen kereseti jog áll fenn fizetés hiányában akkor is, ha óvás felvételére nem került sor. Megtérítéses váltóadósok a váltó forgatói, akkor, ha esedékességkor a címzett nem fizet, s errl óvást vettek fel, akkor bármelyik váltóadóstól korlátozás nélkül lehet a fizetést igényelni. 70. Kötvény fogalma, a kibocsátók köre, futamideje és elévülése A kötvény hitelviszonyt megtestesít, kamatozó értékpapír, amelyben a kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy elre meghatározott idpontban a kötvény névértékét és kamatait visszafizeti. Kibocsátók köre Állami kibocsátású o kincstárjegy o államkötvény Közintézményi kibocsátású (pl. önkormányzat) Jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátású, ennek speciális változata a jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevél Vállalati kibocsátású

27

A kötvények futamidejét tekintve kötelez törvényi elírás nincs. A gyakorlat rövid - 1 évnél rövidebb -, közép - 1 és 5 év közötti -, hosszú - 5 év feletti - futamidej, valamint örökjáradék - lejárat nélküli, végtelen futamidej - kötvényeket különböztet meg. 71. A kincstárjegy fogalma és fajtái A kincstárjegy olyan bemutatóra szóló, átruházható értékpapír, amelyben az állam arra kötelezi magát, hogy a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának a kincstárjegybe foglalt összeget annak járulékaival együtt megfizeti. Rövid lejáratú, egy éven belüli értékpapír, amelyet az állam hitelszükségletének fedezésére bocsát ki. A kincstárjegyre, mint mögöttes jogszabály a kötvény szabályai az irányadók. Két f fajtája létezik, a kamatozókincstárjegy és a diszkontkincstárjegy. A diszkontkincstárjegyet névérték alatt bocsátják ki, lejáratkor a tulajdonos az értékpapírban megjelölt névértékre tarthat igényt. Visszafizetését az állam garantálja. 72. A letéti jegy fogalma, a csekk fogalma és érvényességi ideje A letéti jegy olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesít, átruházható értékpapír, amelyet kizárólag hitelintézetek, külföldi hitelintézetek fióktelepei bocsáthatnak ki. A letéti jegy a hitelintézetek forrásgyjtését segíti el. A letéti jegyben az adós (kibocsátó) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt - részére befizetett - pénzösszeget és annak elre meghatározott kamatát a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (hiteleznek) a megjelölt idben és módon megfizeti. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra elírt határid lejártát követ tíz év alatt évül el. A csekk egyrészt készpénz helyettesít fizetési eszköz, másrészt pénzkövetelést megtestesít forgatható értékpapír. A csekk kiállítása esetén a jogosult 8 napon belül fordulhat teljesítés végett a címzetthez, ha a kibocsátás és a fizetés helye ugyanabban az országban található, 20 nap ha ugyanazon a földrészen, és 70 nap ha más földrészen. Ha a kell idben bemutatott csekket nem fizetik ki, akkor a kibocsátó és a csekkátruházók, mint csekkkötelezettek egyetemlegesen felelnek a csekkbirtokossal szemben, feltéve, hogy a csekkbirtokos óvással vagy a címzett nyilatkozatával igazolja a nemfizetés tényét és 4 napon belül értesíti a megelz átruházót és kibocsátót. 73. Közraktári jegy fogalma, részei Közraktári szerzdés esetén a letev nagyobb tömeg árut helyez el a közraktárban azzal, hogy késbbi idpontban kívánja azt értékesíteni, továbbszállíttatni vagy felhasználni. Közraktári szerzdés esetén a letev a letéteményes közraktártól értékpapírt kap, amely két részbl áll. Egyike annak elismerése, hogy az árut átvette, a másik pedig elzálogosítást lehetvé tev értékpapír. A letétet tanúsító árujegy és a záloglehetséget biztosító zálogjegy együtt teszi lehetvé azt, hogy a letev a közraktárból elvihesse az áruját, illetve az árujával rendelkezzék.

28

74. Tulajdonjog fogalma és tárgyai A tulajdonjog a tulajdonos a tulajdon tárgyához kapcsolódó pozitív hatalmi viszonya és mindenki mással szembeni negatív-kizáró hatalmi viszonyát jeleni. Vagyis a tulajdonjog a tulajdonra vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A tulajdonjog tárgya A tulajdonjog közvetlen tárgya az a magatartás, amit a jogosult a tulajdonával megtehet, illetve amit más személyeknek tanúsítaniuk kell A tulajdonjog közvetett tárgya lehet minden birtokba vehet dolog, továbbá pénz, értékpapír és a dolog módjára hasznosítható természeti er. A dolgokat különbözképpen osztályozhatjuk. a) ingatlan: a föld, és ami vele tartósan egyesítve van (pl. felül építmény) és ingó: mindaz, ami nem ingatlan b) vannak olyan dolgok, amelyek helyettesíthetek, amelyek szám, mérték súly alapján kerültek meghatározásra és vannak helyettesíthetetlenek c) vannak osztható (minsége és rendeltetése a darabolás után is ugyanaz marad, értékcsökkenést nem von maga után) és vannak oszthatatlan dolgok d) vannak egységes dolgok és összetett dolgok (dologkapcsolatok). A dologkapcsolatok közé sorolható: 1. az alkotórész, amely a dolog rendeltetésszer használatához szükséges, és amely osztja a fdolog sorsát; 2. a tartozék, amely a dolog rendeltetésszer használatát elsegíti, és kétség esetén osztja a fdolog sorsát, 3. a gyümölcs (jogi és természetes), amely a fdologból keletkezik anélkül, hogy a fdolog minsége megváltozna, s amely osztja a fdolog jogi sorsát. 4. a növedék, amely utóbb válik a másik dolog alkotórészévé. e) vannak forgalomképtelen és forgalomképes dolgok, illetve korlátozottan (bizonyos körben) forgalomképes dolgok. 75. Származékos tulajdonszerzés módjai és jellemzik A megszerzett tulajdonjog a dolgon már korábban fennállt tulajdonjogon alapszik. Tartalmilag a jog változatlanul kerül át az új tulajdonoshoz. A tulajdonos nem szerezhet több jogot, mint amennyivel a korábbi rendelkezett. o átruházás o öröklés 76. Eredeti tulajdonszerzés módjai és jellemzik A tulajdonszerzést megelzen vagy nem volt korábban a dolognak tulajdonosa, vagy a tulajdonjog a korábbi tulajdonos tulajdonjogára tekintet nélkül jött létre. o Hatósági határozat, árverés o Elbirtoklás o Gazdátlan javak elsajátítása o A találás o Feldolgozás o Dologegyesülés o Termékek, termények és szaporulat elsajátítása o Növedék

29

77. Közös tulajdon keletkezése, megszüntetése, a tulajdonostársak jogai Ha valamely dolgon több jogalanyt illet meg tulajdon, a tulajdon ket meghatározott hányadok szerint illeti meg. A tulajdonjogot annak részjogosítványaival együtt mindegyik tulajdonostárs gyakoroltatja, azonban a többi tulajdonostárs sérelme nélkül. Ennélfogva a tulajdonjog védelmében bármely tulajdonostárs önállóan felléphet A birtoklás, használat, hasznok szedése, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonosok tulajdoni hányaduk alapján számba vett szótöbbségi határozattal döntenek A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs igényelheti. Az e jogról való lemondás semmis. A közös tulajdont elssorban természetben kell megosztani. Ha ez a megosztási mód nem járható, a közös tulajdon tárgyát egy vagy több tulajdonostárs magához válthatja, illetve a bíróság egy vagy több tulajdonostársnak átadhatja. Ha a közös tulajdon másként nem osztható meg, akkor annak tárgyát értékesíteni kell (végs soron árverés útján), a vételárat pedig a tulajdonostársak között tulajdoni hányadaik arányában kell felosztani. 78. Használati jogok A használati jogok kategóriája a tulajdonos tulajdonjogától elkülönül négy jogintézményt foglal magába. Ide tartozik a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, valamint a telki szolgalom. 1) Földhasználat Ha az épület tulajdonosa más, mint akié az épület alatt álló földingatlan, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig használati jog illeti meg azon a földingatlanon, amelyen az épület áll. Ennek alapján az épület tulajdonosa jogosult a kérdéses földrészlet használatára, és hasznainak szedésére, egyúttal pedig viseli a fenntartással járó terheket Az épület tulajdonjogának átruházással vagy örökléssel történ megszerzése esetén az új tulajdonos javára is a földhasználati jog változatlan tartalommal fennmarad. 2) Haszonélvezet A haszonélvez jogosult a más tulajdonában álló dolgot birtokolni, használni és hasznait szedni. A tulajdonos e jogokat csak akkor és annyiban gyakorolhatja, ha és amennyiben mindezzel a haszonélvez nem él. A haszonélvezeti jog korlátozott idre és legfeljebb a jogosult élete végéig áll fenn. A haszonélvezeti jogszerzdéssel, bírósági határozattal és törvény erejénél fogva egyaránt keletkezhet. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell vezetni. A haszonélvez a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, gyakorlását azonban átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvez a használati jogot csak akkor engedheti át másnak, ha azonos feltételekkel a tulajdonos a használatra nem tart igényt. A haszonélvezet megszntével a haszonélvez kötetes a dolgot a tulajdonosnak visszaadni és a rendellenes használatból ered károkat és értékcsökkenést megtéríteni. A rendeltetésszer használattal járó értékcsökkenés megtérítésére azonban nem kötelezhet. A haszonélvez a haszonélvezet kezdetekor meglév elhasználható dolgokkal szabadon rendelkezhet, a haszonélvezet megsznésekor azonban ezeket pótolni vagy értéküket megtéríteni köteles. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenrizni.

30

A tulajdonos köteles a rendkívüli javítási munkákat elvégezni: Amennyiben ezt nem teszi meg, a haszonélvez jogosult e munkálatokat a tulajdonos költségére elvégeztetni vagy elvégezni. 3) Használat A használati jog jogosultja a dolgot a saját, valamint együtt él családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használati jog gyakorlása másnak nem engedhet át. Egyebekben a használatra a haszonélvezet szabályai alkalmazandók. 4) Telki szolgalom Telki szolgalom alapján az ún., uralkodó" telek mindenkori "tulajdonosa és birtokosa az ún. ,,szolgáló" telket meghatározott célra és terjedelemben használhatja. A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan érdekeit kímélve kell eljárni. Telki szolgalom átjárásra törvénynél fogva keletkezik akkor, ha valamely ingatlan nincs közvetlenül összekötve közúttal. Minden más esetben szerzdéssel keletkezik. A szolgalmi jog az elbirtoklás szabályai szerint elbirtokolható. A telki forgalom önálló forgalom tárgya azonban nem lehet. A szolgalom 10 éven át történ nem gyakorlása esetében is megsznik 79. Szerzdés fogalma és létszakaszai A szerzdés az azt létesít felek két, vagy többoldalú kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvántartása, azaz megállapodása, amelybl kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság szolgáltatás követelésére. A szerzdés létszakaszai A szerzdés létrehozásának folyamata, A teljesítési határidig terjed szakasz A teljesítés szakasza A szerzdésszegés szakasza. E szakaszok közül csak az els található meg minden esetben. A második szakasz vagy elmarad, vagy jelentéktelen A teljesítés szakaszát jelentsége és jogi következményei miatt önálló szakasznak tekintjük, ez a leghosszabb. Ha a teljesítés szerzdésszer a negyedik rész elmarad. 80. Érvénytelenség fogalma, fajtáinak jellemzi Ha a felek létrehozták a szerzdést, azaz konszenzus alakult ki közöttük, de utóbb kiderül, hogy a szerzdés valamilyen Ptk-ban rögzített okból, valamilyen hibában szenved, s ennél fogva nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására, akkor a megkötött szerzdés érvénytelenségérl beszélünk. Az érvénytelen szerzdéseknek két fajtája van semmis vagy megtámadható. A semmis szerzdést úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna, azaz a szerzdés ,,ab ovo" érvénytelen. Érvénytelenségére bárki, határid nélkül hivatkozhat. Annak megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ha viszont a semmis szerzdés más szerzdés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbit kell érvényesnek tekinteni, kivéve, ha ez a felek szándékával nem ellenkezik. A megtámadható szerzdés a megtámadás idpontjáig érvényes. Sikeres megtámadása esetén azonban megkötése idpontjától kezdve visszamenlegesen válik érvénytelenné. 31

Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek ehhez érdeke fzdik. A megtámadást egy éves elévülési idn belül kell a másik féllel közölni, a közlés eredménytelensége esetén (ellentmondás vagy a megadott határidn túli hallgatás) haladéktalanul a bíróság eltt keresettel érvényesíteni. A megtámadás joga megsznik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadásig határid megnyílta után a szerzdést írásban megersíti, vagy a megtámadás jogáról egyébként lemond. 81. Elévülés sajátosságai (fogalma, ideje, nyugvása és megszakadása) Elévülés alatt azt az idmúlást érti a polgári jog, amelynek elteltével a követelés bár fennmarad, bírósági úton azonban már nem érvényesíthet, de ha a kötelezett önként teljesít, azt az idmúlás, azaz az elévülés tenyéré hivatkozással vissza nem követelheti. A követelések fszabályként 5 év alatt évülnek el. Jogszabályi elírások folytán azonban vannak ennél rövidebb elévülési idk is. A felek a törvényben meghatározott elévülési idnél rövidebb elévülési idben is megállapodhatnak. Az egy évnél rövidebb elévülési határidt, pedig legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, az elévülési idnek mind a megrövidítése, mind a meghosszabbítása csak írásban érvényes. Az elévülés a követelés esedékessé válásával veszi kezdetét. Nyugszik az elévülés mindaddig, míg a követelést a jogosult menthet okból érvényesíteni nem tudja. Ezt figyelembe véve a jogosult az akadály megsznésétl számított egy éven belül, egy éves vagy ennél rövidebb elévülési id esetén pedig 3 hónapon belül a követelést akkor is érvényesítheti, ha az elévülési id már eltelt vagy abból egy évnél, illetve 3 hónapnál kevesebb van hátra. Ez a szabály alkalmazandó az esetben is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. Megszakítja az elévülési idt és az elévülés újból kezddik, ha jogosult a kötetezettet teljesítésre írásban felszólítja, a követelést bírósági úton érvényesíti, a követelést megegyezéssel módosítja, felhívásra, vagy anélkül a kötelezett a követelést elismeri, a követetést engedményezi. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. 82. Szerzdés megsznésének esetei A szerzdések f szabály szerint a szerzdésszer teljesítéssel sznnek meg. Teljesítés nélkül a szerzdést a felek vagy közös megegyezéssel, vagy egyoldalúan szntethetik meg. A közös megegyezéssel történ szerzdésmegszntetésnek két formája ismeretes: Megszntetés esetén a felek a szerzdést a jövre nézve szntetik meg. Így a már teljesített szolgáltatások után a másik félnek jár az ellenszolgáltatás. Ha viszont az ellenszolgáltatást teljesítették a szolgáltatást teljesíteni nem kell, de az ellenszolgáltatás visszajár. Felbontás esetén a felek a szerzdést visszamenleges hatállyal, a szerzdéskötés dátumára szüntetik meg, ezért a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eredeti állapotot kell visszaállítani A szerzdés egyoldalú megszntetésének is két alapvet formája ismert: Elállás esetén az arra jogosult fél a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a szerzdést visszamenleges hatállyal megsznteti. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Nem gyakorolhat elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkentett értékben tudja visszaszolgáltatni.

32

 A felmondással az arra jogosult fél a szerzdést egyoldalú nyilatkozatával a jövre nézve megsznteti. A felmondás lehet rendes vagy rendkívüli. Rendes felmondás esetén a felmondással él fél a szerzdés megsznéséig meghatározott felmondási idt ad. Rendkívüli felmondás esetén a szerzdés azonnali hatállyal, felmondási id nélkül sznik meg. Megsznik a szerzdés akkor is, ha a jogosulti és a kötelezetti oldal egyesül, azaz ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A felek valamelyikének a halála nem vezet automatikusan a szerzdés megsznéséhez. A kötelezett halálával a szerzdés csak akkor sznik meg, ha a szolgáltatás csak személyesen volt teljesíthet. Egyébként a szerzdés fennmarad és az elhalt fél helyébe annak jogutódja (örököse) lép. Ez különösen cégöröklés esetén lényeges. A jogosult halála akkor sznteti meg a szerzdést, ha a szolgáltatás kifejezetten az eltartására irányult vagy kizárólag az személyes szükségleteinek a kielégítésére volt alkalmas. 83. Foglaló fogalma A foglaló tipikusan adásvételi szerzdés esetén fordul el. Foglaló a szerzdés megkötésekor kifejezetten ezen a címen átadott (általában) pénzösszeg. A teljesítés meghiúsulásáért (szerzdésszegés esetére nem köthet ki) felels személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló a szerzdésszegés egyéb következményei alól nem mentesít, de a kártérítési igénybe beszámít. Ha a fél kára kisebb, mint a foglaló, a foglaló akkor is jár, ha a kára nagyobb, mint a foglaló, akkor a foglalót meghaladó kára is kell bizonyítás esetén érvényesíthet. 84. Kötbér fogalma Kötbérkikötés esetén a kötelezett meghatározott összeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból nem, vagy nem szerzdésszegén teljesít, amelyért felelsséggel (szubjektív szankció) tartozik. A kötbért írásban lehet csak kikötni. A kötbér fajtái: meghiúsulási, azaz nem teljesítési kötbér, amelynek érvényesítése kizárja a teljesítés követelhetségét, a hibás teljesítés miatti kötbér és a késedelmi kötbér (késedelmes teljesítésre), amely alkalmazása mellett a teljesítés továbbra is követelhet. A kötbér mértékét a fkötelezettség pénzben meghatározott értékének %-ában, vagy napi tételekben határozzák meg. 85. Zálogjog fajtái és jellemzik 1) A kézizálog A kézi zálogjog létesítéséhez a zálogszerzdésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges (reálkontraktus). Az átadás harmadik személy, a zálogtartó kezéhez is történhet. A kézizálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának a joga. A zálogjogosult a zálogtárgyat külön megállapodás hiányában nem használhatja és hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult, egyúttal pedig köteles is beszedni. Megsznik továbbá az esetben is, ha a zálogbirtokos birtokából akarása ellenére kikerül és a zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, illetve e végbl bíróság eltt keresetet nem indít.

33

2) A jelzálog Jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a zálogtárgy rendeltetésszer használatára, hasznosítására, köteles azonban épségét megrizni. A jelzálogjog tárgya lehet ingó és ingatlan dolog is. Ingatlan esetén a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba, ingók esetén a közjegyzi zálogjogi nyilvántartásba bejegyezik és feltüntetik azt az összeget, melyre vonatkozik. 3) A keretbiztosítéki jelzálog A jelzálogjognak egy speciális válfaját képezi a keretbiztosítási jelzálogjog. Keretbiztosítási jelzálogjog létesítésére akkor kerül sor, ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkez követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani. Ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartásba a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget tüntetik fel, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. 4) Vagyont terhel jelzálog Jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagyonának egészén, vagy annak önállóan mködtethet részein (pl. boltok) a vagyontárgyak meghatározása nélkül közjegyzi okiratba foglalással és nyilvántartásba vételével zálogjog alapítható. A zálogjog a mindenkori készlet erejéig áll fenn (lebeg zálogjog). 5) Zálogjog jogon vagy követelésen Zálogjog átruházható követelésen vagy jogon is alapítható. Ez vonatkozik osztható követelés meghatározott részére is. Ingatlanon fennálló haszonbérleti jogra zálogjog nem alapítható. A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét értesíteni kell. A kielégítési jog megnyílta eltt esedékes követelést a kötelezett csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezeihez együttesen, vagy mindkettjük javára bírósági letétbe helyezéssel teljesíthet. 86. Óvadék fogalma Óvadék alapján a jogosult a szerzdés nem, vagy nem szerzdésszer teljesítése esetén követelését a kötelezett által óvadékként letett, illetve átadott pénzösszegbl illetve értékpapír vagy takarékbetét felhasználásával kielégítheti. A követelés elévülése az óvadékból való kielégítést nem biztosítja. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló követelés megsznt, illetve a szavatossági vagy jótállási id eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap nyílott volna. 87. Kezesség fogalma és fajtái Kezesség esetén a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, helyette fog a jogosultnak teljesíteni. Kezességet vállalni csak írásban lehet. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért a kezes kötelezettséget vállalt A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé vált mellékszolgáltatásokra. A perköltségekért és a végrehajtási költségekért a kezes csak akkor felel, ha a keresetindítás eltt a tejesítésre a jogosult felszólította.

34

A kezességnek kétféle formája ismeretes: a sortartó vagy egyszer kezesség és a készfizet kezesség. 1. Sortartó kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, míg a követelés a kötelezettl és az olyan kezestl, illetve aki(k) t megelzen, reá tekintet nélkül kezességet vállalt, behajtható. 2. Készfizet kezesség esetén a jogosult a követelést választása szerint behajthatja a jogosulttól és a kezestl egyaránt. Készfizet kezességnek csak a felek megállapodása, bank kezessége és kár megtérítésére vállalt kezesség esetén áll fenn. Ha a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelzen keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási jogokkal együtt reá száll át. A kezes szabadul, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, melynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy ha a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. 88. A szerzdésszegés fogalma, esetei A szerzdéseket tartalmuk szerint kötelesek a felek teljesíteni. Ennélfogva a szerzdés bármelyik fél részérl történ bármilyen megszegése, ami sérti a másik félnek a szerzdéssel kapcsolatos jogait, szankciót, azaz negatív jogkövetkezményt von maga után. A szerzdésszegés esetei a következk: a) kötelezetti késedelem; b) jogosulti késedelem; c) hibás teljesítés; d) a teljesítés meghiúsulása (lehetetlenülése); e) és a teljesítés megtagadása; 89. Hibás teljesítés fogalma és a szavatossági igények A szerzdést teljesít felet minden esetben akkor teljesít szerzdésszeren, ha teljesítése jogszavatos és kellékszavatos. Jogszavatosság esetén a teljesít fél szavatolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatást a jogosult teljes kören szerzi meg, azaz nincs másnak (harmadik személynek) azon joga, amely a jogosult szerzését kizárná vagy korlátozná. A jogszavatosság objektív jogkövetkezménye, hogy a jogosult póthatáridt tz ki a nem jogszavatosan teljesít félnek arra, hogy gondoskodjon a jogszavatos teljesítésrl, ennek hiányában elállhat az ügylettl. Kellékszavatosság esetén a teljesít fél azt szavatolja, hogy az általa szolgáltatott dolog a teljesítés idpontjában megfelel a törvényben, szabványban vagy a szerzdésben kikötött mennyiségi, minségi tulajdonságoknak, elírásoknak, továbbá ha a szerelésszerzdéses kötelezettség, akkor szavatolja annak szakszer összeszerelését is, illetve ha a jogosult szereli össze, s a szakszertlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethet vissza.

35

90. Polgári jogi kártérítési felelsség általános alakzata. A kár elemei A szerzdésen kívüli károkozás alanyai a károkozó és a károsult. Bármely jogalany lehet károkozó és károsult is. Ha a károkozó természetes személy, akkor vétképesnek kell lennie. Amennyiben jogi személy a károkozó, akkor a kárt minden esetben a nevében eljáró természetes személy okozza. A jogviszony közvetlen tárgyaként az a magatartás határozható meg, amely a károkozó és a károsult magatartása a káresemény után jellemezhet. Közvetett tárgya maga a kártérítés, amelyet a károsult a károkozótól követel azért, hogy a káresemény folytán megváltozott egyensúlyi állagot helyreálljon. Károkozás esetén a felelsség deklarálásának, más szóval szankcióval való fenyegetésnek a kimondása a megelzést célozza. Ha pedig a megelzés ellenére mégis bekövetkezik a káresemény, akkor az okozott kárt meg kell téríteni, a károsultat olyan pozícióba kell hozni, mintha a káresemény be sem következett volna. A jogviszony tartalma a károkozót és a károsultat kötelezettségek rendszere. A károsultnak mindent meg kell tennie a kár megelzése érdekében, de ha a kár bekövetkezett, akkor mindent meg kell tennie, hogy súlyosabb következményei ne legyenek (kárenyhítés). 91. Veszélyes üzem fogalma, károkozása Veszélyes üzemnek minsül a fokozott veszéllyel járó tevékenység. A veszélyes üzem fenntartójának (üzembentartójának), illetve annak, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, eme üzem mködése, valamint az ilyen tevékenysége során okozott kárt felróhatóságtól függetlenül köteles megtéríteni. A felelsség alóli mentesülésre csak az ad lehetséget, ha az üzembentartó bizonyítja, hogy a kárt: - a veszélyes üzemi tevékenységen kívül es elháríthatatlan ok idézte el - teljesen a károsult elháríthatatlan magatartása okozta Ha a károkozó csak részben tudja bizonyítani, hogy a károsult közrehatott a káresemény bekövetkeztében, akkor kármegosztásnak van helye, azaz abban a részben, amelyet nem tudott bizonyítani felelsség fogja terhelni. A veszélyes üzemi felelsségbl származó felelsség elévülési ideje három év. A veszélyes üzemek találkozásának a jogkövetkezmények levonása szempontjából három variációját kell megkülönböztetni. Úgymint: a) Ha mindkét fél veszélyes üzemi tevékenységet folytat, s ennek során káresemény bekövetkezik, akkor egymás közötti viszonyukban az általános felelsségi szabályok az irányadók. b) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszély tevékenysége körében beállott rendellenesség miatt következett be, a kárt annak kell megtéríteni, akinél a rendellenesség bekövetkezett. c) Ha a kárt mindkét félnél fennálló rendellenesség okozta, vagy rendellenesség egyiknél sem állapítható meg, mindenki viseli a saját kárát.

36

92. Állattartók felelssége. Alkalmazottért való felelsség, Épületrl lehulló tárgy által okozott kárért való felelsség Állattartók felelssége Az állattartói felelsség kétfelé ágazik. A vadállat tartója a veszélyes üzemi felelsség szerint felróhatóságtól függetlenül felel a vadállat által okozott károkért, míg az egyéb állattartók nem vadállatnak minsül állat által okozott kárért az általános szabályok szerint. Alkalmazottért való felelsség Alkalmazott munkaviszonyával összefüggésben másnak kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató felels. Megbízott eljárása során harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felels. Mentesülhet a megbízó, ha bizonyítja, hogy a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Épületrl lehulló tárgy által okozott kárért való felelsség Ebbe a körbe három felelsségi forma tartozik, mégpedig: 1) az épület egyes részeinek lehullásából ered károk; Az épület egyes részeinek lehullásából valamint az épület egyéb hiányosságaiból ered károkért az épület tulajdonosa a felels. Mentesül a felelsség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, az építkezés és a karbantartás során a károk megelzése érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. 2) épületre kifüggesztett tárgyak leesésébl ered károk; Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésébl ered károkért fennálló felelsség már objektív. Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésébl ered károkért az felel, akinek az érdekében azt kifüggesztették. 3) tárgyaknak az épületbl való kidobása által okozott károk. Az épületbl kihulló tárgyak károkozásáért fennálló felelsség. Ebben a körben két felelsségi formula létezik. Az egyik arra az esetre, ha valamely épület valakinek kizárólagos használatában, bérleményében áll és az ilyen épületben lév helységbl történik valamely tárgy kihullása, kiejtése vagy kidobása, a lakás, illetve a helység használója, bérlje felel az ebbl ered kárért, amely felelssége alól akkor mentesül, ha megnevezi a tényleges károkozót. Az épületbl kies, illetve kidobásra kerül tárgyak okozta kárfelelsség másik esete az, amikor minderre közös használatú helyiségekbl kerül sor. Ilyenkor a felelsség az épület tulajdonosát terheli, aki, ha felelst megnevezi, kezesként felel. 93. Adásvételi szerzdés fogalma, különös nemei Az adásvétel ingó és ingatlan dolog, valamint vagyonilag mérhet bármilyen jog tulajdonának átruházása pénz ellenében. Az adásvételi szerzdés szóban is megköthet, kivéve az ingatlan adásvételét, ahol az írásbeliség érvényességi kellék

37

1) Megtekintés vagy próbára vétel Az adásvétel e típusánál a szerzdés hatálya a vev nyilatkozatától függ. Az eladó megtekintésre vétel esetén a nyilatkozattételre megfelel határidt tzhet ki. E határid elmulasztása esetén a szerzdés nem jön létre. Ez esetben az eladó mentesül ajánlattételi kötelezettsége alól. A próbára szóló vételnél a joghelyzet pont fordított, mivel, ha a vev az eladó által megjelölt határidben nem nyilatkozik, a szerzdés létrejön 2) Minta szerinti vétel Minta szerinti vétel esetén az eladó a mintának megfelel dolgot köteles a vevnek szolgáltatni. Az eladó ilyenkor a dolog fel nem ismerhet hibájáért akkor is szavatossági felelsséggel tartozik, ha a hiba a mintában is megvolt. 3) Részletfizetés Az adás-vételi szerzdés megkötése során a felek megállapodhatnak abban, hogy a felek a vételárat részletekben egyenlítik ki. Részletfizetés esetében a tulajdonos írásban kikötheti a tulajdonjogának fenntartását a vételár teljes ,,kiegyenlítéséig. Az eladó kikötheti a részletfizetési kedvezmény megvonásának vagy elállási jogának gyakorlását arra az esetre, ha a vev a részletet esedékességekor nem fizeti meg. A részlet els ízbeni elmulasztása esetén e joggal csak akkor lehet élni, ha a vevt errl írásban értesítette és neki a teljesítésre megfelel határidt engedett 94. Opciós jog, visszavásárlási jog, elvásárlási jog sajátosságai Elvásárlási jog Ha valaki a tulajdonában álló valamely dologra nézve másnak írásbeli szerzdéssel elvásárlási jogot enged, amennyiben e dolgot el kívánja adni, a vételre kapott ajánlat eltt köteles az elvásárlásra jogosultat felhívni az ajánlatnak megfelel ,,vásárlás" lehetségére. Ha a jogosult az ajánlatot visszautasítja, a dolog tulajdonosa a dolgot az ajánlattevnek eladhatja. Új ajánlat esetén az elvásárlási jog - ellenkez megállapodás hiányában -,,feléled". Az elvásárlási jogot a jogosult másra nem ruházhatja át és ,,öröklés tárgyát" sem képezheti. Elvásárlási jog nemcsak a felek megállapodásával jöhet létre, hanem a törvény erejénél fogva is fennállhat. Visszavásárlási jog A visszavásárlás jogát az adásvételi szerzdés megkötése során kötheti ki írásban az eladó. A visszavásárlási ár fszabályként egyenl az eredeti vételárral, az árindexváltozás azonban figyelembe vehet, úgyszintén azokat a hasznos ráfordítási költségeket is követelheti a visszavásárlás kötelezettje, amelyekkel a dolog értéke idközben gyarapodott. A visszavásárlás jogosultja viszont levonhatja az eredeti vételárból az idközi értékcsökkenést. A dolog megsemmisülésével a visszavásárlási jog megsznik. Opciós jog (vételi jog) Vételi jog esetében a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Vételi jog csak írásbeli szerzdéssel köthet ki. A határozatlan idre kötött vételi jog 6 hónap múlva megsznik, határozott idre legfeljebb 5 évre lehet kikötni.

38

95. Sajátos alanyú, tárgyú, tartalmú adásvételi szerzdések Sajátos alanyú adásvételi szerzdések Az állam tulajdonában lév vállalkozói vagyon értékesítésének különös szabályait külön törvény szabályozza. Az értékesítés történhet: közvetlenül a tkepiac intézményrendszerén keresztül (tzsdei értékesítés) befektetési célú alapokon vagy társaságokon keresztül a társaságok vezet tisztségviseli útján (egyszersített privatizáció). Az értékesítés eljárása: nyilvános pályázat zártkör pályázat (versenyeztetés) nyilvános árverés nyilvános ajánlattétel nyilvános forgalomba hozatal zártkör elhelyezés tzsdei értékesítésre adott megbízás alapján kivételesen versenyeztetés nélkül történhet. Az adásvételi szerzdést a legkedvezbb ajánlatot adóval kell megkötni. Egyenl érték ajánlatok esetén a hazai befektetk ajánlatát kell elnyben részesíteni. Sajátos tárgyú adásvételi szerzdések Az ingatlannal kapcsolatos speciális szabályok Értékpapírok adásvétele Tagsági jogok átruházása Közraktárban elhelyezett dolgok adásvétele Követelések átruházása Sajátos tartalmú adásvételi szerzdések Üzleten kívüli kereskedés Ebben az esetben olyan speciális szerzdésekre terjed ki, amelyek megkötésére eladó és fogyasztó között az eladó kezdeményezésére, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen a fogyasztó lakásán, munkahelyén. Az eladó köteles legkésbb a szerzdés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy a fogyasztó szerzdéskötéstl, vagy ha ez késbbi, az áru kézhezvételének napjától nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat szerzdéstl. Elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszer használat következménye, és nem köteles az áru használatáért használati díjat fizetni. Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetés, bontatlan csomagolású áru forgalmazható. A finanszírozási, vagy pénzügyi lízingszerzdés Sajátos tartalmú atipikus innominált szerzdés a finanszírozási, vagy pénzügyi lízingszerzdés. Ennek kapcsán ki kell emelni, hogy a lízing másik nagy területe az operatív lízing a bérleti szerzdéssel mutat hasonlóságot.

39

96. Vállalkozási szerzdés fogalma, speciális esetei Vállalkozási szerzdés alapján a vállalkozó valamely munkával elérhet eredmény létrehozását vállalja, míg a megrendel a kikötött vállalkozási díj megfizetésére köteles. Speciális esetei: 1. Fvállalkozási szerzdés (Fvállalkozási szerzdés esetén a fvállalkozó összetett gazdasági, illetve mszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerzdés alapján azt vállalja, hogy a többi alvállalkozóval a szerzdést megköti, munkavégzésüket összehangolja, ehhez a feltételeket megteremti) 2. Építési szerzdése (Az építési szerzdés tárgya építési szerelési munka elvégzése.) 3. Szerelési szerzdés (Szerelési szerzdés tárgya technológiai szerelési munka elvégzése) 4. Tervezési szerzdés (Tervezési szerzdés tárgya mszaki vagy gazdasági tervez munka elvégzése) 5. Kutatási szerzdés (Kutatási szerzdés esetén a vállalkozó kutatómunka végzését vállalja, de a felek megállapodhatnak abban is, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.) 6. Utazási szerzdés (Az utazási szerzdés is a vállalkozás, egy a turizmus elterjedésével kialakult speciális formája.) 97. Megbízási szerzdés fogalma, tartalma Megbízási szerzdés alapján a megbízott a reá bízott ügyet a szerzdésnek megfelelen a tle elvárható gondosság és szaktudás szerint ellátni, a megbízó pedig e tevékenységéért a megbízottnak megbízási díjat fizetni. A megbízás ennél fogva nem eredménykötelem, hanem bizalmi viszonyon alapuló kötelem. A megbízott az ügylet bizalmi jellege következtében személyesen köteles eljárni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet közremködt, kinek eljárásáért úgy felel, mintha az ügy ellátást maga végezte volna. A megbízott a megbízó utasításaitól csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdekei feltétlenül megkövetelik és a megbízó elzetes értesítésére nincs lehetség. A megbízott a megbízót tevékenységérl és az ügy állásáról kívánságra, szükség esetén pedig e nélkül is tájékoztatni köteles. A megbízás teljesítésérl a megbízott a megbízót haladéktalanul köteles értesíteni. A megbízó a megbízás teljesítését követen díjfizetésre köteles. Ez alól kivétel a szívességbl történt megbízásvállalás. A szerzdés a megbízás teljesítése nélkül is megsznik, ha a felek valamelyike a szerzdést felmondja, vagy a felek valamelyike meghal, vagy megsznik (cég esetében), kivéve, ha a megszn jogi személynek jogutódja van, vagy a megbízott cselekvképtelenné vagy korlátozottan cselekvképessé válik, vagy pedig a megbízó a cselekvképességét elveszti, vagy a megbízás tárgytalanná válik. 98. Bizományi szerzdés fogalma, tartalma A bizományi szerzdés a megbízási szerzdés önálló szerzdéstípussá vált speciális típusa, amelynek alapján a bizományos díjazás ellenében a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerzdést köteles kötni. A bizományosi megbízás eladásra és vételre egyaránt történhet. Bizományosi szerzdésnek minsül a másfajta szerzdéskötésre történ kötelezettségvállalás. Ha a vételi szerzdést a bizományos a megbízóra a bizományosi szerzdésben meghatározottnál kedvezbb feltételek mellett köti meg, az ebbl származó elny az

40

övé, ha viszont a meghatározott áron alul ad el, ahhoz az árkülönbözetet a megbízónak megtéríteni tartozik. Ha a bizományos a bizományi szerzdésben kikötött feltételektl lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerzdést visszautasíthatja, kivéve, ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti. A bizományos a megbízónak felelsséggel tartozik mindazon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a vele szerzd felet a szerzdés folytán terhelik. A megbízó vagyona a bizományos hitelezivel szemben védelmet élvez, mivel a bizományos hitelezi nem támaszthatnak igényt a megbízónak a bizományossal szemben fennálló követelésekre, vételi bizomány esetén a megbízó részére megvett, de még a bizományosnál lév dolgokra, a megbízót megillet és elkülönítve tartott pénzösszegekre. 99. Fuvarozási szerzdés fogalma Fuvarozási szerzdés alapján a fuvarozó fuvardíj ellenében a feladó által átadott küldeményt rendeltetési helyre továbbítja és ott a címzettnek kiszolgáltatja. 100. Szállítmányozás fogalma Szállítmányozás egy speciális bizományi szerzdés, ún. fuvarozási bizomány, amikor a szállítmányozó a megbízó javára, de a saját nevében a küldemény továbbítása érdekében, díj ellenében fuvarozási és más szerzdéseket köt. 101. Szállítási szerzdés Tipikusan kereskedelmi-gazdasági jelleg ügylet. A szállítási szerzdés szerint a szállító a szerzdésben meghatározott dolgot (általában árut) a kikötött késbbi idpontban vagy idszakban adja át a megrendelnek a kikötött ár megfizetése ellenében. A szerzdés lényege tehát a megrendel részére általában a termel vagy a forgalmazó részérl történ meghatározott ütemezés szerint nagyobb mennyiségben történ leszállítása. A szállító és a megrendel között a legtöbbször tartós áruszállítási kapcsolat áll fenn, ami keretszerzdéssel több évre is köthet. A megrendel a szerzdéstl a szállító kárának megtérítése mellett bármikor elállhat. Teljesítés esetén a szállító a megrendelt a teljesítés (leszállítás) konkrét idpontjáról legalább 3 nappal megelzen értesíteni köteles. A szállítási szerzdés elre ütemezett ,,dare" típusú szerzdés, bár vállalkozási eleme is van, ha a szállító egyben a termék gyártója. 102. Használati jog átadására irányuló szerzdések 1) A bérleti szerzdés Bérleti szerzdés esetében a bérl bérleti díj ellenében vagy meghatározott idn át vagy határozatlan idn keresztül, de mindenképpen idlegesen jogosult a bérlemény használatára. A szerzdés alanyai a bérbeadó, aki a tulajdonos és a bérl, aki a dolgot idlegesen bérbe veszi. 2) Speciális bérlettel rokon formák a. Az iroda, raktár, és az üzemi helyiségek, valamint a gyártelepek bérlete b. A haszonbérlet c. Az operatív lízing d. A Franchise-szerzdés e. A koncessziós szerzdés f. Haszonkölcsön 41

103. Lízingszerzdés fogalma A lízing bérlettel vegyes adásvételi szerzdés, amelynek alapján a dolgot bérbe adják meghatározott idre azzal, hogy a bérl a dolgok tulajdonjogát megszerzi vagy (egyoldalú nyilatkozattal) megszerezheti. 104. Biztosítási szerzdések, kötelez gépjármfelelsség-biztosítás A biztosítás eredetileg a különböz kárveszéllyel járó tevékenységet folytatók kármegosztásra irányuló veszélyközösségébl alakult ki. A biztosító a biztosítási szerzdés alapján meghatározott jövbeli, ún. ,,biztosítási" esemény bekövetkezésétl függen bizonyos összeg megfizetésre vagy egyéb szolgáltatás teljesítésére vállalkozik, míg a biztosított vagy az annak javára szerzd fél veszélyviselés, helytállás ellenében többnyire idszakonként esedékes biztosítási díjat fizet a biztosítási id tartama alatt. A biztosítási esemény lehet a szerzdésben meghatározott olyan károsító esemény, amely a biztosítottat éri, olyan kár, amelyet másnak a biztosított okoz, és ezért t felelsség terheli. Ennek megfelelen a következ biztosítási formák alakultak ki: vagyonbiztosítás, életbiztosítás, balesetbiztosítás és felelsségbiztosítás. A biztosítási jogviszony írásbeli szerzdéssel vagy pedig oly módon jön létre, hogy a biztosító a biztosított, illetve a szerzd fél ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. A biztosítás azt követen lép hatályba, amikor a szerzd fél az els díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ha a szerzd fél a biztosítási díjat a biztosító képviseljének (ügynökének) fizeti meg. Felelsségbiztosítási jogviszony jogszabály kötelez elírása folytán is keletkezhet. A gépjárm üzembentartójának kötelez. felelsségbiztosításáról szóló Korm. rendelet szerint gépjármvet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe, törzskönyvbe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjárm rendszámtábláját cserélni, a gépjárm idszakos mszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelez felelsségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerzdés keretei között közvetlenül a károkozó üzembentartó biztosítójával szemben is jogosult érvényesíteni.

42



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

01 10 18 2008 tavasz 5. gyak ady általános médiaismeretek anyagszerk bce biomérnöki elm ergonómia eu ismeretek evolúció feudalizmus finnek fogyasztóvédelem gepalap halál hónolás intézményi gyakorlat jános jogi alaptan keringés kidolgozott anyag kiefer ferenc kormány környgazd közoktatási rendszerek különleges épszerk makro marketing tétel megtakarítás méretezés nemzetközi objektum pénzügy román rushdie segédanyag sql számítógép architektúrák szocializáció szocioógia szte termelési tényezők turizmus szak választások védett területek víz