A párizsi Notre-Dame (kivonat)

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarTörténelemMagyarA XIX. Század VilágirodalmaJegyzetekA párizsi Notre-Dame (kivonat)

Victor Hugo
A párizsi Notre-Dame
(Notre-Dame de Paris)

SzereplQk:

Jehan Frollo du Moulin, diák
Gilles Lecornu, párizsi szQrmekészítQ
Andry Musnier, párizsi könyvkereskedQ
Thibaut mester, a párizsi egyetem rektora
Robin Poussepain, diák
Gilbert de Suilly, az autuni kollégium kancellárja
Joachim de Ladehors
Louis Dahuille
Lambert Hoctement
Claude Choart, párizsi abbé
Simon Sanguin, pikárdiai választó
Michel Giborne, színész
Liénarde kisasszony
Gisquette la Gencienne
Pierre Gringoire, költQ
Clopin Trouillefou, a koldusok fejedelme
Charles de Bourbon, bíboros, lyoni érsek és gróf, galliai prímás
Alaudet püspök
Robert de Lespinasse, a Saint Germain des Prés apátja
Simone (Marie?) Quatrelivre, kurtizán
AgnÀðs la Gadine, kurtizán
Robine (Marie?) Piédebou, kurtizán
Loys Roelof, louvaini tanácsnok
Clays d'Etuelde, brüsszeli tanácsnok
Paul de Baeust, voirmizelle-i szenior, flandriai elnök
Jehan Coleghens, antwerpeni polgármester
Georges de la Moere, gand-i ítélQmester
Gheldolf van der Hage, gand-i törvényszéki fQbíró
Bierbecque szenior
Jehan Pinock
Jehan Dymaerzelle
Guillaume Rym, gand-i tanácsos
Jacques Coppenole, gand-i harisnyakészítQ
Jacques Charmolue, egyházi törvényszéki királyi ügyész
Jehan de Harley, a párizsi éjszakai Qrség parancsnoka
Galiot de Genoilhac, királyi fQtqzmester
Dreux-Ragueir mester, királyi erdei és vízi biztos
Louis de Graville, királyi tanácsos, kamarás, tengernagy, fQerdészmester
Denis le Mercier, a párizsi vakok házának felügyelQje
Guillemette Maugrepuis
Perrette Callebotte
Renault Château, a Châtelet pecsétQre
Quasimodo, a Notre-Dame harangozója
Cheneteau mester
Esmeralda (AgnÀðs la Chantefleurie), cigánylány
Djali, az elQbbi kecskéje
Guillaume Rousseau, a diákok fejedelme
Claude Frollo de Tirechappe, josas-i fQesperes
Thibault Fernicle mester
Boniface Disome mester
Boudraque-né
Tarquant-né
Phoebus de Châteaupers, kapitány
Hennequin Dandeche, gyerek
Jehan Pincebourde, gyerek
Mathias Hungadi Spicali, a cigányok fejedelme
Bellevigne de l'Étoile, csavargó
Andry le Rouge, csavargó
François Chanteprune, csavargó
Colette la Charonne, kurtizán
Elisabeth Trouvain, kurtizán
Simone Jodoudyne, kurtizán
Thonne la Longue, kurtizán
Bérarde Fanouel, kurtizán
Michelle Genaille, kurtizán
Claude Ronge-Oreille, kurtizán
Mathurine Girorou, kurtizán
Isabeau la Thierrye, kurtizán
AgnÀðs la Herme, az Étienne-Haudry apácája
Jehanne de la Tarme, az Étienne-Haudry apácája
Henriette la GaultiÀðre, az Étienne-Haudry apácája
GauchÀðre la Violette, az Étienne-Haudry apácája
AloÎðse de Gondelaurier, nemesasszony
Fleur de Lys de Gondelaurier, az elQbbi lánya
Robert Mistricolle, a királyi kancellária fQnöke
Guillemette la Mairesse, az elQbbi felesége
Jacques Coictier, a király orvosa
XI. Lajos, Franciaország királya
Robert d'Estouteville, királyi tanácsos és kamarás, a párizsi ítélQszék fQbírája
Florian de Barbedienne, a Châtelet auditora
Jehanneton de Buisson
Robin Chief de Ville, párizsi páncélkovács
Aiglet de Soins, nemes
Hutin de Mailly, nemes
Ambroise LécuyÀðre
Isabeau la Paynette
Bérarde Gironin
Thibaud la Thibaude, kurtizán
Gieffroy Mabonue, párizsi zsandár
Mahiette asszony, a reimsi jegyzQ felesége
Oudarde Musnier, egy párizsi könyvkereskedQ felesége
Gervaise asszony, a párizsi Qrségparancsnok felesége
Eustache, a reimsi jegyzQ fia
Paquette la Chantefleurie (Gudule nQvér), reimsi kurtizán
Michel Noiret, harsonás
Pierrat Torterue, a Châtelet kínvallatója
Diane de Christeuil
Amelotte de Montmichel
Colombe de Gaillefontaine
BérangÀðre de Champchevrier
Falourdel asszony, szállásadónQ
Philippe Lheulier, királyi büntetQbírósági ügyész
Mahiet Baliffre
Boucanbryné
Bechaigne-né
Olivier la Daim (Olivier le Mauvais), kincstári ítélQszéki királyi tanácsos
Guillaume de Harancourt, verduni püspök
Gieffroy Pincebourde, csavargó
Tristan l'Hermite, a királyi testQrség parancsnoka
Henriet Cousin, a párizsi bíróság hóhérmestere




Történet:

ElsQ könyv:

ElsQ fejezet: A nagyterem
1482. január 6-t írunk. A helyszín Párizs, ahol a nép Háromkirályok és a bolondok napjának megünneplésére készül. Különösen sokan gyqlnek össze a citébeli Törvénypalotában, ahol a városban vizitáló flamand követek tiszteletére misztériumjátékot adnak majd elQ. Az elQkelQségek késnek, a tömeg egyre türelmetlenebb, már-már lincshangulat alakul ki. A közelgQ veszélyt megsejtve, a mq szerzQje, az ugyancsak a helyszínen tartózkodó Pierre Gringoire kiadja a parancsot az elQadás megkezdésére.

Második fejezet: Pierre Gringoire
A színészeket meglátva a nép tapsolni kezd, s ezzel útjára indul a viszontagságos életq moralitás, melynek címe Miasszonyunk, Szqz Mária igazságos ítélete. Kisebb megszakításokkal - pl. ezt idézi elQ egy koldus megjelenése - a darab egészen a követek megjelenéséig tart.

Harmadik fejezet: A bíboros
Bourbon bíboros vezetésével megérkezik a flamand delegáció, s a figyelem rögtön rájuk terelQdik, teljesen megfeledkezve a misztériumról. A tömeg számára minden vendéget személyesen mutatnak be, akik közül különösebb megütközést csak Guillaume Rym tanácsos szívélyes köszöntése kelt.

Negyedik fejezet: Jacques Coppenole mester
A harisnyakészítQ, Jacques Coppenole valahogy nem illik az elQkelQségek közé, közvetlensége miatt, azonban a nép rögtön szívébe zárja. P veti fel, ejtsék meg végre a minden évben megtartott bolondok pápája választást.

Ötödik fejezet: Quasimodo
A vetélkedés során az embereknek minél torzabb arcképet kell mutatniuk. Végül a gyQzelmet, a Notre-Dame esetlen, púpos, sánta és süket harangozója, Quasimodo nyeri. (Kis szépséghiba, neki nem kell produkálnia magát, hogy csúfnak nézzen ki.) A tömeg vállaira kapja, s egy emelvényen viszi körbe a teremben, majd ki az utcára.

Hatodik fejezet: Esmeralda
Gringoire megsemmisülten konstatálja, hogy - néhány embert leszámítva - teljes közönsége távozott, így - bár végig hQsiesen küzdött - be kell rekesztenie az elQadást. Egyszercsak kiáltozást hall ("Esmeralda!"), s a maradék ember is az ablakokhoz rohan, meglesni mi történik a téren.

Második könyv:

ElsQ fejezet: Szkülla és Kharübdisz között
Gringoire csalódottan járja Párizs utcáit. Pénze nincs, így szállását sem tudja többé fizetni. Ezen kívül nem elég, hogy fázik és éhes, ugyanis minden utcasarkon különbözQ jelek a mai ünnepre emlékeztetik. Végül elhatározza, hogy - követve a sokadalmat - Q is felkeresi a GrÀðve teret.

Második fejezet: A GrÀðve tér
Hugo megismerteti az olvasót a tér kinézetével és történetével.

Harmadik fejezet: Besos para golpes (A csók fájdalmat okoz [spanyolul])
Gringoire a téren óriási tömeget talál, akik megígézve bámulják az elbqvölQen bájos és tehetséges kis, 16 éves cigánylányt, Esmeraldát, aki táncol és énekel nekik. Az nép figyelmét csak a közelgQ bolondok napi pápai menet tereli el egy idQre. Azonban az ünnepelt Quasimodo boldogsága is szertefoszlik, amint gazdája kiráncigálja Qt az emberek gyqrqjébQl, s magával viszi.

Negyedik fejezet: Hogy jár az, aki este szép nQt követ az utcán?
A tömeg szétoszlik, s Esmeralda hq kecskéjével, Djalival hazaindul. Gringoire - nem lévén jobb ötlete - követi, szállás reményében, hosszú sikátorokon keresztül. Egyszercsak azt látja, hogy a cigánylányt két alak megtámadja. A védelmére próbál sietni, de az egyik férfi, akiben Quasimodóra ismer, földhöz teremti. Esmeraldát végül a fiatal lovaskapitány, Phoebus de Châteaupers menti meg.



Ötödik fejezet: Újabb kellemetlenségek
Gringoire kábulatából a vizesárokban ébred. Azonban még mielQtt felfoghatná, mi is történt, gyerekek dobnak rá egy szalmazsákot, melyet el kívánnak égetni. Szegény költQ, épp' csak megmenekül a tqzhaláltól.

Hatodik fejezet: Az eltört korsó
További kóborlásai során Gringoire véletlenül betéved a Csodák Udvarába, azaz a párizsi alvilág felségterületére. Mivel nem tartozik közéjük, a rablók választási lehetQséget ajánlanak fel neki: beáll tolvajnak, vagy felkötik. Az alkalmassági vizsgán a poéta elbukik, így a biztos halál várna rá. Már csak egy dolog mentheti meg, ha valamely kurtizán elfogadja partnerének. Az utolsó pillanatban Esmeralda lép a kocsmába, s felajánlja, hogy feleségül megy hozzá, hogy visszaadhassa neki már-már elveszett életét.

Hetedik fejezet: A nászéjszaka
A "nászéjszaka" egy kis szobában telik. Gringoire próbálja meggyQzni újdonsült feleségét, hogy Q jó férje lesz neki. Vég nélkül sorolja élettörténetét, elQnyös tulajdonságait, de nem veszi észre, hogy Esmeralda oda sem figyel rá. A cigánylány Pierre-t csak "barátként" képzeli el. Valódi érzelmeit akkor árulja el, mikor a költQtQl a Phoebus név eredete iránt érdeklQdik...

Harmadik könyv:

ElsQ fejezet: A Notre-Dame
Hugo feltárja az olvasó elQtt a regény névadójának, a szép, román és gótikus hatásokat egyaránt tartalmazó monumentális katedrálisnak minden szépségét. Csupán csak egy dolog fáj neki: idQvel a szakképzetlen "restaurátorok" oda nem illQ elemekkel helyettesítették az eredetieket.

Második fejezet: Párizs - madártávlatból
Miután az ember feljutott a Notre-Dame tornyaiba, a nagy magasságból körülnézve, megszemlélhette az egész francia fQvárost. Az író lépésrQl lépésre mutatja be Párizs történelmét a három nagy városrész - a BelsQváros, az Egyetem és a Város - nevezetességeinek köszönhetQen.

Negyedik könyv:

ElsQ fejezet: Jótét lelkek
Az elbeszélés tizenhat évvel korábban, az 1466 húsvét vasárnapját követQ vasárnapon "folytatódik". A Notre-Dame közelében található talált gyermekek padján egy csúf kisgyermeket találnak a járókelQk. Torzsága annyira megbotránkoztat mindenkit, hogy már-már - a rontást megelQzendQ - máglyahalálra szánják, ámde ekkor érkezik a fiatal pap, Claude Frollo, akit árva öccsére emlékezteti a kisfiú, ezért úgy határoz, örökbe fogadja.

Második fejezet: Claude Frollo
Claude Frollo élettörténete korántsem volt viszontagságoktól mentes. Nagypolgári családból származott, szülei egyházi pályára szánták, s intenzíven taníttatták. A kis Claude rendkívül okos, tehetséges és szorgalmas gyerek volt, így már fiatalon pappá szentelték. Tizennyolc évesen azonban nagy csapás érte: anyja és apja a dögvész áldozatául esett. Ezután magához vette egyetlen élQ rokonát, a csecsemQkorú Jehant, akit elhatározta, hogy felnevel.

Harmadik fejezet: Immanis pecoris custor, immanior ipse (Iszonyú a nyáj, de a pásztora még iszonyúbb [latinul])
A történtek után már Quasimodót is - az idQközben fQesperessé kinevezett - pap neveli (többek közt nevét is Q adja neki). Megtanítja beszélni, írni, olvasni. IdQvel pedig megteszi a katedrális harangozójává. Viszont sajnos éppen a túlzott zajnak köszönhetQen Quasimodo tizennégy éves korában megsüketül. Ennek ellenére a torzszülöttnek otthonává válik a templom, s kedves barátaivá fogadja a harangokat.

Negyedik fejezet: A kutya és gazdája
Csupán egyetlen élQ ember van ezen a világon, akit Quasimodo nem gyqlöl: nevelQapját, Claude Frollót. Igaz a fQesperes az egyetlen ember, aki szereti és megérti a szerencsétlen sorsú harangozót.

Ötödik fejezet: Claude Frollo (folytatás)
Claude Frollo megöregedett, komoly, zord pappá vált. Öccse nem okozott számára sok örömöt folyamatos csínytevéseivel. Azt beszélték róla, hogy meg nem engedett dolgokkal foglalkozik, boszorkánymesterré vált. Erre okot adott különc és szigorú természete: már-már görcsösen tartotta távol magát a nQktQl, s irtózott a cigányoktól.



Hatodik fejezet: Népszerqtlenség
Mindezeknek is köszönhetQ, hogy valahányszor Claude Frollo és Quasimodo elhagyta a Notre-Damot, a környezQ utcák népe válogatott szitkokat vágott a fejükhöz, s kigúnyolta Qket.

Ötödik könyv:

ElsQ fejezet: Abbas Beati Martini (Szent Márton apátja [latinul])
KésQre jár, mikor kopogtatnak Claude Frollo cellájának ajtaján. A király orvosa, Jacques Coictier az egy idQs ember társaságában. Utóbbi azért érkezett, hogy a nagymqveltségq tudóst orvosi és asztrológiai kérdésekben faggassa. Azonban a fQesperes elítéli mindkét tudományt, ugynis már az alkímiát tekinti mindenek fölöttinek. E nyílt és meglepQ állásfoglaláson mindkét vendég igencsak meglepQdik. Frollo pedig azon, mikor megtudja hogy az orvos "kísérQje" maga a francia király volt.

Második fejezet: Ez megöli amazt
A címben szereplQ mondat a fQesperes szájából hangzott el, jobb kezét egy nyomtatott könyvre téve, bal kezével pedig a Notre-Dame-ra mutatva. Értelme kettQs, melyet az író ki is fejt az olvasónak: jelenti azt is, hogy "a sajtó megöli az egyházat", s egyaránt azt is, hogy "a könyvnyomtatás megöli az építészetet".

Hatodik könyv:

ElsQ fejezet: Páratlan pillantás a hajdankori ítélQszékre
1482. január 7-e van. Robert d'Estouteville, a párizsi ítélQszék fQbírája rosszkedvq, jaj annak a rendbontónak aki majdan elé kerül a mai napon! Az Embas du Châtelet-ben már javában folyik az igazságozstás - a süket auditor, Florian Barbedienne vezérletével. Minden rendben halad egészen addig, amíg Quasimodót nem vezetik elé. A két süket közti kaotikus kommunikációnak (is) köszönhetQen a harangozót egy-egy óra korbácsra, illetve pellengérre ítélik.

Második fejezet: A patkánylyuk
A GrÀðve tér szomszédságában található a Roland-torony, ami tulajdonképpen csak egy kis föld alatti cella, melyet egy szent életq lány, Rolande de la Tour-Roland építtetett. Ide zárkózhat be bárki, aki vissza akar vonulni az emberek elQl, s magányosan kíván imádkozni.

Harmadik fejezet: Egy élesztQs kukoricalepény története
Három asszony: Mahiette, Oudarde és Gervaise sétál elQbbi fiával a Szajna-parton. Lepényt visznek az elQzQ fejezetben említett cella lakójának. Útközben Mahiette, aki ReimsbQl érkezett, elmeséli városa tragikus sorsú lányának, Paquette la Chantefleurie-nek - vagy ahogy mindenki ismeri: Dalosvirágnak - szomorú történetét: Paquette szüleit elvesztette, elszegényedett, így kutizánnak állt. Egyetlen öröme egyik alkalmi kapcsolatából született kislánya volt, akit azonban egyéves korában a cigányok elraboltak tQle, s helyette egy torzszülöttet - a késQbbi Quasimodót - hagyták ott neki. A fiatal lány nem bírta elviselni a sorscsapást, s elszökött hazulról. A kis kompánia legnagyobb meglepetésére Dalosvirágot - mint Gudule nQvért - a Roland-toronyban találják.

Negyedik fejezet: Vízcseppért könnycsepp
Eközben a szomszédos téren javában folyik Quasimodo nyilvános megszégyenítése. Miután az ítéletvégrehajtó végzett, közszemlére ott hagyják a pellengéren. A nép utálkozva nézi. Akkor is csupán egyvalaki hajlandó neki segíteni, mikor elkeseredetten vízért könyörög. Az "irgalmas szamaritánus" nem más, mint az az Esmeralda, akit tegnap a harangozó el akart rabolni.

Ötödik fejezet: A lepény története (befejezés)
np„Ž

® ° "$ôö<>˜šln0!2!:$<$B$T$X$n$r$¤$~(À(â*+R-¦-^//2R2Œ4¨4ª4¬45&7(7>7h7j7v7ú7ˆ8t;ò;?R?ô@4A8EtEdH‚H„H†HºHìJ*OJQJ hÕ^è>*

hÕ^è6>*

h.ÿ5>* hÕ^èOJQJ

hÕ^è5>*hÕ^èhÕ^èCJ(OJQJNBnp†ˆÂ Z ® Ü B
j
ˆ
¬
ä
(
X
€
®
Þ
0

²

Ð

<
ˆ
¼
úúúúõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõõ$a$$a$¼ó ôýý B Œ ú Lœ&@d¢ödÐ"ˆ†´Ü( p ’ ð $rÐ%úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$%1Rm‡µÖï ,Id™µÔðpÎ2’Ü8šò6xrúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$ržô"Ptœ¼ø<’üf-¢- F š  ð $!Z!š!þ!"6"P"è"8#v#Ü#úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$Ü#:$<$>$@$B$V$X$p$r$¦$|(~(Â(à*â*+P-R-¨-\/^/’/22T2Š4Œ4ª4¬4úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$¬45<7>7x7ø7ú7Š8r;t;ö;????T?ò@ô@6A6E8EvEbHdH„H†H¼HêJìJ>Kúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$>K`MbM‚M„MºM QQTQÐTÒT²UÚXÜX&Y¬Z®Z[”]–]˜]š]Ü]>_@_\_^_â_ªc¬cúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$š]Ú]@_X_Z_^_à_¬cìcdf€f„föf„jÀjÊjÌjÜlJmDs”s8ufuvŒ.2œÜÞ²’“T•Œ•:—^—j—²—ð™<š’œF ” è¤\¥,¨L¨P¨¨¨*« «¢­®è¯ °0´^´Ä´Æ´Ä¶·¾¼à¼â¼ä¼½Ä¿Àv¤®ÄøÄÌÈÉHÍdÍhÍΒÐÜÐ0Òp҂ÕÎÕúöïúöúöúöïöúöúöçöúöúöúöåöïöúöçöúöúöúÜúöúöúöúöúöïöúöúöúöúöúöçöúöï×öúöúöúöúöúöïöúöúöúöú hÕ^è>*hÕ^è>*OJQJU hÕ^èOJQJ

hÕ^è6>*hÕ^è hÕ^è>*U¬cîcbfdf‚f„føf‚j„jÂjÚlÜlLmBsDs–s7u8ugu02ž°’²’
“R•T•Ž•úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$Mivel Paquette visszautasította a lepényt, idQközben a kis Eustache pillanatok alatt felfalta azt. Anyja kedvesen korholja mohóságáért.

Hetedik könyv:

ElsQ fejezet: Titkot kecskére bízni veszedelmes dolog
1482 március elején járunk. AloÎðse de Gondelaurier házában gyülekeznek azon nemesek lányai, akik a trónörökös leendQ feleségének kíséretébe pályáznak. Itt található az özvegy lányának, Fleur de Lys-nek jegyese, Phoebus de Châteaupers is, akinek azonban már nem sok kedve fqlik a házassághoz. Egyszercsak a társaság tagjai észreveszik az erkélyrQl a téren táncoló Esmeraldát, s felhívják magukhoz. Azonban mikor közelebbrQl is meglátják, a lányok rögtön a vetélytársat vélik felfedezni benne. A cigánylány udvariasan viselkedik, azonban titkát elárulja kecskéje, mégpedig amikor a szétszóródó kis táblácskákon lévQ betqkbQl kirakja a Phoebus nevet.

Második fejezet: Más a pap, más a filozófus
Eközben Claude Frollo is megigézve figyeli Esmeralda Templom téri táncát, s egy ismeretlent fedez fel mellette. Mikor közelebb ér, Pierre Gringoire-t ismeri fel benne, aki elmondja, hogy éhbérért mutatványosnak állt, s most mint Esmeraldával, tulajdonképpeni feleségével járja Párizs utcáit.

Harmadik fejezet: A harangok
Az utolsó tanácskozás óta a cigánylány kedvessége Quasimodót is megérintette. Olyannyira, hogy hq harangjai iránti "szerelme" is csökkent. SQt, egyszer, mikor meglátja Esmeraldát, még a harangozást is abbahagyja.

Negyedik fejezet: AðNðAðGðKðHð (olvasd: ANÁGKÉ) (VÉGZET [görögül])
Jehannak elfogyott a pénze, ezért arra vetemedik, hogy bátyjától kérjen kölcsönt. Annak cellájába lépve, Qt gondolataiba mélyedve találja. A fQesperes elQször nem kíván segíteni, azonban amikor lépteket hall közelgeni, gyorsan elbújtatja öccsét, s hallgatásáért erszényét ajánlja fel.

Ötödik fejezet: Két fekete ruhás férfi
Az új vendég Jacques Charmolue, az egyházi törvényszék királyi ügyésze. A két férfi rövid eszmecserét folytat egy Marc Cenaine nevq ember boszorkányperérQl, az aranycsinálásról, illetve Esmeralda elfogásáról. Végül közösen távoznak, hogy megtekintsék a templom homlokzatának néhány szoboralakját.

Hatodik fejezet: MinQ hatást teszen hét káromkodás a szabad ég alatt?
Jehan is elhagyja a Notre-Dame-ot, majd az utcán barátjába, a folyamatosan káromkodó Phoebus kapitányba botlik. Rögtön megmutatja neki zsákmányát, s a két férfi elhatározza, hogy az Éva almája nevq kocsmában költik el azt. Duettjükre azonban felfigyel a fQesperes is, s elhatározza, hogy titokban követi Qket. Útközben megtudja, hogy Phoebus-nek randevúja lesz Esmeraldával este hétkor a Szajna-parton.

Hetedik fejezet: A barátcsuhás kísértet
A két cimbora elhagyja az ivót. A viszonylag józan Phoebus a tökrészeg Jehant egy szemétdombra fektetve hagyja, s egyedül folytatja útját. Azaz nem is egyedül, mert a homályból egyszercsak elQbukkan Claude Frollo alakja, s féltékenységében - hiszen immár egyértelmq: Q is szerelmes Esmeraldába - vérig sérti a kapitányt. Az párbajt ajánl, de a fQesperes elutasítja. Végül a pap felajánlja, hogy megfizeti a katonatiszt szállásának árát, ha az hagyja, hogy elrejtQzzön a szobában, így meggyQzQdve arról, hogy amaz igazat mondott. Phoebus ebbe belemegy.

Nyolcadik fejezet: Mire jó, ha az ablak a folyosóra nyílik
Minden a tervek szerint történik. A két fiatal kettQsében Esmeralda szerelmet vall a délceg kapitánynak, s utóbbinak sincs ellenvetése a - számára alkalmi - kapcsolat ellen. A lány elQbb elutasítja, késQbb azonban a férfi beleegyezésére elfogadja annak közeledését. Ekkor viszont Claude Frollo elQtör rejtekébQl, tQrjével leszúrja Phoebus-t, majd elmenekül.

Nyolcadik könyv:

ElsQ fejezet: A száraz falevéllé vált tallér
A Törvénypalotában Esmeralda ügyét tárgyalják, akit boszorkánysággal vádolnak, s azzal, hogy egy kísértettel szövetkezve megölte Phoebus de Châteaupers íjászkapitányt. A kíváncsi tömegben elvegyülve itt van Gringoire is, aki csak most tudja meg, hova tqnt rég látott felesége, aki azonban következetesen mindent tagad.

Második fejezet: A száraz falevéllé vált tallér (folytatás)
Ezért a vizsgálóbíró elrendeli a kínvallatást. Pierrat Torterue-nek nincs sok dolga a leánnyal, az ugyanis gyorsan átgondolja a helyzetet, s beletörQdik sorsába: vagy halálra kínozzák, vagy bevallja azt, amit nem tett meg. Esmeralda ez utóbbit választja.

Harmadik fejezet: A száraz falevéllé vált tallér (befejezés)
Ítélethirdetés a palotában. Jacques Charmolue ismerteti a rendeletet a nagyközönséggel, mely szerint Esmeraldát és kecskéjét - akibe maga az ördög költözött - bqnösnek találták, s mindkettejük számára a kiszabott büntetés halál.

Negyedik fejezet: Lasciate ogni speranza (Dante) (Hagyjatok fel minden reménnyel! [olaszul])
Az ítélet végrehajtásáig Esmeraldát a Tournelle föld alatti várbörtönébe zárják, ahol hosszú napokat és heteket tölt egy sötét, nyirkos és penészes cellában. Egy napon azonban vendége érkezik, dom Claude Frollo, aki feltárja elQtte a bqntény valódi történetét és saját elfojthatatlan érzelmeit iránta. A cigánylány viszont elutasítja szerelme gyilkosának (ti. a fQesperes halottnak "nyilvánítja" Phoebus-t) közeledését, s ezzel a menekülési lehetQséget.

Ötödik fejezet: Az anya
Egy szép májusi reggelen kivégzésre készülnek a GrÀðve téren. A Roland-torony lakója, Gudule nQvér megtudja, hogy egy cigánylányt akasztanak fel, melynek Q kimondhatatlanul örül. SQt, öröme még inkább fokozódik, mikor Claude Frollótól megtudja, hogy az áldozat az általa olyannyira gyqlölt Esmeralda lesz.

Hatodik fejezet: Három más-másféle férfiszív
Phoebus azonban nem halt meg. Súlyos sérülésébQl felépült, majd egy idQre Queue-en-Brie-be helyezték. Visszatérte után elsQ dolga, hogy újból meglátogassa jegyesét, Fleur de Lys-t. A Notre-Dame elQtti téren nagy tömeg fogadja. Megtudja, hogy egy cigánylány követi meg itt az eklézsiát. Pontban délben meg is jelenik a halálraítélt, akiben Esmeraldára ismer. A lány elmondja beszédét, s csak utána veszi észre szerelmét, akit meglátva újból visszatér belé az élni akarás vágya. Viszont mindez hiábavaló lenne, ha nem sietne a segítségére Quasimodo, aki kiragadja Qt a porkolábok közül, s a templom szent és sérthetetlen, védelmet nyújtó falai közé cipeli, így hálálva meg a pellengéren érte tett korábbi jócselekedetet.

Kilencedik könyv:

ElsQ fejezet: Láz
Dom Claude Frollo sajnálatos módon Esmeralda csodával határos megmenekülése elQtt elhagyta a Notre-Dame-ot, s így nem értelsülhetett arról, hogy szerelme még él. Ezért most Qrjöngve rója Párizs utcáit, gondolatai kavarognak a fejében. Csak éjfélkor tér vissza a templomhoz, ahol találkozik a cigánylánnyal, akit azonban a sötétben kísértetnek hisz.

Második fejezet: Púpos, félszemq, sánta
Quasimodo eközben biztonságosan elkvártélyozta Esmeraldát a templomban, mely a középkorban asylumnak, menedékhelynek számított. Saját vacsoráját és saját ágyát adta a lánynak, aki meghatottan vette ezt tudomásul. ElQkerült Djali, a kecske is, aki a nagy kavarodásban ugyancsak elszökött a porkoláboktól.

Harmadik fejezet: Süket
A harangozó másnap tudatja Esmeraldával újabb fogyatékosságát. Ennek ellenére megérti, mit kérdez tQle a lány, s elmagyarázza tettének okát. Felajánlja segítségét is neki: egy sípot ad Esmeraldának, melyet a cigánylánynak csak meg kell fújnia, ha bajban van.

Negyedik fejezet: HomokkQ és kristály
Szegény Quasimodo azonban bármit is tesz, Esmeralda nem képes megbarátkozni a csúfságával. A cigánylány még mindig szerelmes Phoebus-be, s egy nap újból látni véli a közeli Gondelaurier-házba menet. Igaz és mély érzelmeit látva a harangozó felajánlja, hogy a templomba hívja a kapitányt. Kora délutántól hajnali egyig várja a ház elQtt a tisztet, azonban amikor végre jön, az kerek perec elutasítja a találkát. Quasimodo meg se meri mondani Esmeraldának, hogy a kapitány látni se akarja.

Ötödik fejezet: A Vöröskapu kulcsa
IdQvel a fQesperes is rájön, hogy Esmeralda valóban itt lakik a templomban. Szerelme még mindig ég iránta, így egyik éjszaka fel is keresi. Kéreti szép szóval, de a lány nem hajlik a közeledésre. Ekkor erQszakoskodni kezd vele, szegény lány végsQ elkeseredésében a sípért nyúl, s belefúj. Quasimodo tQrrel támad a betolakodóra, akiben azonban a holdvilág fényénél nevelQapjára ismer. Rögtön meghunyászkodik elQtte, de még mielQtt Claude Frollo visszatámadhatna, Esmeralda megszerzi a fegyvert, s visszavonulásra kényszeríti a fQesperest.

Tizedik könyv:

ElsQ fejezet: Gringoire-nak számos jó ötlete támad a Bernát-rendiek utcájában
Gringoire csodálkozó áhítattal járja Párizs utcáit, s figyeli az építészeti remekmqveket. Egyszercsak Claude Frollo lép a háta mögé, s tájékoztatja a költQt Esmeralda helyzetérQl. Arról érdeklQdik, hogy menthetnék meg a lányt, mert három nap múlva érte jönnek, s véglegesen kivégzik. Szerencsére Gringoire-nak van egy ötlete.

Második fejezet: Állj be csavargónak!
A templomba visszatérve öccse, Jehan fogadja a fQesperest. Szokás szerint pénzt kunyerálni jött. Bár elQször nem akar, bátyja végül - még egyszer utoljára - ad neki.



Harmadik fejezet: Éljen az öröm!
A Csodák Udvarának örömtanyájában javában folyik a tivornya, többek között immár itt találjuk a csavargónak állt Jehant is. A különösen erQteljes gyülekezésnek oka van: a tolvajok, diákok és cigányok - Gringoire közbenjárására - harcra készülnek, ki akarják szabadítani testvérüket, Esmeraldát az "igazságszolgáltatás" karmai közül. Pontban éjfélkor a sötét menet elindul a Notre-Dame felé.

Negyedik fejezet: Az ügyetlen jó barát
Quasimodo aggódva látja a toronyból a Templom téren egyre növekvQ hadat. Nem érti mi történik, azt hiszi (tk. jól), hogy el akarják rabolni Esmeraldát. Ezért mikor a csavargók az épülethez közelítenek, egymaga ádáz háborút indít ellenük. Gerendák, kövek repülnek, forró ólom folyik a székesegyház erkélyeirQl, melynek eredményeképp halottak százai fekszenek a lépcsQkön. Látva a kudarcot, Jehan kerít egy létrát, melyen az ostromlók fel kívánnak mászni a falakra, de a harangozó visszalöki Qket. A heves ütközetben többek közt megöli nevelQapja öccsét is. Egy idQ után, azonban kénytelen belátni, nem képes tovább visszatartani a tömeget...

Ötödik fejezet: Ahol Francia Lajos Qnagysága imádkozni szokott
A Bastille-ban XI. Lajos király és Olivier le Daim számadó vitatja meg az udvar éves költségeit. A szobában található még Tristan l'Hermite testQrparancsnok, valamint a flamand követek közül Guillaume Rym és Jacques Coppenole is. Jacques Coictier érkezik a hírrel, mely szerint a nép fellázadt a Törvénypalota felügyelQje ellen. A király ezt örömmel konstatálja, csak akkor komorodik el, mikor kiderül, hogy az információ téves, a tömeg a Notre-Dame-ot ostromolja. Azonnal küldi a felmentQ sereget.

Hatodik fejezet: "Zsebre a bicskát!"
Gringoire - bár elfogták a király emberei, de kibeszélte magát az akasztás elQl - találkozik Claude Frollóval, akinek tökéletes terve van, hogy szöktessék meg a nagy kavarodásban Esmeraldát.

Hetedik fejezet: Hajrá, Châteaupers!
Újból visszatérünk az ostromhoz. Megérkezik a királyi lovascsapat - Phoebus de Châteaupers vezérletével -, és hátbatámadja a csavargókat. Azok egy ideig még harcolnak, de végül fQvezérüket, Clopin Trouillefou eleste után fejvesztve menekülnek. Quasimodo diadalittasan rohan Esmeralda szállására, de a cellát üresen találja.

Tizenegyedik könyv:

ElsQ fejezet: A kis cipQ
Hogy mi történt közben, most megtudjuk. A küzdelem során egyszercsak Gringoire és egy fekete csuhás alak tqnik fel Esmeralda cellájában, s azt ígérik neki, hogy megszöktetik. Csónakon kelnek át a Szajnán, majd Gringoire eltqnik a kecskével, így a cigánylány és Claude Frollo - hiszen Q volt az - magukra maradnak. A fQesperes válaszút elé állítja a lányt: vagy Q, vagy az akasztófa. Esmeralda inkább utóbbi mellett dönt. Claude Frollo a tébolyult Gudule nQvérre bízza a lányt, amíg hívja a drabantokat. A várakozás közben azonban Paquette az Esmeraldánál lévQ amulettrQl - mely gyermekkori kis cipQjét rejti - a cigánylányban saját elveszett gyermekére ismer. De már minden késQ, hiába próbálja bujtatni a poroszlók elQl, Phoebus-t látva Esmeralda elárulja magát. Mindkettejüket kivonszolják a cellából, a dulakodás közben pedig Gudule meghal.

Második fejezet: "La creatura bella bianco vestita" (Dante) (A szép, fehér ruhás teremtés [olaszul])
A Notre-Dame tetejérQl Claude Frollo nézi kQvé meredten Esmeralda GrÀðve téri akasztását. IdQközben háta mögé sompolyog Quasimodo, s meglátva mi történik, mindent megért. Elkeseredésében letaszítja a fQesperest a korlátról, aki - bár meg tud kapaszkodni, de mivel nevelt fia nem segít neki - a kövezetre hullva szörnyethal.

Harmadik fejezet: Phoebus házassága
Epilógus: Claude Frollo teteme - mivel boszorkánymesternek hitték - soha nem került szentelt földbe. XI. Lajos a következQ évben meghalt. Gringoire, aki a viharos éjszakán végül is megmentette a kis kecskét, újból költQnek állt, s hangzatos sikereket ért el tragédiáival. Phoebus de Châteaupers kapitányt nem rázták meg a történtek, ugyanis nemsokára megnQsült...

Negyedik fejezet: Quasimodo házassága
Epilógus: Az akasztás utáni napon Quasimodo is elhagyta a Notre-Dame-ot. Esmeralda holttestét a sólyomhegyi közsírboltba dobták, ide követte szerelmét a szerencsétlen sorsú harangozó is. Mikor két év múlva rátaláltak, csontváza átölelve tartotta a cigánylány földi maradványait.








PAGE 


- PAGE 8 -

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

18. század 3. előadás 3. óra a mű alapfogalmak alkotmányjog alternatív energiaforrások áltkém antropológiatörténet anyagok biológia biotermékek brit töri egészségszociológia előadás épszerk 5 éptöri 2 fa felvilágosodás fizika fizika1 gazdaságtan intézményi gyakorlat ipar japán jogi alaptan kik könyv környezettechnikai műveletek környezettechnikai műveletek és gépek közigazgatás lineáris lm görbe malinowski marketing2 tétel mri növényrendszertan olasz pápai paulovics példasor v politikai szociológia pr reklám társ.st. tudomány urbanisztika üzleti kommunikáció vállalat helye vízép xls