órai anyag, március 27.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiTalajtanJegyzetekórai anyag, március 27.

2009. március 27.

Talajtan

- 2: 1 típusú rétegszilikátok kristályszerkezettel
T- Si központi atom
O- Mg, Fe
T- Si központi atom
- az oktaéderes, tetraéderes rétegrácsban izomorf helyettesítés léphet fel, pl.: A négy vegyértékq Si- ot helyettesítheti a három vegyértékq Al, és így egy O atom kötQelektronja lekötetlen marad- vagyis egy állandó negatív töltés lép fel. Például a vermikulitban van ilyen izomorf helyettesítés (tetraéderes rétegben állandó negatív töltés van)

Aktív csoportok, amelyek felelQsek a humuszanyagok kialakításáért
Karboxil, imino (N- tartalmú), amino (N- tartalmú), metoxi
A humuszanyagok döntQen változó töltéseket hordoznak
R- COOH (savas karakterq csoport)’! R- COO : a karboxil csoport képes leadni egy H+ iont’!COO lesz belQle, és negatív töltésq lesz a karboxil csoport
R: szerves csoport, COOH: karboxil csoport
R- OCH3(metoxi csoport, legkevésbé savas csoport)’!képes leadni egy H+-t ’!negatív töltésq lesz és a talajoldatba jut a H- ion.

- T érték: összes negatív töltés mennyisége
az agyagásványokban sem változik a pH növekedésével, a humuszanyagokban viszont nQ a pH növekedésével

A talajok kationcseréjét jellemzQ mutatók
T- talajok kationcserélQ kapacitása (KAK, CEC), két fajtája van:
1. potenciális: más anyagok, pl.: BaCl2
2. effektív vagy tényleges T- érték: neutrális sóoldattal- ez a helyesebb eljárás

S- érték: abszorbeált Ca 2+, Mg 2+, K+, Na+ mennyisége, kicserélhetQ bázisok mennyisége
T S= abszorpciós telítetlenség, abszorbeált H+, Al 3+, Al- hidroxi komplex ionok

V%- bázistelítettség= S/T× 100
V% > 95- telített talaj (S érték közel van a T- hez)
50- 65- telítetlen
<35- igen erQsen telítetlen talaj
U%- telítetlenség= (T S)/T× 100

A talajkolloidok töltése
Montmorillonit: 3 rétegq, erQsen duzzadó agyagásvány, fQleg a réti talajokra jellemzQ, 118 m ekv/ 100 g
Illit: 3 rétegq agyagásvány, a negatív töltés le van kötve, fixált K ionnal; kisebb a negatív töltések mennyisége, 19 m ekv/100 g
Kaolinit, halloyzit: 2 rétegq agyagásványok, a kaolinitban minimális izomorf helyettesítés van benne
Huminsav: 270 m ekv/ 100 g, valójában nincsenek valódi állandó töltései a huminsavaknak
az agyagásványok is képesek leadni egy H+- t, és így negatív töltésqek lesznek. Vannak változó töltések is az agyagásványokban, Si- OH+’!Si- O

Az ioncsere törvényszerqségei
- abszorpció- deszorpció folyamatos egyensúlya, vagyis az ioncsere egyensúlya, 3 jellemzQje: pillanatszerq, reverzibilis, sztöchionometrikus- egyenértéki mennyiségek kicserélQdésérQl van szó. A talajokban azonban soha nem áll be egy egyensúly.

Abszorpciós energia
Függ: az ion tulajdonságaitól, a felület tulajdonságaitól, és a környezeti feltételektQl.
ionok tulajdonsága: a töltéssqrqség az egyik legfontosabb, minél nagyobb a töltés annál nagyobb a töltés sqrqsége. Befolyásoló tényezQk: hidratáció, töltés, méret. Al3+- legerQsebben abszorbeálódik, NH 4+- leggyengébben abszorbeálódik: nitritkimosódás.
abszorbens/felület tulajdonságai: külsQ és belsQ felület aránya, rácstávolság, rácsalkotó ionok könnyebben abszorbeálódnak
"$&8¸
<

n
p
¾
À
Â
B D š ¦ ¨ "$À äæè¾ÀÄÌÎÒØÚâäFHšœ¤¦ªæè

" $ & , üøüìüäüßü×ßüÐüÌÄ̴̼¯ÌĪ̦žÌ¦žÌžÌžÌ—̞̦žÌ—̗̗̦̓Œ
hg»^Jo(hg»
hîuú^Jo(hûhîuúH*hû hîuúH* hîuú>*hîuúhîuú>*hîuúhîuúH*hîuúhîuúH*hîuú

hZ"êhîuúhZ"êhZ"êH* hZ"êH*hîuúhZ"ê>*hîEWhZ"ê>*CJ(aJ(h
þhZ"ê4$&8: ÈÜ ¶
¸
<

²


D š ˜šò¾À ˜èŒýýõýýýýýýýýííåÜÔÏÏÏÏÏÏÏÏgdîuú
&
Fgdîuú„ˆ^„ˆgdZ"ê
&
Fgdîuú
&
FgdZ"ê $a$gdîEWø>B?ýýŒŽ>âä$ Ž Ä VXŠZ^(Øöø4 Hþøî-ô+úúúúúúúúúúúòòòòíííííííåå܄h^„hgdÑ17
&
FgdÑ17gdg»
&
Fgdg»gdîuú, Ž Ò Ô 8:@HJLVXŠ(*Üäæø4~ H’–î-*`*b*f*h*‚*„*†*ö*ø*ü*þ*+ +Z-~-ä-æ-è-ê-D.`.b.d.úöïöëäëäÞëÞäÞúÔúöúöÌöÄöÀöÀ¸À´¬ÀªÀ¢À¢À´šÀ¢À¢À¢À¸À¢À¬À–Ž–hûhË3H*hË3hûhûH*hûhÑ17H*UhûhÑ17H*hûhîEWhÑ17>*hÑ17hîEWhg»>*hûhg»H*hg»hg»>*^J
hîuú^J
hîuú^Jo(hîuú
hg»^Jo(hg»
hg»^J7nehezen oldódó csapadék képzQdés: Ca, Ca, Ca+ Na2CO3’! Na Na Ca CaO3, vagyis a Na ion kicserélQdik Ca ionra és így lesz a Na2CO3- ból CaCO3, ami pedig nehezen oldható, mert lúgos. Vagyis a Ca deszorbeálódik, az Na pedig abszorbeálódik, és ez nem jó.
környezeti feltételek: talajok kiszáradása (koncentráció növekedése), tömeghatás törvénye (hígulás, töményedés), a töményedés erQsebben csökkenti a többértékq ionok aktivitását


A talaj savassága
Összes savanyúság 2 féle lehet:
aktív savanyúság: H3O+ ionok a talajokban
potenciális savanyúság:
kicserélhetQ H3O+(permanens töltéseken)
kicserélhetQ Al 3+, AlOH 2+, Al (OH)2+
rácsszéli nem kicserélhetQ savanyúság: -Al- OH, -Al- OH2
szerves anyagok (nem kicserélhetQ): - COOH és  OH csoportok


Aktuális savanyúság
1: 2,5 talaj+ kivonószerbQl készült szuszpenziót rázatunk, majd elektróddal megmérjük a szuszpenzió H ion koncentrációját vagy tiszta desztillált vízben, vagy híg sóoldatban
ErQsen lúgos: 9-, szoloncsák talajok, Na2CO3 (szóda) jelenléte
Lúgos: 8,5- 9- hidrogénkarbonátok
Gyengén lúgos: 7,2- 8,5- mésztartalom a fontos
Semleges 6,8- 7,2- csaknem 100%- ban telítettek
Gyengén savas: 5,5- 6,8
Savas: 4,5- 5,5
ErQsen savas: - 4,5
Lefelé csökken a bázistelítettség, az Al ionok egyre gyakoribbak, és ez a növények számára toxikus hatású

Rejtett savasság
hidrolitos acitidás (y1) O,5 M Ca- acetátos 1: 2,5 arányú kivonat 50 g talajra vonatkoztatott savassága
kicserélQdési aciditás (y2) 1 M KCl- káros savasságnak tekintjük

A talaj pufferfolyamatai
Gyakorlati jelentQsége inkább a savasság ellen van a talajnak. CaCO3 egy ilyen pufferhatást elQsegítQ anyag.

A talaj redox viszonyai
Redox potenciál a fémek és az ionjaikat tartalmazó sóoldatok közötti felületeken. A talajokban alapvetQen alapvetQen a levegQzöttség szabja meg, ami pedig gyorsan változik.
300 és +600 mV között, egy pH csökkenés + 55- 65 mV

Ox. forma Red. forma folyamat Eh m V Szervezetek O2 H2O Aerob légzés 400-600 Növények NO3- N2N2O Denitrifikáció 200-500 Pseudomonas Mn4+ Mn 2+ Mn red. 100-250 Bacillus stb Szerves anyag Szerves sav Erjedés 0-220 Clostridium stb Fe3+ Fe 2+ Fe red. - 100- 200 Pseudomonas NO3- NH3 Nitrát red. - 150- 100 Acromobacter SO4 2- H2S Szulfát red. - 200- 0 CO2 CH4 Metán képz. - 280- (-150)
Az utolsó háromnál szerves anyagokból egyéb anyagok keletkeznek. SzélsQségesen reduktív körülményeket eredményez. Pl.: láptalaj mélyén

Glejesedés- réti talajokon, szikes talajokon, az oxidált állapot kívül van, a redukált állapot belül van.
Pszeudoglejesedés: barna erdQtalaj B szintje, nagy az agyagtartalom, hiányoznak a makropólusok, a vízvezetés nagyon lassú. A redukált állapot kívül van, az oxidált belül.











PAGE 


PAGE 3

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2. óra a1 adatbiztonság adatgyűjtés áltkém articulation bencze beruházási függvény biztonságpolitika bűnperek dehumanizáció elm előadás építészettörténet folyami duzzasztómű gábor genetika glikolízis gyak hálótervezés házi doga irodalomtudomány jogi és államigazgatási alapismeretek kép keringés konjunktúrakutatás környezeti számvitel környezetvédelem környezetvédelmi kőzetek marketing2 matrix nevelés növények nummód órai előadás polgár politológia segédlet sejt számvitel ii. szénhidrát szerves kémia tanirodai társadalom tartály tételsor vizsgazárthelyi vizsgazh zh feladat