Gyakorlat-egész félév

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGazdaságinformatikusE-kormányzásProjektmenedzsmentJegyzetekGyakorlat-egész félév

Projekt menedzsment gyakorlat


2008. szeptember 28.


A projekt nem más, mint a stratégia bevezetése operatív szintre, ezért minden projekt célmeghatározással kezdQdik. Célok nélkül nem lehet a stratégia által kijelölt irányvonalat követni illetve a konkrét cselekvési tervet elkészíteni. Szakaszai:
1.Célmeghatározás: hová szeretnénk eljutni, puhatolózási szakasz, felmérik a megvalósíthatóságot és tervet készítenek, jól meghatározott:
- konkrét,
- eredménye mérhetQ,
- elfogadható és vonzó,
- idQkorlát,
- írásba legyen foglalva.
2. Tervezés: hogyan jussunk el a kitqzött célokhoz, részletes tervek kidolgozása: tevékenység kapacitása, pénzügyi terv.
3. Végrehajtás: ahogyan történik a realizálás, törekedni kell a tervekkel való összhangra, eltéréselemzés.
4. Zárás: záró megbeszélés a projekt megvalósításáról, a projekt lefojtatatására vonatkozó értékelés, ünneplés.
Feltételei:
Technikai követelmény
Gazdasági és pénzügyi
Funkcionális
Példa: nyelvvizsga


2008. szeptember 15.


Gannt-diagram

A munkafolyamat grafikus megjelenítése, idQrendi lefolyásának ábrázolása, grafikus menetterv segítségével, mely vizuális, gyors, könnyq áttekintést biztosít.
JelentQsége: mqveletek kapcsolási szabályszerqségeinek felismerése.
Egymás mellett tartalmazza egy adott idQponttól kezdQdQen az egymás után végrehajtandó tevékenységeket és egymás alatt tartalmazza az egyidejqleg különbözQ helyeken végrehajtás alá kerülQket. Az egyes tevékenységeket idQtartamukkal arányos hosszúságú téglalap reprezentálja. Elkészítése négy lépésbQl áll:
Tevékenységek definiálása.
A tevékenységek logikai sorrendjének meghatározása.
A tevékenységek idQtartamának meghatározása.
Gannt-diagaram összeállítása.
Hátránya:
a vonalas ütemterv nem teszi lehetQvé az egyes idQeltolódások, csúszások hatásának visszatükrözését,
nem tudja érzékeltetni a lényeges és kevésbé lényeges tevékenységek, mqveletek közötti különbséget,
nem teszi lehetQvé a program optimalizálását.

Példa: szakdolgozati projekt




2008. szeptember 22.


Hálótervezés

Az egyre növekvQ szervezési feladatok szükségessé tették olyan módszerek kialakítását, amelyek biztosítják a vezetQ számára az egyre bonyolultabbá váló tevékenységek felett a áttekintést, tervezésük, irányításuk, koordinálásuk kézbentartását.
Célja valamely komplex tevékenység lehetQ legrövidebb átfutási idejének meghatározása.
Módszere: a hálótervezés során a komplex tevékenységet elemi tevékenységre bontjuk, ezek között logikai összefüggéseket keresünk, és így építjük fel a komplex tevékenységet.
Folyamatszervezési és tervezési módszer. A bonyolult folyamatot elemi tevékenységekre bontjuk a folyamatot, úgy hogy a megvalósítás ideje minimális legyen. Két módszere a tevékenységek idQtartamának meghatározása szerint:
CPM (Critical Path Method) módszer (kritikus út módszer): azt feltételezi, hogy a tevékenységek idQtartama egzaktan meghatározható, tehát csak egyetlen idQadattal kell dolgozni. A módszer alapvetQen tevékenységorientált.
PERT (Program Evaluation and Review Technique) módszer (programkiértékelQ vizsgálati eljárás): abból indul ki, hogy a tevékenységek idQtartama egzaktan nem határozható meg, több de legalább háromféleképpen becsült idQadattal dolgozik, közülük a tervezésben használandót valószínqség számítással határozza meg: E=(ta+4tm+tb)/6
mennyi ideig tart a tevékenység
a kezdési és zárási idQt
milyen erQforrás igénye van
kritikus utat ( ezek azok a tevékenységek, amelyek nem csúszhatnak idQben)
csúszhatnak idQben
Hálótervezés négy szakasza:
Logikai tervezés: Részletes terv melynek célja a végrehajtandó feladat szemléletes leírása. A feladat összes tevékenységérQl, azok sorrendjérQl és az egymás közötti kapcsolatairól ad tájékoztatást, anélkül, hogy a folyamat idQigényével számolna. A tevékenység kezdete és befejezése is egy-egy esemény, ezek lehetnek egymástól független és függQ tevékenységek.
IdQtervezés
Kapacitás tervezés
Költség tervezés
A hálótervezés szabályai:
összefüggQ rendszert alkot,
véges kiterjedésq véges számú eseményekbQl és tevékenységbQl áll,
idQben lefolyó (dinamikus, irányított),
hurokmentes, sorrendiséget meg kell határozni,
tevékenység, ez a komplex folyamat elemi része, ezt nyíllal jelöljük,
tevékenység kezdete és vége mindig eseményt tartalmaz, ezek sorszámozva vannak és körrel jelöljük,
mindig a kezdQpont a 0. sorszámú, a vége mindig a legnagyobb sorszámút,
a tevékenységek sohasem lóghatnak ki a hálóból,
látszat tevékenység jelölése szaggatott nyíllal történik: nincs effektív munkavégzés mögött csak logikai kapcsolat van, logikai tervezésnél használatos fogalom, idQszükséglet:0
kritikus út: a tevékenységlánc eleje és vége közötti leghosszabb út, idQben. A kritikus út mentén a tartalék idQ=0. Ha adott tevékenység esetében csúszás történik tartalékidQn belül, akkor sem történik semmi, mert nincs csúszás a projekt végrehajtásában.
tartalékidQ, abból keletkezik, hogy egy csomópontba legalább két útvonalon lehet eljutni és ezek idQszükséglete nem azonos.
a nyilak mindig egyenesek, jobbról balra mutatnak.
TartalékidQ:
Szabad tartalék: az az idQmennyiség, melynek értékével egy tevékenység kezdete eltolható anélkül, hogy egy rákövetkezQ tevékenység legkorábbi kezdési idQpontját befolyásolná. Csak olyan eseményeknél következhet be, ahol legalább két tevékenység végzQdik, tehát csomópont van. Annyiban lehet felhasználni a kérdéses tevékenységhez, amennyiben a korábbi tevékenységnél nem használtuk el részben vagy egészben.
Teljes tartalék (a teljes tevékenység végzéséhez áll rendelkezésre): az az idQtartam, amelyen belül a munkafolyamat idQtartamát növelni lehet anélkül, hogy ezáltal változást idéznénk elQ a kritikus útban.
Feltételes tartalék (teljes-szabad): csak egyszer használható fel. A háló minden tevékenységére kiszámíthatunk és az érintett ág egészére rendelkezésünkre áll. Ha valamely tevékenység megkezdésénél azt elhasználjuk, az ág többi tevékenységeinél az a tartalék már nem áll fenn.
Független tartalék: a szabadtartalék egy része, ezért csak akkor létezik, ha van szabad tartalék is. Az az idQmennyiség, melynek értékével egy adott tevékenység a legkésQbbi idQpontban fejezQdik be, a közvetlenül követQ tevékenység pedig a legkorábbi idQpontban kezdQdik.
Negatív tartalékidQ nincs, ha mégis az jön ki, akkor 0-t kell írni helyette.
A hálótervezés menete:
Tevékenység lista feltárása
Tevékenységláncok felírása
A háló megrajzolása
A kritikus út és az átfutási idQ meghatározása
A legkorábbi bekövetkezési idQpontok kiszámítása
A legkésQbbi bekövetkezési idQpontok kiszámítása
Tartalék idQk kiszámítása
ElQnyei:
vizuális, könnyen, gyorsan áttekinthetQ képet adnak a munkafolyamat egészérQl,
feltüntethetQek az egyes résztevékenységek közötti logikai kapcsolatok,
minden egyes személy, vagy csoport, amely felelQs a hálózat egy szakaszának megvalósításáért könnyen, gyorsan megérti, mit követelnek tQle, milyen kapcsolatban áll munkája a többivel, milyen kihatással lehet rá,
optimalizációs célokat szolgál.


2008. szeptember 29.


Költségnövekedési együttható megmutatja, hogy egységnyi idQcsökkentéshez mennyi költségcsökkentés járul.
Ke=(max. ksg-normális ksg)/(normális idQ-min. idQ)
Az idQt csökkenteni csak a kritikus úton érdemes, attól függQen, hogy a kritikus út mely tevékenységénél rövidítjük az idQt, a költségnövekedések eltérQek lehetnek. A lehetséges megoldások közül azt kell kiválasztani, amelynél az idQcsökkentés a legkisebb költséggel jár.

Csoportmunka módszerek a projekttervezés folyamán:
Metaplan módszer: 10-15 fQvel érdemes végrehajtani. Lényege, hogy rendezett és rendezhetQ információ halmazt hozzunk létre egy nagy táblán elhelyezett kartonok segítségével. Vizuálisan áttekinthetQ a probléma és az okai, továbbá az ötletelés idQigénye csökken az egyidejqség miatt. A karton tömörségre kényszerít és folyamatosan kerülnek fel a táblára.


2008. október 13.


Esettanulmány: Nem minden tiszta, ami fehér.


2008. október 20.


Szcenárió

Olyan módszer, amely a jelenlegi helyzetbQl egy a jövQbeni tendenciáknak megfelelQ végállapotba vezetQ illetve az ezt eredményezQ eseménysor leírására szolgál. A szcenárió elemzés egyfajta forgatókönyvként értelmezhetQ, amely egy lehetQségtervet dolgoz ki, ezáltal mintegy elQre elpróbálása a jövQnek.
Változatok készítése
Változatok szqkítése
Típusai:
Exploratív: alaphipotézisként okokat, lehetséges bekövetkezésként hatásokat tekint. okok -> következmények
Anticipáció: a lehetséges bekövetkezésekbQl mint okozatokból indulunk ki és ebbQl vezetjük le az alaphipotézisünket. következmények-> okok
Leíró: tárgyilagos szemlélQdQként azt vizsgálja, hogy az eseményeket milyen mértékben tudjuk befolyásolni a meglévQ erQforrások és eszközök tekintetében. ErQforrások->célok
Normatív/elQíró: alkalmazók akaratát és felelQsségét rögzíti, azaz azt, hogy a céljaink eléréséhez milyen erQforrásokra és eszközökre van szükségünk. célok->erQforrások.

Szcenáriótervezés:
Változtatási kényszerek és trendek
Szcenárió építése
Az értékelés és szqkítés
Alternatívák kidolgozása a célnak megfelelQen
Szcenáriók és célok összevetése, részvizsgálatok
Egy megoldás rögzítése
Végleges változat kidolgozása
Értékelés, korrekció kiterjesztés elQkészítése
Kiterjesztési program elkészítése
IlleszkedQ szervezések programja
Realizálás

Esettanulmány: Cathlin fQiskola- anticipáló szcenárió módszerrel








2008. november 3.


Játék

Kockázatviselés

Különbséget kell tenni kockázat és bizonytalanság között.
Bizonytalanság: információ hiány a jövQre vonatkozóan. Valamilyen jövQbeni adat jövQbeli elQfordulásának értékei nem ismertek kellQ mértékben.
Kockázat: a bizonytalanság mérhetQ hatása, amely így számszerqsíthetQ. Kvantitív módon mérhetQ. Lehet pozitív és negatív is.
Kockázatértékelés: az a folyamat, amely során feltérképezzük, csoportosítjuk, elemezzük, számszerqsítjük és kezeljük a kockázatokat. Sok esetben a cél nem a kockázat megszüntetése, hanem hogy áthárítsuk, csökkentsük vagy megosszuk. Folyamatos tevékenység, de kiemelkedQ fontosságú a projekt kezdetén. Folyamata:
Kockázati források feltárása és kapcsolódó kockázati tényezQk meghatározása. Kockázati forrás: a kockázat okozója lehet a projektszervezeten kívüli (külsQ) vagy pedig a projekt szervezeten belüli (belsQ) forrás. Ezeket a csoportos ötletelQ technikák segítségével lehet feltárni pl. árfolyam. Kockázati tényezQ: ez a kockázati forrásból származó hatóerQ, melynek projektre gyakorolt hatása mérhetQ és számszerqsíthetQ. pl. jó áron tudom-e váltani az összegyqjtött pénzemet.
A kockázati tényezQk hatásának mérése és elemzése.
A kockázati tényezQk hatásának elemzése és számszerqsítése.
A kockázatkezelési politika kialakítása.
A kockázatkezelési politika alkalmazásának értékelése.
A kockázati tényezQk két csoportja:
ElsQdleges projektcélokat érintQ
Pénzügyi megtérülési kritériumot érintQ
Módszerei:
kvalitatív módszerek: a hatást nem számszerqsíti csupán skálán minQsít. A tapasztalatokra támaszkodó szakértQi becslésre épül, melynek két típusa van: szubjektív (néhány megfigyelésre alapul) és objektív (nagyszámú tapasztalati adatra épít) valószínqség.
A kockázati csoportok elemzésének módszere: a tény<>@jlnr€Ž ˜ ç è ý þ ÿ
®HLˆŽ¸º¼ÔÖïã×Åã×ãµã¥™{™k™_™_™×{™×kRh×
n5CJOJQJaJhá$CJOJQJaJ-h>3jh×
n5CJOJQJaJ"h>3jh×
n56CJOJQJaJh¥7ˆCJOJQJaJh×
nCJOJQJaJ-h>3jh×
n5CJOJQJaJ-h>3jhÍ+5CJOJQJaJ"h>3jhÍ+56CJOJQJaJh>3jCJOJQJaJhÍ+CJOJQJaJ-hÍ+hÍ+5CJ OJQJaJ <>@jlnZ
p
”
Ì



2

t

f
Ž š ° Æ Ó æ õîîäîîÚÚÌÌÌÌÌÚÚÚÚ¿¿¿µ $ ¤a$gd×
n
$
&
F ¤a$gd×
n
$„h ¤^„ha$gdÍ+ $ ¤a$gdÍ+ $ ¤a$gd>3j ¤gdä:` $ ¤a$gdÍ+FÐþæ ç è ý þ ÿ
&® J ²

H\&îJL†ˆŠŒõõëõõõõõõõÞÞÞÞÔÇÇÇÔõõõõ
$
&
F ¤a$gdá$ $ ¤a$gdá$
$
&
F ¤a$gd×
n $ ¤a$gd¥7ˆ $ ¤a$gd×
nŒŽ¸º¼ÖØÂp̈B-Ð!"B"z"#6#n#>&V&|&ž&õëõõõõõõõõÞÞÑÑÑÑÑõÄÄÄÄ
$
&
F ¤a$gd×
n
$
&
F ¤a$gd×
n
$
&
F ¤a$gd×
n $ ¤a$gd>3j $ ¤a$gd×
nÖØÂÌp€Ê̄Ž¼Ì@-J-ž-®-¸!º!Æ!È!Î!P#j#n#Ž#X%<&>&¼&Î&Ò&Ú'òæÖæÖæÇ»«Ÿ»Ÿ»Ÿ»Ÿ»ŸŸŸ»»sŸg»sWsg-h>3jhROÒ5CJOJQJaJhO>CJOJQJaJhROÒCJOJQJaJ-h>3jh×
n5CJOJQJaJ-h£Zh£ZCJH*OJQJaJh£ZCJOJQJaJ-h£Zh×
n5CJOJQJaJh×
nCJOJQJaJhá$há$CJOJQJaJ-há$há$5CJOJQJaJhá$CJOJQJaJhá$5CJOJQJaJ!ž&Ò&
'Ž'Þ'<(È(Ž)*~*à+Þ-Ö. $
&
F
¤a$gdROÒ
$
&
F
¤a$gdROÒ
$
&
F ¤a$gdROÒ
$
&
F ¤a$gdO> $ ¤a$gdROÒÚ'Ü'ä':(<(R(~*¤*l+Þ+à+ö+8,Ü-Þ-ô-ö-Ô.
34#434R4$56V788¶89 9

::::4=8=b=d=ôèôèØÌØÌèÌØÌÀÌØÌôÌ°ÌôÌôÌôÌôÌô̰̤̤”ˆ¤ˆ¤v¤"h>3jh%dÚ56CJOJQJaJh£ZCJOJQJaJ-h(4†h£Z5CJOJQJaJh%dÚCJOJQJaJ-h>3jhROÒ5CJOJQJaJhá$CJOJQJaJhROÒCJOJQJaJ-h>3jhROÒ6CJOJQJaJhO>CJOJQJaJh(4†CJOJQJaJ*Ž8¶8 9v9Ø9

::¼:L;ô<4=6=8=b=d=f=8>ž>¾@À@&AèCòòòòòèÛÛÛÛèèÑèèèÇÇÇǺ
$
&
F

¤a$gd%dÚ $ ¤a$gd×
n $ ¤a$gd>3j
$
&
F ¤a$gd£Z $ ¤a$gd%dÚ
$
&
F
¤a$gdROÒd=f=ž=6>8>œ>ž>À@&AêCìCDD DrDtDvDšDœDžD²D|F¼FdGrGvGôäØÉؽØäØô«Øô›ô}ômaQ-h>3jhHµ5CJOJQJaJhq>CJOJQJaJ-h>3jhHµ5CJOJQJaJ"h>3jhHµ56CJOJQJaJhHµCJOJQJaJ-h>3jh%dÚ6CJOJQJaJ"h>3jh%dÚ56CJOJQJaJh×
nCJOJQJaJh×
nh%dÚCJOJQJaJh%dÚCJOJQJaJ-h>3jh%dÚ5CJOJQJaJh>3jCJOJQJaJèCêCìCDD DrDtDvDšDœDžD²D´DG:GdGvGLHbI¼JLLõõëõõõõõëõõõõõÞÞÔÇÇÇǽ $ ¤a$gdq>
$
&
F ¤a$gdHµ $ ¤a$gdHµ
$
&
F
¤a$gdHµ $ ¤a$gd>3j $ ¤a$gd%dÚvGŠGLHbHbIlI¼JÌJÎJÚJ

L LLL8LøNzO|OˆOŠO®O°O²O¾OÀOàOXPtPxQˆQrR”RÌTÞTzU|UœU’X”Xïãïãïãïãïã×ã×Ç׷׫Ÿ×Ÿ·×}×Ç×Ç×Ç×Ç×qaq×-h>3jhׂ5CJOJQJaJhׂCJOJQJaJ-h>3jhq>5CJOJQJaJ"h>3jhq>56CJOJQJaJh>3jCJOJQJaJh¥7ˆCJOJQJaJ-h>3jhq>6CJOJQJaJ-h>3jhq>5CJOJQJaJhq>CJOJQJaJhHµCJOJQJaJ-h>3jhHµ6CJOJQJaJ&L8L~L¢LÔL0M’MÀMüMZNžNàNöNøNzO|O~O€O‚O„O†OˆOŠO®O°O²OõèèèèèèèèèèèõõõõõõõõõõÞõõ $ ¤a$gd>3j
$
&
F ¤a$gdq> $ ¤a$gdq>²O¾OÀOàOâOXPxQrRâT”XüXtYÆY4Z|Z¾Z [$["],}õõõõõõõõèèèèèÞÑÑö¬ $ ¤a$gdׂ
$
&
F ¤a$gdׂ
$„h ¤^„ha$gdׂ
$
&
F ¤a$gdׂ $ ¤a$gd(4†
$
&
F ¤a$gdׂ $ ¤a$gdq>”XúX4Z [ [$[L[†]|F~`~b~všš‚Ä‚ „„:„4†6†8†<†b†d†f††*ˆ8ˆ&‰l‰n‰@ôèôØôÆôÄô¸ô¸¨¸¨¸™‡¸{¸o‡¸o_¸¨¸S¸ShÿC CJOJQJaJ-h>3jhb<5CJOJQJaJh>3jCJOJQJaJhq>CJOJQJaJ"h>3jhb<56CJOJQJaJhׂhb3jhb<5CJOJQJaJhb3jhׂ56CJOJQJaJ-h>3jhׂ5CJOJQJaJh(4†CJOJQJaJhׂCJOJQJaJ ezQk eltérQ sajátosságain alapul, amelyek a bekövetkezés valószínqségében és az okozott hatás mértékében fejezhetQk ki. Négy csoportot különítünk el:
nagy a bekövetkezés valószínqsége és nagy a hatása
nagy a bekövetkezés valószínqsége és kicsi a hatása
kicsi a bekövetkezés valószínqsége és nagy a hatása
kicsi a bekövetkezés valószínqsége és kicsi a hatása
Kockázati tényezQk fontossági sorrendje a K kockázati együttható alapján alakítható ki.
K=P+2I, ahol P a bekövetkezés valószínqsége, és I az okozott hatás.
K minél nagyobb annál inkább figyelni kell rá.
10 5 K<5 : elhanyagolható kockázat, nem kell vele foglalkozni.
A módszer elQnye:
Csoportos értékelés esetén gyorsan megadható a kritikus tényezQk köre, melyre a kockázatkezelési politikában koncentrálni kell.
A módszer hátránya:
Nem nyújt számszerq eredményt és jelentQs tévedésekre is okot adó szubjektív valószínqségeken alapul.
ElQelemzési módszerként használják a kvantitatív módszer elQtt.
kvantitatív módszerek: a hatást számszerqen fejezi ki. Szisztematikus valószínqség becslésre épít pl. szimulációs modellezés. Az elemzés független változói a kockázati tényezQk. FüggQ változóit a projekt kimenet lehetséges értékei adják. Az elemzés eredményei ábrázolhatóak.



2008. november 10.


Érzékenységvizsgálat

A középpontjában annak az értékelése áll, hogy a vizsgálatba bevont kockázati tényezQk egyenként milyen mértékq hatást gyakorolnak a projekt kimenetre. pl. kockázati tényezQ: infláció, beszállító késése.
Lépései:
A kockázati tényezQk meghatározása (vezetQi információs rendszer, projekt kockázati tényezQi, a betanulási idQ, az infláció, a késés a beszállításban)..
A vizsgálatba bevont kockázati tényezQk legvalószínqbb elQfordulási érékének a meghatározása.
Ezek köré a reálisan várható elQfordulási érétkeket tartalmazó sáv meghatározása. Ezek lehetnek pozitív és negatív eltérések is.
Az elQbbi sávokból 3-5 érték kiválasztása és segítségükkel a projekt kimenet várható alakulásának kiszámítása.
A számítási eredmények ábrázolása egy koordináta rendszerben, ahol az y tengely a független változó, a kiválasztott kockázati tényezQk (betanulási idQ) alakulását jelöli. Az x tengely a függQ változó, tehát a projekt kimenetet kifejezQ adat (költség) alakulását, változását jelöli. Mivel az x tengelyen a kockázati tényezQk mértékegysége különbözQ, ezért a változásokat mértékegységenként %-ban adjuk meg.
Ábrázolás értelmezése: A grafikonban minél laposabb a kockázati tényezQ hatását kifejezQ görbe, annál kritikusabb tényezQrQl van szó. ElQnye: egyszerq és gyors. A kockázati tényezQk prioritásának megállapításához használható, differenciált kockázatkezelésre ad módot. Hátránya: a kockázati tényezQk köré számított reális elQfordulási érékeket tartalmazó sáv számításakor a sáv minden értékét azonos bekövetkezési valószínqséggel veszi számításba, így mellQzi a bekövetkezés valószínqségének lehetséges eltéréseit. Nem veszi figyelembe a kockázati tényezQk közötti korrelációt, egymástól függetlenül vizsgálja Qket. Az együttes hatásukat sem veszi figyelembe. A fentiek kiküszöbölésére bevezettek egy harmadik lépést.
Valószínqségi kontúr megrajzolása: az egyes kockázati tényezQk elQfordulási értékeinél feltüntetik a bekövetkezés valószínqségét. A kockázati tényezQk azonos bekövetkezési valószínqséget reprezentáló pontokat összekötik, mellyel valószínqségi kontúrt kapunk és ez minden valószínqségi értékre megrajzolható.

Valószínqség elemzés

Ezt a módszert az érzékenységvizsgálat hibáinak kiküszöbölésére használják. Ezzel az elQnyös elemeit is elveszi az elQzQ módszernek.
Lépései:
0.-2. ugyanaz mint az elQzQnél
3. Az így kapott sávokhoz gyakorisági görbét rendel, mely megmutatja, hogy a sávon belüli értékek milyen gyakorisággal következnek be.
4. A tényezQk között fellelhetQ korreláció iránya és erQsségének meghatározása.
5. A tényezQk köré kialakított sávból minden tényezQnél kiválasztanak véletlenszerqen egy-egy értéket, amelyet korrigálnak a számított korreláció szerint, majd az így kapott értéket súlyozzák a vonatkozó gyakorisági görbe szerinti bekövetkezési valószínqséggel.
6. Az így kapott értékek együttes hatását vizsgálják, a választott paraméterrel jellemzett projektkimenetre vonatkozóan és ábrázolják egy kummulált gyakoriságot megjelenítQ ábrán.
ElQnye: a kockázati tényezQk érétkeinek bekövetkezési valószínqségét figyelembe veszi, a kockázatok közötti korrelációt és a kockázati tényezQk együttes hatását is.
Hátránya: a kockázati tényezQket nem lehet priorizálni, mert az együttes hatásukat nézzük. Számításigényes és számítógépes program kell hozzá.
A módszerek alkalmazhatóságának összevetése:
A kvalitatív kockázatelemzési módszer alkalmazása célszerq, amennyiben a projekt folyamata és eredménye standard.
Tapasztalati alapon becsülhetQ kockázati tényezQk hatása.
Szqkre szabottak az elemzés idQ és költség határai.
Gyakorlott és képzett projekt csoport van jelen.
Számszerqsített eredmény nem teszi megalapozottá a kockázatkezelést.
Az érzékenységvizsgálat alkalmazása célszerq amennyiben
a projekt folyamata és eredménye átlagos
több bizonytalansági tényezQ is érezhetQ
tapasztalati alapon nem becsülhetQ a kockázati tényezQk hatása
a költségkorlát alacsony, de az idQkeret nem
kvantitív elemzéshez szükséges tudás rendelkezésre áll
a számszerq eredmények és a prioritás megalapozottabbá teszi a kockázat kezelést.
Valószínqségi elemzés alkalmazása, ha
a projekt folyamata és eredménye komplex, sok a bizonytalansági tényezQ
a kockázati tényezQkre vonatkozó információk megalapozottak, sem a költség sem az idQkorlát nem szqkre szabott.
A kvalitatív elemzéshez szükséges tudás rendelkezésre áll. Az elemzés pontosságát nemcsak a kockázatkezelés teszi megalapozottá, hanem a döntési kritérium is.

A projekt profilok

A profil módszerek a kvalitatív projekteszközök közé tartoznak. Segítségükkel kiválasztható egy adott projekt esetében a legalkalmasabb szervezeti forma. Szervezeti formák:
Lineáris: egyéni vállalkozók, kis cégek, átlátható
Funkcionális: hatékony
Divizionális
Mátrix: hosszútávon nem életképes

Projekt profil
Szervezeti profil
Projekt tulajdonosi profil
Szervezet vagy kockázat profil
IdQtervezési profil

Projekt profil: a projekt sajátosságaihoz leginkább illeszkedQ (technikailag elégséges) projekt szervezet kiválasztásához nyújt segítséget.
A) A létesítmény mqködési technológiájának újszerqsége. 1: ismert és kipróbált, 5: új és üzemszerqen nem kipróbált.
B) A létesítmény terjedelme, a létesítmény mqszaki és teljesítmény paraméterei. 1: részleteiben is eldöntött, változás nem várható, 5: nagyvonalakban eldöntött és rögzített nagyobb mértékq változásra kell számítani.
C) Az építés-szerelési technológia. 1: ismert és már kipróbált technológia, 5: új ipari körülmények között még nem próbált technológia.
D) Építés-szerelési helyszín. 1: részletesen, pontosan feltárható helyszín, 5: csak nagyvonalakban tárható fel.
E) Infláció mértéke a projekt fizikai megvalósítás idQszakában. 1: nem várható infláció, 5: jelentQs mértékq, gyorsuló ütemq infláció várható.
F) Jogszabályi környezet stabilitása. 1: stabil, 5: joghézagokkal teli, instabil.
G) A létesítmény mqködési folyamatainak interdependenciája. 1: mqködési folyamatok egymástól függetlenek, 5: a létesítmény egységeinek mqködése teljes mértékben a technológia folyamataiban megelQzQ egységek mqködQképességétQl függ.
H) Skála interdependencia (méret, komplexitás). 1: egyszerq kis méretq a létesítmény, 5: nagyméretq, több egységbQl álló nagyon összetett funkciókat ellátó létesítmény, komplexum.
I) Tervezés és építés-szerelés közötti interdependencia. 1: tovagyqrqzQ, 3: szekvenciális, 5: reciprok.
J) Az építés-szerelés munkafolyamatainak interdependenciája.
A-F : bizonytalanság mértéke,
G-J : interdependencia formáját és mértékét mutatja

Interdependencia

Bizonytalanságok közötti kölcsönös kapcsolat, függés, amelyek erQsítik, gyengíthetik egymást. Típusai:
Munkafolyamat: projekttevékenységek közötti összefüggés.
a) tovagyqrqzQ: egyik tevékenység eredménye egy másik tevékenység kiindulási alapja.
b) szekvenciális: logikai vagy technológiai okok miatt követi egymást két tevékenység, ez mindig tovagyqrqzQ is.
c) reciprok: a tevékenység sokszor visszatér a teljesítést végzQkhöz.
Mqködési: a projekteredmény mqködQképességét biztosító mqködési folyamatok közötti függés.
Skála interdependencia: létrehozandó projekteredmény komplexitását fejezi ki és magába foglalja az elQzQt.


2008. november 17.


A különbözQ szervezeti formák alkalmazhatósága:
Lineáris-funkcionális szervezet esetén: amennyiben az egyes sorok értékelésénél ( amelyek 3 vagy 5 fokozatú skálát azonosítanak) jelen esetben 5 fokozatút értelmezünk. Ha az 1 és 2 értékek dominálnak, akkor a lineáris-funkcionális (késQbb LF) szervezeti megoldás a célra vezetQ. Ilyenkor a projekt kis komplexitású kevés és alacsony mértékq bizonytalanság jellemzQ.
Projektorientált projekt szervezet(késQbb POPSZ): amennyiben a 4 és 5 értékeke dominálnak úgy a POPSZ alkalmazása szükségszerq. Ilyenkor a projektet komplex munkafeladat jellemzi, magas interdependencia magas a bizonytalanság is. Ennek a szervezeti formának a korlátja a magas skála interdependencia, a nagyon összetett projekt eredmény esetén nem alkalmazható csak akkor ha a skála interdependencia alacsony értéket vesz fel.
Projektorientált mátrix szervezet (POMSZ): 4 és 5 értékek jellemzik és ez magas skála interdependencia értéknél is alkalmazható.

Szervezeti profil: a projekttulajdonosi szervezet sajátosságaihoz leginkább igazodó projekt szervezeti forma kiválasztásához nyújt segítséget.

A projekt fontossága a szervezetben: ha kiemelten fontos 4 és 5 értékek, a POPSZ a jó. Egy személyi vezetés megvalósítása vagy alacsony értéknél a standardizálhatóság dönti el, hogy LF vagy POMSZ legyen a szervezet.
A funkcionális szervezeti egységek szakmai kompetenciája: 4 és 5 értékek esetén bármely szervezet kialakítható, hiányos kompetencia esetén csak POPSZ külsQ szakértQ bevonásával.
A szervezeti kultúra: Az eredeti szervezet mennyire támogatja, hogy konszenzusos legyen a döntéshozatal, kis értékek esetén LF, magas értékeknél POMSZ.
Munkaterhelés a delegáló szervezeti egységben: ha kicsi akkor lehet POMSZ és LF, ha nagyon leterhelt,akkor POPSZ.
A projektvállalat szervezeti formája: ha könnyen átlátható, akkor LF vagy POMSZ, ha nehezen átlátható akkor POPSZ.
A belsQ érdekcsoportok magatartása: ha támogatják a belsQ érdekcsoportok, akkor LF vagy POMSZ, ha belsQ ellentétek vannak akkor POPSZ.
A külsQ érintettek magatartása: ugyanaz mint a 6. pontban.

Esettanulmány:
Bizonytalansági és kockázati elemek:
versenytársak
helyszín
beszállítók
engedélyek
ütemtervek betartása
nyereségesen tudom e üzemeltetni
A többit a papíron csináltuk.

Hasonló témájú dokumentumok

stat 11 gyakorlat

- 2010-05-20 13:52:39

2. gyakorlat (Végh Ágnes)

- 2011-02-18 13:07:56

Kommunikációs készségfejlesztés - fogalmak

- 2010-05-28 13:12:23

gyepgazdálkodás gyakorlat diában

- 2009-04-22 12:22:57

Növényrendszertan

- 2010-03-14 22:05:24

2. gyakorlat-eredménylap

- 2008-10-01 12:55:34

Gyakorlat

- 2009-10-31 18:04:01

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

11 15 adatbázis kezelés aggregált kínálat alkszámtech ambrus judit analízis assembly bibó biotechnológia biotermék biotermékek civil szervezetek direkt europai uniós ismeretek feladatgyűjtemény fólia gazdasági jog gazdasági magánjog gazdszoc gén génmódosítás glikolízis globális logisztika gótika iii helyi társadalom kérdések komplex környezetgazdaságtan krúdy labor logika magatartás mechanika 2 mintavizsga műanyag pár apróság petőfi sorozat szigorlat tb nemzetközi természetvédelmi mérnök tervezés tolsztoj választások vállalat gazdaságtan vállalat helye vezgazd világirodalom 2. zrínyi