Nonprofit szervezetek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiVállalkozások Jogi SzabályozásaJegyzetekNonprofit szervezetek

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK KÖRE

7. Nonprofit szervezetek
Vállalkozások jogi szabályozása
Csiszárik Miklós egyetemi adjunktus 2009

A közhasznú szervezetek legmagasabb szint szabályozását jelenleg az 1997. évi törvény tartalmazza. A non-profit szervezet gy jt fogalom ennek ellenére jogilag nem definiált, és közhasznú szervezetként nem azonos módon találjuk meg a különböz államháztartási kapcsolatokat (adó, járulék, hozzájárulás, vám stb.) megtestesít , el író jogszabályokban.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 2

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK KÖRE 2.
Közös jellemz jük, hogy létrehozásuknál a vállalkozási, más megfogalmazásban a haszonszerzés céljából végzett rendszeres gazdasági tevékenység nem lehet az els dleges cél, alapfeladatuk az olyan társadalmi jogos igények kielégítésének segítése, amelyeket az állam nem vagy csak részben tud felvállalni.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 3

Nem tartoznak a közhasznú szervezetekr l szóló törvény hatálya alá:
A lakásszövetkezetek, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (nyugdíj és egészségbiztosítási pénztárak, stb.) Az egyházak, egyházi szervezetek, egyházi szövetségek, A vízi-közm társulatok, A vízgazdálkodási társulatok, A vízi-társulatok, A Munkáltatói Résztulajdonosi Programba tartozó, úgynevezett MRP, szervezetek.

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

4

Közhasznú, egyben non-profit szervezeteknek az alábbiak min sülnek:
· Társadalmi szervezet, ha tagjain kívül más számára is lehet vé teszi közhasznú szolgáltatásainak igénybevételét, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet. · Köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény ezt lehet vé teszi. · Alapítvány · Közalapítvány · Közhasznú társaság · Sportági országos szakszövettség

A non-profit törvény lényege
A non-profit törvény megalkotásának célja az volt, hogy meghatározza a hatálya alá tartozó szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megsz nésének feltételeit, a közhasznú szervezetek m ködési gazdálkodási rendjét, a gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások és a beszámolás szabályait, és rendelkezzen a m ködés, a vagyonfelhasználás, ezen belül a megsz nés esetére vonatkozó vagyonfelosztás elveir l.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 6

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

5

1

1. Társadalmi szervezetek
A non-profit törvény hatálya nem öleli fel a társadalmi szervezetek teljes körét. Így bár társadalmi szervezetekként m ködnek, mégsem lehetnek közhasznúak: A biztosító egyesületek A politikai pártok A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 7

1. Társadalmi szervezetek
A társadalmi szervezetek alapításáról, és m ködtetésér l a többször módosított 1989. évi II. törvény rendelkezik. Társadalmi szervezet alapítható minden olyan tevékenység végzése érdekében, amely: Összhangban áll az Alkotmánnyal Törvény a tevékenység végzését nem tiltja Fontos tilalom, hogy els sorban vállalkozási tevékenység végzése céljából társadalmi szervezet nem alapítható.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 8

A társadalmi szervezet létrehozásának, m ködésének feltételei:

A társadalmi szervezet létrehozásának, m ködésének további feltételei:
A társadalmi szervezet alapítását követ en kell a bírósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni, ha az alapító az alaptörvényben el írt feltételeket betartották. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jogi személlyé válik.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 10

¤ Legalább 10 önkéntes alapító tagja van, és azokról nyilvántartást vezet. ¤ A tagok az alapszabályt megállapítsák, mely tartalmazza a célt, és hogy céljainak elérése érdekében szervezi tagságát. ¤ A tagok megválasszák az ügyintéz és képvisel szervezetet.

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

9

Nem kérhetik a közhasznú min sítést
A társadalmi szervezetek nem mindegyike kérheti a közhasznú min sítést: Ezek: Politikai párt(ok) Munkáltatói munkavállalói érdekképviseleti szervezet Országos érdekképviseleti szervezetek Biztosító egyesületek
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 11

Továbbá...
Az érdekképviseleti szervezetek esetében külön kiemelend , hogy a közhasznú besorolásból csak a munkáltatói munkavállalói szervezetek kerültek kizárásra, az egyéb egészségügyi, oktatási, ifjúságvédelmi stb. szervezetek nem. A biztosító egyesületek kivételével az egyesületek általában jogosultak a közhasznú min sítés megszerzésére. Az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó más szervezetek (szövetségek egyletek, m helyek, társaságok, klubok, együttesek, baráti körök stb. szintén elnyerhetik a közhasznú min sítést.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 12

2

2. Köztestület
A köztestületekr l, létrehozásukról a Polgári Törvénykönyv 65. §-a rendelkezik. A köztestület közfeladatot ellátó szervezet, mely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, létrehozását törvényben kell elrendelni. A köztestület a tagsághoz, illetve tagsága által végzett tevékenységekhez kapcsolódóan közfeladatokat lát el melynek fontos részei a közigazgatási feladat és hatáskörök. A köztestület feladatai kötelez , és önként vállalat feladatokból tev dnek össze ezeket az alapszabályban kell rögzíteni. A köztestület jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 13

A köztestületek jelenleg m köd legfontosabb típusai:
Magyar Tudományos Akadémia Gazdasági kamarák Szakmai kamarák Hegyközségek A köztestületek zöménél a törvény a gazdasági tevékenység végzését megtiltja. Gazdasági vállalkozási tevékenységet tehát közvetetten, alap feladataik hatékonyabb ellátása érdekében, közhasznú társaságok alapításával végezhetnek.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 14

Köztestületr l általában
A köztestület által alapított közhasznú társaság, gazdasági társaságban érdekeltséget nem szerezhet. Közhasznú min sítést csak az a köztestület szerezhet, amelynek a rá vonatkozó alaptörvény lehet vé teszi, illetve rendelkezik a min sítés megszerzésének feltételeir l.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 15

3. Alapítvány
Létrehozásáról és m ködésér l a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. Alapítványt hozhat létre, tartós közérdek célra: Magánszemély Jogis személy Jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság Az alapítvány létrehozásáról alapító okiratot kell készíteni, és biztosítani kell számára a célja megvalósításához szükséges vagyont. Az alapítvány jogi személy és a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítás a PTK el írásainak megfelel.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 16

3. Alapítványról
Az alapítványra is vonatkozik az a non-profit szervezetekre vonatkozó kitétel, hogy els sorban vállalkozási céllal nem létesíthet k. Az alapítvány vállalkozási tevékenységét tartós közérdek feladatainak kiegészítéseként végezhet. Fontos kitétel, hogy ez a vállalkozási tevékenység a létrehozási cél szerinti tevékenység ellátását nem veszélyeztetheti. Lehet ség van arra, hogy az alapító okiratban az alapító az alapítvány szervezeti egységeit jogi személynek min sítse, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéz és kivisel szervezete van, és rendelkezik a m ködéshez szükséges elkülönített vagyonnal. Ez a szervezeti egység adószámmal rendelkezik, de mivel bírósági nyilvántartási kötelezettségük nincs, közhasznú min sítést nem kaphat, egyébként az alapítványok teljes körében, ha a törvényi feltételeknek megfelelnek a közhasznú min sítést elnyerhetik. Az alapítványok törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

4. Közalapítvány
A polgári törvénykönyv el írása értelmében (74/G §) a közalapítványt: Országgy lés Kormány Helyi önkormányzati képvisel testülete hozhat létre, közfeladat folyamatos ellátása érdekében.

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

17

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

18

3

A Közalapítványokról
Törvényben rendelkezni lehet arról, hogy az alapításra jogosult szervezetek bizonyos célokra kötelesek közalapítványt létrehozni. A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni, az alapító okiratban meg kell jelölni a kezel szervezetet, vagy ilyen szervezet létrehozásáról gondoskodni. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszer ségét az Országgy lés és a Kormány által alapított szervezetek esetében az Állami Számvev szék, a helyi Önkormányzatok esetében a képvisel testület ellen rzi.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 19

5. Közhasznú társaság
Közhasznú társaság létrehozására a Polgári törvénykönyv 1994. január elsejei módosítása óta van lehet ség alapítható (Ptk 57-60 §). A szabályozás lényegében azóta is változatlan. A közhasznú társaságokra eltér jogi szabályozás hiányában a gazdasági társaságokról szóló törvény Kftkre érvényes szabályozását kell alkalmazni. A Kht-k is m ködhetnek el társasági formációban, de mivel a közhasznúvá min sítés feltételes a társaságkénti nyilvántartásba vétel, az el társaság nem min sülhet közhasznú szervezetnek.

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

20

A közhasznú társaság:
Társadalmi közös szükségletek kielégítése céljából hozható létre. Közhasznú tevékenységét rendszeresen végeznie kell. Üzletszer gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység el segítése céljából folytathat. Jogi személy. A társaság tevékenységéb l származó nyereség nem osztható fel a tagok között, az vissza kell ,,forgatni" a közhasznú tevékenységek ,,fejlesztésére". Megsz néskor az alapítók a törzsbetétet kapják vissza. A közhasznú társaságokra a Ptk-ban meghatározott elétérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvény kft-re vonatkozó el írásai a mérvadóak. A társaság társasági szerz déssel, egy személyre Kht esetén alapító okirattal hozható létre, melynek tartalmaznia kell a Gt el írásain tól a közhasznú a tevékenységek felsorolását és az üzletszer gazdasági tevékenységek részletezését is. A társaságot egy tag is alapíthatja. A közhasznú társaság a cégbejegyzéssel jön létre.

A közhasznú társaságok a szabályozás értelmében lehetnek:
Közhasznú Kiemelten közhasznú Besorolás nélküli közhasznú szervezetek. Az 1-5. pontban felsorolt szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznú szervezetként, illetve kiemelten közhasznú szervezetként történ nyilvántartásba vételükkel kapják meg. A szervezetnek a székhelyszerinti bíróságnál, cégbíróságnál kell kezdeményezniük a nyilvántartásba vételt.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 22

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

21

A létesít okirat:
A társadalmi szervezet alapszabálya. Az alapítvány és közalapítvány alapszabálya. A köztestület alapszabálya. A közhasznú társaság társasági szerz dése, egyszemélyes közhasznú társaság esetén az alapító okirata.

A létesít okirat tartalmi elemei
A szervezet milyen a non-profit törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és ha társasággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiban. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak elérése érdekében folytat, azokat nem veszélyeztetve végez. Elért eredményét nem osztja fel, azt visszaforgatja közhasznú tevékenységeire. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak támogatást nem nyújt.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 24

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

23

4

Egyéb követelmények
A legf bb szerv - és ha ez nem azonos azzal - az ügyintéz és képviseleti szerv ülésezésének gyakoriságát ülésezésének összehívásának rendjét, a napirend közlésének módját az ülések nyilvánosságának, és határozatképességének, a határozathozatalnak a módjáról. A közhasznú szervezet vezet tisztségvisel inek összeférhetetlenségi kikötéseir l. A közhasznú szervezet m ködését ellen rz szervezet, a vezet szervezett l elkülönült szervezet létrehozására, hatáskörére m ködésére vonatkozó szabályokat (ezek létrehozása, kijelölése lehet kötelez , illetve lehet alternatív is.).
2009.03.24.

A kiemelten közhasznú szervezeti jogállás megszerzésének további feltételei:
Közhasznú tevékenység során olyan közfeladatot lát el, amelyr l törvény felhatalmazása alapján másjogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Továbbá A létesít okirata szerinti tevékenységének és a gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi és országos sajtóban is nyilvánosságra hozzák.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 26

A közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módját. Annak nyilvántartásnak a rendjét, melyb l a vezet szerv döntésének tartalma id pontja hatálya, és a döntést hozók szavazati aránya megállapítható. A döntések érintettekkel való közlésének módját. A közhasznú szervezet m ködésével kapcsolatban iratokban való betekintés rendjét. A közhasznú m ködés, és szolgáltatások módját, a beszámolók közlésének nyilvánosságát.

Vállalkozások jogi szabályozása

25

Cél szerinti tevékenység
Közhasznú tevékenység a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló - a szervezet létesít okiratában szerepl - cél szerinti tevékenységek.

Cél szerinti tevékenység fajtái
egészségmeg rzési, betegségmegel zési, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, id skorúak gondozása, tudományos tevékenységkutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, m emlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, hátrányos helyzet csoportok társadalmi esélyegyenl ségének el segítése,

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

27

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

28

Cél szerinti tevékenység fajtái
emberi és állampolgári jogok védelme, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes t zoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, fogyasztóvédelem, rehabilitációs foglalkoztatás, munkaer piacon hátrányos helyzet rétegek képzésének, foglalkoztatásának el segítése és a kapcsolódó szolgáltatások, euroatlanti integráció el segítése, közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehet - szolgáltatások, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 29

Vállalkozási tevékenység
A létesít okiratnak tartalmaznia kell a vállalkozási tevékenységek felsorolását is, melynek lényege hogy jövedelem és vagyonszervezésre kell irányulnia, vagy azt eredményez gazdasági tevékenységnek kell lennie, nem tartozik ebbe a körbe: A bevétellel járó cél szerinti tevékenység. A közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatások.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 30

5

A közhasznú szervezetek felügyelete
A nyilvántartásba vételt a székhely szerinti megyei bíróság, közhasznú társaság esetén a cégbíróság végzi. A törvényességi felügyeletet a reá irányadó jogszabályok szerint a cégbíróság végzi. Az állami támogatások felhasználásának ellen rzése valamennyi közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet esetében az Állami Számvev szék feladata. A gazdálkodás törvényességének és célszer ségének felügyelete a közalapítvány esetében az Állami Számvev szék, a helyi önkormányzat által alapított ilyen alapítvány esetében a helyi önkormányzat képvisel testületének feladata. Az adóügyek és társadalombiztosítási ügyek a székhely szerinti APEH-hez tartoznak. Adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek lehetnek még a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak, a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságok felé (táppénz, nyugdíjazás stb.).

A gazdálkodás általános szabályai
Cél szerinti tevékenység, minden olyan tevékenység ami a létesítésben szerepl célt közvetlenül szolgálja. Cél szerinti juttatás, a szervezet által a cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli, vagy nem pénzbeli juttatás. Támogatás pénzbeli és nem pénzbeli juttatás Vállalkozásuk fejlesztéséhez közhasznú tevékenységüket veszélyeztet hitalt nem vehetnek fel. Az államháztartás alrendszereit l kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatják fel.
2009.03.24. Vállalkozások jogi szabályozása 32

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

31

Köszönöm a figyelmet!

2009.03.24.

Vállalkozások jogi szabályozása

33

6



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

14 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 19. század 8. adóellenőrzés ágazati alapozás alkotmány b1 babits bencze biológia biotermékek biztonság bogarak brit töri elosztás előadásanyag, mechatronika fólia hatalom kifejtés kodolányi - levelező komplex környezetgazdaságtan közoktatási rendszer kurzusleírás lemeztektonika lowie magánjog marketing2 matek 1 mazzag éva mb méretezés munkafüzet órai dia öko1 példatár pol.s. pr preromán pszichó pszichológia sejtbiosz stilisztika tarnóczi féle társ.st. újság vegyes piacgazdaság vergilius