kognitív személyiségpszichológia - előadás

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőSzemélyiséglélektankognitív személyiségpszichológia - előadás

Egy fenomenológus a kognitív személyiségpszichológia elfutáraként
George Kelly (1905-1967) (1905Az egyén naiv tudós, aki megpróbálja megérteni környezetét, elméleteket alkot és hipotéziseket tesztel IMPLICIT SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK

Alapfeltevés
A személyiség azon mentális struktúráknak a szervezdése, amelyeken keresztül a világot látja. Személyes konstrukciók:

Az emberek viselkedését, gondolkodását, érzéseit azok a konstrukciók határozzák meg, amelyeket az események elvételezésére vagy elrejelzésére alkalmaznak (személyes konstrukciók)

Az emberek maguk döntik el, milyen konstrukciót használnak az események értelmezésére Esemény: tárgy, személy, érzés, tapasztalat stb... Konstruálás: percepció, megértés, értelmezés ­ aktív mentális folyamat
Az emberek konstrukcióikat az események elrejelzésére, elvételezésére használják

Konstruktív alternativizmus

Érvényesség és átjárhatóság








A konstrukciók visszatér témákon, minségeken alapulnak Érvényességi tartomány: azok az események, ahol a konstrukció alkalmazható Átjárhatóság: mennyire változtatható meg a konstrukció érvényességi tartománya új események befogadása érdekében Az érvényesség fókusza: azok az események, melyekre nézve a konstrukció a legnagyobb elrejelz érték

A konstrukciós rendszer változásai


Meghatározással: jól elrejelezhet eseményekre alkalmazva ­ finomítás Kiterjesztés: olyan eseményre alkalmazzuk, amire korábban nem alkalmaztuk



A konstrukciók szervezdése



Hierarchikus A fölérendelt konstrukciók ,,terelik" benyomásainkat

A konstrukciók egyedisége







Bizonyosfokú hasonlóságnak kell lennie Hasonló konstrukciós rendszer ­ megersít Azonos kultúrákból származó személyek konstrukciós rendszerei hasonlóak A konstrukciók szerepe a benyomás ill. az emlékezés alakításában

Személyes konstrukciók és érzelmek








Szorongás: mikor nem áll rendelkezésre megfelel konstrukció Fenyegetettség: konstrukciós rendszerünk fontos összetevi használhatatlanok Elégedetlenség: az események gyenge elrejelzése Megoldás: a konstrukciós rendszer újraszervezése

Kognitív modellek, sémák, attribúciók
A tapasztalatok struktúrálása és leképzése

Az emberi mködés metaforái


A számítógép
­ Információfeldolgozás ­ Döntési folyamatok



A robot
­ célorientáltság

Információfeldolgozás
Sémák: a tudás struktúrái Az információk mentális szervezdése (mind a kategóriák általános jelentésérl, mind az egyes esetekrl tartalmaz elemeket) Prototípus A kategória ,,tipikus" (idealizált) példánya


A séma szerepe







Az új tapasztalatok, élmények felismerését szolgálja Az információt szervezett struktúrába illeszti Alapértelmezést ad Az emlékezeti folyamatok alapja Megersíti az elvárásokat

Szociálisan jelents sémák


Szociális megismerés: sémákat alakítunk ki a szociális környezetrl is
­ Egyénekrl ­ Nemi szerepekrl ­ Társas viszonyokról ­ Érzelmi tapasztalatokról



Énsémák: az önmagunkról szóló szervezett tudáskészlet

Sémák hierarchiája

Attribúciók (oktulajdonítás)





Heider Számít a nézpont Sémáink befolyásolják Siker és kudarc attribúciója
Weiner 2 dimenziója: az okság helye és az okok stabilitása (bels, küls) (képesség, helyzet) Attribúciós torzítások

Az emlékezet szervezdése
Szemantikus emlékezet (tárgyak, fogalmak) Epizodikus emlékezet (szubjektív tapasztalatok) Forgatókönyvek (idbeliség) Deklaratív és procedurális tudás (a ,,mit" és ,,hogyan")


Szemantikus és epizodikus emlékezet hálója

Az emlékezeti háló vizsgálatai


Priming (elfeszítés) kísérletek

Kognitív személyiségelméletek


Mischel: a személyiség kognitív változói
­ A személy kompetenciái ­ Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók ­ Elvárások: inger-következmény és viselkedésingerviselkedéskövetkezmény elvárások ­ Szubjektív érték (incentív) ­ Önszabályozó rendszerek és tervek

ELVÁRÁS

SZÜKSÉGLETKATEGÓRIA (pl. teljesítmény, autonómia, affiliáció

VISELKEDÉS

MEGERSÍTÉS

A MEGERSÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB KÖRNYEZETI TÉNYEZK

A MEGERSÍTÉS ÉS A VISELKEDÉS KÖZÖTTI KAPCSOLAT ÉSZLELÉSE

A MEGERSÍTÉST A VISELKEDÉS HOZZA LÉTRE BELS KONTROLL ATTITD

A MEGERSÍTÉST A KÖRNYEZETI TÉNYEZK DETERMINÁLJÁK KÜLS KONTROLL ATTITD

Személyiségvizsgáló eljárások




Interjú, önjellemz skálák, hangos gondolkodás, gondolatminták gyjtése Eseménykövetés

A viselkedészavarok magyarázata



Az információfeldolgozás hiányosságai Beck: depresszív énsémák
­ A környezeti kihívásra automatikus gondolatok tovaterjed aktiváció negatív érzelmek ­ Kognitív triász: az énnel, a világgal és a jövvel kapcsolatos negatív gondolatok és ezek generalizálása

A kognitív terápia




Beck: a kognitív keretek átstrukturálása. Nem automatikus, hanem kontrollált gondolatok, új sémák kiépítése Módszerek:
­ Hajtson végre olyan dolgot, aminek a negatív kimenetelét várja ­ Ellenrizze hipotéziseit ­ Próbálja ki magát más területen

A kognitív önszabályozás perspektívája
A megismerés és cselekvés viszonya

Hogyan vezet a megismerés cselekvéshez?


Cselekvéssémák
­ Motoros séma ­ Cselekvésterv ­ Cselekvések felismeréséhez használt sémák



Mi az összefüggés a cselekvésfelismeréshez használt sémák és a cselekvéssémák közt?

Az értelmezési séma elfeszít hatása a sémával kapcsolatos viselkedésre

Viselkedéses szándékok

Célok






Energizálják a viselkedést Rövidebb és hosszabb távú célok Életfeladatok (Cantor, Kihlstrom) Személyes törekvések (Emmons) Aktuális érdekldés (Klinger) Személyes tervek (Little)

Az önszabályozás és a visszacsatoláson alapuló kontroll


A visszacsatolási hurok

A visszacsatolás hatása a teljesítményre
A visszajelzés információ A visszajelzés megersítés (jutalom)



Elágazó láncolatok
Döntési fa: A szociális viselkedés egyben problémamegoldás is.


Hierarchikus szervezdés


Visszacsatolási hierarchia (Powers) A magasabb szinten álló visszacsatolási kör kimenete az alacsonyabb szint vonatkoztatási értéke

Nyitott kérdések




Az alacsonyabb szintek néha ,,átveszik" a vezetést A program összeütközésbe kerülhet az elvvel Ugyanaz a program különböz elvet szolgálhat, ugyanahhoz az elvhez sok program tartozhat A hierarchia ugyanazon szintjén több cél lehet, ezek néha konfliktusba kerülhetnek egymással

A félbeszakítás és az elvárások hatása






További erfeszítés vagy a célok feladása A megszakítás után újraértékeljük a célelérés valószínségét SikerSiker-elvárás, kudarc-elvárás kudarcÉnhatékonyságÉnhatékonyság-elvárás (Bandura)

Az érzelem kérdése






Simon (1967): az érzelmek dönt szerepet játszanak az információfeldolgozásban Carver, Scheier (1990): az érzelmek olyan önszabályozó rendszer termékei, amely a célok felé tett elmozdulást monitorozza Weiner: az okok attribúciója Bower: Az érzelemrl szóló információ is a háló csomópontja

Személyiségmér eljárások



ÉntudatosságÉntudatosság-skála (Fenigstein) Célok feltérképezése

Viselkedészavarok értelmezése




Célok közötti ellentétek A célhoz vezet viselkedést nem tudják azonosítani Nem tudják feladni céljaikat

A terápiás folyamat








Kanfer: az emberi viselkedések többsége automatikus, a terápia a rossz automatizmusok megszakítására és új automatizmusok kialakítására irányul A terápiás folyamat dinamikus feed-back rendszer, feeda célok hierarchiáját lehet közben változtatni A terápia a problémamegoldókészség javítására irányul Az eszköz-cél rendszer kidolgozása lényeges eszközA visszacsatolással korrigálhatjuk viselkedésünket

Viselkedés és a kognitív modell

A.T. Beck: a kognitív terápia








19601960-as évek elején a Pennsylvania Egyetemen fejlesztette ki. ki. Kezdetben a depresszió gyógyítására alkalmas rövid, strukturált, jelenre irányuló terápia. Alkalmazása terápia. fokozatosan kibvült. kibvült. Kognitív triád: depresszióban az egyén konzekvensen triád: negatívan értékeli a valóságot (környezetét), önmagát és jövjét. jövjét. Minden pszichológiai zavarban közös a diszfunkcionális gondolkodás; gondolkodás; a terápia ezek megváltoztatását célozza meg. meg.

,,Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik. nézik." ( Epiktetosz )

Egy tigris

Na nézzük ezt a tigrist!
Esemény Esemény értékelése Érzelem

Életveszélyben vagyok
Végre megvan az elveszett állat

Rettegés
Öröm

: A kognitív modell szerint az érzelemzavarok kezelésének célpontja az esemény értékelése. Ha sikerül megváltoztatni az értékelést, akkor ezzel együtt megváltoznak az érzelmek is.

A kognitív modell


Az észlelés és élményfeldolgozás aktív folyamat. A folyamat. személy kogníciói /gondolatai és képzetei/ a bels és küls ingerek szintézise nyomán alakulnak ki. ki.
Nem maga a szituáció határozza meg a személy viszonyulását, hanem a neki tulajdonított jelentés. jelentés. Ugyanazon esemény különböz jelentéssel bírhat a különböz emberek számára, és ez a jelentés az, ami érzelmi reakcióinkat meghatározzák. meghatározzák.





A kognitív szintek


A kognitív modell azt feltételezi, hogy az újszülött elzetesen determinált képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az t ért élményeket aktívan feldolgozza. feldolgozza. A helyzetek ,,személyes jelentése" alkotja a kognitív struktúrát, amely hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásban és a tudatosság számára való hozzáférhetségben. hozzáférhetségben.





Akaratlagos, tudatos gondolatok -- automatikus gondolatok -- másodlagos hiedelmek, attitdök, szabályok -- alapsémák. alapsémák.

Maghit Inkompetens vagyok

Köztes hit
Ha nem értek meg valamit tökéletesen, tökéletesen, hülye vagyok. vagyok.



Helyzet



Automatikus gondolat



Reakciók

Könyv olvasása



Ez túl nehéz. Soha nem értem meg.



Érzelmi szomorúság



Viselkedésbeli Bezárja a könyvet



Fiziológiai Fiziológiai gyomorszorítás

Automatikus gondolatok


Nem mérlegelés, vagy érvelés eredményeként jönnek létre, hanem akaratlanul, gyorsan, villanásszeren. villanásszeren. Tényleges szavak, vagy képek, melyek átfutnak a személy agyán, a tudat perifériáján az adott szituációban és specifikusak az adott szituációra. szituációra. Tartalmukban egyéniek, közvetlenül kapcsolódnak az érzelmi válaszhoz. válaszhoz. Befolyásolják az ismeretfeldolgozási folyamatokat, gyakran torzítottak. torzítottak.







Egy kis kiegészítés


Természetesen bizonyos események mindenkit egyformán felzaklatnak, mint pl. a személyes sértés, vagy a kudarc. Azonban a pszichés betegek gyakran a semleges, vagy akár a pozitív szitukat is félreértelmezik, tehát automatikus gondolataik torzultak.





Ezen gondolatok vizsgálata és korrigálása gyakran javít állapotukon.
A kognitív terápia olyan módszerekre tanítja meg ket, melyekkel a NAG-ok tetten érhetek és korrigálhatóak. NAG-



Kognitív Torzítások I.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás Amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban feketeértékel. Pl. értékel. Pl. nem tökéletes teljesítmény esetén az egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: meg:

,,Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen vagyok." vagyok.

Kognitív Torzítások I.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

2. Túláltalánosítás Egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Pl. ha valami nem sikerült, akkor úgy zárja le a dolgot, hogy ,,nekem soha semmi nem sikerül". 3. Negatív szrés Amikor a személy egy adott történésbl pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent negatívan minsít. minsít.

,,Ez a hosszú repülút hazafelé elrontja az egész nyaralást." nyaralást.

Kognitív Torzítások II.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

4.

Elhamarkodott következtetés: a negatív következtetés: értékelés nem a tényeken alapul. alapul. A) Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, Gondolatolvasás: hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínbb lehetségeket nem vesz figyelembe. figyelembe. ,,Unalmasnak tartanak." tartanak. B) Jövendmondás: a személynek a jövre nézve Jövendmondás: negatív elképzelései vannak, és más ­ sokkal valószínbb ­ kimeneteleket nem vesz figyelembe. figyelembe.

,,Úgysem fog sikerülni." sikerülni.

Kognitív Torzítások III.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)
5. Felnagyítás és lekicsinylés

Amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát (pl. (pl. saját hibáit vagy mások erényeit) vagy ­ ellenkezleg ­ saját jó tulajdonságait, sikereit, ill. mások ill. gyengéit bagatellizálja. bagatellizálja.

,,Az semmi, hogy van egy nyelvvizsgám,mert nyelvvizsgám,mert az mindenkinek van." van.

Kognitív Torzítások IV.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

6. Érzelmi logika

A személy ers ,,érzései" alapján igaznak vél valamit, és nem veszi figyelembe az ellenkezjét igazoló tényeket. Pl.: tényeket. Pl.: ,,Hiába szerepeltem jól több nemzetközi

versenyen, mégis középszernek érzem magam." magam.
7.

A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése Ha a pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok ,,nem számítanak". Így az egyébként pozitív számítanak". események is negatívnak tnnek fel. Pl.: ,,Csak azért fel. Pl.:

sikerült a nyelvvizsgám, mert szerencsém volt." volt.

Kognitív Torzítások V.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

8. Címkézés és téves címkézés A túláltalánosítás extrém formája, amikor a személy ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti magát vagy mást. Pl.: ,,Vesztes mást. Pl.:

vagyok. vagyok."

,,Pocsék sofr vagyok." vagyok.

Kognitív Torzítások VI.
(Tringer, 2001; Beck, 2002)

9. ,,Kell" és ,,kellene" állítások Az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, ill. másoknak hogyan ,,kell" viselkednie, és ezek ill. meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket. következményeket. Pl.: Pl.: ,,Mindig pontosnak kell lennem.",,A barátomnak lennem.

tudnia kellene, hogy mit szeretnék." szeretnék.
10. 10. Perszonalizáció Amikor az egyén úgy érzi, hogy az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem felels. Pl.: ,,Az felels. Pl.:

én hibám, hogy rossz hangulatú volt a családi ebéd." ebéd.

Köztes hiedelmek


Kisgyermekkortól fogva alakulnak ki, tartalmuk sok esetben látens marad, amíg valamely életesemény nem aktiválja. aktiválja.



Attitüd: "Szörny inkompetensnek lenni.,, lenni.



Szabályok/elvárások: "Olyan keményen kell
dolgozni, amennyire csak lehet." lehet.



Feltevések: "Ha olyan keményen dolgozom
mint mások, akkor talán tudok olyan dolgokat csinálni, amit mások könnyen." könnyen.

A közbüls hiedelmek (még mindig)


Témájukban a teljesítmény, az elfogadás és a kontroll köré szervezdnek.
A diszfunkcionális teljesítményigény a lehetetlenül magas elvárásokra, a sikerre vonatkozik. Az elfogadásigény arra, hogy illetnek kiugróan fontos, hogy szeressék, elfogadják. A túlzott kontrolligény pedig arra, hogy az illet képes legyen mindig, minden körülmények között kézben tartani az események, dolgok menetét. A személy komoly szorongást élhet át, ha ezeknek a túlzott elvárásoknak nem tud megfelelni.









Három alapvet alapvet problémakö problémakörrel kapcsolatos feltevé feltevések

ELFOGADÁS
1. Aki szeret engem, tördnie kell velem. tör 2. Másoknak meg kell érteniük engem. 3. Engem nem lehet magamra hagyni. 4. Örömet kell szereznem másoknak. 5. Az elutasítás a lehet legrosszabb dolog a világon. lehet 6. Nem szabad másokat magamra haragítanom. 7. Semmi sem vagyok, ha valaki nem szeret engem. 8. Nem tudom elviselni, ha elválasztanak másoktól. 9. A kritika személyes elutasítást jelent. 10. Nem lehetek egyedül.

TELJESÍTMÉNY
1. A teljesítményem határozza meg, hogy ki
vagyok. 2. A siker minden. 3. Az életben csak gyztesek és vesztesek gy vannak. 4. Bármit is teszek, abban a legjobbnak kell lennem. 5. A kudarc a világ végét jelenti. 6. El kell érnem, hogy legyen bellem valaki. bel 7. Ha nem sikerül a csúcson maradnom, az azt jelenti, hogy kudarcot vallottam. 8. Ha lazítok, akkor kudarcot fogok vallani. 9. Mások sikerei az én sikereimet ritkítják.

KONTROLL
1. Önmagamat én magam kell, hogy irányítsam. 2. Nem bírom, elviselni, ha mások mondják meg, mit tegyek. 3. Saját problémáimat csak én oldhatom meg. 4. Képtelen vagyok segítséget kérni. 5. Mások mindig ellenrizni próbálnak engem. ellen 6. Hogy az én kezemben lehessen a kontroll, tökéletesnek kell lennem. 7. Vagy teljesen én kontrollálok egy helyzetet, vagy egyáltalán nem kontrollálom azt. 8. Nem tudom elviselni, ha nem tudok kontrollálni valamit. 9. A szabályok és az elírások gúzsba kötnek. el 10. Ha valakit túl közel engednék magamhoz, akkor az kontrollja alá kerülnék.

Alaphiedelmek


Gyermekkorunktól fogva folyamatosan építjük ki hiedelmeinket magunkról, másokról, a világról. világról. A kognitív struktúra legmélyebb szintjét alkotják. alkotják. Legfontosabb alaphiedelmeink, annyira meghatározóak, hogy saját magunk számára sem fogalmazzuk meg ket. ket. Átfogóak, rigidek és túláltalánosítottak. Az adott túláltalánosítottak. személy abszolút igazságnak tekinti azokat, "a dolgok már csak ilyenek". ,,Inkompetens vagyok"; ilyenek". vagyok"; ,,semmit sem érek". érek".





Az alapsémák


Amikor egy negatív alapséma aktiválódik, a beteg könnyen elfogadja a sémával egybevágó adatokat, de gyakran nem képes felismerni, vagy eltorzítja az ellentétes információkat. Pl.: információkat. Pl.: - Az, hogy irodalomból jó vagyok nem jelenti azt, hogy sikeres vagyok, csak azt, hogy könnyen megy nekem. nekem. - A gazdaságtan tesztre kapott hármasom mutatja, hogy milyen béna vagyok. vagyok.
Az alapsémák kategorizálása: a tehetetlenség és az kategorizálása: elutasítás (szeretetre való méltatlanság) vagy mindkett területére sorolhatjuk. sorolhatjuk.



Tehetetlenség alapsémák
Nem vagyok elég jó. Alkalmatlan vagyok. Ertlen vagyok. Nem vagyok hatékony. Gyenge vagyok. Egy kudarc vagyok. Sebezhet vagyok. Senki sem becsül meg. Kiszolgáltatott vagyok.

Elutasítottság alapsémák
Értéktelen vagyok. Nem szeretnek. Nem kedvelnek. Más vagyok. Nemkívánatos vagyok. Hibás vagyok (mások Rossz vagyok nem fognak szeretni). Nem vagyok vonzó. Nem vagyok elég jó Nem akartak. Elutasításra vagyok Nem gondoskodnak rólam. Elhagyatottságra vagyok kárhoztatva.

A kognitív terápia célja

A terápia célja és folyamata


Célja: Célja:

a tüneteket meghatározó, jellegzetes maladaptív reakciók, azaz a negatív automatikus gondolatok, a diszfunkcionális attitdök és az alapsémák felismerése és módosítása. módosítása.



Ennek lépései: lépései:
a diszfunkcionális kogniciók és az érzelmi reakciók közötti ok-okozati viszony felismerése, okNAG ­ ok felismerése, kiértékelése, módosítása, - a disszfunkcionális attitdök, majd az alapsémák felismerése, kiértékelése és módosítása .

A kognitív terápia alapelvei I.
(J. S. Beck, 1995)
1.

A beteg problémáinak kognitív terminológiában történ megfogalmazásából áll. Jól mköd terápiás kapcsolatra van szükség. Nagy hangsúlyt helyez az együttmködésre és a

2. 3.

beteg aktív közremködésére.
4. 5.

CélCél-orientált, probléma-fókuszú. problémaElször a jelen helyzetet tekinti fontosnak.

A kognitív terápia alapelvei II.
(J. S. Beck, 1995)
6.

Edukatív jelleg: célja, hogy megtanítsa a beteget, jelleg: hogyan lehet saját maga terapeutája, nagy hangsúlyt helyez a visszaesés megelzésére. megelzésére. Idben behatárolt. behatárolt. Az ülések struktúráltak. struktúráltak. Megtanítja a beteget, hogy azonosítsa kiértékelje diszfunkcionális gondolatait megfelel választ adjon rájuk. rájuk. Technikái arra gondolkodását, megváltoztassa. megváltoztassa. és és

7. 8. 9.

10.

irányulnak, hogy a beteg hangulatát, viselkedését



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11 18 5. 5.előadás alkotmány áramlás ásvány- és kőzettan barta ferenc biotechnológia cad rajz cikk citrátkör dhm dia elm energia fizkémgyak fogaskerék fogaskerék hajtás földtudomány gépelemek innováció kérdések és válaszok kidolgozott kérdések kifejtés kodolányi közoktatási rendszerek kriszti lakoma leon festinger logisztika magyar romanika makroökonómia megoldások mikroökonómia miskolc órai előadás órai jegyzet parazitológia pénzügyek számítás szemiotika szerződés társadalom topográfia tőkeelmélet vállpénzügy valszám vegyipari vízép xls