személyiségpszichológia előadások wordbe

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőSzemélyiséglélektanszemélyiségpszichológia előadások wordbe

SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA

ElQadó: Pankász Balázs, egyetemi tanársegéd

A kurzus célja:
A pszichológia fogalmi kereteinek és összefüggéseinek felelevenítése a személyiség lélektan szemszögébQl. A személyiségre és a viselkedésre ható lélektani tényezQk elemzése; a különbözQ személyiség-tipológiák áttekintése. Rendszerezzük a személyiségvizsgálati eljárásokat, tisztázzuk elméleti alapjaikat, módszertani sajátosságaikat, alkalmazásuk feltételeit és érvényességük korlátait. A hallgatók felkészítése az önálló személyiségkép kialakítására a különbözQ irányzatok személyiségfelfogásának ismeretében, az elméletek közötti párhuzamok és ellentmondások átekintése.

Számonkérés: írásbeli vizsga (teszt)

Tematika:
1. A kurzus feladatainak ismertetése, megbeszélése . A személyiséglélektan fogalma, tárgya, módszerei. A személyiség meghatározása; alapvetQ kérdések és nézQpontok; kutatási módszerek.

2. Biológiai megközelítések. Az evolúciós pszichológiai paradigma; agy és viselkedés, biokémiai elméletek, a temperamentum kutatása, öröklQdés és személyiség, alkati tipológiák.

3. Vonáselméletek és funkcionális tipológiák (Eysenck, Cattel) Diszpozicionális nézQpont: a Nagy Ötök ; a személyiség állandóságának paradoxona; a szükségletek, mint diszpozíciók.

4. A klasszikus pszichoanalitikus személyiség- és fejlQdéselmélet (Freud)

5. A pszichoanalízis leágazásai és az énpszichológia (Jung, Adler. Fromm, Szondi) A neoanalitikus megközelítés: self-pszichológia, az autonóm ego koncepciója.

6. Pszichoszociális elméletek, és az identitás kialakulásának szakaszai (Erikson) Tárgykapcsolatok és kötQdés. Énidentitás, kompetencia, pszichoszociális konfliktusok. Identitáskrízis serdülQkorban

7. Tanuláselméleti nézQpont: a klasszikus és operáns kondicionálás és a személyiség. A szociális tanuláselméleti megközelítés (Bandura) Modellkövetés, kontroll és én-hatékonyság.

8. Fenomenológiai perspektíva, humanisztikus elméletek, egzisztencializmus (Rogers, Maslow)

9. A kognitív önszabályozás perspektívája és az önkontroll kialakulása. Konstrukciók, én-sémák, információ továbbítás, célok.

10. Személyiség és egészség. Személyiség patológiája. Személyiség zavarok, neurózis, pszichózis.



KötelezQ irodalom:
Carver, C.S. - Scheier, M.F.: Személyiség-pszichológia Osiris Bp. 1998 (21-497 o.)
Gyöngyösiné Kiss EnikQ- Oláh Attila (szerk.): Vázlatok a személyiségrQl (166-202 o.)
ElQadások anyagai

Ajánlott irodalom:
Pulay K.: A kötQdésrQl és az anya hiányáról in: Bernáth L. - Solymosi K.(szerk): FejlQdéslélektani olvasókönyv 43-58. o. Tertia Bp. 1997
Halász L. - Marton M.(szerk.): Típustanok és személyiségvonások Gondolat Bp. 1978. ElQszó (5-37. o.)
Mérei F.: A pszichológiai labirintus Pszichoteam Bp. 1989. Elhárító mechanizmusok (15-39. o.) és Carl Rogers (214-226. o.)
Adler, A.: Emberismeret Göncöl Kiadó Bp. .
Erikson, E.: Az ifjú Luther és más írások Gondolat Bp. 1991. Az életciklus (437-498. o.)
Bandura, A.: Szociális tanulás utánzás útján. in: Pataki F. (szerk.) Pedagógiai szociálpszichológia Gondolat Bp. 1976. (84-123. o.)
Allport, G. W.: A személyiség alakulása Gondolat Bp. 1980 (299-333. o.)
Berne, E.: Emberi játszmák Gondolat Bp. 1980. (17-83. o.)
Längle, A.: Értelmesen élni. Göncöl Kiadó, 1990.
Lasch, C.: Az önimádat társadalma Európa Bp. 1984.
MacDonald, G. és O’Hara, K: (1997): A lelki egészség tíz alapeleme. In Szenvedélybetegségek, V. évf. 6. sz., 442-448. old.
Peck, D. - Whitlow, D.: Személyiségelméletek Gondolat Bp. 1983
Rogers, C.: Valakivé válni. Edge 2000 Kiadó, Bp. 2003.
Vikár Gy.: Az ifjúkor válságai Magvetö Bp. 1984.
Ülkei Z.: A személyiséglélektan alapvonalai JPTE Pécs 1995
Maslow, A.: A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, 2003.


ELPADÁSOK WORD VÁLTOZATA

TANANYAG TARTALMA:

A személyiség lélektana 3. oldal
A személyiség biológiai megközelítése 4. oldal
A személyiség pszichoanalitikus megközelítése 6. oldal
A személyiség analitikus megközelítései 9. oldal
A humanisztikus pszichológia 20. oldal
Kognitív személyiségpszichológia 23. oldal
Személyiség típusok és vonások 36. oldal
Személyiségpathológia 40. oldal








A személyiség lélektana

A személyiség fogalma: A személyen belüli, pszichofiziológiairendszerek olyan szervezQdése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat-, és érzésmintáit hozza létre.

Meghatározza az egyén személyes stílusát, és a környezetével való interakciókat.
Egységes elmélete nincs. Irányzatonként más az értelmezése. Irányzatonként, nézQpontonként más az értelmezése.

A személyiséglélektan alapkérdései:
- Egyéni különbségek feltárása, egyediség
- Viselkedés elQre jelzése
- A személyen belüli intraperszonális folyamatok
- A személyiség mérése

Hogyan tudjuk leírni a személyiséget?
Hogyan tudjuk megérteni a személyiség dinamikáját?
Hogyan fejlQdik a személyiség?

A személyiség statikus és dinamikus elemei (a nyomonkövetéses vizsgálatok)
A személyiség normatív megközelítése (személyiség elváltozásai)
A viselkedés magyarázóelve

A személyiségkutatás módszerei:
- Introspekció
- Megfigyelés
- Esettanulmány
- Struktúrált adatszerzés (interjú)
- Kisérlet

Elmélet  Kutatás  ElQrejelzés

A személyiség mérése:
-ön jellemzés
-megfigyelQi értékelés

Reliabilitás
Validitás
Standardizálás



A személyiség biológiai megközelítése

Viselkedésgenetika
Ikerkutatás és adoptációs vizsgálatok
-mono és heterozigóta
-örökletesség (heritabilitás)



Evolúciós biológia  szociobiológia
Szelekciós mechanizmusok
Párválasztás, versengés
A fiatal hím szindróma
Agymqködés –arousalszint (aktivitás)

Az ARAS funkciói:
• fokozza és csökkenti az agy magasabb régióinak általános aktivitását (arousal),
• részt vesz az éberség és figyelmi összpontosítás fenntartásában,
• szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusát.

Meghatározza:
-extro-és introverziót
-érzelmi életet
-szenzoros élménykeresést

Hormonok és személyiség
-nemi hormonok
-szintetikus hormonok
-gyógyszerek, kulturális tényezQk

Magas tesztoszteron szintq férfiak:
" Kisebb valószínqséggel házasodnak
" Ha megnQsülnek, nagyobb valószínqséggel válnak el
" Gyakrabban követnek el házasságon belüli erQszakot
" Dominánsabban viselkednek



Temperamentumok

Testalkat és személyiség kapcsolata
Kretchmer
Sheldon

A tipológiák „átka”


















A személyiség pszichoanalitikus megközelítése

Sigmund Freud
Egyéni életút és pszichoanalízis

A dinamikus megközelítés
A tudattalan folyamatok
Terápia és elmélet
A harmadik „nárcisztikus” trauma”


nð1856   Freiberg’!’!Bécs
nð1876   Ernst Brücke intézetében dolgozik
nð1885   magántanár a Bécsi Egyetemen
nð1886   ösztöndíjjal Charcot-nál
nð1900 --Álomfejtés
nð1908   A Bécsi Pszichoanalitikusok Társasága nemzetközi kongresszust tart
nð1938   menekül BécsbQl
nð1939   Londonban hal meg

Fontosabb mqvei:
1895 Tanulmányok a hisztériáról (Breuerrrel közösen)
1900 Álomfejtés
1904 A mindennapi élet pszichopatológiája
1905 Három értekezés a szexualitásról
1912 Totem és tabu
1940 A pszichoanalízis foglalata

Freud tudományos világképe:
nðDeterminista, pozitivista
nðFizikai elvek: energiamegmaradás, hidraulikus modell
nðDarwinizmus: az ösztönök szerepe

Az ösztön fogalma
Forrása: testi feltétel
Célja: a testi inger kiküszöbölése
Tárgya: minden, ami a vágy felbukkanása és kielégítése között
ErQ: A szükséglet ereje határozza meg
Kezdetben: önfenntartás ”! fajfenntartás
KésQbbi mqveiben: Erosz”! Thanatosz

Topografikus elmélet
--tudatostudatos
--tudatelQttestudatelQttes
--tudattalantudattalan



A strukturális modell:

--ösztön-én öröm-elv
--én realitás-elv valóság
--felettes-én (lelkiismeret, én-ideál)

Id Ego Szuperego Természete Biológiai Pszichológia Társadalmi Hozzájárulása Ösztönök Szelf Lelkiismeret IdQi irányulás Azonnali jelen Jelen Múlt Szint Tudattalan Tudatos és tudattalan Alapelv Öröm Valóság Moralitás Szándék Örömkeresés, fájdalomkerülés Valósághoz igazodás
Mi az igazi, mi hamis Megmutatja, mi a jó
és mi a rossz Cél Azonnali kielégülés Biztonság és kompromisszum Tökéletesség Folyamat IrracionálisI Racionális Illogikus Valósága Szubjektív Objektív Szubjektív
Az energia elve
nðAz energia (libido) eredeti birtokosa az Id
nðKatexis: az energia befektetése valamilyen: tevékenységbe, képzetbe vagy tárgyba (megszállás)
nðAntikatexis: Az id visszatartására fordított energia
nðA három struktúra katexisei és és antikatexisei határozzák meg a személyiség dinamikáját

A dinamikus tényezQk:
Az energiamegmaradás-elve
Konfliktusok (erQk és ellenerQk)
A libido fogalma (tárgymegszállás)
Élet- és halálösztön

A pszichoanalízis módszerei:
Szabad asszociációk
Álomelemzéss
Neurotikus tünetek

A katarzis
Elhárító mechanizmusok
A neurotikus tünetképzQdés
Eltolódás és szublimáció

Az elhárító mechanizmusok


Elfojtás
Tagadás
Regresszió
Racionalizáció
Izoláció
Meg nem történtté tevés
Projekció
Önmaga ellen fordulás
Ellentétbe fordítás
Reakcióképzés
Intellektualizáció
Azonosulás az agresszorral
Idealizáció
Áttolás és szublimáció
Hasítás
Kompenzáció



A pszichoszexuális fejlQdés alapfogalmai:
gyermekkori nemiség
ösztönök--részösztönök
erogén zónák   libido
ismétlési kényszer --fixáció
a fejlQdés zavarai

A pszichoszexuális fejlQdés:
1, orális szakasz (0-1,5 év) orális bekebelezQ szakasz
orálszadisztikus
2, anális szakasz (18 hó-3 év)
3, fallikus szakasz3 (3-6 év) az ödipáliskonfliktus
4, latencia (6-13 év) ’! pubertáskori krízis
5, genitális szakasz

Fixáció és regresszió
Az orális karakter:
FüggQ, hiszékeny, féltékeny, verbális agresszó
Az anális karakter:
KiqrítQ: rendetlen, kegyetlen, destruktív
Visszatartó: önfejq, rendszeretQ, fösvény
Fallikus személyiségjegyek:
Férfiak: macho, karrierista vs. impotencia
NQk: csábítás szexualitás nélkül ( szqzkurva )

A pszichoanalízis fQbb kritikái:
--folyamatos változások
--pánszexualitás
--determinizmus
-- egyszemélyes elmélet
--személyiség passzív megközelítése
--tudományosan nem igazolható





A személyiség analitikus megközelítései


Neoanalitikus elméletek:
" a pszichoanalízisbQl kinQtt elméletek
" a freudi elméletek módosítása

Kritika Freuddal szemben:
" A szexualitást helyezi elQtérbe
" Túl nagy hangsúly a tudattalan folyamatokra
" Nem szentelt elég figyelmet az Egonak

A neoanalitikus elméletek 2 fQ csoportja:
" Egopszichológia
" Pszichoszociális elméletek


Énpszichológia
az Ego nagyobb szerepét hangsúlyozzák
Freud: az Ego csupán közvetít az Id és a Szuperego között

Szerintük:
" Az Ego születéstQl fogva létezik
" FQ feladata a környezethez való alkalmazkodás (az ezt szolgáló tudatos folyamatok sokkal fontosabbak, mint a tudattalanok)

Hartmann   énpszichológiaénpszichológia

Az alkalmazkodás és autonómia
én
konfliktusos szféra konfliktusmentes szféra
Vágykielégítés Gondolkodás, tervezés
Elhárítás, szorongás Alkalmazkodás

Az alkalmazkodás alapja: ösztönkésztetés korlátozása és rugalmasság
Egokontroll: Alul- és túlkontrollált személyek
Egorugalmasság: Helyzetnek megfelelQen változtatva visszafogott és elengedett impulzivitás

Alulkontrollált személy nem tudja késleltetni a kielégülést, érzéseit/vágyait azonnal kifejezésre juttatja:
" szalmalángszerq lelkesedés
" érdeklQdése csapongó, figyelme könnyen elterelQdik
" nem konformista, átlépi a konvenciókat
" élete tele van rögtönzéssel
" jól tqri a kétértelmqséget, a következetlenséget.

Túlkontrollált személy állandóan késlelteti a kielégülést, gátolja cselekvését és érzéseit, jól
ellenáll a külvilág csábításainak :
" inkább konformista, mint felfedezQ
" élete szervezett, rendezett
" rosszul tqri a kétértelmq helyzeteket és a következetlenséget
" érdeklQdése szqk és nehezen változik.

Egorugalmasság: az egokontroll mértékét módosítja bármelyik irányba, az adott helyzet követelményeinek megfelelQen.
Magas egorugalmasság: találékonyan alkalmazkodik a változó körülményekhez.
Alacsony egorugalmasság: nem tud kitörni abból az alapmqködésbQl, ahogy Q általában viszonyul.A világhoz rossz alkalmazkodás.

Az egorugalmasság magasabb foka jobb alkalmazkodást tesz lehetQvé, az egokontroll szintjétQl függetlenül!
Alacsony egorugalmasság + erQs egokontroll: merev, kiszámítható viselkedés, még akkor is, amikor jobb lenne, ha elengedné magát.
Alacsony egorugalmasság + alacsony egokontroll: akkor is impulzívan viselkedik,
amikor jobb lenne a fegyelmezettség.




C. G. JungC. Jung
Analitikus pszichológia
Komplex pszichológia





1895-1900 orvosi egyetem
1902 disszertációja: Az okkult jelenségek pszichológiája és patológiája
1905 A pszichiátria magántanára Zürichben
1905 levelezni kezd Freuddal
1910 A Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület elnökévé választják
1912 A tudattalan pszichológiája
1913 szakítás Freuddal
1914 lemond elnöki székérQl
1916 megfesti elsQ mandaláját   Hét tanítás a halottaknak
1921 Lélektani típusok
1928 A modern ember lélekproblémája
1933 Hitler hatalomra jutása után átveszi KretschmertQl la német Általános Pszichoterápiai Orvostársaság elnöki tisztét
1944 infarktus   A katasztrófa után
1952 Válasz Jób könyvére, A szinkronicitás elve
1955 Alkímiai konjunkció





Pszichológiai típusok
Funkció szerint: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció
Attitqd szerint: extro-és introvertrált


A tudattalan egyéni és kollektív részei:
Komplexumok
Megoldatlan tudattalan érzelmi töltés   100 szó teszt

Archetípusok
Psképek   energiával telített szimbólumok





Persona
Árnyék
Anima és és Animus
Selbst
Individualizációs folyamat (Individuáció: önmagunkká válás)

A jungi álomfejtés






Alfred AdlerAdlerindividuálpszichológiaindividuálpszichológia(1870(1870--1939)

nð1895 orvosi diploma
nðA Bécsi Pszichoanalitikus Társaság alapító tagja
nð1911 szakítás Freuddal
nð1914-18 a hadseregben orvos
nð1935 az USA-ba költözik

nðÚjításai:
nðAz ember örökletesen társadalmi lény, alapvetQen a közösségi érzés motiválja
nðLecsökkenti a szexuális szféra jelentQségét
nðA tudatos szférát teszi a személyiség központjává
nðA személyiség egyediségének hangsúlyozása

Alapfogalmai:
--Kreatív én
--Fiktív finalizmus
--Alacsonyabbrendqség /kisebbrendqségi érzés:
--Fölényre törekvés
--Életstílus

A kisebbrendqségi érzés kompenzálása:
" Testi szinten
" Lelki szinten
" Intellektuális szinten

A kisebbrendqségi érzés legyQzésére tett erQfeszítés fölényre törekvés (saját
fogyatékosságunk legyQzése):
" velünk születik, halálunkig tart
" mindenkinél máshogy nyilvánul meg

Életstílus: a személyre jellemzQ kisebbrendqségi érzés + az a mód, ahogyan a fölényre törekvés megjelenik
Egészséges életstílus: az alkalmazkodást segíti.
Hibás életstílus: nem segíti az alkalmazkodást:
" Mások felett uralkodik, vagy másoktól válik függQvé
" Megpróbálja elkerülni a kisebbrendqségi érzést kiváltó helyzeteket, és lemond a próbálkozásról

Születési sorrend és a személyiség: a gyerek személyiségét a családba születésének sorrendje befolyásolja
" ElsQszülött: trauma a kiváltságos helyzet elveszítésekor (kistestvér megszületése)
" Második gyerek: versenyfutó , aki állandóan felülmúlni akarja az elsQszülöttet
" KözépsQ: az elhanyagolt (se kicsi, se nagy)
" Legkisebb: lelki kicsiség érzése
" Egyke: elrontott (kényeztetés!)

ViselkedésmérQ eljárások
Életstílus feltárása:
" Életút interjú
" Legkorábbi emlékképek felidézése - kulcsok azokhoz a témákhoz, melyek a
személy életét végigkísérik (kisebbségi érzés kompenzálása)

Viselkedészavarok értelmezése

Zavarok:
Kisebbrendqségi komplexus: a kisebbrendqségi érzések elhatalmasodnak a személyiségen:
Okai:
" Érzelmi elhanyagolás vagy visszautasítás leküzdhetetlen kisebbrendqségi érzés
függQségen vagy elkerülésen alapuló életstílus
" Elkényeztetés: túl könnyen kap meg mindent csökken a fölényre törekvés


Viselkedészavarok értelmezése

FelsQbbrendqségi komplexus: a kisebbrendqségi érzés olyan túlkompenzálása, mely a mások
feletti hatalomra való törekvéssel, és a mindenáron való kitqnéssel jellemezhetQ.

Stratégiák:
" Mások hibáztatása
" Mások sikerének lebecsmérlése

Viselkedészavarok értelmezése

Terápia
" Hangsúly a jelenen van, nem a múlton
" A cél egy új életsablon kialakítása
" A páciens felelQssége a probléma kialakulásában és megoldásában

Pszichoszociális elméletek

JellemzQi:
" Pszichoanalitikus gyökerek
" Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák

Tárgykapcsolat-elméletek:
" Margaret Mahler, " Heinz Kohut
KötQdéselméletek

Tárgykapcsolat-elméletek
Tárgy a másik személy
A tárgykapcsolat elméletek az egyénnek a másokkal való viszonyával foglalkoznak

Alap:
" Az a mintázat, ahogy másokhoz kötQdünk, ez kora gyermekkori interakciókban gyökerezik
" Feltételezik, hogy az így kialakult mintázatok késQbbi életünk során ismétlQdnek

Margaret Mahler  szeparáció/individualizáció

SzemélyiségfejlQdés = a fúzió megbomlása, másoktól elkülönülQ, független személyiség kialakulása

Szakaszai:
" Újszülöttkor: pszichológiai fúzió/szimbiózis: nincsenek határok az anya és gyermek között
• 6. hónap körül: fúzió megbomlásának kezdete: konfliktus két igény között: összeolvadás leválás/individualizáció
3. évben: szilárd mentális reprezentáció az anyáról és apáról
A mentális kép meghatározza: • az anyához való viszonyt
• másokhoz való viszonyt, párválasztást
A lényeg az, amit a gyerek átélt, nem a tényleges történés!!!!



Heinz Kohut
Selfpszichológia:
• A kapcsolatok hozzák létre a selfstruktúrát
• Kora gyermekkori nárcisztikus szükségleteket a szülQk elégítik ki, késQbb bárki
" Self kialakulása: szülQkkel való interakció révén, melyben a tükrözésnek van fontos szerepe
" Tükrözés: pozitív, empátiás elfogadása a gyereknek
Tükrözés: nárcisztikus igények kielégítése

KötQdéselméletek
KötQdés: érzelmi kapcsolódás valami máshoz. A gyermekkori kötQdés felnQttkorban ismétlQdik.
CsecsemQkor kötQdés vizsgálata (Ainsworth) idegenhelyzet -ben vizsgált két mozzanat:
" Gyerek reakciója, amikor egyedül marad a idegennel
" Gyerek reakciója, amikor visszatér az anya





Az egyéves kori mintázatok kicsit módosulva, de 6 évesen is jelen vannak.

Változhat-e a kötQdési stílus?
A bizonytalan kötQdés viselkedéses jellemzQi, elriasztanak másokat
Ez a bizonytalan kötQdési mintát megerQsíti!

FelnQttkori jellegzetességek a párkapcsolatokban:

Biztonságos kötQdésq:
" Boldogabb, megbízhatóbb, hosszabb szerelmi kapcsolat
" Szerelem: tartós, valóságos érzés
" Kölcsönösen függQ, elkötelezett, bizalomra épülQ kapcsolat

Ambivalens:
" Hullámhegyek és völgyek a szerelemben
" Gyakori féltékenység
" Gyakran szerelmesek, de nem tartósan
" Elvakult, függQ kapcsolatok

ElkerülQ:
" Ritkán szerelmesek
" Szerintük a szerelem nem lehet tartós
" Kritikusak partnerükkel szemben

EltérQ kötQdésq emberek viszonya egymáshoz:
" Biztonságosak a legelégedettebbek és, Qk jönnek ki a legjobban egymással
" Mindketten elégedetlenek, ha vagy a férfi elkerülQ, vagy a nQ ambivalens, de ezek a legtartósabb kapcsolatok
" ElkerülQ az elkerülQvel, ambivalens az ambivalenssel ritkán lép kapcsolatba

Nárcizmus, mint személyiségzavar:
Gyermekkorban nem megfelelQ tükrözés

Kielégületlen nárcisztikus vágy:
" Saját fontosságuk érzése mindennél erQsebb
" Másoktól folyamatos figyelmet kíván
" Másokat úgy tekint, akiknek egyetlen feladata Qt szolgálni és dicsérni
" Kihasználják a többieket
" Agresszió, ha akaratukat valaki/valami keresztezi
" Saját teljesítményét nagyszerqnek tartja, amit más nem képes túlszárnyalni

Depresszió:
" kialakulásának hátterében érzelmi elutasítás (elkerülQ kötQdési stílus)

Terápiák:
" Középpontban: társas kapcsolatok
" Nárcisztikus vagy a hibás kötQdés újbóli megélése gyógyulás


A személyiség analitikus megközelítései  folytatás

Az énkép fogalma
nð azon tulajdonságok összessége, amelyet a személy magára nézve igaznak tart
nð különbözQ alkotóelemei vannak, sokdimenziós jelenség
nð kialakulásában, fejlQdésében jelentQs szerepe van a társaknak

Identitás fogalmaIdentitás fogalma
nð énképünk, értékeink, nézeteink összessége (Ki vagyok én?)
  személyes identitásszemélyes identitás
  szociális identitásszociális identitás

Erikson pszichoszociális elmélete
nð veleszületett adottságaink csak szociális környezetben tudnak kibontakozni
nð én társas meghatározottsága
nð identitás formálódás
nð életen át tartó fejlQdés
nð normatív krízisek
nð 8 fQ szakasz

Pszichoszociális modell
nð a személyiség nyolc szakaszos fejlQdési folyamata
nð ego-pszichológiai irányzat




Pszichoszociális
nð az intrapszichés és szociális tényezQk és folyamatok egymással szoros kapcsolatban egymással értelmezhetQk, egymásra kölcsönösen hatást gyakorolnak

FejlQdési szakaszok (fejlQdési fázisok)
nð a személyiségfejlQdés a születéstQl a halálig folyamatos, egymásra épülQ fázisokban zajló folyamat
nð a pszichoszociális személyiségfejlQdés élethosszig tartó folyamattartó folyamat
nð A fejlQdés folyamán a személyiségnek az adott életkorra, interperszonális viszonyokra, tevékenységekre, szükségletekre stb. jellemzQ vonásai állnak elQtérben

Én-identitás
nð személyiség jellegzetességeit az egyes személyiség egyes szakaszokban identitásnak nevezzük, az identitások hierarchikus sorrendben követik egymást.
nð A személyiség integritásának folyamatossága a múlt   jelen --jövQben.
nð Az énkép belsQ konzisztenciája

FejlQdési krízis
  pszichoszociális krízis, normatív krízis, identitás krízis
  A fejlQdés alap során a létrejött konfliktusok megoldása, melyeket fejlQdési krízis elQz meg
  Két fázis (két identitás) közötti váltás krízisállapoton keresztül történik. A megoldás eredménye a következQ fázisra jellemzQ identitás kialakulása
  Az új helyzetei, az új feladatok új identitást kívánnak.
  A krízis kimenetele a személyiség integrációja szempontjából kedvezQ vagy kedvezQtlen ( jó" vagy rossz") lehet. (Identikus Én vagy az identitás zavarai.)
  A krízis a személyiség integrációs folyamata.

Erikson pszichoszociális elmélete
nð veleszületett adottságaink csak szociális környezetben tudnak kibontakozni
nð én társas meghatározottsága
nð identitás formálódás
nð életen át tartó fejlQdés
nð normatív krízisek
nð 8 fQ szakasz


Életkor (év) Köznapi elnevezés Piaget Freud Erikson 0-1 CsecsemQkor Szenzomtoros intelligencia Orális szakasz AlapvetQ bizalom vs. Bizalmatlanság 1-2 Kisgyerekkor Mqveletek elQtti kor Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség 2-3 3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bqntudat 6-12 Kisiskoláskor Konkrét mqveletek Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendqség 12-19 SerdülQkor Formális mqveletek Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar 19-35 Fiatal felnQttkor BensQségesség vs. elszigetelQdés 35-60 KözépsQ felnQttkor Alkotóképesség vs. megrekedés 60 felett KésQ felnQttkor Énteljességvs. kétségbeesés
Bizalom avagy bizalmatlanság:
A csecsemQk megtanulnak megbízni abba, hogy mások gondoskodnak alapvetQ szükségleteikrQl, vagy bizalmatlanok lesznek.

Autonómia avagy szégyen a kétely:
A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni.

Kezdeményezés avagy bqntudat:
A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövesség, függetlenségi kísérleteik miatt bqntudatot érezzenek.

Teljesítmény avagy kisebbrendqség:
A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnQttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendqnek érzik magukat.

Identitás avagy szerepkonfúzió:
A serdülQk egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik Qk, és mit akarnak az életben.

Intimitás avagy izoláció:
A fiatal felnQttek intim élettársat találnak, vagy magányt és az elszigeteltséget kockáztatják.

Alkotóképesség avagy stagnálás:
A felnQtteknek termékenynek kell lenniük a munkában és fel kell nevelniük a következQ generációt, vagy a tespedést kockáztatják.

Integrálás avagy kétségbeesés:
Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyQzni magukat, hogy az életük értelmes volt.



ERIKSON SERDÜLP KOR
Környezet+kultúra+biológiai hatás együtt érvényesül

Folyamat:
1,meg kell tanulni a szexuális késztetésekkel bánni,
2,eleget tenni a társadalmi elvárásoknak,
3,ez integrációt eredményez, ami3,ami
4, IDENTITÁS kialakulásához vezet.
Az identitás vélekedések rendszere.


Korcsoport Elért identitás Moratórium Korai zárás Diffúz identitás Középiskola elQtt 5,2 11,7 36,6 46,4 Középiskola alsó évfolyamai 9,0 14,6 37,1 39,3 Középiskola felsQ évfolyamai 21,3 13,5 36,0 29,2 Egyetem alsó évfolyamai 22,8 28,3 25,7 23,2 Egyetem felsQ évfolyami 39,7 15,5 31,3 13,5
Szondi Lipót
Sorsanalízis

Szondi fogalmai:
A családi tudattalan

A sorsanalitikus terápia eljárása alapján a családi QsöktQl származó megbetegítQ QsöktQl törekvések (a múlta múlt) szembesülésével ) jelenbeli helyes állásfoglalásunkkal kiépíthetünk egy szabadon választott jövQbeli sorsot.

Kényszer és választás a sors alakításban

A sorsdöntQ választások közé sorolta Szondi a pár-, a barát, pálya, betegség-és halálnem választást

Ösztöntan
A választást irányító ösztönerQk forrásai pedig a gének. A gének közvetítésén keresztül Qseink akarata érvényesül&

Az állásfoglaló én
Szondi az állásfoglalás képességét az Én az erejének nevezi, ha hiányzik az állásfoglalás képessége, úgy éngyenge személyrQl beszélünk. Az állásfoglaló Énnek köszönhetjük, hogy az ember képessé válik a szabad választásra.



A humanisztikus pszichológia

A harmadik erQ elméletei humanisztikus pszichológia
Carl Rogers (1902-1987) és Abraham Maslow (1908-1970)

A fenomenológiai megközelítés:
--a szubjektív élményekre összpontosít (hogyan értelmezzük életünk történéseit)
--cél a megértés és nem a predikció vagy kontroll
--az emberi természet optimista és pozitív megközelítése
--az önmeghatározás adja a személyiség egyediségét
--a humanista terápia a személyes értékek kiaknázására és önelfogadásra törekszik

Rogers fenomenológiai elmélete
nð Nézete az emberi természetrQl: az ember alapvetQen jó (a személyiség méltósága)
nð Az önaktualizálás az élet fQ motívuma
nð Fenomenológiai álláspontja
nð Énkép, kreativitás, változás problémái
nð Az énfogalom fejlQdése
nð Életcél a növekedés, fejlQdés

Rogers alapfogalmai
nð Az egyén szerepe sorsának alakulásában (az élményeket átélQ személy szubjektív látásmódja)
nð Reaktancia (a szabadság veszélyeztetése)
nð Én (self)   énkép   énideál kongruenciája
nð Inkongruencia (énkép és valóság, énkép és énideál viszonylatában) veszélyezteti a személyiség harmóniáját

Rogers alapfogalmai
nð A patológiát a környezet károsító hatásai hozzák létre
nð A pozitív értékelés szükséglete
nð A feltétel nélküli pozitív elfogadás
nð A fenyegetettség élménye és a védekezésvédekezés
nð VédekezQ mechanizmusok (tapasztalatok torzítása, tudatosulás akadályozása)
nð Dezorganizálódás és pszichopatológia
nð Az újraintegrálódás folyamata

A teljességgel mqködQ személyiség
nð Tapasztalatai számára nyitott
nð Tapasztalatai tudatosíthatók
nð Szimbolizációi pontosak
nð Szelf-struktúrája összeillik élményeivel
nð Szelf-struktúrája képlékeny Gestalt lesz
nð Magát mint az értékelQ folyamatok lezajlásának helyét tapasztalja
nð Minden helyzetben olyan viselkedést tanúsít, amely egyedi és alkotó alkalmazkodás a pillanat újdonságához
nð A reciprok pozitív elismerés megerQsítQ jellege következtében másokkal a maximális lehetséges harmóniában fog élni
A kliens-centrikus terápia
nð Non-direktív
nð Az empátia (érzelmi beleélés)
nð Reflexió, tisztázás
nð A terápiás kapcsolat szükséges és elégséges feltételei:
--Két személy pszichés kapcsolata
--A kliens az inkongruencia állapotában (sérülékeny, szorongó)
--A terapeuta kongruens és hiteles: integrált
--A terapeuta feltétlen pozitív elfogadást él meg a kliens felé
--A terapeuta empátiásan megérti a kliens referencia-keretét, és ezt kommunikálja

Maslow: Az emberi egészség pszichológiája

nð Az egyén integrált egész
nð Az állatkísérletek irrelevánsak
nð Az ember belsQ természete jó
nð Az embernek van kreatív képessége
nð A hangsúly a pszichés egészségen van

Az emberi szükségletek hierarchiája



Az önmegvalósító emberek jellemzQi



A csúcsélmény
nð A tárgyak egészleges megélése
nð Az észlelés tárgya kizárólagos figyelemben részesül
nð A tárgy önmagában fontos tekintet nélkül hasznosságára hasznosságára
nð Gazdagítja az észlelést
nð Az észlelés meghaladja az ego szintjét: ego nélküli
nð A csúcsélmény önmagát érvényesítQ pillanat, magában hordja értékeit
nð Jellegzetesen torzul a tér és idQélmény
nð A csúcsélmény mindig jó és kívánatos





















Kognitív személyiségpszichológia


Egy fenomenológus a kognitív személyiségpszichológia elQfutáraként
George Kelly (1905-1967)
Az egyén naiv tudós, aki megpróbálja megérteni környezetét, elméleteket alkot és hipotéziseket tesztel
IMPLICIT SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK

Alapfeltevés
A személyiség azon mentális struktúráknak a szervezQdése, amelyeken keresztül a világot látja.
Személyes konstrukciók: Az emberek viselkedését, gondolkodását, érzéseit azok a konstrukciók határozzák meg, amelyeket az események elQvételezésére vagy elQrejelzésére alkalmaznak (személyes konstrukciók)

Konstruktív alternativizmus Az emberek maguk döntik el, milyen konstrukciót használnak az események értelmezésére
Esemény: tárgy, személy, érzés, tapasztalat stb&
Konstruálás: percepció, megértés, értelmezés   aktív mentális folyamat
Az emberek konstrukcióikat az események elQrejelzésére, elQvételezésére használják

Érvényesség és átjárhatóság
nð A konstrukciók visszatérQ témákon, minQségeken alapulnak
nð Érvényességi tartomány: azok az események, ahol a konstrukció alkalmazható
nð Átjárhatóság: mennyire változtatható meg a konstrukció érvényességi tartománya új események befogadása érdekében
nð Az érvényesség fókusza: azok az események, melyekre nézve a konstrukció a legnagyobb elQrejelzQ értékq

A konstrukciós rendszer változásai
nð Meghatározással: jól elQrejelezhetQ eseményekre alkalmazva   finomítás
nð Kiterjesztés: olyan eseményre alkalmazzuk, amire korábban nem alkalmaztuk

A konstrukciók szervezQdése
nð Hierarchikus
nð A fölérendelt konstrukciók terelik benyomásainkat



A konstrukciók egyedisége
nð Bizonyos fokú hasonlóságnak kell lennie
nð Hasonló konstrukciós rendszer   megerQsítQ
nð Azonos kultúrákból származó személyek konstrukciós rendszerei hasonlóak
nð A konstrukciók szerepe a benyomás ill. az emlékezés alakításában



Személyes konstrukciók és érzelmek
nð Szorongás: mikor nem áll rendelkezésre megfelelQ konstrukció
nð Fenyegetettség: konstrukciós rendszerünk fontos összetevQi használhatatlanok
nð Elégedetlenség: az események gyenge elQrejelzése
nð Megoldás: a konstrukciós rendszer újraszervezése

Kognitív modellek, sémák, attribúciók
A tapasztalatok struktúrálása és leképzése

Az emberi mqködés metaforái
nð A számítógép
  Információfeldolgozás
  Döntési folyamatok
nð A robot
  célorientáltság

Információfeldolgozás
nð Sémák: a tudás struktúrái
Az információk mentális szervezQdése (mind a kategóriák általános jelentésérQl, mind az egyes esetekrQl tartalmaz elemeket)
nð Prototípus
A kategória tipikus (idealizált) példánya

A séma szerepe
nð Az új tapasztalatok, élmények felismerését szolgálja
nð Az információt szervezett struktúrába illeszti
nð Alapértelmezést ad
nð Az emlékezeti folyamatok alapja
nð MegerQsíti az elvárásokat

Szociálisan jelentQs sémák
nð Szociális megismerés: sémákat alakítunk ki a szociális környezetrQl is
  EgyénekrQl
  Nemi szerepekrQl
  Társas viszonyokról
  Érzelmi tapasztalatokról

nð Énsémák: az önmagunkról szóló szervezett tudáskészlet

Sémák hierarchiája


Attribúciók (oktulajdonítás)
nð Heider
nð Számít a nézQpont
nð Sémáink befolyásolják
nð Siker és kudarc attribúciója
Weiner 2 dimenziója:
az okság helye és az okok stabilitása
(belsQ, külsQ)(képesség, helyzet)
Attribúciós torzítások






Az emlékezet szervezQdése
nð Szemantikus emlékezet (tárgyak, fogalmak)
nð Epizodikus emlékezet (szubjektív tapasztalatok)
nð Forgatókönyvek (idQbeliség)
nð Deklaratív és procedurális tudás (a mit és hogyan )

Szemantikus és epizodikus emlékezet hálója


Az emlékezeti háló vizsgálatai
nð Priming (elQfeszítés) kísérletek

Kognitív személyiségelméletek
nð Mischel: a személyiség kognitív változói
  A személy kompetenciái
  Kódolási stratégiák és személyes konstrukciók
  Elvárások: inger-következmény és viselkedéskövetkezmény viselkedés-következmény elvárások
  Szubjektív érték (incentív)
  Önszabályozó rendszerek és tervek

Személyiségvizsgáló eljárások
nð Interjú, önjellemzQ skálák, hangos gondolkodás, gondolatminták gyqjtése
nð Eseménykövetés

A viselkedészavarok magyarázata
nð Az információfeldolgozás hiányosságai
nð Beck: depresszív énsémák
  A környezeti kihívásra automatikus gondolatok ’! tovaterjedQ aktiváció ’! negatív érzelmek
  Kognitív triász: az énnel, a világgal és a jövQvel kapcsolatos negatív gondolatok és ezek generalizálása

A kognitív terápia
nð Beck: a kognitív keretek átstrukturálása. Nem automatikus, hanem kontrollált gondolatok, új sémák kiépítése
nð Módszerek:
  Hajtson végre olyan dolgot, aminek a negatív kimenetelét várja
  EllenQrizze hipotéziseit
  Próbálja ki magát más területen



A kognitív önszabályozás perspektívája A megismerés és cselekvés viszonya




Hogyan vezet a megismerés cselekvéshez?
nð Cselekvéssémák
  Moto.02BΨ,
.
H
z
|

™š›œ’”–¼Þ-ß- 2 4 Z \ ” ´ ô !^!b!r!À!Æ!Ö!óêáÓÈÓȽÓȽÓÈá±áÓÈ©ÈÓÈ¥áó™ó•¥•¥•ˆ~tlgb hÔ²\ h

k§\hÔ²hÔ²\hÙBòB*\phh

k§B*\phhÙBòhÙBòB*\phh&ah¢,)h¢,)5CJaJh

k§h

k§B*phh¢,)h

k§5CJaJh

k§5B*\phh

k§h

k§B*phh

k§h

k§5B*\phh

k§5CJaJh@&E5CJaJh¢,)h&a5CJaJ&02ŒŽ°,
.
z
|
’
npÜÞtv¶¸FHXY¶·6÷÷p#¥îp#¬îp#¬îp#¬îîp#¬îp#¬îp#¬îp#¬îîp#¬îîp#¬îp#¬îp#¬îîp#¬îp#¬îp#¬îîp#¬îîp#¬îp#¬îp#¬îp#¬ 7$8$H$gd

k§ $a$gd¢,)h–ý67™š›œÂn”–¾ÒžKwÑVŸÚ

@¼ü4-f-öp#¬öp#¬îp#¥îp#¥æp#¥Ûöp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬
$7$8$H$gd

k§ $a$gd

k§ $a$gd¢,) 7$8$H$gd

k§f-¢-Þ-ß-à-4 Z \ ¤ !r!Ö!"B"m""‘"’"“"”"•"–"—"˜"°"öp#¬öp#¬ñp#¬ép#¥éçp#¥çp#¬çp#¬çp#¬Þp#¬Þp#¬ÞÙp#¬Ùp#¬Ùp#¬çp#¬çp#¬çp#¬çp#¬çp#¬çp#¬çp#¬çp#¬Ñp#¼ $a$gd&agdÜv„ 7$8$H$gdÙBò $a$gd

k§gd

k§ 7$8$H$gd

k§Ö!Ú!
""""5":"B"E"e"m"ˆ"""‘"˜"¯"°"±"Ç"È"¸$º$¼$\%&&<&>&„&†&Š&Ú&Þ&' 'r'v' '¢'ì'î'R(T(úõúíèíõèãõãõÞÖÒμ­¼“†“††††“†“†“†“†r††h&a5OJQJ\^J

h&ah&ah&ah&aOJQJ^Jh&aOJQJ^Jh&ah&a5OJQJ\^Jh&a5CJ OJQJ^JaJ #h&ah&a5CJ OJQJ^JaJ h

k§h&ahÜv„h¢,)\ h¢,)\ h¿ •\ hÜv„\hÜv„hÜv„\ h

k§\ h \,°"±"º$¼$^%<&>&†&Ú&'r' '¢'î'T(’(”(*)ª)à)â)"*@*\*|*Ä*Ú*Ü*÷p#¼òòp#¬òp#¬òíp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òíp#¬íp#¬òp#¬òp#¬íp#¬íp#¬òòp#¬òp#¬òp#¬òp#¬òp#¬íp#¬gd&agd&a $a$gd&aT(”(è(ê(r)t)ª)â)"*&*@*D*\*`*|*€*Ä*È*Ú*Ü*+À+Þ+à+â+.,0,2,

- -- -X-Z-Š-Œ-º-¼-î-.....U.V.¤.¥.Ä.Å.ï.ð.?/@/â1öéßéßéØéßéßéßéßéßéÔØéØÔØÂß´éØ©ØéßéßØé؞–žˆž–ž–ž´ž–žØžh&ah&a5B*\phh&aB*phh&ah&aB*phjh&ah&aUjh&aUmHnHu#h&ah&a5CJ OJQJ^JaJ h&a

h&ah&ah&aOJQJ^Jh&ah&aOJQJ^Jh&ah&a5\5Ü*++F+b++’+¬+À+Þ+â+.,0,X,¤,Ð,

- -- -Z-Œ-¼-î-../.úp#¬úp#¬õp#¬õp#¬õp#¬õp#¬õp#¬õp#¬úp#¬úíõp#¬õp#¬õõõúúúõõõp#¬úp#¬ääp#¬äp#¬ 7$8$H$gd&a $a$gd&agd&agd&a/..Ä.ï.ð.þ./%/?/@/X/g/}/D0F0Ž0Ö0>1¨1à1â1ä1è122)232;2<2öp#¬öp#¬öp#¬öööööñöööööööööp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬öööööögd&a 7$8$H$gd&aâ1ä1æ1è1222:2;2<2Q2R2a2Ž222‘2ž2¿2Á2ó233'3(3)3:4p455z5|5.606R6’6”6¨6ª6ùëùàØÍàØÍàÉų¤–³ˆ}u}u}u}n}u}u}u}na}u}uhQ#rhÙBò>*B*ph

hÙBòhÙBòhQ#rB*phhÙBòhÙBòB*phhÙBòhÙBò5B*\phjhQ#rUmHnHuhÙBò5B*CJ \aJ ph#hÙBòhÙBò5B*CJ \aJ phhÙBòh&ah&ah›;¨B*phh&aB*phh&ah&aB*phjh›;¨UmHnHu

h&ah&a&<2P2Q2R2S2T2U2V2W2X2Y2Z2[2\2]2^2_2a22‘2Ÿ2À2Á2Ú2ò23(3úúúúúúúúúúúúúúp#¬úp#¬úp#¬úîîp#¼ååååååàgdÙBò 7$8$H$gdÙBò

$7$8$H$a$gdÙBògd&a(3)3*3.4‚4Ì4 545Ê5ú5.606R6¼6Ü607|7¢7ä7è7 8V8Â899,9\9¢9 :úñññññññp#¬ñp#¬ñúp#¬ñp#¬ññp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬úp#¬úp#¬ññññúññññ 7$8$H$gdÙBògdÙBòª6|7 7ä7æ7è7 8˜8²899,9: :Ð:ê:;;;.;´;º;ä;ú;< >
>2>3>R>S>¶>·>Å>Æ>? ?3?4?\?^?@X@Z@j@r@°@î@AAAôìôÞôÑôìôÊÑôìôìôѽÑôÊÑôìôìôìôµôÊôÊôÊôÊôÊôÊôµôÊôÊôÊôʨµôµôµôµôhÙBòh-MØB*phh-MØhÙBò>*B*phh-MØB*phhQ#rhQ#r>*B*ph

hÙBòhÙBòhQ#rhÙBò>*B*phjhQ#rUmHnHuhQ#rB*phhÙBòhÙBòB*ph> :l:¼:;;.;P;†;´;¶;¸;º;è;ê; $7$8$H$IfgdÙBògdÙBò 7$8$H$gdÙBò ==&=:=T=j=xj$¬j𠍬j𠍬j@¬
$7$8$H$IfgdÙBò†kdá$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”-ÖF”ÿX 84ÄÈ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
laöj=l=ˆ=š=¦=À=eW$¬W𠍬W𠍬W@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kdž$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖ\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laöÀ=Â=à=þ=>
>eW$¬W𠍬WW@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kdAŸ$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖ\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö
>
>>>2>eW$¬W𠍬W"¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kdõŸ$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖ\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö2>3>;>@>H>R>xj$¬j𠍬j𠍬j@¬
$7$8$H$IfgdÙBò†kd© $$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖF”ÿX84üÈ
à"Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
laöR>S>[>x>Œ>¢>·>Å>eWW𠍬W𠍬W𠍬W@¬W@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kdU¡$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖ\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö Å>Æ>Ê>Þ>ù>?eW$¬W𠍬W𠍬W@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kd ¢$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”Ö\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö? ???)?3?eW$¬W𠍬W𠍬W@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kd½¢$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”¶Ö\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö3?4?=?H?Q?\?eW$¬W𠍬W𠍬W@¬
$7$8$H$IfgdÙBò™kdq£$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÒÖ\”ÿX 84üÈ
È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö\?]?^?n?Z@A†A:B È
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö¤4ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö
A:A@ABAVA„AAÀAæAèA:BIBInIŠIJFJ¤JÌJtK¬K®K²KbL¤L÷ì÷ì÷ì÷ì÷ìåØìÐìÐȽØì¯ìÐìÐìÐ¥ØìÐìØÐìÐìÐìÐìÐìÐìÐì˜ì˜ì˜ìì˜hÔ²B*phhÔ²hÙBò>*B*phhÙBòhÙBò5\hÙBòhÙBò5B*\phhÙBòhÉQaB*phhÙBòB*phhÉQaB*phhÉQahÙBò>*B*ph

hÙBòhÙBòhÙBòhÙBòB*phh-MØB*ph8œBÞB$CNCPCŠC²CÌCòCôC
D8DnD D¢DÖDØDêDúDE.E@EpE„E°EØEôEFPFöp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬ööp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öööU¬ñU¬öU¬öU¬öU¬öU¬öU¬öU¬öU¬öU¬ööU¬gdÙBò 7$8$H$gdÙBòPFhF–F¦F¾FÀFÂFG>GlG˜GÒGøGúG4H¤HÆHInIÆIðIòIJFJ¤JöU¬öU¬öU¬ñññp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬àp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬Ôöp#¬öp#¬

$7$8$H$a$gdÔ²„
„Ä7$8$H$^„
`„ÄgdÉQagdÙBò 7$8$H$gdÙBò¤JÌJ KtK¬KL`LbL¤LÔLöLMJM’MÎMÐMÒMÖM&N*N,N^N¬NêNìN OfOÂOöp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬ñéép#¼ñööööööö $a$gdÔ²gdÙBò 7$8$H$gdÙBò¤LÎMÐMÖM$N&N(N*N,NFNHN\NèNêNìNOOP2P4PfPhP²P´PÊPÌPèPˆQ¨QªQ¬QÀQfRhRTSVS’SìSîS
T)T@TOTUTTTÅTôðìÞÓÅÞ¾°¥°ô’°Šô°¥°¥ôŠôƒ°ôŠô¥°ôŠôŠôŠôvŠvôŠôŠôhÔ²hÙBò>*B*ph

hÙBòhÙBòhÔ²B*phhÙBòhÔ²B*phhÙBòB*phhÔ²5B*\phhÙBòhÙBò5B*\ph

hÙBòhÔ²jhÔ²UmHnHu hÔ²5CJ \aJ hÔ²hÔ²5CJ \aJ hÔ²hÙBòhÙBòhÙBòB*ph.ÂOP PjPŽPÈPÊPÌPêP6QªQ¬QÂQRSSTSVS’SîSATkT«T¬TñT U–Vööööñññööööp#¬öp#¬öèp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬ß 7$8$H$gdÛ2 7$8$H$gdÔ²gdÙBò 7$8$H$gdÙBòÅTÕTïTñTýTU/UV
Y Yp[[®[À[:^z^^’^Â^__Ä_```X`Y`Z`]``Ÿ`¥`º`È`Ð`a
a+a,aHabaŠa‹a«a¬aÂabb bhb†bˆbºbþbcFcnc€cŠcÒcôc6d8dFdJdŠdŒdŽdœdÈdÊdÌdÒd÷ì÷ì÷ì÷ì÷ìÞìÞì÷ì÷ìÞÓìÞ÷ÞìÅì÷ì¾÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì¶÷hÙBòB*ph

hÙBòhÙBòjhÛ2UmHnHuhÛ25B*\phhÙBòhÙBò5B*\phhÙBòhÙBòB*phhÛ2B*phH–V˜VpWªW XfX¢X
Y

YÎYZbZžZ[n[p[Z\ð\ì]î]Â^Ä_3`X`Z`[`\`]`úp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ññp#¬ñp#¬ñp#¬úp#¬úp#¬ñp#¬ñp#¬èp#¬úp#¬ññp#¬ñúp#¬úp#¬ñññ 7$8$H$gdÛ2 7$8$H$gdÙBògdÙBò]`o`‡`œ``ž`Ÿ` `¡`º`a,aIa‹a¬aÃa bŠb¸bcðc8d˜dÊdÌdÎdÐdÒdÔdööññññööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬gdÙBò 7$8$H$gdÙBòÒdÔdÖde"e$erete–eÄeÈeÊežf f¢f¤f¼f¾fgg gggg.g0ggbgdgpg¦g¼gÆgægêgh hhh˜hèhJiLifi|i´i¶iæièiöi²k´kÎkÐkèkêkôæÙÎÆÎÆÎÆοÎÆæÆÎôÎÆο±¿©Î©Î©Î©Î©Î©Î©Î¿žÎ©Î©Î©Î©Î©Î¿ÎÎhÙBòhÙBò5B*\phhW"í5B*\phhW"íB*phjhW"íUmHnHu

hÙBòhÙBòhÛ2B*phhÙBòhÙBòB*phhÛ2hÙBò>*B*phjhÛ2UmHnHuhÙBòhÛ2B*ph8ÔdeveÆeÈeÊef4f f¤f¾f ggggg g0g>gdgrgêgìgh hhhhöp#¬öíèèöööööèèèp#¬ööööööööèèèèèögdÙBò 7$8$H$gdÛ2 7$8$H$gdÙBòhhh¼h¾hèhLi|i¶ièiêijœjöj\k²k´kÐkêklnl–l°l²lþlm>mpmrmöööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÙBò 7$8$H$gdÙBòêkllp²päpªqòqPrRršržr¢sÌsBtvtšt¾tÂtòtôtuˆuŒuVvv’v”v¤vRw^wðxòxôxñæñÛñæñæñæñæÓæÓæñæÓæÓæñæÓæñæñæÓæñæÓæñæÓæÓæÓæöñæÓæöÛñæ©æ¡–hÙBòh£C=B*phhÙBòB*phh£C=hÙBò5B*phh£C=hÙBò>*B*phh£C=hÙBò5>*B*\phh£C=B*phh£C=5B*\phhÙBòhÙBòB*phhÙBòhÙBò5B*\ph;rmnTnšnânän¸opzpæp¨qªq€r*sÎs.txtÀtÂtôt uBuÜuTvVv’v”v¦vööp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬èp#¬ñp#¬ööp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬èñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ 7$8$H$gd£C=gdÙBò 7$8$H$gdÙBò¦vRw^wx^xðxòxôx0y2yäyˆzŠz¢zÊz
{

{H{J{\{ª{ö{z|||²|´|Ê|}öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬íp#¬èp#¬èp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬èp#¬èp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬íp#¬èp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÙBò 7$8$H$gd£C= 7$8$H$gdÙBòôx.y0y2yˆzŠzžz¢zÈzÜz{

{F{H{L{Z{||°|²|´|È|V}X}Œ}ò}"~v~x~ö~ø~fh €€\€´€¶€¸€à€z|ŒŽ–ðò'‚T‚—‚Õ‚ò‚ó‚
ƒ@ƒhƒ¨ƒªƒµƒ¸ƒÈƒÊƒP„R„ü„þ„º…ðãÛÐÅ·ÐÛÐÛÐðãÅ·ÐðãÅ·Ð۩зÐÛÐÅ·ÐÛÐÛзÐÅ·ÐÅð·Ð·ÛззÐÛÐÛзŷÛðãÐÛÐÛÐh£C=hÙBò5>*B*phhÙBòhÙBò5B*\phh£C=5B*\phhÙBòhÙBòB*phh£C=B*phh£C=hÙBò>*B*phh£C=hÙBò5>*B*\phB}V}X}Œ}Î}ð}ò}$~V~ö~ø~´Z€\€¶€¸€z|’%‚—‚Ö‚ƒhƒ§ƒ¨ƒ©ƒöp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬èñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬ 7$8$H$gd£C=gdÙBò 7$8$H$gdÙBò©ƒªƒ¸ƒÊƒøƒ”„P…º…††:†ò†ž‡ˆbˆdˆhˆjˆnˆpˆ‰‰D‰Ì‰&Š(ŠŒŠŽŠºŠöp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬ññp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öñp#¬ñp#¬ñp#4d@ñp#¬ñp#ô6ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÙBò 7$8$H$gdÙBòº…À…†8†:†H††’†î†ð†F‡H‡p‡ò‡ô‡dˆfˆjˆlˆpˆ‰‰B‰(ŠŒŠŽŠ¸ŠêŠ ‹È‹Ê‹ì‹Œ

  â:ŽPŽŽìŽ(z÷ìÜÏÁì÷ì÷ì÷Áì÷춯¤¯ì™Á싀ÁìxìxìÁì€ÁìkìxìxìhŠ-7hÙBò5B*phhŠ-7B*phhŠ-75B*\phhŠ-7hÙBò5>*B*phh£C=5B*\phj‡
hÙBòhÙBòU

hÙBòhÙBòjÙ¤hÙBòhÙBòUhÙBòhÙBò5B*\phh£C=hÙBò>*B*phh£C=hÙBò5>*B*\phhÙBòhÙBòB*phh£C=B*ph*ºŠ(‹p‹ê‹ì‹ŒTŒ‚ŒÐŒ

 "Lœàâ:ŽÐŽ®JLÚÜ‘x‘Ä‘V’öp#¬öp#¬íp#¬èp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬èp#¬èp#¬ööp#¬öp#¬íèp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÙBò 7$8$H$gdŠ-7 7$8$H$gdÙBòz|þLŒÚÜê‘*’d“f““¦“Æ“”<”>”R”ì”•~•€•‚•¢•¦•¨•B–D–n–¬–°–²–,—.—0—2—4—x—|—÷ì÷ìÞì÷ì÷ì÷ìÞì÷ì÷Ñì÷ìƸª£•Š‚Š‚Š‚Š‚Š‚Štj•Šh¹85h¹855\jh¹85UmHnHuh¹85B*phh¹85h¹85B*phh¹85h¹855B*\ph

h¹855\h¹85hÙBò5CJ \aJ h¹85h¹855CJ \aJ h¹855CJ \aJ hŠ-7hÙBò5B*phhÙBòhÙBò5B*\phhÙBòhÙBòB*phhŠ-7B*ph)V’Œ’ô’Ž““¨“<”>”R”˜” •••€•‚•¤•@–®–0—4—z—ò—D˜–˜˜˜Ü˜öp#¬öp#¬íp#¬èp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬íp#¬èp#¬àp#¼àp#¼èp#¬×p#¬××p#¬×p#¬èp#¬××××è× 7$8$H$gd¹85 $a$gd¹85gdÙBò 7$8$H$gdŠ-7 7$8$H$gdÙBò|—~—–˜˜˜Ú˜Þ˜à˜L™t™x™z™´™¶™Æ™Ê™â™ä™šš@šBš^š`šŽš’š”šâšäšúš›2›4›8›:›Z›^›`›È›Ê›6œ8œˆœŠœÚœÜœÞœüœ*8:j’¦¨JžLžtž¨žøžúžŠŸŒŸŸ¤Ÿ¨ŸªŸöŸøŸ ÷ìå×ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ìå×ìÏìÏìÏì÷ÏÄ×ìÏìÏìÏìå·ìÏìÏìÏìÏìÏìÏìÏìÏìå¬×ìÏìÏìh…N5B*\phh…Nh¹855B*phh¹85h…NB*phh…NB*phh¹85h¹855B*\ph

h¹85h¹85h¹85h¹85B*phh¹85B*phDܘv™²™à™š>š^š`ššøš2›4›6›8›:›\›ˆœŠœÚœ¤HžŠŸŒŸ¦ŸÔ d¡¦¡¨¡Ê¡ööööööñööööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬ñp#¬öp#¬gdÙBò 7$8$H$gd¹85 6 P € ‚ œ ² Ö Ø ô ¡2¡4¡<¡b¡f¡h¡n¡z¡†¡¤¡¦¡¨¡Ê¡ö¡2¢r¢v¢Š¢Œ¢ø¢£v£x£œ£¤£¤0¤T¤|¤¥
¥l¥n¥*¦,¦B¦D¦†¦Š¦Œ¦$§&§`§b§Ž§§Ä§Æ§ì§î§
¨

¨ ¨÷ìÞì÷ìÞì÷ìÞì÷ÓÞì÷ìÞìÞì̽°¦°¦°¦°¦°¦°¦°¦°¦°¦°¦°¦°ÌÞì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ìÌìh…NB*PJphh¹85h¹85B*PJphh…Nh¹855B*PJph

h¹85h¹85h…N5B*\phh¹85h¹855B*\phh¹85h¹85B*phh…NB*ph@Ê¡D¢£2¤¨¤â¥B¦D¦ˆ¦"§^§Œ§Â§ê§
¨

¨ ¨(¨L¨Z¨f¨v¨ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öñp#¬öp#¬ã̍¬ã¬ã8
¬ã ¬ãÇ ¬
$7$8$H$Ifgd¹85gdÙBò 7$8$H$gd¹85 ¨&¨(¨J¨L¨X¨Z¨d¨f¨t¨v¨x¨~¨€¨–¨˜¨Ì¨Î¨ê¨ì¨4©6©8©>©@©X©Z©‚©„© ©¢©à©â©ä©ê©ì©î©ô©ö©ª
ª*ª,ª`ªbªdªlªnªˆªŠª¬ª®ªÈªÊª«
«

«««,«.«R«T«v«x«ª«¬«®«¸«º«Ü«Þ«¬ ¬"¬,¬.¬R¬T¬Ž¬¬’¬¤¬¦¬Ä¬Æ¬ü¬þ¬­óèóèóèóèóèáóèóèóèóèóèáóèóèóèóèóèáóèáóèóèóèóèáóèóèóèóèóèáóèóèóèóèóèáóèóèóèáóèóèóèáóèóèóèá

h¹85h¹85h¿=™h¹85B*phh¿=™h¹85B*\phXv¨x¨€¨˜¨Î¨ì¨6©RD̍¬D¬D8
¬D ¬DÇ ¬
$7$8$H$Ifgd¹85¬kd
„$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”EÖr”ÿ8
0*§4¤è Ø Ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö6©8©@©Z©„©¢©â©RD̍¬D¬D8
¬D ¬DÇ ¬
$7$8$H$Ifgd¹85¬kdã„$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÜÖr”ÿ8
0*§4¤è Ø Ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laöâ©ä©ì©RD;4¬
$7$8$H$Ifgd¹85¬kd»…$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÈÖr”ÿ8
0*§4¤è Ø Ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laöì©î©ö©
ª,ªbªžÌ¬8
¬Ÿ¬
$7$8$H$Ifgd¹85`kd“†$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”e֔ÿ§45Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
laöbªdªnªŠª®ªÊª
«eW̍¬W¬W8
¬W ¬WÇ ¬
$7$8$H$Ifgd¹85™kd‡$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”½Ö\”ÿ8
0§4¤è wÖ0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
laö
«

««.«T«x«¬«RD̍¬D¬D8
¬D ¬DÇ ¬
$7$8$H$Ifgd¹85¬kdՇ$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”sÖr”ÿ8
0*§4¤è Ø Ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö¬«®«º«Þ« ¬RD̍¬D¬D¯&¬
$7$8$H$Ifgd¹85¬kd­ˆ$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ÖÖr”ÿ8
0*§4¤è Ø Ÿ
Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö ¬"¬.¬T¬¬xj̍¬j¬j¯&¬
$7$8$H$Ifgd¹85†kd…‰$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”oÖF”ÿ8
§4¤è‡'Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
laö¬’¬¦¬Æ¬þ¬xj̍¬j¬j¯&¬
$7$8$H$Ifgd¹85†kd1Š$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”]ÖF”ÿ8
§4¤è‡'Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
laöþ¬­­>­*®,®p®È¯Ê¯°Š±Œ±xsp#¬jp#¬jjp#¬jp#¬ep#¬ep#¬jjp#¬jp#¬gd¹85 7$8$H$gd¹85gdÙBò†kd݊$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”hÖF”ÿ8
§4¤è‡'Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ö5ööÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
laö
­<­>­È­Î­(®*®,®n®p®Ê¯°°ˆ±Š±Œ±Ð±Ò±ü²:³<³†´ˆ´Š´¼´¾´~µ€µÀµÀ¶Â¶Ä¶·ä·è·ê·ø·ú·ñä×Í×øñä×ñä×øñä×ñä×øñäת䟗ŒäŸ‚tägh…Nh…N5B*phjhs­UmHnHuhs­5B*phh¹85h…NB*phh¹85B*phh¹85h¹85B*phh¹85h¹855B*\phh…Nh…NB*phh¹85B*\phh…NB*\phh…Nh¹85B*\phh…Nh¹855B*phh…Nh¹855B*\ph%Œ±Ò±ú²ü²<³ˆ´Š´¾´~µ€µÀµÂ¶Ä¶·â·ä·æ·è·V¸À¸Â¸Ø¸B¹–¹â¹(ºpºrºtºöp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬ööööööööññp#¬öp#¬gd¹85 7$8$H$gd¹85ú·>¸V¸À¸Â¸úºüºF»H»¦»¨»
¼

¼d¼f¼¾¼À¼Â¼Ä¼Þ¼ø¼ú¼½ ½.½0½D½F½H½ ½®½°½^¾œ¾
¿ ¿:¿>¿D¿^¿`¿ª¿¶¿¸¿À,À@À(ÁNÁZÁ\ÁöéÞÖÞÏÞÏÞÏÞÏÞÏÞÏÁÏ޳Ϧ޳›³ÞÖÞ³›ÞÖގŽŽÖÞ³›Öގގ³›hs­hs­5B*phhs­h¹855B*phhs­5B*\phhs­h¹85>*B*phh¹85h¹855B*\phjh¿=™UmHnHu

h¹85h¹85hs­B*phh¹85h¹85B*phh…Nh¹855B*phh…N5B*ph2tºŠºªºÀºØºúºüº »ñœ¬ñ@¬ñȍ¬ñȍ¬ñ捬Dñœ¬¬kd‰‹$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”»Ör”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö
$7$8$H$Ifgd¹85 »(»2»<»F»H»€»ˆ»ñ@¬ñȍ¬ñȍ¬ñ捬Dñœ¬ñ@¬¬kdSŒ$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ªÖr”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö
$7$8$H$Ifgd¹85 ˆ»’»œ»¦»¨»â»ì»ö»ñȍ¬ñȍ¬ñ捬Dñœ¬ñ@¬ñȍ¬¬kd$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”»Ör”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö
$7$8$H$Ifgd¹85 ö»¼
¼

¼<¼F¼P¼Z¼ñȍ¬ñDñœ¬ñ@¬ñȍ¬ñȍ¬¬kdç$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ºÖr”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö
$7$8$H$Ifgd¹85 Z¼d¼f¼–¼ ¼ª¼´¼¾¼ñ捬Dñœ¬ñ@¬ñȍ¬ñȍ¬ñ捬¬kd±Ž$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”»Ör”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö
$7$8$H$Ifgd¹85 ¾¼À¼Ä¼Þ¼ø¼ú¼½RMp#¬D?M6 7$8$H$gd¹85gd¿=™ 7$8$H$gd¿=™gd¹85¬kd{$$If–lÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ ”ºÖr”ÿ
À`/t ¾Ö0ÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ öŠ/ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
laö½F½H½¿
¿^¿`¿*À,À@À&Á(ÁNÁ
Ã

ÃHÃJöÃÄÄ1āĴÄíÄ Åöñññp#¬öp#¬ñp#¬ññp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬éñp#¬äp#¬ÛÖp#¬Ûp#¬Ûp#¬Ûp#¬ÛÛgd:R 7$8$H$gd:RgdÜv„ $a$gd:Rgd¹85 7$8$H$gd¹85\Á

à ÃHÃJÃzÃ|ôöÃØÃêÃìÃÄ
Ä
Ä

ÄÄ0ÄmĀāĂċĪÄsőÅÆƜƢƦƨÆöÆøÆ0Ç2ÇjÇlǂDŽǴǶÇòÇôÇÈÈ ÈØÈÚÈ.É0ɆɈÉ\Ê^ʄʈʊÊüÊôðäÝÓÌÁ·¯Á¯Á¯Á¯Á¡Á¯Á“Á¯Á¡Á¯Á¯Á¯Á¯Á¯Á¯Á¯Á¯ÁÓ¡Á¯Á¯Á¯Á¯ÁÓ¡Á¯ÁjhÜv„UmHnHuh:Rh:R5B*\phh:RB*phhÜv„h:R5\h:Rh:RB*ph

hÜv„5\h:Rh:R5\

h:R5\h:Rh 5CJ aJ h h¹85h¹85B*ph: ÅrÅsŒŤÆôÆ.ǀDzÇòÇôÇÈÖÈ,ɄÉ\Ê^ʆÊúÊ>ˌËòˌÌÚÌÍÍbÍ¢ÍàÍúúñññññññúññp#¬ñp#¬ñp#¬ñúp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬úp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#¬ 7$8$H$gd:Rgd:RüÊþÊ@ËBˎːËôËöË"Ì$̎̐ÌÜÌÞÌÍÍÍÍ`ÍdÍfͤͦÍâÍäÍÎ"ÎlÎxÎÂÎÄÎJÏLÏ"Ð$ÐðÐÑ
ÑÑ>ÑBÑ\Ñ`ÑbÑ Ñ¢ÑÌÑÎÑKÒ~ҀҁҏҮÒ#Ó$ÓBÓkÓÔ4Ô8Ô:Ô|Ô~ÔºÔ¼ÔÕÕLÕ÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ì÷ìäìÚÌìäìäìäìäìäìäìäìäìäìÁÌìäìäìäìäìäì³ìäìäìÌìäìäìäìäìäìjhÜv„UmHnHuh7

á5B*\phh:Rh:R5B*\phh:Rh:R5\h7

áB*phh:Rh:RB*phh:RB*phDàÍ ÎjÎÀÎHÏ Ð
Ñ@Ñ^ўÑÊÑ-ÒAҀүÒïÒAÓBÓlÓmÓ6ÔzÔ¸ÔÕNÕP՘՚Õööp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬ööñööööööèñññp#¬ 7$8$H$gdÜv„gd:R 7$8$H$gd:RLÕNÕšÕœÕžÕ ÕèÕêÕÖ
Ö

Ö ÖLÖNÖ¸ÖºÖL×N׀ׂ×ì×î×xØzØÌØÎØÙÙÙBÙDلنو٠ÚÚôêÜêÕêÇê½²ª²ª²ª²ª²ª²ª²ª²ª²ê£œ‘ƒœyk`h¶.@5B*\phh¶.@hÜv„5B*\phh¶.@hÜv„5\hÜv„hÜv„5CJ \aJ hÜv„5CJ \aJ

hÜv„5\

h:R5\h7

áB*phh:Rh:RB*phhÜv„h:R5\j½

h:Rh7

á5U\

h7

á5\jEh:Rh7

á5U\h:Rh:R5\hÜv„h7

áB*ph#šÕžÕ ÕæÕèÕìÕîÕ
ÖJÖ¶ÖJ×~×ê×vØÊØÙÙÙÙ Ù"Ù$Ù&Ù(Ù*Ù,Ù.Ù0Ùúp#å Húp#¬úp#¬úp#¬úp#cÈ.úp#¬õìp#¬ìp#¬ìp#¬ìp#¬ìp#¬ìp#¬ìp#¬ìp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬ 7$8$H$gd:RgdÜv„gd:R0Ù2Ù4Ù6Ù8Ù:Ù<Ù>Ù@ÙBلنوÙÚBÚÛNÛPÛjÛ(ÜÂÝÄݨÞ
ߘß>à@àúp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬úp#¬òp#¼úp#¬úp#¬éép#¬ép#¬äp#¬äp#¬ép#¬éäp#¬äp#¬éép#¬ép#¬äp#¬äp#¬gdÜv„ 7$8$H$gdÜv„ $a$gdÜv„gd:RÚ6ÚPÛhÛVÜXÜÄÝÒÝüÝ@àvàzà|àðàòàŠáŒápârâ@ãBã†ãŠãŒãää²ä´äêäîäðä

å åvåxåzå~å°å´å¶åÆåÈåæ
æbædæöæøæzç|ç~ç‚çÆçÊçÌçHèJèæèèèLéNé°éüé÷ìÞìÖìÞËìÞìÖìÖìÖìÖìÁÞìÖìÖìÁÞìÖìÖìÁ³ÁÞìÖìÖìÖìÖìÖìÁ¥ÁÞìÖìÖìÖìÖìÁjæ h¶.@hÌsª5U\j¦œh¶.@hÜv„5U\h¶.@hÜv„5\hÌsª5B*\phhÌsªB*phh¶.@hÜv„5B*\phh¶.@hÜv„B*phh¶.@B*ph>@àxàîàˆánâ@ãBãˆãä²ä´äìä
åvåxå|å~å²åæ`æôæzç|ç€ç‚çÈçFèäèJéöp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬öp#¬ööp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬,ñp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#þõ,ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÜv„ 7$8$H$gdÜv„Jé°é²éêXêZê’ê°êàê
ëëBëDëpë¨ë ìºìí í2í íî,îpî¨îªîàîrïŽïöp#¬ñp#¬ñp#¬ñöp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬gdÜv„ 7$8$H$gdÜv„üéêTêVêXêZêê”ê–ê

ë ëë@ëBëDënërëë¢ì¤ì í0í4í6í¢í¤íîî.î0îrîtî¨îªîÞîâîäîvïxï’ï”ï¶ï¸ï¼ï¾ïêïìï"ð$ðð’ð¾ðöðúðñ

ñ ñ4ñ6ñdñfñòùïùïäÖËÃËÃËÃËïÖËÃËÃËÖËÃËÃËÃËÃËÃËïÖËÃËÃËÃ˵ËÃËÃËÃËù隆ÜÜÜÜh¶.@h¶.@B*phh¶.@h¶.@5B*\phjhÌsªUmHnHuhÌsªB*phh¶.@hÜv„B*phh¶.@hÜv„5B*\phhÌsª5B*\phh¶.@hÜv„5\

hÌsª5\=Žï¶ïæïð ðð’ðºð¼ð¾ðøð
ñ2ñbñ ñÌñò\òŠòŒòŽòò’ò”ò–òÊò"óöp#¬öp#¬öööññññèèèèèèèèãããããããèp#¬èp#¬gd¶.@ 7$8$H$gd¶.@gdÜv„ 7$8$H$gdÜv„òZòˆòŠòŒò”ò–òÈòÌòÎò$ó&óˆóŠóÄóüóô2ô6ôŒôŽô’ôÎôÐôÒôÔô õõõõTõXõZõ>öTöŠöâöz÷|÷¶÷º÷¼÷NøPønøpø®ø²ø´øùù÷ìáÙ÷ÎÀì÷ì÷ì÷ì÷ì÷춨¶Àšì÷쏁¶Àì÷ì÷ì÷ì¶Àì÷ì÷ì¶Àì÷ì÷jU +h¶.@hÌsª5U\hÌsªh¶.@B*phhÌsªhÌsª5B*\phj^¯h¶.@hÌsª5U\h¶.@h¶.@5\h¶.@h¶.@5B*\phh¶.@hÌsªB*phh¶.@B*phh¶.@hÜv„B*phh¶.@h¶.@B*phhÌsªB*ph2"ó†óÂó4ô6ôŒôô’ôÐôõõVõ¬õÞõ>ööö2÷z÷|÷¸÷Lønøpø°øù6ùìùöp#¬öp#¬íèp#¬èp#¬èp#‹oCèp#¬öp#¬íp#¬àp#®·'öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬èp#¬öp#¬öp#¬öp#¬èp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ $a$gdÌsªgd¶.@ 7$8$H$gdÌsª 7$8$H$gd¶.@ùÚùêùÂúÄúèúìúîúÈûÊûXübüÞüàüâü2ý4ý|ý‚ýÐýÔýÖýþ®Œ®Ž®È®Ê®8¯Ì¯Î¯Ð¯Ò¯þ¯°° °° °$°&°^°`°¢°¤°ê°ì°*±,±j±l± ± ²²ôìôâÔôÌôÌôìôâ¾â·°¥Ôôìô£ôìôìôâ•â·â·‡â¥ÔôìôìôìôìôìôìôÔôjõ*^h¶.@h¥r!5U\j­uPh¶.@h¥r!5U\Uh¥r!5B*\ph

h¶.@h¶.@

h¥r!5\jÒ[<h¶.@h¶.@5U\hÌsªB*phh¶.@h¶.@5B*\phh¶.@h¶.@5\h¥r!B*phh¶.@h¶.@B*ph5ìùÂúÄúêúÆûâûdüšüÞüàüäüæüzý|ý~ý€ý‚ýÒýôý®2®Š®8¯:¯Ì¯Ð¯Ò¯ °°öp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬ñp#¬ñp#µ\)ñp#¬ñp#¬ñp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬öp#¬ööp#¬öp#¬öp#¬ñp#¬ñp#¬ñp#‚¸+ñp#¬ñöp#¬gd¶.@ 7$8$H$gd¶.@ros séma
  Cselekvésterv
  Cselekvések felismeréséhez használt sémák
nð Mi az összefüggés a cselekvés felismeréshez használt sémák és a cselekvéssémák közt?

Az értelmezési séma elQfeszítQ hatása a sémával kapcsolatos viselkedésre


Viselkedéses szándékok

Célok
nð Energizálják a viselkedést
nð Rövidebb és hosszabb távú célok
nð Életfeladatok (Cantor, Kihlstrom)
nð Személyes törekvések (Emmons)
nð Aktuális érdeklQdés (Klinger)
nð Személyes tervek (Little)
Az önszabályozás és a visszacsatoláson alapuló kontroll
nð A visszacsatolási hurok



A visszacsatolás hatása a teljesítményre
nð A visszajelzés információ
nð A visszajelzés megerQsítés (jutalom)

Elágazó láncolatok
nð Döntési fa:
A szociális viselkedés egyben problémamegoldás is.

Hierarchikus szervezQdés
nð Visszacsatolási hierarchia (Powers)
nð A magasabb szinten álló visszacsatolási kör kimenete az alacsonyabb szint vonatkoztatási értéke



Nyitott kérdések
nð Az alacsonyabb szintek néha átveszik a vezetést vezetést
nð A program összeütközésbe kerülhet az elvvel
nð Ugyanaz a program különbözQ elvet szolgálhat, ugyanahhoz az elvhez sok program tartozhat
nð A hierarchia ugyanazon szintjén több cél lehet, ezek néha konfliktusba kerülhetnek egymással

A félbeszakítás és az elvárások hatása
nð További erQfeszítés vagy a célok feladása
nð A megszakítás után újraértékeljük a célelérés valószínqségét
nð Siker--elvárás, kudarcelvárás, kudarc--elvárás
nð Énhatékonyság--elvárás (Bandura)

Az érzelem kérdése
nð Simon (1967): az érzelmek döntQ szerepet játszanak az információfeldolgozásban
nð Carver, Scheier (1990): az érzelmek olyan önszabályozó rendszer termékei, amely a célok felé tett elmozdulást monitorozza
nð Weiner: az okok attribúciója
nð Bower: Az érzelemrQl szóló információ is a háló csomópontja

SzemélyiségmérQ eljárások
nð Éntudatosság--skála (Fenigstein)
nð Célok feltérképezése

Viselkedészavarok értelmezése
nð Célok közötti ellentétek
nð A célhoz vezetQ viselkedést nem tudják azonosítani
nð Nem tudják feladni céljaikat
A terápiás folyamat
nð Kanfer: az emberi viselkedések többsége automatikus, a terápia a rossz automatizmusok megszakítására és új automatizmusok kialakítására irányul
nð A terápiás folyamat dinamikus feed-back rendszer, a célok hierarchiáját lehet közben változtatnia változtatni
nð A terápia a problémamegoldó-készség javítására irányul
nð Az eszköz --cél rendszer kidolgozása lényeges
nð A visszacsatolással korrigálhatjuk viselkedésünket

Viselkedés és a kognitív modell
A.T. Beck: a kognitív terápia
nð1960-as évek elején a Pennsylvania Egyetemen fejlesztette ki..
nð Kezdetben a depresszió gyógyítására alkalmas rövid, strukturált, jelenre irányuló terápia. Alkalmazása fokozatosan kibQvült.
nðKognitív triád: depresszióban az egyén konzekvensen negatívan értékeli a valóságot (környezetét), önmagát és jövQjét.
nð Minden pszichológiai zavarban közös a diszfunkcionális gondolkodás; ; a terápia ezek megváltoztatását célozza meg..

Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik.. (Epiktetosz )
Egy tigris

Na nézzük ezt a tigrist!
Esemény értékelése Érzelem
Életveszélyben vagyok Rettegés
Végre megvan az elveszett állat Öröm

£: A kognitív modell szerint az érzelemzavarok kezelésének célpontja az esemény értékelése. Ha sikerül megváltoztatni az értékelést, akkor ezzel együtt megváltoznak az érzelmek is.

A kognitív modell
nð Az észlelés észlelés és élményfeldolgozás aktív folyamat. A személy kogníciói /gondolatai és képzetei a belsQ és külsQ ingerek szintézise nyomán alakulnak ki.
nð Nem maga a szituáció határozza meg a személy viszonyulását, hanem a neki tulajdonított jelentés.
nð Ugyanazon esemény különbözQ jelentéssel bírhat a különbözQ emberek számára, és ez a jelentés az, ami érzelmi reakcióinkat meghatározzák..

A kognitív szintek
nð A kognitív modell azt feltételezi, hogy az újszülött elQzetesen determinált képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az Qt ért élményeket aktívan feldolgozza.
nð A helyzetek személyes jelentése alkotja a kognitív struktúrát, amely hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásban és a tudatosság számára való hozzáférhetQségben.
nð Akaratlagos, tudatos gondolatok automatikus gondolatok másodlagos hiedelmek, attitqdök, szabályok alapsémák.




Automatikus gondolatok
nð Nem mérlegel és, vagy érvelés eredményeként jönnek létre, hanem akaratlanul, gyorsan, villanásszerqen.
nð Tényleges szavak, vagy képek, melyek átfutnak a személy agyán, a tudat perifériáján az adott szituációban és specifikusak az adott szituációra..
nð Tartalmukban egyéniek, közvetlenül kapcsolódnak az érzelmi válaszhoz.
nð Befolyásolják az ismeretfeldolgozási folyamatokat, gyakran torzítottak.

Egy kis kiegészítés
nð Természetesen bizonyos események mindenkit egyformán felzaklatnak, mint pl. a személyes sértés, vagy a kudarc.
nð Azonban a pszichés betegek gyakran a semleges, vagy akár a pozitív szitukat is félreértelmezik, tehát automatikus gondolataik torzultak.
nð Ezen gondolatok vizsgálata és korrigálása gyakran javít állapotukon.
nð A kognitív terápia olyan módszerekre tanítja meg Qket, melyekkel a NAG--ok tetten érhetQek és korrigálhatóak.

Kognitív Torzítások (Tringer, 2001; Beck, 2002)
1. Minden vagy semmi típusú gondolkodás
Amikor az ember mindent fekete-fehér kategóriákban értékel. Pl. nem tökéletes teljesítmény esetén az egész helyzetet teljes kudarcnak éli meg: Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen vagyok .
2. Túláltalánosítás
Egyszeri negatív esemény alapján általánosít a személy. Pl. ha valami nem sikerült, akkor úgy zárja le a dolgot, hogy nekem soha semmi nem sikerül . sikerül .
3.Negatív szqrés
Amikor a személy egy adott a történésbQl pusztán egyetlen részletet emel ki, s ennek alapján mindent negatívan minQsít. Ez a hosszú repülQút hazafelé elrontja az egész nyaralást.
4. Elhamarkodott következtetés: a negatív értékelés nem a tényeken alapul.
A)Gondolatolvasás: amikor az egyén azt hiszi, tudja, hogy mások mit gondolnak róla (negatívumot), és egyéb, sokkal valószínqbb lehetQségeket nem vesz figyelembe. Unalmasnak tartanak.
B)JövendQmondás: a személynek a jövQre nézve negatív elképzelései vannak, és más sokkal valószínqbb kimeneteleket nem vesz figyelembe. Úgysem Úgy sem fog sikerülni.
5.Felnagyítás és lekicsinylés
Amikor az ember eltúlozza bizonyos dolgok fontosságát(pl saját hibáit vagy mások erényeit) vagy  ellenkezQleg  saját jó tulajdonságait, sikereit, ill .mások gyengéit bagatellizálja .
Az semmi, hogy van egy nyelvvizsgám, mert az mindenkinek van.
6. Érzelmi logika
A személy erQs érzései alapján igaznak vél valamit, és nem veszi figyelembe az ellenkezQjét igazoló tényeket Pl.: Hiába szerepeltem jól több nemzetközi versenyen, mégis középszerqnek érzem magam.
7.A pozitívumok figyelmen kívül hagyása, leértékelése
Ha a pozitív tapasztalatait az egyén azzal utasítja el, hogy azok nem számítanak .Így az egyébként pozitív események is negatívnak tqnnek fel. Pl.: Csak azért sikerült a nyelvvizsgám, mert szerencsém volt.
8.Címkézés és téves címkézés
A túláltalánosítás extrém formája, amikor a személy, ahelyett, hogy megfogalmazná a problémát, negatív címkével illeti magát vagy mást. Pl.: Vesztes vagyok. Pocsék sofQr vagyok .


9. Kell és kellene állítások
Az egyénnek határozott elvárasai vannak arról, hogy neki, ill . másoknak hogyan kell viselkednie, és ezek meghiúsulása esetén túlértékeli a következményeket . Pl.: Mindig pontosnak kell lennem. A barátomnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.
10. Perszonalizáció
Amikor az egyén úgy érzi, hogy Q az oka egy olyan eseménynek, amiért valójában nem Q felelQs. Pl.: Az én hibám, hogy rossz hangulatú volt a családi ebéd.

Köztes hiedelmek
nð Kisgyermekkortól fogva alakulnak ki, tartalmuk sok esetben látens marad, amíg valamely életesemény nem aktiválja..
nð Attitüd :"Szörnyq inkompetensnek lenni.
nð Szabályok/elvárások:"Olyan keményen kell dolgozni, ,amennyire csak lehet.
nð Feltevések: "Ha olyan keményen dolgozom mint mások, akkor talán tudok olyan dolgokat csinálni, amit mások könnyen."

A közbülsQ hiedelmek (még mindig)
nð Témájukban a teljesítmény, az elfogadás és a kontroll köré szervezQdnek.
nð A diszfunkcionális teljesítményigény a lehetetlenül magas elvárásokra, a sikerre vonatkozik.
nð Az elfogadásigény arra, hogy illetQnek kiugróan fontos, hogy szeressék, elfogadják.
nð A túlzott kontrolligény pedig arra, hogy az illetQ képes legyen mindig, minden körülmények között kézben tartani az események, dolgok menetét.
nð A személy komoly szorongást élhet át, ha ezeknek a túlzott elvárásoknak nem tud megfelelni.

Három alapvetQ problémakörrel kapcsolatos feltevések

ELFOGADÁSELFOGADÁS
1. Aki szeret engem, törQdnie kell velem
2. Másoknak meg kell érteniük engem.
3. Engem nem lehet magamra hagyni.
4. Örömet kell szereznem másoknak.
5. Az elutasítás a lehetQ legrosszabb dolog a világon.
6. Nem szabad másokat magamra haragítanom.
7. Semmi sem vagyok, ha valaki nem szeret engem.
8. Nem tudom elviselni, ha elválasztanak másoktól.
9. A kritika személyes elutasítást jelent.
10. Nem lehetek egyedül.

TELJESÍTMÉNYTELJESÍTMÉNY
1. A teljesítményem határozza meg, hogy ki vagyok.
2. A siker minden.
3. Az életben csak gyQztesek és vesztesek vannak.
4. Bármit is teszek, abban a legjobbnak kell lennem.
5. A kudarc a világ végét jelenti.
6. El kell érnem, hogy legyen belQlem valaki.
7. Ha nem sikerül a csúcson maradnom, az azt jelenti, hogy kudarcot vallottam.
8. Ha lazítok, akkor kudarcot fogok vallani.
9. Mások sikerei az én sikereimet ritkítják.

KONTROLL
1. Önmagamat én magam kell, hogy irányítsam.
2. Nem bírom, elviselni, ha mások mondják meg, mit tegyek.
3. Saját problémáimat csak én oldhatom meg.
4. Képtelen vagyok segítséget kérni.
5. Mások mindig ellenQrizni próbálnak engem.
6. Hogy az én kezemben lehessen a kontroll, tökéletesnek kell lennem.
7. Vagy teljesen én kontrollálok egy helyzetet, vagy egyáltalán nem kontrollálom azt.
8. Nem tudom elviselni, ha nem tudok kontrollálni valamit.
9. A szabályok és az elQírások gúzsba kötnek.
10. Ha valakit túl közel engednék magamhoz, akkor az Q kontrollja alá kerülnék.

Alaphiedelmek
nð Gyermekkorunktól fogva folyamatosan építjük ki hiedelmeinket magunkról, másokról, a világról.
nð A kognitív struktúra legmélyebb szintjét alkotják.
nð Legfontosabb alaphiedelmeink, annyira meghatározóak, hogy saját magunk számára sem fogalmazzuk meg Qket.
nð Átfogóak, rigidek és túláltalánosítottak. Az adott személy abszolút igazságnak tekinti azokat, "a dolgok már csak ilyenek". Inkompetens vagyok ; semmit sem érek .

Az alapsémák
nð Amikor egy negatív alapséma aktiválódik, a beteg könnyen elfogadja a sémával egybevágó adatokat, de gyakran nem képes felismerni, vagy eltorzítja az ellentétes információkat.
Pl.: Az, hogy irodalomból jó vagyok nem jelenti azt, hogy sikeres vagyok, csak azt, hogy könnyen megy nekem. A gazdaságtan tesztre kapott hármasom mutatja, hogy milyen béna vagyok.
nð Az alapsémák kategorizálása : a tehetetlenség és az elutasítás (szeretetre való méltatlanság) vagy mindkettQ területére sorolhatjuk.

Tehetetlenség alapsémák
Nem vagyok elég jó.
Alkalmatlan vagyok.
ErQtlen vagyok.
Nem vagyok hatékony.
Gyenge vagyok.
Egy kudarc vagyok.
SebezhetQ vagyok.
Senki sem becsül meg.
Kiszolgáltatott vagyok.

Elutasítottság alapsémák
Értéktelen vagyok.
Nem szeretnek.
Nem kedvelnek.
Más vagyok.
Nemkívánatos vagyok. Hibás vagyok (mások nem fognak szeretni).
Nem vagyok vonzó. Nem vagyok elég jó.
Nem akartak. Elutasításra vagyok
Nem gondoskodnak rólam. Elhagyatottságra vagyok kárhoztatva.

A terápia célja és folyamata
nð Célja: a tüneteket meghatározó, jellegzetes maladaptív reakciók, azaz a negatív automatikus gondolatok, a diszfunkcionális attitqdök és az alapsémák felismerése és módosítása.
nð Ennek lépései:
- a diszfunkcionális kogniciók és az érzelmi reakciók közötti ok-okozati viszony felismerése,
- NAG okok felismerése, kiértékelése, módosítása,
-a disszfunkcionális attitqdök, majd az alapsémák felismerése, kiértékelése és módosítása.

A kognitív terápia alapelvei I.(J. S. Beck, 1995)
1. A beteg problémáinak kognitív terminológiában történQ megfogalmazásából áll.
2. Jól mqködQ terápiás kapcsolatra van szükség.
3. Nagy hangsúlyt helyez az együttmqködésre és a beteg aktív közremqködésére.
4. Cél-orientált, probléma-fókuszú.
5. ElQször a jelen helyzetet tekinti fontosnak.

A kognitív terápia alapelvei II.(J. S. Beck, 1995)
6. Edukatív jellegq: célja, hogy megtanítsa a beteget, hogyan lehet saját maga terapeutája, nagy hangsúlyt helyez a visszaesés megelQzésére.
7. IdQben behatárolt.
8. Az ülések struktúráltak.
9. Megtanítja a beteget, hogy azonosítsa és kiértékelje diszfunkcionális gondolatait és megfelelQ választ adjon rájuk.
10. Technikái arra irányulnak, hogy a beteg gondolkodását, hangulatát, viselkedését megváltoztassa.




Személyiségtípusok és vonások



A tipológiák alapjai
- Alkati tipológiák
- Hippokrates - Galenos
- Kretschmer: testalkat -típus- betegség
- Sheldon: szomatotípus

Endo, mezo, ektomorf





Allport vonáselmélete
A trait fogalma
A trait-ek jellegzetességei, fajtái, hierarchiája
Cél: predikció, mérhetQség, egyéni megközelítés
A trait koncepció kritikája

A vonások jellemzQinek összefoglalása Allport szerint:
1. A vonás nem fikció, hanem valós, reálisan létezQ választendencia.
2. A vonás tartós viselkedés, általánosabb , mint a szokás.
3. A vonás dinamikus jellegq tulajdonság, amely meghatározza a viselkedést. A személy keresi az olyan helyzeteket, amelyekben kifejezésre juttathatja legfontosabb személyiségjegyeit.
4. A vonás létezése empirikusan is kimutatható   megfigyelések sorával, vagy esettanulmányban..
5. Egyes vonások viszonylag függetlenek egymástól, míg mások kapcsolódnak.
6. A vonás nem morális vagy társas értékeket fejez ki   optimális esetben a viselkedésre utal.
7. A vonás viszonyítható a személy más személyiségtényezQihez vagy akár a populációhoz is.
8. Ha egy adott cselekvés, szokás nem konzisztens a hozzátartozó vonással, még nem vonja kétségbe, hogy a vonás entitásként létezik.

Vonás és viselkedés kapcsolata nem egyértelmq kapcsolat
Szituacionalizmus: a helyzeti meghatározók
Interakcionalizmus: a kölcsönhatás bonyolultsága
Cattell vonáselmélete
Módszer: a faktoranalízis
A trait-ek fajtái: dinamikus, strukturális
A 16 faktoros kérdQív



Eysenck vonáselmélete
Az alapvetQ személyiség dimenziók
A hierarchia:
- típus
- vonás
- szokásválasz
- specifikus válasz
Az EPQ teszt






A személyiségmérés fontosabb mérföldkövei:
1930 Murray kialakítja az elsQ értékelQ központot (AC) a Harvard Egyetemen;
1948 A Berkeley Egyetemen megalakul az elsQ Személyiségmérési Intézet (Institute of Personality Assessment);
1954 Gough megjelenteti a Kaliforniai megjelenteti Személyiségleltárat (California Personality Inventory, CPI);
1958 Pszichometriai viták kezdQdnek a személyiségtesztek szerkesztésével viták kapcsolatban;
1960-as évek Négy híres értékelési projekt nyilvános kudarca. Több szerzQ megkérdQjelezi a személyiségtesztek használhatóságát, validitását;
1962 Tupes és Christal megjelenteti az ötfaktoros modellt;
1990-es évek Metaanalízisek sorozata igazolja a személyiségmérés sorozata validitását elsQsorban a Big Five kapcsán.

A személyiség mérése
Gough: a CPI teszt
Alapja: vonás elmélet + mérési modell
A személyiségprofil értelmezése





Hány alapdimenzió lehet?
A BIG FIVE megközelítése ( Nagy Ötök )
Mai elfogadott elmélet: a személyiség 5 nagyobb dimenzió mentén írható le.

Extra- és introverzió faktor:
Extraverzió:


" Magabiztosság
" Impulzusok szabad kifejezése
" Dominancia
" Önbizalom
" Társaságkedvelés



Introverzió:


" Csendes
" Visszahúzódó
" Inkább tartózkodó, mint barátságtalan
" Szeret egyedül lenni



Barátságosság/Együttmqködés faktor:


" Szeretetreméltóság/érzelmi hidegség
" Gondoskodás
" Érzelmi támasz nyújtása
" Másokkal való szembenállás
" Barátságosság/ellenségesség
" Bizalom/bizalmatlanság
" Féltékenység
" Pszinteség


Dimenzió másik végén: " önzQ, " kételkedQ, " versengQ

Lelkiismeretesség faktor:


" Beszabályozottság
" FelelQsség
" Tervezés/kitartás/célokért való küzdelem
" Kötelességtudat
" Engedelmesség
" Önfegyelem
" Megfontoltság



Emocionalitás (neuroticitás) faktor:


" Szorongás kezelése
" Ellenséges érzelem
" Rosszindulat
" Depresszió
" SebezhetQség
" Impulzivitás


Dimenzió másik végén: hajlam az irreális gondolkodásra, alacsony önértékelés, szomatikus tünetképzés, kevésbé tudja impulzusait kontrollálni, hajlamos pszichiátriai megbetegedésre

Nyitottság (intellektus) faktor:


" Képzeletgazdagság
" Logikus gondolkodás
" ÉrdeklQdés
" Kreativitás
" Esztétikai érzék
" Intellektuális kíváncsiság


Dimenzió másik végén: konzervatív viselkedés és életszemlélet, a már ismertet preferálja, érzelmi tompasága tompaság




Személyiség patológia

A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK


nð Neurotikus tünetcsoportok
nð Viselkedészavarok
nð Személyiségzavarok
nð Mentális retardáció
nð A pszichés fejlQdés zavarai
nð Gyermek-és serdülQkori zavarok



NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK


nð Fóbiák
nð Pánik és szorongásos zavarok
nð Kényszerneurózis (OCD)
nð Alkalmazkodási reakciók
nð Disszociatív (konverziós) zavarok
nð Szomatoform zavarok



VISELKEDÉSZAVAROK
nð Evészavarok
nð Alvászavarok
nð A szexuális mqködés zavarai

MENTÁLIS RETARDÁCIÓ
nð Enyhe (debilitás)
nð Közepes (imbecillitás)
nð Súlyos (idiócia)

A FELNPTT SZEMÉLYISÉG VISELKEDÉS ZAVARAI


nð Személyiségzavarok
nð Kóros szokások és impulzus-kontroll zavarok
nð A nemi identitás zavarai
nð Parafiliák
nð Aggraváció és színlelés



A PSZICHÉS FEJLPDÉS ZAVARAI
nð A beszéd és a nyelv fejlQdési zavarai
nð Az iskolai teljesítmények zavarai
nð A fejlQdés átható zavarai

GYERMEK- ÉS SERDÜLPKORI ZAVAROK


nð Hiperkinetikus tünetcsoport
nð Magatartászavarok
nð Szociális fejlQdészavarai
nð Tic-betegség
nð Dadogás, hadarás


A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZPI


nð A tünetek az egyén számára ijesztQek, gyötrelmesek
nð A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók
nð A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek
nð A tünetek nem korlátozódnak külsQ stresszekre
nð A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott
nð A tünetek akarattal nem befolyásolhatók
nð A tünetcsoport eredete a múltban rejtQzik



A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZPI a beteg vélekedés:


nð A testi panaszok betegség jelei
nð A betegségét külsQ tényezQk idézték elQ
nð A betegsége miatt nem tud megfelelni
nð A betegségét nem ismerik fel
nð A betegségét nem tudják meggyógyítani

A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZPI
a pszichológus értelmezése


nð Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás
nð Kielégítetlen függQség-igény
nð Irracionális szeretet--szükséglet
nð Szabályozatlan indulatkezelés
nð Inadekvát segítségkérés és várás



SZORONGÁS a biológus értelmezése
nð ErQs, váratlan ingerek stressz-(vész)reakciót váltanak kiváltanak ki
nð Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítQ szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában
nð Stresszor: olyan inger, esemény, mely védekezQ, elhárító és megküzdQ--feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált kivált ki

FÓBIA (PHOBIA)
nð Az egyén olyan helyzetektQl, tárgyaktól retteg, melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetQséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés)
nð A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni
nð A korábbi valódi, vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik
nð A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektQl

A FÓBIÁKA
nð Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt (helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben
nð Szociális fóbia: közösségben való : megnyilvánulás, társas kapcsolatokban
nð Egyszerq fóbiák: állat, sérülés, fertQzés, : vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihartárgyak, vihar

PÁNIK (SZORONGÁSOS) ROHAM
nð A normális szorongás jeleinek félreértelmezése (váratlan szívdobogás, fulladásérzés, ájulástól, megQrüléstQl való félelem, szédülés, verejtékezés, remegés)
nð A roham ismétlQdésétQl való rettegés
nð A rohamok gyakori ismétlQdése (pánikbetegség)
nð Rohamok között tünetmentesség

GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica)
nð Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétQl)
nð A belsQ erQ és a külsQ támasz vélt elégtelensége
nð Pszichomotoros nyugtalanság
nð Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

KÉNYSZERNEURÓZIS Obszesszív -kompulzív zavar
nð Kényszergondolat: akarattól független, visszatérQ, szorongást keltQ, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyezQdéstQl, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség
nð Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlQdQ, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenQrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra fizikai (katasztrófa, baleset, erQszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok:
nð Heveny stressz-reakció
nð Poszt-traumatikus stressz zavar
Szokványos megrázkódtatásokra adott megrázkódtatásokra túlméretezett reakció:
nð Alkalmazkodási zavar

DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK
nð Disszociatív (pszichogén) amnézia
nð Disszociatív fuga (poriomania)
nð Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség)
nð Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok

SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK
nð Szomatizáció (neurosis hysterica, Briquet--szindróma)
nð Hipochondriázis
nð Pszichogén fájdalom-szindróma
nð Aggraváció (fakticiózus, Münchhausen szindróma)
nð Színlelés (szimuláció)

SZEMÉLYISÉGZAVAROKSZEMÉLYISÉGZAVAROK
nð Nem betegség, agykárosodás, pszichiátriai állapot következményei, hanem a személy állandó tulajdonsága
nð Már gyermek--és serdülQkorban mutatkozhatnak tünetek, de 18 éves kor elQtt nem kórismézik
nð Normál személyiségvonások szélsQséges megnyilvánulásai, melyek mind az egyén, mind a környezete számára szenvedést okoznak

A SZEMÉLYISÉGZAVAR GYANÚJELEI
nð Kellemetlenül érzi magát, ha nincs a figyelem középpontjában
nð Vágyai azonnali kielégítésére törekszik, hosszú távú céljai nincsenek
nð Gyors, indokolatlan, szélsQséges hangulatváltások
nð Bizalmatlan, mert tartattól, hogy közléseit felhasználják ellene
nð Ismeretlen emberek társaságában feszült
nð Nem lép kapcsolatba, ha fél az elutasítástól
nð Hiányzik a radar (interperszonális kapcsolatok (bemérésére) és a giroszkop (a belsQ miliQ (érzékelésére)

A PSZICHOPÁTIÁTÓL A SZEMÉLYISÉGZVARIG
nð Pinel (francia, 1806): manie sans délire
nð Rush (amerikai,1812): erkölcsi torzszülött
nð Prichard (angol, 1835): moral insanity
nð Birnbaum (német, 1914): szociopátia
nð Schneider (német, 1924): pszichopátia
nð Cleckley (amerikai, 1941): The mask of Sanity.

A józan ész álarca.
nð BNO-10. (1994): személyiségzavar
nð DSM-IV (1994): personality disorder

SZEMÉLYISÉGZAVAROK KÓROKTANI FELTEVÉSEI
nð Genetikai: ikreknél magasabb a konkordancia
nð Biológiai: alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszer, alacsony arousal szintidegrendszer, szint
nð Minimális agyi károsodás
nð Kora gyermekkori fejlQdés zavarai, fixálódás egyes szakaszokon (mélylélektan)
nð Szocializációs elégtelenség, hibás tanulási folyamat kedvezQtlen modellhatás (tanuláselmélet)
nð Deviáns szubkultúra (szociológia)

A SZEMÉLYISÉGZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA
nð A-csoport: excentrikus, különc, visszahúzódó (paranoid, szkizoid, szkizotíp)
nð B-csoport: eltúlzott, dramatikus érzelmek (antiszociális, határeseti, narcisztikus, hisztrionikus)
nð C-csoport: szorongó, meghumyászkodó (elkerülQ, dependens, kényszeres)

A: PARANOID SZEMÉLYISÉG
nð Ügyel arra, hogy mások ne használják ki?
nð Töpreng, hogy megbízhat--e társaiban?
nð Legjobb, ha nem tudnak ÖnrQl, mert felhasználhatják Ön ellen?
nð Burkolt fenyegetést, sértegetés gyakran tapasztal?
nð Haragtartó, ha megbántják-
nð Sok embernek régi dolgok miatt nem tud megbocsátani?
nð Dühíti, ha kritizálják, vagy megsértik?
nð Partnere hqségében nem tud megbízni?
Legalább három igen a kérdésekre.

A: SZKIZOID SZEMÉLYISÉG
nð Nem fontos, hogy van-e szoros kapcsolata?
nð Szívesebben végzi dolgát egyedül, mint másokkal?
nð Nincs hiányérzete, ha nincs szexuális kapcsolata?
nð Kevés dolog van az életben, ami örömet okoz Önnek?
nð Fontosnak tartja, hogy mit gondolnak ÖnrQl?
nð Van-e olyan érzése, hogy igazán semmi sem vidítja fel, vagy keseríti el?
LEGALÁBB HÁROM IGEN.

A: SZKIZOTÍP SZEMÉLYISÉG
nð Gyakran úgy érzi, ÖnrQl beszélnek?
nð Másnak közömbös dolgoknak lehet az ön számára különös üzenete?
nð Emberek között érzi, hogy figyelik?
nð Volt valaha személyes élménye természetfölötti jelenségekkel?
nð Hisz a hatodik érzékében, hogy elQrejeleni tudjon?
nð Van-e olyan érzése, hogy valaki van Ön körül noha senkit sem látott?
nð Tapasztalt-e aurát, kisugárzást az emberek körül?
nð Közvetlen rokonain kívül alig van, akit közel enged magához?
LEGALÁBB HÁROM IGEN.



B: ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉG
nð Bántott-e más gyerekeket?
nð Kezdeményezett-e verekedést?
nð Okozott-e szándékosan fájdalmat másoknak?
nð Kínzott-e állatokat?
nð Lopott, rabolt másoktól?
nð Kényszeríttet másokat szexuális kapcsolatra, játékra?
nð Gyújtogatott-e?
nð Rongált-e más tulajdonában?
nð Elszökött hazulról és máshol éjszakázott?
nð Tovább kimaradt-e, mint megengedték?
nð13 éves kora elQtt gyakran kerülte az iskolát?
A 15 ÉVES KOR ELPTT LEGALÁBB KÉT IGEN.

B:NARCISZTIKUS SZEMÉLYISÉG
nð Nem értékelik az Ön tehetségét, teljesítményét?
nð Mondják-e, hogy túl jó a véleménye magáról?
nð Sokat gondol hírnévre, hatalomra?
nð Szeretne tökéletes kapcsolatot a jövQben?
nð Gondjával csak a legmagasabb beosztásúhoz fordul?
nð Lényeges, hogy befolyásos emberek között legyen.
nð Fontos, hogy csodálják Önt?
nð Áthághat szabályokat, ha érdeke úgy kívánja?
nð Különleges bánásmódra tart igényt?
nð Saját helyzete fontosabb, mint másoké?
nð Nem nagyon érdeklik mások gondjai?
nð Gyakran irigykedik másokra?
nð Sok az irigye?
nð Kevés ember van, aki kiérdemli figyelmét?
LEGALÁBB NÉGY IGEN.

B: BORDERLINE SZEMÉLYISÉG
nð Kétségbeesik, ha fontos személy elhagyná?
nð Kapcsolataiban sok a vihar?
nð Hirtelen megváltozott önmagáról a véleménye?
nð Sokszor változtatta váratlanul életcélját, meggyQzQdését?
nð Gyakran cselekszik eltervezés nélkül?
nð Tervezte, vagy megkísérelte megölni magát?
nð Gyakran elQfordul hirtelen hangulatváltozás:
nð Gyakran érzi magát üresnek?
nð Gyakran veszti el önuralmát?
nð Ha mérges, megüt valakit, vagy összetör valamit?
nð Kis dolgok is kihozzák sodrából?
LEGALÁBB NÉGY IGEN.

B. HISZTRIONIKUS SZEMÉLYISÉG
nð Szeret a figyelem középpontjába kerülni?
nð Sokat flörtöl?
nð Gyakran kikezd másokkal?
nð Megjelenésével, öltözködésével szereti felkelteni a figyelmet?
nð Gyakran csinál ügyet a saját dolgaiból?
nð Gyakran igazítja véleményét a mindenkori környezetéhez?
nð Sok olyan barátja van, aki nagyon közel áll Önhöz?
LEGALÁBB NÉGY IGEN.

C. DEPENDENS SZEMÉLYISÉG
nð Napi döntésekhez tanácsra, bíztatásra szorul?
nð Élete fontos kérdéseiben rászorul mások segítségére?
nð Nehezen mond ellent, ha tudja, hogy önnek van igaza?
nð Nehezen kezd valamihez, ha nincs a közelben segítség?
nð Olyan feladatot is elvállal, ami kellemetlen?
nð Nem érzi jól magát, ha egyedül van?
nð Aggódik, hogy magára marad és nem lesz , aki gondoskodik ÖnrQl?
nð Ha megszakad egy kapcsolat, azonnal kell újat találnia?
LEGALÁBB NÉGY IGENLEGALÁBB IGEN

C. ELKERÜLP SZEMÉLYISÉG
nð Elkerüli a helyzeteket, ahol sok emberrel találkozhat?
nð Elkerüli azokat, akikrQl úgy gondolja, hogy nem fogják szeretni?
nð Nehezen nyílik meg közelállók számára is?
nð Aggódik, hogy nem fogadják be, kritizálják?
nð Csendes, ha új emberekkel találkozik?
nð Azt gondolja, nem olyan tehetséges, vonzó, mint az emberek többsége?
nð Fél kipróbálni új dolgokat?
LEGALÁBB HÁROM IGEN.

C. KÉNYSZERES SZEMÉLYISÉG
nð Fontosak a részletek, a rend, szervezettség?
nð IdQben és tökéletesen akar minden megcsinálni?
nð Ön vagy mások szerint túlzottan odaadó a munkában?
nð Magas követelményeket állít a jó és a rossz elkülönítésében?
nð Nehezen válik meg tárgyaktól?
nð Nem szereti azt a segítséget, ami eltér az Ön elképzelésétQl?
nð Nehezen költ önmagára és másokra, ha van is mibQl?
nð Mondták, hogy Ön makacs, vagy merev?
nð Gyakran annyira biztos, hogy nem érdekli, amit mások mondanak?
LEGALÁBB HÁROM IGEN.

KÓROS SZOKÁSOK ÉS IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK JELLEMZPI
nð A beteg képtelen ellenállni olyan késztetéseknek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas
nð A cselekvés elQtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) észlelhetQ
nð A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, kielégülést okoz
nð A cselekmény után megbánás, bqntudat, önvádlás jelentkezik
nð Pszichózis, antiszociális személyiségzavar kizárható

IMPULZUSKONTROLL-ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI
nð Hajtépegetés (trichotillománia)
nð Kóros játékszenvedély
nð Kleptománia (lopkodási kényszer)
nð Oniománia (kényszeres vásárlás)
nð Pirománia (gyújtogatási kényszer)
nð Intermittáló explozív zavar

EVÉSZAVAROK
nð Anorexia nervosa (súlyfóbia, testképzavar, súlyhiány, amenorrea)
nð Bulimia nervosa (falásrohamok, súlycsökkentQ mechanizmusok, testképzavar)
A szexualitás elutasítása, orális regresszió, anya-gyermek kapcsolat zavara, család-gyermek-patológia, az étvágy, éhség, telítettség idegrendszeri változásai.

A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI
nð Szexuális mqködészavarok (diszfunkciók) (vágy, izgalom, orgazmus, fájdalom, betegség)
nð Parafiliák (a szexuális preferencia zavarai) (fetisizmus, exhibicionizmus, voyeurizmus, pedofilia, frotteurizmus, szado-, mazochizmus)
nð A nemi identitás zavarai (transzszexualizmus, transzvesztitizmus)
nð A nemi önértékelés bizonytalansága

A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI
nð Értelmi fogyatékosság
nð Beszédzavarok(dadogás, hebegés, selypítés)
nð Az iskolai kézségek zavarai (diszlekszia, diszgráfia)
nð Autizmus
nð Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma
nð Viselkedészavarok
nð Gilles de la Tourette-szindróma
nð Enurézis, enkoprézis

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

00 adó államháztartás állatrendszertan analízis dolgozat megoldás antropológiatörténet apoptózis balázs jános c nyelv dendrológia descartes dolgozat éghajlat elektro élete gamf fizika vizsga gazdasági közjog hálótervezés házi doga hla integrálás irodalomtudomány japán kérdések konfiguraciokonformacio. középkor közigazgatás különleges épszerk lengéstan logika macroenglish magyar romanika médiaismeretek merőpiac montázs művtöri neveléslélektan nummód oszlop pénzpiac rézsűállékonyság román sejttan szabályzás szervezeti magatartás tanári jegyzet természetvédelmi biológia trade vegyes piacgazdaság világirodalom 2.