órai előadás 1. - makroökonómia
Országok listája
HungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőMikro- és Makroökonómiai Ismeretekórai előadás 1. - makroökonómia
2009.03.21 18:20:30
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
MAKROÖKONÓMIA I.
A makroökonómia a nemzetgazdaság egészét, a mikroegységek összességét, az állam és gazdasági intézményeinek szerepét, a mindezek között kialakult kölcsönös kapcsolatokat elemzi. Vizsgálja a rendszer komplex mqködését, a nemzetgazdaság kibocsátását, a jövedelmek, az árszínvonal és a foglalkoztatás alakulását.
A makroökonómia egyszerre vizsgál minden mikroökonómiai egységet, továbbá a társadalmat és a kölcsönös kapcsolatokat. Célja nem csak a vizsgálat, hanem hogy támpontot adjon.
A makroökonómia a gazdaság anatómiája, azaz a gazdaság felépítését vizsgálja
A cél nemcsak a megismerés, hanem a jobb mqködés (növekedés, egyensúly, életszínvonal) ! Ez már az alkalmazott makroökonómia. Az alkalmazott makroökonómia a gazdaságpolitika.
A makroökonómia a mikro-gazdaságtanok számára adottságot jelentQ feltételek változtatásának lehetQségeit is vizsgálja.
A mikroökonómiában a vállalat, a háztartás alkalmazkodik a feltételekhez; és zt nézi, hogy tudják maximálni, optimalizálni. A makroökonómia a kapcsolatokat, ellentmondásokat vizsgálja.
A makroökönómia az egész gazdaságot együtt vizsgálja, míg a mikro csak az egész egyes részeit. A makro sokkal nagyobb területet vizsgált, de már kevésbé élesebben látható.
A makroökonómia a következQ területeket elemzi: (vizsga anyag lesz!)
A gazdaságot befolyásoló jogrendszert,
Pénzügyi feltételeket,
Piaci formákat, a verseny szabályozását, ellenQrzését,
Árpolitikát,
Jövedelempolitikát,
Adópolitikát,
Foglalkoztatáspolitikát,
Az állam reálszférában megvalósuló interveniálását,
Információ-szolgáltatást,
Kutatást,
Nemzetközi intézményekben történQ részvételt,
Externáliákat (tágabb értelemben véve).
A MIKRO- ÉS MAKROÖKONÓMIA VISZONYA
MindkettQ vizsgálati tárgya a nemzetgazdaság, a makroé annak egésze a mikroé annak része, de különböznek az elemzés céljai, szempontjai.
A mikro által vizsgált kategóriák, folyamatok:
A háztartásokkal kapcsolatosan:
jövedelem (bér, kamat, járadék, profit),
tényezQkínálat,
egy háztartás fogy cikkek iránti kereslete.
A vállalati szférában:
kibocsátás, egy vállalat kínálata,
költségek,
bevételek,
profit.
Egyetlen termék piacán: (egyetlen terméket elszigetelten vizsgál)
piaci kereslet,
piaci kínálat,
ár.
A makroökonómia ugyanezeket nézi, csek nem a mikroökonómia szintján, hanem nemzetgazdasági szinten.
A makroökonómia által elemzett kategóriák, folyamatok csoportjai:
a) A mikro szintjén is értelmezhetQ kategóriák - nemzetgazdasági szinten:
nemzeti jövedelem, GDP,
összes beruházás,
aggregát kereslet, aggregát kínálat.
b) A kizárólag nemzetgazdasági szinten értelmezhetQ kategóriák:
gazdasági egyensúly,
növekedés,
pénz,
árszínvonal, infláció,
valuta-árfolyam,
bankrendszer,
foglalkoztatottság, munkanélküliség,
külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérleg,
vámok.
c) Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos kategóriák:
költségvetés tételei, költségvetési deficit,
különbözQ programok,
állami (infrastruktúrális) beruházások, (pl. e-Magyarország)
foglalkoztatás a közszférában. (munkavállalók teljes létszáma kb. 3,5 millió, ebbQl kb. 750 ezer fQ közszférában dolgozik)
A kizárólag nemzetgazdasági szinten értelmezhetQ kategóriák hatással vannak a mikroegységek döntéseire.
A pénz jellegénél fogva makrokategória.
Az állam gazdasági szerepvállalása függ a mikroegységektQl elvont tételektQl, összegektQl, melyeket újra eloszt.
Vegyes piacgazdaság
A vegyes piacgazdaság az állam és magánszféra szimbiózisa, piackonform eszközökkel irányított gazdaság, alapvetQen magángazdaság.
A vegyes gazdaság esetében jelentQs, kb. 75 % magángazdaság, a többi állami tulajdonban van. Az állam politikai-, gazdasági eszközökkel befolyásolja a magánszférát.
A makroökonómia általános céljai (nem azonosak a gazdaságpolitikai célokkal!):
Válságok, visszaesések elkerülése,
Egyenletes, fenntartható* (potenciális) növekedés,
Szociális biztonság.
Ezek a közjó elérését szolgálják.
A vegyes piacgazdaság jellemzQi:
I. ) A szabályozó szférában:
Információk: nemcsak piacról nyerhetQk, hanem a kormány GP-i célkitqzéseibQl is. Mihez igazodnak a mikroegységek? Milyen információban bízhatnak? (önmagukat megvalósító várakozások). Pl. Ne vegyünk fel devíza hiteleket! bankfelügyelet felszólítása
Nemzetgazdasági terv (R. Frisch norvég, Tinbergen holland).
A nemzetgazdasági tervezés típusai:
imperatív: központilag kialakított, kötelezQ (törvény), lebontás, tervalku, (5,7 éves tervek)
indikatív: tájékoztató, informatív, anticipációk alapja. (3 éves terv)
monetáris feltételek meghatározása,
gazdasági tevékenység jogi szabályozása (adók, ÁFA visszaigénylés módja, Écs, mi fizeti a táppénzt, U-ellátás, hitelgaranciák).
Az állam olyan információkat bocsát közre ingyen ezzel elQsegítve a döntéseket - , mely a vállalatok részére nehezen, drágán megszerezhetQek lennének.
A piac a mai viszonyokat tükrözi.
Az információk egy rendezett, koordinált változata a nemzetgazdasági terv.
Az imperatív tervek háttere:
A termelési tényezQk jelentQs része állami tulajdonban volt. Az állam közhatalmú, tulajdonosi volta alapaján készített kötelezQ tervet, melyet a kormány fogadott el, tehát törvénnyé vált. Ezezeket lebontották vállalati szintig, tehát elQírták, hogy ki, mibQl, mennyit termeljen. Az értékelés megítélése a terv teljesítésétQl függött.
JellemzQ volt a tervalku, azaz a tervlebontás folyamatában az egymás mellett álló szintek egyezkedése. A cél az volt, hogy minél több pénzt kapjon az alsó szint, minél kisebb tervszinttel. A felsQ szinteken ez pont fordítva volt.
Ez a tervezési rendszer rossz volt; ez volt az oka, hogy a szocialista rendszer megbukott.
Indikatív tervezés (Frisch, Tunbergen) a fejlett országokban folyt. Indikatív, tehát tájékoztat, ösztönöz, de nem kötelezQ. Segíti a vállalatokat.
II.) A szabályozott szféra, azaz a reálszféra (az állam igyelszik koordinálni). Az állam a reálszféra szereplQjeként lép fel:
Kormányzati megrendelések, kiadások (Government expenditure),
Állami szervezetek, intézmények vásárlásai (honvédség, rendQrség, tqzoltóság, EÜ, oktatás, környezet és vízgazd, kulturális int, sporttámogatás),
Public-Private-Partneship, a magántQke bevonása az állam feladatainak megoldásába!2007: 55 md Ft,
Magánvállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendQ, ill kedvezményes támogatások: ezzel önerQt is mozgósít (személyek esetében is).
A szabályozott szférában az állam maga is mint gazdasági szereplQ jelenik meg.
PPP-konstrukció = a magántQke bevonása; azaz a magántQke segítségével oldanak meg közfeladatokat (pl. szombathelyi börtön létrehozása)
AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE
Az állam gazdasági súlyánál fogva eleve makrogazdasági funkciót tölt be, de nem interveniál szükségszerqen a reálszférában.
a.) Még a legliberálisabb felfogásokban is lényeges feladatai vannak:
Fiziokraták: (1750-80)
Lassez faire ! a gazdasági törvények uralkodjanak!
A fiziokraták azt mondták, hogy a gazdaságban felesleges az állam beavatkozása, a törvények (gazdasági) szabályozzanak.
gazdasági mechanizmusok
Smith
Mindenki önérdekét kövesse alapvetQen a láthatatlan kéz (invisible hand), azaz a piac szabályoz, de:
Honvédelem, hadsereg fenntartása,
Tulajdon védelme, igazságszolgáltatás, bíráskodás,
Közmqvek (utak, hidak, hajózható csatornák, posta, pénzverés, kereskedelem védelme a rablóktól, kalózoktól /innen származnak a vámok/),
Közintézmények, közoktatás.
Mindezeknek költségei is vannak! adók.
Smith is azt mondta, hogy a törvények szabályozzanak (a láthatatlan kéz a piaci mechanizmus). A piac / az állam szerepét nagyon fontosnak, meghatározónak tartotta, de nem kizárólagosnak.
Friedman:
Az állam vonuljon ki a gazdaságból! ( nem abszolút értelmezés! Csak azokról a területekrQl, ahol a piac hatékonyabb!
Friedman akkor mondta a kiemelt mondatát, mikor az állam túlzottan szabályoz.
J. B. Say:
Az a kormány kormányoz a legjobban, amelyik sehogyan sem kormányoz.
b.) az állam szerepét meghatározónak tartó nézetek
Merkantilisták:
Uralkodó avatkozzon be (vámok, importtilalom) az export-többlet érdekében.
A merkantilisták, a kereskedQk azt szerették volna, hogy minél több profitjuk legyen. Ehhez pedig egy biztos belsQ piac szükséges, ezért kérétk az uralkodóktól az import korlátozását, tiltását, és az export támogatását.
Marx, Engels:
Pénz, piac és árutermelés nélküli tsdalom( mindent a tsdalmi, állami szervezetek irányítanak.
Engels az állam szerepét emelte ki. Pénz, piac és árutermelés nélkül képzelték el a társadalmat.
c.) köztes pont
J. M. Keynes:
VégsQ feladatunk az lehetne, h kiválasszuk azokat a változókat, amelyeket tudatosan ellenQrizhetne v irányíthatna a központi hatóság egy olyan rendszerben, amelyben ténylegesen élünk. (GT, 1936.)
A két irányzat között helyezkedik el J. M: Keynes gondolatköre.
Liberális szoc: amelyben a szociális és gazdasági igazság támogatására a gazdasági célokat megvalósító szervezett társadalom módjára cselekedhetünk, tiszteletben tartva és védve az egyént, annak szabad választását, hitét és meggyQzQdését, gondolkodását és megnyilatkozásait, vállalkozásait és tulajdonát. (Demokracy and Efficiency, 1939).
Keynes fokozott, központi irányítást akart.
d.) a globalizáció korszakának felfogása
Kádár Béla
Különösen a kisebb gazdasági potenciállal rendelkezQs államszervezetileg legyengített országok védtelen a nagyvállalati fölénnyel szemben.
Veres József
Azt mondja, hogy az ország fogalom egyre jelentéktelenebbé válik, mivel a globalizáció nem az ország határainak megfelelQen alakul, hanem a vállalat érdekeinek megfeleleQen.
A GAZDASÁG KAPCSOLATRENDSZERE
Az összefüggéseket az Általános Egyensúlyelmélet (GET) egyszerqsített modellje alapján mutatjuk be.
ábra
Az állam kívülrQl avatkozik be pénzügyi, jogi keretek meghatározásával; tehát csak rendszerszabályozást végez és folyamatszabályozást nem.
A modellben legfontosabb a belsQ ellipszis.
Rendszerszabályozás = keretek meghatározása, de nem akara hatni a gazdaság tevékenységére.
Folyamatszabályozás = az állam próbálja befolyásolni a gazdaság tevékenyséégt (pl. 16 miliárd fordítása a munkahelyek megtartására)
A relfolyamatok kört alkotnak és ennél fogva 2 nagy átalakulási folyamat van. A háztartások termelési tényezQi a jövQbeni javak. Ezeket adják el a vállalatoknak, melyek elQállítják a végtermékeket, amik többnyire fogyasztási cikkek. Ezek a jelenbeli javak. A háztartások megveszik a jelenbeli javakat, mellyel újratermelik a jövQbeni javakat. Ezt a kört nevezzük újratermelésnek.
Reálfolyamat = A termelés, csere, elosztás folyamatai természetes formájukban, mint termelési tényezQk és szolgáltatások áramlása és egymásra-hatása (termelés) valamint termékek és szolgáltatások (közbülsQ javak, végtermékek) mozgásai.
Másként: A termelési tényezQk megvétele, maga a konkrét termelés és azok piacra vitele (naturális, fizikai formában jelentkezQ folyamatok).
Monetáris folyamat = a reálfolyamat pénzbeli tükrözQdése. (elllentétes irányú)
A modell piacrendszerének (absztrakt!) jellemzQi:
A bemutatott modellben:
Az állam nem jelenik meg a reálszférában, csak a szabályok betartásán Qrködik. (Smith: éjjeli Qr állam .) Az állam csak rendszerszabályozást végez, de folyamatszabályozást nem!
Az összes tényezQ végsQ soron a háztartások tulajdonában van. (A vállalatok tulajdonosai is a háztartások! A fel nem osztott profilt is a részvények árfolyamára gyakrolt kedvezQ hatása következtében a részvényesek vagyonát növeli.)
A monetáris folyamatok passzívan tükrözik a reálfolyamatokat, a modell csak tranzakciós pénzzel számol, amely semleges.
A normál profit is költség: (a profit közgazdasági felfogása)
A közgazdaság elmélet szerint a társadalmi aspektus fontos, a normál profit ösztönöz vállalkozásra, ez a vállalkozó produktív hasznos tevékenységének a díjazása.
(Ez is költség, csak nem formálisan megjelenQ költség. A számvitelben a profit többletet jelent, a közgazdaságtanban költség.)
A számviteli törvény: a vállalat költséggazdálkodásának és az állami költségvetés bevételi szempontjait emeli ki. A normál profit mögött a tulajdonos-vállalkozó produktív tevékenysége jelnik meg, azaz nem vásárolt tényezQ-felhasználás, tehát az nem tekinthetQ bizonylatolt költségnek.
Az áramlás keresztmetszete mindenütt egyenlQ.
Fennáll a következQ egyenlQség-sor, ami a globális Egyensúly elméleti biztosítéka.
ábra
A globális egyensúly feltételei
(Y (D
( fi* vi (qi*pi
(C (S
Ahol:
fi: az i-edik termelési tényezQ piacra vitt mennyisége
vi: az i-edik termelési tényezQ ára
(Y: a háztartások összes jövedelme
(D: a háztartások összes kereslete
(C: a vállalatok összköltsége
(S: a vállalatok összkínálata
qi: az i-edik végtermék piacra vitt mennyisége
pi: az i-edik végtermék ára
Kiindulópont a ( fi* vi nagyság: a különbözQ termelési tényezQk eladott mennyiségeinek és árainak szorzatából képzett összeg. Ez egyrészt a vállalatok összköltsége ((C), más szempontból a háztartások összjövedelme ((Y). A képzQdött összjövedelem teljes egészében keresletté válik ((D).
A vállalatok legalább annyiért kínálják termékeiket ((S), amennyi a költségük, de többet sem kaphatnak, mert a háztartások nem fizethetnek többet összjövedelmüknél. Így kialakul a végtermékek piacán az egyensúly: (qi*pi
Az általános egyensúly elmélet azt mondja, hogy minden piac egyenlQ, minden egyensúlyban van a gazdaságban, anélkül, hogy az állam beavatkozna. Ennek ellentmondani látszik, hogy szabályozatlan piac nem lehet, tehát rendszerszabályozást mindenképpen végez az állam.
Nem mqködhet teljesen magára hagyott , szabályozatlan piac, legalább rendszerszabályozás szükséges:
Vállalat alapítás elQírásai,
Kötelezettségek állam és intézményei felé,
SzerzQdéskötés jogi feltételei,
Számviteli szabályok,
Pénzteremtés,
Hitelezés, hitelképesség,
Fizetési határidQk,
Foglalkoztatás jogi szabályozása, minimálbér.
Az államnak rendszerszabályozást mindenképpen kell folytatnia, de logikailag nem szükségszerq a folyamatszabályozás.
Rendszerszabályozáson a gazdasági folyamatok végbemeneteléhez elengedhetetlen döntési és információs intézmények kialakítását, hatáskörük meghatározását értjük. A rendszerszabályozás a gazdasági folyamatok kereteit hosszú távra határozza meg, ugyanakkor folyamatosan hozzáigazítja a rendszer mqködési elveit, szabályait a változó feltételekhez.
A folyamatszabályozás a rendszerszabályozással szemben azokat a szabályozási módokat és dönt"$BFH
õ
ö
B
®
°
Æ
Ü
ø
\
^
¼
Ò
P R "$&®°ïâÖÊ¿¸¿¢t¿Ê¿ldY¿M¸¢hjwhåAÜ5CJaJ hjwhû÷OJQJ hû÷OJQJ håAÜOJQJhjwhjwCJOJQJaJ-hjwhåAÜCJOJQJ]aJhjwhåAÜCJOJQJaJ hjwhjwCJaJ hjwhåAÜCJaJ
hjwhjw hjwhåAÜOJQJhjwhåAÜOJQJ]hjwhåAÜ5OJQJhåAÜ5CJ OJQJaJ -hjwhåAÜ5CJ OJQJaJ "$H
ö
C
^
`
R ÆÈ$&°0¸àü.÷ëæáÜÕáááááæÜÁÁÁÁµÁÁÁ
&
F¤ ¤gdåAÜ
&
F¤ ¤5$7$8$9DH$gdåAÜ ¤gdjwgdjwgdjwgdåAÜ
$8^8a$gdåAÜ $a$gdswï$¶$Ü*þþþ°¶¸àúü,.Ê> Ö Ø ¾èìLPlØPVïÝïÝËïÝïÝïÝï¼° {{maXaPPaP hjwOJQJhjw>*OJQJhjwhåAÜ>*OJQJhjwhåAÜ5>*OJQJ hjwhjwOJQJ hjwhåAÜOJQJhjwhåAÜCJOJQJaJ-hjwhåAÜ5CJ OJQJaJ hjwhjwOJQJ\hjwhåAÜCJOJQJaJ"hjwhåAÜ56CJOJQJaJ"hjwhåAÜ5CJOJQJ\aJ-hjwhåAÜ5CJOJQJaJ-Êà> Ö Ø êìLÞþVÊàëëëãÙÑÌÌÌ̼¨¨¨¼
&
F
ÆX5$7$8$9DH$gdjw
&
F
ÆX5$7$8$9DH$gdjw
&
F5$7$8$9DH$gdjwgdjw $a$gdåAÜ d ¤Ègdswï
&
FgdåAÜ
&
F¤ ¤5$7$8$9DH$gdåAÜÊÜDghÌÍά°ÐÞê 6^ ¢Ü"Ê---ü-!!!!õíõáõÖõÎíÖõÂõáºõºõºõáõáõºõºõºõ®õºõºõºõºõ£
z h-¥5>*OJQJ h,5>*OJQJ h,OJQJ hû÷h,OJQJ håAÜ5>*OJQJh,håAÜ>*OJQJ hû÷OJQJh,håAÜ5OJQJ håAÜOJQJ hjwhjwOJQJhjwhåAÜ>*OJQJ hjwOJQJ hjwhåAÜOJQJ.àöEUdhiÍΰÔëëÛµµ°°°
&
Fð5$7$8$9DH$^ðgdjw
Æh,þ^,`þgdjwgdjw
5$7$8$9DH$gdjw
&
F
Æ hð5$7$8$9DH$^ðgdjw
&
F5$7$8$9DH$gdjw
&
F
ÆX5$7$8$9DH$gdjw ÔÈÞê:V þ ê --V ëÚÆÆÆÆÆÆÆÆƽ¨£gd,gdjw
&
F5$7$8$9DH$gdjwÄ^Ägdjw
&
F
Æü5$7$8$9DH$gdjw
Æh,þ^,`þgdjw
&
Fð5$7$8$9DH$^ðgdû÷V ¦ !!!!!!!!!!!Æ!È!Ì"
$
$
$\$$²$Ç$È$í$úúõõõõõõõõõõííèèèèèØØØØÐ $a$gd,
&
F5$7$8$9DH$gdû÷gdû÷ $a$gd,gdjwgd,!!Ä!Æ!È!ü!Ê"Ì"
$
$
$
$-$[$\$d$Æ$Ç$È$ì$í$î$òâÕŹ¤vj_jW_OD_W9 h,h,OJQJ hû÷h,OJQJ håAÜOJQJ h,OJQJ hû÷håAÜOJQJhû÷håAÜ>*OJQJhû÷h,>*OJQJ\ håAÜ>*OJQJ\hû÷h,OJQJ\h,OJQJ\håAÜOJQJ\hû÷håAÜOJQJ\hû÷hû÷OJQJ\-h,h,5CJOJQJaJhåAÜ5CJOJQJaJ-h,hû÷5CJOJQJaJhjwh-¥5>*OJQJí$î$ &&P&D(¾()Ä))*M*÷îîÜ̳ªi
&
F
Æ Ðüü5$7$8$9DH$^ügdû÷
&
F
ÆX5$7$8$9DH$gd,
&
F
ÆX5$7$8$9DH$gdû÷ð^ðgdû÷
&
F
Æ ´ ðð5$7$8$9DH$^ðgd,
&
F5$7$8$9DH$gdû÷
Æ880ý^8`0ýgdû÷
Æ,gd, $a$gd,
î$&& && &P&t'¼'B(v(((¦())N)P))Â)Æ)Ö)*(*Í*þ*4,À,---Ô-&4^4óåÚÌÁ³§§§§}§³§}§}§}§}t}t}tft[ hø#5OJQJ\hø#hø#>*OJQJ\hø#OJQJ\h,OJQJ\hû÷håAÜOJQJ\] h,OJQJ hû÷håAÜOJQJhû÷håAÜOJQJ\hû÷håAÜ5OJQJ\ h,5OJQJ\h,hø#5OJQJ\ håAÜ5OJQJ\h,håAÜ5OJQJ\h,håAÜ5OJQJ!M*Í*Î*Â,---Ú-x0F2ü2þ2$4&4"55Â678æÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝË°°°
&
F
Æ
Ðü
ü^ügdø#
&
F
Æ
Ðü
ü5$7$8$9DH$^ügdø#
Æ880ý^8`0ýgdø#
Æ
gd,
&
F
Æ Ðüü5$7$8$9DH$^ügd,^4"5T5h5Ä5Æ5Â6ô6d7f7829B:D:F:H:ª:¬:®:°;¶;¸;Ä;þ;>
*OJQJ\hû÷håAÜ5OJQJ\ht5^ht5^5OJQJ\hû÷håAÜOJQJ\hû÷h-¥5OJQJhåAÜ5OJQJ-h-¥håAÜ5CJ OJQJaJ hû÷h-¥OJQJ\håAÜOJQJ\ht5^OJQJ\hû÷hø#\hû÷hø#5OJQJ\hø#OJQJ\hû÷hø#OJQJ\h,hø#OJQJ\882949B:D:F:H:ª:¬:®:®;°;<<>ööööíääÐÃúººººººººº
Æ,gdû÷
Æ,Ä^Ägdû÷$
Æhhþ^h`þa$gdû÷
Æ
gdû÷
Æ
gd,
Æ
gdø# <Ò<Ô@Ê@Ì@AABB¬BöBøBCCDDD!D$DóêáØáØÌ»ªó£|xtªeêØYJªhÛ~¾håAÜ5>*OJQJ\hÛ~¾hÛ~¾OJQJ\ j®ðhÛ~¾håAÜOJQJ\h-¥hÛ~¾-hÛ~¾hÛ~¾CJOJQJ\aJ hÛ~¾håAÜCJaJhÛ~¾håAÜOJQJ\
hû÷håAÜ hÛ~¾håAÜ5>*OJQJ\] hû÷håAÜ6>*OJQJ\]hû÷hÛ~¾OJQJ\hÛ~¾OJQJ\ht5^OJQJ\håAÜOJQJ\hû÷håAÜOJQJ\>Ö>??@Ì@ABBBB¬BCDD'DkDlDD D°DöæææÖÇÂÂÂÂÂöööö³öööö
Æ, ¤^gdÛ~¾gdÛ~¾
Æ ¸p#,Ä^ÄgdÛ~¾
&
F5$7$8$9DH$gdÛ~¾
&
F5$7$8$9DH$gdû÷
Æ,gdÛ~¾ $D%D'DkDlDDD D°DÚDúDûD¬G®G°GÈGÎG H"HHHHHJILINITItIvIðâÖǼ® ÇÖÖqâÖbÖÖSGShÚ>5OJQJ\]hÚ>hÚ>5OJQJ\] j®ðhÛ~¾håAÜOJQJ\ hÛ~¾håAÜ5>*OJQJ\]hÛ~¾hÚ>OJQJ\håAÜOJQJ\hÚ>OJQJ\hÛ~¾håAÜ>*OJQJ\hÚ>håAÜ5OJQJ\ hÚ>5OJQJ\hÛ~¾håAÜ5>*OJQJ\hÛ~¾håAÜOJQJ\hÛ~¾håAÜ5OJQJ\hÛ~¾håAÜ5OJQJ\]°DûD®G°GÎGHLINItIvII K¢KLN¤N¦NøNúNO*P,PFP¢Q¤QöíííääííííßÒßßÍÍÍÍÍÍÍÍÍgdÛ~¾
,Ôþ^,`ÔþgdÛ~¾gdÚ>
Æ,gdÚ>
Æ,gdÛ~¾
Æ,gdÚ>vIIK K KJNLN¢N¤NúNO,PDPFP Q¢Q¬Q®QêQÂRÄRïãÕÌãÁ¹®¥yqfVG< h-¥håAÜOJQJh-¥håAÜCJOJQJaJ-hmiÏhåAÜ5CJ OJQJaJ hÚ>h-¥OJQJ h-¥OJQJ håAÜOJQJ hR55>*OJQJ hÚ>hÚ>OJQJhÚ>hÚ>5>*OJQJhÚ>5OJQJ hÚ>håAÜOJQJ hÚ>OJQJ hÛ~¾håAÜOJQJhÚ>OJQJ\hÛ~¾håAÜ>*OJQJ\hÛ~¾håAÜOJQJ\ hÛ~¾håAÜ5>*OJQJ\] ¤Q¦Q¨QªQ¬Q®QêQìQ¶R¸RÂRÄRÈRÌRÎRÐRÒRÔRÖRØRÚRÜRúúúúúòáááÌÄ¿ºººººòºººgdåAÜgd-¥ $a$gd-¥
&
FQ
Ƹp#5$7$8$9DH$gd-¥
Ƹp#5$7$8$9DH$gd-¥ $a$gdåAÜgdÛ~¾ÄRÆRÈRÊRÖRSTT4YLYPY
[
[$\&\J\L\N\\Â\Ä\Æ\È\,].]\]b]ïäÓƾ¶¾¶¨¶~¨rmbRbFbhFOhåAÜ>*OJQJ-hFOhåAÜ5CJOJQJaJ hFOhåAÜOJQJ h¸G]h¸G6OJQJ\]h¸Gh¸GOJQJ]h¸GOJQJ]håAÜOJQJ]h¸GhåAÜOJQJ]h¸GhåAÜOJQJ\] h¸GOJQJ h-¥OJQJhmiÏhåAÜCJOJQJ jh-¥h-¥UmHnHu h-¥håAÜOJQJ jh-¥håAÜUmHnHuÜRÞRàRâRäRæRèRêRìRîRðRòRôRöRøRúRüRþRSSSSSTvTxT.U6V8V:VúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdåAÜ:V2Y4Y
[&\Ä\Æ\È\,].]b]È^`abNcLdfäfúúúúúúõíõõÝÍÍ͵¤µÍ5$7$8$9DH$^gdFO
&
FO
ÆÐ 5$7$8$9DH$^ gdFO
&
FN5$7$8$9DH$gdFO
&
FN5$7$8$9DH$gdFO $a$gdFOgdFOgdåAÜb]Æ^È^L__aªaÄaÆabb b"b*b2bHbRbbbc2cJcLcNcJdLdNdtdBeNeâfäfæf:gNgVgggggg gÚgÞgõæÛÓÛÓÛÓÇÓÛÓÛÓÛÓÛÓÛÓÛÓ¿Ó´ÛÓÛ°Û¿´Û¤¤ÛæÛ¤hFOhåAÜOJQJ\-hFOhåAÜCJOJQJ\aJhFO5OJQJhFOhåAÜ5OJQJhFO hFOhFOOJQJ håAÜOJQJhFOhFO5OJQJ hFOOJQJ hFOhåAÜOJQJhFOhåAÜCJOJQJaJ hFOhåAÜCJaJ+äfæfgggÜgÞgügþgZh`hvhxhzh|hhöhøh@iiîééáÕéÁ¹¹ÁÁééééééé¦
Æ ¸p#³5$7$8$9DH$gdFO $a$gdFO $
Ƹp#5$7$8$9DH$a$gdFO
$h^ha$gdFO
&
FQgdFOgdFOh5$7$8$9DH$^hgdFOÞgægègögøgügþghhh
h hhJhLhNhPhThVhZh^h`hbhdhphrhvhxhzh|hhhöhøhúhühi6i@iBiDiiiÐiÒi
jëØÈØȼ¼¼¼¼¼¼ëÈëØÈØÈs¼¼¼¼ëØÈØÈØÈhFOhFOOJQJ\hFOOJQJ\håAÜOJQJ\hFOhåAÜOJQJ\^JhFOhåAÜH*OJQJ\ jSðhFOhåAÜOJQJ\hFOhåAÜOJQJ\-hFOhåAÜCJOJQJ\aJ% jSðhFOhåAÜCJOJQJ\aJ(jhFOhåAÜCJUaJmHnHu-iÐi
jHj¦jÞjàjâj4mðnònqqÐq
r`r rÌrèrsFs¢s¤sìÛÛÒÍÍÍÍÍÍÍÍͽ½½½½½½½Í
&
FP5$7$8$9DH$gdFOgdFO
þ]
þgdFO
Ƹp#5$7$8$9DH$gdFO
Æ ¸p#³5$7$8$9DH$gdFO
j jHjJjLj¨jªjÞjâjkkkk kk*k2kDkNkÄk
l,l.lnlll mm4mJmm mÊmÚm&nÞnànânänènênînðnqqqÐqØqìÜÐÂÐÂйЪÐÂÐÂйййЪ¹ÐªÐªÐ¹Ðª¹Ð¹ÐªÐÂÐÂС¹~hFOhåAÜ5OJQJ hFOhåAÜOJQJhFOhFOOJQJ\håAÜOJQJ\ jSðhFOhåAÜOJQJ\hFOOJQJ\hFOhåAÜH*OJQJ\hFOhåAÜOJQJ\-hFOhåAÜCJOJQJ\aJ% jSðhFOhåAÜCJOJQJ\aJ/Øqàqt¾tNwtwx¸(º*º,º.º0º4ºrºtºvºxºîº(»¦»¨»ª»®»øíáíáíßíáÖÍÁ±¡±}m}aRChÏ&´håAÜ5>*OJQJ\hÏ&´hÏ&´CJOJQJaJhåAÜCJOJQJaJ-hÏ&´håAÜCJOJQJ\aJhÏ&´håAÜCJOJQJaJhÏ&´hÏ&´OJQJ\håAÜOJQJ\-hÏ&´hÌ7é5CJ OJQJaJ -hÏ&´håAÜ5CJ OJQJaJ hFOhÏ&´5OJQJhFO5OJQJhåAÜ5OJQJUhFOhåAÜ5OJQJ hFOhåAÜOJQJ hFOOJQJ¤sttHwJw(º*º,º.º0ºtºvºxº¨»ª»¼¼b¿ÒÁfÃ
ÄúúúúúòòòòêååÞÞåÕÁ±±±$
&
F dð ¤a$gdÏ&´
&
F
Æð5$7$8$9DH$gdÏ&´Ä^ÄgdÏ&´ ¤gdÏ&´gdÏ&´ $a$gdÏ&´ $a$gdFOgdFO ési lehetQségeket foglalja magában, amelyek az adott rendszeren belül meghatározzák a g-i folyamatok intenzitását és elQsegítik azok megvalósítását. ElsQsorban mennyiségi jellegq döntések (konjunktúrapolitika, a növekedést, a méltányos jövedelemelosztást szolgáló célok stb.)
A FP ÁRAMLAT HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJE
AlapvetQen a Neoklasszikus Iskola elméletére, kiemelten az Általános Egyensúlyelméletre épül: zavartalanul érvényesülnek a piacrendszer automatizmusai.
A hosszú távú modell (HTM) alapkategóriái:
Árjelzéses: a reálváltozások közvetlenül, teljes mértékben megjelennek az árakban, az aktorok az árak változásaira reagálnak. (Az árak exogének, ismeretlenek , míg a termelési-, költség- és haszonfüggvények endogén, ismert paraméterek. A vállalat tudja, hogy egy terméket mennyi anyagból, mennyi munkával, mennyi gépóra-felhasználással képes elQállítani. Az, hogy jövedelmezQ e, az eladási áraktól valamint a tényezQáraktól függ.)
Aggregát kínálat (AS): adott idQszakban, az anticipált árak (a termelésre vonatkozó döntés idQpontjában még nem lehetnek ismertek a majdani eladási árak) mellett, adott gazdasági feltételek közepette a különbözQ árukból (végtermékekbQl) megtermelt és eladni kívánt végtermék-mennyiség. (Technikailag: árösszeg).
Aggregát kereslet (AD): az az árumennyiség, amelyet adott idQszakban, az érvényes árak mellett a vevQk a kbözQ árukból (végtermékekbQl) hajlandók és képesek megvásárolni. (Technikailag ez is árösszeg.)
A HTM-ben, mint árjelzéses modellben AD és AS egyaránt az árszínvonal függvényee.
A reálszféra minden változása késedelem nélkül, teljes mértékben megjelenik az árakban. (A valóságban nem.)
Mind a két fogalom (aggregált kereslet és -kínálat) reálmennyiség.
Infláció = árszínvonal emelkedés
Aggregált áraknál a tervezett árak jelennek meg, míg az aggregált kínáaltnál a tényleges árak is szerepet játszanak.
A termelés, kibocsátás (növekedés) korlátai:
ErQforrás-korlát: a gazdaság az érvényes tényezQárakon kínált erQforrások teljes volumenét (a hzt-k tagjai általában nem kínálnak annyi munkát, amennyinek a kifejtésére fizikailag képesek lennének) az adott gazdaságban elérhetQ maximális hatékonysággal bevonta a termelésbe (mikro: mqszakilag hatékony eljárások)
Keresleti korlát*: a kibocsátás még növelhetQ lenne az érvényes tényezQárakon eladásra kínált, de kihasználatlan termelési tényezQk termelésbe állításával, azonban a megjelenQ AD mellett már csökkenne az összprofit (és esetleg az árszínvonal is). Az export tágítja, az import szqkíti a korlátot. Pl. autógyárak esetében munkaerQ elbocsátás
A valóságban sok erQforrás-korlát van, annyi, mint az erQforrások fajtái. Ezek nyilván nem egyszerre válnak effektívvé.
GDPrpot* dinamikus értelmezése:
tartósan fenntartható legmagasabb kibocsátás,
nem vezet az infláció felgyorsulásához
A GDPrpot az erQforrás-korlátnál megvalósuló kibocsátás.
A GDP potenciális szintjének értelmezése: potenciális GDP, mely tartósan fenntartható és nem vezet az infláció felgyorsulásához.
sz. ábra
A fQ áramlat hosszú távú modellje
aggregált kínálat
árszínvonal
aggregált kereslet
erQforrás korlát
A hosszú táv nem idQbeli kibocsátás-változást jelent, hanem a Marshall-i értelmezésben használatos: a fizikai tQkejavak állománya is képes volt alkalmazkodni, a tökéletes mqködés elQl elhárult minden akadály.
Az AS függvény két vége majdnem egyenes. Ez azért van így, mert (az alsó szakaszon) az érvényes árakon nagyon sok termelési tényezQt kínálnak. A felszálló ággnál a termelés alig növekszik, de az árszínvonal nagyon megemelkedett.
A metszéspontban az erQforrás korlátnál vagyunk. Itt azt tételezzük fel, hogy az érvényes árakon minden termelési tényezQt megvettek, a termelést nem lehet bQvíteni. Magasabb tényezQ árakon lehet plusz tényezQket a piacra csábítani, de a meglévQknek nem lehet kevesebbet fizetni.
A modell felépítése:
a.) Állandók:
Hosszú távon* (Marshall) minden tényezQ változó, kivéve a:
technológiát és a
természeti tényezQket
b.) Fontosabb független változók:
(hosszú távon változnak, de rövid távon nem):
fizikai tQkejavak állománya (K),
technikai szint (az alkalmazott technológia tökéletesítése),
munkakínálat (SL),
szakképzettség,
termelési és ktsg-fgv-ek,
szükségletek, preferencia-rendezés,
(hosszú és rövid távon is függetlenek lesznek):
a tQke határhatékonyságára vonatkozó várakozások (Marginal efficiency of capital, MEK),
pénzkínálat (M),
kamatláb (Interest rate, i),
fogyasztási határhajlandóság (Marginal propensity to consume, MPc).
c.) FüggQ változók:
GDPr ,
Foglalkoztatás* (Employment, E)
FüggQ és független változók funkciója csak egy konkrét elemzésben értelmezhetQ (viszonylag) egyértelmqen! Mondhatni: az elemzés célja határozza meg a tényezQk funkcióját. A beruházás például a kamat függQ változója, ugyanakkor a K-állomány alakulása a beruházásoktól függ. A függQ és független változó minQsítése csak a tárgyalt modellekre érvényes!
A HOSSZÚ TÁVÚ MODELL HÁTTERÉBEN LÉVP ÖSSZEFÜGGÉSEK
A hosszú távú modell esetében feltételeztük, hogy tökéletes gazdasági mqködést eredményez (a potenciális GDP-t állítja elQ), anélkül, hogy bármilyen állami beavatkozás történne.
Hedonizmus: a szükségletek minél jobb kielégítésére irányuló törekvés. KülönbözQ idQhorizontokra értelmezhetQ. Minden modellben megjelenik.
Csak statikus értelmezésben zárja ki a megtakarítást!
Say-törvény szerint a tényezQtulajdonosok annyi tényezQt bocsátanak áruba, amennyinek a bevételébQl fogy cikkeket akarnak venni. (A megtakarítás nem cél, hanem eszköz a fogyasztás növelésére!)
AD és AS egyenlQsége nem kiinduló feltevés, hanem a tv-ben megfogalmazott magatartáson alapuló cselekvések következménye! A szereplQk attitqdje fontos!
K * MPK + L * MPL = K * pK + L * pL
AS = Y=AD
K és L mindkét oldalon szerepel, ugyanakkor fennáll, hogy: MPK = pK és MPL = pL, ezért a két oldal egyenlQ.
A mikroegységek egyértelmqen helyzetük optimálására törekszenek ! Megelégedettségre törekvés* (Satisficing behavior),
Ingyenesen hozzáférhetQ, teljes körq, pontos, tökéletes, ex post (utólagos) jellegq információk léteznek. !A valóságban valójában korlátozott a racionalitás.
infok egy része nem szerezhetQ be,
amelyek beszerezhetQk, azokkal az infokkal is gazdálkodni kell; nem érdemes beszerezni bizonyos info-kat (H. Simon), mert beszerzésük és feldolgozásuk költségei meghaladják a segítségükkel elérhetQ többletet, ezek nem a szqkebb termelés ktsg-ei,
jó megoldás választása a legjobb helyett.
Opportunizmus*: partner szándékos megtévesztése.
Info: várakozások (expectations)! gazdasági változók jövQbeli értékeire irányuló becslések, de ezek bizonytalanok,
Jól viselkedQ függvényekre* (folytonos, deriválható, helyi szélsQértéke és inflexiós pontja van) épít.
Tökéletes piacrendszert* (Walras) feltételez ! Monopolelemek,
Csak magánjavak* jelennek meg a modellben !ezek mellett további jószágcsoportok (tiszta közjavak*, közös klub javak-, díjköteles javak*).
Kizárólag a szqken értelmezett termelési költségekkel kalkulál. Tranzakciós költségek* (New Institutional School: tsdalmi összköltség fele!), ezekre HTM optimálása nem terjed ki!
Nem számol az extern hatásokkal: egyes g-i szereplQk haszon és költség fgv-ei csak így látszanak függetlennek!
M semleges!!
FP ÁRAMLAT RÖVID TÁVÚ MAKROMODELLJE
Az 1950-es, 60-as évek a második aranykor . Nagyon gyors fejlQdés ment végbe. (Addig erQs állami igazgatással valósult meg a gazdaság. A gazdasági válsággal együtt az addig uralkodó közgazdaságtani elmélet is megingott.
A modell alapvetQen a keresletkorlátos, rugalmatlan árakkal mqködQ keynesi elméletre épül. Keynes ezzel magyarázta a bekövetkezett válságot.
A modell jellemzQi:
1) Adottságok:
természeti tényezQk,
termelési technológiák,
munkakínálat mennyisége és minQsége (szakképzettség),
fizikai tQkejavak állománya és technikai színvonala,
termelési és költségfüggvények,
szükségletek, preferenciarendezés.
E tényezQk valójában lassan, folyamatosan változnak, amelynek üteme annyira alacsony, hogy a modell-alkotás logikája szerint a változatlanságukra vonatkozó absztrakció megengedhetQ.
2) Árak és bérek predetermináltak (= elQre meghatározottak):
Az árak szerzQdésekben rögzítettek (független változó) (jellemzQen 3-12 hónapos lejárat), azaz a tranzakció tényleges lefolyása elQtt már megegyeztek az árakban, azok elQre meghatározottak!
A szerzQdések feltételezett lejárata a példában 12 hónap, azokat idQben egyenletesen elosztva kötötték, minden hónapban azok 1/12-ét.
A kereslet növekedése 12 %-os áremelkedést idézne elQ, ha nem lennének szerzQdések.
A hatályos szerzQdések körében nem módosul az ár.
A lejáró és újrakötött szerzQdések esetében 12 %-kal emelkedik az ár.
Az átlagos áremelkedés havi 1 % (számtani átlag: (a szerzQdések 11/12-ében nulla, 1/12-ében 12 % -os az árak növekedése).
Csak a 12. hónapban alakul ki a piaci egyensúly (ez is csak az esetben, ha más hatás nem indulna, ami teljesen irreális feltevés).
Ez az ütem beépül a várakozásokba: 1 év után is a szerzQdések újrakötésekor p( jelenik meg ( túllövés (overshoot) ( tehetetlenségi infláció.*
Az árak elQre meghatározottak, azaz a vállalatok közötti áruk ára szerzQdésben megkötöttek, melyek szerzQdésben rögíztése mindkét fél érdeke. A vállalatok kapcsolatában tehát fontos jellemzQ/tényezQ a szerzQdéses kapcsolat. Ez a munkánál is igaz, mert a szerzQdések lejártáig érvényesek, adottak, újabb (munka)szerzQdéskötéskor változhatnak csak. MindebbQl az következik, hogy nemzetgazdasági szinten nem igaz az árjelzéses jelleg, azaz hogy a változások azonnak megjelennének az árban.
A következQkben fQ áramlat rövid távú aggregált modelljét tárgyaljuk, nem részletezzük pl-ul az AD-t, nem ábrázoljuk külön a fogyasztási, a beruházási fgv-t, a kormányzati kiadásokat és a nettó exportot.
sz. ábra
A fQ áramlat rövid távú modellje
GDP-rés
Ahol:
GDPrexp: az anticipált reál-GDP
GDPra: a tényleges reál-GDP
GDPrpot: a potenciális reál-GDP
GDPrexp !független változó, amely AD közvetítésével hat meg GDPra t a függQ változót
Predeterminált árak mellett AD a várható jövedelmektQl, GDP-tQl függ
Ez külön-külön is vonatkozik AD összetevQire (C+I+G+X).
AS a létezQ K0 mellett L növelésével fokozható, az erQforrás-korlátig.
Potenciális GDP - tényleges GDP = GDP-rés. Minél kisebb, annál sikeresebb a gazd. pol.
A rövidtávú modell nem árjelzéses, hanem az anticipált GDP-tQl függ.
Exp.: várakozás
A GDP-tQl függ az aggregált kereslet. Pl. luxusautót veszünk, ha a várható jövedelmeinkbQl könnyedén ki tudjuk fizetni azt.
Nem lehet árjelzéses a mai piac. (csak tökéletes piacon alakulnak pontosan az árak.)
Az aggregált kereslet nem az origoból indul (!), hanem feléljük a megtakarításunkat, vagy veszünk fel hitelt.
Az aggregált kínálat függvénye nulláról indul. A vállalatoknak annyit érdemes termelni, amennyi a kereslet korlát.
A kínálat rövidtávon a felhasznált munkamennyiségtQl függ. A létszám könnyen változtatható, a tQkeértéket (pl. gépek száma) nem olyan egyszerq változtatni. A meglévQ kapacitások mellett pl. kevesebb létszám is dolgozhat.
45 fokos a függvény, mivel az aggregált kínálat az aggregált kereslettQl függ. A tangens alfája 45 fokos. Ez a növekedés addog növekedhet, míg nem ütközik a kereslet korlátba.
Ha a teljesítmény eljutott az erQforrás-korlátig, a termelés tovább nem növelhetQ, még akkor sem, ha nagyobb akereslet. A kereslettúlsúly az árak emelkedését jelentené, de a modellben az árak szerzQdésben rögzítettek, így nem emelkedhet. Az inflációs nyomás hatására szerzQdés lejártakor az árak emelekdnek, tehát fokozatosan, késleltetve jelentkezik az áremelekedés.
A töréspontnál a reál GDP nem emelkedhet tovább, csak az árak emelekedhetnek, de azok csak fáziskéséssel, a szerzQdések lejárta után emelekedhetnek.
A : a pillanatnyilag optimális helyzet a vállalat szempontjából. Profitmaximum az A pontban van.
VÁRAKOZÁSOK, ANTICIPÁCIÓK
(Expectations)
A (gazdasági) változók jövQbeli értékeire vonatkozó meggyQzQdések, vélemények, becslések, prognózisok, tervek.
AlapvetQ fontosságúak a várakozások, a jövQbeli egyensúly, és a gazdasági teljesítmény szempontjából.
Kiindulás: tény-adatsor, de annak alapirányzatát, trendjét nem mechanikusan extrapolálják.
A várakozások típusai:
Adaptív, igazodó, alkalmazkodó: a változók múltbeli értékei és a tapasztalatok, új feltételek alapján alakítják ki.
Racionális: minden hozzáférhetQ és fontos infot figyelembe vesznek, addig, amíg az info megszerz és feldolg MC-e < elérhetQ MR (ÖsszevetendQ: H. Simon korlátozott racionalitás
Magatartási: alapvetQen tsdalmi és lélektani tényezQkön, ilyen jellegq meggyQzésen alapul, kiemelkedQ e tekintetben a média szerepe.
Önmagukat megvalósító várakozások: (bármelyik típus esetében jellemzQ). Alap: aktorok döntésének, cselekvésének vezérfonala az anticipáció, ezért a tevékenység eredményében is megjelenik annak hatása. (S( D) a várakozásokon alapul ( az valósul meg, amit elképzelnek. Pl-ul:
Infláció: M*V = T*p
Inflációs várakozás: menekülni kívánnak a vagyon pénz formában való tartásától ( V ( ( p (.
Hiánycikk-hisztéria terjedése ( minden készletet felvásárolnak ( valóban hiánycikk.
ÉrtéktQzsdei besszhangulat: (Dow Jones( BUX): ( mindenki elad ( árf (.
Várakozások rugalmassága*: (Hicks)
Változó jövQbeli változásának várható üteme (%-os formában), hogyan viszonyul a múltbeli változásának (%-os) mértékéhez:
(exp= ge/ga
Ahol:
(exp: várakozások rugalmassága
ge: változás anticipált jövQbeli üteme
ga: változás eddigi, tényleges üteme
A gazdaság:
stabil, ha: ( < 1
ingatag, ha: ( > 1
Ha a várakozások rugalmassága < 1, akkor stabil a gazdaság; ha pedig > 1, akkor instabil a modell. Pl. kreslettúlsúly van, azt hisszük, hogy az árak gyorsulnak, így pespájzolunk, tovább növeljük ezzel a fogyasztást, s így az elQre hozott kereslet miatt tovább erQsödik az infláció.
PAGE
PAGE 5
A gazdasági rendszer mqködésének feltételrendszere
Jogi keretek,
Végtermék-piac
Háztartások
Vállalatok
Pénzügyi feltételek,
Állam
pénzügyi transzmissziók
mqködési szabályok
TényezQ piacok
Piacok rendszere
Reálfoly: termék- és tényezQáramlás
Monetáris foly: pénzáramlás
p
GDPr
AS
AD
GDPpot
0
45o
A
AS=f1(L/K0)
aggregált kínálat
GDPrexp
anticipált GDP
Nem az árszínvonal szerepel, mint a hossutávú modellnék az ordinátatengelyen
GDPr
AD=f(GDPrexp)
aggregált kereslet
GDPra GDPrpot
keresleti korl erQforrás-korl
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-03-21 18:17:39
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
