Zentai Mária: Szuszmir mesél (kivonat)

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarTörténelemMagyarVersek, Drámák, RegényekJegyzetekZentai Mária: Szuszmir mesél (kivonat)

ZENTAI MARIA
Szuszmir mesél
Egy Csokonai-jelenet erotikus vonatkozásai

HQsének a Magyar Irodalmat tartjuk, középpontos drámának felfogva2 a poétaságra vonatkozó tézismondat körül forog minden jelenete.
A figurái az elemzQk számára elsQsorban abból a szempontból érdekesek, hogy mi a viszonyuk a fQkérdéshez, a magyar irodalom helyzetéhez es változataihoz.
Választott részletem az elsQ felvonás hatodik es hetedik jelenese. ’! A vita elemzéseiben a szereplQk megtestesült esztétikai álláspontoknak tqnnek, a népmesét tartalmazó jeleneteknek pedig többnyire a dramaturgiai lehetetlenséget, a hosszú epikus betét drámaiatlanságát emelik ki.
TempefQi mesejelenetre igaz: A mesét minden értelmezQ népmeseként azonosítja, így az elsQ közelítés a folklorisztika és a kulturális antropológia nézQpontja lehet. A mese (eredetet tekintve) nem gyerekeknek szóló szövegfajta, az orális hagyomány, illetve a kishagyomány jellegzetes mqfaja, elQadása közösségi jellegq (ami azt jelenti, hogy tipikusan egy mesélQ több hallgatónak mesél
A közösségeknek megvannak a maguk jó mesélQi: a TempefQiben Eva Szuszmirt név szerint szólítja be, tudja róla, hogy tud mesélni, valószínqleg nem most hallgatja elQször. ’! Szociológiai szempontból az látszik, hogy egy cseled (kályhafqtQ) mesél két nemesi fiatalnak.
A pontosítás következQ lépcsQje viszont mar problematikusnak mutatja a jelenetet: egy férfi mesél két nQnek. A kishagyomány mesehallgató közönsége vagy vegyes volt a nemek szempontjából, vagy azonos nemhez tartozott a mesélQ es hallgatói. A férfi mesél nQknek vagy nQ mesél férfiaknak elrendezés szokatlan. Ugyanez a helyzet a másik közelítésben is: a bizalmas-családias helyzetbe jutó belsQ cselednek általában a nemesi fiatallal azonos nemqnek kell lennie. Szuszmir és a két grófkisasszony hármasa tehát éppen a nemek megoszlása miatt különleges.
A mesemondás helyszíne Fegyverneki, az apa szobája, ahol Eva egyedül marad, behívja Szuszmirt, majd kicsivel késQbb megjelenik Rozália is. A két lány neve beszédes. Eva az elsQ asszony, a szép és gyarló, az eredendQ bqnre csábító bibliai figura nevet viseli, Rozália nevében az egyik legáltalánosabb szerelmi jelkép, a rózsa rejtQzik.
Szuszmirt a foglalkozása köti a jelképek világában az erotikához. Kalefaktor, kályhafqtQ. A kályha vagy a kemence fqtése igen elterjedt helyettesítQ megnevezése a szerelem testi aktusának (költQi példát akar ismert gyerekversbQl is hozhatunk: Weöres Sándor Liba pék címq versikéje igencsak kétértelmq: Liba pék! Szegény Liba pék! Ha kisasszony volnál, nem búsulnál, Három derék péklegényed Fqtené a kemencédet, Királyasszony volnál ).
Többféle erotikusan is értelmezhetQ jelzés van tehát a jelenetben, de összekapcsolódni csak a mesén keresztül fognak.
A mese szövege két hangsúlyos pontján válik nyíltan szexuális jellegqvé tematikusan es nyelvileg is.
Az elsQ a királykisasszony külseje, a nQi test részletezQ, a nemi jellegzetességeket egyre erQsebben hangsúlyozó leírása a szemétQl lefele a lábáig: szíp nagy szemei vótak mint egy-egy pengQ karika,mintha kovácsszurokkal kentek volna ki a szemöldökét, az orcája fejér mint a gomolya, az ajka mint a mákvirág, osztég a karjai izmosak mint István kovácsnak, ojjan derek csecsei vótak, engem úgy tartson, mint egy-egy fejQrocska, mintha a farat birsalmabol haraptak volna ki, fejérebb vót a lába, mint Samfasne keresztanyám asszonynak.
A második a királyfi nászéjszakája, amelyet részletesen elmond a mesélQ: a királyfinak papokat kell állítania az ágy végéhez, akik agyonverik a királykisasszony szájából kicurukkoló békákat. A békák a Pluto maradványi voltak a kisasszonyba. Már neki kurtábbodott elöl a szoknyája. Ez a sajátos motívuma mesehQst fenyegetQ kasztrációs veszélyt jelenti, amelytQl a segítQ menti meg (a motívum görög mitológiai Qsváltozata az apját, Uranoszt az anyaméhben rejtQzve megcsonkító Kronosz). Az ellenséges, más (esetenként démoni) lénytQl, sárkánytó, korábbi elrablótól származó magzatokat meg kell semmisíteni a házasság elhalása elQtt.
A szexualitás sötét, fenyegetQ, alvilági aspektusát hangsúlyozó résznél lépi át a mesélQ (szóban) a mese világa és az életbeli jelenet közötti határt.
A mindig fennkölt és érzékeny stílusban társalgó Rozália egy hasonlat erejéig a mesefigura pozíciójában találja magát, ráadásul a mesélQ, a szurtos kályhafqtQ saját magát belemeséli Rozália testébe: ahhoz, hogy kicurukkoljon, elQzQleg be kellett mennie.
A szexuális kapcsolatra való alig leplezett célzásra válaszul Rozália nyelvhasználatában is megjelenik az altesti szféra: Vessz pokolba, ostoba, ollyan a beszeded, mint magad: bújj a Minotaurus hátuljába 8¤¦ÈÞ\ b d f t v – ¨ Æ Ì î


$
&
.
0
n
p
Ž

Ê
Ì
T
Z
ö
ø
þ









¢

È

Ð


<
J
L
´
Æ
È
î
ô
ö
ž ª ñßñßλ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ¬ ™•Ž•Ž•Ž•Ž•Ž•Ž ¬ ¬ ¬ ¬ ¬

hT^¸hT^¸hT^¸

hsO”hT^¸hT^¸B*PJ]phhT^¸hT^¸B*PJ]ph%hT^¸6B*OJPJQJ]^Jph!hT^¸5B*OJQJ\^Jph#hT^¸B*CJOJQJ^JaJphhT^¸B*OJQJ^Jph88Ž˜ Ì

`þfRJ">'l(h*8ì9;ööññææææÛÛÛÛÛÐÅźºººº
$
&
Fa$gd^†
$
&
Fa$gdÿ
|
$
&
Fa$gdÿ
|
$
&
Fa$gd)Þ
$
&
Fa$gdT^¸gdT^¸ 7$8$H$gdT^¸d[®[ýýª VXZ\^`ôö


"bnpr–œ´¾ÆÈÔÜòDNPRTZþ ¸º*,.046`b ® ´ ¾ À $<^`ñåñåñåñåñåñåñåñÕÃÕñ´¨´ñ¨ñ´ñ´ñ´ñ´¨´ñ¨™¨™ñ™¨™¨™¨™¨™¨™¨™¨™¨™¨™¨h)Þh)ÞB*PJ]phh)ÞB*PJ]phhT^¸h)ÞB*PJ]ph"hT^¸hT^¸6B*PJ]o(ph-hT^¸hT^¸6B*PJ]phhT^¸B*PJ]phhT^¸hT^¸B*PJ]ph<`¼À
:Pdvöø¨ªâä "(*df„ªàâúüþšœ°²TVÄêþ®°æPRhrÎ

PR¸ºnñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåÙñåñåñåñåñåÉñåñåñåñåñåñåñåñ庮ºŸ˜

hÿ
|hÿ
|hT^¸hÿ
|B*PJ]phhÿ
|B*PJ]phhÿ
|hÿ
|B*PJ]ph-h)Þh)Þ6B*PJ]phhT^¸B*PJ]phh)ÞB*PJ]phh)Þh)ÞB*PJ]ph;np"-$-F-Ö-Ø-† ˆ &!(!à!â!ê!H"J"0$<$‚$„$%%Ú%Ü%Ž&&.'0'>'î'ð'j(l((’(
)4)´)¶)V*X*f*h*++^+,888 8$8v8x8Ü8â8æ8è8&9(9R9T9X9Z9Ð9Ò9&:R:Š:Œ:Ø:î:þ:;;8;:;Z;š;œ;üõüõíèíèíèíèõíãõèíèõüõüõüõüõÜØÜüÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜÐÎÐÉÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜØÜÐÉÜØÜØÜ h^†6Uh^†h^†6h^†

h^†h^† hT^¸6 hÿ
|6hÿ
|hÿ
|6

hÿ
|hÿ
|hÿ
|O.
Rozália dühössége jelzi, hogy tisztában van vele, hogy a mesehallgatás során egyfajta jelképes erQszaktétel történik, es ennek véget akar vetni: kizavarja Szuszmirt, érvényesíti az úr szolga viszonyt, amit a jelenet veszedelmesen megingatott.
A két lány a cselekmény során ezen a jeleneten kívül nem kerül olyan helyzetbe, amelynek hasonlóan erQteljes szexuális konnotációja lehet.
Áttételesebb, kevésbe nyílt formákban viszont akadnak erotikus mozzanatok körülöttük  meglepQ módon Rozália körül sokkal többször. Pedig a nevetgélQs, heverészQs Évát gondolhatnánk érzékiesebb lénynek. Pt nem zavarják a mesejelenet szexuális vonatkozásai, nem találja sertQnek az elsQ ilyen mondatsort, a királykisasszony leírását, ezzel hallgatólagosan felhatalmazza a mesemondót, hogy továbbmenjen. De Eva egyszer sem marad kettesben saját köreibQl való férfival, Sertepertivel kacérkodik egy keveset, mást nem tesz.
Rozália es TempefQi viszont kétszer is kettesben marad Rozália szobájában.
ElQször irodalomról es BetriegerrQl beszélgetnek. A jelenetben elsQ olvasásra csak a végsQkig szublimált erotika fedezhetQ fel: a szerelmesek közösen írnak verset (Rozália fogalmaz merészebben: Az én csekély Múzsácskám kevélykedni fog a tieddel való egyesülésben ). A verset megszakító párbeszéd kétféleképpen olvasható. A befogadó döntheti el, hogy a nQi kiskert szerelmi szimbolikáját fedezi-e fel Rozáliának az eleven elmét magához szívó ártatlan mulatóhelyében, es ebben a kontextusban értelmezi TempefQi elmejenek lankadtságát vagy az érzékenység és a rokokó közös nyelvi jelenlétet mutató stílustörténeti mintapéldánynak tekinti a szövegrészt. Rozália: Itt mutogatja magát a pompás természet, kevélykedvén a mesterség cifráiban: ezt a kertet választotta magának a Gyönyörqség kies lakóhelyéül. Nézd, édesem, hogy hízelkedik benne az ártatlanság vidám kepe, hogy szijja magához az eleven elmét. Engedd meg, hadd dicsekedjen ez a te Rozáliád ártatlan mulatóhelye a te elméd cifráival. TempefQi: Bátor az én elmém lankadtabb,mintsem ez édes tárgyakon repdeshetne, mégis megcselekszem, mert Rozália úgy akarja.
Második alkalommal TempefQi megsegítésen törik a fejüket. Nem maga a jelenet, hanem a következménye hordoz erotikus mellékjelentést. Rozália egy értékes pikszist küld TempefQinek. Egy grófkisasszony számba jöhetQ drága holmijai közül aligha nem ez az a tárgy, ami a legilletlenebb asszociációkat kelti. Rozália pikszise, ékszerdobozkaja, illetve a birtoklása miatt ki is tor a botrány: Fegyverneki mintha most venne észre a lánya es TempefQi közötti kapcsolatot, pedig a darab során mar többször beszelt róla Q maga is (igaz, arra próbálta rávenni Rozáliát, hogy ne barátkozzon a poétával).
Rozália figurája körül fatális kettQsség mutatkozik. A többiekkel szembeni fensQbbséges viselkedésével, kioktató stílusával, TempefQi társaságában egyszerre fennkölt és érzékeny nyelvhasználatával önmagát emelkedett életszemléletq szellemi lényként jeleníti meg, akinek nem sok köze van a föld és a test dolgaihoz. Ugyanakkor,mint latjuk, egyre-másra erotikus, sQt nyíltan szexuális tartalmú, vagy legalábbis így is érthetQ szituációkba kerül hol személyesen, hol úgy, hogy mások ilyesmiket mondanak róla. Költészet-szeretetét sorozatosan illetlenségnek, alávalóságnak minQsítik, Fegyverneki es Serteperti pedig a Lessing nevet félreértQ beszélgetésben Rozália legmagasabb rendq szellemi tevékenységét gyanúsítják meg azzal, hogy valójában szexuális természetq ( nem lesz ing?  hat gatya annyival inkább nem lesz... ).
TempefQit Rozália mesehallgatásához hasonló élmény akkor éri, amikor Csikorgóval költQi versenyre kel. Csikorgó verselményeinek van egy visszatérQ motívuma. A görög mitológia figuráit nem akárhogyan zavarja össze
Elég nehéz nem észrevenni, hogy ahányszor költQi szöveget hoznak létre a színpadon, megjelenik az erotika, függetlenül attól, hogy a magas vagy az alantas rétegbe tartozik az alkotás. Három ilyen rész van: Rozália és TempefQi közös versírása (amelynek a mögöttes értelmezési lehetQségeirQl volt szó), Szuszmir mesélése (amely nyíltan szexuális tartalmú) és Csikorgó versrögtönzése az imént idézett priaposzi inspirációval.
Megfigyeléseim summája az lehetne, hogy Fegyverneki nem véletlenül félti Rozália pikszisét a poétától. A darab során csak azok a szereplQk találkoznak erotikus élményekkel, akiknek és amikor valami közük van a költészet valamilyen formájához, Qk viszont mindannyian. A TempefQinek valóban az irodalom a fQszereplQje  az irodalom, mint mindenestül erotikus tevékenység.














PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 11.05-2 7. gyakorlat adatgyűjtés anglia áteresz babits bce kik cserépedény dettre gábor épületfizika felvilágosodás fenntartható füst gazdaságpszichológia gazdaságtörténet glikolízis gyep japán jogfosztás kaffka képek kiselőadás kollokvium kosztolányi könyv 2 környezet közgazdaságtan kritgyak kultur lakoma lineáris magyar premodern máté eörs matek jegyzet matrix mb meteo monopólium montesquieu órai jegyzet reklám számítás szimbólum tektonika tereptan vám védett területek vizsgához white