Környgazdtan.

Országok listájaHungaryHarsányi János FőiskolaTurizmus-vendéglátásKörnyezetgazdaságtanKörnygazdtan.

Környezet-gazdaságtan

Emberiség és a környezet viszonya a történelemben
3 nagy korszaka van:
-Harmónia korszaka: emberiség kialakulásától az ókori mezQgazdasági forradalomig, Kr.e.8-ezer évig
-Harc korszaka: Kr.e.8ezer évtQl a 60-as évekig
-Rádöbbenés korszaka: 60-as évektQl napjainkban is tart

Harmónia korszaka
I.e. 130.000 évvel ezelQtt alakult ki Afrikában az elsQ ember. A vadászok, gyqjtögetQ társadalmak kora. Próbáltak a természettel harmóniában lenni, teljesen tudatosan. Más tárgyi körülmények között éltek, ettQl még nem primitívek. Fenntartható társadalom-úgy gazdálkodtak, hogy az utódoknak is maradjon. Arra törekedtek, hogy több generáción keresztül átadják, megQrizzék mivoltukat, forrásaikat. Szigorú szabályok voltak pl. vadászati megkötések. Megváltozott az éghajlat így elvándoroltak és szaporodni kezdtek. ElQször Ázsiába érkeztek meg, majd 30-40ezer évvel ezelQtt Európába, majd 10-15ezer éve befejezQdött a folyamat.

Harc korszaka
A természet úgy tqnik ebben a korszakban, mint egy ellenség, ami útjában állt az embernek, a természetet le kell gyQzni! Sok konfliktus helyzetet teremtett az ember magának, hogy legyQzze a természetet. A lokális kéroktól eljutottak a globálisig. Viszonylag kis területen elkezdett fejlQdni a mezQgazdasági termelés  kimerültek a földek. (Mezopotámia: túltermelés alakult ki, túlöntözték a földeket-rossz földmqvelés.)
Nem volt elég élelem és háborúk törtek ki. Egyre több fát vágtak ki, ami a talaj pusztulását is magával hozta. A középkorban Anglia már szmogos volt a széntüzelés miatt, járványok, szemetes utcák, erdQtörvények váltak szükségessé. A döntQ folyamat az ipari forradalomhoz kapcsolódik  energiaforrások nagyobb mértékq felhasználása, nagyobb környezeti károk. A középkorban nem voltak még vállalkozások, amikor egy kereskedQcsoport beindította ezt  helyben megtermelték a gyapjút, télen kibérelték a földesúrtól a jobbágyokat  megteremtve ezzel a munkásokat. Kockázat nélkül olcsóbban állítottak elQ terméket. Ezzel egyidQben jelentek meg a gépek. A fa és az állatok újratermelQdnek, de pl. a kQolaj nem. Az ipari forradalom minQségi változásokat hozott, mert nem újratermelQdQ energiaforrásokat kezdtek el használni. Kiépültek a nagy gyárak, városok de nem gondoltak a hulladékkezelés kérdésére. A 2. világháború energiaháború is volt, majd ezt követQen még jobban megindult a fejlQdés, nQtt az emberiség létszáma, a repülés már nem csak katonai célokat szolgált, ami a turizmust és az üzleti életet is fellendítette.

Rádöbbenés
Addig a fejlQdés volt a lényeg, de nem vették komolyan a mellékhatásokat. Ekkor kezdQdtek a civil mozgalmak, késQbb a politika is foglalkozott a témával.
Rachel Carson 1962 Néma tavasz  sokan innen számítják a korszak kezdetét. ElQször Amerikában majd Nyugat-Európában alakultak ki mozgalmak. A 60-az évek közepétQl a politikusok is foglalkoztak a problémával.
1968 Római Klub megalapítása egy közgazdász ötleteként. Komoly kutatásokat végeztek és megpróbálták az emberek figyelmét felhívni a problémákra. Bevonták a számítástechnikát is az adatfeldolgozásba. Megalkották a világmodell jelentéseket, melyben átfogó elemzést adtak a Föld állapotáról  2070-re kimerül a Föld.
A növekedés határa volt az elsQ ilyen jelentés 1972-ben. Ezen kívül Stockholmban létrejön az ElsQ Környezetvédelmi Világkonferencia. 113 ország volt ott. Legnagyobb vívmánya, hogy a környezetvédelem fejlQdésnek indul, civil szervezetek nagyobb teret kapnak.
2002: Dennis Medoz-kiadták újból a mqvet: az elmúlt 30évben nem történt változás  A növekedés határai 30 év múlva. Sokkal jobban fejlQdött a számítástechnika. (Gábor Dénes) (László Ervin: Budapesti Klub-tudósok, sportolók, mqvészek hívják fel az emberiség figyelmét)
Az adatok birtokában a számítógépek jóslatokat tesznek a jövQre pl. hogy mi lesz a kQolajjal, mikor fogy el.

1969: James Lovelock-Gaia Hipotézis-világszerte elismert tudós. NASA kutató volt (megbízták, hogy derítse ki volt e élet a Marson), az ózon károsító hatását fedezte fel. A Föld hQmérséklete elég nagy stabilitást mutat, olyan folyamatokat okoz, hogy a hQmérséklet állandó, nem változik. A Föld úgy mqködik, mint egy organikus szervezet-mondja Lovelock. Az élet saját magát szabályozza  a tengerek sótartalma csak pár %-al térhet el, különben kihalnak az élQlények. Százszorszép modell  a virág több fénynél világosabb lett, kevesebbnél sötétebb.
1972 június 5.: Környezetvédelmi Világnap  ekkor volt az ENSz elsQ nagy környezetvédelmi világkonferenciája. UNEP: az ENSZ környezetvédelmi programja ami adatokat szolgáltat (A világ helyzete  World Watch Institute).
1983: megalakul az ENSZ szervezésében a Környezet és FejlQdés Világbizottság - Brundtland Bizottság, egy 20fQs ENSZ bizottság, minden fellelhetQ problémára javaslatot tegyen. Néhány alapelv a bizottság jelentésébQl:
a Föld életképességének és sokszínqségének megQrzése
a népességnek a Föld eltartó képességén belül kell maradni
meg nem újuló energiaforrások használatának minimalizálása
az emberi életminQség javítása
a környezethez való felelQsségteljes hozzáállás
(
Kell egy kritikus tömeg a fenntarthatóság érdekében.





80-as évek eleje: megvizsgálják a Föld állapotát évrQl-évre




Fenntartható fejlQdés: egy olyan jellegq gazdálkodás, amely kielégíti a jelenkor ésszerq szükségleteit, de nem akadályozza meg a jövQ generációkat sem abban, hogy Qk is ki tudják elégíteni az ésszerq szükségleteiket.

Kyoto: egyezmény, ami nem valósult meg.
2002: Johannesburg-i Konferencia: Fenntartható FejlQdés Világtalálkozó: nem sikerült megváltoztatni;192-est újrafogalmazták, de nem valósult meg.

Globális problémák
1.Lehetnek társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok, amelyek egymástól nem függenek.
2. Hatások nem szqkíthetQk lokális szintre, hanem a Föld egészére kiterjed.
3.Az emberiség jövQjét katasztrófák sorozatával fenyegetik.
4.Elhárításuk csak a Föld egész népességének együttes cselekvési programjaival valósítható meg. Két csoportra osztjuk: a)ökológiai, b) humán problémák

1. Ökológiai problémák: az emberek és a természet közötti konfliktusokat tárgyalja.
1. Klímaváltozás: az emberi tevékenység révén változik meg. Rendszertelenné válik az éghajlat, nagyobb károk jönnek létre, szélsQségesen mqködik a hQmérséklet, egyre több a környezeti kár.
2. Ózonpajzs sérülése: ultraibolya sugárzást szqri, az ózon mérgezQ.
3. Fosszilis energiahordozók kimerülése: elhalt növények, állatok föld alatti átalakulása
4. Eninyo jelenségek=kölyök: tengeráramlás megváltozik, Karácsony táján fedezték fel.
5. SavasesQ: KülönbözQ gázok, savak a levegQbe kerülnek.
6. Édesvíz készletek kimerülése (növekszik az emberiség és a vízfogyasztás, de a vízmennyiség nem nQ)-talajvíz
7. ErdQk pusztítása (az erdQk adják a legnagyobb mennyiségq oxigént)
8. LevegQszennyezés (az ipar szén-dioxidot bocsát ki)
9. Tengerek szennyezése
10. Talajvízszennyezés és erozio
11. Kemikáriák túlzott használata (kémiai cuccok, növény, rovarirtó)
12. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése

2. Humán problémák
1. Túlnépesedés
2. Szegénység (szegény”!gazdag)
3. Túlvárosiasodás
4. Emberi jogok és szükségletek korlátozása
5. Fejlett országok öregedQ népessége
6. Világméretq migráció
7. Terrorizmus

Globális problémák
Ökológiai problémák
-tudományág, mely az élQvilág egyedfölötti szervezQdésével foglalkozik
-élQlény együttesekkel foglalkozik, külsQ hatásokkal együtt
hQmérséklet-csapadék egymásra hatását vizsgálja.
-ökológiai törvényszerqségek
A TERMÉSZETBEN MINDEN KAPCSOLATBAN VAN MINDENNEL!!!

1859: Ausztrália, Austin kitalálta, hogy Ausztriába telepíti az európai nyulakat. A behozott 12pár nyúl ellenség nélkül szaporodhatott, 50millió lett belQlük. A sok nyúl mindent megevett, tönkretett. Megoldás: rókákat hoztak, de azok a könnyebb zsákmányt választották, a madarakat. Megoldás: farkast hoztak be, de mivel azok falkában vadásztak, nagyobb testq állat kellett=birka. Megoldás: cián. Végül nyúl és minden más fqevQ állat pusztult. Járvány ritkította ki Qket.

XX.sz. Viktória-tó: Turista, horgászparadicsomot akartak létrehozni. Jó, horgászcsemege halat kellett hozni. (Nílusi-sügér:ragadozó) Mivel gyors, nílusi hal volt, megette a lassú, folyami halakat. Dél-Amerikából vízi jácintot hoztak, mely szétburjánzott, megette a növényevQ halakat, elalgásította a tavat.

Balatonban a busa sem Qshonos, de próbálkoztak pl. angolnával is.

A természetben mindennek valahová menni kell!
-A hulladék emberi találmány. A természetben ha 1 állat elhal, a másik megeszi.
-A természet saját maga tudja legjobban, hogy mi a jó számára!
- A természet károsítása visszahat ránk! A természet károsításával magunkat károsítjuk.
H(t)=Q(t)*R(t)
H:ökoszisztéma egészsége; P:produktivitás, biomassza, élQanyag, tud termelni; R:ellenálló képesség, stabilitás
Pl. fél sivatagi rendszer, kicsi a produktivitása (bokor, cserje, kígyó) nagy az ellenálló képesség.

Ökológiai szempontból egy gazdasági rendszer jó, ha:
1. ne csökkenjen le az ökoszisztéma egészsége egy bizonyos szint alá!
2. egy feltétel mellett egy kielégítQ jóléti szintet tud biztosítani a jelen és jövQ generációi számára.


Ökológiai problémák
-Ember-természet közötti kapcsolatban keletkezett problémák


I. A gazdaság milyen módon tud beavatkozni a természetbe?
1. A gazdaság erQforrásokat vesz ki a természetbQl (kQolaj, fa, növények, állatok
-probléma akkor keletkezik, ha gyorsabban vesszük ki a természeti erQforrásokat, mint ahogyan az újratermelQdne.
2. A gazdaság valamilyen anyagot visszajuttat a természetbe (hulladék)
3. A gazdaság megváltoztatja a természeti egységek szerkezetét (pl. új állatfajt telepítenek be)


1. ErQforrások kivétele a természetbQl
meg nem újuló erQforrások kérdése
erdQk fogyása
édesvízkészletek fogyása

Kétféle energiaforrás áll az emberiség rendelkezésére
1. Meg nem újuló: a természet ezeket nem tudja olyan ütemben újratermelni, mint ahogyan azt mi elfogyasztjuk. Legfontosabbak a kQolaj, földgáz és a szén. Ha bármilyen meg nem újuló anyagot használunk, abból szennyezQanyagok keletkeznek. (szén elégetése’!szén-dioxid gáz’!éghajlatváltozást okoz) EgyenlQtlen az energiafelhasználás, pl. közös kincs az arab országok alatt lévQ olaj. Pk semmit sem tettek azért a kQolajért. Az emberiség közös kincse.
2. Megújuló energiaforrások: a természet mindig elQállítja, nem tudjuk elfogyasztani, korlátlanul áll a rendelkezésünkre. Ilyenek pl. a Napenergia, szélenergia, tengerek árapályjelensége.

ErdQk
-Fontos kérdés a zöld növények miatt, melyek nagy mennyiségq oxigént termelnek.
-A legtöbb erdQ az EgyenlítQmenti sávban található, a fogyás zöme itt van. Az EgyenlítQmenti esQerdQk a Föld oxigénszükségletének 50%-át termelik ki. (Tengerek, planktonok, zöld állatok is szerepet játszanak a fotoszintetizálás által)
-A jelenlegi ütem alapján 50-80 évig maradna még elég oxigén a Földön.
-PserdQk irtásának zöme legelQkészítési mqvelet, (pl. szarvasmarháknak) sokszor égetik a fát (még papírt sem készítenek belQle).
-1994: Mendes programjául kitqzte, hogy megakadályozza az amerikaiakat az esQerdQk kiirtásában. Pár hónap múlva meghalt, tettes nincs.
-Az QserdQk rossz, legeltetésre alkalmatlan talaját 5-10 év alatt kitapossák az állatok, tönkreteszik az állatok, így semmire sem lesz jó.
-A szegény országok, pl. a brazilok pénzhez jutnak az esQerdQkért. Megoldás: fizetni kellene nekik azért, hogy ne adják el területeiket, így lenne mibQl éljenek és az erdQ is megmaradna.
-Costa Rica (pici ország, kevés lakó): az ottani kormány nem engedte kiirtani az erdQket, inkább kihasználta az ökoturizmus lehetQségét, hiszen ebben is pénz van.
-Az erdQk megkötik a porokat, a káros gázok egy részét, pl. a szén-dioxidot, gyökereikkel stabilizálják a talajt, rengeteg állat, növény, gombafaj élettere, nagy az esztétikai értéke is.

Édesvízkészletek fogyása
A Föld vízének 90%-a sós víz. Az emberek a mindennapi tevékenységeikre, ill. az ipar is édesvizet használ. A tengervíz sótalanítása nagyon hosszú, bonyolult és nehéz folyamat (a sósvizet elforralják, visszamarad a só)



2. Hulladék természetbe juttatása
-levegQbe, vizekbe, talajba eresztünk különbözQ gázokat
1. LevegQ szennyezése:
-Szén-dioxid nagy mennyiségq levegQbejutásának következménye az üvegházhatás. Ha a levegQbe kerül, onnan már nem lehet visszaszedni. Csak megakadályozhatjuk a kikerülését. (pl. a fejlettebb országokban nem engedik meg, hogy a kéményekbQl bármi is kijöjjön)
-Jármqvek (fQleg a repülQk és autók) is súlyos problémát jelentenek.
-Kén-oxidok, nitrogén-oxidok, légkondícionállókból, hqtQgépekbQl kikerülQ gázok savas esQt, ózonsérülést okoznak.
-Radioaktív anyagok is kerülhetnek a levegQbe, melyek alapból megtalálhatóak a természetben, de mi megsokszorozzuk pl. az atombombák, vagy az qrkutatások által.
-1986: Csernobil: ukrajnai város, KijevtQl 80-100km-re, épült ide 1 atomerQmq. (Ukrajna villamosenergiájának 80%-át adta.) Közeledett május 1-je. Kísérleteztek mqszaki újdonságokkal, de nem tartották be a megfelelQ biztonsági szabályokat emberi elmulasztás miatt, és felrobbant egy blokk. Eltitkolták a nemzeti szövetség ellenére is, de a levegQ mérésével kiderült, hogy sok a levegQben a radioaktív anyag. Kiderült, hogy onnan jött, de nem vallották be konkrétan. A magyarok megúszták, idáig nem fújta el a szél, de Japánból jelezték, hogy ott észlelni lehetett. Sokan kaptak pl. Kijevben megbetegedést miatta, még terhességeket is szakítottak meg. A rendQrök már gázálarcot hordtak, de a népet csak késQbb értesítették.
A tüzet nem tudták eloltani, így bebetonozták, de idQnként újra kell betonozni.
-Atomreaktorokból kikerülQ anyag is radioaktív. Jelen pillanatban az elásás a megoldás, de ez még de ez még tovább fog sugározni, amíg a beton bírja, mivel a beton hamarabb pusztul.
-KeletkezQ anyagok nem kellQ részét lepakolják (szeméttelep):csomagolópapír, újrahasznosíthatatlan anyagok.
-Kína megveszi a PET palackokat, ebbQl állít elQ mqszálas ruhákat.
2.Vízbe kerülQ szennyezQanyagok
-Minden évben a tengerekbe kerül több millió tonna szennyezQanyag. Sok gyár nem megfelelQ szqrQberendezésen át engedi bele szennyezQanyagát. Sokan úgy vélik, hogy a büntetés befizetésével is jobban jár, mintha venne egy szqrQberendezést. Vannak fenyegetések is: ha a gyár bezár a nem megfelelQ szqrQberendezés miatt, sok lesz a munkanélküli, ami az államnak sem jó. A hulladékprobléma megoldásához csökkenteni kell a mennyiségeket, nagy százalékban meg kell oldani az újrahasznosítást.

3. Strukturális változások
-Az ember valami módon belenyúl a természet rendjébe, ezzel kárt okoz.
-Növények, állatok kihalása
-A Cápa címq film bemutatása után sok cápát irtottak ki, mert féltek a cápáktól.
-Magyarországon a kígyók halálozásának legfQbb oka az, hogy megölik Qket, mert félnek tQlük.
-Sok gazdasági kár jóvátehetetlen
-1934: Texas, a jó kemény talajt fellazították az állatok, egy nagy szél jött és elvitt mindent.
-Épületek, utak is sokat elvesznek a természetbQl, Magyarországon pl. 1 megyényi út van.


1. Ökológiai problémák következményei
Üvegházhatás és éghajlatváltozás
-A Napból érkezQ sugárzás, hQ, fény egy része itt marad’!átlag 14°C, ez volt évmilliókig. Most: a CO2 réteg nem engedi ki a visszaverQdött, de ki nem jutott hQt, így a visszamaradott hQ itt marad.
-A sarki jégrétegekbQl vett mintákból (légbuborékokból) megtudják mérni az akkori CO2 mennyiséget a levegQben. (Még soha nem volt ekkora, mint most)
-A hQmérséklet növekedés nem egyenletes. A sarkokon a legerQsebb.
-Az olvadt jegek beleolvadnak a tengerbe, ettQl a sótartalma megváltozik, így a sqrqsége is, ezáltal az áramlatok is megváltoznak, vagy megszqnnek. A jég jól visszaveri a hQt, de ha megolvad, a víz már nem veri vissza jól’!még gyorsabb felmelegedés.
-Azokban az országokban, amelyekben az éghajlatokat az áramlások befolyásolják, azokban éghajlatváltozás következik be.
2. Ózonréteg csökkenése
-Az ózon mérgezQ anyag
-A Föld magasabb rétegeiben, 20-50km-magasan van
-Az ózon fehérít, mert megöli a szerves anyagokat.
-UV sugárzás: megakadályozza a fotoszintézist, állatokban, emberekben megbetegedést okoz. A sarkokon egyre vékonyabb, az EgyenlítQ mentén vastagabb.
-A déli féltekén jobban elvékonyodott az ózonréteg
-Clór, Fluór, Carbon: CFC gázok okozzák az elvékonyodást.
-1987: Montreali egyezmény: kitalálták egy konferencián, hogy ezeket az anyagokat meg kell szqntetni, mással kell helyettesíteni. A helyettesítQ anyagok sem ózonbarátok, csak nem olyan károsak. A mostani bajok 15-20 évvel ezelQtti problémákból keletkeztek, ennyi idQ alatt szivárognak fel a gázok. Régen a naptej max. 3 faktoros volt, ma már 30 feletti is van’!ennyit károsodott az ózonréteg.


Ökológiai problémák
-Montreali-egyezmény
3. komoly következménye a gazdaság természetbe való beavatkozásának:
3. biodiverzitás csökkenés (biológiai sokféleség)
-fontos, hogy több faj legyen (pl. 1 nagy csapás kipusztíthatja az álatokat, de ha sokféle állat van, van esély a katasztrófa túlélésére. Fontos a többszínqség, nem mindegy a természetbe való beavatkozás. A többi állat versenyzik egymással, de nem pusztítják ki egymást. Ha teljesen kipusztítanák, megszqnne a táplálékuk.
-A dínók óta évente 1 faj pusztult ki, mára óránként pusztul ki 1 faj.
-gazdasági haszna is van a természet sokféleségének, pl. egyes gyógyszereket állati, növényi anyagokból állítanak elQ.
-minden állatnak, növénynek van génbankja, géntartaléka.
-az utóbbi 50évben több faj pusztult ki, mint addig összesen.

4. TermQföldek problémája
-talaj eróziója (széllel, vízzel való lekoptatás)
-sivatagosodás (a talaj teljesen átveszi a homokos terepet)
-nagy mennyiségq erdQirtás a talajnak is problémát jelent.
-a sivatagos homokot hiába locsoljuk, attól még nem lesz talaj.

5. Környezet savasodása
-minden, ami a természetben van, savbázis egyensúlyban tud jól létezni
(savas hatású, lúgos, semleges)
-pl. a vérünk enyhén lúgos
-a gyomrunk közepesen savas
-savasodás: elromlik a PH tartomány.
-környezet savasodása: sok olyan anyag kerül ki, ami savasodást okoz. Gyakran kikerülQ anyagok: levegQbe kikerülQ anyagok, talajba, vizekbe kerülQ anyagok.
Ipar által elQállított gázok egy része (szén-dioxid) vízzel reagálva szén-savat okoz. Következménye a savas esQ. Kén-, nitrogén-oxidok levegQbe jutva savas anyaggá alakul, eltolja a növények, állatok PH-ját.
Vegyipar különbözQ termékei (permet, rovarirtó szerek, növényvédQ szerek)  elrontják, savasítják a talajt. (kiég, szikesedik tQle a talaj)
A legtöbb méreg durva sav (pl. cián)
-elrozsdásodnak a levelek
-élQvizekben kipusztítják az életet ( a gyárak sok szennyanyagot ontanak ki)
-mészkövet olthatják (sok cseppkQbarlang megy tönkre)

Problémák megmérése
*,.’2 n ‚ ® "
T
V
X
h
z
|
H
–
bd‚,Xhln&Êr”¸†ˆŠ Ô¼Âtv®äè ê î"P#Ô#ò#óêóêæÞÙæÕæÕæÕæÎƾÆæºÕ澺պպպպնղ¶®ºÙ©¥¡™¡•‘•‰‰h‚
æh›&Yh|-h‡9Šh-9hLcíh Q=h(Ý h(Ý>*hÒhLhIg8hÏ2h!xYhÏ2>*h!xYhîL„>*

h!xYhîL„hÛ" hîL„>*hîL„hîL„>*hîL„hîL„5CJaJhîL„hîL„5CJaJ6,.’¼‚ ä V
X
|
df‚ʈŠ Ôvê î"%à%â%(*Þ+÷òòêêêêêêêòêâêêêêêêêêêêêê $a$gdIg8 $a$gdÛ"gdîL„ $a$gdîL„bDþò#2$%Þ%à%â%‚&æ&ž(&*(*Ü+Þ+‚/„/î/ò/ô/x0¦0¤3È3z5¨5ª5m6p6ƒ6œ94:6:ú:R;T;Š>Œ>Ž>”>´>

@,@P@R@z@rFœH H(I‚IÐNÔNüNüøüôðøðøðøðøìåìáìøÜØÜØÔØÔÏÊÔÆÔÆÂÆ»Ø϶²¨¡œ²˜²˜“˜Ž„hÿxh\j5>* h\j>* hÚ¿5hÚ¿ hº^

>*

hº^

5>*hº^

hº^

5>*hº^

hs2©>*

hù\¯hs2©hs2©h‰a hù\¯>* h,V>*hù\¯h!xY h!xY>*h¥L

jßðhPhÜhPhÜh-qhSj6h‚
æh›&Y3Þ+Ž-ø-n.ä."/‚/†/ð/ô/ö/ø/r0t0v0x0z0,2.2~2¢3¤3Ê3š4÷äääääØØØÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐÐËgdîL„ $a$gdÛ"
$„ýÿ^„ýÿa$gdPhÜ$
&
F
ÆЄh^„ha$gdPhÜ $a$gdPhܚ425ª5l6m6Á6ø8‚96:â:T;2<¼<(=X=š=$>Œ>Ž>´>Ô>?8??Ü?

@*@,@R@úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúò $a$gdº^

gdîL„R@z@A€AâAB„BˆB6F8FžH H&I(I„I&J¤JTKxK+LL‘LÆL

MÒNüNúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúõå$ „àþ„Lÿ]„àþ^„Lÿa$gd\jgdîL„gdº^

üNtOvOxOìO’PtQRÈRÊRÌRS^SzS¬S®ST˜W YY"YÂY˜[&\(]8^òòòòòòòòòòòæææòÚòòòÚòòòòò


&
F „àþ]„àþgd\j


&
F „àþ]„àþgd\j

„àþ„Lÿ]„àþ^„Lÿgd\jüNxOìOôORP|QìQ

R‚RÌRÒRSpeve²e*fNftTt$x(x*xXxZx:|†|È|Ê|’}”}*‰,‰.‰V‰
Š>Š`”l‘œ‘þ•4–œ˜Â˜Ä˜²^»¶»¸»¼»ž¼üôüìüìüìüâÚüÕÐüÈüÃüÕ¼´ÐüÃü¬ü§ü§üÃü ÔüŒüŒüŒüÃüÕüŠüÕüÕüUhd}šh\j>*hd}šh\j5CJaJ

hsJÍh\j h\jH*h§y¤h\j>*h6qh\j6

h\j5>* h\j>*hËgh\j>* h\j6 h\j5h³J#h\j6h³J#h\j56hD ëh\j6h³J#h\j>*h\j68^P_Æ`

b‚c„c¶cjelenepe´e$fRfVhàhÄikªpLq¸rstVt"x$xòòòòòæòòòòÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝ „àþ]„àþgd\j


&
F „àþ]„àþgd\j

„àþ„Lÿ]„àþ^„Lÿgd\j$xZxèx"yÄy~zÂz„{6|8|:|†|Ê|V~‚€üî‚ƒLƒ®ƒ „@…¦…†,‰V‰€‰öööööööööööööööööööööööööîégd\j $a$gd\j „àþ]„àþgd\j€‰
ŠnŠôŒ‚pŽâŽ^`”øpèj‘l‘œ‘*’j’ ’Ø’$“\”þ•—`—”—.˜š˜œ˜Ä˜úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd\jÖkológiai lábnyom: annak a mértéke, hogy mennyi termékeny földterületre és vízre van szüksége egy személynek, egy városnak, egy országnak, vagy az egész emberiségnek az összes elfogyasztott erQforrás megtermeléséhez és az össze megtermelt hulladék elnyeléséhez úgy, hogy ez a föld bárhol lehet a világon.
-M. Wackernagel-W. Rees (könyv, mellyel kiszámíthatjuk, mennyivel járulunk hozzá a környezet pusztításához. Pl. ha Pest felé üvegbúrát helyeznénk, a városnak vége lenne. A levegQbQl elfogyna az oxigén, semmibQl se lenne elegendQ. Túl sqrq az emberiség és kevés a természeti erQ, kihasználható, hasznos tér. Ha Bp. területéhez képest +100szorosával fednénk le búrával, amely 100szoros termQföld lenne gyümölcsfákkal, stb., akkor lenne képes önellátásra.
Ezzel a tudósok 1 olyan hasznos területet akarnak kifejezni, ami képes ellátni önmagát.
-Ha kiderül 1 országról, hogy mekkora terület kell az önellátásához, és Magyarországnak a saját országánál nagyobb kell, az már más ország rovására menne. Amerika pl. területének a 3szorosát használja a mostani színvonal eléréséhez. Minden ország ezt nem tudná megtenni. Lehetetlenség, hogy minden ország feljöjjön a gazdagabb országok színvonalára.

Egy ország ökológiai lábnyomának kiszámítása
1. átlagember fogyasztása 1 bizonyos termékbQl (1átlag ember évente mennyi búzát, cukrot, v. alkoholt fogyaszt) fc= EMBED Equation.3 fogyasztás/népesség kg/fQ
2. kfc=fc/pc ha/fQ
3. ökológiai lábnyom ö.l.=  EMBED Equation.3 kfc
4. Ö.l.= Nölnépesség ha  EMBED Equation.3 
1. Egy fQre jutó ökológiaia produktív (minden hasznos tevékenységet folytatható terület)
földterület egyre csökken.
1900: 5,6 ha ilyen terület/1 fQ
1950: 3ha/1fQ
1995: 1,5ha/1fQ
-népesség növekszik, a prod. földterület pedig csökken.
-a gazdagabb országok (Föld 20%-a)  ban nQ:
1900: 1ha/1fQ
1950: 2ha/1fQ
1955: 4,5 ha/1fQ
Ha mindenki ilyen jól szeretne élni, 3szor ekkora terület kéne. 3db Földre lenne szükség.

Humán problémák (globális problémák egy ága)
-társadalmi jellegq problémák, mégis lehet közük a környezeti problémákhoz.
-túlnépesedés
1990-2000: több ember született a Földre, mint 1650 eQtt 10ezer év alatt.

2féle növekedés típus van a természetben:
1. organikus (természetes)-egyensúlyteremtés felé halad

2. Exponenciális


-Európában öregszik a népesség
-3. világban óriási a népszaporulat (Ázsia, stb.). A 3.v.még a II. korszakban tart, igen messze van a civilizációtól. Világméretq születés-szabályozás kell-erre még nincs megoldás. ErQszakkal nem megy, meg kell gyQzni Qket, de az nehéz.

Túlzott városiasodás (urbanizáció)
1000éve a Föld 2%-a volt városlakó, ma 50%-a.
-Kezelhetetlen, túl duzzadt város: New York, Mexikóváros, stb&
-bádogvárosok: higiénia , fertQzések, bqnözések
Városokban több a bqnözés-jobban ellehet bújni
-ellátási nehézségek adódhatnak könnyen. (Komoly áramszünet által megáll az élet, nem a világítás hanem a tartósítás, közlekedés miatt. A távfqtéssel kapcsolatban is kiszolgáltatottabbak a városlakók. Munkaszerzés céljából olyan magas a városlakók aránya.

Szegénység problémája
-szegénység: ha valakire a GDP-bQl napi 2$nál kevesebb jut fejenként, (2,8-3mrd között élnek a Földön ilyen emberek, ami kb. az emberiség felét érinti)
-akinek 1$nál kevesebb esik le 1 nap, az elképesztQ, 1,2-3 mrd között, a Föld népének 1/5-e.
-van, aki éhen is hal. Napi kb. 55ezer fQ.
-Leggazdagabb és legszegényebb ország között 100 (vagy 100ezer)szoros a GDP különbsége
-Ivóvízkérdése: ma 500mrd ember van, akinek az ivóvíz ellátása is kérdéses.
-Gazdag országok (20%) rendelkeznek a javak 80%-val. Óriási tömegek vándorolnak emiatt a világon, akár csempészet útján is, jobb esélyeket remélve.

A modernkori rabszolgaság
-ENSZ nyilatkozat mondja ki, hogy nem lehet rabszolga!
Kb. 100 millió gyermek kerül kizsákmányolásra (eladják, kényszerkatonáskodásra küldik, dolgoztatják Qket), 30millió nQ és gyermek szex-rabszolga (különösebben Thaiföldön).
Pl. 30-40 ezer gyermeket dolgoztattak a kakaóültetvényeken’!a kakaó világpiaci ára csökkent (ez meglepQ volt), így derült ki, hogy gyermekeket dolgoztatnak, ugyanis csökkent a munkabér, mert a gyerekek csak élelmet kaptak. Nyugaton a csoki csomagolására ráírják, hogy nem gyermekmunka által készült!)


II. A hagyományos közgazdaságtan problémái

A mai közgazdaságtan a neoklasszikus tanításokból és a Keynessizmusból tevQdik össze.
-Mint minden tudomány, ez is a többi társadalmi tudományok által meghatározott keretek között mqködik, ezek határozzák meg. Kapcsolódik a politikához, pszichológiához, sporthoz, mqvészethez.
-Metaökonómia/Metagazdaság’!túl a közgazdaságtanon
-közelítés: minden tudomány célja, hogy a valóság 1 szeletét felderítse.
Metaszint: alapdolgokról való elgondolkodás. Ez dönt a tárgyszintrQl, az alapkérdésekrQl, értékrendet tükrözi.
’!Tárgyszint: mivel akar foglalkozni a tudomány
’!Valóság

Metaszint’!Mi a tárgya, mit tekint saját hatáskörébe tartozónak
’!Mi az adott tudomány(a közg.tud.esetében)értékválasztása,mit tekint központi értéknek
’!Mi az adott tudomány módszere (nagyon fontos!!!) Milyen jogszabályokat enged meg és milyeneket nem. ,,Nincsen rendszer módszer nélkül!

1. Hagyományos közgazdaságtan tárgya
-a pénzmozgással járó tevékenységek vizsgálata (piaci szisztémájú tevékenységek vizsgálata)
-rendkívül szqk, csak 1 csekély része a gazdaságnak.




’!pénzmozgással járó tevékenységek
’!Háztartások közötti közösségek egymást segítQ pénznélküli tevékenysége. Családon belül pl. a feleség megfQzi az ételt. Ha elmegyünk étterembe, ott pénzért vesszük a vacsorát.
’!legnagyobb a term. gazdasági szerepe, szolgáltatja a levegQt, vizet, minden élelmet.

-Természet javaihoz nehéz árat rendelni.


Hagyományos közgazdaságtan tárgya

-természeti javak árai  az emberiség ingyenesnek tekinti (pl. faanyag)
1968: Hardin: KözlegelQk tragédiája c. munkája (lényege: közös legelQre kiteszem a nyájamat, de ha bQvítem a nyájat, az összes többi legelQ állat kevésbé tud felhízni, mivel az adott legelhetQ terület több állat között oszlik fel, így kevesebb jut 1-1nek. A kár közös, osztozunk rajta, mert mások állata is az én plusz állatom miatt nem tud felhízni, viszont a nyereség csak az enyém)’!emberi önzés
-a veszteség töredéke jut rám, a káron osztozunk, de ha én megteszem, a szomszéd miért ne tenné? Ezáltal kipusztul a legelQ’!senkinek sem lesz állata, haszna.
-sok hal, tenger ezen elv alapján pusztul ki’!mindenki szabadprédaként kezelte, radarokkal, stb. korszerq felszerelésekkel halásztak, de egy idQ után elfogyott a halállomány. ,,Ha nem szabja meg senki, miért ne tenném meg Ha kipusztul a halállomány, utána semmilyen halászhajóval nem tudunk halászni.

1 tehenek száma 1-1 tehén súlya (font) A 2 tehenes gazdák teheneinek összsúlya 2. tehenet beengedQ haszna az eredeti állapothoz képest A tehenek összsúlya Az összsúly csökkenése 10 /minden gazdának1van/ 1000 - - 10000 - 11 /1vkinek 2van/ 900 1800 800 9900 100 12 /2vkinek van 2db/ 800 1600 600 9600 400 13 /3nak van 2db/ 700 1400 400 9100 900 14 /4nek van 2db/ 600 1200 200 8400 1600 15 /5nek van 2db/ 500 1000 0 7500 2500 16 & 400 800 -200 6400 3600 17 & 300 600 -400 5100 4900 18 & 200 400 -600 3600 6400 19 & 100 200 -800 1900 8100 20 & 0 0 -1000 0 10000
15: érdemes betenni a plusz tehenet, mert akkor legalább nincs veszteség. 16: érdemes, mert legalább kevesebbet veszít, ha beteszi, mintha nem. 19: ha beteszi 800 a veszteség, ha nem 900.

Húsvét-szigetek: Ázsiából áthajóztak (jó a növényzete, állatvilága), benépesítették a szigetet. Elég könnyq volt az élet, több idQ maradt a kultúrára. (Pl. az eszkimók fejletlenek, mert harcolniuk kell az élelemért) Vallást, mqvészetet alkottak meg. Kialakult 2 rivális klán, szoborépítésben vetélkedtek. Elkezdtek versenyezni, köveket bányászni, fákat vágni. Mqveltek voltak, rájöttek, hogy ha folytatják a versenyt, elfogy a fa, mégis folytatták a versenyt. Nem maradt fa, ezáltal bezárták magukat egy fa nélküli szigetre. Mire rájuk találtak, már a kannibalizmusnál tartottak.

-Lehet-e ingyenesnek tekinteni a természeti adottságokat? Elkell gondolkodni, látjuk, hoy nem végtelen.

A gazdaság teljesítménymérése (makrogazdasági mutató)
-pénzmozgás alapon mqködik, hogy egy gazdaság hogy mqködik.

GDP’!levonják a külföldiek Magyarországon megszerzett jövedelmeit ’!GNI
’!hozzáadják a magyarok külföldön szerzett jövedelmét ’!


2 rendkívül fontos probléma -csak a pénzmozgással járó folyamatokat tekinti gazdaságnak- :
1. Van olyan gazdasági folyamat, ami szükségletet elégít ki, mégsem veszik bele;
2. GDP minden pénzmozgást pozitívnak tekint.

1.:bizonyos szükségleteket a GDP nem vesz figyelembe, mert nem jár pénzmozgással. Pl.:
’!Háztartási tevékenységek (önerQs házépítés, kertépítés, sütés, fQzés, szerelés), hasznos, szükségletkielégítés a vége, amit megcsináltathatnánk szakemberrel, megvehetnénk, de pénzért. Ha pl. elmegyünk étterembe, GDP pozitívnak értékeli, ahogy a babysitterért fizetett pénzt is, de ha az anya végzi el, azt a GDP nem veszi pénzmozgásnak. Amiket ma a háztartásban végzünk, mind meglehet venni is, ha megvennénk, a GDP pozitívnak értékelné, ha nem vesszük meg, nem értékeli.
’!Háztartások közötti szolgáltatás, termékcsere: haver segít, szomszéd sütit süt, a rokon takarít.
’!Természeti javak: erdQfajok pusztítása: turizmus szempontjából is népszerqtlenebb az értékes természet. Pl. zöldövezetben szívesebben veszünk házat. (A természet értéke, GDP mégsem számítja be)
’!Emberi tQke (mindazon tevékenységek, ami az emberben van, szellemi, fizikai. AmitQl az ember ember lesz.) Nem pénzmozgással járó. Nem tudjuk GDP szempontjából kezelni, mennyit ér 1 ember. (Az indiai mérnökök keresettek, hiába szegény ország, erre az oktatási ágra sokat fektettek) ,,Egy egészséges ország kevesebbe kerül - pl. kevesebb a kórházi ellátás, gyógyszerek.
’!BalesetekbQl származó pénzmozgást a GDP pozitívnak számítja.
Nagy a bqnözés, az emberek félnek, lakatot, riasztót vesznek, ezek +költségek, de ha a bqn bekövetkezne, több kár keletkezne. Több rendQr kell, ami +költség. ’!több per, ami szintén költségekkel jár’!pénzmozgás’!több börtön, börtönQr kell.

GDP korrigálás
(amit fölöslegnek tart, /bqnözés, ilyesmi/ azt levonja, amit a GDP nem számol el, de szükség lenne rá, azzal kipótolják)
-2 alternatív mutató kidolgozása
1.NEW (nettó gazdasági jólét): Tobin és Nordhans
-koncepciójuk: láttuk, van amit a GDP nem számol el, hiába lenne szükséges, ezt próbálták korrigálni.



Fenntartható gazdasági jólét indexe
ISEW ( 90-es évek elején) Cobb és Daly fejlettebb index módszerekkel, de ugyanaz az elv és pontosabb eredményeket ad.

A GDP, NEW, ISEW számadatot ad: $/fQ
-Több részadatot kell közölni a gazdaságról, pontosabb képet fogunk kapni, ha egyéb tényezQket is megmutatunk.
HDI: emberi fejlQdés indexe. ENSZ is bevezette ezeket a számításokat
3részbQl áll:
1. anyagi javak bQsége (GDP, vagy ahhoz nagyon hasonló)
2. HDI mutató külön számmal jellemzi a születéskor várható élettartam. 1 emberi jólét szempontjából ez fontos, pl. egészségügyi ellátás (nem feltétlenül függ össze az anyagi jóléttel)
3. Iskolázottsági szint (ha 1 országban magas az analfabetizmus, az sokat elárul)
-Mo.on nem jellemzQ az analfabetizmus, inkább a funkcionális analfabetizmus van jelen.

Victor Anderson (16 részbQl álló mutató)
1-2.: elemi iskolába járó arány (fiúk-lányok külön-egyes országokban a nemi egyenjogúság hiánya miatt.
3.-4.: írni-olvasni tudás (Afrika, Ázsia orsz.ban jellemzQ, fiú-lány külön)
5.: munkanélküliségi ráta (óriási fontosságú egy országban)
6.: étkezési kalória bevitel a szükséges mennyiség arányában. 100%-a szükséges mennyiség, ahhoz képest mennyit visznek be. (Ha 100 alatt, soványak, ha 100felett, kövérek)
7.: Tisztavízzel való ellátottság (népesség hány %-a van ellátva vízzel) 100%-a jó, Mo.mondhatni ide tartozik. Afrika: nagyon alacsony.
8.:Telefonellátottság (1000 lakosra hány telefon jut)
9. A lakosság legfelsQ és legalsó 20%-ának a jövedelem aránya. Az a jó, ha ez minél kisebb, mert azt jelenti, hogy viszonylag tisztességes demokrácia van, minimálbérbQl is meg lehet élni. Ha nagy szám: szétszedett társadalom, pl. Brazília, Nigéria)’!sok szegény, de van néhány hipermilliárdos.
10.-11.: Gyermekhalandósági ráta (1éves korig; 5éves korig) 10-es mutató a nagy’!nagy bajok vannak az egészségügyi ellátottsággal. 5éves korig a halálozás oka: éhezés.
12.: erdQpusztulás: a fejlettebb országok általában vigyáznak a sajátjukra
13.: népesség átlagos éves növekedési rátája. Ha nagy: sok a születés, nagy éhínség, munkanélküliség. Ha kicsi: népesség elöregedése. Ha 0, vagy mínusz: Európa. Ha 2-3: ázsiai országok.
14.: Szén-dioxid kibocsátás: minél fejlettebb egy ország, annál többet bocsát ki’!több gyár, jármqvek.
15.: mqködQ atomreaktorok száma
16.: Termelés energiaintenzitása: minél kevesebb energia felhasználásával képesek elQállítani egy terméket’!fejlettség


Hagyományos közgazdaságtan értékválasztása

’!legfontosabb értéke a gazd. szereplQinek a materiális fogyasztás, anyagi javak növelése, anyagi gyarapodás (gazdasági növekedéssel érhetQ el)’!hatalomra való szertevés
-fogyasztói társadalom
-anyagi jólét nagy-emberi jólét is az-e? Szociális kérdés
-fejenkénti fogyasztást csökkenteni kell, legyen környezetbarát technika.

Fenntartható fejlQdés: egy tQkeállomány nem csökken, min. ugyan annyi, vagy +.
-olyasfajta gazd., mely kielégíti az ésszerq igényeket és a jövQ generációit is képes.
87: Brundland bizottság: Alternatív szemlélet: fenntarthatóra helyezik a hangsúlyt, ezen belül a minQségi fejlQdésre. Hagyományos: FejlQdni kell és egy kicsit oda kell figyelni a természetre.
3hiba: alábecsülik a természet gazdasági szerepét. :
1. ErQsen alulértékelik a természetet a gazdaságban






2. Növekedés korlátainak nem reális értelmezése. Nem többet termelni, hanem a termelt mennyiséget jobban elosztani!

3. Gyenge fenntarthatóság
természeti+mesterséges tQke összege együttesen ne csökkenjen. TermészetibQl mesterséges lesz, pl. fából szekrény.
ErQs fenntarthatóság: külön a természeti, és a mesterséges ne csökkenjen
-a természeti tQkének önmagában nem szabad csökkennie.
Csendes-óceán’! Nauru sziget: mikor felfedezték a szigetet, 19.sz.ban kiderült, hogy a talaj foszfátos (mqtrágya alapanyagú). Ráépült erre a szigetre egy bányászat. Régebben kúp alakú sziget volt, mára egyenes lett, ,,legyalulták . A szigetlakók gazdagok, mert megengedik, hogy kibányásszák a természeti értéket. A mesterséges tQke nQtt, mindent kívülrQl kell hozni, mert a sziget maga semmit sem képes megtermelni. Ha elfogy a foszfát, nem lesz mibQl megélni.

Hagyományos közgazdaságtan módszertana:
1. Pozitivizmus, létezQ 2 nagy módszer egyike
2. Normatívizmus
1.: Objektivitásra törekvQ, semmiféle értéket nem ismer el, ebbQl próbálja megjósolni a következQ lépést, fizikában, matematikában alakult ki.
2.: Mi felé tartson. Ki van tqzve egy érték, ami felé viszi a tudományát. Általában a társadalomtudományokra igaz.
-Közgazdaságtan érdekes, mert a 2.ba tartozik, de a Neoklasszikus iskola óta, mióta matematikát is vittek bele, 1.be is tartozik.
-Dekat: a filozófiájával a természetet úgy tekintette, hogy uralmunk alá hajtható, csak meg kell találni a módszerét.

-Konvergens problémák (logikailag megoldható): megérzés, a tudományban megmagyarázhatatlan.
-Divergens: logikailag nem megoldható.

Gazdaságetika

-Kezdetben a gazdaság és az etika összefüggQ tudományok voltak. Még nem voltak közgazdászok. (Már tanítottak közgazdaságot, de közgazdaságtan még nem létezett, se közgazdasági tanszék, ezek késQbb alakultak ki.)
-miért vált szét a korábban együtt kezelt etika és gazdaság?
1. Utilitanizmus irányzat: egy filozófiai irányzat, tanítás lényege: cselekedeteink élvezetének haszna>legyen, mint károk összege.
2. B. de Mandeville (holland orvos) mqve: 1705: Méhek meséje. Ebben a mqvében Machiavelli elméletét írja le, gazdaságilag. Csak azt van értelme feltqntetni, hogy mi a hasznos, káros tevékenység.’! Bqnök hasznosabbnak bizonyulnak, mint az erények.
3. Adam Smith láthatatlan kéz elmélete. Piacmechanizmus, mindenki a saját érdekét, hasznát nézi, de van 1 felettünk álló, tQlünk független rendezQ elv.
4. Piaci koordináció egyeduralkodóvá válása (Kornay János): gazdaságban milyen szabályozások vannak:
?piac?
bürökratikus az állam irányít az adózás tekintetében)
etikai koordináció
agresszív koordináció (maffia)

Furcsa emberkép
3 alap tulajdonság: 1. racionalista, 2.utilitarista, 3.individualista.
1.: birtokában van az összes döntéshez szükséges ismeretnek, pusztán logikai úton képes dönteni (pl. miért vettünk meg 1 ruhát? Nehéz megmagyarázni)
2.: haszonelvq (a döntésben mindig a saját hasznát maximalizálja/szülQk, szerelmesek nem így döntenek/).
3.:önzQ, egoista, döntéseiben csak Q számít, semmiféle közösséget nem fogad el, hiába társas lény az ember.
’!Racionalizmus problémái: Korlátozott racionalitás: H. Simon
-korlátozott a megismerQképességünk, ahogy az intellektusunk is.
-A. Sen: nem csak a racionalitás játszik szerepet döntésünkben, hanem pl. a kötelességtudat, lojalitás is.
-A. Etzioni: szocioökonómiát dolgozta ki, gazdaság és szociológia ,,házasítása ’!emberek a döntéseikben sokkal inkább normatív tényezQkre támaszkodnak, semmint racionálisakra.
’!Utilatilizmus problémái: hasznosság, ’!tette, cselekvése megfeleljen az általa elfogadott értékrendszernek.
feltétel nélküli parancs, vagy választási lehetQség
’!Individualizmus problémája: (Etzioni) nem igaz, hogy az egyén saját magára támaszkodik, hanem nagyon sok közössége befolyásol minket (család, iskola, baráti kör)

Környezeti etika
’!önmagában ismeri el a környezetet, nem az a természet célja, hogy az szolgálatomban álljon, hanem önmagában értékes. A természet megvan nélkülünk, de mi a természet nélkül nem.
’!1-es biológiai lényeg, fajok szintje. ÉrzQképesség, etika (amit a környezet etika javasol: ha 1 lény képes érzelemre, képes szenvedni, akkor azt figyelembe kell venni (állatkísérletek!).
’!Ökoszisztéma etika: amelyek az egészségképletbQl nem csökkentik + nem csökkenti a természetes integritást, a természetes szépséget.
’!Föld egészének szintje: (Lovelock: Gaiai hipotézis) ha nem sérti a Föld globális rendszerét, ezeket az önfenntartó lehetQségeket. Mindez szorosan kapcsolódik a jövQgenerációk problémájához, minden döntésünkkel hatunk a jövQgenerációra.
3 ilyen elv, kötelesség:
1.: Választási lehetQségek megQrzésének elve (ha vmit is elveszünk tQlük, csökkentjük a választási lehetQségüket, lehet, hogy Qk jobban feltudnák használni. ’!Állat, növény fajokat sem pusztíthatunk ki!
2.: MinQségmegQrzés elve ( a bolygó ökológiai környezetét nem ronthatjuk, pusztíthatjuk el, pl. 1 népet nem irthatunk ki azért, mert primitívek)
3.: erQforrásokhoz való hozzáférés egyenlQségének elve (nem vehetjük el a szenet, kQolajat, fát)

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 1-8 adóigazgatás alap általános médiaismeretek b1 baudelaire cserépedény elektro épszerk 3 épülettervezés 4 eredménykimutatás eu tételek fejlődéslélektan filmtörténet filozófia gazdaságtan gazdaságtörténet gén gépgyártás gyakorlat gyakorló feladatok határérték humán igaz józsef jegyzőkönyv jogszabályok kassák képzőművészet kiadott kőzetek lorca macroenglish marketing2 mechanikai példatár médiaismeretek munkafüzet növényélettan példák programozás röviditett statisztika i. szentmiklóssy szív tanári jegyzet tanenbaum tereptan természet földrajz urbanisztika vállalat helye