turizmus-marketing

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiTurizmusTurizmus MarketingJegyzetekturizmus-marketing

Piskóti István:








Turizmusmarketing
























Miskolc 2004. június



Tartalomjegyzék


 TOC \o "1-4" \h \z \u 1. Turizmusmarketing tartalma  PAGEREF _Toc77328851 \h 3
 HYPERLINK \l "_Toc77328852" 1.1. A marketing szemléleti fejlQdése  sikerelem a coopetition, azaz együttmqködve versenyezni  PAGEREF _Toc77328852 \h 3
 HYPERLINK \l "_Toc77328853" 1.2. Marketing a turizmusban  PAGEREF _Toc77328853 \h 4
 HYPERLINK \l "_Toc77328854" 2. Közösségi típusú turizmusmarketing  PAGEREF _Toc77328854 \h 7
 HYPERLINK \l "_Toc77328855" 2.1. A közösségi turizmusmarketing szintje  PAGEREF _Toc77328855 \h 7
 HYPERLINK \l "_Toc77328856" 2.2. Régió turizmusmarketingje  PAGEREF _Toc77328856 \h 9
 HYPERLINK \l "_Toc77328857" 2.2.1. Szegmentáció - A régió vezetQ turisztikai termékeinek célcsoportjai  PAGEREF _Toc77328857 \h 11
 HYPERLINK \l "_Toc77328858" 2.2.2. Marketing célok, stratégiai irány  PAGEREF _Toc77328858 \h 12
 HYPERLINK \l "_Toc77328859" 2.2.3. Marketing mix, az eszközrendszer  PAGEREF _Toc77328859 \h 14
 HYPERLINK \l "_Toc77328860" 2.2.3.1. BelsQ marketing  PAGEREF _Toc77328860 \h 14
 HYPERLINK \l "_Toc77328861" 2.2.3.2. Kínálat-, termékfejlesztés  PAGEREF _Toc77328861 \h 14
 HYPERLINK \l "_Toc77328862" 2.2.3.4. Marketing Információs Rendszer fejlesztése  PAGEREF _Toc77328862 \h 15
 HYPERLINK \l "_Toc77328863" 2.2.3.5. Értékesítést támogató promóciós, kommunikációs tevékenység  PAGEREF _Toc77328863 \h 15
 HYPERLINK \l "_Toc77328864" 2.3. Egy megye komplex közösségi turizmusfejlesztése  PAGEREF _Toc77328864 \h 17
 HYPERLINK \l "_Toc77328881" 3. Kooperatív turizmus marketing – vállalkozói marketing közösségi támogatással  PAGEREF _Toc77328881 \h 25
 HYPERLINK \l "_Toc77328882" 3.1. Marketing-mix elemek megjelenése  PAGEREF _Toc77328882 \h 26
 HYPERLINK \l "_Toc77328883" 3.1.1. Termék, kínálatpolitika  PAGEREF _Toc77328883 \h 26
 HYPERLINK \l "_Toc77328884" 3.1.2. Ár és kondíciópolitika  PAGEREF _Toc77328884 \h 27
 HYPERLINK \l "_Toc77328885" 3.1.3. Hely, értékesítési politika  PAGEREF _Toc77328885 \h 29
 HYPERLINK \l "_Toc77328886" 3.1.4. Marketingkommunikáció  PAGEREF _Toc77328886 \h 30
 HYPERLINK \l "_Toc77328887" 3.2. Internet a turizmusban és a marketing-mixben  PAGEREF _Toc77328887 \h 31
 HYPERLINK \l "_Toc77328888" Felhasznált szakirodalom:  PAGEREF _Toc77328888 \h 35


1. Turizmusmarketing tartalma

1.1. A marketing szemléleti fejlQdése  sikerelem a coopetition, azaz együttmqködve versenyezni

A marketing mindazt az emberi tevékenységet magában foglalja, amellyel a piaci cserefolyamatok megkönnyíthetQek és sikeresen véghezvihetQek. A marketing egy vállalkozás, egy szervezet, egy közösség teljesítményének értékesítését, elismertetését támogató eszközrendszer, de az egész vállalkozást, szervezetet, közösséget átható szemléletet is megtestesít, mégpedig a vevQ- és piacorientáltság szemléletét. Azaz úgy kell kialakítani minden szakmai funkciót, tevékenységet, hogy az a vevQi-, célcsoport-elvárásoknak megfeleljen, a versenytársakénál jobb teljesítményt nyújtson, minden elemében állja a verseny, a piac kihívásait. A marketing tehát a kereslet és a kínálat egymásra találását, az eladó sikeres értékesítését megvalósító tevékenység.
A marketing a jelenlegi és a potenciális piacra irányuló tevékenységek tervezését, koordinálását és ellenQrzését jelenti, mely a vevQszükségletek tartós kielégítése révén a vállalkozási célok elérését biztosítja.
A marketing nem szemfényvesztés, nem manipuláció, nem is csodaszer, hanem egy tudatos, szakmailag megalapozott stratégiai és operatív tevékenység, mely a piac ismeretére, a vevQorientált teljesítmény kialakítására és hatékony értékesítésére, kommunikálására épül.
A marketing-orientáció változásait az elmúlt évtizedekben a piac verseny-dimenzióinak súlypont-áthelyezQdései mozgatták. Így az alábbi fokozatok különböztethetQek meg (Meffert 2000 alapján): disztribúció-orientáltság, termelés-orientáltság, értékesítés-orientáltság, felhasználó-orientáltság, kereskedelem-orientáltság, versenytárs-orientáltság, környezet-orientáltság, hálózat-orientáltság.












1950-es 1960-es 1970-es 1980-es 1990-es évek 2000-tQl
termelés-
értékesítési- klasszikus- vertikális- stratégiai- integrált- totális marketing



Európa piacgazdaságaiban az ötvenes évek termelés-orientáltsága, majd a tömegszerq elQállítás teremtette kínálati bQség révén szükségessé váló  értékesítés(disztribúció)orientáltság után a 60-as évektQl értelmezhetjük a vevQre, a végfelhasználó igényeire koncentráló, orientáló klasszikus marketing-szemlélet kibontakozását. Ekkor fejlQdik ki a marketing-mix módszertani 4P-je, (termék (product), ár (price), értékesítés (place), kommunikáció (promotion), a push / pull marketing, s megjelennek a vállalatoknál a marketing osztályok.
A hetvenes években a vevQ igényeit jól kielégítQ túlkínálat következtében az üzleti siker egyre inkább a kereskedelemmel kialakítandó együttmqködéstQl, a hatékony értékesítési rendszerbeli pozíciótól vált függQvé, melynek következtében a vertikális (kereskedelem-orientált) marketing korszakáról beszélhetünk. A nyolcvanas évek a piacok telítQdése, s nyersanyagszqkösség révén egyre élesedQ, kiszorításos jellegq versennyel jellemezhetQek, amire a vállalkozásoknak erQsödQ konkurencia-orientáltsággal kellett válaszolniuk. Ekkor bontakozott ki a versenymarketing, a stratégiai marketing módszertana, eszközrendszere, mely a komparatív versenyelQny, piaci pozícionálás, nemzetközi piaci hatékonyság, piaci befektetések fogalmakat helyezték a szakmai, gyakorlati érdeklQdés középpontjába. A 90-es évek érték-változásait a társadalmi és ökológiai keretfeltételek által mozgatott, új elemeket felvonultató verseny határozta meg, s késztette a marketinget egy integrált, átfogó piac-orientációt jelentQ megközelítés érvényesítésére.
Az üzleti élet elQtti kihívások ereje, sokoldalúsága, változékonysága napjainkban sem csökkent, sQt a technológiai fejlQdés révén különösen intenzív mozgásokra, felgyorsult piaci folyamatokra kell megtalálni a sikeres válaszokat. Az információs- és kommunikációs technológiák révén jelentQsen átalakulnak a tranzakciós-, disztribúciós- és kommunikációs folyamatok. A versenyintenzitás növekedése a piacok növekvQ átjárhatóságával, megváltozott játékszabályokkal jár együtt. A növekvQ koncentráció, az egyre szükségesebb kooperációk feloldják a klasszikus ágazati kereteket, paradox versenyhelyzeteket teremtenek. (Jól jellemzi ezt az ellentmondásos elemekkel tqzdelt folyamatot a Coopetition kifejezQ öszvérszava .) A vállalatok egyre szorosabb ágazati- és országhatárokon átnyúló globális hálózatai erQsödnek. A versenypozíció biztosítása stratégiai szövetségek, vertikális és horizontális partnerségek, fúziók révén válik lehetQvé. A vállalkozások között tehát a sajátos munkamegosztásra épülQ együttmqködések, kooperációk és az agresszív verseny egyaránt jellemzQ.

1.2. Marketing a turizmusban

Ma már általánosan elfogadott, hogy a marketingszemlélet és gyakorlat minden vállalat számára kötelezQ, ha a piacgazdaság viszonyai között fenn kíván maradni.
A marketing természetesen nem csupán vállalati, hanem közösségi (nemzeti, térségi, települési, ágazati stb.), azaz nem egy vállalkozás, hanem közös érdek érvényesítése szinten is jelentkezQ feladat. A közösségi marketing nem más, mint egy közösségi cél elérését szolgáló, a célcsoportok elvárásainak megfelelQen, tudatosan használt marketingtevékenység. A turizmus fejlesztése, mint közösségi cél annak sokoldalú gazdasági és társadalmi hatásából vezethetQ le. A közösségi turizmusmarketing egy terület turizmusának fejlesztését a helyi vállalkozásokat verseny-semleges módon támogató, a turisztikai kínálatot fejlesztQ és kommunikáló, közösségi forrásokból a piacon ható tevékenység.
Nem véletlen, hogy a turizmus elsQ kormányszervei a nemzeti turisztikai kommunikáció, propaganda ellátására jöttek létre, és bár idQközben feladataik jelentQsen bQvültek, ez az alaptevékenység továbbra is megmaradt.
Míg a turisztikai vállalatoknak saját szolgáltatásaikat kell, hogy értékesítsék, reklám  és promóciós tevékenységük is azt kell, hogy erQsítse, addig vannak olyan általános feladatok is, mint az ország, egy régió, egy megye avagy egy település imázsának megteremtése; a hozzánk jövQ turisták tájékoztatása; amelyeket közösségi szinten lehet és kell ellátni. A marketing esetében azonban még inkább fontos hangsúlyozni a különbözQ szintek sajátosságainak a figyelembevételét.

A turizmusmarketing tehát a közösségi és a vállalkozói marketing kettQsségére, kooperációjára épülQ sokoldalú tevékenység.
A turisztikai marketing fontossága és sajátossága a turizmus piacának jellegzetességeibQl adódik, amely egyrészt a kereslet, másrészt a turisztikai termék, harmadrészt az értékesítési-, kommunikációs csatornák jellemzQi határoznak meg.
A legfontosabbak ilyen jellemzQk a következQk:
a választás magas szabadságfoka: a turizmus döntQen a szabadidQhöz kötQdik, a szabadidQben az egyén sokkal szabadabban választhat a különbözQ tevékenységek közül, mint egyébként. A marketing alapvetQ szerepet játszik abban, hogy szabadidQ eltöltésének döntése a turizmusra, a lakáson kívül helyváltoztatással járó tevékenységekre essen, és hogy azután konkrét célt is kapjon a turista utazási szándéka megvalósításához.
a turista maga is részt vesz a termék, a turisztikai szolgáltatás nyújtásában, mivel az rendszerint a fogyasztással együtt történik. Ez nehezíti a tervezést, hiszen a turista viselkedése tQlünk független külsQ tényezQt jelent. Ezért a turisták igényeit és szokásait a marketingfelmérések révén alaposan meg kell ismerniük ahhoz, hogy ne érjen túl sok meglepetés és szolgáltatásainkat ezen ismeretek birtokában alakíthassuk ki.
Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár: ismeretlent veszünk meg, ami ráadásul sokba kerül, szabadidQnket áldozzuk rá, és csak emlék marad belQle. A marketing az ismeretlent láthatóvá, megfoghatóvá kell, hogy tegye (leírások, prospektusok) és arra is figyelnie kell, hogy az emlék szép legyen (a marketingszemlélet tehát a turizmus valamennyi dolgozója számára kötelezQ).
A turisztikai kereslet gyakorta szezonális, amin csak a marketingeszközök rugalmas és változatos felhasználásával enyhíthetünk (reklám, hirdetés, árengedmények).
A kereslet emellett érzékeny (biztonság, árak), változó (divat), szubjektív és sok külsQ ellenQrizhetetlen tényezQtQl függ. A marketing feladata, hogy kutatással és megfelelQ reagálással mérsékelje a bizonytalansági tényezQket.
A turisztikai termék döntQen szolgáltatásokból áll, helyhez kötött ( a turista keresi fel és nem szállítjuk a fogyasztóhoz, mint az árucikkeket), rendkívül összetett, elQállításban sok a résztvevQ (közlekedési, szállodai, éttermi, sport, kulturális, kereskedelmi és egyéb vállalatok, ezen belül sok kis- és középvállalkozás), emiatt nehezen ellenQrizhetQ, nem tárolható, viszonylag merev, változtatása idQt és sokszor komoly befektetést igényel (pl. szállodaépítés). ElQállításának kockázatát csak biztos piacismeretek és megfelelQ tervek segítségével tudjuk csökkenteni, amihez a marketing-kutatás alapvetQ fontosságú segítséget nyújt.
Mindemellett a turizmusban a közvetítQk kiemelt szerepet játszanak, a fogadó- és küldQhely közötti kapcsolat megteremtése és az értékesítés döntQen rajtuk múlik. Az értékesítési és kommunikációs csatornák kiépítése szintén a marketing feladata.

A sok szegmensbQl álló kereslet (a turista) és a soktényezQs kínálat (a turisztikai termék) összekapcsolása a marketing alapvetQ feladata. A turizmusban a marketing nélkülözhetetlen& A turizmusmarketing két klasszikus definíciója:
A marketing egy vezetési filozófia, amely a turisztikai kereslet igényeinek a kielégítését célozza oly módon, hogy a kutatás, az elQrejelzés és a kiválasztás segítségével a vállalat a turisztikai terméket a piacra úgy juttatja el, hogy az számára a lehetQ legnagyobb hasznot eredményezze. (WTO, 1975)
A marketing az idegenforgalmi szervek vállalat-politikájának, valamint a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi területek magán és állami turizmuspolitikájának olyan módszeres és koordinált végrehajtását jelenti, amely meghatározott fogyasztói csoportok szükségleteinek lehetQ legjobb kielégítésére irányul, megfelelQ nyereség elérése mellett. (Krippendorf, 1971)
Már viszonylag korán megtörtént annak felismerése, hogy számos turisztikai termék, s így például a falusi turizmus lehetQségeket messze alulmúló teljesítményének egyik legfontosabb oka a piacra vitel, azaz a marketingtevékenység erQtlensége. Hiába a mégoly értékes látnivaló, turisztikai vonzerQ, ha nem találkozik meglévQ szükségletekkel, nem tud eljutni a potenciális fogyasztókhoz vagy épp nem kellQen vonzó a csomagolása , nem fog vevQre lelni, nem tud hozzájárulni az adott közösség céljainak elQmozdításához.
 EMBED PowerPoint.Slide.8 
2. Ábra A turisztikai piac, a kínálat és a turista keresletének meghatározó elemei
A marketing egyszerq feladata: megtudni mi az, amit a vendég keres, s eladni azt neki haszonnal. Aki ugyanakkor mindenkinek mindent kínál, általában kudarcot vall. Amikor egy vállalkozás a teljes piac megdolgozásához csak egyfajta stratégiát használ, akkor nem differenciált marketingrQl beszülünk. A differenciált marketing ellenben figyelembe veszi, hogy nem létezik egy homogén, egységes piac, hanem tudja, hogy számos különféle fogyasztói csoport van, amelyeket mind másképpen kell megszólítani, más szolgáltatással, termékkel lehet a szükségleteiket kielégíteni. A részpiacok kiválasztása, megismerése a piacszegmentáció folyamata, melynek eredményeire differenciált, szelektív vagy éppen koncentrált, célzott marketing tevékenységet tudunk kialakítani.

A sikeres marketing feltétele, hogy a kiválasztott piaci szegmenseink, célpiacunk felé a kínálatunkat pozícionáljuk, melynek lényege, hogy a vevQ számára fontos tényezQkben versenyelQnyöket építsünk ki, azaz legyünk megkülönböztethetQek, jobbak a konkurenseknél, s errQl tájékoztassuk, gyQzzük meg a turistákat, a leendQ vendégeinket.


2. Közösségi típusú turizmusmarketing


A közösségi típusú turizmusmarketing nem más, mint közösségi adóforrásokból (kormányzati, önkormányzati, nemzetközi szervezeti), avagy a vállalkozások által átengedett összegekbQl folytatandó olyan marketing tevékenység, mely egy terület, egy vállalkozói közösség közös piaci érdekeit szolgálja, segíti, kiegészíti a vállalkozások marketing tevékenységét úgy, hogy versenysemleges módon viselkedik, azaz nem avatkozik be a védett, támogatott vállalkozói kör belsQ piaci viszonyaiba. Az egyes vállalkozások sikere továbbra is saját tevékenységük, marketingjük függvénye, hiszen minden vállalkozás számára elvileg ugyanolyan esélyt kell, hogy kínáljon a közösségi marketing eredményeinek kihasználására. A közösségi marketing prioritásait a közösség, az adott ország, régió, város érdekei (gazdasági, kulturális, környezeti, politikai) határozzák meg, ezáltal orientálja, segíti az egyes vállalkozások jó döntését, piaci sikereit.
A közösségi marketing célja tehát nem az egyes szálloda, program, étterem kínálatának értékesítése, hanem alapvetQen a térség, a város turisztikai ismertségének, az iránta való érdeklQdésnek a növelése, úgy hogy minél pozitívabb imázs alakuljon ki róla, ezáltal az adott területre, desztinációba irányuló turizmus keresletet növelje. A vállalkozások feladata ezen érdeklQdés, ismeret, imázs sikeres kihasználása jó vállalkozói marketinggel. A vállalkozások választhatják a közös marketinget is, melynek keretében együttmqködnek, s az egymást kiegészítQ szolgáltatásaikat egységes, komplex turisztikai termékként,

2.1. A közösségi turizmusmarketing szintje

A turizmus közösségi marketing a területi közösségi marketing tevékenység része, a elsQsorban a gazdaságfejlesztést szolgáló (de nem csak kizárólag, hiszen mind a kulturális és környezeti értékek védelme, fejlesztése megjelenik) aktivitások közé tartozik. Szintjei a területi szinteken jelennek meg, azaz az országos szintqtQl az egyes településekig
terjed.

 SHAPE \* MERGEFORMAT 

3. Ábra A közösségi turizmusmarketing szintjei

Az ország turizmusmarketingjéért a Magyar Turizmus Rt. felel, melynek feladatát az alábbiakban foglalhatjuk össze:
Magyarország, mint turisztikai desztináció ismertségének növelése, imázsának javítása külföldön.
Magyarország, mint turisztikai célpont presztízsének emelése a belföldi lakosság körében.
A turisztikai szolgáltatások minQségi színvonala emelésének ösztönzése.
Promóciós és PR tevékenység folytatása belföldön és külföldön.
Piaci információ szolgáltatása a termékfejlesztés irányainak meghatározásához, a vendégelégedettség növeléséhez.
Turisztikai információ biztosítása a belföldi és az itt tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára.
A magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön, az elosztási csatornák kiépítésének segítése.
Szakmai partnerkapcsolatainak építése, fejlesztése és ápolása, mind belföldön, mind külföldön.
Kistérségi együttmqködés kialakulásának és fejlQdésének támogatása a turizmus- marketing területén.
Hozzájárulás a fenntartható fejlQdés szem elQtt tartásával a természeti környezet, az ember alkotta vonzerQk és a magyar kultúra megQrzéséhez.

Az MT Rt. prioritásait 2003-ban, a hazai piacon fQbb termékek szerinti céljait az alábbiakban fogalmazta meg:
Marketing tevékenységünkben intenzív, kiemelt szerepet kap a 2003. év kampányterméke, az egészségturizmus. A belföldi turisták szinte minden rétege számára bevezetjük a wellnesz-turizmust. A bevezetés hatékony, erQs marketingmunkát igényel, hiszen e termék figyelemfelkeltéssel és invitatív promóciós eszközökkel történQ megismertetése a cél.
További, belföldön kiemelten kezelendQ turisztikai termék a vízpart, a városlátogatás és ezzel összhangban az eseményturizmus, a gasztronómiai és borturizmus, valamint a világörökség-turizmus.
A magyar lakosság teljes körében jelentQs érdeklQdés tapasztalható a falusi, aktív turizmus (kerékpáros, lovas, természetjáró, horgász) és az ökoturizmus iránt, ezért ezeket a termékeket erQsíteni kívánjuk.
A belföldi turizmus fokozatosan növekvQ szeletét az országban tartózkodó külföldiek jelentik. Fontos, hogy a 2003-as évben a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektessünk a belföldi külföldiek körében végzett promóciós tevékenységünkre. Ennek megvalósítására létrehozzuk az Expatriot Clubot. Ezen túl vonzóbbá szeretnénk tenni ebben a szegmensben a golfturizmust.
Külföldi prioritásként, fQbb küldQ-országonként a következQ célokat fogalmaztuk meg:
Németországban és Ausztriában minden termékünk érdeklQdésre tart számot, ezért marketing munkánkat erQsítjük, illetve szintentartjuk, miközben Budapestet és az egészségturizmust kiemelten kezeljük.
Hollandiában a 2004-es kampányév elQkészítéseként a MICE bevezetésére koncentrálunk.
Olaszországban Magyarország és Budapest mellett a kulturális turizmus kerül a középpontba a 2002-ben lezajlott Magyar Kultúra Éve rendezvénysorozat kapcsán.
Az USA-ban erQsítjük Magyarország és Budapest imázsát és elQkészítjük a 2004-es kampányévet.
Lengyelországban kiemelt témánk, az egészségturizmus mellett bevezetjük a MICE és az aktív turizmus termékeket.
Nagy-Britanniában, mint kiemelt célpiacon egyszerre négy terméket hangsúlyozunk: Magyarország, Budapest, MICE és kulturális turizmus.
Budapestet kiemelten kezeljük a legfontosabb küldQ országok mellett Spanyolországban, Belgiumban, Írországban és Dániában.
Az orosz és a finn piacon hangsúlyosabb megjelenést tervezünk.
A 2004-ben várható EU csatlakozás tükrében Belgiumban kiemelt figyelmet fordítunk a MICE turizmusra.
Szakmai célok az alábbiak:
Magyarország, mint turisztikai desztináció imázsának javítása ill. markánsabbá tétele bel- és külföldön egyaránt.
A Magyarország iránti szimpátia felkeltése az EU országaiban a csatlakozással összefüggésben.
A magyarországi turizmus földrajzi és szezonális koncentráltságának oldása promóciós eszközökkel.
A belföldi turizmus promóciójának erQsítése a közép-európai trendeknek megfelelQen
Marketing együttmqködés a Visegrádi és CEFTA tagországokkal harmadik országok piacain.
Marketing együttmqködés szomszédos országokkal harmadik országok felé.
FQbb európai piacokra való koncentrálás a marketing kommunikációban.
Komplex turisztikai termékek kialakításának segítése és ösztönzése
A MinQségi Védjegy projekt tapasztalatainak átadása a szakmai szervezeteknek, illetve a védjegy bevezetését, meghonosodását és folyamatos ellenQrzését segítQ kommunikáció.
Új stratégiai partnerek felkutatása, illetve meglevQ kapcsolatok elmélyítése.
ON-TIR projekt felgyorsítása, és a tájékoztató infrastruktúra további fejlesztése.
A kutatási tevékenység fokozása, javítása.

2.2. Régió turizmusmarketingje

Egy régió marketingje nem más, mint a terület versenyképességének, komparatív elQnyeinek, vonzerejének feltárása, kialakításának, realizálásának segítése, kommunikálása, azaz egy tudatos,
alapos elemzési, érdekegyeztetési, szintetizáló munkára épülQ stratégia-alkotás és az azt realizáló eszközrendszer folyamatos mqködtetése az ott élQk gazdasági, politikai, kulturális és ökológiai értelemben vett jólétének növelése érdekében .

A marketing egy régió illetve annak egy szakmai, ágazati területe, témánk esetében a turizmus fejlesztésében is szemléletet és konkrét eszközrendszert jelent. A régió turizmusának elemzésekor a marketing szemléletét és elemzési rendszerét alkalmazzuk, erre épülQen határozzuk meg az erQs és gyenge pontokat, a fejlesztés lehetQségeit, s annak
konkrét termékfejlesztési irányait. A klasszikus marketing eszközrendszer adaptációjával alakítható ki a régió turizmusának közösségi és vállalkozói aktivitást ötvözQ marketing gyakorlata.

















Ki végzi a régió marketing tevékenységet? Megállapítható, hogy a régió imázsának építése nem csupán a régió-intézmények, önkormányzati, állami szervezetek teendQje, hanem egy sokszereplQs tudatos együttmqködési rendszer kell, hogy legyen.



































Az ábra jól mutatja, hogy a régió imázsát „mindenki” formálja, ki tudatosan a marketing eszközeivel, ki pedig ösztönösen a maga cselekvéseivel, magatartásával. A tudatos marketinget folytatóknak számolniuk kell az ösztönös marketing mind pozitív, mind negatív hatásaival.

2.2.1. Szegmentáció - A régió vezetQ turisztikai termékeinek célcsoportjai

A régió turisztikai termékeinek elemzésekor, fejlesztési programjainak meghatározásakor az adottságok elemzésébQl, a célpiacok, a tényleges és a potenciális vendégek vizsgálatából indulunk ki, mely utóbbiakat az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

Az egészség-turizmus célcsoportjai: Hagyományos beutaltak , elsQsorban idQsebb betegek, a prevencióra figyelmet fordító, egészség-tudatos, magasabb jövedelmq középkorosztály, gyermekes családok a fürdQk, strandok élmény-medencékre épülQ használói, a fiatalok a sportolás keretében, úszás, fittnes, wellnes programokkal, szolgáltatásokkal, öngyógyító fürdQzQ, üdülQ idQsebb korosztály.

A kulturális turizmus célcsoportjai: A történelmi emlékhelyek megismerése iránt érdeklQdQk, tanulmányaikat elmélyítQ, kiegészítQ diákok, iskolai csoportok, egyetemisták, családi hétvégi kirándulók, az ún. 3. generációs kirándulók, szórakozni vágyó fiatalok illetve társaságok, mqvészetkedvelQk, mqvészet-sznobok , akiknél az adott esemény (fesztivál, találkozó, színházi program-sorozat stb.) képezi a vonzerQt, sportot kedvelQk, szurkolók, a régióban üdülQ vendégek

A falusi turizmus célcsoportjai: Népi hagyományokat, romantikát keresQk, a kevésbé aktív pihenést keresQ középkorúak (pihenés, természetjárás,) aktív, sportot kedvelQ fiatalok (kerékpártúrák, vízi turizmus), baráti és szakmai társaságok, (kerékpártúrák, öko-túrák), jó egzisztenciával rendelkezQ gyökérkeresQk (kapcsolódó sport, lovas-turisztikai szolgáltatások igényével,), szerényebb anyagi lehetQséggel rendelkezQ, természetszeretQ városi családok (természetjárás, kerékpározás).

A hivatás-turizmus célcsoportjai: szakmai, tudományos, kulturális és civil szervezetek, jelentQsebb üzleti, multinacionális kötQdésq vállalkozások, cégek, a szakmai kiállítások iránt érdeklQdQ, aktív cégek, tárgyalásokon, üzleti ügyekben a régióban tartózkodó üzletemberek,

Az üdülQ-turizmus célcsoportjai: családok, baráti társaságok, diák-csoportok, nyugdíjas közösségek, csoportok,

Bor- gasztronómia turizmus célcsoportjai: kulináris élvezeteket keresQk, Középkorú férfiak, házaspárok, átlagosnál magasabb jövedelmqek, magasabban kvalifikáltak, inkább külföldiek, cégek, szakmai csoportok

Lovas-turizmus célcsoportjai: Lovagolni tanulók, rendszeres hobby-lovaglók. Rendszeres terep-, illetve túralovaglók. Gyermekes családi kirándulók, üdülQk (próbalovaglás, fogatozás, kocsikázás) Látogató turisták, akik érdeklQdnek a lótartás, a lovas bemutatók, versenyek iránt. Vadászok a vadászlovaglás terén. Gyógyulni vágyók gyógy-lovaglás iránti kereslet révén.






terméktípusok 1.
E.t. 2.
K.t. 3.
F.t. 4.
H.t. 5.
Ü.t. 6.
B.t. 7.
L.t. 8.
T.p. 9.
T.j. 10.
Kp.t. 11.
T.s. 12.
Vad célcsoportok iskolai csoportok,
*(( *(( *(( *(( *(( *(( *( *(( Középiskolás fiatalok
*(( *(( *(( *( *(( Egyetemisták
*(( *(((( * *( *( ( ( *( *(( baráti és szakmai társaságok, *( *(( *(( *(( *( *(( gyermekes családok
*( *(( *(((( *(( *(( *( *( Körutazó, üdülQ családok
*(( *(( *(( *( *( Városi családok
*( *(( *(( *( *(( sportot kedvelQk, szurkolók, *( *( *( *( *( *( Sportolók
( ((( ((( *( *( *( mqvészetkedvelQk,
*((( *( Népi hagyományokat, romantikát keresQk *( *( *( *( szakmai, kulturális és civil szervezetek, *((( *((( *((( *( Gyógyulni vágyók
*(( *(( *( vállalkozások, cégek képviselQi *((( *((( *(( Magas jövedelmq középkorosztály *( *( *( *( *( *( *( *( *( 3. generáció
*(( *( *( *(( Nyugdíjas szervezetek
*( *( *( *( Élményt, kalandot keresQk
*( *( *( *( *( *( *( célcsoportok 1.
E.t. 2.
K.t. 3.
F.t. 4.
H.t. 5.
Ü.t. 6.
B.t. 7.
L.t. 8.
T.p. 9.
T.j. 10.
Kp.t. 11.
T.s. 12.
Vad terméktípusok
( legjelentQsebb turista-küldQ területek: * = régió-belsQ turisták, ( = szomszédos hazai régiókból, ( = Magyarország ( = szomszédos, közeli külföldiek (SL,PL, UA)
( = Nyugat-Európa )

2.2.2. Marketing célok, stratégiai irány

Az Észak-magyarország régió turisztikai marketingjének célja nem más, minthogy a turizmus fejlesztésével segítse a régióban élQk jólétének növekedését, gazdasági, kulturális, politikai és ökológiai vonatkozásban egyaránt.

A közvetlen turisztikai fejlesztési cél, hogy sokoldalú, határozott arculattal rendelkezQ, országosan meghatározó súlyú, nemzetközileg is megjelenített, versenyképes, a fenntarthatóság elvét képviselQ, hatékony turisztikai kínálat kialakítása, mely komplex, jelentQs hatást gyakorol a régió általános fejlQdésére.


A régió turisztikai fejlQdése érdekében folytatandó marketing tevékenységet  mint láttuk - sok szereplQ végzi, formálja. Az önkormányzatok (települési, megyei), a számos szakmai, kulturális, tudományos stb. szervezet mellett az üzleti szféra vállalkozásai, a régió lakossága folytat tudatosan és a mindennapi, a vendégekkel, turistákkal való kapcsolataiban, vendégszeretetével, ügyintézQi készségével spontán módon marketinget.
A marketing-stratégia ezen célok elérése érdekében  az egyes turizmus-termékek vonatkozásában eltérQ intenzitással  az alábbi stratégiai irányokra koncentrál.

MeglévQ termék Új termék MeglévQ piac Piacintenzifikálás
(pl. több információs iroda) Termékfejlesztés
(régi emlékek új köntösben) Új piacok Piacfejlesztés
(több látogató vonzása) Diverzifikálás
(új szegmensek megnyerése) Termék- és piacfejlesztési stratégiák alkalmazása egy történelmi város turizmusfejlesztése esetében
(Ashworth-Voogd 1997. 124. oldal alapján)
A marketing stratégia lényege, hogy egy egységes arculat és stílus elemeire tudatosan épülQ régió-imázs formáló marketinget a konkrét célcsoport/szegmensorientált kínálatfelesztQ alprogramokkal, kampányokkal kell megvalósítani. Ez jelenti azt is, hogy az imázs-szlogenek mellett, a termék-stratégiai területekre önállóan felépített marketing programok önálló üzeneteket is meg kell, hogy fogalmazzanak.

Az MT Rt. Marketing Igazgatósága ebben a rendszerben egy sajátos  a turizmus területén - a belsQ marketing aktivitásokat koordináló, erQsítQ közösségi marketing funkciót tölt be, egybekapcsolja a régió szereplQinek aktivitását az országos szintq turisztikai marketing szervezet (a Magyar Turizmus Rt.) munkájával.

A Régió Marketing Igazgatóság célja, hogy
Fejlessze, koordinálja a régió-marketing turisztikai oldalát, folyamatosan karbantartva, konkrét programokra, akciókra lebontva azt, mellyel
elQsegíti a régió turizmusának bQvülését, fejlQdését,
katalizátor szerepet tölt be a turisztikai termékek fejlesztésében,
növeli a régió turisztikai termékeinek ismertségét, imázsát,
segíti azok piacra jutását, hatékony értékesítését, melynek érdekében,
kialakítja a vállalkozói és közösségi turisztikai marketing tevékenységének összhangját,
hatékony szervezeti, együttmqködési rendszerét.
A marketing stratégia eszközeit a versenyképes turisztikai kínálat kialakításának és értékesítésének segítésével kell realizálni.



2.2.3. Marketing mix, az eszközrendszer

2.2.3.1. BelsQ marketing

A belsQ marketing terén az alábbi teendQk, programok fogalmazhatóak meg, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy még marketing-orientáltabbá, tudatosabbá, jobbá, sikeresebbé váljon a turizmus fejlesztés és mqködtetés:

a lakosság turisztikai szemléletének, vendégszeretetének javítása érdekében PR akciók indítása,
a közös régió megismerésének ösztönzése az itt élQknél, a három megyét átfogó iskolai vetélkedQkkel, települések közötti játékokkal ( játék régió-határon belül )
a régió szemlélet erQsítése, az együttmqködésben rejlQ lehetQségek bemutatásával,
a sikeres, jó turisztikai vállalkozások példájának megismertetésével a nehézségekkel küzdQ vállalkozások segítése,
marketing-orientált fogyasztó- és turistavédelmi program indítása, mozgalom a régió legjobb turisztikai vállalkozása címért, különbözQ szakmaterületeken,
A régió turizmus-barát önkormányzata” cím, díj alapítása és évenkénti odaítélése a település vállalkozói és vendégei javaslata alapján,
„Marketing díj a régió legjobb marketing akcióinak, rendezvényeinek elismerésére”

2.2.3.2. Kínálat-, termékfejlesztés

A marketing feladata, hogy a régió turisztikai fejlesztési koncepciójában és stratégiai programjaiban kijelölt vezértermékek pozíciójának erQsítéséhez hozzájáruljon, a piaci oldalról ellenQrizze azok relevanciáját, fenntarthatóságát. A régió kiemelt termékfejlesztési irányai:
egészségturizmus, kulturális turizmus, falusi turizmus, hivatásturizmus, üdülés, borturizmus, lovas-turizmus.

A régió turisztikai marketingje a szervezQ, információ-szolgáltató, támogatást-közvetítQ tevékenységével járul hozzá a régió ismertségének, imázsának erQsítéséhez, úgy, hogy hozzájárul a turisztikai vállalkozások hatékonyságának, piaci sikereinek növeléséhez.

A kínálatfejlesztés orientációját piackutatásokkal, elemzésekkel, szakmai konferenciák, tapasztalatcserék szervezésével kívánjuk elQsegíteni, ahol a régió vállalkozásai megismerkednek a nemzetközi és hazai szakmai normákkal, jó megoldásokkal nemcsak a termékek, szolgáltatások kialakításának minQségére, hanem az értékesítés feltételeire vonatkozóan is.

A marketing a turisztikai kínálatot fejlesztQk, beruházók részére rendszeres információ-szolgáltatás nyújt a pályázati lehetQségekrQl, forrásokról és azok elérését lehetQvé tevQ módszerekrQl, technikákról, javaslatokat fogalmaz meg a pályázati rendszer korszerqsítésére, a régió termékfejlesztési prioritásaihoz igazodó cél-orientált típusok és a támogathatósági kritérium-rendszer megfogalmazására.

A kínálatfejlesztést is segítik a marketing információs rendszer eredményei.

2.2.3.4. Marketing Információs Rendszer fejlesztése

A Marketing Információs Rendszer elemeinek tudatos építését kell megvalósítani:
mqködtetni kell egy belsQ mérési, információgyqjtési rendszert a régió turisztikai teljesítményének mérésére, mqködtetési sajátosságainak rögzítésére,
mqködtetni kell egy külsQ figyelQ rendszert is, mely a régió és turisztikai termékeinek megítélését, imázsát méri,
marketing kutató rendszer mqködtetése, az egyes konkrét feladatok, problémák megoldására irányuló döntések, tevékenységek megalapozása érdekében, melyet egy
elemzQ, feldolgozó szakmai szakértQi módszertannak kell segítenie.

A MIR építésének érdekében szükséges tevékenységek:

A regionális szintq turisztikai adatbázis készítése. A fejlesztési koncepció készítéséhez kapcsolódóan összeállításra került adatok rendszerbe szervezése, kiegészítése, rendszeres karbantartó adatszolgáltatási mechanizmusának, feltételeinek megteremtése az önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel együttmqködve.
Az adatbázisok felhasználási módjainak, szoftvereinek kidolgozása, eljuttatás a régió Tourinform irodáiba.
A Tourinform Információs Pont hálózat regionális kiépítésének megtervezése, elQkészítése, bevezetése.
A régió turisztikai adatszolgáltatási, információs rendszerének Internetes megjelenítése, kapcsolódva az MT Rt. rendszeréhez.
A turisták folyamatos adatokkal, információkkal való ellátása érdekében célszerq egy regionális hatáskörq turisztikai zöld v. kék szám (rendszer) mqködtetése.
Támogatni szükséges  a non-profit információszolgáltatási rendszerek mellett - a turisztikai vállalkozások által rendszerré alakítandó - profitorientáltan megvalósuló információs, konkrét mqködtetési (közvetítés, más szolgáltatók ajánlása stb.) együttmqködési háló kialakítását. ( i-projekt )

A kínálatfejlesztési és kommunikációs kampány összeállítását megalapozó döntések érdekében rendszeres marketingkutatások végzése kívánatos:
Vendég-elégedettség vizsgálatok a régió vezér-termékei vonatkozásában a legjelentQsebb turisztikai helyeken, attrakcióknál a termék-fejlesztési törekvések megalapozására
A régió vezetQ turisztikai vállalkozásainak megkérdezése a szakmai tapasztalatokról, fejlesztési javaslatokról, elégedettségrQl, konjunktúra alakulásáról
Konkrét fejlesztési projekteket tesztelQ, megvalósítási hatékonyságot ellenQrzQ kutatások végzése.
Marketing munka hatékonyságelemzése általában, s a különbözQ rendezvényeken.
Szekunder kutatások, a KSH adatgyqjtési rendszerével való együttmqködés.


2.2.3.5. Értékesítést támogató promóciós, kommunikációs tevékenység

A turisztikai marketing értékesítés-támogató oldala közösségi (versenysemleges) és közvetlen profitorientált vállalkozói marketing aktivitásból áll egybe. A jelen marketing stratégiai javaslatok a közösségi oldal tevékenységére irányulnak.

A közvetítQ csatornákkal való kapcsolattartás keretében:

szükségesnek tartjuk a régióban az egyes turisztikai helyeket, turisztikai termékeket menedzselQ szervezetek, integrátorok (marketing irodák) létrejöttének, mqködésének támogatását. Az integrátor igazi termékké formálja a szolgáltatásokat, a megfelelQ minQségi és jogi garanciákat nyújtva a vendégek illetve az értékesítésben közremqködQk (utazási irodák, Tourinform Irodák stb. felé )
Egy ilyen rendszer kísérleti kialakítása 2001-ben valósuljon meg.
Számos termék (egészségturizmus, hivatásturizmus stb.) értékesítésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a szakmai, tudományos szervezetek, melyek feltérképezését, tartós kapcsolatok erQsítését folyamatos tevékenységként definiáljuk.

Szakmai fórumok, értekezletek, érdekegyeztetQ és együttmqködést támogató rendezvények, work-shopok kerüljenek szervezésre legalább negyedévente az egyes terméktípusokat érintQ szakmai, üzleti szervezetek részvételével,
Tovább építendQek az MT Rt., az ITDH külföldi képviseleteivel, a nagykövetségekkel való közvetlen kapcsolatok (információcsere, szakmai anyagok, kiadványok megküldése, folyamatos információ-szolgáltatás formájában.)

Marketing-kommunikációs, promóciós tevékenység legfontosabb elemei

Egységes kommunikációs üzenet-rendszer és arculat kialakítása

Az Észak-Magyarország régió turisztikai arculata igen sokoldalú, ezért nem fqzhetQ fel egy határozott turisztikai termékkörre anélkül, hogy ne veszítenénk sokat, ne egyszerqsítenénk le a mondanivalót. EbbQl két következmény ered:
A konkrét turisztikai termékekhez (egészségturizmus stb.) kapcsolódóan önállóan kell megfogalmazni üzeneteket A régió-promócióban termék-semleges mondanivaló kialakítása, pl. Minden lépés élmény. EgybQl száz élmény. Élményrégió. Harmóniában a természettel, hogy csak néhány már elQfordult javaslatot említsünk.
Az elfogadott logó bevezetését, használatát elQ kell készíteni. A régió turisztikai logója szolgáljon minQségi védjegyként, azaz a pályázati rendszerben támogatott kiadványok esetén legyen kötelezQ a használata, míg saját, vállalkozói, önkormányzati forrású kiadványoknál engedélyhez kötött. Csak olyan kiadványra kerüljön rá a logó-védjegy, melyet egy megbízott szakértQi kör arra alkalmasnak tart.
Az egységes arculat ne csupán a logóban, levélpapírban esetleg egy-egy kiadványban jelenjen meg, hanem kerüljön megtervezésre a teljes arculati kézikönyvnek megfelelQ rendszer, a filmektQl, a kiállítási installációig.

Kiadványok, PR anyagok készítése

Szükséges egy új típusú régió imázs-kiadványok elkészítése.
A régió esemény-naptárát negyedévente célszerq elkészíteni, de mindegyikben jelezve a teljes évre már ismert programokat.
Nyomtatott tematikus régió-kiadványok készítését a vezér-termékek esetében folytatni kell, az egészségturizmus, üdülQ-turizmus, várak-kastélyok, területén.
Támogatni kell a települések, városok, megyék és vállalkozói közösségek kiadvány-készítési kezdeményezéseit.
Szükséges egy rövid és hosszabb terjedelmq informatív video-film (sorozat) készítése és forgalmazása.
Egy imázs-poszter sorozat készítése mellett, támogatni kell a rendezvényekhez kapcsolódó plakátok készítését.
A belföldi turizmus ösztönzésére egy city-light kampány tavaszi, koranyári megvalósítását javasoljuk. Megfontolandó az óriás-plakátok alkalmazása is)
Megvizsgálandó, kidolgozandó egy negyedévente megjelenQ turisztikai magazin létrehozásának szakmai és pénzügyi terve.

Kiállításokon, vásárokon való részvétel

- Az Igazgatóság a régió kínálatát bemutatandó  a MT Rt. stratégiájával egyeztetetten alakítja ki  a külföldi kiállításokon, vásárokon való részvétel programját. A részvételt a legfontosabb küldQ országokban, úgymint Németország, Lengyelország, Hollandia, Szlovákia célszerq koncentrálni.
A megyei koordinátorokkal együttmqködve kívánatosnak tartjuk a régió egységes szemléletq megjelenését az Utazás kiállításokon.
A régió egy településén a regionális kínálatot bemutató, beutaztató kiállítás szervezése célszerq, melynek anyagából egy belföldi turizmust ösztönzQ hazai road-show alakítandó ki.

Média használata

Az elektronikus médiákban hirdetési kampány a szezonindítás mellett, elsQsorban a rendezvényekhez kapcsolódóan kerüljön elQtérbe.
Az anyagi korlátok miatt elsQsorban a PR-jellegq, a szakmai mqsorokban, vetélkedQkben történQ rendszeres megjelenés szervezésére szükséges a hangsúlyt fektetni.
A rendezvényekhez kapcsolódó hírjellegq , tudósító, tájékoztató programokban, mqsorokban való megjelenések ösztönzése, szervezése.
A nemzetközi és hazai piac elérését hatékonyan szolgálná egy tematikus televízióban (Travel TV, illetve hasonlóak külföldön) rendszeresen bemutatandó imázs-film.
A regionális sajtó térképének elkészítésére, kapcsolati személyek megkeresésére épülQen rendszeres sajtótájékoztatók szervezésével, sajtóinformációk küldésével építendQ a sajtókapcsolat.

Study Tourok szervezése

Be kell kapcsolódni a MT Rt, által a külföldi szaksajtó számára szervezett különbözQ találkozók, study tourok, programok megrendezésébe, helyszínt és programot szervezve.
Régió study toru-ok szervezése tour operátorok, közvetítQk, sajtó szereplQi számára.

2.3. Egy megye komplex közösségi turizmusfejlesztése

A megye adottságaiból, értékeibQl eredQen a gazdaságfejlesztési stratégiájának meghatározó területe a turizmus, mely sokoldalú gazdasági, társadalmi, politikai hatásával igen erQteljes multiplikációs hatást képes gyakorolni. Mindezekre épülQen kiemelt jelentQségq a turizmusfejlesztési koncepció megfogalmazása.

A megye rendelkezik Turizmus-stratégiával, melynek folyamatos korszerqsítése mindenképpen kívánatos a piaci, szakmai fejlQdési tendenciákból, a regionális együttmqködés, másrészt a megye és Miskolc város szakmai együttmqködésének új, stratégiai lehetQségeinek kihasználása érdekében.

A turizmusfejlesztés deklarált célja

Borsod-Abaúj-Zemplén megye határozott arculattal rendelkezQ, országosan is meghatározó súlyú célterületként jelenjen meg Magyarország turisztikai kínálatában.

A turizmus gazdasági súlyának határozott növelése. El kell érni, hogy a beruházások vonatkozásában a nemzetközi gyakorlatnak megfelelQ mintegy 7%-os részesedést, az értékesítési bevételek kapcsán legalább 2-3%, míg az export vonatkozásában 10-15 % arány alakuljon ki.
A foglalkoztatottság növelésében középtávon mintegy 1000 munkahely teremtése.
A közvetlen idegenforgalmi és vállalkozói adókból befolyt helyi források érjék el a nemzetközileg szokásos 6%-os részarányt, mértéket.
4. A turisztikai ágazat, tevékenység is fokozottabban járuljon hozzá a polgárok identitástudatának, lokálpatriotizmusának erQsödéséhez, a tradíciók újjáélesztése, a nyitottság, a tolerancia, a közösségi érzés erQsítése, a kreativitás fejlesztése révén.
A turizmusorientáltan kerüljenek feltárásra és megQrzésre a megye természeti és kulturális értékei.
A megye-arculat és imázs meghatározó elemévé váljon a turizmus.

Elemei:
Széles turisztikai piacra irányuló aktivitást kell megvalósítani, támogatni.
Differenciáló stratégia keretében realizálható.
Célcsoportokhoz igazodó turisztikai kínálatot kell megfogalmazni,
HIP termékeket (High Interest Product) kell kialakítani minden szegmens vonatkozásában,
A vezetQ termékek sajátosak, egyediek, megkülönböztethetQek, integrálóak, a nemzetközi trendekkel harmonizálóak, az ország-imázsba illeszthetQek, egységes arculatot tükrözQek legyenek.
Célszerq tehát prioritások, s bizonyos koncentráció megfogalmazása, mely az erQforrások felhasználásában is orientáló elvként mqködhet, melynek elemei:
Miskolc és környéke, mint kiemelt idegenforgalmi hely és bázis a megyei turizmus egésze számára (Tapolca, Lillafüred, Bükk, Szeleta stb.)
Aggtelek és környéke, a világörökség részét képezQ barlang-rendszerrel,
Gyógy- és termálvíz turizmus,
Bor-turizmus, a Tokaji borkultúra egyedülálló, szintén világörökség elem lehetQségeinek gazdasági és turisztikai kihasználása.
Falusi turizmus
3. Hazai, belföldi turizmusra kiemelten irányuló fejlesztése kívánatos.
Egyértelmqen a termékfejlesztésre kell koncentrálni, s az arra épülQ bizonyos mennyiségi fejlesztés mellett, megteremteni a gazdasági-, kulturális alapjait a minQségi turizmus elemei erQsítésének.
A versenyelQny a differenciált kínálathoz igazodó szigorú ár/minQség kapcsolatra kell, hogy építsen.
A versenytársakkal szemben érvényesítendQ stratégia jellege - az alapvetQen a megkülönböztethetQségre, egyediségre törekvés mellett - különösen a nemzetközi turizmus vonatkozásában a regionális kooperációra épít, figyelembe véve a regionális együttmqködés kialakult kereteit is.
Mindezen stratégiai dimenziókból a megye turisztikai kínálatában, a turizmus terén vállalkozó, szerepet vállaló szervezetek stratégiai magatartásában a poraktivitás kívánatos.

Forrásai:
országos és megyei decentralizált alapok, nemzetközi pályázatok, regionális együttmqködés pénzügyi forrásai, vállalkozói tQke.
KözremqködQk:

Megyei Közösségi Turizmusmarketing Szervezet  mint koordinátor -, szoros együttmqködésben az önkormányzatokkal, szakmai szervezetekkel, regionális és országos intézményekkel, vállalkozói és civil szervezetekkel, egyesületekkel.

A szakmai koordinációt kiemelkedQ fontosságúnak tekintjük, hiszen a turizmus dinamikus fejlQdése, az elvárások komplex jellege igényli az egyeztetett programkínálatot, az összehangolt kiadványkészítést stb. A koordináció formája lehet egy rendszeres „szakmai fórum”, avagy szervezettebb forma. (pl. Turisztikai Tanács). A tevékenység ténye és nem formája a mérvadó.

A következQ évben  a nemzetközi és országos turisztikai trendek, tendenciák és a megyében örvendetes módon megindult turisztikai fejlesztések eredményeként - szükségessé válhat a megyei Turizmus Stratégia kiegészítése, korszerqsítése.

A programgazda, ill. közremqködQk szakmai, tartalmi feladata a turisztikai fejlesztési stratégia folyamatos megvalósulásának, korszerqsítésének biztosítása, mely az alábbi témákra terjed ki:

a turisztikai vonzerQk folyamatos feltárása, értékelése, az ezáltal kialakított adatbázis vállalkozások, turisták irányában történQ hasznosítása,
Tourinform jellegq információs tájékoztató szolgálat, illetve rendszer mqködtetése, fejlesztése
szakmai, vállalkozói regiszterek, katalógusok összeállítása,
az általános és turisztikai infrastrukturális fejlesztések kezdeményezése,
a városrendezési döntésekben a turisztikai szempontok érvényesülésének megjelentetése,
célcsoportorientált turisztikai termékcsomagok kidolgozása, értékesítése,
az aktív turizmusszervezésben való részvétel,
turisztikai jellegq kiállítások, vásárok szervezése, az azokon történQ megyei kínálat megjelenésének szervezése,
kulturális mqvészeti, sport, tudományos rendezvények turizmusbeli hasznosulásának növelése,
külsQ szakmai pályázatokon való részvétel illetve annak koordinálása,
saját pályázati rendszer kidolgozása az illetékes szakmai szervezetekkel,
vállalkozók közötti minQsítési rendszer, szakmai verseny megszervezése a szakmai szervezetekkel együttmqködve,
a turisztikai vállalkozások terén minQségbiztosítási rendszerek bevezetésének segítése,
a szakmai képzés terén szükséges koordináció, kezdeményezések támogatása,
szakmai egyesületek, együttmqködések szervezQdésének indukálása,
a közösségi turizmus-marketing menedzselése, kommunikációs, PR tevékenység koordinálása,
a koncepció, s stratégia megvalósítását ellenQrzQ, monitoring rendszer mqködtetése.

Az elQzQekben megfogalmazott stratégiai törekvések megvalósításához számos eszköz, intézkedés szükséges, melyek egy része természetesen vállalkozói autonóm döntések körébe tartozik, ahol a területfejlesztés intézményeinek, az önkormányzatoknak ösztönzQ, befolyásoló funkciót kell ellátnia, másik részénél igenis aktív, határozott szerepet, önálló lépéseket kell megtenni.

A turizmusfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az alábbi csoportokba sorolhatóak:
Turisztikai vonzerQelemek, attrakciók további feltárása
Általános és turisztikai infrastruktúra feltételeinek javítása
Városrendezésben, városépítészetben a turizmus-szempontok felértékelése
Turisztikai programcsomagok kialakítása
Aktív turizmusszervezés gyakorlatának javítása
Kapcsolódó termelQtevékenységek és szolgáltatások fejlesztése
Humán erQforrás feltételek javítása
A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek közötti koordináció, együttmqködés mechanizmusának kialakítása
Turizmus-marketing fejlesztése
Pénzügyi-finanszírozási feltételek javítása

A 10 pontban megfogalmazott teendQk részletesebb kibontása kívánatos, mely egyben kijelöli a konkrét stratégiai lépéseket és az azok megvalósításának feltételeit (személy-szervezet, pénz, idQ).

1. A turizmus vonzerQelemek, attrakciók feltárása
Gondoskodni kell arról, hogy a meglévQ adatbázis felhasználásra, folyamatos korszerqsítésre kerüljön:
létesüljön a turisztikai információs helyeken folyamatos elérhetQsége, vállalkozások számára elemzési lehetQséget,
induljon elsQsorban oktatási intézményeiben olyan mozgalom , melynek keretében feltárásra kerülnek a még nem vagy kevésbe ismert tradíciók, szokások, turisztikai szempontból vonzerQvé fejleszthetQ potenciális lehetQségek,
a turizmus-marketing keretében kerüljenek felhasználásra az adatbázis információi.

2. Általános és turisztikai infrastruktúra feltételeinek javítása
Az infrastruktúra általános elemei vonatkozásában alapvetQen kedvezQ képrQl beszélhetünk.
közüzemi infrastrukturális feltételeket kapcsán a víz, gáz, elektromos áram, telefonellátás vonatkozásában a feltételek nemzetközi mércével nézve is jók,
a szennyvíz és hulladékgazdálkodás kapcsán még számos fejlesztési feladat megfogalmazható,
a turisztikai elérhetQség vonatkozásában az örök témaként felbukkanó autópálya hiánya jelenthet az autós egyéni turisták meghatározó, domináns szegmense kapcsán negatívumot, míg az alsóbbrendq közutak minQségével adódik néhány turisztikai vonzerQ kapcsán probléma,
a vasút kapcsán az Intercity járatok fontos pozitívumként jelentkeznek, ugyanakkor foglalkozni kell a turizmus fQszezonjaiban történQ esetleges járatsqrítéssel, illetve a nem Intercity vonatokkal történQ - jelenleg gyakran kritikán aluli utazási feltételek javításával.
a menetrendszeri autóbusz-forgalomhoz kapcsolódó turizmus ma nem jelentQs, helyzetét, lehetQségeit érdemes és kívánatos megvizsgálni,
javítani lehet a turisztikai helyek megközelíthetQségét a városokban pótlólagos megállók, avagy az idegenforgalmi fQszezonokban menetrendszerq városnézQ jelleggel, útvonallal közlekedQ buszok beállításával,

A turisztikai infrastruktúra vonatkozásában:
a szálláshelykínálat mennyiségi kínálata és strukturális aránytalansága okoz gondot,
a vendéglátó egységek fejlQdésének tendenciája mellett még mindig - a szálláshelyi kínálathoz hasonló jellegq - hiányok jellemzQek,
a kereskedelmi szolgáltatások fejlQdésének folyamata sem fejezQdött be, a piac újrafelosztása az egyes üzlettípusok között napjainkban zajlik, mely kihat a turizmus szempontjából fontos egységek, üzlettípusok életképességére,
a kerékpárutak építése a turizmus fejlesztésének egyik meghatározó eleme, miként azt nemzetközi tendenciák jelzik. Ugyanakkor nem csupán turisztikai, hanem közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi aspektusokból sem elhanyagolhatóak hatásai.



!$&8;NPeyz‘’“”¯°±²Ï÷óì÷óìÝÙóÙÎƲ£²ŒzjzLŒz:jhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhH*>hH*>B*CJaJph&jhH*>hH*>B*CJUaJphh¦vÑB*ph hsh¿%êCJaJh¿%êhsh¦vÑB*CJ0aJ0ph

hshshsh¿%êB*ph




- !"#$%&89:;úúúõõõõõõõõõõúúúúúõõõõõíèèègd¿%ê $a$gdsgdsgdÆ
Ð
ƒt†¾†ýýýý;<=>?@ABCDEFGHIJKLMNOPefwxyúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòíííígdÆ
Ð $a$gdsgd¿%êÏÐÑêëìíîïðñò
²
´
¶
è
ê
ì
î
ð
ò
ô
îØîÀرؚŠšxŠxZšxîØîBرؚŠ.jqhH*>hH*>CJUaJmHnHu:jöhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j{hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHuyðô
®
=

¨


Ø ¬~2üsønÿf Æ %‰ç´jª÷ëë÷ëëßßßßßßßÒ÷ëßßßßëßÊ dàgdH*>

ÆÀf#
dàgdH*>

Æf#
dàgdH*>

Æf#
dàgdH*> dàgdH*>ô
ö
ø
.
0
2
4
l
n
p
¢
¤
¦
¨
ª
¬
®
°
²
è
ê
ì
î


é×Çשéח—iZéÇé×Ç×<é×:jâhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.jghH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:jìhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHu





7

8

9

:

;

<

=

>

?

Z

[

\

]

‡

ˆ

‰

¢

£

¤

¥

¦

§

¨

îØîÀرؚŠšxŠxZšxîØîBرؚŠ.jShH*>hH*>CJUaJmHnHu:jØhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j]hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu¨

©

ª

Å

Æ

Ç

È

æ

ç

è










$
%
&
” é×Çשéח—iZéÇé×Ç×<é×:jÄhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.jIhH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:jÎhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHu” – ˜ Ê Ì Î Ò Ô Ö Ø Ú Ü hjlž ¢¦¨ª¬îØîÀرؚŠšxŠxZšxîØîBرؚŠ.j5 hH*>hH*>CJUaJmHnHu:jºhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j?hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu¬®°æèêì:<>prtxz|~€‚¸º¼¾îé×Çשéח—iZéÇé×Ç×<é×:j¦hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.j+hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:j° hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuîðò$&(,.0246lnpr¸º¼îðòöøúüîØîÀرؚŠšxŠxZšxîØîBرؚŠ.j
hH*>hH*>CJUaJmHnHu:jœ hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j! hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHuüþQRSlmnpqrstu‘’“Öé×Çשéח—iZéÇé×Ç×<é×:jˆ
hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.j

hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:j’
hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuÖ×Øñòóõö÷øùúLMNghiklîØîÀرؚŠšxŠxZšxŠxîØîBرØ.jù

hH*>hH*>CJUaJmHnHu:j~

hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j

hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHulmnop‹ŒŽÝÞßøùúüýþÿ éÙéÇÙÇ©éǗ—iZéÙéÇÙÇ<:jj hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.jï
hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:jt
hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHu - D E F _ ` a c d e f g h ƒ „ … † ¤ ¥ ¦ ¿ À Á Ã Ä é×ůŗ¯ˆ¯éxé×x×Zé×ůÅB¯ˆ¯.jÛhH*>hH*>CJUaJmHnHu:j`hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHuhפCJaJmHnHu.jå hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuÄ Å Æ Ç È ã ä å æ - "#$%&'BCDéÙéÇÙÇ©éǗ—iZéÙéÇÙÇ<:jLhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.jÑhH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:jVhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuDEghi‚ƒ„†‡ˆ‰Š‹¦§¨©ÅÆÇàáâäåé×ůŗ¯ˆ¯éxé×x×Zé×ůÅB¯ˆ¯.j½hH*>hH*>CJUaJmHnHu:jBhH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu-hH*>hH*>CJaJmHnHuhפCJaJmHnHu.jÇhH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuåæçèé


prt¦¨ª®°²´¶¸îðòéÙéÇÙÇ©éǗ—iZéÙéÇÙÇ<:j. hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿuhפCJaJmHnHu.j³hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu:j8hH*>hH*>>*B*CJUaJmHnHphÿu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu-hH*>hH*>CJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuòô&(*\^`dfhjlnp|„˜¨ª¬lé×ůŗ¯ˆ¯éxd`YRYRYRH:h Ažh Až56OJQJhÆ
ÐB*CJph

h¦vÑhÆ
Ð

h¦vÑh¦vÑh¦vÑ&jhH*>hH*>B*CJUaJph-hH*>hH*>CJaJmHnHuhפCJaJmHnHu.j© hH*>hH*>CJUaJmHnHu+jhH*>hH*>CJUaJmHnHu"hH*>hH*>CJaJmHnHu#hH*>hH*>0JCJaJmHnHu,jhH*>hH*>0JCJUaJmHnHuª¬ln@ê-ü!†$‰$Ÿ$ $¡$¢$£$¤$¥$¦$¨$©$«$&.&÷òíááááÒÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇǾ¹gdBBð„Ä^„ÄgdBBð
$dha$gdBBð $„Ádh`„Áa$gdBBð
$„Á`„Áa$gdYU
gdYU
gd Až dhgdÆ
ÐlnF”šÚê

>@ê-ü!B"p"†$ˆ$‰$$¦$§$©$ª$«$&,&.&ê&ü&''''õêÞÖêÖêõêõêËõÖõÖõê¿Ëêõê±­±­±­±­¥”Š€s±n­ hBBð<hBBð59B*\phhBBðB*CJphhBBðB*CJphhBBð<CJPJ hBBðCJPJhBBðB*phhBBðjhBBðUmHnHuhYU
h´{å5CJaJ hYU
h´{åCJaJ hsCJaJhshBBð5CJaJ hYU
hBBðCJaJ hYU
h AžCJaJ(.&'''':+F3¬;®;è;ê;*=„B6DîGðGæHÀJKúúïâÖÎοº¿®®®®žžžž$„„h^„`„ha$gdelí
$„h`„ha$gdelígd´{å $„dð^„a$gdelí $a$gdYU

$„Ä`„Äa$gdYU


5$7$8$9DH$gdBBð
$dha$gdBBðgdBBð''Z'ˆ'*(t(¾(Î(")t)þ) * -r-¦-¨-î./¨/Ð/`1b1²2ö256š8°8¬;®;è;ê;(=*=D=–=¬=º=x>¸>Ä@ŠAŒAB B"BLBnB€BúïáïáïáïáïÖïáïÖïáïáïÖïáïáïáïÎÀε­¥µ­µ­µ¥™™„™„„hñShñS5CJaJhñS5CJaJhñShs5CJaJ hsCJaJ hYU
CJaJ helíhelíCJaJh´{åh´{å56OJQJ helíCJaJ hYU
h´{åCJaJhYU
hBBð6CJ]aJ hYU
hBBðCJaJ
hBBðaJ0€B‚B„B C0C4D@DEfErE|EÊEF²FÄFîGðGrHŽHæH¢I¤ITJtJ¾JÀJâJKK^KèLBMfNžN°NOÒQR®TØTèTþT¾W>X ^:^¢^¤^¦^¨^Ð^``øðåÝåÝåÝåÝåÝåÝåÝÑÈÑåÝåÝåÝåÝå¼åÝå¼åÝå¼å¼³¼å§åŸåŸ”ø‰”‰ hozÇhozÇCJaJ hozÇhelíCJaJ h„6wCJaJh„6whelí6CJaJhñS6CJaJhirhelí6CJaJhir5CJaJhirhir5CJaJ hirCJaJ helíhelíCJaJ hYU
CJaJ hñSCJaJ4KfN¼QªTòUºW¶\¢^¤^v`Öb¸eÀij¦jLoMo¸qºqôôôôôôôèÜÍŹ®£›››£ $a$gd}©
$dha$gdÆ
Ð
$dha$gd„6w
$„^„a$gdelí $a$gdYU
$„dð^„a$gdYU

$„h`„ha$gdozÇ
$„h`„ha$gdelí
$
&
Fa$gdelí`v`¼b¾bÔbÖbe¸e(fzfìf*gÀiÂiøiúiüiþij~j–j¤jõéÞÒÞÄÞ¹±¹±¹Ÿ’mŸcRDRhñS5B*OJQJph h„6wh„6w5B*OJQJphh¦vÑB*CJph"j$h„6wh„6wB*CJUph%j11{D
h„6wh„6wB*CJUphh„6wh„6wB*CJph"jh„6wh„6wB*CJUph h„6wCJaJ helíhelíCJaJhelíhYU
6CJ]aJhelíhYU
CJ]aJ helíhYU
CJaJhelíhYU
6CJaJ hozÇh„6wCJaJ¤j¦j¶nÐnKoLoMo¥op¸q¼qr
r

r¨x©x{{~ ~v~JLz|~ïåÖå̸©¸Ì¥Ì›Â̑„‘Ì€vgvgS'jhB_HB*CJUmHnHphujhB_HB*CJUphhB_HB*CJphhB_Hh„R`h„R`B*CJphh„R`B*CJphh1p B*CJphh¦vÑh„u"h„u"5B*CJphh„u"B*CJphh€QžB*CJphh¦vÑB*CJphh€Qžh}©5B*CJphh}©B*CJph h„6wh¦vÑ5B*OJQJphºq¼qr
r

r©x~ ~v~x~8HJ„†äæf‚Ç‚!ƒôïôçÛçôÖôÎÎÎÎÎÃ먨$
&
F
ÆЄh^„ha$gd!LÁ $a$gd!LÁ
$dha$gd!LÁ $a$gdB_HgdX <
$„Ä`„Äa$gd1p $a$gd1p gd¦vÑ
$dha$gdÆ
Ð~€‚†ˆšâäæ‚*‚9‚@‚e‚f‚è‰ê‰ ŠŠdŠtŠvŠ„Š†ŠžŠ¤Š¦ŠÂŠÆŠÈŠp“¢“´“¶“8œEœQœSœä£æ£ê£ì£$¤&¤n¤îßÕǶǶլŸ¬Ÿ¬ÕŸÕ¬•¬Ÿ¬Ÿ•Ÿ•¬•Ÿ•Ÿ•Ÿ•ŸÕ•ÕŸÕ‘‘ƒyhÆ
ÐB*CJphh¦vÑB*CJphhB_Hh¦vÑhsB*CJphhB_HhB_HB*CJphh!LÁB*CJph h„6wh!LÁ5B*OJQJphh!LÁ5B*OJQJphhB_HB*CJphjhB_HB*CJUph"j¿)hB_Hh!LÁB*CJUph,!ƒ„ …ð…¨†?‡ž‡Èˆè‰ê‰ÆŠxúŽ˜p“”¦•P–Š—D˜$™ììììììììääÑÑÑÑŲ²²²²$
&
F!
ÆЄh^„ha$gds
$
ÆÐa$gd!LÁ$
&
F-
ÆЄh^„ha$gds $a$gd!LÁ$
&
F
ÆЄh^„ha$gd!LÁ $™2š(›¦›8œSœÅœ#…¦žTŸâŸn ô L¢è¢Ž£ä£æ£$¤&¤¢¥ììììäÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÆÁƵ
$„Ä`„Äa$gd1p gd¦vÑ
$dha$gdÆ
Ð$
&
F#
ÆЄh^„ha$gds $a$gd!LÁ$
&
F!
ÆЄh^„ha$gdsn¤ ¥¢¥¸¦Ì¦T§\§†§ˆ§ ¨4¨>©|©~©®©°©:ª<ªº«¼«¾«à«æ«è«ž­Â­Æ­È­ôçôÛôÛôÉ¿µ¿«¡¿«¿•¿‹yqmcYOYGh„R`B*phh„R`B*CJphÿhÆ
ÐB*CJphÿh1p B*CJphÿhÆ
ÐhÆ
ÐB*ph#jhÆ
ÐB*UmHnHphuh1p B*CJphhÆ
Ð<B*CJphhsB*CJphh„R`B*CJphh¦vÑB*CJphhÆ
ÐB*CJph#jhÆ
Ð0J 6B*CJUphhñS6B*CJphhÆ
Ð6<B*CJphhÆ
Ð6B*CJph¢¥Š§Œ§<ªº«À«Â«Ä«Æ«Ê«Ì«Î«Ð«Ú«Ü«à«â«ä«æ«è«Æ­È­Î­Ð­Ô­÷ì÷÷÷ìììììììì÷äßßß××ÒÒÒÒgd„R` $a$gd1p gd1p $a$gd1p
$dha$gdÆ
Ð $a$gd1p ȭ̭Эҭԭ֭حڭà­ä­è­ê­î­ð­ô­ú­ü­®®®®®® ®
®
®®®® ®®®®®®®®.¯0¯1¯4¯x°z°°±íåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåíåÑǽ³Ÿ½•ŽŠŽƒ}shÆ
ÐB*CJphÿ
hÆ
ÐCJ

h1p hÆ
ÐhñS

h1p h1p hÆ
ÐB*CJph'jh„R`B*CJUmHnHphuh¨" B*CJphh1p B*CJphh„R`B*CJph'jh1p B*CJUmHnHphuh„R`B*ph#jh„R`B*UmHnHphu+Ô­Ø­Ü­Þ­à­æ­è­ì­î­ò­ô­ü­®®®®® ®
®

®
® ®®®®®®úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòçççç
$dha$gd„R` $a$gd„R`gd„R`®®®®-¯.¯x°z°n²p²vµxµ"¹$¹î¼ð¼¿¿ö¿ø¿–Á˜Á:ÄôìììäßÔÌÄÄììììÄÄ¿¿¿¿¿¿gd1p $a$gd¨" $a$gd1p
$dha$gdÆ
Ðgd1p dhgdÆ
Ð $a$gd1p
$dha$gd„R`°±î±n²p²¶²¸²µµtµvµxµÂµ²¸´¸ ¹"¹$¹f¹ì¼î¼ð¼2½4½Œ¾Ž¾ ¿¿¿V¿È¿Ê¿ò¿ö¿ø¿JÀLÀ–Á˜ÁÒÁÔÁ.Â0€‚ÂÃÃÀÃÂÃÄÄ9Ä?Ä@ÄNÄõëäÝÖÐÊÐÀäÝÐÊÐÝäÝжäÝÖÐÊÐÝäÝÐÊÐÊäÝÖÐäÝÖÐÊÐÊÐÊÐÊÐÊژhÆ
ÐB*ph#jhÆ
ÐB*UmHnHphuhÆ
Ð5B*CJphh1p h1p 5CJh¨" hÆ
Ð5CJ
h¨" CJ
hÆ
ÐCJ
h¨" 5CJ
hÆ
Ð5CJ
hF“5CJhÆ
ÐB*CJphÿh1p B*CJphÿ5:Ä;Ä<Ä=Ä?ÄNÄQÄVÄYÄ^ÄaÄfÄiÄnÄqÄvÄyÄ~ÄÄ†Ä‰ÄŽÄ‘Ä–ÄšÄ Ä¤Äúúúõìààààààààààààààààààààà

$$Ifa$gdÆ
Ð $IfgdÆ
ÐgdÆ
Ðgd1p ¤Ä©Ä­Ä±Ä²ÄÀÄÁÄÂÄÃÄÄÄÅÄÆÄÇÄÈÄÉÄÊÄËÄÌÄÍÄàÄáÄåÄéÄíÄîÄòÄóÄóóóîåóóóóóóóóóóóóàååååååååFfT1 $IfgdÆ
ÐFfO,

$$Ifa$gdÆ
ÐNıIJijÄÀÄÌÄáÄâÄãÄäÄæÄçÄèÄêÄëÄìÄíÄîÄïÄðÄñÄòÄôÄõÄöÄ÷ÄùÄúÄûÄýÄþÄÅÅÅÅ Å!Å"Å#Å$Å&Å'Å(Å)Å+Å,Å-Å/Å0Å2Å3Å4Å5ÅEÅFÅGÅHÅJÅKÅLÅMÅõíÛíõíͼ«Í¼«Í¼«Ííͼ«Ííͼ«Í¼«Í¼Í¼«Ííͼ«Ííͼ«Í¼«Í¼Í¼«Ííͼ«Í¼«š! jàðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÑðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*CJOJQJph#jhÆ
ÐB*UmHnHphuhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJph<óÄôÄøÄüÄÿÄÅÅÅÅÅÅÅ-Å Å$Å%Å&Å*Å.Å1Å5Å6Å7ÅDÅEÅIÅOÅQÅööööööñööööööööööööööìöööööFf

ÐMÅNÅQÅSÅTÅUÅWÅXÅYÅZÅ[Å\Å^Å_ÅaÅbÅcÅdŅņŇňʼnŊŋŌōŎŏŐőœŔŕŖřŚśŝŞşŠŵŶŷŸŹźŻżŽžſÅÀÅÁÅÂÅÃÅÄÅÆÅÇÅÈÅÉÅËÅÌÅÍÅÏÅîàØàÇàÇàÇàÇà¶à¶ÇàØàÇàØàÇîàØàÇîàÇîàØà¶àÇîàØà¶àØà¶ÇàØà¶Ç¥îàØà¶Çà¶Çà! jàðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÑðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÅðhÆ
ÐB*CJOJQJphAQÅRÅSÅVÅYÅ[Å]Å`ÅdÅeÅfńŅňʼnōŎŒŖŗŘřŜŠšŴŵŸÅöööööööööñöööööööööööööìöööFfÈGFfßA $IfgdÆ
иŹŽžÅÄÅÅÅÆÅÊÅÎÅÑÅÔÅÕÅÖÅ,Æ.Æ0Æ8Æ:Æ<ÆDÆLÆNÆTÆVÆXÆ^Æ`ÆbÆöööööööööööñööööööööööööööìFfZSFf±M $IfgdÆ
ÐÏÅÐÅÒÅÓÅÔÅ0Æ2Æ4Æ6Æ8Æ<Æ>Æ@ÆBÆFÆHÆJÆLÆNÆPÆRÆTÆXÆZÆ\Æ^Æ†ÆˆÆŠÆŽÆÆ’Æ”Æ–Æ˜ÆšÆœÆžÆ Æ¢Æ¤Æ¦Æ¨ÆªÆ¬Æ®Æ°ÆòÆôÆöÆúÆüÆþÆÇÇ
Ç

Ç ÇÇÇÇÇÇÇ Ç:Ç<Ç>Ç@ÇBÇîàîàØàǶàØàîÇàîÇàØàîàØàîàØàîàîÇàØàîÇàØàîàØàîÇàØàÇàÇàØàÇàØàÇàîàîàØÇàǶ! jàðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÑðhÆ
ÐB*CJOJQJphEbÆ‚Æ„Æ†ÆŒÆ”Æ–ÆžÆ Æ¦Æ¨Æ°Æ²Æ´Æ¶Æ¸ÆòÆøÆþÆÇÇÇÇ

Ç Ç ÇÇ Ç"ÇööööööööööööööñöööööööööööööFfóX $IfgdÆ
Ð"Ç$Ç8Ç:Ç>ÇFÇHÇJÇLÇNÇVÇXÇ^ÇdÇjÇlÇnÇ’Ç”Ç–Ç Ç¢Ç¤Ç¦Ç¨ÇªÇ°Ç²ÇúññññññññññññññìñññññññññññFfCd $IfgdÆ
ÐFfŒ^BÇDÇFÇNÇPÇRÇTÇVÇXÇZÇ\Ç`ÇbÇfÇhÇjÇ–Ç˜ÇšÇœÇžÇ ÇªÇ¬Ç®Ç°Ç
È

È ÈÈ ÈÈÈÈÈ"È$È&ÈˆÈŠÈŒÈŽÈÈ’È”È–È˜ÈšÈœÈžÈ È¢È¤È¦È¨ÈªÈ¬È®È°È²ÈàÈâÈäÈæÈèÈòÈîàØǶîàØà¥àÇà¥àØàǶîàØàÇàØàÇàÇàØàÇàÇàØàǶîàØàǶîàØàǶîàØàÇàØàǶàØ! jÑðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jàðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÅðhÆ
ÐB*CJOJQJphA²Ç´Ç¶Ç¸ÇºÇÈ
ÈÈÈÈÈ È&È(È*È,È.È0È2È†ÈˆÈ’È”ÈžÈ ÈªÈ¬È²ÈöööñöööööööööööööìöööööööööFfñnFf¸i $IfgdÆ
вȴȶȸȺȼÈÞÈàÈèÈêÈìÈîÈðÈòÈúÈüÈÉÉÉÉ
ÉJÉLÉNÉPÉZÉ\ÉfÉööööñööööööööööööööìöööööööFfeyFft $IfgdÆ
ÐòÈôÈöÈøÈúÈüÈþÈÉÉPÉRÉTÉVÉXÉZÉ\É^É`ÉbÉdÉhÉjÉlÉnɺɼɾÉÂÉÄÉÆÉÈÉÊÉÌÉÐÉÒÉÖÉØÉÜÉÞÉàÉäÉæÉèÉìÉîÉòÉôÉöÉ ÊÊÊÊÊ Ê"Ê&Ê(Ê*Ê,Ê2Ê4Ê6Ê8Ê:ÊpÊrÊñàÏñÇñàñÇñà϶ñÇñà϶ñà¶ñÇñàñàñÇñàñàñàñàñÇñàñàñàñÇñà¶ñ¥ñÇñàñÇñ¥àñÇñ! jÑðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÅðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*ph! jàðhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJphhÆ
ÐB*CJOJQJphAfÉnÉpÉrÉtÉvÉxÉzɺÉÀÉÆÉÈÉÎÉÔÉÚÉàÉâÉäÉêÉðÉöÉøÉÊ ÊÊ"Ê$Ê&ÊööööööñöööööööööööööìööööööFf)„Ff¦~ $IfgdÆ
Ð&Ê,Ê.Ê0Ê2Ê:Ê<Ê>Ê@ÊBÊnÊpÊvÊ|Ê~ʀʆʈʊʌʒʔʖʘʚÊÎÊÒÊØÊööööööööñööööööööööööööìöööFfSFf؉ $IfgdÆ
ÐrÊtÊxÊzÊ|ʀʂʄʆʌʎʐʒÊÎÊÐÊÒÊÔÊÖÊØÊÞÊàÊâÊäÊæÊèÊêÊîÊðÊòÊôÊöÊøÊüÊþÊËËË Ë"Ë$ËêËìËîËÌ
Ì"̴̶ÌüÌþÌ"Í$̀ÍîàîàØàîàØàîàØÆØàîàØàîàØàîàîàØàîàîàîàظخØÆظ®Ø£Ø˜ØØ jàðhÆ
ÐB*ph jÿðhÆ
ÐB*ph jÑðhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJphhÆ
ÐB*mHnHphu#jhÆ
ÐB*UmHnHphuhÆ
ÐB*phhÆ
ÐB*CJOJQJph! jÿðhÆ
ÐB*CJOJQJph4ØÊÚÊÜÊÞÊäÊæÊìÊòÊôÊúÊËËË$Ë*Ë4Ë:ËDËJËTËZËdËjËtËz˄ˊËöööööööööööñöååååååååååååå

$$Ifa$gdÆ
ÐFfæ” $IfgdÆ
Њ˔˚ˤ˪˴˼ËÈËÐËÚËâËêËìË
Ì

Ì ÌÌÌ ÌÌÌÌÌÌ Ì"Ì$ÌóóóóóóóóóóóîåóóóóóóóóóóóóàFfHŸ $IfgdÆ
ÐFfš

$$Ifa$gdÆ
Ð$Ì&̀ͨͪÍüÍþͼϾÏ2Ò4Ò8ҔÕÖÖØÖÚÖøÖ

×úúúõðèÝÑÑÉÉÁÁ¶ªªª

$$Ifa$gdÆ
Ð
$dha$gdÆ
Ð $a$gdF“ $a$gdF“
$„Ä`„Äa$gdF“

ÆSdðgdF“ dhgdÆ
ÐgdF“gdÆ
ÐgdÆ
Ѐ͂ͨͪͮͰͶÍüÍþÍ¼Ï Ð6Ò8ÒØÖÚÖöÖøÖ
× ×(×R׊װ×æ×ê×ü×Ø&Ø7ØQØSØ·ØáØÚ:ÛâÜöÜøÜ
Ý

Ý"Ýß@ßZß^ß–ß ßääôìäàÜØàÎàÂζÎì¬ì¬ì¬ì¢ì¢ì¬ì¢ì¢ìŽ„ÎÂÎzÎzÎzÎzÎzÎÂÎhF“B*CJphhÆ
ÐB*CJph&hÆ
Ð5B*CJOJQJmH phsH hÆ
ÐB*CJphhÆ
Ð5B*phhÆ
Ð<B*CJphhÆ
Ð5B*CJphhÆ
ÐB*CJphhF“hñShÆ
ÐhF“B*phhÆ
ÐB*ph jÅðhÆ
ÐB*ph/

× ×*×R׌װ×è×{ooooo

$$Ifa$gdÆ
Ѓkd-¢$$IfT–FÖÖFºÿ3 ¯+y |
|
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöŠTè×ê×þ×Ø'Ø7ØRØ{oooof $IfgdÆ
Ð

$$Ifa$gdÆ
ЃkdÆ¢$$IfT–FÖÖFºÿ3 ¯+y |
|
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöŠTRØSØ·ØáØàÜâÜXßZß®ß{sh\T\OF„h`„hgdF“gdF“ $a$gdF“
$„Ä`„Äa$gdF“
$dha$gdÆ
Ð $a$gdÆ
Ѓkdm£$$IfT–FÖÖFºÿ3 ¯+y |
|
Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöŠT®ßÈà6áÀá<âÊâ~ãàãääæä8å:ålånåççÜç éÆé®êèë~ìÑìëëëëëëëãÞÞÙÞÑÑÑÆÆÆÆÆÆÆ
$
&
Fa$gdz<1 $a$gdz<1gdÆ
Ðgdz<1 $a$gdF“
&
F
Æh„„„Lÿ^„„`„LÿgdF“ääæäèäîäòä åå8å:å<å>å@åBålånåÒìÔìÕìÖìöì0ð2ðRðTðtðvð„ðŒðœð ðÀðRó¼óöºö÷ ÷÷’÷[ø\ø­ø°ø±ø³ø´øâøPþ´þÞBœâóïëïçïçßÒÅ»Òű§Ò»Òŧ±§±§±§±§±§ßßß•ß•ß†ß»ÒÅÒÅߝߝߝjhÆ
Ð0J B*Uphhz<1B*phhÆ
Ð5B*phhÆ
ÐB*CJphhz<1B*CJphhñSB*CJphhz<1hÆ
ÐB*CJphhz<1hz<1B*CJphhÆ
ÐB*phhÆ
ÐhñShz<1hz<1B*CJaJ ph4ÑìÒìöì÷ìäïÀðÂðÌòÎò”õ–õ]ø^ø¬ø­øâøãø÷òíåκ®®®®®¥òœ„h^„hgdÆ
Є\^„\gdÆ
Ð
„\dð^„\gdz<1 dðgdz<1
„dð^„gdz<1$
&
F
Æh„8„äý^„8`„äýa$gdz<1 $a$gdz<1gdz<1gdz<1 dhgdÆ
Ðãø4ù.ûüVýÞýàýJþLþÀ˜d`žêìóèèèèóóóѺ££££—Œ

&
Fdðgdz<1
„dð^„gdœB
&
F
Æ „„äýdð^„`„äýgdœB
&
F
Æ „„äýdð^„`„äýgdœB
&
F
Æ8„„Ðdð^„`„ÐgdœB

&
Fdðgdz<1
„hdð^„hgdz<1âä
šÎèêì¢ ì Bv È R
d
r
š
ì


‚

ˆ

Ž





X|ÊhìÈ 6 H t È è ªZ¼¾ì8

æèHJj

.FnÖ"ö" #÷í÷í÷íâÚ÷í÷í÷í÷í÷í÷í÷ÐöÃ÷í÷í÷í÷í÷í÷í÷í÷í÷®÷í÷Ú÷Ú÷Ú÷¤÷í÷í÷í÷hÆ
Ð6B*phhñSB*phhœBhœBB*CJphhœBhÆ
ÐB*CJphhñSB*CJphhœBB*phhœBhÆ
ÐB*phhÆ
Ð5B*phhÆ
ÐB*ph R
ì
~

€

‚






ì î `bhèèèèèßÓÎÓ¾Ó³§
&
F
Æh„„dð^„`„gdœB
„Ðdð^„ÐgdœB

&
F dðgdœB„„hdð^„`„hgdœBgdœB
„hdð^„hgdœB„h^„hgdÆ
Ð
&
F
ÆØ „„äýdð^„`„äýgdœB hìÆ È €24º¼:<
zš ïØïØØÌÁµ¦ïx
&
F
Æ „„dð^„`„gdœB
&
F
Æ,„„dð^„`„gdœB
&
F
Æ dðgdñS
„hdð^„hgdœB

&
F dðgdœB
„8dð^„8gdœB
&
F
Æh„„dð^„`„gdœB„„dð^„`„gdœB
š R"T"˜"š" #
$B%&è&Æ'ò(Þ)à)2*4*èÜÑÅ­ ­­­­­­ŒÑÅ
Ƅ„dð^„`„gdœB


Ƅ`„gdœB
&
F
Æ „„dð^„`„gdœB
„ dð^„ gdœB

&
F dðgdœB
„8dð^„8gdœB
&
F
Æ,„„dð^„`„gdœB #$#D#
$ $ž$r&°&ð&'(4(+d+Z-h-x.Î.ò.ô.þ.//L/n/œ1â1ü1N2j2l2´2¶2æ2 3f3¬3¨5Ü5`7d7f7h7j7l7¤7È7Ê7Ì7Î7Ð7¸9>:j:~:¨:¾:|<¦<õéõá×á×á×á×á×á×á×áÏÇáÏá×á×á×áÏáÏá×á×á×áÿ»Ã¿·¿·­¿§¡š¡§¡§¡š
h;²5CJ
h;²CJ
hñSCJjhñS0J UheíhñSh;²hœBhvTÕB*phhñSB*phhÆ
Ð5B*phhÆ
ÐB*phhz<1hÆ
Ð5CJaJ hz<1hÆ
ÐCJaJ:4*ˆ,†-ò.ô.//0b1l2²3*5,5\5^5¶6`7ïÜÜÐŹ¢¢¢¢¢–ÅŠ¢¢
„ dð^„ gdœB
„8dð^„8gdœB
&
F
Æ „„dð^„`„gdœB
„ dð^„ gdñS

&
F dðgdœB
„dð^„gdñS
&
F„„dð^„`„gdœB„„dð^„`„gdœB`7b7Î7Ð7@:B:z<|<È<Ê<>

>@b@é@rCúúòæÞÖÑËÑÞ¿¬¬¬œ$„S„äþ^„S`„äþa$gd;²$
&
F„S„äþ^„S`„äþa$gd;²
$„Å^„Åa$gd;²@&gd;²gd;² $a$gdeí $a$gdeí
$„Ä`„Äa$gdñS $a$gd;²gd;²¦<º<È<Ê<>>F>H>r>4@_@Œ@ç@-A-AB†BvCD%D,D0D\D_D²D´DãDäD$E&E]EFF FjGŒGòGÞJ K¦K.LRLšL¢L
M MÚM"N†NŒNîN”O.P†QRR.R2SPS¨SªS:YrY‚YÒY.gtgÐn

o h;²>*CJ
heí5CJ
hñSCJ
h;²6CJh;²56CJ
h;²CJ
h;²5CJ
hñS5CJMrCD^D_DgD´DäD&EEnG H´IDJ€J‚K¢KìÙÑ˸¸¥¥¥¥’’’’’$
&
F

„h „äþ^„h `„äþa$gd;²$
&
F

„Š„äþ^„Š`„äþa$gd;²$
&
F
„S„äþ^„S`„äþa$gd;²@&gd;² $a$gd;²$
&
F
„S„äþ^„S`„äþa$gd;²$
&
F „S„äþ^„S`„äþa$gd;²¢K4L¾MˆN¶PRR2R2SNSPSUUýVþVÔYïÜɶ£›’†’››››››
$„Ä`„Äa$gd;² $@&a$gd;² $a$gd;²$
&
F„S„äþ^„S`„äþa$gd;²$
&
F„S„äþ^„S`„äþa$gd;²$
&
F „S„äþ^„S`„äþa$gd;²$
&
F
„S„äþ^„S`„äþa$gd;²$„S„äþ^„S`„äþa$gd;²ÔYÖYT[V[z\:]´]%^|^Ç^õ^Ì`„ab¤b‚c2dÆdHeúe¢f¦fi’i÷÷÷äääääääääääääääääØ÷Ì
$„Ä`„Äa$gd;²
$„Á^„Áa$gd;²$
&
F„ª„Vþ^„ª`„Vþa$gd;² $a$gd;²’i4j¤j"k²kl`lÜl$mn>n–n˜np p„pPq6rôsštœtóàààààààÐààÈÈÈ¿È´´´È
$
&
F

a$gd;² $@&a$gd;² $a$gd;²
&
F„n„Vþ^„n`„Vþgd;²$
&
F„n„Vþ^„n`„Vþa$gd;²
$„Ä`„Äa$gd;² œt uÖu
wÀwØyô{}ž~ ~ú~¦®€:‚)ƒT#º$¼$²%´%<&v(x(æ)è)¼*öîÛÛÛÛÛÛîîÛÛÛÛÛÛîîööîîîîî$
&
F
Æh„à^„àa$gd;² $a$gd;² $@&a$gd;²a turisztikai infrastruktúra részeként értelmezhetQ az attrakciók környezetében fellelhetQ illemhelyek, s minQségük, valamint a szemétgyqjtQ helyek célszerq kialakítása,
a turisztikai helyeken, különösen múzeumok, mqemlékek megtekintésénél jelentkezik hiányként a korlátozott mozgásképességqek számára hiányzó tolókocsis közlekedési megoldások stb.

A megye infrastrukturális fejlesztési projektjeinek meghatározásakor adjon prioritást a turisztikai jelentQségqek számára.

3. A turisztikai-szempontok figyelembe vétele a városrendezésekben
A város-, településrendezések mindenkori programjai, beruházásai nagy jelentQséggel, hatással bírnak a turisztikai lehetQségek kihasználására, fejlesztésére. A települési, táji környezet ezirányú harmonizált fejlesztési a turisztikai fejlesztési koncepció fontos kapcsolódó területe.

A városrendezéssel, városépítészeti programokkal szemben általános elvárásként megfogalmazható turisztikai szempontok figyelembevétele mellett konkrét ajánlások is megfogalmazhatóak.

A parkosítási, parkrendezési, faültetési akciók szervezésével kell növelni a turista pihenQhelyek számát.

A mqemlék illetve mqemlék jellegq épületek építészeti rekonstrukciójával, annak ösztönzésével is segíteni kell a turisztikai kínálatba történQ bevonásukat.

4. Turisztikai programcsomagok kialakítása
A megye turisztikai kínálatának sokszínqsége a turisztikai termékek terén is széles választékot eredményez. A  korábbi kiemelt területek mellett  az alábbi típusok fejlesztése jelenik meg elsQsorban szükséges lépésként:
Országjáró turizmus
Természetjáró és öko-turizmus
Szakmai és üzleti turizmus
Kulturális, szórakoztató, hobbi turizmus
Termál-, gyógy- és rekreációs turizmus

A turisztikai termékek kialakításában fontos stratégiai megközelítés az egymásba kapcsolt kínálati-szolgáltatási csomagok összeállítása annak érdekében, hogy az ideérkezQk a konkrét utazási szándék mellett más kínálati elemet is igénybe vegyenek, minél több idQt töltsenek a városban, adott esetben onnan ellátogatva más, közeli turisztikai helyre.

5. Aktív turizmusszervezés gyakorlatának javítása
A megye turizmus-lehetQségeinek kihasználásában kiemelkedQ jelentQsége van az aktív turizmusszervezésnek, azaz az ide érkezQ látogatók számára történQ programkiajánlásoknak, utak szervezésének.

Mindenképpen szükségesnek tqnik a vállalkozói szféra megerQsödését segítQ program, egyrészt
szakmai, a turizmusban érdekelt, közremqködQ egyesületek, együttmqködés indukálásával,
a turizmus termékek, komplex kínálat összeállításával szolgáltatási, promóciós tevékenység nyújtásával,
megyei turisztikai klub illetve kedvezményi kártyarendszer mqködtetésével,
utazásszervezQi tevékenység támogatásával.

6. Kapcsolódó termelQtevékenység és szolgáltatások fejlesztése
A kapcsolódó termelQtevékenység (emléktárgyak, eszközök stb.) illetve szolgáltatások, úgymint információs helyek, ajándékboltok, kölcsönzQk, pénzváltóhelyek, idegenvezetés a turisztikai szolgáltatások minQségének fontos meghatározói, s egyben olyan önálló vállalkozói területek, melyek különösen koncentrált megjelenésben sikeresen mqködtethetQk.

Az információs rendszer vonatkozásában további fejlesztések szükségesek.

Az információk vonatkozásában egyre inkább felértékelQdik az a szempont, hogy elérhetQ legyen minden, meghatározó vonzerQhelyen, fQ turisztikai szolgáltatóknál (szállodák stb.) A turisztikai információs háló kiépítésére megfogalmaztuk az i-projektet , melyet jól kiegészíthetnek az Infotouch állomások is.

Az i projekt, országosan is egyedülálló kezdeményezés célja, hogy a megyébe érkezQ turisták, látogatok, nyaralók számára olyan tájékozódási pontok legyenek, ahol látnivalók, programok, szállás- és vásárlási lehetQségek, stb. iránt érdeklQdhetnek. Az információszolgáltatás mellett kétségtelenül célszerq ajándéktárgyak, térképek, jellegzetes idegenforgalmi termékek árusítása is e helyen. Az i pontok a városközpontban és a legforgalmasabb idegenforgalmi látványosságok mellett kell, hogy elérhetQek legyenek. Célszerq, hogy az adatok, információk összeállítása, frissessége érdekében kialakuljon az e területeken érdekelt intézmények közötti együttmqködés. (Idegenforgalmi Hivatal, Tourinform, kulturális rendezvények szervezQi, szállodák, közlekedési vállalatok stb.) Ezen tartalmi, szakmai, érdekeltségi kapcsolódásból levezethetQen az i pontok megszervezhetQek egy sajátos franchise típusú mqködtetési formában.

A turisztikai kínálat meghatározó eleme az a gazdag kulturális rendezvény-sorozat, mely az elmúlt években a megye különbözQ városaiban, térségeiben kialakult. Ezek között több országos hatású.

Ki alakítani, bQvíteni kell azon vezér-rendezvények megyei rendszerét, melyek nemzetközileg is növelik a megyei ismertségét, a látogatottságát. Támogatandónak tartjuk a már ma is ismert programokat Zempléni Mqvészeti Napok, Kaláka fesztivál, Várnapok stb. mellett Miskolc fesztivál-várossá fejlQdését, az Operafesztivál gondolatát.

7. Humán erQforrás feltételek javítása

A humán erQforrás feltételek javításának programja több lépcsQben, több területen elindítandó kezdeményezésekkel valósulhat meg, melyben az önkormányzatnak kezdeményezQ, támogató funkciót kell ellátnia.

A fejlesztés irányai:
A közép és felsQfokú szakképzés fejlesztése, mely egyrészt a város szakmailag illetékes középiskoláiban illetve a Miskolci Egyetemmel való együttmqködésben valósítható meg.
A mqködQ vállalkozásoknál dolgozók szakmai továbbképzésének az illetékes szakmai Kamarával (BOKIK) együttmqködésben történQ megteremtése, hiszen az elmúlt években igen jellemzQ a szakképzetlenek munkába állása.
Fontos a lakosság - azaz nem csupán a turizmus-iparban dolgozók - turizmusra való szemléleti, magatartásbeli felkészítése, (elQadássorozat szervezésével a nem szakos középiskolákban, helyi TV-ben megfelelQ adások szerkesztése, oktatóprogramok, népszerqsítQ filmek vetítése).
A nyelvtudás fejlesztése sem csupán a szakmában dolgozók számára kívánatos - s a szakképzés keretében erQsítendQ -, hanem a külföldi turistákkal találkozó lakosság vonatkozásában is, (érdemes lenne olyan turizmus-nyelvképzési mozgalom beindítása a helyi médiák (tv, rádió, sajtó) együttmqködésével, mely arra irányulna, hogy a minimális nyelvtudással már rendelkezQknek segítene a megyébe érkezQ külföldieknek való segítés illetve a külföldön turistaként történQ segítségkérés nyelvi minimál-hátterének elsajátításában).

A helyi médiák segítségével, támogatás mellett induljon turizmus szemléletet, magatartást formáló a széles lakosságot bevonó oktatási, népszerqsítQ program.

8. A turizmus fejlesztésében érdekelt szervezetek
A megye turisztikai fejlesztésében közvetlen illetve közvetett formában számos szervezet, intézmény vesz rész. A fejlesztés sikere alapvetQen attól is függ, hogy az érintett szervezetek együttmqködésében milyen hatékonyság, érdekeltség valósul meg. A turizmusban tevékenykedQ vállalkozások szakmai együttmqködésének fejlesztésére hasznos módszer a szakmai egyesületek szervezése, adott vállalkozói profilok illetve turisztikai területek alapján szervezQdve.

A szakmai egyesület(ek) feladata, hogy összefogja egy turisztikai terület (pl. Zemplén, Abaúj, Lillafüred, Tapolca, stb.) fejlesztésében érdekelt vállalkozásokat, együttes cselekvésre, program összekapcsolásra, komplex turisztikai termékek kialakítására törekedve. Az egyesületek a közös pályázatok készítésében is szerepet vállalhatnak.

9. Turizmus-marketing fejlesztése a megyemarketingben
A turizmus marketing egyrészt az abban tevékenykedQ vállalkozások teendQje, mely speciális marketing jelen tanulmánynak nem tárgya, ugyanakkor megjegyzendQ, hogy mindenképpen szükségesnek tqnik a helyi turizmus-vállalkozások marketing szemléletének és marketing gyakorlatának fejlesztése, s ezen szakmai fejlQdésnek e program keretében történQ támogatása.

A megye-marketing stratégia (1998) és a Megyei Idegenforgalmi Stratégia (1997) kiemelten foglalkozik a turizmus területén szükséges közösségi marketinggel, meghatározva annak eszközeit. Szükséges erQforrásokkal is támogatni ezen marketing programok megvalósulását.

10. Pénzügyi-finanszírozási feltételek javítása

A turisztikai fejlesztések finanszírozásában a következQ években jelentQs kormányzati és ahhoz kapcsolódó nemzetközi (EU, PHARE) források jelennek meg kiegészítve a vállalkozók által befektetni szándékozott összegeket.
Az országos turizmus stratégiában is megjelölt támogatási módok és források legfontosabb elemei a következQek:
közvetlen fejlesztési célelQirányzatok, (Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Gazdaságfejlesztési, Kereskedelemfejlesztési, Területi Kiegyenlítést Szolgáló Alapok, CélelQirányzatok)
vállalkozásfejlesztési alapítvány, mikrohitel
Idegenforgalmi adóbevételek és kiegészítQ támogatása,
Decentralizált területfejlesztési források,
az exportképességet növelQ 0%-os Áfa kulcs a szervezett forgalomban történQ beutazásokra,
turisztikai jellegq rekonstrukciók beruházási adókedvezménye,
belföldi üdüléshez alanyi jogú támogatás nyújtása, amely a munkaadó számára közteher, a munkavállalónak személyi adómentes juttatás üdüléshez, (üdülési csekk)
ifjúsági turizmus támogatási rendszere,
adott térségekben idegenforgalmi vállalkozások adómentessége, adókedvezménye,
helyi adókedvezmények.

EllenQrzési - monitoring rendszer

A turisztikai fejlesztési koncepció realizálódásának nyomon követésére, ellenQrzésére egy monitoring, felmérésekkel, statisztikákkal mqködtetett rendszer kialakítására van szükség.
Rendszeres - legalább kétévente megvalósuló - lakossági és látogató, turista megkérdezés, piac- illetve közvélemény-kutatás készítése.
Imázs-vizsgálatok éves megvalósítása.
Rendszeres vásári piackutatások készítése.
A turisztikai fejlesztések évenkénti rendszerezett számbavétele, összefoglalása.
KSH adatok tendenciáinak nyomon követése, mindezek alapján évente komplex tájékoztató készítése, összeállítása az önkormányzat és a vállalkozói szféra számára.

3. Kooperatív turizmus marketing  vállalkozói marketing közösségi támogatással

A közösségi turizmus-marketing példákat folytathatnák kistérségi, vagy városi-települési szinten. A szakmai megközelítés, az eszközrendszer alkalmazása ugyanakkor többnyire ismétlQdik, a mindenkori helyi sajátosságokhoz, adottságokhoz, lehetQségekhez kell igazítani.

Bármelyik szinten is tervezzük, valósítjuk meg a közösségi turizmusmarketinget, csak a vállalkozói aktivitásokkal való szoros együttmqködésben lehet sikeres. A turizmust, a turizmusmarketinget sem lehet a turisztikai vállalkozások nélkül csinálni, legalábbis nem hatékonyan, s rövidebb-hosszabb idQ múlva kudarcra van ítélve.

A turizmus sikerének kulcs a közösségi és vállalkozói marketing kooperációja.

A kooperáció szükségességét számos tényezQ indokolja, melyek közül a legfontosabbak:
Az egyre komplexebb turista-elvárások  a komplex termék iránti igény, amit sok együttmqködQ szereplQ tud csak kielégíteni.
Átalakuló tranzakciós, disztribúciós és kommunikációs folyamatok, melyek jelentQs erQforrásokat, értékesítés-fejlesztést, információtechnológiai ellátottságot, kölcsönös informáltságot feltételez.
Költséghatékonyság felértékelQdése  a mqködQ szinergiahatás egyre elengedhetetlenebb, hiszen a túlkínálatban csak a leghatékonyabbak lesznek versenyképesek.
ErQsödik a piaci és ezen belül a marketingverseny-inenzitás a marketing eszközök alkalmazásának intenzitását, költségeinek növelését, a kooperatív megoldásokat kíván.

A kooperáció megjelenése kettQs:
Egyrészt a különbözQ turisztikai vállalkozások közötti kooperáció (VV-kooperáció), vállalkozások együttmqködése, gyakran különbözQ civil szervezeti formában, vagy üzleti, szerzQdéses együttmqködésben.
Másrészt az elQzQekben bemutatott különbözQ közösségi és a vállalkozók (KV-kooperáció) turizmus-marketingje közötti kooperáció.

Az együttmqködés jellemzQ formái
Horizontális, vertikális és komplementer jellegq együttmqködések, valamint
Stratégiai szövetségek, szerzQdések-megállapodások, hálózatok, klaszterek, közös szervezetek, program-kooperáció.

A kooperáció szervezése, realizálása nem könnyq, számos korláttal találkozhatunk:
KezdeményezQkészség hiánya (idQ, költség, presztízs, függetlenség félelme okán)
Partnerkeresés gyengesége (információhiány, meglévQ kapcsolatok fogsága )
Partnerválasztás hibái (célmeghatározás hibája, válsághelyzetben erQsödQ kooperációkészség már késQ, rugalmasság és bizalomhiány,)
Megvalósítás akadozása (kis lépésekkel kezdeni, menedzsmentnek idQ kell a kapcsolatápolásra, világos struktúra szükséges, kommunikációs és információs technológiák alkalmazása, átláthatóság szükséges,)
 EMBED PowerPoint.Slide.8 

5. Ábra Kooperatív turizmus megjelenése


3.1. Marketing-mix elemek megjelenése
A piaci versenyben a vállalkozók érdeke, hogy meggyQzzék a fogyasztókat, hogy az Q termékeik megvásárlásával járnak a legjobban, ezt a piac befolyásolásával érhetik el, ezen eszközöket marketing-mixnek hívjuk. A marketing-mix az eszközök adott kombinációját jelenti, amelyet a vállalat egy bizonyos idQszakban alkalmaz. A szakirodalomban általános az eszközök ún. 4P szerinti felosztása, amely a következQ: Product  termék, kínálat, Price- Ár, kondíciók, Place  Hely, értékesítés, Promotion  Promóció, kommunikáció.

3.1.1. Termék, kínálatpolitika

A termékpolitika a marketing szíve. A kereslet állandó figyelemmel kísérésével, új termékek kialakításával megfelelQ termékpolitikát lehet elérni. A turisztikai szolgáltatás sokelemq együttes kombináció, de a vendég mégis egy egységként érzékeli. A vonzerejét úgy lehet növelni, hogy termékét a konkurenciától jól megkülönbözteti.
A turisztikai termék közlekedési, szállás és vendéglátó-ipari, kereskedelmi, kulturális, sport és egyéb vállalkozások szolgáltatásaiból tevQdik össze, amelyeket vagy a turista maga választ ki és állít össze igényei szerint, vagy az utazásszervezQk végzik el elQre a csomagok és a programok kialakítását és értékesítik az utazási irodák segítségével azokat. Ami a turista számára csak egy rész-szolgáltatás, az adott vállalat számára a maga sajátos termékét jelenti. A szolgáltatások sokszínqsége és a turisztikai termék összetettsége jelenti épp a piac egyik sajátosságát, ami miatt a marketingfeladatok több szinten és eltérQ jelleggel jelentkeznek, amelyeket végül is össze kell hangolni.
Egy fogadóterület csak akkor számíthat sikerre, ha az odaérkezQ és ott tartózkodó turisták valamennyi szükségletét képes színvonalasan kielégíteni. Ebben valamennyi szolgáltató vállalatnak részt kell vennie, tevékenységük a turista szempontjából kiegészíti egymást.
A termékfejlesztés alapvetQen a terület meglévQ vagy kialakítható vonzerQitQl függ és alapvetQen a turizmus tervezésének témája. A fejlesztési tervek ma már a marketingszempontokat is figyelembe veszik és orientációt, irányelveket nyújtanak a vállalati marketingtevékenység számára. A vállalkozások ugyanakkor önállóak és nagy szabadsággal alakíthatják ki szolgáltatásaikat, vevQkörüket, értékesítési és kommunikációs tevékenységeiket, áraikat. Új fejlesztéseknél, vagy a meglévQ szolgáltatások javításánál egyaránt alapvetQ az adott szakmában jelentkezQ nemzetközi fejlQdési irányzatok ismerete is, hiszen a turizmusban az egész világ versenytárs. Ilyen pl.: az utazási irodáknak  a számítógépes helyfoglalási rendszerekhez való csatlakozásuk mellett  mérlegelniük kell a személyes szolgáltatások javításának és a testre szabott egyéni csomagok kialakításának a lehetQségét.
Napjainkban a legjellemzQbb termékkialakítási szempontok a fogyasztói igények alapján történQ termékkialakítás és a versenytársak termékei. KiemelhetQ még, hogy az állami szabályozók alapján történQ, illetve a cégvezetQi preferenciák alapján történQ termékkialakítás a legkevésbé népszerq . A termékkialakításban a legfontosabb szerepet a minQség játssza.

3.1.2. Ár és kondíciópolitika

Az árpolitikának az egyik leglényegesebb vonása, hogy a vállalkozások árdifferenciálást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért különbözQ szituációkban különbözQ árakat alkalmaznak, a jobb kihasználás érdekében.
Az árak és az eladási feltételek mixe három fQ eszköz  az árak, az engedmények és a szállítási-fizetési feltételek  kombinációit tartalmazza. Ezeket az eszközöket is a marketingcélok függvényében és a többi eszközzel szoros összefüggésben kell alkalmazni.
Az árak alapvetQen befolyásolják a nyereségét. Alsó határukat elvben a vállalkozás költségei, felsQ határukat pedig a potenciális turisták értékítélete határozzák meg. Ha a piaci részesedést kívánjuk növelni, akkor árainkat rendszerint csökkenteni szükséges, ha a költség-haszon arány javítása a cél, akkor az árnövelés tqnik megfelelQ eszköznek; a döntést a két ellentétes alternatíva mérlegelésével és az általános marketingcélok figyelembevételével kell meghozni.
A turisták vásárlási döntésében az utóbbi idQben elQtérbe került az ár-érték arány alapos mérlegelése. Sokszor tehát nem az ár abszolút nagysága, hanem a mögötte lévQ szolgáltatások  konkurensekéhez hasonlított  színvonala a döntQ a számukra. Az árkialakítást tehát a termékelemzésnél kell kezdenünk és a konkurenciaanalízis nem csupán az árak, hanem a szolgáltatások színvonalának az összehasonlítását is magába kell, hogy foglalja. Ha ez utóbbit illetQen versenytársainknál jobban állunk, akkor sokszor éppen az áremelés által növelhetjük a forgalmunkat és a piaci részesedést. E mögött az áll, hogy az igényesebb turistarétegek az alacsony árat eleve alacsony szolgáltatás színvonallal asszociálják és elfordulnak tQle.
Az árképzést tehát meg kell, hogy elQzze a piackutatás és az árkalkuláció. Ez utóbbinál fontos az önköltségen belül állandó és változó költségek hányadának a pontos ismerete, ami a szezonalitás enyhítésére alkalmazott árengedmények mértékének a meghatározásához nyújt orientációt. A szolgáltatók rendszerint legalább az állandó költségeket igyekeznek az engedményes árakkal fedezni, holott ha szezonhosszabbítást sikerül árengedményekkel elérni, a határt érdemes a változó költségekhez igazítani.
A költségorientált árképzés mellett a piacorientált árképzés a másik leggyakrabban alkalmazott módszer, amely a keresletet, illetve a konkurencia árait veszi alapul. A turizmusban a legismertebb formái a következQk:
a helyzetmegQrzQ módszer, amely a versenytársakéhoz viszonyított árszínvonal (alacsony, magas, átlagos) fenntartására törekszik;
a piacvezetQk követése, ahol a kisebb vállalatok áraikat a piacon uralkodó helyzetet betöltQ vállalat áraihoz igazítják;
tradicionális módszer, pl. a szállodaiparban hagyomány volt az árat úgy megállapítani, hogy a szoba ezerszeri értékesítése a bekerülési értéket hozza (pl. egymillió forintos szobára esQ beruházási költség esetén ezerforintos szobaár);
célpiacok szerinti árazás, amikor a költségek és a versenyhelyzet elemzése alapján állapíthatjuk meg az árat és az elérendQ forgalmat ahhoz, hogy nyereségünk maximális legyen;
egyéb módszerek, pl.: promóciós árak (rövid idQszakra árengedmények alkalmazása), a népszerq árszínvonalhoz való igazodás (ebben az esetben azokat a szolgáltatásokat kínáljuk, amelyek a legkeresettebb árkategóriába esnek), páratlan utolsó szám alkalmazása (pszichológiai megfigyelések szerint a páratlan számra végzQdQ árak vonzóbbak, mint a kerekített összegek) stb.
többlépcsQs árazás, amikor fokozatonként, valamennyi árbefolyásoló tényezQt elemezve alakítjuk ki a végleges árat (a legfontosabb tényezQk: vállalkozói cél, elérendQ imázs, potenciális kereslet és a fogyasztók fQbb jellemzQi, költségek, a versenytársak árai, a közvetítQk tevékenységére gyakorolt hatás, szezonalitás, a többi marketingeszközre gyakorolt hatás, engedmények szerepe stb.) Az árstratégiát befolyásolja a termék életciklusa és a vele kapcsolatos kereslet rugalmassága is. A fontosabb árstratégiák a következQk:
behatoló (új terméket alacsony áron vezetünk be, ami gyors értékesítés felfutást eredményezhet. Különösen ár-érzékeny piacokon és éles versenyhelyzetben alkalmazandó, ahol fontos szempont az ár),
lefölözQ (a fenti ellentéte, az új terméket mesterségesen magas áron indítjuk, mert biztosak vagyunk benne, hogy lesz kereslete, késQbb esetleg valamelyest az árat csökkentjük),
promóciós (szezonszéthúzás vagy idQszakos eladásnövelés érdekében árkedvezmények alkalmazása),
differenciált (a termék életciklusától, a célpiactól, a szezontól, az igénybe vett értékesítési csatornától stb. függQen eltérQ árak alkalmazása).

Az ár-mix fontos eleme az engedmények alkalmazása. Az engedmények az árakat megállapításuk után változtatják, valamilyen vállalati cél elérése érdekében (forgalomnövelés vagy  fenntartás, a szezon széthúzása, kedvezQ kép kialakítása a turisták körében stb.). FQbb formái:
mennyiségi rabatt (a tour operatorok általában a nagymennyiségq kapacitások lekötéséért kapnak jelentQs árengedményt, amely lehetQvé teszi számukra a közvetítQi jutalék fizetése mellett is a vonzó árak kialakítását),
idQ rabatt (hasonló az elQzQhöz, csak idQhöz kötQdik, mint az elQ- és utószezoni, idényen kívüli, verseny vagy elQrendelési árengedmény),
funkcionális (bevezetési vagy kiárusítási) árkedvezmény,
fizetési kedvezmény (elQre fizetés, készpénzfizetés, vagy bizonyos deviza-nemben való fizetés esetén nyújtott engedmény),
egyéb (pl. partnereknek vagy alkalmazottaknak nyújtott kedvezQ ár).

Az árengedmények egymással kombinálva is alkalmazhatók. Például a tour operator nagybani áron veszi meg a szolgáltatásokat és piaconként különbözQ árakat állapíthat meg a Confidential tarif árakhoz képest, valamint eltérQ jutalékot fizethet a kis árusítást végzQ utazási irodáknak. Emellett idQszakonként alkalmazhat reklámárat, vagy alkalmazhat árösztönzQket a partner utazási iroda alkalmazottainak. Az árakat és a kedvezményeket a vállalat partnereivel szerzQdésekben rögzíti. A szerzQdések minden esetben tartalmazzák a fizetési feltételeket, amelyek a fentiek mellett tartalmazzák a fizetés módját (átutalás, csekk, az utaskísérQ által személyesen átadott voucher, készpénzfizetés), a fizetési határidQket (az utazási iroda például a szolgáltatókat utólag fizeti ki, a turisták neki utazás elQtt fizetnek) és az egyéb feltételeket (teendQk késedelmes fizetés, vagy reklamáció esetén stb.).
- Az ár szerepet játszik politikai, stratégiai és taktikai szinten egyaránt.

A politika  a termék- és a piacpolitika függvényében  a hosszú távú árirányzatokat rögzíti (pl. alacsony, közepes, vagy drága árszínvonal), a stratégia piaconként és termékenként középtávra szabja meg az árképzéssel kapcsolatos feladatokat, a taktika döntQen az engedményekkel operál.

3.1.3. Hely, értékesítési politika

Az értékesítéspolitika a turizmusban azt jelenti, hogy a kínáló a termékét hogyan értékesítheti. Hívhatjuk más néven disztribúciós-mixnek is. A disztribúciós-mix a közvetlen és közvetett elosztási csatornák kombinációit jelenti, amelyeket a turisztikai szervezetek szolgáltatásaik ismertetésére, lefoglalására és értékesítésére használnak. Közvetlen elosztás esetén a szolgáltató maga végzi mindezen tevékenységeket, közvetett elosztás esetén azokat részben vagy egészben az utazásközvetítQkre bízza.
Az értékesítési-mixet alapvetQen a termék-mix határozza meg. Tömegterméket rendszerint közvetett módon és több utazási irodán keresztül értékesítünk, hogy a piac minél nagyobb részén legyünk jelen kínálatunkkal. Exkluzív termékek és sajátos szolgáltatások elosztásánál a piacszegmentálással egy idQben kell felkutatni a sajátos értékesítési csatornákat. Egy specializált utazási iroda jól kiépített vevQkörével rögtön egy piaci szegmenst is képviselhet.
A piacfelmérés tehát ki kell, hogy terjedjen az értékesítési csatornákra is. A tour operátorok és utazási irodák mellett egyes piacon más közvetítQk is tevékenykednek, például az incentive turizmusra vagy kongresszus szervezésére specializált szervezetek és vállalati utazási irodák. A termékünk jellegének megfelelQ piaci szegmens felkutatása a motiváció  vonzerQ összefüggés alapján gyakran e szakosított közvetítQkön keresztül a legegyszerqbb.
Az értékesítési csatornákat illetQen fontos pontosan meghatározni a követendQ árstratégiát (árszínvonal, jutalékok, ösztönzQk, engedmények és fizetési feltételek) és az e téren alkalmazandó promóciós-mixet is. Ez utóbbi révén az utazásközvetítQkhöz szólunk üzeneteinkkel, a fQbb eszközök a következQk:
reklám (pl. fizetett hirdetés az utazási irodák körében terjesztett szaklapokban);
confidential tarif (bizalmas tarifa) és katalógusok;
számítógépes adatbank (a nagy helyfoglalási rendszerek és a személyi számítógépek egyaránt) és nemzetközi útmutatókban, katalógusokban való részvétel;
familiarizációs utak (ingyenes vagy kedvezményes árú utazások szolgáltatásainak bemutatására a partner utazási irodák értékesítést végzQ alkalmazottai részére);
trade show (szolgáltatók, szállítók, közvetítQk stb. piacai , ahol a résztvevQk bemutatják a promóciós anyagokat, és üzleti tárgyalásokat folytatnak egymással);
PR akciók (hírlevél, szakmai konferenciák, szemináriumok, fotók stb.);
Személyes értékesítés a közvetítQk körében (üzleti utak, egyéb személyes kontaktusok, levelezés, on-line kapcsolatok kiépítése stb.);
A közvetítQ partnerek tekintetében is fontos megteremteni vállalkozásunk képét és arculatát. A pozícionálás ezt célozza: konkurensekhez képest a vállalkozás kitqnhet sajátos termékeivel, azok árszínvonalával, az egyedülálló elQnyökkel, amelyeket szolgáltatásaival nyújtani tud, az alkalmazott jelzésekkel, színekkel stb.
Az értékesítési csatornák tehát  a termék és a potenciális turisták összekapcsolását segítve elQ  nélkülözhetetlenek a marketingcélok megvalósításában. Ugyanaz a csatorna a turizmusban kettQs célt szolgál: a fogyasztók tájékoztatását és befolyásolását, majd a szolgáltatások értékesítését. A disztribúció kiegészíti az általános termékstratégiát és meghatározza az árakat, valamint a kommunikációs eszközöket.
Napjainkban a legelterjedtebb a közvetlen értékesítés. Az utazási ügynökségek és utazásszervezQk szerepe szintén fontos a végfelhasználás utolérésében, míg az Internet is egyre fontosabb értékesítési csatornának számít, s mint marketingeszköz, már jelen van a piacon.

3.1.4. Marketingkommunikáció

A kommunikációs politika segítségével a termékeket és szolgáltatásokat ismertté tehetjük. Erre a turizmus3 formát alkalmaz, az eladásösztönzést, a reklámot és a PR-t.
Az eladásösztönzés (Sales Promotion) egy termék vagy szolgáltatás adott idQpontban történQ, avagy nagyobb mennyiségének megvásárlására sarkall.
A reklám reklámhordozókon keresztül hívja fel a figyelmet a termékekre, és ezáltal vásárlásra ösztönöz. A reklámcélok lehetnek rövid-, közép-, hosszú távúak. Például rövid távú cél lehet: a nyári és a téli szezonok jobb kihasználása és köztes szezonok jobb kihasználása. Emellett fontos lehet a belföldi vendégek számának megtartása és növelése. Középtávú cél lehet egy új lakossági réteg megnyerése, vagy a külföldi vendégek számának megtartása és növelése. Hosszú távú cél lehet az üzleti és kongresszusi turizmus növelése, ismertségi fok növelése külföldön. A reklámban megkülönböztetünk vizuális, akusztikus és audiovizuális reklámüzeneteket. Reklámeszközök lehetnek: prospektus, plakát, hirdetés, tv-reklám, rádióreklám, szórólap, reklámlevél, kirakat, kiállítás&
Egy megfelelQ reklámkoncepció kidolgozásánál a következQket érdemes figyelembe venni:
reklámcélok meghatározása: mit akarunk a reklámmal elérni;
mely csoportokat célozzuk meg: kiknek szól a reklám;
milyen érveket alkalmazzunk: mi a reklám mondanivalója;
hol hirdessük és milyen idQpontban;
mennyi a reklámra fordítható pénzünk;
ki és hogyan ellenQrzi a reklám eredményességét.

A tömegtermelés idQszakában a marketingszakember a reklám segítségével szólította fel a fogyasztót, hogy ezt vedd meg . Ez az egyirányú kapcsolat ma már nem mqködik. A reklám relatív visszaesését több tényezQ is indokolja. Ilyen például az, hogy a termékek és reklámjaik túlburjánzása következtében a nyomtatott sajtóban, a rádióban, a tv-ben a reklámüzeneteknek valóságos özöne borította el a vásárlókat. Ennek következtében a vevQ képtelen visszaemlékezni arra, hogy mi különbözteti meg egyik cikket a másiktól. A visszaesés másik oka az elQbbibQl következik. Annyi volt a hirdetés, hogy a vásárlók telítQdtek és gyakran oda sem figyeltek már. Az egyirányú reklámüzenet már nem felel meg az újfajta marketing követelményeinek, ez a marketing már visszacsatolást igényel, azaz párbeszédet a vállalkozás és a vásárlói között.
A PR azon programok választékát jelenti, amelyeket azért alakítottak ki, hogy támogassák vagy védelmezzék a cég imázsát vagy egy-egy terméket. A PR legfQbb vonása a megértés és bizalom. Pszintének és nyíltnak kell lenni mind a vendégekhez, dolgozókhoz, partnerekhez, a sajtóhoz, a lakossághoz és a konkurenciához is. Iránya szerint a PR lehet belsQ és külsQ. A belsQ irány a munkatársakkal való kapcsolattartásra utal, míg a külsQ irány minden más olyan személlyel vagy szervezettel, amellyel a vállalt kapcsolatba kerül.

3.2. Internet a turizmusban és a marketing-mixben
Napjaink igényes turistája egyre inkább szakít az utazási formák korábbi hagyományaival, a korábbi szokásokkal újfajta élmények új módon történQ megszerzésére vágyva. Külön tanulmányt érdemelne az a változás, váltás, ami ezzel párhuzamosan az élet többi területén is végbemegy. Az Internet ennek a folyamatnak a mozgatója és eredménye is egyben. Hatására kialakul egy új gondolkodásmód, megismerési metódus. Ez a paradigmaváltás a gondolkodást az eddigiektQl eltérQ alapokra fogja helyezni. Az ismereteket nem készen kapjuk majd, és azok nem is hierarchikusan egymásra épülQ részekbQl fognak állni. A gondolkodás komplex, problémamegoldó jellege fog dominálni a valóság feldolgozásában, a valósághoz való viszonyban. Ez összességében egy sokkal gyorsabb megoldást eredményez, azonban nagyobb hibalehetQséggel - és emiatt nagyobb felelQsséggel is - jár együtt.
Az Internet - a sokoldalú lehetQségeinek köszönhetQen - a marketing mix bármely elemében alkalmazható. Ez azonban a négy elemtQl függQen különbözQ formában és eltérQ hatékonysággal zajlik.
Termék- és szolgáltatáspolitika
Az Interneten - a látszat ellenére - nem minden termék és szolgáltatás alkalmas az eladásra. Hogyan néz ki ez az állítás a turizmus területén? Amikor az Internet alkalmazásának hasznosságát vizsgáljuk a termékpolitika területén, különbséget kell tennünk a repülQ, vasút, bérautó szolgáltatás, a package utak, az egyéni utazás vagy kalandtúra, valamint az egyéb turisztikai ajánlat (pl. kulturális programmal - musical- vagy operabemutató - egybekötött hétvégi program) kategóriák között.
Az utasszállító szolgáltatások alapvetQen alkalmasak az Interneten való közzétételre. A repülQjáratokat áttekinthetQen lehet ábrázolni, a foglalási lehetQségek könnyen integrálhatók. Az Internet az autóbérbeadással foglalkozó cégek számára is megfelelQ terep ajánlatuk ismertetésére. A példák tehát jól mutatják, hogy az utasszállító szolgáltatás, mivel kevés magyarázatot igényel, nagyszerqen illeszkedik a hálón keresztüli eladások rendszerébe. A hagyományos package (pausál) utak nem igényelnek részletes magyarázatot és tanácsadást. Ezt a különbözQ tévéadók teletext-oldalain olvasható ajánlatok gyakorlata is bizonyítja. A célországok, célterületek többnyire ismertek, nem elQször keresik fel Qket. Az ide tartozó ajánlatokat gyakran a last minute utak között lehet megtalálni. Ami a vevQknek itt számít, az az ár. A foglalás a hálózaton, telefonon vagy faxon történhet, a visszaigazolást, számlát, prospektusokat, egyéb dokumentumokat pedig többnyire postán küldik a vevQnek. Mindez azt bizonyítja, hogy ezeket a package utakat a hálón is el lehet adni. A jelszó így hangzik: A kevesebb több . Ez viszont azt jelenti, hogy az ajánlatokat rövid idQközönként aktualizálni kell, hogy ne terheljük a vevQt, például a teljes szezon repülQjáratainak táblázatával. Minél könnyebben tud kiigazodni az ajánlatok között, annál nagyobb a foglalás esélye is. Egyéni utak és kalandtúrák több magyarázatot igényel a vevQ számára. Egyrészt az egyéni kívánságok - utazási idQpont, az utazás lezajlása és egyéb személyes igények - okán, másrészt a miatt az intenzív tanácsadási követelmény miatt, ami az ilyen utaknál minden esetben felmerül. Ennek ellenére ezeket sem kell eleve kizárni az online termékpolitikából. Hiszen pont a speciális kínálatot nyújtó cégek tudják ily módon felhívni magukra a figyelmet. A döntQ az, hogy a potenciális vevQ és eladó közötti interaktív elektronikus kommunikáció mennyire kényelmes. A különleges utak - éppen a legmagasabb árkategóriában - viszont kicsit több magyarázatra szorulnak. Ha azonban a vevQ kérdéseire e-mailen gyorsan és pontosan válaszolunk, majd ezután ellátjuk írásos információval, akkor elmondhatjuk, hogy az online média legalább a kapcsolatot létrehozta, ami helyesen ápolva eladást eredményezhet. Videó- és hangelemekkel fokozva a Web oldal értékét jobban kihangsúlyozható valamely különleges utazás sajátos karaktere. Az Internet igen alkalmas a kulturális programmal fqszerezett hétvégi utazások bemutatására. Az ilyen szolgáltatások jól körülírhatók, könnyen lefoglalhatók és további elQnyük, hogy a beépített kulturális eseményt már bizonyosan meghirdették a hagyományos médiákban. Ilyen utakat általában az országon belülre vagy a szomszéd országok közeli részeire szerveznek. A szomszédos országokba irányuló városnézQ utak vagy egy-egy rockkoncertre szervezett ún. event út is ebbe a kategóriába sorolandó. A turisztikai szolgáltatások ezen területén az Internet felhasználását a termékpolitikában egyértelmqen pozitívnak tekinthetjük
Árpolitika
A turizmusban a cég árpolitikáját nem lehet a termék- (és szolgáltatás) politikától izoláltan kezelni. Ez a két marketingeszköz a piacon közösen mqködik. Mivel a turizmusban a termékpolitikai döntések imázs-alakító hatásúak, ezért az árpolitikában elkülönítetten hozott intézkedések negatív következményekkel járhatnak. A kínálati oldal szempontjából az online árpolitikában a fQ kérdés az, hogy az árakat megadják-e az Interneten vagy az online szolgáltatóknál. Ez azonban mindenekelQtt a fogyasztási javakra vonatkozik. Az szolgáltatásokat nem lehet azokkal a fogyasztási cikkekkel összehasonlítani, amelyeket az online-áruházak kínálnak. Az utóbbinál a vevQ megtakarítja a hosszú bevásárló-körutakat vagy a gyártókkal való telefonbeszélgetéseket, amennyiben az Interneten informálódik az árakról, és itt hasonlítja össze Qket. Ez a nagymértékq piaci áttekinthetQség - ami természetesen az utazási árak terén is megfigyelhetQ - a turizmusban csak másodlagos szerepet játszik. Ugyanakkor hiába nyílik rálátás a globális piacra, nem valószínq, hogy az Internetet használó vevQ, amikor Törökországba szeretne utazni, akkor egy amerikai utazási iroda kínálata iránt fog érdeklQdni.
A legmagasabb árkategóriás utakat kínáló utazási irodáknak, akik luxus-, egyéni vagy különleges utakat szerveznek, feltétlenül aktív kommunikációs politikát kell folytatniuk, mert termékeiknél nem az ár, hanem a különlegesség áll elQtérben, ezért ezeknél az utaknál nagyobb az információs igény. Az árlista azonban náluk sem hiányozhat az Internet-megjelenés alapkoncepciójából. Ezen cégek árpolitikájában az Internet segítségével a légitársaságok és a vasút közös adatbankrendszerbe integrálhatók. Az árpolitikában az Internet a taktikai árképzések terén is használható. Az idegenforgalomban ezt a szezon, az utazási idQpont, az indulás helye, a foglalási idQpont vagy a célcsoport vonatkozásában alkalmazzák. Az árlistákat nap mint nap módosítani lehet, a megmaradt helyekért az alacsonyabb árakat pillanatok alatt be lehet vinni. Az akciók lefutása után az árak ismét megváltoztathatók, az új ajánlatkérésekhez rögtön új ár is tartozik. Ez óriási elQny a biztonsági árfolyammal dolgozó nyomtatott árlistákkal szemben, hiszen az elektronikus piacon adott a lehetQség a változásokra gyorsan és költségek nélkül reagálni. Összesítésképpen elmondható, hogy az Internet az árpolitikában nem annyira eszközként szolgál, inkább rugalmassága és elérhetQsége miatt hasznos.
Értékesítés politika
Az Internet alkalmazásánál a közvetett értékesítési csatorna teljesen kiesik, mivel az turisztikai szolgáltatásokat nyújtók a direktelosztást választják. Az Q ügyfelük az otthon a számítógépe elQtt ülQ online felhasználó. Találhatók az Interneten olyan utazási irodák is, amelyek szervezQk útjait vagy éppen repülQjegyeket kínálnak, és ez által, mint az értékesítés közvetítQi lépnek fel. Az átmeneti helyzetbQl adódó másik tény, hogy a nagyobb szervezQk (pl. légitársaságok) foglalás esetén utazási irodákra vagy cégen belüli eladási részlegekre utalnak.
Kommunikációs politika
Mivel az Internet eredeti célja szerint az információcserét szolgálta, nem meglepQ, hogy a marketingkommunikáció terén is ideálisnak bizonyult. Emellett az online-jelenlét a vevQk klasszikus médiával szembeni növekvQ ellenállásának leküzdését is elQsegíti. A kommunikáció - a sokféle szolgáltatás alapján - a legfontosabb alkalmazási terület az Interneten. Az Internet relatíve alacsony költségq kommunikációs eszköz. A világméretq kommunikációval fontos célközönség érhetQ el. A célcsoportok száma rövid idQn belül még tovább fog növekedni. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyetlen médium sem mutat ilyen hatalmas fejlQdési arányt. Taktikai szempontból vizsgálva elmondható, hogy az Internet a kommunikációs médiumokban tett ajánlatok kiszélesítésének fontos eszköze lett a vállalatok számára. A felhasználót azonban semmi sem bosszantja jobban, mint az unalmas Web oldalak. A kommunikációs interakciónak izgalmasnak, élménytelinek és informatívnak kell lennie. Ez a turisztikai ajánlatokra különösen érvényes. Az áttérés a nyomtatott kommunikációról az elektronikusra nemcsak a kommunikáció kiszélesítésének, hanem abszolút újításnak tekintendQ. A következQ felsorolás azokat a tulajdonságokat tartalmazza, amelyeket az új kommunikáció alapjaiként kell figyelembe venni.
Nincsenek területi határok. (Az Internet használata megszünteti ezeket a korlátokat, hiszen bármely vállalat meg tud jelenni rajta keresztül a nemzetközi porondon)
EsélyegyenlQség a vállalatmérettQl függetlenül. (Minden cég - függetlenül a méretétQl, a dolgozói létszámtól vagy a termékpalettától - képviseltetheti magát a hálón. A vállalat imázsát itt a Web oldal kialakításán és design-ján keresztül formálják.)
A médium interaktív. (kétirányú kommunikáció)
A hálón lévQ információk nem lineárisak. (A World Wide Weben nincs meghatározott útvonala az információk végignézésének. A beépített linkeken keresztül a felhasználók bármelyik oldalra ráléphetnek.)
A kommunikációs-mix klasszikus eszközei a reklám (advertising), a PR, az eladásösztönzés (sales promotion) és a személyes értékesítés (personal selling). Az elsQ három eszköz mindenképpen alkalmazható az Interneten, mint médiumban, az utolsó jellegébQl adódóan nem megfelelQ erre. A reklám az Interneten is mqködhet a felhasználók akarata ellenében a kéretlen reklámcélú e-mailek formájában. Igaz sokan szqrik, tiltják ezt a formát. Ugyanakkor többnyire az internetezQk maguk határozzák el, mit nézzenek meg és mit ne. Ezért a tévébQl, rádióból jól ismert elárasztási taktika nehezebben megvalósítható. Az Interneten hirdetQknek muszáj valami pluszt nyújtaniuk ahhoz, hogy reklámjaikat felkeressék. Nem véletlenül alakultak ki a különbözQ portálok. A turizmusbeli eladók elQtt alapvetQen két lehetQség áll. Az egyik: több információ rendelkezésre bocsátása, ami a hagyományos katalógushoz képest nagyon olcsó, és mindenek elQtt a vevQ számára bármikor elérhetQ. A másik lehetQség az érzelmi oldal kihangsúlyozása, ami éppen az utazásnál nagyon lényeges. A WWW multimediális megjelenítQ képessége által az eladó hangulatkeltQ videó- és hangelemekkel is operálhat. Nyilvánvaló, hogy egy utazást minél érdekesebben ábrázolnak a virtuális világban, annál eredményesebb lesz a reklám. A vállalat egyéni profiljának megteremtéséhez nagyon fontos a vevQket megszólítani képes homepage - azaz kezdQlap - kialakítása. Az elsQ benyomás alapján dönt az érdeklQdQ, hogy tovább nézi-e az adott vállalat ajánlatát.
A public relations (PR), mint a vállalati imázst alátámasztó tevékenység, az Interneten érdekes perspektívákat kínál a vevQkkel, az üzleti partnerekkel, a sajtóval és a nyilvános szervezetekkel folytatott interaktív párbeszédeken keresztül. A World Wide Web-jelenlét már önmagában is PR. A vállalat, amely már rajta van az Interneten, azt az üzenetet közvetíti kifelé, hogy megfelel a technika kihívásainak, és bebizonyítja, hogy pozitívan áll hozzá mindenféle újításhoz. Az online PR céljai megegyeznek az általános vállalkozói kommunikáció céljaival. ElsQsorban az imázsteremtést és imázsápolást szolgálja. A PR fQ elemei az információ és a kommunikáció. A multimédiás eszközök egyrészt rendelkezésre állnak, másrészt rendkívül olcsóak. Bár az online felhasználók jelenlegi aránya még relatíve alacsony az össznépességhez viszonyítva, azonban már ma is megéri online PR-t végezni. Az online PR felhasználási lehetQségei sokrétqek:
A sajtóinformációk online küldhetQk el, hiszen ma már minden nyomtatott médium rendelkezik e-mail címmel, on-line kiadású verzióval.
A Web oldalak helyet adhatnak a vállalatról szóló információs szövegeknek.
A nagy cégek gyakran a számokat hagyják maguk helyett beszélni (pl. utasszám). Ugyanitt üzleti jelentések és tervek is publikálhatók. Online brosúrák (pl. a szervezQ környezetvédelmi brosúrája) is felvihetQk a hálóra.
HirdetQtáblák (bulletin boards), fórumok és listaszerverek támogathatják a direktkommunikációt.
Speciális események (special events), mint kultúr- és szociális események, illetve szponzorálás is bemutathatók.
A klasszikus reklám és a sales promotion (SP) határai az utazási szakmában gyakran összemosódnak. A sales promotion módszerek felhasználásának célja az esetek többségében korlátozott idQszakon belül a forgalom felfuttatása. Mivel az Interneten az eladás a közvetlen eladásnak felel meg, kiesik a közvetítQi tevékenység. Az eladóknak úgy kell átalakítaniuk azokat az eladásösztönzQ tevékenységeket, amelyeket hagyományos esetben a közvetítQknél alkalmaztak, hogy azok az online ügyfelek javára váljanak. A korábban már említett multimédiás lehetQségei által a WWW megfelelQ arra, hogy videórészleteket közvetítsen a szállodákról, a strandokról vagy a körutazásról. Ezek nyilván sokkal kifejezQbbek, mint az állóképek. A hatást erQsíti az audiotechnika is. Az ilyen virtuális benyomások sok esetben helyettesíthetik a hagyományos pult mögötti tanácsadást.
A direktmarketing a sales promotion-hoz tartozó, rohamosan fejlQdQ kommunikációs forma, ami egy rendkívül célzott, a potenciális vásárló testére szabott módszeregyüttes. Létrejöttét és elterjedését nagyrészt az elektronika, a gépi adatfeldolgozás és a kommunikációs infrastruktúra gyors fejlQdésének köszönheti. A direktmarketing egyik fQ jellemzQje az interaktivitás, ami az internetes kommunikációt is meghatározza. Az online direktmarketing legmegfelelQbb eszköze ez e-mail, amellyel közvetlenül, személyesen és kis költséggel szólíthatjuk meg a vevQt, akinek kényelmes viszontválasz lehetQsége van. De nem tanácsos minden potenciális vevQnek üzeneteket, reklámleveleket küldeni. Ugyanis ha minden cég ezt tenné, olyan nagy lenne az információs terhelés, hogy senki egy levelet sem olvasna már el, akár reklám, akár nem. Az e-mailen küldött üzenet tartalmánál alapjában véve a hagyományos direktmarketingben alkalmazott szabályokat kell figyelembe venni. Ami számít, az az információ magja, amit viszont röviden és precízen meg lehet fogalmazni. A vállalatnak két kritériumot kell betartania a hírlevelek kiküldésénél. Egyrészt azt magának az ügyfélnek kell kérnie, másrészt az újdonságnak valóban érdekesnek kell lennie. Ha az utazási iroda állandóan csak me-too termékeket népszerqsít, hamarosan egy felhasználó sem lesz kíváncsi a hírleveleire.
Vásárok, kiállítások, mint komplex marketingkommunikációs akcióknál az Internet kétféle módon használható. Az egyik nem más, mint a turisztikai vásárok hálón történQ hirdetése. A másik felhasználási lehetQség, hogy a vásárstandon a saját Web oldalakat bemutathatjuk számítógépek segítségével. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy az ügyfélnek módjában legyen próbaképpen szörfözni az ajánlatok között. Ilyenkor azonnal lemérhetQ, milyen az ajánlat hatása, és hogy felmerülnek-e nehézségek a használat közben. Ezek a visszajelzések a Web oldalaink optimális kialakításához nyújthatnak segítséget. A legforradalmibb változás a hagyományos marketing módszerekkel összehasonlítva az a tény, hogy a virtuális áruházban nézelQdQ vevQ maga megy a termékhez. Ezért a virtuális kirakatot a lehetQ legérdekesebben kell kialakítani. Minden részletet figyelembe kell venni, hogy a cég online megtestesülése a hálózaton szörfözQk számára megállóhellyé váljon. Ezt megvalósítva már legyQztük a legnagyobb akadályt, és elértük az online-marketing célját: létrehoztuk a vevQvel a kapcsolatot, kommunikációt.
Felhasznált szakirodalom:
Ferner, K.-F. (1994): Idegenforgalmi marketing. Mqszaki Könyvkiadó, Budapest.
Lengyel Márton( 1999): Turizmus stratégia KépzQmqvészeti Kiadó és Nyomda
Piskóti-Dankó-Schupler (2002): Régió- és településmarketing, KJK-Kerszöv
Puczkó,L.-Rátz,T.(1998): A turizmus hatása Aula Kiadó
Piskóti-Dankó-Schupler: Régió és településmarketing 2002.
A pályázati, támogatási formákra és kritériumokra vonatkozó javaslatokat a koncepció következQ fejezete tartalmazza.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepcióban (1999) megfogalmazottak alapján. A konkrét javaslatok, célok azóta módosulhattak, ezért itt is a módszertan, a megközelítés jellegének rögzítése a fontos, s nem konkrét javaslatok elfogadása.









PAGE 


PAGE 1




A régió turisztikai marketingje


BelsQ marketing


KülsQ marketing

(a régióban élQk identitástudatának, ( mi tudat ) együttmqködési készségének, szakmai aktivitásának ösztönzése, erQsítése)

(A külsQ célcsoportokban a régióról alkotott kép, imázs javítása, a pozitív döntések elérése érdekében)

Turisztikai célcsoportok és keresletük


Turisztikai imázs formálása és a konkrét turisztikai termékek értékesítése


A turisztikai kínálatot közvetítQ szereplQk

A régió lakosságának marketingje

KülsQ, országos közösségi marketing 
Magyar Turizmus Rt.


Magyar Turizmus Rt.
Regionális Marketing Igazgatóság

Intézmények, szakmai és civil szervezetek
marketingje

Regionális Területfejlesztési Tanács és Ügynökség

Megyei Területfejlesztés és Önkormányzat

Önkormányzatok

Cégek,
vállalkozások
marketingje

TURIZMUS MARKETINGJE

hálózatok

A marketing tartalmi fókusza

környezet

versenytárs

kereskedQ

felhasználó

Vállalat,
vállalati termelés

4. Ábra A régió turizmus marketingjének szereplQi

1. Ábra A marketing tartalmi fejlQdése Európában


Település turizmusmarketingje

Kistérségi turizmusmarketing

Megye-marketing


Régió-turizmusmarketingje



Országos turizmusmarketing

Hasonló témájú dokumentumok

Technológia transzfer

- 2009-10-30 20:42:49

Turizmusmarketing3

- 2009-03-11 18:58:42

Pénzügy előadás

- 2008-09-10 10:47:38

Infó előadás 1

- 2009-10-07 20:30:46

1. előadás

- 2008-12-08 09:29:36

Munka fogalma és jelentősége

- 2010-05-09 21:07:22

S görbék

- 2009-11-01 18:48:33

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

17 18 5. óra alkotmány bevezetés citrátkör diák ergonómia forgó mozgás funkcionalizmus gábor gazdasági jog gdp gépelemek glikoneogenezis globalizáció ideális elegy igaz józsef inflog informatika is görbe jogképesség katalízis kefo kérdések és válaszok kodolányi konzultáció környezetvédelmi mikrobiológia lévi-strauss madarak magyarország matek 1 matrix mechanikai példatár móricz műemlékvédelem növény növénynemesítés növényszervezettan jegyzetek olasz pdf pszichoszexuális fejlődés stratégia számvitel i tanulás és kutatásmódszertan tervezés vállalat gazdaságtan viszonyszám zárthelyi zsidó