Jogpuska 2. része

Országok listájaHungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiJogi és államigazgatási AlapismeretekJegyzetekJogpuska 2. része

Választott bíráskodás (gazd.):
Nem állami bírósághoz fordulnak a felek, hanem saját maguk által választott 1 vagy több személy dönti el a vitás kérdéseket. Ezt a döntést a felek betartják.
ElQnyei:
- nagyon egyszerq
- gyors és olcsó eljárás
- szakszerq döntést hoznak a bírák
- nem nyilvános (nem sérül az üzleti titok!)
A felek megállapodhatnak úgy, hogy a szerzQdés egy rendelkezése ez.
Külön szerzQdést is létrehozhatnak emiatt. => két szerzQdés.
Vitás kérdés esetén kötnek erre egy szerzQdést.
Eseti választott bíráskodás:
Minden egyes részletrQl külön megállapodnak.
Állandó jellegq:
Gazdasági kamarák mellett szokott mqködni. Megszervezik és lebonyolítják a választott bíráskodást.
Feltételei:
ElQfeltétel: legalább a felek egyike foglalkozzon hivatásszerqen gazdasági tevékenységgel.
ElQfeltétel: a felek az eljárás tárgyáról szabadon dönthessenek. pl. ingatlan miatt.
ElQfeltétel: írásba foglalják.
A felek jelölnek ki páratlan számú tagokat. Ezek maguknak fognak elnököt választani. Az eljárásban a bírák szótöbbségben döntenek. Azonban, ha nincsen többségi álláspont, akkor az elnök szava döntQ.
(pl. 3 tagú bíráskodás 1.200.000  2.300.000, elnök 500.000. <- ez lesz.)
Az eljárás menete ugyanolyan, mint a bírósági eljárás menete. Ítélettel zárul, a bíráknak alá kell ezt írni. A feleknek meg kell küldeni az ítéletet. Fellebbezésnek helye nincs!!!

Gazdasági élet szereplQi:
Egyéni vállalkozás:
Fogalma: Egy természetes személy üzletszerq, saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott termelQ illetve szolgáltató tevékenységet.
Azon tevékenységek, melyeket nem lehet egyéni vállalkozásként folytatni:
Állami monopóliumba tartoznak.
Olyan jövedelemszerzQ tevékenység, mely nem igényel egyéni vállalkozói státuszt. (pl. közjegyzQ, orvos, ügyvéd)
A vállalkozói igazolvány kiadásának elQfeltételei:
Belföldi természetes személy legyen.
Állandó lakhelye legyen
CselekvQképes legyen
Ne legyen kizárva az egyéni vállalkozásból.
Kiket zár ki a törvény:
Gazdasági illetve vagyon elleni bqncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
Akiket valamely foglalkozástól eltiltottak (amíg az ítélet hatályossága tart).
Bármely jogszabályban elQírt foglalkozási tilalom alá esik.
Aki valamely gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja (teljes vagyonával felel).
Akinek adó, vám, TB tartozása van.
Egyéni vállalkozó tevékenységet csak vállalkozói igazolvánnyal folytathat. Kivéve a mezQgazdasági termelQ.

Ki adja ki az igazolványt?
1998.jan.1-tQl kamarák adják ki.
Kamarai eljárás: Egy ablakos eljárás. Mindent beszerez a kamara (adatokat). (pl.: adószám, TB folyószámlaszám, statisztikai számjel)
Igénylés: igénylQ lapon történik. A kamarának nincs joga mérlegelni, aki megfelel a feltételnek az kap.
Vállalkozói igazolvány tartalma:
vállalkozó személyes adatai
székhely, telephely, fiókhely
adószám
kamarai azonosító számot
kiadás helyét, idejét
vállalkozónak alá kell írni
tevékenységi kör
Ha az adott tevékenységhez valamilyen szakmai követelményt írnak elQ, akkor azzal vagy a vállalkozónak vagy az alkalmazottjának, vagy segítQ családtagjának rendelkeznie kell ezzel a végzettséggel.
Egyéni vállalkozó felelQssége:
korlátlan
teljes magánvagyonával felel
Székhely: központi ügyintézés helye. Ha nincs helysége, akkor a lakása lesz.
Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye. (fióktelep: ugyanaz)
Különbség:
Telephely azon önkormányzat illetékesség területén van, vagy megyén, ahol a székhely.
Fióktelep a székhelytQl különbözQ helyen van.
Adat változás: 15 napon belül be kell jelenteni a kamarának.
Megszqnése:
visszaadja az igazolványt: nyomtatványon történik.
visszavonják az igazolványt:
- a körülményekben olyan változás történik, mely az igazolvány kiadását kizárná
(pl. lop  > börtönbe kerül, nem fizet adót)
- mqködési feltételeknek már nem felel meg
(pl. nincs már állandó lakhelye)
egyéni vállalkozó halála vagy cselekvQképtelenné válása (elveszti cselekvQképességét): az örökösök folytathatják a tevékenységet. Nekik is meg kell felelni a feltételeknek.

Szövetkezet:
Csoportjai:
termelQ
szolgáltató
- fogyasztási
Fogalmai:
Olyan közösségek, amelyek a tagok vagyoni hozzájárulásával, s személyes közremqködésével vállalkozói és egyéb tevékenységet folytatnak.
Önálló jogi személy, a tartozásaiért a szövetkezet felel!
Legalább 5 fQ kell, hogy szövetkezetet létrehozzanak.
Kivétel: iskola, hitel -> a szövetkezethez 15 fQ kell.
Alakuló közgyqléssel jön létre:
alapszabály létrehozása
tisztségviselQ kinevezése
- Megalakulást követQ 30 napon belül a cégbírósághoz be kell jegyeztetni.
FQbb szervei:
Közgyqlés: (legfQbb döntést hozó szerv)
Hatáskörei:
- Alapszabály és egyéb szabály megalkotása
- Igazgatóság megválasztása
- TisztségviselQk díjazása
- Éves beszámoló elfogadása
Küldött gyqlés:
- Csak nagy létszámú szövetségnél van
- Feladat ugyanaz, mint az elsQnél
- Korlát: a résztvevQk száma 50 fQnél nem lehet kevesebb.
Igazgatóság:
- Legalább 3 tagú igazgatóság irányítja
- Szövetkezet vagyoni és pénzügyi helyzetérQl rendszeresen beszámoljon a közgyqlésnek
- Ha nem éri el az 50 fQt, ügyvezetQ elnököt lehet választani.
FelügyelQ bizottság:
- 3 fQbQl álljon
- legfQbb ellenQrzQ szerve
Tagok jogai illetve kötelezettségei:
Jogaik:
Tanácskozási és szavazási joggal részt vehet a közgyqlésen.
Vagyoni hozzájárulása arányában részesüljön az eredménybQl.
Tisztséget viseljen.
A szövetkezet szolgáltatásait igénybe veheti.
Kötelezettségei:
Vagyoni hozzájárulás teljesítése.
A szövetség vagyonát pontosan kezelje.
Vagyoni hozzájárulás: (részjegy formájában)
Ez nem értékpapír, nem ruházható át. Feljogosít, az eredménybQl történQ részesedésre.
Ha valaki kilép a szövetkezetbQl, akkor részjegyeinek értékét megkapja. Nincs rá meghatalmazás.
Szövetkezeti üzletrész:
- gazdasági társaságnál történQ átalakulással
- jogutód nélkül megszqnéssel
- felszámolással
- tagjainak száma 5 alá csökken

Gazdasági társaságok: (társasági törvény)
1998. jún.16 idQbeli hatálya.
Személyi hatálya: Kiterjed belföldi és külföldi jogi személyekre
Jele: (GT)
Megállapodáson alapul.
Tartós együttmqködés.
Tagjaitól elkülönül.
Jogalanyisággal rendelkezik.
Tagjai üzletszerq gazdasági tevékenységet folytatnak.
Létrejötte:
- Alapító okirattal.
- Ezt ügyvédnek vagy jogtanácsnak ellenjegyeznie kell.
- Tagoknak alá kell írni.
Társasági formák:
- Bt
- Kkt
- Közös vállalat
- Kft
- Rt
Alapító okirat kötelezQ tartalma:!!!
Cégnév
Székhely
Tagok neve és lakcíme
JegyzettQke nagysága
JegyzettQke rendelkezésre bocsátás módja és ideje
VezetQ tisztségviselQk neve és lakcíme
Cégjegyzés módja (aláírásra jogosultak)
Tevékenységi kör
Határozott idQ
Egyéb (minden egyéb, melyet az egyes társadalmi formákra a törvény elQír)
A társaság vagyona:
- Pénzbeni hozzájárulás
- Nem pénzbeni hozzájárulás: apport.
(pénzbeni értékét meg kell határozni)
Túlértékelni nem lehet.
ElQtársasági forma:
A társadalmi szerzQdés megkötésétQl cégbírósági bejegyzésig tart.
Gazdasági tevékenységet folytatható, kivéve hatósági engedélynek kötött.
BA: bejegyzés alatt.
Nem lehet:
- tagot kizárni
- alapszabály nem módosítható
- nem határolható el a jogutód nélküli megszqnés
- tagokkal szemben nem történhet változás.
Gazdasági társaságok alapításának személyi és vagyoni (tárgyi) korlátozásai:
Személyi korlátozás:
Legalább 2 tag szükséges egy gazdasági társasághoz. Kivéve: egyszemélyes Kft, egyszemélyes Rt.
Természetes személy: Egyidejqleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelQs tagja.
Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja.
Tárgyi (mqködési) korlátok:
Bizonyos tevékenységek csak meghatározott társasági formában folytathatók. (pl. hitelintézeti tevékenység, Rt. lehet csak)
Csak hatósági tevékenységgel lehet folytatni.
Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor folytathat, ha legalább egy munkavállalója vagy személyesen közremqködQ tagja rendelkezik a jogszabályban elQírt képesítésekkel.
A gazdasági társaság legfQbb szervei:
- Kkt. és Bt. esetén a legfQbb szerv a tagok gyqlése.
- Közös vállalat esetében igazgató tanács.
- Kft. esetében közgyqlés.
- Rt. esetében taggyqlés.
Csak a meghívóban megjelölt témákról döntenek. (Napirendhez-kötöttség elve.)
Határozatait egyszerq szótöbbséggel hozza meg.
VezetQ tisztségviselQ:
- Kkt., Bt. esetén az üzletvezetésre jogosult tag. (Bt. -> beltag)
- Közös vállalat esetében igazgató.
- Kft. esetében ügyvezetQ
- Rt. esetében igazgatóság (3-11 tagból állhat)
Szabályai:
A vezetQ tisztségviselQ képviseleti joga nem ruházható át.
Nem lehet vezetQ tisztségviselQ, akit szándékos bqncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek.
Egy személy legalább 3 gazdasági társaságban lehet vezetQ tisztségviselQ.
JellemzQi:
- határozott idQre választják meg Qket (ált. 5 év)
- újra választhatók és vissza is vonható
- kétoldalú szerzQdéssel jön létre. (Nem elég a kinevezés, azt neki el is kell fogadnia)
Megszqnése:
- lejár a határozott idQ, amire kinevezték
- visszavonják a kinevezést
- lemondhat róla
- kizáró ok lép fel (pl.: bqncselekmény)
FelügyelQ bizottság:
FelügyelQ bizottság útján ellenQrzik a társaság tagjai az ügyintézést, de emellett a tulajdonosnak is egy általános ellenQrzQ szerve a felügyelQ bizottság. Nem kötelezQ minden gazdasági társaságnak létrehozni.
Hol kell?
Rt.: minden esetben szükséges
Olyan Kft. esetében, amelyek törzstQkéje, meghaladja az 50 millió Ft-ot.
Olyan Gt. esetében, ahol a teljes munkaidQben foglalkoztatottak létszáma éves átlagban meghaladja a 200 fQt.
Száma: 3-15 fQig terjedhet.
JellemzQi:
- köteles megtárgyalni minden olyan üzleti jelentést, amely a legfQbb szerv elé kerül.
- rendkívüli ülést összehívhat
- a tagokat határozott idQre választják meg
Könyvvizsgáló:
- Rt.-nél
- Kft.-nél, ahol a törzstQke meghaladja az 50 millió Ft-ot
Nem a társaság szerve, hanem külsQ ellenQrzést gyakorol.
Pénzügyi, számviteli ellenQrzés.
Nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet.
Szakmai feltételeknek meg kell felelni.
Nyilvántartásban is szerepelniük kell.
Az éves beszámolónak a valódiságát és jogszerqségét ellenQrizni kell.
Ki nem lehet:
Összeférhetetlenségi szabályok.
Nem lehet a Gt. tagja illetve annak munkavállalója.
Gazdasági társaság képviselete:
Képviseleti joggal a vezetQ tisztségviselQk rendelkeznek. Nekik van aláírási joga.
FONTOS: hitelintézeteknek.
A társasági szerzQdés, biztos ügyekre vonatkozóan lehetQvé teszi azt, hogy a vezetQ tisztségviselQ ezt a jogkörét valamely munkavállalójára ruházza át.
Megszqnése:
- tagjainak száma 2 fQ alá csökken
- elhatárolhatja jogutód nélküli megszqnését.
- elhatárolhatja a jogutódlással (pl. átalakulás)(Kft -> Bt).
- bíróság felszámolja
- cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését
- cégbíróság megszqntnek nyilvánítja
Megszqnéskor végelszámolásnak van helye.

Átalakulás:
Módja:
- Kft -> Bt
- Kkt -> Bt
Alacsonyabb szintq gazdasági formát választ a cég. (pl. ha elfogy a pénz vagy kevés a törzstQkéje). Sokkal egyszerqbb a nyilvántartás, ügyvezetés Bt -> Kft vagy Rt (pl. megerQsödött)
- két társaság összeolvadása
- egyik a másikba beolvad
- kiválás
Jogi személyiséggel rendelkezQ és nem rendelkezQ gazdasági társaságok:
nem rendelkezQ: - Kkt
- Bt
rendelkezQ: - Kft
- Közös vállalat
- Rt

Közkereseti társaság:
Legegyszerqbb gazdasági társasági forma. Jogi személyiséggel nem rendelkezik ugyan, de saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. (jogalanyiság)
Tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy korlátlan és egyetemleges felelQsség vállalásuk mellett, közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont társaság rendelkezésére bocsátják.
Tagjai: természetes és jogi személyek lehetnek.
Korlátlan és egyetemleges felelQsség: Ha a társaságnak tartozása van, akkor a hitelezQ bármely tagtól követelheti a tartozás teljes összegének megtérítését.
Induló vagyon: nincs meghatározva.
A tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét társasági szerzQdés rögzíti. Ez a vállalat tulajdonába kerül. Onnan kivonni tagok hozzájárulása nélkül nem lehet.
Akkor adják ki:
- ha a társaság megszqnik
- ha a tag kilép a társaságból
Személyes közremqködése szükséges, a legfQbb szerve a tagok gyqlése, ahol minden tagnak egy szavazata van.

JellemzQi:
- általában egyszerq szótöbbséggel hozza meg határozatait
- egyhangú határozat kell:
társasági szerzQdés módosításához
a társaság tevékenységi körében nem tartozó ügyekben
- 2/3-os szavazással vezetQ tisztségviselQ kinevezése illetve visszavonása illetve a képviseleti jog megvonása
- általában a képviseletre minden tag jogosult
- ha sok tag, akkor külön kijelölhetnek arra feljogosító személyeket.
- tagsági viszony: felmondással szqnik meg. 3 hónapos felmondási idQ van, de ezt meg lehet újabb 3 hónappal hosszabbítani.
- A kilépQ tag 5 évig felel a társasággal szemben fennálló tartozásaiért.

Betéti társaság: (Bt.)
Ugyanaz vonatkozik rá általánosságban, mint a Kkt-ra.
Esetében legalább 1 beltag (korlátlanul felelQs tag) és legalább 1 kültagnak kell lennie, aki a társaság tartozásaiért vagyoni betétjének megfelelQ arányban tartozik felelQsséggel.
Képviseleti jogosultsággal beltag rendelkezik, illetve Q az üzletvezetésre jogosult is egyben. A kültagot pedig a tagok gyqlésén szavazati jog illeti meg.
- Ha valamennyi beltag kiválik a Bt-bQl: 3 hónap van arra, hogy új beltagot jelentsenek be a cégbíróságon. Ha ez nem történik meg, akkor dönthetnek úgy a kültagok, hogy létrehoznak egy Kkt-t.
- Ha kültagok válnak ki: ugyanez érvényes.

Közös vállalat:
Jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagok által rendelkezésre bocsátott tQkével közös gazdasági tevékenységet folytat.
JellemzQi:
- ElsQdleges cél: közös gazdasági tevékenység.
- Másodlagos cél: a tagok érdekeinek elQre mozdítása. A társaság nyereségébQl és veszteségébQl a tagok vagyoni betétjük arányában részesülnek. A nyereségbQl és a veszteségbQl kizárni törvényesen senkit nem lehet.
Létesítése: társasági szerzQdéssel.
Szervei:
- igazgató tanács (legfQbb döntést hozó szerv)
- felügyelQ bizottság (Qk döntenek)
- könyvvizsgáló alkalmazása (Qk döntenek)
- igazgatóság vezetQ tisztségviselQ
Igazgatói tanács:
- tagokból tevQdik össze
- minden tag egy képviselQt küld
- legfQbb döntést hozó szerv
- egyszerq szótöbbség kell hozzá (döntésekhez)
- ¾-es szavazás kell: a társasági szerzQdés módosításához, új tag belépéséhez, tagok kizárásához, társaság megszqnéséhez vagy átalakulásához.
Ha a tagok száma indokolja, akkor igazgatóságot hoznak létre. Tagjait az igazgatótanács választja meg meghatározott idQre.
A vállalat felelQs vezetQje az igazgató, Q vezeti és képviseli a vállalatot.
Egy tag év évgén léphet ki a közös vállalatból. A kilépést hat hónappal korábban be kell jelenteni. Ha kilép a legfQbb szerv fog dönteni, vagyoni hozzájárulásának kiadásaihoz.
Kft: (Korlátolt FelelQsségq Társaság)
FQbb ismérvei:
jogi személy
személy és egyben vagyonközösség
elQre meghatározott nagyságú törzsbetétekbQl álló törzstQkével alapítható
a tagok a Kft tartozásaiért a hitelezQkkel szemben nem felelnek
a tagok a társasággal szemben csak törzsbetéteik szolgáltatására kötelesek
A Kft törzstQkéje a tagok törzsbetéteinek összessége. A törzsbetét minimum összege 100.000Ft.
Vagyoni hozzájárulás:
- pénzbeli: alapításkor a pénzbeli hozzájárulás mértéke nem lehet kevesebb mint a törzstQke 30%-a és 1 millió Ft. A minimális törzstQke 3 millió Ft. A fennmaradó részt 1 éven belül kell rendelkezésre bocsátani.
- nem pénzbeli: rögtön az alapításkor a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
A társasági szerzQdés alapján a taggyqlés pótbefizetést rendel el. ElQre meg kell határozni a pótbefizetés maximum nagyságát és a rendelkezésre bocsátás módját és idejét.
A Kft. bejegyzését követQen a tagok jogait, illetve a vagyoni hozzájárulásuk nagyságát az üzletrész határozza meg. Azonos nagyságú üzletrészhez, azonos jogok tartoznak.
Kivétel: a dolgozói üzletrész. (Rt.-nél)
Egy üzletrésznek lehet több tulajdonosa is, de ezek a társaság irányában egy tagot jelentenek. A tagsági jogaikat képviselQik útján gyakorolják. Alapításkor az üzletrész értéke = a törzsbetét értékével. Ez változik, az eredménytQl függ, hogy az üzletrész árfolyamértéke eltér a törzsbetét értékétQl.
Ha egy tagot kizárnak: az üzletrészét elidegenítheti (eladhatja, elajándékozhatja).
Az üzletrész eladása adásvételi szerzQdéssel jön létre. Ez nem igényli a társasági szerzQdés módosítását. Az új tulajdonos a társasági szerzQdést magára nézve kötelezQnek ismeri el.
Adásvételnél a többi tagot elQvásárlási jog illeti meg. A tagokon kívül a társaságnak is elQvásárlási joga van, és a társaság által kijelölt személynek is.
Saját üzletrész:
- saját tulajdonában lévQ üzletrészek, ezekhez szavazati jog nem kapcsolódik
- maximum az üzletrész 1/3-át tehetik ki
- egy éven belül el kell Qket adni vagy felszámolni a saját üzletrészt. (dolgozóknak kedvezményes áron)
Dolgozói üzletrész:
- a törzstQke 15%-áért lehet kibocsátani
- korlátozása: csak munkavállaló és nyugdíjas.
- át lehet ruházni más munkavállalóra vagy nyugdíjasra.
Ha meghal és volt ilyen üzletrésze: örökösnek 6 hónapon belül át kell ruházni. Ha nem történik meg a 6 hónap lejártát követQ taggyqlésen a társaság bevonja ezeket az üzletrészeket, vagy megszünteti dolgozói jellegét és eladja.
Szervezeti egysége:
A legfQbb döntést hozó szerv: taggyqlés (minden tag részt vesz rajta).
Taggyqlés hatásköre:
- Az éves beszámoló elfogadása
- Az adózott eredmény felosztása
- Pótbefizetések elrendelése
- Tagok kizárása
- VezetQk, tisztségviselQk, felügyelQ bizottsági tag, és könyvvizsgáló kinevezése
- Döntés a társaság jogutód nélküli megszqnésérQl
- Társasági szerzQdés módosítása
A taggyqlést az ügyvezetQ hívja össze. P a vezetQ tisztségviselQ, lehet 1 vagy több személy, lehet a Kft tagja vagy kívülálló személy.
Rendes taggyqlés 1 van évente, de rendkívülit össze lehet hívni.
TörzstQke felemelése:
- ¾-es taggyqlési határozat kell hozzá
- a felemelése törzsbetét kibocsátásával történik
- közokiratba vagy teljes bizonyító erejq magánokiratba kell foglalni.
TörzstQke leszállítása:
- minimum alá nem eshet (3 millió Ft)
- a törzsbetét nem eshet 100.000 Ft alá
A cégközlönyben kell közzétenni 2× egymás után
Megszqnése:
- ¾-es határozat a taggyqlésen
- vagyonát tagok között szétosztják törzsbetéteik arányában
Egyszemélyes Kft:
- a meglévQ Kft tagjainak száma 1-re csökken
- eleve 1 tag alapítja
- az összes üzletrészt 1 tag szerzi meg
JellemzQje: alapító okirattal jön létre. Ellátja a képviseleti és ügyvezetQi jogot ez az 1 személy, egymaga hozza a határozatot. Az ügyvezetQ kívülálló is lehet.

Részvénytársaság: (Rt.)
ElQre meghatározott névértékq, részvényekbQl álló alaptQkével jön létre. A részvények tulajdonosi jogokat testesíthetnek meg. A részvények kibocsátása névérték alatt nem, csak névérték felett lehet kibocsátani. Minimális alaptQke 20 millió Ft. Pénzbeli betétek aránya alapításkor nem lehet kevesebb az alaptQke 30%ánál és 10 millió Ft-nál.
Lehet:
- zártkörq Rt:
1. részvényeik nyilvános forgalomba nem hozhatók
2. alapítói arra vállalnak kötelezettséget, hogy az Rt valamennyi részvényét átveszik
- nyilvános Rt:
1. részvényei nyilvánosan forgalomba hozhatók
részvényjegyzés útján történik: alapítási tervezetet tartalmazza. Benne van az is, ha túljegyzik vagy aluljegyzik.
Részvények jegyzése:
- jegyzési íven történik
- a jegyzett összeg 10 %-át be kell fizetni
Túljegyzésnél: alapítási tervezet esetén 60 napon belül (bármikor) alakuló közgyqlést kell tartani.
Közgyqlés alapfeladatai:
- elfogadni az alapszabályt
- létrehozni az igazságot, megválasztani a tagokat
- felügyelQ bizottság, könyvvizsgáló kötelezQ
- akkor határozatképes, ha a lejegyzett részvények 50%-át lejegyzQ részvényesek jelen vannak
- határozatait egyszerq szótöbbséggel hozza
Részvények:
bemutatóra szóló: szabadon átruházható
névre szóló: szabadon átruházható, részvénykönyvbe be kell jegyezni
Két típusa van:
- nyomdai úton elQállított részvény:
átruházás a részvény hátoldalán
a hozzá kapcsolódó toldaton
- tematerializált részvény:
számítógépes
átruházása értékpapírszámlákon történik
Részvény fajtái:
törzsrészvény:
elsQbbségi részvény:
- a részvény tulajdonosának valamilyen részvényt biztosít
- leggyakoribb:
osztalék elsQbbségi részvény: tulajdonosa szavazni nem tud. Ha a társaság úgy dönt, hogy osztalékot fizet akkor, Q kap elQször.
szavazati elsQbbségi részvény: (aranyrészvény): szavazás esetén a tulajdonosnak vétójogot biztosít.
3. dolgozói részvény: névre szól, csak munkavállaló és nyugdíjas kaphat ilyet
4. kamatozó részvény: névre szól, osztalék mellett elQre meghatározott nagyságú kamatot biztosít tulajdonosainak.
Részvényesek jogai:
Nemcsak személyesen járhat el, hanem képviselQ útján is -> meghatalmazás kell. Ez meghatározott ideig tart (1 év vagy 1 közgyqlés idejére)
Kétfajta:
társasági vezetési jogok:
- minden részvényes jogosult a közgyqlésen részt venni
- felszólalhat, kérdezhet, de szavazásra csak a jogosult, akinek olyan részvény van a birtokában (osztalék elsQbbségivel nem lehet)
vagyoni jogok
Rt szervei:
- legfQbb döntéshozó szerv: közgyqlés (évente 1, de rendkívüli összehívható bármikor)
Hirdetményben meg kell jeleníteni 30 nappal elQtte a közgyqlés idQpontját
- igazgatóság: 3-11 fQbQl áll + kollektív ügyvezetQ testülete
- elnöke: igazgatóság tagjai közül választják. Ha 505 jelen van, akkor határozatképes a közgyqlés.
- FelügyelQ bizottság, könyvvizsgáló kell.
AlaptQke felemelése:
- új részvény forgalomba hozatala
- dolgozói részvény forgalomba hozatala
- a közgyqlés3/4-es határozata kell
AlaptQke leszállítása:
- ¾-es határozat kell hozzá (10 millió Ft alá nem kerülhet)

Cégjog:
Feladata: Az üzleti életben résztvevQk adatainak nyilvántartása. Külön törvény rendelkezik róla.
Cég fogalma: üzletszerq tevékenységet folytat, és a cégbíróság bejegyezte. KötelezQ és lehetséges a bejegyeztetés.
Cégbírósági eljárás:
- nyilvános: bárki bármilyen adatot kikérhet.
- közhiteles: azokra lehet hivatkozni, perelni.

Cégek jellemzQi:
Cégnevük alatt szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket.
Cégnév:
- vezérszó: (pl.mozaikszó, tulajdonos neve, történelmi személy neve)
- alapvetQ tevékenység megjelölése
- társasági forma megjelölése (pl. Cobra kereskedelmi és szolgáltató Kft)
Cégnév követelményei:
- Cégvalódiság: a tevékenységi körnek és társasági formának valódinak kell lenni.
- Cégszabatosság: a vezérszón kívül csak magyar kifejezést lehet használni a magyar helyesírásnak megfelelQen.
- Cégkizárólagosság: Magyaro. területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató másik cég elnevezésétQl egyértelmqen el kell különülni.
A cégjogi eljárásokat a székhely szerint illetékes megyei bíróság, Budapesten pedig a fQvárosi bíróság folytatja le. A cégbejegyzésre irányuló kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani!
Mellékletei:
- alapító okirat
- aláírási címpéldány
- vezetQ tisztségviselQ, könyvvizsgáló, felügyelQ bizottsági tagok elfogadó nyilatkozata.
- jogi képviselQ meghatalmazása
A kérelmet személyesen vagy postán kell benyújtani a cégbíróságon. A létesítQ okirat aláírásától számított 30 napon belül. Kap a cég egy cégjegyzékszámot. A cég a tényleges bejegyzéstQl jön létre.

Pénzügyjog:
Fogalma: Az állam pénz- és vagyongazdálkodásának szabályrendszerét jelenti. A pénzügyi rendszer intézményein keresztül szabályozza a jövedelmek centralizálását és elosztását.
3 területe van:
- államháztartás
- bankrendszer
- vállalkozás mqködése
Jogágak:
Számviteli jog: A gazdasági és pénzügyi folyamatok valamint a vagyonváltozás regisztrálásával határozható meg.
Államháztartási jog: 4 alrendszere van:
központi költségvetés
társadalombiztosítás
helyi önkormányzatok
elkülönített állami pénzalapok
Közbevételek joga:
adójog: helyi adók
vám
illeték
Monetáris irányítás joga: a kétszintq bankrendszer megjelenésével alakult ki.
Nemzetközi pénzügyjog: nemzetközi szerzQdésekkel, egyezményekkel foglalkozik.
Devizajog:
árfolyam-szabályozás
devizagazdálkodás
Jogforrási rendszerek:
- alkotmány
- törvények (pl. hitelintézeti törvény, adókról szóló)
- rendelet: (pl. pénzügyminiszter hozhat, társadalmi szervezetekre, kormányrendeletek)
- jegybanki rendelkezés

Közbevételek joga:
vám
illeték
adó
hozzájárulás
járulék
bírság
díj
Vám: speciális forgalmi adó, ami az áruk országhatáron történQ átlépéséhez kapcsolódik.
Illeték: az államigazgatási szervek szolgáltatásainak ellenértéke
Eljárási illeték: (illetékbélyeg)
Vagyonátruházási illeték (pl. ingatlan öröklése)
Hozzájárulás (járulék): céladók finanszírozását látják el (pl. TB járulék, Eü hozzájárulás)
Bíróság: közbevételekhez való hozzájárulását nem teljesíti
Díjak: szervezet fejlesztéséhez és fenntartásához való hozzájárulás (pl. gazdasági kamarai tagdíj)
Adók:
Adó fogalmi jellemzQi:
- Állami bevételek egyik formája
- Az állam egyoldalúan állapítja meg
- JellemzQje: a közvetlen ellenszolgáltatás hiánya.
- Állami feladatok finanszírozására használják
- Adó fizetésére az állam által megjelölt természetes személyek (ember, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaságok)
- Az állam kikényszerítheti fizetését
Adózás rendjérQl szóló törvény: az adózók és az adóhatóságok jogait és kötelezettségeit tartalmazza.
Adóhatóság:
- APEH (Adó és Pénzügyi EllenQrzési Hivatal)
- Vám-és pénzügyQrség
- Illetékhivatal
- Önkormányzat jegyzQje
Az adózás törvénye kikre terjed ki:
- Székhellyel és telephellyel rendelkezQ gazdasági tevékenységet folytató jogi személyekre.
- Lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezQ magánszemélyek, akinek bevétele és jövedelme van.
- Szervezetek, akik jövedelemmel rendelkeznek.
Adózáshoz kapcsolódó alapfogalmak:
Adóalany: természetes személy, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaságok, akikre az adókötelezettség nem vonatkozik.
- Az adó alanya és az adó fizetQje nem mindig esik egybe. (pl. SZJA)
- Az adó alanya és az adó terhének viselQje is elkülönülhet egymástól. (pl. ÁFA)
Adó megfizetésére kötelezettek:
- Nem tudja megfizetni, helyette a kezes fizet.
- Ha meghalt, az adót örököse fizeti.
Adók tárgya: Az a fizikai objektum, dolog, jog, amelyre az adóztatás irányul. (pl. ingatlan, gépjármq)
Adóalap: Az az összeg, amire az adó mértékét alkalmazni kell. (nem biztos, hogy csak pénzben kifejezett)
Adómérték: FizetendQ adó összegének megállapítására szolgál. Tételesen és %-osan is meg lehet állapítani.
Százalékos: lineáris: egy fix kulcs van, és annyit kell fizetni (társasági alap 18%)
Progresszív: adóalap növelésével nQ az adókulcs (pl. SZJA)
Degresszív: adóalap növekedésével az adókulcs csökken.
Adómentesség: Adókönnyítés egyik formája.
csoportosítása:
- tárgyi: valami nem adótárgy (pl. földterület értékesítés)
- alanyi: adóalanyiság hiányát jelenti
csoportosítása:
- feltételes
- feltétlen
Bizonyos feltételekhez van kötve.
csoportosítása:
- határozott
- határozatlan
Adókedvezmények:
- adókönnyítés egy formája
- legyen adófizetési kötelezettsége
Feltételei:
- Az adózó tevékenysége a kedvezményezett körhöz tartozzon.
- FizetendQ adó és a levont kedvezmény különbözetét kell megfizetni. Összege a fizetendQ adó összegéig terjedhet.
Adókötelezettségek:
bejelentés:
bejelentkezés: Ennek eredményeként kapunk adószámot vagy adóazonosító jelet.
változás bejelentése: Ha valamilyen adatunk megváltozik 15 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni.
bevallási kötelezettség: adóbevallás célja:
adóalap
fizetendQ adó
adókedvezmények megállapítása
gépi adathordozó
Ha valamelyik cég megszqnik 30 napon belül köteles bevallást benyújtani.
bizonylatok megQrzése:
Célja: késQbbi ellenQrizhetQség megQrzése.
Könyvvezetés: Az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmezQségi helyzetére hatást gyakorló gazdasági eseményekrQl nyilvántartást vezetés ezt a naptári év végén lezárja.
adatszolgáltatás: vonatkozhat pénzintézetekre is, adóhatóságnak kell szolgáltatni.
Adó-megállapítási módok:
önadózás: Ha az adózó állapítja meg. Az adózó köteles az adót megállapítani, bevallani, megfizetni vagy visszaigényelni a hatóság közvetlen részvétele nélkül.
adólevonás: Ha a munkáltató állapítja meg. A legolcsóbb és legegyszerqbb módja az adóhatóság szempontjából az adó-megállapításnak.
adóbeszedés: Az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg. Megállapítja a helyi adó összegét és beszedi (pl. szállásfoglalásnál).
kivetés, kiszabás: Az adóhatóság állapítja meg.
kivetés: az önkormányzat állapítja meg, bevallásra történik. Határozatot hoznak az adóösszegrQl.
kiszabás: illetékhivatal állapítja meg, bejelentésre történik.
feltételes adó: A pénzügyi minisztérium állapítja meg. Ha a két fél szerzQdést köt, a pénzügyminisztérium véleményezi, határozatot hoz errQl, ami az adóhatóságokra kötelezQ lesz.
ÖnellenQrzés: Joga az adózónak és nem kötelezettsége.
Lépései:
- adóalap megállapítása
- adófizetési kötelezettség megállapítása
- ellenQrzési pótlék megállapítása
Az adózó az adóbevallásában valamilyen hibát követ el, és ennek a hibának a javítását jelenti.
Adóhatóság ellenQrzése elQtt történik.
Milyen hibákra nem terjed ki?
- ha nem volt bevallás
- ha késve adtuk be a bevallást
- ha valamilyen adókedvezményt nem vettünk igénybe
Adóigazgatási eljárás szankciói:
késedelmi pótlék: Az adó késedelmes megfizetése esetén alkalmazzák.
Mértéke: a jegybanki alapkamat 365-öd része. (1 naptári napra vonatkozik)
Méltányosságból mérsékelheti az összeget az adóhatóság.
önellenQrzési pótlék: A bevallott és bevallani elmulasztott adó különbözetére számolják.
Mértéke: elsQ módosításkor a késedelmi pótlék fele, második módosításkor a késedelmi pótlék ¾-e.
adóbíróság: Adóhiány esetében szabják ki.
Mértéke az adóhiány 50%-a.
mulasztási bírság: Ha az adózó valamilyen kötelezettségének nem tesz eleget tételesen, százalékosan lehet megállapítani. Törvényrendelete tartalmazza.
intézkedések:
árukészlet lefoglalása:
vállalkozói igazolvány nélkül vagy cégbejegyzés nélkül folytat tevékenységet.
a mulasztási bírság összegéig lehet alkalmazni
az áralávétel hatósági tanúk jelenlétében történik
hatósági jegyzQkönyvet kell készíteni róla
áruk elszállítását az adózó fizeti
ha 15 napon belül nem fizetik ki a mulasztási bírság összegét, az árukészletet értékesíteni lehet
üzlethelyiség bezárása:
Ha az adózó 1 éven belül másodszor mulasztotta el számla vagy nyugtaadási kötelezettségét, 6 napra bezárják az üzletet. Ha harmadszor 10napra, és ha negyedszer 20 napra zárják be.
Ha olyan alkalmazottat tart, aki nincs bejelentve, vagy ha az áru igazolatlan eredetq elsQ alkalaommal12 napra, második alkalommal 60 napra zárják be az üzletet.
tevékenység felfüggesztése:
üzlethelyiséggel nem rendelkezQ vállalkozóknál
ha nem jelentik be az alkalmazottakat elsQ alkalommal 12 napra, második alkalommal 60 napra függeszthetik fel a tevékenységet.
Adók csoportosítása:
AdóviselQje szerint:
Közvetlen: az adó alanya illetve az adófizetésre kötelezett ugyanaz a személy.
Közvetett: az adó alanya illetve az adófizetésre kötelezett személy elkülönül. (pl. ÁFA)
Adó tárgya szerint:
Bevételt terhelQ: SZJA
Vagyont terhelQ: gépjármqadó, épület, telek adó
Adó rendeltetése szerint:
Általános adó: (összes adók ide tartoznak)
Céladó: (pl. TB-járulék -> meghatározott célra használják.
EVA: (Egyszerqsített Vállalkozói Adó)
Kik választják?:
Egyéni vállalkozó
Szövetkezetek
Bt (nem jogi személyiséggel rendelkezQ)
Kkt (nem jogi személyiséggel rendelkezQ)
Kft (jogi személyiséggel rendelkezQ)
Milyen adókat lehet kiváltani?:
vállalkozói jövedelemadó
átalányadó
ÁFA
cég autó adóját
társasági adó
osztalékadó
Jelentkezési határidQ: minden év dec.20-a.
Feltételei: Köztartozását rendeznie kell (dec. 20-ig), nyilatkozatot kell tennie, hogy ezt választja.
Adóévet megelQzQ 2 évre vonatkozó feltételek:
tevékenységét folyamatosan végezze
nem állt végelszámolás és felszámolás alatt
nem alakult át
számla és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szabott ki (ismételt elmulasztás)
ÁFA törvény szerinti különleges jogállások nem választottak (mezQgazdasági és idegenforgalmi tevékenységgel kapcsolatos)
bevételt számoljon el
az árbevételek összege a 15 millió Ft-ot nem haladhatja meg
2003. jan. 1-étQl: (ne legyenek benne)
jövedéki adó alá tartozó tevékenység
vám-vámeljárás által meghatározott tevékenység
szerencsejáték felügyelet által engedélyezett tevékenységek
Alanya: Az a gazdasági társaság, amelynek minden tagja magányszemély illetve, aki más jogi személyben vagy jogi személy nélküli társaságban nem rendelkezik részesedéssel.
Mértéke: 15%.
Bevallása:
- adó: évente történik
- adóelQleg fizetés: negyedévente, a negyedévet követQ hónap 12.-éig. Utolsó negyedévnél a bevallással együtt.

Munkajog:
Általános szabályai: 1992-ben elfogadott munka törvénykönyve határozza meg.
Alapfogalmak:
munkavállaló: aki a munkáltatóval munkaszerzQdést köt és munkaviszonyt létesítve annak keretében munkát végez. (a munkáltató utasításai alapján)
munkáltató: az, aki a munkavállalóval szerzQdést köt és legalább 1 munkavállalót alkalmaz.
munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaszerzQdéssel létrejövQ jogviszony.
Kivételek:
- közszolgálat (kinevezéssel jön létre)
- gazdasági társaságok vezetQi (választással jön létre)
Ki létesíthet munkaviszonyt: Bármely természetes személy, van azonban kötöttség: 16. életév betöltése!
MunkaszerzQdés:
- a felek megállapodásán alapul
- írásba foglalással jön létre
A munkáltatói jogkör gyakorlóját (személy, szervezet) a munkavállalóval közölni kell.
Tartalma:
Szükséges tartalmi elemei:
- munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó adatok
- munkavállaló személyi alapbére: az idQegységre jutó munkabér (törvényi korlátozása a mindenkori minimálbér)
Munkavállalók munkaköre:
- foglalkozások jellegére való utalással, pl. pincér
- elvégzendQ feladatra való utalással, pl. felszolgálás
Munkavégzés helye:
- állandó munkahely
- változó munkahely
Munkaviszony ideje:
- határozott: max. idQtartama: 5 év
- határozatlan: ha a munkavállaló tovább dolgozik és a vezetQje errQl tud -> átalakul határozatlan idQre.
PróbaidQ: (munkajog)
- minimális ideje: 30 nap
- maximális ideje: 3 hónap
Szabályai: A próbaidQt írásba kell kötni. PróbaidQ alatt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja a szerzQdést.
A munkaszerzQdés módosítását is írásba kell foglalni.



Munkáltató:
FQ kötelezettségei:
munkabér fizetési kötelezettség
foglalkoztatási kötelezettség
mibQl áll?:
- biztonságos és egészsége munkakörülmények megteremtése
- munkavégzés megszervezése
- munkavállaló tájékoztatása és irányítása
Jogai:
Követelheti a munkavállalótól a munkaszerzQdés betartását
A munka végzés helyének, idejének, módjának és egyéb körülményeinek meghatározása (utasítás formájában). Belefoglalják a munkaköri leírásba, és ha a munkavállaló külön kéri, írásba foglalják.
Munkavállaló:
FQ kötelezettsége:
munkavégzési kötelezettség:
ElQírt helyen és idQben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaidQt munkával tölteni
Különösen indokolt esetben köteles olyan munkát elvégezni, mai nem tartozik a munkakörébe.
munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni
munkáltató által elQírt tanfolyamokat köteles elvégezni, és a vizsgákat letenni
Mentesülnek a munkavégzés alól:
- ha állampolgári kötelezettségét teljesíti
- választásokon vesz részt
- közeli hozzátartozó halála esetén
- orvosi ellátás teljes idejére
- véradás miatt távoltöltött idQre
- keresQképtelen beteg
- elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni
Mellékkötelezettsége:
A tudomására jutott üzleti titkot, illetve a munkáltatóra vonatkozó egyéb adatokat köteles megQrizni.
Megállapodásuk:
- A munkavállaló más munkaviszonyt nem létesíthet.
- Ha nem születik ilyen megállapodás köteles bejelenteni a munkáltatónak.
- Tanulmányi szerzQdést kötni.
a munkáltató köteles a munkavállaló tanulmányait támogatni (anyagi, szabadság vizsga idejére)
munkavállaló meghatározott ideig a munkáltatóval munkaviszonyt tart fenn (pl. 3 évi fQiskola). Ha a munkáltató megszegi: a munkavállalónak nem kell a vállalat kötelezettségét betartani, kártérítést is kérhet. Ha a munkavállaló szegi meg: a támogatási összeget vissza kell fizetnie.
MunkaidQ:
A munkavállaló munkavégzési kötelezettségének legfontosabb mércéje, amely alatt munkavégzésre köteles.
Szabályozza:
- a munkaidQ leghosszabb idQtartamát
- a munkatörvénykönyvben korlátozza a munkaidQ beosztását
- meghatározza a pihenQidQre vonatkozó szabályokat
- korlátozza a szerzQdéses munkaidQn felüli munkavégzést
Munkabér:
Munkaviszonyban végzett munkáért (kivételesen anélkül, igazolt távollét) a munkaviszony keretében a munkáltatótól a munkavállalónak járó végzett munka mennyiségének és minQségének megfelelQ díjazás.
Kétféle lehet:
- idQbér
- teljesítménybér
A munkabér egyéb részei:
- bérpótlék
- prémium: bizonyos feladat megoldásáért külön teljesítménybért tqznek ki
- jutalék: megkötött üzletek alapján %-os részesedést jelent
- nyereségrészesedés
KiegészítQ fizetések: Nem végzünk munkát, mégis kapunk bért.
- igazolt távollét (pl. szabadság)
- állásidQtérítés: ha valaki a munkáltató hibájából nem tud dolgozni.
Munkaviszony megszqnésének szabályai:
Külön jognyilatkozat nélkül megszqnik:
- munkavállaló halálával
- munkáltató jogutód nélküli megszqnésével
- határozott idQ lejártával
Határozatlan idejq jognyilatkozattal szqnik meg:
- közös megállapodás
- rendes felmondás
- rendkívüli felmondás
- próbaidQ alatt bármelyik fél megszqntetheti.
Határozott idejq jognyilatkozattal szqnik meg:
- rendkívüli felmondás

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. 1.óra 19. század 2005 2008 tavasz 2011 5. gyakorlat 8. analízis dolgozat megoldás articulation b1 diasor dolgozat éptöri etnikai kisebbség eu feladat folyami duzzasztómű földalatti tartály genetika glikolízis gótika iii hulladékkezelés információelmélet kémia kiadott kiadott anyag levelező magvas növények malinowski meteo modern nummód oecd oktatási törvény oszlop petőfi politikai szociológia preromán pszichológia regterv sejt statisztika szerves szocializáció technika vállalati pénzügyek valós érték víz vorlesung