Buzsik féle építészetörténet jegyzet a BME-ről

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemMűszaki KarépítészmérnökiÉp.töri2JegyzetekBuzsik féle építészetörténet jegyzet a BME-ről

BME Építészettörténeti és Mqemléki Tanszék
"A középkori építészet történet" c. tárgy oktatási segédlete

dr. Guzsik Tamás:
A középkori építészet története
(Összefoglaló, segédlet és ábraanyag)

Jelen összeállítás a BME Építészettörténeti és Mqemléki Tanszék nappali és
kiegészítQ tagozatán kötelezQ oktatási tárgyként szereplQ "A középkori építészet története" c.
tárgy hallgatói részére kíván segítséget nyújtani az európai középkori építészet alaposabb
megismeréséhez. Jellegénél fogva összefoglaló és segédlet - nem több! Nem tudja, és nem is
akarja pótolni az elQadások anyagát, csupán azok fQbb gondolatmenetét rögzíti. És fQleg nem
áll szándékában helyettesíteni a vonatkozó szakirodalom alaposabb áttanulmányozását.
Európa középkori építészetének fejlQdése térben és idQben szerteágazó folyamat. Az egyre
bonyolultabbá váló társadalmi-gazdasági viszonyok (rabszolgatartó társadalom fokozatos
megszqnése, naturálgazdálkodás kora, árutermelés és pénzgazdálkodás megjelenése, korai
polgárosodás, a kereszténység keleti és nyugati felének eltérQ fejlQdése, nem-keresztény
kultúra és tudomány megjelenése, stb.) kihatottak az építészetnek mind a funkcionális, mind a
technikai-technológiai oldalára épp úgy, mint annak mqvészi kifejezésmódjára. Ezt a
középkori fejlQdés folyamán egyre változó visszatükrötQdést a szakterület kutatói és a
szakirodalom más-más fölfogás szerint közelítik meg, nem egyszer egymástól lényegesen
eltérQ módon. A középkor szemléletét figyelembe véve a korszak legjellemzQbb, kor- és
stílushatározásra legalkalmasabb épületei a szakrális épületek, a templomok: "örök idQre", a
legjobb anyagból a legjobb technikával a legigényesebb mqvészi kivitelben készítették Qket,
az elmúlt közel kétezer év alatt alig változtak. A mindennapi szükségleteket kielégítQ ú.n.
"világi építészet" emlékeit a változó funkció és a fejlQdés-adta korszerqsítés következtében
gyakran átalakították, így egy-egy korszakra jellemzQ állapotuk szinte alig határozható meg
(pl. várépítészet). Ezért az összefoglalóban elsQsorban a templomépítészet kimagasló emlékei
említjük példaként. Ha az alábbi vezérfonal tud némi eligazodásul szolgálni és támpontot
adni, akkor kiadványunk - mint oktatási segédlet - elérte a célját.

1. rész:
Róma és a keresztény kelet szakrális építészete











1. Az ókeresztény építészet kialakulása

1.1. Az ókeresztény építészet elQzményei

IdQszámításunk kezdeteként Krisztus születésének dátumát fogadta el a klasszikus és
a mai történettudomány. EttQl kezdve a periodizáció és a középkor-fogalom eltérQen alakult.
A mai periodizáció szerint az ókor 476-ig, a Római Birodalom bukásáig tart, míg korábban ez
a dátum is Jézus születéséhez kötQdött. Az egyháztörténetben a "keresztény ókor" Nagy Sz.





Gergely pápa mqködéséig tart (590-604). Az építészettörténetben is az "ókor" és a "középkor"
elhatárolása nem egyértelmq. A Kr.u. I-III. század egyaránt jelenti a késQ-római kultúra és
építészet fénykorát és a kialakuló keresztény szakrális építészet kezdeteit. A korszakot
találóan nevezik a "kettQs kultúra" idejének. Az akkori ismert világ legnagyobb része a
római Imperium része volt. A római igazgatás, technika és kultúra valamennyi provinciában
érvényesült. A római pantheon az isten-császárok kultuszával bQvült. Ennek építészeti
megjelenése a császári palota, mint uralkodói szentély volt (Palatium Sacrum). A római
"basilica" (törvénykezési csarnok) szintén a császárkultusz jelképe volt.















Split (Spalato), Diocletianus-













Trier,













Nagy Konstantin













Róma, Basilica













Nova


palota (300. k.). Palatium
palotája (IV. sz. eleje), 313
(Maxentius-bazilika, 306-


Sacrum, az ókeresztény templom után keresztény templommá 312), a római ókeresztény


egyik funkcionális elQképe.
alakították.
bazilika
elQképe.
"szerkezeti"



A provinciák helyi hagyományai alapján illegális társadalmi mozgalmak, misztérium-
vallások terjedtek el birodalom-szerte (Mithras, Isis, Sarapis, Magna Mater, Zoroaszter, stb.
kultusza). A gnosztikus filozófiák keretében (pl. Philonizmus Alexandriában) ezek beépültek
a római ideológiába. A légiók és a kereskedQk vándorlása során a misztériumvallások a
birodalom egész területén elterjedtek (pl. Mithras és Isis kultusz Pannóniában - Aquincum,
Szombathely, vagy Zoroaszter kultusz Hajasztánban - Garni, Dvin, stb.).
Palesztínában a kereszténység a zsidó vallási új irányzataként jelentkezett, majd
rövidesen függetlenedett tQle. Térigényként az asztal-közösség (oltártér) biztosítása, a
beavatás (keresztelés) és a befogadás (consignatio) helyiségének biztosítása merült föl.
Építészeti elQképként a zsidó vallás szentélye, a "Szentsátor", majd a "salamoni (heródesi)
templom" csak áttételesen értelmezhetQ (a jeruzsálemi Templomot Titus császár 70-ben
lerombolta). A zsidó vallási gyakorlat általánosan elterjedt színterei, a zsinagógák viszont az
elsQ keresztény gyülekezeti helyek konkrét építészeti mintái voltak.

























A mózesi "Szentsátor" (i.e.





















A "Salamoni templom" i.e.





















A kapernaumi zsinagóga


XIII. sz.), rekonstrukció. ld.
2.Móz.36,8-40., 15.
950.k.) elvi rekonstrukciója. Jézus
ld. 1.Kir.6,1-14., 2.Krón.3- (rekonstrukció).
4.fej.
korában


Az elsQ ókeresztény gyülekezeti helyek, a háztemplomok az átriumos római
lakóházak funkcionális átalakításával keletkeztek (Dura-Europosz, Qirqbiza), figyelembe
véve az antik zsinagógák ima-termeinek elrendezését.













Dura-Europosz, zsinagóga,











Dura-Europosz,











Qirqbiza, háztemplom (III-


III. sz.
háztemplom, (III-IV.sz.)
részei: 1.elQtér,

2.
IV. sz.), alaprajz


udvar,3.tornác,4.coenaculum,
5. oltárhely, 6. cathedra, 7.
diakónus-ajtó, 8. protheszisz,
9.baptiszterion,10.keresztelQ-
medence, 11. consignatorium,
12.emeleti feljáró a laká-
sokhoz,13. empórium, nQk
helye (?).
Rómában, Nápolyban (és még több városban) a római temetési szokások jellegzetes
"terméke" volt a katakomba: föld alatti folyosórendszer, ahol a falba vájt fülkékben
(arcosolium) vagy szintén kivájt helyiségekben (cubiculum) helyezték el a szarkofágokat. A
keresztényüldözések idején, különösen a III-IV. században ezeket a helyiségeket
istentiszteleti célra alakították át, a halotti szertartást, a szeretetlakomát (agapé), esetleg a
liturgiát is itt végezték. Társmqvészeti alkotásai (katakomba-festmények) inkább progagatív,
mint díszítQ célúak: antikból átértelmezett, vagy ószövetségi bibliai jelenetek, tárgy- és
betqszimbólumok. Plasztikai alkotások (dombormqvek) a szarkofágokon jelentek meg.





















Jellegzetes római katakomba-térformák. A római Via Latina alatti cubiculum-sor
alaprajza.














Róma, Callixtus-katakomba, Róma, SS. Pietro e












Vatikán, "Passio-szarkofág",


"Jó Pásztor" mennyezetkép, Marcellino
katakomba, 350 k.


200. k.
Ádám-Éva falfestmény, IV.sz.
eleje

1.2. Ókeresztény építészet Rómában

Nagy Konstantin császár 313-ban - egy látomás hatására - a Milánói Ediktummal


biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát, felismerve az államhatalom és a
keresztény ideológia összefonódásában rejlQ lehetQségeket. 325-ben a Nikaiai Zsinat már az
államvallássá vált kereszténység elsQ hivatalos megnyilatkozása volt (maga a császár elnökölt
a zsinaton), jelképezve az államszervezet és a egyházi hierarchia szerves kapcsolatát. Az
állami elismerés nyomán lehetQség nyílt a reprezentatív keresztény építészet megteremtésére.
Ennek legfontosabb "terméke" az ókeresztény bazilika.
Kialakításában elQképként az antik templomok nem jöhettek szóba:
- az antik templom cellája csak az isten-szobor Qrzésére szolgált, a közösség a templomon
kívül tartózkodott (ellentétes a keresztény liturgia befelé forduló asztal-közösségétQl),
- az antik bazilika (törvénykezési csarnok) szerkezetileg alkalmas volt nagyobb tömegek
befogadására és mozgatására a liturgia során. Ez a térforma a történeti építészetben a
keresztény templomok leggyakoribb típusává vált,
- az antik zsinagóga (imaház, keletelt, elQcsarnokos irányított tér) a keresztény templomok
közvetlen funkcionális elQképének tekinthetQ.
Az ókeresztény bazilikának (funkció szerint) három alaptípusa alakult ki:
- gyülekezQ (egyházközségi) templom (domus ecclesiae): nagy tömeg befogadására és a napi
istentisztelet végzésére alkalmas irányított tér. Római példája S. Salvator (Lateráni bazilika).
- kultusztemplom: kisebb közösségnek szánt centrális építmény (sírkápolna, baptisterium), a
kultusztárgy v. -cselekmény az épület központjában kap helyet. Többnyire a kiemelt







középrésszel bazilikális szerkezetq ("centrális bazilika"). Római példája a Sta Constanza
sírtemplom vagy a lateráni bazilika baptisteriuma.
- memoriális bazilika: nagy tömegek nyilvános istentiszteletét biztosító tér, mely
ugyanakkor valamilyen emlékhelyet, kultuszhelyet is magában foglal (egyes szóhasználatban
"emléksír-templomnak" is nevezik. Rómában a hosszanti és a centrális tér ötvözetét
keresztházzal oldják meg. Római példája a S. Pietro Vecchio (Régi Sz. Péter templom), vagy
a S. Paolo fuori le mura (Falakon kívüli Sz. Pál) bazilika.
















Róma, S. Giovanni in














Róma, Sta Constanza (354














Róma,














lateráni


Laterano (313-320), alaprajz.
e.) mauzóleum, alaprajz,
metszet.
Baptisterium, (315 k.),
alaprajz.











Róma, S. Pietro Vecchio bazilika (324-337), alaprajz, metszet, rekonstruált tömegvázlat.

Az ókeresztény bazilikák általános elrendezését az alábbi ábra mutatja:
1. kapuépítmény (propyleia), 2. udvar, 3. kút
(kantharosz), 4. külsQ elQcsarnok (exonarthex,
galilea), 5. belsQ elQcsarnok (endonarthex), 6.
fQhajó, 7. mellékhajók, 8. diadalív (arcus
triumphalis), 9. ciboriumos oltár (martyrium,
memoria, confessio), 10. keresztház, 11.
raktár, kincstár, 12. baptisterium, 13. apszis,
14. presbyterium, 15. cathedra. Empórium
(nQi karzat) a mellékhajók fölött lehet
(Rómában nincs).
A római memoriális bazilikák jellegzetes, IV-V. századi csoportját képviselik az ú.n.
körüljárós bazilikák. Itt a memória-tér folyamatos látogathatóságát a mellékhajó
körbevezetésével oldották meg. E megoldás az európai zarándok-építészetben élt tovább
("francia-szentély").







Római körüljárós bazilikák (IV-V. sz.):
1. SS. Marcellino e Pietro (nyugati oldalán
Sz. Ilona mauzóleuma),
2. Basilica Apostolorum (S. Sebastiano),
3. S. Lorenzo fuori le mura,
4. S. Agnese, mellette a Sta Constanza
mauzóleum.




1.3. Ókeresztény építészet a provinciákban (IV-VI. sz.)

1.3.1. Palesztína

A Rómában megfogalmazott templomtípus, az ókeresztény bazilika a birodalom több
provinciájában - a helyi építészeti hagyományokat beolvasztva - módosított formában
fejlQdött tovább. Palesztínában (Szentföldön, Jézus földi mqködésének színterein) a IV.
századtól jelentQs szerepe volt a zarándoklatoknak: a birodalom más részeibQl a hívek
fölkeresték Jézus életének fontosabb színtereit (Betlehem, Názáret, Kapernaum, Jeruzsálem,
stb.). Ennek megfelelQen a kultuszhelyek fölé emelt bazilikáknak a zarándokforgalomból
adódó funkciót is ki kellett elégíteniük. Legfontosabb, típusalkotó emlékek (eredeti formájuk
csak régészeti föltárásból ismert):
- Betlehem, Jézus születése bazilika (325-333. - VI. században gyökeresen átépítve):
memoriális bazilika, az öthajós hosszház végében a memória-tér oktogonális formájú. Az
emelt szentély alatt helyezkedett el a kultuszhely, a Születés-barlang. A zarándokhelynek ez a
kialakítása a késQbbi altemplomos megoldás arche-típusává vált.
- Jeruzsálem, Szent sír bazilika (325-336., többször átépítve, ma csak centrális Anasztaszisz-
tere áll, XII. századi átépítés nyomán): öthajós empóriumos memoriális bazilika volt. Az
apszis mögötti önálló, centrális memoriális tér (Anasztaszisz) foglalta magában a sír-
barlangot és a Golgota-sziklát. A zarándokforgalom körüljárós arche-típusát teremtette meg, a
középkor leggyakrabban másolt tér-típusa lett ("zarándok-szentély", Westwerk, Szentsír
kápolnák, stb.).











Betlehem, Jézus születése bazilika (eredeti és
átépített állapot), alaprajz.

1.3.2. Egyiptom









Jeruzsálem, Szent sír templom (alaprajzi
rekonstrukció).



Egyiptom pusztáiban, sivatagjaiban a III-IV. századtól a vallásgyakorlás spciális
formájaként terjedt el a remeteség (Sz. Antal, Sz. Pál), majd a szerzetesi mozgalom. A
sivatagi remetékbQl (anakhoréták) 323-tól Sz. Pakhomiosz hozta létre az elsQ szervezett
közösséget (koinobiták, együtt-lakók, szerzetesek). Ennek tapasztalatait fölhasználva alkotta







meg Nagy Sz. Vazul (Baszileiosz, 330-379) kaiszariai érsek a keleti szerzetesség máig
használatos szabályzatát (bazilita rend).
A szerzetesi közösség megjelenése és életformája a constantinusi bazilika
térszervezetében változtatásokat igényelt:
- A nagylétszámú szerzetesi közösségnek önálló térigénye volt (zsolozsma, oltár körüli
szolgálat), ugyanakkor Qket el kellett különíteni a "laikus" közösségtQl. Ez az igény a
keresztház megnövekedését eredményezte, vagy az apszis önálló, trikonchás elrendezést
kapott.
- A szerzetesi templomok többnyire kultuszhelyekre épültek, a zarándok-forgalom
"kiszolgálását" a szerzetesek végezték.
Típusalkotó emlékek:
- Abu Menasz, zarándoktemplom (395-408): Sz. Menasz sírja fölé épült kettQs bazilika, benne
nagy keresztház (szerzetesi liturgia) és kultuszhely (Sz.Menasz sírja) kialakításával.
- Deir-el-Abiad, kolostortemplom: Itt külsQ zarándokforgalom nem volt, az egész együttes a
szerzetesi életet szolgálta. A trikonchás apszisban helyezkedett el a liturgiát szolgáló kórus.
Az V. századtól (451) az alexandriai kopt egyház önállósult, de építészetében
megQrizte az ókeresztény hagyományokat.












Abu Menasz, zarándoktemplom, alaprajz.

1.3.3. Szíria










Deir-el-Abiad, kolostortemplom, alaprajz.


A virágzó keleti provinciában a IV. századtól ismertek ókeresztény bazilikák. A korai
egyházközségi templomokok (hombártemplomok) a római bazilika egyszerqsödése figyelhetQ
meg (háromhajós, keresztház nélküli változat), ugyanakkor a liturgiának megfelelQen az
apszis gazdagodott. Kialakult a jellegzetes szír szentélyfej (haikal, madbah). Részei:
- apszis, megemelt tér, fölmagasztosult oltárral,
- protheszisz, északi melléktér, az adományok elQkészítésének (proszkomidia) a helye,
- diakonikon, déli melléktér, készületi és raktár tere, eredetileg az evangéliumos könyv Qrzési
helye.
A nyugati oldalon megjelent a toronypár közötti elQcsarnok (livan) - hettita városkapu-
motívum.
Az V-VI. században (fénykor) az ókeresztény szakrális funkciók teljes skálája
megtalálható:
- egyházközségi (püspöki) templomok: háromhajós, keresztház nélküli bazilikák, hármas
szentélyfejjel. Példák: Qalb-Luzeh (460 k.), Turmanin (480 k.) .
- centrális mauzóleumok (a halotti istentisztelet a szír liturgiában fokozott jelentQségq).
Példák: Eszra, Sz. György templom (515), Boszra, Sz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512),
Gerasza, baptisterium-együttes (529-533).
- zarándoktemplomok: Szíriában is kialakult a szerzetesség (antonita-rend), esetenként
szélsQséges aszketikus formákat is megvalósítva (pl. oszlopálló szerzetesek). Példa: Qalat-
Sziman zarándoktemplom (V-VI. sz.).





















Qalb-Luzeh, püspöki székesegyház. Alaprajz, metszet, axonometrikus metszet, belsQ
rekonstrukció.














Turmanin, bazilika (480 k.), alaprajz, metszet, homlokzati rekonstrukció


















Eszra, Sz György templom Boszra, Sz. Szergiosz és Bakkhosz templom (512.), alaprajz,


(515), alaprajz, metszet.
metszet, tömeg-rekonstrukció.







Qalat Sziman, Oszlopálló Sz. Simeon
zarándoktemploma (V. sz. elsQ fele) és
kolostora (VI. sz.).
1. Oktogon a Szent oszlopával, 2. bazilika, 3.


zarándokházak,
4.
kolostoregyüttes.


Rekonstruált alaprajz.











Szíria hatása és közvetítQ szerepe: - Bizánc építészetére,
- a Kaukázus-vidék építészetére (Armenia, V-VII. sz.),
- Ravenna VI. századi építészetére,
- Európa preromán és románkori építészetére (gallikán
liturgiák révén).

1.3.4. Építészet a nyugati provinciákban

Lásd: Népvándorláskori építészet és preromanika (4. fejezet).







2. Bizánci építészet

Byzantion városát Nagy Konstantin császár tette uralkodói várossá. A Birodalom
kettéosztása után (I. Theodosziosz halála, 379) - mint a keleti rész fQvárosa - Konstantinápoly
fejlQdésnek indult. A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után Bizánc a Római Birodalom
kizárólagos örököse lett. Építészetében tovább éltek a késQ-antik, a római ókeresztény és a
kisázsiai hagyományok. A VI. században a keleti provinciák építészeti szintézise valósult meg
a császári és a szerzetesi építkezéseken.

2.1. Kora-bizánci építészet (V-VII. sz.)

A birodalmon belül földrajzilag, és a megbízó személye szerint több építészeti
központ alakult ki. A császári reprezentáció épületei Konstantinápolyban keletkeztek, de a
VI. század elején jelentQs császári építkezések voltak Ravennában is (külön téma, ld. 3.
pont). A szerzetesség korai központja Thesszaloniké volt.
Konstantinápolyban az V. században még elsQsorban a római (és korai szír)
térformák hatása a jellemzQ. A Johannész Prodromosz templom, a Sztudion kolostor
katholikonja (455-463) a római és a szír ókeresztény bazilikák formáját tükrözi. A VI. század
elején - I. Jusztinianosz császár (527-565) építQtevékenysége nyomán - típusalkotó, egyedi
emlékek keletkeztek. A Hagia Eirene templom (532., 564., 740.) kupola-sorolásos tere
átmenetet jelent a római (szír) hosszanti, és a középkupolás centrális bizantikus terek között.
















Konstantinápoly,














a Sztudion kolostor














Konstantinápoly, Hagia Eirene (532-tQl),


katholikonja (455-463), alaprajz.
alaprajz, metszet.



A Hagioi Aposztoloi mauzóleum (528-565) görögkereszt alaprajzú, ötkupolás tere rendszeres
liturgia végzésére nem volt alkalmas, viszont a térformája hatott az európai romanika
bizantikus hatású területeire (Velence, Perigueux). A Hormiszdasz palota melletti Hagioi
Szergiosz és Bakkhosz templom (527-536) kezdetben a császári család magánegyháza volt,
majd 928-ig a konstantinápolyi monofizita (szír, örmény) szerzetesek temploma volt.
Térformája szír elQképre (Eszra, Sz. György) mutat, a körüljárós oktogonális tér az egykorú
ravennai építkezéseken is megjelent (S. Vitale), de közvetve hatott a karoling építészetre is
(Aachen, Essen).
























Konstantinápoly,




















Konstantinápoly, Hagioi Szergiosz és Bakkhosz templom
Hagioi


Aposztoloi mauzóleum (528-
565), alaprajz, metszet.
(527-536), alaprajz, metszet, axonometrikus metszet.


. A Hagia Szophia császári fQtemplom 532-537 között épült Trallészi Anthémiosz és
Milétoszi Iszidorosz tervei szerint (kupoláját a 997-es földrengés után Trdat örmény mester
állította helyre). A középkupolás, konchákkal bQvített tér a hosszházas és a centrális tér
speciális ötvözete. A templom északi oldalához kapcsolódó önálló, körüljárós centrális tér
(szkeuophylakion) a jeruzsálemi Anasztaszisz-térre utal, Jézus szenvedésére és a Szentsírra
utal. A déli oldal keresztelQkápolnája szír elQképre mutat.
Konstantinápoly, Hagia Szophia templom.
1. korábbi templom maradványa, 2. átrium, 3.
exonarthex, 4. endonarthex, 5. fQkapu
(császárkapu), 6. kupolatartó harántheveder,
7. félkupola, 8. hosszanti tartópillér, 9.
exedra, 10. harántpillér, 11. apszis, 12.
baptiszterion, 13. Szkeuophylakion (Szentsír-
kápolna, kincstár).























Konstantinápoly, Hagia Szophia templom, Konstantinápoly, Hagia Szophia templom, a


hosszemetszet.
Szekeuophylakion alaprajza és metszete.








Konstantinápoly, Hagia Szophia
templom, axonometrikus metszet.


















Társmqvészet: a bizánci mqvészet kerülte a plasztikus ábrázolást (minden kép "bálvány",
aminek "árnyéka van"). Síkmqvészetben kezdetben a mozaik dominált, majd megjelent a
táblakép-festészet (ikonok), egyes területeken (pl. Balkán) a freskófestészet.

Konstantinápoly mintegy ellepólusaként a szerzetesi építészet elsQ nagy központja
Thesszaloniké volt. Nagy Sz. Baszileiosz (Vazul +379) szabályzata alapján mererQsödött a
szerzetesség, mely szoros kapcsolatot tartott Rómával és Alexandriával. A szerzetesi
templomok egy része zarándokhelyeket tartott fönn, jelentQs külsQ forgalma is volt
(Thesszaloniké, Hagiosz Démetriosz, 412.). Ezek a templomok a római ókeresztény bazilikák
térformáját követték, kiegészülve a szerzetes-templomokra jellemzQ nagy keresztházzal
(egyiptomi analógiák). A kolostorok másik formája, a lavra a külsQ forgalomtól elzárva
mqködött, itt nem volt szükség nagy templomhajóra: a templom egész tere a szerzetesi
liturgia szolgálatában állt. A kolostor fQtemploma, a katholikon rendszerint középkupolás,
kilencosztatú tér volt (Thesszaloniké, Hosziosz David, V. sz.). A térformának perzsa-
szasszanida elQképei vannak (tqztemplomok). A Parosz-i Katapolani templomegyüttes (550
k.) részben római ókeresztény hagyományokat, részben a Hagia Szophia által képviselt
középkupolás formát, részben a katholikon térformát szintetizálja.












Thesszaloniké, Hagiosz Démetriosz, alaprajz, tömegvázlat.






















Thesszaloniké, Hosziosz David, a Latomosz




















Parosz, Katapolani templomegyüttes (550 k.).


kolostor katholikonja: alaprajz, metszet,
1. elsQ bazilika, 2. "Nagy bazilika", 3.


axonometrikus metszet.
keresztelQegyház, alaprajz.



Konstantinápoly környezetében és közvetlen hatósugarában az V-VI. században eltérQ hatásra
mutató térformák létesültek. Korint-Lechaion Sz. Leonidasz bazilikája (V. sz. eleje)
kifejezetten római ókeresztény elemeket mutat, míg a nyugati félkörös átrium már a Karoling-
kori kétszentélyes templom elQképeként fogható föl. Epheszosz Sz. János temploma (VI. sz.
elsQ fele) a konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi kupola-sorolásos formájának ismétlése.
















Korint-Lechaion, Sz. Leonidasz bazilika (V.














Epheszosz, Sz. János templom (VI. sz. eleje),


sz. eleje), alaprajzi rekonstrukció. 1. elQudvar, alaprajz, metszet.
2. apszidiális átrium, 3. exonarthex, 4.
endonarthex, 5. templomhajó, ambó, 6. oltár,
7. keresztház, kórus, 8. preszbyterion, 9.
baptiszterion, 10. memória-tér, mauzóleum.

2.2. Közép-bizánci építészet (VIII-XII. sz.)

A császárság I. Jusztinianosz császár halála (565) után bel- és külpolitikai
szempontból a hanyatlás jeleit mutatta, militarizálódott. Elmélyült az ellentét a császári
hatalom és a - szerzetsség-képviselte - egyház között: a szerzetesség kép-tisztelet
(zarándoklat) révén egyre nagyobb befolyásra tett szert. Ezt ellensúlyozandó III. Leó császár
(717-741) 726-tól intézkedéseket hozott a képtisztelet ellen (ikonoklaszmosz = képrombolás).
A "képrombolás korszaka" (726-843) jelentQs károkat okozott a bizánci képzQmqvészeti
alkotásokban. A képrombolás befejezése a császárság és a szerzetesség "kiegyezését"
jelentette, más téren viszont egyre mélyült a szakadék a római és a bizánci egyház között. A







végeredmény az 1054-es nagy keleti egyház-szakadás lett. Külpolitikailag Bizánc a VII.
századtól érezte az arab hódítás elQretörését, fenyegetését. A korszaknak Bizáncnak a
keresztes hadak általi elfoglalása (1204) vetett véget.
A kor építészetének legjelentQsebb alkotásai a kolostorok. A fQtemplom a katholikon
térszervezete szerint épült, a szálláshelyek mellett a másik közösségi helyiség a szerzetesi
étkezQ (trapeza). Fontosabb emlékek: Sztirisz, Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes (X.sz.),
Daphni, kolostoregyüttes (VI. sz., 1080.), Megara, kolostoregyüttes (XI. sz.). Periszterai, Sz.
András templom (870-871) a VI. századi konstantinápolyi Hagioi Aposztoloi mauzóleum
görögkereszt-alaprajzú, kupolasorolásos terét idézi, a a kereszt-szárakban trikonchás
megoldással (min az alábbi, "athonita" tértípusnál).










Sztirisz, Hosziosz Lukasz kolostoregyüttes. Helyszínrajz: 1. II. Romanosz sírtemplom (X.
sz.), 2. Sz. IstenszülQ templom (1035), 3. kút, 4. kolostorudvar, 5. trapeza, 6. gazdasági
udvar., a kettQs templom alaprajza, axonometrikus metszet.














Daphni,












kolostoregyüttes,












Megara,












kolostoregyüttes












Periszterai, Sz. András


katholikon (VI. sz. - 1080),
alaprajz.
(XI. sz.), helyszínrajz.
templom (870), alaprajz.


A közép-bizánci építészet jellegzetes együttese Athosz kolostoregyüttese (961-tQl). A
fQtemplom (Megiszté Lavra) 963-1060 között épült, trikonchás katholikonja típusalkotó lett
("athonita térforma"). Új liturgikus igény a nyugati oldal nagy elQcsarnoka (lité), a szerzetesi
zsolozsma színhelye. A félsziget kolostor-államában több ortodox egyháznak is van
kolostora: az Iviron kolostor (XI. sz.) a grúz autokephál egyház, a Hilandar kolostor (1197-
1299) a szerb autokephál egyház alapítása. Utóbbiak is a Megiszté Lavra (athonita)
térformáját követik.

























Athosz, Megiszté Lavra (963-





















Athosz, Iviron grúz kolostor,





















Athosz,





















Hilandar szerb


1060) kolostori fQtemplom, fQtemplom (XI. sz.), alaprajz.
alaprajz, metszet.

2.3. KésQ-bizánci építészet (XIII-XV. sz.)
kolostor, fQtemplom (1197-
1299), alaprajz, metszet.



A keresztes hadak támadása nyomán 1204-tQl Konstantinápolyban "latin" császárság
alakult, a bizánci császárság Nikaiába vonult vissza. Innen indultak ki a császárság újra-
egyesítésére irányuló törekvések. A latin helytartóság (despotatus) székhelye Misztra volt
(1259-1460). Thesszaloniké a latin császárság hqbérese volt (1204-1246), utóbb a késQ-
bizánci restauráció fQvárosa lett.. Konstantinápoly 1261-tQl vált újra az újjáéledQ birodalom
fQvárosává ("Palailogosz-reneszánsz"). Az újjáéledQ késQ-bizánci birodalom kisázsiai
központja Trapezunt (Trebizond) volt. A korszak jelentQségére árnyékot vet a XIII. század
végétQl erQsödQ iszlám terjeszkedés veszélye. Konstantinápoly elestével (1453) formálisan is
megszqnt a Kelet-római Császárság, azaz a Bizánci Birodalom.
Építészetileg a korszak jelentQs újításokat nem hozott: templomépítészet a
katholikon-térformát ismételte, különbözQ variánsokban. Fontosabb emlékek: Misztra,
Pantanassza kolostor (1428), Misztra, Hagia Szophia palotatemplom (1350), Trebizond,
székesegyház (XIII. sz.). Arta kolostoregyüttesének Panagia Parigoritissza katholikonját
Niképhorosz despota (1271-1296) alapította 1282-1289 között. A hagyományos katholikon-
térforma középkupolájának sarok-kialakításánál egyedi, emeletes oszlopszerkezetet
alkalmaztak.



















Misztra, Pantanassza kolostor Misztra, Hagia Szophia

















Arta, Panagia Parigoritissza







katholikonja (1428), alaprajz,



székesegyház



(1350), katholikon



(1282-1289),


metszet.
alaprajz.
axonometrikus metszet.







2.4. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában

Chronologia
Bizánci birodalom:
717- 867. Képrombolás (ikonoklaszmosz)
867 -1059. Makedon dinasztia
961- 963. Athosz alapítása
1081 -1185. Komnenosz dinasztia
1204. IV. Keresztes hadjárat, Konstantinápoly eleste.
Nikaiai (bizánci) császárság
1204 -1259. Latin császárság
1259 - 1460. Misztrai helytartóság, despotatus
1261 - 1453. Palailogosz "reneszánsz"
1453. Konstantinápoly eleste, iszlám uralom
Bolgár birodalom:
VIII. sz. ElsQ bolgár birodalom (fQvárosa Pliszka)
852 - 889. Borisz kán, bizánci kapcsolatok, fQvárosa
Preszláv
917. Autokephál bolgár egyház
967. Bizánci támadás


1018. Ohrid elesett, bizánci fennhatóság
1185-tQl II. bolgár birodalom. fQvárosa Tirnovo
1393. Iszlám berendezkedésd
Szerbia:
XII. sz. 2. fele: raskai fejedelemség
1159 - 1280. Nemanja dinasztia
1220. Önálló szerb egyház
1282. Szkopije elfoglalása
1322 - 1331. III. Urosz fejedelem, Makedónia birtok-
bavétele
1334. Ohrid elfoglalása
XIV. sz. eleje: Koszovo-Metohija központ
1389. Koszovo-Polje-i (rigómezei) csata, iszlám fenn-
hatóság
XV. sz. Morava-i fejedelemség
Román fejedelemségek:
(Havasalföld, Moldva)
XIII. sz. Milkovói (latin) térítQpüspökség
XIV. sz. eleje: Neve bara Romanesca (Havasalföld),
fQvárosa Çimpulung
1359. Moldvai fejedelemség, fQvárosa Baia
Havasalföldi ortodox egyház
1393. Moldvai ortodox egyház
1500 k. Iszlám elQtetrörés

2.4.1. A Balkán népeinek építészete
A Balkán középkori térképe (dr. Tompos
Erzsébet nyomán)



2.4.1.1. A Bolgár birodalom építészete

A bolgár terület kezdettQl a keleti (bizánci) és nyugati (római) keresztény térítés vitás
harárterülete volt. Az elsQ bolgár birodalom (VIII-X. sz.) fQvárosa Pliszka volt, nagyobb
építészeti központok Preszlav és Ohrid voltak. A kor reprezentatív alkotásai: erQdítések,
paloták, templomok. JelentQsebb keresztény építészet a IX. századtól mutatható ki: Az
uralkodói építészet emléke Preszlav palotatemploma ("Aranytemplom"), míg a szerzetesi
építészet központja Ohrid volt. A kor bolgár építészetének a magyar preromanikával való
kapcsolata (pl. Tarnaszentmária) nem bizonyított. Az építészeti elQképek sorában a keleti







(szír) empóriumos bazilikák és a bizánci középkupolás terek követhetQk nyomon. 1018-ban a
birodalom bizánci fennhatóság alá került.










Pliszka, "Nagy bazilika" (IX. sz.), palotatemplom, alaprajz, tömegvázlat.












Preszlav, "Aranytemplom" (IX. sz. vége), alaprajz, tömegvázlat.

A második bolgár birodalom (1185-1393) fQvárosa Tirnovo volt, az építészet központjai
elsQsorban a kolostorok voltak (Rila, Bojana, Bacskovo). Az építtetQ részben maga a
szerzetesség, részben a földbirtokos arisztokrácia (bojárok) volt. Az építészeti hatások egyre
bonyolultabbá váltak: alaprajzi rendszerben a közép- és késQbizánci építészet "katholikon"
térformái érvényesültek, esetleg az "athonita" térformára emlékeztetQ formában (Rila,
Bacskovo), a tömegalakításra a Kaukázus-vidéki építészet is hatással volt, míg a homlokzat-
alakításban dalmáciai hatások érvényesültek.














Bacskovo, kolostor (XI. sz., 1604), alaprajz. Rila, kolostoregyüttes (1335., 1446.),
helyszínrajz.

2.4.1.2. Szerbia építészete (XI. sz. - 1456)

Az ezredfordulótól függetlenségi harcok folytak a fejedelemségek területén, önálló
szerb királyság a XII. sz. közepén jött létre. Kultúrális hatások érték a területet Dalmácia felQl
(itáliai érdekeltség) és Bizánc felQl (vallási érdekeltség). Az építészetben jellemzQek a bizánci
típusú térszervezetek, esetenként hosszanti elrendezéssel kombinálva, míg a tömegalakításban





a Kaukázus-vidék hatása is kimutatható (toronyszerq kupola-megoldások). A homlokzatokon
egyértelmq a dalmáciai hatás, de a lombard épületplasztika elemei is föllelhetQk.
Építészeti mqhelyközpontok: Ra[kai iskola (XII-XIII.sz., pl. Studenica), Ko[ovo-Metohija
(XIII-XIV. sz., pl. Gra anica, Athosz-hegyi Hilandar kolostor), Moravai iskola (XIV-XV.
sz., pl. Kru[evac).





















Dzsurdzsevi-Sztubovi



















Krusevac, Lazarica kolostor



















RavaDica, kolostor, katholi-


(1170), templom, alaprajz, katholikon (1380), alaprajz, kon (1375-1381), alaprajz,


metszet.
metszet.
metszet.




















StudeDica, Sz. Mária kolostor Gra aDica, kolostoregyüttes (1318-1321), katholikon,


(1183-tól), katholikon, alaprajz,
metszet (Balogh I. rajza).
alaprajz, metszet, déli homlokzat.



2.4.1.3. Román fejedelemségek építészete

A mai Románia területén önálló fejedelemségek léteztek: Havasalföld (bara
Românesc), a XIV. század elejétQl önálló vajdaság, fQvárosa Cîmpulung, Moldva, 1359-tQl
fejedelemség, központja Baia. Az építészetre erQsen hatott a korábbi faépítészet.
Térszervezetben a bizánci építészet formái érvényesültek, de hosszanti térsorolás
alkalmazásával (pl. Curtea d' Arges). Egyes épületek az európai (erdélyi) gótika hatását
mutatják (pl. Cîmpulung, bazilika). A tömegformálásban és a homlokzatképzésben dalmáciai,
Kaukázus-vidéki és iszlám hatás egyaránt kimutatható.























Keleti és nyugati hatás ötvözQdése: Voronec, Cozia, kolostortemplom (1386), alaprajz,
kolostortemplom (1457-1504), Cîmpulung, metszet.
bazilika (XIII-XIV. sz.), alaprajz.















Curtea d' Arges, püspöki székesegyház (1512-1521), alaprajz, metszet, tömegvázlat.

2.4.2. Orosz fejedelemségek építészete

Oroszország területén a IX-XVI. század között önálló fejedelemségek léteztek.
FejlQdésük a tatárjárás (1238-1242) következtében eltérQen alakult. A IX. századtól pogány
fejedelemségként föltqnQ, majd 988-tól krisztianizált kijevi rusz a tatárjárásig játszott vezetQ
szerepet, utána jelentQsége csökkent. A Sz. Szófia székesegyház (1037-1067) magja egy
bizánci típusú katholikon térforma, sokhajós-sokapszisos bQvítéssel. A kupolák
megoldásában számszimbólika érvényesült (12+1). ElQképe a konstantinápolyi Panakhrentosz
templom volt.










Kijev, Sz. Szófia székesegyház (1037-1067), alaprajz, keleti homlokzat, tömegvázlat.

A novgorodi fejedelemség (X-XV. sz.) építészete erQs faépítészeti hagyományokkal
rendelkezett. Egyes épületei (pl. Sz. Szófia székesegyház, 1045-1050.) követik a Kijevnél





megismert sokapszisos-sokkupolás formát, míg a szerzetesi építészetben a bizánci térformákat
vették alapul, de a továbbfejlesztés során ettQl eltértek és egyedi megoldásokat alkalmaztak
(pl. Jurjev kolostor, 1119.).













Novgorod, Sz. Szófia székesegyház (1045-1050), Novgorod, Jurjev kolostor, Sz.


alaprajz, metszet.
Georgij katholikon (1119), alaprajz.



Vlagyimir-Szuzdal, fejedelemség (1125-1238): Rövid életq rusz, a tatárjárás után a jelentQsége
megszqnt. Építészetében a közép-bizánci katholikon térforma érvényesült, egyszerqsített
formában. A tömeg- és homlokzat-alakításban a Kaukázus-vidék hatásai is föllelhetQk:
toronyszerq középkupola, vakárkádos homlokzat, homlokzati lapos-dombormqvek.
Fontosabb emléke a vlagyimiri Sz. Demeter templom (1094-1097).
A moszkvai fejedelemség (XIV-XVI. sz.) a tatárjárás után jutott vezetQ szerephez, majd a
korábbi fejedelemségek egyesítésének a központja lett. Legfontosabb építészeti együttese a
moszkvai kreml (uralkodói központ, templomok). Az épületeken a késQ-bizánci építészet
elemei, az európai reneszánsz formakincse és az Qsi orosz faépítészet homlokzati megoldásai
sajátosan keveredtek. A moszkvai kreml fQtemploma, az Uszpenszkij székesegyház (1326-
1333) ötkupolás, bizánci katholikon térformát mutat, a nyugati oldalon egy boltszakasszal
megtoldva. Befejezésében (1467-1479) a Magyarországon, Mátyás király szolgálatában is
dolgozott Aristotele Fioravanti itáliai reneszánsz mester mqködött közre. A
tömegformálásban és a homlokzatképzésben kaukázusi elemek is kimutathatók.
























Vlagyimir,




















Sz.Demeter




















Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill.


templom (1094-1097), alaprajz,
metszet.
1467-1479), alaprajz, metszet.



2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete

Chronologia
Grúzia
i.e. 500 k.: Kolhisz és Ibéria (Kartli) önálló államok
i.e. 63 után a terület római uralom alá került
226-tól: ütközQpont Róma és a Szasszanida birodalom
között
IV. sz.: kelet-római fennhatóság, keresztény kultúra a
tengerparti városokban. Mirian kartli-i király
államvallássá tette a kereszténységet
523. Cate király Bizáncban fölvette a kereszténységet
VI. sz.: monofizita (szír, örmény, kopt) kapcsolatok
578-604.: Dzsvári, Sz. Kereszt kultuszhely, Sz. Nino
térítésének emlékére ("Életadó oszlop")
736.: iszlám hódítás kezdete (emirátus)
VIII-X. sz.: Kaheti önálló fejedelemség
975-1014.: III.Bagrat király, fénykor (fQv. Kutaiszi)
1089-1125.: IV. (ÉpítQ) Dávid király, szerzetesi
építészet
1220-1329.: tatár fennhatóság
1329-1334.: V. Giorgi király országegyesítése
1555.: az ország fölosztása (Irán, Törökország)
Örményország (Hajasztán)
i.e. XV-XIII. sz.: Hajassza állam
i.e. VIII. sz.: Arme tartomány (Urartu része)
i.e. 570.: elsQ örmény állam (Jervanida dinasztia)
i.e. 95-tQl: harcok Rómával, részleges fennhatóság
114-117.: Armenia római provincia
287-330.: II. (Nagy) Trdat király uralkodása
301-305.: A kereszténység államvallás Örmény-
országban (a világon elQször)
374.: Az örmény egyház függetlenedett Kappadókiá-
tól, az elsQ örmény liturgia megszületése
396.: az örmény ABC megszületése (Meszrob Masdoc)
506.: Dvin-i zsinat, önálló nemzeti egyház
591-705.: bizánci hatás erQsödése
VII. sz.: "Aranykor"
654-885.: arab fennhatóság







885-1045.: Bagratida-dinasztia ("Ezüstkor")
1054.: Szeldzsuk támadás
1080-1226.: Kilikia virágzása (Rubenida dinasztia)
1223-tól: mongol hódítások
1555.: Perzsa-török megállapodás (Amasszia)

2.4.3.1. Georgia (Grúzia) középkori építészete

Grúzia területén a kereszténység a IV. századtól elterjedt, a területnek zsinagógai
hagyományai (jeruzsálemi kapcsolatok) vannak. Folyamatosan ütközQpont volt Bizánc és a
Perzsa birodalom között, majd az arab hódítás áldozata lett. A X-XI. században - önálló
királyságként - fénykorát élte. Egyháza 472-tQl monofizita lett (szír hatás), majd 607-tQl a
bizánci egyházhoz csatlakozott. Építészetében két korszak különíthetQ el.
Az ú.n. prefeudális korban (V-VII. sz.) a római ókeresztény építészet és a szír ókeresztény
építészet hatása érvényesült. Utóbbi inkább a centrális, memoriális építészetben jelentkezett.
Szoros kapcsolat volt a szomszédos örmény építészettel. Bolniszi székesegyháza (478-494)
kiforratlan formában tükrözi az ókeresztény bazilika térszervezetének és a külsQ tornácos
szír-örmény bazilikáknak a hatását. A Mcheta melletti Dzsvári Sz. Kereszt temploma (585-
605) Sz. Nino térítésének emlékére épült a IV. századi mártírium helyén. Fülkékkel bQvített
középkupolás tere szír hatású, közvetlen rokonságban az örmény "Hripszime"-
templomtípussal.



















Bolniszi, Sz. Sion püspöki székesegyház (478-494), alaprajz, Mcheta, Dzsvári, Sz. Kereszt


metszet, axonometrikus metszet.
templom (585-605), alaprajz,
metszet.


Az önálló grúz építészet kialakulása a függetlenségi harcok idején (VII-XI. sz.) bontakozott
ki. A római-szír építészet speciális módosulataként értelmezhetQ az ú.n. "háromegyházas
templom" (pl. Gurdzsaani, fejedelmi templom). A bizánci hatást a katholikon-térforma közép-
bizánci változatai jelentik, hangsúlyos középkupolával (pl. Mokvi, székesegyház). A liturgikus
térben a római ókeresztény és a bizánci elemek keverednek. A szír-örmény külsQtornácos
bazilikák és a "athonita" (bizánci) tértípus ötvözetét képviseli néhány püspöki székesegyház
(Oski, Kutaiszi). A memoriális terek egyedi kompozíciója a keresztalakú tömegbe foglalt
hexagonális-hatkaréjos tér (Nikorcminda, Kumurdo), de önálló hatkaréjos emlékkápolnákat is
építettek (Botszorma, Kachi). Utóbbi kompozíciók az Ani-környéki örmény templomokkal
mutatnak rokonságot. A szerzetesség sajátos barlang-teleüléseket, kolostorokat hozott létre
(pl. Vardzia).



























Gurdzsaani, (VII-VIII. sz.),
fejedelmi templom, "három-
egyházas" templom, alaprajz,
metszet.























Mokvi, székesegyház (X. sz.),
alaprajz, metszet.























Oski, székesegyház (X. sz. 2.
fele), Kutaiszi, székesegyház
(1003), alaprajzok.
















Nikorcminda, (1010-1014), Kumurdo, templom (X-XI. Kachi, Baguaszi családi


templom, alaprajz.
sz.), alaprajz.
emléktemplom (XI. sz. elsQ
fele), alaprajz.



2.4.3.2. Örményország (Hajasztán) középkori építészete

Örményország területén elQször vált államvallássá a kereszténység 301-305 között
(III. Trdat király, Világosító Sz. Gergely mqködése nyomán). Kezdetben a keleti szír
egyházzal (Kappadókia) állt kapcsolatban, 451 után a nyugati szír (jakobita) egyház és
építészet hatása alá került, végül 506-tól létrejött az önálló (autokephál) örmény egyház. A
IV-V. században a keleti szír (egyhajós, oldaltornácos) templomok hatása érvényesült
(Karnut, Tanajat, Artik). Az V-VI. században - szintén keleti szír liturgikus hatásra -
háromhajós formában épültek a szintén oldaltornácos püspöki bazilikák (Dvin, II., Ereruk,
Tekor). Az építészet elsQ fénykorát ("Aranykor") a VII. sz. l. fele jelentette: az egyházi
központ, Ecsmiadzin (Vagharsapat) és környéke (Zvartnoc) jelentQs alkotásokkal
gazdagodtak. Az "aranykornak" 654-tQl az arab hódítás vetett véget.

















Karnut, Tanajat (IV-V. sz.),
egyhajós, oldaltornácos temp-
lomok, alaprajz.













Dvin, székesegyház II. peri-
ódus (VI. sz.), alaprajz.













Ereruk, bazilika (V. sz. 2.
fele), alaprajz.


Az "aranykor" jelentQsebb emlékei:
































Szurp Ecsmiadzin, egyház-






























Vagharsapat (Ecsmiadzin), Zvartnoc, püspöki magán-


fQi fQtemplom (625), alaprajz, Sz. Hripszime templom (614- egyház (641-652), ásatási


metszet.
618), alaprajz, metszet.
alaprajz, metszet, homlokzat
(Th. Thoramanjan elvi
rekonstrukciója).


Az arab fennhatóság alóli fölszabadulás idQszakában az elsQ jelentQs mqvészeti központ az
Arcrunida-királyság egyházi központjában, Aghtamar-ban alakult ki. Gaghik Arcruni király
915-921 között zarándok-templomot építtetett a Sz. Kereszt tiszteletére. Az agtamari épület-
plasztikai mqhely (laposan faragott domborqvek) hatása Európában is kimutatható (pl. Pavia).
























Aghtamar, Sz. Kereszt templom (915-921), alaprajz, nyugati homlokzat.





Az ezüstkornak nevezett idQszakban (X-XI. sz.) a történeti Sirak tartomány, és annak
fQvárosa, Ani játszott vezetQ szerepet. A Bagratida dinasztia (885-1045) tagjai részt vettek
mind az örmény, mind a grúz területek fölszabadítási mozgalmaiban. A fQváros és környéke
politikai, szellemi, mqvészeti központ volt, rövid idQre az egyházigazgatás is Aniban székelt.
Ani XI. századi építészetében - különösen I.Gaghik király (989-1020) idején -föllelhetQ egy
tudatos archaizálás. A székesegyház (989-1001) a VI-VII. századi egyházi központok
térformáját idézi (Dvin, Thalin), míg a király magánegyháza (Gaghik-templom, 1001-1013) a
zvartnoci, VII. századi emléktemplom pontos mása. MindkettQ a Bizáncban is népszerq Trdat
mester alkotása. A Bizánc-barát egyházfQ, Bedrosz katholikosz fQtemploma, az Apostolok
temploma (1020. u.) részben hagyományQrzQ ("Hripszime-típus"), részben bizantizáló.



















Ani, székesegyház (989-1001, Trdat mester), alaprajz, metszet, déli homlokzat rekonstruk-
ciója, belsQ kép (Brosset, XIX. sz.).

















Ani, Gaghik-templom (1001-1013, Trdat mester), alaprajz, metszet, homlokzat (rekonstrukció
Th. Thoramanjan szerint).




















Ani, Apostolok temploma (1020. u.), alaprajz, homlokzati rekonstrukció, tömegvázlat
(Tokarszkij szerint).
Ani-t a szakirodalomban az "1001 templom városa" névvel szokták illetni. A nagy
katedrálisok és családi magánegyházak mellett a városban és környékén számos kisméretq
emléktemplom is épült. Építészetileg külön csoportot képviselnek a karéjos-centrális
kápolnák (Várkápolna, Megváltó-templom, Abugamrenc-templom, Pásztorok temploma,
Hripszime-kápolna, stb.).

























Ani, Sz. Megváltó-templom Ani, Pásztorok temploma























Ani, Sz. Hripszime apáca-


(1036), alaprajz, metszet, (1020. k.), alaprajz, metszet, templom (XI. sz.), alaprajz.


homlokzat.
homlokzat.


Ani fénykorának, egyben az "ezüstkornak" a végét az 1054-es szeldzsuk támadás jelentette. A
XIII. elsQ felében még egyszer nagyobb jelentQségre tett szert Ani (mint kereskedQváros), de
egykori fényét már nem érte el. Jelenleg lakatlan romváros az örmény-török határon.
A X-XIII. században Hajasztán északi részén jelentQs (többnyire bizánc-barát) kolostorok
létesültek (Szanahin, Haghbat, Szaghmoszavank, Geghard, stb.). Térformában újszerq a
zsamatun (nyugat-oldali kápolnapár) ill. a gavit (nagyméretq, többhajós elQcsarnok)
alkalmazása - utóbbi a bizánci (athonita) "lité" örmény megfelelQje.


























Szanahin,






















kolostoregyüttes: 1. Szurp






















Haghbat, kolostoregyüttes fQtemploma (972-


Asztvadzadzin (Sz. IstenszülQ) templom (928-
944), 2, gavit (1211), 3. harangtorony (XIII.
991), gavit, akadémia, könyvtár (XI. sz.),
alaprajz. A gavit jellegzetes boltozati


sz.), 4. Amenapörgics (Megváltó) templom megoldása, a "jerdik", axonometrikus ábra.
(966), 5. gavit (1185), 6. kolostorakadémia
(folyosó, XI. sz.), 7. könyvtár (1063), 8. Sz.
Gergely kápolna (1061), alaprajz.

3. Ravenna középkori építészete (IV-VI. sz.)

Földrajzilag, történetileg egyaránt speciális helyzetben van Ravenna: hidat jelent a
késQ-római (ókeresztény) építészet, a keleti provinciák és Bizánc, valamint a
népvándorláskori népek kultúrája, építészete között. Fénykorának rövid története során
három, jól elkülönülQ periódus követhetQ nyomon:
- A felbomló nyugat-római császárság építészete (395-476). A barbár zaklatások elQl a
császári székhelyet Rómából a jobban védhetQ Ravennába helyezték át. A város környéki
mocsarak természetes védelmet, Classis kikötQje tengeri menekülés lehetQségét biztosította.
Építészetben a késQrómai kultúra és az ókeresztény hatás a jellemzQ, de - a tengeri kapcsolat
révén - szír hatás is kumutatható. A Galla Placidia sírkápolna (450. k., eredetileg S. Lorenzo
kápolna) kereszt-alaprajzú, középkupolás mauzóleum, a római ókeresztény sírépítmények
hagyományait folytatja. Az ortodox baptisterium (S. Giovanni in Fonte, 450. k.) sarkain
fülkékkel bQvített kvadratikus tér, a szír mauzóleum-építészet hatását mutatja. A korszak
társmqvészetére a "kék-alapos" (naturális) mozaik-ábrázolás a jellemzQ.






























Ravenna, Galla Placidia mauzóleum (450. Ravenna, ortodox baptisterium (S. Giovanni


k.), alaprajz, metszet (Balogh I. rajza).
in Fonte, 450. k.), alaprajz, metszet.


- A keleti gót királyság fQvárosa (476-526). 476-ban Romulus Augustulust megfosztották
trónjától, a nyugatrómai birodalom formálisan is megszqnt. Odovakár (476-493) herul
fejedelem uralmát a keleti gót vezér, Nagy Theoderich (493-526) királysága váltotta föl.
Ravenna ekkor névlegesen Bizánc vazallusa, valójában független. A gótok ariánus hite mind
Rómától, mind Bizánctól való elszigetelQdést eredményezett. Theoderich családi kapcsolatot
épített ki a kialakuló frank állam és a gótok között (Theoderich lányának és Klodvig frank
királynak a házassága). Az építészetben jellemzQ az ókeresztény hagyományok továbbélése, a
bizánci mintaképek szerepének növekedése (Theoderich Bizáncban nevelkedett), de elQtérbe
kerül a gótok formakincsének, hagyományainak alkalmazása is. Ugyanakkor az 526 után
nyugatra vándorló gótok kapcsolatot jelentettek az antik kultúra és a népvándorláskor
népeinek hagyományai között. Nagy Theoderich palota- és templomegyüttese (S. Appolinare
Nuovo, 519) részben római ókeresztény hagyományt Qriz, részben szír hatásokat mutat. Az
ariánus baptisterium (500. k.) a szír mauzóleumokra emlékeztet. Theoderich síremléke (520.
k.) kétszintes centrális, a pogány fejedelmi sírépítészetre emlékeztetQ mauzóleum, az európai
preromanika egyik elsQ ismert alkotása.














Ravenna, Nagy Theoderich Ravenna,












ariánus












Ravenna, Theoderich-síremlék (520.


palotatemploma
baptisterium (500. k.), k.), alaprajz, metszet.


(S.Appolinare Nuovo, 519), alaprajz.
alaprajz, metszet.
- A bizánci exarchátus építészete (526-751). I. Jusztinianosz császár (527-565) kezdetben
(526-tól) ténylegesen, majd 539-tQl jogilag is a bizánci birodalom részévé (exarchátus) tette







az egykori gót királyságot és fQvárosát, Ravennát. Ezzel az egykori római birodalom újbóli
egyesítésének ideológiája - Itália egy részén - reális formát öltött. Az építészetben döntQen - a
szintén Jusztinianosz által kezdeményezett - kora-bizánci konstantinápolyi emlékek példakép-
szerepe a meghatározó (pl. HH. Szeriosz és Bakkhosz templom, egykorú). Ugyanakkor a
Ravennában folyamatosan jelen lévQ szír hatás sem elhanyagolható. A helytaró (exarcha)
fQtemplomává "elQlépett" S. Vitale templom (526-547) építtetQje (mecénása) egy Julianus
Argentarius nevq szír kereskedQ volt. A példaképnek tekintett konstantinápolyi Szergiosz és
Bakkhosz templom mellett térformájára hatássa volt a szíriai Eszra Sz. György
emléktemploma is (körüljárós oktogonális tér). A Ravenna kikötQjében épült bazilika (S.
Appolinare in Classe, 535-549) apszis-megoldásában szír hagyományokat folytat, liturgikus
tere azonban a bizánci szertartásrendet szolgálja. A korszak társmqvészetére az aranyalapos
mozaik a jellemzQ (bizánci hatás, a földöntúliság, az öröklét kifejezQje), ikonográfiai
kötöttségekkel. A S. Vitale templomban szokatlan (és egykor meghökkentést keltett) a császár
és a császárnQ ábrázolása.
























Ravenna, S. Vitale templom (526-547). 1.
régi narthex, 2. mai narthex, 3. templomhajó,
4. kórus, 5. apszis, 6. protheszisz, 7.
diakonikon. Alaprajz, metszet.






















Ravenna, S. Appolinare in Classe bazilika
(535-549), alaprajz.



A keleti középkori építészet összefoglalásaképpen megállapítható, hogy Róma antik
öröksége szervesen élt tovább a Rómában reprezentatív megfogalmazást nyert ókeresztény
építészetben. Innen már mint keresztény szakrális építészet sugárzott ki a keleti provinciákra
(Palesztína, Egyiptom, Szíria), és az ekkor kialakuló bizánci kultúrára. E hatás Bizáncban - a
császári és a szerzetesi építkezésekben - egyéni módon átfogalmazódott, s már ebben a
formában alakította vagy befolyásolta a Bizánc hatósugarában lévQ kultúrák építészetét.
Ezalatt Róma már mint a pápaság székhelye élt tovább és a térítQ szerzetesek révén sugárzott
ki az ókeresztény kultúra az egykori nyugati provinciákon megtelepült népvándorláskori
népek prefeudális építészetére, megteremtve ezzel az európai romanika mqvészetét.







2. rész:
A népvándorláskor és a romanika szakrális
építészete









4. Népvándorláskor, preromanika

476 után a Nyugatrómai Birodalom provinciáit a népvándorlás (IV-X. sz.) keletrQl
nyugat felé áramló népei vették birtokba. A rómaiak távozása után azok mqszaki és kultúrális
hagyatéka - álló vagy romos épületek formájában - megmaradt, egyes római városok tovább
éltek (történeti kontinuitás). Az egykori római épületek használatát a romanizált Qslakosság
még ismerte, idQvel eredeti funkciójuk feledésbe merült. A romokat vagy kQbányának
használták, vagy az épület-maradványok új funkcióra átépültek (építészeti kontinuitás). Így az
egységes római civilizáció és kultúra "romjain" - a rátelepülQ egyes népcsoportok
hagyományaitól, fejlettségi fokától függQen - eltérQ "nemzeti" kultúrák alakultak. E
sokszínqségbQl fejlQdött ki az elsQ egyetemes európai építészet: a romanika (nevében is
utalva Róma hagyományainak vállalására, követésére). A sokszínqségben az egységet a nagy
példakép, a római császárság (keleti, nyugati) utánzásának, utólérésének a szándéka
teremtette meg - idQnként azt meg nem értve!



Chronologia (IV-IX. sz.)

Európa a prefeudalizmus korában (IV-


313. Nagy Konstantin államvallássá tette a keresztény- IX. sz.).
séget.
330. Konstantinápoly alapítása.
353. Arles-i zsinat, fejlett egyházszervezet a nyugati
provinciákban.
374. Sz Ambrus Milánó püspöke lett (+397).
396. Sz. Ágoston Hyppo püspöke lett (+430).
IV. sz. A rómaiak föladtál Pannóniát és a limes-t.
409. Germán betörés Hispániába.
410. Alarich elfoglalta Rómát.
412. Nyugati gót berendezkedés Galliában.
429-534. Vandál állam Észak-Afrikában.
432. Sz. Patric ír missziója (+461).
434-453. Attila hun birodalma.
V. sz. közepe: a burgundok letelepedése a Rhone
vidékén.
498. Klodvig király megkeresztelkedésével frank
keresztény királyság alakult nyugaton.
451. IV. Egyetemes (Khalkédoni) zsinat.
Catalaunumi csata.
453. Attila halála, a hun birodalom fölbomlása.
476. A Nyugatrómai Birodalom bukása.
493-526. Nagy Theoderich uralkodása.
493. Nagy Theoderich elfoglalta Rómát.
516. A burgundok fölvették a kereszténységet.
529. Monte Cassinóban Nursiai Sz. Benedek
megalapította a bencés rendet.
540. A bencés Regula születése.







590-604. I. (Nagy) Sz. Gergely pápa (a keresztény
"ókor" vége).
596. Angolszász térítés kezdete
VI. sz. 2. fele: longobardok letelepedése Lombardiában,
avarok berendezkedése a Kárpát-medencében (796-ig).
711. Az arabok megsemmisítették a nyugati gót államot.
730. Martell Károly frank maiordomus.
751. Kis Pipin frank király.
768-843. Nagy Károly frank király, majd (800-tól)
nyugat-római császár.
840-870. Pribina állama Pannóniában.
843. Verduni szerzQdés, Nagy Károly birodalmának
felosztása.
911. Normandiai normann hercegség alapítása.
895-ig. magyar honfoglalás befejezése.

4.1. Az európai romanika kialakulását befolyásoló tényezQk

4.1.1. Római hagyaték, római hatás

Az egykori Nyugatrómai Birodalom településeinek a kontinuitása kétféleképpen is
érvényesült:
- Történeti kontinuitás: a rómaiak (vagy még korábbi népcsoportok) által fölsimert tájenergiai
adottságokat a megtelepedQ népcsoportok is fölismerték, a településeket tovább használták.
Ilyenkor az új városok rátelepültek a római városokra, azok megmaradt emlékeit részben
fölhasználták (esetleg új funkcióban). A folyamatosságban a helyben maradt, romanizált
Qslakosság is segített.
- Építészeti kontinuitás: a még álló, vagy részben romos római épületeket "átértelmezve" a
lakosság tovább használta. Rosszabb esetben a római romokat az új építkezésekhez
kQbányának használták, egyes faragott elemeket másodlagosan fölhasználtak.
Az ókeresztény kor szakrális épületeit az Qslakosság tovább is használta. Pannónia területén a
kontinuitás példája Pécs (Sophiane) vagy Óbuda (Aquincum) vagy Dombóvár (Iova)
ókeresztény építészete (II-IV. sz.). Más esetben az egykori császári reprezentáció épületeit
értelmezték át, és alakították át keresztény templommá (pl. Trier, Palatium Sacrum, 305. k.).

















Iova (Dombóvár), hexagoná-















Sophiane















(Pécs), cella















Aquincum (Óbuda), cella


lis mauzóleum (II. sz.), alap-
rajz, tömegvázlat.
septichora, hétkaréjos kápolna trichora (háromkaréjos) ká-
(II-III. sz.), axonometrikus polna (III-IV.sz.), axonomet-
metszet. rikus metszet, tömegvázlat.







A prefeudális államok kialakulásakor érvényesült a "második Róma" hatása, már
nem mint birodalmi központ, hanem a keresztény egyház központja, a hittérítések szervezQje.
A Rómából küldött térítQ szerzetesek mqködési helyükön létrehozták az elsQ szakrális
épületeket, természetesen az általuk ismert római (ókeresztény) mintára. Az antik kultúra
emlékei (pl. irodalom) is ilyen egyházi "szqrQn" jutottak el az új népcsoportokhoz. E térítQ
munkában meghatározó volt a római pápaság szervezetét támogató bencés rend. Az egykori
térítQ-kolostorok mai formája a Karoling-korban alakult ki (ld. ott). A brit és ír szigetek elsQ
térítQi valószínqleg Észak-Afrikából indultak, a bencés térítQk missziói (596-tól) már ezzel a
helyi hagyománnyal találkoztak. Az épületeken a római ókeresztény hatás mellett ezek a -
talán Afrikából származó - hagyományok is érezhetQk. A korai oratóriumok (pl. Dingle,
Nerdum) az egykori anakhoréta, majd koinobita szálláshelyek mintáira emlékeztetnek. A
bencés térítések korai központjai (Hexam, Reculver, Canterbury, Brixworth, VII. sz.)
egyaránt mutatnak római ókeresztény és keleti (pl. É-afrikai) elemeket. Az egyszerqbb,
parochiális egyházak (pl. Bradford-on-Avon) részben követik a korai oratóriumok
legegyszerqbb térformáját, részben antikizáló (római, bizantikus) homlokzati elemeket
tartalmaznak.























Nerdum (Írország), VI-VII.





















Hexam





















(Northumbria), Bradford-on-Avon, filiáris


századi kolostor, helyszínrajz.
kolostortemplom (VII. sz.), templom (mai formája X. sz.),
alaprajz. alaprajz, tömegvázlat.



A római hatás harmadik csatornája az "élQ Róma", Bizánc. A megdöntött nyugati
császárság után a nagy Róma egyetlen élQ örököse, így élQ "római" példakép Bizánc lett az
európai kultúrák számára. Ugyanakkor a népvándorláskor népeinek nem volt idegen a bizánci
kultúra, építészet, hiszen vándorlásaik során valamennyien kapcsolatba kerültek a keleti
birodalommal. Látványos pompája követendQ példa lett. Így érthetQbbé válik, hogy a Nyugat-
európai térítQk nyomán kialakuló keresztény liturgiák kevésbé követték a puritánabb
rómavárosi liturgiát, szívesebben gazdagították azt bizánci, szír vagy örmény elemekkel (ú.n.
"gallikán" liturgiák). FQleg centrális, memoriális épületekben türözQdik Kelet építészeti és
liturgikus hatása. Zára, Sz. Donato temploma (IX. sz.) római ókeresztény térformát ötvöz a
keleti liturgiákra jellemzQ "szír" szentélyfejjel. Ugyanitt a zárai baptisterium (614. k.)
hexagonális tere bizánci elQképre mutat (Konstantinápoly, H. Euphemia, 416-418). Ehhez a
körhöz sorolható Trogir Sz. Mária temploma (X. sz.) is. A keleti (szír, örmény) hatás a
Karoling-kor szakrális építészetében is tovább élt (pl. Pl. St. Germigny-des-Prés, ld. alább).





























Zára (Zadar), S. Donato, IX.

























Zára (Zadar), baptisterium, Trogir (Trau), Sz. Mária


sz., alaprajz, metszet.
614. k., alaprajz,metszet.
templom, X. sz., alaprajz,
metszet.



4.1.2. Az Qsi formakincs továbbélése

A vándorló népek többnyire számottevQ önálló kQépítészettel nem rendelkeztek (nem
volt rá igény). Fejlett volt viszont a díszítQmqvészetük, textilmqvészet, fémmqvesség,
fafaragás, kerámia, stb. Népcsoportonként eltérQ formakinccsel járultak hozzá a romanika
mqvészi arculatához. Az ír-kelta területen a végtelen terülQmustraként kialakított
fonatdíszítés a jellemzQ, közötte díszítQ jellegq állatalakokkal. A longobardok két- és
háromeres fonatdíszeket alkalmaztak (a kötélfonás formaeleme), de megjelentek a
szimbólikus szörny-alakok is. A normannok díszítésére a geometrizmus a jellemzQ (cikk-cakk
motívum, törtpálca, fqrészfog-motívum, hurkolás), elsQsorban a korábbi faépítészet és ács-
mesterség továbbéléseként. A honfoglaló magyarok díszítQmqvészetében a fonatdíszek, a
palmetta-életfa motívumok dominálnak (pl. tarsolylemezek, Bezdéd, Szolyva, Tarcal, stb.).
Valamennyi népnél jelentQs az Qsi, totem-állat ábrázolása, ennek krisztianizált formája élt
tovább a romanika szörnyalakjaiban és szimbólikus ábrázolásaiban. Éppen a vándorlás során
Bizánccal létrejött kapcsolatok következtében a népvándorláskori formakincs sok keleti
(bizánci, örmény, perzsa-szasszanida) elemet tartalmaz.















Dublin, Athlone bronzplakett
(VIII. sz.), keresztre-feszítés.













Pavia, longobárd fonatdíszes
párkányok (VIII-XI. sz.).













Tarcal, tarsolylemez (IX-X.
sz.), palmettás díszítés.







4.2. A népvándorlás korának építészeti emlékei

4.2.1. A gótok építészeti emlékei (Itália, Hispánia)

A VI. századtól a gótok részben Ravenna környékén (keleti gótok), részben
Hispániában (nyugati gótok) folytattak jelentQs építkezéseket. Mindkét területen jelentQs
ókeresztény hagyományok voltak, így nem a Rómából kiinduló térítQ missziók hatása a
meghatározó. A gótok ariánus hite (és liturgiája) az ókeresztény térformákban némi
módosulást eredményezett. Mindkét területen jelentQs keleti (bizánci, szír, örmény) hatások is
kimutathatók, így a liturgiában és a szakrális építészetben jellegzetes hibrid alakulatok jöttek
létre ("gallikán liturgiák"). Ennek hispániai változata az ú.n. mozarab rítus, míg Észak-
Itáliában az ambrozián liturgia terjedt el. A templomok liturgikus teréhez minden esetben
hozzátartozik a keletrQl már ismert "hármas szentélyfej". Banos de Cerrato (Valencia) Sz.
János temploma (661) ókeresztény hagyományokat követ, de egyenes zárású apszisához két
melléktér és még további két oldalkápolna csatlakozik. A S. Miguel de Lillo templom
(Naranco, Asturia, IX. sz.) nyugati oldalán is összetett liturgikus tér van, mely a Karoling-kori
Westwerkekre emlékeztet. Ugyanilyen "kétpolusú" liturgikus tér Santa Cristina de Lena
(Asturia, IX. sz.) temploma is.



















Banos de Cerrato, Sz. János
templom (661), alaprajz,
metszet.

















S. Miguel de Lillo, templom S. Cristina de Lena, (IX. sz.)
(IX. sz.), alaprajz, metszet, templom, alaprajz, metszet.
nyugati rész alaprajz.



4.2.2. Fejedelmi építkezések

A gót fejedelmi központokban uralkodói építkezések is folytak, részben szakrális,
részben kultikus céllal. Nagy Theoderich ravennai építkezéseirQl a 3. fejezetben már szóltunk
(Theoderich palotája, palotatemplom, Theoderich síremlék, VI. sz. eleje). Az asturiai
Naranco-ban fejedelmi fogadócsarnok épült (VIII. sz.), melyet utóbb (8438) S. Maria de
Naranco néven templommá alakítottak. Szerkezetében faépítészeti hagyományokat,
homlokzatában bizánci palota-építési elemeket mutat. Az itáliai Cividale településen a
longobard fejedelem magánegyháza épült (S. Maria delle Valle, 774. k.). Liturgikus tere a gót
(ariánus) és az ambrozián rítus hatását mutatja.


















Naranco (Asturia), fejedelmi csarnok, majd S. Maria de Naranco templom, alaprajz, hossz-
és keresztmetszet.
Cividale (Lombardia), S. Maria delle Valle, longobard
fejedelmi magánegyház (774. k.), alaprajz.







4.2.3. A térítQ (bencés) szerzetesek építkezései

A bencés regulában megfogalmazott életmód építészeti kerete lényegében a térítések
során formálódott. A korábbi, egyedi szabályok szerint mqködQ szerzetesi közösségek
életformáját fölváltotta az "ora et labora" szellemében élQ bencések monostori rendje. Sz
Kolumbán (540-615) ír missziója 590 körül érkezett Frankföldre, kezdetben önálló regula
szerint éltek, több monostort alapítottak (pl. Luxeuil, 600. k.), majd fokozatosan átvették Sz.
Benedek reguláját (pl. Bobbio, 615). A bencés térítés elsQ központjai a Karoling-korban is
tovább mqködtek, így ezeket a késQbbiekben mutatjuk be. Az épületeknek a szerzetesek
mindennapi életének kiszolgálása mellett bizonyos védelmi funkciókat is el kellett látni. A
korai monostorok - azóta részben elpusztult - példája Lorsch S. Nazarius apátsága (768-774).
Temploma a római ókeresztény bazilikák térszervezetét követi, kapuépítménye az antik
diadalívekre emlékeztet.





















5. Romanika



Lorsch, St. Nazarius apátság (768-774),
alaprajz, rekonstrukciós tömegvázlat, a
kapuépítmény homlokzata.



A romanika tárgyalási módja az építészet- és mqvészettörténeti szakirodalomban
többféle módon történik. Az építész-hallgatók számára szerkesztett korábbi tankönyvek
elsQsorban a különbözQ földrajzi egységek románkori építészetében megmutatkozó
sajátosságokat, az egyes területek közötti eltéréseket hangsúlyozta. E túlzottan "regionális"
megismerés azonban magában rejti annak a veszélyét, hogy a helyi sajátosságok
túlhangsúlyozásával éppen a romanika lényege szenved csorbát: feledteti, hogy - a területi
eltérések ellenére - egységes szerep jut az országokat átfogó építészeti irányzatoknak,
mqhelykapcsolatoknak.
A romanika hagyományos tárgyalási módja (egyes területek fQbb jellemzQinek
bemutatásával):

Franciaország:
Burgundia: - a bencés építészetben a reprezentáció elQtérbe került, sokhajós, soktornyos nagyméretq
templomok épültek. Jellegzetes térforma a szentélykörüljárós, kápolnakoszorús apszis
(francia szentély).
- a XI. század végén jelentkezQ ciszterci építészet puritán (toronytalan, egyenes apszis-
záródású, geometrikus díszítésq), ugyanakkor fejlett szerkezetiséget mutat.
Provence: erQs antik hatást mutató terület, térszervezésében gyakori az empóriumos bazilika v.
álbazilika. Díszítményeiben az antik diadalkapu (templomkapuk) és az antik oszloprendek
hatása (kolostori kerengQk) érzQdik.
Auvergne: a francia-szentélyes megoldáshoz jellegzetes lépcsQs tömeg kapcsolódik (négyezeti torony,
keresztház-tetQ, hosszház-tetQ, körüljáró-tetQ, kápolnakoszorú teteje.
Aquitania:s bizánci hatás a kereszt-alaprajzú, kupolás terekben.
Normandia: erQs szerkezetiség, a gótika elQkészítése, geometrizáló díszítések.
Anglia: kezdeti románkori építészetét a korai szerzetesi hagyományok határozzák meg, fQleg a
díszítQmqvészetben ezek éltek tovább. 1066-ban a terület normann fennhatóság alá került, építészetét a
továbbiakban a normann kora-gótikus fejlQdés határozta meg.
Hispánia: a helyi hagyományok erQs délfrancia és arab elemekkel ötvözQdtek. A zarándok-utak mentén a
franciaszentélyes zarándoktemplom megoldása terjedt el.
Itália:
Lombardia: antik és népvándorláskori hatások ötvözeteként jellegzetes térformát (lombard bazilika) és
homlokzatképzés (kulisszahomlokzat, lombard kapu) alakítottak ki.
Toscana: románkori építészeti arculatát fQleg az antik hatás határozza meg. A homlokzatképzésben két
iskolát teremt (síkszerq kQberakásos ill. törpegalériás, plasztikus).
Róma környéke: az antik (ókeresztény) építészet változatlanul élt tovább, a meglévQ templomokhoz
kolostort építettek. Díszítésére a kQberakásos (cosmata) díszítés a jellemzQ.
Szicilia: történeti adottságai révén az építészetében keveredett az ókeresztény, a bizánci, a normann, a
kisázsiai és az iszlám hatás.
Németország: fejlQdése a császári dinasztiákhoz kötQdik.







Szász dinasztia (Ottó-kor), a romanika elsQ nagy szintézise, a kétszentélyes német templomtípus
megjelenése.
Száli-frank dinasztia, a Rajna-menti építQmqhely császárdómjai képviselik a klasszikus német
romanikát (négytornyos, kétszentélyes, háromhajós bazilikák, geometrizáló díszítések).
Hohenstauf-dinasztia, a késQ-romanika, az ú.n. átmeneti stílus kora. A térszervezet nem változott, a
szerkezet és az épületplasztika fejlQdött (kerek-szobrászat).
Egyéb országok románkori építészete.

A fenti csoportosítást tudva, megkíséreljük a romanika fejlQdését úgy összefoglalni,
hogy abban elsQsorban az országhatárokon túlmutató, átfogó stíluskapcsolatok
domborodjanak ki.

5.1. A nyugati (Német-római) császárság építészete

5.1.1. "Karoling reneszánsz"



Chronologia (Preromanika, Karoling-kor)
482-511. Klodvig frank király (Meroving dinasztia)
507-711. Nyugati gót állam Hispánia területén (711:
arab hódítás)
568-774. Longobard királyság Itáliában
714-741. Martell Károly a frank állam maiordomusa
730. Arab betörés a frank államba (732: Poitiers-i
csata)
751-768. Kis Pipin frank király (Karoling dinasztia)
768-814. Nagy Károly uralkodása a frank
birodalomban.
800. Nagy Károly császárrá koronázása ("karoling
reneszánsz")
802-817. Aniani Sz. Benedek bencés reformja
814-840. Jámbor Lajos császár, a frank birodalom
bomlása
829. Az angolszász királyságok egyesülése

A Karoling birodalom és Európa kora-
románkori térképe


843. Verduni szerzQdés, a karoling birodalom
fölosztása (nyugati frank királyság, német királyság,
Lotharingia)
855. A normannok letelepedése Angliában
896. Magyar honfoglalás
909. Cluny alapítása
919-936. I. Henrik német király (Szász dinasztia)
936-973. I. (Nagy) Ottó német király
962. Nagy Ottó császárrá koronázása
955. Lech-mezei gyQzelem a magyarok fölött
973-983. II. Ottó császár
983-1002. III. Ottó császár
987. Capet Hugo francia király
997-1038. Sz. István fejedelem, majd magyar király
1002-1024. II. Henrik császár

A letelepedQ frankok elsQ uralkodócsaládja, a Meroving dinasztia 496-ban fölvette a
kereszténységet (Klodvig király, 481-511). 751-tQl a kezdetben maiordomusként szereplQ
Karoling család uralkodott (Kis Pipin, 751-768). Nagy Károly (768-814) a frank birodalmat
egységesítette. vállalta az "egyház védQje" címet, ezért 800 karácsonyán Rómában császárrá
koronázták. Személyében újraéledt a nyugatrómai császárság (a bizánci császárság ellenezte).
Nagy Károly udvari mqvészete az antik kultúra tudatos fölélesztésével (de sokszor meg nem







értésével) próbált a "nagy" Róma méltó utódja lenni. Az udvar ideológusa az angol bencés,
Alkuin volt.
A karoling udvari építészet tudatosan másolta a római építészetet. Közvetlen példaképe
azonban az "élQ Róma", Bizánc építészete volt, de különös hamgsúlyt kapott Ravenna elQkép-
szerepe is. Az antik Nyugatrómai birodalom utolsó székhelye Ravenna volt, így kézenfekvQ
volt az új "nyugati császárság" fölélesztésekor Ravenna hagyományaihoz visszanyúlni. A
"frank-római liturgia" kialakításakor Nagy Károly a rómavárosi liturgiát vette alapul
(Sacramentarium Gregorianum), de ez is Ravenna közvetítésével érkezett a birodalomba. Az
egykori ravennai exarchátus fQtemploma, a S. Vitale így vált az aacheni palotatemplom (796-
805., Odo von Metz) tudatosan választott elQképévé. Távolabbi, de szimbólikus tartalmú
elQkép a jeruzsálemi Sz. Sír templom "Anasztaszisz" tere (centrális, körüljárós tér). Utóbbi
szimbólum lett az alapja a karoling-kori szerzetes-templomok Westwerk-jeinek. Ezekben
esetenként az aacheni palotatemplomot (vagy annak egy részét) másolták. Az esseni Münster
(XI. sz.) nyugati része az aacheni palotatemplom architektúráját idézi. Dijon, Saint-Bénigne
apátsági templom (1001-1018) apszisa mögött szintén Aachenre (ill. Jeruzsálemre)
emlékeztetQ centrális térrész épült.


















Aachen, palotatemplom (796-805), földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció), metszet,
belsQ nézet.




























Essen, Münster (XI. sz., korábbi elQzmény),
földszinti és emeleti alaprajz, a Westwerk
metszete.


























Dijon, Saint-Bénigne apátsági templom
(1001-1018), alaprajz (hosszház 1272), a
Westwerk metszete.


A Karoling-kori szerzetesi építészet (bencés építészet) alapelemeiben a római
ókeresztény hagyományokat Qrzi. A szerzetesi funkciónak megfelelQen az apszis elQtti nagy
keresztház biztosította a szerzetesi kórus elhelyezését. A nyugati oldalon a szerzetes-
templomok jellegzetes térformája a Westwerk ("nyugati mq"): toronyszerqen kiemelt,
többszintes centrális tér. Alsó részén (crypta) halotti szertartást és a világiak temetését
végezték, míg az emeleten a húsvéti szertartásnál használt szentségQrzQ hely és kápolna volt.
Ugyanitt - esetenként - a kegyúri karzat is helyet kapott (de a Westwerk nem azonos az
uralkodói karzattal!). Centula S. Riquier apátsága (790-799) csak föltárásból és egykorú
ábrázolásokból ismert. A Westwerk emeleti kápolnájának külön nyugati karzata volt. Corvey
apátsági templomának (822-848) Westwerkje (855-885) ma is áll.





















Centula, S. Riquier apátság (790-799), alaprajz, metszet, tömegrekonstrukció, 1613-ból
ismert ábrázolás.














Corvey, apátsági templom (855 utáni állapot), alaprajz, metszet, a Westwerk metszete és
homlokzata.
Fulda kolostortemploma (744., "Ratgar-bazilika" 790-819., átrium 937-948.) Sz. Bonifác
(Winfrid) missziós-vértanú sírhelyeként (+754) búcsújáróhellyé vált. Hagyományos,
keresztházas térformája mellett a Westwerk kialakítása figyelemre méltó: a szakrális funkció
kidomborításaként apszidiálisan záródik. Ez a germán kétszentélyes templomtípus közvetlen
elQzményének tekinthetQ. Ezt a típust követi a - csak tervrajzról ismert - Sankt Gallen
kolostor egykori (820 k.) elrendezése.

















Fulda, bencés apátsági templom (744., 790-
819, átrium 937-948.), alaprajz.















Sankt-Gallen, a kolostorterv magyarázata:
1. kocsiszín, 2. konyha. 3. elQkelQk vendég-
háza, 4. iskola, 5. apáti lakosztály, 6. érvágó-
ház, 7. orvos-lakás, 8. gyógynövény-kert, 9.
fürdQ, 10. ispotály, 11. ispotály-kápolna, 12.
novicius-kápolna, 13. noviciusok háza, 14.







temetQ, 15. gyümölcsöskert, 16. konyhakert,
17. kertészház, 18. barimfiudvar, 19. magtár,
20. árnyékszék, 21. ostyasütQ, 22.
dormitórium, 23. refektórium, 24. kerengQ,
25. éléstár, 26. kézmqvesek háza, 27. pék-
mqhely, 28. malmok, 29. pince, 30. mqhely,
31. csqr, 32. aszaló, 33. istállók, 34.
zarándokok vendégháza, 35. gazdasági
épületek.
A templom részei: 36. átrium, 37. torony, 38.
Sz. Péter oltár, 39. keresztkút, 40. Sz. Kereszt
oltár, 41. kórus, 42. mellékoltárok, 43. Sz.
Mária és Sz. Gallus oltára, 44. Sz. Pál oltár,
45. írószoba, 46. sekrestye.
Nyugat-Európa koraközépkori építészetében (népvándorlás-kor, Karoling-kor) van
egy jellegzetes emlékcsoport, mely térformájában kifejezetten keleti (Kaukázus-vidéki)
kapcsolatot mutat. Csak sejthetQ, hogy létrejöttük a szórványban élQ szír és örmény
kereskedQk jelenlétére utal. Észak-Itáliában Gravedona (VI-VII. sz.), Chienti (VI. sz.) és a
milánói S. Satiro (VIII-IX. sz.) képviseli ezt a kört, de hasonló emlékek Hispániában és
Galliában is voltak (Quimperle, Canosa, Villeneuva d'Aveyron, stb.). A Loire-menti S.
Germigny-des-Prés püspöki magánegyházát 806-ban Theodulf gót-örmény származású
püspök szentelte föl. Térformája Ecsmiadzin fQtemplomának a pontos mása. Közép-
Európában Linz, Martinskirche (799), Ostrow palotatemploma (XI. sz.), Magyarországon
FeldebrQ temploma (XI. sz.), Székesfehérvár, Sz. Péter prépostság (1000 k.) és Szekszárd
bencés apátsága (1060-1063) képviseli ezt a típust.













Gravedona (Itália), S. Maria











Chienti (Itália), S. Claudio Milano (Itália), S. Satiro


del Tiglio (VI-VII. sz.),
alaprajz.
(VI. sz.), alaprajz.
(VIII-IX. sz.), alaprajz.
















St. Germigny-des-Prés (Loire), püspöki magánegyház (806), alaprajz, metszet, tömegvázlat.



















FeldebrQ, templom (X-XI. sz.), alaprajz, Szekszárd, bencés apátság (1060-1063),


tömegvázlat.
alaprajz, tömegvázlat.

5.1.2. A Német-római császárság építészete (Németország)



A romanika korának meghatározó politikai és gazdasági tényezQje a Német-római
császárság volt. Ennek megfelelQen az itt kialakult építészetet tekintjük a fejlQdés
"gerincének", majd erre a fejlQdési vonalra fqzzük föl a különbözQ interregionális
áramlatokat. A tárgyalás az idQrendi, az uralkodó dinasztiák sora szerinti folyamatot követi. A
politikai és uralmi helyzet, valamint az építészeti kölcsönhatások alapján a német és az észak-
itáliai terület (Lombardia) együttes tárgyalása indokolt.
A verduni szerzQdés (843) után Nagy Károly birodalma fiai között került felosztásra, a
német hercegségek területe Német Lajos birtoka lett. A hercegségeket I. (Madarász) Henrik
(919-936) egyesítette. A német romanika viszonylag egységes fejlQdése a X. századtól
kísérhetQ nyomon. FejlQdési szakaszai: a./ Szász dinasztia ("Ottók") kora (919-1024), b./
Száli-frank dinasztia kora (1024-117), c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254).
a./ Szász dinasztia kora ("Ottó-kor", 919-1024). A hercegségek egyesítése után a
német királyság további területek hódítására törekedett (Lombardia, szláv területek, Közép-
Európa), majd I Ottó 962-ben császárrá koronáztatta magát. Császári építészete a Nagy-
károlyi hagyományok felújítása volt ("Ottó-kori reneszánsz"). Központja Hildesheim volt..
Hildesheim, Sankt Michael templom (1010-1033): Bernward püspök építtette kölni
bencésekkel, környezetében jelentQs képzQmqvészeti központ jött létre (pl. bronzmqvesség).
Típusalkotó elQképe a tervrajzról ismert, IX. századi Sankt-Gallen-i kolostor ill. a "germánok
apostolának" (Sz. Bonifác) kegyhelye, Fulda. Háromhajós, kétszentélyes, két-keresztházas,
négytornyos elrendezése mintaképül szolgált a késQbbi német császári dómépítészetben. A
nyugati (emelt) szentély alatt körüljárós altemplom van, jelezve azt, hogy a Karoling-kori
Westwerk a német gyakorlatban önálló szentéllyé fejlQdött. A templom tömeg-kapcsolata
esetleges, additív (lépcsQtornyok), szerkezetalakítása ókeresztény hagyományokra
támaszkodik (famennyezet). A plasztikus díszítés visszafogott: antikizáló elemek mellett
többnyire geometrikus jellegq (pl. "kockafejezetek").




















Hildesheim, Sankt-Michael templom (1010-1033), alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat,
axonometrikus metszet, távlati kép.
A "Szász dinasztia" korának szerzetesi építészetére a Karoling hagyományok folytatása a
jellemzQ. Fulda és Hildesheim mintájára a Westwerk altemplomos nyugati szentéllyé alakult
(Gernrode, S. Cyriakus nQi kolostortemplom, 961-975., a nyugati rész 1150. k. átépült), vagy
nyugati karzattá redukálódott (Quedlinburg, S. Servatius társaskáptalani templom, VIII-IX.
sz., 1070. k., befejezve1129-ben). Az altemplomon belül már megjelent a késQbbi zarándok-
templomok körüljárós apszismegoldása (Quedlinburg, Wiperti kripta, IX. századi alapon 961-
ben épült).








Gernrode, S. Cyriakus nQi kolostortemplom (961-975., 1150. k.), alaprajz, hosszmetszet.




















Quedlinburg, S. Servatius templom (1070-1129), Quedlinburg, Wiperti kripta (961),


alaprajz.
alaprajz, metszet.



b./ Száli-frank dinasztia kora (1024-117): A Német-római császárság fénykora az
ú.n. "invesztura-harc" idQszaka: a császárság önálló (birodalmi) egyház-felügyeletre irányuló
törekvése. A harc a pápaság és a császárság között váltakozó sikerrel folyt. A Rajna-menti
császári központokban önálló építQmqhely mqködött, a korszak legjelentQsebb épületei az
ú.n. rajnai császárdómok (Speyer, Mainz, Worms). Térszervezésben követik a Karoling és a
szász hagyományokat (kétszentélyes, négytornyos templomtípus), a homlokzatképzésben és
részlet-alakításban továbbra is a szigorú geometrizmus a jellemzQ, lombardiai homlokzati
elemeket is alkalmaznak (vakárkád, törpegaléria). Fontos szerkezeti fejlQdés az emelt-ívq
keresztboltozat és a kötött rendszerq boltozási mód alkalmazása.
Speyer, dóm (1025-1106., 1159.): Mai formájában eltér a kétszentélyes típustól. Mivel a
nyugati oldala teljes egészében újkori helyreállítás eredménye, nem kizárt, hogy eredetileg
kétszentélyes volt. További részletei lombard hatást mutatnak, az altemplom a keleti szentély
alatt van.
Mainz, dóm (978-1085., 1239.): háromhajós, kétszentélyes, négytornyos, két keresztházas
bazilika. Csak a keleti oldala Qrzi a középkori formát, a templom többi részét átépítették.
Worms, dóm (XI. sz. eleje -1234.): idQben legkésQbbi, szerkezetében a legtisztább
(szintetizáló) császárdóm. Keleti apszismegoldásának leegyszerqsödése jelzi, hogy az alaprajz
csak mint hagyomány élt tovább, a korábban ilyen teret igénylQ liturgiát a XIII. században
már nem végeztek (a nyugati, Sz. András kórus 1234-ben épült).
















Speyer, dóm (1025-1106., 1159.). alaprajz, tömegvázlat, belsQ kép.























Mainz, dóm (978-1085., 1239.), alaprajz, korai állapot tömegvázlata, szentély és keresztház
metszete.





















Worms, dóm (XI. sz. eleje - 1234), alaprajz, hosszmetszet, külsQ nézet a Sz. András kórussal.
A kor szerzetesépítészetét a Karoling hagyományok tisztelete és a rajnai dóm-
mqhelyek hatása jellemzi. Maria Laach bencés apátsági templomát (1093-1156., elQcsarnok
1230.) ez a konzervatívizmus jellemzi, bár szerkezetében a kötetlen keresztboltozás
alkalmazása már elQre mutat. A bencés reformokat - a burgundiai Cluny hatására - a hirsaui
kongregáció képviselte. A Sz. Péter-Pál apátság (1082-1091) épülete részben a ciszterci
reformokkal azonos elveket mutat (egyenes apszis-záródás, dísztelenség), részben a Cluny-i
2. templom térformáját követi. A torony díszítésén jellegzetes faltagolás a lapos-plasztika
látható (kaukázusi ill. lombard kapcsolat). A premontrei rend Jerichow-i prépostsági
temploma (1150-1190) szintén a Cluny II. térformáját idézi, hatalmas altemploma itáliai
példákat idéz. A csökevényes Westwerk-re emlékeztetQ nyugati karzatot két hangsúlyos
torony fogja közre.





























Maria Laach, bencés apátsági templom (1093-1156., 1230.), alaprajz, keresztmetszet, északi
és keleti homlokzat.











Hirsau, Sz. Péter-Pál bencés apátság (1082-1091), alaprajz, tömeg-rekonstrukció.
















Jerichow, premontrei prépostsági templom (1150-1190), alaprajz, tömegvázlat.

c./ Hohenstauf dinasztia kora (1117-1254): A XIII. századra a császárság
fokozatosan elveszítette a jelentQségét, a folyamat a császárság széthullásában, a birodalom
széttagolódásában végzQdött. Politikailag és gazdaságilag a vezetQ szerepet a francia
királyság vette át. Az építészetben is a francia gótika és a ciszterci építészet hatása erQsödött.
A kései dómok (Bamberg, Naumburg, Magdeburg) térformája a korábbi hagyományokat





megQrizte, a társmqvészetben nyújtott a korszak jelentQs fejlQdést. Az épületplasztika
gazdagodott (pl. kapuk), a kerek-szobrászat elsQ, jelentQs alkotásai megszülettek.
Naumburg, dóm (XI. sz. - 1280): a hagyományos kétszentélyes terében a magas pódiumra
emelt szentélymegoldás (altemplomos forma) pótlására - inkább formai meggondolásból - az
apszisban szentélyrekesztQt (lettner) alkalmaztak. Donátor-szobrai (Ekkehard és Uta)
kvalitásos kerekplasztikai alkotások.
Bamberg, dóm (XI. sz., 1185-1237): a császárdómok térszervezetét követQ alaprajzi
megoldást mutat. ErQsen geometrikus díszítésében nagy jelentQség jut a kapuknak. Önálló
plasztikai alkotása a "bambergi lovas" (a hagyomány szerint Sz. István király lovasszobra).
Magdeburg, dóm (1209-1363): térszervezetében már átveszi a francia kora-gótika megoldását
(hangsúlyos nyugati toronypár, körüljárós, kápolnakoszorús szentély). Építésében ciszterci
mqhelye mqködött közre, ez a szerkezet-alakításban és a díszítésben is megnyilvánul (pl.
"püspök-folyosó" boltozata és fejezetei).
Limburg an der Lahn, Sz. György székesegyház (910., 1210-1235): apszis-megoldása és
nyugati homlokzata a francia kora-gótika hatását mutatja, részletképzése a német
hagyományokhoz ragaszkodik.















Bamberg, dóm (XI. sz., 1185-1237), alaprajz, hosszmetszet, külsQ kép.




















Naumburg, dóm (XI. sz., 1218-1280), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet,
nézet) lettner.











Magdeburg, dóm (1209-1363), alaprajz, apszis részlet, apszis belsQ.



















Limburg an der Lahn, Sz. György székesegyház (910., 1210-1235), alaprajz, metszet,
nyugati homlokzat. keleti nézet.

5.1.3. Lombardia császárkori építészete

Észak-Itália 919 után, a germán hódítások révén vált a Német-római császárság
részévé, korábban önálló longobárd királyság volt. Építészetének alakulását meghatározta az
erQs antik hatás, jelentQs bizánci befolyás (Velence és Ravenna építészete révén), a
longobardok saját Qsi formakincse. A templomok téralakításában szoros kölcsönhatás volt a
szomszédos dél-német (bajor) területtel (pl. Regensburg - ld. alább). Milánó környékén a Sz.
Ambrus püspök (334-397) nevével fémjelzett ú.n. ambroziánus liturgia vált általánossá, mely
bizánci, szír és örmény elemeket is tartalmazott (egyes esetekben napjainkban is végzik). E





terület jellegzetes térformája az ú.n. lombard bazilika: háromhajós, többnyire keresztház
nélküli, háromapszisos, empóriumos bazilika, a keleti oldalon kiterjedt altemplommal.
Homlokzatképzésben jelentQs elem a bazilikális tömegformát elfedQ kulisszahomlokzat: a
nyugati fal elé épített, egységes teret sejtetQ, galériákkal díszített köpenyfal, valamint a
lombard kapu: baldachinos elQépítmény, melynek oszlopait oroszlánok hordozzák (pl.
Verona, S. Zeno kapuja). Többszintes változata is lehet (Verona, dóm, Ferrara, dóm).
Milánó, S. Ambrogio bazilika (X. sz., átépítve 1098-1128 között). Átriumos udvara
ókeresztény hatású. A "szabályos" lombard bazilika Sz. Ambrus sírja fölé épült, liturgikus
tere az ambrozián (gallikán) liturgiát tükrözi. Kötött rendszerq boltozása az egykorú német
emlékekkel mutat rokonságot. Szobrászati díszítésében erQsen él a longobard hagyomány
(fonatdíszek, szörnyalakok).
Modena, dóm (1099-1184): a milánóihoz hasonló lombard bazilika, a teljes keleti részt kitöltQ
altemplommal. Térformájának és szobrászati díszítésének magyar kapcsolatai is
feltételezhetQk (pécsi székesegyház mqhelye).
Verona, S. Zeno Maggiore bencés apátság (1125-1139): Lombardia déli határán már kevésbé
érzQdik az ambrozián liturgia hatása, erQsebb a rómavárosi - egyszerqbb - liturgia hatása.
Ezért nem meghatározó a háromapszisos forma. A templom egykor tervezett kötött boltozása
helyén ma famennyezet van. A nyugati kapu az ú.n. lombard-kapu típusalkotó példája.



























Milánó, S. Ambrogio (X.

























Modena, dóm (1099-1184.), alaprajz, Verona, S. Zeno


sz., 1098-1128.), alaprajz
hossz- és keresztmetszet.
Maggiore
apátsági


templom (1125-1139),
alaprajz, metszet.
Lombardián belül külön csoportot képvisel Pavia és Como környékének emlékanyaga.
Pavia S. Michele temploma (1125-tQl) Lombardiában idegen keresztházas térformát
képviseli. A kötött boltozási rendszerrel együtt ez is erQteljes germán hatást mutat. A
"kulisszahomlokzat" néven ismert homlokzati megoldás jellegzetesen lombard, a városon
belül a közvetlen analógia a S. Pietro ciel d'Oro ágostonrendi templom (XII. sz.). FQoltárán
van Sz. Ágoston sírja.
Como, S. Abondio templom (1095 k.), szintén "kilóg" a hagyományos lombard templom-
elrendezésbQl (öthajós templom, altemplom nélkül, keleti toronypárral). Ennek is elsQsorban







germán kapcsolatai vannak (Hirsau-i iskola). Épületplasztikája, az ú.n. "lapos plasztika"
Paviával rokon.
A comoi S. Fedele templom (XII. sz.) a maga trikonchás rendszerével szintén germán
analógiákra mutat (Köln. S. Maria im Kapitol, 1065 e.). ErQsen átalakított formája alapján az
egyéb stíluskapcsolatokra nem lehet következtetni.























Pavia, S. Michele templom (1125-tQl), alaprajz, hoszmetszet, keresztmetszet, nyugati
homlokzat.





Como, S Abondio templom (1095. k.), Como, S. Fedele templom (XII. sz. ),


alaprajz, keresztmetszet.
alaprajz, hosszmetszet.



5.1.4. Csatlakozó területek császárkori építészete

Bajorország területén A Szász-dinasztia korától önálló építészeti arculat alakult ki: a
germán és a lombard hagyományok sajátosan ötvözQdtek. A terület mqvészeti központja
Regensburg volt.
Regensburg, Münster (XI.sz. eleje): Az Ottó-kori templom Karoling hatásokat mutat, a
Westwerk redukált formája a nyugati oldalon fölismerhetQ.
Regensburg, St. Emeram templom (X-XII. sz.): a háromhajós "lombard" alaprajzi típushoz
nyugati keresztház és Westwerk-csökevény csatlakozik.
Regensburg, St. Jakob (Schottenkirche, 1180 k.): a skót bencések temploma a szabályos
lombard alaprajzi rendszert követi. Északi kapuja számos népvándorlás-kori díszítQelemet
tartalmaz.






















Regensburg, Münster (XI. sz.




















Regensburg, St. Emeram (X-




















Regensburg, St.




















Jakob


eleje), alaprajz.
XII. sz.), alaprajz.
(Schottenkirche, 1180 k.),
alaprajz.



Karintia és Stájerország (Ausztria) területén a XI-XIII. sz. között a délnémet és
lombard hatások ötvözeteként jelentQs építészeti alkotások keletkeztek.
Gurk, (Karintia) székesegyház (1140-1200): háromhajós "lombard" bazilika, hatalmas
altemplommal ("százoszlopos kripta", benne Sz. Hemma sírja), két nyugati toronnyal és
Westwerk-csökevénnyel. Geometrizáló díszítésében elsQsorban a rajnai mqhely hatása
érezhetQ. A mai boltozat a XV. századi átépítés eredménye. Ma szalvatoriánus priorátus.
Seckau (Stájerország), ágostonrendi prépostság (1145 k. - ma bencés apátság): "lombard"
alaprajzi típus, a regensburgi emlékekkel mutat rokonságot. BelsQ díszkapuja ágostonrendi
sajátosság, a Közép-európai kapu-plasztikára hatással volt (Salzburg, Klosterneuburg,
Sopron-horpács). A XIX. századi purista helyreállítás nem vált az épület elQnyére.






















Gurk (Karintia), székesegyház (1140-1200),
alaprajz, metszet.


















Seckau (Stájerország), ágostonrendi prépsost-
ság (1145 k.), alaprajz.



Alsó-Ausztriában a XIII. század elsQ felében születtek jelentQs alkotások: Tulln, Sz.
István templom (XI-XIII. sz.), Wiener-Neustadt, Liebfrauenkirche (XIII. sz. eleje, 1259-
1270., átépítés 1350-1380. ill. 1420-1491), Deutsch-Altenburg, Marienkirche (1028-1213.,
átépítés 1350-1380). Elrendezésükben és részletformáikban a német kései dómok hatását
mutatják. A kisebb emlékek (plébániatemplomok, csontházak) a Közép-európai egykorú
emlékanyaghoz kapcsolódnak, a magyarországi késQ-románkori mqhelyekkel eseti
kapcsolatra utalnak (Deutsch-Altenburg, ossarium - XIII. sz. közepe, Tulln, ossarium - 1250
k., Mödling, ossarium - XIII. sz. közepe, stb.). SchQngrabern (Alsó-Ausztria)
plébániatemploma a XII. végén épült, külsQ épületplasztikája lombardiai és Kaukázus-vidéki
kapcsolatokra mutat.

5.2. Interregionális áramlatok a romanikában (X-XII. sz.)

Az európai romanika kialakulásának és fejlQdésének a korában a meghatározó
politikai és gazdasági tényezQ a német-római császárság volt. Ennek figyelembe vételével
választottuk a romanika építészetének ismertetésekor "vezérfonalnak" a császárság különbözQ
területeinek alkotásait. A romanika azonban ennél sokszínqbb: regionális változatai jöttek
létre az eltérQ földrajzi és társadalmi környezetben. Különösen föltqnQ az Alpoktól északra ill.
délre lévQ területek építészeti hagyatékában megmutatkozó különbség, de egyes kisebb
régióknak is sajátos arculata volt. Ennél fontosabb, hogy a romanika építészeti fejlQdésében
vannak régióktól független, általános áramlatok irányzatok. Ezeket nevezzük interregionális
áramlatoknak.
Az interregionális áramlatok egy részénél az építészet elsQsorban az antik (római,
bizánci) hagyományokhoz való ragaszkodást fejezi ("konzervatív" irányzatok): ilyenek a
római hagyatékot QrzQ és ápoló antikizáló (latin) romanika, vagy az "élQ Róma", Bizánc
vívmányait továbbfejlesztQ bizantizáló romanika. Az interregionális áramlatok másik
csoportja viszont már olyan térszervezési, szerkezeti és formai elemeket mutat, melyek már a
gótika szintetizálását készíti elQ. Ilyenek a bencés (zarándok) romanika, a ciszterci romanika
vagy a Normandiából kiinduló imperiális romanika.

5.2.1. Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése: "latin romanika"

Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntQ szerep jutott a Rómából kiinduló
térítQ szerzeteseknek, a bencéseknek. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási
helyükön lévQ építészeti hagyományokat. Bár egy-egy területen a helyi hatásokat is







figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény
bazilikaépítészet volt. Természetes, hogy azokon a területeken, a római egykori provincia
hatása egyébként is erQs volt, a romanikára ez az antikizáló hatás nyomta rá a bélyegét.
a./ Itália
Róma környéke: Itt többnyire álltak az ókeresztény bazilikák, új templomok építésére alig
volt igény. A szerzetesi mozgalom kialakulása ill. megrQsödése szükségessé tette az álló
templomok kolostorral való kiegészítését. A papi közös életre alkalmas, monasztikus
elrendezést ott is alkalmazták, ahol világi papi testület (káptalan, canonia) élt együtt (pl.
Róma, S. Paolo fuori le Mura kolostora, Laterán-bazilika kolostora). Az antikizáló
kerengQkben szívesen alkalmazták a mozaikra emlékeztetQ, geometrikus mintázatú színeskQ-
berakást (cosmata-díszítés - a készítQ család nevérQl). Mivel a rómavárosi liturgia
továbbfejlQdött, de alapjában nem változott, a templomok térszervezetén nem kellett
változtatni. Az 1080 körüli normann betörések után több templomot újjá kellett építeni (pl.
Róma, S. Clemente 1099-1108), de az újjáépítéskor szigorúan követték az ókeresztény
hagyományokat.










Róma, S. Clemente (V.sz., 1099-1108), Róma, S. Caecilia in Trastevere (V. sz., átép.


alaprajz.
XII. sz.), alaprajz.



















Monte Cassino, bencés apátsági templom (529. ill. 1071.), alaprajzi rekonstrukció, tömeg-
rekonstrukció.
Liguria: A terület XI-XIII. századi építészetét alapvetQen a római hagyaték határozta meg. A
fejlQdésben szerepet kapott a délfrancia, Provence-i hatás, valamint a toszkán romanika
közelsége.
Genova, S. Stéfano apátsági templom (XII. sz., erQsen renoválva: eredetileg háromhajós
ókeresztény bazilika, szentély alatti kriptával. A homlokzatképzésben lombardiai és germán
hatás is kimutatható. Genova többi templomában (SS. Annunziata, S. Donato) gyakori az
antik oszlopfQk másodlagos fölhasználása.
Toscana: A korán kialakuló városállamok építészetét legerQsebben az antik hatás
befolyásolta (a "nagy" példakép). A terület két mqvészeti központja Firenze és Pisa (Lucca)
volt, építészetben is eltérQ stílust képviseltek.
Firenzében a korábbi ókeresztény épületek (Battistero, S. Reparata dóm) mellett fölépült az
oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma, a S. Miniato al Monte (1060-tól).
Háromhajós, egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal. A rómavárosi liturgia bQvülése
a káptalani gyakorlattal jól megfigyelhetQ a népoltáros, emelt szentélyes megoldásban. A
felületképzésben a firenzei mqhely ismérve az antik elemek síkszerq alkalmazása, polichrom
geometrikus elemekkel (márvány-berakás). Ez a homlokatképzés érvényesült az 1059-ben
újjáépített keresztelQkápolna (Battistero) felületein is, de ez a hagyomány a gótikában is
folytatódott (dóm, campanile, Sta Croce).

















Firenze, S. Miniato al Monte, oliveti bencés templom (1060-tól), alaprajz, hosszmetszet,
belsQ kép, homlokzat.
A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban
alkalmazták. Emeletes törpegalériákkal erQteljes plasztikus hatást értek el, a polichromia
másodlagos.
Pisa, dóm-együttes: A dóm öthajós ókeresztény bazilika, a szír zarándoktamplomokra
emlékeztetQ hangsúlyos, háromhajós keresztházzal. Egyes elemeiben (pl. apszis-kialakítás)
germán hatást mutat. A dóm-együttes részei: 1. dóm (Busketos és Rainaldo mqve, 1063-1118.





ill. 1261-1270.), 2. campanile (harangtorony, ú.n. "ferde torony", 1137-1150.), 3. battistero
(keresztelQ kápolna, 1153., plasztika a XIII. sz. közepérQl), 4. cimitero (temetQ, XIII. sz.).
Luccában 14 templom homlokzatán tükrözQdik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm,
S. Frediano, S.Pietro Somaldi, S. Francesco, stb.). A S. Michele templom (XII. sz. közepe)
törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé
magasodik.

















Pisa, dóm (1063-1118), földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet, távlati kép.












Pisa, Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti
alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.

b./ Provence (Dél-franciaország)










Lucca, S. Michele templom
(XII. sz. közepe), látkép.


A tartomány nevében is megQrizte az egykori római provincia-jellegét. Az egyébként külön
utakon fejlQdQ francia romanika legjobban itt Qrizte meg a "latin" jelleget. Bazilikái
háromhajósak, ritkán keresztházasak, hevederes donga-lefedésqek. Az empóriumokba
süllyesztett féldonga tartószerkezetek a késQbbi támíves szerkezeti rendszert vetítik elQre. A
zarándok-építészet hatására létrejött körüljárós szentélyek késQbbi átépítésbQl származnak. A
homlokzatképzésben meghatározó szerepq a római diadalívekre emlékeztetQ egyes vagy
hármas kapuzat. Egyéb építészeti tagozatoknál is elQszeretettel használják az antik elemeket.
Arles, St. Trophime apátsági templom (1152. k.): háromhajós, empóriumos álbazilika, nyugati
homlokzatán timpanonos diadalkapuval. A torony - itáliai mintára - campanile-jellegü.
St. Gilles, apátsági templom (korábbi alapokon 1116-1150 u.): homlokzatán háromnyílásos
diadalív van, a tornyok szervetlenül kapcsolódnak. Mind a kapuzaton, mind a kolostor-
kerengQben gazdag plasztikájú, antikizáló díszítés van. Zarándok-szentélye késQbbi (XIII.
sz.). Az apátság magyar vonatkozása, hogy a somogyvári Sz. Egyed apátság (Sz. László
alapítása, 1091.) lakói évtizedeken keresztül St. Gilles-i francia szerzetesek voltak.
Egyszerqbb megoldásban hasonló elemeket tartalmaz több Provence-i apátság is:
Montmajour, Viene, Lyon (utóbbi kettQnél hangsúlyos homlokzati középtoronnyal).






















Arles, St. Trophime apátsági templom (1152. k.), alaprajz, kolostorudvar képe, nyugati kapu.












St. Gilles, bencés apátsági templom (1116-1150. k.), alaprajz, homlokzati vázlat.

c./ Hispánia
A több tartományból álló területen a preromán-kori ú.n. mozarab rítus továbbélése jellemzQ, a
káptalani és szerzetesi templomok térszervezetében a lombard bazilikákhoz hasonló
elrendezés érvényesült: Ripolli, bencés apátság (1032-ig), Cardona, S. Vincente káptalani
templom (1040. e.), León, S. Isidoro ágostonrendi prépostság (IX. sz., 1054-1067), stb. Korai
példáknál a Karoling-kori kétszentélyes forma is megjelent: S. Pere de Burgal bencés
priorátus (1007. k.).

d./ Németország
Az egykori Germania provincia területén több város folytatta az antik hagyományokat. Köln
(Colonia) területén a középkori templomok negyrésze római-ókeresztény eredetq. Az egykori
Capitoliumon épült templom (St. Maria im Kapitol, 1065 e.) az ókeresztény cella trichora
elrendezést követi, körüljárós, karéjos apszismegoldása betlehemi elQképre mutat, de hasonló
elrendezéssel Lombardiában is épüt templom (Como, S. Fedele). A város (Köln) más
templomai (S. Martin, S. Gereon, S. Caecilia, Apostolok temploma, stb) is jelentQs antik
hagyományt Qriznek.



















Köln, Nagy Sz. Márton templom Köln, S. Gereon templom (IV. századi dekagon, 1067-


(690., XI. sz.), alaprajz, belsQ kép.
1069), alaprajz.




















Köln, S. Maria im Kapitol Köln, Apostolok temploma (872., 1172-1220), alaprajz,
templom (1040-1065), alaprajz, keleti homlokzat.
metszet.

5.2.2. "Bizantizáló" romanika

A "élQ Róma", Bizánc építészete többféle közvetítéssel jutott el az európai romanikába. Mind
a kereskedelemben, mind a zarándoklatokban, mind a keresztes hadjárat csapatainak
szállításában elsQsorban Velence szerepe volt meghatározó. A közeli Ravenna élQ bizantikus
hagyományai Veneto és Romagna tartományban hoztak létre bizánci hatást mutató épületeket.
Az Európára típusalkotóként ható példa a konstantinápolyi Apostolok temploma kereszt-
alaprajzú, kupola-sorolásos tere volt. Valószínqleg a keresztes hadjáratok nyomán kerüt át ez
a térforma a franciaországi Perigord tartományba is: itt hasonló kupola-sorolásos, esetenként
görögkereszt-alaprajzú templomok keletkeztek.
Velence, S. Marco székesegyház (IX. sz., 1063-1073): a konstantinápolyi Apostolok
templomának elrendezését követQ kereszt-alaprajzú, kupola-sorolásos térforma.
DíszítQmqvészete (aranyalapos mozaik) is közvetlen bizánci kapcsolatra utal. A környezetben
a térforma még a XIII. században is tovább élt, pl. Padova, S. Antonio (1231-1237).
Torcello, dóm és Sta Fosca templom (639-1008): a dóm alaprajza a lombard bazilikákra
emlékeztet, de liturgikus tere és mozaik-díszítése bizantikus elemeket mutat. Szokatlan a
templom nyugati végével egybeépített baptisterium (Westwerk?). A Sta Fosca templom a
közép-bizánci katholikon térformát idézi.







Bologna, Oliveti bencés (Jeruzsálem) templomegyüttes (XI-XII. sz.): A két hosszházas
bazilika közé ékelQdött centrális Szentsír-kápolna kompozíciója szír elQképre utal (Gerasa). A
centrális kápolna szerkezete részben Ravennához, részben a jeruzsálemi Anasztaszisz-térhez
köthetQ.












Velence, S. Marco székesegyház (1063- Padova, S. Antonio templom (1231-1237),


1073), axonometrikus metszet.
alaprajz.
















Torcello, bazilika és Sta Fosca templom Bologna, Oliveti templomegyüttes: 1. S.


(639-1008), alaprajz.
Stéfano, 2. S. Sepolcro, 3. S. Vitale (XI-XII.
sz.), alaprajz.


A franciaországi Perigord tarományba a keresztes hadjáratok idején, valószínqleg Velence
közvetítésével jutott el a kupola-sorolásos térforma. Az épületek egyéb részletei nem tükrözik
a bizánci vagy a velencei építészet és mqvészet magas színvonalát. Perigueux S. Front
temploma (1120 u.) a görögkereszt-formát is követi, míg Angouléme katedrálisa (1105-1128)
csak a kupola-sorolásában követi a "bizantizáló" formát.














Perigueux, S. Front templom (1120 u.), Angouléme, katedrális (1105-1128), alaprajz,


alaprajz, metszet.
metszet.



5.2.3. Szerzetes- és zarándoképítészet ("bencés" romanika)







A szerzetesség elQzményei, funkciója: A kereszténység államvallássá nyilvánítása (313 ill.
325) után sokan a vallás haladó, társadalmi és szociális szerepét látták elveszni abban, hogy a
kereszténység is a hivatalos római államgépezet szerves része lett. A fennálló rendtQl való
elfordulást kezdetben a spontán remeteségben látták (anakhoréták), majd rövidesen már
szervezett remete-közösségek jöttek létre (koinobiták, 323-tól Pakhomiosz közössége
Tebennis-ben). Keleten Nagy Sz. Vazul (330-379) szabályzatával már a mai értelemben vett
szerzetesi közösségek jöttek létre. Észak-Afrikában Augustinus Aurelius (Sz. Ágoston, 354-
430) az együtt élQ világi papok számára adott szabályzatot ("kánon"), késQbb ezt több
szerzetesrend is átvette (kanonikus rendek). 529-ben az itáliai Monte Cassinoban Nursiai Sz.
Benedek (480-547) megalapította bencés rendet, mely az európai keresztény kultúra
terjesztésében meghatározó jelentQségq volt. A bencés rendnek ez az elsQsorban missziós
funkciója az ezredfordulóra befejezQdött. A továbbiakban a már létrejött és megszilárdult
egyházi intézmények mqködtetésében vállaltak szerepet.
A zarándoklatok elQzményei: A keresztény kultuszhelyek, ereklyék meglátogatása a
keresztény ókor elsQ századaitól kimutatható: a szentföldi nagy bazilikák (Betlehem,
Jeruzsálem) eleve a zarándok-funkció kiszolgálására épültek. A betlehemi Születés-barlang
(grotta) a késQbbi kriptás-altemplomos megoldások, a jeruzsálemi Sz. Sír templom
Anasztaszisz-tere pedig a szentélyt körülvevQ körüljáró folyosó elQképe lett. Szíriában és
Egyiptomban szentek sírja fölé, vagy aszkéták emlékhelyeihez építettek zarándok-
templomokat (Abu Menasz, Qalat Sziman). A szerzetesi felügyelet alatt álló zarándokközpont
gondolata Egyiptom ókeresztény építészetében fogalmazódott meg elQször.
Mohamed (571-632) fellépése és az iszlám vallási mozgalmának kezdete (hidzsra, 622) után a
szentföldi zarándoklatok fokozatosan háttérbe szorultak, Jeruzsálem és környéke 638-tól
iszlám fennhatóság alá került. A szentföldi zarándoklatok "pótlására" Európa-szerte jöttek
létre a Szentföldet idézQ zarándokhelyek, Szentsír-kápolnák (Cambridge, Bologna, Pisa,
Brescia, stb.). Más esetben jelentQsebb helyi Szentek sírja lett kedvelt zarándokhely (pl. Sz.
Márton sírja Tours-ban a VI-VII. századtól). 711-ben Geb al Tarik mór serege már
Hispániában harcolt, így ez a terület az Európát közvetlenül is fenyegetQ iszlám veszély
ütközQpontja.
Az arabok elleni reconquista-mozgalom
egyházi vetülete Sz. Jakab apostol "mórölQ"
kultusza, s ennek központja, a Szent sírja
(Sant'Jago da Compostela). Sz Jakab
személye (Jézus rokona, Jeruzsálem elsQ
püspöke - itt a két bibliai Sz. Jakab személye
keveredett!) egyszersmind a fölszabadítandó
Szentföldre és Jeruzsálemre is utalt.. A XI.
századtól egész Európából szervezett


zarándok-utak
Spanyolországba,
vezettek
Compostelába.
Észak-
A


zarándokutak mentén jellegzetes zarándok-
templomtípus alakult ki, elsQsorban a bencés
szerzetesek kezelésében.
Nyugat-Európa fontosabb zarándok-útvonalai. Aymery Picaud:
Historia Compostelana (Codex Calixtianus) c. "útikönyve" alapján
(1139-1173. k. keletkezett).







Szerzetesi zarándoktemplom liturgikus terének kétféle
elrendezési vázlata: A.: fQoltár elQtti szerzetesi kórussal,
B.: hátsó szerzetesi kórus. 1. fQhajó, 2. mellékhajók, 3.
keresztház, 4. déli zarándokkapu, 5. északi
zarándokkapu, 6. mellékoltárok, 7. szentélykörüljáró, 8.
ereklye- (zarándok-) oltárok, 9. fQoltár, 10. lettner vagy
korlát, 11. papi kórus, 12. stallumok, 13. káptalani oltár,
14. fQpapi trón.





Zarándok-templomtípus: Három- vagy öthajós, keresztházas bazilika, szentélykörüljárós,
kápolnakoszorús apszissal ("francia-szentély"). KülsQben ennek a lépcsQs tömegalakítás felel
meg. A kultusztárgy körüljárhatóságának elsQ építészeti megfogalmazása a jeruzsálemi Sz.
Sír bazilikán jelentkezik (IV. sz.). A típus fQleg Hispániában és Franciaországban terjedt el,
késQbb a gótikus katedrálisok apszismegoldásának mintaképe lett. FQbb emlékei:





Sant'Jago da Compostela, zarándoktemplom és apátság (1075-1128): háromhajós, két
nyugati tornyos, francia szentélyben végzQdQ hosszházhoz erQteljes, háromhajós keresztház
csatlakozik. Zarándok kapuja (Portico de la Gloria, 1168-1188., Mateo mester alkotása)
típusalkotó: szoborbélletes, középen pillérel osztott kettQs kapu.
Toulouse, S. Sernin ágostonrendi prépostság (1077-1119): a típus leggazdagabb példája,
öthajós hosszházzal. A nyugati toronypár helyett a négyezeti torony dominál.





ØÚþ< > Š Œ à
–
µ¶¿îïú!"# òâÒâÀ­À‹{o{âÀ\Lâ9{â9{%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph#hÃ]B*CJOJQJ^JaJph-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJ OJQJ\aJ ph#hÃ]B*CJOJQJ^JaJph-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu^ØÚþ> Š Œ ëëë×Ã믛‡s„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Π"
à
–
L


°
b ¾p,Ԃ.Ú” L¾vqë××××××××××Ã×××××××××ׄêdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]qµ¶¿ïðñòóôõö÷øùúë×›››››››››„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„-
dÀþ ¤1$7$8$H$^„-
gdÃ]„-
d¦þ ¤1$7$8$H$^„-
gdÃ]„-
d+ÿ ¤1$7$8$H$^„-
gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ú"# Ä~6êìøúüë×Ã×‹www„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­dVþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]

ìöü -F-f-Ð-„ ª!È!Þ!à!ð!:"G"L"g"t"z"|"‰"š"§"¬"·"Ä"Ê"æ"n$p$%Š&€( (º(ª,8-L-v-ˆ- -°-Ú-Þ-..:.>.f.j.¨.ì/0£0®0¼0Ê0Õ0ã0å0ð0ø0 2ïßÑïßŶÅßŶÅߣßï£ßï£ßïßï£ßïßÅßïßÅßŶÅßÑïߣßïߣßïߣßÅߣßï£ßï£ßï£ß%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphhÃ]5B*OJQJ\phhÃ]B*OJQJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph@ü¶n -Ð-„ 0!Þ!9":";"<"=">"?"@"ë×׿×׫כ‡‡‡‡‡‡„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æx
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]@"A"B"C"D"E"F"G"f"h"i"j"k"l"m"n"o"p"q"r"s"t"ëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]t"{"}"~""€""‚"ƒ"„"…"†"‡"ˆ"‰"™"›"œ""ž"Ÿ" "¡"¢"£"¤"¥"ïßßßßßßßßßßßßßïßßßßßßßßßßßd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]¥"¦"§"¶"¸"¹"º"»"¼"½"¾"¿"À"Á"Â"Ã"Ä"É"Ê"ïïÛïïïïïïïïïïïïïË»dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ8dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]Ê"å"#-# #u#v# $*$>$P$l$n$p$äÔÀ°œ°œÔÔÔÔ°ˆ„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ8 dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
u• 

„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
p$%Ò%Š&6'ì'€($)Ö)ˆ*@+ê+ª,4-6-8-N-P-R-ë××××׿×××××ׯ¯›››„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆJ

„@dèþ ¤1$7$8$H$^„@gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]R-T-V-X-Z-\-^-`-b-d-f-h-j-l-n-p-r-t-v-®-²-´-¶-ëëëëëëëëëëëëëëëëëëÓÃÃÃd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ0 „êdÀþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]¶-¸-º-¼-¾-À-Â-Ä-Æ-È-Ê-Ì-Î-Ð-Ò-Ô-Ö-Ø-Ú- .. .....ïïïïïïïïïïïïïïïïïïÛïïïïïï
ÆdÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ].. .".$.&.(.*.,...0.2.4.6.8.:.h.j.¨.Ð.ïïïïïïïïïïïïïïïÛË··„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ƪdÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]Ð./v/„/–/˜/0m0¢0£0¤0¥0¦0§0¨0©0ª0ïÛïï˳ŸŸË‹‹‹‹‹‹‹„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ*„%dèþ ¤1$7$8$H$^„%gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æú
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]ª0«0¬0­0®0É0Ë0Ì0Í0Î0Ï0Ð0Ñ0Ò0Ó0Ô0Õ0ä0æ0ç0è0é0ëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ·ÇÇÇÇd;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd;þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]é0ê0ë0ì0í0î0ï0ð0
1

11/1

222ïïïïïïïßÏ»«—ï‡d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]d;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ] 22¶2ô223¢3V4`4§507Ø7è788*8G8T8a8m8s8†8Ž8š8œ8¨8¯8á8ë8í8ö8,9-9O9P9Q9Œ9ž9v:’: =8=t=’=.?J?ð@ A’BÔBÀCþCD"DdExE~E
FFF#F*FKFLFïßÓßÓßÀßÓß²ïßÀßÀßïßÀßÀßïÀßÀßÀßïÀßïߟߟßÀßÀßÀßÀßÀߟßÀß²ïߟߟߟß%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph>2>2@2z2¶2ô223l3¢3Ô3ê3E4š4õ4E5§5z6ïßËËËËËËËË·Ÿ‹‹‹‹„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆP
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„ò dèþ ¤1$7$8$H$^„ò gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]z607Ô7Ö7Ø7ê7ì7î7ð7ò7ô7ö7ø7ú7ü7þ7888888ëëÛÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]8U8`8a8b8c8d8e8f8g8h8i8j8k8l8m8›8æÒ®®®®®®®®®®®®•
Æò „êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]
Æð š „êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]›88ž8Ÿ8 8¡8¢8£8¤8¥8¦8§8¨8Å8Æ8ì8ÿ89ïïïïïïïïïïïïßÏ»§Ï
ÆPdÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]99&9,9-9P9Q9Ÿ9 9ö9¤:`; <Î<:=ë××Ç·Ç£“„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ƽd¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„E dèþ ¤1$7$8$H$^„E gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] :=¼=p>$?Ô?‚@ä@žAúAŽB@CDºD`EbEdEë××¾×××ת–××׆†dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
Æåý
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„
dèþ ¤1$7$8$H$^„
gdÃ]dEzE|E~EFLFŸFùFLG§GãGäGåGæGçGèGéGêGëëë×êÃÃÃÚëëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ}
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]LFNFbFŸFùF GLGYGvG‡G G¡G§G©G¿GäGòGøGúGûGHHHHHH)H0H>HEHSH[H]HeHŸH«HÂHËHÑHâH$I%I4ITI”JøKjM”MtNyN|NóäóÔÅóÅóÅóÅóԲԢԏԏԏԢԏԢԢÔÔÔ¢ÔÔ¢ÔÔóԏԁ¢jhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]ph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]5B*OJQJ\phhÃ]B*OJQJph2êGëGìGíGîGïGðGñGòG H H
H
H

H
H HHHHHH HHëëëëëëëëÐÀÀÀÀÀÀÀÀÀÀÀÀÀd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
ª¥˜
„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]HH/H1H2H3H4H5H6H7H8H9H:H;HHDHFHGHHHIHJHKHïÛïïïïïïïïïïïïïïËïïïïïïdÎþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆdÎþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]KHLHMHNHOHPHQHRHSH\H]H{H•HžH·HÁHïïïïïïïïßÏ»§—‚—
Æú5
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆJdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÎþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]ÁHÂHÃHÄHÅHÆHÇHÈHÉHÊHËH$I%ImI›I4J”JêJFKïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÇÛ³ŸŸŸŸŸ„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]FK˜KøKLLœL¾LjMN\NrNsNtNzN{N|N¤NÐNçNëëëëë××××Çdz³³Ÿëë„ð d~þ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð d+ÿ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]|N§N¾NêNþNO,O-O0O9OTO`OdO›OœOO®O¯O°OP¨PXQšQ¼QRºRhS8TZT^VbVžVWÎW>XY YY[Y\YkYmYvY€Y°Y±Y8ZJZ†Z¬Z\ïÜïÜïÜïÐÁÐï±Üï±Üï±ïÐïÐÁÐïÐïžïЏÐïÐï±Üï±Üï±Üï±ïžïÜïhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]5B*OJQJ\phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph2çNO-OTO`OaObOcOdOœOO¯O°Oë׿׫«««—ƒo«„Èd¦þ ¤1$7$8$H$^„ÈgdÃ]„Èd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ÈgdÃ]„­dpþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
ÆX„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð dÛþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]

°OP¨PXQRºRhST6T‹TâTAU^VWÎW>XœXóXYYë××××××׿××××××××ׯdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æڄêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]YY YY Y
Y
Y

Y
Y Y=Y[Y\YlYnYoYpYëëëëëëëëë×‹‹d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„Èd¦þ ¤1$7$8$H$^„ÈgdÃ]„Èd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ÈgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]pYqYrYsYtYuYvYŸY¯Y°Y±YZ´ZïïïïïïßÏ¿«—~
ÆÂ

²„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dpþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]

´Zd[\\\\\\n\˜\â\
]d]‚^._>_ëëÛÛÇÇdzëŸëë‡ëë
ÆJ

„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]\\\˜\â\b`˜`Èab dd(dEdFdSdUd_dldûd
e,gLg’hRi`ijmjÃjÛjåjîjøjkkk lRl^l´lÀlÂlÄlm mmÆmpn|n~nªnÊnÜnþnoÀoÜoìo7pòâÒÆÒ³Ò³Òâ Òâ Òâ Ò³Ò ÒÆÒÆÒÆÒ³Ò³Ò³ÒƑƑƑƳҳÒƑƳÒòâ Òâ ÒhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu9>_à_4`^`aÄazb:cÖcd dddddddddddëëëëëëë×ëdz³³³³³³³³³„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] dEdFdTdVdWdXdYdZd[d\d]d^d_d‰dŠdë×ó³³³³³³³³³£“dð ¤1$7$8$H$gdÃ]d˜þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„ºd¦þ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„ºd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Šdàd&fÔf‚gæg’hRi`ijj_jmjÃjklÄlmÆm~në×××××××××ë××Ã×××׫
Æð#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]~nÆnÈnÊnÞnànânänænènênìnînðnònônönønúnünþnëÛÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] þn¢oÀoÂoÄoÆoÈoÊoÌoÎoÐoÒoÔoÖoØoÚoÜo7p8p9p:pë×ÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃïÃÃÄêdÀþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdVþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] :p;pp?p@pApBpCpDpEpFpGpHpIpžpŸp¹pëëëëëëëëëëëëëëë×dz„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]7pIpYpbpƒpŸpÚpÜpßpëpqr@r rs2s{t|t¤t¥t¦tætétìtuuuWxXx€xx‚x yy>zLzÎzèzöz {È{|Ì}ô}
&FJf¬Ì7€8€:€K€’€ïàÔàÔĶï£ÄÔÄÔÄïÄï£ÄïĶï£ÄïÄï£ÄïģģģģĐĐÄï£ÄïÄï£ÄïĐÄ%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJphhÃ]5B*OJQJ\ph-hÃ]B*CJOJQJaJph8¹pØpÙpÚpÝpÞpßpqr@ržr r¾rÆrìrîrsïßßËËË·£££ß£ïïߣ„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð d~þ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð d+ÿ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]ss s"s$s&s(s*s,s.s0s2s¬s
t1tit{t|t¥tëëëëëëëëëëë×ÃÃÃ­d˜þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„‚dèþ ¤1$7$8$H$^„‚gdÃ]„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]¥t¦tätåtætêtëtìtuuRu4vævžwë×Çdz³³Ÿ³‹www„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d~þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
žw-xWxXxx‚xÑx,y‚zözŠ{,|è|ž}ëë×Ã×Ãë«ë—ëë
Ɛ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
ƈ„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ž}H~


   "$&HçÓﯯ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯›„êdHþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆÝ

„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]HLNPRTVXZ\^`bdfŽ’”–˜šœž ¢¤¦ïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïïïdHþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]¦¨ª¬þ€"€6€7€8€’€è€ïïïÛË·§Ë“·„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ƨ dHþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
’€:@A^vƒ„ƒ¬ƒÌƒÐƒøƒ„T…n…^‡ ˆD‰d‰–‰ž‹Æ‹ô‹ ŒHŒhŒ @žÂ¸º^x‘º‘b’¦’À“*”4”n”„•˜•þ•:–Ö–—(—óäóÑÁ³£Á£ÁÑÁóÁÁóÁ£ÁÁ³£Á£óÁ£ÁóÁóäóÁÁóóäóäóhÃ]5B*OJQJ\ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph2è€A˜ì”‚Pƒrƒtƒvƒ†ƒˆƒŠƒŒƒŽƒƒ’ƒ”ƒ–ƒ˜ƒšƒœƒçÓÓÓÓÓÃﯯ¯¯¯¯¯¯¯¯¯„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆÈ#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] œƒžƒ ƒ¢ƒ¤ƒ¦ƒ¨ƒªƒ¬ƒÎƒÒƒÔƒÖƒØƒÚƒÜƒÞƒàƒâƒäƒæƒèƒêƒëëëëëëëë×ÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÄZd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ZgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]êƒìƒîƒðƒòƒôƒöƒøƒf„t„v„¬„Þ„J…L…ëëëëëëë×Ç·££“·dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„Zdèþ ¤1$7$8$H$^„ZgdÃ]„Zd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ZgdÃ] L…ð…¨†^‡ ˆÌˆD‰–‰ð‰<Š–ŠìŠB‹ž‹Æ‹È‹Ê‹çÓÓÓÓÓ¿¿£¿¿¿¿¿„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ Z "È#„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æò„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ʋ̋΋Ћҋԋ֋؋ڋ܋ދà‹â‹ä‹æ‹è‹ê‹ì‹î‹ð‹ò‹ô‹œŒëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëÓ
ÆB
„êdVþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]œŒžŒ¼Œ  ^ž ¢ïÛËïï····žŠvv„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„²döþ ¤1$7$8$H$^„²gdÃ]
Æí-]#„²d.þ ¤1$7$8$H$^„²gdÃ]„²d+ÿ ¤1$7$8$H$^„²gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
¢¤¦¨ª¬®°²´¶¸º¼¾ÀÂrŽ¸ºëëëëëëëëëëëëëëëë×Ãï„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] º^‘º‘`’ “À“n”•Î•z–(—Ò—,˜ëÓ¿¿¿¿¦¿u¿¿¿
ƒ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ʋp„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æår„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æè„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
(—,˜8˜F˜s˜z˜Ž˜œ˜¹˜Í˜Ô˜²š´š¤›ô› œ6n‚2žNžnž¨žÄžØžƒ „ ° ± ² ÿ Z¡”¢°¢Ò¢|£â¤ò¤ø¤¦¥R¦Â¦$¨n¨Â¨Ö¨©,©\©v©–©˜©´©¬ª¶ª¿ª­ïßÌï¾ßÌïßÌïßï«ïŸŸïßÌïßÌïßÌïßïŸï«ïŸï¾ßïŸïŸï«ï«ï«ï«ï«ïßÌïhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8,˜-˜.˜/˜0˜1˜2˜3˜4˜5˜6˜7˜8˜r˜s˜{˜|˜}˜~˜˜€˜˜‚˜ƒ˜ëëëëëëëëëëëë×Çëëëëëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ƒ˜„˜…˜†˜‡˜ˆ˜‰˜Š˜‹˜Œ˜˜Ž˜¸˜º˜»˜¼˜½˜¾˜¿˜À˜Á˜Â˜Ã˜Ä˜ëëëëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ĘŘƘǘȘɘʘ˘̘͘ú˜û˜&™FšHšvšïïïïïïïïïßÏ»«Ï—„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]vš°š²š´šj› œÎœ‚0ž2ž4ž6ž8ž:žïßË·Ÿ‹s‹ßËËËË
ƅ#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
:ž<ž>ž@žBžDžFžHžJžLžNž¦žªž¬ž®ž°ž²ž´ž¶ž¸žºž¼ž¾žÀžëëëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ÀžÂžÄž Ÿ"Ÿ¬ŸþŸ, W ƒ „ ± ² ïïßÏ·££££{„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æð „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÛþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]

² ÿ Z¡®¡¢Ò¢|£$¤Þ¤à¤â¤ô¤ö¤ø¤¦¥R¦Â¦ë×××××××Çdz³³Ÿ×ׄêd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]¦j§$¨Ö¨˜©!ªwª¬ª­ª®ª¯ª°ª±ª²ª³ª´ªµª¶ªë×¾×××תªªªªªªªªª„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æp’#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]¶ª«Š¬­­­­­
­

­ ­­­ ­­­­*­ë××dz³³³³³³³³³³³Ÿ„êd;þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]­­(­,­D­j­‚­­”­¬­Ð­è­®2¯b¯”¯°¯Î°Ö°¸±Ö±²#²–²ž²³²º²Ñ²æ²í²³³!³#³8³z´|´Ð´@µBµP·þ·~¼Ž¼¼¸¼Ê¼½$½8½:½R½n½v½¢½Î½­¾¾¾Æ¾Ü¾ä¾ô¾¿ïÜÌïÌïÜÌïÌïÜÌÜ̹̹̹̹̫ïÜÌïÜÌïÜÌïÌïÜÌï̟̹̹̹̹̹̹̹ÌïÜÌÜÌïhÃ]B*OJQJphjhÃ]UmHnHu%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph>*­.­0­2­4­6­8­:­<­>­@­B­D­h­l­n­p­r­t­v­x­z­|­~­€­‚­’­ïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïïïïßd;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]’­–­˜­š­œ­ž­ ­¢­¤­¦­¨­ª­¬­Î­Ò­Ô­Ö­Ø­Ú­Ü­Þ­à­â­ä­æ­è­ïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïïïïd;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]è­®®T®h®œ®Ð®Ò®~¯4°ö°š±,²²”²•²–²êÚÆƶ¶Ú¢ÆÆÆÆÆÆÚÚ„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆýÀd;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]–²Ÿ² ²¡²¢²£²¤²¥²¦²§²¨²©²ª²«²¬²­²®²¯²°²±²²²³²Ð²Ò²ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë×Çd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ҲӲԲղֲײزٲڲ۲ܲݲ޲߲à²á²â²ã²ä²å²æ²³³ ³³ ³
³ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïd¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
³
³

³
³ ³³³³³³ ³³³³³³³"³$³%³&³'³(³)³*³+³,³ïïïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïd¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ],³-³.³/³0³1³2³3³4³5³6³7³8³G³H³T´z´|´ïïïïïïïïïïïïÛË··£„ºd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆÊd¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]|´Ò´
µ>µ@µBµäµš¶P·þ·¼¸f¹ºÔºP»ëÛÛË·£{„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„ºd¦þ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ] P»è»¼:½ì½M¾Ÿ¾¬¾­¾ëÓ·™…i…Ydð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ ¥e¸-„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æb-
]Úb!„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ Å
-R"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆB#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]­¾®¾¯¾°¾±¾²¾³¾´¾µ¾¶¾·¾¸¾¹¾º¾»¾¼¾½¾¾¾ó¾õ¾ö¾÷¾ø¾ëëëëëëëëëëëëëëëëëÒÂÂÂÂd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æò °„êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ø¾ù¾ú¾û¾ü¾ý¾þ¾ÿ¾¿¿¿¿¿¿"¿#¿$¿'¿(¿)¿ïïïïïïïïïïïïïßÏÏ»»»„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]d‹þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]¿ ¿$¿&¿)¿I¿L¿Z¿]¿q¿t¿°¿·¿º¿ç¿è¿é¿ô¿õ¿À†Á—ÁÄ"ĐťŦÅÒÇÔÇȐȒÈÞÈàÈâÈÄÉîÉJÊìÜξܾܾܾÜξìܾìÜ«›†›†›s¾›¾ìܾìܾÜ`Ü%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph(hÃ]5>*B*CJ OJQJ\aJ ph-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJ OJQJ\aJ ph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph%)¿H¿J¿K¿L¿Y¿[¿\¿]¿p¿r¿s¿t¿¿‚¿‹¿ëÛÛÛËÛÛÛ·ÛÛÛ˧“„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆHd~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]‹¿–¿®¿¯¿°¿¸¿¹¿º¿è¿é¿õ¿ ÀïïßßËËË·£{„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d~þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
À0ÀNÀiÀŠÀÀÀçÀÁ3ÁYÁ†Á˜ÁLºÂâÂÃHÃJÜÃüÃÄ#ÄIÄiÄë×ë×ëë×ë×ëë×ë×ë×Çë×ëë×ëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]iăĞÄÓÄçÄÿÄ)Å_ÅrŐŦżÅƀÆÀÆÇbǜÇÒÇÔÇÈë×ë×ë×ë××ë×ë×ë×ë××ï„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ÈlȎȐȒÈàÈâȖÉJÊþÊïïßË·£wc„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƹ
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ] þʪËVÌͺͼ;ÍÎÍÐÍÒ͆ÎÚÎÜÎëÒº¦––‚‚‚n¦‚„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƺ
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æè
*„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]

JÊàË Ì~̈̾ÍÌÍÒÍÚÎîÎü΂ϚϬÏÐÐ ÐPÐpÑ.ÒäÒSÔaÔiԏԔÔÄÔÅÔàÔòÔóԆטמ×*ÙDÙlÙ~ل٢٤ÙÌÙàÙüÙÚ$Ú@ÚTÚfÚvÚ~Ú¤ÚÌÚÐÚöÚÛ0ÛóäóäóÖƶƣ¶Æ£¶Æóäó¶ó¶Æ£¶£¶Æ£¶Æ¶Öƶ¶¶¶óäóäóä󶐶ƣ¶Æ£¶%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph8ÜÎÞÎàÎâÎäÎæÎèÎêÎìÎî΂τφψϊόώϐϒϔϖϘϚÏëëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëë„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]šÏÐÐÈÐpÑ.ÒäҔÓ&ÔSÔTÔUÔVÔWÔXÔYÔZÔ[Ô\Ô]Ôë×¾ªªªªªª×××××××××ׄêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æò „êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]]Ô^Ô_Ô`ÔaÔ¶ÔÄÔÅÔòÔóÔFÕëëëëÏ»§“k„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pdÛþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]
Æ ð 8¸-º#„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
FÕÖÊք׆ךלמ×NØòؤÙTÚ|Ú~ڀÚëëëÛÇÇdzë—{ëÛÇ
Æ j

x H„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ • B "à-„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] €Ú‚Ú„Ú†ÚˆÚŠÚŒÚŽÚÚ’Ú”Ú–Ú˜ÚšÚœÚžÚ Ú¢Ú¤ÚÎÚÒÚÔÚÖÚØÚëëëëëëëëëëëëëëëëëë×ÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÀþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ØÚÚÚÜÚÞÚàÚâÚäÚæÚèÚêÚìÚîÚðÚòÚôÚöÚ.Û2Û4Û6Û8Û:Û<Û>Û@ÛBÛDÛïïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïïdÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]DÛFÛHÛJÛLÛNÛPÛRÛTÛVېےÛ8Ü:ÜLÜ`ÜtÜvÜïïïïïïïïïßϻϧ——Ïdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]0ÛVÛhÛvܚܮÜÖÜêÜÞÞXÞZÞ\ÞÌÞâÞðÞjߎßÒßÜßFàêàá0áœáÀâÒâøâ@ãPãRã^ãÞãòã'ä6äEä‰äŠä°ä±ä²ä®æç0çÀçîçºèléˆéœé¨éFêHêLêxê.ëïÜÌïÜÌÜÌïÜÌï̹̭ž­ž­Ì­ž­ÌïÌÜÌÜÌÜÌïÜÌïÜÌï­Ì¹Ì¹Ì­ÌïÜÌﭞ­jhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8vÜxÜzÜ|Ü~܀܂܄܆܈܊܌܎ܐܒܔܖܘܚÜ@ÝBÝëëëëëëëëëëëëëëëëëëÒÂdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æð@„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] B݆ݼÝÞÞÞZÞ\ÞðÞ¢ßëëÛË·£v^
Æ5#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆýZ$„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ¢ßFàêàœáPâ¼â¾âÀâÔâÖâØâÚâÜâÞâàâââäâæâçÓ»ÓÓ««——————————„:d+ÿ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æâ
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æp
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]æâèâêâìâîâðâòâôâöâøâ¤ãä'ä(ä)ä*ä+ä,ä-ä.äëëëëëëëëëÒ¹¥ëëëëëëë„:dèþ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]
ƺ
„:dèþ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]
Æ
`„:döþ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]„:d+ÿ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ].ä/ä0ä1ä2ä3ä4ä5ä6ä‰äŠä±ä²äå®æpçëëëëëëëë×ï„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„:dÎþ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]„:d+ÿ ¤1$7$8$H$^„:gdÃ]pçèºèléˆéŠéŒéŽéé’é”é–é˜éšéœéFêHêêêçÓÓÓ¿¿¿¿¿¿¿¿¿¿«¿“
ÆR„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ8„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ].ë^ë ë¦ë¬ëfì í*íJí\íví†íÖíæíŠîŒîÊîJï>ñdñ ñÀñêñnò$ó@óÐóôô$õ4õ”ö¨ö¼ö¾öÒö,÷Æ÷Ö÷þ÷ ø
ø-ø+ø?ø´øµøáøâøãøîøïøðäÖƶ䶣¶Æ¶¶Æ£¶ä¶£¶£¶ä£¶äðä¶äðäðä¶ÖƐ¶Æ¶Æ¶Æ¶Æ¶%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHuhÃ]B*OJQJphhÃ]6B*OJQJ]ph2êêžë ë¨ëªë¬ëfì í\í^í`íbídífíhíjílíníæÖ®ššÂ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æý„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]nípírítíví îî<îˆîŠîŒîJïúï¤ð>ñ¼ñëëëë×Ç×·Çë£×ׇ×
Æ ˆ Ø]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]¼ñnò$óÐóˆô4õèõ”ö,÷Â÷Ä÷Æ÷æÒºÒ¢ÒҁÒqqdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ š X

È ð•E"µ%„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ­„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æz „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ
„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ÷Ø÷Ú÷Ü÷Þ÷à÷â÷ä÷æ÷è÷ê÷ì÷î÷ð÷ò÷ô÷ö÷ø÷ú÷ü÷þ÷
ø

ø
øëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë×ÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ø øøøøøø øøøøøøøøøøø-ø*ø,ø-ø.ø/ø0ø1ø2øïïïïïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïdpþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]2ø3ø4ø5ø6ø7ø8ø9ø:ø;ø<ø=ø>ø?øjøkøŠø“ø³ø´øïïïïïïïïïïïïïßÏ»»«Ïdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dpþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]´øµøâøãøïø÷ø.ù]ùNú^úÌú*ûvûäûNü¸üë×‡›‡›‡›‡››„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]ïøöø‚ÿ²ÿt~„`bdÈ ì —
Ï
å
ð


b

º

€
0 9 m t × ì 12NˆêbˆV.Àø ; ìÜìÜξܾ«›¾›ˆ›|m|›|m|›¾«›«›ˆ›|›ˆ›|m|›ˆ›|m|hÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJ OJQJ\aJ ph*¸üýXý¨ý þvþŠþÆþ"ÿ‚ÿ´ÿúÿV¼"hÂZ¾vÌ:pë×ë×ë×ë×ë××ë×ë×ë×ë××ë×ë×ë„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]prt€‚„Ü tªbïïÛÛÛdzŸ³Ÿ‹w„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]

bd

º j$ ¸ 8
—
ð


È

€


ë×ÃÃÃÃÃêÒÃÃÃ
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æj¢"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ] - ! " # $ % & ' ( ) * + , - . / 0 Š ‹ ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëÓÃdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æí„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]‹ « É Ò Ó 12ê¨VÀ;  ì û ü ý  

ëÛÛËëëëëëëëëëëëËË····„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]; F V ñ ø ý );s}”šÆÝâ\x¬¼Üè²´ "$ÆÁÂÚ`rsx˜Êäô$°ÊäZ~˜¢-"-0-ïÜïÜïξ«ïŸï¾«ï¾«ï«ï¾«ï«ï«ï¾«ï¾ïŸïÜŸŸŸŸïξ«ïŸï¾«ï¾«hÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8



  ;VsëëëëëëëëëëëëëëëëëëëÓ¿¿„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æp„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]s|~€‚ƒ„…†‡ˆ‰Š‹ŒŽ‘’“”ëÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]”²ÅÇÈÉÊËÌÍÎÏÐÑÒÓÔÕÖ×ØÙÚÛÜïßÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]ÜÝû2Z\^`bdfhjlnprtïßË»«————————————„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆMdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]tvx

4VŽ°²´"ëëÒ®žžžÂŠv„pdÎþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ-È#„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
"$ÆplÁs†$¬®°ë×ÃïÃÃÃ×LJdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
°ÌÎÐÒÔÖØÚÜÞàâäZ|€‚„†ëëëëëëëëëëëëë×Ãó³³³d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] †ˆŠŒŽ’”–˜Ò-
-

- --- ------ -"-ïïïïïïïïïßÏïïïïïïïïïïïïïdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]"-Z-|-~-Ä-Æ-È-Ê-Ì-Î-Ð-Ò-Ô-Ö-Ø-Ú-Ü-Þ-à-â-ïßϻϧ§§§§§§§§§§§§§„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]0-Æ- $ 8 t Š ¨ º ,"6"#d#v#|$:%>%f%x%ô%&&

&"&Ä&Ê&'*'j'À)Ø)²*Ð*”+ž+ +¬+:,L,N,^,ö,-$-Ò-. .$.–.ž.°.ïßÌïßÌïÌïÀïÀ±Àï£ßÌï£ßïïÌïïÀ±À±À±À±À±Àï߁ÀïßÌï£ßhÃ]5B*OJQJ\ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph2â-ä-æ-è-ê-ì-î-ð-ò-ô-ö-ø-ú-ü-þ- 6 : < > @ B D ëëëëëëëëëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd;þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]D F H J L N P R T V X Z \ ^ ` b d f h j l n p r t Ú ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïÚ
Æ2ú
d;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]Ú Ü †!ˆ!š!Î!
"6"Z"\"#Â#|$6%8%:%ïÓ￯¯š¯ï¿‚¿¿ïï
ÆÊ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆH

dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ ò íºâ#„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]:%@%B%D%F%H%J%L%N%P%R%T%V%X%Z%\%^%`%b%d%f%ò%ô%&ëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë×Çëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdcþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]&&&°&j'(Ú(’)8*ì* +N,ö,ø,ú,ü,þ,ëëÒ¾¾¾¾¥¾¾¾ëëëë
Æ¢"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƚ

-„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƕ¢ „êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]þ,-----
-

- --- -----Ò-..... .ëëëëëëëëëëëëëëë×Ãëëëëë„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdcþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ...........-. .{.•.–.Ÿ. .¡.¢.£.ëëëëëëëëëëëë×óëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd.þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] £.¤.¥.¦.§.¨.©.ª.«.¬.­.®.¯.°.//j/0®0N1‚1ëëëëëëëëëëëëë×ÃÃÃÃÃÄêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] °.´.j/0„1²1º1è1ð1 2%2)2T56~6°6À677X7æ7ì78*8.8Z8’8¾8Î8p9Î9

;
;9;:;;;;D=¦=®=>R>þ>¼@Ø@B:B@CÔCäCD(DhDxDlE¨EGìÜÐÜÀìÜìÜÀìÜбббÐÜ£ÀìÜÀÜÀìÜÐÜÀìÜÀÜÐÜбÐÜббÐÜ£ÀìÜìܐÜ%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]ph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph8‚1„1†1ˆ1Š1Œ1Ž11’1”1–1˜1š1œ1ž1 1¢1¤1¦1¨1ª1¬1®1°1²1ïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]²1
222222 22222222222-2 2!2"2#2$2%2äÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔÔd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
P" š„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]%2?2@2—2˜2£2¯2°2

3¨4T56°6X7â7ä7ïßÃ߯Ÿß¯¯¯¯¯‡¯ß
ÆZ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ àM
ò í„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]ä7æ7î7ð7ò7ô7ö7ø7ú7ü7þ788888
8

8 888 888ïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]8,80828486888:8<8>8@8B8D8F8H8J8L8N8P8R8T8V8X8Z8ëÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd.þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Z88”8–8˜8š8œ8ž8 8¢8¤8¦8¨8ª8¬8®8°8²8´8¶8¸8º8¼8¾8 9ïßßßßßßßßßßßßßßßßßßßßßßïd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]d.þ ¤1$7$8$H$gdÃ] 99p9Ì9:::;::»:ê:

;
;:;;;ïÛÛ˳ïÛÛÛ۟‹Ÿ„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
Æ R * dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
;;;–þ>¶?r@0AÜAŒB@CÐCÒCÔCë××׿××××צ×ז–dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ ¨„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æå„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]ÔCæCèCêCìCîCðCòCôCöCøCúCüCþCDDDDD
D

D DDD DDDëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]D¾DÀD EdEfE F¼FnG"HØHŽIDJç×óכÃoÃÃÄêdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ-„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æh„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æð „êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]

G&GŽIöJJLÞLøLúLMªMÒM*NRNOrOŠOšO¼OÌOÐOèOúO PP©PÈPQ~R„RŠR@STfUFVhVÂXÆXÈXòXZ2Z4Z@ZäZÖ[\ \*\€\ \¶\¾\ö\÷\I]h_`ìÜÐÜÐÁÐÁÐÁÐÁÐܱžÜžÜ±Ü±žÜìÜА±ÜÐÜÐÁÐÁÐÁÐÁÐÁÐܱžÜÐܱžÜ±ÜÐÜjhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph8DJöJžKJLúLªM`NOpOrOtOvOxOzO|O~O€O‚O„O†OˆOëëëëÓëëëﯯ¯¯¯¯¯¯¯¯„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æý„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ˆOŠOÎOÒOÔOÖOØOÚOÜOÞOàOâOäOæOèOøOüOþOPPPPë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ·ÇÇÇÇÇÇdÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÀþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]PPPP PP P,P-P=PnPoP”P§PQzR|RïïïïïïßÏ»§Ï»»Ž»Ï
Ʋu„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆR dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dÀþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]|R~R†RˆRŠR@ST¾TfU VÄV|WXÈX|Y4ZäZž[Ô[ïÛÛÛdz³³³›³³³³³³³³
Æ:
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]Ô[Ö[Ø[Ú[Ü[Þ[à[â[ä[æ[è[ê[ì[î[ð[ò[ô[ö[ø[ú[ü[þ[\\ïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]\*\X\€\Ÿ\¡\¢\£\¤\¥\¦\§\¨\©\ª\«\¬\­\®\¯\°\±\²\çÓÓÓÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ= „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]²\³\´\µ\¶\à\õ\ö\÷\I] ]ÿ]¼^h_ïïïïÛË»§“„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆEdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
h_`Ò`€a$b&b(b0b2b4bFbšb°bë×××Çdz³³Ÿ‹w„À
d³þ ¤1$7$8$H$^„À
gdÃ]„À
dÀþ ¤1$7$8$H$^„À
gdÃ]„À
d~þ ¤1$7$8$H$^„À
gdÃ]„À
d+ÿ ¤1$7$8$H$^„À
gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]

`€a(b.b4bFb˜bšb®b°bÂbccc¦cepf.g|hâjäj kkkbkfkÔkækèkÖoÜoßoþrstsvsxs¼s¾sÀsÖst$tóãÕų  Å}ãÅóãóãóãÅ}ãÅ}ãm}ãmÕÅmÅ}ãÅ}ãÅã}ã-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph#hÃ]B*CJOJQJ^JaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJph*°b²b´b¶b¸bºb¼b¾bÀbÂbcc¦c`deÊeëëëëëëëëë×ƒ
ÆR"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Êepf.gÒg|h,iÞi†jàjâjäjkkdkfkëë×ëëëëëdzŸÇd˜þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] fkèköklRlalŒl¸lël
m+mUm|m¡mÀmðmùm*nQnynšnÊnïnçÓÓÓÓÓÓÓ¿Ó¿Ó¿Ó¿Ó¿¿Ó¿Ó¿„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æu„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ïn o Æ PUê

-„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]xp¬päp
q'qZqpq—q>rVr°rþrsvsxs¾së×ë×ë××ë×ë×„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­dÛþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]¾sÀs`tzt8uîuœvJwzw2xÔxjy zczÀz{-{ë×ÃÃÃÃÃëÃÃÃÃÃÛdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Ƙ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„ýd¦þ ¤1$7$8$H$^„ýgdÃ]„ýd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ýgdÃ]$t ~´~h €¸€žƒ¬ƒ®ƒºƒZ„ „î„…²…æ…†R†‡F‡R‡~‡¨‡²‡¶‡à‡þ‡ ˆ0‰2‰ìÜÐÁÐÜÐÁÐܱžÜ±žÜ±Ü±žÜÐܐ±ÜžÜÐÜÐÁÐÁÐìÜÐÁÐÜÐÁÐܱžÜ±žÜ±ÜžÜ±jhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph8-{ {!{"{#{${%{&{'{({){*{+{,{-{.{I{K{L{M{N{O{P{ëëëëëëëëëëëëëëëÓÃÃÃÃÃÃd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ(„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]P{Q{R{S{T{U{V{W{X{Y{b{d{e{f{g{h{i{j{k{l{m{n{o{p{q{r{€{ïïïïïïïïïßïïïïïïïïïïïïïïïßd˜þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]€{‚{ƒ{„{…{†{‡{ˆ{‰{Š{‹{Œ{{Ž{{{¨{©{È{Û{ïïïïïïïïïïïïïïïÚʶ¶„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆB° d˜þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]Û{|R|w|x|y|€||‚|Ð|
~´~h"€Ð€’P‚ëÛëËË···Ÿ‹‹‹‹‹‹‹„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ@„­d~þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æú
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]P‚ƒ®ƒZ„…²…R†þ†‡‡‡ ‡"‡$‡&‡ëÓë»ë£ëë“„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ` „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æå"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƒ#„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] &‡(‡*‡,‡.‡0‡2‡4‡6‡8‡:‡<‡>‡@‡B‡D‡F‡|‡€‡‚‡„‡†‡ˆ‡ëëëëëëëëëëëëëëëëÓÃÃÃÃÃd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æí„êdVþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ˆ‡Š‡Œ‡Ž‡‡’‡”‡–‡˜‡š‡œ‡ž‡ ‡¢‡¤‡¦‡¨‡´‡¸‡º‡¼‡¾‡À‡Â‡Ä‡Æ‡È‡ïïïïïïïïïïïïïïïïßïïïïïïïïïdVþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]ȇʇ̇·Ї҇ԇև؇ڇ܇އà‡4ˆ6ˆvˆìˆïïïïïïïïïïïïÚʶ¦dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ@5dVþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]ìˆ.‰0‰2‰Î‰‚Š6‹è‹žŒFŽ¼ŽrëÛdzŸ‹ŸŸŸŸŸr
ÆÊ Õ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æú
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]

2‰|‰‰Î‰‚Šè‹FŽâŽ îü.‘Š‘&’0’I’M’g’€’…’’£’“““”4”6”8”n–~–l—‚—t˜†˜ð™š š¾šÆœÓœÙœ-%Wdkœ¡¤ÒÓÔžïÜïÐïÐïÐÁÐÁÐÁÐï³£Üï£ÜïÜï£ÜïÜï£ïïïïïï£Üï£Üï£Üï³£Üï£Ü%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8r(ÚŠ‘$’%’&’1’2’3’4’5’6’7’8’9’:’;’çÓºÓªª–––––––––––„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æå @„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ];’<’=’>’?’@’A’B’C’D’E’F’G’H’I’f’h’i’j’k’l’m’n’o’ëëëëëëëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]o’p’q’r’s’t’u’v’w’x’y’z’{’|’}’~’’€’¶’·’Ï’ïïïïïïïïïïïïïïïïïÚʶ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Ƶ…d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ] Ï’ë’ ““““6”8”Þ”Œ•>–ïïïß˳Ÿ‹ww„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
Æ"

„pdÛþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
>–ä–”—4˜ê˜ ™Lš›¸›6œœÅœÆœçÏ»»»£»‹»»»{dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æj„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƕ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ5„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆE „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]

ƜǜȜɜʜ˜̜͜ΜϜМќҜӜ𜝝 ëëëëëëëëëëëëë×ó³³³³d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdHþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] -<VXYZ[\]^_`abcdïïïïïïïïÛËïïïïïïïïïïïïïdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆêdHþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]d€š›œ¢£¤ÓÔž ž¨žïßÏÏ»»»§“»k„­d³þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pd˜þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­d~þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dHþ ¤1$7$8$H$gdÃ]

žž ž\Ÿ ¬¢È¢ú¢£¤ ¤´¤Î¤p¥†¥¨¥¹¥Ê¥ø¥ ¦¦&¦:¦—¦˜¦´¦µ¦¶¦ì¨ú¨š©ª\ªdªsª« «««ƒ«‹«¹«ä«ë«D¬F¬H¬–­D®H®J®ïßïÓïÀïÀïÀïÀïÀïß­ïß­ï­ïß­ïßïžÓïӞÓïß­ïÓïß­ïßÓïÀïhÃ]5B*OJQJ\phjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph2¨ž\Ÿ ¬ j¡,¢à¢”£$¤{¤Ï¤1¥‡¥§¥ëëëëëÒº¢ëŠërë
Æõ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƅ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æx„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƶè!„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
§¥¨¥©¥ª¥«¥¬¥­¥®¥¯¥°¥±¥²¥³¥´¥µ¥¶¥·¥¸¥¹¥Õ¥î¥ïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛdz„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ] î¥÷¥ù¥ú¥û¥ü¥ý¥þ¥ÿ¥¦¦¦¦¦¦¦ ¦¦ ¦E¦¦–¦ëÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛË»Ëdöþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]–¦—¦˜¦µ¦¶¦§@¨ì¨š©ªsªïÛdzŸ‹‹‹w^
Æm-!„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pd˜þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
sªÑª«««
«
«

«
« «««««« ««««p«ƒ«ëëÛÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇdzë„êd;þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ƒ«¹«ä«å«æ«ç«è«é«ê«ë«F¬H¬î¬–­ëë×××××××„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d³þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pdpþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„dèþ ¤1$7$8$H$^„gdÃ]
–­J®ú®º¯p°±Ò±F²›²´²µ²·²¸²¹²º²»²¼²½²çÏ»»»»»»»«———————„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ= „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƍ%„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]J®Z®ú®º¯Ò±-²:²F²›²µ²¶²É²Ô²Ö²Ù²à²C³D³î´Œµ$¶r¶Í¶%·*¸À¸à¸â¸þ¸¹È¹`ÀnÀbÂt¤òÃðÈÉfÉhÉnÉüÌðäÔäÔÁÔäÔ³£Ô£Ô£ÔäÔäÔäÔäÔ£}m£m}m}m}m}m³£m-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJ OJQJ\aJ ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJphhÃ]6B*OJQJ]ph*½²¾²¿²À²Á²Â²Ã²Ä²Å²Æ²Ç²È²É²Õ²×²Ø²Ù²³)³ëëëëëëëëëëëë×ÇÇÇ·
Æ
`

dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ])³B³C³D³B´î´Œµ$¶r¶Í¶%·*¸À¸à¸â¸ïßË·££££££££{„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ] ⸹ȹ„º¼ºz» ¼â¼’½à½¨¾>¿Â¿`Àë×ïÃ×ÃsׄUdÿ ¤1$7$8$H$^„UgdÃ]„Údÿ ¤1$7$8$H$^„ÚgdÃ]„’dÿ ¤1$7$8$H$^„’gdÃ]„pdÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pdÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­dÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
`ÀÁêÁbÂ,äôÀÄÅÚÅjÆ,ÇâÇ´ÈðÈbÉë×ë—ëÃÃÃÃë„pdÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­dÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
Ɛ„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„ºdÿ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]bÉdÉfÉjÉlÉnÉ0ÊJÊ˴ˀÌüÌFÍHÍïïÛÛÛdzŸ‹Ÿ‹wÛ„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„pdÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­dÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„ dÿ ¤1$7$8$H$^„ gdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
üÌÍFÍHÍòͰβÎÏÏÏRÏVÏXÏnÏpϲÑäÑ.Ò0Ò ÒÊÖÌÖÖ،ÙÛÛêÛ
܂ÜêÝLÞ¢ÞûÞFàpà~à•â£âìâããã8äìÜÌÀ°Ì°Ì°Ì°ÜÌÜÌ°ÜÌ°À°Ì°°À°À°ÀŽÀ°{°{°{°%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJ OJQJaJ ph%hÃ]5B*CJ OJQJ\aJ ph*HÍò͌ΰβÎÏÏTÏVÏëʶ¢ŽzfVdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ â8 R @}pà-„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dÛþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]VÏXÏ¨Ï Ð<ÐJÐqУÐÖÐÝÐÑ:ÑHÑyцѲÑäÑìÑë×ïÃïïÔïïÃÃ
Æ
ÒJ²„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ìÑ,Ò0ÒzÒžÒ ÒüÒhӂÓÒÓÔ,ԐÔÜÔ$ÕzÕ®ÕæÕëÛË»«—ë—ë—ë——ë—ë—„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]æÕ&֎ÖÊÖÌÖt×"ØÖ،ÙFÚüÚþÚÛÛë×ë›››‹‹w„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„ÕdÎþ ¤1$7$8$H$^„ÕgdÃ]„Õd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ÕgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÛÛÛºÛÔۂÜ8ÝêÝLÞ¢ÞûÞ~à.áèáJâ¤âãRã6äëë×ëÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃ
ƨ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]6ä8äHäJäLäNäPäRäTäVäXäZä\ä^ä`äbädäfäå6å8åïÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛïï„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ɛ„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ] 8äFäfätä8ålåxå0ædæpæNçvçÊç.été„éÔéHëöëì-ì§ì­ì®ìÂìñìùì
íísííˆíÙíåíûíEï’ðªð¬ð¼ðüðñ&ñ´ñÒñêñôóô ôfô
öZöòâÏ¿âÏ¿âÏ¿Ï¿³¿Ï¿³¿³¤³¤³‘¿òâϿ₳¿¤³¿‘¿‘¿âÏ¿âÏ¿ò⿳¿hÃ]5B*OJQJ\ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu38å:å<å>å@åBåDåFåHåJåLåNåPåRåTåVåXåZå\å^å`åbådåfåhåjålåëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëëë„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]låÄåæ.æ2æ4æ6æ8æ:æ<æ>æ@æBæDæFæHæJæLæNæPæRæTæVæXæë××ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]XæZæ\æ^æ`æbædæ´æç,ç.çÊç~è.éïïïïïïßÏÏ¿¦Žz„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆÐ

M„Zdèþ ¤1$7$8$H$^„ZgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d³þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
.éÔéŒêHëöëTì®ìïìðìñìúìûìüìýìþìÿìííæÒÒÒ¹ÒÒ©©••••••••„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Ɛ
H„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æݍ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]íííííí íí í
íaísítíuívíwíxíyízí{í|í}í~íëëëëëëëëë×Ãëëëëëëëëëëë„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]~íí€ííÙíåí<îŽîëîEï¬ðúðüðþðññëëë×ëÃÃÓÃëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ:!„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æê

„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ññññ
ñ

ñ ñññ ññññpñ²ñ¶ñ¸ñºñ¼ñ¾ñÀñëëëëëëëëëëëë×ó³³³³³d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ÀñÂñÄñÆñÈñÊñÌñÎñÐñÒñ&ò€òâò<óšóðóòóôó
ôïïïïïïïïïßÏÏ¿Ïϯ¯›„ð d+ÿ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d‹þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ô

ô ôfôÂôõ^õ´õ
öZö¤ö¸ö ÷v÷Ð÷.øhøëë×çÃÃÃÌÃÃÃÃÃÃ
Æ
uX °"„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]
Æ Š`ú-0%„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð d~þ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð d+ÿ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]Zö¤ö¸ö.øù‚ù²ù´ùÊù\ú¶úÈúèúöúû8ûòûBütü²ýÆýìýüý&þ\þ~þ–þÞþúþ

ÿ ÿ,ÿxÿŽÿ ÿÊÿàÿîÿ
€Ž£êïþDXÞàóãóãóÔóÁãó²ó²ó²ó²óãó²ó²ó²ó²ó²óŸãÁãÁãÁãÁくÁãÁãjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphhÃ]5B*OJQJ\ph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJph2høù´ù\úûÈûtüý²ýëÓ» ˆp\\„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ

¢„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ:„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]²ý\þ ÿvÿxÿzÿ|ÿ~ÿ€ÿ‚ÿ„ÿ†ÿˆÿŠÿŒÿŽÿãdz£„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ â
Ê z°"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ r ’H„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ŽÿÈÿÌÿÎÿÐÿÒÿÔÿÖÿØÿÚÿÜÿÞÿàÿ()DNç×××××××××××óŸŸ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆÈd;þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆÐ „êd;þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Nd€‚ƒ„…†‡ˆ‰Š‹ŒŽèéêðïïßËËËËËËËËËËËËËË·ßßË„êd³þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]ðñòóôõö÷øùúûüýþ’”®Þëëëëëëëëëëëëëë×Ç׳„€

dèþ ¤1$7$8$H$^„€

gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ÞàRTVòœBÂ6 ä ˜ïßÏ»§““““““„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]d¦þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]

àPTVòB6 ä ˜˜ ¶ Ì Ô ö 
&
?
M
Q
e
ž
«
Ì
h
Ì .‚òú0Hvt v Ê .lИäfvˆ ,8ìÜÌÜÀÜÀÜÀ±À±ÀžÜžÜÀÀܱÀÜÀÜÀ܁ÌìÜÀ±ÀܞÜÀ±ÀܞÜÌì܁ÌìjhÃ]UmHnHuhÃ]5B*OJQJ\ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph2˜B ö M
ž
ú
Q
«
ú
ª

h
Ì ‚.Ðëм£¼¼¼¼ë¼¼¼¼¼…
Ƶ u
͸X „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ ð„ dÛþ ¤1$7$8$H$^„ gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ

Z]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ђîðòüþ


ëëÛÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ÈÀt .ä˜NfhjlnprtvçÓ»ÓÓÓӧӓ“““““““„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƕ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ „êdcþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]v - !"#$%&'()*+,ëÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] 8[gžŸ½@ú ¢P¶8-N-è-¹ à !z"Ž"$ %.%<%¸%Ä%ê%ö%¶&à&ì&œ'¨'Ð'l(¶(*"*#*.*=*R*Ö*p+†+‡++h,’, ,Ö,î,¶-Ì-Ú-n.Ž.ïÜïÌÜïÀ±ÀïÀï±Àï±Àï±ÀïÌÜï£ÌÜïÌÜïÀ±À±À±À±À±Àïï±Àï£ÌÜïÌÜïÌ%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8,~‰žŸïŠ@ð¢P¶8-ç×óן‡ÃÃÃÃÃÃÃÃ
Æ-„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ „êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]8-è-P ® ¹ !z"#Ú#$ %%% %%%%çÓÓÓ»Ó£ÓÓӏ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æڄêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ:„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]%%% %"%$%&%(%*%,%.%´%¶%¸%Æ%È%Ê%Ì%Î%Ð%Ò%Ô%Ö%Ø%ëëëëëëëëëë×ÇÇëëëëëëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ø%Ú%Ü%Þ%à%â%ä%æ%è%ê%¢&¶&¸&º&¼&¾&À&Â&Ä&Æ&È&Ê&Ì&ëëëëëëëëë×Ãëëëëëëëëëëë„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ì&Î&Ð&Ò&Ô&Ö&Ø&Ú&Ü&Þ&à&œ'8(è()#*{*ëëëëëëëëëë׿«««
Æ
²
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ̈́
dèþ ¤1$7$8$H$^„
gdÃ]„êdHþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]{*Ö*2+‡+ß+h,,’,¢,¤,¦,¨,ª,¬,®,°,²,´,ëëÓ»ë뫗—————————„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆR„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]´,¶,¸,º,¼,¾,À,Â,Ä,Æ,È,Ê,Ì,Î,Ð,Ò,Ô,Ö,Œ-¶-¸-º-¼-ëëëëëëëëëëëëëëëëë×Ãëëë„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]¼-¾-À-Â-Ä-Æ-È-Ê-Ì-n.p.r.t.v.x.z.|.~.€.‚.„.†.ˆ.Š.Œ.Ž.ëëëëëëëë×ëëëëëëëëëëëëëëëë„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ž. .(/*/d/¼/Ž2’2˜2ì34–4H5ò5>6V6’7J8f83:]:‰:;-;.;6;<d>e>Œ>>Ž>8?¦@:BNBfBÃBÈBËBòBCìÜ̽±Ü£Ìܔ±Ü±Ü”±Ü”±Ü”±ÜÌìÜ£ÌìÜÌìÜÌìÜÌìÜÌܱ܁ܱ£ÌÜì%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phjhÃ]UmHnHuhÃ]B*OJQJphhÃ]5B*OJQJ\ph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph2Ž.(/*/¼/x0$1ì1Œ2Ž2”2–2˜2ë׿««—«‡sss„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ¢„­dÎþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
˜2F3ì3–4H5ò5>6â6’7J8þ8´93:]:±:;-; ;ë׿×××××××××ק×ד„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƶ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƈ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ;!;";#;$;%;&;';(;);*;+;,;-;.; << <"<$<&<(<*<,<ëëëëëëëëëëëëëë×Çëëëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ],<.<0<2<4<6<8<:<<<><@d>e>>Ž>Ü>8?¦@ZA
BfBÂBÃBë×××××××wdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„­d³þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pdÎþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdHþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÃBÉBÊBËB%C{C|D6EÜECF•FðF:HæH IÜIxJÔJ„K:LëëëÒ¾ª¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƍ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]CRDvD|D6EPEÜECF_F:HæH I6IÜIÔJ"K„KšMÌMÚMþMN-N TvTT®VÜVèV†WžWªW°WºWøWXVXWXïÜïÐÁÐï®ïÐïŸÐïŸÐïÜïÜïÜïŸÐïПÐïŸÐï®ïÁÐÜïÜïjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]5B*OJQJ\phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph2:LìL˜MšMœMžM M¢M¤M¦M¨MªM¬M®M°M²M´M¶M¸MºM¼Më×dz³³³³³³³³³³³³³³³³„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ¼M¾MÀMÂMÄMÆMÈMÊMÌMüMNNNNNNN NN N
N
N

N
Nëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
N NNNNNN NNNNNLNMNhNƒNN—N˜NïïïïïïïïïïïØÈ´¤¤¤Èdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
`%Hd~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]˜N­NÀNO`PQ¼QvR¤RJSTTTT T
Tëë×ÃÃÃÃëۛ‡‡‡„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ8 „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„Êdèþ ¤1$7$8$H$^„ÊgdÃ]
TdTtTÇTHV®V°V²V´V¶V¸VºV¼V¾VÀVÂVÄVÆVÈVÊVë×¾×תªªªªªªªªªªªªª„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ÊVÌVÎVÐVÒVÔVÖVØVÚVÜV†WœWžW¬W®W°W!X"X Æ
„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ÆÒ
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pdÎþ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
WX‰XŠX‹X–XãXJZlZ’Z[Š[Æ[8\¤\ð\^
^!^,^?^S^^^o^ƒ^Ž^”^¨^þ^ÿ^_J`„`BbòbNc¢cVd¬e²eÖeÞeTfxf„fg
g*g g´g¶gÒgôgh4h`hhhìÜÌìÜÀܱÀܱÀܱÀÜÌìÜÌìÜÌìÜÌÜÌìܱÀܞÜÀܐÌìÜÌìÜÌìܞܞܞÜÀ±ÀjhÃ]UmHnHu%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph8Š[8\¤\P]^

^
^ ^^^^^^ ^^^^^çÓ»ÓÓ«———————————„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ̈́êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Ɛ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]^^^^^^^-^ ^!^>^@^A^B^C^D^E^F^G^H^I^J^K^L^ëëëëëëëëë×ÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇd+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]L^M^N^O^P^Q^R^S^n^p^q^r^s^t^u^v^w^x^y^z^{^|^}^~^^€^^ïïïïïïïßïïïïïïïïïïïïïïïïïïdöþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]^‚^ƒ^“^•^–^—^˜^™^š^›^œ^^ž^Ÿ^ ^¡^¢^£^¤^¥^¦^§^¨^ïïÛïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï
Ƃdöþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]¨^®^¯^Á^×^ó^ý^þ^ÿ^Q_J`ð`ïßË»¦»ß’~Ëf
Æâ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d˜þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]
Æ= 5
dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ð`œaBbòb¢cVde¨eªe¬e´e¶e¸eºe¼e¾eÀeÂeÄeë×׿××ׯ¯›››››››››„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÆÒ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ÄeÆeÈeÊeÌeÎeÐeÒeÔeÖe,fRfVfXfZf\f^f`fbfdfffëëëëëëëëë×ó³³³³³³³³d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ffhfjflfnfpfrftfvfxfÔfgg
g¶gïïïïïïïïïßÏ¿«—„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d~þ ¤1$7$8$H$gdÃ]d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ] ¶g4hhãh6i Æ ÊÊ 2r „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ5 „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æx„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
h6ifj jÆjèjôjüj"kVknkkFltlvlèlêlìlÈq`r~r€ršrœrBsðs.tftžtÔtþtv\v’v–v¼v¾vøv w"w$w¬w®w°w

y¶y¼yÂy~z2{ä{ø{ú{|®|~Ä~ïãÔãÔãïÁïÁïãﱞï±ãïÁïÁïãïãÔãïÁïãÔãÔãïÁﱞï±ï㐱ïãïžïžïãïjhÃ]UmHnHu%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph8‚m4nìn¢odp qÈq€rœrBsðsžtFuv¾v"wëëëëëëë×Ã몒ëëë
ÆR „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ
â„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]"w$w®w°wZx

y²y´y¶y¾yÀyÂyë×‹‹www„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­d¦þ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„­d+ÿ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]
Ây~z2{ä{ú{®|`}~Ä~j€Ä€l‚f‚u‚ë××Ã×××תג××××
Æ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ
M„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„­dèþ ¤1$7$8$H$^„­gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ä~Ð~ü~ 40€P€Ä€‚#‚f‚u‚‚„‚¥‚ª‚Õ‚÷‚ü‚
ƒƒtƒ|ƒ…X…À…"‡v‡†‡ˆžˆ¬ˆ´ˆÎˆ4‰H‰VŠ|Šü‹´Œœ°hŽŠŽšŽlÔ‘\’„’óäóäóäóÔäóÔĵóµóԧĔԔԁÔóÔµóԁԁԁԁÔóԁÔĔԁԁԁ%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphjhÃ]UmHnHuhÃ]5B*OJQJ\ph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph2u‚v‚w‚x‚y‚z‚{‚|‚}‚~‚‚Ô‚Õ‚ß‚õ‚ö‚÷‚ý‚þ‚ëëëëëëëëëëÓïŸÃÃëëdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æh„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]þ‚ÿ‚ƒƒƒƒƒƒƒ ƒƒ ƒ
ƒ
ƒeƒtƒL„ü„ëëëëëëëëëëëëëÓ¿«—„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdÛþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ¢ „êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ü„…À…v†"‡v‡ˆÐˆ4‰ì‰–ŠJ‹ü‹´Œ^ ŽhŽëÓëëë»ëëë£ëëëë도êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆX „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æp„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]hŽjŽlŽnŽpŽrŽtŽvŽxŽzŽ|Ž~Ž€Ž‚Ž„Ž†ŽˆŽŠŽ<h¼Ôëëëëëëëëëëëëëëëëë×׿××
Æ`„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ԑz‘.’â’ä’ò’ô’ö’²“p”"•Ú•;–F–G–H–I–J–K–çÓÓﯯ›ÓÓÓÓÓ¯¯¯¯¯„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƽ „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„’ä’ð’ö’p”€”"••´•F–W–\–±–»–À–)—*—6—L—V—\—,™Ú›î›ð› œ¬œôœžHžlŸ ¢B¢¸¢Â¢æ¢ò¢ £¸£Î£\¤^¤v¤Ø¥¦¦'¦E¦F¦M¦Z¦‚¦¤¦à¦ø¦ù¦ïáÑï¶ï£ïѐïѐïѐïѐï¶Â¶£ï£ï£ï¶ï£ïáѐïѐïѐï¶Â¶Â¶Â¶Â¶ï£ï%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphhÃ]B*OJQJphhÃ]6B*OJQJ]ph-hÃ]B*CJOJQJaJphjhÃ]UmHnHu-hÃ]B*CJOJQJaJph8K–L–M–N–O–P–Q–R–S–T–U–V–W–°–±–²–³–´–µ–¶–·–¸–¹–º–ëëëëëëëëëëëë×Çëëëëëëëëëdð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êd‹þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]º–»–ö–)—*—K—M—N—O—P—Q—R—S—T—U—V—ëÓ¿«—‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡d+ÿ ¤1$7$8$H$gdÃ]„ºdÎþ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„ºd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ]„êd.þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]V—q—Œ——~˜,™Î™ŒšJ›ð›¬œdžÀžïßÏ»£»»»‹w»»»„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æe„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]d.þ ¤1$7$8$H$gdÃ]
ÀžlŸ Ê x¡ ¢´¢¶¢¸¢Ä¢Æ¢È¢Ê¢Ì¢Î¢Ð¢Ò¢Ô¢Ö¢Ø¢Ú¢Ü¢Þ¢à¢ëëëëëëÛÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]à¢â¢ä¢æ¢ £¢£¤£¦£¨£ª£¬£®£°£²£´£¶£¸£\¤^¤ëëë×ëëëëëëëëëëëëd+ÿ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]„êdVþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]^¤x¤4¥Ø¥F¦¤¦ù¦§§ §z§¨Î¨ë×èÐÃ|hÃÃÄâd¦þ ¤1$7$8$H$^„âgdÃ]„âd+ÿ ¤1$7$8$H$^„âgdÃ]
Ƶ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ
J

à
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„ºd˜þ ¤1$7$8$H$^„ºgdÃ]

ù¦§§§-§ §u§y§R¨~¨Î¨*ªÜª« «6«@«t«~«P¬t¬~¬¨¬²¬Š­Œ­Æ­È­Ê­„®(¯Þ¯>±ú±³N³rµ–µ²µöµ.¶ ···I·j·P¹b¹z¹Š¹Æ¹ìÜ̹ܭž­ž­Ü­ÜÌ¹Ü¹Ü̹ܹÜ̹ÜÌ­Ü­Ü­ÜìÜìܞ­ÜÌìÜ­Ǘ­hÃ]5B*OJQJ\phjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph2؈©*ªÜª««««««« «"«$«&«(«*«,«.«0«2«4«6«ëëëëÛÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇÇ„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]6«Ü«Þ«*¬N¬P¬R¬T¬V¬X¬Z¬\¬^¬`¬b¬d¬f¬h¬j¬ëÛÇ·Û£££££££££££££„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]döþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdHþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]j¬l¬n¬p¬r¬t¬­x­Š­Œ­È­Ê­„®(¯Þ¯’°ëëëëëÓ¿¿«—냿¿¿„êd¦þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ%„êd˜þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]’°>±ú±¶²³¶³R´
µ²µ.¶ˆ¶Ý¶ ·· ·· ·ëëëëëÍëëµëë륥‘‘„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Ƅêdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ` Pˆ0å"„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ] ··j·š¸P¹b¹d¹f¹h¹j¹l¹n¹p¹r¹t¹v¹x¹z¹
ºë×ÃÃÃëëëëëëëëëëëë¨
Æ
" 𠰄êdÎþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]ƹԹ

º6ºDºMºlºtºýº»¼Ø¼^½‚½„½”½ô½¾¾U¾c¾m¾Š¾”¾¸¾Ö¾×¾¿ ¿¿¿(À–ÀVÁ±Â
ÃeÊÄèÅLǺÇðÇ\ÈþÌ

ÍdÕjÕ¾Õ

ÖÀÖÂÖðäÔıԱԞÔäԞԏääÔÄðäðäÔıԁĞÔäÔäÔäÔäԏäԞÔäÔäԁjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]ph%hÃ]6B*CJOJQJ]aJph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJphhÃ]B*OJQJphhÃ]5B*OJQJ\ph2
º

º*º5º6º7º8º9º:º;º<º=º>º?º@ºAºBºCºDºïÛËï··············„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]Dº”º•º«ºÛºëºìº¼Ø¼„½¾U¾V¾æÖ²²Ö™ÂÂÂm„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƺ„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æ° }
„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ0 5„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]

V¾W¾X¾Y¾Z¾[¾\¾]¾^¾_¾`¾a¾b¾c¾·¾¸¾Ë¾Õ¾Ö¾ëëëëëëëëëëëëëÓïŸÃdèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æø „êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]Ö¾×¾¿¿ ¿¿¿¿–ÀVÁ Â]±Â
ÃeÊÄDÅë×Çdz³³Ÿ‹‹‹‹‹‹‹‹„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„pd¦þ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]„pd+ÿ ¤1$7$8$H$^„pgdÃ]DÅèŘÆLǺÇ\ÈɼÉ`Ê˸ËnÌþÌ´ÍdÎÏÈφÐ(ÑÚÑöÑDÒëëëëëëëëëëëëëë×ëëëëë¼
Æ
ªÊ„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„êdöþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]DҜÒòÒ:ӊÓèÓ@ԚÔäÔæÔÕ$Õ8ÕTÕdÕëëÏëëëë´¤ë딀”„]dèþ ¤1$7$8$H$^„]gdÃ]dèþ ¤1$7$8$H$gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]
Æ
ÕR¢"„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]
Æ ðø*"@$„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ] dÕhÕjÕ¾Õ

Ö%Ö`Ö¡Ö¾Ö¿ÖÀÖÃÖÄÖÅÖûÖëÛÇÇdz³³Û۟ŸŸ‹„d~þ ¤1$7$8$H$^„gdÃ]„d+ÿ ¤1$7$8$H$^„gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„ð dèþ ¤1$7$8$H$^„ð gdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„àdèþ ¤1$7$8$H$^„àgdÃ] ÂÖÅÖFØلÙúٔڞÚÊÚxÝÞ Þ&ތްàá^áúáâ44F4Ô4ð45\6¤6Ø6ê6ì6 7D7j78N8r9*<”=Ú>
?Š?Â?Ú?ì@@AXAC`CnCŽCšCïßÓßÓßïÄÓ߶ï£ßÄÓßï¡ïŽßïŽß£ß£ß£ß£ßÓßÓßÄÓߣßÓÄÓ߶ïŽhÃ]5B*OJQJ\ph%hÃ]5B*CJOJQJ\aJphU%hÃ]6B*CJOJQJ]aJphjhÃ]UmHnHuhÃ]6B*OJQJ]phhÃ]B*OJQJph-hÃ]B*CJOJQJaJph-hÃ]B*CJOJQJaJph2ûÖFغØلÙúÙrڔږژښڜڞÚLÛܺÜxÝëëÍëëëë¹¹¹¹¹¡„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ÆÐ

„êdpþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
ƍˆ="
$„dèþ ¤1$7$8$H$^„gdÃ]„dèþ ¤1$7$8$H$^„gdÃ]xÝÞÞ"Þ$Þ&ÞÈÞ|ß*à°à^áøáúáüáþáâ44ëÛÇÇǯëëë—ëÛÇÇÇÇÇ
Æ2„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]
Æu„êd~þ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]„êd+ÿ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]dð ¤1$7$8$H$gdÃ]„êdèþ ¤1$7$8$H$^„êgdÃ]










Sant'Jago da Compostela, zarándoktemplom (1075-1128),
alaprajz, hosszmetszet, déli homlokzat.














Toulouse, S. Sernin ágoston-
rendi prépostság (1077-1119),
alaprajz, hosszmetszet.


Franciaország több tartományában születtek hasonló zarándok-típusú bencés templomok:
Auvergne-ben Clermont-Ferrand, Notre-Dame-du-Port (1100. k.), Aquitaniában Poitiers,
Notre-Dame-la-Grande (1103-1145), Loire-ban S. Benoit-sur-Loire (1060-1130), stb. Az
elterjedés legfontosabb területe Burgundia, Cluny körzete volt.
Burgundiai bencés építészet: A hercegség románkori építészete az európai késQ-romanika
szempontjából meghatározó jelentQségq, és nagy hatással volt a gótika kialakulására. A
terület építészeti arculatát a Cluny-i kongregációhoz tartozó bencés monostorok építészete
határozta meg. Az ezredforduló világvége-hangulata után a "túlélés" konjunktúráját a
bencések segítették. A kongregáció (910-tQl) a XI. század folyamán jelentQs politikai
befolyásra tett szert, a XII. században már 2000 kolostor csatlakozott a mozgalomhoz.
Építészeti célkitqzésükben a "diadalmas egyház" gondolatának reprezentatív megjelenítése
szerepelt. A legtöbb épületük zarándok-tamplom volt, vagy azok stílusában épült. JelentQs a
késQromán bencés építészet szerkezeti fejlettsége. Elemeiben (csúcsíves donga, bordás
keresztboltozat, támpillér, stb.) már a gótika szerkezetiségét vetíti elQre.
Cluny, bencés fQapátság: az apátságot 910 körül alapították, rövidesen a környezetében
vezetQ szerepre tett szert. II. temploma (955-981) már elQrevetíti a monostor politikai
súlyának erQsödését, bár temploma elsQsorban a Cluny-ben kialakult liturgikus "szokások"
kiszolgálására létesült (típussá vált). A III. templom (1095-1135) már a többezer monostort
tömörítQ kongregáció reprezentatív központja: a középkori Európa legnagyobb méretq
temploma. Öthajós, két-keresztházas, zarándok-típusú templomából ma csak csekély részletek
ismertek (az együttest 1789-ben lerombolták).




















Cluny, bencés apátság, az elsQ (915-927) és második (955-981) templom alaprajza, a
második templom tömegvázlata.









Cluny, bencés apátság, a harmadik templom (1095-1135) alaprajza és tömegrekonstrukciója.
Burgundiában - immár a Cluny-i kongregáció függvényében - több zarándoktemplom is épült.
Közös jellemzQjük a reprezentatív igények kielégítése, a szerkezeti és formai fejlettség.
Vezelay, S. Madelaine apátsági templom (1120-1132): A bibliai Mária Magdolna legendásan
idekerült sírjára települt a zarándokhely, a templom elsQsorban zarándok-céllal épült
(viszonylag csökevényes keresztház). Az épület plasztikai díszítése gazdag (nyugati kapu).
Paray-leMoniale, bencés priorátus (1100. k.): Cluny közvetlen fennhatósága alatt áll, nem
volt zarándokhely. Térszervezete a Cluny III. apátsági templom "kicsinyített mása".















Vezelay, S. Madelaine apátsági templom Paray-le-Moniale, bencés priorátus (1100.


(1102-1132), alaprajz, keresztmetszet, nyugati
rész hosszmetszete.

5.2.4. Ciszterci romanika
k.), alaprajz, hosszmetszet.



A ciszterci rend a bencés regula reformjaként jött létre 1098-ban, a burgundiai
Molésmes apátságból kivonuló szerzetesek alapították Róbert apát vezetésével. ElsQ
telephelyük (Cistercium, Citeaux) után nevezik magukat ciszterciekben. Életformájukban a
világtól elvonulás, az önfenntartó fizikai munka (erdQirtás, földmqvelés) jutott szerephez.







Ideológiájuk (Kereszt-kultusz, aszkézis, Sz. Mária-kultusz) a gótika lovagvilágának
gondolkodásmódját tükrözi, szakrális formában. Építészetük kötött: templomaik dísztelenek,
toronytalanok (legföljebb csak négyezeti tornyot építenek), egyenes apszis-zárással.
Díszítésük növényi (pl. bimbós fejezet) és geometrikus jellegq, részben a szerkezetbQl fakad.
Építési szabályaikat elQször Clairvaux-i Sz. Bernát (+1153), a rend harmadik apátja foglalta
össze ("szentbernáti építészet"). A rend hierarchikus, katonás szervezettsége (atyaapátságok,
filiációs rend, négyévenként nagykáptalan) segítette a ciszterci rend (és stílus), vele együtt a
gótika elterjedését Európában: Sz. Bernát halálakor a rend terjedésének határait már Erdély,
Észtország, Szíria, stb. jelentette, összesen ezernél több monostorral.
A ciszterci építészet elsQ periódusa, a "kötött" stílus esik a romanika korára, a ciszterci
építészet késQbbi fejlQdését (és kudarcát) a gótika témakörében tárgyaljuk. A monostori
elrendezésnek a cisztercieknél kikristályosodott formáját a következQ elvi elrendezési vázlat
mutatja.
Ciszterci monostoregyüttes és részei (elvi
elrendezési vázlat): l. elQcsarnok, 2. hosszház,
laikusok temploma, 3. hosszház, papi kórus,
4. keresztház, 5. fQ-és mellékapszisok, 6.
keresztház északi kapuja (halottak kapuja), 7.
temetQ, 8. lépcsQ a keresztházból, feljárat a
dormitoriumba, 9. sekrestye, 10. armarium,
könyvtárhelyiség vagy könyvespolc, 11.
keresztfolyosó, 12. keresztfolyosó északi
szárnya, olvasófolyosó, 13. kútház, 14.
monostorudvar, 15. templombejárat a papok
részére, 16. káptalanterem, 17. auditorium,
fogadószoba, beszélQ, 18. átjáró folyosó az
ispotályhoz, 19. kórházépület, betegek terme,
20. kórházépület, kápolna, 21. papok
munkaterme,22. calefactorium, melegedQ, 23.
refectorium, papok étkezQje, 24. szószék a
refectoriumban, 25. konyha, 26. raktár, 27.
laikusok refectoriuma, 28. laikus folyosó, 29.
laikusok munkaterme, 30. kapusszoba, 31.
monostor bejárat, 32. templombejárat a
laikusok részére.
a./ Burgundia ciszterci építészete
A területen a szigorú, "szentbernáti" ciszterci építészet általánossá válása fQleg a Cluny-i
mozgalom ellenhatásaként értelmezhetQ (ld. Sz. Bernát apológiája, vonatkozó vitapontok).
1098-1115 között fölépült az öt anyamonostor: Citeaux (1098), La Ferté (Firmitas, 1113),
Pontigny (Pontiacum, 1114), Morimond (Morimundus, 1115), Clairvaux (Clara Vallis, 1115).
Ezek késQbb többször átépültek, részben elpusztultak. Átépítéseikkel a késQbbiekben
foglalkozunk.
Fontenay, apátság (1139-1147): a legépebben megmaradt, talán legtisztábban "szentbernáti"
épület. Háromhajós, latinkereszt alaprajzhoz négykápolnás, egyenes zárású fQapszis
csatlakozik. Álbazilikális rendszerq, hevederes donga és fiókdonga fedi. 1789-tQl nem
mqködik templomként, ma múzeum.

















Fontenay, ciszterci monostor (1139-1147), alaprajz, nyugati homlokzat, axonometrikus
metszet.
b./ Provence ciszterci építészete
Provence-ban még a kötött ciszterci szabályok is némiképpen enyhültek, az antikizáló "latin
romanika" hatására. Antikizáló bencés mqhelyközpontok (pl. Montmajour) mellett a
bencésekéhez hasonló ciszterci monostorok épültek, félkörös apszismegoldással, az
ókeresztény korra emlékeztetQ térarányokkal és méretekkel. A Provence-i ciszterciek a saját
építkezéseikhez önálló mqhelyeket teremtettek, melyek az építkezés befejezése után Európa
keleti területén is föltqntek (pl. Magyarországon Szentgotthárdon 1183-tól).














Senanque (1148. ép. 1160.k.,
fil.Mazan), ciszterci












Le Thoronet (1136.,ép. Flaran (1151-1180, fil.
1180-1190., fil. Mazan), cisz- L'Escala Dieu), ciszterci


monostor, alaprajz.
terci monostor, alaprajz.
monostor, alaprajz.


A ciszterci építészet európai elterjedését, fejlQdését a gótikus építészet keretében tárgyaljuk.

5.2.5. Normann építészet ("imperiális" romanika)

Normandia a francia terület legerQsebb hercegsége volt, viszonylag nagyobb politikai
önállósággal. A normannok Qsi hagyománya (faépítészet, hajóácsolás, tengeri közlekedés,
hódítás) a romanikában is alapvetQen meghatározta a terület politikai arculatát és építészetét
egyaránt, melyre joggal illik az "imperiális" jelzQ. Az északfrancia berendezkedés után, a
VIII. századtól kísérleteztek Brit szigetek meghódításával. Hódító Vilmos 1066-ban uralma
alá vonta az angolszász területet, 1072-tQl a korábban bizánci fennhatóságú Sziciliát. Utóbbi
területen önálló normann királyság jött létre. Kelet felé kiterjedt kereskedelmi kapcsolataik
voltak, érdekeltségük a kijevi Rusz területére is elért. E széles elterjedés alapján tekintjük a
normann romanikát is "interregionális" tényezQnek.
A normann építészet átmenetet jelent a késQ-romanika és a korai francia gótika között.
A normann építészet fQ jellemzQi: két nyugati tornyos homlokzat, hármas kapuzat, esetleg
fölötte rózsaablakkal, sisak nélküli, erQdszerq toronylezárás. A tornyok mezQjében (az
egykori Westwerk helyén) alakult ki a hagyományos, két torony közötti nyugati karzat.
Épületeik fejlett szerkezetqek, boltozásra dongát, csúcsíves dongát, bordás-csúcsíves
boltozatot, hatsüveges boltozatot alkalmaztak, ismerték a támívek és támpillérek rendszerét.







Díszítésük geometrikus jellegq (fqrészfog, törtpálca, hurkolás), szimbólikus fényhatásokat
alkalmaztak (körablak, kereszt-ablak, rózsaablak).
a./ Normann építészet Észak-Franciaországban
Jumiéges, bencés apátság (1040-1067): a burgundiai bencés hagyományok jellegzetesen
normann változata. Francia-szentélyes zarándoktemplom-típus, két nyugati toronnyal, közte
Westwerkre emlékeztetQ karzattérrel. FQhajóját eredetileg famennyezet födte. Ma romos.
Caen, S. Trinité bencés apácatemplom (1059-1066): Apszis-megoldása csak imitálja a
körüljárós szentélyt (fal elé állított oszlopsorral), hatsüveges boltozása újszerq. Az empórium
(oldalkarzat) helyén megjelent a triforium (falszélességben kialakított áttört folyosó).
Caen, S. Étienne bencés apátsági templom (1062-1077): Elrendezése a legközelebb áll a korai
észak-francia katedrálisokhoz. Tornyai fiatornyos sisakban zárulnak.
























Jumiéges, apátsági templom Caen, S. Trinité bencés






















Caen, S. Étienne bencés


(1040-1067), alaprajz,
apácatemplom (1059-1066),
apátsági templom (1062-


keresztmetszet.
alaprajz, keresztmetszet.
1077), alaprajz, metszet.


A normann építészet fontos szerkezeti vívmánya a hatsüveges boltozat, mely az ú.n
"váltakozó támaszállást" megszüntette, s a boltozati és a teherhordó szerkezet közötti
kedvezQbb kapcsolatot tette lehetQvé.











A hatsüveges boltozatszerkesztés és térkapcsolás változatai: Caen, S. Trinité (triforiummal),
Caen, S. Étienne (emporiummal), keresztmetszet és fQhajó travé-metszet.
b./ Normann építészet Szicíliában
Szicília a normann hódítás elQtt bizánci érdekeltségq terület volt, de igényt tartott rá (késQbb
eredménnyel) a római pápaság és a német-római császárság is. Földrajzi helyzete miatt itt
arab-mór hatás is érvényesült. Építészetében jellegzetes stílus-keveredés jellemzQ:







- római ókeresztény építészet hatása (alaprajzi rendszerben),
- bizánci hatás (középkupolás terek, mozaikmqvészet),
- iszlám hatás (díszítQmqvészetben),
- normann hatás (toronymegoldás, szerkezetiség, geometrikus díszítés).
Monreale, dóm (1173-1182): normann nyugati építményes ókeresztény bazilika,
középkupolás keresztházzal, a germán császárkori építészetre jellemzQ hármas szentélyfejjel.
A dóm építésekor kialakult mozaik-iskola a középbizánci hagyományokat folytatta magas
színvonalon.
Palermo, Capella Palatina (1132-1143): II. Roger normann király palotakápolnája. Ál-
keresztházas, háromhajós bazilika, hangsúlyos négyezettel, bizantikus mozaikdíszítéssel.
Cefalú, S. Pietro székesegyház (korábbi alapokon 1132-1148. k.): a Monreale-i dóm közvetlen
elQzménye, térszervezetük és homlokzat-alakításuk rokon.


















Monreale, dóm (1173-1182), alaprajz, hosszmetszet, keleti homlokzat részlete.
c./ Skandinávia építészete
A területen erQs a helyi faépítészeti hagyomány (Hedared, Borgound in Laerdal),
kQépítészetében (Sigtuna, Lund) a normann, az észak-német hatás mellett az orosz
fejedelemségek építészetének kapcsolata is kimutatható.











Lund, székesegyház (1100-1234), alaprajz, távlati kép.

d./ A Brit szigetek normann hatású építészete









Borgound,
(XII. sz.), távlati kép.


A korai építészetet az ír-kelta ill. szász hagyományok határozták meg. ÉpítQmqhelyeik a
bencés egyházszervezet szolgálatában álltak. A normann hódítás (1066) után kialakult
építészet tárgyalása a gótikus fejlQdés ismertetésekor, a késQbbiekben történik.



















6. Gótika



3. rész
Az európai gótika szakrális építészete



"A gótika az elsQ klasszikus mqvészet, amely teljesen Európában gyökerezik... A
romanika hosszú századokon át érlelQdik, és a legváltozatosabb keleti, nyugati, ókori és
"barbár" összetevQk különbözQ fokú és arányú egybeszövQdése által alakítja ki a maga
mqvészi nyelvezetét...E mozaikszerqséggel szemben a gótika minden tekintetben a nagy
egyéniségek mqvészete" - írta Entz Géza (A gótika mqvészete, Bp. 1973. 7. p.). Egy-egy
alkotás már a kortárs szemében is "non res unita sed una (nem összetett, hanem egységes mq)
volt, amint azt 1200 körül a lincolni katedrális névtelen csodálója megállapította. Az
egységen belül azonban fölismerhetQ egy olyan szerkezeti tagozódás, melyet már jegyzetünk
korábbi részében is nyomon követtünk. Ahogyan az európai romanika néhány irányzata
magában hordta a gótika csíráit, úgy néhqny területen a kialakuló gótika még sokáig
megQrizte románkori (esetleg antik) arculatát. Igy a két középkori mqvészeti irányzat sem
térben, sem idQben nem választható szét mereven. Sok esetben a stílusjegyek sem nyújtanak
kellQen biztos támpontot a"két stílus" szétválasztására. Lényeges viszont a feudalizmus két
korszaka (naturál-gazdálkodás ill. árútermelés-pénzgazdálkodás) közötti gazdasági-társadalmi
bázis-különbözQség. Ennek alapján vizsgálva az egyes területek közötti különbségeket,
fejlQdési eltéréseket figyelembe véve lehet nyomon követni a gótika alakulását.
A gótika kialakulását meghatározó gazdasági-társadalmi alap a feudalizmusnak az a
szakasza, amikor létrejött a cserére termelés, kialakult a termelési specializálódás, az iparos és
a cserét bonyolító réteg. Ennek zavartalan föltételeit (útviszonyok, pénzforgalom,
közbiztonság) csak erQs, központosított monarchia volt képes biztosítani. Ezen a ponton
találkozott az egységesítési törekvésekkel fellépQ francia királyság és a városokban kialakult
iparos-kereskedQ polgárság érdeke. A hercegségekre, tartományokra széthullott egykori frank
birodalom területén Ile-de-France-ban fogalmazódott meg a XII. század közepétQl a
birodalom egy részét egyesítQ francia királyság eszméje, s az ezt az ideológiát kifejezQ elsQ
jelentQs építészeti alkotások is itt születtek (imperiális-szakrális gótika). A területen
viszonylag szerényebbek voltak a románkori hagyományok, viszont az új irányzat képes volt
befogadni és szintetizálni a környezQ területek késQ-román szerkezeti és formai vívmányait
(burgundiai bencés és ciszterci építészet, normann építészet). A gótikus építészet
"gerincvonalának" tekinthetQ katedrális-gótikát - a romanikához hasonlóan - jelentQs
interregionális tényezQk befolyásolták (ciszterci gótika, városi szerzetes-építészet). A korszak
második részében, a városi, polgári életforma és társadalmi-gazdasági helyzet változása
következtében lényegében egy új "stílus", a polgári gótika alakult ki. Az említett
interregionális áramlatok ezt ugyanúgy motiválták, mint a katedrális-gótikát. Tovább
differenciálódást jelent a regionális tényezQ: más szinezetet kapott a gótika valamennyi
irányzata az Alpoktól délre ("latin" gótika), mint attól északra. Az egységen belül ezt a
sokféleséget is igyekszünk az alábbiakban bemutatni.

6.1. Észak-francia ("katedrális") gótika (1140-1350)










































A katedrális-gótika elterjedése Európában.




Chronologia:
987. Capet Hugó francia király lett.
1036-1056. A Német-római Császárság fénykora.
1048. A Cluny-i reformok kezdete.
1066. Hódító Vilmos hadjáratával normann uralom
kezdQdött Angliában.
1096. Az 1. keresztes hadjárat kezdete.
1098. A ciszterci rend alapítása.
1113-tól Clairvaux-i Bernát ciszterci szerzetes, majd
fQapát föllépése.
1119. A templárius rend alapítása.
1120. A premontrei rend alapítása.
1135-tQl S. Denis apátsági templomának újjáépítése, az
"imperiális-szakrális" gótika kezdete.
1147. 2. keresztes hadjárat.
1152-1190. I. Barbarossa Frigyes német császár.
1163-tól a párizsi Notre-Dame katedrális építése.
1189. 3. keresztes hadjárat.
1190. A német lovagrend alapítása.
1202. 4. keresztes hadjárat.
1204-1261. Latin császárság Konstantinápolyban.
1209. Az albigens eretnekség kezdetei Dél-
Franciaországban.
Sz. Ferenc "rendalapítása" Assisi-ben.
1215. Magna Charta Angliában.
IV. Lateráni Zsinat (liturgikus reformok).
1216. A dominikánus rend alapítása.
1226-1270. IX. Sz. Lajos király Franciaországban.
1237-1242. Mongol invázió Kelet- Közép-Európában.
1241. A Hanza-városok szövetsége.
1248-tól a kölni dóm építése.
1254. A Hohenstauf-dinasztia kihalása, interregnum a
Német-római Császárságban (1273-ig).
1302. Az elsQ rendi országgyqlés Franciaországban.
1309-1376. A pápák avignoni "fogsága", a francia
királyság hatalmi megerQsödése, Szép Fülöp (1285-
1314) uralkodása.
1311. A templárius rend föloszlatása.
1337-1453. "Százéves háború".
1378-1414. Ellenpápák, nyugati egyházszakadás.
1410. Grünwaldi csata, a német lovagrend veresége
lengyel területen.
1414-1418. Konstanzi zsinat, az egyházszakadás
megszüntetése.
1415. Husz János (1369-1415) kivégzése.
1420-1434. huszita háborúk.
1429. Jeanne d'Arc fölszabadította Orléans-t
(kivégzése 1431-ben).
1431-1445. Basel-Ferrara-Firenzei (XVII.) Egyetemes
Zsinat, úniós törekvések.
1434-tQl Medici uralom Firenzében.
1444. Várnai csata.
1450 k. Gutenberg elsQ könyvnyomdája.
1453. Bizánc eleste.
1455-1458. Lachester-York trónvita Angliában.
1456. Hunyadi János nándorfehérvári gyQzelme.
1479. Aragónia és Kasztília egyesülése, Spanyol-
ország megalakulása.

















A gótika központjai Közép-Európában.



1480-tól az inkvizíció mqködése Spanyolországban.
1492. Granada fölszabadulása a mór uralom alól,
Amerika fölfedezése.
1497-1498. Girolamo Savonarola firenzei mqködése,
majd kivégzése.
1498. A missziós tevékenység megindulása a
gyarmatokon (India, Goa).
1512-1517. V. Lateráni (XVIII.) Egyetemes Zsinat.
1515-1547. I. Ferenc uralkodása Franciaországban.
1517. Luther Márton (1483-1546) föllépése
Wittenbergben.
1524-1525. Német parasztháború.



A francia királyok temetkezési helyét az Ile-de-France-ban, Párizs mellett lévQ Saint-
Denis apátsági templomát Suger apát építtette újjá. 1137-1140 között megépítették a nyugati
homlokzatot - normandiai mintára. Ezt követQen 1140-1144 között - szintén normann
elQképek alapján épült meg a templomhajó. Itt alkalmazták elQször egységes terv szerint
következetesen a gótikus szerkezeteket, s itt kísérleteztek elQször a monumentális nyugati
katedrális-homlokzat megteremtésével. S. Denis maga nem volt katedrális (bencés apátság,
királyi magánegyház)! Ezzel közel egyidQben kezdQdött el a már kifejlQdött városokban az
elsQ katedrálisok építése.


















Saint-Denis, apátsági templom (1137-1144), alaprajz, rekonstruált homlokzat, a szentély-
körüljáró belsQ kée.
A gótikus katedrális: funkcióját tekintve a város plébániatemploma, egyben püspöki
székesegyháza (a feudális monarchia értékrendjében ekkor súlyt kölcsönzött a településnek,
ha egyben püspöki székhely is volt). Így a katedrális (cathedra = püspöki szék) a város
jogállásának szimbóluma is lett, kifejezve a város gazdagságát. A püspökségen világi papok
szolgáltak (ellentétben pl. Angliával - ld. késQbb), így a katedrálishoz nem csatlakozott
kolostor. Legföljebb a püspöki palota és a káptalan kanonoki házai csatlakoztak lazán a
székesegyházhoz. A téralakításban is meghatározó, hogy benne monostori funkciót nem
végeztek. A bonyolult mellékterek, kápolnák, altemplom elhagyása lehetQvé tették a
katedrálisban a téregységesítést. Általában a katedrális a város központjában, a fQtér egyik
végénél állt, többnyire szqk utcák vették körül. Csak a fQhomlokzat érvényesült, így a
kompozíció legfontosabb eleme a nyugati, kéttornyos homlokzat lett.
A katedrálisok jellemzQi:
Téralakítás: A tér egységesítése érdekében a keresztház és a mellékterek szerepe csökkent,
ezek szervesebben csatlakoznak a három- v. öthajós hosszházhoz. Elmaradt a kripta







(altemplom), viszont általános a körüljárós franciaszentély használata. Westwerk, nyugati
szentély - néhány kivételtQl eltekintve (pl. Nevers, átépítés) - nincs, a nyugati toronypár
között karzat van. Az empórium megmarad, vagy triforium helyettesíti (a kettQ együttesen is
elQfordulhat).
Szerkezetalakítás: kikristályosodott a váz-szerkezet. A csúcsív alkalmazásával feloldódott a
kötött boltozási rendszer, téglalap-alakú boltmezQket építettek. A korai katedrálisok gyakori
szerkezete a hatsüveges boltozat. A kiegyensúlyozást támpillérekkel, támívekkel oldották meg
(esetenként vonóvassal is kombinálva), a támívek egyensúlyát fiatornyok biztosították. A váz-
szerkezetnek megfelelQen bordás boltozatot alkalmaztak.
Tömegalakítás: Általános a két nyugati torony használata, ezek - normann mintára - sisak
nélküliek. Sokszor a hosszú ideig elhúzódó építkezés miatt a két torony kialakítása
asszimetrikus. A négyezet fölött huszártornyot építettek, ennek szerkezeti következménye a
négyezetre nincs. A francia-szentélyre jellemzQ lépcsQs tömegalakítást a támívek-támpillérek
rendszere feloldja ill. elfedi. Fiatornyokat sokszor díszítQ céllal is alkalmaztak.
Homlokzatképzés: A katedrális legfontosabb nézete a nyugati homlokzat. FüggQleges
irányban hármas tagolású, a két toronytest között a fQhajó oromfala jelentkezik. Az alsó
sávban hármas kapuzat van (normann hatás), a kapuk zarándok-típusú osztott kapuk. Az
oszlopos béllet fölött vimperga (kúszóleveles háromszögq oromzat) van. A kapuk fölötti
mezQben királygaléria lehet (vízszintes sávban egymás mellé helyezett fülkeszobrok). A
központi mezQt hatalmas rózsaablak tölti ki, felette esetenként teherhárító csúcsív van. A
toronytestek függQlegesen tagoltak keskeny, magas ablakokkal. A fQhajó oromzatát
csúcsíves, áttört törpegaléria takarja. A tornyok sisak nélküliek, néha magas gúlasisak épült
rájuk.
Társmqvészet: A díszítésben növényi elemeket alkalmaztak (pl. bimbós vagy naturális
levéldíszes fejezetek). Fejlett az épületszobrászat (kapuszobrok, timpanondombormqvek). Az
ablakkal áttört falfelületeket színes üvegablak borítja, a falfestés szerepe korlátozott.
Az északfrancia katedrális-gótika periódusai és fontosabb emlékei:
a./ Korai katedrálisok (XII. sz., erQs normann hatás)
Sens, katedrális (1130-1163): útkeresés, erQs románkori (normann) hagyományokkal. Vilmos
mester Angliában, a Canterbury-i székesegyházon is vezetQ mesterként dolgozott, ott is halt
meg. A két épület között térszervezeti rokonság kimutatható.
Noyon, katedrális (1131-1157): térszervezete a késQbbi katedrális-fejlQdésre alig volt
hatással. Apszisa S. Denis koncepcióját tükrözi.
Laon, katedrális (1160-1220): lényegében az elsQ, már kiforrott korai katedrális. Villard de
Honnecourt XIII. századi Cambray-i mester vázlatkönyvében írta: "Már sok országot
bejártam, de egyetlen helyen sem találtam a laonihoz hasonló tornyokat." Téralakítás
ciszterci ízq, amit az egyenessé átépített apszis-záródás még fokoz. A katedrális mellett
társaskáptalan mqködött, ennek igényeit elégítette ki a nagy keresztház a különálló
kápolnákkal. A tér egységesítésében Laon nem lépett túl a monasztikus templomok
térszervezetén, s részlet-megoldásaiban is erQsen kötQdött a ciszterci hagyományokhoz, így
egyfajta "vak-vonalnak" tekinthetQ ez a fejlQdési irány.
Párizs, Notre Dame székesegyház (1163-1249): alapítója Maurice de Sully (1160-1197) és
Eude de Sully (1196-1228) püspök. Egységesített tere az "érett" katedrálisok mintaképéül
szolgált.













Sens, katedrális (1130-1163), alaprajz.











Noyon, katedrális (1131-1157), alaprajz.



















Laon, katedrális (1160-1220), alaprajz, hossz-és keresztmetszet, nyugati homlokzat.

















Párizs, Notre Dame (1163-1249), alaprajz, keresztmetszet, nyugati homlokzat.
b./ Érett katedrálisok (a "leg"-ek kora, XIII. sz.)
Chartres, katedrális (1194-1220): "az elsQ", Párizs dómjával nagyjából egyidQben épült,
megoldása már annál tisztább, egyszerqbb. JelentQs az épületplasztika (kapuk) és egyedülálló
az üvegablak-mqvészete.
Rheims, katedrális (1211-1311): "a legpompásabb". Homlokzatában a párizsi megoldást
fejlesztette, alaprajzában a normann romanikára emlékeztetQ bonyolult szentélykialakítást
alkalmazott. Utóbbi funkcionális kötöttség (koronázási szertartás).
Amiens, katedrális (1220-1270), a "legklasszikusabb": alaprajzában és homlokzatában
egyaránt szintetizáló, épületplasztikája a legfejlettebb, önálló, kerek-plasztikai értékq
alkotások hordozója ("Aranyos Szqz" - az itáliai Madonna-szobrokkal egyenértékq alkotás).
Beauvais, katedrális (1247-1590), a "legmerészebb": minden korábbi dómot fölülmúlni akaró
terve - több katasztrófa után - csak részben valósult meg (szentély és keresztház). Torzója a
"középkor alkonyának" emlékmqve.


























Chartres, katedrális (1194-1220), alaprajz, hossz- és keresztmetszet, nyugati homlokzat.


















Rheims, katedrális (1211-1311), alaprajz, keresztmetszet, nyugati homlokzat.
























Amiens, katedrális (1220-1270), alaprajz, axonometrikus metszet, belsQ kép.
























Amiens, katedrális, nyugati homlokzat.






















Beauvais,katedrális ((1247-1590), alaprajz,
metszet.


c./ Kései katedrálisok (flamboyant stílus)
A kései francia katedrális-építészetet elsQsorban részletképzés gazdagsága jellemzi. A
térforma a Sens-Noyon-Laon csoport továbbfejlesztését jelenti, de a szerkezetalakításban sem
születtek új eredmények. A triforium helyét is az egész falat betöltQ ablakok váltják föl. A
pillérek fejezet nélkül folytatódnak a boltozatban. A boltozatrészben gazdagodott, bonyolult
metszQdések keletkeztek. A telt tagozatú (körte-idomú) bordaprofilokat hornyolt,
árnyékrajzolatra komponált profilok váltják föl. A nagy katedrálisok mellett fokozott szerep
jutott az egységes, kisebb tereknek, kápolnáknak. Franciaországban ez az irányzat képviseli a
polgári gótikát (ld. késQbb). Fontosabb emlékei (Normandia):
Rouen, székesegyház (XIII-XVI. sz.), Rouen, S. Ouen templom (XIV-XV. sz.), S. Maclou,
templom (1434-1470).




























Rouen, katedrális (XIII-XVI. sz.), alaprajz, nyugati
homlokzat részlete.

6.2. Az észak-francia gótika elterjedése
























Rouen, S. Ouen templom
(1318 után), alaprajz.



Az Ile-de-France-ban kialakult szintézis a francia királyság egész területén éreztette a
hatását - északon és délen eltérQ formában.
a./ Észak-Franciaországban
A területen elsQsorban a párizsi Notre-Dame katedrális volt a követendQ példa.
Bourges, székesegyház (1172-1324): Henry de Sully érsek építtette, a párizsi koncepció
töretlen folytatója (alaprajz, szerkezet), a részletekben gazdagodással: a nyugati homlokzaton
öt-nyílásos kapuzat, a belsQben a mellékhajókban is triforium.
Párizs, Ste Chapelle (1243-1248): királyi magánkápolna, Krisztus töviskoronája részére
készült "épített ereklyetartó". Kétszintes kápolna, a felsQ térben a térfalak teljes föloldása
(üvegfelület) megvalósult.



















Bourges, katedrális (1172-1324), alaprajz, keresztmetszet.


b./ Közép-és Délfranciaországban

















Párizs, Ste Chapelle (1243-
1248), alaprajz, hossz- és
keresztmetszet.


Legtöbbször az Ile-de-France-ban kialakult típust ismételték, kisebb helyi változtatásokkal.







- Loire mentén: Tours, S. Gatien székesegyház (1239-1547), Orléans, Sz. Kereszt
székesegyház (XIII. sz., befejezés 1858-ban), Soissons, székesegyház és bencés apátság (XIII.
sz.), romos.
- Rhone mentén: Lyon, S. Jean székesegyház (1165-tQl, XIV. sz.), Vienne, S. Maurice
székesegyház, egykor prímási katedrális (XII-XIV. sz.).
Egyedi megoldások:
Nevers, székesegyház (XII-XV. sz.): francia területen ritka, kétszentélyes megoldás. A germán
példákkal ellentétben itt a két szentély nem egységes terv eredménye, hanem a korábbi,
románkori székesegyházat építették át, nyugat felé újabb apszissal megtoldva.
Poitiers, székesegyház (1162-1300): háromhajós, egyenes szentélyzárású álbazilika.
Megoldása már a "latin gótika" ill. a polgári gótika eredménye.
Albi, székesegyház (1282-1330): a délfrancia eretnekség (albigensek, katarok) központjában
"Isten erQdjeként" épült templom, már a lateráni liturgikus reform szellemében. Az antikizáló
"derq" itt erQdszerq, tényleges védelemre is alkalmas komor tömegalakítással párosul. Épület-
plasztikája realisztikus.










Poitiers, székesegyház (1162-1300), alaprajz, kereszt- és hosszmetszet, déli homlokzati travé.















Albi, székesegyház (1282-1330), alaprajz, lettner boltozata, apszis külsQ képe.
c./ Itáliában
Az erQs ókeresztény hagyományok már a romanikát is befolyásolták, a katedrális-gótika
jellegzetesen "latin" változatai is csak az északi területen, szórványosan fordultak elQ. Az
itáliai dómépítészetrQl a "polgári gótika" kapcsán szólunk részletesebben.
Milánó, dóm (1387-1418., befejezés a XVI-XVII. ill. a XX. században). Öthajós alaprajzával
a német területtel (Köln) mutat rokonságot. Részletformáiban francia elemeket tartalmaz,
toronytalan homlokzatképzése és tömege jellegzetesen itáliai.
Bologna, S. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo, 1390-1500. befejezetlen): térformája
a francia katedrálisok egyszerqsített változatát mutatja, keresztháza és középkupolája a
toscanai romanika hagyatéka (Pisa). Részletképzése proto-reneszánsz elemeket mutat.
Pisa, S. Maria della Spina kápolna (1323): Az Arno partján épült, kisméretq kápolna,
"ereklyetartó" jellege (Krisztus töviskoszorújának egy tüskéje) a párizsi S. Chapelle-lel hozza
kapcsolatba. BelsQ tere proto-reneszánsz.























Milánó, dóm (1386-1500., bef. XX. sz.), alaprajz, keresztmetszet, nyugati homlokzat.




















Bologna, S. Petronio székesegyház (Antonio di Vicenzo, 1390-1500), alaprajz,
axonometrikus metszet, belsQ kép.
d./ Hispániában
A katedrális-gótika Hispániában erQs helyi hagyományokkal és mór hatással találkozott. A
gallikán liturgikus hagyományok (mozarab-rítus) továbbélése a téralakításban is érvényesült.
Nem ritka az ú.n. "monasztikus katedrális" (a székeskáptalani funkciót egy-egy szerzetesrend
- bencések, ágostonrend - látja el).
Toledo, székesegyház (1227-1418): A Párizs-Bourges térszervezés helyi módosulata.
Leon, katedrális (1199-1273): ágostonrendi monostor és székesegyház.
Burgos, katedrális (1221-tQl): francia alaprajz, erQs helyi mór hatásokkal.











Toledo, székesegyház (1227-1418), alaprajz. Leon, ágostonrendi katedrális (1199-1273),
alaprajz.















Burgos, katedrális (1221-tQl), alaprajz, belsQ kép, nyugati homlokzat.
e./ Németországban
Németországban a francia gótika erQs helyi hagyományokkal találkozott. ElterjesztQje a
ciszterci rend, így franciás lendülete szigorúbb, geometrikusabb jellegq. A német
dómépítészet egyik irányzata ezt a "konzervatívabb", a romanikához kötQdQ vonalat
képviseli.





Magdeburg, dóm (1209-1363) - ld. a német késQ-romanika tárgyalásánál.
A francia alaprajzi rendszer redulát formában élt tovább a német katedrálisoknál: Halberstadt,
dóm (1240., 1354-1402), Schwerin, dóm (1248-1270), stb.
Az észak-német városokban ("Hanza-városok") a francia alaprajzi rendszer jellegzetes tégla-
építészet formájában élt tovább: Rostock, Sz. Mária templom (1290-1305), Lübeck, Sz. Mária
templom (1280-1305).
A német dómépítészet legjellemzQbb alkotásai közvetlenül a francia katedrális-gótikához
kötQdnek, de a formai elemek irracionális túlhajtásával.
Köln, dóm (1248-1322., a XIX. században fejezték be): Amiens hatására visszavezethetQ
öthajós katedrális gazdag részletekkel.
Strassburg, katedrális (1250-1275): Erwin Steinbach tervei szerint készült korábbi,
románkori részletek fölhasználásával (keleti rész, altemplom). A francia katedrális gótika, a
ciszterci építészet és a német hagyományok sajátos ötvözete.















Köln, székesegyház (1248-1322), alaprajz, metszet és szerkesztQháló, homlokzati részlet.

















Strassburg, székesegyház (1250-1275), alaprajz, keresztmetszet, nyugati homlokzat
(rekonstrukció).

6.3. Angol gótikus építészet

Anglia területén a kelta és a szász törzsek egyesülése 829-ben történt. A korai
szakrális építészetben a térítQ bencések hagyományai és a helyi, fQleg díszítQmqvészeti
hagyományok a meghatározók (Kilpeck, kapu kelta díszítésekkel, Earl's Barton, egytornyos
teremtemplom). A gótika elQzménye anglia normann megszállása (1066) után jelentkezett,
normann és Ile-de-France-i, valamint erQs ciszterci hatásokkal.





a./ Normann elQzmények
A normann hatásra épült elsQ angol katedrálisok ill. apátságok Qrzik a gallikán liturgiákban
kialakult, bencés szerzetesi térformákat (háromhajós, több keresztházas, sok oldalkápolnával
bQvített templomok). A fejlQdésben szerepet kapott a ciszterci építészet elterjedése is (Anglia
és Írország területén a XII-XIII. században 70-nél több ciszterci monostor mqködött).
Jellegzetes ciszterci megoldások az egyenes szentélyzárás, a keresztház kialakítása, a
négyezeti torony szerepe, a nyugati toronypár esetleges elmaradása, a geometrizáló díszítések,
a kevésbé égbetörQ térarányok. Ezek az ismérvek az angol gótika fejlQdése során végig
megmaradtak.
Durham, katedrális (1093-1143), Ely, székesegyház (1133-1174), Peterborourgh,
székesegyház (1128-1200), stb.











Durham, katedrális (1093-1143), alaprajz.









Peterborough, székesegyház (1128-1200),
alaprajz.


b./ Az észak-francia katedrális gótika hatása
A normandiával való szoros kapcsolat lehetQvé tette, hogy a francia katedrálisok stílusa
elQször itt terjedjen el. A korai katedrálisokat részben francia mesterek építették.
Az angol katedrális funkciójában alapvetQen eltér a francia mintaképtQl, igy kialakítása is
módosult. A eredetileg püspöki székesegyházat jelentQ katedrális Angliában is megtartotta
egyházigazgatási központ-jellegét. Ám az angol egyházszervezést alapvetQen a bencés térítQk
monasztikus (apátsági) szervezete határozta meg, így az angol egyházigazgatás egysége az
apátság maradt. Emiatt az apátsági katedrális a településen kívül épült föl, alkalmazkodva a
szerzetesi életformához. Épületéhez a bencés monostorok jellegzetes épületrészei
(kerengQfolyosó, káptalanterem) kapcsolódnak. A templom térszervezete is megQrizte a
monasztikus jelleget, a szerzetesi liturgiához alkalmazkodó bonyolult tereket képeztek ki. A
francia katedrálisok téregységesítési törekvése itt nem érvényesült. A korai katedrálisoknál
kriptát is alkalmaztak, késQbb a szentélyek végénél kiemelt Sz. Mária kápolna (Lady Chapel)
fejlQdött ki.
Canterbury, székesegyház (1175-1184): Sens-i Vilmos mester részt vett a szentély építésén. A
francia katedrális-hatásnál erQsebb a normann és a ciszterci kora-gótika szerepe. Altemplomát
az itt vértanúhalált szenvedett Becket Sz. Tamás (+1170) sírhelyeként alakították ki.
London, Westminster apátsági templom (1245-tQl): az angol egyház központja, a francia-
szentély mellett Angliában itt alkalmaztak elQször mérmqveket.













Canterbury, székesegyház (1175-1184), London, Westminster apátsági templom (1245-







alaprajz, külsQ kép.



tQl), alaprajz.


c./ Az angol gótika saját fejlQdési útja
Kora-gótika (Early English): Az 1250-ig terjedQ idQszakot jelölik így. Ekkor a normann
hagyományok, a ciszterci gótika és az északfrancia gótika együttes hatására az angol gótika
saját fejlQdésnek indult. A monasztikus hagyományok kiteljesedtek. A díszítésre a
geometrikus elemek túlsúlya a jellemzQ.
Lincoln, székesegyház (1074-1092., keleti rész 1192-1200, keresztház 1220-1235): románkori
alapokon normann hatásra épült. A katedrális-gótika elemei átértelmezQdtek (pl. a triforium
helyére is ablak került).
Salisbury, katedrális (1220-1266): nagyjából egységes terv szerint épült. Boltozata késQbbi.
















Lincoln, katedrális (1074-1092. ill. 1192-1200.), alaprajz, nyugati homlokzat.











Salisbury, katedrális (1220-1266), alaprajz, hossz- és keresztmetszet, homlokzati travé.
Érett gótika (Decorated Style): az 1250-1350 közötti idQszak elnevezése. A szerkezet
gazdagításával és a térköpeny teljes föloldásával egy "anyagtalan", dekoratív teret
teremtettek. A meglévQ elemek kombinációjával új térlefedési (boltozási) és támasztási
megoldások keletkeztek.
Wells, székesegyház (1320-1368): Technikai és szerkezeti elemeinek ötletes kombinációja
tartózkodó, geometrikus díszítéssel kombinálva jelentkezik mind a homlokzatképzésben,
mind a téralakításban (pl. szentély-négyezet boltívei).

























Wells, székesegyház (1320-1368), alaprajz, belsQ kép.
KésQ gótika (Perpendicular Style): 1350-1550 között Anglia a késQ-gótikus fejlQdés
példaképe, szerkezet-alakítása, térformálása iskolát teremtett. Más fejlQdési úton, Angliától
részben függetlenül ugyanide jutott el a német polgári gótika. Az angol késQ-gótika francia
megfelelQje a "flamboyant-stílus". "Függélyes stílus" elnevezését a szerkezet
racionalizálásáról, a vertikális geometrikus meghatározottságról nyerte (pl. mégmqves
ablakok rácsozata). Kései szakaszát "Tudor-Style"-nak is nevezik, az uralkodó családról.
Glouchester, székesegyház (1329-1337): románkori hajóhoz épült késQgótikus szentély. Falait
a térköpeny teljes föloldása jellemzi. A templomban és a kerengQben festQi rajzolatú
csillagboltozat van.
Kápolnák: az európai termtemplomoknak megfelelQ egységesített térforma a királyi, egyetemi
v. családi kápolnáknál alakult ki. Emlékei: Cambridge, King's College kápolna (1446-1515),
London, Westminster, VII. Henrik kápolna (1503-1519), Windsor, György-kápolna (1481).

6.4. "Latin" gótika (Dél-Európa)

A korábbi szakirodalomban - Entz Géza terminológiáját fölhasználva - külön szoktak
ú.n. "latin gótikáról" beszélni. Ennek során említik a katedrálisok délfrancia, hispániai és
itáliai változatait, és ehhez kapcsolva még néhány emlékcsoportot. Összefoglalónkban a
"latin" jelzQt általánosabb értelmezésben használjuk, és kiterjesztjük a középkor valamennyi
szakaszára. Már a preromanika és a Karoling-kor építészetében is alapvetQ különbség
figyelhetQ meg a déli területek (Észak-Itália, Hispánia) - liturgiában is eltérQ -
templomépítészete és a germán térítés monostorépítészete között. A romanika építészetében -
a lokális tárgyalástól eltekintve is - utaltunk az erQs antik hagyományú déli területekre
(Toscana, Provence, stb) és a szinte csak karoling hagyományokkal rendelkezQ északibb
vidékekre (pl. Rajna-vidék). Itt csupán Lombardia és Bajorország kölcsönhatása jelent
átmenetet. Az "északi" és a "latin" különbözQség talán legjobban a komoly kötöttségekkel
rendelkezQ ciszterci, ú.n. "szentbernáti" építészetben mutatkozott meg (Burgundia és
Provence eltérQ értelmezése). De még a tisztán "északinak" nevezhetQ normann romanikának
is létrejött egy jellegzetes mediterrán változata (pl. Monreale, Palermo, Cefalú).
A fentieket figyelmbe véve kézenfekvQ, hogy a gótika különbözQ irányzatainál is
mindíg megemlítjük az adott irányzat "északi" és "déli" változatát. Ezt már megtettük a
katedrális-gótika elterjedésének vizsgálatakor, de alkalmazni fogjuk az alábbiakban
bemutatásra kerülQ interregionális áramlatoknál (ciszterci építészet, városi szerzetes-
építészet), valamint az európai polgári gótika tárgyalásánál is. Ennek elQrebocsjájtásával
fölöslegesnek érezzük az emlékcsoportok és fejlQdési irányok tárgyalási menetébQl kivenni,





és külön, "latin gótika" címszó alatt bemutatni egy-egy irányzaton belül az Alpoktól délre
létrejött alkotásokat.

6.5. Interregionális áramlatok a gótikában

6.5.1. Ciszterci építészet

A ciszterci rend kialakulása, építészetének megfogalmazása a burgundiai késQ-
romanika korára esik (ld. 5.2.4. fejezet). A rend szervezeti jellege (filiációs rendszer,
centralizált irányítás), politikai befolyása (Sz. Bernát propatatív tevékenysége a keresztes
hadjáratok sikere érdekében) és kötött építési szabályzata lehetQvé tette, hogy rövid idQ alatt
egész Európában a gótika különbözQ irányzatainak terjesztQivé váljon.
A ciszterci építészet periodizációja és elterjedési területe:
1. periódus: az anyamonostorok kialakítása: Citeaux (1098), az anyaház 1113-1115
között további négy anyamonostort alapított (La Ferté, Pontigny, Clairvaux, Morimond). Az
elsQ monostorok kezdetleges faépítmények voltak, az Qket fölváltó elsQ kQ-monostorok
számos faépítészeti hagyományt Qriztek. Ez a periódus lényegében csak elvi periódus, mert az
öt anyaház mindegyike - építése után röviddel - átépült, egy részük a XVIII. század során
megsemmisült. A periódusnak hatása elsQsorban Burgundiára volt, az elterjedést a következQ
periódus jelentette.
2. periódus: kötött építészet (Szentbernáti stílus): Clairvaux-i Bernát szigorú építési
szabályokat írt elQ a rend monostorai számára. A kötöttségek végrehajtását a négyévenkénti
rendi nagykáptalan biztosította s a filiákat látogató definitorok ellenQrizték. A kötöttség
ellenére a perióduson belül két irányzat alakult ki: burgundiai és Provence-i változat. Mindez
a romanika keretében került tárgyalásra.
A "szentbernáti építészet" elterjedése:
- Németországban a ciszterci mqhelyek a XII-XIII. századi nagy dóm-építkezéseknél már
éreztették a hatásukat (késQ-romanika), a gótika kialakulásában meghatározóak. JelentQs
mqhelyközpontok Eberbach (alap. 1135-ben, épült 1170-1186 között) és Maulbronn (alap.
1139-ben, épült 1210-1230 között). MindkettQ a kötött rendszer burgundiai formáját mutatja.


















Eberbach, ciszterci monostor (1135., 1170-
1186), alaprajz.
















Maulbronn, ciszterci monostor (1139., 1210-
1230), alaprajz.


- Itáliában a kötött rendszer elterjedése kétirányú fejlQdést hozott. Egyrészt fölépültek pontos
francia mintára (kQbQl) a Róma melletti nagy monostorok (import-mqvészet): Casamari
(1203-1217) és Fossanova (1187-1208). Másrészt kialakult itt a ciszterci kötött építészet
jellegzetes itáliai változata (téglából): Chiaravalle Milanese (alap. 1135., épült 1150-1160
között), Róma, Tre Fontane (1221), San Galgano (1218-1300), stb.















Casamari, ciszterci monostor (1203-1217), Fossanova, ciszterci monostor (1187-1208),


alaprajz.
alaprajz.


- Anglia, Írország: A XII. sz. folyamán Anglia és Írország területén fQleg Clairvaux létesített
fíliákat. Ezek a burgundiai kötött rendszerben épültek, s a késQbbi angol gótikára nagy
hatással voltak: Fountains (alap. 1135., elsQ templom 1138-1147 között épült), Kirkstall
(alap. 1147., épült 1152-1159 között). Írországban Boyle (alap. 1161., épült 1218-ban), stb.
3. periódus: A katedrális gótika hatása a ciszterci építészetre. A változás
Burgundiában kezdQdött, amikor az anya-monostorokat - az észak-francia katedrálisok
mintájára - körüljárós és kápolnakoszorús szentéllyel látták el. Az európai elterjedés során két
változat jelentkezett:
a./ Francia-szentélyes megoldás:
- Burgundiában Citeaux szentélye (1150-1193) egyenes záródású maradt, de körüljáró és
kápolnakoszorú övezi (funkcionálisan szerencsétlen kísérlet). Pontigny szentélyét 1185-tQl
alakították át, de íves körüljáróval, Clairvaux átépítése hasonló. A katedrális-gótika stílusában
új monostorok is létesültek, pl. Royaumont ( alap. 1229., ép. XIII. sz.).
- Hispániában és Portugáliában nemcsak átépítéssel keletkezett francia-szentélyes megoldás
(Alcobaça, átép.: 1178-1252), hanem új monostorokat is terveztek ilyen formában (pl. Poblet,
alap.: 1151., ép. 1194-1253., Gradefes, alap.: 1149., ép. 1177.).





















Citeaux,

















apszis Pontigny, ciszterci monostor, Royaumont, ciszterci monostor


átépítés (1193. k.), átépített apszis (1185), alaprajz, (XIII. sz. közepe), alaprajz.


alaprajz.
tömegvázlat.


- Németországban körüljárós szentély épült egyenes záródással (pl. Ebrach, 1220-1282.,
Riddagshausen, 1225-1275.) és íves körüljáróval is (pl. Heisterbach, alap.: 1189., ép. 1202-
1237., Doberan, alap.: 1171., ép. 1291-1336.).





















Ebrach, ciszterci monostor (1220-1282), Riddagshausen, ciszterci monostor (1225-


alaprajz, szentély északi homlokzata.
1275), alaprajz., a körüljárós szentély nézete.




















Heisterbach, ciszterci monostor (1202-1237),
alaprajz, a franciaszentély külsQ képe.
















Doberan, ciszterci monostor (1291-1336),
alaprajz, a franciaszentély külsQ képe.


b./ "Redukált típus" (egyszerq poligonális szentélyzárás):
Az Alpoktól északra - a városi szerzetesépítészet hatására - alakult ki a ciszterci templom
szentélyének egyetlen poligonnal és egyenes oldalkápolnákkal történQ lezárása. Emlékei:
Chorin (1273-1324), Schulpforta (1137-1151), Lehnin (1190-1195., 1262. - itt az apszis
félkörös), az északi téglagótika jellegzetes ciszterci módosulatai. Belgiumban Les Dunes
(alap. 1137., ép. 1139-1214), Villers (alap. 1146., ép. 1200-1230), stb.












Chorin, ciszterci monostor (1273-1324), alaprajz, hosszmetszet (rekonstrukció), nyugati
homlokzat.









Schulpforta, ciszterci monostor (1137-1151),
alaprajz.







Lehnin, ciszterci monostor (1190-1250),
alaprajz.


4. periódus: Kapcsolat a polgári gótikával. A ciszterci rend a XIV-XV. században
elveszítette eredeti jellegét, maga is polgárosodott. Az európai polgári gótikából - különösebb
funkció nélkül - átvette a csarnokszentélyes megoldást, maga szentélycsarnokot alakított ki,
végül önálló csarnoktemplomot is épített. A folyamat Németországban és Közép-Európában
jellemzQ. Franciaországban a megoldás nem terjedt el (a polgári gótika korában itt a ciszterci
rend új építkezéseket nem végzett. Fogalmak, emlékek:
- Szentélycsarnok: Olyan megoldás, ahol a kiemelt fQapszist többhajós, csarnok-szerkezetq
körüljáróval vették körül. Lényegében a francia-szentély egyenes változata, de a körüljáró és
a kápolnakoszorú azonos magasságú. Ausztriában Lilienfeld (alap. 1202., ép. 1210. k.,
szentélycsanok 1250-bQl) a térforma legszebb példája.







Lilienfeld,



ciszterci


monostor: 1202-ben alapította
VI. Lipót herceg, 1210 körül
épült, a szentélycsarnok 1250-
ben készült. Helyszínrajz: 1.
fQkapu, 2. templom, 3.
keresztelQkápolna (?), 4. Sz.
József kápolna (újkori), 5.
szentélycsarnok, 6. kerengQ,
7. káptalanterem, 8. kútház, 9.
régi monostor-bejárat, 10.
laikusok munkaterme (fölötte
hálóterme), 11. könyvtár
(újkori), 12. képtár (újkori),
13. mai lakóegység.
- Csarnokszentély: Mind a fQhajó, mind a körüljáró és a kápolnakoszorú azonos magasságú,
tehát az egész szentély-fej csarnokszerkezetq. Ausztriai példája Heiligenkreuz (alap. 1133.,
ép. 1150-1187., csarnokszentély: 1295) és Zwettl (alap. 1138., ép. XII. sz., teljes átépítés a
csarnokszentéllyel: 1342-1348.).













Heiligenkreuz, ciszterci monostor (1150-1187, 1295). alaprajz, a csarnokszentély metszete.











Zwettl, ciszterci monostor (XII. sz., 1342-
1348), a két periódus alaprajza.









Salem, ciszterci monostor (XIV. sz. eleje),
alaprajz.


- Csarnoktemplom: A templomon belül a hajó és az apszis nem különül el, mindkét térrész
azonos csarnok-szerkezetq. Ausztriában Neuberg monostora (1327-1344), Svájcban Salem
monostora (alap. 1137., ép. XIV. sz. - ma apácakolostor) képviseli ezt a típust.

A ciszterci rend (és építészet) reform-szerepe a korai periódusban nyilvánult meg:
egységes szervezete alapján rövid idQ alatt általa terjedt el a kora-gótika Európa-szerte.
Kudarca és fejlQdés-képtelensége ugyanitt kereshetQ: a túl sok kötöttséget tartalmazó rendi
elQírások alig tették lehetQvé a fejlQdQ gótika újabb irányzatainak, vívmányainak befogadását.
Így a ciszterci rend lényegében "konzerválta" a XII. századi építészetet, a késQ-gótika
fejlQdésébe nem tudott bekapcsolódni. Életformája is gátolta ebben: a vlágtól elzárt, mégoly







tökéletes életforma is a külvilágra hatástalan maradt, propaganda-tevékenységet nem fejtett
ki. Ugyanez mondható el a XII-XIV. században létrejött aszkétikus reform-rendekrQl is
(kamalduliak, karthauziak). Custodiá-ik (kolostoraik, remete-telepeik) kiváló építészet
alkotások: Charterhouse (Champmol, Dijon mellett), kathauzi kolostor (1373-1385), Pavia-
Certosa, karthauzi kolostor (1396-tól), Clermont, custodia (XIV. sz.), Nuremburg, custodia
(1380-1382), Buxheim, karthauzi kolostor (1380. k.), stb. Közös jellemzQjük, hogy a központi
helyzetq templom környezetében a kerengQrQl önálló remetelakok nyílnak A fejlQdés
következQ "fQszereplQi" a merQben más életformát követQ XIII. századi városi
szerzetesrendek lettek.

6.5.2. Városi szerzetesépítészet ("koldulórendek")

a./ ferencesek (minoriták, obszervánsok, konventuálisok)
A polgári életforma (városok kialakulása, árútermelés, kereskedelem, városi vagyoni
polarizáció) a városon belül társadalmi feszültségeket eredményezett. A szegénység
eszméjének propagálása új feladat volt az egyház számára, ezt az elvilágiasodott
monasztikusok és kanonok-rendek (bencések, premontreiek), vagy a világtól elvonuló rendek
(ciszterciek, karthauziak, kamalduliak) nem teljesíthették - utóbbiak pasztorációt egyáltalán
nem végeztek. Új típusú szerzetesrend csírái bontakoztak ki 1209-ben Assisiben. Sz. Ferenc
és társai úgy éltek szegény-életformát, hogy ezt részben példájukkal, részben városi
igehírdetésükkel kellQképpen propagálták is. Nagylétszámú városi koldulórend alakult ki, a
ferences rend (rend-csoport). Ahol erre a polgárosodás, a városiasodás alkalmassá tette a
területet, a rend gyorsan elterjedt. Kolostoraik a város külsQ részén, a szegények-lakta
negyedben épült föl, egyszerq megjelenéssel.
A ferences propaganda (igehírdetés, prédikáció) és életforma (vándorlás, koldulás)
szempontjait is figyelembe véve az 1215-ös Lateráni Zsinat szabályozta és átalakította a
liturgiát. Szemben a korábbi (gallikn, frank-római) liturgiákkal, 1215 után az istentisztelet
csak a szentélyben lévQ oltárnál (vagy valamelyik mellékoltárnál) ill. a hajó közepén
elhelyezett szószéken folyt. A templom elQadótér-jellege meghatározta a városi szerzetesi
templomok térszervezetét. Kolostoraik részben alkalmazkodtak a rend életformájához,
részben formailag követték a monostorok kötött elrendezését.
Kolostor - monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalom más-más
funkciót takar. A monostor a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerq
telepe, mely a rend-tagok valamennyi életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar,
gazdálkodás) hivatott kiszolgálni. A kolostor csak szerzetesi szállásépület, melyhez templom
is csatlakozhat (de nem fontos egybe építeni), de nem tartalmaz komplett kiszolgáló egységet.
Koldulórendi városi szerzetesi templom típusa
("északi típus"): 1. sekrestye, oratórium, 2. torony
(emeleten kápolnával, betekintQ nyílással a
szentélybe), 3. szentély, 4. fQoltár, 5. tabernaculum, 6.
papi trónus, 7. papi kórus, stallumok, 8. szentélykorlát,
áldoztatórács, vagy: 9. lettner, 10. templomhajó, 11.
szószék, 12. mellékoltárok, 13. orgonakarzat (átjárás a
konventbQl), 14. templombejárat, 15. konvent-bejárat.





A ferences építészet jellemzQi, emlékei (eltérQ "déli" és "északi" típus):
A ferences rend létrejötte helyén, Itáliában az építészetét alapvetQen az helyi,
antikizáló hagyomány határozta meg (nagy terek, fafedélszék), de a ciszterci építészet is
alapvetQen befolyásolta (homlokzati torony hiánya, egyenes apszis-záródás, oldalkápolnák,
dísztelen téralakítás, stb.). Új elem a templomtér olyan egységesítése, hogy a hajóban minél
több ember tudja az igehírdetést hallgatni. A szószék a hajó kiemelt helyére került. A mellék-
kápolnák új funkciót kaptak a magánmisék elterjedésével. Északon az apszis-kialakítás nem
követte a ciszterci hagyományt, nyújtott poligonális apszist alkalmaztak, kétoldalon a
szerzetesi stallumokkal. A kápolnákat az oszlopok (pillérek) elé állított mellékoltárok
pótolták. A torony a szentély mellé került, emeleti oratóriumából ablak nyílt a szentélybe (a
harangozás a szertartás szerves részévé vált). Mindkét típusnál a templomhoz udvar
csatlakozott (kerengQ), innen nyíltak a közösségi helyiségek (pl. káptalanterem). A
monasztikus rendeknél általános közös hálótermet a szerzetesi cellák váltották föl (szakrális
individualizmus).
Assisi, S. Francesco (1228-1253): Kereszt-alaprajzú, egyhajós teremtemplom, alatta
végigmenQ altemplommal, ezalatt szentély-kriptával. Eleve az alapító Szent zarándok-
tamplomaként épült, ezért térszervezet nem tipikus. Boltozott (Itáliában nem jellemzQ),
falfestése (Cimabue, Lorenzetti, Giotto) propagatív jellegq, a rendalapítás centenáriumára
(1308) készült el.
Firenze, Sta Croce (1295-1442): A ciszterci térképzés elveit követQ, háromhajós, kereszt-
házas, keleti kápolnasorral bQvített bazilika. Itáliai hagyományok szerint nyitott fa-
fedélszékes. Itáliában minden városban épült gótikus ferences kolostor. Ezek redukált
változata, amikor egyetlen hajóhoz keresztház nélkül csatlakozik az oldalkápolnákkal
közrefogott egyenes vagy poligonális fQapszis.











Assisi, S. Francesco kolostortemplom (1228-1253), alsó- és fölsQ templom alaprajz,
keresztmetszet.





















Firenze, Sta Croce ferences kolostor (1295-1442), alaprajz, templom belsQ képe.
Az Alpoktól északra a háromhajós, hosszú, poligonális apszisú ferences templomtípus
vált általánossá. Esetenként a városi koldulórendi templom átvette a városi polgári gótikus
építészet térformáit.
Colmar, ferences templom (XIV. sz. elsQ fele): a hajó és a nyújtott apszis között lettnert
alkalmaztak (dominikánus liturgikus hagyomány), a sekrestye és a torony az apszis keleti
végében önálló életet él.
Salzburg, ferences templom (XIII. századi hajó, a csarnokszentélyt Hans von Burghausen
építette a XV. sz. elején): a késQ-román hajóhoz épült csarnokszentély a német polgári gótika
hatását mutatja.
















Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje),


(XIV. sz. 1. fele), alaprajz.
alaprajz, hosszmetszet.



b./ dominikánusok (prédikálórend)
A XIII. századra az egyházi mqveltség a mélypontra került. A korábbi káptalani és
szerzetesi iskolák alig mqködtek. A koldulórend nagylétszámú, de képzetlen szerzetes-
közössége - a lakossággal kapcsolatba kerülve - akarata ellenére eretnek tanik terjesztQje is
lett. Hispániában és Dél-Franciaországban - az iszlám elQretörés és az iszlám elQl észak felé
menekülQ zsidó kereskedQk nyomán - ismertté váltak az arab és zsidó természettudomány és
filozófia elemei. Ezek újabb eretnekségek (albigens, valdens) forrásaivá váltak. 1216-ban
Guzman Domonkos (1170-1221) Osma-i kanonok rendet alapított, melynek a feladata a
tudomány mqvelése és szakszerq hírdetése volt (dominikánus rend, "Ordo Praedicatorum").
Európa egyetemein teológiai fakultást szerveztek, s megalkották a középkori skolasztika
filozófiai rendszerét (Albertus Magnus, 1193-1280., Aquinoi Sz. Tamás, 1225-1274).
Vitatható a gyqjtQfogalom, mely a dominikánusokat is a "koldulórendek" közé sorolja, holott







funkciójuk alapvetQen más voltl. Ezért használjuk a fejezet-címben is az általánosabb "városi
szerzetesrendek" elnevezést.
Dominikánus építészet: A rend liturgikus és igehírdetés funkciói megegyeznek a
ferencesekével, így a két rend építészete sokban hasonlít. Kolostoruk elrendezése valamivel
kötöttebb, több monasztikus hagyományt követ (az elsQ elképzelés szerint a dominikánus
rend monasztikus szabályok szerint élt volna). Franciaországban, a rend kialakulási helyén
kezdetben kísérleteztek egy önálló "dominikánus templomtípus" kialakításával, de a kéthajós
templomforma elszigetelt kísérlet maradt.
Toulouse, dominikánus templom (1260-1304): kéthajós csarnoktemplom kápolnakoszorús
szentéllyel. Közvetlen építészeti elQképe a párizsi jakobita (dominikánus) templom (1221), ez
1789-ben elpusztult.










Párizs, jakobita (dominikánus) Toulouse, dominikánus templom (1260-1304), alaprajz,


templom (1221), rekonstruált
alaprajz.
keresztmetszet.


Itáliában a dominikánus építészet is a ciszterci hagyományokat követte, egy- vagy
háromhajós, egyenes apsziszárású templomokat építettek. A legtöbb városban - a ferencesek
mellett - dominikánus kolostor is mqködött, nemegyszer egymással rivalizálva (pl.
Firenzében G. Savonarola prédikátor mqködése és kivégzése 1498-ban).
Firenze, Sta Maria Novella dominikánus kolostor (1278-1349): szabályos ciszterci alaprajz
karcsú boltozattal. FQhomlokzatát reneszánsz szellemben, de firenzei hagyományok alapján
L.B. Alberti fejezte be (1457).
Arezzo, D. Domenico dominikánus kolostor (1250 k.): a ciszterci hagyományok végsQkig
leegyszerqsített formája, egyhajós teremtemplom három-kápolnás szentélyfejjel.
Siena, S. Domenico kolostor (XIII-XIV. sz.): dombtetQn álló kétszintes templom ciszterci
"stílusban", de csak egyetlen hajóval.









Firenze, Sta Maria Novella dominikánus kolostortemplom (1278-1349), alaprajz, hossz- és
keresztmetszet.


















Arezzo, S. Domenico (1250 k.), alaprajz,
hossz- és keresztmetszet.














Siena, S. Domenico (XIII-XIV. sz.), alaprajz.


Itália egyes területein (Róma-környéke, Velence, Romagna, stb.) a városi
szerzetesrendek templomépítészete eltérQ úton haladt, közvetlen francia hatásokat is
szintetizált. Az alábbi példák ezt mutatják.
















Róma, Sta Maria














Velence, Frari, feren-














Bologna, S.Francesco














Bologna,














szervita


sopra Minerva,
ces kolostortemplom ferences
kolostor-
kolostortemplom


dominikánus templom (1338-1443), alaprajz.
templom (1236 k.), (XIII. sz. vége),


(1280-1453), alaprajz.
alaprajz.
alaprajz.


Az Alpoktól északra is kimutatható a rokonság a ferences és a dominikánus építészet
között - természetesen az itt kialakult "típus" alkalmazásával. Eltérés csupán annyiban van,
hogy a dominikánus templomok apszisát (és annak környezetét) a hagyományos szerzetesi
kórus igényei szerint alakították ki. Gyakori a szentélyrekesztQ (lettner) továbbélése, mely a
dominikánus renden belüli liturgikus hagyományQrzés egyik megnyilvánulása.








Erfurt,






dominikánus






Regensburg, dominikánus






Esslingen,






dominikánus


templom (1229-1278, lettner
1410), alaprajz.
templom (1250 k.), alaprajz.
templom (1240-1268),
alaprajz.



A XIII. század a "rendalapítások idQszaka" volt: a két legfontosabb városi
szerzetesrenddel egyidQben más - szintén városi - rendek is alakultak (karmeliták, szerviták,
trinitáriusok, mercedáriusok, ill. pálosok, ágostonrendiek - utóbiak remete-rendként, stb.).
Önálló, a gótika egészét befolyásoló építészeti arculattal nem rendelkeztek.

6.6. Polgári gótika







Periodizációnkban ezt a fogalmat is a korábbi szakirodalomban szereplQ tartalomtól
némiképpen eltérQ módon értelmezzük. A gótika tárgyalásakor bevett szokás a gótika kései
korszakát (1350-1550) "polgári késQ-gótika" névvel illetni és Németország és Közép-Európa
területére koncentrálva bemutatni. A mi fölfogásunk szerint a "polgári gótika" egy önálló
irányzatot jelöl a középkor egészén belül: a feudális hagyományoktól fokozatosan elszakadó
(vagy elszakadni akaró) városi közösségek építészeti törekvése, mely a gótika egészén belül
szinte egy önálló "stílust" képvisel. Ennek megfelelQen egy-egy régión belül a polgári gótika
korai, érett vagy kései szakaszáról beszélhetünk - annak függvényében, hogy a polgári építési
igény mikor jutott el olyan fejlettségre, hogy saját alkotásokkal jelentkezzék. Ennek
megfelelQen a példaként fölhozott német polgári gótikán belül is beszélhetünk egy korai, egy
érett és egy kései szakaszról. Tehát a gótikán belül a "polgári" jelzQ nem a stílus kései
(hanyatló) szakaszára utal, hanem önálló irányzatra.

6.6.1. Polgári gótika Itáliában

Itáliában a középkor folyamán nem alakult ki erQs központi hatalom, hanem egy-egy
város környezetében feudális városállamok ill. regionális uralmi központok (hercegségek)
keletkeztek. A toscanai, erQs helyi hagyománnyal rendelkezQ városokban a polgári társadalmi
és gazdasági formációk (manufakturális ipar, helyi pénzgazdálkodás, kereskedelem) csírái
hamar kialakultak. Ennek megfelelQen a feudális keretek között mqködQ városi igazgatás is
egyre nagyobb szerephez jutott. Az érdek-különbözQségek miatt általános volt a városok
közötti rivalizálás - esetenként fegyveres formában is. A Franciaországban megismert, és a
központosított hatalom érdekében alkalmazott reprezentatív építészet is elmaradt, e téren is
városok közötti "nemes" versengés érvényesült. A város székesegyházának, mint a város
súlyát kifejezQ szakrális szimbólumnak különös jelentQséget tulajdonítottak: a dóm méretével,
gazdagságával igyekeztek a rivális városokat túlszárnyalni. E "megalo-mániás" törekvés már
a pisai dóm-együttes építésénél (1063-tól) megnyilvánult: minden eddiginél nagyobb,
gazdagabb dóm fejezze ki a városi polgárság öntudatát, jogállását, vagyoni helyzetét. A sort a
többi, polgárosodott város (Siena, Orvieto, Firenze, stb.) folytatta. Az itáliai dómépítészetben
csak korlátozottan érvényesült az észak-francia katedrális-gótika hatása. Pótolták ezt az erQs
helyi (antik, ókeresztény, románkori) hagyományok, a ciszterci és városi szerzetesi építészet -
szintén helyi - vívmányai. Az így kialakult, jellegzetesen itáliai stílust (építészetben és
képzQmqvészetben) szokták "proto-renaissance"-nak is nevezni. Az itáliai gótikus
dómépítészet emlékei:
Siena, székesegyház (1229-1350): Eredetileg a jelenleginél lényegesen nagyobbra tervezett
épületnek a keresztháza a mai, háromhajós, egyenes apszisú katedrális. Antikizáló
pillérkötegei, polichrom felületképzése a toscanai romanika hagyományaira emlékeztetnek.
Homlokzatán (1284-1299. G. Pisano) a plasztikus elemek (fiatorony, vimperga, törpegaléria)
és a polichromia (színeskQ, mozaik) harmonikusan illeszkednek. Homlokzati tornyai
nincsenek (campanile van), a bazilikális homlokzatot csak négy fiatorony tagolja.
Orvieto, székesegyház (1285-1350): ciszterci alaprajzi rendszerq, egyenes szentélyzárású
bazilika, hajója fülkeszerq oldalkápolnákkal bQvített. Homlokzata Sienával rokon.
Lucca, székesegyház (1160-XIV. sz.): öthajós, Pisa és Siena hatását tükrözi.
Firenze, székesegyház (1294-1434): Az egykori S. Reparata ókeresztény bazilika helyén
Arnolfo di Cambio kezdte építeni, a munkát 1301 után Giotto folytatta (campanile).
Háromhajós hosszházához nyolcszögq kupolatér kapcsolódik (Brunelleschi, 1418-1434).
Homlokzata (XIX. századi befejezés) Sienával és Orvietóval rokon, egyben Qrzi a firenzei
románkori homlokzatképzés polichrom hagyományait (S. Miniato al Monte, Battistero).




















Siena, dóm (1229-1350): alaprajz a tervezett hosszház maradványaival, nyugati homlokzat.


















Orvieto, dóm (1285-1350), alaprajz, nyugati homlokzat.
















Lucca, dóm (1160-XIV. sz.),
belsQ kép.



















Firenze, dóm (1294-1434), alaprajz, a kupolatér metszete, belsQ kép.

6.6.2. Polgári gótika Németországban

Történeti és építészeti meghatározottság: A Hohenstauf-dinasztia kihalásával (1254) a
Karoling hagyományokat QrzQ császárság megszqnt, a területet a feudális széttagoltság
jellemezte. Ebben a városok, városi szövetségek képviselték a polgári fejlQdést. Építészetben
a korai (késQromán, koragótikus) dómépítészetet egyre inkább az önálló városi reprezentáció
építészete (plébániatemplom, városháza) váltotta föl. Míg a centralizált feudális (francia)
modellben a város rangját a városban székelQ feudális hierarchia adta meg (püspökség -







székesegyház), addig a polgári városnak már nem kell ilyen "rangot" szereznie. Arra
törekedtek, hogy a várost egyház-igazgatásban is függetleníteni tudják a feudális igazgatási
kötöttségektQl. A város a plébániatemplomát maga építteti, maga tartja fönn, papját Q
választja, Q fizeti. A gazdag családok fogadalmi kápolnák, oltárok alapításával, magán-misék
fizetésével járultak hozzá a templomuk életéhez (szárnyasoltárok, javadalmas papok,
stallumok, fogadalmi- és sírkápolnák). A városi szerzetesség is alkalmazkodott a polgári
életformához. Épületeik gazdagodtak, átvették a polgári gótika térformáit. Építészeti
jellemzQk:
- erQs késQromán hagyományok,
- a francia gótika átértelmezése (pl. csarnok-szerkezet alkalmazása),
- a misztikára és a realitásra való törekvés ellentéte (épületplasztikában),
- kétszintes belsQ tértagolás, a csuklós erQjáték elfedése, föloldása (szerkezeti gazdagítás,
boltozatok),
- egytornyos homlokzat-alakítás.
a./ korai szakasz (XIII. sz.): A plébániatemplomokon az észak-francia katedrális gótika
"redukált" változata keveredett a helyi késQromán hagyományokkal.
Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283): A katedrálisokra jellemzQ kéttornyos homlokzat
mögött háromhajós, trikonchás szentélyq, csarnokszerkezetq templom áll.
Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253): Kísérlet a gótikus centrális térforma megteremtésére,
négy oldalról egy-egy kápolnakoszorú övezi a négyezeti teret. A homlokzatképzésben a
románkori hagyományok továbbélése figyelhetQ meg.


























Marburg, Sz. Erzsébet templom (1235-1283), alaprajz, metszet, nyugati homlokzat.
















Trier, Liebfrauenkirche (1235-1253), alaprajz, axonometrikus metszet.
b./ érett szakasz (XIV-XV. sz.): Kialakult a városi plébániatemplomok jellegzetes három-
vagy öthajós, de egytornyos megoldása, a csarnokszerkezet térlefedésében elQtérbe kerültek a
gazdag háló- vagy csillagboltozatok: Ulm, Münster (1380-1390), Nürnberg, Liebfrauenkirche
(1350-1358), Esslingen, Frauenkirche (XV. sz.), stb. Egyes esetekben az egytornyos,
háromhajós templomhoz a franciaszentélyre emlékeztetQ keleti templomrészt építettek:
Freiburg im Breisgau, Frauenkirche (monasztikus funkcióval, 1260-1354). A késQbbiekben
ebbQl fejlQdött ki a csarnokszentély.
























Ulm, Münster (1380-1390), alaprajz, keresztmetszet, belsQ kép.
















Nürnberg, Liebfrauenkirche (1350-1358), Esslingen, Frauen-








































Freiburg im Breis-


alaprajz, nyugati homlokzat.
kirche (XV. sz köz..),
gau,
Frauenkirche


nyugati homlokzat.
(1260-1354), alaprajz


c./ kései szakasz (XIV-XVI. sz.): A vagyonilag is differenciálódott városi polgárság szakrális
igényeit új térformákkal elégítették ki. A folyamat elsQ építészeti vetülete a csarnokszentély
megjelenése: a meglévQ, egyszerqbb hajóhoz gazdagabb, többhajós, csarnokszerkezetq
szentélyt építettek. Az így megnövekedett, gazdag szentélytér nemcsak a papság helye,
hanem a gazdag polgár is itt követelt magának helyet életében (stallumok) és halála után
(sírhely). Pl. Schwäbisch-Gmünd, Heiligkreuzkirche (szentély 1351-tQl, Heinrich és Peter
Parler mqve): a szentély-kialakítással egyidQben az egész templomot körüljárós
csarnokszerkezetté alakították. Nürnberg, Lorenzkirche (XIII. sz.- 1439): a kéttornyos,
korábbi templomot bQvítették. A térformát a városon belüli szerzetestemplomok is idQnként
átvették (pl. Salzburg, ferences templom).
























Schwäbisch-Gmünd, Heiligkreuzkirche (1351), alaprajz, keresztmetszet, nyugati
homlokzat, csarnokszentély külsQ képe.














Nürnberg, Lorenzkirche (XIII. sz.- 1439), alaprajz, a csarnokszentély külsQ képe.
A német polgári gótika kései szakaszának további térformái a csarnoktemplom és a
teremtemplom. A csarnoktemplomon belül megszqnt a szentély és a hajó különválása, az
apszis legföljebb jelképes. Az így egységesült teret rendszerint gazdag hálóboltozat födi. A
típus Szászország késQgótikus építészetére jellemzQ. Annaberg, plébániatemplom (1499-
1525): az egytornyos, "ál-keresztházas" templom keleti része jelzés-szerq hármas
szentélyfejben végzQdik, az egész templomot gazdag rajzolatú térgörbe-boltozat fedi.
Ingolstadt, Frauenkirche (1425-1500): a háromhajós, körüljárós csarnoktemplom mindkét
vége íves (poligonális) lezárású. Az egész épületet változatos hálóboltozat fedi. A tér végsQ
leegyszerqsítését jelenti a teremtemplom megjelenése: a világi polgári terek (posztócsarnok,
városháza) mintájára a templom is egyetlen hálóboltozatos tér. A forma rokon az angol kései
kápolnák megoldásával. Pl. Halle, Sz. Mária templom (1530-1554).





Annaberg, plébániatemplom (1499-1525), Ingolstadt, Frauen-



Halle, Sz. Mária


alaprajz, belsQ kép.
kirche (1425-1500),
alaprajz.
templom (1530-
1554), alaprajz.


A kései polgári gótikában megváltozott az építési szervezet jellege. A korábbi, részben
szerzetesi, részben világi, de egy adott építkezésre szervezQdött mqhelyeket fölváltotta az egy
vezetQ mester köré csoportosult szervezett mqhely. A vezetQ mester meghatározta a mqhely
jellegét (a gótikus építészet individuálissá vált). Az egyes mesterek, mqhelyek szervezetekbe
(céhek, építQpáholyok) tömörültek. Fontosabb késQgótikus építQpáholyok: Bécs, Bern-Zürich,
Strassburg, Köln.
Egyre nagyobb szerephez jutottak az építész-egyéniségek, építész-családok. Munkáikon
egyedi szerkezeti vagy formai "újítások" érvényesültek. Fontosabb családok:
- Parler-család: Heinrich (Schwäbisch-Gmünd), majd fia, Peter (1330-1399) voltak a
legjelentQsebbek. Peter Parler mqvei: Prága, S. Vit dóm (befejezés), Kutná Hora, Sz. Borbála
templom, Buda, Nagyboldogasszony templom (átépítés).
- Stethaimer, Hans (1355-1432): Landsahut, plébániatemplom (1387-tQl), Strassburg, Sz.
Jakab templom (1400-0440), Salzburg, ferences templom (szentély, 1408-1452).
- Roritzer, Konrad (? - 1475 k.): Nürnberg, Lorenzkirche (1439-tQl), "Könyv a fiatorony
helyes szerkesztésérQl" (1486), Nürnberg, S. Sebaldus templom, benne Peter Fischer S.
Sebaldus ereklyetartója.
- Buchsbaum, Hans: Bécs, Sz. István dóm csarnokszentély (1446-1454).
- Rejt, Benedikt (1454-1534): Prága, királyi vár (1477-tQl), Kutná Hora, Sz. Borbála templom
(befejezés, boltozat).
A boltozatok fejlQdési iránya: a háromcsuklós keresztboltozati rendszert háló- és
csillagboltozatok váltották föl. A késQgótika szerkezeti újítása a térgörbe boltozat, amelyben
a bordák kétirányú hajlítása a merevséget is fokozza, s dekoratív hatást is biztosít.




























Háló-és térgörbe boltozat, alaprajz, metszetek, részletek (Sódor A. nyomán).

6.6.3. Polgári gótika Közép-Európban

A terület fejlQdése szorosan kapcsolódott a német fejlQdési vonalhoz, stílusát a német
építQmester-családok és mqhelyeik határozták meg. A legjelentQsebb a prágai és a bécsi dóm-
mqhely volt (Peter Parler ill. Hans Buchsbaum tevékenysége.
Prága, Sz. Vit székesegyház: Az építkezés alap-koncepcióját Arras-i Mátyás terve
határozta meg, a Narbonne-i székesegyház mintájára (1344.k.). Halála (1352) után vette át a
már félig-kész épitkezés vezetését Peter Parler (1330-1399) Gmünd-i származású délnémet
építQmester. A boltozat ("parleri boltozat") és a homlokzat az Q egyéni koncepcióját tükrözi.
Prágai mqve a Károly-híd (1357-1378), csehországi munkája a Kolin-i Sz. Bertalan templom
(1360-1385). Valószínqleg az Q tervei szerint kezdték építeni a Kutná Hora-i Sz. Borbála
templomot (1388-1506., mai forma a XVI. sz. elejérQl).
A Parler-mqhely fontosabb jellemzQi: Szerkezet-alakításban újítás az ú.n. "parleri
boltozat" (a hálóboltozat egyszerqsített formája), valamint a támpillérek 45°-os élben
végzQdése. Homnlokzatképzésben említendQ az eresz vonalában kialakított áttört rácsozat, a
homlokzaton megjelenQ, baldachinos szoborfülkék és szobrok, valamint a kapu-plasztika. A
"kaputípus" kiindulópontja az ú.n. zarándokkapuzat (bélletes, középen osztott kapu),
szamárhát-ívezettel, kQrácsos függönyökkel, kúszólevelekkel, kereszt-virággal, a bélletben
baldachinos szoborfülkékkel, a kapu mellett fiatornyokkal, vakmérmqvekkel, vimpergákkal.
A mqhelynek komoly hatása volt a magyar érett-gótikára. (Buda, Nagybologasszony
templom átépítése, Szászsebes, csarnokszentély, Kassa, plébániatemplom, stb.).
Szintén prágai központtal dolgozott Benedikt Rejt (1454-1534) mqhelye. FQmqvük a
prágai vár Ulászló-terme (1477-1502), valamint az említett Kutná Hora-i templom befejezése.
Szerkezeti "újításuk" az ú.n. térgörbe-boltozat (kétirányban hajlított bordákkal kialakított
háló- vagy csillagboltozat). A mqhely magyarországi hatása is kimutatható (Selmecbánya,
Somorja, Siklós, stb.).




















Prága, Sz.Vid székesegyház (1356-1385), Kutná Hora, Sz. Borbála templom (1388-


alaprajz, keresztmetszet.
1534), alaprajz, keleti nézet.


Bécs, Sz. István dóm: ElsQ formája XIII. századi eredetq, megmaradt nyugati része a
magyar jáki mqhellyel mutat szoros rokonságot. Csarnokszentélye (a regensburgi dóm
mintájára) a XIV. elején készült. A hajó átalakítását és boltozását 1446-1454 között végezték,
ez a munka köthetQ Hans Buchsbaum építQmester tevékenységéhez. A szobrászati munkában
jelentQs szerep jutott Anton Pilgram mesternek (1460-1515), autoportréja a szószék lábazatán
és az északi hajó egyik konzolán megmaradt. A mqhelynek a Nyugat-magyarországi gótikára
volt hatása (Pozsony, Somorja, Nagyszombat, stb.).


















Bécs, Sz. István dóm (XIII. sz., 1304-1446), alaprajz, metszet, nyugati homlokzat, Pilgrams-
kanzel (1515).

7. Középkori világi építészet

Mint a bevezetQben már jeleztük, a középkori építészet fejlQdésének áttekintésekor
elsQsorban a szakrális építészetet vettük alapul. Ennek oka:
- A szakrális funkció tartósabb. A liturgia keleten egyáltalán nem, nyugaton mindössze 2-3
alkalommal változott úgy, hogy annak építészeti vetülete is volt. A világi építészetben mind
lakó-, mind a védelmi, mind a közösségi funkció a társadalmi-gazdasági fejlQdéssel
dialektikus egységben van, rugalmasabban és gyorsabban követte a pillanatnyi igényeket.
- Éppen a "változatlanság" és a tökéletességre törekvés ("Istennek a legjobban és a
legjobban") miatt egy-egy stílus reprezentálására a szakrális építészet alkalmasabb, mint a
mindennapi funkciókat követQ, azok függvényében gyakran változó, nemegyszer "szükségleti
építészet" jellegq világi építészet.







- Az elQbbiekbQl következQen a vizsgálathoz rendelkezésre álló emlékanyag is éppen a
szakrális építészet körébQl maradt fönn.

7.1. Várépítészet

A Római Birodalom településeit fallal vették körül, ezek egyrésze a középkor
folyamán a városi védelem alapját képezte (Perugia, Róma). A provinciák településein a
védelemnek fokozott szerepe volt, így a római militáris építészet esetenként a középkori város
szerkezetét alapvetQen meghatározta (Köln, Lyon, Orange, Sophiane, Sabaria). A Birodalom
határán (limes) lévQ településeknél kifejezetten a védelmi jelleg dominált (Vindobona,
Arrabona, Aquincum). A limes kisebb települései is késQbbi, középkori települések alapjai
lettek (Breigetio, Solva, Ulcisia Castra, Contra Aquincum, Campona, Intercisa). A castrumok,
burgus-ok esetenként a XIII. századig tovább mqködtek.
A Keletrómai Birodalom (Bizánc) területén a vár- és palotaegyüttes, benne a
fQtemplommal egyben hatalmi szimbólum (pl. Konstantinápoly, Hagia Szophia,
palotaegyüttes és városfalak, Ravenna, Theoderich templom- és palotaegyüttes). Ennek
jellegzetes továbbélése az orosz fejedelemségekben a kreml-ek építése (pl. Novgorod,
Moszkva).
Az örmény területen a X. századtól jelentQs várépítési és erQdítési tevékenység folyt
(Amberd, Ani, fellegvár és városfalak), ennek építészeti újításait (pl. "héjtorony"
alkalmazása) a kilikiai várépítészet is átvette, fQleg a keresztes hadjáratok idején (Korykosz,
Szehun, Manazkert, Yilan Kale, Kajan). Hasonló várak a keresztes hadjáratok más területein
is létesültek(Crak des Chevaliers, Szíria, Misztra, "latin helytartóság").
A népvándorlás népeinél az ideiglenes védelmi építményeket (szekérvár, palánkvár)
a földvárak rendszere váltotta föl. Ez többszörös, palánkkal kombinált sáncrendszer. A terep-
adottságok helyenként a természetes sziklaképzQdmények várként való fölhasználását is
lehetQvé tették.
A romanika várépítészetét a tqzfegyverek nélküli haditechnika határozta meg.
AlapvetQ vártípusok:
- frank vár: földsánccal, palánkkal, vagy egyszerq falgyqrqvel körbevett udvar, középen kQ
lakótoronnyal (donjon, Belfried). pl. Arques, London.
- normann vár: külsQ- és belsQ tornyokkal, kaputornyokkal megerQsített többszörös falgyqrq.
pl. Gaillard, Coucy. Az erQdítés elemei: csapórács, vizesárok, gyilokjáró, pártázat,
szuroköntQ, stb. Magja nagyobb épületegyüttes: vár és palota együtt, pl. Carcassonne,
Avignon, Malbork. A kiépülés többnyire a gótika korára esik.
A tqzfegyverek elterjedésével a tornyok szerepe csökkent, sQt meglétük károssá vált,
alacsonyabb, de vastagabb falakat építettek. Kialakultak az ágyúállások, rondellák
(kaputoronnyal kombinálva: barbakán), ágyútorony, tarisznyavár (elQretolt ágyúállás). A
középkor végén kialakult a fülesbástya (ó- és új-olasz rendszer). Ezek a falak mentén az
oldalazó fegyver-használatot tették lehetQvé. A bástyák belseje tömör volt, bennük ágyú-
folyosókkal (kazamaták). Az olaszbástyás rendszert városfalakként is alkalmazták (Lucca,
GyQr). A szabályos, külsQtornyos v. olaszbástyás várak alkalmazása Itáliában vált általánossá
(pl. Castel del Monte), de szerkezetük hatott az itáliai reneszánsz várostervezésre is (pl. V.
Scamozzi: Palmanova városterve - 1593).
Angliában a kelta hagyományok és a normann várépítés jellegzetes ötvözete a keep v.
tower. Ez lényegében nagyméretq lakótorony és egyéb lakóegyüttes, többszörös védQmqvel
kombinálva (pl. London).
Gyakori a szakrális épületnek védelmi célra való fölhasználása. Ilyen megoldás lehet
az erQdített kolostoregyüttes (pl. Athosz, Rila, Mont-S.Michael, Klosterneuburg, Sinai, Sz.





Katalin kolostor, az örmény "anapat"-típus), az erQdített templom: az épület teteje, tornya van
védelmi célra kialakítva (pl. Albi, Szászkézd), vagy a templomerQd: a templom az
öregtornyot helyettesíti, körülötte szabályos várrendszerrel (pl. Muzsna, Berethalom,
Vörösberény).

7.2. Városi világi építészet

Az árutermelés-pénzgazdálkodás fejlQdésével az önellátó feudális bitrokközpontok
helyett a városok jutottak vezetQ szerephez. A város, mint zárt társadalmo organizmus
részben fölismerte, részben újakkal helyettsítette az antik városok közösségi funkcióit.
A városi védelmi rendszer (városfalak, városkapuk) lényegében megegyezik a
váépítészetnél elmondottakkal: azonos haditechnikát és azonos védelmi technikát követelt
meg a feudális birtokközpont és a város egyaránt.
A lakóépületek városi elrendezését az alapterület szqkössége, a közlekedés biztosítása
és az építtetQ vagyoni helyzete, foglalkozása határozta meg. A kezdeti faépítészetet részben,
majd egészben a kQ v. téglaépítészet váltotta föl. Jellegzetes megoldás francia, német és
skandináv területen a favázas emeletes ház (Fachwerk), pl. Tours, Regensburg, Lund. A
gótikus lakóházak többnyire emeletesek (alapterület-növelés), s az emelet konzolosan
elQreugrik (az utca-szélesség megtartása csak a földszinten volt ellenQrizhetQ). A zsúfoltság
és a közmqvek hiánya gyakran katasztrófát okozott (tqzvész, járvány). A lakóház alaptípusai:
- déli (itáliai) típus: a házak zárt utcavonalat alkotnak, a tetQgerinc és az eresz vonala az utca-
tengellyel párhuzamos (pl. Assisi, Verona, Buda, Sopron).
- északi (germán) típus: a házak szabadon állnak vagy zárt utcavonalat alkotnak, de az eresz-
és gerincvonalak az utcatengelyre merQlegesek: a ház oromfala néz az utca felé (pl. Nürnberg,
Lübeck, Bamberg). A két szomszédos ház közé gyakran kocsibehajtót építettek ("dufartos"-
durch frahrt - ház, pl. Homorod, Medgyes).
- Itáliában szokásos volt a városi lakótornyok építése (városon belüli családok vetélkedése). A
városi lakótorony kéttraktusos épület, az utcavonalat lezáró alacsonyabb, és toronyszerq,
magasabb egységbQl áll (pl. Bologna, S. Gimignano).
A városi középületek közül a városi polgári reprezentáció világi képviselQje a
városháza. Rendszerint a város fQterén, szabadon áll, várostorony (tqztorony) és loggia vagy
loggiás lépcsQ csatlakozik hozzá. Benne kapott helyet a védelem és igazgatás néhány
funkciója (Qrszoba, börtön, irattár, esetleg kicstár), emeletén díszes tanácsterem volt (pl.
Siena, Firenze, Pozsony). Az északi terület városházái egyszerqbbek, a fQtéren szabadon álló,
toronytalan épületek (pl. Lübeck, LQcse, Bártfa).
A kialakuló ipar és kereskedelem megkívánta a saját középületek kialakítását (pl.
posztócsarnok, kereskedQház, céh-székházak, stb.).
A közlekedési építés - a római városokhoz viszonyítva - alacsony színvonalú volt
(útburkolat hiánya, csatornázás elmaradása, stb.). A római hidak mintájára hidakat építettek,
néha egyéb funkcióval is gazdagítva (pl. Firenze, Ponte Vecchio). Az egészségügyi
létesítmények (ispotály, menhely) egyházi, fQleg lovagrendi kezelésben voltak, építésük az
adott rend elQírásaihoz alkalmazkodott (pl. Mödling, Freistadt, Gönc, Nagyszeben).

8. Magyar középkori építészet

A korábbi jegyzetben - a tárgyalás logikáját követve - itt került sor a magyar
középkori építészet vázlatos bemutatására. Mivel a magyar építészet bemutatására önálló
jegyzet készült, ezt a fejezetet a jelen jegyzetbQl kihagytuk. Ugyanakkor figyelmet érdemel,
hogy az "egyetemes" és a "magyar" középkor tárgyalása nem választható el: a magyar





építészet fejlQdése rendszeresen, több szállal is kapcsolódott az európai fejlQdési irányokhoz.
A fenti sorokban és fejezetekben rendszeresen utaltunk erre a kapcsolatra.











Az európai középkori építészet áttekintése során lépten-nyomon az antik, a nagy római
kultúra hagyatékával, vagy annak fölélesztésével találkoztunk. Az egykori Birodalom
építészete épp úgy meghatározó volt a keleti császárság (Bizánc) építészetében, mint a római
provinciákon szervezQdQ prefeudális-feudális államok kultúrájára. A holt, kQépítészeti
hagyatékot a "második Róma", a római egyház térítQi tették újra érthetQvé és fölfedezhetQvé a
középkori népek számára. Az antikot szinte már elfelejtQ késQközépkori mqvészettel
egyidQben született újjá Itáliában az antik: a reneszánszban.

Tartalomjegyzék

Róma és a keresztény Kelet szakrális építészete

1. Az ókeresztény építészet kialakulása
1.1. Az ókeresztény építészet elQzményei
1.2. Ókeresztény építészet Rómában
1.3. Ókeresztény építészet a provinciákon
1.3.1. Palesztína
1.3.2. Egyiptom
1.3.3. Szíria
1.3.4. Építészet a nyugati provinciákban
2. Bizánci építészet
2.1. Kora-bizánci építészet
2.2. Közép-bizánci építészet
2.3. KésQ-bizánci építészet
2.4. Nemzeti építészetek Bizánc hatósugarában
2.4.1. A Balkán bizánci hatású építészete
2.4.1.1. Bolgár birodalom
2.4.1.2. Szerbia építészete
2.4.1.3. Román fejedelemségek építészete
2.4.2. Orosz fejedelemségek
2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete
2.4.3.1. Georgia (Grúzia)
2.4.3.2. Arménia (Hajasztán)
3. Ravenna kora-középkori építészete

A romanika szakrális építészete

4. Népvándorláskor
4.1. A kialakulást befolyásoló tényezQk
4.1.1. Római (antik) hatás
4.1.2. Psi formakincs továbbélése
4.2. Szórványemlékek a népvándorlás korából
4.2.1. Gótok építkezései
4.2.2. Fejedelmi, uralkodói építkezések








5. Romanika



4.2.3. A térítQ bencések elsQ építkezései


5.1. A nyugati (Német-római) császárság építészete
5.1.1. "Karoling renreszánsz"
5.1.2. Német-római császárság építészete, Németország
5.1.3. Német-római császárság építészete, Lombardia
5.1.4. Német-római császárság építészet, egyéb terület (Bajorország, Karintia)
5.2. Interregionális áramlatok a romanikában
5.2.1. Antik hagyományok továbbélése ("latin" romanika)
- Itália
- Provence
- Németország
5.2.2. Bizantizáló romanika
5.2.3. Szerzetes- és zarándoképítészet ("bencés romanika")
5.2.4. Ciszterci romanika
5.2.5. Normann ("imperiális") építészet

A gótika szakrális építészete

6. Gótika
6.1. Észak-francia ("katedrális") gótika
6.2. Az észak-francia gótika elterjedése
6.3. Angol gótikus építészet
6.4. "Latin" gótika
6.5. Interregionális áramlatok a gótikában
6.5.1. Ciszterci építészet
6.5.2. Városi szerzetes-építészet ("koldulórendek")
6.5.2.1. Ferencesek
6.5.2.2. Dominikánusok
6.6. Polgári gótika
6.6.1. Itália
6.6.2. Németország
6.6.3. Közép-Európa

7. Középkori világi építészet
7.1. Várépítészet
7.2. Városi világi építészet

8. Magyar középkori építészet

Tartalomjegyzék

Hasonló témájú dokumentumok

Japán

- 2010-12-03 02:16:37

Kelet

- 2010-12-03 02:24:54

Korakeresztény építészet

- 2010-12-03 02:27:03

Görögország 1

- 2010-12-03 02:14:31

Görögország 2

- 2010-12-03 02:15:40

Egyiptom

- 2010-12-03 02:08:30

Mezopotámia

- 2010-12-03 02:28:20

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.