Puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiMunkaerőpiacZHPuska

1.A merQpiac tartalma, kategóriái
Gazdasági megközelítése:
Pozitív szemlélet: MerQpiac elméleti feltételezik, h a racionalitás és a szqkösség elméletnek megfelelQen a ktg éd hozam mozgatja a piacot.
Normatív szemlélet: cél elQsegíteni azon ügyleteket, amelye kölcsönösen elQnyösök.
MerQpiacot befolyásoló tényezQk:
Kínálati oldalról:
demográfiai folyamat (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.)
munkaerQforrás nagysága és összetétele (munkaképes, megfelelQ szellemi és fizikai képességekkel rendelkezQ népesség)
munkavállalási hajlandóság (kultúra, jövedelmi viszonyok, stb.)
Gazdaságilag aktív népesség
Keesleti oldalról:
Demográfiai csere okozta pótlási szükségelt
Gazdi struktúra változása (korszerqsödés, konjunktúra, dekonjunktúra)
Vállalati bérszint ( egyensúlyi bérszint < reálbérszint ( merQkereslet csökken
Érdekegyeztetési rendszer (munkaerQ- ill termékpiac monopolizáltásága)
A merQpiac elve nem tökéletes, mert
A munkaerQállomány nem homogén
A munkaerQpiac korlátozottan átlátható (információhiány
MunkaerQpiaci szereplQk reakciói idQben késleltetettek.
A tQke és az élQmunka nem helyettesíthetQ egymással korlátlanul
MunkaerQpiaci szereplQk cserekapcsolatai sajátos partneri között bonyolódnak le.
A munkaerQpiac mqködését befolyásolja az állami beavatkozás, az állami gazdaságpolitika.
Egyensúlyi viszonyok:
Egyensúlyhiány: A merQpiac lehet túlker és túlkín.
1.Globális:Egész piacot érinti a túlker és túlkín. Fajtái: A, Kronológikusglob.eh-huzamosabb iddQ óta az egész merQpiacon eh. Jell. B, Konjukturális- bizonyos idQre vonatkozó eh. C, Szezonális- idQszakonként ismétlQdQ eh.
2.Súrlódásos Fajtái: A, Keresése- a piacon nem jell, vannak kiváró mvállók, akik várrnak jó állásra. B, Strukturális-a gazd bizonyos területén jelenik meg C,Diszkriminációs- van aki rendelkezésre áll, de Qket nem alkalmazzák.
Tervgazdaság: A váll annyi merQt alkalmazott, amennyit a piac kínált.Az eladók piaca diktált, kapun belüli mnélküliség, közveszélyes mkerülés
Piacgazd: Keresletkorlát jell, merQ túlkín, vevQk piaca, vevQk dominálnak
2.Ism a népesség statisztikai csop.
Aktivitási ráta 15-64 2001ben
Gazdilag aktív népesség/ potenciális merQ
EU 69%, Mo 59,7%
Foglalkoztatási ráta 15-64 2001
Foglalkoztatottak/ potenciális merQ
EU 63,8%, Mo 56,3%
Mnélküliségi ráta
Mnélküliek/ gazdilg aktív népesség
EU 7,6%, Mo 5,7%
Ffiak gazdilag aktív: 2238,1e, fogl:2100,3e
NQk gaktív: 1850,5e fogl: 1750e
Népességstatisztika kategóriái:
Gazdaságilag aktív ill inaktív népesség
A gazdilag aktív népességet alkotó emberek adják a merQpiac szereplQit, a potenciális merQállományt, melyek a foglalkoztatottakból és a mnélküliekbQl állnak. A gazdilag inaktív emberek nem tartoznak a merQállománybe.
Samelson a 16 éven felüli népesség 3 csop:
-Foglalkoztatottak, azoka z emberek, akiknek fizetett munkájuk van
-Mnélküliek, akiknek nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek
-Inaktívak, 2 csoportja van: -saját jövedelemmel rendelkezQk, ill saját jöv-mel nem rendelkezQ eltartottak
Mu
Munkaképesség szempontjából:
-Munkaképes koron kívüliek, a gyermekkorúak, és idQskorúak. Pk is lehetnek gazdilag aktívak, ha megfelelQ szellemi és fizikai képességek birtokában állnak, és keresnek ideiglenes munkát.
-Munkaképes korúak, az alsó korhatár 15 év a felsQ a mindenkori nyugdíjkorhatár (Eu64, Mo 62, Nemzetközi Mügyi Szervezet 74év)
3.Ism a lakossági merQfelmérés lényegét, KSH és FH
KSH merQfelmérése:
Foglalkoztatott, aki a vonatkozási héten legalább munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol. Foglalkoztatottnak minQsülnek a sorkatonák is, gyermekgondozási díjban (gyed).
Munkanélküli, ( aki az adott héten nem dolgozott és nincs is olyan munkája, amelybQl átmenetileg hiányzott, ( aki megkérdezést megelQzQ négy hét folyamán aktívan keresett munkát, ( aki 2 héten belül munkába tudott volna állni, ha talál megfelelQ állást, ( illetve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.
KSH-ra jellemzQ:
-Adatgyqjtése lakossági megkérdezésen alapul, -merQ felvétel negyedévenként nyújt adatokat, -15 éves kortól a mindenkori nyugdíjhatárig (EU64, Mo 62) veszi számba a népességet, -célja, h nkileg összehasonlíthaó infókat nyújtson a merQpiac helyzetérQl, -lhetQvé tesz a passzív mnélküliek számbavételét
FH szerint:
Regisztrált mnélküli, aki: mviszonyhoz szükséges felt-kel rendelkezi, nem nappali tagozatos hallg, öregségi nyugdíjra nem jogosult, keresQ tev nem folytat, együttmqködik a MH-lal, nyilvántartásban szerepel
Fhra jellemzQ:
-regisztrálás által havonta, -figyelmen kívql hagyja a háztartásbelieket és a kényszervállalkozókat, -magasabb adatokat közöl, -naprakészebb
4. MerQpiac jell foglalkoztatás szerint
A foglalkoztatatottság szintje egyik évrQl a másikra rendszerint csak kevéssé változi. Mo.-on az utóbbi évtizedben egyszer 99ben nQtt meg jenentQsen 114e fQvel. A növekedés azóta is szerény, stagnál.
2003ban aelért növekedés jórészt a nQi nyugdíjkorhatár emelkedésének köszönhetQ. NQk kisebb arányban foglalkoztatottak mint a ffiak.
Mo-on is a népességbQl a 25-54 évesek dolgoznak. A keresQknek az 5,5% dolgozott a mzgban, 33,3% az ipari szektorban, és 61,2% a szolgáltatásokban. A mzgban folytatódott a foglalkoztatottak számának lassú csökkenése, az iparban a nemzetgazdasági ágakban változás történt, eltqnt a szénbányászat. Sorra zárták be a cipQgyárakat, tömegesen építették le a dolgozókat a textil-és ruházati iparban, az élelmiszeriparban. Átalakította a termelést a gépipar számos üzeme.A szolg-ok körében 2nemzetgazdaasági ág a szállítás, raktározás, és a püi tev létszáma csökkent. A legtöbb új mhely az ingatlanügyek, gazdasági szolgok ágában létesült.
A fogl 60% fizikai, 40% szellemi munkakörben dolgozik.A képzettség egyre nagyobb szerepet kapott. A képzettek iránti igény a jövQben is tovább erQsödik.
Mo-on nem tudott elterjedni a részmukaidQ. Meghatározott idQre a keresQk 7-8% dolgozott, betanított munkát végzett.Mo-on a rövid idejq fogl-ra az alkalmi mvállalói könyvet honosították meg 97ben.
5. A merQpiac jell inaktivitás
2003ban megtört a mnélküliség évek óta folyamatos csökkenése, kis mértékben emelkedett.
A nemzetközileg elfogadott meghatározások csak azokat tekintik mnélkülinek, akiknek nincs keresQ foglalkozásuk, de dolgozni akarnak, s ezért aktívan keresnek munkát.
NQtt a nQk mnélküliségi rátája 5,4rQl 5,6%ra, a ffiaké változatlan maradt 6,1%. Új jelenség a pályakezdQ diplomások mnélkülisége.
Az aktívan állást keresQk ¾ azért keres munkát, mert elvesztette korábbi munkáját. Az aktívan álláskeresQk 67,2% regisztrált mnélküli. A gazdaság a képzettebbekre tart igényt. A mnélkülieknek csak 17% szellemi munkát végzQ. A legmagasabb mnélküliség az országban a keleti és déli periférián találhatók. Pl Szszb megye. Magas a rendszeres szociális segélyben részesülQk száma. Összeségében anyagi támogatást a regisztrált mnélküliek 62,5% kapott. A 270 napig kapható mnélküli járulék átlagos összege havi 35,5 e Ft volt, a képzetlenek 33,3e a diplomások 38e ft.
A 15-24 évesek fele tanult tovább. A fiatalok továbbtanulása az egyén és atársadalom közös érdeke.
6. MerQpiaci egyenlQtlenségek
Magyar merQpiac fejlQdésének szakaszai:
93/94-ig: Kezdetben strukturális, majd globális mnélküliség( 93 febr  705ezer reg. mn)
1997-ig: Stagnáló merQpiac, lassan tovább csökkenQ foglalkoztatás
2000-ig: A globális mnélküliséget felváltja a strukturális
2000-es évek eleje: Strukturális mnélküliség, szakmunkás hiány, magas hozzáadott értéket teremtQ m.erQ hiány
Munkanélküliség jellemzQi és összetétele:
Szezonalitás hatása: a szez. a mnélk-et kiváltó egyik ok, a mnélk-iek száma dec-ben, jan-ban, feb-ban a legmagasabb
Szegmentálásuk:
iskolai végzettség szerint (pályakezdQ diplomás 5,3%, 8 általános 33,5%)
nemek sz. (ffi 58,9% 1992-ben, 53,5% ma)
életkor sz.(25 évesnél fiatalabb 20%)
foglalkozási csop-ok sz. (fizikai 83%)
ellátás sz. (mnélküli ellátás, jöv. pótló támogatás, nem részesül támogatásban)
fQbb m.erQpiaci folyamatokban való részvétel sz. (közhasznú munka, átképzés, bértámogatás)
regionalitás sz. (régió, megye, kistérség, település)
Magyar m.erQpiac jellemzQi a XXI. sz. elején:
alacsony fogl. és alacsony mnélk. az EU o-khoz viszonyítva,
merQpiaci versenyképességünket leginkább korlátozó tényezQ a magas inaktivitás,
régiók szintjén végzett elemzések nem adnak valós képet a helyi m.erQpiac állapotáról,
a társadalmi elQnyöket és hátrányokat jelzQ mutatók ált-ban együtt mozognak,
a foglalk. eltérQ színvonala, a merQpiaci egyenlQtlenségek eltérQen változnak.
MunkaerQpiac regionális sajátosságai
SZAKASZ: 1989-93
Mnélk-i ráták regionális különbségeinek vizsgálatába bevont változók: - népesség képzettségi színvonala - közlekedési hálózat fejlettsége - vállalkozói tradíciók megléte – régió földrajzi pozíciója, népesség etnikai összetétele – fogl. ágazati összetétele
SZAKASZ: ’93-’97
Újonnan bevont változók:
Urbanizáltság faktor: egy adófizetQre esQ adóköteles jöv, lakónépesség iskolai végzettsége, csatornával ellátott lakások aránya, stb.
Távolság faktor: régiók közp-ja, vmint Bp és az osztrák határ közötti átlagos közúti utazási idQ,
Iparosodottság: ip-ban foglalk-k aránya.
SZAKASZ: 90-es évek vége
Bevont változók: - külf-i érdekeltségq vállalatok sqrqsége - fogl. körzetek állandó népességének átlagos iskolai végzettsége - vállalkozások ezer lakosra esQ száma - helyi mnélküliségi ráta.
Következtetés: A külf. váll-ok térnyerése az iskolai végzettséggel függ össze.
SZAKASZ
Új magyarázó változók: munkaerQ és tQke térbeli átrendezQdése és mozgása
A m.erQ mozgását befolyásoló tényezQk: - foglalkoztatási esélyek - bérek területi szóródása.
A tQke mozgását befolyásoló tényezQk: - a többi vállalkozás jelenléte, elhelyezkedése - európai gazdasági erQtér erQssége - a nehézipar helyett ma a gépipar, elektronika játszanak kp-i szerepet a gazdaság növekedésében.
7.Szegmentált merQpiaci elméletek keletkezése
1. Az institucionalista  szegmentált munkaerQpiaci elmélet
Neoklasszikus közgazdaságtan természetes és tökéletes egyensúlyát támadja
MunkaerQpiacon nincs tökéletes egyensúly
KülsQ és belsQ munkaerQpiacot különböztet meg
BelsQ: Olyan szervezeti egység, melyben a munkaerQ bérezését és allokációját adminisztratív intézkedések irányítják.
KülsQ: Folyamatot közgazdaságtani szabályozók és piaci tényezQk befolyásolják.
2. Duális-szegmentált munkaerQpiac elméletek
2 részre osztható: primer és szekunder
A primér szektor jellemzQi:
erQs kapcsolat a munkaadó és a munkavállaló között,
vállalatspecifikus ismeretek, szakmai tapasztalat fontossága,
fejlett, strukturált belsQ munkaerQpiac,
stabil pozíció, kedvezQ elQrejutási lehetQség,
relative magas kereseti lehetQség,
vállalatspecifikus képzés,
karrierpálya lehetQsége,
munkavállalói részvétel a vezetésben,
kedvezQ munkakörülmények.
A szekunder szektor jellemzQi:
munkaadó és munkavállaló közötti viszonylag laza kötQdés,
hagyományos, könnyen pótolható ismeretek,
gyengén kiépített belsQ munkaerQpiac,
viszonylag alacsony bérszint,
alacsony belsQ mobilitás, szerény elQrejutási lehetQségek,
kedvezQtlen munkakörülmények,
magas fluktuáció.
Duális merQpiac szegmentáltságának tényezQi
Az állami gazdaságpolitika által preferált ágazatok, vállalatok.
Az árupiaci szegmentáció. Monopolhelyzetq termelQvállalatok (gáz-, olaj-, energiatermelés) koncentrált piacot alkotnak.
A munkaerQpiac kereslet-kínálati viszonyai is szegmentálják a munkaerQpiacot.
Hasonló hatást válthat ki az urbanizáció, illetve a történelmi hagyományok.
Földrajzi fekvés is befolyásoló tényezQ..
A vezetési stílus, a menedzsment filozófiája is hatással lehet a munkaerQpiaci szegmensekre.
A munkavállalók érdekérvényesítési képessége, szervezettsége is tényezQ.
3. A diszkrimináció elmélete
A korlátozottan érvényesülQ esélyegyenlQség, egyes munkavállalói csop adottságai, elQnyök és hátrányok tartós különbségekké sziládrulnak
TényezQi: A merQpiacra való belépés elQtt a családi háttér; Társ-pol viszonyok; Állami szelektív gazdaságpol, ill terület és településfejlesztési strat
Melyek ezek a diszkrimináló tényezQk?
A munkaerQpiacra való belépés elQtt szegmentáló tényezQ a családi háttér
A társadalmi-politikai szféra is diszkriminálhat
Az állam is diszkriminálhat gazdaságpolitikájával, illetve terület- és településfejlesztési stratégiájával.
Mhelyek, mkörök fontossága
Egyes mvállalókkal szembeni elQítéletes magatrtás
8. Melyek a merQpiac szegmensei
Munkavállalók merQpiaci rétegzQdése
A mvállalókat csoportosíthatjuk kompatitivitás szerint: -egymással versenzQ, -egymással korlátozottan versenyzQ és egymással nem versenyzQ
Az egymással nem versenyzQ mvállalói csoportokat merQpiaci rétegnek nevezzük.
A stratégiák a köv merQ-értékésítési típusokkal jellemezhetQ
-mhelyhez kötQdés mértéke
-foglalkoztatáshoz kötQdés mértéke
-túlmunkára, többletjöv-szerzésre törekvés
-jöv-szerzésre való törekvés
Madók rétegzQdése
A madókat csoportosíthatjuk kompatitivitás szerint: -egymással versenzQ, -egymással korlátozottan versenyzQ és egymással nem versenyzQ
A munkáltatók egymással nem versenyzQ azegmensét eltérQ mköri szerkezet jellemzi.
KülsQ merQpiacról belépési korlát:
Az amely a belépQ dolgozók számára elQírja a belépé kritériumát
A belsQ merQpiacról való kilépés korlátja:
Amellyel a vállalatok igyekeznek elszigetelni a fontos mkörökben, speciális képzettséggel rendelkezQ mvállalókat.
Legfontosabb korlátok: -rangidQsség elve, -elQrejutási utak kialakítása, -ösztönzési rendszerek
Részpiacok a merQpiacon
A merQpiac 3 részpiacra tagolható:
A, Szakmai részpiac: madó célja az adott munka megfelelQ képzettségq merQvel való betöltése
B, Szervezeti részpiac: kölcsönös függés kialakulása a madó és a mvállaló között
C, Margináli részpiac: azok alkotják, akik sema a szakmai, sem a szervezeti részpiachoz nem kapcsolódnak.
Vállalton belüli merQpiac
BelsQ merQpiac típusai:
A, Zárt belsQ piac, ahol sajátos szabályok érvényesek
B,Nyitott belsQ piac, ahol a külsQ merQpiac ált szabályai hatnak.
Helyi merQpiac
Az a földrajzilag elhatárolható területi egységet, ahol a munkáltatók és a mvállalók választásai közvetlenül hatnak egymásra, ahol a belsQ és külsQ merQpiacok érintkeznek egymással
Típusai:
A, Álláskeresés szempontjából strukturálaltlan,
B, erQsen strukturált
9. Mi a merQ gazd fogalma&
MerQgazd feladata:
A szükséges merQ biztosítása, h a merQ megfelelQ helyen, idQben rendelkezésre álljon, megfelelQ nagyságban. Összetételben és képzettségben.
Szerv.en belüli merQpiac kezelése:
operatív megközelítéssel: m.körök összessége- foglalkoztatottak össz.
stratégiai megköz. : m.végzési rndszerek- emberi erQf. Áramlás (közép,hosszútáv)
A. Operatív merQgazd
lépései:
Szükséges merQ biztosítása ( mkör - merQ tervezés, merQ toborzás,kiválasztás,felvétel)
Beillesztés, beilleszkedés (beill progi céljai, általános-egyéni beill elemei)
MerQ megtartása (elkötelezettség növ., belépQk vizsgálata, preferencia profil
Kilépési feladatok (fluktuáció vizsg., kilépési interjú)
MerQ megtartása; azoké akik fontosak, nehéz pótolni, vagy ktsges a pótlásuk
Eszközei:
új belépQk vizsg.  kérdQív
foglalkozt. Preferencia vizsg. (
elkötelezettség erQsítése
Kilépéssel kapcsol. Feladatok
Kilépés típusai: - elbocsátás, felmondás máltató által (mvállaló hibájából, vagy egyéb) - fluktuáció, a mvállaló döntése (egyéni, szervezi, egyéb okok)
A fluktuáció vizsg.
Pozitív hatás: rugalmas merQpiac, minQségi csere
Negatív: szem.beszerzésnek +ktsg ; szerv.nek ktsg-haszon elemzés alapján veszteséges lehet
Vizsgálata: fluktuációs Ráta vizsg. Egységek, mkörök, mvállalói csop. Szerint / kilépQk vállalatnál eltöltött ideje / kilépési interjúk
B. Stratégiai szemlélet
A strat. Szemléletq m.erQ gazd. Feladata: A szerv.-i célok jól orientálják a közép és hosszútávú EEÁ folyamatokat.
Az EEÁ alrendszerei
1. Beáramlás
EE beáramlása a szervezetbe: személybiztosítás, toborzás, kivál., felvétel,beill.
kérdése: make or buy (felvegyük vagy oktassuk)
2. belsQ mozgás = karriergondozás
A m.erQ szerv.en belüli mozgása, a mhely karrier az egyéni életpálya 1 szakasza adott mhelyen.
Karriermenedzsment (szerv.i karriergondozás stratégiája)
Áthelyezés, elQléptetés, visszaminQsítés
Életpálya 6 szakasza:
KarrierelQkészítQ fázis
Munkába lépés
Korai karrier
Középkarr. Szakasz
kései karrier
Nyugdíjazás
Sikeres m.helyi életpálya: javuló mfeltételek, nagyobb felelQsség , státusznöv., nagyobb erkölcsi-anyagi elismerés
Karrierutak: szakértQi, vezetQi
Szervezeti karriergondozás (a humánstrat. Része)
Célja: szerv. Számára szükséges, értékes m.erQ beszerzése,megtartása, fejlesztése; szerv. És egyéni célok összehangolása
Kérdései: szerv és egyéni célok összehangolása? Milyen karriert tud felajánlani a m.vállalónak?(vez,/szakértQi horiz./verti) Milyen gyorsaságú karriert tud biztosítani neki?
3. Kiáramlás = kilépés strat.
Céljai: a szerv. Hatékonysága és m.vállalók biztonsági (maslowi) szükséglete közti egyensúly marad
10.Mut. be a rugalmas fogl&
Hagyományos mviszony jell:
-határozatlan idQtartamra való alkalmazás, meghatározott számú midQ, meghat. Mkör, meghta bérezéssel
Atipikus v rugalamas foglalkoztatás:
Határozott idQre szóló szerzQdés, részmunkaidQs, otthon végzett munka, bedolgozás, távmunka
Terjedésének okai:
NövekvQ nQi mvállalás, magas mnélküliség, szolgáltatási szektor
Formái:
1.MerQ-kölcsönzés
Célja a gazdálkodó szervezetek, vállalatok ideiglenesen felmerülQ munkaerQ szükségletének kielégítése a munkaerQ-kölcsönzQ cégek szolgáltatásának bekapcsolásával. IdQszakos munkavállalást jelent.
Kölcsönzési formák:
A gyorskölcsönzés
Hosszú távú kölcsönzés
Outsourcing: A
2.Távmunka:
Lényege:
információs és kommunikációs technológiákra (IT) épülQ munkaszervezési módszer,
lehetQvé teszi az alkalmazottaknak, hogy munkaidejük nagyobb részében a hagyományos munkahelyüktQl távol dolgozzanak,
ugyanakkor munkahelyükkel (vezetQikkel, munkatársaikkal) állandó vagy rendszeres, kétirányú kapcsolatban mqködjenek.
Fogalma: A távmunka olyan foglalkoztatási forma, amely esetén a munkavállaló vagy munkáltató által megválasztott állandó vagy változó helyszínen, a hagyományos értelemben vett munkahelyen kívül folyik a munkavégzés nagy része, amikor is a munkavállaló a munkáltatóval, illetve esetleg az ügyfelekkel valamely modern kommunikációs eszköz segítségével tartja a kapcsolatot, ilyen formában számol be teljesítményérQl.
Kritériumai:
Online összeköttetés a munkavégzés helye és a vállalat központja között információ- és kommunikációs technika segítségével.
Munka helyszínének szabad megválasztása.
A munkaidQ szabad megválasztása illetve beosztása.
A munkaidQ legalább felét, azaz nagyobb részét a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyén tölti el.
Típusai:
Otthoni távmunka:
Mobil távmunka
Szatellit-irodában végzett munka
Shared-desk koncepció:
KiegészítQ, azaz alkalmi távmunka
Távingázás, a távmunka váltakozó formája
ElQnyei:
teljesítménynövekedés
Teleházban végzett munka
NQ a munkavállaló motiváltsága, munkával való elégedettsége.
NQ a kommunikáció hatékonysága.
Javul a vállalat szakmai és társadalmi megítélése.
Hátrányai:
egyedüllét, az elszigetelQdéstQl való félelem.
A vállalat számára a szétszórtan dolgozó munkavállalók egyfelQl ráfordításigényt jelentenek, mind pénzben, mind idQben.
elveszlik a szingergia-hatás.
A távmunkás bizonyos esetekben otthon sem tud koncentráltan dolgozni
Feltételei:
Személyiség, egyéni adottságok.
2.) A vállalat szervezete.
3.) Munkafeladat.
3.Outsouring
A már meglévQ, korábban a szervezeten belüli feladatok, funkciók és a hozzájuk tartozó eszközök, berendezések, illetve kapacitások kihelyezése, külsQ szolgáltatókra bízása.
Az outsourcing legnépszerqbb területei
információs technológia
adminisztráció
pénzügy
emberi erQforrások
marketing
logisztika
építQipar
szellemi outsourcingok
Oursourcing típusai a kihelyezési formák szerint:
SzerzQdéses vállalkozókkal munkavégeztetés, berendezések, erQforrások kihelyezése nélkül.
Funkciók kihelyezése profi külsQ szolgáltatóhoz.
KülsQ szolgáltató betagolása a szervezetbe (insourcing).
Munkavállalók és a menedzsment kihelyezése fQvállalkozóhoz valamely közös üzleti cél megvalósítása érdekében (co-sourcing).
Haszonbázisú kapcsolatok, közös befektetés, elQnyök és kockázat megosztása elQre meghatározott szerzQdés keretében.
A kiszervezés elQnyei:
Költséghatékonyság nQ
.Szervezeti létszám csökken.
RuDvŽ 4
r
v
œ
´
d
€
N

„

Î



,
6 8 € ‚ <„Æx ¤
Œ¦¨¼>B‚†Â8xæ

FJLž¢†-À-6!4"6"˜"š"¼"õëäàÚäÚÓÈÀÈÀÈÀÈÀÓÀµÀµÀäÀÚäÚàÚäÚäÚ¬ëڥڥڥڛ’àäÚà’àڌàÚä
hgn‡CJhgn‡5CJ
\hgn‡5>*CJ
\
hgn‡\aJhgn‡5CJ\ jàðhgn‡CJ
aJ
hgn‡CJ
aJ
hgn‡56CJ
aJ

hgn‡\aJ

hgn‡CJ
hgn‡
hgn‡>*CJ
hgn‡5>*CJ

\hgn‡5>*CJ\7DvŽ 4
v
œ
d
N

Î


,
„
® <„Â2¢$Æx¤
È Œ¨>úúøúúøððððøððððúððððððúøúúúú$
&
Fa$$a$iþ>†Â8xÀæ
PrÊ
JšL¢(ª€-†-À-6!4"š"À"€$ü&úøöúøúúøöúúúúôòúòòòòúòúðúèè$
&
Fa$$a$¼"À"Þ"â#"$6$@$n$~$€$š$œ$ž$Æ$à$X%Z%´%Ô%æ%è% &D&|&~&ü&''z)Ž)’).+H+f,h,l,´,È5Ê5Î56==>6>8>Š>AdAúïçÜïÜïÜçïçÑçÃçÑçÃçÑçÃçÑç·ï®§ú£ž£•£‹£•£‹£•£‹£‚ç{
hgn‡\aJ
hgn‡5CJ
aJ
hgn‡5>*CJ

\hgn‡5CJ\ hgn‡>*hgn‡
hgn‡>*CJ
hgn‡\]aJ
hgn‡>*CJ
\]aJ
hgn‡56CJ
\]aJ
j®ðhgn‡CJ
aJ
hgn‡CJ
\]aJ
hgn‡CJ
aJ
hgn‡56CJ
aJ

hgn‡CJ
0ü&'z)’).+L+f,¶,H.T/"3@4È56¶68
9·<=8>Š>:?¾?6@AdAúøúøøøøøøøøøøøøøøøøúààààÞ$
&
F-
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$a$dAŒALBhBlB BþBCPCdCœCÌCŠDêD@E`E¬EF

IVIzI”IðIòIJ¾JÆJÇJÎJÏJèJýJÞLþL¤MÀMøMN
N,NLNªOÆOJPZP†PìP8Q¦QðQ^SbSºS2TþVZW¨WàW¢ZàZöîöãÚîÚîÚîÚîÚîÚîÑîÑÆöîÑöîÆãÆöîöîöîöîƺÆöîöîÆöîöîöî°¦¢îÆî—î— hgn‡56CJ
aJ
hgn‡hgn‡5>*CJ

\hgn‡5>*CJ\hgn‡56>*CJ
aJ
hgn‡5>*CJ
aJ
hgn‡5CJ
aJ
hgn‡6CJ
aJ
hgn‡6>*CJ
aJ
hgn‡CJ
aJ
hgn‡>*CJ
aJ
;dALBlBþBPCœCêCŠD@E¬EF€F"GÒGnH

IVIzI¾JúúâââââââúÊÊÊÊÊú¶ú $
&
F!
Æ ´„h^„ha$gdgn‡$
&
F!
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$a$¾JÏJèJÞL¤MøM,NªOJPZPìP¦Q^SºS2TÆTUtU^VþVZWçââââÎââçâââÌÊ°°°°°â$
&
F
Æ
д„„^„`„a$gdgn‡ $
&
F!
Æ ´„`ú`„`úa$gdgn‡$a$$
&
F!
Æ ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡ ZW¨WàWHXÄXYtYºYðY"ZnZ¢ZàZT[¨[ô[0\¦\â\]^]à]Ò^p_
`^`a®aúúòòòòòòòòòúòòòòòòòðòòòòòòò$
&
Fa$$a$àZ]^]aa¨aªa¬a®aèaúb

c*dzdDfFfâfæfèf g"gjgi–i jÄjvl¸l¼lrªr.sLs¸tÆtÊt*uVuZu\uŠuŒu®uÊv@wœw¾w>xøñøãøãøãÕøÌøÁøãø¶øªøÁø¡øÁø¡ø›øÁ”›øÁ¡Á›øÁø¡ø›ø¶øªøÁøÌøÌø
hgn‡>*aJ

hgn‡aJ
hgn‡>*CJ
aJ
hgn‡5>*CJ

\aJ
hgn‡5CJ\aJ
hgn‡5CJ
\aJ
hgn‡5CJ
aJ
hgn‡5>*CJ
\]aJ
hgn‡56CJ
\]aJ


hgn‡\] hgn‡CJ
aJ
7®aèaúb*dzd

eneHf~fâf"gjg€hi–iÊijfj jÄjÒkvl¼l &
F,
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$
&
Fa$$a$$„éÿ^„éÿa$’mvn6ofo¬odpqÚq r>rªr.sLs¸tÊt*uVuŒu²uÊvwœw>xhxúúâàúúúâúàúâúúàúúúúúÈÈú$
&
F"
Æ ´„µ„Kÿ^„µ`„Kÿa$gdgn‡$
&
F,
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$a$>xfxzxÔzözj{l{~{‚{º{¼{ü{þ{2|p|¢}Ê}æ},~<~â~ø~ò €$€ 6PT‚š‚„L„þ… †>† †ª†’‡¢‡îˆ,‰8‰ð‰ò‰ø‰*Š`Š*‹p‹,ŒNŒRŒÒŒÞŒâŒŽŽîåÝåÝåÝåÝåÝåÝå×ÌÃÝÃÝÃÝîåÝÌåÝåÝåÝÃÝåÃÝÃÝåÃÝ̸¬ÃÝ¥×ÃÝ×™Ý”Ý hgn‡5hgn‡5>*CJ
\aJ

hgn‡>*aJ
hgn‡5>*CJ

\aJ
hgn‡5CJ\aJ
hgn‡>*CJ
aJ
hgn‡5>*CJ
aJ

hgn‡aJ
hgn‡CJ
aJ
hgn‡5CJ
aJ
"hgn‡5CJ
aJ
ehrÊÿ8hxzx(yÆybzÔzl{‚{¼{þ{4|p|¢}Ê},~â~ò$€ 6PôT‚úããããúúÌÌÌÃÁúúúúúúúúúú$
Æ´a$$
&
F&
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$
&
F%
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$a$T‚š‚XƒÊƒ„L„~„œ„º„â„……þ…>† †’‡îˆ,‰ò‰*Š`Š*‹t‹,ŒúúããúÌÌÌÌÌÌúúúúúúúúúúÊÊ$
&
F$
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$
&
F#
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdgn‡$a$,ŒRŒÒŒâŒŽŽ¶ŽÚŽ
*BTôàÊ‘r”Œ”úøúöååÁÁÁ®åŒŒŒåå"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Æ ¸p#´dð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Ƹp#dð5$7$8$9DH$$a$ŽŽ²Ž¶ŽØŽÚŽ
$(*>BTÊ‘Ø‘à‘ð‘r”Œ”——f˜x˜šš,œDœÞœàœVž¤žœŸ n¡‚¡d¢z¢h£’£–£¤ÐpÑtÑxÑ´ÑêÑôÑâÓöëÝÕÝÕÝÕÌÀ̵յÕÝÕµÕµÕëÕëÕ§ÕÝÕÝ՜ÕÝÕÝ՜§ÕšÕÕƒzÌÕhgn‡5CJ
aJ
hgn‡5>*CJ

\aJ
hgn‡5CJ\aJ
U hgn‡>*CJ
]aJ
hgn‡5>*CJ
\]aJ
hgn‡>*CJ
\aJ
hgn‡5>*CJ
\aJ
hgn‡>*CJ
aJ
hgn‡CJ
aJ
hgn‡56CJ
\]aJ
hgn‡5>*CJ
aJ
hgn‡CJ
\aJ
0Œ”„•Ö•<–——@—^— —З ˜f˜x˜¦˜Ú˜V™ÞÞÞÞÍ««««««Í‰‰‰"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Ƹp#dð5$7$8$9DH$!
&
F
Æ ¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡V™˜™ššvšf›¢›,œDœ†œ¾œÝÝ̪ªªªÌˆo
Ƹp#„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿ"
&
F
Æ
J¸p#´„´„.ÿdð5$7$8$9DH$^„´`„.ÿgdgn‡"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Ƹp#dð5$7$8$9DH$"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
¾œâœüœVž¤žÖžöžŸ,ŸBŸXŸlŸœŸ ´ ¡ˆ¡æäÓÓ¯¯¯¯¯¯¯¯Ó‹‹‹#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Ƹp#dð5$7$8$9DH$
Ƹp#„´„.ÿdð5$7$8$9DH$^„´`„.ÿˆ¡€¢h£–£Â£ü£dÐÄÐ6ÑpÑ´ÑêÑTÓâÓúÓöÔ<ÖÛÛʦ¦¦¦¦¦“ŽŽŽŽŽŽ$a$
Æ ¸p#Ðdð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡
Ƹp#dð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿgdgn‡galmas szolgáltatás, javuló színvonal és minQség.
A vállalat a kulcskompetenciákra koncentrálhat.
Stratégiailag nem fontos területek tQkelekötése csökken.
NQ a költségek rugalmassága.
11. A rugalamas midQ gazd lényege
Rugalmas M.idQ rendszerek:
Célja: A megvásárolt idQkeret minél hatékonyabb felhasználása. Ennél a rndszernél a m.idQt igazítják a termelési szükségletekhez és nem fordítva. (tkp. A JIT alkalmazása a m.erQre)
A m.rndszerek meghatározzák a m.idQ hosszát ; elosztását ; beosztását
Definíciók:
MunkaidQ: Az az idQtartam, amely alatt a mvállalónak a munkaadó rendelkezésére kell állnia mvégzés céljából a mvégzés helyén.
M.idQgazdálkodás: A rendelkezésre álló merQ midQkapacitásának minél teljesebb kihasználása, az üzleti szükségleteikhez igazodó munkaerQ idejével való gazdálkodás.
Alapdilemma:
A mkáltató érdeke: a rendelkezésre állás minél hosszabb legyen; a midQkihasználás minél hatékonyabb legyen; ktsghatékonyság
Fiziológiai szpontok: kifáradás növekedésével csökken az intenzitás ; regenerálódás (pihenQ idQ)
Mvállalói érdekek: önállóság a m.idQbeosztás terén ; munka és szabadidQ összehang. ; ellentételezés
Alapfogalmak:
ÜzemidQ: Amikor a munkáltatónál m.végzés folyik (folyamatos -> pl.kórház; többmqszakos-> üzletek)
MunkaidQ:
Fajtái: teljes~ ; rész~ (kevesebb mint heti 36 óra) ; rendkívüli~ (több mint heti 40 óra); pihenQidQ
m.idQ modellek:
Egymqszakos / többmqszakos
Szakaszos (ismétlQdQ) / folyamatos / folytonos (nincs állás)
Osztott (a napi midQt 2 részben kell ledolg.) / osztatlan
Fix (napi ugyanannyi munka) / nem fix
Teljes / nem teljes
EU direktíva a mvégzési és személyi idQbeosztásról
Munkahét hossza: max. 48 óra
2 mvégzés közötti pihenQ min. 11
éjszakai mqszak max. 8ó
min. 4 hét fizetett szabi
ezektQl csak a mvállalónak kedvezQ módon térhetnek el
ElQre kell tájékoztatni a m.vállalót ezekrQl:
m.idQkeretet 2 hónapra elQre meg lehet határozni, ha kollektív szerz. van : 4 hó, ha ágazati: 6 hó , spec. Esetben mint idénymunka 1 év
Túlóra max 300ó/év , ha kollektív van : max 400
PihenQidQ : a 11 óra + két együttes nap, benne vasárnap
MunkaidQ rendszerek:
Teljes munkaidQs
Fix midQbeosztás: (pl.naponta 7:30-16:00) ha idQben változatlan intenzitású a munka ; ha a midQ lefedi az üzemi idQt
Nem fix midQbeosztás: heti 40 óra, de változó beosztásban
Fajtái:
EgyenlQtlen: elQre meghat. Változó intenzitású feladatoknál, heti 40 óra, naponta változóan ; ElQny: rugalmas; Hátrány: fárasztó a dolgozónak
Kötetlen: akkor, annyit amennyit akar -> önálló idQbeosztás, de 40 óra!
Rugalmas: TörzsidQ (4-6óra) : biztosítja a mvállaló üzemidQ alatti ottlétét.
PeremidQ: a mvállaló dönti el mikor tölti le; de 40 óra kell + feladat határidQre
ElQnyök: feladathoz igazodó; intenzitás magas; önállóság; jobb morál; nincs késés; nincs egyéni elfoglaltság miatti kiesés
Hátrányok: ellenQrzés, vezetés nehezebb; kisebb fegyelem; peremidQ ktsgtöbblet lehet;
Sqrített m.hét : heti m.idQt 5 napnál rövidebb intvallumba sqríti , vagy a dolgozó kérésére, vagy feladat jellege miatt ; hátrány: túlzott igénybevétel
Idénymunka : feladat nagy része adott idényre koncentrálódik
Nem teljes midQs (atipikus fogl. Forma)
JellezmQi: minden ami eltér a hagyományos fogl. formáktól, a midQ kevesebb a teljesnél; a díjazás arányos a munkaidQvel
Formái: részmunkaidQs ; munkaszerzQdéses
Alakulása: Mo-on alacsony a számuk ; EU-ban nQtt a szerepe -> így akarják javítani a foglalkoztatottságot
Atipikus formák: távmunka, m.erQ kölcsönzés ,outsourcing
12.Létszámleépítés megelQzésének lehetQségei&
Eszközei
szervezeten belüli eszközök: - életképesség növelése a szervezetben  új munkaerQgazdálkodási módszerek bevezetése
szervezeten kívüli módszerek: - új mhelyek teremtése - felkészítés a merQpiacon való megjelenése
Létszámcsökkentés megelQzése:
Alkalmas megoldás lehet a migényesebb eljárások arányának bQvítése, a migény emelése, belsQ, külsQ átcsoportosítás.
A merQ-igény csökkenésének egyik megoldási lehetQsége:
a feleslegessé vált létszámot elbocsátja a vállalat. A leépítettek és a maradók között éles határvonal jelentkezik.
mind a munkát, mind a létszámcsökkenés terheit szétteríti a vállalat a teljes létszámra.
A szervezeti létszám visszafejlesztése 2 mód:
I./1 Létszámcsökkentés: 1. elbocsátás (személyi indok alapján) 2. létszámleépítés (gazdasági indok alapján) amely lehet egyedi, nem csoportos, ill tömeges 3. ideiglenes leépítés 4. önkéntes távozást ösztönzQ programok: felajánlják, hohy elmehet végkielégítéssel, vagy késQbb anélkül kell távoznia
- GE alkalmazta elQször a tungsram- mal kapcsolatban
- Lyukó-bányában végrehajtottak ilyet
I/2 Természetes fogyás: létszámzárlatot rendelnek el, a kimenQ merQt nem pótolják újjal, belsQ átcsoportosítással oldják meg a problémákat
outplacement:
(Ausztriában nagyon elterjedt)
egy olyan humánmenedzsment eszköz, amely a vállalat és az érintett vezetQ közti közös megegyezésen alapuló szétválását segíti egy tapasztalt tanácsadó közremqködése mellett
egy olyan módszer amely elbocsátott vezetQket támogat pályafutásuk folytatásában ezért lehet new-placement ill. replacement
céljai:
a maradó alkalmazottak biztonságérzetének megtartása
a vezetQ beosztású munkavállaló segítése a megfelelQ munkahely megtalálásában
igazságos, emberséges, gazdaságos és gyors elválás segítése
a cég jó hírének megQrzése
alkalmazási terület: karcsúsítás, átszervezés, egyesülés-fúziók, privatizációk-felvásárlások
lépései:
1.tanácsadó segítségével az elbocsátás negatív értékének, érzésének feldolgozása
önelemzés SWOT- analízis
mit szeretne, mit tud, mit akar csinálni a jövQben
2. álláskeresésre felkészítés
önéletrajz írás
vállalattól való megválás történet begyakorlása
referencia kidolgozása
video begyakorlása
3. ügyfél támogatása az álláskeresésben
személyi networking
potenciális álláshelyek felkeresése
hírdetések
13.Tömeges létszámleépítés
Tömeges létszámleépítés: az olyan elbocsátás, melyet vmely munkaadó egy vagy több nem a munkavállalók személyében rejlQ ok miatt foganatosít (nem minQségi ok)
2 variáns létezik:
mennyiségi kritérium: az elbocsátottak száma 30 napon belül:
rendszerint 20- nál több és 100- nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató üzemekben legalább 10 fQt
a rendszerint 100- 300 fQ között foglalkoztató legalább a mvállalók 10%- át
300 fQnél nagyobb cégnél legalább 30 fQt elbocsát= tömeges munkanélküliség
minQségi kritérium: 30 napos idQtartamon belül a 20 fQt elbocsátanak, attól függetlenül, hogy hány mvállalót foglalkoztat a cég = tömeges munkanélküliség
Tömeges létszámleépítés menete:
1.konzultáció a munkavállalók képviselQivel
2. munkaügyi hatóságnak írásbeli bejelentés (+gazdasági indok bizonyítása)
3. bejelentés másolatát át kell adni a munkavállalók képviselQinek
4. a bejelentéstQl 30 napig elbocsátási zárlat
5. a 30 napon belül intézkedési terv készítése a létszámleépítés elkerülésére (szociális terv)
6. a gondoskodó létszámleépítés megtervezése
A gondoskodó létszámleépítés elQnyei:
A vállalat számára:
- mhelyi légkör megóvása
- gyors megoldás, mjogi viták elkerülése
- anyagilag kisebb teher
- teljesítmény megfelelQ szinten tartása
A mvállaló számára:
- önbecsülés fenntartása
- külsQ segítség igénybevétele
- anyagi biztonság megQrzése
- mnélküliségi állapot elkerülése
Amerikai gyorsreagálási program Mo.-on
munkábahelyezési bizottság megalakítása
független elnök
dolgozók tájékoztatása,igények felmérése
cselekvési program kidolgozása, megvalósítás
Cselekvési program tipikus elemei:
belsQ és külsQ kommunikációs terv készítése
tájékoztatás a támogatásokról
14.1991. évi törvény
Az EU irányelve a foglalkoztatási ráta 70%os legyen 2010re.
ElQzményei:
1987-89 a merQpiaci egyensúly felbomlik
Alkotmányos jog: az állam mindenkinek biztosítja a jogot a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához
Célja:
-a fenti jogok gyakorlásának elQsegítése
-a foglalkoztatás feszültségek feloldása
-a mnélküliek ellátásának biztosítása
Fejezetei:
Ált. rendelkezéseket tartalmaz
Állami megközelítés:a mügyi központokon keresztül valósul meg
Magán megköz:cégeket is be kell jegyeztetni a Mügyi Központokon
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: olyan fv, amelyben a szolg tevékenység által díjazás fejében végzett munka
Engedély:akkor adható ki, ha konkrét mvállalónál, konkrét mkörben, konkrét személy megaht idejq mvégzésének engedélyezését kérik.
Érdekegyeztetés szervezete
Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács: véleményezési jogköre van a foglalkoztatást érintQ tv. Terveztetek kapcsán, évente beszámolja a MerQpiaci Alap Irányító Testületét
Megyei Mügyi Testület:megyei sznten dönt, kezdeményez, véleményez, figyelemmel kísér
MerQpiaci szolg-ok és támogatások
MerQpiaci szolg, képzések, intenzív állás keresés, mnélküliek vállalkozóvá válása, közhasznú mvégzés, önfoglalkoztatás, merQpiaci programok támogatása
a létszámleépítés hátrányos következményeit enyhítQ támogatások
a mnélküliek ellátása
mnélküli járadék, álláskeresést ösztönzQ juttatás
Állami foglalkoztatási szolgálat
Eljárási szabályok
Zárórendelkezések
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
A fogl elQsegítésével és a mnélküliség kezelésével kapcsolatos állami feladatokat országosan kiépített szervezet látja el.
A kpi és helyi szervezetek befolyása:
-fogl. Helyzet alakulása
-mnélküliség nagyságrendje és összetétele
-támogatási célok változása
-a hátrányos helyzetben lévQ mvállalók támogatása
15.Fogl érdekegyeztetás, MAT
MAT: A madók, a mvállalók és akormány képviselQibQl álló testület, amely a MerQpiaci alappal kapcsolatos jogokat ill. kötelezettségeket az e tv-ben foglaltak szerint gyakorolja, teljesíti.
Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács:
Véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintQ tv-tervezeteket, évente beszámolja a MAT-t, kijelöli a MAT-nek a madói és a mvállalói képviselQit
Megyei Mügyi Tanács: A megyében a fogl-i és a merQpiaci képzési valamint a megváltozott mképességqek foglalkoztatását elsegítQ támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátó testület.
Feladatai:
-véleményezi a MA támogatásokra kiírt pályázatok tervezetés
-figyelemmel kíséri a MA decentralizált pénzeszközeinek megyei szintq felhasználását
-véleményezi a megyei merQpiaci szervezet mqködését
Merö Alap:
-a mnélküliek ellátásának bizosítása
-a mnélküliek munkához jutásánek támogatása
-a képzési rsz fejlesztésének támogatása
-a megváltozott mképességqek fogl-nak elQsegítése
-hozzájárulás a kedvezményes nyugdíjak finanszírozáságoz
Bevételei:
-madói járulék, mvállalói járulék
-rehabilitációs hozzájárulás
-központi ktgvetési támogatás
-privatizációból származó bevételek
Kiadásai:
-mnélküli ellátások, aktív fogl-i eszközök
-szakképzési célú kifizetések
-bérgarancia kifizetések
-rehabilitációs célú kifizetések
16.Aktív foglpolitikai eszközök
Aktív eszközök:
-programfinanszírozás, -merQtoborzás támogatása, -vállalkozóvá válás támogatása, -mhely megQrzés tám., -területi mobilitás tám.  tartós mnélküliek bértám, -képzés, átképzés
Hagyományos közhasznú foglalkoztatás:
Célja: a hátrányos helyzetq, tartós, regisztrált mnélküliek foglalkoztatásba történQ bevonása
ÉrtékteremtQ közhasznú fogl:
A hagyományos közh fogl-on belül a települési önkormányzatok és a mügyi kirendeltségek éltek az értékteremtQ projektszerq közhasznú munka szervezésével.
Tartós mnélküliek fogl-át ösztönzQ bértámogatás:
Célja: A madók ösztönzése, h felmerülQ merQigényüket a tartósan munka nélkül lévQk közül elégítsék ki.
Megvált mképességqek fogl ösztönzQ bértámogatás:
Célja: A munkáltatók ösztönzése azon mnélküli mvállalók munkaviszony keretében történQ foglra, akinek mképessége legalább 40%-ban csökkent és öregségi nyugdíjra, valamint szociális járadékra nem jogosult.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékátvállalás:
Célja: a Mügyi Kp nyilvántartásában szereplQ mnélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítása, akik járadékra nem jogosultak.
PályakezdQk mtapasztalat szerzésének tám
Célja: szakképzett v szakképzetlen pályakezdQk támogatása
MhelymegQrzés tám:
Akkak elkerülése, h a madó gazdasági helyzetére tekintettel rendes felmondással elbocsássa mvállalóit.
Egyéb táogatási formák:
Vállalkozóvá válás tám, Mnélküliek önfoglalkoztatásánek tám, Területi mobilitás tám, Csoportos létszámleépítés hátrányainak enyhítése, intenzív álláskeresés tám
17.Passzív foglpolitikai eszközök
A mnélküli részére ellátásként mnélküli-járadék, álláskersést ösztönzQ juttatés, és nyugdíj elQtti mnélküli-segély jár.
Mnélküli járadék illeti meg azt, aki  mnélküli, -legalább 200nap mviszonnyal rendelkezik, -rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, -munkát akar vállalni,de nincs megfelelQ mhely a számára.
A mnélküli járadék mértéke:
-Az összeget a mnélkülivé válást megelQzQ négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
-Az egy napra járó mnélküli járadék alapja a mnélküli havi átlegker-nek 30ad része
A mnélküli járadék folyósításának idQtartama:
-Annak az idQtartamnak az alapvételével kell meghatározni, amennyit a mnélküli a mnélkülivé válást megelQzQ 4év alatt mviszonyban töltött.
-Folyósításának leghosszabb idQtartama 270 nap.
-A járadék folyósításának kezdQ napja a Mügyi Kp-nál történQ jelentkezést követQ naptári nap.
A járadék megszüntetése:
-Ha a mnélküli kéri
-a Mügyi Kp által felajánlott megfelelQ mhelyet nem vállalja el
-Öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjra válik jogosulttá
-KeresQ tevékenységet folytat
_A járadék folyósítási idejét kimerítette
18.NQk szerepe a merQpiacon
NQk munkaerQ-piaci helyzetének történeti áttekintése:
1. A nQk szerepe munkaerQ-piaci megjelenésük elQtt
a nQk feladata a gyermeknevelés és a közösségi háztartási feladatok ellátása volt.
másodlagos szereplQjévé váltak.
nQi termelQ mezQgazdasági munka elQtérbe került és jelentQsége megnQtt.
NQk foglalkoztatásának társadalmi feltételei:
a gyermekintézményi-ellátottság színvonala,
a megfelelQ szociálpolitikai intézkedések (GYES,GYED) alkalmazása,
társadalmi szemléletváltás,
a családon belüli munkamegosztás,
a nQk szakképzettsége, iskolázottsága (a nQk iskolázottsága gyorsabban nQ, mint a férfiaké).
Gender mainstreaming:
-A közösségi politikák mindegyikét oly módon kell kialakítani, illetve a meglevQket végrehajtani, hogy a nemi egyenlQség hangsúlyos szerepet kapjon bennük.
-Nem csak a kimondottan a férfiak és nQk esélyegyenlQségét célzó programokról van szó, hanem valamennyi politikáról, jogszabályról és egyéb tevékenységrQl.
EgyenlQ bánásmód a magyar munkaerQpiacon:
A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai
Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez
Az éjszakai munka tilalma
A szülési szabadsághoz való jog
A terhesség elQtti vizsgálatokhoz való jog
Elbocsátási tilalom
A terhes nQk védelme Magyarországon
KenyérkeresQ modell:
Az EU- tagállamok: az ellátórendszer alapja a tipikusnak tekintett család volt, amelyben a férfi családfQ tartotta el a feleséget és a gyermekeket. A rendszer logikájából korábban az következett, hogy a nQ nem családfenntartó, nem Q keresi meg a család kenyerét , ezért nem is illették meg a családfQnek szánt jogosultságok és ellátások. Ennek a diszkriminatív (hátrányosan megkülönböztetQ) gyakorlatnak a megváltoztatását célozza a közösség politikája.
NQk foglalkoztatásának tendenciái Magyarországon:
A nQk elsQsorban a mezQgazdaságban dolgoztak a családi háztartás mellett,
Csökkent a mezQgazdaságban dolgozó nQk száma és ezzel egyidejqleg nQtt a gyáriparban dolgozó nQk létszáma.
Szakképzettségüket tekintve messze lemaradtak a férfiaktól, a szakmunkások elenyészQ százaléka volt nQ.
Díjazásuk elmaradt a férfiakétól,
19. A romák merQpiaci helyzete
Ki a roma? Akiket a környezet annak tart életvitelét tekintve. Aki a roma kisebbséghez tartozónak vallja magát.
3 roma nemzetiség: oláh, beás, magyar cigányok
Nemzetiségi kérdéskör:
-Közös történelem tudat, -Közös nyelv, -Közös Qshaza, -Kapcsolat az Qshazával, -Közös vallás
Település szerinti megoszlás:
-1945 elQtt vándor életmód, letelepedés megkezdQdése falvakban
-1960-ig letelepedési foly befejezQdik, falvakból városokba
-1980-tól gettósodás
-1990-tQl visszatérés a falvakba, települések elcigányosodása
MerQpiaci helyzet
-1989 elQtt teljes foglalkoztatás
-1989 után mnélkülivé válás által legjobban súlytott szegmens
-Rendszerváltás nagy vesztesei
-Alacsony iskolázottsági színvonal
-Rossz eü-i állapot
Lehetséges tev-ek:
-gyqjtögetés-zsákmányolás
-böngészés, szedd magad
-alkalmi bérmunka
-Szolgáltatás, vályogvetés
-Kereskedelem, házalás
-Szocpolozás, közvetítQ
Gender mainstreaming:
A közösségi politikák mindegyikét oly módon kell kialakítani, illetve a meglevQket végrehajtani, hogy az egyenlQség hangsúlyos szerepet kapjon.
Minden politikát jogszabályt meg kell céloznia ennek a programnak
20..Mhely-teremtés és rombolás
1990-96 az egy fQre jutó külföldi tQke nálunk a legmagasabb. A Mo-on letelepedett tQke fokozatosan kiterjesztette modernizációs tevékenységét.
A merQpiaci helyzetet mhely-teremtési, rombolási és áramlási mutatókkal jellemzik. Mo-on Kertesi Gábor és KöllQ János nevéhez fqzQdnek a kutatások.
ElsQ lépésben kiszámítják a váll-ok legalább 2egymást követQ évének átlagos foglalkoztatási mutatóját, majd csoportosítják a vállalatokat aszerint, h hol nQtt, ill csökkent a foglalkoztatott létszám, amelybQl a köv mutatók képezhetQk:
-Bruttó mhely-teremtési ráta, az ágazathoz tartozó összes bQvülQ váll létszámnövekménye/a teljes ágazati átlagos létszámmal
-Bruttó mhelyrombolás, a vállok létszámcsökkenése/a teljes ágazati átlagos létszámmal
-Nettó mhely-ter v rom, az elQzQ két mutató különbsége
-Bruttó reallokáció, az elQ két mutató összege
Mhely-ter és rom Mo-on:
JelentQs mhely-rombolási folyamatok mentek végbe a mzg-ban, mivel ez az ágazat 90ben az alkalmazásban állók 15,5%-át, 01-ben 5,5%-át foglalkoztatta. Az ipar építQipar súlya csökkent, aszolgáltató ágazatok súlya nQtt. A bányászat és energiatermelés, a könnyqipar mhely-rombolók.
A magyar mpiac a 90es évek egészében rugalmasan reagált a versenyszférában mqködQ vállalatokat ért hatásokra. A piacgazdaság felértékelte az iskolai végzettséget és egyben leértékelte a szocializmusban megszerzett merQ-piaci tapasztalat értékét.
Kertesi és KöllQ szerint a piacgazd-ba való átmenet 2szakaszra bontható:
90es évek elsQ felében az alacsonyan képzett merQ iránti kereslet felére csökkent
90 évek másodkik felében a nettó mhely-ter hatására megváltoztak a kereseti trendek. Az iskolázott fiatalok kereseti hozama nQtt.
22. MerQpiaci eszközök hatékonyságának értékelése
2fQ típusa van:
MerQpiaci monitoring:
-Rendszeres adatgyqjtés, melynek eredménye a mügyi igazsági statisztika
-Gyors adatszolg az eszközök rövid távú hatásairól
-Felhasználója a Mügyi igazgatás
ÉrtékelQ Kutatás:
-A programok megfelelnek-e az elvárásoknak
-kimutassa a nettó erdményeket
-kimutassa az intézkedések merQpiacra gyakorolt hatását
PiacértékelQ kutatás 3 menete:
Diagnózis
-Infógyqjtés, -Okelemzés, -Szándékolt és nem szándékolt hatások elkülönítése
MinQsítés
-Eredményesség minQsítése, -Hatékonyság vizsgálat, -Ktg/haszon elemzés
Visszacsatolás
A célok és az eszközök felülvizsgálata
Bruttó és nettó hatásvizsgálat:
A mhelyteremtQ programok bruttó eredménye a támogatással foglalkoztatottak létszámának növelése.
Nettó eredményt befoly tényezQk:
-Holtsúly-veszteség: program nélkül is el lehetett volna érni az eredményt
-HelyettesítQ hatás: a máltató támogatás nélküli dolgozó helyett egy támogatottat alkalmaz
-Kiszorító hatás:árupiaci, fiskális kiszorítás
-Szelekciós hatás: egyéni motivációban eltérés, adminisztratív szelekciós eljárás
Értékelés súlypontjai:
-Fogadókészség
-Célcsoport-irányultság
-A programot igénybevevQre gyakorolt hatás
-Programok kivitelezése
Programértékelés módszerei:
-Kísérleti kutatások
-Mennyiségi módszerek
-MinQségi módszerek

Hasonló témájú dokumentumok

Munkaerő puska

- 2008-01-13 15:33:47

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Tar László - 2010.12.01 13:10:19

Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.

18 adatbiztonság ady algoritmus ásványtan athén biológia család csoport deindividuáció diffúzió épszerk iii. etikett európai integráció feladat feladatgyűjtemény filmtörténet fizika flaubert gazdaságtörténelem gazdföci génmódosítás gyakorlatok hallás identitás irodalomesztétika kidolgozott közoktatási rendszer krúdy lézer magyar premodern magyarország marketing2 marketing2 tétel matek mikrobiológai móricz munkaerő német felvilágosodás orvosi kémia program segédlet szamitogep számítógép architektúrák szupra társadalombiztosítás újság vizsgapéldák zárthelyi zrínyi