Művelődéstörténet

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaNemzetközi tanulmányokMagyar MűvelődéstörténetMűvelődéstörténet

1.Tétel:
A mqvelQdéstörténet filozófiai, rendszertani és módszertani problémái /Németh G. Béla: Századutóról-századelQrQl/

Az erQsen iparosodott társadalmak értelmiségének száma egyre nagyobbra nQ. LegfQbb kritérium a mqvelQdés szempontjából a történetiség tudatosítása és ezt az egész lakosságra kell kiterjeszteni.
A történetiség magában foglalja a történeti tények, események tudását is. A tudatosításának egyik leghatékonyabb eszköze a mqvelQdéstörténet.
A mqvelQdéstörténet a történészeti eredmények egyik fQ összefogója, komplex közvetítQje, közönség közeli médiuma másoknak.
Természetesen a mqvelQdéstörténetre is, mint minden történelemtudományi szakágra igaz, hogy lehet segédtudomány is a többi szakággal szemben, s fordítva is igaz, minden szakág lehet egy adott helyzetben összefogó, rendezQ egyaránt.
Maga a mqvelQdéstörténet elnevezés a kultúra jövevényszóból ered. A kultúra szót a magyarban mqveltségnek, mqvelQdésnek is értjük. Többnyire a szellemi mqvelQdés, a szellemi mqveltség értelmében használjuk.
A mqvelQdéstörténet koma-ét életanyagon át olyan összegzésekre képes, amelyek a konkrét anyagból a történetiség mibenlétének általánosítására képes.
A mqvelQdéstörténetet vizsgálhatjuk pedagógiai szempontból is. A mindenkori oktatás, mqvelQdéspolitika, hol nyíltan, hogy álcázva, de mindig is a gyökeréig át kívánta hatni a szqkebben vett oktatást, és a tágabban értett mqvelQdést is.
A mqvelQdéstörtént a közmqvelQdésben azért játszik fontos szerepet mert a befogadtató közvetítése, hitelesítése a mindennapos kultúra, mindennapos változásainak érzékelésén és érzékeltetésén át megy végbe.
A mqvelQdéstörténet egyben rögzíti a különbözQ történetfelfogások lehetQségét és mibenlétét is.
Meg kell különböztetnünk a szellemi és az anyagi kultúrát és mindegyiket be kell fogadnia és fel kell dolgoznia, a mqvelQdéstörténetnek még pedig egymástól megkülönböztetve, de egyben egymástól elszakíthatatlanul is.
Fontos a mqvelQdéstörténet, mert egy olyan gondolkodásmód felé tereli a hallgatót, amelynek jegyében ízlés, divat, tudományos felfogás, társadalmi elképzelés sokféleségében és változásában ítélni, választani és dönteni tud az egyén.
A mqvelQdéstörténtet oktatása során az elsQdleges feltétel a felsQoktatás, a pedagógus szakemberképzQ felsQoktatás olyan formálása, amely segítségével egy jól kiválasztott korszak anyagi-szellemi mqvelQdésének olyan megismerése válik lehetQvé, hogy ezen keresztül a hallgató a saját korszakában és más korszakokban is megérti a történetiséget.

Fontos lenne a mqvelQdéstörténet oktatásában az összes felsQoktatási intézményt bevonni - ideértve az orvosi és a mqszaki fQiskolákat, egyetemeket is.) Azért a felsQoktatásba, mert a túlnyomó többség ebben az életszakaszban, nemcsak befogadásra és érzékelésre, de önálló feldolgozásra is képes.
A mqvelQdéstörténet oktatása, azonban csak egy jól megtervezett oktatási rendszer egészében fejtheti ki a benne rejlQ óriási lehetQségeket.
Ez legyen a kor szükségleteinek megfelelQ oktatási rendszer, amely vegye figyelembe a történelem, a korszakok folyamatos változásait is, az újulás szükségességét, annak elfogadását és ésszerq kivitelezését, hogy a mqvelQdéstörténet soha ne legyen csak a múlt, az emlékképek tárolóháza.






















2.Tétel:
A honfoglaló magyarok mqveltsége

Az írásbeliség elterjedése elQtt szájhagyomány útján terjedt nemzedékrQl nemzedékre a származásunk eredete. "Száll a madár ágyul-ágra, száll az ének szájrul-szájra.
Az egykori görög és római szerzQk a magyarokat Scythiából származtatták, de a szittyák másfélezer évvel korábban éltek a mai Ukrajna területén, mint a magyarok, így szittya eredetünknek valós háttere nincs.
A magyarok hun származásával elQször 1180 táján találkozunk Anonymus Gesta Hungarorumában. Ó Álmost, Árpád apját Attila hun királytól származtatja. A hun-magyar azonosságot elsQként Kézai Simon gyúrta össze 1282-85 között készült Krónikájában.
A magyar nyelv és az obi ugorok nyelve közötti rokonságnak a tudományos igazolása csak a XVIII. században kezdQdött, Sajnovics János és Gyarmathy Sámuel révén.
Reguly Antal (1819-1858.) másfél évet töltött obi-ugor nyelvrokonainknál.
A finnugor nyelvészet tudósai voltak: Hunfalvy Pál, Munkácsy Bernát, Pápai József, Zsirai Miklós.
Pstörténetünk kutatásában a nyelvészeti eszközök mellett régészeti eszközöket is felhasználtak a 19., és a 20. században.
Történészeink: Moravcsik Gyula, Ligeti Lajos, Czeglédi Lajos, GyQrffy György.
I.e. 500 körül a magyarok Qshazája Baskíria, ahol életmódjukat, a vadászat, halászat, állattenyésztés és földmqvelés jellemezte. Itt török és iráni törzsekkel kerültek kapcsolatba, erre utalnak jövevényszavaink is (török eredetq, pl.: tehén, tej, kard, vért, stb.)
A 8. században Levédiában a Don és a Dnyepper között a kazár birodalom alattvalóiként élt a magyarság. Nemzetségekbe, törzsekbe tömörültek, melyek élén a törzsfQk és fejedelmek (kündük) álltak. 3.
930 táján Etelközben 7 magyar és kabar törzs élt. Itt jött létre a törzsszövetség, kettQs fejedelemséggel, Kende és a Gyula vezetésével. A hét törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, JenQ, Kér, Keszi.
A magyarok 896-ban átlépték a Kárpátokat, a Vereckei-szoroson át Árpád gyula, Erdélyen át Kurszán kende vezetésével. Kurszán halála után Árpád egyszemélyben egyesítette a kétféle hatalmat.
A törzsszövetség kb. 20.000 lovassal rendelkezett. HaderQnk létszáma ezzel óriási volt, de mégis erejét a fegyvernem jelentette: a sereg könnyqlovasokból állt. (Íjjal és szablyával voltak felszerelve).

A magyarok életmódja félnomád volt. Honfoglalás kori társadalmunk rétegzQdése: elQkelQk, katonai kíséret, közrendqek, szolganépek.
A legkisebb társadalmi egység a család volt. Kétféle család létezett: kiscsalád és nagycsalád. A nagycsaládban a családfQ a legidQsebb férfi volt, vagyonközösségben éltek, egyfajta termelési, vagyoni és szakrális (természetfeletti) egység volt.
Mqveltségünk legtávolabbra mutató elemei a népzenénkben találhatók. A magyar dallamot az ötfokúság és a pentatonizáló hajlam jellemzi, mely egy keletre mutató sajátosság. A Volga-vidéki népekkel közös szerkezetq az un. "kétrétq" dallama (Röpülj páva, röpülj...)
De megtaláljuk népdalaink alapsajátosságait a mari, a cseremisz, a mongol népi dallamokban is.
Nyelvünk a finnugor nyelvcsaládba tartozik, s ebbQl arra következtethetünk, hogy népünk zöme is finnugor. Földrajzilag a magyar nép finnugor ága az Ob középsQ folyása mentén formálódhatott ki, és innen szakadt ki az avar kori magyarság.
László Gyula szerint két honfoglalás volt. Az egyik kb. 670 táján, az ún. kora magyar /késQ-avar/ honfoglalás, a másik a 896-os, Árpád baskír-magyarjainak teljes elmagyarosodása, itt hazánkban.
A késQ-avar honfoglalás a bizánci sajátosságokat hozta magával. (Pl.: bizánci növényi díszítések)
A 896-os honfoglalás az iszlám-perzsa mqveltség sajátosságait mutatják. (P1: palmettás díszítés - ezüst tarsolylemezeken a dús levelq pálmavirág, friss pálmahajtás - szolnok-strázshalmi tarsolylemez)
A magyar honfoglalók ötvösmqvészetének egyik legszebb darabja a Bécsben Qrzött szablya, mely a hit szerint Attila kardja volt.
Rovásírásos emlékeket találtak Csíkszentmihályon, és másutt a házak falán. Magyar rovásírásos ábécét találtak egy nikolsburgi Qsnyomtatványhoz kötött pergamenlapon. A magyar rovásírás jobbról balra haladt, és több jel hasonlított a török rovásírások betqkészletéhez.
Az írás persze nem volt általános. A honfoglalás korának szellemi mqveltsége orális: a tudás szájhagyomány útján terjedt. Innen ered az új haza megtalálásának módja a csodaszarvasról szóló regében.
Az Árpád-kori magyarok életének fontos állomásai a születés, szerelem, házasság, halál voltak. Ezekhez rituális szokások is kötQdtek. (pl.: születéskor a névadás, párválasztásnál a leányrablás.)
Menyasszony-vQlegény szavaink is e korból erednek.
A varázslás, a bájolás, a jó - és rosszkívánságok szóval-ritmussal való elmondása sokáig fontos eleme volt és marad a népi kultúránknak.

Az embereket foglalkoztatta a természet, az anyagi lét és a túlvilág problémája is. Számukra a túlvilág az anyagi természetben élt élet kiegészítQje. A túlvilággal csak a táltos volt képes kapcsolatot teremteni és fenntartani. SegítQ társa a táltosnak az íras-ember , a kor természetgyógyásza, aki fqbQl-fából orvosságot készített.
E kor emberei a túlvilágot pontosan az evilági lét fordítottjának képzelté el. (Pl.: fordított temetkezés). Világképükben a Nap és a Hold kiemelt szereppel bírtak.
A kende a nagyobbik király neve, e török szó jelentése: nap, fény. A gyula, a vezér jelentése: fáklya.
Itt meg kell említenünk a nagyszentmiklósi kincset, amely színaranyból van, és a sas, a nap jelvénye uralkodó motívum a tárgyakon.
Mitikus természetfeletti lényekbQl nem sokat találunk a magyar néphitben. Legismertebb talán a lúdvérc, vagy ennek egy változata a lidérc.
A magyarságtudatunkat QrzQ kincsek elsQsorban azokon a területeken maradtak fenn, ahol a honfoglalás kori népesség fennmaradt, fQleg határvidékeken, és itt a viszonylagos elzártság következtében, a 20., 21. századig is megQrzQdtek. Ilyen terület Erdély, ahol a nyelv, a zene, a kopjafák, mind QrzQi a magyarság Qsi kultúrájának.











3.Tétel:
Magyarországi középkori kultúra.

A középkor 476-tól /nyugat-római birodalom bukása/ - 1547-ig /Luther Márton fellépése/ tartott. Elnevezése csak 1707-ben született meg Cellarius, hallei tanár által.
A középkor kezdettQl fogva a barbárság képzetét személyesítette meg. Fogalmat is képvisel, emberi eszményt, ideált. De csak a késQbbi századok államilag organizált barbársága tüntette fel sötétnek e kort. A reneszánsz volt ezek szerint mi megszüntette a középkor sötétségét. A reneszánsz ember szemében az ideált, a romba dQlt aranykort az ókor személyesítette meg. Az a kor, mely e két virágzás (ókor és reneszánsz) között foglalt helyet, nem jelenthetett mást, mint a kulturális hanyatlás, a barbárság korát. Gyqlölték ez a "közép"-kort, mely eloltotta az antik kultúra fényét.
A középkorban az egyház állt az élet középpontjában.
A kor világnézete legtisztábban a szerzetesség fogalmában nyilatkozott meg. Az élet a középkori ember számára bqn volt, ellentétben Rómával, a földi élet a siralmak völgye, örökös küzdelem a test gerjedelmeivel szemben. Ezzel szemben mégsem volt a középkor az élet ellensége, nem a test és a lélek ellentétére épített, hanem a testet egy magasabb élet számára kívánta "megváltani".
A kor legjellemzQbb intézményei: a császárság, a pápaság, a hqbérrendszer és a lovagság. A középkori mqvészetet és tudományt egyaránt a keresztény vallás határozta meg.
Az elsQ magyar szerzQ tollából származó, magyar mq András és Benedek legendája, Mór püspöktQl 1065. táján. Pt I. István tette 1036-ban a pécsi egyházmegye püspökévé. I. (Szent) Istvánt 1000. december 25-én koronázták meg III. Ottó német császár és II. Szilveszter pápa akaratából.
A király megkapta a felségjelvényeket: kardot, jogart, koronát. De rendelkezett zászlóval, gyqrqvel és országalmával is. A koronázáskor Esztergom, majd 1018. után Fehérvár lett a királyi székhely és pénzverQ hely.
István országát a fejlett európai minták nyomán kívánta modernizálni és ezért kezdettQl fogva igénybe vette a külföldi jövevények (hospesek) - papok, katonák, tanácsadók - segítségét. Így járt el az egyházszervezésben is. Felesége, Gizella Veszprémet tette meg a fQ udvarhelyévé, és hozzálátott itt a veszprémi püspökség megszervezéséhez. István elQször Esztergomban, majd GyQrben és Egerben állított fel püspökségeket.
Az egyházmegyék szervezésével egyidQben kezdetét vette az ún. várispánságok szervezése. Ezek zömét a vármegyék tették ki. A vármegyék összefüggQ területeket alkottak, egyházi, királyi, magán birtokokat magukba foglaltak, míg a kis várispánságok csak meghatározott királyi birtokokat fogtak össze, ezek elszórtan, össze nem függQ területeken helyezkedtek el. MindkettQ élén az ispán állt, kit a király nevezett ki.
István, bajor mintákat alapul véve verette elsQ pénzeit: Lancea Regis - Regia Civitas, és Stephanus Rex - Regia Civitas feliratokkal.
A királyi udvarban latin nyelvq ügyintézés folyt. Törvényalkotásban nyugati mintákat használtak fel. István elsQ törvénykönyve 35 cikkelybQl állt, 12 egyházi, 23 pedig világi vonatkozású volt. Nyomatékosan kiemelte az egyházi vagyon védelmét, a hit védelmérQl pedig 10 cikkely szólt.
Azt a "szent" királyt, aki Istvánként bennünk él, László király alakította ki. Ez államérdek volt. Szükség volt egy szentre, kire föltekinthettek. 1083 augusztus 15-én a szabolcsi zsinaton avatták szentté István királyt, Imre herceget és a vértanú Gellért püspököt.
A magyar szentek bekerültek a különbözQ szertartások rendjébe. Az Istvánról és GellértrQl szóló legendák a szerzeteseknek szolgálta olvasmányul. Mivel ebben az idQben igen kevesen tudtak írni, olvasni, a vasárnapi misén prédikáló papok a nép nyelvén továbbították az ismereteiket.
A tudást az iskolákban lehetett elsajátítani. Minden templom egyúttal iskolafenntartó is volt. A kolostori iskolákban a zene, az ének sokat jelentett a mqveltség követQi számára. A kor zenéje sokrétq volt. Egyrészt állt a magyarság örökségeként magával hozott epikus és lírai énekeibQl, másrészt felhangzik a gregorián ének is. A magyarság hamar megtanulta az egyház zenéjét. Az István által szervezett 10 püspökség mindegyikében 20-30 fQnyi kórus énekelt. Minden 10 falunak templomot kellett építenie.
A zenetudást egyre többen sajátították el a középkor folyamán. A zenei élet azonban nem szorult kizárólag a templom és az iskola falai közé. A magyar királyi udvarokban az 1200-as évek elején az európai költészet legjobbjai fordultak meg. (Piere Vidal, Reuenthal, Tannháuser.)
A trubadúrok megjelenése az elvilágiasodás jele. Egyrészt közismert szerelmi lírájuk, másrészt utat nyitottak a nép felé. Ez a muzsika fejlett lovagi kultúrát jelentett, mely magában foglalta a vadászat, solymászat, vívás tudománya mellett, a versírást és a lantmqvészet ismeretét is.
Ritmikus, latin prózában írt költQi beszéd a Gesta Hungarorum, melyben Anonymus írta meg a magyarok cselekedeteit. Nem hiteles mq, noha van benne valóságos mag, de Anonymus olyan képet rajzolt meg vele, amilyenek a magyar lovagkor nemesei a múltjukat elképzelték.
II. Andrást fia, IV. Béla követte a trónon, aki a kunokat befogadta és letelepítette Magyarországon. Az 1230-as években domonkos rendi szerzetesek többször megkísérelték a Volga mentén rekedt magyarok felkutatását. Ez Julianus barátnak sikerült is.


1242-ben tatárjárás dúlta szét az országot, melyet IV. Béla rendezett újjá. Legfontosabb intézkedése volt, hogy számos kQvárat építtetett. P tette székesfQvárossá Budát is. 1301-ben III. András halálával kihalt az Árpád-ház.
A középkorban a magyar kultúra virágzott. ElsQsorban az építészet. A román, illetve a korai gótikus stílus hódított. Az országban a bencés és a bazilita rend terjedt el, majd a  HYPERLINK http://XII.sz XII. század közepétQl a ciszterciták, és az ágoston-rendiek építkeztek. KésQbb a domonkosok vették át a vezetQ szerepet. 1229-ben jöttek az országba a ferencesek, akik 1300-ig 41 kolostort építettek. E kettQ kolduló rend volt, a lakosság adományaiból éltek, ezért fQként a városok közelében telepedtek le.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. Ez is kolduló rend volt. Kolostorait Budán, Esztergomban, Pécsett, GyQrben, Sopronban, Nagyszombaton, Szebenben találhatjuk meg. E rendek templomai torony nélküli, dísztelen, célszerqen építettek voltak. A cél az volt, minél többen elférjenek benne, és mindenki lássa a szertartást.
A tatárjárás elQtti kolduló rendi templomok nem maradtak ránk, még fából készültek és valószínqleg leéghettek.
A domonkosok nQi kolostorát a Nyulak -szigetén (késQbb Margit-sziget) emelték.
A ferencesek egyik korai temploma Sopronban áll, 1278-ban épült. Kora-gótikus, bordás keresztboltozat fedi.
A cisztercita építészet hatását Erdélyben tudjuk a legjobban nyomon követni.
A városi polgárság önerQbQl maga is emelt plébániatemplomokat. Budán kettQt is: Mária Magdolna és a Nagyboldogasszony temploma. Sopronban 1280 körül kezdQdött a Szt. Mihály plébániatemplom építése.
A középkori várépítészet elsQ formái a földvárak, majd késQbb a kQbQl falazott várak voltak. A várak a király birtokában voltak. IV. Béla több várat is építtetett (Pl.: Túróc, Visegrád, Zólyom.)
A királyi várépítés mellett az egyházi és világi nagybirtokosok építkezései is jelentQsek voltak. Az építkezés az építtetQt terhelte, a király engedélyezte azt, s olykor a területet is Q adta.
A középkor egyik óriási alkotója Kézai Simon, IV. László király udvari papja. 1280-as évek elején írta meg Gestáját, ebben a mqvében pendítette meg a kettQs honfoglalás gondolatát. Ebben a korban bukkant fel az elsQ magyar nyelvq költemény is, az Ómagyar Mária-siralom. Ez a legtökéletesebb régi magyar vers egészen Balassi Bálintig.
Az 1300-as években egy francia-olasz család, az Anjou-k kerültek trónra. Károly Róbert trónra kerülésével országunk végleg a nyugati kultúrkörhöz kapcsolódott. Magyar tanulók nevelkedtek a külföldi egyetemeken. Akkoriban két egyetemi központ volt: Bologna a jogi képzés, Párizs inkább a bölcseleti tudományok központja volt. E korszak diákjai lettek a 14. század krónikaírói.
A kor történelemkönyve a Képes Krónika volt, írója Kálti Márk, de fennmaradt az Anjou-legendárium is, Nekcsei Dömötör New York-ban Qrzött bibliája is.

A korszak jellegzetes alkotásai a szobrok is: a Kolozsvári testvérek Szt. György lovas szobra (1373.) és a Szt. László herma.
Fejlett volt a kézmqvesipar is. A szövet drága, a festék ritka volt, s ez meghatározta az, emberek ruházatát is.
Akkortájt a gyapjúposztó volt a legolcsóbb öltözet, ebben a festetlen gyapjúöltözetben jártak a jobbágyok és a szerzetesek. A gazdag papok kék ruhát viseltek, mert a kék a világ színe. A nemesek úgy öltöztek, ahogy akartak, kedvelt színük volt a piros. A legelQkelQbb a zöld szín volt, mert ez az élet színe. A bíbort csak a legfelsQbb egyházi
méltóságok viselték.

A 14. században hazánkban már minden fontosabb helyen mqködött iskola. A kolduló rendi monostorok nagy gondot fordítottak a papi utánpótlás nevelésére.
A domonkosok rendi fQiskolája Budán, a ferenceseké Esztergomban mqködött.
ElsQ egyetemünket 1367-ben I. Nagy Lajos király alapította Pécsett, majd Zsigmond 1395-ben Óbudán alapított egyetemet.
Külföldi egyetemekre is eljutottak a magyar diákok. FQként az itáliai egyetemeket látogatták (Bologna, Padova), majd 1365-tQl a bécsi egyetemet is.
Az Anjou-k jó mecénások voltak. Templomok, iskolák, könyvtárak létesültek. Bizonyos, hogy létezett a magyar nyelvq hQsi epika is, például Hédervári Kont Istvánról, melyet Thúróczy János 1488-ban kinyomtatott Krónikájában is megtalálunk. A magyarországi balladák felvirágzását is az Anjou-korra teszik.





























4.Tétel:
A magyarországi humanizmus és reneszánsz kultúra

A középkor utolsó szakaszában a 15. század második felében nagy fordulat következett be a magyar mqvészet fejlQdésében: megváltozott a stílus, a lassan elhaló gótika helyét a reneszánsz foglalta el. Az eddig túlnyomórészt nyugati hatást felváltotta az olasz. A 15. század közepétQl kezdve mind a humanista, mind a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedtek egész Európa szerte.
A humanizmus hatása hazánkban elsQsorban a Hunyadiak korában érvényesült. Az elsQ kiemelkedQ magyar humanista Vitéz János, aki nemcsak támogatója, hanem maga is tevékeny íróegyénisége volt a humanista mqveltségnek.
Mátyás király udvara fellegvára lett a latin nyelvq magyar humanista irodalomnak, amely az elsQ nagy hazai lírikus Janus Pannonius, valamint az olasz Galeotto Marzio, Antonio Bonfani munkássága.
KésQbb a humanizmus a magyar nyelvq világi mqköltészetben élt tovább, majd a Mohács utáni irodalomban a reformáció talaján újból virágzásnak indult. E kor magyarországi humanista irodalmának kiemelkedQ képviselQi Brodarics István, Szerémi György, Sylvester János és különösen Bornemissza Péter.
A humanista tartalmú magyar nyelvq szépirodalom végül is Balassi Bálint klasszikus értékq költészetében érte el tetQpontját.
A humanizmus szembefordult az uralkodó feudalizmussal, a katolikus vallási ideológiával, mely gúzsba kötötte az egyén fejlQdését és fellazítva a katolikus egyház szigorú kötöttségeit, eszmeileg a reformációt is elQsegítette.
Kultúrális mozgalomként indult meg, mely az ókori Róma és Görögország kultúrális, tudományos és filozófiai hagyatékát újította fel.
Az Itáliában már korábban elterjedt, emberközpontú humanista szemléletmód elsQ képviselQi már Zsigmond uralkodása alatt megtelepedtek hazánkban. De a magyarországi humanizmus és az antik mqveltség újjászületése, a reneszánsz Mátyás király fiatal korától tanúsított tudományos és mqvészeti érdeklQdése során virágzott ki a Kárpát-medencében. Az Q korában a királynak volt kellQ politikai hatalma és anyagi alapja a kultúra támogatására. Mátyás nyílt, érdeklQdQ, képzett államférfi volt, aki több nyelven is beszélt és szoros kapcsolatot ápolt Itáliával.
A budai várpalotában és Visegrádon építkezett, de sor került királyi építkezésekre Pozsonyban, Székesfehérváron és egyes végvárakban is. A neves építészek általában Itáliából érkeztek Magyarországra. Mátyás annyira érdeklQdött az akkor legmodernebbnek számító olasz reneszánsz építészet és képzQmqvészetek iránt, hogy könyvtárába meghozatott minden ilyen irányú mqvet, s azokat tanulmányozta. Vajdahunyad várát is kiegészítette, újjáépítette (Dél-Erdélyben).
Mátyás környezetének fQrangú családjai, püspökök, nagybirtokosok, hadvezérek sorra építkeztek a késQ gótika és a kora reneszánsz szellemében. Ennek egyik legszebb emléke a szepességi csütörtökhelyi Szapolyai-kápolna (1470.). Kinizsi Pál, a király legsikeresebb hadvezére Nagyvázsonyban pálos kolostort alapított (1483.) Báthory István, szintén jeles hadvezér, birtokán, Nyírbátorban építtetett ma is látható templomot Szt. György tiszteletére. 1465-ben II. Pál pápa engedélyezte Vitéz János esztergomi érseknek és Janus Pannonius pécsi püspöknek a pozsonyi egyetem megalapítását. Az új intézmény az Academia Istropolitana két év múlva nyílt meg.
Az egyetemnél sokkal gyakrabban emlegetett a királyi könyvtár a Bibliotheca Corvina már a maga korában méltán híressé vált. Mátyás könyveit, a Corvinákat, a legkiválóbb festQk és illusztrátorok díszítették. A könyvek között voltak filozófiai, teológiai és történeti munkák egyaránt.
A török megszállás idején a könyvek java része elpusztult. Magyarországon ma 45 Corvinát Qriznek.
ElsQ könyvtárosa Galeotto Marzio volt, akit az 1470-es évek elején Taddeo Ugoletto váltott fel.
Galeotto Marnia Mátyásról írt könyvébQl (1485.) tudjuk, hogy a magyarok lakomáik alkalmával zenészekkel és lantosokkal elénekeltetik a vitézek tetteit magyar nyelven. Thuróczi János udvari jogász írta meg elQször a magyar történetet latin nyelven (1488.). P az elsQ nem egyházi, hanem világi történetírónk. Mátyás király arról is gondoskodott, hogy Thuróczi krónikája nyomtatásban lásson napvilágot, méghozzá két európai városban, Brnóban és Augsburgban.
Antonio Bonfani olasz tanár, Beatrix királyné felolvasója Rerum Hungaricarum Decades címen írta meg magyar mqvét, amely ugyancsak megjelent nyomtatásban 1496-ban.
Janus Pannonius (1434-1472.) a középkor egyik legnagyobb latin nyelvq költQje. Tudta, hogy költészetével magyar hazájának szerez dicsQséget, s ez már önmagában is új mqvelQdéstörténeti jelenség.
Nagyot fejlQdött a zenekultúra is. Már világi zene is szólt, Beatrixnak külön ének -és zenekara volt.
A néptömegek vallási igényeinek kielégítésére 1510. és 1522. között már magyar nyelvre fordított Margit-legenda születi Ráskai Lea apáca tollából.
Mátyás halála után Buda szerepét kisebb szellemi központok vették át. Többek között a Báthoryak Nyírbátorban, Bakócz Tamás Esztergomba, Thurzó Zsigmond Váradon alakított ki életstílusának megfelelQ lakóhelyet.
Habár anyagi lehetQségeihez mérten II. Ulászló, II. Lajos és felesége is megpróbáltak lépést tartani a korral, a reneszánsz mégsem ért el olyan látványos eredményeket, mint Mátyás alatt. Felépítik a Bakócz-kápolnát Esztergomban, átalakítják Simontornya várát Buzlai Mózes udvarmester számára.

Balassi Bálint nemcsak Magyarország, de egész Európa akkor - 1580. körül - egyik legnagyobb költQje. Nem jelent meg életében nyomtatásban mqve, és halála után fél évszázaddal is csak vallásos költeményeit publikálták.
Szerelmes verseit kézrQl kézre adva másolták a családi kódexekbe. Ez is mqvelQdéstörténeti kuriózum: minden családnak volt egy saját versgyqjteménye, melybe a kedves verseket bemásolták.
Két nyomdatulajdonosunk maga is írt: Bornemisza Péter és Heltai Gáspár. Bornemisza a Balassi-család támogatásával létesített nyomdát, melyben kemény szavakkal megfogalmazott prédikációsköteteket nyomtatott. Ezek a könyvek fQleg az Ördögi kísértetek (1578.), páratlan kortörténeti és mqvelQdéstörténeti dokumentumok. VarázsigékbQl és pogány kori ráolvasásoktól kezdve táncok, szerencsejátékfajták, babonák, esküvQi szokások leírásait is tartalmazza a korabeli bqnügyek, tragédiák sorozatát.
Bornemisza volt a tanítómestere Balassi Bálintnak a magyar reneszánsz költQnek. Olasz mintára írt egy színjátékot is (Szép magyar komédia). Balassi annak a magyar költQtípusnak az Qse, aki katona, tudós és mqvész egyszerre.
A középkorban minden magyar egyetemalapítási kísérlet kudarcba fulladt. Nagy Lajos Pécsett (1367), Zsigmond Óbudán (1395. és 1410.) Mátyás és Vitéz János Pozsonyban (1467.) próbálkozott universitast létrehozni, sikertelenül. Nem az érdektelenség a kudarc oka, hanem inkább Bécs és Krakkó közelsége, hiszen jobb tanári karukkal, és mert külföldön vannak, inkább vonzották a magyar diákokat.
A középkor végén talán a szerzetesrendek mentek át a legnagyobb változáson. A hagyományos rendek (bencések, ciszterciek, pálosok, premonteiek) egyre kisebb létszámmal mqködtek, a fegyelem meglazult, kolostoraik döntQ többsége alkalmatlanná vált a hitéletre. Ezen a kolduló rendek próbáltak változtatni, a domonkosok és a ferencesek igyekeztek az egyre lazuló vallási fegyelmet megszilárdítani.
Az iskolai és vallási igények miatt alakultak sorra a nyomdák. Nádasdy Tamás országbíró sárvár-újszigeti nyomdája adja ki 1541-ben Sylvester János Újtestamentum fordítását. De mqködik nyomda Debrecenben, Bánfán, Vizsolyban is. Vizsolyban jelenik meg a Göncön lelkészkedQ Károlyi Gáspár elsQ teljes magyar bibliafordítása, a remekmívq Vizsolyi Biblia (1590.)

KicserélQdnek a külföldi humanisták is. Az itáliai tudósok, mqvészek elhagyják az országot, helyükre az új politikai orientációnak megfelelQen csehek, lengyelek és németek érkeznek.
A mohácsi csata után a Habsburgok házassági szerzQdésre hivatkozva jogot formáltak a magyar trónra. Véres belháború kezdQdött az országban és a török - ezt kihasználva - elfoglalta Buda várát (1451.).
Alig tíz év múltán már török kézen volt az ország területének egyharmada háromszögként beékelQdve a Ferdinánd császár által kormányzott Nyugat-Magyarország, valamint a viszonylag független Erdély közé.
A három részre szakított terület lakossága kultúrájában, szokásaiban, nyelvében egységes maradt. A török hódoltsági városokban (Pécs, Szeged, Kecskemét) magas színvonalú kultúrélet zajlott, iskolák mqködtek, katolikus, református, evangélikus, zsidó felekezetek háborítatlanul élték a maguk életét.
1526. után is továbbépül néhány szép kastély: csak erQdjellegük dominál a korábbiaknál jobban (Sárospatak, Sárvár).
Rohamosan fejlQdnek a városok, így különösen Sopron, Pozsony, Kassa, a Szepesség városai, Erdélyben Brassó, Gyulafehérvár és fQleg Kolozsvár.
Lehanyatlik azonban a festészet, viszont fellendül a könnyen menekíthetQ ötvösmqvészet, mely a 16.-17. században remekmqveket produkál.
A magyarországi török építészet ma is álló emlékei a mohamedán templomok (Pécs) és fürdQk. A budai fürdQk egy része (Rudas-fürdQ, Király-fürdQ) törökkori építmény.
1541. és 1552. után általánossá vált a reformáció hatása. A 16. század elejére egyre több báró használja már az írást, ellentétben Mátyás korával, amikor megmosolyogták az írástudó fQurat.
A hivatalos ügyintézésében a latint továbbra sem váltotta fel a magyar, de feltqnik a nemzeti nyelv használata.
A XVI. század közepén alig maradtak katolikus hívek és papok mindhárom országrészben. A reformáció, mivel azt hirdette, hogy a Biblia mindenki által tanulmányozható és értelmezhetQ, egyik forrása lett a független gondolkodásnak. A reformáció másik alapvetQen fontos hatása és eredménye az anyanyelv kultuszának megteremtése. A szentírást minden hívQnek anyanyelvén kellett ismernie. Ezért meg kellett tanulni írni-olvasni. Egyre szaporodtak az iskolák.
A nemzeti nyelv a magyar állam széthullása idején átvette a nemzeti egyqvé tartozás jelképének szerepét és képviseletét. A nemzeti nyelv a magyar állam széthullása idején átvette a nemzeti egyqvé tartozás jelképének szerepét és képviseletét.
Az elsQ magyar nyelvq könyvek: Pesti Gábor: Esopus fabulái - 1536., Bornemissza Péter: Elektra -1558.



























5. Tétel:
Magyarországi barokk és felvilágosodás

A XVII. század végén sikerrel lezajlott Magyarország felszabadítása a török uralom alól. Sok, korábban a császár ellen lázadó kuruc magyar átmenetileg hajlandó volt fegyverét a császár szolgálatában a török kiqzésére, a török ellen fordítani.
Mindennek fontos hatásai voltak a szellemi életre. A barokk kor embere, a mindenkori politikai helyzettQl függetlenül is, külsQ és belsQ, anyagi és szellemi zqrzavar állapotába került. Írók és festQk, kerttervezQk és építészek jelképe lett az útvesztQ, a labirintus. Még Pázmány Péter, a jezsuita szerzetesbQl lett fQkancellár, bíboros, esztergomi érsek is gyakran emlegeti a labirintust, mint az emberi élet tragikus jelképét.
Pázmány Péter jelentQs politikusa és írója a kornak. Az Q nevéhez fqzQdik az ún. hitvitázó irodalom is. FQ mqvében az Isteni igazságra vezérlQ kalauzban foglalja össze gyönyörq magyarsággal tanításának lényegét /1613./
A háborúk miatt a magyar értelmiség már nem annyira Wittenbergbe, Krakkóba, vagy Bécsbe, hanem inkább Hollandiába és Angliába utazott tanulni. Ennek a kényszerq döntésnek kedvezQ következménye lett, hogy a korai barokk magyar értelmisége az akkor leghaladóbb európai államokat, intézményeket és kultúrát ismerte meg és hozta haza. Így például Descartes tanítását, hollandiai tudományos találmányokat, az ottani építészet eredményeit, az angol államelmélet vívmányait.
A Hollandiában tanult magyarok közül jelentQs egyéniség Apáczai Csere János, az elsQ magyar enciklopédia szerzQje, modern pedagógiai elvek hirdetQje.
Németországban Szenezi Molnár Albert tanult és tanított. Zsoltároskönyve az akkor legkorszerqbb francia-hugenotta dallamvilágra épül. Móric hesseni tartománygróf, szorgalmazta Szenezi Molnár magyar nyelvtanának kiadását /Novae Grammaticas Ungaricae, 1609./
Ezekben az években több tucat könyv jelent meg Magyarországról, és személy szerint Zrínyi Miklósról, akitQl a török elleni harcok sikerét várták.
Zrínyi Miklós gróf azt a jellegzetes magyar költQi pályát járta be, mint amilyet Balassiról szólván már jellemeztünk.
Fiatalon tábornok, sikeres hadvezér, jeles költQ. Eposzt írt Qse, Zrínyi Miklós 1566-os szigetvári várvédelmérQl.
Ezek a mozgalmas évtizedek, bármennyi háborút és keserqséget hozta is a három részre szakított ország lakosságának, nem szqkölködtek fényes társadalmi eseményekben, látványos építkezésekben és mozgalmas színielQadásokban. A jezsuita iskolák olyan nagyszabású színielQadásokat, operaelQadásokat rendeztek, hogy azokat ma sem lenne könnyq kiállításban túlszárnyalni.
Erdélyben Bethlen Gábor és Rákóczi György fejedelmek idején nagy zenei kultúra virult, jelentQs tudományos élet zajlott. Magyarország szellemileg oszthatatlanul egységes maradt.
Az építkezés ebben a korai magyar barokk korszakban még nem érzékeltet annyi nyugtalanságot, mint a római olasz barokk. Az ekkor épül nagyszombati, gyQri, kassai templomok homlokzata is higgadtabban tagolt, szélesebb felületq, mint más barokk templomoké.
Már sokkal több a barokk zsúfoltság és nyugtalanság a vöröskQvári Pállfy-kastélyban. Figyelemre méltó az 1696-ban épült, illetve átalakított büki kastély.
A töröktQl felszabadított Kelet-Dunántúl Duna-parti részére és az Alföld lakatlanná vált területeire német, illetve szlovák lakosságot telepítettek. Így kerültek a dunai svábok a Duna jobb partjának dombos vidékeire, a Bácskába, majd késQbb a temesi bánságba. A magyar lakosság rosszabb helyzetbe került, mint a török hódoltság alatt.
EbbQl következett az az eleve kilátástalan, és a lakosság további pusztulását okozó fölkelés /1711./, amely Rákóczi Ferenc nevéhez fqzQdik. Rákóczi kísérlete, hogy visszaállítsa a 1526. elQtti független magyar államot, véres kudarcba fulladt.
Rákóczi Ferenc néhány évig a francia udvarban élt, majd Törökországba emigrált.

A magyar társadalom éppen ezért komolyan leszámolva mindenfajta, eleve reménytelen függetlenségi törekvéssel, nagyarányú békés országépítésbe kezdett. Olyan tömegben épülnek a barokk templomok, kastélyok, nemesi kúriák, városi polgárházak amilyenben eddig soha.
Vándor építészek, szobrászok, festQk járják az országot, és még a falvak lakói is áldoznak egy-egy feszület, vagy szentszobor kifaragtatására.
A jezsuita és az itáliai alapítású, kegyesrendi /piarista/ szerzetesek kiváló iskolákat tartanak fenn. A nagyszombati egyetem, melyet Pázmány Péter alapított, virágzik.
Ezek az évtizedek a zene és az építészet évtizedei. A világi építészet nagyvonalúságának tanulságos példája a Pesten 1739-ben épült kaszárnya és katonai lakóház. Méreteire jellemzQ, hogy ma ez a budapesti városháza.
A zenetörténetnek szinte már közhelyei az Esterházyak zenekara és mqpártoló tevékenysége /Haydn/.
Eszterházy Pál herceg, nádor, Harmonia Celestis címen, 1711-ben 55 saját szerzeményq zenemqvét adta ki. Ez a kötet a barokk magyar zenekultúra egyedülálló jelentQségq emléke.
A magyar zenei élet sajátságos színfoltja, a toborzó /Verbung/ is ekkor alakul ki és terjed el Európa-szerte, melynek legszebb zeneirodalmi feldolgozása Kodály Zoltán Háry János-ában hallható. /Szövege Amadé László költQ, huszár ezredes 1740 táján keletkezett verse/.
Mária Terézia biztosította a nemesi rendek Qsi szabadságjogait, akik ennek fejében közfelkiáltással szavazták meg önkéntes hadirészvételüket katonai vállalkozásokban. A királynQ közvetlen közelében élQ magyar nemesek különleges kiképzést és magas színvonalú iskolázást kaptak. Így sikerült kialakítania egy hozzá hq, mqvelt, szolgálatuk lejárta után a hadsereg és a közigazgatás bármilyen területén felhasználható, megbízható magyar nemesi réteget. A magyar királyi nemesi réteget.
Mária Terézia oktatási reformjai közismertek. /Ratio Educations 1777./ ElQírja a földrajz, a természetrajz, a fizika tanítását. Ezeken túlmenQen Budára helyezte át a nagyszombati egyetemet. Fellendült a magyar könyvnyomtatás, könyvkiadás: újságok is megjelentek már magyar nyelven.
Az évszázad elsQ felének és közepe tájának legjelentQsebb magyar írói-költQi: Bod Péter székely református lelkész /Magyar Aténás, irodalmi lexikon/, Faludi Ferenc jezsuita hitszónok. Szórakoztató prózai munkái és fordításai mellett jelentQs a költészete.
Értékes mqvek születtek a történettudományokban. Pray György megírta Magyarország történetét, Weszprémi István pedig Magyarország és Erdély orvosainak történetét írta meg. ErQteljes volt a fejlQdés a természettudományokban. A debreceni Hatvani István orvos pedig az egészségügyet vitte jelentQsen elQre. Meg kell említenünk a jezsuita csillagász Hell Miksa nevét, aki felállította az elsQ magyarországi csillagvizsgálót. A világon elsQként Q mérte meg pontosan a Nap-Föld távolságát. E korszakban indította el kutatásait Kitaibel Pál botanikus is.
1722-ben négy magyar nyelvq könyvet is megjelentet Bécsben egy magyar testQrtiszt, Bessenyei György /Ágis tragédiája, Eszterházi vigasságok, Hunyadi László tragédiája./ Szinte egy csapásra hatol be a magyar szellemi életbe a francia felvilágosodás eszmeköre. Sorra létesülnek a hírlapok, folyóiratok.
1780. január elsején Pozsonyban megjelenik Rát Mátyás evangélikus lelkész szerkesztésében az elsQ magyar nyelvq hírlap, a Magyar Hírmondó .
1788. július elsején Kazinczy Ferenc, Batóti Szabó Dávid és Batsányi János Kassán megindítja a Magyar Museumot, elsQ irodalmi folyóiratunkat.
Egyetlen évtizedben hét hírlap és irodalmi közlöny Bécsen kívül három magyar városban - Pozsony, Komárom, Kassa - olyan eredmény ez, mellyel a korábbi évtizedek és évszázadok nem dicsekedhettek. A magyar nyelv és a magyarul beszélQ társadalom erejérQl tanúskodik, hogy rövid idQ alatt új szavak százai születtek.
1789. július 14-én kitört a francia forradalom. Kazinczy Ferenc Goethe Stelláját fordítja és részt vállal egy titkos társaságban.
1794. augusztus 16-án letartóztatták a titkos társaság tagjait. Az elitéltek között sok a költQ, író. Kazinczy is börtönbe kerül. A magyar irodalom hosszú idQre elhallgat. E hallgatag évek mégis alkotó nagy költQje viszonyt már elQkészítette a XIX. századot: a debreceni Csokonai Vitéz Mihály és a dunántúli nemes, az utolsó testQr-költQ: Kisfaludy Sándor.
Csokonai fordította magyarra a Varázsfuvolát. P az elsQ olyan színpadi szerzQnk, akit rendszeresen mqsoron tartanak a magyar színházak.

Kisfaludy Sándornak, a napóleoni háborúk katonájának elQször sikerült tömegsikert elérnie szerelmes verseinek kötetével: Himfy szerelmei, KesergQ szerelem /1801./
Mivel a politikát messzirQl kerülték, az egyetlen lehetQségbe kapaszkodtak: a magyar nyelv minél tartalmasabb gazdagítását tqzték ki célul.
Kazinczy vidéki kúriájából óriási arányú levelezéssel irányította-szervezte a magyar irodalmi életet. Tekintélyes mennyiségq életmqve jelentQs mqvelQdéstörténeti dokumentum.
Verseghy Ferenc pedig, a Marseillaise magyarra fordítója magyar nyelvtant irt. Verseghy mqvelQdéstörténetileg fontos jelenség, mivel Q irt elQször költészeti és zeneesztétikát magyar nyelven.
1814-ben császári rendelettel bevezették a postai cenzúrát, és utólagosan felülbírálták az 1790-1813. között megjelent könyveket. KettQezer-ötszáz magyar könyvet tiltottak be és ítéltek megsemmisítésre. Magyar ember ezekben az években nem tölthetett be vezetQ állást a birodalom területén. Se közhivatalt, se magasabb papi tisztséget. Ez magyarázza, hogy ez a kor a magyar katonaköltQk, katonaírók és katonapolitikusok kora.
Kazinczy minden figyelmétQl követve bemutatkozik Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc és Katona József.
Kultúrális életünkben döntQ fordulatot a Magyar Tudományos Akadémia megszületése. ElsQ elnöke gróf Teleki József, alelnöke gróf Széchenyi István. Tagjai között voltak: KQrösi Csoma Sándor, Vásárhelyi Pál, Eötvös József, Kazinczy, Berzsenyi, Vörösmarty és Kisfaludy.
Megalakult a Pesti Mqegylet is 1839-ben, amely képzQmqvészeti tárlatoknak adott helyet.
ElsQ helyesírási szabályzatunk 1832-ben jelent meg. Ekkor írta KQrösi Csoma Sándor mindmáig egyedülálló munkáját, a tibeti-angol szótárt és nyelvtant. Reguly Antal pedig finnugor-nyelvi és magyar Qstörténeti kutatásait végezte.
A természettudományok és a technika terültén is komoly eredmények születtek. Vásárhelyi Pál Széchenyi munkatársa volt. Nevéhez fqzQdik a Tisza-szabályozás és az al-dunai Széchenyi út. Beszedés József ugyancsak Széchenyi József munkatársa: a Sió-csatorna, a Sárrét lecsapolása tették ismertté nevét. Ekkor élt és alkotott Jedlik Ányos bencés tanár, fizikus, az elektromotor és a dinamóelv felfedezQje.
A reformkorban született meg a magyarországi kisdedóvó intézménye. ElsQ kicsiknek írt meséskönyvünk, Bezerédy Amália Flóri könyve címq mqve 1836-ban jelent meg. A kisdedóvás gondolatának fQ támogatói voltak: Brunszvik Teréz és Teleki Blanka.
1836-ban jött létre a Nemzeti Zenede, az elsQ magyar zenekonzervatórium. ElsQ igazgatója Mátray Gábor volt.















6.Tétel:
Reformkori mqvelQdés Magyarországon

A 19. század fordulón zajlott le az un. kettQs forradalom. Ez jelentette az angol ipari forradalmat, illetve a francia társadalmi és politikai forradalmat.
Európa vált a világgazdaság centrumává. Ugyanekkor a perifériák lemaradása a 19. században tovább fokozódik. Ide tartozik Magyarország is. Gazdaságilag - társadalmilag egyre inkább lemarad, illetve függQvé válik. FQ oka az agrárszerkezet.
A perifériás országok fejlQdése csak 1860-tól indulhat el, ekkor válik lehetQvé az ipar kialakulása, a nyersanyagok belsQ feldolgozása, a gazdasági növekedés. A kettQs cél a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás igénye már jóval korábban jelentkezett. A magyar nemesség és az udvar kompromisszuma is megvalósult egy ideig, mert a gazdasági érdekek így diktálták.
A fQnemesség ebben az idQben építette a kastélyok és a székesegyházak zömét. A köznemesség pedig a kúriákat és a megyeházakat. A parasztság körében általánossá válik a tornácos ház, illetve a színes népviselet. Ez a kompromisszum mindkét oldalról felbomlik egy külpolitikai fordulat és az államháztartás csQdje miatt.
Az országgyqlést szétkergetik, és Metternich javaslatára bevezetik az abszolutisztikus kormányzási rendszeö^!²!pOÄOv$y&yXyZydyfy¤ŠÎ•B–®¼
Íá|áZ4´4>XúqÔrôt

uN›â›ü¿tČÅJÇLÇ~ǀǎǐÇàֆï:ò´"Æ"ü#($@,ˆ3¢3 4°9î92;–;h
hK<15\Föø|
˜
Ž

^ ü&þš Z

ގÞö2!4!6!8!:!!@!B!D!ýøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøø$a$î‚ýD!F!H!J!L!N!P!R!T!V!X!Z!\!^!p!²!´!#ž$†&Æ'Z()*®*À,J.à/Z1úúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúú$a$Z1î2ð2ö3à5ì7ª8„:<Ì<\>Z?pAüB‚DèDúEüE–HÞI¬J²KÈLZO\O^O`ObOdOfOúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$fOhOjOlOnOpO‚OÄOÆOQšUVYRZ„\0^xa´dÀeøgilðo
qTr2t+u,u-uúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$-uÂwÀ{d~B฀Rà‚f„è…Bˆº‰¢Š¤Š ‹AŒ2\^Ž"‘’8“”•–•˜•š•œ•ýøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøøø$a$œ•ž• •¢•¤•¦•¨•ª•¬•®•°•²•´•¶•¸•º•¼•¾•À•Â•Ä•Æ•È•Ê•Ì•Î•à•B–D–,™úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$,™Úš`œ®ž¨Ÿj¡r¢Ä¦Zª³­œ¯`° ±®´ôµz·#¸¶¸»­¼®¼¿†À^ÄƕÇ>Ê
Í

ÍxÎúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$xÎ
ОÑôÓÜÔøÕ×PØÊÙªÚ4Þàäàæàèàêàìàîàðàòàôàöàøàúàüàþàááááúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$áá
á

á ááá áááá.á|á~ádã¼ærè
ë,í—îRð>ñ"òüô`ö`ø–ù4ü
þúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúúúú$a$
þ]þ^þdÿp äBZ

R Rš ô

(šžh-x z À!Ø"4$´%)Î)â+’,úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú$a$’,Z.|1d3<4>4@4B4D4F4H4J4L4N4P4R4T4V4X4Z4l4´4¶4î5Ì7°:,=ºY0[úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúú$a$rt. A francia, napóleoni háborúk vége után a gazdasági helyzet jelentQsen romlott. Az udvar újabb újoncozást rendelt el az adót pedig 2 és félszeresére emelte. A megyék ellenálltak és kérték az országgyqlés összehívását.
A 19. sz. elején Széchenyi kereste a kibontakozás útját és hitt abban, hogy a szubjektumot meg lehet nevelni. A reformeszmékhez egységes ideológia kellett, ez volt a magyar liberalizmus.
A fQ célok az 1832-36-os, 43-44-es, 47-48-as országgyqléseken a következQk voltak:
a magyar önállóság erQsítése (még nem elszakadás)
érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás örök váltsággal
nemzeti cél
alkotmányos célok: magyar nyelv
egységes államterület
önálló államiság ( a Habsburg birodalmon belüli nemzeti önrendelkezés)
Megjelennek a nemzetiségi problémák. A reformkori társadalmi állapotokat jól tükrözi a történetírásunk. Ekkor írtak Széchenyi, Bajza, Irinyi. Sorra születtek az útinaplók, könyvek, levelek.
Létre jöttek a történettudomány mqhelyei. 1825. illetve 1831-ben a Tudományos Akadémia, 1836-ban a Kisfaludy társaság. 1837-ben az Athenaeum, 1840-ben sok történész vett részt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyqlésén.
A Magyar Tudományos Akadémia a tudomány és az irodalom ápolása mellett feladatának tekintette a nemzeti fejlQdés és haladás segítését is. Kiadói tevékenységet is folytatott. Megjelentette pl.: a Tudománytár címq folyóiratot, a magyar nyelv elsQ helyesírási szótárát stb.
1836-ban alakult a Magyar Gazdasági Egyesület, mely kiállításokat szervezett. Pl.: ekeversenyek, gépbemutatók.
Szükségessé vált a nemzeti ipar megteremtése is. 1842-ben megalakult az Iparegylet, melynek szószólója Kossuth volt. A természettudományok terjesztésére 1838-ban indult meg a Természet címq folyóirat. Új tudomány a reformkorban a közgazdaság pl.: Fényes Elek munkái. KiemelkedQ jelentQségq a Magyarország geographiai szótára.
A matematika terén ekkor alkotott világraszólót Bolyai Farkas és fia János. Külön ki kell emelni az Orvos egyesület majd az elsQ, ún. elsQ magyar orvos iskola. MegemlíthetQ még Balassa János, aki Európában elQször operált érzéstelenítéssel. Markusovszky Lajos 1857-ben újraindította az Orvosi Hetilap-ot, ez az újság közölte Semmelweisz Ignác világraszóló felfedezését a gyermekágyi láz okáról és ellenszerérQl.
Az iskolai ellátottság rossz volt, 1500 lakosra jutott l iskola. Ám jeles pedagógusok ekkor is voltak. Pl.: Vajda Péter a Természet címq folyóirat elindítója, vagy Tavasi Lajos, aki egyesületet szervezett a pedagógia népszerqsítésére. Általános, kötelezQ, ingyenes oktatást és állami irányítást követeltek.
A reformkorban született meg a kisdedóvó intézménye. FQ támogatói: Brunszvik Teréz és Teleki Blanka. A reformkorban a társas életnek a színhelyei is lehetQséget adtak a kultúra, mqvészetek, irodalom pártolására és mqvelésére. Ilyen volt pl.: a Nemzeti kör vagy a Fiatal Magyarország köre. Tagjai voltak pl.: Arany, Jókai, PetQfi, Vasvári Pál stb.
A társas élet színterei voltak a kaszinók is. Az elsQt, a Nemzeti Kaszinót Széchenyi alapította. 1836-ban létrejött az elsQ magyar zenekonzervatórium a Nemzeti Zenede. 1837-ben megépült a Nemzeti Színház Pollack Mihály tervei alapján.
Nagyon népszerqek voltak a nemzeti opera elQadásai. Erkel: Hunyadi László címq mqvének dallamai országosan ismertek lettek, a Himnusz pedig nemzeti imádsággá vált.

7.Tétel:
Az önkényuralom kora. Kultúrális élet Magyarországon a kiegyezéstQl a századfordulóig (1849-1896.)

A fQváros Budapest lakossága egymillióra nQ. Az a város, amelyet most látunk 1867. és 1918. között épült fel. Kórházak, iskolák, egyetemek és színházak épültek országszerte. Nagyon jelentQs a színházépítkezés és a színházi kultúra, hisz ez a magyar nyelv fontos eszköze.
1849-1867.:
Magyarországon Julius Haynau tábornagy lett a tejhatalmú katonai fQparancsnok. Törekvése, hogy a birodalom egységes legyen, azonban nem sikerült és nyugdíjazása utat nyitott a Bach-rendszer számára. Magyarországot 5 katonai területre osztották. Az öt kerület élén fQispánok álltak. Idegen hivatalnokok áramlottak az országba, akik kötelezQvé tették az egyenruha viseletét. Pk voltak a Bach-huszárok.
Az új iskolarendszer egységes oktatást jelentett. 6-12 éves korig tankötelezettséget rendeltek el. Swarzenberg miniszterelnök komoly erQfeszítéseket tett arra, hogy a birodalmat közép-európai vezetQ hatalommá tegye. 1853-ban konfliktus tört ki az európai hatalmak között. Ausztria háborúba keveredett és vesztett. Ferenc József császár szózatot intézett a birodalom népeihez, s korszerq javításokat ígért. Kinevezte a második parlamentnek felelQs kormányt.
1867. június 8-án a budai Mátyás-templomban felzúgott Liszt Koronázási miséje, s Gróf Adrássy Gyula magyar miniszterelnök az uralkodó fejére tette Szent István koronáját. Ferenc József magyar király, Erzsébet magyar királyné is lett. Az ünnepet Kossuthnak Deákhoz címzett komor hangulatú intése zavarta meg. Kossuth meggyQzQdése volt, hogy a Habsburg-ház uralma nem egyeztethetQ össze Magyarország érdekeivel.
A kiegyezés következtében a Habsburg birodalom kétközpontú állammá alakult. Nemcsak az uralkodó személye volt közös, hanem a Monarchia külügye és hadügye is, valamint a pénzügy. A közös költségek 70 %-át Ausztria, 30 %-át Magyarország állja. A magyar politika Bécsben is kedvezQ fogadtatásra talált, a birodalmi kormányban több magyar miniszter is részt vett: Andrássy Gyula a birodalom külügyminisztere, Kállay Benjamin birodalmi pénzügyminiszter.
Az 1867-es kiegyezés teremti meg a külföldi tQke beáramlásának lehetQségét is: angol, francia, német bankok, földhitel.
1872-tQl a céhrendszer megszqnik az országban, mezQgazdaságunk, iparunk fellendülésnek indul, elkezdQdik a polgárosulás, fQként az élelmiszeralapú iparágak fejlQdnek: gabonaipar, malomipar, cukoripar, szeszipar, sörfQzés.
1873-ban Buda és Pest egyesül, megkezdQdik a munkaerQ vándorlása vidékrQl a fQvárosba. Az erQteljes iparosodás hatására létrejönnek a városszépítQ egyesületek. Megjelenik a historikus építészet, az eklektika = válogatás a stílusokból (Pl.: gótikus ablakok és barokk kupola, ilyen a Parlament épülete)
A 19. sz. utolsó harmadára jellemzQ épület a városháza lett
A kiegyezés után építkezések zajlottak szerte az országban: hidak, gyárak, üzemek, bérpaloták, kórházak, iskolák, egyetemek, színházak épültek.
A hetvenes évek Blaha Lujza és Jászai Mari sikereinek kezdete. A színész ekkor vált társadalmilag megbecsült, közéleti személyiséggé. Rákosi JenQ szervezte meg a Népszínházat. Az 1870-es évek színmqvészete nélkül a magyar irodalom és kultúra nem fejlQdhetett volna olyan gyorsan. A színházak mqszaki kivitele is korszerq volt, ilyen az Operaház, a Nemzeti Színház, ahol már 1882-tQl volt villanyvilágítás.
Temesvárott 1884-tQl - Európában elQször - az egész városban bevezették a villanyvilágítást.
Nagyot fejlQdött a könyvkiadás: Pallas létrehozta a máig legjobb magyar lexikont, napilap több jelent meg, mint Bécsben vagy Londonban.
1885-ben megnyitották Magyarország elsQ országos kiállítását, késQbb létrejött egy magyar-francia irodalmi-mqvészi kapcsolat.
Jelen voltunk a világban:
Johann Strauss Jókaitól kért librettót a Cigánybáróhoz 1883-ban
Brahms Budapesten mutatta be D-dúr zongoraversenyét
Julies Verne magyar tárgyú regényt írt a forradalmunkról - Sándor Mátyás címmel.
Erre a korszakra különösen jellemzQ a mqvészetek és az irodalom központi szerepe a politikában: miniszterek verseket, regényeket, színmqveket publikálnak, írók pedig képviselQként lépnek fel. (1867. után a képviselQk csaknem egyharmada író, költQ, újságíró, mqvész.) LegjelentQsebbek: Benedek Elek, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Podmaniczky Frigyes.
Összességében a magyar kultúra és politika olyan haladó, mint soha ezelQtt.
A festészetünk két évtized alatt Európa élvonalába jutott: Munkácsy Mihály, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Lotz Károly, Vaszary János.
Gyarapodott a köztéri emlékmqvek száma is. A kor szobrászai: Stróbl Alajos, Róna József, Fadrusz János.
Az irodalom a nemzetiségek érzékenységére is figyel: az oktatási törvény szellemében. Az 1868-ban létrehozott nemzetiségi törvény értelmében bárki anyanyelvén képviselhette ügyeit a bíróságokon, törvényhozásban a hatóságok elQtt.

1868-ban készült el a törvény, ami az oktatásügyet szabályozta (Eötvös József), az egész oktatásügy állami felügyelet alá került, tanítóképzQ intézeteket állítottak fel, minden növendéket az anyanyelvén kellett oktatni, iskolák, fQiskolák, egyetemek létesültek, egységes oktatás az alapfoktól az egyetemig, 6-12 éves korig tankötelezettség elrendelése, 8 osztályos gimnázium felállítása érettségi vizsgával.
























8.Tétel:
Kultúra és mqvelQdés a századforduló Magyarországán (1896-1919.)

Az uralkodó és a magyar kormány között feszült viszony alakult ki: a liberális magyar kormány nagy sikert aratott a polgári házassági törvény elfogadtatása, a zsidóság vallási és polgári egyenjogúsítása miatt.
1896-ban millenniumi ünnepségeket tartottak. A magukat mellQzöttnek érzQ nemzetiségek ellenszenve egyre nQtt. A magyar politikusok további magyar kiváltságok igényével álltak elQ, önálló magyar hadsereget, magyar vezényleti nyelvet akartak.
Valószínq az uralkodó osztály - ezzel a magyarságtudattal - egy fontos problémát akart megkerülni, az általános és titkos választójog megadását a lakosságnak.
Az elodázott választójog és a föld nélküli parasztság kilátástalan helyzete miatt nagyarányú kivándorlás indult meg. (1914-ig legalább félmillióan vándoroltak ki.) A kivándorolt magyarok helyére délen románok, északon szlovákok nyomulnak be az országba.
A nemzetiségi kérdést sem igyekeztek megoldani, sQt bezárattak szlovák nyelvq iskolákat, megsértve ezzel a nemzetiségi törvényt.
A trónörökös Ferenc Ferdinánd pedig szívesen szította a nemzetiségeket, remélve, hogy a trónra kerülésekor hálásak lesznek neki. Mindezek végül is az értelmetlen, és vesztes 1914-es háború után forradalomhoz vezettek.
Mindezekkel párhuzamosan viszont az irodalom és mqvészetek lendületesen fejlQdtek. A tudományos élet jelentQs eredménye: Bíró Lajos zoológus kutatóútja Új-Guineába 1895-1902 az Qsember életmódjára következtetett.
A magyar mqvészi élet vetekedett a bécsivel, rendkívül sok napilap, hírlap, folyóirat jelent meg. Budapest, Kolozsvárott, Pozsonyban egyetemek mqködtek.
A legnagyobb magyar költQk: Ady Endre, Kosztolányi DezsQ, Tóth Árpád, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Juhász Gyula. A legfontosabb és legújabb irodalmi mqveket elképesztQ mennyiségben fordították minden világnyelvbQl magyarra. Az egész akkori világirodalom megtalálható volt magyar nyelven.





A nagyvilágba háromféle magyar mqvészetnek sikerült kirajzania:
a színmqirodalomnak (leghíresebb színpadi szerzQnk Molnár Ferenc)
a filmnek: ekkor indult pályáján Korda Sándor, Kertész Mihály , Mihályi Dénes - hangosfilmkészítQ eljárás, késQbb Berlinben a televíziót tökéletesítette.
a zenének: a könnyq mqfaj: Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Jakoby Viktor, a komolyzene: Dolmányi ErnQ, Bartók Béla, Kodály Zoltán.

A magyar képzQmqvészetben a század elején jelentkezett a magyar szecesszió (népi-paraszti). Építészet: Lechner Ödön, Kós Károly, festészet: Nagy Sándor, Rippl-Rónai József, Csók István, Csonváry Tivadar.
1918. októberében megkezdQdött Ausztria-Magyarország felbomlása: Károly császár lemondott. A felbomlott birodalom területén négy köztársaság alakult meg: a magyar, a lengyel, a cseh és az osztrák. Csehszlovákia és Ausztria azonnal területi igényeket jelentett be a Magyar Köztársasággal szemben. Károlyi Mihály 1ett a miniszterelnök, késQbb köztársasági elnök. A hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezébe került, 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. VezetQk: Garbai Sándor, Kun Béla.
A Tanácsköztársaság azonnal fegyveres harcot indított, végül a román csapatok elfoglalták Budapestet, csehszlovák katonák pedig megszállták a Felvidéket. A Szegeden szervezkedQ Horthy Miklóst 1920. márciusában megválasztották Magyarország kormányzójának, visszaállt a királyság, király nélkül.
1920. június 4-én pedig Versaillesban a Trianon kastélyban aláírták a békeszerzQdést. /Itt vesztette el Magyarország területének 71 %-át és magyar ajkú lakosságának nagyrészét./
Ausztria lett a magyar mqvelQdés egyik menhelye, számos magyar nyelvq irodalmi mq jelent meg, de Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában is virágzott a magyar nyelvq irodalom.
A Tanácsköztársaság idején a magyar mqvészek legjobbjai csatlakoztak a mozgalomhoz, a 11 tagú írói direktórium tagjai: Babits, Balázs Béla, Bíró Lajos, Kassák Lajos, Komját Aladár, Lukács György, Móricz, Révész Béla, Szini Gyula, Osváth ErnQ. A zenemqvészeti direktórium tagjai: Bartók Béla, Dolmányi ErnQ, Kodály Zoltán, Reinitz Béla.
Az oktatásügyi népbiztosság ingyen mozi- és színházelQadásokat, irodalmi felolvasóesteket, hangversenyeket, kiállításokat szervezett.
A magyar irodalomban a modernség kezdete: 1906. Ady: Új versek c. kötete. JelentQs volt Osváth ErnQ munkássága: 1902. Magyar Géniusz, 1905. FigyelQ, 1904-ben kezdQdött a három költQ - Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi DezsQ - levelezése.
Az irodalmi élet legfontosabb területe a századfordulón a színház: drámaírók: Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért.
1896: Vígszínház megnyílik 1901. Magyar Filozófiai Társaság 1905. Népszava napilappá alakul 1906. Szépmqvészeti Múzeum

1908-ban indul útjára a Nyugat (Osváth, Kosztolányi, Móricz Zsigmond - Hét krajcár - mqvei jelennek meg az elsQ számban.
A Nyugat korszakai:
1. korszak: Ady, Babits 1908-1929-ig Osváth haláláig tart.
2. korszak: Babits, Móricz, erkölcsi, etikai, eszményi rendszert képviselt. KésQbb Móricz kivált és megalapította a Kelet népét. 1941-ig Babits vitte tovább új címen: Magyar Csillag.
1910. Est c. lap - az elsQ bulvársajtó. Soproni vonatkozás, hogy az országban elsQk között 1900-ban alapítottak sportegyesületet Soproni Football Athlétikai Club néven.

















9.Tétel:
MqvelQdés a húszas éves Magyarországán /Iskola, iskolán kívüli népmqvelés,
az irodalom, a mqvészetek, a tudományok helyzete, stb./

Az 1920. júniusában megkötött Trianoni békeszerzQdés értelmében Magyarország elvesztette területének 71 %-át, és a magyarul beszélQ, magát magyarnak valló lakosságból 3 és félmilliót. A lakosságon kívül az ásványi kincsek  HYPERLINK http://stb.is stb. is elszakadt az országtól: Felvidék a bányászatáról volt híres, Ukrajna, Erdély a vas- és sóbányászat, erdQségek, Délvidék és Vajdaság a gabonatermelésrQl.
A magyar írók, tudósok, mqvészek nagy része egy csapásra külföldi állampolgárrá vált. A magyar államnak, társadalomnak, kultúrának a megsemmisülés veszélyével kellett szembenéznie, ebbQl következik a két háború közötti mqvelQdéspolitika és a kultúrális viszonyok szélsQségei: egymás mellett volt jelen egy haladó mqvészet és egy merev, maradi álkultúra.
A húszas évek elsQ fele a tanácsköztársaságban mqködQ közéleti személyek és mqvészek elleni hajsza idQszaka volt. Több száz mqvész emigrált: Márai Sándor Berlinbe, Kassák Lajos is német területen szerkesztette avantgarde folyóiratát (Ma), Déry Tibor Bécsben irt stb.
Színpadi szerzQk, filmírók, filmrendezQk, színészek tömege vándorolt ki. (A húszas években Bécs és Berlin mqvészkávéházaiban több volt a magyar, mint a német, az atombomba tudósai egymás közt magyarul beszéltek: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner JenQ)
Mihály Dénes mérnök 1919-ben feltalálta a televíziót, de mivel a találmányt elQször a tanácskormány tagjainak mutatta be, elbocsátották. Berlinben emigrált, ott vett részt a televízió és hangosfilm elterjesztésében.
Ebben a válságos helyzetben ütötte fel fejét a kormány által bátorított antiszemitizmus: az egyetemeken korlátozták a zsidó hallgatók számát, a közintézmények kapuit is fokozatosan elzárták a zsidók elQl. Ezen az állapoton sokat enyhített Bethlen István miniszterelnök és KLEBELSBERT KUNO mqvelQdésügyi miniszter.
Klebelsbert nevéhez fqzQdik a kultúra és az oktatás talpraállítása: a nemzeti összjövedelem 12 %-át emeli ki a kultúrára, tanyai, falusi és városi iskolák százait indítja el, fejleszti az egyetemeket, a határon túli magyar egyetemeket áthozza: a Pázmány Péter Tudományegyetemet Nagyszombatról, a kolozsvári egyetemet (1871.) Szegedre ez lesz a József Attila Tudományegyetem, a pozsonyit Pécsre, ez lesz a Janus Pannonius Tudományegyetem, a selmecit Sopronba, ahol Thurner Mihály polgármester hajlandó fogadni.
Külföldi magyar intézeteket hoz létre Rómában, Berlinben, Bécsben. Közgyqjteményeket is létrehoz: Szépmqvészeti Múzeum, MezQgazdasági Múzeum, Nemzeti Könyvtár. 1924-ben az ország megkapja a népszövetségi kölcsönt, amivel több mint 5.000 iskola és ehhez 3000 tanári lakás épült. Az Q idejében sikerült kiküszöbölni az analfabétizmust. Mondása: Kultúrfölény kell Magyarországon, mert gazdasági és katonai nem lehet!
Az állam a kommunista vagy az általa annak minQsített irodalmat üldözte. 1920-tól alig van esztendQ, hogy valakit, legtöbbször kivételes tehetségq költQt, írót perbe ne fogtak volna valamilyen koholt politikai ürüggyel: József Attila, Déry Tibor, Kassák Lajos stb.
Ezért a magyar írók szívesebben publikáltak a határokon túli magyar nyelvq sajtóban: Csehszlovákiában, Erdélyben jelentQs magyar irodalmi élet bontakozott ki: a két legnépszerqbb magyar irodalomtörténet is határon túli magyar nyelvterületen jelent meg: Féja Géza: Régi magyarság, Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet.
Festészet jellemzQ az új stílus, a sajátos magyar témák megjelenítése, és megjelenik az expresszionizmus is: pl.: Vaszary János, Egri József, Derkovits Gyula.
Irodalomra jellemzQ a népi írók mozgalma: pl.: Nagy László.




Soproni vonatkozás

Sopron a két háború között laktanyaváros jellegét elvesztette. A gyáripart a 1920-as, 30-as évek várospolitikája teremtette meg, kereskedQvárosi szerepe Trianon után beszqkült, viszont legmeghatározóbb gazdasági ágazata, az idegenforgalom magas szintre fejlQdött. Heimer Károly városi fQjegyzQnek nagy szerepe volt a soproni idegenforgalom megteremetésében. A LQvér Szállót az 1930-as években építették. JellemzQ volt még a bortermelés is a területen, de nagy veszteséget okozott az ágazatnak a németajkú gazdapolgárság kitelepítése.

Írni-olvasni tudás tekintetében Sopron az országos átlag feletti mutatókkal rendelkezett a század elején.
evangélikus teológia átadása (ma Deák téri iskola)
az irodalom történetének kiemelkedQ alakja az országosan legismertebb soproni kötQdésq költQ, a Soproni Napló egykori szerkesztQje: Gyóni Géza (1884-1917.)
Takács JenQ zeneszerzQi és oktatói mqködése mellett Sopront zenei fesztiválvárossá kívánta fejleszteni
a soproni gyógyító munka egyik legkiemelkedQbb alapja az Erzsébet kórház elsQ igazgató fQorvosa Király JenQ (1885.-1969.)
Munkácsy-díjas képzQmqvészünk Soproni Horváth József (1891-1961.)
Meghatározó politikusaink: Simon Elemér fQispán, aki az Ifjúsági Vöröskereszt alapítója és az Országos Vöröskereszt elnöke, Soproni Thurner Mihály polgármesterünk (1918-1941.), aktív szerepet vállalt az 1921-es soproni népszavazás lebonyolításában.
Soproni Hírlap, a mindenkori kormánypolitika irányvonalát követQ városi lap.

Óriási ereje volt az 1921. decemberében tartott népszavazásnak, /melynek tétje: Ausztriához tartozzon-e a város?/ A népszavazás és a civitas fidelissima = a leghqségesebb város, mértékül szolgált a két világháború közötti Sopron politikusai, közszereplQi és hétköznapi emberei számára is: emlékére állították a Hqségkapu-t.
















10.Tétel:
A magyar kultúra a harmincas és a negyvenes években. A szabad mqvelQdés kora (1945-1948.) Hóman Bálint centralizált mqvelQdéspolitikája(Iskola, iskolán kívüli népmq-velés, a népi írók mozgalma, a kórusmozgalom, Szalmás- és Vándor-kórus), a Független Színpad és a Vígadói Esték, a népfrontmozgalom (Márciusi Front, Balatonszárszó 1943.)

Az eluralkodó diktatúrák, a nácizmus politikai és szellemi nyomása, a gazdasági kilátástalanság és a kor katasztrófával telítQdQ atmoszférája hatja át a világot, mindezek a folyamatok különösen érintették a közép- és kelet európai országok szellemi, mqvészeti életét.
Hazánkban 1925-tQl megjelent az elektronikus tömegtájékoztatás és mqsorszolgáltatás, a rádió, majd a TV. A technikai modernizáció hazánkban egybeesett a hagyományos falusi-paraszti életforma fölbomlásával és válságával, ami értékvesztéssel, értékpusztulással járt.
A népi írók legjobbjai próbálták megmenteni az igazi népi kultúrát. A népi írók kulturális mozgalmának Németh László volt az egyik vezéregyénisége. Vérbeli pedagógusként, írásos életmqvében szinte egymaga intézményesítette a népi mozgalom mqvelQdési törekvéseit, értékeit, sajátosságait. Az írói csoport tagjai közé tartozott még: Illyés Gyula, Karácsony Sándor, Veres Péter is. Németh László az elsQ között volt, akik érzékelték a modern tömegkultúra- beleértve a rádió és a távoktatás - lehetQségeit és problémáit.
Az 1930-as években az állam hivatalos kultúrpolitikája az ellenforradalmi rendszer arculatán bekövetkezett változásokat követte. A változások a kultúrpolitika terén is, túlnyomórészt szélsQjobboldali irányba történtek.
Az állami mqvelQdéspolitika irányításában a fQ szerep ekkor már Hóman Bálinté volt. Hóman Bálint történész volt egyetemi tanár, minisztersége elQtt a Nemzeti Múzeum igazgatója. Az 1920-as évekbeli kultúrpolitikai felfogása, kevéssé térte1 Klebelsberg reformelgondolásától. A 30-as évek elején viszont már a Gömbösi nemzeti munkaterv kulturális fejezeteinek egyik aktív szerkesztQje volt. Kultúrpolitikájában Q is a nemzeti kultúrfejlQdés céltudatos elQmozdításáról , az egységes magyar világnézet kialakításáról beszélt. Ezek azonban az évek haladtával Hómannál mindinkább más tartalommal teltek meg. A Klebensberg féle decentralizálás tervét, az állami központosító, a kultúrtevékenység uniformizálása és fokozott ellenQrzése váltotta fel. A 30-as évek iskolarendszere lényegében azonos maradt azzal, amit Klebensberg hozott létre. Hóman mqvelQdéspolitikai programja a mqvelQdési intézmények, oktatóintézmények korszerqsítését nem radikális újításokkal, hanem a szükségletekhez igazodó újjászervezéssel kívánta megvalósítani. Klebensbergnek a gazdasági válság miatt félbeszakadt népiskola-építési programját Hóman 1935-tQl folytatta, 1940-ig 2000 objektum építését fejezték be.
A középiskolák szervezetében következett be a legnagyobb változás. Hóman, a humán tárgyak súlyát növelte, ezzel viszont növelte a lemaradást a technikai-természettudományos oktatásban.
Arra hivatkozott, hogy Magyarország agrárállam s így nincs szüksége a reáltárgyak olyan méretq oktatására, mint az ipari államokban.
Volt még egy negatív intézkedése is: az érettségi vizsgabizottságok feladatává tette annak eldöntését, hogy az érettségizQk közül kik alkalmasak egyetemi tanulmányok folytatására. A vélemény alapjául a tanulók ismeretei, gondolkodás módja és erkölcsi szemlélete szolgáltak. E rendelkezés nyíltan lehetQvé tette a politikai szelekciót.
Hóman fejlesztette a szakoktatást is, de ez mögöttes negatív célokat szolgált: Qrségváltást akart, új káderek képzésével.
Az 1935-ös törvény a tanfelügyeletet reformálta meg. Megszüntette azt a rég rendszert, amely szerint a különbözQ iskolatípusokat, különbözQ szervek ellenQrizték. Az országot 8 tankerületi fQigazgatóra osztotta és ezeknek rendelt alá minden iskolatípust. Ez a rendelkezés kiterjedt az egyházi iskolákra is.
Hóman törvényt hozott, mely kimondta, hogy a tanterveket az egyházi hatóságok a vallás és közoktatási minisztérium jóváhagyásával állapíthatják meg, a tankönyveket pedig engedélyezés elQtt be kell mutatni a minisztériumnak.
A legfontosabb változás az oktatás, az ismeretközlés és az erkölcsi, világnézeti és jellem nevelés arányainak eltolódásában figyelhetQ meg. A nemzetismereti tárgyak óraszámának növekedésével egyidQben csökkent a természettudományos tárgyakra fordított idQ. E változás megfelelt annak a célnak, hogy a középiskola nemzeti mqveltséget adjon.
A nacionalizmus erQsítését szolgálta a népiskolák 7-8. osztályban 1941-ben bevezetett állampolgári kötelességek elnevezésq tantárgy, melynek az volt a célja, hogy tudatosítsa: a nemzeti eszmények csak úgy valósulhatnak meg, ha az állampolgárok fenntartás nélkül teljesítik a kötelességeiket.
Az iskolaszervezet egységesítése, az állami felügyelet növelése, az ország szellemi erQforrásait igyekezett módosítani a politikai-katonai célok érdekében. Tornaórák számát növelték, hogy jó fizikumú, katonai szolgálatra alkalmas ifjúságot neveljenek ki. Növelték a cserkészet és a levente mozgalom állami támogatását, az utóbbit 1939-ben 12 éves kortól 23 éves korig évente 10 hónapra heti 4 órában mindenki számára kötelezQvé tették. A tanárokat is bekapcsolta Hóman a leventeképzésbe, így a nyílt militarizmus behatolhatott az iskolákba.
Az iskolapolitika egyik fontos társadalmi célja maradt, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályokból feltörekvQ erQket lehetQleg távol tartsa a középiskolától és fQleg az egyetemi továbbtanulástól. A tehetségmentés jegyében Hóman eltörölte Klebensberg ösztöndíj rendeleteit. 1941-ben a kultuszminisztérium 600 gyerek ingyenes középiskolai oktatását tette lehetQvé, a szegény sorsúak támogatása továbbra is az egyházakra, illetve társadalmi mozgalmakra hárult. A vidéki egyetemek kiépülése tette lehetQvé (Szeged, Pécs, Debrecen), hogy az egyes társadalomtudományok irányzatai mellett független irányzatok is kialakuljanak. A szociológiára, néprajzra került át az alkotótevékenység súlypontja.

Népfrontmozgalom, Márciusi front
A Kommunista Internacionálé 1935-ben, Moszkvában tartott 7. kongresszusa dolgozta ki az antifasiszta munkásegység és a népfrontpolitika alapjait.
1930-as évek második felének legjelentQsebb népfront jellegq mozgalma az 1937. március 15-én a Múzeumkert alakuló Márciusi front volt. Ebben a tömörülésben a kommunisták, egyetemi hallgatók, népi írók, ifjúmunkás csoportok vettek részt. Legismertebb tagjai: Féja Géza, Veres Péter, Tamási Áron, Illyés Gyula. Ez a szervezet a hatalom terrorintézkedései után 1938-ban fel is bomlott.
Népi írók: A parasztságot a nemzet fenntartó erejének tekintették. LegjelentQsebb képviselQi: Németh László, Illyés Gyula, Féja Géza, Kodolányi János, Veres Péter.

Balatonszárszó 1943.
1943. augusztusában Balatonszárszón létrejött találkozón az antifasiszta gondolkodók vettek részt. Itt a kommunistáktól a katolikusokig, a szociáldemokratáktól a népi írókig mindenki jelen volt. A résztvevQ mintegy 600 fQ, zömében értelmiségi, de munkások és parasztok is egyetértettek abban, hogy a háborút minél elQbb be kell fejezni és egy jobb, szociálisabb Magyarországot kell teremteni. Pk már tisztában voltak a jövQvel, a hitleri vereséggel. Az foglalta el Qket inkább, milyen lesz majd a háború utáni Magyarország politikai berendezkedése.

Az irodalomtudományt és kritikát a korszakban nagytehetségq alkotógárda mqvelte:
- a Nyugat szerzQi, illetve Benedek Marcell, Komlós Aladár, Németh Andor, Barta János.
A történetírással, irodalomtörténettel együtt fellendült a régészet, az Qstörténeti kutatás, a néprajzi és népzenetudomány. Ezeknek a tudományágaknak a fellendülését általános európai hatások és a hazai körülmények (népi mozgalmak) is segítették. MqvelQi: Bartók, Kodály, Honti János, Alföldi Anrás, GyQrffy István.

Irodalom: Más tudományterületek idQközben elmaradtak. Irodalmi szociográfia, a tapasztalásra építQ mqvészi társadalomrajz, legmaradandóbb alkotások: Illyés Gyula: Puszták Népe, Veres Péter: Falusi Krónika. A 30-as évek irodalmi a nemzedékéhez tartozott: Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Weöres Sándor, Rónay György, Vas István.
Zene: A magyar zenemqvészet a 30-as években jelentQs idQszakát élte. Magas színvonalú volt. Bartók és Kodály mellett ezt a színvonalat a nagy külföldi zenekarok, a külföldi és a hazalátogató mqvészek koncertjei tartották fenn. Kiváló hazai elQadók, zeneszerzQk, pedagógusok: Bárdos Lajos, Ferencsik János, Székely Mihály.
1930-as évekre jellemzQ a Wagner-kultusz: a náci Németország szellemi befolyásának növekedése, Fischer Annie. Kodály: Psalmus Hungaricus, Háry János, Székelyfonó, Galántai táncok.
KépzQmqvészet: 1930-as években álnépies irányzat alakul ki: Olgyai Ferenc, SzQnyi István, Bernáth Aurél.














11.Tétel:
A magyar kultúra határon túli központjai a két világháború között. A szlovákiai, a vajdasági és az erdélyi irodalom.

Irodalmi élet (cseh) Szlovákiában
Az irodalmi és kulturális élet a 1920-as évek elején szegényes és szórványos volt.
Az irodalmi élet megindulását jelentették az irodalmi társaságok tevékenységének a felújítása. Például a pozsonyi Toldy Kör, a komáromi Jókai Egyesület, a lévai Casino és a kassai Kazinczy Társaság.
Sokat köszönhet a színvonalasabb irodalom a BécsbQl Szlovákiába érkezQknek, ilyenek voltak pl.: Ignetus (20-as évek elején vezette a Kassai Naplót), Mácza János és Illés Béla (a Kassai Munkásban írtak), Kassai Géza, Barta Lajos és Balázs Béla.
A Tqz nevq kulturális folyóirat emigráns kiadás, 1921-23-ig Gömöri JenQ szerkesztette.
Kommunista folyóiratok voltak:
Kassai Munkás /1907-ben alakult/
Az Út /1931-36./
Magyar Nap /1936-38./
Új szó
A kommunista folyóiratok a szovjet irodalom és nézeteik propagálására szolgáltak.

Aktivista napilapok, amelyek a kormányt támogatták:
Reggel (1922-1933.)
Prágai Magyar Hírlap
A Mi Lapunk (1921-32.)
Tábortqz (1929-38.)
Tátra (1937-38.)

Sarló: a magyar haladó értelmiségek cserkészmozgalomból kialakult mozgalma. A sarló fokozatosan balra tolódik, érzékeny lesz a szociális problémák iránt. Szembefordulnak a hortystákkal és a kormányt támogató kisebbségi magyar politikusokkal. Foglalkoztak nemzetiségi kérdésekkel is, nemzeti önrendelkezést hirdettek.

ElsQként a líra fejlQdött ki az irodalomban. Az elsQ regész az 1924-ben kiadott Hangzatka, írta: Sziklay Ferenc. 1919-tQl adtak ki versesköteteket.

A líra nagy alakjai:
GyQry DezsQ: 1925-tQl a haladó szellemq Kassai Napló szerkesztQje. 1925-ben jelenik meg verseskötete az Új arcú magyarok. 1937-ben megalapította Vozári DezsQvel a Csehszlovákia Magyar Demokrata Írókört.
Forbáth Imre: A realizmus és expresszionizmus elemei uralkodnak verseiben. Favágók címq verseskötete tette ismertté nevét.
Vozári DezsQ: Tipikus városi költQ, csavargószelleme Villon-t idézi. Szatirikus, kiábrándult hangnem jellemzi. Emigrált a Szovjetunióba, antifasiszta lett.
Berakó Sándor: megjelentek könyvismertetései, tanulmányai, politikai, kulturális cikkei. Kötete: Az ördög köpenyében.

Prózaírók:
Sellyei József 1930-ban teljesedik ki mqvészete és jelennek meg írásai. Többször tartott felolvasóesteket a Sarló irodalmi estjein. LegjelentQsebb könyve: Elfogyott a föld alóla.
Morvay Gyula: Tagja volt a Sarló-mozgalomnak.
Egri Viktor: Humanista, realista író. Regényei: Fölkél a nap, ÉgQ föld. KésQbb antifasiszta lett.
Darkó István: A Mi Lapunk vezetQje és szervezQje
Tamás Mihály
Ilku Pál
Juhász Árpád: író és publicista, aki a szocializmussal rokonszenvezett
Fábry Zoltán: a magyar marxista szellemq irodalomkritika képviselQje. A legjelentQsebb szocialista író. Írt politikai, irodalomtörténeti, mqvészetelméleti esszéket. Regényei: Az éhség legendája, Emberek az embertelenségben.

Jugoszlávia, Vajdaság
Hagyományok nélküli irodalom, nem volt szellemi öröksége. Hiányoztak a városok, amik szellemi központok lehettek volna, a földmqves, kisiparos lakosság volt a jellemzQ. Pest és más fejlettebb vidéki város elszívta a szellemi erQt. (Pl.: Csáth Gézát vagy Kosztolányi DezsQt).
Az 1920-as években kb. 20 magyar lap jelent meg. A legmodernebb közülük a Bácsmegyei Napló volt.
Szenteleky Kornél szervezte meg az irodalmi életet. Szenteleky volt a kor legjelentQsebb íróinak egyike. ElsQ regénye a KesergQ szerelem. Többek között a Napló címq lapban jelennek meg írásai. JelentQs a Holnap, holnapután elbeszélése, amiben az elkövetkezQ háború képét festi meg. Regénye: Isola Bella (1931.) legnagyobb szellemi teljesítménye. 1928. után vált irodalmi vezéregyéniséggé.
1932-ben indulta Kalangya címq folyóirat Szenteleky szerkesztésében, Csuka Zoltán volt a társszerkesztQ. Itt írtak a legjelentQsebb írók és a fiatalok is helyet kaptak. 1933-ban 2 sorozat indult a Kalangya Könyvtár és a Jugoszláviai Magyar Könyvtár, amik Szenteleky halála után megszqntek.
Szirmai Károly vette át a Kalangya szerkesztését 1933. után. Kázmér ErnQ volt az újság irodalmi szemléjének az írója. 1936. után anyagi okok miatt szqnt meg a Kalangya. Majd többször újból elindult, de 1944. Qszén a háborús történések hatására végleg megszqnt.
Fontos írói egyéniségek voltak: Csuka Zoltán, Debreczeni József, Dudás Kálmán, Herceg János, Majtényi Mihály, Szirmai Károly.

A Híd: az ifjúság kezdeményezéseibQl kinQtt mozgalom. 1934-ben jelent meg. A munkásmozgalom lapja volt, ezért erQs volt a kommunista mozgalom befolyása.
Célja volt hidat verni a keserq ma és az ígéretes holnap közé. SzerkesztQ: Lévay Endre. 1950-es évektQl fokozatosan szépirodalmi jelleget ölt.
Fontos tagjai: Gál László (költQ), Thurzó Lajos és LQrinc Péter (költQk), Lévay Endre, Sinkó Ervin (vers és prózaírók).

Erdély
A román hatalom nem gördített akadályokat a folyóiratok alapításának, mert érdekében állt egy Magyarországtól és a nacionalizmustól független erdélyi magyar irodalom létrejötte. Az elsQ idQszakban 130 magyar lap jelent meg. A cenzúra sem volt jelentQs. 1919-1926: 1066 könyv jelent meg, ebbQl 352 szépirodalmi. KiemelkedQ tehetségq írók: Reményik Sándor, Szentfirmai JenQ, Áprily Lajos, Kós Károly, Tompa László.
Benedek Elek írt verset, életrajzokat, színpadjátékot, regényt is. JelentQs volt a szervezQmunkája és a gyermekirodalomban való tevékenysége. ( Édes anyaföldem, A magyar mese és mondavilág.)
Benedek Eleket maga a feladat térítette haza Erdélybe, de voltak emigránsok is szép számmal pl.: Ignetus. A 20-as évek elején olyan tehetségek jelentek meg, mint Tamási Áron, NyírQ József, Sípos Domonkos.

Két szemben álló tábor alakult ki:
Konzervatív-reakciós tábor: politikai szervezete a Magyar Szövetség, majd a Magyar Párt.
a magyar Néppárt köré tömörült irányzat, amelyet a liberális középréteg támogatott.

Marosvásárhelyen indít Osvát Kálmán színvonalas lapokat: Zord idQ, Kalauz, Erdélyi levelek. Ennek az idQszakban Osvát Kálmán volt a lejellemzQbb alakja. Szellemes, bátor kritikus volt, publicista, szervezQmunkát végzett. Sok tehetséget felfedezett, lapjaiban a legtöbb cikket Q írta. 1920-as években indult a Nap kelte, melyben 130 szerzQ írt.
" Pásztortqz: (1921-1944.) Reményik Sándor szerkesztette
" Cimbora (1922.) Benedek Elek gyermekújsága

Szépmíves Céh - Az Érdélvi Helikon (1924.)
Kulcskérdéssé vált a könyvkiadás kérdése. A legjelentQsebb az 1927-ben alapított Erdélyi Szépmíves Céh. 6 író hozta létre: Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti ErnQ, NyírQ József, Paál Árpád és Zágoni István. 3 irányzat volt a jellemzQje:
konzervatív nép-nemzeti líra
aktivista-futurisa írók
modern erdélyi líra, mely a Nyugatot és a transzilvanizmust tette magáévá.

1926-ban megalakult az Erdélyi Helikon írói csoportosulás, a politikai megbékélés eredményeképpen. Hirdették a transzilvanizmus elvét, aminek lényege a polgári humanizmusság, egyenrangúság, együttélés, de jelen volt benne a múltat realizáló nacionalizmus is. Itt késQbb indult fejlQdésnek a prózaírás. Az uralkodó mqfaj a regény lett, elsQsorban a történelmi, falusi, népi életet bemutató regény.
Ide tartoztak: Talabéry György, Kós Károly is.
További írók: Bánffy Miklós, Kemény János, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Kacsó Sándor, Karácsony BenQ és Szántó György.

Erdélyi Fiatalok (népi mozgalom)
1930-ban alakult meg a mozgalom és a folyóirat. A cél: szociális és kulturális mozgalom indítása a falu megismerésére, a parasztság életkörülményeinek felmérésére, az oktató-felvilágosító munka megindítására. Falukutató-mozgalom.
Az Erdélyi Fiatalok folyóirat szerkesztQje László DezsQ volt.
KésQbb a mozgalom tagozódni kezdett, kialakult egy balszárny, ami 1932-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz. A mozgalom törzse, amely a folyóiratot is megtartotta a konzervatív nacionalista Magyar Párt irányvonalát követte.
Az 1930-as években indult írók: Horváth Imre, Szabédi László, Szemléc Ferenc, Börödi György. Már 1919-ben megjelent a Bukaresti Hírlap, kommunista szimpatizáns radikális magyar lap volt.
1926-1940. szeptember - Korunk, kolozsvári lap, 1926-29-ig Dienes László szerkesztette. Egy európai színvonalú lap, ahol a legkülönfélébb cikkek megjelenhettek. Gaál Gábor az egész világon tartotta a kapcsolatot a magyar forradalmi értelmiségiekkel. Több mint 1000 munkatárs volt, pl.: Józsa Béla, Balogh Edgár, Csehi Gyula, Fábri Zoltán, Szilágyi András. Pk 1938-ra nyíltan kiálltak a fasizmussal szemben és felismerték, hogy az emberi jogokért, a humánumért kell síkra szállniuk. Realista humanizmus jellemezte.
A Vásárhelyi Találkozó
A fasizmus elQretörésére mintegy válaszként számtalan baloldali folyóirat, tömörülés jött lére.

Független Újság
1936-ban Tamási Áron CselekvQ Ifjúság címmel sorozatot indít a Brassói Lapok-ban
1937. október: 187 résztvevQvel sor kerül a 3 napos Vásárhelyi Találkozóra. Az elnök Tamási Áron volt, Q fogalmazta meg a Vásárhelyi Hitvallás-t is. Gazdasági, politikai, kulturális problémákat vitattak meg. Egységes népi, demokratikus magyar sajtót igényeltek, fontosnak tartották a népmqvelQ munkát. Sürgették a parasztság, értelmiség, munkásság szövetségét, a dunai kis népek együttmqködését, a nemzeti elnyomás megszüntetését.
Erdélyi realisták csoportja: kommunista és baloldali polgári írók alkották. A háború szétzilálta az egyesülni látszó csoportokat.

Szocialista lírikusok:
Salamon ErnQ : költQ, Brassói Viktor: költQ, Korvin Sándor: költQ, Méliusz József: író, fordító.
Szocialista prózaírók: Nagy István, Kovács György, Asztalos István, Szilágyi András, Kovács Katona JenQ.
1940-44: a bécsi döntés után, ami Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolta, nem kedvezett az erdélyi irodalomnak. Dél-Erdély kiadók nélkül maradt, legfeljebb csak antológiákban publikálhattak. A nacionalizmus kiélezQdött. Észak-Erdély sem találta megfelelQnek a Horthy rendszert írói munkára, és nem akarták feladni erdélyiségüket. Az 1930-as évek második felében Kolozsvárott az erdélyi realisták kiadták a Termés címq negyedéves folyóiratot.
A Korunk szocialista csoportja a szellemi népfront újjáélesztésén fáradozott. A baloldal kezdeményezte a vásárhelyi találkozó második megrendezését, de ezek a törekvések már nem valósulhattak meg.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Üzenj az összes olyan hallgatónak aki felvett egy bizonyos tantárgyat! Hasznos lehet ha egy tárggyal kapcsolatban olyan kérdéseid merülnek fel mint pl

• Hol lesz a vizsgamegtekintés?
• Meddig kell tudni az anyagot?
• Mely részeket adták le előadáson a könyből?
• stb...

Az üzeneted így ahhoz a célcsoporthoz jut el, akik együtt hallgatják veled a tárgyat. Ehhez kattints az Üzenetekre, ezután válaszd ki a tantárgyat a saját tárgyaid közül, majd kattints az Üzenet írására.

14 2008 tavasz 4.óra 5. gyakorlat acélgyártás államháztartástan antroptöri ásvány- és kőzettan biológiai vízminősítés durkheim elektro építésszervezés 1 esszék eu tételek feladatok formanyomtatvány földalatti tartály földtan függvény gazd.töri genetika hallás hálótervezés irodalomtudomány jegyzetek juhász kaffka kérdés válasz kidolgozott tételek lakoma lorca matek ii. zh mechanikai példatár merőpiac mindennapok kémiája művészettörténet őstörténet paulovics pol.komm programozás sorozat stratégiai menedzsment szerves szigetelés szintay talajtan tanulás és kutatásmódszertan turizmus vállalatirányítás vetőmag