Tételek kidolgozva

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiMunkaerőpiacJegyzetekTételek kidolgozva

1. A merQpiac tartalma, kategóriái. A munkaerQpiac egyensúlyi viszonyai.

Gazdasági megközelítése:
Pozitív szemlélet: MerQpiac elméleti feltételezik, h a racionalitás és a szqkösség elméletnek megfelelQen a ktg éd hozam mozgatja a piacot.
Normatív szemlélet: cél elQsegíteni azon ügyleteket, amelye kölcsönösen elQnyösök.
MerQpiacot befolyásoló tényezQk:
Kínálati oldalról:
demográfiai folyamat (természetes szaporodás, vagy fogyás, vándorlás, korösszetétel változása stb.)
munkaerQforrás nagysága és összetétele (munkaképes, megfelelQ szellemi és fizikai képességekkel rendelkezQ népesség)
munkavállalási hajlandóság (kultúra, jövedelmi viszonyok, stb.)
gazdaságilag aktív népesség
Keesleti oldalról:
Demográfiai csere okozta pótlási szükségelt
Gazdi struktúra változása (korszerqsödés, konjunktúra, dekonjunktúra)
Vállalati bérszint ( egyensúlyi bérszint < reálbérszint ( merQkereslet csökken
Érdekegyeztetési rendszer (munkaerQ- ill termékpiac monopolizáltásága)
A merQpiac elve nem tökéletes, mert
A munkaerQállomány nem homogén
A munkaerQpiac korlátozottan átlátható (információhiány
MunkaerQpiaci szereplQk reakciói idQben késleltetettek.
A tQke és az élQmunka nem helyettesíthetQ egymással korlátlanul
MunkaerQpiaci szereplQk cserekapcsolatai sajátos partneri között bonyolódnak le.
A munkaerQpiac mqködését befolyásolja az állami beavatkozás, az állami gazdaságpolitika.
Egyensúlyi viszonyok:
Egyensúlyhiány: A merQpiac lehet túlker és túlkín.
1.Globális:Egész piacot érinti a túlker és túlkín. Fajtái: A, Kronológikusglob.eh-huzamosabb iddQ óta az egész merQpiacon eh. Jell. B, Konjukturális- bizonyos idQre vonatkozó eh. C, Szezonális- idQszakonként ismétlQdQ eh.
2.Súrlódásos Fajtái: A, Keresése- a piacon nem jell, vannak kiváró mvállók, akik várrnak jó állásra. B, Strukturális-a gazd bizonyos területén jelenik meg C,Diszkriminációs- van aki rendelkezésre áll, de Qket nem alkalmazzák.
Tervgazdaság: A váll annyi merQt alkalmazott, amennyit a piac kínált.Az eladók piaca diktált, kapun belüli mnélküliség, közveszélyes mkerülés
Piacgazd: Keresletkorlát jell, merQ túlkín, vevQk piaca, vevQk dominálnak

2. Ismertesse a népesség statisztikai csoportosításait és a magyar népesség gazdasági aktivitását európai összehasonlításban!

Aktivitási ráta 15-64 2001ben
Gazdilag aktív népesség/ potenciális merQ
EU 69%, Mo 59,7%
Foglalkoztatási ráta 15-64 2001
Foglalkoztatottak/ potenciális merQ
EU 63,8%, Mo 56,3%
Mnélküliségi ráta
Mnélküliek/ gazdilg aktív népesség
EU 7,6%, Mo 5,7%
Ffiak gazdilag aktív: 2238,1e, fogl:2100,3e
NQk gaktív: 1850,5e fogl: 1750e
Népességstatisztika kategóriái:
Gazdaságilag aktív ill inaktív népesség
A gazdilag aktív népességet alkotó emberek adják a merQpiac szereplQit, a potenciális merQállományt, melyek a foglalkoztatottakból és a mnélküliekbQl állnak. A gazdilag inaktív emberek nem tartoznak a merQállománybe.
Samelson a 16 éven felüli népesség 3 csop:
-Foglalkoztatottak, azoka z emberek, akiknek fizetett munkájuk van
-Mnélküliek, akiknek nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek
-Inaktívak, 2 csoportja van: -saját jövedelemmel rendelkezQk, ill saját jöv-mel nem rendelkezQ eltartottak
Mu
Munkaképesség szempontjából:
-Munkaképes koron kívüliek, a gyermekkorúak, és idQskorúak. Pk is lehetnek gazdilag aktívak, ha megfelelQ szellemi és fizikai képességek birtokában állnak, és keresnek ideiglenes munkát.
-Munkaképes korúak, az alsó korhatár 15 év a felsQ a mindenkori nyugdíjkorhatár (Eu64, Mo 62, Nemzetközi Mügyi Szervezet 74év)





3. Ismertesse a lakossági munkaerQ-felmérés lényegét, fogalmait és kategóriáit : KSH és FH

KSH merQfelmérése:
Foglalkoztatott, aki a vonatkozási héten legalább munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol. Foglalkoztatottnak minQsülnek a sorkatonák is, gyermekgondozási díjban (gyed).
Munkanélküli, ( aki az adott héten nem dolgozott és nincs is olyan munkája, amelybQl átmenetileg hiányzott, ( aki megkérdezést megelQzQ négy hét folyamán aktívan keresett munkát, ( aki 2 héten belül munkába tudott volna állni, ha talál megfelelQ állást, ( illetve már talált munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.
KSH-ra jellemzQ:
-Adatgyqjtése lakossági megkérdezésen alapul, -merQ felvétel negyedévenként nyújt adatokat, -15 éves kortól a mindenkori nyugdíjhatárig (EU64, Mo 62) veszi számba a népességet, -célja, h nkileg összehasonlíthaó infókat nyújtson a merQpiac helyzetérQl, -lhetQvé tesz a passzív mnélküliek számbavételét
FH szerint:
Regisztrált mnélküli, aki: mviszonyhoz szükséges felt-kel rendelkezi, nem nappali tagozatos hallg, öregségi nyugdíjra nem jogosult, keresQ tev nem folytat, együttmqködik a MH-lal, nyilvántartásban szerepel
Fhra jellemzQ:
-regisztrálás által havonta, -figyelmen kívql hagyja a háztartásbelieket és a kényszervállalkozókat, -magasabb adatokat közöl, -naprakészebb












4. A fogalalkoztatás mértékének és ágazatok szerinti alakulása 2003-ban. A gazdasági inaktivitás helyzete és összetétele.
(MunkaerQpiaci tükör)

A foglalkoztatatottság szintje egyik évrQl a másikra rendszerint csak kevéssé változi. Mo.-on az utóbbi évtizedben egyszer 99ben nQtt meg jenentQsen 114e fQvel. A növekedés azóta is szerény, stagnál.
2003ban aelért növekedés jórészt a nQi nyugdíjkorhatár emelkedésének köszönhetQ. NQk kisebb arányban foglalkoztatottak mint a ffiak.
Mo-on is a népességbQl a 25-54 évesek dolgoznak. A keresQknek az 5,5% dolgozott a mzgban, 33,3% az ipari szektorban, és 61,2% a szolgáltatásokban. A mzgban folytatódott a foglalkoztatottak számának lassú csökkenése, az iparban a nemzetgazdasági ágakban változás történt, eltqnt a szénbányászat. Sorra zárták be a cipQgyárakat, tömegesen építették le a dolgozókat a textil-és ruházati iparban, az élelmiszeriparban. Átalakította a termelést a gépipar számos üzeme.A szolg-ok körében 2nemzetgazdaasági ág a szállítás, raktározás, és a püi tev létszáma csökkent. A legtöbb új mhely az ingatlanügyek, gazdasági szolgok ágában létesült.
A fogl 60% fizikai, 40% szellemi munkakörben dolgozik.A képzettség egyre nagyobb szerepet kapott. A képzettek iránti igény a jövQben is tovább erQsödik.
Mo-on nem tudott elterjedni a részmukaidQ. Meghatározott idQre a keresQk 7-8% dolgozott, betanított munkát végzett.Mo-on a rövid idejq fogl-ra az alkalmi mvállalói könyvet honosították meg 97ben.

A merQpiac jell inaktivitás
2003ban megtört a mnélküliség évek óta folyamatos csökkenése, kis mértékben emelkedett.
A nemzetközileg elfogadott meghatározások csak azokat tekintik mnélkülinek, akiknek nincs keresQ foglalkozásuk, de dolgozni akarnak, s ezért aktívan keresnek munkát.
NQtt a nQk mnélküliségi rátája 5,4rQl 5,6%ra, a ffiaké változatlan maradt 6,1%. Új jelenség a pályakezdQ diplomások mnélkülisége.
Az aktívan állást keresQk ¾ azért keres munkát, mert elvesztette korábbi munkáját. Az aktívan álláskeresQk 67,2% regisztrált mnélküli. A gazdaság a képzettebbekre tart igényt. A mnélkülieknek csak 17% szellemi munkát végzQ. A legmagasabb mnélküliség az országban a keleti és déli periférián találhatók. Pl Szszb megye. Magas a rendszeres szociális segélyben részesülQk száma. Összeségében anyagi támogatást a regisztrált mnélküliek 62,5% kapott. A 270 napig kapható mnélküli járulék átlagos összege havi 35,5 e Ft volt, a képzetlenek 33,3e a diplomások 38e ft.
A 15-24 évesek fele tanult tovább. A fiatalok továbbtanulása az egyén és atársadalom közös érdeke.

5. Az átmeneti gazdaság munkaerQpiacának fejlQdési szakaszai.
A munkanélküliség alakulása és fontosabb szerkezeti jellemezQi

Magyar merQpiac fejlQdésének szakaszai:
93/94-ig: Kezdetben strukturális, majd globális mnélküliség( 93 febr  705ezer reg. mn)
1997-ig: Stagnáló merQpiac, lassan tovább csökkenQ foglalkoztatás
2000-ig: A globális mnélküliséget felváltja a strukturális
2000-es évek eleje: Strukturális mnélküliség, szakmunkás hiány, magas hozzáadott értéket teremtQ m.erQ hiány
Munkanélküliség jellemzQi és összetétele:
Szezonalitás hatása: a szez. a mnélk-et kiváltó egyik ok, a mnélk-iek száma dec-ben, jan-ban, feb-ban a legmagasabb
Szegmentálásuk:
iskolai végzettség szerint (pályakezdQ diplomás 5,3%, 8 általános 33,5%)
nemek sz. (ffi 58,9% 1992-ben, 53,5% ma)
életkor sz.(25 évesnél fiatalabb 20%)
foglalkozási csop-ok sz. (fizikai 83%)
ellátás sz. (mnélküli ellátás, jöv. pótló támogatás, nem részesül támogatásban)
fQbb m.erQpiaci folyamatokban való részvétel sz. (közhasznú munka, átképzés, bértámogatás)
regionalitás sz. (régió, megye, kistérség, település)
Magyar m.erQpiac jellemzQi a XXI. sz. elején:
alacsony fogl. és alacsony mnélk. az EU o-khoz viszonyítva,
merQpiaci versenyképességünket leginkább korlátozó tényezQ a magas inaktivitás,
régiók szintjén végzett elemzések nem adnak valós képet a helyi m.erQpiac állapotáról,
a társadalmi elQnyöket és hátrányokat jelzQ mutatók ált-ban együtt mozognak,
a foglalk. eltérQ színvonala, a merQpiaci egyenlQtlenségek eltérQen változnak.
MunkaerQpiac regionális sajátosságai
SZAKASZ: 1989-93
Mnélk-i ráták regionális különbségeinek vizsgálatába bevont változók: - népesség képzettségi színvonala - közlekedési hálózat fejlettsége - vállalkozói tradíciók megléte – régió földrajzi pozíciója, népesség etnikai összetétele – fogl. ágazati összetétele
SZAKASZ: ’93-’97
Újonnan bevont változók:
Urbanizáltság faktor: egy adófizetQre esQ adóköteles jöv, lakónépesség iskolai végzettsége, csatornával ellátott lakások aránya, stb.
Távolság faktor: régiók közp-ja, vmint Bp és az osztrák határ közötti átlagos közúti utazási idQ,
Iparosodottság: ip-ban foglalk-k aránya.
SZAKASZ: 90-es évek vége
Bevont változók: - külf-i érdekeltségq vállalatok sqrqsége - fogl. körzetek állandó népességének átlagos iskolai végzettsége - vállalkozások ezer lakosra esQ száma - helyi mnélküliségi ráta.
Következtetés: A külf. váll-ok térnyerése az iskolai végzettséggel függ össze.
SZAKASZ
Új magyarázó változók: munkaerQ és tQke térbeli átrendezQdése és mozgása
A m.erQ mozgását befolyásoló tényezQk: - foglalkoztatási esélyek - bérek területi szóródása.
A tQke mozgását befolyásoló tényezQk: - a többi vállalkozás jelenléte, elhelyezkedése - európai gazdasági erQtér erQssége - a nehézipar helyett ma a gépipar, elektronika játszanak kp-i szerepet a gazdaság növekedésében.






























6. Szegmentált merQpiaci elméletek. Melyek a munkaerQpiac legfontosabb szegmensei? Ismertesse Qket!

1. Az institucionalista  szegmentált munkaerQpiaci elmélet
Neoklasszikus közgazdaságtan természetes és tökéletes egyensúlyát támadja
MunkaerQpiacon nincs tökéletes egyensúly
KülsQ és belsQ munkaerQpiacot különböztet meg
BelsQ: Olyan szervezeti egység, melyben a munkaerQ bérezését és allokációját adminisztratív intézkedések irányítják.
KülsQ: Folyamatot közgazdaságtani szabályozók és piaci tényezQk befolyásolják.
2. Duális-szegmentált munkaerQpiac elméletek
2 részre osztható: primer és szekunder
A primér szektor jellemzQi:
erQs kapcsolat a munkaadó és a munkavállaló között,
vállalatspecifikus ismeretek, szakmai tapasztalat fontossága,
fejlett, strukturált belsQ munkaerQpiac,
stabil pozíció, kedvezQ elQrejutási lehetQség,
relative magas kereseti lehetQség,
vállalatspecifikus képzés,
karrierpálya lehetQsége,
munkavállalói részvétel a vezetésben,
kedvezQ munkakörülmények.
A szekunder szektor jellemzQi:
munkaadó és munkavállaló közötti viszonylag laza kötQdés,
hagyományos, könnyen pótolható ismeretek,
gyengén kiépített belsQ munkaerQpiac,
viszonylag alacsony bérszint,
alacsony belsQ mobilitás, szerény elQrejutási lehetQségek,
kedvezQtlen munkakörülmények,
magas fluktuáció.
Duális merQpiac szegmentáltságának tényezQi
Az állami gazdaságpolitika által preferált ágazatok, vállalatok.
Az árupiaci szegmentáció. Monopolhelyzetq termelQvállalatok (gáz-, olaj-, energiatermelés) koncentrált piacot alkotnak.
A munkaerQpiac kereslet-kínálati viszonyai is szegmentálják a munkaerQpiacot.
Hasonló hatást válthat ki az urbanizáció, illetve a történelmi hagyományok.
Földrajzi fekvés is befolyásoló tényezQ..
A vezetési stílus, a menedzsment filozófiája is hatással lehet a munkaerQpiaci szegmensekre.
A munkavállalók érdekérvényesítési képessége, szervezettsége is tényezQ.
3. A diszkrimináció elmélete
A korlátozottan érvényesülQ esélyegyenlQség, egyes munkavállalói csop adottságai, elQnyök és hátrányok tartós különbségekké sziládrulnak
TényezQi: A merQpiacra való belépés elQtt a családi háttér; Társ-pol viszonyok; Állami szelektív gazdaságpol, ill terület és településfejlesztési strat
Melyek ezek a diszkrimináló tényezQk?
A munkaerQpiacra való belépés elQtt szegmentáló tényezQ a családi háttér
A társadalmi-politikai szféra is diszkriminálhat
Az állam is diszkriminálhat gazdaságpolitikájával, illetve terület- és településfejlesztési stratégiájával.
Mhelyek, mkörök fontossága
Egyes mvállalókkal szembeni elQítéletes magatrtás

MunkaerQpiac szegmensei
Munkavállalók merQpiaci rétegzQdése
A mvállalókat csoportosíthatjuk kompatitivitás szerint: -egymással versenzQ, -egymással korlátozottan versenyzQ és egymással nem versenyzQ
Az egymással nem versenyzQ mvállalói csoportokat merQpiaci rétegnek nevezzük.
A stratégiák a köv merQ-értékésítési típusokkal jellemezhetQ
-mhelyhez kötQdés mértéke
-foglalkoztatáshoz kötQdés mértéke
-túlmunkára, többletjöv-szerzésre törekvés
-jöv-szerzésre való törekvés
Madók rétegzQdése
A madókat csoportosíthatjuk kompatitivitás szerint: -egymással versenzQ, -egymással korlátozottan versenyzQ és egymással nem versenyzQ
A munkáltatók egymással nem versenyzQ azegmensét eltérQ mköri szerkezet jellemzi.
KülsQ merQpiacról belépési korlát:
Az amely a belépQ dolgozók számára elQírja a belépé kritériumát
A belsQ merQpiacról való kilépés korlátja:
Amellyel a vállalatok igyekeznek elszigetelni a fontos mkörökben, speciális képzettséggel rendelkezQ mvállalókat.
Legfontosabb korlátok: -rangidQsség elve, -elQrejutási utak kialakítása, -ösztönzési rendszerek
Részpiacok a merQpiacon
A merQpiac 3 részpiacra tagolható:
A, Szakmai részpiac: madó célja az adott munka megfelelQ képzettségq merQvel való betöltése
B, Szervezeti részpiac: kölcsönös függés kialakulása a madó és a mvállaló között
C, Margináli részpiac: azok alkotják, akik sema a szakmai, sem a szervezeti részpiachoz nem kapcsolódnak.
Vállalton belüli merQpiac
BelsQ merQpiac típusai:
A, Zárt belsQ piac, ahol sajátos szabályok érvényesek
B,Nyitott belsQ piac, ahol a külsQ merQpiac ált szabályai hatnak.
Helyi merQpiac
Az a földrajzilag elhatárolható területi egységet, ahol a munkáltatók és a mvállalók választásai közvetlenül hatnak egymásra, ahol a belsQ és külsQ merQpiacok érintkeznek egymással
Típusai:
A, Álláskeresés szempontjából strukturálaltlan,
B, erQsen strukturált

















7. Mi a munkaerQ gazdálkodás feladata, stratégiai kérdései. Az operatív munkaerQ-gazdálkodás lényege, fQ területei.
MerQgazd feladata:
A szükséges merQ biztosítása, h a merQ megfelelQ helyen, idQben rendelkezésre álljon, megfelelQ nagyságban. Összetételben és képzettségben.
Szerv.en belüli merQpiac kezelése:
operatív megközelítéssel: m.körök összessége- foglalkoztatottak össz.
stratégiai megköz. : m.végzési rndszerek- emberi erQf. Áramlás (közép,hosszútáv)
A. Operatív merQgazd lépései:
Szükséges merQ biztosítása ( mkör - merQ tervezés, merQ toborzás,kiválasztás,felvétel)
Beillesztés, beilleszkedés (beill progi céljai, általános-egyéni beill elemei)
MerQ megtartása (elkötelezettség növ., belépQk vizsgálata, preferencia profil
Kilépési feladatok (fluktuáció vizsg., kilépési interjú)
MerQ megtartása; azoké akik fontosak, nehéz pótolni, vagy ktsges a pótlásuk
Eszközei:
új belépQk vizsg.  kérdQív
foglalkozt. Preferencia vizsg. (
elkötelezettség erQsítése
Kilépéssel kapcsol. Feladatok
Kilépés típusai: - elbocsátás, felmondás máltató által (mvállaló hibájából, vagy egyéb) - fluktuáció, a mvállaló döntése (egyéni, szervezi, egyéb okok)
A fluktuáció vizsg.
Pozitív hatás: rugalmas merQpiac, minQségi csere
Negatív: szem.beszerzésnek +ktsg ; szerv.nek ktsg-haszon elemzés alapján veszteséges lehet
Vizsgálata: fluktuációs Ráta vizsg. Egységek, mkörök, mvállalói csop. Szerint / kilépQk vállalatnál eltöltött ideje / kilépési interjúk
B. Stratégiai szemlélet
A strat. Szemléletq m.erQ gazd. Feladata: A szerv.-i célok jól orientálják a közép és hosszútávú EEÁ folyamatokat.
Az EEÁ alrendszerei
1. Beáramlás
EE beáramlása a szervezetbe: személybiztosítás, toborzás, kivál., felvétel,beill.
kérdése: make or buy (felvegyük vagy oktassuk)
2. belsQ mozgás = karriergondozás
A m.erQ szerv.en belüli mozgása, a mhely karrier az egyéni életpálya 1 szakasza adott mhelyen.
Karriermenedzsment (szerv.i karriergondozás stratégiája)
Áthelyezés, elQléptetés, visszaminQsítés
Életpálya 6 szakasza:
KarrierelQkészítQ fázis
Munkába lépés
Korai karrier
Középkarr. Szakasz
kései karrier
Nyugdíjazás
Sikeres m.helyi életpálya: javuló mfeltételek, nagyobb felelQsség , státusznöv., nagyobb erkölcsi-anyagi elismerés
Karrierutak: szakértQi, vezetQi
Szervezeti karriergondozás (a humánstrat. Része)
Célja: szerv. Számára szükséges, értékes m.erQ beszerzése,megtartása, fejlesztése; szerv. És egyéni célok összehangolása
Kérdései: szerv és egyéni célok összehangolása? Milyen karriert tud felajánlani a m.vállalónak?(vez,/szakértQi horiz./verti) Milyen gyorsaságú karriert tud biztosítani neki?
3. Kiáramlás = kilépés strat.
Céljai: a szerv. Hatékonysága és m.vállalók biztonsági (maslowi) szükséglete közti egyensúly marad
8. Atipikus foglalkoztatási formák

Hagyományos mviszony jell:
-határozatlan idQtartamra való alkalmazás, meghatározott számú midQ, meghat. Mkör, meghta bérezéssel
Atipikus v rugalamas foglalkoztatás:
Határozott idQre szóló szerzQdés, részmunkaidQs, otthon végzett munka, bedolgozás, távmunka
Terjedésének okai:
NövekvQ nQi mvállalás, magas mnélküliség, szolgáltatási szektor
Formái:
1.MerQ-kölcsönzés
Célja a gazdálkodó szervezetek, vállalatok ideiglenesen felmerülQ munkaerQ szükségletének kielégítése a munkaerQ-kölcsönzQ cégek szolgáltatásának bekapcsolásával. IdQszakos munkavállalást jelent.
Kölcsönzési formák:
A gyorskölcsönzés
Hosszú távú kölcsönzés
Outsourcing: A
2.Távmunka:
Lényege:
információs és kommunikációs technológiákra (IT) épülQ munkaszervezési módszer,
lehetQvé teszi az alkalmazottaknak, hogy munkaidejük nagyobb részében a hagyományos munkahelyüktQl távol dolgozzanak,
ugyanakkor munkahelyükkel (vezetQikkel, munkatársaikkal) állandó vagy rendszeres, kétirányú kapcsolatban mqködjenek.
Fogalma: A távmunka olyan foglalkoztatási forma, amely esetén a munkavállaló vagy munkáltató által megválasztott állandó vagy változó helyszínen, a hagyományos értelemben vett munkahelyen kívül folyik a munkavégzés nagy része, amikor is a munkavállaló a munkáltatóval, illetve esetleg az ügyfelekkel valamely modern kommunikációs eszköz segítségével tartja a kapcsolatot, ilyen formában számol be teljesítményérQl.
Kritériumai:
Online összeköttetés a munkavégzés helye és a vállalat központja között információ- és kommunikációs technika segítségével.
Munka helyszínének szabad megválasztása.
A munkaidQ szabad megválasztása illetve beosztása.
A munkaidQ legalább felét, azaz nagyobb részét a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyén tölti el.
Típusai:
Otthoni távmunka:
Mobil távmunka
Szatellit-irodában végzett munka
Shared-desk koncepció:
KiegészítQ, azaz alkalmi távmunka
Távingázás, a távmunka váltakozó formája
ElQnyei:
teljesítménynövekedés
Teleházban végzett munka
NQ a munkavállaló motiváltsága, munkával való elégedettsége.
NQ a kommunikáció hatékonysága.
Javul a vállalat szakmai és társadalmi megítélése.
Hátrányai:
egyedüllét, az elszigetelQdéstQl való félelem.
A vállalat számára a szétszórtan dolgozó munkavállalók egyfelQl ráfordításigényt jelentenek, mind pénzben, mind idQben.
elveszlik a szingergia-hatás.
A távmunkás bizonyos esetekben otthon sem tud koncentráltan dolgozni
Feltételei:
Személyiség, egyéni adottságok.
2.) A vállalat szervezete.
3.) Munkafeladat.
3.Outsouring
A már meglévQ, korábban a szervezeten belüli feladatok, funkciók és a hozzájuk tartozó eszközök, berendezések, illetve kapacitások kihelyezése, külsQ szolgáltatókra bízása.
Az outsourcing legnépszerqbb területei
információs technológia
adminisztráció
pénzügy
emberi erQforrások
marketing
logisztika
építQipar
szellemi outsourcingok
Oursourcing típusai a kihelyezési formák szerint:
SzerzQdéses vállalkozókkal munkavégeztetés, berendezések, erQforrások kihelyezése nélkül.
Funkciók kihelyezése profi külsQ szolgáltatóhoz.
KülsQ szolgáltató betagolása a szervezetbe (insourcing).
Munkavállalók és a menedzsment kihelyezése fQvállalkozóhoz valamely közös üzleti cél megvalósítása érdekében (co-sourcing).
Haszonbázisú kapcsolatok, közös befektetés, elQnyök és kockázat megosztása elQre meghatározott szerzQdés keretében.
A kiszervezés elQnyei:
Költséghatékonyság nQ
.Szervezeti létszám csökken.
Rugalmas szolgáltatás, javuló színvonal és minQség.
A vállalat a kulcskompetenciákra koncentrálhat.
Stratégiailag nem fontos területek tQkelekötése csökken.
NQ a költségek rugalmassága.








9. Rugalmas munkaidQrendszerek

Rugalmas M.idQ rendszerek:
Célja: A megvásárolt idQkeret minél hatékonyabb felhasználása. Ennél a rndszernél a m.idQt igazítják a termelési szükségletekhez és nem fordítva. (tkp. A JIT alkalmazása a m.erQre)
A m.rndszerek meghatározzák a m.idQ hosszát ; elosztását ; beosztását
Definíciók:
MunkaidQ: Az az idQtartam, amely alatt a mvállalónak a munkaadó rendelkezésére kell állnia mvégzés céljából a mvégzés helyén.
M.idQgazdálkodás: A rendelkezésre álló merQ midQkapacitásának minél teljesebb kihasználása, az üzleti szükségleteikhez igazodó munkaerQ idejével való gazdálkodás.
Alapdilemma:
A mkáltató érdeke: a rendelkezésre állás minél hosszabb legyen; a midQkihasználás minél hatékonyabb legyen; ktsghatékonyság
Fiziológiai szpontok: kifáradás növekedésével csökken az intenzitás ; regenerálódás (pihenQ idQ)
Mvállalói érdekek: önállóság a m.idQbeosztás terén ; munka és szabadidQ összehang. ; ellentételezés
Alapfogalmak:
ÜzemidQ: Amikor a munkáltatónál m.végzés folyik (folyamatos -> pl.kórház; többmqszakos-> üzletek)
MunkaidQ:
Fajtái: teljes~ ; rész~ (kevesebb mint heti 36 óra) ; rendkívüli~ (több mint heti 40 óra); pihenQidQ
m.idQ modellek:
Egymqszakos / többmqszakos
Szakaszos (ismétlQdQ) / folyamatos / folytonos (nincs állás)
Osztott (a napi midQt 2 részben kell ledolg.) / osztatlan
Fix (napi ugyanannyi munka) / nem fix
Teljes / nem teljes
EU direktíva a mvégzési és személyi idQbeosztásról
Munkahét hossza: max. 48 óra
2 mvégzés közötti pihenQ min. 11
éjszakai mqszak max. 8ó
min. 4 hét fizetett szabi
ezektQl csak a mvállalónak kedvezQ módon térhetnek el
ElQre kell tájékoztatni a m.vállalót ezekrQl:
m.idQkeretet 2 hónapra elQre meg lehet határozni, ha kollektív szerz. van : 4 hó, ha ágazati: 6 hó , spec. Esetben mint idénymunka 1 év
Túlóra max 300ó/év , ha kollektív van : max 400
PihenQidQ : a 11 óra + két együttes nap, benne vasárnap
MunkaidQ rendszerek:
Teljes munkaidQs
Fix midQbeosztás: (pl.naponta 7:30-16:00) ha idQben változatlan intenzitású a munka ; ha a midQ lefedi az üzemi idQt
Nem fix midQbeosztás: heti 40 óra, de változó beosztásban
Fajtái:
EgyenlQtlen: elQre meghat. Változó intenzitású feladatoknál, heti 40 óra, naponta változóan ; ElQny: rugalmas; Hátrány: fárasztó a dolgozónak
Kötetlen: akkor, annyit amennyit akar -> önálló idQbeosztás, de 40 óra!
Rugalmas: TörzsidQ (4-6óra) : biztosítja a mvállaló üzemidQ alatti ottlétét.
PeremidQ: a mvállaló dönti el mikor tölti le; de 40 óra kell + feladat határidQre
ElQnyök: feladathoz igazodó; intenzitás magas; önállóság; jobb morál; nincs késés; nincs egyéni elfoglaltság miatti kiesés
Hátrányok: ellenQrzés, vezetés nehezebb; kisebb fegyelem; peremidQ ktsgtöbblet lehet;
Sqrített m.hét : heti m.idQt 5 napnál rövidebb intvallumba sqríti , vagy a dolgozó kérésére, vagy feladat jellege miatt ; hátrány: túlzott igénybevétel
Idénymunka : feladat nagy része adott idényre koncentrálódik
Nem teljes midQs (atipikus fogl. Forma)
JellezmQi: minden ami eltér a hagyományos fogl. formáktól, a midQ kevesebb a teljesnél; a díjazás arányos a munkaidQvel
Formái: részmunkaidQs ; munkaszerzQdéses
Alakulása: Mo-on alacsony a számuk ; EU-ban nQtt a szerepe -> így akarják javítani a foglalkoztatottságot
Atipikus formák: távmunka, m.erQ kölcsönzés ,outsourcing



10. A létszámleépítés megelQzésének lehetQségei, a szervezeti létszámleépítés alapvetQ formái!

Eszközei
szervezeten belüli eszközök: - életképesség növelése a szervezetben  új munkaerQgazdálkodási módszerek bevezetése
szervezeten kívüli módszerek: - új mhelyek teremtése - felkészítés a merQpiacon való megjelenése
Létszámcsökkentés megelQzése:
Alkalmas megoldás lehet a migényesebb eljárások arányának bQvítése, a migény emelése, belsQ, külsQ átcsoportosítás.
A merQ-igény csökkenésének egyik megoldási lehetQsége:
a feleslegessé vált létszámot elbocsátja a vállalat. A leépítettek és a maradók között éles határvonal jelentkezik.
mind a munkát, mind a létszámcsökkenés terheit szétteríti a vállalat a teljes létszámra.
A szervezeti létszám visszafejlesztése 2 mód:
I./1 Létszámcsökkentés: 1. elbocsátás (személyi indok alapján) 2. létszámleépítés (gazdasági indok alapján) amely lehet egyedi, nem csoportos, ill tömeges 3. ideiglenes leépítés 4. önkéntes távozást ösztönzQ programok: felajánlják, hohy elmehet végkielégítéssel, vagy késQbb anélkül kell távoznia
- GE alkalmazta elQször a tungsram- mal kapcsolatban
- Lyukó-bányában végrehajtottak ilyet
I/2 Természetes fogyás: létszámzárlatot rendelnek el, a kimenQ merQt nem pótolják újjal, belsQ átcsoportosítással oldják meg a problémákat
outplacement:
(Ausztriában nagyon elterjedt)
egy olyan humánmenedzsment eszköz, amely a vállalat és az érintett vezetQ közti közös megegyezésen alapuló szétválását segíti egy tapasztalt tanácsadó közremqködése mellett
egy olyan módszer amely elbocsátott vezetQket támogat pályafutásuk folytatásában ezért lehet new-placement ill. replacement
céljai:
a maradó alkalmazottak biztonságérzetének megtartása
a vezetQ beosztású munkavállaló segítése a megfelelQ munkahely megtalálásában
igazságos, emberséges, gazdaságos és gyors elválás segítése
a cég jó hírének megQrzése
alkalmazási terület: karcsúsítás, átszervezés, egyesülés-fúziók, privatizációk-felvásárlások
lépései:
1.tanácsadó segítségével az elbocsátás negatív értékének, érzésének feldolgozása
önelemzés SWOT- analízis
mit szeretne, mit tud, mit akar csinálni a jövQben
2. álláskeresésre felkészítés
önéletrajz írás
vállalattól való megválás történet begyakorlása
referencia kidolgozása
video begyakorlása
3. ügyfél támogatása az álláskeresésben
személyi networking
potenciális álláshelyek felkeresése
hírdetések








11. Csoportos (tömeges) létszámleépítés lényege, kritériumai, elQnyei, eljárásának lépései!

Tömeges létszámleépítés: az olyan elbocsátás, melyet vmely munkaadó egy vagy több nem a munkavállalók személyében rejlQ ok miatt foganatosít (nem minQségi ok)
2 variáns létezik:
mennyiségi kritérium: az elbocsátottak száma 30 napon belül:
rendszerint 20- nál több és 100- nál kevesebb munkavállalót foglalkoztató üzemekben legalább 10 fQt
a rendszerint 100- 300 fQ között foglalkoztató legalább a mvállalók 10%- át
300 fQnél nagyobb cégnél legalább 30 fQt elbocsát= tömeges munkanélküliség
minQségi kritérium: 30 napos idQtartamon belül a 20 fQt elbocsátanak, attól függetlenül, hogy hány mvállalót foglalkoztat a cég = tömeges munkanélküliség
Tömeges létszámleépítés menete:
1.konzultáció a munkavállalók képviselQivel
2. munkaügyi hatóságnak írásbeli bejelentés (+gazdasági indok bD’”Æ„
Â
Æ
ì

´
Ð
ž

Ô



T
V
|
† ˆ Ð Ò ŒÔÈðÜöø

Ž”–œªäŠðáðÒðÒƻƻ¯¡»¡»¡»–¡»¯»ˆ»ˆ»Æ»Æ»Æ»Æ»zðáðÒðlh¯`]hó7€5>*CJaJh¯`]h$Ë5CJ\aJ jàðh¯`]hÒ9¦CJaJ hnnæ56CJaJh¯`]hÒ9¦56CJaJh¯`]hÒ9¦CJ\aJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hó7€5>*CJ\aJh¯`]hIw5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJ)’”ÆÞ „
Æ
ì
´
ž


V
|
Ô
` þ ŒÔ‚òtÈôZÜ÷÷òðòòðèèèèðèèèèòèèèèèèòðòò$
&
Fa$$a$ $a$gdó7€æù0úþþÜøŽŒŽÊ@€ÈîXzÒR¢Tª0-²-ˆ Ž È >"<#úúúòúðîúðúúðîúúúúìêúêêêêúêú $a$gdó7€$a$ŠŒŽÊ@€îNRT¦Ž È <#F#J#L#R#`#|#„#Š#Œ#°#Ì#Ü#â#ä#æ#ü#þ# $$$B$F%òçÛÐÛÐÛÐÁ³Ð§Ð³ÐœÐ‘ІÐçÐçÐç~s~çÐç§ÐeÐh¯`]hÒ9¦56CJaJ h¯`]h£rCJaJ h£rCJaJ h¯`]h|kÒCJaJ h¯`]hIwCJaJ h¯`]h$ËCJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦5CJ\aJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦CJ\aJ h¯`]hó7€CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJ$<#>#@#B#D#F#ü#þ#$$ä%`(‚(Þ*ö*’,°,Ê-Ì-Î-Ð-Ò-Ô-Ö-Ø-Ú-Ü-ýýýýýõíèààèÞèÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞÞ$
&
Fa$$a$ $a$gdó7€ $a$gd£rF%†%š%¤%Ò%â%ä%þ%&&*&D&¼&¾&'8'J'L'r'¨'à'â'`(~(‚(Þ*ò*’,¬,Ê-â-ä-æ-è-Ô.òäòäòÙäÙËÙºÙËÙºÙËÙºÙËÙ«äòŸÙŸÙ‘‚tfXh¯`]hÖ_.5>*CJaJh¯`]hIw5>*CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJh¯`]h$Ë5CJ\aJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJ\]aJ h¯`]hÒ9¦56CJ\]aJ j®ðh¯`]hÒ9¦CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦56CJaJh¯`]hÒ9¦CJ\]aJ"Ü-Þ-à-â-Ö.//–0¢1’6Ä7L9N9†96:„;Š<î@¶A¸A6B´B¶BC¸CýýýõííýýýýýýýýýýýýýíííèÐ$
&
F-
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$ $a$gdÖ_. $a$gd£rÔ.Ö.//J9N9„9¶A¸AºA¾A²B´B¶BCŽEâE
FÊFæFêFG|GŽGÎGâGHJHIhI¾IÞI*J†JŠMÔMøM N7N8NANòæÛдЦò¦ò¦šÐŽ‚ЂthÐhÐhÐhÐhÐhККò‚К‚h¯`]hÒ9¦6CJaJh¯`]hÒ9¦6>*CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦CJ\aJh¯`]hÒ9¦5CJaJh¯`]hÖ_.5>*CJaJh¯`]hÒ9¦5CJ\aJh¯`]h$Ë5CJ\aJ h¯`]hÒ9¦CJaJ h¯`]hÖ_.CJaJh¯`]hÖ_.6CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJ(¸C &
F!
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
&
F-
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦ ÔMøMýN O'OÞP¤QøQ,RªSJTZTìT¦U^W`WbWdWfWhWjWlWëæÎææææºææÎææ游¸¸¸¸¸ $
&
F!
Æ ´„`ú`„`úa$gdÒ9¦$
&
F!
Æ ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$ $
&
F!
Æ ´„h^„ha$gdÒ9¦ANýNOO
O O'O R,RLRªSÆSJTZT†TìT8U¦UðU^WšWœWžW W¶W`XbXdX¨[\R\Š\L_Š_°abÆeõçÙçÍõÍõÍõÍõç¾çÍõÍõçÍõÍõÍõ¯ ‘ ‘ ‘ õçõƒõƒõuõh¯`]hÒ9¦CJ\]aJh¯`]hÒ9¦56CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJh¯`]h|kÒ5>*CJ\aJh¯`]h$Ë5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦56>*CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦6>*CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJ+lWnWpWrWtWvWxWzW|W~W€W‚W„W†WˆWŠWŒWŽWW’W”W–W˜WšWbXdXÜXýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýõýó $a$gd|kÒÜXpYÂYZ[¨[\R\Š\ò\n]À]^d^š^Ì^_L_Š_þ_R`ž`Ú`PaŒa°aåååååàààØØØØØØØØØàØØØØØØØ$
&
Fa$$a$$
&
F
Æ
д„„^„`„a$gdÒ9¦°abŠb|cd´deÄeXf’f¤gÔh$i¶ijòj(kŒkŽk¾klm¸m2nfnýõõõõõõõìçççõõõõõççÏçççç$
&
F,
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$„éÿ^„éÿa$$
&
Fa$ÆeÈeRfTfVfXf’f¤g¶gÔh$iîjðjŒkŽk˜k¼k¾kl¸m2n*CJ\aJh¯`]h|kÒ5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]h|kÒ5CJ\aJh¯`]h$Ë5CJ\aJh¯`]hÒ9¦5CJ\aJh¯`]hÒ9¦5CJaJ h¯`]hÒ9¦5>*CJ\]aJ h¯`]hÒ9¦CJaJ h¯`]hÒ9¦56CJ\]aJ(fn¬no &
F,
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$ôyöyøyúyüyþyzzzzz
z

z zzz züz"{:|€|

}®}ê}úúúúúúúúúúúúúúúúòúúúÚÚú$
&
F"
Æ ´„µ„Kÿ^„µ`„Kÿa$gdÒ9¦ $a$gd Z$a$zzüz{:|°|

}.}®}Ö}Ø}ê}D€f€Ú€Ü€î€ò€*,ln¢àƒ:ƒVƒœƒ¬ƒR„h„b……”…~†¦†À†Ä‡
ˆŽ‰¼‰n‹„‹®‹ŒŒ/ŽNŽTŽ°Ž±ŽòäÖ˿˿˪¡¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ëò•Ë•Ë•Ëª¿Ëò¿Ë¿Ë¿Ë•Ë¿•Ë•Ë¿•Ëòh¯`]hÒ9¦>*CJaJh Z5CJaJ(h¯`]hÒ9¦5CJaJehrÊÿh¯`]hÒ9¦5CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦5CJ\aJh¯`]h|kÒ5>*CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJ4ê}˜~6ÒD€Ü€ò€,n¤àƒ:ƒœƒR„b…”…~†¦†À†d‡Ä‡
ˆèèèèããÌÌÌÃÁããããããããããã$
Æ´a$$
&
F&
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
&
F%
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦
ˆÈˆ:‰Ž‰¼‰î‰

Š*ŠRŠpŠˆŠn‹®‹Œ/ŽNŽ±ŽÔŽÕŽðŽªúããúËËËËËËúúúúúúúûúú $a$gd|kÒ $a$gds•$
&
F$
Æ $ ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÝ $
&
F#
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$±ŽÀŽÁŽÓŽÔŽÕŽðŽªð¬‘ΑR’^’b’†’ ”2”6”X”Z”†”Š”¤”¨”ª”¾””ԔJ—X—`—p—ˆš¢š0|žŽž , B¢ðáðÒðƻƻƻһ¯»£•„»„»„»ÆÒÆv»v»„»v»v»•»•»h¯`]hÒ9¦>*CJ\aJ h¯`]hÒ9¦56CJ\]aJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJh¯`]hÒ9¦CJ\aJh¯`]hÒ9¦5CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJh¯`]h

e5>*CJ\aJh¯`]h|kÒ5>*CJ\aJ(ªô¬‘Ò‘R’b’†’ ”6”Z”Š”ª””Ԕt•`–J—ýýøýøöååÁÁÁ®åŒŒŒ"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Æ ¸p#´dð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Ƹp#dð5$7$8$9DH$$a$J—ˆš¢šš›ì›Rœ0Vt¶æ*ž|žŽž¼žîîÍÍÍÍî««««««î‰"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦!
&
F
Æ ¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Ƹp#dð5$7$8$9DH$¼žðžlŸ®Ÿ , Œ |¡¸¡B¢Z¢œ¢Ô¢ÝÝÝÝ̪ªªªÌˆo
Ƹp#„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„Lÿ"
&
F
Æ
J¸p#´„´„.ÿdð5$7$8$9DH$^„´`„.ÿgdÒ9¦"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Ƹp#dð5$7$8$9DH$"
&
F
Æ
иp#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦

B¢Z¢ô¢ö¢l¤º¤²¥¦„§˜§z¨¨~©¨©¬©†«”«–«Ò«Ô«Ö«

¬¬®®®,®¯8¯^°z°þ²³*³à³â³æ³ü³´Æ´â´æ´ïäÓäÓäÅäÓäÓäÅï䶪¶›¶ƒääƒäƒääƒääƒwäiwh¯`]hÒ9¦6>*CJaJh¯`]hÒ9¦6CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦5CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJhßw)5>*CJ\aJh¯`]h|kÒ5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦>*CJ]aJ h¯`]hÒ9¦56CJ\]aJ h¯`]hÒ9¦CJaJ h¯`]hÒ9¦5>*CJ\]aJ)Ô¢ø¢£l¤º¤ì¤

¥¥B¥X¥n¥‚¥²¥¦Ê¦,§ž§æäÓÓ¯¯¯¯¯¯¯¯Ó‹‹‹#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Ƹp#dð5$7$8$9DH$
Ƹp#„´„.ÿdð5$7$8$9DH$^„´`„.ÿž§–¨~©¬©Ø©ªzªÚªL«†«ˆ«Š«Œ«Ž««’«”«ÛÛʦ¦¦¦¦¦“““““““
Æ ¸p#Ðdð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦
Ƹp#dð5$7$8$9DH$#
&
F
Æ Ð¸p#´„´„Lÿdð5$7$8$9DH$^„´`„LÿgdÒ9¦”«–«Ô«Ö«

¬v­®®¯^°z°r±4²þ²³æ³ü³Æ´æ´éз²²²²²²²›››²²²²²$
&
F'
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
Æ ¸p#Ðdð5$7$8$9DH$a$gd|kÒ$
Æ ¸p#Ðdð5$7$8$9DH$a$gdßw)
Æ ¸p#Ðdð5$7$8$9DH$gdßw)æ´µ˜µ

¶X¶‚¶è¶"·f·–·Ê·6¸’¸¢¹ºrºœº¾º¨»¼.¼èèèèèãËËËËËã³³³ããããã$
&
F*
Æ =´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F)
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
&
F(
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦ 洂¶è¶ ·"·d·f·”·–·È·Ê·4¸’¸ ¹¢¹ººpºœº¾ºâº»»¦»Ò»Ô»ê»¼,¼Ú½î½t¾†¾¿(¿ À"ÀdÂl´ÂƤòÃöÃ
ÄÎÄîÄ@ÅFÅJÅLÅÆÀÇöÇxʦʧʫʾÊõéõéõéõéõéõéõéõéõéÛéõéõéõÏõéõéõÃõÃõÃõéÛÃõÃõÃõÃõ·«Ÿ”õÃõéÛéõ h¯`]h|kÒCJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]h|kÒ>*CJaJh¯`]h$Ë>*CJaJh¯`]hÒ9¦>*CJaJh¯`]hÒ9¦6CJaJh¯`]hÒ9¦5>*CJaJh¯`]hÒ9¦5CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJ:.¼J½Ú½ºÀêÁd´¤ÃöÃÎÄ@ÅBÅDÅFÅÆÆÆþÆèèÐÐÐËÂÂÂÂÀÀÀ¸³³™$
&
F
Æ
д„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦gd|kÒ $a$gdßw)$„´^„´a$$a$$
&
F+
Æ ’´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F+
Æ´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦þÆÀÇüÇæÈTÉÊxʦÊêÌTÍ Í¶ÎÒÎÏjÐdÑtÑåÜÖÜ¿¿ººººº¸ºžžœ$
&
F
Æ
´h„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
&
F

ÆЄ´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦
ÆÐ$
ÆÐa$$
&
F
Æ
д„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦¾ÊÁÊåÊçÊAËCËXËÌ Í¨ÍÎÍÐÍdÑtÑ(ÓPÓâÓôÓöÓøÓ ×"×$×&×(×*×,×Ü×Þ×

ØêÜ*ÝÞ( *\*¦,ô,óèóèóèóèóèÜèÐèÐèÂÐÂ賧˜‰˜~‰èpèpènè˜è`h¯`]hÒ9¦5CJ\aJUh¯`]hÒ9¦5>*CJaJ h¯`]h|kÒCJaJh¯`]h|kÒ5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦5>*CJ\aJhßw)5>*CJ\aJh¯`]h$Ë5>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦>*CJ\aJh¯`]hÒ9¦CJ\aJh¯`]hÒ9¦>*CJaJ h¯`]hÒ9¦CJaJh¯`]hÒ9¦5CJaJ%tÑÞÑzÒòÒ(ÓâÓôӖÔÈÔ.ÕjՊÕêÕÖ>֎ֶÖþÖååååàààÈÈà°°°°à˜˜$
&
F


Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F

Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F

Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$$
&
F
Æ
д„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦þÖ ×××××× ×"×$×Ü×Þ×ÙBÙ¼Ù†Ú Û¶ÛçåååååååàØåÓÓ¹¡¡¡$
&
F
Æ Ð´„h„Lÿ^„h`„Lÿa$gdÒ9¦$
&
F
Æ
д„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$ $a$gdßw)gdßw)$
&
F


Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦¶ÛêÜ*݂Ý(ž(ü(º) *`*ˆ*º*

+>++¸+ê+(,b,¦,ô,D-f-¸-êååååååååãåååååååååáÉÉÉ$
&
F
Æ Ð´„´„Lÿ^„´`„Lÿa$gdÒ9¦$a$
&
F
Æ ´„´„Lÿ^„´`„LÿgdÒ9¦izonyítása)
3. bejelentés másolatát át kell adni a munkavállalók képviselQinek
4. a bejelentéstQl 30 napig elbocsátási zárlat
5. a 30 napon belül intézkedési terv készítése a létszámleépítés elkerülésére (szociális terv)
6. a gondoskodó létszámleépítés megtervezése
A gondoskodó létszámleépítés elQnyei:
A vállalat számára:
- mhelyi légkör megóvása
- gyors megoldás, mjogi viták elkerülése
- anyagilag kisebb teher
- teljesítmény megfelelQ szinten tartása
A mvállaló számára:
- önbecsülés fenntartása
- külsQ segítség igénybevétele
- anyagi biztonság megQrzése
- mnélküliségi állapot elkerülése
Amerikai gyorsreagálási program Mo.-on
munkábahelyezési bizottság megalakítása
független elnök
dolgozók tájékoztatása,igények felmérése
cselekvési program kidolgozása, megvalósítás
Cselekvési program tipikus elemei:
belsQ és külsQ kommunikációs terv készítése
tájékoztatás a támogatásokról





12. Az 1991. évi IV. törvény elQzményei, célja, fejezetei és alapelvei. Ismertesse az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felépítését és feladatait!

Az EU irányelve a foglalkoztatási ráta 70%os legyen 2010re.
ElQzményei:
1987-89 a merQpiaci egyensúly felbomlik
Alkotmányos jog: az állam mindenkinek biztosítja a jogot a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához
Célja:
-a fenti jogok gyakorlásának elQsegítése
-a foglalkoztatás feszültségek feloldása
-a mnélküliek ellátásának biztosítása
Fejezetei:
Ált. rendelkezéseket tartalmaz
Állami megközelítés:a mügyi központokon keresztül valósul meg
Magán megköz:cégeket is be kell jegyeztetni a Mügyi Központokon
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: olyan fv, amelyben a szolg tevékenység által díjazás fejében végzett munka
Engedély:akkor adható ki, ha konkrét mvállalónál, konkrét mkörben, konkrét személy megaht idejq mvégzésének engedélyezését kérik.
Érdekegyeztetés szervezete
Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács: véleményezési jogköre van a foglalkoztatást érintQ tv. Terveztetek kapcsán, évente beszámolja a MerQpiaci Alap Irányító Testületét
Megyei Mügyi Testület:megyei sznten dönt, kezdeményez, véleményez, figyelemmel kísér
MerQpiaci szolg-ok és támogatások
MerQpiaci szolg, képzések, intenzív állás keresés, mnélküliek vállalkozóvá válása, közhasznú mvégzés, önfoglalkoztatás, merQpiaci programok támogatása
a létszámleépítés hátrányos következményeit enyhítQ támogatások
a mnélküliek ellátása
mnélküli járadék, álláskeresést ösztönzQ juttatás
Állami foglalkoztatási szolgálat
Eljárási szabályok
Zárórendelkezések
Állami Foglalkoztatási Szolgálat
A fogl elQsegítésével és a mnélküliség kezelésével kapcsolatos állami feladatokat országosan kiépített szervezet látja el.
A kpi és helyi szervezetek befolyása:
-fogl. helyzet alakulása
-mnélküliség nagyságrendje és összetétele
-támogatási célok változása
-a hátrányos helyzetben lévQ mvállalók támogatása





13. A MunkaerQpiaci Alap Irányító Testülete és a MunkaerQpiaci Alap lényege, bevételei, kiadásai.

MAT: A madók, a mvállalók és a kormány képviselQibQl álló testület, amely a MerQpiaci alappal kapcsolatos jogokat ill. kötelezettségeket az e tv-ben foglaltak szerint gyakorolja, teljesíti.
Országos ÉrdekegyeztetQ Tanács:
Véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintQ tv-tervezeteket, évente beszámolja a MAT-t, kijelöli a MAT-nek a madói és a mvállalói képviselQit
Megyei Mügyi Tanács: A megyében a fogl-i és a merQpiaci képzési valamint a megváltozott mképességqek foglalkoztatását elsegítQ támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátó testület.
Feladatai:
-véleményezi a MA támogatásokra kiírt pályázatok tervezetés
-figyelemmel kíséri a MA decentralizált pénzeszközeinek megyei szintq felhasználását
-véleményezi a megyei merQpiaci szervezet mqködését
Merö Alap:
-a mnélküliek ellátásának bizosítása
-a mnélküliek munkához jutásánek támogatása
-a képzési rsz fejlesztésének támogatása
-a megváltozott mképességqek fogl-nak elQsegítése
-hozzájárulás a kedvezményes nyugdíjak finanszírozáságoz
Bevételei:
-madói járulék, mvállalói járulék
-rehabilitációs hozzájárulás
-központi ktgvetési támogatás
-privatizációból származó bevételek
Kiadásai:
-mnélküli ellátások, aktív fogl-i eszközök
-szakképzési célú kifizetések
-bérgarancia kifizetések
-rehabilitációs célú kifizetések






14. Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök lényege, a foglalkoztatást elQsegítQ támogatások

Aktív eszközök:
-programfinanszírozás, -merQtoborzás támogatása, -vállalkozóvá válás támogatása, -mhely megQrzés tám., -területi mobilitás tám.  tartós mnélküliek bértám, -képzés, átképzés
Hagyományos közhasznú foglalkoztatás:
Célja: a hátrányos helyzetq, tartós, regisztrált mnélküliek foglalkoztatásba történQ bevonása
ÉrtékteremtQ közhasznú fogl:
A hagyományos közh fogl-on belül a települési önkormányzatok és a mügyi kirendeltségek éltek az értékteremtQ projektszerq közhasznú munka szervezésével.
Tartós mnélküliek fogl-át ösztönzQ bértámogatás:
Célja: A madók ösztönzése, h felmerülQ merQigényüket a tartósan munka nélkül lévQk közül elégítsék ki.
Megvált mképességqek fogl ösztönzQ bértámogatás:
Célja: A munkáltatók ösztönzése azon mnélküli mvállalók munkaviszony keretében történQ foglra, akinek mképessége legalább 40%-ban csökkent és öregségi nyugdíjra, valamint szociális járadékra nem jogosult.
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékátvállalás:
Célja: a Mügyi Kp nyilvántartásában szereplQ mnélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítása, akik járadékra nem jogosultak.
PályakezdQk mtapasztalat szerzésének tám
Célja: szakképzett v szakképzetlen pályakezdQk támogatása
MhelymegQrzés tám:
Akkak elkerülése, h a madó gazdasági helyzetére tekintettel rendes felmondással elbocsássa mvállalóit.
Egyéb táogatási formák:
Vállalkozóvá válás tám, Mnélküliek önfoglalkoztatásánek tám, Területi mobilitás tám, Csoportos létszámleépítés hátrányainak enyhítése, intenzív álláskeresés tám










15. Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök, lényege, formái. A munkaerQpiaci szolgáltatások.
(MunkaerQpiaci tükör)

A mnélküli részére ellátásként mnélküli-járadék, álláskersést ösztönzQ juttatés, és nyugdíj elQtti mnélküli-segély jár.
Mnélküli járadék illeti meg azt, aki  mnélküli, -legalább 200nap mviszonnyal rendelkezik, -rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, -munkát akar vállalni,de nincs megfelelQ mhely a számára.
A mnélküli járadék mértéke:
-Az összeget a mnélkülivé válást megelQzQ négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani.
-Az egy napra járó mnélküli járadék alapja a mnélküli havi átlegker-nek 30ad része
A mnélküli járadék folyósításának idQtartama:
-Annak az idQtartamnak az alapvételével kell meghatározni, amennyit a mnélküli a mnélkülivé válást megelQzQ 4év alatt mviszonyban töltött.
-Folyósításának leghosszabb idQtartama 270 nap.
-A járadék folyósításának kezdQ napja a Mügyi Kp-nál történQ jelentkezést követQ naptári nap.
A járadék megszüntetése:
-Ha a mnélküli kéri
-a Mügyi Kp által felajánlott megfelelQ mhelyet nem vállalja el
-Öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjra válik jogosulttá
-KeresQ tevékenységet folytat
_A járadék folyósítási idejét kimerítette





16. EsélyegyenlQség, a nQk munkaerQpiaci helyzete, a romák munkaerQpiaci helyzete.

NQk munkaerQ-piaci helyzetének történeti áttekintése:
1. A nQk szerepe munkaerQ-piaci megjelenésük elQtt
a nQk feladata a gyermeknevelés és a közösségi háztartási feladatok ellátása volt.
másodlagos szereplQjévé váltak.
nQi termelQ mezQgazdasági munka elQtérbe került és jelentQsége megnQtt.
NQk foglalkoztatásának társadalmi feltételei:
a gyermekintézményi-ellátottság színvonala,
a megfelelQ szociálpolitikai intézkedések (GYES,GYED) alkalmazása,
társadalmi szemléletváltás,
a családon belüli munkamegosztás,
a nQk szakképzettsége, iskolázottsága (a nQk iskolázottsága gyorsabban nQ, mint a férfiaké).
Gender mainstreaming:
-A közösségi politikák mindegyikét oly módon kell kialakítani, illetve a meglevQket végrehajtani, hogy a nemi egyenlQség hangsúlyos szerepet kapjon bennük.
-Nem csak a kimondottan a férfiak és nQk esélyegyenlQségét célzó programokról van szó, hanem valamennyi politikáról, jogszabályról és egyéb tevékenységrQl.
EgyenlQ bánásmód a magyar munkaerQpiacon:
A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai
Jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez
Az éjszakai munka tilalma
A szülési szabadsághoz való jog
A terhesség elQtti vizsgálatokhoz való jog
Elbocsátási tilalom
A terhes nQk védelme Magyarországon
KenyérkeresQ modell:
Az EU- tagállamok: az ellátórendszer alapja a tipikusnak tekintett család volt, amelyben a férfi családfQ tartotta el a feleséget és a gyermekeket. A rendszer logikájából korábban az következett, hogy a nQ nem családfenntartó, nem Q keresi meg a család kenyerét , ezért nem is illették meg a családfQnek szánt jogosultságok és ellátások. Ennek a diszkriminatív (hátrányosan megkülönböztetQ) gyakorlatnak a megváltoztatását célozza a közösség politikája.
NQk foglalkoztatásának tendenciái Magyarországon:
A nQk elsQsorban a mezQgazdaságban dolgoztak a családi háztartás mellett,
Csökkent a mezQgazdaságban dolgozó nQk száma és ezzel egyidejqleg nQtt a gyáriparban dolgozó nQk létszáma.
Szakképzettségüket tekintve messze lemaradtak a férfiaktól, a szakmunkások elenyészQ százaléka volt nQ.
Díjazásuk elmaradt a férfiakétól,


A romák merQpiaci helyzete
Ki a roma? Akiket a környezet annak tart életvitelét tekintve. Aki a roma kisebbséghez tartozónak vallja magát.
3 roma nemzetiség: oláh, beás, magyar cigányok
Nemzetiségi kérdéskör:
-Közös történelem tudat, -Közös nyelv, -Közös Qshaza, -Kapcsolat az Qshazával, -Közös vallás
Település szerinti megoszlás:
-1945 elQtt vándor életmód, letelepedés megkezdQdése falvakban
-1960-ig letelepedési foly befejezQdik, falvakból városokba
-1980-tól gettósodás
-1990-tQl visszatérés a falvakba, települések elcigányosodása
MerQpiaci helyzet
-1989 elQtt teljes foglalkoztatás
-1989 után mnélkülivé válás által legjobban súlytott szegmens
-Rendszerváltás nagy vesztesei
-Alacsony iskolázottsági színvonal
-Rossz eü-i állapot
Lehetséges tev-ek:
-gyqjtögetés-zsákmányolás
-böngészés, szedd magad
-alkalmi bérmunka
-Szolgáltatás, vályogvetés
-Kereskedelem, házalás
-Szocpolozás, közvetítQ
Gender mainstreaming:
A közösségi politikák mindegyikét oly módon kell kialakítani, illetve a meglevQket végrehajtani, hogy az egyenlQség hangsúlyos szerepet kapjon.
Minden politikát jogszabályt meg kell céloznia ennek a programnak












17. Munkahely-teremtés és rombolás
(MunkaerQpiaci tükör)

1990-96 az egy fQre jutó külföldi tQke nálunk a legmagasabb. A Mo-on letelepedett tQke fokozatosan kiterjesztette modernizációs tevékenységét.
A merQpiaci helyzetet mhely-teremtési, rombolási és áramlási mutatókkal jellemzik. Mo-on Kertesi Gábor és KöllQ János nevéhez fqzQdnek a kutatások.
ElsQ lépésben kiszámítják a váll-ok legalább 2egymást követQ évének átlagos foglalkoztatási mutatóját, majd csoportosítják a vállalatokat aszerint, h hol nQtt, ill csökkent a foglalkoztatott létszám, amelybQl a köv mutatók képezhetQk:
-Bruttó mhely-teremtési ráta, az ágazathoz tartozó összes bQvülQ váll létszámnövekménye/a teljes ágazati átlagos létszámmal
-Bruttó mhelyrombolás, a vállok létszámcsökkenése/a teljes ágazati átlagos létszámmal
-Nettó mhely-ter v rom, az elQzQ két mutató különbsége
-Bruttó reallokáció, az elQ két mutató összege
Mhely-ter és rom Mo-on:
JelentQs mhely-rombolási folyamatok mentek végbe a mzg-ban, mivel ez az ágazat 90ben az alkalmazásban állók 15,5%-át, 01-ben 5,5%-át foglalkoztatta. Az ipar építQipar súlya csökkent, aszolgáltató ágazatok súlya nQtt. A bányászat és energiatermelés, a könnyqipar mhely-rombolók.
A magyar mpiac a 90es évek egészében rugalmasan reagált a versenyszférában mqködQ vállalatokat ért hatásokra. A piacgazdaság felértékelte az iskolai végzettséget és egyben leértékelte a szocializmusban megszerzett merQ-piaci tapasztalat értékét.
Kertesi és KöllQ szerint a piacgazd-ba való átmenet 2szakaszra bontható:
90es évek elsQ felében az alacsonyan képzett merQ iránti kereslet felére csökkent
90 évek másodkik felében a nettó mhely-ter hatására megváltoztak a kereseti trendek. Az iskolázott fiatalok kereseti hozama nQtt.




18. MunkaerQpiaci programok hatékonyságának vizsgálata Magyarországon

2fQ típusa van:
MerQpiaci monitoring:
-Rendszeres adatgyqjtés, melynek eredménye a mügyi igazsági statisztika
-Gyors adatszolg az eszközök rövid távú hatásairól
-Felhasználója a Mügyi igazgatás
ÉrtékelQ Kutatás:
-A programok megfelelnek-e az elvárásoknak
-kimutassa a nettó erdményeket
-kimutassa az intézkedések merQpiacra gyakorolt hatását
PiacértékelQ kutatás 3 menete:
Diagnózis
-Infógyqjtés, -Okelemzés, -Szándékolt és nem szándékolt hatások elkülönítése
MinQsítés
-Eredményesség minQsítése, -Hatékonyság vizsgálat, -Ktg/haszon elemzés
Visszacsatolás
A célok és az eszközök felülvizsgálata
Bruttó és nettó hatásvizsgálat:
A mhelyteremtQ programok bruttó eredménye a támogatással foglalkoztatottak létszámának növelése.
Nettó eredményt befoly tényezQk:
-Holtsúly-veszteség: program nélkül is el lehetett volna érni az eredményt
-HelyettesítQ hatás: a máltató támogatás nélküli dolgozó helyett egy támogatottat alkalmaz
-Kiszorító hatás:árupiaci, fiskális kiszorítás
-Szelekciós hatás: egyéni motivációban eltérés, adminisztratív szelekciós eljárás
Értékelés súlypontjai:
-Fogadókészség
-Célcsoport-irányultság
-A programot igénybevevQre gyakorolt hatás
-Programok kivitelezése
Programértékelés módszerei:
-Kísérleti kutatások
-Mennyiségi módszerek
-MinQségi módszerek




19. Érdekegyeztetés és munkaügyi kapcsolatok. Az MK célja, tartalma, fQbb területei.

A munkaügyi kapcsolatok célja az érdekegyeztetés
Hozzájárul a munkavállaló és a munkaadó közötti együttmqködés javításához
Biztosítja a partnerek formális egyenjogúságát
Átláthatóvá teszi a rendszer mqködését a jogok és kötelezettségek, a mqködési szabályok rögzítésével
LehetQvé teszi a munkaügyi viták kezelését, a nyílt konfliktusok elkerülését
Biztosítja az alkalmazottak részvételét a döntéshozatalban
LehetQvé teszi a munkavállalók folyamatos információval való ellátását
Hozzájárul a nyílt konfliktus kezelésével a társadalmi béke megQrzéséhez

Munkaügyi kapcsolatok fogalma
A munkavállalók és munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezetei között fennálló hivatalos és nem hivatalos kapcsolatainak összessége.

Rendszere 3 fontos alapelvet fogalmaz meg
a munkaerQpiac szerelQinek, a munkavállalóknak és a munkaadóknak maguknak kell megoldani a közöttük kialakuló konfliktust
a konfliktusokat békés úton, tárgyalásokkal kell feloldani. A munkaharc eszközeihez csak végsQ esetben szabad nyúlni
a kollektív tárgyalások során a munkaadók és a munkavállalók partnerként fogadják el egymást

SzereplQi és intézményei
a kollektív tárgyalások különbözQ szinteken folynak
vállalati, szervezeti
ágazati
központi, költségvetési
a kollektív tárgyalások alapesete a kétoldalú kapcsolat, de a központi szintq kollektív tárgyalások gyakran háromoldalúak
egyik oldalon a munkaadó
másik oldalon a munkavállaló érdekképviselet, a szakszervezet, ill több szakszervezet
állam






20. A szociális partnerség alapmodelljei. Munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek Európában és Magyarországon

Szociális partnerség 3 alapmodellje
a tiszta piac modell tipikus példája az Egyesült Államok
a gondoskodó vállalat modellje a Japán nagyvállalatok jellemzQje
szociális piacgazdaság modellje, amely többnyire a nyugat-európai országokra, elsQsorban a német szociális piacgazdaságokra jellemzQ

Szakszervezet
Önkéntesen és hosszú távra létesített munkavállalói érdekszövetségek, amelyet tagjaik az egyesülési szabadság alapján, saját gazdasági és szociális helyzetük, ill munkafeltételeik megóvása és javítása céljából hoztak létre.

Magyarországon munkaadói érdekképviseletek hármas tagoltsága, struktúrája alakult ki
Gazdasági Kamarák, a gazdálkodó szervezetek által létrehozott közjogi testületek, amelyek alapvetQen gazdasági kérdésekkel foglalkoznak
Magyar Munkaadói Szövetség, amely a munkáltatói érdeket képviseli különbözQ szinteken
Szakmai Kamarák, egy adott szakmához tartozó szakembereket fogja össze, hogy együttesen jobban tudják érvényesíteni sajátos szakmai érdekeiket

Munkaügyi kapcsolatok
kollektív tárgyalások (szakszervezetek)
participáció (üzemi tanács)
szervezeten belüli kommunikáció

Kollektív tárgyalások
Célja: a munkaadók és munkavállalók közötti érdekegyeztetés eredményének írásos megállapodásba foglalása, az un. Kollektív szerzQdés megkötése.
Tartalma:
a javadalmazás elemi
a munkaviszony és munkafeltételek
a munkavállalók képviselQi
elveinek, normáinak, szabályainak meghatározása

Participáció
A munkavállalói részvétel a munkavállalók összességét megilletQ jog, amin keresztül a munkavállalók befolyásolni tudják a szervezet mqködését, azokat a vezetQi döntéseket, amelyek érintik a munkavállalói érdekek érvényesülését.















21. A nemzeti munkaügyi kapcsolatok fejlQdésének 5 modellje

Az európai munkaügyi kapcsolatok kialakulása és fejlQdése






22. A munkaerQ szerkezet statikus és dinamikus vizsgálata.
A munkaerQmozgás formái és kapcsolatrendszere

MunkaerQ szerkezet
a munkaerQ foglalkozási és szakma struktúrája, a nemzetgazdasági ágazatok földrajzi területek közötti eloszlása
munkaerQ szerkezetének vizsgálati metszetei
statikus
dinamikus

Statikus vizsgálat
Egy adott idQpontban vizsgáljuk a foglalkoztatottak szerkezetét.
Nemzetgazdasági ág szerint
Cause-féle csoportosítás: primer, szekunder, tercier

MunkaerQmozgás
A munkaerQ minden helyváltoztatása, melynek során a dolgozó valamely munkahelyre (munkakörbe) belép vagy kilép.
Függvénye a:
Társadalmi-gazdasági
Tudományos és technikai
fejlQdésnek.
Gazdasági szerkezet változásain kívül összefügg gazdasági, szociológiai, és pszichológiai tényezQkkel interdiszciplinárisan kell vizsgálni.

MunkaerQforgalom két típusa:
Demográfiai csere: az egyének a gazdaságilag inaktív népesség körébQl az aktív keresQk közé belépnek vagy onnan kilépnek.
Lehet : végleges vagy idQszakos.
Fluktuáció: a gazdaságilag aktív keresQk munkahely-változtatása függetlenül attól, hogy a munkahely (munkakör) cseréje adott foglalkoztató szervezeten beül vagy a munkáltató változtatásával jár-e
Típusai:
Tiszta fluktuáció: az azonos típusú munkahelyek közötti olyan mozgás, amelynek során nem változik a munkaerQ szerkezete
A munkaerQ szerkezetét változtató f.: olyan munkahelyek, ill munkakör közötti mozgás, amelynek során a munkaerQ szerkezete megváltozik

Mobilitás
Interdiszciplináris fogalom, az egyének vagy csoportok mozgása a társadalom tagozódásán belül.
Mobilitás típusai:
Demográfiai
Társadalmi
MunkaerQ
A 3 mobilitás összefonódik egymással, csak a vizsgálati szempontok alapján kap valamelyik mobilitás prioritást. A közgazdaságtan a munkaerQmobilitást állítja elemzésének középpontjába.
Nem minden munkaerQ-mozgás munkaerQ-mobilitás, de minden munkaerQ-mobilitás munkaerQ-mozgással jár együtt.

Cirkuláris mobilitás
Az egymást kölcsönösen feltételezQ, ill kiegyenlítQ munkaerQmozgások.

Mobilitás lehetséges irányai
FQirányú
Intergenerációs
Intragenerációs
Vertikális
Horizontális

23. Az EU foglalkoztatási stratégiája
(MunkaerQpiaci tükör)

Foglalkoztatáspolitika
A munkanélküliség leküzdése az 1990-es évek közepétQl az EU egyik legfontosabb célkitqzése.
Az 1997-ben kialakított uniós eljárás, a nyitott koordináció segítségével az Európai Foglalkoztatási Startégia (EFS) célkitqzéseit a tagállamok önállóságuk megtartása mellett, saját hatáskörben hajtják végre. Évente közös, lehetQleg számszerq célokat határoznak meg, amelyek végrehajtása érdekében nemzeti akcióterveket készítenek.

A magyar foglalkoztatáspolitika stratégiája
Az EFSnek megfelelQen, a tagállamok foglpolitikájának a következQ 3 átfogó és egymást kölcsönösen megerQsítQ intézkedésre kell épülnie:
Teljes foglalkoztatás
Munka minQségének javítása és a produktivitás növelése
Társadalmi kohézió erQsítése és a befogadás elQsegítése

Számszerqsítések
A magyar foglpolitikai stratégia megvalósítása során arra kell törkedni, hogy a fogl ráta érje el:
Az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2006-ra az 59%-ot, 2010-re a 63%-ot
A nQk esetében 2006-ra az 53%-ot, 2010-re az 57%-ot, férfiak esetében pedig a 64%, ill a 69%-ot
Az 55-64 évesek esetében 2006-ra a 33%-ot, 2010-ig a 37%-ot

24. A foglalkoztatás és a munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása és okainak kutatása

A munkaerQpiac regionális sajátosságainak alakulása a munkaerQpiac szakaszait alapul véve

1. A rendszerváltás nyomán kibontakozó munkaerQpiaci egyenlQtlenségek 1989-1993
A rendszerváltást követQ években a munkanélküliségi ráták regionális különbségeinek vizsgálatába bevont változók a következQk voltak:
Népesség képzettségi színvonala, közlekedési hálózat fejlettsége, vállalkozói tradíciók megléte vagy azok hiánya  ezen változók nagyon lassan módosulnak az évek során
Régió földrajzi pozíciója, népesség etnikai összetétele  fontos és stabil látens változók
Foglalkoztatás ágazati összetétele  iparban foglalkoztatottak száma

A fenti változók két tényezQcsoportra vezethetQk vissza (Fazekas Károly cikke):
Régiók vállalkozási kapacitásai
Régiók ipari kapacitásai

Az elQzQek alapján a következQ 4 csoportba sorolhatók a magyarországi foglalkoztatási körzetek:
Vállalkozói  ipari régiók (Budapest-Bécs tengely mentén nagyvárosok környezetében)
Vállalkozói  nem ipari (Balaton, Nagy-Alföld)
Nem vállalkozói  ipari ( Északkelet-Mo)
Nem vállalkozói  nem ipari (Alföld)

2. MunkaerQpiaci egyenlQtlenségek a 90-es évek közepén
Újonnan bevont magyarázó változók, melyeket 3 faktorba tudunk sqríteni:
Urbanizáltság faktor: egy adófizetQre esQ adóköteles jövedelem, lakónépesség iskolai végzettsége, csatornával ellátott lakások aránya, mezQgazdaságban foglalkoztatottak aránya
Távolság faktor: régió központja, valamint Budapest és az osztrák határ közötti átlagos közúti utazási idQ, cigány népesség aránya, népesség elvándorlása
Iparosodottság: iparban foglalkoztatottak aránya

A foglalkoztatási körzetek a két legfontosabb regionális faktor  földrajzi helyzetre utaló távolság és urbanizáltság szintjét jelzQ faktor kombinációja alapján a következQk szerint osztályozhatók:
Urbanizált  központi régió
Urbanizált  távoli
Központi  rurális
Távoli  rurális

3. Gazdasági prosperitás hatása a helyi munkaerQpiacok állapotára a 90-es évek végén
Modellbe bevont változók:
Külföldi érdekeltségq vállalatok sqrqsége a térségben
Foglalkoztatási körzetek állandó népességének átlagos iskolai végzettsége
Vállalkozások 1000 lakosra esQ száma
Helyi munkanéküliségi ráta

4. Regionális különbségek, munkaerQpiaci egyenlQtlenségek okai napjainkban:
MunkaerQ (lakosság) és
TQke (vállalkozások) térbeli mozgása
A munkaerQ térbeli átrendezQdését, mozgását befolyásoló tényezQk:
Foglalkoztatási esélyek (lakáshelyzet  lakáscsere költségei)
Bérek területi szóródása
A tQke térbeli átrendezQdését, mozgását befolyásoló fQbb tényezQk:
Többi vállalkozás jelenléte, elhelyezkedése
Európai gazdasági erQtér erQssége
Az Észak-Magyarországi nehézipari komplexumok helyett, ma a gépipar és az elektronika nyugat-moi cégei azok, amelyek a gazdaság növekedésében központi szerepet játszanak

VégsQ konklúzió
Mo kettészakadása földrajzi dimenziók mentén csökkenés helyett inkább erQsödött
Budapest környéki, valamint a nyugat- és közép-dunántúli területek markánsan elkülönülnek az ország többi részétQl
GDP 4%-os növekedése nem, vagy csak kis mértékben járt együtt foglalkoztatás növekedéssel
Rendszerváltást követQen kialakult regionális munakerQpiaci egyenlQtlenségek nem mérséklQdtek



25. Munkaügyi ellenQrzés, az OMMF feladatai

Az OMMF jogállását, feladat- és hatáskörét a munkavédelemrQl szóló 1993. évi XCIII. törvény, valamint a munkaügyi ellenQrzésrQl szóló 1996. évi LXXV. törvény határozza meg. Jogkörét országos illetékességq központjai illetve a megyei (fQvárosi) illetékességq területi szervei (felügyelQségek) keretében gyakorolja.
Az OMMF feladatainak ellátása során együttmqködik a közigazgatás (önkormányzat) központi és helyi szerveivel, a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel, a társadalombiztosítási intézményekkel és a munkavédelemben érdekelt társadalmi szervezetekkel. Tevékenységét összehangolja a másik két munkavédelmi hatósággal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, és a Magyar Bányászati Hivatallal.

Munkabiztonsági hatósági feladatok
A munkavédelmi szabályok megtartásának elQsegítése és ellenQrzése a munkabiztonsági szakterületen az OMMF hatáskörébe tartozik. Az OMMF tevékenysége során tájékoztatással és tanácsadással is segíti, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
A munkabiztonsági hatósági ellenQrzést elsQ fokon a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelQségek felügyelQi végzik. A szabálysértési jog alapján 100 ezer forintig terjedQ büntetést szabhat ki a mulasztó személy terhére, illetQleg a munkavédelmi törvény alapján a munkáltatót, mint szervezetet 10 millió forint felsQ határig terjedQ munkavédelmi bírsággal sújthatja.

Munkaügyi ellenQrzés
Az OMMF ezen a területen is közremqködik a szabályozás elQkészítésben, szakértQi szinten részt vesz a munkaügyi ellenQrzésre vonatkozó jogszabály és módosításai megalkotásában.
Az ellenQrzés - hasonlóan a munkabiztonsági ellenQrzéshez - szintén az államigazgatási eljárás szabályain alapul, szankciórendszere is hasonló.
Az ellenQrzés kiterjed a szükséges jognyilatkozatokra, bejelentési kötelezettségre, a munkaügyi nyilvántartásokra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a sérülékeny munkavállalói csoportok foglalkoztatására, a munkaidQre, a pihenQidQre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadsága vonatkozó szabályokra, a munkabérre, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszqnésével összefüggQ igazolások kiállítására és kiadására, a külföldiek foglalkoztatására, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatásra, a munkaerQ-kölcsönzésre, a távmunka végzésére, stb.


26. Észak-Magyarországi régió munkaerQpiaci helyzete

Gazdasági-társadalmi helyzetének jellemzQi
Régió népessége: 1280 ezer fQ
ÉvrQl-évre fogyó népesség
Gazdasági aktivitás 49,8 %
3 megye: BAZ, Heves, Nógrád

BAZ megye
1990-es években az állami nagyvállalatok többsége, a meghatározó ágazatok leépülése, felbomlása
Kohászatban, szénbányászatban és gépiparban robbanásszerqvé vált a visszafejlesztés és a leépítés folyamata
Munkahelyek tízezreinek megszqnése, nagyarányú munkanélküliség
Regisztrált állástalanok száma 50-60 ezer fQ
Munkanélküliségi ráta 18-20 %
Munkanélküliség szempontjából számottevQ területi, kistérségi különbségek
Gazdaság szerkezeti átalakulása nem fejezQdött be
Vállalkozások száma az országban az utolsók között van
Egyensúlytalansága csökkent
Átlagnál nagyobb alacsony iskolázottsági végzettségqek
Új munkahelyek száma a leépítések töredéke
Kevés állami támogatás
PályakezdQk magas száma
Aktív foglalkoztatási politika lehetQségei
MunkaerQpiaci programok








PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

II. Munkaerőpiac szerkezete (szegmentáció)

- 2010-04-05 11:26:33

I. Munkaerőpiac elméleti alapjai

- 2010-04-05 11:25:15

bér, kereslet tükör

- 2007-12-19 11:08:54

Mep-i tükör okt+mep world formátum

- 2008-01-06 20:26:45

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Juhász Tamás - 2007.11.28 15:09:34

ez kurva jóóó heeeee

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

00 2008 aggregált kereslet alapozás algebra alkotmány állampolgárság civilisztika civilizáció csont dendrológia descartes dhm épülettervezés 4 eu agrárpolitikája földtudomány gazdinfo ideális elegy illeték kaffka kántor anita kidolgozott tétel kivágó lyukasztó szerszám tervezése komplex kötődés közigazgatás alapintézményei marketing2 tétel marx matek műszaki növény növények objektum orientált órai diák példatár radács reakció reklámelmélet és gyakorlat sql szakdolgozat szám szili tankönyv ter.védelem tervezés tóth tőzsde vallás valós érték vizsga