Jogpuska 1. része

Országok listájaHungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiJogi és államigazgatási AlapismeretekJegyzetekJogpuska 1. része

Jog fogalma:
Társadalmi viszony: A társadalomban élQ emberek valós kapcsolatainak rendszere.
Pl. vásárlás, házasság.
Jog által szabályozott társadalmi viszony: jogviszony. Jog által szabályozott társadalmi viszonyokat az állam hozza létre, és ki is kényszerítheti. Ez lehet: emberölés szabadságvesztéssel büntetendQ.

Jog: Azon magatartási szabályok összessége, melyet az állam elismer vagy létrehoz, és amelynek kikényszerítésérQl maga gondoskodik.
Tárgyi jog: Azon magatartási szabályok összessége, amelyeket az állam bocsát ki, és amelyeket az állam szankcionál.
Alanyi jog: Jogszabályok által biztosított magatartási lehetQségek összessége.
Hármas jelentése van a szónak:
Jogszabály
Jogosultság
Szabadság
Jogszabály: KötelezQ magatartási norma, amelyet az állam alkot vagy alkotni enged, elismer és betartásra kényszerít.
Jogosultság: Jelent hatalmat egy másik személy irányába, így a jog lehetQséget biztosít számunkra, bizonyos magatartások tanúsítására, követelésére és elhárítására.
Szabadság: Szabadon dönthetek egyes kérdésekben pl. milyen munkahelyet választok. Törvényi szabályozást adhat a törvénykönyve, jog a munka utáni pihenQidQre, fizetésre a munka után.

Jogforrás fogalma:
A jog létrehozója megalkotója pl. országgyqlés, kormány
A jog megjelenési formája pl. törvény, rendelet alkotmány
Típusai:
Írott jogforrás
Íratlan jogforrás
Írott jogforráshoz tartozik: a jogalkotásra feljogosított szervek által az eljárási jogszabályoknak megfelelQen a megalkotott és kihirdetett jogszabályok.
Íratlan jogforráshoz tartozik: szokásjog, precedensjog, illetve a bíró alkotta jog.
Szokásjog: pl. WerbQczy hármas könyve
A társadalom tagjainak állandóan alkalmazott meggyQzQdését, gyakorlatát az állam elismeri és kötelezQ erQre emeli.
Precedensjog: Angol-szász jogrendszerekben fordul elQ.
A joggyakorlat egy korábbi felsQbírósági döntést, precedenst használ fel azonos vagy hasonló esetekben.
Bíró alkotta jog:
A bírósági gyakorlatban hosszú idQ alatt kialakult elveket, módszereket használják föl egy konkrét ügy elbírálásáról.
LegfelsQbb bíróság jogegységi határozatai: egyes bíróságokra kötelezQek.

Jogalkotó szervek Magyarországon:
Országgyqlés: megalkotja az alkotmány, törvényeket hozhat létre.
Kormány: (tagjai: miniszterelnök, miniszterek), rendeletet hozhat létre.
Ezenkívül vannak miniszteri rendeletek, amelyeket az egyes miniszterek hozhatnak létre. Helyi önkormányzatok képviselQ testületei is hozhatnak létre rendeleteket.

Jogszabály:
Alkotmány: Az országgyqlés 2/3-ának kell megszavaznia, hogy elfogadják. Az alkotmány állami, társadalmi, és jogi rend alapvetQ szabályait tartalmazza. Meghatározza a politikai és gazdasági alapelveit, az állami szervek típusait. Az országgyqlés, köztársasági elnök, a Magyar Nemzeti Bank, állami számvevQszék feladatait. Tartalmazza az állampolgárok alapvetQ jogait és kötelezettségeit, parlamenti és önkormányzati választások alapelveit, valamint jelképeinket.

Törvényerejq rendelet: (rendszerváltás elQtti rendelet). Pl. takarékbetétrQl szóló rendelet.
Jogforrási hierarchia: A jogalkotó szervezet is része az államszervezetnek, egymással szigorú alá-fölérendeltségi viszonyban állnak. Ez a hierarchikus viszony meghatározza az általunk alkotott jogszabályok hierarchiáját. Alacsonyabb szintq jogszabály magasabb szintq jogszabályt nem módosíthat, nem helyezhet hatályon kívül, és nem rendelkezhet vele ellentétesen. (Alkotmány, törvény, rendelet -> a helyes sorrend).
Állami irányítás egyéb jogi eszközei:
Határozat
Utasítás
Jegybanki rendelkezés
Statisztikai közlemény
Határozatot hozhat az országgyqlés, a kormány, helyi önkormányzat. Az általuk irányított szervek mqködésére és feladataik meghatározására szolgálnak.
Utasítást hozhatnak a miniszterek, országos hatáskörq szervek vezetQi.
Jegybanki rendelkezést a Magyar Nemzeti Bank elnöke adhatja ki, pénzügyi intézményekre vonatkoznak.
Statisztikai közleményt a központi statisztikai hivatal elnöke adhatja ki. Csak állami szervek mqködésére vonatkoznak az állami irányítás egyéb jogi eszközei.

Jogszabály: az állampolgárokra vonatkozik.
Jogszabály érvényessége: Egy jogszabály akkor érvényes, ha azt jogszabály kibocsátására jogosult jogalkotó szerv a jogalkotásra vonatkozó szabályok szerint megalkotta és a meghatározott módon kihirdette. A 4 jogalkotó szerven kívül más jogszabályt nem alkothat (önkormányzat, kormány, miniszter, országgyqlés). A jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kell megalkotni.
Jogszabályok kihirdetése: A jogszabályt nyilvánosságra hozzák a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben. Kivétel az önkormányzati rendelet, amit annak hivatalos lapjában hirdetnek ki.
Magyar Közlöny tartalmaz:
Határozatokat
LegfelsQbb bírósági irányelveket
Alkotmánybírósági határozatot
Személyi kérdésekben való döntéseket (kitüntetés)
A Magyar Köztársaság hivatalos lapja még:
Határozatok Tára
Tárca közlönyök pl. Pénzügyi Közlöny (Pénzügyi Minisztérium által kibocsátott)
Ha ellentmondás van valamelyik tárca közlöny és a Magyar Közlöny között -> a Magyar Közlöny a mérvadó.
Törvények és rendeletek hivatalos gyqjteménye (évente adják ki)
Hatályos jogszabályok gyqjteménye (5 évente adják ki)
Jogszabály hatályossága: Egy jogszabály akkor hatályos, ha alkalmazható és végrehajtható.
Egy jogszabály érvényes, de még nem vagy már nem hatályos.
Érvényes és egyben hatályos.
Hatályok:
IdQbeli
Személyi
Területi
IdQbeli hatály: A jogszabály a kihirdetés napján lép hatályba (ha nem a kihirdetés napja a hatályba lépés, akkor az érvényessége kezdetét rendelet határozza meg), amikor a Magyar Közlönyben megjelent, vagy a kihirdetéstQl számított valahányadik napon. Addig érvényes, amíg hatályon kívül nem helyezik, vagy ha egy adott idQtartamra hozták létre, amikor az lejár.
Dereguláció: hatályon kívül helyezik és nem lép ki a jogszabály.
Személyi hatály: Szabályozza a jogszabály által elQírt jogok és kötelezettségek kikre vonatkoznak. Állampolgárság érvényesül az európai jogrendszerben -> a szülQk állampolgársága határozza meg, a vér szerinti állampolgárság. KettQs állampolgárságnál a tartózkodási hely illetve lakóhely elve lép életbe.
Területi hatály: Megszabja, hogy a hatály, mely földrajzi területre vonatkoztatható. Az egész ország területére vonatkoznak.

Jogviszony összetevQi:
Jogviszony alanyai: Azok, akik között a jogviszony fennáll. Pl. emberek, jogi személy, állam, gazdasági társaságok.
Jogviszony tartalma: A jogviszony alanyait megilletQ jogok és terhelQ kötelezettségek.
Jogviszony tárgya: Amelyre a jogalany jogai és kötelezettségei irányulnak.

Jogrendszer fogalma: Egy adott állam jogszabályainak összessége. 2 nagy jogterülete van:
Közjog
Magánjog
Magánjog funkciója: Személyeket megilletQ alapvetQ jogú biztosítás. A jogviszony alanyaira a mellérendeltség jellemzQ. Az alanyai egyenjogúak.
Közjog funkciója: A közhatalom kiépítése. A jogviszony alanyaira az alá-fölérendeltség a jellemzQ. A közhatalmakat többletjogosultság illeti meg.

Jogágak:
Alkotmányjog:
Köztársasági jog: A közigazgatási szervek egymás közötti kapcsolatait jelenti, illetve a közigazgatási szervek jogát szervezi.
Polgárjog: Társadalom vagyoni viszonyait (tulajdonjog, kártérítési felelQsséget, szerzQdéseket, öröklQdési viszonyokat, gazdasági társaságokat) szabályozza.
Polgári eljárásjog: Az eljárási szabályait tartalmazza a polgárjognak, polgári ügyek elintézését szabályozza.
BüntetQjog: célja: Az állami, gazdasági és társadalmi rend fenntartása.
BüntetQ eljárásjog: RendQrség, ügyészség, bíróság ügyeit illetve feladatait szabályozza.
Munkajog: A munkaviszony létesítésére, a munka díjazására vonatkozó szabályokat, a munkaidQre és a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Pénzjog: állami önkormányzati költségvetésre, adókra, vámokra, illetékekre vonatkozik.
Nemzetközi jog: célja: Az egyes államok között kapcsolatok fejlesztése, rendezése, nemzetközi szervezetek mqködése.




Jogviszony alanyai: Egy ember, állam illetve jogi személy.
Alanyiság:
Ókori társadalmak: Nem mindenki rendelkezett jogalanyisággal. Volt, akit dologként kezeltek (rabszolgák).
Feudalizmus: Az arisztokrácia teljes jogalanyisággal rendelkezik. Jobbágyságnál a jogalanyiság korlátozott: vagyonjogi szempontból (nem jutottak földtulajdonhoz).
Polgári fejlQdés: JogegyenlQség kivívása.

Jogképesség: Az embernek, a jogi személynek, illetve az államnak azon képessége, hogy a jogviszonyok alanyai lehetnek, azaz jogaik és kötelezettségeik lehetnek. Mindenkinek joga van hozzá, de feltételei vannak. (Absztrakt elvont fogalom).

CselekvQképesség: Az embernek az a képessége, hogy saját nevében illetve saját akarata elhatározásából jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Csak emberre. SzerzQdQ képességet jelent.

Belátási képesség: A nagykorú személynek az elmeállapota olyan, hogy képessé teszi az ügyeinek a vitelére. Korlátozható.
Kóros elmeállapot
Szellemi fogyatékosság
Kóros betegségben szenvedQ személy (kábító)

SzerzQ képesség: A jogképesség korlátozását jelenti. Bizonyos dolgokat, csak bizonyos feltételekkel lehet megszerezni, illetve azokra szerzQdést kötni. (pl. fegyver vétel).

VétQképesség: Kártérítési, jogi kategória. A kárt okozó személy szellemi fejlettsége olyan szinten van, hogy az általa okozott kárért felelQsségre vonható.
Nem életkori függvény, hogy 14 éves kortól felelQsségre vonható, mert már 12 éves kortól felelQsségre vonható.

I. Jogképesség: Minden ember jogképes a Magyar Köztársaságban.
JellemzQi:
Általános (mindenkire kiterjed)
Feltétlen (nem függ vagyoni helyzettQl, társadalmi hovatartozástól)
EgyenlQ
EgyenlQ:
függetlenül az életkortól
nemre való tekintet nélkül
faj szerinti megkülönböztetés nélkül
nemzetiséghez való tartozás
felekezetekhez való tartozás
A jogképesség nem korlátozható. (ellen példa: szerzetes rend => vagyoni lemondás)
Kezdete: A jogképesség már a magzatot is megilleti, feltéve hogy az élve születik. (A születéstQl kezdve, a fogamzás 300. napjától kezdve van joga az embernek.)
Fontos: öröklési, ajándékozási szempontból. Biztosításoknál kedvezményezett lehet.
Méh magzathoz gondnokot rendelnek, ha az anya kiskorú. (Érdekellentét van a szülQ és a gyermek között.) (Az apa ajándékot hagy a gyermekre.)
Az általános és egyenlQ igaz. A feltétlen nem igaz. => feltétele: élve szülessen.
Van magzatvédelmi törvény.
Megszqnése:
halállal szqnik meg, halál idQpontjának megállapítása orvosi kérdés. (eutanázia)
eltqnés esetén holttá nyilvánítással (eltqnéstQl számított 5 év)
Feltétele: bármilyen bizonyíték utalna rá, hogy életben van.
IdQpontja: eltqnést követQ hónap 15. Napjától.
elQkerül 6-7 év után, ilyenkor a jogképesség visszaáll.
II. CselekvQképesség:
Mindenki, akinek cselekvQképességét nem zárták ki, vagy nem korlátozták.
Ez lehet:
CselekvQképes
Korlátozottan cselekvQképes
CselekvQképtelen
CselekvQképes: Mindenki, akit a törvény ez elQl nem zár el. Maga köthet szerzQdést, illetve tehet jognyilatkozatot. A cselekvQképesség a halállal szqnik meg.
Korlátozottan cselekvQképes: Az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte, és nem cselekvQképtelen. Kiskorúnak számít az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Van kivétel az, aki a 18. életéve elQtt házasságot köt => nagykorúvá válik.
Feltételei: 16. életévét betöltse, szülQi vagy gyámhatósági engedély szükséges hozzá.
Életkor:
0 -14  cselekvQképtelen
14-18  korlátozottan cselekvQképes
- cselekvQképes
(16-18  lehet cselekvQképes házasság)
Korlátozottan cselekvQképes az a nagykorú személy, akinek a cselekvQképességét a bíróság határozatával korlátozza. Mellé gondnokot rendelnek ki. Abban az esetben, ha az adott személy ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel tartósan, vagy idQszakonként visszatérQen nagymértékben csökken.
Általános szabály: hogy a korlátozottan csökkentett személy helyett a törvényes képviselQ tesz jognyilatkozatot.
14-18 év közötti esetén, ha van akkor a szülQ, vagy a gyám, a gondnok lehet törvényes képviselQ.
Kivétel: saját maga tehet nyilatkozatot.
A törvényes képviselQ hozzájárulásával vagy utólagos jóváhagyásával tehet.
Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyhez gyámhatósági engedély szükséges.
Gyámhatóság engedélyével sem.
Önállóan tehet:
Személyes jellegq jognyilatkozatokat
Pl.: közvégrendelet -> közjegyzQ elQtt személyesen
személyhez fqzQdQ jogok védelmében -> pl. becsülethez való jog
képviselhet cselekvQképes személyt
Mindennapi élt szokásos szükségleteinek fedezésére szolgáló ügylet pl.: vásárlás
Rendelkezhet munkával megszerzett keresményével (15. életévtQl vállalhat munkát)
ElQnyös szerzQdések megkötése pl.: ajándékozás -> Q az ajándékozott (ingyenes szerzQdések)
CselekvQképtelenek: Az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be, illetve az a nagykorú, akinek a cselekvQképességét a bíróság kizárja. (Gondnokság alá helyezik Qket.)
Nagykorú:
Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik.
Öntudatlan állapotba kerül. Ez önhibából fordul elQ általában.

Jognyilatkozataik:
Csak a törvényes képviselQ beleegyezésével válik a jognyilatkozata érvényessé, vagy helyette a törvényes képviselQ jár el.
Nem lehet semmisnek venni, az olyan jognyilatkozatát, aki alkohol által tett jognyilatkozatot cselekvQképesen is megtette volna.

Korlátozottan cselekvQképes képtelen cselekvQképes közös szabályozás:
Törvényes képviselQnek jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyására van szükség:
Ha ez a jognyilatkozat a korlátozottan cselekvQképes vagy cselekvQképtelen személy korlátozásáról szól.
Ha a jognyilatkozatban megilletQ örökösödés révén megilletQ jogok és kötelezettségek esetén.
Ha a jognyilatkozat nagy értékq vagyontárgyakra vonatkozik.
Mi is a tartás:
Tartási szerzQdés
Életjáradéki szerzQdés
Öröklési szerzQdés
Eltartott lesz a személy.
Tartási szerzQdés: az eltartó vállalja, hogy eltartja az idQs embert (temetésig)
Életjáradék: amit nem kér vissza.
Vagyonörökség esetén: Az adósságot is öröklik, de ezt az örökséget vissza is lehet utasítani.
Nagyobb értékq vagyontárgyak:
Ingatlan tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának elidegenítése (adás-vétel) és megterhelése (jelzálog).
Vannak olyan jognyilatkozatok, amelyet gyámhatóság engedélyével sem szabad megadni.
Rájuk vonatkozik:
nem ajándékozhat
jogáról nem mondhat le pl.: haszonélvezetrQl való lemondás nem lehetséges, még akkor sem, ha a gyámhatóság jóváhagyja.
Idegen kötelezettségén megfelelQ ellenérték nélkül nem vállalhat felelQsséget.
Pl.: kezességet értjük ezalatt -> hitel felvétel esetén, lehet egyszerq kezes vagy kézkezes.
CselekvQképtelen nem vállalhatja.
Kivétel:
munkával szerzett keresmény: ezt ajándékozhatja, illetve ennek erejéig kezességet is vállalhat.
szokásos mértékq ajándék (ezt az anyagi helyzet dönti el)
alapítványba adhat be pénzt

Képviseleti forma:
Ügye vitelében: akadályozott személy képviselete.
Az aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van (pl. börtön, kényszergyógyszeres kezelés alatt áll). Helyettük a gondnok jár el: Q kezeli a távollevQ vagyonát, az érdekeit védi a károsodástól. Nem a bíróság, hanem a gyámhatóság rendeli ki a gondnokot.
Eseti gondnokság: A törvényes képviselQ érdekellentét miatt nem járhat el, akkor ha a cselekvQképtelennek nincs törvényes képviselQje, vagy az nem ér rá. Ez a gondnokság nem állandó jellegq.

Jogi személyek lehetnek:
állam
önkormányzati szervezetek
gazdasági szervezetek
társasági szervezetek
egyéb
Alapításának feltétele: az állam elismerje. Ez úgy történik, hogy a cégbíróságon bejegyzik. (cégbíróság -> megyei szintq)
Ismérvei:
Alapítóktól való függetlenség: FQ szabály szerint az alapító nem felel a társaság tartozásaiért.
Gazdasági forgalomban részt vesz: mindegy milyen mértékben.
Önálló szervezettel rendelkezzen: ügyintézQ szervek, képviselQ szervek: állandóak legyenek, és tartósan mqködjenek.
Céljának kell lennie
Tagjainak elkülönült vagyonnal kell rendelkeznie
Lehetnek: magánjogi és közjogi jogi személyek.
SzerzQdéssel jönnek létre: az összes gazdasági társaság, az alapítvány, az egyesület.
Közfeladatok ellátására jönnek létre: állam, önkormányzat, közalapítvány, közhasznú társaság.

Szervezete alapján:
vagyon összesség pl. alapítvány
személyi összesség pl. egyesület
vagyon + személyi együtt pl. gazdasági társaságok
Polgári jogalany az ÁLLAM.
A vagyoni jogviszony alanya jogi személy (a többi jogalanynál nem illeti meg).
Az általa okozott kárért felelQsséggel tarozik. A polgári perekben az államot a pénzügyminiszter képviseli, de ez a jogkör más állami szervre átruházható.

Személyiségi jog:
Az egyént alárendelik a társadalomnak
Pl. fasiszta, kommunista diktatúra. Személyiségi jogokról nem beszélnek.
Demokratikus államok
Az emberek demokratikus joga hangsúlyban van. A személyiségi jogok, az emberi jogokkal szoros kapcsolatban állnak. Hiszen az emberi jogok, nem mások, mint az egész emberiség által elfogadott személyiségi jogok.

ENSZ: emberjogi védelem.
Emberi Jogok Európai Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bizottsága a személyiségi jog kérdésével foglalkozik.
Magyarországon a személyi jogokat az alkotmány és a Polgári Törvénykönyv szabályozza.
Személyiségi jog fogalma: Az ember életét szellemi és fizikai egységét illetve szabadságát védi sajátos polgárjogi eszközökkel (ilyen a nem vagyoni kártérítés).

PTK: Szabályozása a személyiségi jogokra vonatkozóan:
A személyiségi jogok sérelmeit jelenti:
hátrányos megkülönböztetés
személyi szabadság jogellenes korlátozása (csak jogellenes esetén lehet rá hivatkozni)
testi épség megsértése
becsület megsértése
emberi méltóság megsértése
Tilalma azt jelenti, hogy az embernek joga van a szabad cselekvéshez, mozgáshoz, a lakóhely illetve munkahely megválasztásához, illetve a véleménynyilvánításhoz.
Testi épség: Az élethez való joggal szorosan összefügg (halálbüntetés).
Becsület: (emberi méltóság) alapvetQ emberi érték. BecsületsértQ lehet, pl. egy túlzó, bántó vagy megalázó közlés.

Polgári jogviszony tárgya:
Közvetlen tárgya: Az emberi magatartás, amelyet a jogviszony alanyai egymás irányt tanúsítanak. Az emberi magatartás lehet: tetszQleges és nemleges magatartás.
TetszQleges: azt jelenti, ha valaki a kötelezettQl egy tevékenység kifejtését követeli. Pl. adásvételi lakás. Az eladónak -> át kell adnia a lakást, a vevQnek -> ki kell fizetnie.
Ha valaki valamilyen tevékenységre vállalkozik. pl. fuvarozás.
Helytállás: tartós rendelkezésre állást jelent. pl. vagyonbiztosítást köt => kár keletkezik => a biztosító ilyen.
Nemleges: A jogosulttal szemben mindenki tartózkodással, tqréssel köteles. Negatív jellegq magatartás. pl. bérbeadás esetén a bérbeadó tqrni köteles azt, hogy a bérlQ használja a lakást.
Közvetett tárgya: minden birtokba vehetQ testi tárgy, pénz, értékpapír, természeti erQk.
Jogviszony tárgya nem lehet az ember!!!

Dolog osztályozása:
Ingó  ingatlan:
ingó: állaga sérelme nélkül elmozdítható; ingatlan: lakás, ház, föld.
Elhasználó  elhasználhatatlan:
elhasználó: rendeltetésszerq használata abban áll, hogy elhasználják (kenyér); használhatatlan: (dísztQr)
HelyettesíthetQ: az, amely a forg.-ban szám illetve súly; helyettesíthetetlen: meghatározott (pl. 1 zsemle), az a dolog, amelynek a megjelenéséhez egyedi körülírásra lesz szükség. (pl. Munkácsy festménye)
Osztható – oszthatatlan: osztható: felosztása után rendeltetése ugyanaz marad (pl. házassági vagyonközösség); minden más oszthatatlan.
Értékkel bíró: melynek használati értéke van, az emberi szükséglet kielégítésére alkalmas; értékkel nem bíró: haszontalan és felbecsülhetetlen dolgok.
Egységes: természeti fejlQdés eredménye (pl. növényi egység); összetett: az alkotó elemek az összetétel után is felismerhetQk (pl. köves gyqrq).

Jogviszony tartalma:
A jogviszony alanyait megilletQ jogok illetve az Qket terhelQ kötelezettségek.
Jogok: a jogrend adjam meg a jogalanyoknak. Általános bírósági úton kikényszeríthetQek.
Kivételek:
államilag nem engedélyezett játékból, fogadásból származó követelés
kocsmai hitel;
elévült követelés: ezek olyan követelések, amelyek az idQ múlásával nem érvényesíthetQek (5 év).

Kötelezettség:
károkozó kártérítési kötelezettsége
dolog tulajdonosának viselni kell a dolgával kapcsolatos költségeket
SzerzQdések: fogalma: Két vagy több személy egybehangzó illetve kölcsönös akaratnyilatkozata, amely joghatást vált ki. SzerzQdés alanyai: a szerzQdQ felek.
SzerzQdéses szabadság elve:
A szerzQdQ fél maga dönti el, hogy akar e kötni szerzQdést.
Maga dönti el, hogy kivel akar szerzQdést kötni.
Maga dönti el, hogy milyen típusú szerzQdést akar kötni.
Maga dönti el, hogy milyen tartalmú szerzQdést akar kötni.
Ez csak jogszabály keretei között mqködhet. A törvény a közrendbe ütközQ szerzQdéseket semmissé nyilvánítja. => TILOS szerzQdések.
Tilos szerzQdés:
Sérti valamely jogszabály rendelkezését
Pl. cselekvQképtelen által kötött szerzQdés kontár szerzQdés.
Jogszabály megkerülésével kötötték
Pl. a színlelt szerzQdések: akaratuk a feleknek (ajándékozás adás-vételi)
Jogerkölcsbe ütközik
Pl. tartási szerzQdés: eltartó úgy köti meg a szerzQdést, hogy tudja, hogy az eltartott személy halálos beteg.
SzerzQdés tárgya: Valamilyen vagyoni jellegq szolgáltatás, valamilyen dologgal kapcsolatos (mindaz, amit a jogosult a kötelezettQl követelhet).

Szolgáltatás fajtái:
FQszolgáltatás: amelynek a teljesítése érdekében a szolgáltatás létrejött.
Mellékszolgáltatás: a fQszolgáltatás megerQsítQje illetve velejárója.
Egyszeri: egyszeri aktussal jön létre (adás-vételi).
Tartós: abban az esetben, ha hosszabb idQn át tart. pl. kezesség
IdQszakonként visszatérQ: bérbevevQnél bérleti díj.
Egyedi szolgáltatás: ha a szerzQdés tárgyát a felek úgy határozzák meg, hogy az más hasonló dologtól megkülönböztethetQ. (pl. orosz gépkocsi)
Fajlagos szolgáltatás: a felek a szolgáltatás tárgyát fajta és mennyiség alapján határozzák meg. (pl. 1 db személygépkocsi)
Zártfajú szolgáltatás: a szolgáltatás meghatározása fajtán belül bizonyos korlátozást tartalmaz. (pl. BMW típusú személygépkocsi)
A szerzQdés lehet ingyenes illetve visszterhes.
Ingyenes: esetében a kötelezettséget vállaló nem igényel ellenszolgáltatást. (pl. ajándékozási szerzQdés)
Visszterhes: ha a szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatás jár.

ElQszerzQdés: A felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy késQbbi idQpontban szerzQdést fognak kötni. Bármilyen szerzQdés létrehozására meg lehet kötni. Nincs alakisági követelménye fQ szabály szerint, de ha olyan szerzQdésrQl van szó, amelyhez a törvény írásbeli formát követel meg, akkor az elQszerzQdést is írásba kell foglalni. (pl. ingatlan szerzQdés). Akkor kötnek a felek, ha a szerzQdés végleges tartalmát még nem tudják meghatározni, és biztosítani akarják, hogy a szerzQdés megfelelQ idQben, és a még függQben lévQ kérdések tisztázása után létrejöhessen. Vannak olyan szerzQdések, amelyek létrejöttéhez nem elég a feleknek az akarat elhatározása, hanem valamely 3. személy vagy hatóság jóváhagyására szükséges. (pl. elidegenítési, terhelési)
Korlátozottan cselekvQképes személy helyett törvényes képviselQje tesz jognyilatkozatot és ehhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

SzerzQdés létrejövetele:
szóban
ráutaló magatartással: pl. automata ügylet: parkolójegy automata, önkiszolgáló bolt.
írásban: mindig valamilyen okirattal történik.
egyszerq okirat: írásba foglalva tartalmazza a nyilatkozat lényeges elemeit, a megkötés körülményeit (hely, idQ). A nyilatkozat tevQ aláírása.
minQsített okirat: ha 2 tanú jelenlétében írták és aláírták, vagy az aláírást közjegyzQ hitelesítette.
közokirat: amelyet közjegyzQ, bíróság vagy más hatóság megszabott alakban és ügykörén belül eljárva állított ki.
Írásba kell foglalni:
ingatlan adás-vétel
kezesség
meghatalmazás
bankszerzQdés
biztosítási szerzQdés
tartási, életjáradéki szerzQdés

Képviselet: SzerzQdést kötni és jognyilatkozatot tenni, nem csak személyesen lehet, hanem képviselQ útján is.
Ez alapulhat:
törvényen illetve hatósági rendelkezésen
pl. gondnokság
jogügyleten
pl. meghatalmazás illetve megbízás esetében
jogi személy alapszabályán
pl. BT. alapító okirat
KépviselQ az lehet, aki beszámítási képességgel rendelkezik
Álképviselet: az, amikor a képviselQ jogosultság nélkül más nevében szerzQdést köt.
Ez lehet: - nem is volt semmilyen jogosultsága
- túllépi a jogosultság kereteit
Az általa kötött szerzQdés érvénytelen, ha utólag jóváhagyja az a személy, akinek a nevében eljárt, akkor érvényesnek minQsül. SzerzQdéskötésbQl kár keletkezik, az álképviselQnek kell a kárt megtéríteni. Ha jóhiszemq volt, akkor is (pl. lejárt az érvényességi idQ).

Meghatalmazás: Egyoldalú címzett jogügylet, amellyel a meghatalmazó, arra jogosítja fel a meghatalmazottat, hogy helyette és nevében jognyilatkozatot tegyen.
A jognyilatkozat mindenre kiterjed, általános meghatalmazást jelent.
Alakszerqsége: Olyan szerzQdésre vonatkozik, amelyet írásba kell foglalni, akkor a meghatalmazást is írásba kell foglalni. Általános meghatalmazást mindig írásba kell foglalni.
Megszqnése:
ha visszavonják
bármely fél halálával
ha egy szerzQdésre irányul, és ha ezt a szerzQdést megkötötték
ha határozott idQre szól, akkor, ha ez az idQ lejár
A meghatalmazott nem csak természetes személy, hanem jogi személy is lehet (pl: ügyvédi iroda).

SzerzQdés érvénytelenítése:
Érvénytelen egy szerzQdés, ha nem váltja ki a célzott joghatást.
Ez lehet:
szerzQdési akaratban (tévedés, megtévesztés, fenyegetés)
tévedés: valamely fél a szerzQdés lényeges körülményében tévedésben volt és ezt a tévedést a másik fél okozta. (tárgya, tartalma, alanya)
jogi tévedés: nem tudja a törvényt, emiatt a szerzQdés megtámadható.
Megtámadható: - a tévedés lényeges legyen
- jogszabályra vonatkozzon
- a tájékoztatást jogi szakértQ adja
- munkakörében járjon el
- a felek együtt jelen legyenek
- a tévedés nyilvánvaló legyen
megtévesztés: tévedésbe ejtést illetve tévedésbe tartást jelent. Az ügy lényeges
körülményeire kell vonatkoznia.
fenyegetés: a nyilatkozó fél, vagy hozzátartozója ellen, akár vagyoni, akár személyi hátrány kilátásba helyezése.
szerzQdési nyilatkozatban:
Alakisági feltételek megsértésével kötött szerzQdés.
célzott joghatásban:
tilos szerzQdések
uzsorás szerzQdés: Szolgáltatás illetve ellenszolgáltatás feltqnQen aránytalan egymáshoz képest. A másik fél szorult helyzetének kihasználásával jön létre.

SzerzQdés módosítás:
Közös megegyezéssel történhet
Egyességgel
SzerzQdés bírói módosítással:
A felek között tartós jogviszony álljon fenn
SzerzQdéskötés után valamilyen változás történjen
A változás következtében a szerzQdés teljesítése valamely fél lényeges jogos érdekét sértse.

SzerzQdést biztosító mellékkötelezettségek:
Foglaló: a szerzQdés megkötésekor a szerzQdés megkötésének jeléül átadott pénzösszeg vagy dolog. Nem kell írásba foglalni. Mértékét a felek döntik el általában a vételár x%-a. Ha a szerzQdés teljesítésre kerül a foglaló az ellenértékbe beleszámít. Ha nem teljesül a szerzQdés, akkor meg kell vizsgálni kinek a hibája.
Ha a vevQ hibája: elveszti a foglalót. Ha az eladó hibája a foglalót 2× kell megfizetnie.
Kötbér: Célja: ösztönözzék a szerzQdésszerq teljesítést.
Kikötése: hibás és késedelmes teljesítés esetén.
Mindig írásba kell foglalni. Alakjáról és mértékérQl a felek írásban döntenek. Bármely
típusú szerzQdésre.
Jótállás: Fogyasztóvédelem alkalmazott eszköze. Bármilyen szerzQdésre, de általában hibás teljesítés esetén. Alapulhat szerzQdésen, jogszabályon. Ideje természettQl függ. (tartós cikkekre).
Hibás teljesítésnél:
Kicserélik
Kijavítják
Elállhat a szerzQdéstQl
Bankgarancia: A bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek megléte esetén, meghatározott határidQn belül, meghatározott összeghatárig fizetést fog teljesíteni a kedvezményezett részére.
Három pólusú jogviszony:
jogosult
kötelezett
bank
SzerzQdés jön létre kötelezett és jogosult, illetve kötelezett és bank között.
Ha a bank a kötelezett helyett teljesít, akkor ezt az összeget, már Q követelheti. A jogosult helyébe a bank lép.
Jogvesztés kikötése:
Vétkes szerzQdésszegés esetén alkalmazzák. Valamilyen jogot vagy kedvezményt megvonnak a szerzQdQ szegQtQl.
Mindig írásbeli forma szükséges hozzá.
Nem elég a szerzQdésszegQ magatartás, ezt bizonyítani is kell.
Pl. részletfizetés. -> ha nem fizeti be és írásba van foglalva, abban az esetben megvonják a részletfizetést és az egész összeget be kell fizetnie.
Óvadék: dologi biztosíték.
Tárgya: - pénz
- értékpapír
- takarékbetétkönyv
Ha a kötelezett nem fizet, akkor a jogosult, az óvadékból kielégítést nyerhet.
Két fajta van:
Tárgyát zárolni kell.
Felhasználhatja, de fedezetként rendelkeznie kell az értékével.
Amennyiben a fél nem teljesít az óvadékot elvesztheti. Nem kell írásba foglalni, elég ha a felek szóban megállapodnak.
Kezesség: személyi biztosíték.
Ha a kötelezett nem fizet, helyette a kezesnek kell fizetni. A tartozásért a kötelezett teljes vagyonával és a kezes teljes vagyonával felel.
SzerzQdés alapján jön létre, ezt a szerzQdést a kezes és a jogosult köti meg.
Három szereplQs:
jogosult
kötelezett
kezes
Kezes helyzete a kezesség ideje alatt nehezebbé nem válhat. De a helyzete lehet jobb.
Alapulhat:
szerzQdésen
jogszabályon
Írásba foglalásra van szükség.
Két fajtája van:
Egyszerq: sorstartási kifogással él.
(Ha több kezes van egy idQben, a megelQzQktQl követelik a tartozást.)
KészfizetQ:
a felek készfizetQ kezességben állapodnak meg.
a kár megtérítéséért vállalták a kezességet
bank vállalta
jogszabály mondja ki
Rögtön a kezestQl követelik.
A jogosult követelheti az összeget: a kezestQl, a kötelezettQl, mindenkitQl.
Azonos idQben van több kezes maguk döntik el, hogy ki fizet. Ha a kezes fizetett a kötelezett helyett, akkor már Q követelheti az összeget, a jogosult helyébe lép.
Kezes helytállási kötelezettség megszqnése:
Ha a jogosult hozzájárul.
Ha a jogosult kötelezettsége kielégítést nyer.
Ha a tartozást egy 3. személy átvállalja.
A kezes halála nem szqnteti meg a kezességet, ha van örököse, akkor az örökség erejéig.

Adás-vételi szerzQdés:
Az áruforgalom fQ ügylete.
SzereplQi: - eladó
- vevQ
Egyaránt lehet természetes személy (ember) illetve jogi személy (BT.).
Tárgya: bármely ingó vagy ingatlan dolog illetve jogosultság forgalomképes legyen. (pl. állami tulajdont nem lehet megvenni)
Tartalma: az eladó és a vevQ egymás irányába fennálló kötelezettségei.
Eladó:
FQkötelezettsége:
tulajdonjog átruházása
dolog átadása (pl. ingatlan: átíráskor -> tulajdon)
Mellékkötelezettsége:
tájékoztatás: A szerzQdés megkötésétQl a teljesítésig tart.
Ez kiterjed: a lényeges elemekre. Lényeges elemnek az minQsül, ami a vevQ szempontjából meghatározó (releváns)
okirat szolgáltatás: speciális tájékoztatási kötelezettség. A rendeltetésszerq használathoz szükséges okirat. (pl. gépkocsinál forgalmi)
átadással kapcsolatos költségek viselése:
teljesítési helyre való elszállítás költsége
csomagolási költség
kárveszély viselése az átadásig
Ha a 3 közül valamelyiket nem teljesíti az eladó a vevQ eláll a szerzQdéstQl illetve kártérítést követelhet.
VevQ:
FQkötelezettsége:
dolog átvétele
vételár megfizetése
Mellékkötelezettsége:
A dolog átvételével és a szerzQdéssel kapcsolatos kiadások megfizetése.
A teljesítési helyrQl való elszállítás
Ügyvédi munkadíj (vevQ fizeti az átírásért)
Ide kapcsolódó jogok:
ElQvásárlási jog:
A leendQ vevQt megilletQ egyoldalú jogosultság.
ElQfeltétele: a dolgot a tulajdonos el akarja adni.
Alapulhat:
jogszabályon (ez az elsQdleges): pl. közös tulajdon esetében, ha valamelyik tulajdonos tulajdonrészét el akarja adni a többi tulajdonosnak elQvásárlási joga lesz.
Sorrend -> ha több van idQben külön történik.
szerzQdésen: feltétel: a felek írásba foglalják.
A tulajdonosnak a 3. személytQl kapott ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell az elQvásárlásra jogosulttal, és ha Q ezt elfogadja, akkor a szerzQdés közte és a tulajdonos között jön létre. (Pl. lakás, családi ház)
Önmagában nem forgalomképes. Csak adás-vételekre vonatkozhat.
Vételi (opció) jog:
Kivételes esetben jogszabályon, általában szerzQdésen alapulva jön létre.
(Jogszabály: pl. önkormányzati bérlQ.)
A vételi jog jogosultja, amíg fennáll a joga egyoldalú nyilatkozatában kikényszerítheti a dolog eladását. (max. idQtartama: 5 év).
A felek megállapodása:
LeendQ adás-vétel lényeges elemeiben (ár, fizetés módjában, fennállás idQtartalmában)
Ellenérték (opciós díj)
Ha az adás-vétel megtörténik az opciós díj a vételárba beleszámít.
Ha nem az opciós díj a dolog tulajdonosát illeti meg, a rendelkezésre állásért.
Visszavásárlási jog:
Az elQzQ tulajdonos javára fennálló vételi jog. Mindig írásban kell kikötni, a dolognak az eladásakor. (határidQ: max. 5 év)
A visszavásárlás ára megegyezik a szerzQdés vételárával. (növeli az addigi ráfordítást, csökkenti az amortizációt)
Az adás-vétel speciális esetei:
Megtekintésre vétel: A vevQ a dolgot úgy kívánja megvenni, hogy azt az eladó telephelyén megtekintette, s egy meghatározott idQtartalmon belül nyilatkozik a vételrQl, eldönti, hogy megveszi vagy sem. A dolog az eladó tulajdonában és birtokában is marad.
Próbára vétel: A dolog a vevQ birtokába kerül. Ha a meghatározott határideig nem adja vissza vagy nem tesz elutasító nyilatkozatot, akkor a hallgatás beleegyezésnek tekinthetQ, tehát mintha megvette volna.
Részletvétel: Részletekkel az eladónak tartozunk. A vevQ a dolog ellenértékét egy összegben nem tudja kifizetni.
Lehet:
Kifizeti az elsQ részletet és a dolog rögtön a tulajdonukba kerül.
Ellenérték teljes kifizetésével kerül csak a tulajdonukba, ezt mindig írásba kell foglalni. (pl. lízing)
Minta szerinti vétel: Az eladó olyan dolgot köteles szolgáltatni, ami a vevQ által megismert mintának megfelel. Pl. tömegáruknál, csomagküldQ szolgálat (itt a katalógus a minta)
Hibás az áru:
nyílt hiba: (pl. ami a mintában is benne volt; látható ezért az eladó nem felel)
rejtett hiba: ha már a mintában is benne volt, akkor is felel az eladó.

Ajándékozási szerzQdés:
Jogilag: az egyik fél a saját vagyona terhére másnak elQnyt ad.
Feltétele: - két fél
- elfogadják az ajándékot
Alanyai: természetes személyek, de elQfordulhat jogi személy is.
Ingyenes szerzQdés, ha már fizetünk érte az már nem ajándék.
Ajándékozás esetén: alakszerqség, ingatlan esetén: írásbeliség.
Ajándék visszakövetelése:
Az ajándékozónak a létfenntartásához szüksége van az ajándékra:
még meglévQ ajándék
visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti
Durva hálátlanság:
becsületsértés
tettleges bántalmazás, kiterjed: ajándékozóra illetve hozzátartozóira.
Ha az a feltevés, amelyre figyelemmel adták meghiúsul. (pl. nyaraló + pénz)

Bérleti szerzQdés:
Bérlet: valamely dolog használatának ellenérték fejében történQ átengedése.
Bérleti szerzQdés szereplQi: bérbeadó és a bérlQ. MindkettQ lehet természetes illetve jogi személy.
SzerzQdés tárgya: ingó vagy ingatlan dolog lehet.
Bérbeadó:
FQkötelezettsége: a dolog használatba adása.
Mellékkötelezettsége:
Szavatol azért, hogy a dolog használatra alkalmas legyen.
Szavatol azért, hogy a 3. személynek nincs a dolgon jogosultsága. (pl. ne legyen haszonélvezeti jog rajta)
Költségviselés
Rendkívüli felújítás és javítás költségei.
Közterhek viselése. (pl. adó, gépjármqadó, illeték)
Jogai:
EllenQrzési jog: A bérbeadó jogosult arra, hogy a dolog rendeltetésszerq használatát ellenQrizze.
Felmondási jog: Meghatározott határidQvel vagy azonnal meg lehet szüntetni a szerzQdést.
Törvényes zálogjog: Csak ingatlanra vonatkozik. A hátralékos bér erejéig a bérleményben lévQ vagyontárgyakra zálogjog illeti meg.
Dolog eladása: Eladhatjuk a lakást, de a bérlQnek a bérlet végéig fenn kell tartania.
BérlQ:
FQkötelezettsége: bér fizetése.
Mellékkötelezettsége:
Dolog fenntartásával járó kiadások viselése.
A bérbeadót értesíteni a dologban bekövetkezett károkról.
Eredeti állapot helyreállítása. (ha a bérlQ valamilyen átalakítást végez, azt vissza kell állítani)
Lejáratkor a dolgot visszaadni.
Jogai:
A dolgot rendeltetésének és a szerzQdésnek megfelelQen használni.
A dolgot visszatartani: (akkor jogosult, ha elvégzett valamilyen felújítást, ami a bérbeadó kötelessége lett volna, azt köteles visszaállítani)
Saját költségén felszerelt tárgyak elvitele.
Bérleti jogviszony megszqnése:
Határozott idQ lejártával.
Felmondással:
rendes: bármely fél 15 napra felmondhatja.
rendkívüli: azonnali hatályú, ha a bért nem fizeti meg, vagy nem a rendeltetésnek megfelelQen használja.
Dolog megsemmisülésével: (ha egy autó leég).



Vállalkozási szerzQdés:
Célja: valamilyen eredmény produkálása
Pl.: - építési szerzQdés
- tervezési szerzQdés
- kutatási szerzQdés
SzerzQdés alanyai: megrendelQ és a vállalkozó.
Vállalkozási szerzQdést általában gazdálkodási szervezetek kötnek.
Tartalma: felek akaratára épül.
Lényeges elemei:
szolgáltatás tárgya: mennyiségileg és minQségileg van meghatározva (pl. mqszaki leírás, ami már részletesen ki van dolgozva)
vállalkozói díj: munka ellenértéke, vállalkozó költségei.
teljesítési határidQ: a munka jellegétQl függ.
Vállalkozó:
FQkötelezettsége: az eredmény létrehozása.
Mellékkötelezettsége:
Figyelmeztetés:
Minden olyan körülményrQl, amely a vállalkozás eredményességét veszélyezteti.
Figyelmeztetnie kell, ha a megrendelQ alkalmatlan anyagot kapott.
Szakszerqtlen utasítást ad a megrendelQ.
Ha a megrendelQ mégis kéri a szakszerqtlen utasítás végrehajtására -> ezt meg lehet
tagadni és a vállalkozó elállhat a szerzQdéstQl. Ha a megrendelQ olyan utasítást ad, amely
mások élet vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti, akkor ezt a vállalkozó köteles
megtagadni.
Munka gazdaságos és gyors befejezése:
Együttmqködési kötelezettség:
MegrendelQvel való együttmqködés (szerzQdés megkötésétQl eredmény megvalósításáig)
Több vállalkozó dolgozik egy létesítményen -> a cél érdekében kötelesek együttmqködni.
MegrendelQ:
FQkötelezettsége: díj megfizetése.
Mellékkötelezettsége:
Munkahely átadása
tereprendezés
okmányok átadása (pl. tervrajz átadása)
Együttmqködés:
Ha a vállalkozó új elgondolást fejleszt ki, amit eddig még nem alkalmaztak. Ez a szellemi alkotás. A megrendelQ az új eljárást a vállalkozó engedélye nélkül másnak nem adhatja ki.
Közös kötelezettsége: (megrendelQ + vállalkozó)
Közös próbák elvégzése:
minQségi ellenQrzés
próbaüzem: a vállalkozó a saját költségén végzi el, de a feltételeket a megrendelQ biztosítja.

Fuvarozási szerzQdés:
Speciális vállalkozási szerzQdés.
Lényege: valamely dolognak egyik helyrQl a másik helyre való szállítása technikai eszköz segítségével. (A technikai eszköz lehet: vízi, légi, közúti.)
Fuvarozási felek: feladó, fuvarozó, címzett.
A szerzQdést ezek közül a feladó és a fuvarozó köti meg. Van olyan, mikor a feladó és a címzett megegyezik.
Fuvarozó:
FQkötelezettsége:
Küldeményt a rendeltetési helyre továbbítani.
Küldeményt a címzettnek kiszolgáltatni.
Mellékkötelezettsége:
csomagolás megvizsgálása:
Ha nem megfelelQ értesíteni kell a feladót. Ha a feladó mégis ragaszkodik a
fuvarozáshoz, a fuvarozó azt megtagadhatja. Ha mások épségét veszélyezteti, akkor
köteles megtagadni.
fuvareszköz kiállítása:
Fuvarozásra alkalmas legyen. Ha nem állítja ki a fuvareszközt, a feladó elállhat a
szerzQdéstQl illetve megkövetelheti a költségeit.
a feladó utasításának követése:
Ha célszerqtlen utasítást ad, akkor arra fel kell hívni a figyelmét. Ezt írásban is megerQsíti,
a fuvarozónak ezt kötelessége teljesíteni.
értesítési kötelezettség:
Feladóval szemben: ha az áru megsérült szállításkor.
Címzettel szemben: küldemény érkezésérQl.
Feladó:
FQkötelezettsége: fuvardíj megfizetése.
Mellékkötelezettsége:
Küldeményt megfelelQen becsomagolni.
Hatósági igazolások beszerzése.
Berakodás.
Fuvarlevél: A fuvarozás fQ okmánya.
Bizonyítja a szerzQdés létrejöttét.
Bizonyítja a küldemény átvételét.
Mindig a küldeményt kíséri a fuvarlevél, ezt a címzettnek kézbesíteni kell. A fuvarlevél nem értékpapír.
Késedelem a fuvarozási szerzQdésben:
Feladó:
Nem adja át idQben a megfelelQ okmányokat.
Berakodással késedelmeskedik.
Fuvarozó:
Fuvareszköz kiállításával.
Fuvarozási határidQvel.
Címzett:
Áru kirakodásával.
Késedelem következménye:
Kötbér: maximális összege a fuvardíj.

Szállítmányozási szerzQdés: (Fuvarbizomány)
A szállítmányozó arra vállal kötelezettséget, hogy saját nevében és harmadik személy javára fuvarozási szerzQdést köt.
Szállítmányozó:
Feladata: Kiválasztja a fuvarozót és az útirányt.
SzerzQdQ felek közötti jogvita:
Késésnél nem volt meghatározva kötbér.
Rendezése a vitának:
bíróság
választott bíráskodás
egységet kötnek
Bírósági rendszer:
A polgári eljárás: mindig keresettel indul.
Törvényes keretek között zajlik. Célja: a jogvita végleges eldöntése.
Bírói szervezet:
elsQ fokon:
helyi bíróság vagy kerületi bíróság jár el
megyei bíróság is eljárhat.
(Értékhatároknál 10 millió Ft felett.)
másodfokon:
megyei bíróság
legfelsQbb bíróság, elnöke: Lomniczi Zoltán,
igazságügy miniszter: Dr. Bárándi Péter.
Felülvizsgálati eljárás:
legfelsQbb bíróság felel érte, jogszabálysértés esetén, ha a bíróság követi el.
ÍtélQtábla: 2003. január 1-ével jelenik meg.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 1 eloadas 14. a munkapiac xii fej0001 19. század 2. előadás 2010 algoritmusok apoptózis áramlástan biogeográfia biológiai vízminősítés diplomadolgozat elmélet fazekas gábor feladat forma földrajz frazer gazdasági jog gazdpol gazdszoc gyakorlatok humánbiosz gyak kémia kéri bálint kivágó lyukasztó szerszám tervezése koncentráció környezet és társadalom környezetvédelem máté eörs matematika szigorlat meteorológia minőségügy munkaerő munkafüzet munkássága művelődéstörténet nitridálás növényszervezettan jegyzetek opkut preromán pricing strategies stat település tudománytörténet turizmus szak vállalatirányítás világirodalom 2. vizsgakérdés zsidó