növénytermesztés I.

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiNövénytermesztés I.növénytermesztés I.

FOGALMAI, MEGHATÁROZÁSOK
A./ 2003. ÉVI LII. TÖRVÉNY A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉRPL, VALAMINT A SZAPORÍTÓANYAGOK ELPÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRÓL.
1..Biológiai alapok: a törvény hatálya alá tartozó növényfajok, -fajták, ezek szaporítóanyaga, továbbá az elQállításukat szolgáló növényállományok, szaporítások.
2.Genetikai anyagok: valamennyi olyan növényi eredetq anyag, amely aktuális, vagy potenciális értéket képvisel az élelmezésben és a mezQgazdaságban, ideértve az olyan szaporítóanyagokat is, amelyek funkcióképes öröklési egységeket tartalmaznak.
3.Növényfajta: növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintq csoportja, amely nemesítQi tevékenység eredményeként jött létre, és
a) egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal jellemezhetQ,
b) más növénycsoportoktól legalább egy tulajdonság kifejezQdése alapján megkülönböztethetQ, valamint
c) továbbszaporítása során tulajdonságait változatlanul megQrzi, és ezáltal ugyanazon egységnek tekinthetQ.
4.Oltalom alatt álló növényfajta: a nemzeti növényfajta-oltalomban, illetve a közösségi fajtaoltalomban részesített növényfajta.

5.Állami fajtaelismerés: hivatalos vizsgálatok és eljárások rendszere, amelynek eredményeként a növényfajta, illetve a szQlQ klón a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzésre kerül.

6.Nemzeti Fajtajegyzék: a Magyar Köztársaságban állami elismerésben részesített fajták, valamint a szQlQ klónok lényeges adatait tartalmazó, évente közzétett j egyzék.

7.Leíró Fajtajegyzék: a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt egyes növényfajták leírását és lényeges jellemzQit tartalmazó jegyzék.

8.Ajánlott Fajták Jegyzéke: a Nemzeti vagy a Közösségi Fajtajegyzékben felsorolt növényfajták közül a szakmai és civil szervezetek által szélesebb körq összehasonlító fajtavizsgálatok alapján meghatározott termQhelyre és termesztési célra javasolt növényfajták jegyzéke.

9.Szállítói Fajtajegyzék: gyümölcs és dísznövény szaporítóanyag elQállítók és forgalmazók által benyújtott fajtaleírás alapján a növénytermesztés biológiai alapjaival összefüggQ hatósági feladatokat ellátó intézetnél (a továbbiakban: minQsítQ intézet) vezetett és közzétett fajta] fajtajegyzék.
lO. Közösségi Fajtajegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett fajtajegyzék, amelyet az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: tagállamok) Nemzeti Fajtajegyzékei alapján állítanak össze.
1l.Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzék: az Európai Unió Bizottsága által közzétett erdészeti szaporítóanyag forrást tartalmazó közös jegyzék.
12.FajtaminQsítQ Bizottság: a növényfajtát állami elismerésre javasoló szakértQi testület.
13.NemesítQ: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
a) aki az adott fajtát maga nemesítette vagy felfedezte és továbbfej lesztette,
b) az a) pont szerinti személy munkáltatója, amennyiben az a) pont szerinti személy munkaviszonyból folyó kötelessége a nemesítés, vagy felfedezés és továbbfejlesztés,
c) az a) pont szerinti személy munkájára megbízást adó, vagy
d) az a)-c) pontok szerinti személy örököse, illetve jogutódja.

14.BejelentQ: a fajtát állami elismerésre közvetlenül vagy képviselQ útján bejelentQ természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ezek örököse, jogutódja.

15.KépviselQ: a bejelentQ nevében, annak meghatalmazása alapján eljáró természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

16.Fajtafenntartó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alti a növényfajta változatlan
formában való megQrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos elQállításáról, vagy aki a növényfajta fenntartásáért felelQs.

17.Fajtavizsgálat: a növényfajta állami elismeréséhez szükséges DUS vizsgálat és gazdasági értékvizsgálat.
18.DUS-vizsgálat:megkülönböztethetQség,egyöntetqség (egynemqség), állandóság (Distinctness, Uniformity, Stability) meglétének vizsgálata.
19.Gazdasági értékvizsgálat: a növényfajta mennyiségi és minQségi mutatókkal kifejezett termesztési, illetve használati értékének vizsgálata.
20.Szaporítóanyag: vetQmag, vegetatív szaporító alapanyag, valamint ültetési anyag.
21. VetQmag: generatív szaporítóanyag, ideértve a burgonya és a csicsóka vetQgumót is.
22. Vegetatív szaporító alapanyag: új növények vegetatív úton történQ elQállítására szolgáló növények, növényi részek, beleértve az alanycsemetét és a magoncot is.
23 . Ültetési anyag: vetQmagból vagy vegetatív szaporító alapanyagból elQállított, illetve felnevelt ültetésre szánt növények, beleértve a palántát is.
24.Klón: általános értelemben egyetlen egyed vegetatív szaporulatának összessége; szQlQ esetében egy növényfajta meghatározott egyedének azon vegetatív szaporítású utódai, amelyek fajtaazonosságuk, fenotípusos bélyegeik és egészségi állapotuk alapján megfelelnek a kiválasztott szQlQtQkének.
25.Törzsültetvény: szaporítóanyag elQállítására létesített, e célnak megfelelQen kezelt, a minQsítQ intézet által minQsített növényállomány.
26.Szaporulati fok: a továbbszaporítás során a kiindulási anyaghoz viszonyított leszármazási szint, amely az egymás utáni ismert elszaporítások számát fejezi ki.
27.Szaporítóanyag elQállító: külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítQ természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a növényfajta vetQmagjának szaporítására, vegetatív szaporító alapanyagának és ültetési anyagának elQállítására, feldolgozására, forgalomba hozatalára jogosult, illetve a szaporítóanyag minQsítési eljárást kezdeményezi.

B./ 40/2004. FVM RENDELET A NÖVÉNYFAJTÁK ÁLLAMI ELISMERÉSÉRPL
1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,
2. referencia fajta: a tartós vetQmagtárolóban vagy ültetvényben megQrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS--vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,
3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,
4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,
5. fajtajelölt: a minQsítQ intézethez Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,
6. fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta -oltalom céljára bejelentett fajták - nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában a minQsítQ intézet által kifej fesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett - hivatalos DUS-vizsgálata és - ahol ez követelmény - gazdasági értékvizsgálata,
7. tagtós vetQmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta- oltalomban részesített fajták - kijelölt hibridek esetén azok komponensei is - és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint elQkészített vetQmagjának középtávú megQrzése, a gyqjtemény fenntartása,
8. UPOV-egyezmény (International Conventioh for the Protectioh of New Vauieties of Plants): az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény,
9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Conzmunity Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján mqködQ közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,
10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

C./ 48/2004. FVM RENDELET A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYFAJOK VETPMAGVAINAK ELPÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRÓL
1. alapminta: a tételbQl csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntésébQl alapos keveréssel készített homogén átlagminta,
2. állományfejlettség: a növényállomány vegetatív és generatív részeinek a szaporított fajtára, a szülQkomponensekre, a hibridekre jellemzQ átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenQrzések idQpántjában,
3. anyai szülQ (anyasor): olyan sorok növényállománya, amelyeken a hibrid vetQmag-elQállítást végzik,
4. apai szülQ (apasor): az anyasorok beporzását (megtermékenyítését) szolgáló sorok növényállománya,
5. beállottság: a szaporított növényállomány térbeli tenyészterületi eloszlásának egyöntetqsége,
6. becsült vetQmagtermés: a szaporító tábla szántóföldi ellenQrzések során alkalmasnak minQsített növényállományából becsléssel megállapított nyers vetQmagtermés mennyisége; burgonya esetében az alkalmasnak minQsített növényállományból a vetQgumó-méretq, az étkezési burgonyának minQsülQ, továbbá a vetQgumó-méret alatti gumók együttes mennyisége,
7. címerezés: a hibridkukorica-vetQmag elQállítása során az anyasorok hímvirágzatának (címerének) eltávolítása,
8. címke: a vetQmagtétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amely a tétel minden göngyölegegységén rajta van, valamint a vonatkozó növényvédelmi jogszabályokkal összhangban egyes növényfajok esetében egyúttal növényútlevélként is szolgál,
9. csírázóképesség: a faj azonos, tiszta magvakból a legkedvezQbb laboratóriumi feltételek között végzett, csíráztatással, meghatározott idQ alatt nyert teljes értékq (normális) csíranövények száma darabszázalékban kifejezve,

10. együttvirágzás (kukoricára értelmezve): azonos idQben való hírr-és nQvirágzása vetQmag-elQállító táblán, az anyai növényállomány nQvirágzatának (bibék) fQvirágzásával egyidejqleg az apasorok címervirágzatának megfelelQ mértékq termékenyítQképes pollen (virágpor) hullatása,
11. elemi kár: természeti jelenségek - így különösen belvíz, fagyás, jégverés - által a növényzeten vagy növényi részeken okozott kár,
12. ELISA-teszt: szerológiai módszereken alapuló vírusdiagnosztikai módszer, amely alkalmas a tüneteket nem mutató fertQzés kimutatására is,
13. ellenQrzési minta: a forgalomba hozott vetQmag minQségének ellenQrzése céljából állami szerv által hatósági jogkörben vett minta,
14. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: olyan növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és az állomány megfelel az adott fajra, fajtára és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenQrzés, illetve kisparcellás fajtaazonosító termesztés követelményeinek,
15. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: olyan növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy kizárólag a vonatkozó elQírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,
16. fafazonos tiszta magvak: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó elQírások szerint tiszta anyagnak minQsülnek,
17. fejlettség: a növényállomány (apa- és anyasorok) vegetatív és generatív részeinek átlagos fejlettségi állapota a szántóföldi ellenQrzés idQpontjában, a szaporított fajtára, heterózis partnerre, hibridre jellemzQ kedvezQ fejlettséghez viszonyítva,
18. fémzárolt tétel: az elQírások szerinti tömegben és módon lezárt, mintavételezett, megvizsgált és alkalmasnak minQsített tétel, amelynek csomagolási egységei egyöntetq vetQmagot, illetve szaporítóanyagot tartalmaznak, és azonosító jelzésük azonos,
19. fémzároltatói vetQmag-elQállító, aki a fémzárolásra elQterjesztett vetQmagtétel tulajdonosa vagy annak megbízottja,
20. fenntartó ellenQrzés: évelQ növények vetQmag-szaporításának nem magtermQ években végzett szántóföldi ellenQrzése,

32. hiteles minta: a hatóság által vagy az érdekelt felek - a vevQ és az eladó - által közösen vett minta,
33. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismerés során meghatározott morfológiai leírása,
34. hivatalos minta: az e rendeletben foglaltak szerinti, meghatározott személy által vett minta, amely a mintavétel célja szerint minQsítQ vagy ellenQrzési minta lehet,
35. idegemelés: a fajtól, a fajtától - az apai vagy anyai vonaltól, illetQleg a hibrid elQállításhoz felhasznált szülQtQl - eltérQ, idegen fajnak, fajtának, vonalnak minQsülQ növényegyedek eltávolítása a szaporító állományból,
36. ISTA (International Seed Testing Association): a Magvizsgálók Nemzetközi Szövetsége, amely kötelezQ vizsgálati módszereket ír elQ, és ezek alkalmazására felhatalmazást ad, akkreditál,
37. kalász (Spica composita): a pázsitfqfélék családjába (Gramineae) tartozó növények jellegzetes összetett virágzata, amely lényegében összetett fqzér,
38. keményhéjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztQ, ezért nem csírázó magvak,
39. kiegyenlítettség. a tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, valamint a virágzás és érés egyöntetqsége a szántóföldi ellenQrzés idQszakában,
40. kultúrállapot: a vetQmag-szaporító tábla és növényállományának általános agrotechnikai állapota, különösen talajelQkészítés, vetés, növényápolás, növényvédelem szempontjából,
41. laboratóriumi minta: az alapmintából képzett, hivatalos vizsgálatra beküldött minta,
42. lefokozás (degradálás): a vetQmag-szaporító tábla eredeti szaporítási fokának alacsonyabb szaporítási fokra való átminQsítése a szántóföldi ellenQrzés vizsgálati eredménye alapján,
43. magán minta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg,
44. minQsített vetQmag: az a vetQmag, amely a jogszabályban meghatározott vetQmag minQsítési eljárásban, vagy annak valamely részfolyamatában részesült,
21. fertQzQ góc: a hibridvetQmag-elQállítás anyasoraiban virágzó címer, illetve fertilis növény virágport hullátó virágzatának az elQfordulása,
22. gumóvizsgálat: a burgonya-vetQgumó felületén és belsejében mutatkozó hibák, egyes kórokozók és károsítók megállapítása érzékszervi (helyszíni) vagy mikroszkópos (laboratóriumi) vizsgálattal, valamint a gumók méret szerinti megoszlásának meghatározása négyzetes mérce alkalmazásával,
23. gyomnövények: a vetQmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,
24. gyomosság: a vetQmag szaporító táblán a gyomborítottság és a gyomok fejlettségének mértéke,
25. heterózis partner: a hibrid vetQmag elQállítására felhasznált faj-, fajta-, és beltenyésztett vonal,
26. hibrid (fajtahibrid) kender: két vagy több kenderfajta, illetve egylaki és kétlaki formák keresztezésével elQállított kender,
27. hibrid kukorica: két vagy több szabadon elvirágzó kukorica vagy beltenyésztett vonal meghatározott keresztezésébQl elQállított olyan kukorica, amely más kukoricától morfológiailag vagy egyéb bélyegek alapján megkülönböztethetQ,
28. hibrid vetQmag (FI): két vagy több szülQi komponens meghatározott keresztezQdésébQl elQállított vetQmag,
29. hímkender (virágos, porzós): csak hímvirágot fejlesztQ és virágport (pollent) termelQ kender,
30. hímsteril (pollensteril) beltenyésztett vonal (szülQ): az a beltenyésztett vonal, testvérvonal vagy egyszeres keresztezés, amelynek hímvirágzata nincs, vagy virágzatában nem képzQdik termékenyítésre képes virágpor (pollen), de nQvirágzata (bibéje) megtermékenyülésre képes,

31. hímtelepítés: hibridkender-vetQmag elQállítása során a kétlaki kenderfajtából, a hímegyedek, valamint az egylaki és uniszexuális állományból a kétlaki hímkender egyedeknek virágzás elQtti eltávolítása.

45. minQsítQ minta: a vetQmag forgalomba hozatalt megelQzQ vetQmag-minQsítés céljára vett minta,
46. mintatér (próbatér): a szaporító táblából a szántóföldi ellenQrzés vizsgálatainak elvégzésére meghatározott módon kijelölt egységnyi területrész vagy meghatározott számú növény,
47. mintavétel: az a mqvelet, amelynek során a vetQmagtételbQl meghatározott módon, dokumentáltan olyan kisebb mennyiséget (mintát) veszünk, amely hqen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minQségét,
48. nehezen tisztítható idegen magvak: a termesztett növény magjából - hasonló vagy azonos alak, méret, sqrqség, illetve egyéb ok miatt - a vetQmag tisztítása, szétválasztása során nehezen elkülöníthetQ magvak, 49. nem véglegesen minQsített vetQmag: a szántóföldi ellenQrzésben részesült alkalmas minQsítésq tábla magtermése, melynek igazoló okmányai forgalomba hozatalra nem jogosítanak,
50. nyers vetQmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy elQtisztított mag,
51. osztályozott vetQmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetQmag,
52. ritka sortávolságú növényállomány: 24 cm-nél nagyobb sortávolságra vetett vagy ültetett növényállomány,
53. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetQmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülQ növények, amelyeknek utódnemzedéke megQrzi az eredeti jellemzQ fajtabélyegeket és tulajdonságokat,
54. szántóföldi ellenQrzés: a vetQmag-minQsítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidQ meghatározott szakaszaiban elQírt érték-meghatározó tényezQk és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata; a szántóföldi ellenQrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetQmag-szaporításra vonatkozó elQírásoknak,
55. származási bizonylat: a felhasznált vetQmag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minQségét igazoló okmány,
56. szártalanítás: a burgonya szárának és levélzetének megsemmisítése mechanikailag vagy vegyszerekkel, illetve ezek együttes alkalmazásával vagy égetéssel,
57. szelekció: a szaporító tábla növényállományából az idegen fajú, fajtájú, beteg, fejlQdésben elmaradt, csenevész, vegyszertQl károsodott növények felismerésekor végzett eltávolítása,
58. szürke címke: nem véglegesen minQsített, de szántóföldi szemlén fajtaigazolt vetQmag fémzárolásakor használt megjelölés,
59. tisztaság: fafazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegbQl tömeg %-ban határoznak meg,
60. vetQmag szaporítás fokai és jelölésük:
60.1. Szuperelit (SE) (Prebázis PB): az elitet megelQzQ generáció, illetve generációk, amelyet illetve amelyelvet a nemesítQ felelQsségével - fajtafenntartásra elfogadott gyakorlat szerint - állítottak elQ továbbszaporításra,
60.2. Elit (E) (Bázis B): a szuperelit továbbszaporítása vagy a nemesítQ felelQsségével - a fajtafenntartás elfogadott gyakorlata szerint -továbbszaporításra elQállított vetQmag, hibrid vetQmagelQállításra kiadott szülQi komponens vetQmagja,
60.3. I. szaporítási fok (l. generáció), I. fok.' amelyet közvetlenül az elit vetQmagból - illetve amennyiben a nemesítQ vagy fajtafenntartó úgy rendelkezik - az SE generáció vetQmagjából állítottak elQ,
60.4. Il. szaporítási fok (2. geneYáció), ll. foka amelyet közvetlenül az elit vetQmagból az I. szaporítási fok minQsített vetQmagjából - illetve amennyiben a nemesítQ vagy fajtafenntartó úgy kívánja - az SE vetQmagból állítottak elQ,
60.5. III. fok (3. generáció): amelyet közvetlenül az elit, I. vagy II. fokból - illetve amennyiben a nemesítQ vagy fajtafenntartó úgy kívánja - az SE vetQmagból állítottak elQ,
61. vetQmag feldolgozó: az elQírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezQ természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki, illetve amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra elQkészíti,
62. vetQmag-minQsítQ bizonyítvány: a fémzárolt vetQmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel adatait és igazolja a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelQségét,
63. vetQmagtétel azonosító jelzése: a vetQmagtétel - az egy tételhez tartozó valamennyi göngyölegen azonos - azonosító száma,
64. vetQmagvizsgálat: a vetQmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,
65. vizsgálati minta: a laboratóriumi minta osztásából származó minta, amelybQl az elQírások szerinti vizsgálatokat végzik.

FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK
D./ MSZ 7145:1999 A MEZPGAZDASÁGI ÉS KERTÉSZETI NÖVÉNYFAJOK VETPMAGVAI
1. Fogalom meghatározások
1.1. Alapminta: a tételbQl csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntésébQl alapos keveréssel készített minta.
1.2. Alkaloidtartalom-vizsgálat a fajtára jellemzQ beltartalmi értékvizsgálat.
1.3. Csomagolási egység: a csomagolásra felhasznált minden anyag, amelybe vetQmagot töltenek (pl. zsák, tasak, palack, tartály, doboz, láda, konténer stb.).
1.4. Diploid vetQmag: a fajra jellemzQ kromoszóma-alapszám kétszeresét tartalmazó sejtmagvú mag, illetve növény vetQmagva.
1.5. Diazsírozott (pillírozott) mag: szilárd réteget képezQ burkolóanyaggal bevont mag.
1.6. Egycsírájú (monogermitás) mértéke: a teljes értékq csírázó gomolyok (magvak, drazsék) közül az egy csírát fejlesztQk aránya.
1.7. Egyöntetqség (homogenitás): egyöntetq az a vetQmagtétel, amely valamennyi értékmérQ tulajdonság tekintetében - a megadott tqréshatáron belül - azonos.
1.8. ÉlQ állati kártevQ: a mintavétel és/vagy a tisztaságvizsgálat során a tételben és/vagy a mintában elQforduló élQ károsító.
1.9. Erukasavtartalom-vizsgálat: a fajtára jellemzQ beltartalmi értékvizsgálat.
1.10. Export céltermeltetésq vetQmag: a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplQ fajta vetQmagja, amelyet szerzQdés alapján állítanak elQ, és az elQállított vetQmagmennyiséget teljes egészében kiszállítják az országból.

A NÖVÉNYTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI
FOGALMAK, MEGHATAROZASOK
1.18.1. MinQsítQ minta: a vetQmagforgalmazást megelQzQ vetQmagminQsítés céljára vett minta.
1.18.2. EllenQrzési minta: a forgalomba hozott vetQmag minQségének ellenQrzése céljából, hatósági jogkörben az illetékes állami szerv által vett minta.
1.19. Idegen fajú magvak: a vizsgált fajhoz nem tartozó magvak.
1.20. Kalibrált vetQmag: a mag szélessége, vastagsága és hosszúsága szerint frakciókra bontott vetQmag.
1.21. Káros gyommagvak: egyes kultúrnövényfaj ok magvai között nem, vagy csak korlátozott mértékben megengedett magvak.
1.22. Kemény héjú magvak (keményhéjúság): maghéjukon vizet át nem eresztQ, ezért nem csírázó magvak.
1.23. Kiszállási jelentés: a fémzárolás megtörténtét, helyét, idQpontját, a fémzárolt vetQmagtétel mennyiségét, (tömeg, csomagolási egységek darabszáma) faját, fajtáját, szaporítási fokát, fémzárolási számát, valamint a fémzárolás helyszínén elvégzett vizsgálatok eredményét és a fémzároltatónak az egyöntetqségre vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó jegyzQkönyv.
1.24. Koptatott, polírozott mag: felületi csiszolással vagy önkoptatással a perikarpium egy részétQl megszabadított, gömbölyített gomoly vagy mag.
1.25. Laboratóriumi csírázóképesség: az MSZ 6354-3 szabványban meghatározott csíráztatási feltételek között kifejlQdött, és az MSZ 6354-9 szerint értékelt teljes értékq (normális) csíranövények száma.
1.26. Laboratóriumi minta: az alapmintából képzett hivatalos vizsgálatra beküldött minta.
1.27. Magánminta: minden olyan minta, amely a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem felel meg.
1.28. Mérethqség: a megadott frakcióméreteken belüli magvak, szemek mennyisége.
1.29. Megmintázható tétel: a rendeletben meghatározott tömegq vetQmag, amelybQl mint egy tételbQl lehet mintát venni.

1.30. Mintavételi eszköz: a mintázótQr (szqrcsap), illetve mintázóbot, ami alkalmas a csomagolási egységbe töltött vetQmag sérülésmentes és a keresztmetszet 2/3-át meghaladó terjedelmq mintázására.
1.31. Mintavételi jegyzQkönyv: a mintavételkor készített okirat, amely tartalmazza a minta tétellel való azonosítását és a mintavétel elQírás szerinti elvégzésére vonatkozó adatoltat.
1.32. Mintaosztás: a minta kisebb részmennyiségekre történQ szétosztása, válogatás nélkül megfelelQ eszközzel, illetve eljárással.
1.33. Nedvességtartalom: a magban lévQ nedvesség mennyisége, tömegszázalékban kifejezve.
1.34. Osztályozott vetQmag: egy, illetve lcét méretfrakciókra bontott vetQmag.
1.35. Ploiditásvizsgálat: az adott fajra vagy fajtára jellemzQ kromoszómaszám ellenQrzQ vizsgálata.
1.36. Részletezés (megosztás): a fémzárolt vetQmagtétel kisebb tömegegységekre bontása úgy, hogy a részletekre bontott vetQmag fémzárolt jellegét tovább is megtartja.
1.37. Részminta: a tétel egy-egy pontjáról vett kis mennyiségq minta.
1.38. Rostán áthullás: a tiszta anyag rostálásakor a meghatározott nyílásméretq rostán áthulló magtömeg.
1.39. Szaporítási fok
1.39.1. Szuperelit (Pnebáz~s), SE: a nemesített növényfajta fajtafenntartójának közvetlen irányításával elQállított, a tenyészkerti törzsek keverékébQl származó, továbbszaporításra kiadott vetQmag.
1.39.2. Elit (Bázis), E: a szuperelit vetQmag elsQ továbbszaporítása, hibridvetQmag-elQállításra kiadott szülQi komponens vetQmagva.
1.39.3. 1. szaporítási fok (I. Generáció), I. fok: az elit fokozatú vetQmag elsQ továbbszaporításából származó vetQmag. Az árutermesztés alapját képezQ Hibrid Fl" vetQmag, a kombináció típusától függetlenül, ahogyan az a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepel.

E./ MSZ 6354-2:2001 A TISZTASÁG ÉS IDEGENMAG TARTALOM VIZSGÁLATA
1. Fogalommeghatározások
1.1 Csávázott vetQmag: olyan vetQmag, amelyre csak növényvédQ szert, festéket vagy egyéb anyagokat vittek fel, és ez nem befolyásolta jelentQsen a mag eredeti méretét, alakját vagy tömegét.
1.2. Drazsírozott vetQmag: olyan vetQmag, amelyet a precíziós vetés érdekében állítanak elQ az egyes magvak körüli egyedi bevonat képzésével, többé-kevésbé gömbölyq egységelv, amitQl a mag nem lesz már felismerhetQ. A drazsírozott vetQmag a drazsírozó anyagon kívül tartalmazhat növényvédQ szereket, festéket vagy más adalékanyagot.
1.3. Granulált vetQmag: olyan vetQmag, amelyben az egységek többé- kevésbé hengeresek, beleértve azt a fajtáját is, amelyikben több mag van együttesen bevonva. A granulátum a granuláló anyagon kívül tartalmazhat növényvédQ szereket, festéket és egyéb anyagokat.
1.4. Hulladék. Minden olyan anyag, amely nem minQsül tiszta anyagnak vagy idegen magnak.
1.5. Idegen mag: a vizsgált fajtól eltérQ és felismerhetQ minden más faj
mai a.
1.6. Inkrusztált vetQmag: olyan vetQmag, amely többé-kevésbé megQrzi eredeti alakját, ha a tömege és a mérete változik is. Az inkrusztáló anyag tartalmazhat növényvédQ szereket, festéket vagy más adalékanyagot.
1.7. MSU: összetett magegység a fqfélék vetQmagjában, amely több virágot és/vagy több magot tartalmaz.
Megjegyzés: A multiple seed unit angol kifejezés betqszava.
1.8. Nem gördülQ mag: egymáshoz vagy más tárgyakhoz (zsák, szqrcsap, osztó eszköz) hozzátapadó, vagy más magvak felületébe akadó, vagy nehezen keverhetQ, tisztítható, mintavételre kerülQ mag.
1.9. Tiszta anyag: a fémzároltató által megnevezett vagy a mintában túlsúlyban talált faj magva, annak összes termesztett fajtáját beleértve.

1.10. VetQágy: szélesebb csík papírból vagy más lebomló anyagból, amelybe a magvakat vagy sorokba, vagy csoportokba, vagy elszórtan helyezték el.
Megjegyzés: A csoportokban felragasztott magvakat egynek tekintjük.
1.11. VetQmagkeverék. Olyan vetQmag, amely több faj magjából áll. Megjegyzés: A keverék összetevQit a fémzároltató megadja.
1.12. VetQszalag: keskeny csíkok papírból vagy egyéb lebomló anyagból, amelybe a magvakat véletlenszerqen szórták el vagy csoportokban, vagy egy sorban.
Megjegyzés: A csoportokban felragasztott magvakat egynek tekintjük.
1.13. Vizsgálati minta: a laboratóriumi mintának keveréssel és fele-zéssel leosztott része, adott vizsgálat elvégzésére.

1. BIOLÓGIAI ALAPOK (2003. évi LII. trv. 2. §) A törvény hatálya alá tartozó növényfajok, fajták, ezek szaporítóanyaga, továbbá az elQállításukat szolgáló növényállományok, szaporítások.
1.1. NÖVÉNYFAJTA: a növények egy botanikai taxonon belül ismert legalacsonyabb szintq csoport] a, amely nemesítQi tevékenység eredményeként jött létre, és
a) egy genotípus vagy genotípusok kombinációja által meghatározott tulaj dohságokkal jellemezhetQ
b) más növénycsoportoktól legalább egy tulajdonság kifejezQdése alapján megkülönböztethetQ, valamint
c) továbbszaporítása során tulajdonságait változatlanul megQrzi, és ezáltal ugyanazon egységnek tekinthetQ.
1.2. SZAPORÍTÓANYAG
VetQmag, vegetatív szaporító alapanyag, valamint ültetési anyag.
1.2.1. VETPMAG
Generatív szaporító anyag, ideértve a burgonya és a csicsóka vetQgumót is.
2. A VETPMAGMINPSÍTÉS ELEMEI
a) szántóföldi ellenQrzés (szántóföldi szemle) b) fémzárolás
c) kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

A VETPMAG

3. A VETOMAGMINOSITES VÁZLATOSAN
3.1. SZANTOFÖLDI ELLENORZES
" BEJELENTÉS SZÁNTÓFÖLDI ELLENPRZÉSRE
" A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA
" SZÁNTOFÖLDI ELLENORZES
(SZÁNTÓFÖLDI SZEMLE)
- a végrehajtási rendeletben elQírt módon történik
- jegyzQkönyv készül róla
3.2. FÉMZAROLAS (VETPMAGVIZSGALAT)
3.3. KISPARCELLÁS FAJTA-AZONOSÍTÓ VIZSGÁLAT
" FAJ-,FAJTAAZONOSSÁG ÉS FAJTATISZTASÁG UTOLSÓ
ELLENPRZESI LÉPCSPJE
" EL KELL VÉGEZNI:
- valamennyi szuperelit vetQmagtételbQl - valamennyi elit vetQmagtételbQl
- valamennyi továbbszaporításra kerülQ I. fokú vetQmagtételbQl
- stb.
A VETPMAG
1. A FÉMZÁROLÁS
1.2. A FEMZAROLAS FOGALMA
" A vetQmag minQsítés része, amelynek során a vetQmagtételt a szabvány szerint meg kell mintázni, ezzel egyidejqleg a meg-mintázott tételt fémzár, vagy azt helyettesítQ más anyag, vagy módszer alkalmazásával függQ címke egyidejq használatával le kell zárni úgy, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül a vetQmaghoz hozzáférni ne lehessen.
" A fémzárolás alkalmával vett vetQ-magminta vizsgálata alapján kell a vetQmagtételt a vonatkozó rendelet szerint minQsíteni.
" A fémzárolás folyamat, melynek kezdete a mintavétel napja.
1.3. A FÉMZÁROLÁS ALAPFELTÉTELE
" Alkalmas szántóföldi minQsítés
" A vetQmag elQállító írásbeli kezdemé-nyezése.
1.4. A VETPMAGTÉTEL
Meghatározott tömegq, egyöntetq minQségq csomagolási egységq, fizikailag azonosítható tétel.

1.5. MILYEN ZÁRÁSMÓDOK ALKALMAZHATÓK?
" kötés
" varrás
" ragasztás
" önzáró szelep
" szalagzár
-
1.6. A FÜGGPCIMKE
" A fémzárolást igazoló okmány, amely a fémzár része, az OMMI tulajdona, és a vetQmagtétel azonosító adatait tartal-mazza.
" Minden csomagolási egységre eltávolí-táskor megsemmisülQ módon kell elhelyezni varrással, kötéssel vagy ragasztással.
" A címkék egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, vízjellel ellátottak.
1.6.1. A CÍMKE ADATAI
- faj, fajta
- szaporulati fok,
- fémzárolási szám (pl. H-1-221333)
- származásra vonatkozó adatok,
- mintavétel idQpontja, göngyöleg tömege,
- egyéb információk

A NÖVÉNYTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI A VETPMAG
1.6.2. A CÍMKE TÍPUSAI
- SE- prebázis
kal áthúzva fehér, lila csíkok-

- E-bázis fehér

- I. generáció, I. fok kék
- és hibrid F1
- II. generáció, II. fok piros
- Standard sárga
- Keverék zöld
- Kereskedelmi barna

1.7. A FÉMZÁROLÁS VÉGREHAJTÁSA -A MINTAVÉTEL
1.7.1. A MINTAVÉTEL CÉLJA
A minQsítéshez és/vagy a vizsgálathoz megfelelQ, a vetQmagtétel egészét képviselQ minta kialakítása, amelyben az alkotó részek aránya megegyezik a teljes vetQmagtételben elQforduló aránnyal.
1.7.2. A MINTAVÉTEL ALAPELVEI
A tétel különbözQ helyeirQl részmintákat kell venni, és azokat össze kell keverni. EbbQl a mintából egy vagy több lépésben mintaosztással kisebb mintákat kell
képezni.

1.7.3. A MINTAVÉTEL ESZKÖZEI
- nem sértik a vetQmagot,
- a vetQmagot semmiféle tulajdonsága alapján nem választják szét,
- a mintázótQr legalább a zsák a közepéig
beérjen
- a mintázóbot, mintavevQ dárda a zsák
tartály (konténer) alsó szintjéig érjen,
- az automata mintavevQ zárt rendszerq
legyen
1.7.4. A MINTAVÉTEL MÓDJA

1.7.4.1. AUTOMATA MINTAVÉTEL

1.7.4.2. KÉZI MINTAVÉTEL MINTAVEVP ESZKÖZZEL
a.) zárt zsákokból való mintavétel
- dobozos mintavevQ tQrrel
- mintavevQ tQrrel (zsákszúrcsappal)
b.) nyitott csomagolási egységek
mintavétele
- mintavevQ bottal
- mintavevQ dárdával

1.7.4.3.KÉZI MINTAVÉTEL
Nagyméretq, nehezen gördülQ magvaknál Pl. tök, répa, füvek
-A NÖVÉNYTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI
A VETPMAG
1.7.5. MINTAVÉTELI ELJÁRÁS
1.7.5.1. RÉSZMINTÁK VÉTELE
1.7.5.2. RÉSZMINTÁK SZÁMA
1.7.5.3. ALAPMINTA KÉPZÉSE
" A mintacsökkentés (osztás) módszerei
" Hivatalos minQsítQ vizsgálatra legalább 2 db laboratóriumi mintát kell venni.
1. laborminta, a vizsgálatok alapján,
2. letéti minta, a fémzároltató saját m.
1.7.5.4. LABORATÓRIUMI MINTA KÉPZÉSE
1.7.5.5. VIZSGÁLATI MINTA
1.7.5.6. KÜLÖNMINTA KEPZESE
- arankatartalom vizsgálatához,
- nedvességtartalom meghatározásához,
- spec. magegészségügyi és/vagy beltartalmi vizsgálatához,
- fajtakitermesztéshez,
- minden esetben, mikor a fémzároltató kéri
1.7.5.7. A MINTAVÉTEL FOLYAMATÁBRÁJA







~f:.„ ~. _~
A MINTAVÉTEL GYAKORISÁGA
A mintavétel gyakorisága csomagolási egységek esetén
A csomagolási egységek A részminták száma,
száma, db db
1 - 4 Minden darabból 3
5 - 8 Minden darabból 2
9 - 15 Minden darabból 1
16 - 30 Összesen 15
31 - 59 Összesen 20
60 felett Összesen 30



A mintavétel gyakorisága a tétel tömege alapján
A vetQmagtétel tömege, A részminták száma,
k db
0 - 500 Legalább 5
501- 3 000 300 kg-onként 1, de
legalább 5
3 001- 20 000 500 kg-onként 1, de
legalább 10
20 001 felett 700 kg-onként 1, de
legalább 40
A MINTAOSZTÁS
A mintavételi eljárás során az alapmintából a vizsgálati minta mennyiségéig csak megfelelQ mintaosztási (mintacsökkentési) módszer alkalmazásával juthatunk el. Ez is feltétele, hogy j ó átlagmintát nyerjünk.
MINTAOSZTÁSI MÓDSZEREK
MECHANIKUS KÉZI
rekeszes mintaosztó módosított felezési módszer
centrifugális mintaosztó kanalas mintaosztás
(egymagvú, kismagvú fajok
esetén)
kúpos mintaosztó kézi felezéses módszer
(nehezen mozgó pelyvás fajoknál)

A MINTA VÉTEL FOLYAMATÁBRÁJA
VETPMAGTÉTEL
MINTÁZHATÓ TÉTEL
RÉSZMINTA RÉSZMINTA RÉSZMINTA RÉSZMINTA
(ÖSSZEPNTÉS, ÖSSZEKEVERÉS) ALAPMINTA


(MINTAOSZTÁS)
LABORATÓRIUMI MINTA
VIZSGÁLATI MINTA
Hivatalos minta:
-minQsítQ
-ellenQrzQ
Hiteles minta:
-hatósági
-kereskedelmi
Magán minta

A NÖVÉNYTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI A VETPMAG
1.7.6. A MINTA VIZSGÁLATA
A vetQmag legfontosabb értékmérQ tulajdonságai: - tisztaság és idegenmagtartalom,
- csírázóképesség,
- faj- és fajtaazonosság,
- egészségi állapot,
- biokémiai életképesség,
- osztályozottság,
- magdarabszám, csíraszám,
- ezerszemtömeg,
- nedvességtartalom,
- vigor (pl. Cold-test)
1.7.7. A VETPMAGTÉTEL MINPSÍTÉSE
a.) A minQsítés határértékei (pl. gabonafélék minQsítQ határértékei)
b.) a VetQmagminQsítQ Bizonyítvány (egy minta-nyomtatvány bemutatása)
A fémzárolt vetQmagtételre vonatkozó okirat, amely tartalmazza a tétel azonosító adatait és azt, hogy A vetQmagtétel az EU minQségi követelményinek megfelel, forgalomba hozható".
A tényleges vizsgálati adatokat a Vizsgálati JegyzQkönyv tartalmazza.
c.) A fémzárolás érvényessége: nincs kötött érvényességi idQ, a tétel addig maradhat forgalomban, amíg jellemzQ paramétereit megQrzi és azok megfelelnek a forgalmazás feltételeinek.

II/a. VetQmagvizsgálati követelmények és minQsítési határértékek (megjegyzések)
A forgalomba hozott vetQmagtételeknek meg kell felelniük a táblázatban felsorolt feltételeknek. A vetQmagvizsgálat a vonatkozó magyar módszertani szabványok alapján történik.
A vetQmagvizsgálati követelmények táblázatban használt ihdexek magyarázata:
(l) Csupasz típusú zab esetén a csíra minimum 75 % lehet.
(2) Két darab magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegq második minta minden egyéb gabonától mentes.
(3) Egy darab Avena fatua, A. sterilis, A. ludoviciana vagy Lolium temulentum magot nem kell szennyezésnek tekinteni, ha egy azonos tömegq második minta mentes tQle.
(4) Rizs-fonálféreg (Aphelenchoides besseyi Christie) zárlati károsítóként a mintában nem fordulhat elQ (0 darab/minta).
Megjegyzés:
1. Claviceps purpurea (anyarozs) tartalom: SE-E: 1 db, L, II. szaporítási fok: 3 db, kivéve hibrid rozs, ahol SE E: 1 db, I. szapor> B h ‚
¬
l

Š

ü@þ2\^Ž®°Ü² ´ ì ÒÔ"(*Z²à̂œ- ”!–!²!º!Ì"Î"ô"H%J%p%4'n'P(v(ø()¦)ì)î*+,0,f.ñáÑñÑñÑñÑñÁáÑñÁÑñÁÑñÁÑñ²Ññ£ñÑáÑñáÑñÑñÑñÁÑñÁÑ£ñÁÑñÁÑñÑñÑñÑñÑñÑñÑñhhbh–IÂCJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH -hhbhhb6CJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH -hhbh–IÂ6CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH @2> ‚
l

–
Z $üþ\^®°² ´ ÒÔ"²Ì‚NîŸÜ÷ïïïïïåååïïïïïïïïïïïïïïåïàdð $dð¤ða$ $dða$ $dða$ jþÜ--”!–!Ì"Î"â#H%J% &4'P(ø(¦)î*,f.€/Ä0Ø3Ú3V4ª5 7*8Ž9 :úòòòòòòòòòòòòòòèòòòòòòòòòòò $dð¤Àa$ $dða$dðf.Œ.€/¨/Ä0þ0Ø3Ú3V4Š4ž4ª5Ô5¨6ª6 7.7*8>8„8Ž9®9 :Æ:0;2;&=Z=°=²=Z?Æ?@dAlAøAöBþBCnCpCFDbDTE‚E FæFìFðFøF,GÄGôGŽH®HPIzI„IšIœIL$LèLüLîNO°P´P¼P

QèRïàïàïàÑàÁïàïàÑàïàÁïàïàïàÑàïàÑàÁïàÁïàÁïàÑàïàïàÑàÑàïàïàïàÁïàÑàïàïàïà²àïàhhbhhbCJ aJ mH sH -hhbh–IÂ6CJ aJ mH sH hhbh–IÂCJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH F :&=Z?dAîBnCpCFDTEøFÄGŽHPILèLîN²P´PàRîSU V’XZ

\÷÷÷÷òò÷÷èÞèÞÞÞÞÑ÷÷èÞèÞÞÞ

$dð¤ða$gdhb $dð¤ða$ $dð¤Àa$dð $dða$èRþRîSTU6UVpVšXîXZLZ

\,\
^,^ø_`è`aÔaÖaüa´bâbfccºdÚdˆfæføg4hhh¦h2ixiîijªkÈkm:mºmòm,oNoúo*p,qNqLrrrŠt®t”u²uTv‚v&whw*xTxúy,zÔz{ { |Ä}Æ}Î}ê} `bdïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàÑïàïàïàïàïàïàÂàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàÑàïàÑàÑhhbh–IÂCJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH L

\^ø_è`ÔaÖa¬bfcºd€føg*iîi¢kmºm,oúo,qLrŠt”uTv&w*xúyÔzõëõëãããããããããããããããããããããã $dða$ $dð¤Àa$ $dð¤ða$Ôz˜{Ä}Æ}bd&€’6ƒ@†ä†z‡Rˆþ‰ÊŒÄþŽrl‘0’†’J”.–÷÷ììì÷âââââââââÕ÷ËâÄËËdð¤ð $dð¤Àa$

$dð¤ða$gd–I $dð¤ða$
$dða$gdhb $dða$dŒ&€X€’²6ƒ„ƒÜ„*…H†f†ì†‡z‡È‡RˆŽˆŠ6ŠÊŒþŒÄêþŽz–l‘Š‘8’†’’’Ð’J”~”:–’–Ò—,˜œ™Ú™›0›*^ŒžÌžˆŸ¬Ÿ8 d 0¡N¡¢¢&¢F¢£>£b£š£¼£î£ö¤"¥ì¥6¦œ¦à¦ïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàÐïàïàïàïàÁàÁàïàÐïÁàïàïàïà±-hhbheï6CJ aJ mH sH hhbh–IÂCJ aJ mH sH -hhbh–IÂ6CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH F.–Æ—œ™›„ž€Ÿ8 0¡2¡d¡ò¡&¢£¼£ö¤ì¥œ¦ §Ø¨Ø©xª(¬*¬õõõõõííííåíàííííííííííÔ
$„

dð^„

a$dð $dða$ $dða$ $dð¤ða$à¦ì¦ §â§Ø¨
©Ø©ªªxªÄªL¬t¬¨¬Ø¬`­–­®Ä®¯B¯à¯°Ð°$±š±Ð±n´°´”µÞµ&·\·Ú·þ·ª¸Î¸J¹€¹6º8ºlºÄ»¼4½Z½:¾l¾ì¾$¿Š¿¾¿RÀÀ ÁÂÁ,ÂZÂþÂpöÄèÄÀÅ&ÆvȤÈÈÈòÉ
Ê(ʌÌïàïàïàÐïàïàÁàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàÁïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàïàï²àÐïàhhbheïCJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH -hhbheï6CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH F*¬v¬¨¬`­®¯à¯Ð°š±n´”µ&·Ú·ª¸J¹6º8ºÄ»4½:¾ì¾Š¿RÀ Á,ÂïæÞÞÙÞÞÞÞÞÞÞÞÞÎÎÞÞÞÞÞÞÞÙ
$dða$gdhbdð $dða$„Ðdð^„Ð$„Ì„Bædx^„Ì`„Bæa$,ÂþÂ*öÄÀÅÀÇÂÇDÈvÈòɌ̘ÎJÏÜÏêϐÑ^ÒÖÒVÔrÕtÕ˜Ö ×ØJÙ÷ò÷÷÷ê÷ò÷÷÷÷òò÷÷ò÷÷Ú÷Ó÷÷dð¤0„ЄÐdð^„Ð`„Ðgdeï dðgdhbdð $dða$ŒÌ¼ÌÍ͘ζÎJÏlÏêÏАѤÑÖÒÓVÔ|ÔtÕ’Õ ×D×L×Ø<ØÒÙÚÄÚÆÚÝVÝàÝÞ<â>âÐâÔâã ãNãRãXãääDänäˆäŠäâäæä&å@åBåfåjålånårå”å˜å*æ,æ.æ0æ®æ°æÔæïàÑàïàïàïàïàïàïàïàÁïàïàïà²àÑàÑàÑà¢à¢Ñ¢ÑàÑàÑàÑà¢àÑàÑàÑà¢àÑàÑàÑàÑà-hhbhÊö5CJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH -hhbheï6CJ aJ mH sH hhbheïCJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH @JÙÒÙÄÚÆÚ<ÜrÝ6ÞßØßà‚à à6ápáúòââо®œ•‰•}ú
$„Ñdð^„Ña$
$„Ãdð^„Ãa$dð¤$„^„hþdð¤0^„^`„hþa$$„^„^þdð^„^`„^þa$$„Y„mþdð¤0^„Y`„mþa$$„¾„Kþdð¤^„¾`„Kþa$$„´„Lþdð^„´`„Lþa$ $dða$dð
páêá<â>âRâTâ–âÐâãNã€ãªãäDäóêåÚÑ岨¨‹€
„Ædð¤0^„Æ$„.„þdð¤0^„.`„þa$
„hdð¤0^„h dx¤`gdeï$„T„°þdð^„T`„°þa$ $„Tdx`„Ta$gdeï„ûdð^„û
$dða$gdeïdð„Ödð^„Ö
$„Èdð^„Èa$
DäŠäâäBålå”å(æªæºæÎæîæ"çÐéÌê÷÷ëØÌĺ³¨££“ƒ$„h„«þdð^„h`„«þa$$„Y„°þdð^„Y`„°þa$dð
„$
dð¤0^„$
dð¤0 dð¤0gdeï $dða$
$„´dð`„´a$$„p„Ðdð^„p`„Ða$gdeï
„´dx^„´gdeï dhgdeï
Ôæîæøæ"ç&çÐéÔéÌêÐêPë†ëŠëÈëÌë2ìPì
í

íí"í8í:íJíVíXí\í²í´íÚíôíøíîæîèîôîöîøîäïèïòï ð^ðð®ð6ñ8ñôñöñbò‚ò„ò¸òïàïÐàÐàÐàïÐàÐàïàÁàï±ï±ïàÐàÁàïСàÁàСàСàÁàïàÁàÁàï‘à-hhbhcþ>*CJ aJ mH sH -hhbheï5CJ aJ mH sH -hhbheï>*CJ aJ mH sH hhbheïCJ aJ mH sH -hhbhÊö5CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö>*CJ aJ mH sH 3ÌêFë†ëÈë(ìPì
í

íXíhízí’í´íÌíÐíôíôîíèèÖèɲèè訨èè“ $„„«þdð¤0^„`„«þa$gdeï $dð¤0a$$„f„¨ýdð^„f`„¨ýa$dð¤P

„”„pÿdð^„”`„pÿ$„^„¦þdð¤0^„^`„¦þa$dð$„h„¦þdð¤0^„h`„¦þa$ôîäï‚ð®ðÈðîð8ñxñÌñôñöñTò„ò¢òòòôò&ó(óìÛÖÖÏÇǵϭ­•••Ö dðgdcþ$„y„údð^„y`„úa$ $dða$$„q„þdð¤0^„q`„þa$ $dða$dð¤0dð$„Ðdð¤0^„Ða$gdeï$„á„äþdð^„á`„äþa$gdeï¸òòòó&óVódólónó¾óÊóÖóØóîóüóô
ôô.ôVôbônôpôzôÊôØôþôŠö¸öø
øøøDøFøbùhùú
úfúhúvúœúžúØúÚúxûzûúûüûVüXü¨ü¾ü°ýæýèýþ þRþTþŠþŽþØþÜþxÿñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâñâÒâÒâÒâÃñâÒ³âñâñâñâÒñâñâñâñâñâñâÒ³âñâñâ£â£â-hhbhÊö5CJ aJ mH sH -hhbhcþ>*CJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH -hhbhÊö>*CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH hhbhcþCJ aJ mH sH @(ónóŒóØó
ô8ônôpôÊôþô|ö¸öö÷ø
øFøzø÷÷íííèèØèÍƺºªª—$„„Þÿdð^„`„Þÿa$gdcþ$„„üdð^„`„üa$
„ádð^„ágdcþdð¤0
„Ädð¤0^„Ä$„f„¨ýdð^„f`„¨ýa$dð $dð¤0a$ $dða$zøþøRùdù¶ù
úXúhúœúžúØúÚú4ûzû°ûíâÏÀ¯¯£˜““ƒƒ{{ $dða$$„€„Žûdð^„€`„Žûa$dð
$dða$gdcþ
$„\dð`„\a$$„Ðdð¤0`„Ða$gdcþ $„Ðdð^„Ða$gdcþ$„ „Ðdð^„ `„Ða$gdcþ
„Îdð¤0^„Î$„Ö„2ÿdð¤0^„Ö`„2ÿa$ °ûüû>üXü~ü¨üªüÚüPýœý°ýèý þTþŠþØþzÿõõéÞ×ÒÒʾ³ÒÒÒÒ£” „h„¦þdð¤0^„h`„¦þ$„q„¢þdð^„q`„¢þa$
„è dð¤0^„è
$„(dà`„(a$ $dða$dðdð¤0
$dða$gdcþ
$„Ôdð`„Ôa$ $dð¤0a$xÿzÿšÿœÿÄÿÆÿ459:KLRSTUVWXYZ[\búÄÜ,6Œ–îø~¼ÆÈÎ T„²ñâñâñâÒâÒâñâñø⩸⚸âÒâñâñâñâñâñâñâñâñâ‹â{-hhbhÊö>*CJ aJ mH sH hhbhc>fCJ aJ mH sH j'hhhbhÊöCJ UaJ j¡7hhbhÊöCJ UaJ hhbhÊöCJ aJ jhhbhÊöCJ UaJ -hhbhÊö6CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH hhbhcþCJ aJ mH sH +zÿÆÿ

1Lhˆ®é-RSUVXY[\h¶ííæÞÞÙÙÇæÙÙÙÅÙÅÙÅÙ¹ÙÙ
$„Èdà^„Èa$$„l„§þdð¤0^„l`„§þa$dð $dða$dð¤0„h„¦þdð¤0^„h`„¦þgdcþ¶âðDx¢Ìúüþ`¸Äì,FŒ¨õõõõõõõõððððæÜÒȾ´¾

ÆPìdð

Æ0ìdð

ÆSìdð

ÆÓìdð

Æ,ìdð

ÆAìdðdð

Æñçdð¨î
&Æô t Î ‚ÒÔ õëæÞÕÈ»»»®¡‰ædð¤0
Æ+R)„àdð^„àgdc>f

Æ
R)Adðgdc>f

Æ
R)Adðgdcþ

Æ+R)dðgdcþ

ÆÔR)dðgdcþ
Ɛdð $dða$dð

Æ0ìdð

Æóìdð ²¾ÒÔæ J \ ^ ` b v | €  – ˜ ¬ ê þ



:
D
F
h
†
Š
ž

¶
Ð
Ô
è
ê



Œ
²
°

²



n
p
¼
¾
ü
ïßÐÀ°Ð  Ð  Ð  Ð  ЁаÀЁаÀЁаÐßЁЁЁЁÐhhbhc>fCJ aJ mH sH -hhbhc>f5CJ aJ mH sH -hhbhÊö5CJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH -hhbhc>f6CJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö>*CJ aJ mH sH -hhbhc>f>*CJ aJ mH sH 2 ( J ¬ þ


F
h
Š

¶
Ô
ê



~
²
ôèãÔËËı±ããããããã©©ã $dða$$„‰„wþdð^„‰`„wþa$gdc>fdð¤0„¨dð^„¨ $„£dð^„£a$gdc>fdð
„Ðdð`„Ðgdc>f
„sdð¤0^„s²
V

|

²

Ü


8
p
’
¾
î
0 º F®:¦÷ðææææ÷÷ææáÑÁµ©™$„ñ„ýdð^„ñ`„ýa$
$„Ðdð^„Ða$
$„dð^„a$$„û„ýdð^„û`„ýa$$„û„ýdð^„û`„ýa$dð $dð¤0a$dð¤0 $dða$ü
0 ¦¨¦ >D²¸¢ªîðòôàöøú^Ò^_^_ž_î_ð_N`R`Z`^`’`˜`ž` `¢`¤`LfXfþfghh8i:iÈiÊiÐil
l:l>l‚l†l>‚d‚V‡ïàÑàÁÑàÑàÑàÑàÑàÁ±Áà¯àÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÑàÁ ààààÁà-hhbhÊö5CJ aJ mH sH hhbhhbCJ aJ mH sH U-hhbhc>f6CJ aJ mH sH -hhbhÊö6CJ aJ mH sH hhbhc>fCJ aJ mH sH hhbhÊöCJ aJ mH sH -hhbhÊö>*CJ aJ mH sH 8¦¨H¦ >²¢îàøŒ^_ž_î_ð_B`^`¤`÷÷ïåÞÓÆ´¯¯¯““ dð¤0gdc>f$„è„Cýdð¤0^„è`„Cýa$dð$„„Cýdð¤0^„`„Cýa$

$dð¤0a$gdc>f
$dða$gdc>fdð¤0 $dð¤0a$ $dða$ dðgdc>fítási fok: 4 db, 5 db akkor, ha a második mintában nem több 4 db-nál.
2. Magyarországi vetQmagelQállításból származó vetQmagtételek elsQ
fémzárolásánál és vizsgálatánál a fajnak megfelelQ hasítékrostán való
áthullás után kell a tételt minQsíteni.

2.1. MinQsítési határértékek (áthullás):
SE, E 2,0 %
I. és II. szaporítási fok 4,0%
22. Rostaméretek az egyes fajok esetén: .
1,6 mm csupasz zab
1,8 mm rozs, hibrid rozs, zab, csupasz árpa
2,0 mm tavaszi búza, durum búza, tritikálé, hatsoros árpa 2,2 mm Qszi búza, kétsoros árpa
3. A Magyar Köztársaságban minQsítésre kerülQ kukorica vetQmagrák osztályozottnak kell lennie. Az osztályozási méreteket az okmányon és a csomagolási egységeken fel kell tüntetni. A mérethqségnek a megadott méretenként legalább 95%-osnak kell lennie.
4. A Magyar Köztársaságban elQállított csupasz típusú zab vetQmagtételek elsQ fémzárolásánál és vizsgálatánál a pelyvás szemtartalom legfeljebb 5 % lehet.
D. rész
Példa egy növénycsoportra:
I. Növényfajok, amelyek vetQmagja vetQmag-minQsítésben részesíthetQ:
Faj Engedélyezett
szaporítási fok
1 2
Szuperelit, Elit,
Köles (Panicum miliaceum) I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
Pohánka (Fagopyrum esculentum) Szuperelit, Elit,
Tatárpohánka (Fagopyrum tataricum) I. szaporítási fok
II. szaporítási fok
A felsorolást minden növénynél követi az alábbi 2 vizsgálati csoport:
II. a szántóföldi ellenQrzés és minQsítés részletes követelményei
III. A vetQmagvizsgálat és -minQsítés részletes minQségi követelményei




A TISZTASÁG ÉS IDEGENMAG-TARTALOM
1. TISZTASÁGVIZSGÁLAT
1.1. A TISZTASÁGVIZSGÁLAT CÉLJA
A vizsgált minta alkotórészeinek megnevezése és az alkotórészek tömegszázalékban kifejezett arányának a meghatározása.
1.2. TISZTASÁGVIZSGÁLAT ELVE
A vizsgálati mintát három részre kell bontani:
" fafazonos tiszta magra,
" idegen (kultúr- és gyom-) magra,
" hulladékra.

1.2.1. FAJAZONOS TISZTA MAG
- ép mag vagy botanikai értelemben termés,
- a mag eredeti méretének felénél nagyobb törött része,
- éretlen, kisméretq, beteg vagy kicsírázott magvak, stb.
1.2.2. IDEGEN MAG
- a vizsgált fajtól eltérQ minden más faj magja, még akkor is ha az törött, de eredeti mérete felénél nagyobb
1.2.3. HULLADÉK
- minden az elQbbi 2 kategóriába nem tartozó anyag, pl.
törött magok fele vagy félnél kisebb része,
léha magvak és termések,
növényi részek (pl. pelyva, toklász, szármaradvány,
fonálféreg gubacs, gombatest,
földrög, homok, kavics.

1.3. A TISZTASÁGVIZSGÁLATI MINTA MENNYISÉGE
- A laboratóriumi mintának állandó keveréssel és
felezéssel leosztott része.
- A minta mennyiségét a 48/2004. FVM rendelet mellékleteinek C" része tartalmazza.
1.4. A TISZTASÁGVIZSGÁLAT ESZKÖZEI - mérleg, nagyító, csipesz,
- kis edények,
- rostasorozat,
- átvilágító készülék (diofanoszkóp),
- magfújó berendezése,
- maggyqjtemény,
- mikroszkóp
1.5. A TISZTASÁGVIZSGÁLAT VÉGRE-HAJTÁSA
Részletesen az MSZ 6354-2:2001 szabványban
1.6. AZ EREDMÉNYEK KÖZLÉSE
- tömegszázalékban (1 tizedes pontosan),
- 0,05 %-nál kisebb mennyiségq anyag ny" jelöléssel,
- ha valamely alkotórész nincs 0,0" jelöléssel, - stb.
1.7. KEVERÉK
- az idegen fajú kultúrmag mennyisége 10 tömeg % vagy ennél nagyobb

2. IDEGENMAG-TARTALOM VIZSGÁLATA
2.1. A VIZSGÁLAT CÉLJA
Az idegen magok számának meghatározása vagy összességében, vagy egyes magcsoportokra, vagy csak egy adott fajra korlátozva.
2.2 VIZSGÁLAT ELVE
A meghatározás számlálással történik és az eredményt a megvizsgált minta mennyiségében talált magvak darabszámával kell kifejezni.
2.3. A VIZSGÁLATI MINTA MENNYISÉGE
A tisztasági vizsgálati minta többszöröse, de 1000 g-nál nem több.
Fajonkénti mennyiségét a 48/2004. FVM rendelet mellékleteinek C" részei tartalmazzák.
2.4. A VIZSGÁLAT ESZKÖZEI
Mint a tisztaságvizsgálatnál!
2.5. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA
A mintában talált idegen fajú magok számát számlálással kell meghatározni.
2.5.1. KÁROS GYOMOK VIZSGÁLATA
A káros gyomok mennyiségét a teljes vizsgálati mintából kell kimutatni. Felsorolásukat a 48/2004. FVM rendelet mellékleteinek C" részei tartalmazzák.

2.5.2 EGYEB SPECIÁLIS VIZSGALATOK
- aranka vizsgálat (hereféléknél),
- beléndekvizsgálat (mákvetQmagból), - bükkönyök vizsgálata,
- üszögvizsgálat,
- szklerócium és az anyarozs vizsgálata - élQ állati kártevQk vizsgálata.
2.6. AZ EREDMÉNYEK SZAMITASA
A teljes vizsgálati mennyiségben talált magokat kell összeszámolni.
2.7. AZ EREDMÉNYEK KÖZLÉSE
- összes idegen mag vagy az adott fajok magja db/kg, db/vizsgálati mennyiség,
- idegen faj ok felsorolása latin névvel,
- káros gyomokat a VetQmagminQsítQ Bizonyít-ványon is fel kell

KÉRDÉSEK A "VETPMAGVIZSGÁLAT" GYAKORLATOKHOZ
Kérdések az 1-2. gyakorlathoz
Általános kérdések
1) A fajta fogalma?
2) A fajtaválaszték jelentQsége a szántóföldi növénytermesztésben?
3) Mekkora területen folyik Magyarországon vetQmagelQállítás?
4) Mely szervezet ellenQrzi a hazai vetQmagelQállítást, forgalmazást és felhasználást?
5) Milyen nemzetközi szervezetekhez kapcsolódik a hazai vetQmagelQállítás, forgalmazás és felhasználás?
6) Mi az ISTA, mióta tagja Magyarország a szervezetnek?
7) Mi az OECD, mióta tagja Magyarország az OECD fajtaigazolási rendszernek?
8) Milyen jogszabályi alapja van Magyarországon a növényfajták állami elismerésének, valamint a szántóföldi növények vetQmagelQállításának és forgalmazásának?

Fajtaelismerés
1) Mely szervezetek (intézmények) vesznek részt a magyarországi fajtaelismerésben?
2) Milyen fajtajegyzékeket ismer?
3) Az államilag elismert fajták nyilvántartása?
4) A fajta elismerésének kritériumai?
5) Milyen kísérlettípusban indulnak a fajtavizsgálatok?
6) Mely szervezet (intézmény) végzi a fajtavüzsgálatokat?
7) Mit jelent a DUS vizsgálat?
8) Mit jelent a gazdasági értékvizsgálat (VCU)?
9) A fajtaelismeréshez szükséges vizsgálatok idQtartama?
10)A fajtaelismerés hány évre szól?
11)Mi a szerepe a FajtaminQsítQ Bizottságnak (FB) a növényfajták állami elismerésében?


vetQmag elQállítás (minQsítés) rendszere
1) Hány elembQl áll a vetQmagminQsítés, melyek ezek?
2) Mi a célja a szántóföldi ellenpQrzésnek?
3) Milyen dokumentumot állítanak ki a szántóföldi szemlérQl?
4) Fémzárolás fogalma?
5) Mi a függQcímke és milyen adatokat tartalmaz?
6) Fémzárolt vetQmag ismérvei?
7) Mi alapján állítják ki a VetQmagminQstQ Bizonyítványt?
8) Mik azok a minQsítési határértékeke, hol találjuk ezeket?
9) A vetQmag fontosabb értékmérQ tulajdonságai?
10) Mit jelent a szaporalati fok, milyen szaporulati fokokat ismer?
11)Mit jelent a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat (fajtakitermesztés)?

Mintavétel
1) A mintavétel célja?
2) A mintavétel alapelvei?
3) A mintavevQ eszközök megválasztásának szempontjai?
4) A mintavevQ tQrt milyen esetben és hogyan használjuk?
5) A mintavevQ botot milyen esetben és hogyan használjuk?
6) Az automata mintavevQt milyen esetben használjuk?
7) A vetQmagtétel fogalma?
8) Mit jelent a részminta, mitQl függ a részminták száma?
9) Mi az alapminta, mitQl függ a mennyisége?
10)Mi a laboratóriumi minta és a vizsgálati minta?
11)Milyen típusai vannak a laboratóriumi mintának?
12)Miért van szükség a mintacsökkentésre, milyen mintacsökkentési módszereket (eszközöket) ismer?
Tisztaság és idegenmag-tartalom
1) A tisztaságvizsgálat célja?
2) Milyen alkotórészekre válogatjuk szét a vizsgálati mintát a tisztasági vizsgálat során?
3) Mi tartozik a fafazonos tiszta magvak közé?
4) Mi tartozik az idegen magvak közé?
5) Mi tartozik a hulladékba?
6) Mi a célja az idegen mag tartalom vizsgálatnak?
7) Milyen mértékegységben adjuk meg a tisztasági vizsgálat eredményét?
8) Mit nevezünk "keverék"-nek?
9) Hány aranka mag lehet a vetQmag tételben?

A VETPMAG ÉRTÉKMÉRP TULAJDONSÁGAI
A CSIRÁZOKÉPESSÉG
1. MIT JELENT A CSÍRÁZÁS
Csírázás alatt a magból mindazon lényeges szervek (gyökér, szik feletti szár, szik alatti szár, hajtáshüvely, hajtásrügy, sziklevelek) megjelenését értjük, amelyek nélkülözhetetle-nek ahhoz, hogy a csíranövény teljes-értékq növénnyé fejlQdjön.
2. MIT JELENT A CSIRAZÓKÉPESSÉG
Csírázóképesség alatt azt értjük, hogy egy magpopuláció milyen arányban képes normális csíranövényekké fejlQdni (csírázóképesség %-a = normális csíranövények db %-a).
3. CSIRÁZÁST BEFOLYASOLO TENYEZOK
" morfológiai és fiziológiai érettség, csíra-nyugalom, kemény héjúság, stb. - ezek az ún. belsQ feltételek,
" víz, levegQ (02), hQmérséklet, fény - ezek az ún. külsQ feltételek.

4. CSIRAZOKEPESSEG VIZSGALAT

4.1. A VIZSGALATOK CELJA
Az ellenQrzött és szabályozott, optimális laboratóriumi körülmények között egységes módszerekkel úgy megállapítani a magvak maximális csírázóképességét, hogy az eredmények bármikor összehasonlíthatóak, megismételhetQek legyenek.

A VETOMAG ERTEKMERO TULAJDONSÁGAI

A CSIRAZOKEPESSEG
4.2. SZÜKSÉGES ANYAGOK, BERENDE-ZÉSEK, ESZKÖZÖK
" Anyagok
csíráztató papír csíráztató
homok közeg
víz
- kálium-nitrát, gibberelinsav, stb. - feltételesen
" Berendezések
- csíráztató szekrény
- csíráztató kamra
- Jacobsen-asztal

" Eszközök
magszámláló és lerakó eszközök
- vákumos (szívófejes)
- magszámláló lap, lemezes számláló lap lyuggatott elrakó lap bemélyített számláló lap
centrifuga
4.3. A VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSE
4.3.1 A VIZSGÁLATI MINTA
" A tisztasági vizsgálat során nyert fafazonos tiszta magból nyerjük.
" 400 db vetQmag több ismétlésben (átl. 4 x 100)

A VETOMAG ERTEKMERO TULAJDONSÁGAI

A CSIRAZOKEPESSEG
4.3.2. CSÍRÁZTATÓ KÖZEGEK ALKALMAZÁSA
" Papír csíráztatóközeg
~ papír tetején (top of paper - TP)
~ papír között(beetven paper-BP v. BP-R) ~ hajtogatott papírban(pleated paper-PP) " homok csíráztatóközeg
~ homokban (in sand - S)
~ homok telején (on top of sand - TS)
v v v vr v
4.3.3 CSIRÁZÁS KÜLSO FÉLTETELEINEK v v
BIZTOSITASA
" vízellátás és szellQztetés (páratartalom), " hQmérséklet - állandó v. változó,
" fény - meghatározott fajoknál.
4.3.4. CSÍRANYUGALOM MEGSZÜNTETÉSE
" Fiziológiai csíranyugalom
száraz raktározás,
elQhqtés,
elQszárítás,
csíráztatás alacsonyabb hQmérsékleten,
kálium-nitrátos (KN03) kezelés,
gibberelinsavas (GA3) elQkezelés).
" Keményhéjúság megszüntetése
mechanikai kezelés (karcolás, dörzsölés, stb.),
magvak áztatása,
savas kezelés (H2S04)
" Gátló anyagok eltávolítása
elQmosás,
a magot körülvevQ burkok eltávolítása
(pl. toklász, maghéj, gyümölcshús, stb.)

4.3.5. MÓDSZER VÁLASZTÁS
" a vizsgálati szabványban szereplQ módsze-rek egyenlQ értékqek, ezért szabadon választhatók,
" a választást a rendelkezésre álló közegek, eszközök stb. befolyásolhatják.

4.3.6. A VIZSGALAT IDOTARTAMA
" fajonként változó, a nálunk termesztett fajok esetében 7-28 nap
" 1. értékelés - csírázási erély,
2. értékelés - csírázóképesség v. csírázási (CS%)
4.3.7. EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA
" a 4x100-as részvizsgálatok eredményének átlaga adja a csírázóképességet,
" az érték db %-ban fejezi ki a csírázó-képességet.
4.3.8. EREDMÉNYEK KÖZLÉSE
" A VetQmagminQsítQ Bizonyítványon közölni kell:
ép csírák,
abnormális csírák,
nem csírázott, duzzadt ép magvak,
kemény héjú magvak (Fabaceae),
elhalt (rothadt) magvak,
léha termések.

A VETOMAG ERTEKMERO TULAJDONSÁGAI A CSÍRÁZÓKÉPESSÉG

4.4. A CSIRANÖVÉNYEK ERTEKELESE

4.4.1. MIKOR ÉRTÉKELHETPK A CSIRA-NÖVÉNYEK?
A módszerben elQírt idQpontban azon a fejlettségi fokon, amelyen már minden lényeges szervük elbírálható.

4.4.2. A CSIRAAGYBAN NÖVÉNYEK ELPFORDULO CSIRA-
" Teljesen sértetlen csíranövény (ép csírák)
ép jól fejlett gyökérrendszer,
ép, jól fejlett hajtásrendszer,
megfelelQ számú ép sziklevél,
ép, fejlett elsQdleges lomblevél(ek),
ép hajtáscsúcs,
ép, sértetlen hajtáshüvely, abban növekvQ zöld elsQ lomblevél az egyszikqek esetén,
enyhén sérült csíranövény,
másodlagosan fertQzött csíranövény.
" Beteg csíranövények (abnormális csírák)
" Nem csírázott magvak
nem csírázott, duzzadt ép magvak (további vizsgálat lehetséges TTC-vel),
kemény héjú magvak (Fabaceae),
elhalt (rothadt) magvak,
léha termések.

4.4.3.CSIRANÖVENY BIRALATI CSOPOR-
TOK (FAJCSOPORTOK)
" Kategóriák
A/ MezQgazdasági és kertészeti növények
B/ Fásszárú növények, erdészeti fajok
" Rendszer
1. Egyszikqek (pl. búza, árpa)
2. Kétszikqek (pl. napraforgó, szója) 3. Tqlevelqek (pl. vörösfenyQ)
" Csírázás módja
1. Föld feletti (epiegeikus) - pl. bab
Z. Föld alatti (hypogeikus) - pl. rozs, borsó
" HajtásfejlQdés
1. Szik feletti szár nem nyúlik meg (pl. napraforgó)
2. Szik feletti szár megnyúlik (pl. borsó)
3. A hajtástengely nem nyúlik meg, hajtáshüvely (coleoptil) képzQdik (pl. búza)
4. Szik alatti szár gumószerq (ciklámen).
" Gyökérrendszer
1. FQgyökér elengedhetetlen (pl. káposztarepce).
2. Figyelembe lehet venni a másodlagos gyökereket (pl. szója).
3. Több egyenrangú szeminális gyökér (bojtos gy. pl. búza).

" KULCSSZÁM - az elQbbiekbQl tevQdik össze
pl. A 2.2.2.2. - borsó
A 1.3.3.3. - árpa
A 1.2.3.2. - kukorica
A 2.1.1.1. - napraforgó

A VETOMAG ERTEKMERO TULAJDONSÁGAI COLD-TEST
1. MIT JELENT A MAGVIGOR (ELETERO)?
A mag azon tulajdonságainak összessége, melyek a mag teljesítQképességének szintjét határozzák meg a csírázás, a csírázásintenzitás, a növekedés, a szántóföldi kelés, a tárolás, a szállítás és minQségmegQrzés sorara.
1.1. VIGORMÓDSZEREI CSOPORTOSÍTÁSA
HAMPTON ES COOLBEAR (1990) SZERINT
- egyszerq tesztek, melyek a csírázási viselkedésen alapulnak
pl. Cold - test" Öregítési teszt"
- élettani és biokémiai tesztek
pl. ún. elektromos vezetQképességi teszt
- összetett vizsgálati módszerek

COLD-TEST
2. COLD-TEST" VIZSGÁLAT
2.1. A VIZSGÁLAT CÉLJA
Nem optimális feltételek között ellenQrizni a kukorica vetQmag csírázóképességét.
2.2. A VIZSGÁLAT ELVE
A kukorica hqvös és káros mikroszervezeteket
tartalmazó közegben való csiráztatása.
2.3. CSÍRÁZTATÓ KÖZEG
Csíráztató papíron elhelyezett nem sterilizált, lehetQleg homokos kukoricaföld.

2.4. VIZSGÁLAT IDEJE
- 7 nap 14 °C-on (hqvös szakasz)
- 4 nap 25 °C-on (meleg szakasz)
2.5. VIZSGÁLATI MIN
4x100 kukoricaszem
2.6. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA - a föld elkészítése
- a csíraágy elkészítés
- a magok elhelyezése a csíraágyon

2.7. A CSIRANÖVENYE ÉRTÉKELÉSE,

COLD-TEST ÉRTÉK KISZÁMITÁSA
Mint a csírázóképesség vizsgálatánál, figyelem-mel a tipikus csíranövényekre.
2.8. AZ EREDMÉNYEK RTELMEZÉSE,
AZOK GYAKORLATI HASZNA
- hideg v. nem hideg teszt?
- csávázatlan vetQmag és a CT?
- csávázott vetQmag és a CT?
- vetés ideje és a CT-%? ~ ..

BIOKÉMIAI ELETKEPESSEG VIZSGÁLATA (MSZ 6354-4)
1. MIT JELENT AZ ÉLETKÉPESSÉG?
- Az élQ állapotú embrió (mag) egy v. több életje-lenségének biokémiai, fizikai-kémiai vagy egyéb módszereken alapuló kimutatását életképességi vizsgálatnak nevezzük. A kapott eredmény az életképesség, vagyis képesség az életre, növekedésre, fejlQdésre.
- Az életképesség tulajdonképpen potenciális csírá-zóképesség, az életképességi százalék pedig a maximálisan kicsíráztatható magvak számát jelzi.
- Az életképesség kimutatásának többféle módszere is ismert.
2. REDOXINDIKÁTOR ALKALMAZÁSA 2.1. A MÓDSZER ELVE
Az élQ sejtekben végbemenQ redukciós folyamatok redoxindikátorral kimutathatók. A magszöveten belül a TTC-oldat (2,3,5-trifenil-tetrozólium-klorid vagy -bromid) a dehidrogenázoktól hidrogéniont vesz fel és az élQ sejtekben vízben oldhatatlan, vörös színq nem diffúzibilis trifenil-formazánná alakul. Az elhalt sejtek a TTC-oldatot nem redukálják, így a mag élQ (vörösre színezQdött) és elhalt (nem színezQdött) területei jól elkülöníthetQk.
színtelen TTC
dehidrogenáz H+
vörös színq, stabil trifenil formazán

A BIOKÉMIAI ELETKEPESSEG VIZSGÁLATA (MSZ 6354-4)

2.2. A VIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA
AZ MSZ 6354-4 szerinti módszertan alapján
- Vizsgálati minta: 2x100 db megfelelQen elQkészített mag.
- Értékelés: a festQdött és nem festQdött területek elhelyezkedése és kiterjedése alapján ( - topografikus tetrazóliumos módszer). A festQdés intenzitása pedig a beteg, gyenge és elhaló félben lévQ szövetekre utal.

2.3. A MODSZER ALKALMAZÁSA
- Nehezen vagy lassan csírázó fajok vizsgálatára, vagy a vizsgálati idQ rövidsége miatt gyorsvizsgálatra.
- A fémzárolt kalászos és napraforgó mintáknál a nem csírázott ép magvakat a zárás napján életképességi vizsgálatban kell részesíteni.
2.4. VITASCOPE
Mqszer az életképesség gyors meghatározására.

KÉRDÉSEK A VETPMAGVIZSGÁLAT" GYAKORLATOKHOZ
3-4. gyakorlat
Csírázóképesség
1.Mit jelent a csírázás?
2. Mit jelent a csírázóképesség?
3.Csírázást befolyásoló tényezQk?
4.A csírázóképesség vizsgálat célja?
5.Milyen csíráztató közegeket ismer?
6.Milyen eszközökben történhet a csíráztatás?
7.Mit jelent a csírázóképesség és mit a csírázási esély?

Csíranövények értékelése
1.) Milyen állapotban és mikor értékeljük a csíranövényeket?
2.) Melyek a csíranövény lényeges szervei?
3.) Mit jelent a hypogeális csírázás? Írjon példát is!
4.) Mit jelent az epigeális csírázás? Írjon példát is!
5.) Mi a hajtáshüvely és mi a szerepe?
6.) Írja le a teljesértékq gabona csíranövény lényeges szerveit!
7.) Hogyan értékeli a másodlagosan fertQzött csíranövényt?
8.) Milyen kategóriába sorolható egy csíráztatási minta anyaga?
9.) Mit jelent a keményhéjúság?
10.) Hogyan gyQzQdhetünk meg a keményhéjú mag épségérQl?
11.) Miben adjuk meg a csírázóképesség vizsgálat eredményét?
Cold-test
1.) Mit jelent a magvigor v. életerQ?
2.) A coki-test" vizsgálat mely vigormódszerek közé tartozik?
3.) Mely növényfaj vetQmagját vizsgálják coki-test" módszerrel?
4.) Milyen csíráztató közeget készítünk a coki-test" során?
5.) Mi a coki-test vizsgálat célja?
6.) Mi a told-test vizsgálat elve?
7.) Miért nem reprodukálható a told-test" vizsgálat?
8.) Hány %-os told-test" értéknél tartjuk jó, illetve elfogadható minQségqnek a kukorica vetQmagját?
9.) Gyakorlati szempontból mire ad felvilágosítást a told-test" érték?

Biokémiai életképesség vizsgálat
1) Milyen esetekben alkalmazhatjuk az életképesség vizsgálatot?
2) Mit értünk a magvak életképessége fogalmán?
3) Sorolja fel az életképesség kimutatásának módszereit?
4) Miben fejezzük ki a magvak életképességét?
5) Ismertesse a biokémiai életképesség (TTC) vizsgálat módszertanát!
6) Mi alapján történik a TTC-vizsgálat kiértékelése?
7) Mi a vitascope? Ismertesse a vizsgálat lényegét!






NEDVESSÉGTARTALOM (MSz 6354-7)
1. Mit jelent a magvak nedvességtartalma: - A vetQmagban lévQ fizikailag kötött víz százalékos mennyiségét jelöli.
1.2. A nedvességtartalom összefüggésben van:
- a mag érettségével,
- raktározhatósággal, un. raktárérettség" (7-14 nedvességtartalom), magasabb nedvesség-tartalom esetén intenzív légzés tápanyagveszteség, megizzad" a mag és elszaporodnak a dohosságot elQidézQ szaprofita gombák.
- ezerszemtömeggel: nagyobb nedvesség nagyobb ezerszemtömeg
- HI-tömeggel: nagyobb nedvesség % ~ kisebb HI-tömeg
1.3. Nedvességtartalom meghatározása:
A magban lévQ fizikailag kötött víz mérésén alapszik.
A vizsgálat célja:
A vetQmag nedvességtartalmának megfelelQ módszerekkel történQ meghatározása.
1.4. A nedvességtartalom meghatározható:
1. Közvetett úton - elektromos vezetQképes-ségen alapuló gyors víztartalom meghatározó mqszerekkel (tájékoztató jellegq mérések)
2. Közvetlen módon: szárítószekrényben tör-ténQ szárítás alapján. (szabvány által elQírt módszer)

NEDVESSÉGTARTALOM (MSz 6354-7)
2.Nedvességtartalom meghatározása szárító-szekrényben:
" Vizsgálati minta: 10 g
Sértetlen, légmentesen lezárt, nem oxidálódó, légzáró falú, vetQmaggal teletöltött edénybQl a vizsgálati minta felbontás, illetve az Qrlés után 2 percen belül a szárítószekrénybe kerüljön. Minden esetben két párhuzamos vizsgálattal kell a nedvességtartalmat meghatározni.
" Minta elQkészítése:
- Qrlés: a nedvességveszteség sebessége függ a szárítandó anyag részecske nagyságától,
finomra Qrölni a gabonaféléket,
kukoricát (0,5 mm)
durvára Qrölni a nagymagvú hüvelyeseket (4 mm)
- elQszárítás: 17 %-nál nagyobb nedvesség-tartalom esetén.
Az elQszárítás során bekövetkezett tömeg-veszteség mértékét meg kell határozni -~ a nedvességtartalom megállapításánál számításba kell venni.
" Szárítás:
- Alacsony hQmérsékletq módszer
103 °C-on 17 t 1 óra pl.olajos magvaknál. - Magas hQmérsékletq módszer 130-133 °C-on gabonafélék 2 óra, kukorica 4 óra.


EZERSZEMTÖMEG (MSz 6354-2)
1. Ezerszemtömeg értéke utal a mag nagyságára, és a vetQmagmennyiség meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges.
Magnagyság vetQmagminQség
2. Ezerszemtömeg fogalma:
A magminta 1000 db magjának grammokban kifejezett tömege.
3. Vizsgálati minta:
Tisztasági vizsgálatból nyert fafazonos tiszta magból kell meghatározni.
4. Vizsgálat végrehajtása:
o Teljes minta
o Részminták -alapján
o Teljes minta:
Egész minta tömegének és magdarab számának a meghatározása.
Et = Eo x 1000
N
o Részminták alapján:
A vizsgálati mintából véletlenszerqen, válogatás nélkül kell kiszámolni 8 ismétlésben 100 db magot, amelyet 0,1
pontossággal lemérünk.

NEDVESSÉGTARTALOM (MSz 6354-7)
" Eredmény kiszámítása: 100
S = (M2 - M3)
M2-Ml
S = nedvességtartalom tömeg %-ban
M2 = az edény tartalmának és az edények együttes tömege, szárítás elQtt (g)
M3 = Az edények tartalmának és az edények együttes tömege a fedQvel, szárítás után (g)
Ml = az üres edény tömege

" Minta nedvességtartalma: A szárításkor meg-határozott tömegveszteség és a bemért minta tömegének aránya százalékban kifejezve.
A minta nedvességtartalmát tömegszázalékban, a két részvizsgálat átlagának 10-zel való szorzata adja.
" Eredmény megadása:
Egy tizedesjegy pontossággal a vetQmagminQsítQ bizonyítvány megfelelQ helyén.

EZERSZEMTÖMEG (MSz 6354-2)
Kiszámítjuk a varunciát és CV értékét.
Variancia = n (E x2) (Ex)2
n(n-1)
x = ismétlések tömege (g)
n = az ismétlések száma
Standard eltérés: Vvariancia
CV = S x 100
X
x = 100 mag átlagtömege
Ha a CV < 4, akkor az eredmény kiszámolható az átlagból.
5. Fontosabb szántóföldi növényfajok ezerszem-tömege (g):
búza 40-44 napraforgó 65-120
árpa 36-40 lucerna 1,8-2,3
kukorica 270-350 fehérhere 0,5-0,9
borsó 80-400 dohány 0,07

OSZTÁLYOZOTTSÁG (MSz 6354-2: 2001)
1. A telt egyenletes nagyságú vetQmag egyenletesen csírázik, fejlQdik és belQle egyenletes növény-állomány alakulhat ki a szántóföldön.
2. Vizsgálat célja:
A vetQmag egy vagy több különbözQ méretét (hosszúság, szélesség, vastagság) és méret szerinti kiegyenlítettségét megállapítsuk.
Osztályozottság ~ vetQmagminQség
3. Vizsgálati eszközök:
4. Vizsgálat végrehajtása:
" A meghatározást a
- kézi rosta
- gépi rosta
- mérleg
tisztasági vizsgálat tiszta anyagából kell végezni, kerek vagy hasíték rosták segítségével.
" A vizsgálati mennyiségbQl az eltérQ frakciókat külön-külön kell megállapítani.
" Osztályozottság arányát tömegszázalékban kell kifejezni, egytizedes pontossággal.
" Osztályozott vetQmag: egy, illetve két méretfrakcióra bontott vetQmag.
" Kalibrált vetQmag: a mag szélessége, vastagsága és hosszúsága szerint kiegyenlített vetQmag.

MAGDARAB- ÉS CSÍRASZÁM MEGHATÁROZÁSA
(MSz 6354-2)
1. Magdarabszám meghatározása:
Meghatározzuk a vetQmag 1 kg-fában lévQ fafazonos tiszta magvak darabszámát.
2. Csíraszám meghatározása:
" A vizsgálat célja az 1 kg vetQmagban található csírázóképes magok számának meghatározása.
" Vizsgálat végrehajtása:
A csíraszám megállapításához meghatározzuk a vetQmag 1 kg-fában lévQ fafazonos tiszta magvak darabszámát, a csírázóképességet és a két eredménybQl számítjuk ki a kilogrammonkénti ép csírák számát.
ép csíra db/kg = mag db szám x Cs
100
" Pl. Borsó: 1000 g vizsgálati minta
3772 db fafazonos mag, 83 % csírázóképesség
3772 x 83= 3130 db
100
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT (MSz 6354-5)
1. A vetQmag egészségi állapotának szántóföldi majd azt követQen laboratóriumi vizsgálata, értékelve mindazon kórokozók jelenlétét, melyek az adott faj szempontjából minQségromlást vagy alkalmatlan-ságot okozhatnak.
A magegészségi vizsgálatok kiterjednek a vetQmaggal terjedQ kórokozók és kártevQk jelenlétének vagy hiányának a kimutatására, a fertQzöttség mértékének megállapítására is.

2. Vizsgálati módszerek
Az alkalmazott módszer kiválasztását meghatározza a fertQzés típusa, a kórokozó vagy kártevQ szervezetek hovatartozása, valamint a vizsgált növényfaj magja, vizsgálat tárgya.
2.1.) Érzékszervi vizsgálatok:
" dohosság, avasodás és idegen szag vizsgálata -~ szagminta alap j án,
" a mag színének vizsgálata -~ vizuális vizsgálat.
2.2.) A vetQmag közé keveredett kórokozók és kártevQk kimutatása
" Szabad szemmel is felismerhetQ növényi kórokozók (szkleróciumok, puffancsok) és állati kártevQk vizsgálatára terj ed ki. A vetQmagminta élQ kártevQket nem tartal-mazhat.
Mindkét vizsgálatot a tisztasági vizsgálat során végezzük el az
MSz 6354-2 szerint.

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT (MSz 6354-5)

2.3.)A magvak felületén lévQ- szabad szemmel nem látható - kórokozók és kártevQk meghatározása maglemosásos módszerrel.
2.4.)Magvak belsejében található kórokozók és kártevQk kimutatása:
" Maggal terjedQ fonálférgek meghatározása Baermann-tölcséres futtató eljárás.
" Rejtett rovarfertQzés meghatározása: - magfelvágás,
- elektroakusztikai eljárás,
- röntgen eljárás,
- jódos festés (pl. világos héjú borsó-, bab és búzafajták zsizsik fertQzöttségének megállapítása),
- tenyésztés
2.5.) Kórokozók kimutatása inkubálás módszerével
" gombafertQzöttség vizsgálata - gomba-fajonként eltérQ módszerekkel.

FAJ- ÉS FAJTAAZONOSÍTÁS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (MSz 6354-6)
1. A vizsgálat célja:
A vetQmag fajának, fajtájának megállapítása és más fajoktól, fajtáktól való elkülönítése.
2. Vizsgálati minta:
A laboratórium mintából véletlenszerqen elkülönített, kb. 400 mag. (4 x 100 db mag)
3. Alkalmazható módszerek
3.1. A mag morfológiai bélyegei alapján pl.
talpserte (árpánál)
Többsoros árpánál - hosszabb és rövid szQrökkel sqrqn fedett.
Kétsoros árpánál - rövidebb és hosszú szQrökkel ritkán fedett.
3.2. Fizikai - kémiai módszerek:
Fluoreszencián alapuló vizsgálat: UV alatt
- vetési borsó magja fluoreszkál,
- mezei borsó magja nem fluoreszkál. 3.3. Kémiai módszerek:
Bizonyos vegyületek a maghéjban, terméshéjban, endospermiumban fajra, fajtára jellemzQ színreakciót adnak pl. csillagfürtöknél fajták édes vagy keserq

FAJ- ÉS FAJTAAZONOSÍTÁS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATA (MSz 6354-6)
3.4. Citológiai vizsgálatok alapján:
ploiditás fokának kimutatása
kromoszóma vizsgálattal
pl. diploid, tetraploid vöröshere, cukor- és takarmányrépa

3.5. Csíranövény vizsgálat:
csíranövényen megállapítható azonosító jelek (markerek) alapján. Pl. a hypocotyl színe eltér a cukor- illetve takarmányrépánál.

3.6. Gélelektroforézis
IEF (izoelektromos fókuszálás) tartalék
fehérjék poliakrilamidgélen (PAG)
szétválaszthatók, fókuszálhatók.
Pl. hibridkukorica fajta- és a hibrid genetikai tisztaságának meghatározására.
A módszer felhasználható
- a fajta genetikai tisztaságának meghatározására
- a fajta homogenitásának meghatározására
- a fajtaidegen egyedek kiszqrésére.

NÖVENYTERMESZTESI ALAPISMERETEK
A VETPMAGMENNYISEG KISZÁMITASA
1. Befolyásoló tényezQk
- Növény faja, fajtája.
- Termesztési cél.
- A vetés módja és minQsége.
- A talaj típusa és tápanyagtartalma.
- Az éghajlat és az idQjárás.
- A magágy minQsége.
- A vetésidQ.
- A vetQmag használati értéke.
Használati érték (H %) = Tisztasági % x Csírázási %
100
2. kiszámítását meghatározó tényezQk:
- ha-kémi tervezett csíraszám és az ehhez szükséges magszám,
- a szükséges magszám hány kg-nak felel meg.
2.1. A vetQmagszükségletet megadhatjuk: - kg/ha
- magszám/ha, magszám/m2, magszám/fm
- csíraszám/ha, csíraszám/m2, csíraszám/fm
2.2. A v etésfolyóméter kiszámítása:
Vetésfolyóméter = 10 000
Sortávolság (m)














A VETPMAGMENNYISEG KISZÁMITÁSA
A vetés folyómétere 1 ha-on különbözQ sortávolság esetén
Sortávolság (cm) Vetésfolyóméter
10,5 95.240
12,0 83.330
15,4 64.940
24,0 41.670
36,0 27.780
40,0 25.000
45,0 22.220
50,0 20.000
60,0 16.670
70,0 14.290
75,0 13.330
80,0 12.500
2.3. Számítás menete:
1. Ismert: csíraszám/ha (Cs),
ezermagtömeg g-ban (E),
használati érték % (H%)
Kérdés: vetQmagtömeg, kg/ha
VetQmagtömeg, kg/ha = Cs x E
1 000 000
Korrigált tömeg = Számított vetQmagtömeg x 100
kg/h a H%

A VETPMAGMENNYISÉG KISZÁMITÁSA
Példa: Pszi búza: Cs= 5 500 000 db/ha, E = 40 g, H%=95
VetQmagtömeg, kg/ha = 5 500 000 x 40 =220 kg/ha
1 000 000
Korrigált tömeg = 220 x 100 =231,3 kg/ha
kg/ha 95
2. Ismert: magtömeg, kg/ha, ezermagtömeg, g(E), használati érték % (H%)
Kérdés: a. ha-kémi magszám, illetve csíraszám b. m2-kémi magszám, illetve csíraszám c. fm-kémi magszám, illetve csíraszám


a.
ha-kémi magszám = magtömeg kg/ha x 1 000 000
E
ha-kémi csíraszám = ha-kémi magszám x H %
100
b.
m2-kémi magszám = magtömeg kg/ha x 100
E
m2-kémi csíraszám = m2-kémi magszám x H
100
c.
fm-kémi magszám = ha-kémi magszám
ha-kémi vetésfolyóméter
fm-kémi csíraszám = fm-kémi magszám x H %
100

A VETPMAGMENNYISÉG KISZÁMITÁSA
Példa:
Pszi árpa: vetQmag = 180 kg/ha, E = 36 g, H% = 95
sortávolság 12 cm.
ha-kémi magszám= 180 kg/ha x 1000000 = 5000000
36
ha-kémi csíraszám= 5000000 db/ha x 95 % = 4750000
100
b.
m2-kémi magszám = 180kg/ha x 100 = 500
36
m2-kémi csíraszám =500 db/m2 x 95% = 475
100
c.
fm-kémi magszám =5 000 000 db/ha = 60
83 330
fm-kémi csíraszám = 60 db/fm x 95% = 57
100
Kérdések az 5-6. gyakorlatokhoz
Nedvességtartalom
1. Mit értünk a magvak nedvességtartalmán?
2. Sorolja fel a nedvességtartalom meghatározásának módszereit!
3. Mekkora nedvességtartalommal raktározhatók biztonsággal a vetQmagvak?
4. Mílyen káros következményei vannak a tároláskori magas nedvességtartalomnak?
5. Min alapszik a gyors nedvességtartalom meghatározás?
6. Ismertesse a vetQmagvizsgálatnál alkalmazható hivatalos nedvesség meghatározási módszert!
7. Hogyan kell elQkészíteni a hivatalos nedvességtartalom meghatározására a mintát?
8. Mi alapján és milyen mértékegységben adjuk meg a magvak szemnedvességtartalmát?

Ezerszemtömeg
1. Mit értünk az ezerszemtömeg fogalmán?
2. Mire utal a mag nagysága és ez milyen tényezQkkel hozható összefüggésbe?
3. Ismertesse az ezerszemtömeg meghatározásának módszereit!
4. Mi az ezerszemtömeg ismeretének gyakorlati haszna?
5. Sorolja fel legalább 5 fontos szántóföldi növény ezerszemtömegét!

Magdarabszám és csíraszám meghatározása
1. Mi a magdarab- és csíraszám meghatározásának célja?
2. Milyen adatok szükségesek a kilógrammonkénti csíraszám meghatározásához?

Osztályozottság
1. Mit jelent a vetQmag osztályozottsága?
2. Milyen méretekkel jellemezhetQ a vetQmag?
3. Mi a különbség osztályozott és kalibrált vetQmag között, írjon példát!
4. Miért fontos a vetQmag méret szerinti kiegyenlítettsége?
5. Milyen eszközöket használunk a vetQmag osztályozottságának vizsgálatánál?
6. Az osztályozottságot milyen mértékegységben adjuk meg?
7. Sorolja fel a magtisztítás és szétválasztás szempontjából fontos fizikai tulaj Bonságokat!

Egészségi állakot
1. Mire terjed ki a mag egészségi állapotának vizsgálata?
2. Milyen fQ csoportokba sorolhatók az egészségi állapot vizsgálat módszerei? 3. Mikor végezzük el az érzékszervi vizsgálatot?
4. Az érzékszervi vizsgálatok milyen magegészségi tulajdonságok meghatározását teszik lehetQvé?
5. Sorolja fel a magvak belsejében található kórokozók és kártevQk kimutatásának módszereit!

Faj- fájiaazonosság vizsgálata
1. Mi a célja a faj-, fajtaazonossági vizsgálatoknak?
2. Mennyi vizsgálati mintára van szükség a laboratóriumi fajtaazonossági vizsgálatokhoz?
3. Sorolja fel a faj-, fajtaazonosításnál alkalmazható módszereket!
4. A különbözQ ploiditás fokkal rendelkezQ fajták milyen módszerrel különíthetQk el?
5. A gélelektroforézises vizsgálatok mire használhatók fel?

VetQmagmennyiség számítás
1. Ismertesse a vetQmagmennyiséget befolyásoló tényezQket!
2. Mi a kiindulási alap a vetQmagmennyiség kiszámításához?
3. Miben adhatjuk meg a vetQmagmennyiséget?
4. Milyen adatokra van szükség a vetQmagmennyiség kg/ha-ban történQ kiszámításához?
5. Melyik a használhatóbb (korszerqbb) vetQmagmennyisége mutató, a csíraszám (db/ha), vagy a vetQmagtömeg (kg/ha)?
6. A vetQgép beállításához, ellenQrzéséhez melyik vetQmagmennyisége mutatót célszerq ismerni?
7. Mit jelent a vetQmag használati értéke?




A GABONÁK EGYEDFEJLPDÉSE
1. MIT JELENT AZ EGYEDFEJLODES?
rv v
" EGYEDFEJLODES: az új növényegyed a termQ megtermékenyülésekor jön létre és fejlQdése addig tart, amíg termését megérleli.
Figyeljük meg az l.ábrát!
A búza fejlQdésmenete 1. ábra
A GABONÁK EGYEDFEJLPDÉSE

2. MIERT KELL TANULMÁNYOZNUNK A

NÖVÉNYEK EGYEDFEJLPDÉSET?
" A fejlQdés genetikai meghatározottsága.
" A fejlQdés környezeti befolyásoltsága.

3. AZ EGYEDFEJLPDES VIZSGÁLATA
3.1. A FEJLPDES SZAKASZAI (STÁDIUMAI)
Ha a környezeti tényezQk hatására bekövetke-zett változásoknak nincsenek külsQ jelei.
" hQszakasz (vernalizáció)
" fényszakasz

3.2. A FEJLPDES FÁZISAI (MORFOGENEZIS) Ha a környezeti tényezQk hatására morfoló-giai változások követik egymást.
" Fenológiai fázisok (csírázás - érés)
-csirázás-kelés bokrosodás
- szárbaindulás (szárbaszökés)
- kalászolás (kalászhányás)
-virágzás-megtermékenyülés
-érés

A GABONÁK EGYEDFEJLPDÉSE
" Fenológiai skálák (csírázás - érés) KülönbözQ fenológiai skálák
2. ábra



3.4. A TENYÉSZIDPCSUCS ÁLLAPOTVÁLTO-ZÁSAI, SZERVKÉPZPDES (ORGANOGENEZIS)
" Nagysága és differenciálódottsága utal az
organogenezis etapjaira.
Organogenezis (Kuperman, 1957) 3. ábra

A GABONÁK EGYEDFEJLPDÉSE
3.5. A FEJLPDÉS PERIÓDUSAI
A tenyészQcsúcson elQször a vegetatív szervek képzQdése figyelhetQ meg, tehát a növény
" vegetatív periódusban van, majd a tenyészQcsúcs további differenciálódásával megjelenik a virágzat kezdeménye, ami a
" generatív periódus kezdetét jelzi.
3.6. MORFOGENEZIS - ORGANOGENEZIS
A fenológiai változások és a szervek képzQdése párhuzamosan zajló folyamatok. Ezt tükrözi a 4. ábra is.
A búza morfogenezise és organogenezise 4. ábra

4. ÁllapotminQsítés, fenológiai felvételezése
Pszi állapotminQsítés
November vége-december eleje
Tavaszi állapotminQsítés
Április eleje-közepe
Május eleje-közepes
Kérdések:
" gabonák fejtQdésének szakaszai?
" Mit jelent a morfogenezis?
" Mit jelent az organogenezis?
" gabonák fejlQdésének periódusai?
" Mit jelent a járóbúza?
" A gabonák csírázási típusa?
" Sorolja fel a fenológiai fázisokat!
" Mi a Feekes skáia?
" Meddig tart a gabonák vegetatív periódusa?
" Mit jelent a vernalizáció?
" Mikor mondjuk, hogy sorol a gabona?
" Mihez kapcsolható a gabonák elsQdleges illetve másodlagos gyökérzetének kialakulása?
" Mikor mondjuk, hogy bokrosodik a gabona?
" Hogyan lehet a gabonák megdQlése eben védekezni?
" Mely fenológiai fázisokban van a legnagyobb hosszirányú növekedése gabonáinknak?
Sorolja fel a legfontosabb termeléselemeket!
Melyek a gabonák érési fokozatai?

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2004 2009 ady aggregált kereslet aggregált kínálat állatszervezettan brit töri cikk civilisztika család éghajlattan filozófia filozófiai antropológia fogyasztóvédelem föld gazdasági jog gazdpol génmódosítás gótika iii gyep gyökerek házi doga jegyzetek kötődés közigazgatástörténet közpolitika kultur kulturális ökológia labor matrix mechanika 2 motefo munkavédelem objektum orientált órai jegyzet pénzügy pricing strategies reklámjog segédlet sejttan stratégia szamitogep számvitel i szervezeti magatartás tb nemzetközi termelési tényezők trendszámítás urbanisztika vizsgazárthelyi zárthelyi