Vizsgakérdések

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGépészmérnöki és Informatikai KarGépészmérnökiAnyagtudományVizsgakérdések

1. Sorolja fel a szilárd halmazállapotú kristályos anyagokban elQforduló kötéstípusokat!
Részletesen ismertesse a fémekre jellemzQ kötést és ennek következményeit a fémek
tulajdonságaira!
ElsQdleges: Kovalens kötés, ionos kötés, fémes kötés. Másodrendq: Hidrogénkötés, diszperziós, dipóluskötés, Van der Wals-kötés.
A fémes anyagok szoros fémkitöltéssel, szabályos geometriai alakzatok kitüntetett pontjain helyezkednek el.
2. Nevezze meg a fémek szempontjából legfontosabb kristálytani rendszereket!
Köbös, Primitív, térben középpontos, felületen középpontos.
Tetragorális: primitív, térben középpontos, felületen középpontos.
Hexagorális: primitív, tömött.
3. Mit nevezünk koordinációs számnak?
A koordinációs szám azt mutatja meg, hogy valamely atom hány szomszédos atommal rendelkezik.
4. Mi a különbség fémes kötés és kovalens-kötés között?
Fémes kötés: az atomok közötti olyan kölcsönhatás, amelyek során az atomok molekulákká vagy más atomcsoportokká kapcsolódnak össze.
Kovelens kötés: két atom között megosztott elektronpárok hozzák létre, hogy mindkét atom stabilis elektronokkal rendelkezzen.
5. Rajzoljon egy jobbsodrású koordináta rendszert! Tüntessen fel rajta minden jellemzQt, ami
azt egyértelmqen meghatározza!

6. Sorolja fel a kristálytani síkok Miller-indexei meghatározásának egymást követQ lépéseit!
A) A Miller-indexek meghatározásához a síkot olyan helyzetbe kell hozni, hogy a sík ne menjen át a koordinátarendszer kezdQpontján.
B) Meg kell határozni a síknak az x,y,z koordináta tengelyekkel alkotott tengelymetszékeknek a koordinátáit.
C) Képpezzük a tengelymetszékek reciprokát és jelöljük ezeket a h, k, l, betqkkel. 1/a’!h; 1/b’! k; 1/c’! k
D) A kapott reciprok értékeket bQvítéssel vagy egyszerqsítéssel h, k, l értékeket kapjuk. Az így kapott értékeket zárójelekbe téve (h,k,l) a vizsgált sík Miller-indexét kapjuk.
7. Írja fel szabályos köbös rendszerben a Miller-indexét az {100} síkcsalád tagjainak!
(0;0,1) ; (0,1,0) ; (1,0,0)
8. A berajzolt irányok mellé írja oda a jeleiket! Írja fel azt az iránycsaládot, amelynek ezek
tajgait! Iránycsalád:

9. Kristályszerkezettel kapcsolatos elemi számítások:
a) Vázolja a szabályos felületen középpontos rács elemi celláját! (Rácsparaméter: a.)
b) Számítsa ki az (xxx) sík síkbeli atomsqrqségét!
Psík=Nsík/A=atomok száma/a2"2
c) Számítsa ki a [xxx] irány iránymenti atomsqrqségét!
h2+Atomok száma/a×"3
d) Mekkora az (xxx) sík párhuzamos szomszédjától mért távolsága?
a/"(h2+k2+l2)
10. Ismert a vas atomsugara: rFe=1,238·10-7 mm. Határozza meg ennek ismeretében  a
szükséges vázlat segítségével  a ³-vas rácsparaméterét, és a ³-vas (100) síkjának síkbeli
atomsqrqségét!
Atomszám/a2×"2=1,2,38×10-7/0,1=1,2×10-6mm
11. Számítsa ki tömött hexagonális rács egy elemi cellájához tartozó atomok számát,
megnevezve az összefüggésben szereplQket!
A) N=12×1/6+2×1/2+3×1=6
12. Szabályos rendszerben hogyan határozzuk meg egy irány jelét?
Origóba való eltolás, tengelymetszetes alakképzése egészekké való alakítás.
13. Hexagonális rendszerben hogyan határozzuk meg egy irány jelét?
Teljesen megegyezik a köbös rendszernél alkalmazott eljárással, azzal a kiegészítéssel, hogy az egy síkba esQ a1,a2,a3 tengelyekkel képzett tengelymetszékek reciprokait h,k,i indexekkel jelöljük míg a z-tengely irányú tengelymetszékek reciprokának jelölésére továbbra is az l betqt használjuk.
14. Termodinamikai alapfogalmak
a) Az Anyagtudományban mit nevezünk rendszernek?
A térnek vizsgálat céljára képzeletben vagy valóságban elválasztott része.
b) Mit nevezünk fázisnak?
A rendszer határfelülettel elválasztott önálló részeinek megjelölésére szolgál. A fázis a rendszernek olyan része, amelyen belül a kémiai és a fizikai tulajdonságok azonosnak tekinthetQk.
15. Írja fel a fémekre vonatkozó Gibbs-féle fázisszabályt és nevezze meg az ebben szereplQ tagokat!
Az alkotók ( komponensek) a fázisok és szabadságfokok közötti kapcsolatot írja le. F+SZ=K+1 F: fázisok száma Sz: szabadságfokok száma K: komponensek száma.
16. Mit nevezünk csúszási rendszernek?
A csúszási síkok és csúszási irányok együttesen csúszási rendszert képeznek.
17. Határozza meg szabályos felületen középpontos kristályszerkezetben a csúszási rendszerek számát, megnevezve az egyes tényezQket és megadva azok értékét!

18. Ismertesse a kristályosodási képesség és a kristályosodási sebesség fogalmát és adja meg ezek mértékegységét!
Kristályosodási képesség az idQegység alatt, térfogategységben keletkezQ kristálycsírák számával jellemezük. Kk=[1/mm3s]
Kristálycsírák növekedését a kristályosodási sebességgel jellemezzük: A kristályosodási sebesség (Ks) fogalma alatt a kristály lineáris növekedési sebességét értjük. Mértékegysége (mm/s)
19. Vázolja a kristályosodási képesség változásának jellegét a túlhqtés függvényében, gyors- és lassú hqtés esetére!

20. Sorolja fel a reális kristályokban található pontszerq rácshibákat és ismertesse a
legfontosabb jellemzQiket!
- Vakancia.
 saját atomos beékelQdés  interstíciós
- idegen atomos beékelQdés  szubsztitúciós, interstíciós
21. Sorolja fel a reális kristályokban található felületszerq rácshibákat és ismertesse a
legfontosabb jellemzQiket!
A felületszerq rácshibák azzal jellemezhetQk, hogy két irányban atomi méretben nagyméretq, nagy felületre kiterjedQ rendezetlenséget okoznak, míg a harmadik irányú méretek egy-két rácsparaméternyi értéknek felel meg.
- kristálytani kötöttségek nélküli felületszerq rácshibák: kis és nagyszögq szemcsehatár hibák, fázishatár.
- kristálytani kötöttségekkel rendelkezQ felületszerq rácshibák: koherens fázishatár, ikerkristályhatár, rétegzQdési hiba.
22. Vázolja egy éldiszlokáció környezetében az atomok rezgésközéppontjainak helyét! A
vázlaton tüntesse fel a diszlokáció csúszósíkját! Rajzolja meg a Burgers-kört és
egyértelmqen tüntesse fel a Burgers-vektort!

23. Milyen az egymáshoz viszonyított helyzete a diszlokáció irányának és a Burgers-vektornak csavardiszlokációnál?
Az óldiszlokációhoz hasonlóan a csavardiszlokációkra is értelmezhetjük a Burgelskört és a Burgels vektort. AlapvetQ különbség, hogy a Burgels vektor csavardiszlokáció esetén párhuzamos a diszlokáció tengelyével és az elcsúszás vektorával is.
24. Mi a mértékegysége a diszlokáció-sqrqségnek? (Nevezze meg mindkét változatát!)
Á=cm/cm3 Az egységnyi térfogatra esQ diszlokációk hosszát definiáljuk. Lágyított állapotú fémben 106/107 1/cm3
Hidegen alakított fémekben 108/1011 1cm3
25. Hogyan változnak a fémek, ill. ötvözetek mechanikai tulajdonságai (Rm, A), a hidegalakítás mértekének (q) függvényében?
A hideg alakítás során a valódi feszültség a valódi alakváltozási feszültség függvényében növekszik.
26. Diagramban vázolja a hidegalakítás mértékének (q) függvényében a szilárdsági- és
alakváltozási jellemzQk változásának jellegét!
a) A diagram jobb oldalán vázolja azt a változást, amely hQközlés hatására
változtatja az elQzQkben megadott tulajdonságokat. Tüntesse fel és nevezze meg
az itt szereplQ három szakaszt!
b) Ismertesse az egyes szakaszokban bekövetkezQ változásokat!
I. Megújulás: a felhalmozott energia kismértékben csökken.
II. Újrakristályosodás: Az alakítás következtében torzult feszültségekkel terhelt krisztalitokból kristályosodási csírákból kiindulva, új részarányos feszültségektQl mentes új krisztalitok jönnek létre.
III. Szemcsedurvulás: Ez a folyamat az újrakristályosodott szemcsék fokozatos növekedésében a szemcsék dúrvulásában nyilvánul meg. A primer szakasztól éles vonallal nem lehet elválasztani.
27. Mit nevezünk újrakristályosodási küszöbnek?
Egy minimális alakítási mérték feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az újrakristályosodás meginduljon.
28. Milyen jellegq kapcsolat van az újrakristályosodás kezdQ hQmérséklete és a hidegalakítás mértéke között?

29. Az egyensúlyi diagramokban milyen hQmérsékleteket jelöl a likvidusz-görbe?
A likviduszvonal fölött folyékony fázis (valamely fémnek, ötvözetnek homogén egyfázisú olvadéka.) – A likviduszvonal alatt: szilárd fázis amely tovább bontható.
- színfém
- két vagy többalkotós szilárd oldata : - szubsztitúciós, - interstíciós.
- fémes vegyület: - ionvegyület, - elektronvegyület, - interstíciós fémes vegyület.
30. Mire következtethetünk az egyensúlyi diagramok likvidusz alakjából és hogyan?
Ha a likvidusz görbe, akkor az alkotók korlátlanul oldják egymást. Ha egyenes, korlátlanul oldják egymást folyékony állapotban.
31. Az egyensúlyi diagramokban milyen hQmérsékleteket jelöl a szolidusz-görbe?
A szolidusz vonal fölött szilárd és folyadék halmazállapot van, alatta csak szilád állapot van.
32. Mire következtethetünk az egyensúlyi diagramok szoliduszának alakjából és hogyan?
Ha a szolidusz görbe, akkor a korlátlanul , ha egyenes, akkor nem oldják egymást az alkotók szilárd állapotban.
33. Ismertesse az egyensúlyi diagramok ötvözetei elemzésénél alkalmazott minQségi és
mennyiségi szabályt!
MinQségi szabály: Heterogén kétfázisú mezQbe húzott konódák végpontjai határozzák meg az egyensúlyt tartó fázisok minQségét.
Mennyiségi szabály: Heterogén kétfázisú mezQbe húzott konódák metszékei fordítottan arányosak az egyensúlyt tartó fázisok arányával.
34. Szilárd oldatok
a) Ha két alkotó szilárd állapotban korlátlanul oldja egymást, milyen típusú szilárd
oldat keletkezik? Eutektikum.
b) Melyek a szilárd állapotbeli korlátlan oldóképesség feltételei?

35. Definiálja az ötvözet fogalmát!
Olyan legalább látszatra egynemq fémes anyagot értünk amelyet két vagy több alkotó különbözQ módszerekkel való egyesítése útján állítunk elQ.
36. Mi a polimorfizmus lényege? Hogyan nevezzük a fémek polimorfizmusát?
Egyes kristályos anyagok különbözQ hQmérsékleti tartományokban különbözQ kirstály rendszerekben kristályosodhatnak: ez a jelenség a kristályos anyagok polimorfizmusa. A fémek polimorfizmusát allotróp átalakulásnak nevezzük.
37. Milyen fázisok alkotják az eutektikumot az alábbi egyensúlyi diagramokban:
" Tammann 1: olvadék, A,B
" Tammann 3: olvadék A,B,An,Bm
" Tammann 7: olvadék A,B,²,±
38. Anyagtudományi tanulmányai során milyen nevq fázisokat ismert meg?
- folyékony
- szilárd: szinfémek, szilárd oldat, fémes vegyület.
39. Anyagtudományi tanulmányai során milyen nevq szövetelemeket ismert meg?
Ausztenit, perlit, fernit, bainit, manterzit, ledeburit.
40. Milyen kivételek vannak a következQ általános érvényq szabály alól: Ha az egyensúlyi diagramban vonalat metszünk, a fázisok száma eggyel nQ, vagy csökken. Mi a magyarázata a kivételeknek?

41. Fogalmazza meg a peritektikus reakció lényegét és írja fel az egyenletét általános alakban?
Lényege, hogy egy szilárd (B színfém) és egy folyékony fázis (olv c) reakciójából egy új szilárd fázis (Am,Bn) fémes vegyület keletkezik állandó hQmérsékleten. Olv c+B ”!AmBn
42. Mikor fordulhat elQ színfém hqlésgörbéjén egynél több vízszintes szakasz?

43. Eszményi kétalkotós diagramok elemzése
a) Adott a Tammann X (X=1-8) egyensúlyi diagram. Vastagítsa meg az egyensúlyi
diagram azon vonalait, amelyeken a konódák végpontjai vándorolnak, a megadott
ötvözet folyékony állapotból szobahQmérsékletre hqlése közben!
b) Rajzolja meg a megadott ötvözet alakhelyes hqlésgörbéjét!
c) Rajzoljon adott T1 hQmérsékletre fázis- és 20 °C-ra szövetdiagramot!

44. A Tammann ábrákat végiggondolva, milyen fázisok keletkezhetnek olvadékból? Mindegyik mellé írjon két Tammann ábraszámot, amelyekben olyan fázis keletkezhet!
Olv, A,B,An,Bm,±,²

45. Sorolja fel a Tammann ábrák végén megismert szövetelemek neveit!
Fernit, perlit, cementit.
46. Vasötvözetek egyensúlyi kristályosodása a metastabil rendszerben
a) Vázolja az Fe-Fe3C metastabilis egyensúlyi diagramot! Tüntesse fel az
egyezményes betqjeleket, nevezetes hQmérsékleteket és karbon koncentrációkat!
b) Az ábra bal oldalán, azzal összhangban vázolja a színvas alakhelyes
hqlésgörbéjét!
c) Vastagítsa meg az egyensúlyi diagram azon vonalszakaszait, amelyeken a
konódák végpontjai mozognak a különbözQ összetételq (pl. 0,16; 0,4; 0,6; 1,4;
3,0; 4,3; 5,5 % C-t tartalmazó) ötvözet folyékony állapotból szobahQmérsékletre
hqlése közben!
d) Az ábra jobb oldalára rajzolja meg a kiválasztott ötvözet alakhelyes
hqlésgörbéjét!
e) Az ábra alá rajzolja meg a szövet diagramot!

47. Vasötvözetek egyensúlyi kristályosodása a metastabil rendszerben
a) Vázolja az Fe-Fe3C metastabilis egyensúlyi diagramot! Tüntesse fel az
egyezményes betqjeleket, nevezetes hQmérsékleteket és karbon koncentrációkat!
b) Írja le szövegesen, vagy családfa módszerrel a különbözQ összetételq (pl. 0,16;
0,4; 0,6; 1,4; 3,0; 4,3; 5,5 % C-t tartalmazó) ötvözet kristályosodási és átalakulási
folyamatait!
c) Az ábra mellé rajzolja meg a vizsgált ötvözet alakhelyes hqlésgörbéjét!
d) Számítsa ki a vizsgált ötvözet szövetelemeinek mennyiségét!
48. Nevezze meg a metastabilis (Fe-Fe3C) rendszerben található fázisokat!
±,³,´
49. Nevezze meg az Fe-Fe3C rendszerben található szövetelemeket!
Austerit, fernit, perlit, szekunder cementit.
50. Írja fel a metastabilis rendszer non-variáns reakcióinak egyenleteit és nevezze meg azokat!
Peritektikus ´H+olv’!³i
Eutektikus olv’!³E+Fe3C
Eutektoidos ³s’!±p+Fe3C
51. Milyen szövetelemek találhatók a metastabilis rendszer alábbi ötvözeteiben (20 °C-on)?
a) 0,4 % C: perlit, fernit, cementit
b) 0,8 % C: perlit
c) 1,3 % C: perlit, szekundercementit
d) 3,0 % C: perlit, szekundercementit
e) 5,5 % C: perlit, szekundercementit

52. Vázolja az Fe-Fe3C és Fe-C ikerdiagramot! Tüntesse fel az egyezményes betqket, a
jellegzetes pontok hQmérsékleteit és az Fe-C stabilis rendszerre vonatkozó karbon
koncentrációkat!
a) Elemezze szövegesen, vagy családfa módszerrel a 3% C tartalmú öntöttvas
kristályosodási és átalakulási folyamatait a stabilis rendszerben!
b) Az ábra alá rajzolja meg kb. 1200 °C-ra az Fe-Fe3C rendszer fázis diagramját!

53. Nevezze meg a stabilis rendszerben található fázisokat!
´- szilárd oldat
³- szilárd oldat
Fe3C- grafit

54. Írja fel a stabilis rendszer eutektikumos és eutektoidos reakciójának egyenletét és nevezze meg a keletkezett szövetelemeket!
- Peritektikus reakció a T=T(HIB) vonalon ´H+öml B’!³
- Eutektikus reakció a T= T(ECF) vonalon öml c’!³E+Fe3C (ledebunit)
- Eutektoidos reakció a T=Tpsh vonalon ³s’!±P+Fe3C (perlit)
55. Rendszerezze a gyakorlati vas-karbon ötvözeteket! Nevezze meg a fQ- és alcsoportokat!
Nyersvas
- hipoeutektoidos: 2-4,3 (c%)
- hipereutektoidos: 4,3-6,687 (c%)
Acél
- hipoteutektoidos: 0-0,8 (c%)
- hipereutektoidos: 0,8-2 (c%)
56. Vázlat segítségével ismertesse acélok mechanikai tulajdonságainak változását a C-tartalom függvényében! Melyik az a mechanikai anyagjellemzQ, amelynek a változása a
szövetdiagrx Œ ä ú

¨
õ
1
2
?
C
u

”
º
Ý




P

\

Ô

Õ

ä

ø ú ´º¼˜ñãÙãÙÏÙñÅÙ·­ÅŸÅñ­ÏّƒyكykÙ]SÙSh§ufOJQJ^Jh§ufhT
?5OJQJ^JhíOwhT
?5OJQJ^Jh°<ÕOJQJ^Jh°<Õh°<Õ>*OJQJ^Jh°<ÕhT
?5OJQJ^Jh°<Õh>A>*OJQJ^Jh{ŸOJQJ^Jh°<Õh{Ÿ>*OJQJ^Jh>AOJQJ^JhêT“OJQJ^JhT
?OJQJ^Jh°<ÕhT
?>*OJQJ^Jh>AhT
?5OJQJ^J-²V x <
¨
õ
2
u
”
º


P

Õ

T
º ø ú ´¼˜nÐ? [ º Ð Ñ öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
?ÿþ˜DFRTfhnÐ> ? [ Ð Ñ \dfšœž ¢ 468:º¼ÀÆÈÌÎÒÔÖØ öòöòöòöèÚÐƸиª¸ŸÆ‘Æ€¸Ÿvrv€¸Ÿvrjrjrjr€¸hU³hU³H*hU³hU³OJQJ^JhÈN÷hÈN÷OJQJ^JhÈN÷hÈN÷hÈN÷H*OJQJ^JhT
?5OJQJ^JhÈN÷hÈN÷5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^JhÈN÷OJQJ^JhT
?OJQJ^Jh§ufhT
?5OJQJ^JhV.OJQJ^Jh¯s"h¯s"OJQJ^J( ]f¢:¼Ø€6T¨P¤ÔVîtÄ-f-ü-0 ¨!p"¶#$ž$Ø%öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
? *0RThjln„ˆž¢¦¨¢¤ÒÔTVìîrtv²ÂÄd-f-ú-ü-. 0 ¦!íßíßÔʼʸʼʼʫßÔ¡”ßÔ¡”ßԊ€ŠsßÔi\ßÔihL6‘hL6‘OJQJ^JhL6‘OJQJ^Jhy˜hl@™OJQJ^Jh‡rªOJQJ^Jhy˜OJQJ^Jhl@™hl@™OJQJ^Jhl@™OJQJ^Jh¾ hl@™OJQJ^Jh¾ h¾ h¾ H*OJQJ^Jh¾ OJQJ^JhT
?5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^J#hÈN÷hT
?5CJOJQJ^JaJ$¦!¨!\"^"n"p"#´#¶#$$œ$ž$V%X%Ö%Ø%Ú%’&”&¼&¾&š'œ'¨'ª'®'óåÚåÏÅ»®åϤ—åŒåÏåtåÏj\jNjhp;Åh™yZH*OJQJ^Jhp;Åh™yZH*OJQJ^Jh™yZOJQJ^Jh™yZ5OJQJ^JhŽ]hŽ]OJQJ^JhŽ]5OJQJ^JhG‡hG‡OJQJ^JhG‡OJQJ^Jh"Qäh"QäOJQJ^Jh
1OJQJ^Jh"QäOJQJ^JhT
?5OJQJ^Jh?v5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^JhL6‘hL6‘OJQJ^JØ%Ú%¾&²'()* *Â*ø*+b+Ö+Š,À,t.L/B0î01ê1ì1Ò2¸4^5"6M6É6/7„7öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
?®'°'²'&)()æ)è)** *ö*ø*`+b+˜+š+¸+Ô+Ö+¾,À,þ, -0-t-²-..r.t.@0B0è1ê1ì1öìâÕǼDZ¤Ç±šìššƒÇ±yoyoyoeìeXDZ¤h™yZh
—OJQJ^Jh
—OJQJ^Jh_OJQJ^Jh1qUOJQJ^Jh™yZh|!4OJQJ^Jh‹sÍOJQJ^Jh|!4OJQJ^Jh™yZh™yZOJQJ^JhT
?5OJQJ^Jh™yZ5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^Jh™yZh6h§OJQJ^Jh6h§OJQJ^Jh™yZOJQJ^Jh¾
$OJQJ^J"ì1¤2¦2Ð2Ò2¶4¸4\5^5`5l5n5p5 6666 6!6"6?6@6C6E6K6L6M6•6–6«6¬6È6É6ñæñÛÑÄñ¹µ«’«««’ˆzˆzˆzmñ[ñ¹ñÛ#hÈN÷hT
?5CJOJQJ^JaJh†~Bh†~BOJQJ^Jh†~Bh†~BH*OJQJ^Jh†~BOJQJ^JhJ]•H*OJQJ^JhJ]•hJ]•H*OJQJ^JhJ]•OJQJ^JhJ]•hJ]•5OJQJ^Jh\zh\zOJQJ^Jh\zOJQJ^JhT
?5OJQJ^Jh\z5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^J É6.7/7D8F8¸9º94:6:¬:È:Ê:Ì:Ô:; ;;"<0<¥<ß<à<==t=>¸>º>Ø>Ú>Ü>x?z?@]@öéÛÎÛÄÛ·­£­£­£­£­£­™ŒÛ™ÎÛvہÎہlbhè&"OJQJ^Jh§OJQJ^Jh(

5OJQJ^JhT
?5OJQJ^JhABúhABúOJQJ^Jh‡6ÌOJQJ^Jh\pOJQJ^Jh€zžOJQJ^JhABúhT
?OJQJ^JhT
?OJQJ^JhABúh(

OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^JhJ]•hJ]•OJQJ^Jh´ *OJQJ^J"„7F8Ü8z9º96:¬:"<à<=u=Ú>Ü>z?^@h@²@AXAÙAPBC¾CžDHErElFvGöööööííöööööööööööööööööööö 7$8$H$gd€zž 7$8$H$gdT
?]@^@¹@AAWAXAØAÙANBPBCC¼C¾C:DBDœDžDpErEjFlFtGvGjHxHŽHH IöìâÕǼ²¥Ç¼›¥Ç¼‘‡‘¥Ç¼}ö}pÇeXKÇhABúhT
?OJQJ^JhiHHhiHHOJQJ^JhiHH5OJQJ^JhABúh 5÷OJQJ^Jh 5÷OJQJ^JhÌhºOJQJ^JhehuOJQJ^Jh²UKOJQJ^JhABúh(

OJQJ^JhY7³OJQJ^JhT
?5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^JhABúhè&"OJQJ^JhŽ
ROJQJ^Jhè&"OJQJ^Jh(

OJQJ^JvGžGHHHII`I|J KÐLnM¢MàMN¨NÀN*OÂO4P¸QºQzRÖSrTtTÊTfUV€Vöööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
? III^I`IzJ|J

K KÎLÐLnMrM†MˆM M¢M¦MºMÞMàMäMøMNNN¦N¨N¾NÀN(OóæØÍö¨Íž¶¨¨…{n¨{n¨{j¶¨Í`V`h(

OJQJ^Jh HCOJQJ^Jhç$hç$hT
?OJQJ^Jhç$OJQJ^Jhç$5OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^Jh­*OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^JhABúh(

OJQJ^JhiHHOJQJ^JhT
?5OJQJ^JhÈN÷hT
?5OJQJ^JhiHHhiHHOJQJ^JhABúhT
?OJQJ^J(O*OÀOÂO2P4PæPèP–Q˜Q¶Q¸QºQxRzRÊSÌSÔSÖSpTrTtT~V€VøVúV"W&WˆWŠWŒWXÌXÎXìXòXôXöXóåÚÐÃå¸å¸åÚÃåÚ®ª®ÃåÚÃååå‹å~å¸åÚtpcÃhfOAhfOAOJQJ^JhfOAhfOAOJQJ^JhABúhABúOJQJ^J#h(

hT
?5CJOJQJ^JaJhABúhT
?OJQJ^JhýhýOJQJ^Jh(

5OJQJ^JhABúh(

OJQJ^Jh” ŒOJQJ^JhT
?5OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^JhABúh HCOJQJ^J&€VúVŠWŒWÎXôXöX€Y´Y>ZÐZl[ú[\¬\H]è]^–^´^ __ _2`Î`ta b:bÐböööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
?öX~Y€Y°Y²Y´YZdZfZj[l[\\^^²^´^_ __ž_ _Æ_È_Ì`Î`8b:bÎbÐbLcNc˜cšcàcâcìcîcd dndpdÌdÎdŒeŽe¨eªeñæÜÒÅñ·ñ¥ñ˜ñ˜ñ˜ñ˜ñæÅñ·ñ¥ñ˜ñ˜ñ˜ñ˜ñ¥ñæ”Åñ¥ñæŠÅñæ€|hLVŠhLVŠOJQJ^JhÚ8xOJQJ^JhØL?hABúhT
?OJQJ^J#h(

hT
?5CJOJQJ^JaJh(

h(

5OJQJ^JhABúh(

OJQJ^JhbiOJQJ^Jhèv}OJQJ^JhT
?5OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^J0ÐbNcâcîcpdÎdŽe¼eìefÒfgBgŽgÜg(h*hÔhxiši0j¶jXkZkÒkôkl0l2löööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
?ªe´e¸eºe¼eÚeÞeæeèeìefffffèfgg2g4g@gBgXgŒgŽg¤g¦gÚgÜgògôg&h(h*hRhöòèÞÔÐÔÂÔ¸´¬´Ÿ‘‡z‘o‡z‘‡z‘o‡z‘o‡za‘h(

h(

5OJQJ^Jhh5OJQJ^JhhhT
?OJQJ^JhhOJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^JhABúhwþOJQJ^Jh‚áhwþH*hwþhwþOJQJ^Jh‚áhð4
H*OJQJ^Jhð4
hð4
OJQJ^Jh(

OJQJ^Jh³b#OJQJ^JhLVŠhLVŠOJQJ^J"RhTh´j¶jkkVkXkZkÐkÒk.l0l2lðlòl6mnmpmvmxm–mªm¬müm n"nn°n²nÆnÈnzo|oíßÒßíßÒÅߺ¶©œß‘߇}‡}‡yuqmemqmemXߺhABúhq_OJQJ^Jh‚áhq_H*hq_hUh(

hƒhUOJQJ^JhƒOJQJ^Jh(

5OJQJ^JhABúh(

OJQJ^JhÏ`FhÏ`FOJQJ^JhÏ`FhT
?5OJQJ^JhABúhABúOJQJ^JhABúhT
?OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^J#h(

hT
?5CJOJQJ^JaJ"2l6m¬m>nÈn|oŽoÌoppZp˜pêqZ t N¢œ¢î¢ø£X¤Š¤¦¥N¦¼¦d§Ü§¨„¨(©öööööööööööööööööööööööööööö 7$8$H$gdT
?|oŒoŽo–p˜pRqTqr Z r t *¡,¡¼¡¾¡N¢š¢œ¢ö£ø£X¤ˆ¤Š¤:¥<¥¦d§Ú§Ü§¨¨„¨&©(©Ø©Ú©&ªöìößÑÆÑÄѺ­ÑÆÑÆÑºìº Ñ–­ÑÆьÑŒ­Ñu­Ñj`höz ?OJQJ^Jhz³OJQJ^JhkUOJQJ^JhABúh—@÷OJQJ^JhABúh(

OJQJ^Jh—@÷OJQJ^JUh(

5OJQJ^Jh(

hT
?5OJQJ^JhABúhŒ{OJQJ^Jh(

OJQJ^JhŒ{OJQJ^J%am perlit mezejének vonalát követi és miért?
A keménység.
57. Vázlat segítségével ismertesse a mechanikai tulajdonságok hQmérséklet függvényében való változását! Melyik jellemzQnek van maximuma és melyiknek minimuma 250 °C környezetében? Hogyan nevezik ezt és mi a jelenség fémtani magyarázata?
- Szilárdsági jellemzQk helyi maximuma
- Alakváltozási jellemzQk helyi minimuma
Ez a jelenség a kék törés. Oka az acélban interstíciósan elhelyezkedQ kis atomátmérQjq elemeknek (karbon, nitrogén) tulajdonítható.
58. Melyik a két legerQsebben grafitosító elem?
A karbon és a szilícium.
59. Rajzolja meg az öntöttvasak tanulmányozásakor megismert Maurer-diagramot úgy, hogy a szerkesztés menete egyértelmqen felismerhetQ legyen!
a) Milyen szövetelemek találhatók a diagram II. mezejében? I. Fehérvas(ledeburnit)
II.a, Fehérszürkevas átmenet (cementit+perlit+grafit)
II., Az ideális szürkevas (perlit+grafit) II.b, perlit-fernit-grafitos szürkevas.
b) Milyen szövetelemek találhatók a diagram III. mezejében?
III. fernit+grafitos öntöttvas.
60. Hogyan állítható elQ perlit-grafitos öntöttvas?
Öntés elQtti túlhevítéssel, modifikálással, gömbgrafitos öntöttvas elQállítással.
61. Milyen töretszínq öntöttvasat lehet temperálni, és milyen temperálási módokat ismer? Fekete temperálás, Fehér temperálás.
62. Mi a temperálás lényege? Mi történik az anyagban fekete temperöntvény elQállításakor?
- Fekete femerálás célja a fehérvas ridegségét okozó cementit felbontása alkotóelemeire. Fe3C’!3Fe+C
- Fehér temperálás célja a fekete temperáláshoz hasonlóan a fehérvas ridegségét okozó cementit felbontása, azonban fehér temperálásnál a karbont oxidáló atomoszférában CO2+C=2CO reakcióegyenlete szerint el is távolítjuk (kiégetjük) az öntöttvasból.
63. Mi a célja az öntöttvasak modifikálásának és mik lehetnek modifikátorok?
Grafiterek fonomítása. Folyékony öntöttvashoz öntés elQtt ötvözQket adunk, amelyek megszilárdulás során mint idegen kristálycsirák kristályosodási középpontok mqködnek.
Modifikátorok: ferroszilicium, szilikokalciumot, ferroszilicium és alumínium keveréke.
64. Hogyan állítható elQ gömbgrafitos öntöttvas?
A gömbgrafitos öntöttvas elQállítására a folyékony öntöttvashoz 0,3-1,2% Mg-ot adagolunk.
65. A metastabilis rendszer betqinek vagy koncentráció értékeinek felhasználásával válaszoljon
a következQ kérdésekre! Milyen koncentráció közben található a szövetszerkezetben:
a) perlit: ±Q+Fe3C
b) szekunder cementit: II. Fe3C s-c betqig
c) ledeburit: C betq

66. Mi a hasonlóság és mi a különbség a metastabilis rendszer eutektikumos- és eutektoidos
reakciója között?
" Hasonlóság:
" Különbség:

67. Az Fe-Fe3C bal alsó részét nagyítva úgy rajzolja meg, hogy ennek jobb oldalára egy
izotermás átalakulási diagram megrajzolásához szükséges hQmérsékleteket innen át tudjon vetíteni!
a) A diagrammal összhangban rajzoljon izotermás átalakulási diagramot
hipoeutektoidos összetételq acélra! Az egyes mezQkbe írja be az ott keletkezQ
szövetelem nevének kezdQbetqjét!
b) Az izotermás átalakulási diagramban tüntesse fel a különbözQ átalakulási módok
hQmérséklet-intervallumait!
c) Milyen csíra keletkezésével kezdQdik a perlites átalakulás? Fe3C csíra keletkezésével kezdQdik a perlites átalakulás.
d) Milyen csíra keletkezésével kezdQdik a felsQ bainites átalakulás?
Ferrit csíra keletkezik a felsQ bainites átalakulással.
68. Vázolja egy hipoeutektoidos acél folyamatos hqtésre érvényes átalakulási diagramját! A diagramon tüntesse fel mindazt, amit az ilyen diagramok tartalmaznak! Rajzolja be a diagramba az alsó- és a felsQ kritikus hqtési sebességek hqlésgörbéit!
69. Adott egy hipoeutektoidos acél izotermás és folyamatos hqtésre érvényes átalakulási
diagramja. Rajzoljon ezekben olyan hQmérséklet-idQ görbéket, amelyek egyrészt az adott diagramon megengedettek, másrészt az alábbi szövetelemek létrejöttét eredményezik:
(1) ferrit+perlit
(2) perlit
(3) perlit+bainit
(4) bainit
(5) ferrit+perlit+bainit+martensit
(6) martensit+bainit (a sorrend nem számít!)
(7) martensit
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fentiek között több olyan elQírás is van, amely csak az
egyik diagram típus esetén teljesülhet. A diagramokba berajzolt hQmérséklet-idQ görbéket
egyértelmqen jelölje meg a fentiek közül a megfelelQ (1-7) számmal!

70. Definiálja az alsó kritikus hqtési sebességet, vkra-t!
Alsó kritikus hqtési sebesség: A bainit mezQt jobbról érintQ hülésgörbe az ún. alsó kritikus hqtési sebességet jelenti, amely alatt azt a hqtési sebességet értjük, amelynél bármilyen kis értékkel nagyobb hqtési sebességnél már megjelenik a mantensit az acél szöveteiben.
71. Definiálja a felsQ kritikus hqtési sebességet, vkrf-t!
Az a hqtési sebesség, amelynél bármilyen kis értékkel nagyobb hqtési sebesség esetén az acélban folyamatos hqtés esetén már csak mantensit van.
72. Mi a szilárd oldat fogalma? Milyen fajtáit ismeri? A vas és a karbon esetén melyik fajta keletkezhet?
A szilárd oldatok kristályrácsa rendszerint megegyezik az oldóanyag kristálycsírájával.
Szubsztitúciós szilárd oldat (helyettesítéses).
Interstíciós szilárd oldat (beékelQdéses)
Vas és karbon esetén interstíciós szilárd oldat keletkezik. (beékelQdéses)
73. Válaszoljon röviden néhány szóval, illetve egy fogalommal az alábbi kérdésekre!
a) MitQl függ a martenzit keménysége? Fernitrácsba redukált Catomok rácsfeszítQ hatása határozza meg a keménységet.
b) Mi a martenzit? Szilárdoldat, fémes vegyület vagy kétfázisú szövet? Szilárd oldat.
c) Minek nevezzük a martenzit T>400°C-os megeresztésekor kapott
szövetszerkezet? Szferoidit.
d) Az elQbbiekben mi a rideg, kemény, beágyazott-, és mi a lágy, beágyazó fázis?
e) Milyen alakú az elQbbi rideg, beágyazott fázis?
f) Az ötvözetlen acél Ms hQmérséklete hogyan változik a C% függvényében?

74. Milyen folyamatok mennek végbe az anyagban a martenzit megeresztése során? Ábrázolja a keménység változását a megeresztési hQmérséklet függvényében!
A megeresztés az edzést követQ hQleesést jelenti, amelynek során csökkennek az edzés során keletkezett rácsfeszültségek és az egyensúlyibb állapotirányába változik.
75. Vázolja a Mn, mint acélötvözQ Guillet-diagramját! Tüntesse fel benne a három leggyakoribb
acéltípust, megnevezve alkalmazási területeitke!

76. Ismertesse a Ni, mint acélötvözQ szerepét, megnevezve alkalmazási területeit!
Nyitott ³- mezQt hoz létre, tehát ausztenit képzQ ötvözQ és csökkenti a kritikus hqtési sebességet is.  acélból készült szallagok dimetálként kerül alkalmazásra.  Üvegburkoláshoz árambevezetQként alkalmazzák.
77. Vázolja az Fe-Cr egyensúlyi diagramot! Ez alapján jellemezze a krómacélok két nagy csoportját! Mi a Ã-fázis és az ötvözetben való megjelenése hogyan változtatja meg az acél tulajdonságát? - A ´ fázis: ez tulajdonképpen egy rendezett rácsú szilárd oldat, amelyet a fémes vegyületekre jellemzQ rendkívüli ridegésége miatt sokáig fémes vegyületnek hittek.
- Már alacsony krómtartalom (18% nem meghaladó) is hatékony korrózió állóságot biztosít.
78. Mit ért a Cr passziváló hatásán? Hol hasznosítható ez a tulajdonság és hány százalék Cr szükséges a hatás biztosításához?
Passzivizáló hatás: az oxidáló hatású környezet illetve marószer hatására a Cr-acélok felületén vékony 0,1-0,2 ¼m oxidhártya keletkezik amely a további oxidációtól megvédi. Enyhén savas vegyipari és élelmiszeripari készülékek (0,05-0,11%) (12-18%) a fernites korrózióálló acélok perlitmantensit Cr- acélok 0,2-0,8% és 12-18% turbinalapátok, orvosi szikék.
79. Mit nevezünk acélnak és mit nyersvasnak?
Acél: - hipoeutektoidos acél: 0-0,8% C
- hipereutektoidos acél: 0,8-2% c
Nyersvas: - hipoeutektoidos acél: 2-4,3 % c
- hipereutektoidos acél: 4,3-6,687% c
80. Melyek a karbon tartalom határai a hipo-eutektikumos nyersvasaknak?
Hipotektoidos nyersvas 2-4,3% c tartalmat enged meg az E pnttól a C pontig.
81. Az acélok két csoportba oszthatók, a szerkezeti- és a szerszámacélok csoportjába. Hol van a kettQ közötti határ és melyiknek kisebb a karbon tartalma?
Szerkezeti acélba kevesebb szerszámacélba több karbon van.
Szerkezeti acélok c=0,006-0-6%
Szerszámacélok c= 0,6-2,06%
82. Képlékeny alakváltozás szempontjából milyen kristályszerkezettel rendelkeznek a legjobban alakítható fémek?
A legtöbb csúszási rendszerek számával rendelkezQ fémek ideálisak a képlékeny alakváltozás szempontjából. Sztk 12 Szfk 12 hex-hcp 3
83. Milyen kristályszerkezetekben fordulhat elQ rétegzQdési hiba? Példán mutasson be
ilyeneket!
Felületen középpontos köbös és a tömött hexagonális kristály
84. Mit kapunk eredményül, ha egy sík síkbeli atomsqrqségét elosztjuk a sík párhuzamos
szomszédjától mért távolsággal?

85. Táblázatosan adja meg a csúszási rendszerek számításának menetét, a tényezQk
feltüntetésével szabályos felületen középpontos, ~ térben középpontos és tömött hexagonális kristályszerkezetekre!

86. Az Al-Cu egyensúlyi diagram-részlet felhasználásával csoportosítsa az Al-Cu ötvözeteket!

87. Ismertesse egy nemesíthetQ Al-ötvözet nemesítésének hQmérséklet-idQ diagramját és az anyagban a nemesítés során végbemenQ változásokat!

88. Ismertesse az anyagok csoportosítását! Melyek az alapvetQ anyagok? Miért nem soroljuk az alapvetQ anyagok csoportjába a kompozit anyagokat?
- Fém, fémes anyag, polimerek, mqanyagok, kerámiák.
- Metakompozit anyagok 2 vagy több alkotóból épül fel.
89. Definiálja a kerámiákat a napjainkban szokásos definícióval! Sorolja fel a kerámiák
legfontosabb jellemzQit!
A kerámia anyagok kémiailag kötött fémes- nemesfémes elemeket tartalmazó szervetlen anyagok. Nagy hQmérsékleten is megmaradó nagy szilárdság de nagytöbbségük rideg kemény, jó hQszigetelQ kopásállóság jellemzi.
90. Ismertesse a kerámiák osztályozását az anyagszerkezet és az összetétel szerint!
A kerámikus anyagok lehetnek kristályos és amorf szerkezetqek, illetve hasonlóan a polimerekhez vannak amelyekben kristályos és nem kristályos tartományok vannak.
91. Definiálja az üvegesedési hQmérséklet fogalmát!

92. Definiálja a polimerek fogalmát és ismertesse fQbb tulajdonságaikat!
A legtöbb polimer anyag karbon alapú óriás szerves molekula hosszú láncolatából áll. JelentQs részük nem kristályos (amorf) szerkezetqek, de vannak kristályos polimerek 8szabályos szerkezetq).
93. Milyen polimer elQállítási eljárásokat ismer? Röviden jellemezze az egyes eljárásokat!

94. Mit nevezünk kompozit anyagnak? Ismertesse a kompozitok fQ típusait!
A kompozit anyagok a három altípus (fémes anyagok, polimerek, kerámiák) közül két vagy több anyag alkalmazásával létrehozott összetett anyag. Üvegszálas, karbonszálas kompzitok.
95. Milyen paraméterek határozzák meg alapvetQen a kompozit anyagok tulajdonságait



Térrács: Az atomos szabályos térbeli hosszútávú ismétlQdése az adott kristályrendszerre jellemzQ szabályos geometriai alakzatokkal jellemezhetQ.
Rácspont: A térrács azon kitüntetett pontjait jelenti, amelyekben az adott anyag kristályrendszerét felépítQ atomok helyet foglalnak.
Elemi cella: A kristályszerkezet azon legkisebb egysége, amely az adott kristályszerkezet valamennyi geometriai törvényszerqségét magában hordozza.
Ideális kristály: szabályos hosszútávú kristálytani rendezettség.
Termodinamikai rendszer: A térnek vizsgálat céljára képzeletben vagy valóságban elhatárolt része.
Fázis: Heterogén rendszerben a homogén részeket nevezzük fázisnak.
ÁllapottényezQk: Meghatározzák a rendszer tulajdonságait. HQmérséklet, nyomás, fajtérfogat, koncentráció.
Polimorfizmus: KülönbözQ hQmérséklettartományokban más kristályrendszer szerint kristályosoknak.
Diffúzió fogalma: Az atomok szilárd anyagokban való mozgását vándorlását értjük.
Ötvözet fogalma: Olyan legalább látszatra egynemq fémes anyagot értünk amely 2 vagy több alkotó különbözQ módszerekkel való egyesítése útján állítunk elQ.
Ötvözés célja: Olyan meghatározott fizikai, kémiai, mechanikai vagy egyéb különleges tulajdonságok biztosítása amelyek színfémekkel nem érhetQk el.
Eutektikum: Sem szilárd oldatot sem fémes vegyületet nem képeznek az alkotók:
Eutektoid: Heterogén 2 fázisú mikroszerkezet amelyben az alkotó fázisok mikroszkopi képen is jól elkülöníthetQk.
Fémes vegyület: Ha az alkotók kémiai reakcióba lépnek egymással.
Szilárd oldat: Ha az alkotok szilárd állapotban is oldják egymást.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

1. előadás 2009. május 21. 5. 5. óra acélgyártás áteresz atkinson biofizika biológia biotermékek biztonság elektro épületszerkezetek fogyasztóvédelem gazdföci gazdmatek gazdpol helyi társadalom idegenforgalom informatika ismertető karrier kérdések lézer logika magánjog mérleg meteorológia munkafüzet műszaki nyelvművelés okj olasz órai dia ökológia pápai reklámjog stendhal szám tankönyv tereptan terminális tételsor válgazd vállalat helye vállalatirányítás vám vizes éh. kez. word zsidó