jogi alapismeretek

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiJogi Ismeretekjogi alapismeretek

JOGI ISMERETEK
ELPADÁSVÁZLATOK

JOGI ISMERETEK 1.

A jog és a jogi norma
Jog=
összes jogforrás (konkrét jogszabályok, jogi normák), azaz a tárgyi jog;

egyes személyeket megilletQ jogosultság, a jogosult személy lehetséges és törvény által meghatározott, védett magatartásainak összessége, azaz az alanyi jog
Jog és erkölcs
magatartási szabályok (melyek keletkezése állami szervekhez kötQdik)
jogi norma lényege a kikényszeríthetQség
jogi norma kikényszerítQje az állam, a felelQsségre vonást az állam végzi
erkölcsi norma nem feltétlenül esik egybe a jogi normával

A jog eredete
KitQl ered a jog?
Psi társadalmak: Isten ruházza fel hatalommal az uralkodót
Demokrácia: a jogalkotás forrása a nép

A tízparancsolat
(jog és erkölcs viszonyának változása)
Idegen istenek tiszteletének és szolgálatának tilalma (-)
Bálványok készítésének tilalma (-)
Az Úr nevével való visszaélés tilalma (-)
A szombat parancsa (-/+)
SzülQk tisztelete (-)
Gyilkosság tilalma (+)
Házasságon kívüli nemi élet tilalma (-/+)
Lopás tilalma (+)
Hamis tanúzás tilalma (+)
Irigykedés tilalma (-)
A jog tagozódása
Jogrendszer: adott állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége
Jogág: azonos jellegq társadalmi viszonyokat szabályozó jogszabályok összessége.
Kontinentális jogrendszer: közjog és magánjog közti különbségtétel az alapvetQ.
Angolszász jogrendszer: nincs ilyen különbségtétel.
Az államhatalom kialakulása
Demokrácia: népszuverenitás
Alaptörvény: Alkotmány
Alkotmány hozza létre az államhatalmat, megállapítja a hatalomgyakorlás módját
Az Alkotmány konszenzus eredményeként jön létre

Az Alkotmány védelme
Egyértelmq rendelkezések
MqködQ Alkotmánybíráskodás
Hatalommegosztás
BüntetQjogi és polgári jogi védelem
Nyilvánosság szerepe
Folyamatos kontroll
Szuverenitás
Népszuverenitás: minden hatalom alapja a nép
Népakarat: többségi akaratot jelent.
Államhatalom alapja is a nép, a választások útján valósul meg - hatalom-átruházás történik.
A hatalom átruházását a képviselet fejezi ki.

BelsQ szuverenitás: Az állam parancsolási lehetQsége, amit az államterület és az ország lakossága felett gyakorol.
KülsQ szuverenitás: Az állam függetlensége más államoktól
És mit nevezünk jogállamnak?
Az állam törvényeknek való alárendeltségét, DE
Formális jogállam: az állam alkotja a törvényeket, ezért az hogy be is tartja még nem sokat jelent.
RendQrállam: korlátlan beavatkozás illeti meg az egyén viszonyaiba (az állampolgár kiskorúsítása).
Demokratikus (liberális) jogállam: Az individuum szabadsága a középpont, az egyén alapvetQ jogainak biztosítása az állam alapvetQ feladata.
A jogállam alkotmánya
A jogállam elemei
1. Az alapvetQ emberi és állampolgári jogok:
az emberi jogok alanya minden ember, tekintet nélkül nemzeti-, etnikai hovatartozására, vallására, korára, nemére stb..
az állampolgári jogok kizárólag az adott állam polgáraira vonatkoznak
Az alapvetQ jogok fQ dokumentumai
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ - 1948.)
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ - 1966.)
Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ - 1966.)
Emberi Jogok Európai Egyezménye (ET - 1950)
Az alapjogok csoportosítása
Személyiségi jogok:
Emberi élethez, emberi méltósághoz való jog - minden szabadságjog alapja.
Örökléshez való jog, tartózkodási hely szabad megválasztása, jó hírnévhez való jog, védelemhez való jog, magánlakás sérthetetlensége, magántitok védelme, személyes adatok védelme, stb..
Magzati jogok? Eutanázia?
Az alapjogok csoportosítása
Politikai szabadságjogok:
gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság (vallás, lelkiismeretei meggyQzQdés szabad megválasztása, állam és egyház szétválasztása)
egyesülési jog (törvény által nem tiltott szervezetet bárki létrehozhat, ahhoz csatlakozhat)
gyülekezési jog (békés, jogszabálynak megfelelQen bejelentett, engedélyezett)
szólás- és sajtószabadság (véleménynyilvánításhoz való jog, cenzúra tilalma, közérdekq adatok megismerhetQsége)

Gazdasági, szociális és kulturális jogok
munkához való jog
foglalkozás szabad megválasztása
szabadidQhöz való jog
fizetett szabadság
sztrájkjog
testi-lelki egészséghez való jog
egészséges környezethez való jog
szociális biztonsághoz való jog
mqvelQdéshez való jog
JOGI ISMERETEK 2
Jogszabálytan
A jogszabály mindenki számára kötelezQ magatartási szabály.
BelsQ jogforrás: jogszabályalkotásra feljogosított szervek
KülsQ jogforrás: forma, amiben a jogszabály megjelenik

Jogszabály , jogi norma
Jogszabály: egyetlen állami aktussal elfogadott jogi normák összessége.
Jogi norma: a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, értelmezhetQ, alkalmazható magatartásszabályt alkot.
A jogi norma felépítése
Hipotézis (feltétel): „aki másnak kárt okoz....

Diszpozíció (rendelkezés):..köteles azt megtéríteni”.

Szankció (jogkövetkezmény).
A jogszabályok típusai
A jogszabály törvény vagy rendelet - több típus nincs.
Az egyéb jogi normák (határozat, utasítás, stb.) nem jogszabályok.
Jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek csak egyféle elnevezéssel bocsáthatnak ki jogszabályt.

A jogszabály érvényessége:
Jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv
az adott életviszony szabályozására felhatalmazva,
a jogalkotási eljárást betartva,
a jogforrási hierarchiába beilleszkedQ
jogszabályt alkot és az kihirdetésre kerül.

A jogszabály hatálya:
alkalmazhatóságot jelent
IdQbeli hatály: mikortól és meddig, visszaható hatály kérdése
Területi hatály: mely földrajzi területen keletkeztetnek, módosítanak, vagy szüntetnek meg jogviszonyt.
Személyi hatály
Jogszabály megjelölése:
1994. évi LV. törvény a termQföldrQl,
56/1999 (IV.2.) Korm. rendelet
Jogág: meghatározott életviszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége
Jogrendszer: adott ország, adott idQpontban létezQ, jogi normáinak összessége

A legfontosabb állami szervek
Az Országgyqlés
Alkotmány II. fejezete: legfontosabb hatáskörök, szervezet és mqködés.
Házszabály: mqködés szabályai és tárgyalási rend

Az Országgyqlés
A Magyar Köztársaság legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve.
Biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit
Négy évre szóló megbízatás
386 képviselQ (176, 152, 58)
szabad mandátum
képviselQi összeférhetetlenség
mentelmi jog (immunitás-felelQsségmentesség és inviolabilitás-sérthetetlenség)
Az Országgyqlés szervezete
elnök és alelnökök
jegyzQk
Házbizottság
Bizottsági Elnöki Értekezlet
bizottságok
állandó
eseti

Az Országgyqlés ülésszakai és ülései
évente két rendes ülésszak (02.01-06.15.; 09.01-12.15)
nyilvános ülések
határozatképesség: képviselQk több mint fele szükséges.
Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti le és rekeszti be.

Az Országgyqlés feladatai
Alkotmányozás
Törvényhozás
A kormányzás irányának és feltételeinek meghatározása
Nemzetközi szerzQdések megkötése, megerQsítése (ratifikálása)
Rendkívüli állapot kihirdetése
Szükségállapot kihirdetése
Választási jogosítványok
Kegyelmezési jog
Országos népszavazás elrendelése
Az Országgyqlés megbízatása, megalakulása
Alakuló ülés
Az általános választás az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év április, vagy május hónapjában kell megtartani.
Feloszlás, vagy feloszlatás esetén három hónapon belül új Országgyqlést kell választani.

A köztársasági elnök
Magyarország államfQje
Kifejezi a nemzet egységét
Prködik az államszervezet demokratikus mqködése felett
Fegyveres erQk fQparancsnoka
Döntéshozatali jogköre korlátozott - döntéseihez általában ellenjegyzés szükséges
Semleges hatalmi helyzet
KözvetítQ, konfliktusokat elsimító funkciók
Kinevezési, kezdeményezési jogosítványok
Megválasztására az Országgyqlés jogosult
Öt évre választják, legfeljebb egy alkalommal újraválasztható
Feltételek a választójog és a 35. életév betöltése
Két-harmados többség (ha az elsQ két forduló eredménytelen, akkor egyszerq többség)

A kormány
A végrehajtó hatalom letéteményese és Országgyqlésnek felelQs gyakorlója
Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek (minisztérium élén álló és tárca nélküli miniszter egyaránt)
Testületi szerv, a miniszterek között nincs státuszbeli különbség
A kormány megalakulása
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés abszolút többséggel választja meg.
A miniszterelnök megválasztásáról, tovább a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyqlés egyszerre határoz.
A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (és menti fel).

JOGI ISMERETEK 3
képviselet, a választási rendszer, az országgyqlési képviselQk megválasztása
A képviselet
A hatalom gyakorlásának az Alkotmány által elQírt átruházását jelenti.
A képviselQk a képviseltek megbízása alapján, helyettük, de rájuk nézve kötelezQ jellegq döntéseket hoznak.
A modern képviseleti demokráciákban a képviselet létrejöttének általánossá vált formája a választás, bár elvileg más megbízási forma sem kizárt.
A parlamenti képviselet
A parlament korlátozott számú, azonos jogállású, választott képviselQkbQl álló állami szerv, amely az alkotmány által elQírt módon létrejövQ testület. Döntéseit a többségi elv alkalmazásával hozza és az alapvetQ rendeltetése a nép képviselete.
Akaratformálódási folyamat végpontja és az állami szervezetrendszer csúcsa.
A képviselet különbözQ típusai
abszolút kötött mandátum;
relatíve kötött mandátum;
relatíve szabad mandátum;
abszolút szabad mandátum.

A képviselQ függése pártjától
A pártok a különbözQ csoportok, rétegek érdekeit artikulálják, lehetQvé teszik azok érdektörekvéseinek politizációját.
A párthoz nem tartozó képviselQ esélytelen az általa képviselt érdekeknek a parlamenti döntéshozatal során történQ érvényesítésére.
A pártok megkövetelik saját képviselQjüktQl a pártérdekeknek megfelelQ szavazást.
A választók ma már a pártok programjára és az általuk javasolt jelöltekre szavaznak.
A sikeres választási harc megvívásához nélkülözhetetlen a pártok által nyújtott anyagi-pénzügyi, szakmai, technikai segítség.
A választási rendszer
A választás fogalma: a népszuverenitás megvalósulásának közvetlen formája, több lehetQség közötti döntés, a demokratikus hatalomváltás egyik formája.
A választás magában foglalja a
jelölés szabadságát
a döntés szabadságát
Választási rendszer típusok
Kompetitív választás (jelölés szabadsága, jelöltek konkurenciája, esélyegyenlQség, döntés szabadsága, szavazás lefolyása, meghatározott idQre történQ megbízás)
Nem kompetitív választás
Szemi-kompetitív választás
A kompetitív választási rendszer funkciói
a politikai rendszer legitimálása;
a társadalmi csoportok és rétegek reprezentációja;
a politikai konfliktusok kanalizációja;
a megválasztottak ellenQrzésének kontrollálása;
a parlamenti többség kialakítása

A választójog
Az egyik legfontosabb politikai jog.
Állampolgári jogként került be az Alkotmányba.
Választójog általánossága;
Választójog egyenlQsége;
Szavazás közvetlensége;
Szavazás titkossága;
Választás szabadsága

A többségi választás
Cél az egyértelmq parlamenti többség kialakítása.
Szorosan összefügg a kétpártrendszerrel.
Annyi választókerület, ahány képviselQi hely.
Relatív többségi választás;
Abszolút többségi választás
Érvek a többségi választás mellett
stabil kormányzás;
világos felelQsségi viszonyok;
kedvez a választási részvételnek;
erQsíti a választás személyességét.
Érvek a többségi választás ellen
Csak kétpártrendszer esetén alkalmazható eredményesen.
A választókerületi aritmetika alkalmazásával manipulálható.
A pártok nem nyújtanak valódi alternatívát – mindegyik a választók centrumára helyezi programja súlyát.
Az arányos választás
Cél: a választók politikai irányultságának lehetQ legpontosabb reprezentációja a parlamentben.
Tiszta típusa esetén minden párt annyi képviselQi mandátumhoz jut, ahány választói szavazat az egész választási területen a pártra esett, és az összes szavazathoz képest a párt a leadott szavazatok arányában részesül a képviselQi helyekbQl.
Érvek az arányos választás mellett
A parlamenti erQviszonyok a választók politikai erQviszonyait tükrözik.
Minden leadott érvényes szavazatnak megközelítQleg azonos értéke van.
Intenzív politikai versengés.
Olyanok is esélyesek, akik a többségi rendszerben csak csekély valószínqséggel nyerhetnének.
Érvek az arányos választás ellen
A pártok és a parlament szétforgácsolódásának kedvez (kivédés: választási küszöb).
Megnehezül a kormányalakítást.
Koalíciós kormányzás esetén elmosódik a felelQsség.
Anonim listák lazává teszik a kapcsolatot a képviselQk és a választóik között.
A listák kötöttsége, illetve szabad volta
merev listás választás;
szabad lista
szavazatok és mandátumok közötti viszony
legnagyobb átlag módszere (d Hondt módszer)
legnagyobb maradék módszere

A magyar választási rendszer
Vegyes típusú: azaz egyaránt megtalálhatóak a többségi és az arányos választás elemei.
Többségi: egyéni választókerület
Arányos: kötött listák
Kétfordulós választás



A magyar választási rendszer
176 képviselQ egyéni választókerületben,
152 képviselQ megyei, fQvárosi (területi választókerület) listán,
58 képviselQ az országosan összesített szavazatok alapján országos kompenzációs listáról szerezhet mandátumot.
Az egyéni választókerület
A jelöléshez legalább 750 ajánlás szükséges (kopogtatócédula). Jelölhetnek a választópolgárok és a pártok, utóbbiak közösen is.
Az elsQ választási fordulóban az a jelölt lesz képviselQ, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta. Feltétel: több mint 50%-os részvétel.

Az egyéni választókerület
Érvénytelen forduló: nem mentek el elegen szavazni.
Eredménytelen forduló: egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét.
Érvénytelen elsQ forduló után második forduló. Indulhatnak: akik az elsQ fordulóban indultak. 25%,-ot meghaladó részvétel, nyer a legtöbb érvényes szavazatot szerzett jelölt.
Az egyéni választókerület
Eredménytelen elsQ forduló után második forduló. Indulhatnak: azok a jelöltek, akik az elsQ fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot szerzett három jelölt indulhat.
Az egyéni választókerület
Ha nem lehet a választókerületben megtartani a választást azért mert nincs jelölt, illetve ha a második választási forduló is érvénytelen, idQközi választásra kerül sor.
Az elsQ érvényes fordulóban leadott mandátumot nem szerzQ szavazatok - töredékszavazatok országos lista.
Területi választókerület
Pártok jelölhetnek, feltétel jelölt állítás az egyéni választókerületben (1/4, de legalább 2)
Állítható közös lista is.
A listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhetQ mandátumok száma.
Listáról kiesQ jelölt helyére a következQ lép.
Területi választókerület
A pártok listájának a jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon leírt sorrendben jutnak mandátumhoz. Feltétel: több mint 50%-os részvétel.
Érvénytelen forduló esetén minden lista indulhat a második fordulóban. 25%-ot meghaladó részvétel kell.
Nem kap mandátumot az a lista, amelyik az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5%-át nem éri el.
Területi választókerület
A listás szavazatokat elQször területi szinten összeszámolják és kiszámítanak egy osztót, mely az összes leadott szavazat és az adott területen kiosztandó mandátumok eggyel megnövelt értékének hányadosa. Egy másik számot is feljegyeznek, az un. Kétharmados határt. A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek országos szinten legalább a szavazatok 5%-át megszerezték.

Területi választókerület
Minden párt annyi mandátumot kap a területi listájára, ahányszor ez az osztó (Droop kvóta) szerepel az általuk szerzett szavazatok számában, majd a töredékszavazataik, és az Q színeikben indult, meg nem választott egyéni képviselQjelöltekre leadott szavazatok felkerülnek országos szintre.

Országos listák
A jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.
Az országos listáról az ún. d Hont formula alkalmazásával osztják szét a mandátumokat.
Országos listák
A formula maga egy algoritmus, melynek lényege, hogy ha egy párt elnyer egy mandátumot, akkor átlagának nevezQje eggyel növekszik, tehát átlaga csökken, aminek következtében a többi párt esélye jelentQsen növekszik arra, hogy a következQ körben az övé legyen a legmagasabb átlag.
A mandátumkiosztás ezen algoritmus alapján mindaddig folyik, amíg már nincs több betöltetlen mandátum.
A választójog
Nincs választójoga annak
aki cselekvQképességét korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll,
aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerQs ítélet hatálya alatt áll,
aki szabadságvesztés büntetését tölti,
aki büntetQ eljárásban jogerQsen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
A választójog
Választható az, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakhelye Magyarországon van.
A szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.
A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

JOGI ISMERETEK 4
JOGALKALMAZÁS
A jog áthatja az élet minden területét.
A jogot mindenkinek alkalmaznia kell - tágabb értelmezés
Szqkebb értelmezés: a jogalkalmazás profi szférájára vonatkozik. Hatósági vagy bírósági jogalkalmazás.
A bíróságok feladata a jogviták eldöntése - tényállás megállapítása, döntéshez szükséges jogszabály megtalálása.
Tényállás megállapítás:
bizonyítékok:
tanú: (mit látott, mit hallott)
tárgyi bizonyíték (lehet eszköz, bizonylat)
szakértQi vélemény (kárszakértQ, orvos szakértQ, írásszakértQ, stb.)
A bírót nem kötik a bizonyítékok, az ítélethozatal a saját hatásköre. Az ítéletet minden esetben indokolnia kell, meg kell jelölni a jogszabály(oka)t, amelyre hivatkozva döntését meghozta.
A bírósági eljárás és a bírók is szakosodtak: polgári, büntetQ, államigazgatási, munkajogi stb. bíráskodás.
Bevezetés a gazdasági jogba
A jog két nagy területe
közjog: alá-fölé rendeltség, parancsoló jelleg magánjog: egymás mellé rendeltség, megállapodás
kogens szabály:kötelezQ diszpozitív szabály: van lehetQség az eltérésre
A gazdasági életben mindkettQ jelen van
Minden terület közös jellemzQje
a jogviszony
alanya: ember, állam, gazdálkodó szervezet, non profit szervezet;
tárgy: magatartás, dolog
tartalom: felek jogai és kötelezettségei
A jogviszony alanya
Az ember:
jogképesség: minden ember jogviszony alanya lehet.
cselekvQképesség:saját nevében köthet szerzQdést, vállalhat kötelezettséget, mert rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.
A jogképesség
Független kortól, nemtQl, nemzetiségi és felekezeti hovatartozástól MINDEN EMBER JOGKÉPES!
Egyetlen feltétel: az élet a jogképesség kezdete a fogamzás pillanata.
Feltételes jogképesség illeti meg a magzatot: élveszületés. Az életképesség nem feltétel!
Probléma: nem ismerhetjük a fogamzás pillanatát.
Probléma feloldása:
vélelem: a fogamzás a születéstQl visszafelé számított 300. napon következett be. Lehet bizonyítani az ellenkezQjét.
Lényeges az idQpont, mert ettQl függhet az öröklés sorrendje.
A jogképességet korlátozó szerzQdés, vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A gyermek részére már születése elQtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselQje között érdekellentét van.
A jogképesség a halálig tart.
Fontos a halál napjának, órájának pontos megállapítása és a halotti anyakönyvbe való rávezetése. Lehetséges ellenbizonyítás.
A halál tényének megállapítása orvosszakértQi kérdés.
Az agymqködés megszqnése a legfontosabb ismérv, de további feltételek is kellenek.
További feltételek:
a környezetre való minden reagálás elvesztése;
az izomzat teljes areflexiája, atóniája;
spontán légzés hiánya;
artériás vérnyomás lezuhanása, ha azt nem tartják fenn mesterségesen;
az abszolút egyenes vonalú (stimulálás ellenére is) EEG lelet, melyet tökéletes tecnikai eszközökkel nyertek.
A jogképesség elvesztésével megszqnik a jogszerzési képesség és a perképesség is.
A halállal a jogok és kötelezettségek a jogutódra szállnak át, kivéve a személyhez kötQdQek.
A halállal megnyílik az öröklés.
Holttá nyilvánítás (halál vélelmezése):
bírósági határozattal
eltqnt személyt
eltqnésétQl számítva öt év telt
halál napját a körülmények mérlegelésével
vagy a halál idQpontja az eltqnést követQ hónap 15. napja.
halál helyét nem állapíthatja meg.

A holttá nyilvánító határozat hatályon kívül helyezhetQ, ha bebizonyosodik, hogy a holttá nyilvánított késQbb tqnt el és nem állnak fenn a holttá nyilvánítás feltételei.
A határozat módosítható, ha kiderül, hogy elQbb tqnt el, de fennállnak a holttá nyilvánítás feltételei.
Ha a holttá nyilvánított elQkerül, a határozat hatálytalanná válik, a jogkövetkezmények semmisek.
Halál tényének bírói megállapítása: biztos, hogy meghalt, bizonyítható a halál ténye, az ideje és helye is.
Jogi személyek:
Mesterséges jogképesség, kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségre, melyek természetüknél fogva nem csupán az emberhez fqzQdhetnek.
A jogi személy jogképessége alapvetQen vagyoni jogokra vonatkozik.
Jogi személy létrejöttének és megszqnésének feltételeit külön jogszabályok állapítják meg.

Jogi személyek:
állam;
állami vállalat;
egyéb állami gazdálkodó szervezet;
költségvetési szerv;
szövetkezet;
jogi személyiségq gazdasági társaság;
közhasznú társaság;
egyesület, köztestület;
alapítvány.
CselekvQképesség
CselekvQképes mindenki, akinek cselekvQképességét a törvény nem korlátozza, vagy nem zárja ki.
Aki cselekvQképes, maga köthet szerzQdést, vagy tehet más jognyilatkozatot.
A cselekvQképességet korlátozó szerzQdés, vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
Részben életkorhoz, részben ép agymqködéshez kötjük.
Kiskorú: 18 év alatti személy, ha nem kötött érvényes házasságot. A 14. életévét betöltött kiskorú korlátozottan cselekvQképes, ha nem cselekvQképtelen.
Nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselQjének beleegyezése, vagy utólagos jóváhagyása szükséges.
CselekvQképesség - vétQképesség
Nem ugyanaz a kategória.
CselekvQképes: rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.
VétQképesség: a polgári jogi felelQsségre vonhatóság alapja - életkora és ehhez igazodó szellemi fejlettsége alapján elvárható, hogy magatartása jogellenességét felismerje. CselekvQképtelen személy lehet vétQképes.
CselekvQképesség
A korlátozottan cselekvQképes kiskorú a törvényes képviselQjének közremqködése nélkül is
tehet olyan személyes jellegq jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentQségq szerzQdéseket;
rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;
megköthet olyan szerzQdéseket, amelyekkel kizárólag elQnyt szerez.
CselekvQképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.
CselekvQképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

A cselekvQképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselQje jár el.
Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvQképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentQségq szerzQdéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elQ, és különösebb megfontolást nem igényel.


CselekvQképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
A cselekvQképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.


Korlátozottan cselekvQképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

CselekvQképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy idQszakonként visszatérQen nagymértékben csökkent.

Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvQképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg - teljesen hiányzik.
A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvQképtelen személy jognyilatkozata semmis.

A korlátozott cselekvQképességen és a cselekvQképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvQképessége korlátozott vagy hiányzik.
Aki cselekvQképességét illetQen a másik felet megtéveszti, ezért felelQsséggel tartozik, és felelQssége alapján a szerzQdés teljesítésére is kötelezhetQ.


A jogviszony tárgya
Minden jogviszonynak tárgya valamilyen magatartás (aktív, vagy passzív)
Ezenfelül lehet tárgya valamilyen dolog is.

A jogviszony tartalma:
jogok és kötelezettségek halmaza


Jogi ismeretek 5.
Tulajdonjog
A tulajdonjog
abszolút szerkezet
tárgya minden birtokbavehetQ dolog - de vannak kivételek is!
birtokbavétel = hatalomban tartás
dolgok csoportosítása (tulajdonjog, forgalomképesség, rendeltetése, oszthatóság, helyettesíthetQség, összetett vagy egyedi jelleg szerint)
tulajdonjog szabályait kell megfelelQen alkalmazni a pénzre, az értékpapírra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erQkre is

A tulajdonjog tartalma

1. Birtoklás és birtokvédelem joga

2. Használat és hasznok szedésének joga

3. Rendelkezés joga
A birtoklás és a birtokvédelem joga
Birtoklás = hatalomban tartás.
A birtoklás joga azt is megilleti akitQl a dolog idQlegesen más személy hatalmába kerül
Birtokvédelem: birtokvédelmi eszközök (jogos önhatalom, birtokháborítás elhárítására irányuló közigazgatási, vagy bírósági eljárás)
A birtoklás és a birtokvédelem joga
Birtokvédelmi per: birtoklási jogcím alapján indítható meg
Tulajdoni per: tulajdonos követelheti a dolog visszaadását, vagy ha valaki a tulajdonjog gyakorlásában jogellenesen beavatkozott, vagy a dologra gyakorol jogellenese hatást - követelheti ennek megszüntetését.
A használat és a hasznok szedésének joga
A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
A használat a szükségletek kielégítését szolgálja.
A használat jogát korlátozhatja jogszabály és szerzQdés is.
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A szomszédjogok (a felek eltérhetnek!)
földtámasz;
áthajló ágak és lehulló gyümölcsök;
szomszédos föld használata kártalanítás ellenében;
földeket elválasztó kerítés használata és fenntartása;
föld határvonalán álló fa, bokor;
tilosban talált állat;
Szükséghelyzet;
Szakfeladat ellátása érdekében arra feljogosított szervek idQleges használata, vagy használati joga - kártalanítás, kártérítés, vásárlás,kisajátítás.

A rendelkezési jog
Birtoklás, használat, haszonszedés átengedése;
A dolog biztosítékul adása, vagy más módon történQ megterhelése;
A tulajdonjog átruházása
A tulajdonjog felhagyása
Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, a tilalommal, illetQleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.

Az elidegenítés és terhelés jogát szerzQdéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
A tulajdonjogi igények nem évülnek el.


A tulajdonjog megszerzése
Eredeti és származékos szerzésmódok;
Eredeti: az elQzQ tulajdonjog tartalmára tekintet nélkül jön létre az új tulajdonjog.
Származékos: A tulajdonos nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel rendelkezett.
Eredeti szerzésmódok: Hatósági határozat, árverés, elbirtoklás, kisajátítás, gazdátlan javak elsajátítása, találás.
Minden más szerzésmód származékos.
Tulajdonszerzés átruházással

Csak a dolog tulajdonosától!
Érvényes jogcím (pl. szerzQdés)
Birtokba adás
Ingatlannál ingatlan-nyilvántartási bejegyzés

Kivételek a tulajdonostól történQ tulajdonszerzés alól:
Kereskedelmi forgalomban kötött adásvételi szerzQdés (jóhiszemqség!);
Kereskedelmi forgalmon kívül, ha az átruházó olyan személy volt, akire a tulajdonos a dolgot rábízta (jóhiszemqség és ellenérték!);
Ha az átruházás tárgya pénz, vagy bemutatóra szóló értékpapír
Kizárólagos állami tulajdonban álló dolgok - forgalomképtelenek
A föld méhének kincsei;

Felszín alatti vizek, folyóvizek, természetes tavak, valamint ezek medre;
Folyóvíz elhagyott medre, folyóvízben újonnan keletkezett sziget;
Országos közutak, vasutak, nemzetközi kereskedelmi repülQtér, ország feletti légtér;
Távközlési frekvenciák;
JOGI ISMERETEK 6

A szerzQdések általános szabályai
kötelem; kötelezettség valamely szolgáltatás nyújtására, melyet a jogosult követelhet.
Kötelem keletkezhet szerzQdésbQl, egyoldalú nyilatkozatból, jogszabályból, hatósági rendelkezésbQl, károkozásból.
Leggyakrabban a szerzQdéses kötelmekkel találkozunk.

A szerzQdések általános szabályai
SzerzQdési szabadság:
alanyok: akivel akarok
tartalom: a felek állapítják meg, eltérhetnek a szerzQdésekre vonatkozó rendelkezésektQl, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
forma: a felek szabadon megválaszthatják, kivéve ahol jogszabály kötelezQ jelleggel írja elQ az alakiságot
A szerzQdések általános szabályai
Minimális elvárás az alanyokkal szemben: CSELEKVPKÉPESSÉG!
Mert a szerzQdés legalább két fél kölcsönös, egybehangzó és kifejezésre juttatott akaratnyilatkozata, mely valamilyen joghatás kiváltására irányul.
Ilyenre pedig csak az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezQ személyek képesek.
A szerzQdések csoportosíthatók alanyaik, tárgyuk, tartalmuk és formájuk szerint.
A szerzQdéses szolgáltatásért - ha a szerzQdésbQl, vagy a körülményekbQl kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
A szerzQdés megkötése
Lényeges kérdésekben megállapodni.
Együttmqködési és tájékoztatási kötelezettség.
Általános szerzQdési feltételek esetén szükséges feltétel, hogy a másik fél a szerzQdés tartalmát megismerje és kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadja.
A szerzQdés érvénytelensége
Semmis a jogszabályba ütközQ, a jogszabály megkerülésével kötött, a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközQ, az uzsorás szerzQdés, az alakiság megsértésével kötött, a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerzQdés, az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes, vagy lehetetlen feltétel.
A semmis szerzQdések
Jogszabályba ütközQ: pl. elidegenítési és terhelési tilalomba ütközQ szerzQdés, forgalomképtelen dolog elidegenítésére vonatkozó szerzQdés.
Jogszabály megkerülésével kötött: a tilalom, vagy korlátozás kijátszásának szándékával tényleges szerzQdésüket mással leplezik (színlelt és leplezett szerzQdés).
A semmis szerzQdések
Jóerkölcsbe ütközQ szerzQdés: általánosan elfogadott erkölcsi normákat nyilvánvalóan sértQ a társadalmi megítélés által egyértelmqen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minQsülQ szerzQdések. pl. kezességet vállaló cég igazgatója és az adós társaság ügyvezetQje azonos személy; ingatlanközvetítQ az eladó és vevQ megbízottjaként is eljárt és mindkét féltQl közvetítQi díjat vett fel.
Uzsorás szerzQdés: Ha a szerzQdQ fél a szerzQdés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltqnQen aránytalan elQnyt kötött ki.
Alakiság megsértésével kötött: pl. ingatlan adásvételi szerzQdés szóban megkötve. Ha jogszabály a szerzQdésre írásbeli alakot ír elQ, akkor legalább a szerzQdés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.

A semmis szerzQdés érvénytelenségére bárki határidQ nélkül hivatkozhat.
Ha valamely semmis szerzQdés más szerzQdés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha a felek feltehetQ szándékával ellenkezik.



A megtámadható szerzQdések
Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltqnQ nagy értékkülönbség a szerzQdés megkötésének idQpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné;
Tévedés: lényeges körülmény tekintetében, és tévedését a másik fél okozhatta, vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés általában nem releváns!
Megtévesztés, fenyegetés;
Megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság elQtt érvényesíteni.
A megtámadási határidQ megkezdQdik a tévedés, megtévesztés felismerésekor, a jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszqnésekor, a felek szolgáltatásainak feltqnQ aránytalansága esetén a sérelmet szenvedQ fél teljesítésekor.
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fqzQdik.
A megtámadható szerzQdés a megtámadás következtében megkötésének idQpontjától kezdQdQ hatállyal érvénytelenné válik.
A szerzQdés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerzQdés csak akkor dQl meg, ha azt a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
A bíróság elQtt nem érvényesíthetQ követelések
Játékból, vagy fogadásból eredQ követeléseket, kivéve, ha a játékot, vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le.
A kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért, vagy adott kölcsönbQl eredQ követeléseket.
A bírósági úton nem érvényesíthetQ követelés biztosítására kötött szerzQdés semmis, az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
A szerzQdést biztosító mellékkötelezettségek
A foglaló:
a szerzQdés megkötésekor adott pénzösszeg, vagy más dolog;
kétségtelenül tqnjön ki a szerzQdésbQl, hogy az
foglalóként lett átadva- nem az elnevezés, hanem a tartalom a döntQ;
általában adásvételi szerzQdésekhez kötQdik;
nem teljesítés esetére eltérQ jogkövetkezmények;
Teljesítés esetén a foglaló beleszámít a vételárba.
A nem teljesítésért felelQs fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen adja vissza.
Ha a nem teljesítésért egyik fél sem felelQs, vagy mindkettQ felelQs, a foglaló visszajár.
A túlzott mértékq foglalót a bíróság mérsékelheti.
A kötbér: A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelQs, nem vagy nem szerzQdésszerqen teljesít.
Csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerzQdésszegésbQl eredQ egyéb jogait is.
Jótállás: bizonyítási teher (a hiba a teljesítés után keletkezett) a szerzQdés hibátlan teljesítéséért felelQs félen.
A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban, vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell.
A jogosult a jótállási határidQ alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
Bankgarancia: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek esetén és határidQn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
Jogvesztés kikötése: A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerzQdésszegésért felelQs fél elveszít valamilyen jogot, vagy kedvezményt, ami Qt a szerzQdés alapján megilletné.
A szerzQdést biztosító mellékkötelezettségek
Zálogjog: pénzben meghatározható követelések biztosítására szolgál, nem teljesítés esetén a jogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést.
Óvadék: valamely kötelezettség biztosítására nyújtott pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír. Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerzQdés megszqnik, vagy a szavatossági, jótállási idQ eltelt.
A kezesség: Háromoldalú jogviszony!
Csak írásban lehet vállalni.
A kezesi szerzQdés a jogosult és a kezes között jön létre - amennyiben a kötelezett nem teljesít, a kezes fog a jogosultnak helyette teljesíteni.
Sortartó kezesség: követelhetQ, hogy elQször a kötelezettQl, elQzQ kezesektQl hajtsa be a jogosult a követelést.
KészfizetQ kezesség: nem áll az elQzQ

JOGI ISMERETEK 7
A szerzQdések teljesítése
A szerzQdéseket tartalmuknak megfelelQen, a megszabott helyen és idQben, a megállapított mennyiség, minQség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés idQpontjában:
alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és rendelkeznie kell azzal a minQséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselQjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenQ - nyilvános kijelentését,
alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerzQdéskötés idQpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint,
rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplQ, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévQ tulajdonságokkal.

A teljesítés helye
A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetQleg székhelye, kivéve ha
jogszabály eltérQen rendelkezik,
a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetésébQl más következik,
a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.

Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétQl, illetQleg székhelyétQl különbözQ helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeesQ helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetQleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja.
Fogyasztói szerzQdés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.
Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetQleg székhelye.
Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerzQdéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetQleg, fuvarozó közbejöttével történQ teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettQl eltérQen rendelkezhet.

A teljesítés ideje
Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva,
bármelyik fél a másik fél egyidejq teljesítését követelheti,
ingyenes szerzQdés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.
(2) A kötelezett a teljesítés elQkészítéséhez szükséges idQ elteltével köteles teljesíteni.

A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot idQszakonként elQre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.

A teljesítési határidQbe a szerzQdéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidQ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidQ a következQ munkanapon jár le.
A kötelezett a határnapot megelQzQen, illetQleg a határidQ kezdete elQtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelQs Qrzés szabályai szerint tartozik eljárni.


A pénztartozás teljesítése
Helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetQleg székhelye.
A jogosult a határnapot megelQzQen, illetQleg a határidQ kezdete elQtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti idQre kamat vagy kártalanítás nem jár.
A szerzQdésszegés esetei
Késedelem (jogosult, kötelezett)
Hibás teljesítés (szavatossági jogok- érvényesítésére ált. hat hónap, állat esetében hatvan nap áll rendelkezésre)
Teljesítés lehetetlenné válása
A teljesítés megtagadása
Kötelezetti késedelem
Bekövetkezése:
szerzQdésben megállapított
vagy a szolgáltatás rendeltetésébQl kétségtelenül megállapítható határidQ eredménytelenül eltelt,
vagy felszólításra nem teljesít.
Jogkövetkezmény:
objektív: J követelheti a teljesítés, elállhat a szerzQdéstQl, késedelmi kamat
szubjektív: kártérítés, kivéve ha bizonyítja, hogy a határidQben való teljesítés érdekében úgy járt el...

Jogosulti késedelem
Bekövetkezése:
szerzQdésszerq felajánlást nem fogadja el;
nem teszi meg azokat az intézkedéseket vagy azokat a nyilatkozatokat, melyek a kötelezett teljesítéséhez szükségesek;
nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza.
Jogosulti késedelem
Jogkövetkezmények:
Objektív:
felelQs Qrzés költségeit megtéríti;
kárveszélyviselés;
kamatot nem követelhet;
kötelezett egyidejq késedelmét kizárja
Szubjektív:
kártérítés, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el .....

Hibás teljesítés
A kötelezett hibásan teljesít, ha a dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerzQdésben meghatározott tulajdonságoknak.
Kellékszavatosság-jogszavatosság.
Szavatossági kötelezettség: objektív jogkövetkezmények:
kijavítás vagy árleszállítás; kicserélés; elállás (érdekmúlás esetén)
Hibás teljesítés
HatáridQ: hat hónap alatt évül el (állat esetén 60 nap).
Fogyasztói szerzQdések esetén a teljesítés idQpontjától számított 2 év az elévülési idQ.

Ha menthetQ okból nem tudja érvényesíteni, akkor egy, illetve tartós használatra rendelt dolgok esetében három év a határidQ.

Hibás teljesítés
Szubjektív jogkövetkezmények:
kártérítés, kivéve ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el,....
Lehetetlenülés
A teljesítés lehetetlenné válik.
egyik fél sem felelQs - a szerzQdés megszqnik (értesítési kötelezettség)
kötelezett felelQs: - kártérítés.
jogosult felelQs: kötelezett szabadul, kérheti a kárának megtérítését.
Teljesítés megtagadása
Ha kötelezett jogos ok miatt megtagadja a teljesítést, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

A szerzQdés megszqnése
Közös megegyezéssel megszüntetés, vagy felbontás;
Elállás: a szerzQdés felbontását eredményezQ egyoldalú jognyilatkozat;
Felmondás: a szerzQdést megszünteti. Hatálya lehet azonnali és nem azonnali is.
Megszqnik a szerzQdés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (confusio);

A kötelezett halálával a szerzQdés nem szqnik meg, kivéve ha csak személyesen nyújtható szolgáltatásról volt szó.
A jogosult halála csak akkor szünteti meg a szerzQdést, ha a szolgáltatás kifejezetten az Q eltartására irányult, vagy kizárólag az Q személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.
Az elévülés
A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.


Az engedményezés
A jogosult követelését szerzQdéssel másra átruházhatja. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.
EngedményezQ-Engedményes: alanyváltozás a jogosulti oldalon.
Az engedményezésrQl a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezQnek teljesíteni.
Ha a kötelezettet az engedményezQ értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestQl származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.


A tartozásátvállalás
Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.
Alanyváltozás a kötelezetti oldalon.



JOGI ISMERETEK 8
Az egyes szerzQdések
Adásvétel, csere, szállítási szerzQdés, vállalkozási szerzQdés, bérlet, szerzQdés, megbízás, letét
1. Az adásvétel
Eladó:
a tulajdonát átruházza
a dolgot birtokba bocsátja
VevQ
vételárat megfizeti
a dolgot átveszi
1. 1. Ingatlan adásvételi szerzQdés
Írásban!
Felek személye és tulajdon-átruházási szándék
Ingatlan és ellenszolgáltatás megjelölése
Mindkét fél aláírása

Példa ingatlan adásvételi szerzQdésre

III. tulajdonátruházási szándék
Eladó a fentiekben leírt házas ingatlant VevQnek eladja. VevQ a házas ingatlant - általa megtekintett állapotában - megveszi
IV. ellenszolgáltatás megjelölése
2.) SzerzQdQ Felek az adásvétel tárgyát képezQ házas ingatlan vételárát & & & ..Ft, azaz& & & forint összegben állapítják meg. VevQ a jelen szerzQdés aláírásakor foglaló címén Eladó kezeihez & & & & Ft azaz& & & forint összeget kifizet. Eladó a foglaló hiánytalan átvételét - annak jogi természetét ismerve - a jelen szerzQdés aláírásával elismeri és nyugtázza. VevQ a vételár hátralékos részét képezQ & & & ..Ft, azaz& & & .forint összeget 30 napon belül egy összegben, készpénzben, átvételi elismervény ellenében fizeti meg Eladónak.

3.) Eladó a vételár teljes kiegyenlítését követQ & .. napon bocsátja az eladott házas ingatlant VevQ birtokában és tulajdonába. Eladó kötelezi magát, hogy ezen idQpontig végleges jelleggel kiköltözik és kijelentkezik, a lakást teljesen kiürített, a VevQ által megtekintett állapotnak megfelelQ minQségben adja át.
A birtokba bocsátáskor SzerzQdQ Felek az Eladó által bemutatott számlák, illetve a fogyasztásmérQk együttesen ellenQrzött állása alapján állapodnak meg az eladott házas ingatlant terhelQ költségek viselésének megosztásáról.


Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a birtokba bocsátáskor átadja VevQnek a házas ingatlan kulcsait és alapdokumentumait.
4.) A SzerzQdQ Felek magyar állampolgárok, a lakásingatlan eladásának és VevQ tulajdonszerzésének jogszabályi akadálya nincs.
5.)Eladó az eladott házas ingatlan per- és igénymentességéért valamint tehermentességéért szavatol.

6.) Eladó a vételár maradéktalan kiegyenlítésével egyidejqleg visszavonhatatlan hozzájárulását adja, hogy a házas ingatlanra nézve VevQ a tulajdonjogot vétel címén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztessék. 7.) A jelen adásvételi szerzQdéssel kapcsolatosan felmerülQ költségeket VevQ viseli. SzerzQdQ Felek a jelen adásvételi szerzQdést - annak elolvasása és értelmezése után - mint akaratukkal mindenben megegyezQt, jóváhagyólag írták alá.
Keltezés, aláírások, készítette és ellenjegyezte...

Egy olyan ingatlan adásvételi szerzQdés, amely tartalmilag ugyan megfelelQ, de az ügyvédi ellenjegyzés hiányzik róla vagy a szerzQdQ felek nem látták el kézjegyükkel az okirat minden oldalát, tulajdonjog bejegyzésre alkalmatlan.

1.2. A felek jogai és kötelezettségei
ELADÓ
tájékoztatás(lényeges tulajdonságok, esetleges jogok és kötelezettségek)
okiratok átadása
átadással járó ktg
Ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos ktg.
tulajdonjog fenntartás
VEVP
szerzQdéskötés ktg
tulajdonátruházási illeték
átvétel, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés ktg
tulajdonjog-fenntartás esetén elidegenítési és terhelési tilalom
birtokbalépéstQl használat, terhek
1.4. Speciális adásvételek
Próbára és megtekintésre vétel
A vevQnek határidQ áll rendelkezésre a nyilatkozatra.
A szerzQdés hatálya a vevQ nyilatkozatától függ.
EltérQ joghatás!
Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amit a vevQ felismerhetett.
Minta szerinti vétel
Eladó szavatol a dolog fel nem ismerhetQ hibájáért akkor is, ha a hiba a mintában is megvolt.
Ha a vevQ a mintát nem mutatja fel, Qt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg.

1.4. Speciális adásvételek
ElQvásárlási jog
Tulajdonos írásbeli megállapodással elQvásárlási jogot engedhet.
Ha a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot közölnie kell a jogosulttal.
Ha a jogosult az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerzQdés köztük jön létre.
Átruházni, örökölni nem lehet.
Visszavásárlási jog
Adásvételi szerzQdéssel egyidQben írásban kell kikötni.
Legfeljebb öt évre szólhat.
EgyenlQ az eredeti vételárral
Eredeti vevQ felelQs a visszavásárlási jog meghiúsításáért, vagy csorbításáért, kivéve a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült.
1.4. Speciális adásvételek
Vételi jog (opció)
Tulajdonos engedi, jogosult egyoldalú nyilatkozattal vásárolhat.
Írásban lehet megállapodni a dolog és a vételár megjelölésével.
Bíróság mentesítheti a tulajdonost, ha bizonyítja, hogy körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy a kötelezettség teljesítése tQle nem várható.
Részletvétel
Eladó írásban kikötheti az elállás, vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának a jogát arra az esetre, ha a vevQ a részletet az esedékességkor nem fizeti meg.
Ha az eladó a szerzQdéstQl elállt, a vevQ köteles használati díjat fizetni.

2. A vállalkozás - általános szabályok
Alanyok: Vállalkozó - tervez, elkészít, feldolgoz, kijavít, átalakít üzembe helyez, vagy más munkával elérhetQ eredményt hoz létre. MegrendelQ - szolgáltatást átveszi és díjat fizet
Megállapodás alapján részletes mqszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlat is kérhetQ, a megrendelQ ezért is díjat fizet.
Az ajánlatot a megrendelQ akkor is szabadon felhasználhatja, ha az alapján nem köt szerzQdést a vállalkozóval.
A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles úgy szervezni a munkát, hogy biztosítva legyen a gyors és gazdaságos befejezés.
A vállalkozó igénybe vehet alvállalkozót - ennek munkájáért úgy felel, mintha azt maga végezte volna el.
A vállalkozó a munkát a megrendelQ utasítása alapján köteles végezni.
Az utasítás nem terjed ki a munka megszervezésére és nem teheti nehezebbé a teljesítést - a felek ettQl eltérhetnek.
A vállalkozó haladéktalanul értesíti a megrendelQt minden olyan körülményrQl, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellQ idQre való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. Felel az értesítés elmulasztásából származó kárért.
Ha a megrendelQ alkalmatlan anyagot, vagy célszerqtlen-szakszerqtlen utasítást ad, a vállalkozó erre figyelmezteti. Ha a figyelmeztetést elmulasztja, felel az ebbQl eredQ minden kárért. Ha a megrendelQ a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítást, vagy nem ad megfelelQ anyagot, a vállalkozó elállhat a szerzQdéstQl

Ha a vállalkozó nem áll el a szerzQdéstQl, akkor a kapott anyaggal, vagy utasítás alapján a megrendelQ kockázatára végzi el a munkát.
A vállalkozó nem végezheti el azt a munkát, ami jogszabályt, hatósági rendelkezést sért, vagy ami az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
Ha a munkát a megrendelQ által kijelölt helyen kell elvégezni, akkor a megrendelQ kötelessége a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
A vállalkozó mindaddig megtagadhatja a munkát, amíg a megrendelQ nem teljesíti ezt a kötelességét.
Ha a vállalkozó által szabott megfelelQ határidQ eredménytelenül eltelt, a vállalkozó elállhat a szerzQdéstQl és kártérítést követelhet.
Több vállalkozó esetén - a munka gyors és gazdaságos, összehangolt elvégzéséhez a feltételeket a megrendelQ biztosítja, a munkavégzést a vállalkozók hangolják össze.
A megrendelQ a munkát és a felhasználásra kerülQ anyagokat ellenQrizheti (köteles). A vállalkozót azonban nem mentesíti a felelQsség alól, ha a megrendelQ az ellenQrzést elmulasztotta. (beépített munkarész ellenQrzése)
A megrendelQ a szerzQdéstQl bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni - kivéve ha a vállalkozó várható késedelme miatt áll el.

A szolgáltatás átadásakor: szakmailag szokásos és indokolt próbák.
Vállalkozó tájékoztatni köteles a megrendelQt a dolog felhasználásáról és fenntartásáról.
A vállalkozási díj megfizetése a teljesítéskor esedékes, biztosítására a vállalkozót zálogjog illeti meg a birtokába került vagyontárgyakon.
2.1. A vállalkozási szerzQdések egyes típusai
Építési szerzQdés
költségelQirányzat alapján tájékoztató jellegq díj
szükséges hatósági engedélyek beszerzése a megrendelQ feladata
megrendelQ köteles a munkát ellenQrizni
építési napló vezetése kötelezQ
átadás-átvételt követQ egy éven belül utófelülvizsgálat
Szerelési szerzQdés
átadás-átvétel próbaüzemmel történik. Ennek idQtartama 30 nap
Építési szerzQdés szabályait kell alkalmazni egyebekben
Kutatási szerzQdés
Díj a munka eredménytelen befejezése esetén is járhat a felek megegyezésétQl függQen.
Szellemi alkotással való rendelkezés joga attól függ, hogy a szerzQdésben a megrendelQ kiköti-t ezt a maga számára.
Alvállalkozó igénybevétele csak a megrendelQ hozzájárulásával lehetséges.
Utazási szerzQdés
utazási iroda a vállalkozó
díjcsökkentés jár, ha a vállalkozó eltér a szerzQdés egyes kikötéseitQl. KövetelhetQ kártérítés is.
3. A bérlet
Alanyok: Bérbeadó - köteles a dolgot idQlegesen használatba adni. BérlQ - köteles díjat fizetni a használatért.
A lakásbérletrQl külön jogszabály rendelkezik.
3.1. A bérlet - a felek jogai és kötelezettségei
Bérbeadó
Kellékhiba és jogi hiba esetére is szavatosság terheli.
EllenQrizheti a használatot.
Követelheti a rendeltetésellenes használat megszüntetését.
Azonnali hatállyal felmondhatja a szerzQdést, ha a bérlQ a rendeltetésellenes használatot nem hagyja abba.
BérlQ
hibás teljesítés esetén azonnali hatályú felmondásnak van helye, kicserélést nem követelhet
a dolgot rendeltetésszerqen használhatja
Bérbeadó engedélye nélkül albérletbe, használatba nem adhatja a dolgot..

3.1. A bérlet - a felek jogai és kötelezettségei
Bérbeadó
Viseli a dolog fenntartásával járó közterheket és kiadásokat-
Bérfizetés elmulasztása esetén azonnali hatállyal felmondhatja a bérletet, feltéve ha felszólította a bérlQt a hátralék kifizetésére és arra megfelelQ határidQt engedett.
Zálogjog illeti meg követelése biztosítására
BérlQ
A kisebb kiadásokat viseli.
A bért idQszakonként elQre köteles fizetni.
Követelheti a dologra fordított szükséges kiadások megtérítését.
Ha írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, a bérbeadó 8 napon belül köteles a zálogjogot bírósági úton érvényesíteni.
3.2. A bérlet megszqnése
SzerzQdésben megállapított idQ eltelt, vagy meghatározott körülmények bekövetkeznek.
Ha a dolog elpusztul.
Határozatlan idQtartamú bérletet 15 napra lehet felmondani.
Határozatlan idejqvé alakul át a határozott idejq bérlet, ha a bérleti idQ lejárta után a bérlQ a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.
BérlQ örökösei a határozott idQtartamú bérletet is felmondhatják, hagyaték átadásától számított 30 napon belül.
BérlQ köteles megengedni, hogy a dolgot megvenni kívánó személy azt megtekinthesse. A határozott bérletet a vevQ nem mondhatja fel, kivéve, ha Qt a a bérlQ a bérleti viszony fennállása, vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
A bérlet megszqnése után a bérlQ a dolgot köteles visszaadni a bérbeadónak, ha jogosulatlanul visszatartja, felel mindazért a kárért, amely enélkül nem következett volna be.

6. A megbízás

Megbízott: köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelQen.
Ha a megbízás teljesítéséhez szerzQdéskötésre van szükség, akkor a megbízást olyan formában kell létrehozni, amilyen formát jogszabály a létrehozandó szerzQdésre elQír.
A felek jogai és kötelezettségei
Megbízott
személyesen jár el
célszerqtlen, szakszerqtlen utasításra fel kell hívnia a figyelmet
A kapott utasítástól csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és az elQzetes értesítésre nincs mód.
más személyt igénybe vehet:
hozzájárulás
megbízás jellege
károsodástól való megóvás

Köteles a megbízót tevékenységérQl, az ügy állásáról kívánságára, vagy szükség esetén enélkül is tájékoztatni.
A megbízás teljesítésérQl haladéktalanul értesítenie kell a megbízót.
Díjat akkor is követelhet, ha az eljárása nem vezetett eredményre.
A költségek megelQlegezésére nem köteles.
A szerzQdés megszqnésekor elszámolni köteles.
Zálogjog illeti meg a megbízó vagyontárgyain a díjkövetelés biztosítására.
Megbízó
A megbízási díjat csökkentheti, vagy a kifizetést megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény elmaradásáért a megbízott a felelQs.
A díjat a szerzQdés megszqnésekor kell megfizetnie.
Az ügy ellátásával felmerült költségeket viseli.

A megbízás megszqnése
Teljesítés nélkül megszqnik, ha
valamelyik fél felmondja,
bármelyik fél meghal, vagy jogi személy megszqnik (kivéve ha van jogutód),
a megbízó cselekvQképtelenné, vagy korlátozottan cselekvQképessé válik, vagy a megbízó elveszti cselekvQképességét,
a megbízás tárgytalanná válik.
A megbízás megszqnése
Ha a megszqnés a megbízó személyében rejlQ okból következik be, a megszqnés abban az idQpontban következik be, amikor a megbízott a megszqnés okáról hitelt érdemlQen tudomást szerez.
A megbízott a felmondás, a megbízó halála, vagy cselekvQképességének megszqnése esetén is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, addig amíg a megbízó, vagy jogutódja az ügy intézésérQl gondoskodni nem képes.
A megbízó a szerzQdést azonnali hatállyal bármikor felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már vállalt kötelezettségekért.
A szerzQdést a megbízott is bármikor felmondhatja, de köteles mindaddig ellátni az ügyet, amíg a megbízó át nem tudja venni annak intézését. A megbízó súlyos gondatlansága esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történik, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve, ha a megbízás ingyenes volt, vagy a megbízónak elég ideje lett volna átvenni az ügyet.
A felmondás jogának kizárása, vagy korlátozása semmis, folyamatos megbízásnál viszont megállapodhatnak a felek a korlátozásban.

JOGI ISMERETEK 9
Munkajogi ismeretek
(individuális rész I.)
1992. évi XXII. törvény
Vállalkozás-megbízás-munkaviszony. Mi a különbség?
Vállalkozási jogviszony: eredménykötelem, megrendelQ korlátozott utasítási joga, vállalkozó saját kockázata, alvállalkozó igénybevétele.
Megbízási jogviszony: megrendelQ korlátozott utasítási joga, megbízó eltérése, saját kockázati elem, más személy igénybevétele.
Munkajogviszony: függQ munka, erQs utasítási jog a munkáltató részérQl, kockázat a munkáltatónál, szigorúan szabályozott jogviszony-megszüntetési lehetQségek.


A munkajogviszony
A polgári jogból nQtt ki önálló területként. Magyarországon önálló törvényi szabályozást kapott.
Figyelemmel kell lenni az EU munkajogi szabályozására is.
FüggQ munka: a munkavállaló a munkáltató telephelyén, a munkáltató eszközeivel a munkáltató kockázatára végzi a tevékenységet. Munkája során a munkáltató utasításaihoz kötve van.
A magyar jogszabályt kell alkalmazni:
olyan munkaviszonyra, melynek alapján a Magyar Köztársaság területén folyik a munkavégzés.
abban az esetben, ha a magyar munkáltató munkavállalója külföldön kiküldetésben végzi munkáját.
a magyar felségjelq vízi, vagy légifuvarozó jármqn munkaviszonyban munkát végzQ munkavállalóra.
Tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, családi, vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyQzQdésük, munkavállalói érdekképviselethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggQ tevékenységük, tovább minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függQ körülmény miatt.

Munkajogviszonyba tartozó megállapodás érvénytelensége
Megtámadhatóság:
tévedés (ha lényeges tényben, és a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt);
jogellenes fenyegetés;
megtévesztés.
Munkajogviszonyba tartozó megállapodás érvénytelensége
Megtámadhatóság: az támadhatja meg, aki tévedésben volt, akit megtévesztettek, akit jogellenesen megfenyegettek.
A megtámadás határideje 30 nap (tévedés, megtévesztés felismerésétQl, jogellenes fenyegetés okozta kényszerhelyzet megszqnésétQl indul)
Abszolút elévülési idQ: 6 hónap
A megtámadást írásban kell közölni a másik féllel.
Semmisség: semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. A semmisséget elsQsorban orvosolni kell! Ha ez nem lehetséges rövid idQn belül, akkor hivatalból kell figyelembe venni a semmisséget.
A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól elQre nem mondhat le és nem köthet olyan elQzetes megállapodást, amely e jogokat az Q hátrányára csorbítja

Munkajogviszonyba tartozó megállapodás érvénytelensége
A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni. (kivétel: ha az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg)
A munkáltató hibájából eredQ érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményeit kell megfelelQen alkalmazni.
A munkajogviszony alanyai
A munkavállaló lehet:
aki 16. életévét betöltötte ( törvényes képviselQ hozzájárulás nélkül is);
aki 15. életévét betöltötte és nappali rendszerq képzésben vesz részt, az iskolai szünetek alatt (kell a törvényes képviselQ hozzájárulása);
gyámhatóság engedélye is kell a tanköteles fiatal munkavállaló esetében, ha sport, reklám, mqvészeti, modell, hirdetési tevékenység keretében kívánják foglalkoztatni, itt nincs életkori korlát
A munkajogviszony alanyai
A 18 év alatti ún. fiatal munkavállalókat fokozottan védi a jogi szabályozás.
A munkajogviszony alanyai
A munkáltató:
Az lehet aki jogképes, azaz lehet:
természetes személy;
jogi személy;
jogis személyiség nélküli gt.
A magánszemély munkáltatónak nem feltétele a cselekvQképesség (tehát lehet kiskorú, korlátozottan cselekvQképes, sQt cselekvQképtelen személy is)!

A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója eltérQ lehet. A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell, hogy ki, vagy mely szerv gyakorolja vele kapcsolatban a munkáltató jogkört! Ha nem a megnevezett személy (szerv) gyakorolja, annak eljárása érvénytelen.
A munkáltatói jogkör kiterjed a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonnyal összefüggQ bármely intézkedés, vagy utasítás megtételére.
NQt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. meg

Munkajogviszony létesítése
A munkavégzésre irányuló szerzQdés tartalmát (függetlenül attól, hogy elnevezéssel készítették el) az eset összes körülményeire tekintettel kell megítélni, illetve elbírálni. (Azaz vannak leplezett munkaszerzQdések, ami a tartalomból, a felek közötti jogviszony tényleges jellemzQibQl kiderülhet)
MunkaszerzQdéssel: írásba kell foglalni, errQl a munkáltatónak kell gondoskodnia. A munkaszerzQdésben bármely kérdésben megállapodhatnak a felek, de a szerzQdés nem állhat ellentétben a munkajogi szabályokkal, illetve a kollektív szerzQdéssel (ha van), kivéve ha a munkavállaló számára az eltérés elQnyöket tartalmaz.
Három kötelezQ tartalmi elem
személyi alapbér
munkakör
munkavégzés helye (lehet állandó, vagy változó)
Az ezekrQl való megállapodás nélkül érvénytelen a szerzQdés!
Az elQzQeken túl tartalmaznia kell a szerzQdésnek a felek nevét (elnevezését) és munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

Munkajogviszony létesítése
A szerzQdés megkötésével egyidejqleg a munkáltató tájékoztatást ad(és legkésQbb 30 napon belül írásban is átadja):
az irányadó munkarendrQl,
a munkabér egyéb elemeirQl,
a bérfizetés napjáról,
a munkába lépés napjáról,
a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idQ megállapításának szabályairól, valamint
arról, hogy a munkáltató kollektív szerzQdés hatálya alá tartozik-e.
A munkaviszony
Kezdete a munkábalépés napja: ezt a szerzQdésben határozzák meg a felek. Ha ilyen megállapodás nincs a szerzQdésben, akkor a szerzQdéskötést követQ munkanapon kell munkába állni (illetve állítani).
Ha a felek nem rendelkeztek a szerzQdésben a munkaidQ hosszáról, akkor teljes munkaidejq munkaviszonynak kell tekinteni.
RészmunkaidQs foglalkoztatás: legalább arányosság!
A munkaviszony idQtartama
A munkaviszony eltérQ megállapodás hiányában határozatlan idQtartamra jön létre.
A határozott idejq munkaviszony idQtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni.
A munkaviszony idQtartama
A határozott idQre szóló munkaviszony idQtartama - ideértve a meghosszabbított és az elQzQ határozott idQre kötött munkaszerzQdés megszqnésétQl számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idQtartamú munkaviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg.
A határozott idejq munkaviszony határozatlan idejqvé alakul, ha a munkavállaló az idQtartam lejártát követQen legalább egy munkanapot, közvetlen vezetQje tudtával tovább dolgozik.
A harmincnapos vagy ennél rövidebb idQre létesített munkaviszony azonban csak annyi idQvel hosszabbodik meg, amilyen idQtartamra eredetileg létrehozták.


Munkaviszony létesítése pályázat útján
Ha meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, akkor csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerzQdést kötni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
A pályázati felhívásban meg kell jelölni a pályázat elbírálásának határidejét is, ettQl érvényesen eltérni nem lehet.
A benyújtott pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhetQ harmadik személlyel.


A próbaidQ
A munkaszerzQdésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidQ is kiköthetQ.
A próbaidQ tartama harminc nap. Kollektív szerzQdés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedQ próbaidQt is megállapíthatnak. A próbaidQ meghosszabbítása tilos!
A próbaidQ alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.
A munkaszerzQdés módosítása
Csak közös megegyezéssel lehet!
Kollektív szerzQdés a munkaszerzQdést a munkavállaló számára hátrányosan nem módosíthatja!
Nem minQsül munkaszerzQdés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató mqködésével összefüggQ okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
A munkaviszony megszqnése
Munkavállaló halála;
Munkáltató jogutód nélküli megszqnése;
Határozott idQtartam lejárta;

Közös jellemzQk: felek erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, objektív körülmények beállta miatt automatikusan szqnik meg a munkaviszony.

A munkaviszony megszüntetése
A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
Rendes felmondással;
Rendkívüli felmondással;
Azonnali hatállyal a próbaidQ alatt;
A határozott idQtartamú munkaviszonyt úgy is megszüntetheti a munkáltató, hogy a munkavállalónak egyévi (ha egy évnél kevesebb van vissza a határozott idQbQl, akkor a hátralévQ idQre járó) átlagkeresetét kifizeti.


PróbaidQ: azonnali hatály, indoklás nélkül;
Határozatlan idQ: közös megegyezés, rendes és rendkívüli felmondás;
Határozott idQ: közös megegyezés, rendkívüli felmondás, az átlagkereset egy évi (vagy ha rövidebb idQ van vissza, az arra járó) kifizetésével.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni!
Külön szabályok a nyugdíjasokra: aki a 62. életévét betöltötte és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idQvel. De lehet más is(elQrehozott, korkedvezményes, rokkantsági, stb..)

JOGI ISMERETEK 10
Munkajogi ismeretek
A rendes felmondás
Mind a munkáltató, mind a munkavállaló gyakorolhatja.
A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tqnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerqségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Kivétel: ha nyugdíjasnak minQsül a munkavállaló, nem kell indokolni.


A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató mqködésével összefüggQ ok lehet!
A munkáltató személyében bekövetkezQ jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejq munkaviszony rendes felmondással történQ megszüntetésének indokául.
A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történQ munkáltatói felmondás elQtt lehetQséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeibQl következQen ez a munkáltatótól nem várható el.
Például valósága ellenére nem helytálló a munkáltató felmondásának olyan indoklása, hogy a munkavállaló a megelQzQ évben többször beteg volt, ebbQl ugyanis nem következik, hogy a már egészséges, munkaképes és feladatait kifogástalanul ellátó munkavállaló munkája a munkáltatónál a továbbiakban nem szükséges.

Nem fogadható el az a felmondási indoklás sem, hogy huzamos ideig munkaviszonyban álló munkavállaló egy esetben késve érkezett munkahelyére.
Ez ugyanis bármelyik munkavállalóval elQfordulhat és a mulasztás jellegének figyelembevételével is a felmondásra okszerqen nem adhat alapot.


Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. A bíróság elQtt azonban nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.
A jogvita során - az indoklás keretein belül maradva - lehetQség van az okok kiegészítésére, részletesebb alátámasztására, de a bizonyítás nem lépheti túl a felmondásban rögzített indoklás kereteit.
A jogszerq felmondást sem méltányosságból, sem pedig olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek (pl. hogy nem volt célszerq a vállalat átszervezése).

A felmentési szándékon és az indokláson túl az alábbi dátumok legyenek még benne a felmondásban:
a felmondási idQ kezdete és vége;
a felmentési idQtartama.
A felmondás akkor válik hatályossá, ha az érintett átvette.

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott idQtartam alatt:
a betegség miatti keresQképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követQ egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresQképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
a beteg gyermek ápolás.>@hv
ä
b Š °ÈôFHjFˆ= X ‹!¦!Î&
'·*Î*r<ž*B*CJ OJQJphÿ!h[°59B*CJ OJQJphÿ!h€\Ý59B*CJ OJQJphÿ3 @Bh”ž0 2 l
Š

f
ú
n

p

Œ

°

&
t
v
è
\ ýýýóéäßÚØÚäßßßßÖäÑÑÑÖäÌ
&
F
&
F
&
F
&
F$a$ „„^„`„ „
„Ä^„
`„Äsþ\ ¦ ú 2^Œà &
F$a$
&
F°Ê$n&‚„jÞv>HlʺFŠðz- = Y m · úõõõõóõõúîîîîúúéääúßßßßúéä
&
F
&
F
&
F
&
F
&
F$a$· q!‹!§!Á!†"@#Ü#¼$¾$%4%v%¢%È%Þ% &b&¢&Î&ð&

'„'ú'h(j(š(úúõðúúúúîðéééééééééçõðððåõ
&
F
&
F$a$
&
Fš(*)*3*c*d*š*›*·*Î*+H+ª+«+Ç+ð+F,ˆ,Ö,.-0-\-Ž-
.Ú.ú.*/úúõúóúóúñìììóúçççççåúççççú
&
F
&
F $a$
&
F*/x/¶/j011D1d1ò1T2V2v23Ú34J4j4¨4F5|5¢5²5Ì566.6:6úúõõóîîééóîäääééééîéééééßß
&
F
&
F
&
F$a$
&
F
&
F:6<6†6ô67†7ö7ø7,8H8b8Î8J9ˆ9¾9ð9:T:¨:Â:À;r &
F
&
F
&
F$a$ª=N>€>Ø>*?|?ø?^@AAA®AzBþB,CúCÞD–E˜EºEVFpFþFÖGøH(IK¨Kúúúúúúúúõõúúúõúúúóóóóîîîóîî
&
F"$a$
&
F¨KæKLNL‚L¶L¸LôLâMêNŽOPšP°PŒRÊRòRSTS”TÆTüTPU–UüULV¬Výøøøøöýñññññýøøììýøøøýçççç
&
F$
&
F
&
F!
&
F"¬VîVðV

WVW´WêWXLXvX X¢XÌX0Y‚YÞYZNZ”ZºZøZ<[„[Æ[\V\¾\Ó\d^úøöñññññññøöñññññöññññöñññöú
&
F"
&
F$d^F`Œ`a¨aäažbàb†cÄc,dÊdeNeheºe f%f&fCfšf»fÒfèféfêfëfúøóóóóøóóóóøóóóîîìøóççóììì
&
F
&
F#
&
F"
&
F$ëfgRhÖh´ièièjl lHl°ldmÄnønzp”p|rVsˆsDtxt8u–uÈu~vævWwpw…zýøøøýøøöýñññýøýøøýøøøøýøøøýñ
&
F$
&
F"…z†zŸzö|ø|}ø}¦~Æ~ö€Äà‚š‚(ƒvƒ„„t„Ó„……,…:…b…›…Ò†ýûöýûööûññûöììììûöööçûçâââ
&
F$a$
&
F
&
F$
&
F" g…9…ˆ$‰v‹¬‹z¯|¯æÃèÃ$ÄêÝìÝÞßàZëfë¦íÌí¾îþî.ðfð2óTóLô†ô¤÷ª÷à÷zؤ”¤¨
¸
z BRXdî ‚„8:h-Ž->(d(H/~/¸1ê1¨CÖC~H–H2IðßðÑðßðÀð¼ßð¼ðßðßð«ð«ð«ð«ð«ð¼«ð«ð«ð«ð«ð«ð«ð«ð«ð«ðßðÀðÀð«ð«ðÀðßðßð«ð!h[°9>*B*CJOJQJphÿh[°!h[°69B*CJOJQJphÿh[°9B*OJQJphÿ!h[°59B*CJOJQJphÿh[°9B*CJOJQJphÿC҆´‡æ‡ˆBˆšˆ$‰žŠv‹®‹Þ‹ºŒ`°ð
ŽŽŽÀŽ <P¶ØôØ‘D’ž’úõðëëëúúææúúúæúáááæúááæúúú
&
F

$a$
&
F

&
F

&
F
&
Fž’Ï’ã’Ú”V•æ•V—’—Œ˜ø˜ž™Æ™š;šRš˜š›¤œ^ ò ž@ž€žÖžNŸ”Ÿ–Ÿê úúúúúúúúúúúõõõõõúúúúõõõõõõóú
&
F


&
Fê º¡?¢«¢»¢Œ¤¥È¥Ê¥ê¥ú¥¦b¦Œ¦¦¦ò¦§J§b§†§D¨Ü¨v©à©«ê«*¬\¬úúúúúúúøúóóóóóóóóóîúúúúúúîú$a$
&
F


&
F\¬ø¬¦®È®z¯°þ°¾±D²Þ²ô³ö³¬´n¶p¶r¶8·¹¹¹Î¹ÊºÌº„½†½,¿Ð¿Ò¿úúõðëëëëúúéúúééúúééúúéúéúúé
&
F


&
F
$a$
&
FÒ¿(Á\Â^Â`ˆÂÃpÃrà ÃäÃæÃèÃ

Ä$Ä@ÄfÄàÄ$Å:ÆNÇPÇ~ǀÇÆÇúúøøóúúøîåøãáÔóÏÏÏÏÏøóøÏ
&
F

$„„^„`„a$
&
F
„^„
&
F
$a$
&
FÆÇÈÇÈÈBȊÈÈÈxÉ@ÊdÊ Êq˚˾Ì$͕͜ΖνÎÉÎíÎ ÏWÏyÏÏ Ï,Ñ.Ñýøýøóøøøóøøóøøøøýîééééééøøó
&
F
&
F$a$
&
F .ÑTѲÑ4ÒfҘÒÊÓÌӈÖÖÖØÖÚÖ ×X×ØVØÊØíØ
Ù
Ù(Ù@Ú\Ú¸ÚºÚ*Û¶Û¾Üúõõõõõóõõóóúõõõõõúóõõõõóõîî
&
F
&
F $a$¾Ü:ݺÝêÝì݀Þß®ßÞßààFàôàØáBâDâˆâ´ââââã¸äüäråšæbçè
éúõðîððððìõõçççåõçúúúõççççç
&
F
&
F$a$
&
F
é6é|éÚé"ëZë|í¦í¾îð.ð2óLôâõäõtö¤÷¦÷¨÷ª÷à÷0ù\úúºû”ýdþúõõõúõúõõúõõõóõõñññúìììììç
&
F
&
F
&
F $a$dþNÿzØΆ¤þŒîxÒ4œx .”Þ r
¨
–

`
zèBúúõúúúõðëëëëëððððæææðððúúõ
&
F
&
F
&
F $a$
&
FBXî6 p ”vÂÄæšÄ8f-h-Ž-" f â Z!\!&$Þ$&<(úúõõõõõðçðâÝÝÝÛðâÝÝÝÛââââ
&
F
&
F $„˜^„˜a$$a$
&
F
&
F<(>(d(¸(2)è) *¢*X,Z,®-D/F/H/~/(0¸1ê1,23P3‚3®3Ì34ûöñììñêñêññêêöááöññññßÚÕ
&
F'
&
F&
&
F ¤x ¤x
&
F
&
F $a$ ¤
4Æ45*5È5œ6ž6Æ6ä6:7&88¸8Þ8ò8:9`99Þ9ö9ª:¬:Î:à;$<”< =B=úúõúúóñõúúúñõõúúúúõúïñõõõúñ
&
F&
&
F'B=´=f>h>d?f?ˆ?Ä?Ž@¬@î@€AÄARB€B¦C¨CÖC:DÈDhEFFþF~H–H.Iúúøúøöúñöúñññöúøìççççøççìç
&
F $a$
&
F'
&
F&.I0I2ITIÌJFK8LdNeNfN{N\OO‚OƒO„O•O*PðPQQLQ‚QŒQ´QÖQýýøóóîîýýøóóýýýìøâøÝØØÝØØ
&
F
&
F
„„^„`„
&
F
&
F $a$2ITIfN{N„O*PðPQÂuvȓà“è¤ê¤¥X©Ê©¹ ¹¹/¹T½x½¤ÏØÏ:ÔVÔÒÚÛæåæèèétïÂïîòóÌõö ùBùûLû./h¿Ëè Š Œ <>îÞîÞÎÞîÞîÞîÞÊî޼޲ʡÞîÞîÞîÞîÞîÞîÞîÞîÞîÞîÞîޓîÞîÞ¼Þ¼„h[°69B*OJQJphÿh[°B*CJOJQJphÿ!h[°59B*CJOJQJphÿh[°9B*phÿh[°9B*OJQJphÿh[°h[°5B*CJOJQJphÿh[°9B*CJOJQJphÿ!h[°59B*CJOJQJphÿ4ÖQ"R4RRäR SS\S^SžS˜TÜTèXêXb[&](]*](^$_î_ð_dcÌcÎc˜ešeæeúõõõõóúúõîõîúõîóúîîîúîîúõóú
&
F

&
F$a$æeòe„f¦fÌffg”gžgÄgúgZhÜh"iXi–ijdj†jk &
F
&
F
$a$
&
F
&
F
DnÜnoBo²oêo&p4qjqqr’rÈsâs(uÀuÂuv|wzxXyhz<{È{´|€~úúõúúúúðõúúúõúúîðééééééééé
&
F
$a$
&
F

&
F‚.ƒ|„B…T† ‡X‰†ŠˆŠ‹Ä‹ÞŒ:^ÄBŽ’ŽÒŽBjæV|(‘’¦’ýøøøøøøøøýøøøóøîîîîîøîîøîîî
&
F $a$
&
F
¦’Ê’“È“à“À”•‚•”•–>–´–Š—–—N˜ ˜2™4™˜™¬™(š~›Ø›ä›œvœøœúõõðëëðúõõõõúõõõéðúäääúäää
&
F
&
F$a$
&
F
&
F
øœìžÈžôžlŸÌ ¬¡Œ£è¤ê¤¥È¥§\§p§–§¨ ©X©r©”©È©Ê©¨ª4«úõðððððððîõééõäßßßßÚÚÚØßß
&
F
&
F
&
F

&
F
&
F$a$
&
F4«º« ¬j¬­­®„®æ®è® ¯T¯ˆ¯°±D±p±Þ²Ö´òµ¦·‰¸ ¹
¹¹F¹úúúúõðððîéäððððéßßßßßßÝÛé
&
F

&
F$a$
&
F
&
F
&
F F¹^¹‘¹»¼P½R½T½x½<¾°¾ÀbÀÁÚÁšÂNÅPžÅâÅƖƤÆÛÆLÇ®ÈîÈõðëëëðððëëëëæææëððëæææðááá
&
F
&
F
&
F$a$ „„^„`„îÈTÉH˴̶Ì$Í Î¤ÏØÏКдÑ6ÓjÓÔ:ÔVԜÔÆÔâÔÕDÖFÖX؈ÙÐÚÒÚÛúúúøóîîóîéééóîóîîéééîøúúúøó
&
F
&
F$a$
&
FÛZÝÖßà2àDà¤àáââRâ8ãlã¤ãÒãä–ä\åæåæç‚èèèé¾é„ê¸êúúúõõõúúóîúéééééééîäääîúúî
&
F
&
F$a$
&
F
&
F¸êÔì>îpïrïtïÂïDñ0òêòìòîòó–ó(õÌõöDöúö ùBùlùºùöùøùûûLûúúúøøóîîîøøóúúúóúúúóúúúøúøó
&
F$a$
&
FLû¶ûàûü\üþ
þ

þdþìþ
Ô./AUhž\^`”Ø è R

úúúúúøøúúúúúøööñìäßßììì×$
&
Fa$$a$$
&
Fa$
&
F$a$
&
FR

T

n
ˆ Š Œ PގR – È @B(ÔFtu”u2vlwnwúõõóñäÜõó×ÒÒ×ñʽÒÒñ
&
F$
&
Fa$$
&
Fa$
&
F
&
F$
&
Fa$

$„Є^„Ð`„a$
&
F$a$>t

xxˆxŽx8y@}Vƒrƒfˆ’ˆ¬Ä’6“ž˜ ™™2™œ ´ |¦¬¦Ì°<±à²ö² ·6·f¹j¹ÂºÆº€¾‚¾D¿\¿rÁŠÁÆÂìÂdÌf̸̺̂ÌòâàâÏâÏâòâ¾â­âò­â­â­â­â­â­â­â­âÏâÏâÏâ­â­â¾â‰xâ!ho“59B*CJOJQJphÿ'ha×ha×59B*CJOJQJphÿha×9B*CJOJQJphÿ!h[°59B*CJOJQJphÿ!h[°9>*B*CJOJQJphÿ!h[°69B*CJOJQJphÿUh[°9B*CJOJQJphÿh[°9B*OJQJphÿ/ára táppénzes állományba helyezés,
a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság
a terhesség, a szülést követQ három hónap, illetve a szülési szabadság,
a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság,
a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétQl számított idQtartama.

A felmondási idQ, ha az elQzQekben meghatározott felmondási védelem idQtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követQen csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követQen csak harminc nap elteltével kezdQdhet el.


A felmondási védelem kizárólag a munkáltató rendes felmondása esetén illeti meg a munkavállalót, egyéb esetekben nem.
Tehát pl. a keresQképtelen munkavállalónak is meg lehet szüntetni a munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidQ alatt, vagy rendkívüli felmondással, vagy közös megegyezéssel.
Nem a felmondási védelem idQtartama hosszabbodik meg 15, illetve 30 nappal, hanem csupán a felmondási idQ nem kezdQdhet el ezen idQtartamok alatt!
A felmondási védelem ideje alatt nem mondhat fel jogszerqen a munkáltató.

A felmondási idQ legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettQl érvényesen eltérni nem lehet.
A felmondási idQ a munkaviszonyban töltött idQ hosszával arányosan nQ.
pl.
5 év után 15 nappal
15 év után 30 nappal, stb

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idQ fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.
A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idQ felének megfelelQ idQtartamban - a kívánságának megfelelQ idQben és részletekben kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés idQtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az idQre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult.

Végkielégítés
Munkáltató rendes felmondása, vagy a
Munkáltató jogutód nélküli megszqnése esetén jár.
Kivétel: ha a munkaviszony megszqnésekor a munkavállaló nyugdíjasnak minQsül.
Feltétele: meghatározott idQtartamú munkaviszony fennállása. Ebbe nem számítható be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, kivéve ha a közeli hozzátartozó, vagy 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása érdekében vették igénybe.
A végkielégítés mértéke a munkaviszonyban töltött idQ után járó meghatározott havi átlagkereset.
pl.:
legalább 3 év után: egyhavi
legalább 5 év után: kéthavi
legalább 20 év esetén: öthavi
A munkavállaló javára ettQl el lehet térni!

Rendkívüli felmondás
A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentQs mértékben megszegi, vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. EttQl érvényesen eltérni nem lehet.

A rendkívüli felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstQl számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétQl számított egy éven belül, bqncselekmény elkövetése esetén a büntethetQség elévüléséig lehet gyakorolni.

Rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók.
Kivétel: ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi idQre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelQen alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

Vizsgálni kell, hogy fennállt-e a szándékosság, vagy súlyos gondatlanság ténye, mely megvalósulhat akár tevQleges magatartással, akár mulasztással. Az enyhe gondatlanság fennállása nem teszi lehetQvé a súlyos következményekkel járó rendkívüli felmondás alkalmazását.

Eljárás a munkaviszony megszqnésekor (megszüntetésekor)
A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszqnésekor) munkakörét az erre elQírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni.
A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelQen biztosítani.
A munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban elQírt igazolásokat. (munkanélküli járulékhoz szükséges, szja, tb)

A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor (megszqnésekor), illetve az ezt követQ egy éven belül a munkáltató köteles mqködési bizonyítványt adni.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének következményei
Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
A munkáltató kérelmére a bíróság mellQzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történQ visszahelyezését, feltéve, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el.
Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellQzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történQ visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelQ összeg megfizetésére kötelezi.
Ilyenkor a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerQre emelkedése napján szqnik meg.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Nem kell megtéríteni a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült.
A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási idQre járó átlagkeresetének megfelelQ összeget megfizetni.
Ha a munkavállaló a határozott idQtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen akkor is ez az irányadó. Ha azonban a határozott idQbQl még hátralévQ idQtartam rövidebb mint az (1) bekezdés szerinti idQtartam, a munkáltató csak a hátralévQ idQre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
Jogellenes megszüntetésnek mi minQsülhet még?
A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozat elmulasztása,
a felmondási idQ le nem töltése,
a rendkívüli felmondással kapcsolatos szabályok megsértése,
a munkakör-átadásával, elszámolással kapcsolatos szabályok megsértése.

A munkavégzés szabályai
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerzQdés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.
A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
A munkáltató köteles
a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredQ jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
a szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
munkabért fizetni.


A munkavállaló köteles
az elQírt helyen és idQben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetQleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, elQírások és utasítások szerint végezni;
együttmqködni, és munkáját úgy végezni, általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elQ;
munkáját személyesen ellátni,
üzleti titkot megtartani,
elQkészítQ és befejezQ munkálatokat is elvégezni,
tanfolyamon képzésen részt venni,
a munkát a munkáltató utasítása alapján végezni.

Az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés
Átirányítás: A munkavállaló - a munkáltató mqködésével összefüggQ okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el.
Kiküldetés: A munkáltató gazdasági érdekbQl ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen idQtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját.
Kirendelés: A munkáltatók és a munkavállaló megállapodása alapján kerülhet rá sor. A kirendelés anyagi ellenszolgáltatást nem tartalmaz (ha van, akkor az már munkaerQ-kölcsönzés) a munkáltatók között és a munkáltatók valamilyen módon tulajdonjogi kapcsolatban állnak egymással.
A munkaidQ
A munka kezdetétQl a befejezéséig tart. Bele kell számítani az elQkészületi és befejezQ munkálatokat is. A munkaközi szünet idQtartama viszont nem számít bele.
Napi, heti munkaidQ.
éjszakai munka: 22.00-06.00 óra között.
többmqszakos munka.
délutáni mqszak (14.00-22.00)
PihenQnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó idQszak, vagy (pl. három- és négymqszakos munkarendben) a következQ mqszak megkezdését megelQzQ huszonnégy óra;
Idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az elQállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitQl függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely idQszakához vagy idQpontjához kötQdik.

A teljes munkaidQ mértéke napi nyolc, heti negyven óra.
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása rövidebb teljes munkaidQt is elQírhat.
A teljes munkaidQ mértéke legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhetQ, ha a munkavállaló
készenléti jellegq munkakört lát el;
a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója.


A pihenQidQ
Amit a munkáltatónak biztosítani kell:
munkaközi szünet: min. 20 perc
napi pihenQidQ: min. 11 óra
heti pihenQidQ: min. 2 nap
munkaszüneti nap (január 1., március 15., húsvéthétfQ, május 1., pünkösdhétfQ, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.)


A szabadság
A munkavállalónak járó díjazott pihenQidQ.
Lehet :
rendes szabadás (alap- és pótszabadság);
rendkívüli szabadság;
betegszabadság;
fizetés nélküli szabadság.

A rendes szabadság
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az évi rendes szabadás akkor is jár, ha nem teljes munkaidQben foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót.
Az alapszabadság mértéke 20 nap.

Pótszabadság jár:
gyerek után (16 éves korig);
vak munkavállalónak (évi öt nap);
föld alatt állandó jelleggel dolgozónak, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozónak;
fiatal munkavállalónak

A szabadság kiadásának idQpontját a munkáltató határozza meg.
Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony elsQ három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelQ idQpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete elQtt legkésQbb tizenöt nappal be kell jelentenie.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató
kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésQbb a következQ év június 30-áig, kollektív szerzQdés rendelkezése esetén a tárgyévet követQ év december 31-ig,
a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintQ más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszqnésétQl számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. (MÓDOSULT!!!!) Tárgyévben ki kell adni!!!

A szabadságot kettQnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
A szabadság kiadásának idQpontját a munkavállalóval legkésQbb a szabadság kezdete elQtt egy hónappal közölni kell. Az idQpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.


A betegszabadság
A munkavállalót a betegsége miatti keresQképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság idQtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.


Egyéb szabadságok
24 hét szülési szabadság (terhességi-gyermekágyi segélyt kap - napi átlagkereset 70%-a);
fizetés nélküli szabadság a gyermek 3 éves koráig (2 éves korig Gyed jár , utána igényelhetQ 1 évre Gyes).
Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidQ-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésQbb a születést követQ második hónap végéig kérésének megfelelQ idQpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidQ-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.


A munka díjazása
A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettQl eltérQ megállapodás érvénytelen.
A munkavállalót megilletQ munkabér idQbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettQ összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért idQbérben kell meghatározni.
Személyi alapbérként, illetve teljesítmény-bérként legalább a kötelezQ legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettQl érvényesen eltérni nem lehet.
A minimálbér meghatározása a Kormány hatásköre.
A személyi alapbért (teljesítménybért) kiegészítheti bérpótlék, prémium, jutalom, vagy más bérelem.
Bérpótlék pl: éjszakai pótlék; délutáni, éjszakai mqszakpótlék; rendkívüli munkavégzésre járó díjazás;készenléti díj; ügyeleti díj.
A munkavállalót, ha a munkáltató mqködési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidQre (állásidQ) személyi alapbére illeti meg.
A munkabér havonta utólag kerül kifizetésre.
Minden hónap 10. napjáig és munkaidQben!
Késedelem idejére kamat jár!


A gazdasági társaságok általános szabályai (2006. évi IV. törvény)
- alapítás
- szervezet
- mqködés
- tagok jogai és kötelezettségei
- felelQsségi viszonyok
- mqködés ellenQrzése
- törvényességi felügyelet



A gazdasági társaság olyan gazdálkodó szervezet, amely üzletszerq tevékenység végzésére saját cégnév alatt jön létre, jogalanyisággal rendelkezik és amely a gazdasági társaságokról szóló törvény által felsorolt valamelyik gazdasági társasági formának megfelel

Üzletszerqség: rendszeres és ellenérték fejében végzett és nyereségszerzésre irányuló tevékenység.
Ennek némileg ellentmond, hogy lehet alapítani nonprofit Gt-t is!


Formakényszer: csak a törvény által elQírt formák alkalmazhatók, bizonyos tevékenységek csak bizonyos társasági formában végezhetQk.


Cégnév: a jogképesség feltétele, formai és tartalmi funkciót egyaránt betölt.
I. A gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok
Külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak gazdasági társaságot, illetve beléphetnek meglévQ gazdasági társaságba.
I.1. Általános formakényszer, típusok, cégnév
Gazdasági társaság csak törvényben szabályozott formában alapítható = formakényszer
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti társaság. Jogi személyiségq gazdasági társaság: a korlátolt felelQsségq társaság, a részvénytársaság, és az egyesülés.
A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerzQdést köthet, pert indíthat és perelhetQ.
A társasági részesedésrõl értékpapírt csak részvénytársaság bocsáthat ki.


I.2. Az alapításra vonatkozó általános szabályok
Alapításához legalább két tag szükséges (de nem mindig!).

I.3. A felelQsséghalmozás tilalmai
Természetes személy egyidejqleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelQs tag.
Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja.
Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelQs tagja.
Egyszemélyes gazdasági társaság - ha törvény ettQl eltérQen nem rendelkezik -lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese (módosult!).


I.4. Formakényszer
Törvény elQírhatja, hogy egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetQk.
Mqködési engedély
Képesítés



II. A gazdasági társaságok alapítása
Társasági szerzQdés
Alapító okirat (egyszemélyes gt) Alapszabály (rt)
A társasági szerzõdés (alapító okirat, alapszabály) egyik alaki érvényességi kelléke az írásba foglalás. Ezért a szóban kötött társasági szerzQdés semmis

II.1. Aláírás, közokirat, ellenjegyzés, idQtartam
A társasági szerzQdést (és az alapító okiratot) valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia.
A tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejq magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezQ képviselQje is aláírhatja. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyqlése fogadja el.


A társasági szerzQdést közjegyzQ által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyzi.
Ha a társasági szerzQdés a gazdasági társaság idQtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan idQre létrejöttnek kell tekinteni.


II.2. A társasági szerzQdés kötelezQ elemei
a) a gazdasági társaság cégneve és székhelye;
b) a gazdasági társaság tagjai, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével;
c) a gazdasági társaság fQtevékenységét és azokat a tevékenységeket, amiket a cégjegyzékben szeretne látni&
d) a társaság jegyzett tQkéje, a jegyzett tQke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módja és ideje;
e) a cégjegyzés módja;
f) a vezetQ tisztségviselQk neve, lakóhelye;
g) a gazdasági társaság idQtartama, ha a társaságot határozott idQre alapítják; valamint
h) mindaz, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezQen elQír.





II.3. A vagyoni hozzájárulás
Valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. Pénzbeli hozzájárulás, illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulás lehet.
Törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja, és a tag (részvényes) korlátozott felelQsségével mqködQ társaságoknál megállapíthatja a jegyzett tQke legkisebb mértékét.

II.4. A nem pénzbeli hozzájárulás formái
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás három fajtája a dolog, a szellemi alkotás és a jog. Mindhárommal szemben közös követelmény, hogy legyen vagyoni értéke és legyen forgalomképes, azaz átruházható. A kft. és az rt. esetében további követelmény a végrehajthatóság is.
II.5. A vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének következményei
Ha a tag a társasági szerzQdésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott idQpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidQ kitqzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszqnését eredményezi.

A harmincnapos határidQ eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidQ lejártát követQ napon megszqnik. ErrQl a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni.
Kártérítéssel is felelhet!


II.5. Az elQtársaság
A gt a társasági szerzQdés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság elQtársaságaként mqködhet.
A társaság már mqködhet, mihelyt elQtársaságnak minQsül, de az elQtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fûzött "bejegyzés alatt" toldattal kell jelezni.
II.5. Az elQtársaság
az elQtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be;
a társasági szerzQdés módosítására - a cégbíróság hiánypótlásra történQ felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor;
nem kezdeményezhetQ a tag kizárására irányuló per;
jogutód nélküli megszqnés vagy más gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el.


III. A cégbejegyzés
A gazdasági társaság alapítását a társasági szerzQdés megkötésétQl számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezetõ megyei (fQvárosi) bíróságnak (cégbíróság).
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
III.1. A cégbejegyzés, cégnyilvántartás
A gazdasági társaságokra, valamint a gazdasági társaságok tagjaira, vezetQ tisztségviselQire és felügyelQ bizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képezõ jogok, tények és adatok nyilvánosak, és azokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelQen a Cégközlöny címq hivatalos lapban teszik közzé.


A gazdasági társaságok legfQbb szerve
Tagok gyqlése (kkt, bt)
Taggyqlés (kft, egyesülés)
Közgyqlés (rt)

Feladat: stratégiai ügyekben való döntés. Kizárólagos hatáskörökkel rendelkezik egyes esetekben!
Minden tag jogosult részt venni a mqködésében.
Persze néha nincs: egyszemélyes társaságoknál pl.
Általában egyszerq szavazattöbbséggel hozza a döntéseit.
IV Az ügyvezetés
Az ügyvezetés a vezetQ tisztségviselQk, illetve a vezetQ tisztségviselQkbQl álló testült feladata
VezetQ tisztségviselQk:
Üzletvezetésre jogosult tag (kkt, bt)
- ÜgyvezetQ (kft)
Igazgató, Igazgatóság, igazgatótanács, vagy vezérigazgató (rt, egyesülés)

VezetQ tisztségviselQ csak természetes személy lehet (kivéve kkt, bt). Az ügyvezetés csak személyesen látható el, képviselet kizárva!
A feladatát munkaviszonyban nem láthatja el! A társasági törvény rendelkezései, illetve a megbízási szerzQdés szabályai alkalmazhatók csak.
IV. VezetQ tisztségviselQi megbízatást kizáró körülmények
Bqncselekmény elkövetése miatti jogerQs szabadságvesztés büntetés,+ mentesülés
Foglalkozástól való jogerQs bírói eltiltás hatálya alatt.
VezetQi tisztség gyakorlásától való eltiltás&




A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követQ két évig nem lehet más gt vezetQ tisztségviselQje az aki a törlést megelQzQ naptári évben vezetQ tisztségviselQ volt-
VezetQ tisztségviselQi megbízatás korlátai
A nyilvánosan mqködQ részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet fQtevékenységként megjelölQ más gazdálkodó szervezetben,
nem lehet vezetQ tisztségviselQ a társaságéval azonos fQtevékenységet végzQ más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerzQdése lehetQvé teszi vagy a gazdasági társaság legfQbb szerve ehhez hozzájárul.

A vezetQ tisztségviselQ és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság fQtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerzQdés megengedi.

A gazdasági társaság vezetQ tisztségviselQje és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelQbizottság tagjává nem választható meg.
IV. A vezetQ tisztségviselQi megbízatás idQtartama
Határozott idQre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerzQdésben kijelölni.
Ha a megbízás idQtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezetQ tisztségviselQt öt évre megválasztottnak kell tekinteni, kivéve, ha a gazdasági társaság ennél rövidebb idQtartamra jött létre.

A vezetQ tisztségviselQi megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezetQ tisztségviselQk újraválaszthatók és a társaság legfQbb szerve által bármikor indoklás nélkül visszahívhatók.
IV. A vezetQ tisztségviselQ díjazása
A vezetQ tisztségviselQi megbízás ellátásáért - ha ezt törvény nem zárja ki - díjazást lehet megállapítani. Nem részesíthetQ díjazásban a vezetQ tisztségviselQ a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerQs megállapítását követQen a felszámolási eljárás tartama alatt.


IV. A vezetQ tisztségviselQ kötelezettségei
Cégbírósághoz adatok bejelentése
Üzleti titok
Gt munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlása (ha a társasági szerzQdés eltérQen nem rendelkezik)
Fokozott gondossággal való eljárás
A gt képviselete harmadik személyekkel szemben

V. A gazdasági társaság mqködésének az ellenQrzése: a felügyelQbizottság
A tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenQrzése céljából jogosultak, egyes esetekben pedig kötelesek - társasági szerzQdésükben felügyelQbizottság létrehozását elírni.

KötelezQ a felügyelQbizottság létrehozása:
a) a nyrt esetében (kiv, ha egységes irányítási rendszer szabályai szerint mqködik),
b) zrt esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkezQ alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;


c) a társaság formájára és mqködésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel elírja;
d) ha a munkavállalókat megilletQ ellenQrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik a törvény.


V.1. A felügyelQbizottság feladatai
Az fb min. 3, max. 15 tagú lehet.
A felügyelQ bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelQ bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.
Határozatképesség: 2/3-os jelenlét, de minimum 3 tag!
Döntés: szavazattöbbséggel.

Ha a gazdasági társaság teljes munkaidQben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 fQt meghaladja, a munkavállalók - jogosultak részt venni a gazdasági társaság mqködésének ellenQrzésében. Ebben az esetben a felügyelQbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselQibQl áll.
V.1. A felügyelQbizottság feladatai
A felügyelQ bizottság a gazdasági társaság legfQbb szerve részére ellenQrzi a társaság ügyvezetését. A felügyelQ bizottság a vezetQ tisztségviselQktQl, illetve a gazdasági társaság vezetQ állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.
V.1. A felügyelQbizottság feladatai
A felügyelQ bizottság köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfQbb szerve ülésének napirendjén szereplQ valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan elQterjesztést, amely a gazdasági társaság legfQbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.

A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a gazdasági társaság legfQbb szerve csak a felügyelQ bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

V.1. A felügyelQbizottság feladatai
Ha a felügyelQ bizottság megítélése szerint erre szükség van, összehívja a gazdasági társaság legfQbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.
A felügyelQ bizottság tagjai a gazdasági társaság legfQbb szervének ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.


VI. A gazdasági társaság mqködésének az ellenQrzése: a könyvvizsgáló
Feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésérQl, és ennek során mindenekelQtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetérQl, mqködésének eredményérQl.

Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezQvé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerzQdése egyébként elírja, a gazdasági társaság legfQbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendQ szerzQdés lényeges elemeinek tartalmát

A társasági törvény szerint kötelezQ könyvvizsgáló választása
a részvénytársaságnál,
ha azt törvény elQírja a köztulajdon védelme érdekében.
VI. A könyvvizsgáló
A gazdasági társaság legfQbb szerve akkor is dönthet könyvvizsgáló választásáról, ha az nem kötelezQ.
Könyvvizsgálóvá az választható, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.
VI. A könyvvizsgáló
A könyvvizsgálót határozott idQre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerzQdésben kijelölni. A könyvvizsgálóval, megválasztását (kijelölését) követQen, a gazdasági társaság ügyvezetése köt szerzQdést.



Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese). Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezetQ tisztségviselQje, felügyelQbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minQsége fennállta idején, valamint annak megszqnésétQl számított három évig.

A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerzQdéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelQsségük mellett üzletszerq közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszonya fennállása alatt nem
követelheti vissza.
A közkereseti társaság elnevezést - vagy annak "kkt." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
LegfQbb szerve: a tagok gyqlése.
Tevékenységében valamennyi tag személyesen vesz részt.
A tagok gyqlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerzQdés ettQl eltérQ rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerq szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerzQdés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot

Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához.
Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell - néhány eset kivételével - a társasági szerzQdés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszqnésének az elhatározásához.




Mennyibe kerül egy kkt alapítás?
Az ügyvédi munkadíj (~ 40.000-50.000 Ft)
bejegyzési kérelmen le kell róni 50.000.- forintot illetékbélyegben,
Közzétételi költségtérítés címén az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell fizetni 14.000.- forintot.
Elektronikus eljárás esetén a bejegyzésre irányuló kérelem mellékleteként csak 5.000.- Ft-os közzétételi díjat kell fizetni.
Ezen felül a cégjegyzésre jogosult tag(ok) részére aláírási címpéldányt kell készíteni, amelynek költsége 1.500- és 2.000.- forint körül mozog. Aláírási címpéldányból ajánlatos legalább három példányt csináltatni.
Új elem a cégeljárásban, hogy a székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft.

Összesen: kb. 120.000 Ft + persze a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás)
Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható.
Tagsági viszony megszqnése
a) ha a tag a társasági szerzQdésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
b) a tagok közös megegyezésével;
c) a tag kizárásával;
d) rendes felmondással (3 hónap, de meghosszabbítható a többi tag által);
e) azonnali hatályú felmondással;
f) a társasági részesedés átruházásával;
g) a tag halálával vagy megszqnésével;

A Cégbíróságnak a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül végzéssel dönt a cég bejegyzésérQl, hiánypótlási eljárás lefolytatásáról, vagy a kérelem hiánypótlási eljárás nélkül történQ elutasításáról. A bejegyzéshez szükséges idQ az egyes bíróságok leterheltségétQl is függ, ám a közkereseti társaságok - egyszerqségüknél fogva - hamar bejegyzésre kerülnek, nem ritka, hogy a kérelem benyújtását követQ héten már érdemi végzés születik az ügyben.
Egyszerqsített cégeljárás esetén (iratminta alkalmazása) akár két nap alatt is bejegyzésre kerülhet a társaság







A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának ideje annak mértékétQl függ.
Ha eléri a törzstQke felét, akkor alapításig az egészet!
Ha ennél kisebb az aránya, akkor az alapítástól számított három éven belül legkésQbb!
A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást - a tQkeleszállítás esetét kivéve  a társaságtól nem követelheti vissza.

A társasági szerzQdés feljogosíthatja a taggyqlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon el a tagok számára. A szerzQdésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhetQ, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.

A társaság bejegyzését követen a tagok jogait és a társaság vagyonából Qket megillet hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke általában a tagok törzsbetétéhez igazodik. Azonos mérték üzletrészhez azonos tagsági jogok fqzQdnek, a társasági szerzQdés azonban egyes üzletrészeket a többiekétQl eltérQ tagsági jogokkal ruházhat fel.
Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Ha a tag másik önálló üzletrészt szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.
Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet

A társasági szerzQdésben a tagok egymásnak elvásárlási jogot biztosíthatnak, illetve az üzletrész harmadik személyre történ átruházását egyéb módon korlátozhatják vagy feltételhez köthetik.

Ha a tag a vele közölt vételi ajánlat bejelentésétQl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elQvásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidQ a bejelentéstQl számított harminc nap.

Az üzletrész átruházásához írásbeli szerzQdést kell kötni.
Az üzletrész átruházása a társasági szerzQdés módosítását nem igényli.
III. A korlátolt felelQsségq társaság
A taggyqlés a társaság legfQbb szerve. A taggyqlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
Számos kérdésben kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.
A taggyqlés akkor határozatképes, ha azon a törzstQke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerzQdés ennél nagyobb részvételi arányt is elQírhat.
III. A korlátolt felelQsségq társaság
A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek körébQl választott egy vagy több ügyvezetQ látja el. A társasági szerzQdés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre; ilyenkor Qket kell ügyvezetQknek tekinteni.

III. A korlátolt felelQsségq társaság
A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már mqködQ társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg
Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történQ bejelentés elQtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani.


Alapítás költségei
Az ügyvédi munkadíj (~ lehet törzstQke arányos, de kb. 60.000-120.000 Ft)
Bejegyzési kérelmen le kell róni 100.000. - azaz százezer - forint eljárási illetéket,
Az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendQ 25.000 - azaz huszonötezer - forint közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt is mellékelni kell a kérelemhez.
Elektronikus alapítás esetén a közzétételi díj 5.000.- Ft. Ezen felül közjegyzQ elQtt cégszerqen aláírt aláírási címpéldányt ell készíttetni (javasolt legalább 3 példány) amelynek költsége összesen körülbelül 5.000.- azaz ötezer - Ft.
A székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft.
Összesen kb: 220.000 Ft + a min.3 milliós vagyon hozzájárulás
Valamennyi költség számlákkal illetve bevételi bizonylatokkal a cégben elszámolható.
IV. A részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elQre meghatározott számú és névértékq részvényekbQl álló alaptQkével (jegyzett tQkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.
IV. A részvénytársaság
Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptQkéje (jegyzett tQkéje).
A részvénytársaság zártkörqen vagy nyilvánosan mqködik.
A részvénytársaság elnevezést  a mqködési forma megjelölésével, illetve a zrt, vagy nyrt rövidítéssel - fel kell tüntetni a cégnévben.
IV. A részvénytársaság
Zártkörqen mqködik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nyilvános forgalomba hozatalára nem kerül sor.
Nyilvánosan mqködik az a részvénytársaság, amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra.


A részvény
A részvény tagsági jogokat megtestesítQ, névre szóló, névértékkel rendelkezQ forgalomképes értékpapír.
A részvény általában szabadon átruházható.
A nyomdai úton elállított részvény átruházása a részvény hátoldalára vagy a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik.
Teljes forgatmány
A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák.
Üres forgatmány
Névre szóló értékpapír átruházása az eladó cégszerq aláírásával, de a vevQ, vagyis az új tulajdonos nevének kitöltetlenül hagyásával. A tQzsdei forgalomban és a tQzsdén kívüli forgalom túlnyomó részében a részvények forgatmánnyal forognak. Az átruházás a társaság felé csak a részvénykönyvi bejegyzéssel válik hatályossá ehhez teljes forgatmány szükséges.
A forgatmányos a részvényt megszerzQ személy.
Dematerizált részvény
Elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség, amelynek nincs sorszáma.
Dematerializált részvény esetén a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapír-forgalmazó által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza.
Átruházása az értékpapírszámlán történ terhelés, illetve jóváírás útján történik.
Részvényfajták
a) a törzsrészvény,
b) az elsQbbségi részvény,
c) a dolgozói részvény,
d) a kamatozó részvény,
e) a visszaváltható részvény.
IV. A részvénytársaság alapítása
A részvénytársaság alaptQkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál.
Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható.

A pénzbeli hozzájárulás negyedét kell befizetni a bejegyzési kérelem benyújtásáig, míg a nem pénzbeli hozzájárulást csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha annak értéke az alaptQke negyedét eléri. A pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes a részvények teljes névértékét a bejegyzéstQl számított egy éven belül köteles befizetni. Apporthátralék fennállása esetén köteles azt a bejegyzéstQl számított 5. év végéig rendelkezésre bocsátani.

Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését. Nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkezQ dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékq jog, illetve az adós által elismert, vagy jogerQs bírósági határozaton alapuló követelés lehet.


Zártkörq alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörqen mqködQ részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik.
A nyilvánosan mqködQ részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyqlést

IV. A részvénytársaság
Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezetQ szerve.
Az igazgatóság legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság elnökének, illetve tagjának tisztsége erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el.
IV. A részvénytársaság
Részvénytársaság a zártkörq alapítás szabályai szerint úgy is alapítható, hogy valamennyi részvényét egy személy, az alapító részvényes veszi át. Egyszemélyes részvénytársaság létrejöhet úgy is, hogy már mqködQ részvénytársaság valamennyi részvényének tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.

IV. A részvénytársaság
Ha a nyilvánosan mqködQ részvénytársaság részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg, a részvénytársaság zártkörqen mqködik tovább.
Egyszemélyes részvénytársaság alaptQkéjét bejegyzési kérelmének benyújtásáig maradéktalanul be kell fizetni.
Alapítás költségei
Ügyvédi munkadíj (lehet alaptQke arányos, de min. 80.000 Ft)
Bejegyzési kérelmen le kell róni nyilvánosan mqködQ részvénytársaság esetében 600 000 forint, zárt körqen mqködQ részvénytársaság esetében pedig 100.000.- forint eljárási illetéket,
Igazságügyi Minisztériumnak fizetendQ közzétételi költségtérítés befizetését igazoló feladóvevényt is mellékelni kell a kérelemhez. Elektronikus eljárás esetén a közzétételi díj csupán 5.000.- Ft.
A székhelyként, telephelyként, fióktelepként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapját is csatolni kell, amelynek díja 4.000.- Ft.
Dematerializált értékpapírok esetén az ISIN kód kiadásáért 15.000.- Ft-ot kell megfizetni a KELER Rt-nél beszerezhetQ csekken.



A szabálysértési eljárás
Meghatározás
Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít.
Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bqncselekményt valósít meg.

Ki lehet a szabálysértQ?
Aki szándékosan, vagy gondatlanul követi el a cselekményt.
Aki mást szabálysértésre szándékosan rábír, vagy annak elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
Elévülési idQ: 6 hónap
A felelQsségre vonás mellQzése
Olyankor, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelQsségre vonás mellQzésérQl a sértettet értesíti
Büntetések és intézkedések
Szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
a) az elzárás,
b) a pénzbírság.
Intézkedések:
jármqvezetéstQl eltiltás;
elkobzás;
kiutasítás;
figyelmeztetés
Elzárás
Csak akkor ha a törvény megengedi alkalmazni (kivételes);
Minden esetben vagylagosan alkalmazható;
Elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik és tárgyalásos eljárásban kell kiszabni;
Tartalma halmazat esetén is max. 90 nap lehet;
(jelenleg négy szabálysértési tényálláshoz kapcsolódhat: egyes tulajdon elleni szabálysértések, rendzavarás, tiltott kéjelgés, és veszélyes fenyegetés)
A pénzbírság
A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.
Az önkormányzati rendelet legfeljebb harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.


A pénzbírságot meg nem fizetés esetén - ha a közigazgatási végrehajtás általános szabályai szerint, illetQleg adók módjára nem hajtható be - közérdekq munkára, illetQleg elzárásra kell átváltoztatni.
Nem lehet elzárásra változtatni: fiatalkorú, fogyatékos, ápolásra szoruló személy, terhes nQ (4. hónaptól), kiskorút egyedül nevelQ
szülQ, fogyatékos hozzátartozóját egyedül ápoló személy.

Egynapi közérdekq munkának ötezer forint pénzbírság felel meg.
Az elzárásra történQ átváltoztatás során ezer forinttól háromezer forintig terjedQ összeg helyett egynapi elzárást kell számítani. A pénzbírság helyébe lépQ elzárás általában egy napnál rövidebb és hatvan napnál több nem lehet.



A pénzbírság végrehajtása
A pénzbírságot az elkövetQnek a határozat jogerQre emelkedésétQl számított harminc napon belül kell megfizetnie.

Helyszíni bírság
A pénzbírság speciális fajtája.
Tetten ért elkövetQre azonnal..
500-15.000 Ft- ig terjedQ összeg lehet.
LehetQség van itt is az elzárásra való átváltoztatásra (ha nem fizetik be).
Kizárt a helyszínen történQ készpénzfizetés!
Ha az elkövetQ tudomásul veszi a helyszínen, akkor nincs helye jogorvoslatnak.
GépjármqvezetQ esetén távollétében is kiszabható.
Ha a bírságolást nem veszi tudomásul az elkövetQ, akkor le kell folytatni a szabálysértési eljárást.
Új lehetQség az EU-ban!
Elkobzás
Alkalmazható önállóan és pénzbírság kiszabása mellett is;
Az elkobzott dolog tulajdonosa az állam lesz;
Rendszerint járulékos jellegq;
Védelmi jellege nyilvánul meg: ha amit elkoboztak az volt a szabálysértés elkövetésének eszköze, vagy ha egyébként is veszélyes a közbiztonságra;
BüntetQ jellege nyilvánul meg: Ha a dolog szabálysértés eredményeként gazdagodásként jelenik meg

Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.

Kiutasítás
Nem magyar állampolgárra vonatkozhat csak;
Vagy pénzbírság mellett, vagy önállóan szabható ki;
Tartamát hónapokban kell meghatározni és max. két év lehet.
Nem lehet kiutasítani a kettQs állampolgárokat (ha az egyik állampolgárságuk magyar), a menekültstátusban lévQket, a menedékeseket, a befogadottnak elismerteket, valamint azokat a külföldieket, akiknek állandó lakcíme Magyarországon van.
Illetékesség
Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.
Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
Ha több eljárás alá vont személy van, és különbözQ helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
Figyelmeztetés
A legenyhébb intézkedés;
Pénzbírság helyett alkalmazhatja a hatóság, ha a szabálysértés súlyára és jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az eljárás alá vont személy körülményeire is tekintettel kellQ visszatartó hatás várható.
Az eljárás indítása
A szabálysértési ügyek feljelentés alapján indulnak.
A jegyzQi hatáskörbe utalt szabálysértési tényállások általában közvádas cselekményeknek minQsülnek, tehát nincs lehetQség a feljelentés visszavonására és ez alapján az eljárás megszüntetésére.

LehetQség van egyes tényállások esetében, hogy az eljárást a hatóság a sértett szándéka szerint folytassa le, vagy a sértett rendelkezése alapján szüntesse meg.
A magánlaksértés, és a becsületsértés vonatkozásában a szabálysértési hatóság csak magánindítvány alapján járhat el. Ez a két eljárás illetékköteles.


A sértett a magánindítványt a cselekmény elkövetésétõl számított 30 napon belül teheti meg írásban vagy szóban. Ez a határidõ jogvesztõ, tehát amennyiben a sérelem megtörténte és a feljelentés között több mint 30 nap telt el, az eljárást nem lehet lefolytatni.

Az eljárás során joga van a sértettnek, a szabálysértési hatóság érdemi határozatának meghozataláig, a magánindítványt visszavonni.

Mind az elkésett, mind a visszavont magánindítvány alapján a hatóság az eljárást megszünteti, azonban az illeték megfizetése alól a sértett nem mentesül.


Speciális szabály érvényesül a húszezer forintot meg nem haladó  szabálysértési értékre elkövetett  tulajdon elleni cselekmények esetében, ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy az elkövetõ a sértett hozzátartozója, rokona. Ebben az esetben a sértett rendelkezhet arról, hogy kívánja-e az eljárás lefolytatását rokonával, hozzátartozójával szemben.

Kényszerintézkedések
Feltartóztatás és elQállítás
Szabálysértési Qrizet
ElQvezetés
Ruházat, csomag és jármq átvizsgálása
Lefoglalás
Rendbírság
Feltartóztatás és elQállítás
Négy cél érdekében van rá lehetQség:
A szabálysértés megszakítása,
Az azonnali felelQsségre vonás lehetQsége,
A bizonyíték beszerzése,
Az eljárás alá vont személy kilétének megállapítása
Az elQállítás céljára a személyi szabadság max. 8 óráig korlátozható. Négy órával meghosszabbítható.
Csak rendQrség alkalmazhatja.
Szabálysértési Qrizet
RendQrség alkalmazhatja.
Elzárással is sújtható szabálysértés esetén,
Tettenérés esetén,
Gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából az eljárás alá vont személy Qrizetbe vehetQ.
A bíróság érdemi határozatának meghozataláig, de max. 72 óráig tarthat (egyes esetekben max. 10 napig.)
ElQvezetés
Ha valaki a szabályszerq idézésre nem jelenik meg a bíróság, vagy szabálysértési hatóság elQtt és a távolmaradását nem menti ki.
Az elQvezetés a rendQrség feladata, de lehet útbaindítás is.
Ha valaki a pénzbírságot helyettesítQ elzárás végrehajtására szabályszerq felhívás ellenére nem jelenik meg, azt is elQvezetik.
Kell hozzá az ügyész jóváhagyása.
Az elQvezetés költségeit meg kell téríteni& .
Ruházat, csomag és jármq átvizsgálása
Ha alaposan feltehetQ, hogy tárgyi bizonyítási eszköz van a személynél, továbbá ha az átvizsgálásra a lefoglalás miatt van szükség.
Az érintettet elQzetesen fel kell szólítani az önkéntes átadásra.
Ruházat átvizsgálást csak azonos nemq személy végezhet.
Lefoglalás
Tárgyi bizonyítási eszközt, illetve ami a törvény értelmében elkobozható.
Az Qrzés a hatóság dolga, egyes esetekben értékesítheti is.
Ha külföldi az érintett és elQreláthatólag kiszabandó pénzbírság, vagy eljárási ktg fedezetére nem ad letétet, akkor vagyontárgyait le lehet foglalni.
Rendbírság
Az eljárás rendjének megzavarása miatt szabható ki.
Az ellene benyújtott panasznak halasztó hatálya van.
Min. 500 Ft, max. 5.000 Ft, illetve 50.000 Ft
Tényállások
Becsületsértés
Magánlaksértés
Önkényes beköltözés
Ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés
Lõfegyverrel kapcsolatos szabálysértés
Rendzavarás
Tiltott kéjelgés

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma
A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma
Gyermekkel koldulás
Természetvédelmi szabálysértés
Környezetvédelmi szabálysértés
Jogosulatlan vadászat
A vallásgyakorlás jogának megsértése

Veszélyes fenyegetés
Gyülekezési joggal visszaélés
Jogszerq intézkedéssel szembeni engedetlenség&
Valótlan bejelentés
Tiltott szerencsejáték
Játék- és pénznyerõ automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése

Tiltott helyen való aláírásgyqjtés népi és népszavazási kezdeményezés támogatására
Jármqvezetés az eltiltás tartama alatt
Tulajdon elleni szabálysértések
Pénzügyi szabálysértések
Egyéb jogszabályokban (rendeletekben még számos szabálysértési tényállás létezik)


Példa:218/1999. (XII. 28.) Korm. Rendelet az egyes szabálysértésekrQl:
Veszélyeztetés kutyával
3. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetQleg kóborolni hagyja,
b) természeti vagy védett természeti területen, illetQleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,


d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdQ területére vagy a játszótérre beenged, illetQleg bevisz,
e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelQ figyelmeztetQ táblát,
harmincezer forintig terjedQ pénzbírsággal sújtható.



(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza,
ötvenezer forintig terjedQ pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt:
- a helyi önkormányzat képviselQ-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézQje,
- a közterület-felügyelQ,
- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) erre felhatalmazott ügyintézQje, valamint
- a természeti és védett természeti területen természetvédelmi Qr, helyi jelentQségq védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi Qr helyszíni bírságot szabhat ki.


Rendzavarás

142. § (1) Aki
a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív,
b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedQ pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki nyilvános rendezvényen
a) lQfegyvert vagy robbanóanyagot, illetQleg az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,


b) a rendezQ szerv, illetQleg a rendQrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget,
ötvenezer forintig terjedQ pénzbírsággal sújtható.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetQjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság, a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendQrség hatáskörébe tartozik.

Garázdaság
142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedQ pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

BüntetQjogi alapok
A Btk idQbeli hatálya
Az elkövetése idején hatályban levQ törvény szerint.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levQ új büntetQ törvény szerint a cselekmény már nem bqncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetQ törvénynek nincs visszaható ereje.
Bqncselekmény
Bqntett vagy vétség lehet.
Bqntett: a szándékosan elkövetett bqncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el.
Vétség: minden más bcs.
Szándékos elkövetés
Szándékosan követi el a bqncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
Gondatlan elkövetés
Aki elQre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmqen bízik azok elmaradásában;
az is, aki e következmények lehetQségét azért nem látja elQre, mert a tQle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Kísérlet
Aki elkezdi elkövetni a szándékos bcs-t, de nem fejezi be.
A kísérletre a befejezett bqncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellQzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el.
Nem büntethetQ kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bqncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
ElQkészület
Ha a törvény külön elrendeli, elQkészület miatt büntetendQ, aki a bqncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítQ feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.
ElkövetQk (tettesek)
Tettes: aki a bqncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
Társtettes(ek):) akik a szándékos bqncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységérQl tudva, közösen valósítják meg.

ElkövetQk (részesek)
Felbujtó: aki mást bqncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
Bqnsegéd: aki bqncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
BüntethetQséget kizáró okok
Gyermekkor: 14 évnél fiatalabbat nem!
Kóros elmeállapot: nem vonatkozik az önhibás ittas, vagy bódult elkövetésre!
Kényszer, fenyegetés: (akarat nincs meg).
Tévedés: aki azt hitte, hogy nem bcs az amit csinál és alapos oka volt rá, hogy elhiggye.
Jogos védelem: jogtalan támadás elhárítása.


Végszükség: személyek vagy javak mentése során eljárva, ha nem Q okozta a veszélyhelyzetet.  szükséges mérték.
Magánindítvány hiánya.
BüntethetQséget megszüntetQ okok
ElkövetQ halála;
Elévülés; (van ami nem évül el)
Kegyelem;
Tevékeny megbánás;
Egyéb ok.
Büntetések: szabadságvesztés
Életfogytig, vagy határozott ideig tart.
Ha határozott idQre szól: min. 2 hónap, és legfeljebb 15 év (idQnként 20)
Életfogytig: csak arra szabható ki aki már legalább 20 éves az elkövetéskor.
A végrehajtás fegyház, börtön, vagy fogház fokozatban történik.

Fegyház: életfogytig tartó szab.vesztést, a 3 év, vagy ennél hosszabb szab.vesztést, ha azt meghatározott bcs-k miatt szabták ki, a két év vagy ennél hosszabb szab.vesztést, ha az elítélt többszörös visszaesQ, vagy bqnszervezetben követte el a bcs-t.

A fegyházban az elítélt
Életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenQrzés alatt áll,
Épületen belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,
KülsQ munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthetQ.
Ha a szabadságvesztésbQl legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhetQ, hogy a fegyházban vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenQrzés mellett járjon, és a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen.

Börtön: a bqntett miatti szabvesztést (kivéve ahol fegyház), vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaesQ.

A börtönre ítélt
rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhetQ, külsQ munkában kivételesen vehet részt,
életrendje meghatározott, irányítás és ellenQrzés alatt áll,
a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.


Fogház: vétség miatt (kivéve ha visszaesQ).
A legenyhébb végrehajtási fokozat.

A fogházban az elítélt
rövid tartamú eltávozása engedélyezhetQ, külsQ munkában részt vehet,
életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel,
a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat.

Feltételes szabadságra bocsátás
Bíróság dönt róla;
a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet esetében alkalmazható
Akkor ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelQ életmódot fog folytatni - alaposan feltehetQ, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhetQ

Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt
fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét,
börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,
fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte.

Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlQ esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaesQ

Nem bocsátható feltételes szabadságra
akit olyan szándékos bqncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése elQtt követett el;
aki a szabadságvesztésbQl legalább két hónapot nem töltött ki
aki a bqncselekményt bqnszervezetben követte el.

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idQpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetQségét kizárja

Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetQségét nem zárja ki, annak legkorábbi idQpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bqncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetQsége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg.

A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevQ részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év.
A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhetQ.
Közérdekq munka
A közérdekq munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható

Egészségi állapotnak és képzettségnek megfelelQ munka lehet csak!
Hetenként legalább egy napon, a heti pihenQnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül kell végezni
Legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekq munkának hat óra munkavégzés felel meg.

Ha nem tesz eleget  szabadságvesztés lesz belQle.
1 napi munka=1 napi szabadságvesztés.
Pénzbüntetés
A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi elQnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövetQ vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egy napi tételnek megfelelQ összeget

A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni.
A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet
KözügyektQl eltiltás
nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben,
nem lehet hivatalos személy,
nem mqködhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),
nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban,114
nem érhet el katonai rendfokozatot,
nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.

Legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
Foglalkozástól eltiltás
szakképzettséget igénylQ foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy
foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
A kitiltás
A törvényben meghatározott esetekben akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységbQl vagy az ország meghatározott részébQl ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.
A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
Kitiltás
Azt a nem magyar állampolgár elkövetQt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területérQl ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart.
A büntetés végrehajtását kizárja
az elítélt halála,
az elévülés,
a kegyelem,
a törvényben meghatározott egyéb ok.
Emberölés
Aki mást megöl, bqntettet követ el, és öt évtQl tizenöt évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.
A büntetés tíz évtQl tizenöt évig terjedQ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést
a) elQre kitervelten,
b) nyereségvágyból vagy
c) más aljas indokból, illetQleg célból,
d) különös kegyetlenséggel,


e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetQleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,393

f) több emberen,
g) sok ember életét veszélyeztetve,
h) különös visszaesQként
i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el.


Aki emberölésre irányuló elQkészületet követ el, bqntett miatt öt évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.
Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtQl öt évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.

Öngyilkosságban közremqködés
Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bqntettet követ el, és öt évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.
Magzatelhajtás
Aki más magzatát elhajtja, bqntettet követ el, és három évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.
A büntetés egy évtQl öt évig terjedQ szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást
a) üzletszerqen,
b) a nQ beleegyezése nélkül,
c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el.

A büntetés két évtQl nyolc évig terjedQ szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz.
Az a nQ, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedQ szabadságvesztéssel, közérdekq munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendQ.
Testi sértés
Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyq testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedQ szabadságvesztéssel, közérdekq munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendQ.
Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövetQ a súlyos testi sértés bqntettét követi el és három évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ.

Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bqntett miatt könnyq testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtQl öt évig terjedQ szabadságvesztés.

Bqntettet követ el, és egy évtQl öt évig terjedQ szabadságvesztéssel büntetendQ az elkövetQ, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetQleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
A büntetés két évtQl nyolc évig terjedQ szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
Rágalmazás
Aki valakirQl, más elQtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedQ szabadságvesztéssel, közérdekq munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendQ.
A büntetés két évig terjedQ szabadságvesztés, ha a rágalmazást
aljas indokból vagy célból,
nagy nyilvánosság elQtt,
jelentQs érdeksérelmet okozva követik el.
Becsületsértés
A rágalmazás körén kívül aki
a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekq tevékenységével összefüggésben,
nagy nyilvánosság elQtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedQ szabadságvesztéssel, közérdekq munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendQ.
Tettleges elkövetés is lehet

Hasonló témájú dokumentumok

Jogi alapismeretek vizsgatételek kidolgozva 2011

- 2012-01-05 14:28:15

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

10. 17 2006-os zh 5. gyak alap alkotmánytörténet analízis architektúra atom barokk beugro bioinformatika biztonságpolitika csokonai elektro eupol fogalmak infláció kamatláb kidolgozott tétel korreláció könyvtárinformatika környezet és társadalom környezetgazdaságtan környezetvédelmi mikrobiológia magyarország geográfiája matek 1 matrix méhen belüli fejlődés mikrobiológai minden ami valszám móricz mpiac munka műveletterv órai előadás prof. dr. héjj andreas progterv pszichó rékai miklós sejttan szerep szivattyú technika természetvédelmi mérnök torlódási hely trendszámítás tűzvédelem vetőmag vizes éh. kez.