gyepgazdaságtan előadás

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiGyepgazdálkodásgyepgazdaságtan előadás

A gyep fogalma
Gyep: fQként évelQ fqfélékkel és részben pillangós növényekkel állandóan benQtt terület, amely vagy természetes úton, emberi beavatkozás nélkül keletkezett, vagy mesterséges úton  magvetéssel létesítettek.

A gyepek olyan növényi ökoszisztémákkal borított területek, ahol a fqfélék dominanciája érvényesül.
A gyepek csoportosítása I.
A gazdálkodás célú használatban a gyep elnevezése lehet:
Rét (kaszáló): állandóan gyepnövényzettel borított terület, amelyet rendszeresen kaszálnak, a fqtermést leggyakrabban szénaként vagy silózott takarmányként hasznosítják.
LegelQ: állandó gyepes terület, amelynek fqtermését a tenyészidQszak alatt friss állapotban, sarjadzás közben az állatokkal fQképp legeltetés útján hasznosítják.


A gyepek csoportosítása II.
Növényállomány szerint:
Természetes növénytársulás, Qsgyep
Telepített fajokból álló növénytársítás, - telepített gyep
Az ökológiai-hidrológiai adottságok szerint:
(a gyep fekvése)
aszályos  száraz  üde  nedves  vizenyQs
Mqvelési, gazdálkodási állapot szerint:
termQgyep
parlaggyep
degradált gyep

Gyepek csoportosítása III.
Fenntartási cél szerint:
gazdasági gyepek
természetvédelmi gyepek
környezetvédelmi gyepek
urbanizációs gyepek
A termék elQállítás (a termesztés) módszere szerint:
tradicionális gyeptermesztés
konvencionális gyeptermesztés
ökológiai vagy bio- ill. organikus gyeptermesztés
A ráfordítás szerint:
extenzív
fél intenzív
intenzív
A növénytakaró földünkön
Globális területi arányok:
erdQ: 3o%
gyep: 25%
szántó: 11%

Részesedés a föld növényi produkciójából:
erdQ: 68%
gyep: 17%
növ.term.: 7.7%
A gyep, mint természeti erQforrás
Fontos szerepe van a Föld bioszférájának globális szabályozásában:
- a természetes vízkészlet megQrzésében
- a légkör gázkomponenseinek szabályozásában (szén-dioxid megkötés,oxigén kibocsátás)
KiemelendQ a
talajvédQ
talajképzQ szerepe
talajregeneráló
Gyepek a nagyvilágban
Földterület és földhasználat földrészenként (millió ha)
Kontinens Szántó Gyep ErdQ
Afrika 181 900 684
Ázsia 458 759 531
Észak-közép Amerika 271 362 709
Dél-Amerika 113 493 829
Európa 138 83 157
Szovjetunió (korábbi) 229 326 827
Ausztrália és Óceánia 49 431 157

A gyepek területi megoszlása, nagyságának alakulása egy hosszú történelmi folyamat eredménye
Kétféle tendencia:
- termékenyebb természetes gyepekbQl szántó
- a kiírtott erdQk gyeptársulásokká fejlQdtek
A földhasználat változása napjainkban is folyik.



Gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok
A csoportosítás több szempontból lehetséges:
- a gyep eredete, kialakulása, az emberi beavatkozás mértéke
- ökológiai adottságok (elsQsorban a klíma és talajadottságok)
- a használók és a használat szerinti csoportosítás
1. Nomád pásztorkodás  a gyepterületek legnagyobb hányadán
- elmaradott országok (Afrika, Ázsia, Közel-Kelet)
- mostoha ökológiai adottságú gyepek egyoldalú legeltetése
-túlnépesedés  a gyepek egyre növekvQ állati terhelése
2.A természetes gyepterületek extenzív használata:
- fejlQdQ v. fejlett, elsQsorban a mérsékelt égövbe tartozó orsz.
- legeltetés vagy egyszeri kaszálás lehetséges
- bQséges terület áll az inkább csökkenQ állatállomány számára
(piaci, hatékonysági problémák)
- a gyepek fenntarthatóságát a lecsökkent állati terhelés veszélyezteti
(kórós szárú gyomok, bokrok, akár beerdQsülés)
A fontosabb gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok
3. Közepes intenzitású gyepgazdálkodás.
- a fejlettebb trópusi, szubtrópusi és a mérsékelt övi orsz.
- jó adottságok mellett, minimális ráfordításokkal igen szakszerq hasznosítás
- a fenntarthatóságot sem a túlterhelés, sem a legeltetés hiánya nem veszélyezteti
- a környezet terhelése elhanyagolható
- a legszínvonalasabb változatát Új-Zéland képviseli
- a mérsékelt ráfordítások mellett végzett rendszeres, de nem túl hatékony hasznosítás kategóriába sorolható az észak- és dél-amerika, vagy az ausztrál gyepgazdálkodás
A fontosabb gyepgazdálkodási irányzatok, gyephasználati módok
4. Intenzív vagy magas ráfordítási szintq gyepgazdálk.
- a fejlett, mérsékelt égövi országokban terjedt el az 1900-as évek utolsó harmadában (pl. Nyugat-Európa)
- a ráfordítások magas szintjét pl. a 400 kg, vagy afölötti N-hatóanyag használat mutatja
- igen fejlett legeltetési és tartósítási technológiák
- nagy ráfordítások mellett kiemelkedQ hozamok, nagyon magas területi hatékonyság
- a fenntarthatóság szempontjából az irányzatot számos ponton támadják
- tulajdonképpen a rendszer egy mesterségesen fenntartott közgazdasági környezetben mqködik
- tendencia az elmozdulás a mérsékeltebb intenzitású gazdálkodás felé
Gyepgazdálkodás Európában
Egészében jellemzQ, hogy a mezQgazdasági területbQl a gyepek részesedése jóval magasabb, mint Magyarországon.
A skandináv országokban (Dánia, Svédország, Finnország) csupán 1-7%-ot képviselnek a gyepek.
Nyugat-Európa (Benelux áll., Egyesült Királyság, Írország, Franciaország) országaiban a gyepek szerepe sokkal jelentQsebb (a mg-i ter. 34-74%-a)
A mediterrán térség (Görögország,Olaszország, Spanyolország, Portugália) szintén viszonylag jelentQs gyepterületi aránnyal (29-46%) rendelkezik.
A Kontinens középsQ szárazföldi részén (Németország, Ausztria) is jelentQs a gyepek területe (30-57%)
A Baltikumtól a Balkánig húzódó kelet-európai térség országaiban is magasabb a gyepek részaránya, mint Magyarországon.
A gyepgazdálkodás Európában
Intenzív (magas ráfordítású szintq) gyepgazdálkodás a jellemzQ Ny-Európa kedvezQbb adottságú térségeire (humid éghajlat).
A legolcsóbb takarmányozás, a legeltetés kihasználásához kiválóak az ökológiai adottságok.
Megvannak a biológiai alapok, a gyepgazdálkodás technikai, technológiai háttere.
Az intenzív gazdálkodás káros hatásainak mérséklését különbözQ határértékek betartatásával (erre való ösztönzéssel) igyekeznek elérni.

Gyepgazdálkodás Európában
Közepesen intenzív (de valójában szakszerq) gyephasználat jellemzQ a kedvezQtlen ökológiájú (hegyvidéki, gyenge talajadottságú) nyugati és skandináv gyepeken, belsQ Franciaország, Németország, Ausztria, Észak-Olaszország gyepjein. A közepesen intenzív kategóriába Kelet-Európa jobb ökológiai adottságú gyepjein folyó gazdálkodás sorolható.
Gyepgazdálkodás Európában
Extenzív gyephasználat (extenzív legeltetés) folyik a szélsQségesen kedvezQtlen adottságú (jórészt hegyvidéki) térségekben. A száraz, mediterrán térségek extenzív gyephasználatában erQs hagyománya van a kiskérQdzQk extenzív, pásztorkodó legeltetésének. Valós veszély a gyepek elhagyása, ami látványos szubtrópusi elbokrosodást indít el a gyepeken.
Gyepek és a gyepgazdálkodás az Európai Unióban
Európa gazdasági fejlQdésében a gyepre alapozott állattartás, mint elsQdleges gazdasági ágazat hosszú történelmi korszakokon át meghatározó szerepet játszott.
- Ez a történelmi szerep az általános gazdasági (ipari) fejlQdéssel párhuzamosan egyre mérséklQdött (az egész agrárium szerepvesztésével egyetemben), és mára oda jutottunk, hogy szinte már csak epizód szerepe van a gyepterületeknek Európa gazdaságában.
Gyepek és a gyepgazdálkodás az Európai Unióban
A materiális javakban (állati termékben, a gazdasági eredményekben, a GDP-hozzájárulásban) kifejezett gazdasági haszon mellett  éppen az általános gazdasági fejlQdés által kikényszerítve  felértékelQdnek azok az immateriális javak, amelyekben a gyepterületek oldalán egyedülálló elQnyök sorakoztathatók fel.
Csak érintQlegesen néhány:
- az élQ és élettelen természeti környezet fenntarthatóságát biztosító környezetbarát földhasználat lehetQsége
- a társadalmi közérzetet befolyásoló esztétikus táj
- egyéb jóléti funkciókat kiteljesítQ gyephasználati módok

A hazai gyepgazdálkodás
A gyepterületek aránya a földhasználatban (KSH 2004)
Megnevezés Mennyiség
Gyepterület  1000 ha 1059,6
Gyepek a mezQgazdasági terület %-ában 18,1
Gyepek a termQterület %-ában 13,7
Gyepek az ország összterületének %-ában 11,4




A hazai gyepgazdálkodás
A gyepek területének változása 1935-2004 között
Év Rét, ha LegelQ, ha Összes gyep, ha
1935 635 445 979 470 1 614 915
1950 609 445 865 379 1 474 824
1960 494 702 943 260 1 437 962
1970 405 584 875 684 1 281 268
1980 334 000 960 229 1 294 229
1990 260 000 930 000 1 190 000
2000 - - 1 051 200
2004 - - 1 059 600


A gyep termésátlagának alakulása Magyarországon
Szénatermés, t/ha
Év/idQszak összes területre hasznosított területre
____________________________________________________________________________
1935 1.33
1950 1.35
1960 1.51
1970 1.58
1980 1.65
1981-85 évek átlaga 1.61
1986-90 évek átlaga 1.25
1991-95 évek átlaga 0.79
1996-2000 évek átlaga 0.76 1.28
2001-2003 évek átlaga 0.57 1.38
_____________________________________________________________________________________________________________________________________
A szálastakarmányok mennyisége és azok összetétele 1986-2003 között
1986-90 1991-95 1996-2000 2001-2003
Megnevezés évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga
1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t %
___________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szálastakar- 3478 100,0 2379 100,0 2039 100,0 1346 100,0
mány (széna)
EbbQl gyep 1512 43,5 899 37,9 858 42,1 603 44,8
lucerna 1619 46,5 1275 53,5 1085 53,2 697 51,8
egyéb 347 10,0 205 8,6 34 4,7 45 3,4

Gyephasználat Magyarországon

A gyepre alapozott állattartás nálunk is hosszú történelmi korokon át játszott igen fontos szerepet (honfoglalás – pásztorkodás a XIX. század végéig).


Belterjes gazdálkodás térhódítása
szántóföldi termesztésre alkalmas gyeptelepek feltörése
az istállózott állattartás térnyerése

Az intenzív gyepgazdálkodás kiteljesedését gátolta
a jóval szélsQségesebb idQjárás
gyakorlatilag a kedvezQtlen adottságú, szántóföldi termesztésre alkalmatlan területek maradtak meg gyepnek

Gyepgazdálkodás
Természeti tényezQk

A gyepek ökológiai adottságainak értékelése
Földrajzi fekvés
Földrajzi körök
Koordinátái adják meg a földrajzi helyet
- jelzik a ter. egységre esQ napenergia mennyiségét
- elsQdlegesen szabja meg a növ.term. lehetQségeit
(hQfelesleg  hQhiány)
Tengerszint feletti magasság
-növ.term. lehetQsége a szélességi kör és tsz. feletti mag. függvénye
Domborzat, lejtés, kitettség
- síkvidéki, domb- és hegyvidéki gyepek
- lejtésviszonyok: meredekség  lejtQhossz
- a lejtés iránya(tájoltsága): kitettség
hQfelesleg (és csapadékhiány) esetén kedvezQbb az É.-i és K.-i kitettség

Éghajlati adottságok
A földrajzi fekvés és további globális és egyéb helyi tényezQk határozzák meg.
HQmérséklet
- a növényzet növekedésének idQkeretét
- a szervesanyag termelés mértékét határozza meg
- hQösszeg
Csapadék
- a gyep fajlagos vízigénye relatíve magas (600l/sz.a. kg felett)
- a teny. idQszak átl. vízfogyasztása mintegy 3mm/nap
- a csapadék és a hQmérséklet összefüggése  klímaindex
Légpára-tartalom
- a gyep növekedésére nagy hatással van (60% rel. pt. alatt kedvezQtl.)


Talajviszonyok
Talajtípus
- hazai gyepek jórész a kedvezQtlenebb talajokon
-megoszlása talajtípusok szerint (táblázat)
-meghatározó a talaj víz- és tápanyag-gazdálkoása
A talaj vízellátottsága
- a vízellátottság mértéke (a pórustérfogat hány %-a telített vízzel)
- a gyep fekvése (táblázat)
A talaj tápanyag-tartalma
- alapvetQen befolyásolja a gyepnövények fejlQdését, a társulás viszonyokat végsQ soron a termés mennyiségét és minQségét
- a fqfélék a talaj N-tartalmára reagálnak erQteljesen



A gyepek talajtípusonkénti megoszlása

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A talajtípus megnevezése Terület Területi arány
(ha) (%)
___________________________________________________________________________________________________________________________________

Csernozjom, réti és öntés talaj 65.300 5,94
Savanyú talaj (barna erdQtalaj, savanyú
réti talaj) 325.600 29,60
Szikes talaj 287.300 26,12
Homok talaj 162.800 14,80
Láp talaj 67.000 6,09
Földes, kopár talaj 192.000 17,45
____________________________________________________________________________________________________________________________________
Összesen: 1.100.000 100,00
____________________________________________________________________________________________________________________________________
A gyep talajökológai viszonyai, várható termése és állateltartó képessége

Hidrológiai

gyeptípus

Ökológiai

fekvés

típus A talaj
pólustérfogat
évi átlagos
víztelitettsége

% Várható
száraz-
anyag
termés
t/ha
TervezhetQ
számosállat
eltartó
képesség

db Xerofita Aszályos 20-30 0,5 0,2 Mezoxerofita Száraz 30-60 1,0-1,5 0,4-06 Mezofita Üde 60-80 2,0-4,0 0,8-1,6 Mezohigrofita Nedves 80-100 5,0 1,5-2,0 Higrofita VizenyQs 100 6,0 2,5 A termQhelyi adottság (termelési lehetQség) becslése
Lejtés %
- a lejtésszög növekedése terméscsökkenéssel jár
- 1% lejtésnövekedés  2% terméscsökkenés
Klímaindex
- a hQmérséklet szerinti csapadékigény számítása
- CSAPADÉK mm/év /HPMÉRSÉKLET °C
- optimum: 0,20 mm/1°C
Talajszorzó
- csernozjomhoz viszonyított relatív érték
(csernozjom talaj = 100 %)
Üdeségi mutató:
üde fekvés: 100%
vizes és közepes: 80%
száraz: 60%

 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Gyepterületek fontosabb jellemzQi a Zalai dombság agroökológiai körzetben
Gyepterület: 42.000ha
átlaglejtés: 12%
átl. term. lehetQség csökk.: 24%
Éghajlati átlag értékek:
csapadék: 669 mm/év
hQmérséklet: 10,5 °C/nap
klímaind. szerint szüks. csap.: 767mm/év
hiány: 98mm/év
Talajadottság:
a talaj minQsége a csernozjom %-ában: 87%
üdeségi mutató: 75%
talajszorzó (0,87 x 0,75): 65,3

 SHAPE \* MERGEFORMAT 


A gyepek termésének hasznosítása
LegelQgazdálkodás




















LEGELTETÉS
a gyep hasznosításának Qsi módszere
a legtermészetesebb tartás, takarmányozás
A legelQn az állatok zöld (friss) takarmányokat fogyasztanak, ami kedvezQ a termelésre
- kedvezQ étrendi hatás
- jó emészthetQség
- természetes úton biztosított a megfelelQ fehérje és ásványi anyag szükséglet
- jó a karotin- és (egyéb) vitamin ellátás

A rendszeres mozgás, a napfényen, jó levegQn tartózkodás kihat az állatok egészségére, ellenálló képességére, ivari folyamataira, stb.
- megfelelQ fejlettség, jó konstitúció
- egészség, ellenálló képesség
- jó szaporodási képesség, termelQ képesség
- nagy életteljesítmény
A legelQ gyakorlatilag nélkülözhetetlen az edzett, egészséges növendékállat felnevelésében

A legelQfüvet mint takarmányt nem terheli betakarítási költség, bár a a több mozgás következtében nQ az állatok életfenntartó takarmányszükséglete

A legelQ a rajta élQ állat számára: takarmányforrás és egyben termelési környezet

- növényzetével fedezi az állatok mennyiségileg kielégítQ, és biológiailag teljes értékq takarmányigényét
- környezetével biztosítja a legelQn élQ állatok
kedvezQ egészségi állapotát, és az állatok kifejthetik genetikai képességeikben rejlQ termelési adottságaikat
- ugyanakkor kizárja, illetve csökkenti a különféle élettani, fertQzQ, vagy parazitás eredetq megbetegedések létrejöttének a lehetQségét.
Legeltetési eljárások
TerelgetQ v. pásztoroló legeltetés
Nomád legeltetés
Szabad legeltetés
Láb alóli legeltetés
Adagoló legeltetési eljárások
Állandó területq szakaszokra osztott legelQn
IdQszakos szakaszhatárokkal kialakított, változó területq szakaszok legeltetése
Területváltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés



Pásztoroló legeltetés
Nomád legeltetés: a (rég)múltban addig mqködhetett, amíg a (bQségesen) rendelkezésre álló gyep állateltartó képessége magasan fölötte lehetett a terhelésnek. Az volt a jellemzQ, hogy mindig oda hajtották az állatokat, ahol volt fq, és addig tartották ott,
amíg volt mit legeltetni
Szabad legeltetés: akkor alakult ki, amikor a szántóföldi mqvelés visszaszorította a gyepeket a gyenge termékenységq talajokra, és azokon közös használatú közlegelQk jöttek létre, a nomád legeltetés lehetQsége gyakorlatilag megszqnt. A legelQ terhelése a termQképességhez viszonyítva magas. A túllegeltetés miatt a fajösszetétel kedvezQtlen változása, kiritkulás, elgyomosodás következik be. A nyári legelQfq hiány idején a szabad legeltetést kiterjesztették a már lekaszált rétekre és a betakarított gabona tarlókra.

Láb alóli legeltetés: a szabad legeltetés olyan formája, ahol a pásztor a rendelkezésre álló gyepterületen, a termés függvényében, már irányítja az állatállományt, és ezáltal, a visszalegelés megakadályozásával, lehetQvé teszi a regenerációs idQ egyfajta betartását. Túlterhelés esetén természetesen már nem mqködik a rendszer. MegfelelQ állatlétszám esetén már kialakítható a termés megosztása (beosztása).
A talaj  növény  állat kölcsönhatás egyensúlyának érvényre jutása jó hozzáértéssel biztosítható.  nem megoldható nagy tapasztalattal rendelkezQ pásztor(generációk) nélkül.

A pásztor jól ismeri és kezelni tudja a rábízott állományt (kutyákkal, hang- és füttyjelzésekkel szakszerqen képes az állatokat a megfelelQ helyre terelni  és ott tartani)
Adagoló (szakaszos) legeltetési eljárások
Az eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként, rotációszerqen, szakaszosan kapják meg az állatok
- egy terület termésnövedékén csak annyi állatot legeltetnek, ami
biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát
- a legeltetés állandó vagy ideiglenes kerítéssel behatárolt területq
szakaszokon történik  szakaszos legeltetés
A szakaszos legeltetés lényege a rotáció:
- a legelQ területét körforgásszerqen, (növedékenként) ugyanarra a
helyre visszatérve legeltetik
A szakszerq legeltetésnél egyensúly van:
a legeltetési idQ
pihenési (sarjadzási) vagy regenerációs idQ és a
gyep állateltartó képessége között
(bQvebben a gyakorlati anyagban)
Területváltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés:
- amennyiben a (legeltetett) állatlétszám igényét jelentQsen meghaladó gyepterület áll rendelkezése
- az állandó létszámra és optimális terhelésre kialakított legeltetésnél a legeltetésre nem kerülQ elsQ (két) növedék terméstöbbletét kaszálással takarítják be
- amennyiben a kaszálásra kerülQ területet évenként más helyen jelöljük ki, akkor a folyamatos legelQhasználat mellett is megvalósul az évenkénti terület rotáció














 SHAPE \* MERGEFORMAT 


 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A LEGELTETÉS SZERVEZÉSÉNEK ALAPJAI
Legeltetési idény: a legeltetés tavaszi megkezdésétQl az Qszi befejezéséig tart  mintegy 160 200 nap
ez alatt az állat takarmányigénye, vagy annak jelentQs része a legelQrQl biztosított
TejelQ tehén: 160-180 nap maximum
amíg biztonságos és megfelelQ a zöldfq ellátás és sem az idQjárás, sem a talaj, sem más környezeti tényezQk nem befolyásolják kedvezQtlenül a termelést
Növendék állatoknál már nyújtható a legeltetési idény
Húshasznú tehén és a juh legelQn tartása 200-240 napig
 korai kihajtás, és Qsszel amíg lehet

A legelQ állateltartó képessége:
(mennyi állatnak, mennyi idQre biztosítja a legelQ a takarmányt
(a legelQ fqtermését és a legeltetett állatcsoport egynapi zöldfq igényét viszonyítjuk egymáshoz (osztjuk) m.e.: db (állat)
(számosállat legelQnap:
1 ha-ra jutó legelQ állat  összehasonlíthatóság
m.e.: db/ha
A legelQ terhelése: területegységre (ha) vonatkoztatva

a szakasz legeltetési napjainak száma szorozva az állatlétszámmal és osztva a szakasz területével

A legelQ fqhozama növedékenként
(a fqtömeg gyarapodása szigmoid görbével írható le
(a tömeggyarapodással együtt változik a beltartalom
(táblázat, ábra)
A legelQfq hasznosításának ideje:
a legeltetés kezdetének meghatározása a fqmagassággal, a vezérnövényként elQforduló fajok magassági mérete alapján
Szarvasmarha: optimális fqmagasság 25 30 cm (20-40 cm)
Juh legeltetésnél optimális a 10-15cm, az (elsQ növedék legfeljebb 20-25 cm)


 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A LEGELP BERENDEZÉSE
Az állatok Qrzését, mozgatását, a legelQn tartást, a legelést, a termelést elQsegítQ környezetet biztosító tárgyak, eszközök, berendezések

Kerítések  szakasz határolást, állatQrzést, termelést szolgálják
Állandó kerítések: épített
természetes (sövény, kQ)
Az épített kerítés általában (fa) oszlop és huzal
a huzal szarvasmarhánál tüskésdrót
juhnál sima huzal (acél, mqanyag)
lónál szélesebb, jól látható (színes) szalag Kombinálás villanypásztorral
pl.:új-zélandi kerítés: 30 m-ként oszlop, 10 m-ként karó
3 sor szigetelQ és sima drót
kapu: spannolt, szigetelQ fogantyús huzalok

Elektromos kerítések  villanypásztor (villanykarám) - fix
- mozgatható
Mqködési elv
Részei: impulzus generátor
vezetékrendszer: huzal + tartórúd (szigetelés)
földelés
áramforrás
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Kapu  legalább 6m széles legyen
egyszerq (olcsó) megoldások

Felhajtó út: minden szakaszhoz
állandó  ideiglenes
bakhátas kiképzés

Karám és fészer

Az itatás berendezése

Sózó ládák (a déli és az éjszakai pihenQhelyen)

Fejés a legelQn (mobil és fix fejQház)
 SHAPE \* MERGEFORMAT  SHAPE \* MERGEFORMAT 
A gyep termésének betakarítása, tartósítása
Gyeptermékek:
legelQfq  a legelQ állat maga végzi a betakarítást
Kaszálást, betakarítást követQen:
friss zöldtakarmány
tartósított takarmányok
széna  laza és tömörített
bálaszenázs
fqszilázs
fqszenázs
Kaszálásra, betakarításra kerül:
Kaszálók, rétek betakarítható növedékei:
- elsQ növedék mindenképpen
- egykaszálatú réteken utána legeltetés
- a sarjú növedék betakarítása
LegelQk elsQ(két) növedékébQl a legeltetésre nem kerülQ szakaszok
Szántóföldön létesített (rendszerint) rövid(ebb) életq gyepállományok  nagy termQképességq fqfajokkal

humid klímán pl. olaszp., westerwoldi v. hollandi perje
nálunk inkább a szárazságtqrQ nagy termQképességq szálfüvek: mr, cse, nkcs, zpfq


Szénakészítés  réti széna
A gyepen termett zöld fq tartósítása
szárítással
hagyományos  kézi munkaerQn alapul
gépesített  különbözQ fokban és módon gépesítve
- a hagyományos eljárás egyes mqveleteit (pl. kaszálás) géppel végzik
- a folyamatok teljes körq gépesítése  hatékonyság
- a térfogat csökkentés lehetQsége (aprítás, bálázás)
- mesterséges vízelvonás (szárítás) lehetQsége



A szénakészítés általános szempontjai
A réti széna minQségét és mennyiségét a gyepnövényzet összetétele mellett nagymértékben befolyásolja a kaszálás idejének megválasztása és a szénakészítés módja, a száradás (szárítás) folyamata és a tárolás körülményei
A kaszálás idQpontja
Tömören: (Gruber Ferenc után)
A szénakaszálásra azt az idQt kell kiválasztani, amikor a gyep gazdaságilag érett, vagyis amikor a tápértéke kiváló és egyben tömegében is megfelelQ. Ez a réten a virágzás kezdetén következik be.
A virágzás kezdetén a frissen kaszált zöldfq víztartalma 70-75%
(nagy átlagban a lekaszált zöldtömegnek a negyede lesz a széna tömege)
További növedékeknél: amikor már nem jelentQs a zöldtömeg gyarapodása
illetve amíg az idQjárás még esélyt ad a szénakészítésre
Száradási veszteség
Légzési veszteség: amíg a levágott növényzet víztartalma 40%alá nem csökken
A vastag rend alatt felmelegedés is lehet  erjedés, bakteriális tev. is csökkentheti a tápanyagtartalmat
Kilugzási veszteség: ha megázik a száradó széna
A veszteségek kivédése (mérséklése): a gyors száradás feltételeinek a biztosítása  rendkezelés  kedvezQ idQjárás
természetesen van egyéb betakarítási és tárolási veszteség is

 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Kaszálás
A jó rétet középmagas, térdig érQ, nagyrészt aljfüvekbQl és pillangósokból álló bunda borítja, amelybe belelépve hatalmas nyom marad utánunk. (Gruber F.)
A kaszálás eszközei: alternáló (ujjas)
fqkaszák
rotációs (forgókéses)
forgótárcsás
forgódobos
A gyepek kaszálására a rotációs kaszák valók!
- egyenletes vágásmagasság
- nagy teljesítmény
- nem tömQdik el
- kevésbé kényes a talajegyenetlenségekre
Legkevésbé kényesek a forgódobos rendszerq kaszák
2 rotoros (pl. RK-2)
4-6 rotoros nagyteljesítményq kaszálógépek

 SHAPE \* MERGEFORMAT  SHAPE \* MERGEFORMAT 
BÁLÁZÁSOS szénakészítés
A térfogattömeg megnövelése már az összeszedéskor
- jobb kezelhetQség, kisebb hely és szállítókapacitás igény
A bálákat 15-20(25)% nedvesség tartalmú anyagból készíthetjük
A bála formázás módszerei:

Dugattyús tömörítés (préselés)

Kisbálás gépek: zsineges kötözés
kézi erQvel is mozgatható, 25-35kg tömegq bálák
Nagybálás gépek: 1m3-t meghaladó térfogatú, nagy térfogattömegq bálák készítése 800-1000kg
Hengeres (sodrat-) bálák készítése
állandó és változó bálaterq gépek
A nagybálás technológiák igénylik a bálázó rendfelszedQjével csaknem azonos szélességq és egyenletes keresztmetszetq rendeket

Hengerbálák:
pl. szélesség: 1,5m; átmérQ: 1,8m; 350-400kg (állandó bálaterü)
szélesség: 1,5m; átmérQ: 1,8m; 400-450kg (változó bálatér)
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT  SHAPE \* MERGEFORMAT 
A bála csomagolása – bálaszenázs készítés
Kisebb farmgazdaságokban praktikus megoldás:
bálázás 30-35% nedvességtartalomnál
a bálák légzáró fóliázása
tejsavas erjedés  veszteségmentes tárolás, (ha a fólia sérülése kiküszöbölhetQ)
A gyep termésnek tartósítása erjesztéssel
Silózás  fqszilázs vagy fqszenázs készítése
A gyep termésének silózása
Szilázs: a lábon álló termés közvetlen betakarítása járva szecskázókkal
silózás  tejsavas erjedés biztosítása
Szenázs: a levágott termény elQfonnyasztása
(40-45% nedvességtartalomig)
szecskázva betakarítás
tartósítás erjesztéssel
a jó tömörítés végett rövid szecskahossz (20-30mm)
tárolás: falközi silókba – toronysilókba
precíz gyors töltés - légmentes zárás
A fq silózása
A fqszilázs és  szenázs készítése
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A siló lezárása
- fedéssel megakadályozni a levegQ és a csapadék
bejutását (és az utólagos fellazulást)
- fedésre a gabonával bevetett szalma (törek) nem elegendQ
- a földtakarás önmagában a takarmányt szennyezi
- megfelelQ a nehezékkel ellátott fólia
15-20cm-s földréteg
bálázott, vagy szálas szalma
fa, vagy gumiabroncs

Fóliahengeres (fóliatömlQs) silózás
- nagyüzemi módszer
- hengerátmérQ 2,4-3,0 m, max.70 hosszúságban
A hazai gyepgazdálkodás
A gyepterületek aránya a földhasználatban
(KSH 2004)
Megnevezés Mennyiség
Gyepterület  1000 ha 1059,6
Gyepek a mezQgazdasági terület %-ában 18,1
Gyepek a termQterület %-ában 13,7
Gyepek az ország összterületének %-ában 11,4




A hazai gyepgazdálkodás
A gyepek területének változása 1935-2004 között
Év Rét, ha LegelQ, ha Összes gyep, ha
1935 635 445 979 470 1 614 915
1950 609 445 865 379 1 474 824
1960 494 702 943 260 1 437 962
1970 405 584 875 684 1 281 268
1980 334 000 960 229 1 294 229
1990 260 000 930 000 1 190 000
2000 - - 1 051 200
2004 - - 1 059 600


A gyep termésátlagának alakulása Magyarországon
Szénatermés, t/ha
Év/idQszak összes területre hasznosított területre
____________________________________________________________________________
1935 1.33
1950 1.35
1960 1.51
1970 1.58
1980 1.65
1981-85 évek átlaga 1.61
1986-90 évek átlaga 1.25
1991-95 évek átlaga 0.79
1996-2000 évek átlaga 0.76 1.28
2001-2003 évek átlaga 0.57 1.38
_____________________________________________________________________________________________________________________________________
A szálastakarmányok mennyisége és azok összetétele 1986-2003 között
1986-90 1991-95 1996-2000 2001-2003
Megnevezés évek átlaga évek átlaga évek átlaga évek átlaga
1000 t % 1000 t % 1000 t % 1000 t %
___________________________________________________________________________________________________________________________________________

Szálastakar- 3478 100,0 2379 100,0 2039 100,0 1346 100,0
mány (széna)
EbbQl gyep 1512 43,5 899 37,9 858 42,1 603 44,8
lucerna 1619 46,5 1275 53,5 1085 53,2 697 51,8
egyéb 347 10,0 205 8,6 34 4,7 45 3,4

Gyephasználat Magyarországon

A gyepre alapozott állattartás nálunk is hosszú történelmi korokon át játszott igen fontos szerepet (honfoglalás  pásztorkodás,
mezQségi gazdálkodás a xx. század végéig)


Belterjes gazdálkodás térhódítása
szántóföldi termesztésre alkalmas gyeptelepek feltörése
az istállózott állattartás térnyerése

Az intenzív gyepgazdálkodás kiteljesedését gátolta
a jóval szélsQségesebb idQjárás
gyakorlatilag a kedvezQtlen adottságú, szántóföldi termesztésre alkalmatlan területek maradtak meg gyepnek


A hazai gyepgazdálkodás
A gyepterületek aránya a földhasználatban
(KSH 2004)
Megnevezés Mennyiség
Gyepterület – 1000 ha 1059,6
Gyepek a mezQgazdasági terület %-ában 18,1
Gyepek a termQterület %-ában 13,7
Gyepek az ország összterületének %-ában 11,4


A gyephasználat sokoldalúsága
(Multifunkcionális gyephasználat)
A körülmények változása (fejlQdés?)
szemléletváltás igénye (paradigmaváltás)

A gyephasználat korábbi egyoldalúsága
gyepgazdálkodás, rét- és legelQgazdálkodás
gazdálkodás, mint tudatos termelQi tevékenység
gyeptermesztés - gyephasznosítás
telepítés- és termesztés- valamint hasznosítás- technológiák
A színvonal mércéje: az elQállított állati termék mennyisége területegységre vonatkoztatva



A körülmények változása:
szabályozottság az EU agrárpolitikájában
a természeti- gazdasági erQforrások társadalmi elvárások
szerinti hasznosítása
a természeti erQforrások fenntarthatóságának elve

Társadalmi igény a mezQgazdasági termeléssel szemben:
- környezetvédelem (a természeti erQforrások) védelme)
- természetvédelem (a biodiverzítás óvása)
- táji értékek megQrzése
természeti
társadalmi  gazdasági

A gyep, mint multifunkcionális földhasználati mód

- termelQi
- ökológiai funkciók
- jóléti
- a funkciók kapcsolódásai
egymás erQsítése, gyengítése
-adott funkción belüli változatok sokszínqsége
TermelQ funkció:
takarmány*DZp‚œ°æ
ˆ –
Î
@
H
È
ø
,

@

”

¤


*
N
p
š
°
Ø
D *„tˆš°ÂÞàâNrT„–š´¸ÈÊü`¤x†ÐÔ8-!*!Ü">#¼$ü$ %ú%ü%~&Æ&V)*f*ð.$/000¼0Ö0Þ12ùïùåùåùåùåùåùïùïùåùåùïùåùåùåùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïÚïÚïùïùïùÒùïÚïùïÚïÚïÚhxÀhxÀ>*hxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ6]hxÀhxÀ5\

hxÀhxÀS¾ È ˜
Î
@
”

Ø
Ú
Ü
D œ *„¦bˆ°àâJp¤ØnúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀZ708þþn¬ìT€–´Êü2 T t ˜ š î 0`¤*~6Ph–ºæV ÞúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀÞU³{Ûvx2X¼$†ŽÒÔ8-’- ’ þ x!ä!b"Ø">#È#,$°$ü$úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀü$’%ü%x&È&F'è'I(s(ª(V)”)h*@+ø+j,-¤-`.ð.$/0¼0Þ13Î3¼4ô4è5ž6úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀ23L3 464º4¼4ô45R8†8ª8,;.;b;Ž;>>x>¸>ð>¶?º?²A´A¼FìFDJ|J±M²MâM@Nþ` aÊaèa¢b¸búcdÆeÈe
f

fUmYmrm«måmémVnZnnn|nÚnÜnønúnŽo’o¢o¤o¼o¾oÔoÖoðoòop

p$p&p

pTpVprptpŠpŽpžp p¶p¸pÎpÐpìpöëöëöëäëöäëöëäëöëäöëöäöäöäöäöäöäöëöäöäöäöÝöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäö

hxÀ5\

hxÀhxÀhxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\Wž6B7P8R8†8.;b;>x>¶?´AB~DºD®E"F¢F¼FìFZGÌGpHøH’IJJDJúúúúúúúúòúúêúúúúúúúúúúúúúúú
&
FgdxÀ
&
FgdxÀgdxÀDJLJ|JÜJxKÖK&LaLœL×LMhM¯M°M²MâMdNOœO¾OÞOþOP-P?P_P~P²PÙP_QúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀ_Q£QR_RÌRXSYS¸SÅSÊT–U9V:VWVXVðVñVòV WMWtWuW¨WBXYY>YÀYâYúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀâYb[(\ü]&^Ä^¢_ aÈaÊaèacdÈeÊe
f

mVm«mæmXnúntoo÷÷÷òò÷÷÷òò÷÷÷òòòòéééééé $IfgdxÀgdxÀ
&
FgdxÀo’o¤o¾oÖoòo
pulllll $IfgdxÀ‰kd$$If ”rÖrâÿ¼ä
ȅ[Ú



(

ä

½

Ö



öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö
p

p&p>pVptpŒpulllll $IfgdxÀ‰kd$$If ”
Örâÿ¼ä
ȅ[Ú

(ä½Ö

öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4ÖaöŒpŽp p¸pÐpîpqulllll $IfgdxÀ‰kd$$If ”
Örâÿ¼ä
ȅ[Ú

(ä½Ö

öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaöìpîpq
q8qDqPqRqhqjq„q†qžq¢q´q¶qÎqÐqäqæqþqrr„rìuîuvv v"v$v&vV{X{†{ˆ{Š{Œ{Ž{{’{ü{$|:|F|ê|ø~h4ì(‚>‚@‚h‚ƒ^ƒbƒÆƒØ‡ùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïçãçÕÍçãïȻœÂ»Õïãïùïù”ù”ù”ù”ù”ùïùhxÀhxÀ>*jêhxÀhxÀ5U\ jhxÀ5U\mHnHu

hxÀ5\jhxÀ5U\jZhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀjhxÀUhxÀhxÀ5\

hxÀhxÀ:q
q:qRqjq†q qulllll $IfgdxÀ‰kd-$$If ”
Örâÿ¼ä
ȅ[Ú

(ä½Ö

öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö q¢q¶qÐqæqrrulllll $IfgdxÀ‰kd<$$If ”
Örâÿ¼ä
ȅ[Ú

(ä½Ö

öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaörr„rdspt4uêuìu&v¾vÖwuphhhhpfp^
&
FgdxÀ
&
FgdxÀgdxÀ‰kdK$$If ”
Örâÿ¼ä
ȅ[Ú



(

ä

½

Ö



öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö
ÖwÊy{–{Ø{ü{þ{|||||
|

| ||| |||||| |"|$|:|Ž|ê|÷÷÷òòððððððððððððððððððððòòògdxÀ
&
FgdxÀê|š}Ì}ô}ž~ö~ø~€b€¤€4ìƒƒ¾ƒÆƒÆ„0…6†¬‡Ø‡ˆÂˆŠÄŠðŠ&2‘úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòúòúúòò
&
FgdxÀgdxÀØ‡ÄŠðŠ ‹&L0‘2‘4‘^‘"—$—ˆ—®—6š¢š´š|›Ô›ôœdî ¡¡¡

¡ ¡¡>¡@¡B¡D¡F¡L¡N¡|¡~¡€¡‚¡„¡†¡Ì¡ð¡V£p£Ü¤þ¤L¥j¥v¥|¥&¦h¦j¦l¦ô¦ö¦¨
¨Ê¨ò¨6©:©JªLª´ªöïöïöïöïöïöïöïöáïöïöïÝÏÝïÝÇÝÇÏ¿ÇÝÇÝÇÏ·ÇÝö¯ïöïöïöïöï¯ï¥ï¥ï¥ï¯ï¯ï¥ï j4ðhxÀhxÀhxÀhxÀ>*j
hxÀUjz hxÀUjhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀhxÀhxÀ56>*\]

hxÀhxÀhxÀhxÀ5\A2‘4‘$—ˆ—`š|›ôœð ò ô ö ø ú ü þ ¡¡¡¡

¡ ¡H¡J¡L¡†¡Ì¡˜¢T£úòúêêêêúúúúúúúúúúúúèèèèèúúú
&
F gdxÀ
&
FgdxÀgdxÀT£š£Ô¤J¥¾¥$¦&¦h¦ò¦¨8¨Ê¨ªFª°ª«J«Ž«¤¬l­8®:®D®~®¸®þ¯°„°¼°úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøøúúúúgdxÀ´ª¶ªD®F®t®v®x®z®|®~®€®®®°®²®´®¶®¸®à®°°´ÌµÎµüµþµ¶¶¶¶ ¶–¶®¶J·j·n·š·ž·²·¸ ¸P¸R¸€¸‚¸„¸†¸Š¸¸¸º¸¼¸¾¸À¸Â¸¹R¹þ¹zºžº »öïçãçÕÍçãçãçÕÅçã»ï°»ïçãçÕ¨çã»ï»ï»ï»ï»ï»ïçãçÕ çãç՘ç”ï»ï»ï»h=%jÚ
hxÀUjJ
hxÀUjº hxÀUhxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\j* hxÀUjšhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀjhxÀU

hxÀhxÀ j4ðhxÀhxÀ:¼°±†±Ô±²Ö²Z³¬³´´œ´¾´Ú´µ€µ¤µÌµ¶P¸Â¸¹»R»j¼î¼ð¾ô¾*¿¢ÂúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúgdxÀ »»R»¢»j¼Z½\½x½
À4ÀPÀ–À À˜Â¢Â¤ÂðÂ@ÃrþÃâÃÄ2Ä6ÄFÄ|ĊĤÄÎÄRÆtÆ´ÈÜÈèËÌÌ,ÌBÌDÌrÌtÌvÌxÌzÌ|̌ÌÆÍîÍ:ÐvРѶÑÈÒÊÒøÒúÒüÒþÒÓ0Ó2Ó4ÓùïäïäïäïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùÜùïùïùïùÔÐÔºԶ¬¥¬¥¬¥¬¥ÔÐԝÔÐÔÂjú
h=%U

h=%h=%h=%h=%5\hxÀjj
h=%Ujh=%UmHnHuh=%jh=%UhxÀhxÀ>*hxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\

hxÀhxÀ=¢Â¤Â¤Ä´È@ÌBÌ|̐ÌÆÍ

ÐÈÒ:ÓlÓHÔÄÔî×Ú-ÚJÚgÚ ÚPÝ Þá`âšâÔâôâbãúúúúúøóóóóøóóóóóøøøøóóóóøøóógd=%gdxÀ4Ó6Ó8Ó:Ó~րÖÚÚ(Ú)Ú*Ú+Ú,Ú-Ú.ÚEÚFÚGÚHÚIÚJÚKÚbÚcÚdÚeÚfÚgÚhÚÚ€ÚÚ‚Ú„Ú›ÚœÚÚžÚŸÚ ÚPÝ¢ÝLÞ\ÞZßjßâ`âbââ’â”â–â÷ïëáÖáïëïÈÀïëïëïȸïëïëïÈ°ïëïëïȨïëïÈ ïëá•á•á•áŽïëïȆjêh=%U

h=%h=%h=%h=%5>*\jZh=%UjÊ h=%Uj: h=%Ujª
h=%Uj
h=%Ujh=%UmHnHuh=%h=%5H*\h=%h=%5\h=%jh=%UjŠ

h=%U4–â˜âšâœâÊâÌâÎâÐâÒâÔâFäHäàå&æÚæÜæÞæ çhê êÃíÄíôídîiñ­ñMúeúÊýÌýþNþڌŽô® ° ä NPNzNÆNÜNÂOäOòeúe"q4q{0{(ƒTƒbƒvƒ¼ƒäƒðƒ„–„¶„††Rˆ–ˆv‰÷ó÷ó÷åÝ÷óÓÌÓÁÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓºÓÌÓÌóÌÁÓºÁ¸ÓÁÓÁÓÁÓºÓªÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓh=%h=%56>*\]U

h=%5\h=%h=%5>*\

h=%h=%h=%h=%5\jzh=%Ujh=%UmHnHuh=%jh=%UCbãÂãJä¶äåLåœåÜåàåÞæ ç~çðç”èé¶éBê`êbêhêpê êëœëúë8ìsì®ìéì$íúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%$íyíÁíÂíÄíôíˆî&ïÀïâïðð!ð1ðNðkðˆð¼ðãðiñ­ñ òiòÖòbócóÂóÏóÊô–õúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%–õrötö®ö°ö
ø

ø øRøÄøù ùzù¼ùKúLúMúeúúÖú(ûˆü"ý®ýÌýÎýNþ–þêþìþúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%ìþ:ÿ–ÿþÿR

ÈÖØÚ¢X¾68®H°ö$ŽôüB  Šúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòúúúú
&
Fgd=%gd=%Š ° Ò PNÆNO|OÂO8PŠPàP^QŠQR†RÐR
S†S¬SÈSÞSúST:Túúúúúúúúúúúúúúúúúúññññññ $Ifgd=%gd=%, végsQ soron állati termék elQállítása
energiafq termelés, belQle energia (villamos, ill. gáz)
gyógynövény begyqjtési lehetQség
többféle gazdálkodási mód mellett, valamennyi intenzitási
szinten folytatható
Ökológiai funkció  természet- és környezetvédelmi elQnyök
fontos szerep a légköri CO2 megkötésben
gyarapítják a talaj szervesanyag készletét
javítják és védik a talajokat (sqrq állomány, finom
eloszlású gyökérzet)
- alacsony, nyitott vegetációk  a biodiverzítás Qrzésében
kiemelkedQ a füves növénytársulások szerepe
Természetvédelmi célú gyepfenntartás
Kommunális célú gyepesítések
A természetvédelmi területek megoszlása mqvelési ágak szerint

Védett területek Szántó
(ha) Gyep
(ha) ErdQ
(ha) Egyéb
(ha) Összes
(ha)
Nemzeti parkok
14.304
66.247
63.558
33.629
177.738
Tájvédelmi körzetek
68.362
94.567
252.592
51.132
466.653 Természetvédelmi területek
2.451
7.526
11.028
89.986
110.991
Összesen, ha
85.117
l68.340
327.178
174.747
755.382 A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet+ kapott állatfajok fennmaradásában
G y e p e s v e g e t á c i ó t
Megnevezés nem igénylQ igénylQ
fajok

1. Gerinces
emlQs 9 3
madár 33 36
hüllQ 1 3
kétéltü 1 -
Gerinces összesen 44 42

2. Gerinctelen
csiga 8 -
rovar 133 95
Gerinctelen összesen 141 95

ÁLLATFAJOK ÖSSZESEN 185 (57%) 137 (43%)



+A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhetQ fajok
A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet+ kapott növényfajok fennmaradásában
G y e p e s v e g e t á c i ó t
Megnevezés nem igénylQ igénylQ
fajok
NÖVÉNYFAJOK

ZárvatermQk 14 26
Harasztok 1 -
NÖVÉNYFAJOK ÖSSZESEN 15(37%) 26(63%)



+ A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhetQ fajok

A gyepekkel szembeni elvárások
lássák el a kérQdzQ, illetve legelQhasznosító állatállományt szálastakarmánnyal

védjék a talajt és a természetes vízforrásokat

teremtsenek élQhelyet a vadon élQ növény- és állatvilágnak

járuljanak hozzá a vonzó tájkép kialakításához





A gyep
rendeltetése
Kategóriák Terület
(ezer ha)
1.100 eha TermQ-
képesség
t/ha sz.a.
Termesztés, hasznosítás Védett, ill.
védQ gyepek Szigorúan védett gyepek 3% Nincs adat Nincs beavatkozás Nem szigorúan védett,
egyéb term.védelmi gyepek 15%
2-4 Kemikáliák mellQzése
Hasznosítás korlátozott,kaszálás
Pshonos állatfajok legeltetéses
tartása TalajvédQ gyepek 25% 1-2 Hasznosítás kiegészítQ takarmány-
forrásként, extenzív haszn. TermelQ
gyepek Nem mütr.,vagy kisadagú
mqtrágyával kezelt,köze-
pes termQképességq gyepek
54%
3-7 N-pótlás természetes módon,eseten-
ként kisadagú mqtr. MegfelelQ legel-
tetési technika alk. (tenyészüszQ nev.
husmarha- juhtartás) Intenzíven mqtrágyázott,
nagy termQképességq
gyepek
3%
8-14 Mqtrágyázás, lehetQség szerint öntözés
Hasznosítás:szilázs,szenázs és széna-
készítés.TejelQ tehenészet, tejelQ juhá-
szat. A legeltetéses gyephasználat
A (korszerq) adagoló legeltetési eljárások
Az eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként, rotációszerqen, szakaszosan kapják meg az állatok
- egy terület termésnövedékén csak annyi állatot legeltetnek, ami
biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát és a növényzet vitali-
tását a következQ növedék elQállításához
- a legeltetés állandó vagy ideiglenes kerítéssel behatárolt területq
szakaszokon történik  szakaszos legeltetés
A szakaszos legeltetés lényege a rotáció:
- a legelQ területét körforgásszerqen, (növedékenként) ugyanarra a
helyre visszatérve legeltetik
A szakszerq legeltetésnél egyensúly van:
a legeltetési idQ
pihenési (sarjadzási) vagy regenerációs idQ és a
gyep állateltartó képessége között

A legeltetési idQ: ami alatt a legelQn tartott állomány lelegeli az adott
növedéket. A legeltetési idQ egy adott területen nem haladhatja meg a 10 napot, mivel a állat ekkor visszalegel a sarjadzó fqbe (nemcsak a következQ növedék termését csökkenti ezzel, hanem a növény életképességét is visszaveti).
A regenerációs idQ: a fq növekedési idejét jelenti a legeltetési magasság eléréséig (pihenési v. sarjadzás idQ). Hossza a legeltetési idQszakban változik (pl.tavasszal 18 nap, nyáron 30 nap,
a kisülési idQszakban meg is duplázódhat /40-50 nap/, aug. vége, szept. elejétQl ismét rövidebb).
Rotációs idQ: regenerációs idQ + a növedék legeltetési ideje
pl.: 40 nap rotációs idQ:
10 nap leg. idQ + 30 nap regen. idQ = 4 szakasz
5 nap leg. idö + 35 nap regen. idQ = 8 szakasz (+ 1 tartalék
szakasz)
A szakaszok számának meghatározása:
rotációs idQ
legelési idQ
A legeltetés tervezése:
- a legelQterület nagyságának és fekvésviszonyainak meghat.
- a legelQ termQképességének megállapítása
a növedékek számának meghatározása (a legeltetendQ állatfaj igényei alapján)
a szakaszok számának meghatározása
a legelQ állateltartó képességének meghatározása
a szakaszok legeltetési napjainak meghat. növedékenként
a várható állatsqrqség meghatározása
A kiegészítQ legeltetés megtervezése a kisülési idQszakra

Az adagoló legeltetési eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként rotációszerqen, szakaszosan kapják meg a állatok. (Csak annyi állat legeltethetQ, ami biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát.)
Állandó területq szakaszokon
IdQszakos karámrendszerrel behatárolt területq szakaszokon
AZ ÁLLATLÉTSZÁM TERVEZÉSE
Állandó terület Növedékenként változó termés

Állandó állatlétszám Változó a legeltetési napok száma

Állateltartó képesség:)
évi össztermés(legelQfq) osztva 1 (számos) állat zöldtakarmány igényével a legeltetési idényben
pl.: 100 ha legelQ 100 ha x 10 t
10 t/ha termés 0,06 t x 167
1 állat napi igénye 60 kg
legeltetési idény 167 nap 1000 t
hány állat legeltethetQ ? 10 t/állat = 100 db
Négy rotációval (növedékkel) számolva:
kellene mindegyik rotációban az éves termés 25 %-a
De a termés nem egyenletes
pl.: 40  30  10  20 %-os megoszlás
de mindegyik rotáció 40 napos
Célszerq a második legkisebb hozamú növedékre tervezni a létszámot
a negyedik növedék az össztermés 20 %-a
1000 t x 0,20 = 200 t : 2,4 t/állat/rotáció = 83 db állat

A szakaszonkénti legeltetési napok számának várható alakulása:
az adott állatállomány mellett
- a szakasz nagyságától és
- a rajta megtermelt fqtermés mennyiségétQl függ.
A példában szereplQ 100ha-os 10 db 10ha nagyságú szakaszokra osztott legelQn az utolsó növedék legeltetése szakaszonként a következQképp
alakul:
1ha termése (10t. éves termésnek a 20%-a) = 2t
A szakasz termése 20t, ami összevetve a 83db állat napi igényével (83db x 0,06t/db = 5t) azt mutatja hogy:
A legeltetési idQ 4 nap lehet egy-egy szakaszon  a 10db 10ha-os
szakasz esetében ez 40 nap
Az elsQ növedékre jutó 40% nagyságú termésbQl ez alapján csak öt szakasz legeltetésére lesz szükség, így a többit kaszálással lehet betakarítani
A legelQszakaszok igénybevételének becslése: állatsqrqség kimutatása
a legeltetett szakasz egy hektárján
A példát folytatva: a negyedik növedék legeltetésekor naponta 8,3 db
állat legel a szakasz egy hektárnyi területén  ez a négy napos legeltetés mellet 33 db állat megfordulását jelenti (a maga taposásával, legelésével és trágya ürítésével)


Az állatsqrqség növedékenként változik  a növedék termésébQl megállapított legeltetési nap és a területigény figyelembe vételével számítható:
A szakasz egy hektárnyi területének állatsqrqsége az adott növedék hasznosítása idején:
a szakasz legeltetési napjainak száma szorozva az állatlétszámmal és osztva a szakasz terültével
a legelQ terhelése a termés nagyságával egyenes arányban változik
Példánkban:
az elsQ növedékbQl öt szakasz nyolc napos legeltetéssel:
66 db/ha állatsqrqség
a második növedékbQl hét szakasz hat napos legeltetéssel:
50 db/ha állatsqrqség
a harmadik növedékbQl (mind) a tíz szakasz két napos legeltetéssel:
17 db/ha állatsqrqség
a negyedik (elQzQkben már kiszámolt) növedék esetén:
33 db/ha állatsqrqség

IdQszakos szakaszhatárral kialakítható, (növedékenként) változó területq gyepek legeltetése
Egy adott állatlétszám legeltetési napjaihoz igazított, az éppen rendelkezésre álló termés alapján számított (de növedékenként változó nagyságú) terület hasznosítását jelenti
A napi fqigény az állatlétszám alapján adott, ezt összevetve a rendelkezésre álló növedék termésével, megkapjuk az éppen bekerítendQ legelQterület, a szakasz nagyságát
A legeltethetQ termés napra kész tömegét kaszálási próbával állapítjuk meg
- A módszer hátránya a karámrendszer (mobil elektromos kerítés) telepítéséhez szükséges nagy élQmunka igény

példa: egy 100 ha nagyságú, üde fekvésq, 25 t/ha zöldtermésre képes gyep, amelyen 200 db tejelQ marhát szeretnénk legeltetni

A termés megoszlása százalékosan és hozam szerint:
termés megoszlás %: 40 30 10 20
termés növedékenként (t/rotáció) 1000 750 250 500

az állatok napi zöldfq igénye 60kg/db/nap
200db x 60kg/nap = 12t/nap

a legeltetési napok száma legyen 5 nap, a rotációs idQ: 40 nap
a legeltetési napok alapján a legelt adagok száma a rot. idQben:
40/5 =8 adag
az 5 napos legeléshez szüks. termés adagonként 200 állatnak:
5 x 12 t/nap = 60t igény
a legeltetést biztosító adagok száma a növedékenként elérhetQ termésbQl: pl. I. növedék: 1000/60 = 17 adag
I. növ. II. növ. III. növ. IV. növ.
17 adag 13 adag 4 adag 8 adag

a legeltethetQ terület adagonként a kiszámított elérhetQ adagok alapján:
100ha/17 adag = 6ha/adag; 8ha/adag; 25ha/adag; 12,5ha/adag
növedékenként (5 nap/adag legeltetés mellett) csak 8 adagra lesz igény:
legeltetés I. növedékbQl: 8 x 6ha = 48ha
legeltetés II. növedékbQl: 8 x 8ha = 64ha
legeltetés III. növedékbQl: 8 x 25ha = 200ha (100ha kieg. legelQ!)
legeltetés IV. növedékbQl: 8 x 12,5ha = 100ha
az állat sqrqségbQl adódó terhelés a legeltetési napok alapján számítató
















Gyeptelepítés
Vetéssel teljesen új
állomány létesítése

- elQzQleg szántóként
használt területen

- eredeti gyepállomány
feltörése, teljes meg-
szüntetése  új gyep
telepítése

Gyeptörés

- hagyományos (ekés)
- talajmarós
- totális herbicid+talaj-
maró

Gyepfelújítás

Az eredeti (kiritkult, ked-
vezQtlen összetételq, le-
romlott) állományt nem
semmisítjük meg.
Bizonyos kezeléseket követQen alkalmas idQ-
pontban felülvetjük.

- un. feketére mqvelést
követQen

- herbicid kezeléssel
egybekötve

- direkt vetQgép alkal-
mazásával



Gyeptörés
Az eredeti növényállomány megszqntetése
IdQpontja:legalkalmasabb idQszak a nyár eleje
- elsQ növedék (anyaszéna) betakarítása után
még elégséges a talajnedvesség a feltöréshez
- van elég idQ a növényzet elkorhadásához, az évelQ
gyomok elpusztításához, beérlelQ talajmqvelés
alkalmazásához
A gyeptörés módja:
A gyepszint vastagsága határozza meg
-hagyományos (talajmqvelQ) eszközökkel
-talajmaró alkalmazásával
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
A gyeptörésnél lehetQség van:

- a talaj víz- és levegQgazdálkodásának javítására
- a talaj tápanyaggal való ellátására
- egyenletes talajfelszín kialakítására
- a beérlelQ talajmqvelésre
- aprómorzsás, ülepedett magágy készítésére
Altalajlazítás a legtöbb esetben nagyon kedvezQ eredményt ad

Gyeptelepítés
Ideje: kora tavasz  nyár vége, Qsz eleje
Tavaszi telepítés
ElQnyként jelentkezik:
a biztos magágykészítés lehetQsége
a teljes téli csapadék hasznosulása
rendszerint kedvezQ feltételek a kezdeti fejlQdéshez
Hátrányos lehet:
ha a tavasz száraz, meleg, a felsQ talajréteg kiszáradása
veszélyezteti a kelQ állományt  gyökérváltás
erQsebb a gyomosodás
a telepítés évében nincs termés
Nyárvégi telepítés
korán lekerülQ elQvetemények után kiszáradt, kötött talajokon nem
mindig lehet megfelelQ magágyat készíteni
viszont ha elkészíthetQ a jó magágy aug. végén  elQnyösebb a
tavaszi telepítésnél - a jó kelés feltételei az Qsz elején rendszerint biztosítottak
- a következQ évben már betakarítható termés várható


Magágykészítés: kellQképpen ülepedett (tömörített) egyenletes felszínq, aprómorzsás magágy  feltétele a jó kelésnek
(sekélyen vethetQ, apró magvak!)

A vetés módja:
Soros vetés: gabona vetQgéppel
Szórva vetés: egyenletesen a talajfelszínre juttatva a magokat
- gyqrqshenger nyomba - kézzel,
- röpítQtárcsás szerkezettel,
- magvezetQ csQ nélküli sorbavetQgéppel
- speciális aprómagvetQ gépekkel (KAV-2,5, ASzV-3,
Billion)
VetQmagmennyiség:
/gyakorlati anyag/
Vetés mélység: 1-2 cm
Vetés után nehéz simahengerrel talajfelszín tömörítés
A kikelt gyep ápolása:
henger használata, gyomirtó kaszálás, vegyszeres gyomirtás, N-mqtr.
Gyepfelújítás - felülvetéssel
Hagyományos módja: az un. feketére mqveléssel (nyitott tárcsával esetleg
nehéz fogassal)
- a feketére mqvelés után alkalmas fajokkal
felülvetés - hengerezés
A gyepfelújítás direktvetéses módja
Direkt vetQgépek alkalmazása (MF130; Bettinson DD, ill.
John Deere 1550)
Egy menetben soronként magágykészítés , vetés, sorhengerezés
A gyepfelülvetés ideje:
- a nyár vége, Qsz eleje
- már várható csapadék
- már kevésbé árnyékol az eredeti növényzet
(betakarítva, ill. legeltetve)
Felülvetésre csak gyorsan fejlQdQ, élelmes fajok jöhetnek számításba:
(cs. e., m. r., a. p., r. k., speciális esetben:nk. cs., z .pfq, o. p.)

A vetés módja:
- feketére mqvelés után tárcsás csoroszlyás vetQgéppel
- direkt vetQgéppel
Felülvetést megelQzQen ahol indokolt altalajlazítás!
GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS)
TeendQk, eljárások, mqveletek a megfelelQ gyeptermés érdekében
A termQhelyi viszonyok kedvezQbbé tétele
Tartós, ill. többéves hatás Évente elvégzendQk
- melioráció - - agrotechnika 

Telkesítési eljárások öntözés
vízrendezés trágyázás
a talajfelszín rendezése gyomirtás
gyepápolás
Talajjavítás, talajvédelem gyepmqvelés
meszezés
vízmosás megkötés
fásítás

Egyebek: fák, bokrok irtása
tuskó, gyökér eltávolítás
kQszedés
szemét eltávolítás
Vízrendezés
Vízelvezetés  talajvízszint sqllyesztés
De a vízrendezés több mint vízelvezetés
komplex melioráció  telkesítés
a talajvíz szintjének szabályozása
talajjavítás  tápanyagellátás
a növényállomány alakítása
vagy inkább ökológiai szempontú
tájrendezés
Nyíltárkos vízrendezés: szívó árkok  gyqjtQ árkok - vízelv.cs.
Alagcsövezés(esetleg vakonddrénezés):
szívócsQ  gyqjtQcsQ - vízelvezetés
AlapvetQ kérdés:
vízrendezés vagy a
vizes élQhely (természeti terület)
megQrzése
 SHAPE \* MERGEFORMAT 
Vízpótlás  a gyepek öntözése
A tenyészidei öntözQvíz igény:
- alapvetQen a tenyészidQben lehullott csapadéktól
- és a talaj vízgazdálkodási jellemzQitQl függ
Gyepterületen a talajnedvesség szabályozás a talaj 25-50 cm-es mélységére korlátozódik
- ebben a rétegben eleve nem tározódhat több mint 60-120mm DV
rossz vízgazdálkodású talajon ez az érték 40-80mm DV
- a napi vízigény átlag 3mm  de lehet 6mm is
Az adott talajrétegben tárolt víz 10-15 nap alatt elfogy  ha közben nem öntözünk  vagy nincs megfelelQ mennyiségq csapadék
Öntözési módok: felületi: árasztó
sávos csörgedeztetQ
tömlQs  gyepre való
esQszerq  esQztetQ:
telepíthetQ, vontatott, önjáró
gyepen az egyszerq, olcsó megoldások jöhetnek számításba


Tápanyagellátás  a gyepek trágyázása
A vízellátottság szabta határok között a tápanyag ellátottság javítása a leghatékonyabb termésnövelQ tényezQ.
Kiegyensúlyozott tápanyagellátás a gyepek vízhasznosítását is javítja.
A gyepek alacsony termésének fQ oka a gyenge tápanyag ellátottság.

A szakszerq tápanyagellátás:
- jelentQsen növeli a termés mennyiségét
- javítja a gyep összetételét
- javítja a minQséget, a beltartalmat
- kiegyenlíti a növedékek hozamát


A gyeptrágyázás általános szempontjai:
lényegesen eltér a szántóföldi növényekétQl,
de a kiindulási alap mindkét esetben a terméssel kivont
tápanyagmennyiség pótlása.

A gyep esetében növénytársulásról van szó
füvek  pillangósok  egyéb növények  eltérQ tápanyag igény
a trágyázás befolyásolja a növényfajok, illetve csoportok
arányát, pl.: N-t megháláló fqfajok térhódítása
árnyékolásuk  pillangósok kiszorulása
P és K ellátás a pillangósoknak kedvez
Trágyázással a gyep összetétel átalakítható.


A gyepterületet állandó növényzet borítja
Nincs mód a tápanyagok talajba dolgozására  csak telepítéskor.
A tápanyagoknak a vízzel kell a gyökérzónába jutni.
A N vízoldékony  P és K mozgása a talajban csekély.
A szilárd szerves trágyák tápanyagainál nagy veszteség.
A gyep esetében a növényzet vegetatív tömegét hasznosítjuk
a fejlQdésben lévQ (vegetatív állapotú) növény tápanyagigénye más mint a magtermésé  több N-t igényel.

A tápanyagigény  a mqtrágyaszükséglet meghatározása
Az elérhetQ terméshez szükséges tápanyagmennyiség biztosítása
A tápanyagszükséglet megállapításához a kiindulási alap
a terméssel kivont tápanyagmennyiség meghatározása
egységnyi termés elQállításához felhasznált tápanyagmennyiség
Klapp-féle számok:
1 t szénával (vagy annak megfelelQ mennyiségq legelQfqvel) kivont tápanyagmennyiségek: N: 16,0 Kg
P2O5: 6,5 kg
K2O: 20,0 kg
CaO: 10,0 kg
Ezzel kezdQdött a tudományosabb igényq gyepmqtrágyázási szaktanácsadás.


NAK-módszer: gyepre is kidolgozták  termQhelyi kategóriák szerint
Figyelembe veszi : a talaj tápanyagszolgáltató képességét,
a növények tápanyagigényét,
a mqtrágyák eltérQ hasznosulását.
GödöllQi séma:
az elérhetQ terméstöbbletre 1 : 0,4 : 0,4 arányban számolja a NPK-t,
a N mennyisége addig emelhetQ, amíg 1 kg N hatóanyagra még 100 kg zöldfq terméstöbblet jut.
A gyeptrágyázás gyakorlata
Meghatározó szerepet a mqtrágyák játszanak
Szerves trágyák közül elsQsorban: gülle, hígtrágya,
valamint a legelQn tartózkodó állat.
A N-mqtrágyák használata
40-50 kg/ha N hatóanyag az a legkisebb ami már
hatékony  gazdaságosan kiijuttatható.
A felsQ határt a gazdaságosság határozza meg  ökológiai és
ökonómiai korlátok.
N-mqtrágyázás idQpontja  igen eltérQ lehet
éghajlat  a termesztés intenzitásának foka
50 100 200 300
aprócsenkeszes félintenzív jó adottságú intenzív
gyepek gyep (víz ás tápa.) telepített
gyepek gyepek

P és K trágyázás
Hosszabb távon a terméssel kivont  elvitt  P és K pótlás szükséges
- harmonikus tápanyag ellátás  javítja a takarmányok beltartalmát is.
Telepítés elQtt alapmqtrágyaként
Beállt gyepen Qsszel adjuk
öntözött gyepen minden évben
száraz viszonyok között kétévenként
Szerves trágyák használata
Szilárd szervestrágyák  felszínre kiszórva nagy tápanyagveszteség (N)
Vizelet  gülle
Hígtrágya  koncentrációja a technológiától függ
öntözés nélküli gyepre  kijuttatás a tenyészidQszakon kívül
öntözQvízzel
Extenzív legelQgazdálkodásban a legelQ állat szerepe
meghatározó a tápanyag visszapótlásban.
A gyepek gyomirtása
- gyomszabályozás
Cél a gyepállomány kedvezQ összetételének biztosítása hosszú távon ( a jó takarmányértéket képviselQ és megfelelQ termQ-
képességq fajok meghatározó részaránya)
- a termesztés módszereivel: megfelelQ víz- és tápanyagellátás
gyomszabályozás  gyomirtás
gyepápolás  gyepmqvelés
- okszerq hasznosítással: ideális terhelés
optimális idejq hasznosítás
váltó használat
- lényege: a gyep értékes növényei számára kedvezQ állapot biztosítása
a nemkívánatosak visszaszorítása  irtása
igen kényes egyensúly a gyephasználatban
Gyomnövények a gyepben: amelyeket az állat nem legel le, vagy a növények az állatokban mérgezést vagy egyéb kárt okoznak.


Gyomszabályozás mechanikai módszerekkel
Hagyományos kézi eszközökkel: kivágás, kiszúrás : Gyomirtó kaszálás: a növedék legeltetését követQen leghatékonyabb a második növedék után közvetett gyomirtó és közvetlen gyomszabályozó hatás Tisztogató kaszálás: a legeltetési szezon befejezése után visszamaradt növényi részek, fiatal cserje, bokorkezdemények eltávolítása
Gyepek vegyszeres gyomirtása
Része lehet a komplex gyepfelújításnak
- a termesztés egyéb feltételeinek javításával együtt

Új gyep létesítésekor az elsQ évben
De nem állandó eleme a gyeptermesztési technológiáknak
A vegyszeres gyomirtás ideje
az irtandó fQ gyomnövények fejlQdéséhez igazodva,
amikor jól irthatók, sebezhetQk
pl.: tövises iglice, mezei iringó a virágzásuk elején
(május vége, június eleje)
legelQn rendszerint az elsQ növedék letakarítása után
Szóba jöhetQ herbicidek - táblázat

 SHAPE \* MERGEFORMAT 
 SHAPE \* MERGEFORMAT 


GYEPÁPOLÁS

A gyep növényállományának
és a közvetlen talajfelszínnek
a rendszeres és szükségszerq
gondozása a termesztési és a
hasznosítási cél érdekében. GYEPMpVELÉS
- az adott évi termés érde-
kében A gyep sajátos talajmqvelési
- fogas, henger, trágyalepény munkáit jelenti. Mqveléssel a
teregetQ, stb. használata gyep talajának fizikai álla-
potát kívánjuk javítani, ked-
vezQbbé tenni a talaj levegQ-
és vízháztartását.

- talajfelszín alakítás
- gyeplazítás, szellQztetés
- altalajlazítás

GYEPÁPOLÁS
A fogas használata
A gyep fogasolása:
( a legrégebben, általánosan és sokféle célból használt eljárás a gyepek ápolása céljából
( indokoltsága van, amikor vitatható,
a körülmények határozzák meg használhatóságát
sokféle borona jöhet szóba (könnyq, középnehéz, nehéz)
hátára fordított fogas
rétborona (kép)
( valamennyi eljárásnak és megfigyelésen alapuló technikának megvan a maga magyarázata
( a fogasolás sokoldalú kedvezQ hatásának azonban nem szabad túl nagy jelentQséget tulajdonítani

A fogasolás jön szóba:
( a gyep elQzQ évi, elszáradt növényi részeinek kifésülése  új hajtások fejlQdésének elQsegítése
( vízzel hozott, gyepre rakott hordalékkal betemetett növényzet fényhez, levegQhöz juttatása
( friss vakondtúrások, egyéb egyenetlenségek elsimítása
( trágyalepények elterítése
( nedves idQben történt legeltetés után is indokolt lehet a fogasolás

Nem javasolható a fogasolás:
( túlságosan nedves, vagy túlságosan száraz gyepen
( gyepnemez nélküli, hiányos, ritkás gyepen
( laza homok, vagy lápi talajú gyepeken
( indás herefélékkel dúsan benQtt állományokban
( mohás gyepeket sem lehet megjavítani fogassal
A fogasolás ideje:
rendszerint a vegetációs idQn kívül, de bizonyos esetekben a növedék hasznosítása után
GYEPÁPOLÁS
A henger használata
Természetes gyepek  fQleg legelQk talajának tömörítésére általában nincs szükség  vagy ritkán, elsQsorban rétek esetében jön szóba
A hengernek mégis nagy a szerepe a gyepgazdálkodásban
( gyeptelepítéseknél  különféle hengerekkel
( felfagyás esetén kora tavasszal (fiatal gyepek)
( kaszálókon a nehéz henger javítja a vízgazdálkodást és egyenletesebb lesz a talajfelszín (sima henger használta)
(laza talajú gyepeken (homok- és láptalaj) még legelQhasználat esetén is szóba jön a hengerezés
(nehéz lápi henger)

A hengerezéssel nemcsak a talajra, közvetlenül a növényzetre is hatást gyakorolunk  nehéz henger a bokros szálfüvek fejlQdését veti vissza, de kedvez az aljfüveknek, indás hereféléknek
Óvatosság a henger használatánál!
Nedves talajon igen káros lehet
A hengerezés idQpontja leginkább a tavaszi idQszak.
GYEPMpVELÉSI ELJÁRÁSOK
A gyep talajának fizikai állapotát igyekszünk javítani
( kedvezQbb levegQ- és vízháztartási viszonyok kialakítása
( mqtrágyák talajba jutásának elQsegítése
( tartós, vagy legalább több évre szóló hatás
Ide sorolható háromféle tevékenység:
( Talajfelszín alakítás
( Gyeplazítás, szellQztetés
( Altalajlazítás
TALAJFELSZÍN ALAKÍTÁS
A normális gyephasználat elQfeltétele az egyenletes talajfelszín
Szóba jöhetQ eszközök:
Rétgyalu
( egyenetlen felszínq, zsombékos gyepeknél
( kezelésük nehézkes  jól faragnak, de nem aprítják és terítik el a lenyesett részeket
Talajmarók
( jól használhatók a felszín egyenetlenségeinek eltüntetésére is  speciális beállítással
( túrás egyengetéshez könnyq talajmarók
( zsombékírtásra nehéz talajmarók
kifejlesztették az un. nehéz mocsári talajmarót lánctalpas traktorra
Simítók
( telepítés elQtti felszín egyenlítésre, vagy az elQzQk után további egyengetés (aprítás) céljából.
Gyeplazítás, szellQztetés
a gyep betelelése elQtt  az utolsó betakarítási mqveletet követQen, illetve a legeltetési idény befejeztével
( mélyebb behatás a talajra  átszellQztetés, a vízbefogadó képesség javítása
( késes hengerek különbözQ technikai megoldásokkal
RétszellQztetQ késes henger
RKH jelq, hazai gyártmány (volt)
hegyes, vésQ alakú kései m2-ként mintegy 12 lyukat nyomtak a talajba  a gyep állományát nem rongálják
Réthasogatók  a gyep skarifikálása  gyakorlatilag nem vált be
igen kényes mqvelet, csak optimális alkalmazás esetén hatásos és nem káros
Altalajlazítás
Igen hatékony lehet a talaj vízbefogadó képességének, vízgazdálkodásának javítása céljából

Általános célú altalajlazítók (passzív kések)
rendszerint a gyeptelepítést megelQzQen használatosak

Hajtott mélylazítók
vibrációs: pl. Vibroláz 80
lengQkéses és emelQkaros mélylazítók

Gyepeken leginkább a középmély lazítók használatosak
pl.: Paraplow (Howard)
eke keretére szerelhetQ ferde szárú lazítókésekkel




 EMBED PowerPoint.Slide.8 

 EMBED PowerPoint.Slide.8 

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 11.05-3 állampolgári ismeretek allegória analízis dolgozat antropológiatörténet babits definíciók dehumanizáció direkt eu logisztika felvilágosodás filozófia tételek fizika1 fogaskerék fotoszintézis földtan gazdaságtan gazdaságtörténelem globalizáció gyakorlatok hla humán igaz józsef jegyzetek kéregedzés ket kivitel környezeti számvitel környezettechnikai műveletek középérték közjog magyar romanika malinowski marquez média mérleg monopólium órai jegyzet prof. dr. héjj andreas rezgéstan sűrűség szigorlat táblázatkezelés termelési tényezők terminális tétel urbán urbanisztika üzleti kommunikáció