nemzetközi közjog

Országok listájaHungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőNemzetközi Közjognemzetközi közjog

1958. évi elsQ tengerjogi konferencia négy egyezménye:
1. A parti tengerrQl és a csatlakozó övezetrQl szóló egyezmény
2. A kontinentális talapzatról szóló egyezmény
3. A nyílt tengerrQl szóló egyezmény
4. A nyílt tengeri halászatról és a nyílt tenger elQvilágának megóvásáról szóló egyezmény Agenda 21 akcióprogram: megoldást talál a jövQ évszázad környezeti kihívásaira. VilágméretQ összefogás szükséges a fenntartható fejlQdés jegyében összehangolják a globális gazdasági fejlQdés és az egészséges környezet iránti igényt. Az akcióterv gyakorlati megvalósítására felállították a Fenntartható FejlQdés Bizottságát Aláírás: bilaterális szerzQdések saját példányát az elsQ helyen, a másik fél példányát a második helyen írják el. A multilaterális szerzQdéseket a szerzQdés hivatalos nyelvének ABC sorrendje szerint írják alá. A parafálás a hitelesítés eszköze, azt jelzi, hogy a leendQ szerzQdés szövege egyebeesik a felek akaratával, míg az aláírás a szerzQdés megkötésének egyik módja. Állam ismérvei: 1933-as montevideói egyezmény alapján: terület, lakosság, fQhatalom, más álamokkal való kapcsolatfelvétel képessége Állam tengeri területe: részei: amelyeken a parti állam területi felségjoga úgy érvényesül, mint a szárazföldi területeken (beltenger) A parti államok felségjoga kiterjed a part menti területre is (parti tenger)
Beltenger: a tengernek minden, a parti tenger alapvonalától a part felé esQ, vízzel borított területe.
Alapvonal: lapos part esetében az apályvonal, csipkés part esetében a tengerbe legmélyebben benyúló pontokat összekötQ egyenes. Beltengerek lehetnek: fjordok, szigetsor, part közötti terület, tengeröblök, kikötQk, nemzetközi folyók torkolati vizei, szigetközi tengerek.
Tengeröböl: akkor beltenger, ha csak a parti állam területe veszi körül, bejárata nem több 24 tengeri mérföldnél, a bajárat két szélsQ pontját összekötQ egyenesre mint átmérQre rajzolt félkör területe kisebb az öböl vizének felszinénél. Kivétel: történelmileg másképp alakult.
KikötQk: az államok területi felségjoga alatt állnak addig a vonalig, mely a tengerbe legmélyebben nyúló létesítményeket összeköti.
Torkolati vizek: földrajzi adottságoknak megfelelQen a nemzetközi folyók torkolatánál lévQ vizek.
Szigetközi tengerek: szigetekbQl álló államok esetében a tengerjogi egyezmény értelmében a szigetközi alapvonalon belül vizek is állami felségjog alá esnek.
Parti tenger: az államterület része a tengernek a szárazföld mellett része, mely a parti állam szuverenitása alatt áll. Államadósság utódlása: az egyesülés esetén összeadódik, felbomlás, elszakadás esetén területarányosan kell megosztani. A területhez kötött adósságok átszállnak az utódállamra. Gyarmati sorból függetlenedQ államok adósságtól mentesülnek! Államelismerés: egyoldalú aktus, amellyel az egyes államok kifejezésre juttatják, hogy az új államot teljes jogú jogalanynak tekintik, mely az állami szuverenitásból adódó valamennyi jogosultságot gyakorolhatja. Két elmélet létezik: konstitutív elmélet: az elismerés ténye keletkezteti az államot, deklaratív elmélet: az elismerés csak deklarálása az állam létezésének, nem keletkezteti azt, vagyis az állam születése jogon kívüli folyamat.
Elismerés lehet de iure és de facto. De iure: teljes és végleges: az államközi kapcsolatos teljes terjedelmére kiterjed. De facto: korlátozott és idQleges: nem terjed ki az államközi kapcsolatos egészére, vagy elismerik de iure, vagy még ezt is visszavonják.
Elismerés lehet még kifejezett: államok nyilatkozattal elismerik az új államot, és hallgatólagos: diplomáciai vagy konzuli kapcsolatok felvétele.
Egy állam felvétele valamely nemzetközi szervezetbe nem jelent automatikus elismerést a többi tagállam részérQl.
Korai elismerés: a születQben lévQ állam elismerését jelenti Állami ingó és ingatlan vagyon utódlása: ingatlan vagyon területhez kötött, a területi utódállam örökli. Ingó vagyonnál a területi elvet alkalmazzák, harmadik állam területén talált vagyontárgynál megállapodás szerint, vagy arányosan. Államiság kritériumai: az állam a nemzetközi jog legfontosabb szereplQje, jogalanyisága eredeti és teljes. Államiság legfontosabb három kritériuma: állandó lakosság, meghatározott terület, fQhatalom.
FQhatalom: állam szuverenitására utal, melynek a területi szuverenitása teljes és korlátlan, személyi feltétel pedig az állampolgárai illetve a területén tartózkodók feletti fQhatalmat jelenti.
Állam területe: szárazföldi és vizi területbQl, légtérbQl áll.
Területi fQhatalom alatt nem álló terület: nyílt tenger, tengerfenék, Antarktisz, világqr és az égitestek ezek nem tartoznak egy állam szuverenitása alá sem.






Államkapcsolatok: egységes államszervezetq (unitárius), államkapcsolatoknak nem minQsülQ decentralizált berendezkedésq országok mellett létrejöttek az államkapcsolatok különbözQ formái.
Államkapcsolatok formái a múltban: perszonálunió: két vagy több állam együttese, melyet az államfQ személyének azonossága tartott össze, és reálunió: nemcsak az uralkodó személye volt azonos, hanem az államok közös ügyeit is közös minisztériumok intézték.
Államkapcsolatok a modern korban: konföderáció (államszövetség): az államkapcsolatok állandójellegq, de laza formája, melyben az egyes tagállamok megQrzik nemzetközi jogalanyiságukat, lés a nemzetközi kapcsolatokban a tagállamok szerepelnek, és a föderáció (szövetségi állam): min egész válik a nemzetközi jog alanyává Államok egyenlQségének elve: államok jogilag egyenlQk. Államok egyoldalú aktusai: nemzetközi joghatások fqzQdnek, jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek. Államok szuverén egyenlQsége: két egymástól jól elhatárolható fogalmat ötvöz a szuverenitást és a jogi egyenlQséget. Államok szuverenitása: külsQ oldala: állam mentes más államok joghatósága alól, belsQ oldala: az állam önállóságát jeleníti meg, állam képes jogrendjét megalkotni, fQhatalmat gyakorolni a területén tartózkodók felett. Államutódlás és államkapcsolatok: az államutódlás területváltozás esetén valamely államnak egy másik állam által való felváltása egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelQsségben Államutódlás esetei:
Egyesülés: két vagy több állam unióra lép
Elszakadás: egy terület kiválik egy államból.
Felbomlás: elQdállam jogalanyisága megszqnik
Az 1978. évi Bécsi egyezmény a szerzQdésekben való államutódlásról: a területi változások típusaira eltérQ fQszabályokat vezetett be: a.) Államterület egy részének átszállása: ha az államterület egy részes átszáll az utódállamra, akkor a változó szerzQdési határok elvét alkalmazzák. B.) Gyarmati sorból függetlenné vált állam esetében az önrendelkezési jog érvényesül, ilyenkor a tiszta lap elvét alkalmazzák
Egyesülés: az utódlási egyezmény nem tesz az alapján különbséget, hogy az új állam egységes államként vagy szövetséges államként szervezQdik-e Az államok egyesülésére államok szabad elhatározásából kerülhet sor. A folyamatosság elvét alkalmazzák: az államutódlást megelQzQen érvényben lévQ szerzQdések folyamatosan érvénybe maradnak
Felbomlás, elszakadás esetén a folyamatosság elvét alkalmazzák: az elQdállam több utódállamra esik szét, és önmaga megszqnik létezni. Állandó nemzetközi bíróságok: Székhelye Hágában volt. Tényleges tevékenységét 1940.-ben fejezte be a német megszállás következtében. 1946-ban az ENSZ Közgyqlése szüntette meg, szerepét a hágai Nemzetközi Bíróság vette át. A hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ fQszerveinek egyike. Állandó Választott Bíróság: állandó bírói szervezettel nem, csupán egy állandó, lehetséges bírák neveit tartalmazó listával, egy hivatallal (Hágában mqködQ Nemzetközi Irodával), adminisztratív apparátussal rendelkezik. Két állam közötti jogvita alakul ki, mindketten kijelölnek két-két személyt, és a négy személy választja ki az ötödik bírót. Általános alapelvek: nemzetközi jog egységét, belsQ koherenciáját hivatottak biztosítani.
Államok szuverén egyenlQsége, államok szuverenitása, államok egyenlQségének elve, népeket és nemzeteket megilletQ önrendelkezési jog, a be nem avatkozás elve, erQszakkal való fenyegetés és az erQszak tilalma, a viták békés rendezése, emberi jogok tiszteletben tartása (az elvek külön részletezve) Általános jogelvek: belsQ bírói fórumok által alkalmazott jogelveket kell érteni. Be nem avatkozás elve: állam szuverenitását védi külsQ beavatkozásokkal szemben, célja annak biztosítása, hogy az állam szabadon intézze belügyeit, szabadon kialakíthassa nemzetközi kapcsolatait. Bécsi egyezmény rendelkezése fenntartás kapcsán: nem lehet fenntartást fqzni a szerzQdéshez, ha ezt annak szövege kizárja, pl: A rabszolgaság, rabszolga kereskedelem, rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában hozott 1956. Genfi KiegészítQ Egyezményhez. Biológiai sokféleségrQl szóló egyezmény: fajok pusztulásának a megállítására a konferencián elfogadták a biológiai sokféleségrQl szóló egyezményt. A Részes Felek Konferenciája hivatott idQszakonként felülvizsgálni a szerzQdés rendelkezéseit. Az egyezmény keretében 2000. szeptemberében elfogadott JegyzQkönyv a biológiai biztonságról azoknak a modern biotechnológia által módosított élQ szervezeteknek a szállítását, kezelését és felhasználását szabályozza, amelyek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleség megQrzésére és fenntartható használatára Bíró utak a viták békés rendezésére: Választott bírósági eljárás, Állandó Választott Bíróság, Állandó nemzetközi bíróságok, Egyéb állandó jellegq bíróságok BQs-Nagymaros: 1977. szeptemberének a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Gabcikovo-nagymarosi vízlépcsQrendszerrQl szóló szerzQdést megkötötte. A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete: bármilyen hosszú távú vízmegosztási rendszernek alkalmasnak kell lennie a környezeti károk elkerülésére. A felek nem kötelesek az eredeti vízlépcsQrendszert felépíteni, de kölcsönösen kárpótolniuk kell egymást. A bíróság nem tartotta feladatának, hogy meghatározza a két fél tárgyalásainak végsQ kimenetelét, de a feleket kötelezte arra, hogy olyan megoldást találjanak, mely összhangban van a nemzetközi környezetvédelmi jog normáival és a nemzetközi vízfolyások jogának az alapelveivel. Meg kell felelni a fenntartható fejlQdés követelményének, össze kell egyeztetni a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak, valamint a folyó mindkét oldalán lévQ vizmennyiséget illetQen megfelelQ megoldást kell találni. Brundtland Bizottság: 1983-ban ENSZ kezdeményezésére alakult meg a Környezet és FejlQdés Világbizottsága. A Bizottságot az ENSZ közgyqlés megbízta azzal, hogy vizsgálja a környezet romlása, gazdasági fejlQdés, társadalmi jólét közötti összefüggéseket. A Bizottság elemzésének eredményét az 1987-es Közös JövQnk jelentés összegezte: beszámolt a globális válságokról, fenntartható fejlQdés olyan gazdasági fejlQdést ígér, mely képes összhangot teremteni a társadalom anyagi igényei, népesség növekedése és természeti erQforrások hasznosítása között. Csatlakozó övezet: kiterjedése legfeljebb 12 tengeri mérföld a parti tenger külsQ szélétQl. Az állam e területen ellenQrizheti a vámügyi, pénzügyi, bevándorlási, egészségügyi szabályok megtartását, ezek megsértQivel szemben felléphet Diplomáciai jog szabályai: szokásjogi úton alakultak ki. Négy fontos nemzetközi szerzQdés:
1961. évi Bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról
1969. évi New York-i egyezmény a különleges missziókról
1973. évi Egyezmény a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselQk ellen elkövetett bqncselekmények megelQzésérQl és megbüntetésérQl
1975. évi Egyezmény az egyetemes nemzetközi szervezetekhez akkreditált állandó képviseletekrQl Diplomáciai jog: Két értelemben használják: diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó joganyag összessége, másfelQl a követségi jog kifejezés a követek küldetésének és fogadásának jogára.
Két vetülete: aktív követségi jog a követek küldése, passzív követségi jog a követek fogadása
KüldQ állam: azaz az állam, amelyik az adott diplomatát kinevezi és egy másik állam területére küldi.
Fogadó állam: azaz az állam, melynek területén a küldQ állam diplomatája, kinevezése alapján a tevékenyságát végzi. Diplomáciai kapcsolatok: felvétele szabad állami elhatározás kérdése, mely az államok közötti kölcsönös megegyezésen alapul, minden esetben magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is. Diplomáciai kapcsolattartás eszközei:
Személyes jegyzék, szóbeli jegyzék, körjegyzék, emlékeztetQ, memorandum Diplomáciai képviselet egyéb tagjai:
igazgatási és mqszaki személyzet: könyvelQ, fordító, tolmács, irattáros, rejtjelezQ
KisegítQ személyzet: takarítók, kertészek, biztonsági Qrök, gépjármqvezetQk Ezek diplomáciai beosztással nem rendelkeznek Diplomáciai képviselet kiváltságai és mentességei: bécsi szerzQdés három csoportban tárgyalja: elsQ kettQ a képviselet kiváltságait és mentességeit, a harmadik a személyes kiváltságokat és mentességeket szabályozza
Diplomáciai képviselet helyiségei: a képviselet céljaira használt épületek, épületrészek ezekhez tartozó föld minQsülnek, ezek tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre kiváltságokat és mentességeket élveznek.
A lobogó- címerhasználat joga.
A diplomáciai képviselet helyiségeinek küldQ állam általi megszerzése
A diplomáciai képviselet helyiségeinek sérthetetlensége
Érintkezés szabadsága: a diplomáciai képviselet feladatainak eredményes ellátását biztosítja. Fontos eleme a hivatalos levelezés sérthetetlensége. A diplomáciai poggyász kiemelt védelmet élvez, azt fogadó állam nem nyithatja fel és nem tarthatja vissza, külsQ jellel kell ellátni.
Diplomáciai futár: minQségét speciális útlevél vagy útlevél mellé kiállított futárigazolvány tanúsítja. Magával vitt csomagokról hivatalos jegyzékkel rendelkezik. Fogadó állam, tranzitországok kötelesek védelemben részesíteni, letartóztatása, visszatartása nemzetközi jog súlyos megsértésének minQsül.






Diplomáciai képviselet legfontosabb feladatai:
küldQ állam képviselete a fogadó államban
érdekvédelmi feladatok ellátása a fogadó állam területén
tárgyalások folytatása a küldQ és a fogadó állam között
tájékozódás és tájékoztatás a két állam viszonylatában
konzuli feladatok ellátása olyan államok között, amelyek egymás közti kapcsolataiban a konzuli teendQk a diplomáciai képviselet által is zökkenQmentesen elvégezhetQk. Diplomáciai képviselet megszqnése: diplomáciai kapcsolatok megszakadásával, küldQ állam bezárja a fogadó államban mqködQ önálló külképviseletét. Diplomáciai képviselQk: a képviseleten dolgozó összes diplomatát felölelQ általános kifejezés a diplomáciai képviselQ. A diplomáciai képviseletek vezetQit ma a bécsi szerzQdés három rangosztályba sorolja:
az államfQhöz akkreditált nagykövetek vagy nunciusok és az ezekkel egyenrangú egyéb képvisletvezetQk
az államfQhöz akkreditált követek, miniszterek és internunciusok
a külügyminiszterhez akkreditált (állandó) ügyvivQk
A diplomáciai képviselet vezetQjének kinevezése elQtt a küldQ állam a fogadó állam elQzetes hozzájárulását kéri a kinevezéshez, ez a beleegyezés az un. agrément. Az agrément indokolás nélkül megtagadható. A megbízólevél átadása az un. akkreditáció.
Diplomaták a küldQ állam döntése nyomán a következQ rangsorba sorolhatók:
Nagykövet, követ (miniszter), követ-tanácsos, tanácsos, elsQ titkár, másodtitkár, harmadtitkár, attasé. Diplomáciai kiváltságok, mentességek: a kiváltságok mindig meghatározott elQjogokat, fokozott védelmet és kedvezQbb elbánást biztosítanak annál, amit a fogadó állam állampolgárai éveznek. A mentesség az adott személy mentességét biztosítja a fogadó állam lakosságának kötelezettségei alól. Kiváltságok alapja a diplomáciai képviselet tagjának járó megbecsülés, a mentességét az az igény, hogy a kivételezett személy zavartalanul végezhesse el a feladatait.
Mentességek eljárási mentességet jelentenek.
Kiváltságok és a mentességek a küldQ állammal szemben természetesen nem illetik meg a diplomáciai képviselQt.
Évszázadokon át az extraterritorialitás elmélete uralkodott, a követekre úgy tekintettek, mintha nem is tartózkodnának a fogadó állam területén, mintha el sem hagyták volna saját államukat.
Más elmélet a képviseleti jellegét hangsúlyozva, a követet a küldQ állam képviselQjének tekinti. Nem terjeszthetQ ki rájuk a fogadó állam joghatósága.
Harmadik elmélet a képviseleti funkciók szükségességének elmélete szerint a diplomáciai kiváltságok és mentességek pusztán célszerqségi megfontolásoknak köszönhetQen léteznek. Diplomáciai követ küldés, fogadás joga: a legtöbb esetben az államfQt illeti meg, az általa adott megbízólevél tanúsítja a követ legitimitását a nemzetközi kapcsolatokban. Diplomáciai menedék: azok a személyek akik el akartak menekülni államuk joghatósága alól, valamely követségen kerestek menedéket. Ez az intézmény napjainkra Európában teljesen megszqnt Diplomáciai személyes kiváltságok és mentességek:
Személyes sérthetetlenség
Diplomáciai képviselQ lakása, iratai, levelezése és vagyona mentességet élvez
Joghatóság alóli mentesség (eljárási mentesség)KüldQ állammal szemben ezek a mentességek nem illetik meg.

Adó- és illetékmentesség
Kiváltságok és mentességek a harmadik államon történQ átutazás során Diplomáciai testület: tágabb értelemben: felöleli adott államba akkreditált valamennyi diplomáciai képviseletvezetQt, képviseletek diplomata beosztású tagjait, házastársaikat.
Szqkebb értelemben: a diplomáciai testület a különbözQ államok diplomáciai képviseleteinek vezetQit jelenti.
Diplomáciai testület élén a doyen áll. A doyen a fogadó államba akkreditált, legmagasabb diplomáciai rangosztályba tartozó, fogadó államban leghosszabb ideje szolgálatot teljesítQ diplomáciai képviseletvezetQ Diplomáciai védelem: lényege: az állam valamely polgárát ért sérelmet, amelyet egy másik állam okozott, önmagát ért sérelemként foghatja fel, és ennek nyomán válaszlépéseket foganatosíthat. Diplomata mandátuma megszqnik: küldQ állam visszahívja, nem kívánatos személynek nyilvánítja a fogadó állam, a fogadó állam egyoldalú nyilatkozatot tehet, amelyben érvényteleníti a képviselQ diplomáciai státusát, lemondás, betegség, elhalálozás, cselekvQképességének elvesztése miatt. Dualista: a nemzetközi jog és a belsQ jog két elkülönült jogrendszert alkot.





Egyéb állandó jellegq bíróságok: ügycsoporthoz, földrajzi régióhoz kötött tevékenységet végeznek. Univerzális síkon tevékenykedQ speciális bíróság a hamburgi Nemzetközi tengerjogi Törvényszék, az Emberi Jogok Európai Bírósága, Emberi Jogok Amerikai Bírósága, Ember és Népek Jogainak Afrikai Bírósága, Európai Közösségek Bírósága, Nemzetközi BüntetQbíróság, hágai Nemzetközi Törvényszék. Egyéb jogforrások: hágai Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke alapján? Ezeket a Bíróság ítélkezéseknél is alkalmazza!: a.) nemzetközi egyezmények, b.) nemzetközi szokás, c.) civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek, d.) bírói döntéseket és a különbözQ nemzetek legkiválóbb jogtudósainak tanítása. Emellett a bíróság valamely ügyet méltányosság alapján is eldönthet. Egyének nemzetközi jogalanyisága: elismerése az emberi jogok fejlQdésének és nemzetközivé válásának az eredménye. Nemzetközi jogalanyiságukat onnan eredeztetik, ha alapvetQ jogaikat megsértik, panaszaikkal közvetlenül nemzetközi fórumhoz fordulhatnak, ez az egyéni panaszjog. Egyéni panasz benyújtása ENSZ egyezmények alapján: kínzás ellen, nQkkel szembeni megkülönböztetés ellen, faji megkülönböztetés ellen, gyermekek jogairól, vendégmunkások és családtagjaik jogairól szóló egyezmények, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának elsQ fakultatív jegyzQkönyve Egyéni panaszjog: egyének nemzetközi jogalanyisága, ha alapvetQ jogaikat megsértik, panaszaikkal közvetlenül nemzetközi fórumhoz fordulhatnak.
Egyének kivételesen, emberi jogaik megsértése esetén lehetnek jogalanyok, ha az emberi jogi egyezmények kifejezetten így rendelkeznek, s létrehoznak nemzetközi fórumokat, melyeket az egyének számára elérhetQvé tesznek Emberi jogok csoportosítása: három generáció között tesz különbséget, a nagy francia forradalom jelszavainak (szabadság,k egyenlQség, testvériség) megvalósítását tqzték ki céljukul.
ElsQ generáció: szabadság, ide sorolják a polgári és politikai jogokat (klasszikus szabadságjogok) Pl: véleménnyilvánítás joga, személyes szabadsághoz való jogot, gyülekezési jogot, politikai jogokat
Második generáció: egyenlQség eszméjét hirdette, ide tartozik a gazdasági, szociális és kulturális jogok pl: munkához, szociális biztonsághoz, oktatáshoz való jogok
Harmadik generáció: testvériség, (szolidaritási jogok) béke, fejlQdés, egészséges környezethez való jogok Emberi jogok jellemzQi a nemzetközi jogban: univerzálisak, elválaszthatatlanok és oszthatatlanok, kölcsönösen összefüggenek, elidegeníthetetlenek, tisztletben tartásuk kötelezettsége a nemzetközi jog kógens szabályát jelenti. Emberi jogok nemzetközi tövényét meghatározó dokumentumok:
ENSZ Alapokmányának emberi jogi rendelkezése
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának I. és II. fakultatív jegyzQkönyvei Emberi jogok tiszteletben tartása: az emberi jogoknak a Föld minden pontján érvényesülniük kell. Emberiség: a jövQ és a jelen generációinak egysége, azaz a jelenben élQ és a jövQben megszületQ emberek összessége.































ENSZ fQ szervei: közgyqlés, biztonsági tanács, gazdasági és szociális tanács, gyámsági tanács, titkárság, nemzetközi bíróság
Közgyqlés:
legfQbb plenáris tanácskozó szerv, legfeljebb ötfQs delegációkkal jelenlevQ tagállamok képviselQig egy-egy szavazat illeti meg. Egyetlen olyan fQszerve, ahol minden tagállam képviselteti magát. Határozatai jogi természetüket tekintve ajánlás jellegQek.
Feladatai: nemzetközi béke és biztonság fenntartása
Kinevezési döntési jogkörei: megválasztja a Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, Gazdasági és Szociális Tanács, a Nemzetközi Jogi Bizottság tagjait, és a Gyámsági Tanács választandó tagjait. A BT-vel együtt választja meg a Nemzetközi Bíróság bíráit
Szervezete és eljárása: közgyqlés rendes és rendkívüli ülésszakokat tart. A Közgyqlés munkáját az elnök irányítja, akit a méltányos földrajzi elosztás elvének megfelelQen választanak. Határozatait egyszerq többséggel hozza, érdemit 2/3-os többséggel.
Közgyqlés munkáját hat fQbizottság segítségével segíti, ezek a következQkkel foglalkoznak:
politikai és nemzetközi biztonsági kérdések
gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kérdések
szociális, humanitárius és kulturális kérdések
speciális politikai és dekolonizációs kérdések
költségvetési igazgatási és személyzeti kérdések
nemzetközi jogot érintQ kérdések
Biztonsági Tanács:
Szervezete Tizenöt tagja van, ebbQl öt állandó tag: Egyesült Államok, Egyesül Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország) A szervezet további 10 tagját kétéves idQtartamra a Közgyqlés választja. Biztonsági Tanács az ENSZ végrehajtó-irányító funkciókat ellátó politikai szerve, egyes határozatai jogi kötQ erQvel rendelkeznek.
Szavazás: A BT mindegyik tagja egy szavazattal rendelkezik. Eljárási kérdésekben a BT határozatait kilenc tagjának az igen szavazatával hozza.
Feladata: kollektív béke és biztonság megteremtése, fenntartása, akár fegyveres eszközök igénybevételével. Háború (agresszió) kizárása a tagok és harmadik felek között. Szerepet vállal a viták békés rendezésében
BT-ben fenntartott helyek: 5 hely Afrika, Ázsia, 2 hely Latin-Amerika, 2 hely Nyugat-Európa: Kanada, Újzéland, Ausztrália, 1 hely Kelet-Európa
Gazdasági és Szociális Tanács
Szervezete: 54 tagját a Közgyqlés három évre választja
Feladatai: nemzetközi gazdasági és szociális kérdések megvitatása, gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi tanulmányok készítése és ajánlások megtétele a Közgyqlésnek, az ENSZ tagállamainak.
Nemzetközi Bíróság
Hágai székhelyq Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfQbb bírói szerve, 1
Szervezete:15 bíró alkotja, 9 éves idQtartamra választják meg Qket. Háromévente 5-5 bírót választ az ENSZ KGY és BT külön-külön.
A bíróságnak az államokkal szembeni joghatósága mindig az érintett állam hozzájárulásán alapul (érintett felek közötti kompromisszum alapján, nemzetközi szerzQdések rendelkezései alapján  joghatósági klauzula), vagy a Bíróság kötelezQ joghatóságának elQzetes és általános érvényq elfogadása alapján (alávetési nyilatkozat)
Eljárása írásos és szóbeli szakaszokra osztható. Döntései csak a perben álló felekre kötelezQek
Gyámsági Tanács
Egykoron gyámság alá helyezett területekkel foglalkozott, ma elméletben még létezik, érdemi tevékenységet már nem fejthet ki.
Titkárság
A fQtitkárból és nemzetközi tisztviselQkbQl álló adminisztratív szerv feladata a szervezés, ülések lebonyolítása, tolmácsolás, dokumentáció lefordítása. TisztviselQi függetlenek, egy állam kormányától sem fogadhatnak el utasításokat. A fQtitkár részt vehet az ENSZ fQ szerveinek ülésén, évente jelent a Közgyqlésnek a BT figyelmét felhívhatja minden olyan ügyre, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét.





















ENSZ keretében elfogadott fontosabb emberi jogi dokumentumok:
1948-ban elfogadták 1951-ben lépett hatályba a népirtás bqntettének megelQzésérQl és megbüntetésérQl szóló egyezmény
1848. december 10. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, ENSZ közgyqlési határozat formájában, jogi kötelezQ erQvel nem rendelkezQ dokumentum. Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényéhez sorolt dokumentumba polgári és politikai jogok illetve gazdasági, szociális és kulturális jogok egyaránt szerepelnek
1965-ben született 1969-ben lépett hatályba a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérQl szóló egyezmény.
1966-ban elfogadott 1976 hatályba lépett Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében a dokumentumban nevesített jogokat fajra, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra tekintet nélkül biztosítani kell. Második generációs jogok nem alanyi jogok, peres úton nem érvényesíthetQek. Az egyezségokmány végrehajtásának ellenQrzésére az ECOSOC létrehozta a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogot Bizottságát.
1966 elfogadott 1978-ban hatályba lépett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya elsQ generációs emberi jogokat nevesít
1991-ben hatályba lépett II. fakultatív jegyzQkönyvhöz csatlakozó államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a joghatóságuk alá tartozó személyt nem végeznek ki és megtesznek minden szükséges intézkedést a halálbüntetés eltörlésére. A dokumentumot az Emberi Jogi Bizottság ellenQrzi.
1984-ben elfogadott 1987-ben hatályba lépett Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmód ellen
2002-es fakultatív jegyzQkönyv alapján 2006-ban létrehoztak egy albizottságot az un. MegelQzés Albizottsága a büntetés-végrehajtási intézmények helyszini szemléjét végzi. ENSZ Környezetvédelmi Programja UNEP
1972.-ben az ENSZ létrehozta Környezetvédelmi Programját, megbízta azzal a feladattal, hogy ellenQrizze a környezet állapotát, bátorítsa a környezet megóvását célzó erQfeszítéseket.
Az UNEP elsQdlegesen szervezQ szerepet tölt be,javasol és kidolgoz programokat, végrehajtása az ENSZ más szerveinek feladata.
Vezetése 58 tagú KormányzQ Tanácsból áll, mely kétévenként ülésezik, az államok 58 képviselQt delegálhatnak, akiket hároméves idQtartamra választanak. Az UNEP Titkársága a központi munka és ellenQrzQ szervezet, élén az ügyvezetQ igazgató áll. ENSZ létrejött: 1942. január 1-én fogadták el az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát. 1943. október 30-án Moszkvában elfogadott négyhatalmi (szovjet, brit, amerikai és kínai) külügyminiszteri nyilatkozatban leszögezték annak szükségességét, hogy minél elQbb a békeszeretQ államok szuverén egyenlQségén alapuló világszervezetet kell alakítani.
1943. november 18-december 1. Roosevelt, Sztálin, Churchill teheráni csúcstalálkozóján jóváhagyták a moszkvai deklarációban foglaltakat az ENSZ létrehozását is.
1944 augusztusában a Dumbarton Oaksi-i konferencián kidolgozták az ENSZ Alapokmányának a tervezetét.
1945 áprilisa és júniusa között az ENSZ létrehozására összehívott San Francisco-i konferencia végleges formába öntötte az Alapokmányt.
1945. június 26-án írták alá San Franciscóban az Alapokmányt, mely 1945. október 24-én lépett hatályba ez a nap az ENSZ napja MO. 1955 óta tagja ENSZ: nemzetközi jog elismert alanya, univerzális nemzetközi szervezet, 192 tagállama van. Legfontosabb feladatai: béke és biztonság fenntartása, leszerelés, kapcsolattartás fejlett és fejlQdQ államokkal. Székhelye: New Yorkban, Genfben és Bécsben található. Költségvetését a tagállamok biztosítják. ErQszakkal való fenyegetés és az erQszak tilalma: a háborúkat, mint az államok közötti viták elintézésének a terepét korlátozza, illetve kizárja. Két kivétel létezik: az önvédelem jogának alkalmazása és a Biztonsági Tanács felhatalmazásával megindított fegyveres kényszerintézkedések













EU fQ szervei:
Európai Parlament: fQ feladata a jogalkotás. A Parlament és a Tanács hagyja jóvá az EU költségvetését. A Parlament jogában áll feloszlatni az Európai Bizottságot., plenáris üléseit Strasborugban, egyéb üléseit Brüsszelben tartja. A Parlament választja az európai ombudsmant
Európai Unió Tanácsa: kormányközi alapon szervezQdQ testület a társjogalkotó szerv. A Tanács az EU országok nemzeti kormányainak minisztereibQl áll. A Tanácsban minden ország adott számú szavazattal rendelkezik. Legtöbb döntést többségi szavazással hozzák meg.
Európai Tanács: tagállamok állam és kormányfQi évente négy alkalommal üléseznek a Tanácsban. Csúcstalálkozóin az EU politikájának minden területét megvitatják. Hogy melyik országot képvisel az államfQ, melyet a kormányfQ attól függ, hogy ki rendelkezik az adott országban a tényleges hatalommal.
Európai Bizottság: szupranacionális szervezetként az uniós érdekek megjelenítésére hivatott. Független a nemzeti kormányoktól. Az új európai jogszabályokra vonatkozó javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be. Az EU politikák végrehajtásának napi menetét, és az EU-alapok szétosztását irányítja. Figyelemmel kíséri az európai szerzQdések és a másodlagos jogforrások betartását, a szabálysértQk ellen felléphet. A bíróságnál pert indíthat ellenük. Minden EU ország egy biztost delegál.
Európai Bíróság: Az Európai Közösségek Bíróságának (Luxemburgi Bíróság) feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályokat a tagállamok azonos módon értelmezzék és alkalmazzák, alkotmánybírósági jellegq feladatokat is ellátva. A luxemburgi székhelyq Bíróság testületébe minden ország egy-egy bírót delegál. A fQtanácsnokok a Bíróság munkáját segítik, feladatuk a Bíróság elQtt folyamatban lévQ ügyekben elQterjesszék jogi szakvéleményüket.
Az ElsQfokú Bíróságot tagállamonként legalább egy-egy bíró alkotja. A bíróság megtárgyalhatja a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen kereseteket. Európa Tanács és az emberi jogok, Emberi Jogok Európai Egyezménye: Európa Tanács dokumentumai közül 1950. november 4-én elfogadott és 1953-ban hatályba lépett Egyezmény az emberi jogok és alapvetQ szabadságok védelmérQl.
1953 óta hatályban levQ egyezmény ellenQrzésére hívták életre 1959-ben a ma létezQ leghatékonyabb emberi jogi jogorvoslati fórumot az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Az EJEB ítéletei megfellebbezhetetlenek a szerzQdQ feleknek be kell tartaniuk.
1987-ben Strasbourgban elfogadott Egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelQzésérQl Európa Tanács kisebbségek védelmét támogató egyezményei:
Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája: az ET Miniszteri Bizottsága 1992-ben fogadta el, 1998. március 1-vel lépett hatályba. A kisebbségi nyelveket az európai közös örökséget alkotó eszmények és elvek nevében védelemben kell részesíteni, s a többnyelvqséget és a multikulturalitást megóvandó érékekként említi.
Nemzeti kisebbségek védelmérQl szóló keretegyezményt: 1995-ben nyitották meg aláírásra, és az 1998. február 1-jével lépett hatályba. A nemzeti kisebbségek és kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi,. Nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják.
A két dokumentum a soft law egyik típusába tartozik, mindkettQ kötelezQ jogi jellegq rendelkezéseihez bizonytalan jogi tartalmú megfogalmazásokat társít. Európa Tanács: 1949. május 5-én Londonban alakult meg 10 állam részvételével Magyarország 1990-ben csatlakozott. Az ET székhelye Strasbourgban található.
Az Európa Tanács a nyugat-európai együttmqködés harmadik szerveként a jogi és politikai együttmqködésre jött létre, kiegészítve a NATO katonai és az OECD tevékenységét.
A szervezet keretében elfogadott egyezmények: Emberi Jogok Európai Egyezménye, Európai Szociális Charta.
FQ szervei:
Miniszteri Bizottság: a külügyminiszterekbQl álló döntéshozó, végrehajtó és ellenQrzQ szerv.
Legfontosabb szerve az Emberi Jogok Európai Bírósága. E szerv jogosult eljárni az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok megsértése esetén indított eljárásban.
Parlamenti Közgyqlés: a tagállamok parlamentjei meghatározott kvóta alapján delegálnak tagokat. A közgyqlés nem hozhat kötelezQ erejq normatív döntést, itt választják meg az ET fQtitkárát, helyettesét az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjait.
Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa: minden tagállam annyi küldöttet delegálhat, amennyivel az Parlamenti Közgyqlésben rendelkezik. A kongresszus munkáját két kamarában végzi: Helyi Hatóságok Kamarájában, Régiók Kamarája
Titkárság: Európai Közösség 1957. évi római szerzQdés: bármely uniós polgár jogosult bármely másik uniós tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni ugyanolyan feltétek mellett, mint az adott tagállam polgárai Fegyveres összeütközések: esetén alkalmazandó nemzetközi jogi szabályok sokáig a szokásjogon alapultak. A 19. században megkezdQdött annak kodifikációja, hogy a fegyveres összeütközések szabályait átláthatóvá tegyék, illetve védelmezzék a háború résztvevQit és áldozatait a pusztítástól. E törekvés eredményeképpen született meg a hágai és a genfi jog. Genfi jog: 1949-ben négy egyezményt fogadtak el Genfben:
a hadrakelt fegyveres erQk sebesültjei és betegei helyzetének javításáról
a tengeri haderQk sebesültjei, betegei és hajótöröttjei állapotának a jobbításáról
a hadifoglyokkal való bánásmódról
a polgári lakosság védelmérQl háború idején
1954.-ben Hágában egyezmény fogadtak el a kulturális javak nemzetközi fegyveres összeütközés esetén való védelmérQl
1977-ben az 1949. évi genfi egyezményhez két kiegészítQ jegyzQkönyvet csatoltak: elsQ a nemzetközi, második a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmét szolgálja.
2005-ben a harmadik kiegészítQ jegyzQkönyvet fogadták el egy új védett jelképrQl a vörös kirsztályról.
Genfi egyezmények értelmében azokat a személyeket, akik az ellenségeskedésben közvetlenül nem vesznek részt, ideértve azokat, akik letették a fegyvert, a hadifoglyokat, a sebesülteket hátrányos megkülönböztetés nélkül emberséges bánásmódban kell részesíteni. Így tilos az emberölés, kínzás, más kegyetlen bánásmód, a túszszedés. Genfi jog: a humanitárius jog, a nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelmét hivatott szolgálni, szabályai azokat védik, akik már nem vesznek részt a fegyveres összeütközésekben, akik azonban részt sem vettek. Vagyis a tiltott célpontokkal és a fegyveres konfliktusokban részt nem vevQkkel foglalkozó joganyag. Hágai jog: 1899-ban Hágában került sor az elsQ Nemzetközi Békekonferenciára, hogy állandó nemzetközi jogi intézményeket hozzanak létre a leszerelés, a háború megelQzésére és a viták békés rendezése érdekében. A konferencián egyezményt fogadtak el a szárazföldi háború szabályairól és szokásairól, a nemzetközi viszályok békés elintézésérQl. Elfogadtak két nyilatkozatot: megtiltották a mérges gázzal töltött és a dum-dum lövedékek használatát.
1907 II. Hágai Békekonferencia: egyezményt kötöttek a nemzetközi viszályok békés elintézésérQl, szabályozták a háború megkezdésének módját, meghatározták a tengeri háború szabályait, a semleges államok helyzetét. Hágai jog: a hadviselés nemzetközi szabályait tartalmazza: a fegyveres összeütközések okozta kedvezQtlen hatások mérséklése, megelQzése a célja, korlátozza a felhasználható fegyvereket, lehetséges katonai célpontokat, semlegesség nemzetközi jogi szabályai tartoznak id. A tiltott fegyverekkel és a hadviselési módszerekkel foglalkozó joganyag. Humanitárius intervenció: fegyveres összeütközések egy típusa, egy vagy több állam, valamely nemzetközi szervezet hajthatja végre humanitárius célból az adott állam polgárainak védelme érdekében. Ius cogens fogalma: általános nemzetközi jog feltétlen, alkalmazást igénylQ szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége mint egész olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytQl nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegq késQbbi szabályával lehet megváltoztatni. Johannesburgi Fenntartható fejlQdés Csúcskonferencia 2002.: elfogadtak egy öt oldalas politikai nyilatkozatot, és egy több mint 50 oldala cselekvési tervet. Nyilatkozat lényege, a fenntartható fejlQdést minden kultúra és civilizáció fontos és közös feladatának definiálja, melynek megoldásáért együtt kell cselekedni.
A politikai nyilatkozatban 2015 felére kell csökkenteni azon emberek számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez, 2020-ra vegyianyagok elQállításának szabályozása, 2010-ig fejlQdQ országokban ózon károsító technológiák visszaszorítása
















Ki járhat el állam, illetQleg a nemzetközi szervezet nevében: a meghatalmazást az állam valamely hivatalos szerve adja, rögzíteni kell, pontosan mire terjed ki. Nem kell meghatalmazás: államfQ, kormányfQ, külügyminiszter számára, valamint fogadó állammal a diplomáciai képviseletvezetQ tárgyalhat meghatalmazás nélkül, de szerzQdés aláírására nem lesz jogosult.
Multilaterális szerzQdéseknél a küldöttek megbízólevelét megvizsgálják, a bilaterálisnál kicserélik. Ezt követQen kerül sor a tárgyalásokra, ezek lezárását követQen a szerzQdés elkészültét tanúsítja a szerzQdés végleges szövegének hitelesítése. Ennek módszere: záróokmány elfogadása, parafálás, aláírás, vagy nemzetközi szervezet határozatába foglalás. A záróokmányt a multilaterális egyezmények tárgyalása végén fogadják el. Bilaterális vagy kevés fél közötti szerzQdés esetében a tárgyalások végén a parafáláskor a tárgyaló delegációk vezetQi látják el kézjegyükkel a szerzQdés szövegének minden oldalát, ezek után a szövegen csak akkor lehet változtatni, ha újrakezdik a tárgyalásokat Kifogás és fenntartás joghatósága: kis kifogás: a szerzQdés  a fenntartással érintett rész kivéve  életbe lép a fenntartást tevQ és a kifogást emelQ állam között. Nagy kifogás: nem jön létre a szerzQdéses viszony. A kifogást a létrejöttétQl számított 12 hónapon belül lehet benyújtani. A fenntartás és a kifogás visszavonható. Kiotói jegyzQkönyv. 1992-ben a Környezet és FejlQdés Konferencián nyitották meg aláírásra. Célja: hogy megfelelQ szervezeti keretet teremtsen az éghajlatváltozást érintQ késQbbi intézkedések kidolgozásához. Az egyezmény értelmében a Felek Konferenciája bármelyik rendes ülésszakán az egyezményhez csatolható jegyzQkönyveket fogadhat el.
1997-ban Kiotóban rendezték meg a Részes Felek Konferenciájának harmadik ülésszakát. A konferencián kiadott jegyzQkönyvet 1998-ban nyitották meg aláírásra New Yorkban az ENSZ székhelyén.
A Kiotói konferencia alapja a tudományos megállapítás volt, mely szerint nem bizonyított az éghajlatváltozás jelensége. Kisebbségek védelme az EB és Együttmqködési Szervezet keretében: 1992. július 10-én Helsinkiben elfogadott A változás kihívásai címq dokumentum hozta létre a Nemzeti Kisebbségi FQbiztos intézményét, az Q feladata, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konliktusokra. Kisebbségek védelme az ENSZ keretében: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának értelmében olyan államokban, ahol etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektQl nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival közösségben saját kulturájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.
Emberi Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik az okmányban elQírt jelentéstételi rendszer, az államközi panaszmechanizmus mqködtetése és az egyéni panaszeljárás lefolytatása a fakultatív jegyzQkönyv szerint.
Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól ENSZ dokumentum. A dokumentum összeköti a kisebbségek és az emberi jogok védelmét, hangsúlyozza a kisebbségvédelem fontosságát az államok politikai és társadalmi stabilitása szempontjából.
ENSZ Kisebbségi Munkacsoport tevékenysége: feladata a dokumentum sorsának nyomon követése, a nemzeti, regionális, univerzális szinten elért eredmények és problémák figyelemmel kísérése. A munkacsoportot A nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1995-ben elfogadott határozat hozta létre Kizárólag gazdasági övezet: kiterjedése maximum 200 tengeri mérföld a parti tenger alapvonalától. Az állam e területen jogosult élQ és élettelen természeti erQforrások kiaknázására. LehetQsége van mesterséges szigetek, létesítmények, építmények felállítására. Más államok jogai ezen a területen hajózás, átrepülés, tenger alatti kábelek, csQvezetékek lefektetése Kombattánsok (harcosok): fogalmát az 1907-es szárazföldi háború törvényeirQl és szokásairól szóló IV egyezmény határozta meg.
élükön olyan személy áll, aki alárendeltjeiért felelQs
meghatározott megkülönböztetQ jelvényt viselnek, amely messzirQl felismerhetQ
fegyvereiket nyíltak viselik
hadmqveleteikben a háború tövényeihez és szokásaihoz alkalmazkodnak.
Ezt 1977-ben a Genfi egyezményhez fqzött elsQ kiegészítQ jegyzQkönyv újradefiniálta:
A fegyveres erQk olyan szervezett fegyveres erQkbQl, csapatokból és alakulatokból állnak, amelyek az alárendeltjeik magatartásáért az adott félnek felelQs parancsnokság alá tartoznak.






Kontinentális talapzat: az állam szárazföldi területének természetes folytatása a víz alatt, ahol a földrajzi kapcsolatra hivatkozva a parti állam a természeti kincsek kiaknázására kizárólagos jogosultsággal rendelkezik. Kiterjedése maximum 350 tengeri mérföld a parti tenger alapvonalától, ha a tenger mélysége eléri a 2500 métert, akkor az ezeket a pontokat összekötQ vonaltól még legfeljebb 100 tengeri mérföldi terjedhet. Konzul (tiszteletbeli): sok tekintetben azonos a hivatásos konzulokéval. Speciális rendelkezéseket is tartalmaz: családtagjaikat nem illetik meg a kiváltságok és mentességek, irattára és konzuli okmányai csak abban az esetben sérthetetlenek, ha azokat elkülönítve tartották egyéb iratoktól, különösen a magánjellegq levelezésektQl. Az adók és illetékek alóli mentesség csak konzuli tevékenységére terjed ki. Konzul feladatai: elsQsorban küldQ állam állampolgárainak, jogi személyeinek érdek- és jogi védelme a küldQ állam polgáraival szemben indított polgári, büntetQ vagy közigazgatási eljárásokban.
KözjegyzQi feladatok ellátása, fordítások okiratok hitelesítése, házasság megkötése, haláleset anyakönyvezése,
gondoskodik: gazdasági, tudományos, kereskedelmi, idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztése és elQmozdításáról.
KüldQ állam polgárainak vagyona számára ideiglenes gyám, gondnok kijelölése.
Fogadó állam jogszabályaival összhangban bírósági iratok kézbesítése és megkeresésések teljesítése, jogsegélyegyezmények lebonyolításában és végrehajtásában közremqködik. Hagyatéki ügyekben közremqködik. Jogosult a küldQ állam hajóinak, repülQgépeinek ellenQrzésére, szükség esetén támogatást is nyújthat nekik.
Tengerparttal rendelkezQ országos esetén tengeri közlekedéshez és áruszállításhoz kapcsolodóan speciális okmány ellenQrzési vagy okmánykiállítási jogaik is lehetnek. Diplomáciai kapcsolatos hiányában a konzulok diplomáciai teendQket is elláthatnak Konzuli jog: konzulátusok feladata a fogadó államban élQ saját állampolgárok érdekeinek képviselete, ügyeik intézése. A konzuli jog nemzetközi jognak azokból a normáiból tevQdik össze, amelyek az államok között a konzuli kapcsolatokat, konzuli képviseletek létesítését és megszqntetését, képviseletek és tagjaik feladatát, kiváltságait és mentességeit, az állampolgárokat a konzuli védelem kapcsán megilletQ jogokat szabályozzák. Legfontosabb jogforrása: 1963. évi bécsi egyezmény. Konzuli képviselet kiváltságai és mentességei:
Nemzeti lobogó és címer használata, Konzuli helyiségek sérthetetlensége, Adómentesség, Érintkezés szabadsága,
Konzuli tisztviselQkre és a konzuli képviselet egyéb tagjaira vonatkozó kiváltságok és mentességek:
Személyes sérthetetlenség, joghatóság alóli mentesség: a bécsi egyezmény a fQ szabály aló három kivételt állapít meg:
1. nem érvényesül a mentesség az olyan szerzQdésbQl eredQ polgári perre, amely szerzQdést a konzuli tisztviselQ vagy alkalmazott nem a küldQ állam megbízottjaként kötött.
2. nem illeti meg a konzult a joghatóság alóli mentesség a harmadik személy által indított olyan polgári perben, amelyet valamely közlekedési eszközzel, a fogadó állam területén okozott balesetbQl eredQ kártérítés miatt indítottak.
3. a tanuúskodási kötelezettség.
Adó és illetékmentesség, vámmentesség Konzuli kerület: a konzuli képviselet mqködési területe. A fogadó állam területének az a része, amelyen a konzul a tevékenységét kifejtheti. Konzuli kiváltságok és mentességek: szqkebb körqek, mint a diplomáciai kiváltságok és mentességek. A fQ különbség, hogy csak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményeik tekintetében élveznek mentességet a fogadó állam joghatósága alól (funkcionális mentesség.) Konzuli megbízatás megszqnhet: konzul személyéhez, másrészt pedig az államhoz kötQdQ okok miatt. Konzul személyében rejlQ okok: a.) fogadó állam visszavonja a mqködési engedélyét, vagy nemkívánatos személlyé nyilvánítja b.) a konzul meghal, lemond, vagy a küldQ állam visszahívja.
Államhoz kötQdQ okok közé sorolható a küldQ vagy a fogadó állam megszqnése. Ha megszakad a konzuli szintü kapcsolat, küldQ állam bezárja, vagy fogadó állam bezáratja a konzuli képviseletet














Konzuli tisztviselQk: két fQ kategóriába sorolhatók: hivatásos konzulok és tiszteletbeli konzulok. A hivatásos konzulok a küldQ állam hivatásos tisztviselQi, a küldQ állam állampolgárságával rendelkeznek. A tiszteletbeli konzulok teendQiket nem fQ foglalkozásként látják el, Qk a fogadó állam, vagy harmadik állam állampolgárai.
Rangjukat illetQen: fQkonzul, konzul, alkonzul és konzuli ügynök.
Konzuli testület tagjai: egymás közti rangsorát, osztályba tartozásuk, ezen belül a mqködési engedély megadásának idQpontja határozza meg. A doyen az a legmagasabb rangot leghosszabb ideje betöltQ hivatásos konzul
Konzuli képviselet személyzete: vezetQn kívül tisztviselQkbQl, konzuli alkalmazottakból, kisegítQ személyzet tagjaiból áll.
Konzuli képviselet vezetQjét a küldQ állam nevezi ki, a konzul részére konzuli pátenst állít ki. A kinevezett konzul hivatali teendQinek ellátását csak a fogadón állam által kiállított mqködési engedély exequatur birtokában kezdheti meg.
Konzuli képviselet egy állam több városában is létesíthetQ. Kormányelismerés: több kormány állítja magáról, hogy Q hivatott adott ország képivseletére. Tobar-elv szerint: az erQszakos úton hatalomra került kormányt mindaddig nem lehet elismerni, amíg hatalmát demokratikus úton meg nem erQsítették. Estrada-elv szerint: egy másik államnak csupán ahhoz van joga, hogy a diplomáciai kapcsolat létesítésérQl döntsön, a kormány elismerése viszont már nem feladata.
Ma az a vélemény: hogy egy nemzetközi szervezetben az állam képviseletére az a kormány tarthat igényt, mely képes eleget tenni a tagságából fakadó kötelezettségeknek. Kormányközi szervezetek: döntéseket a létrehozó államok képviselQi hozzák, de a kötelezQnek elfogadott határozatok nem érvényesíthetQk közvetlenül, a szervezet pénzügyi háttere teljes mértékben a tagállami hozzájárulásokból tevQdik össze. Közösségi jog: a nemzetközi jog általában a szerzQdQ államokat ismeri el jogosítottként és kötelezettként, addig a közösségi jog a természetes és jogi személyeket is feljogosítja arra, hogy a kötelezett jogalanyokkal szemben a rendelkezéseit segítségül hívják. Ebben az értelemben beszélhetünk egyfajta szubjektív közjogról. Légi forgalom szabályozása: 1919 Párizs elsQ légi közlekedési egyezmény, elismerte az államok légtér feletti szuverenitását, és a légifolyosó kijelölését.. 1944- Chicagó: nemzetközi polgári repülésrQl szóló egyezményben a szerzQdQ államok elismerik, hogy minden államot megilleti a légtere fölötti teljes és kizárólagos szuverenitás.
A légi jármqvek ahhoz az államhoz tartoznak, amelynek lajstromába vannak véve. A nemzetközi légi forgalomban közlekedQ valamennyi jármqnek viselnie kell állami felség- és lajstromozási jelét.
Tartalmazza a cabotage lehetQségét: bármely szerzQdQ államnak jogában áll megtagadni más szerzQdQ állam légi jármqvétQl, hogy területén utasokat, árut, poggyászt és postát vegyen fel, és ezeket díjért vagy bérlet keretében területének más pontjára szállítsa.
Az Egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO) Légtér jogi helyzete: légtér az államterület részeg, jogi helyzete mindig az alatta fekvQ terület jogi helyzetével egyezik.
Vonzáselmélet: a légtér addig tart, amíg a Föld tömegvonzása hat.
Atmoszféraelmélet: amig a légkör kiterjed.
Más elmélet: az állam területe addig terjed, ahol még a levegQ felhajtóerejével közlekedQ repülQgépek haladni tudnak, illetve amely magasság fölé már csak rakétákkal lehet objektumokat feljuttatni. Ez a magasság a Kármán-vonal. Levéltár utódlása: egyesülés esetén természetesen minden marad. Felbomlásnál, elszakadásnál pedig annyi iratanyag száll át az utódállamra, amennyi a terület igazgatásához szükséges. Martens-klauzula: tiltott hadviselési módokra az egyezmény preambuluma ismer egy általános tilalmat ez a Martens-klauzula. EbbQl és a II. Hágai békekonferencián hozzáfqzöttekbQl vezetik le: hogy tilos olyan fegyverek alkalmazása, amelyek különösen kegyetlen és felesleges szenvedést okoznak és hatásuk nem meghatározott célpontra irányul. Menekült: az a személy, aki származási országán kívül található, mert megalapozott a félelme attól, hogy faja, vallása, nemzetisége, bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozása, politikai véleménye miatt üldöztetésnek van, vagy lehet kitéve, és nem számíthat ezen ország védelmére, vagy az üldöztetés miatt ide nem tud, vagy nem kíván visszatérni. Menekültek helyzete a nemzetközi jogban: menekült olyan sajátos csoport tagja, akinek az élete vélhetQleg hazatérése esetén veszélybe kerül.
Okmányait az 1922-ben kiadott Nansen-útlevél pótolta, az okmány kiadását követte azoknak a normáknak a megjelenése, amelyek már a menekültek jogi státuszára, munkavállalási jogára, védelmére fókuszáltak.
1943.-ban Washingtonban alakult meg az UNRRA 1947-49 között fejezte be tevékenységét.
M& ENSZ Menekültügyi FQbiztosságának (Genf)feladata a menekültek nemzetközi védelme és a helyzetének tartós megoldása (1951) Élén fQbiztos áll, akit az ENSZ Közgyqlés választ a fQtitkár ajánlása alapján. Irányító testülete 53 tagú, végrehajtó bizottsága (EXCOM) évente ülésezik, hatáskörébe tartozik a költségvetés elfogadása is. Monista: a belsQ jog és a nemzetközi jog együttesen egységes jogrendszert alkotnak. Nemzetközi folyó: olyan természetes vizi út, mely több állam területén keresztül folyik, vagy amelyen a két állam közötti határ húzódik.Tartalmazza a cabotage lehetQségét: az állam két belföldi kikötQje között Q maga rendelkezik kizárólagos jogosultsággal a személy és áruforgalom lebonyolítására.
A Duna szabadon hajózható (1815. bécsi kongresszus) 1856. párizsi konferencia létrehozta a Dunán való szabad hajózás biztosítására a Parti Államok Bizottságát és az Európai Duna Bizottságot.
1948. évi Belgrádi Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére vonatkozik, mely KelheimtQl a Fekete-tengeri terjed és a Sulinai ágon áthaladva a Sulinai csatornán keresztül ömlik a tengerbe. Egyezmény értelmében az államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszait hajózható állapotban tartják, kereskedelmi hajózás minden állam részére szabad. Az Egyezmény létrehozta a Duna Bizottságot. Nemzetközi jog alanyai: elsQdleges és eredeti jogalanyai az államok. Jogalanyiságuk teljes, valamennyi nemzetközi jogosultsággal rendelkeznek. LehetQségük van további jogalanyok beemelésére a nemzetközi jogba, így válhattak a nemzetközi élet szereplQivé a nemzetközi szervezetek, az egyének, az emberiség.
Speciális jogalanyok: olyan entitások, melyek többé-kevésbé rendelkeznek az állami lét jellemzQivel(saját terület, lakosság, fQhatalom) ilyen: az Apostoli Szentszék (Vatikán), Szuverén Máltai Lovagrend.
Állam jogalanyiságának másik ismérve az eredeti jelleg: az állam létrejötténél fogva automatikusan a nemzetközi jog alanyává válik. Nemzetközi jog és a belsQ jog viszonya: dualista és monista. Nemzetközi jog fogalma: olyan normák alkotják, melyek általánosságban a nemzetközi jog alanyai, döntQen pedig az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálják, és az államok kifejezett vagy hallgatólagos akaratmegegyezésével jönnek létre.
Nemzetközi közösségre koncentrálódó joganyag, elismert szereplQi fQként az államok, nemzetközi szervezetek szqkebb körben az egyének. Nemzetközi jog forrásai: szokásjogi szabályok és a nemzetközi szerzQdések, emellett egyéb források. Nemzetközi jog sajátosságai: belsQ joghoz képest: alanyai, a jogi normák keletkezése( részben azok alkalmazzák akik alkotják), jogforrásai, létrejötte (kölcsönös akaratmegegyezés eredménye), szankciórendszere Nemzetközi jog szankciórendszere: decentralizált: az önsegély szélesebb körben elismert, mint a belsQ jogban (önsegély: a sértett fél egy jogsértQ cselekedettel szemben saját maga lép fel).
Önsegélynek két formáját különböztetjük meg: a retorziót és a represszáliát.
Centralizált (esetenként): ilyenkor egy nemzetközi szervezet foganatosítja a szankciót. Nemzetközi környezetvédelem:
1972 Stockholm  ENSZ konferencia az emberi környezetrQl:
ENSZ Környezetvédelmi Programja UNEP
Brundtland Bizottság
Riói Nyilaktozat a KörnyezetrQl és a FejlQdésrQl
Nyilatkozat az erdQkrQl
Agenda 21 akcióprogram
Biológiai sokféleségrQl szóló egyezmény
Kiotói jegyzQkönyv
Johannesburgi Fenntartható fejlQdés Csúcskonferencia 2002.: Nemzetközi környezetvédelmi jog.
1972 Stockholm  ENSZ konferencia az emberi környezetrQl: A konferenciát 1972. június 5-19-e között rendezték meg Stockholmban, elfogadtak egy 26 alapelvbQl álló, emberi környezetrQl szóló nyilatkozatot. A Nyilatkozat az emberi környezetrQl elsQ alapelve az embernek joga van a megfelelQ környezethez
A konferencia szervezeti intézkedéseinek eredménye Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának megalakulása Nemzetközi szervezet döntéshozatali formái: leggyakoribbak az egyszerq és minQsített többséggel hozott döntések
Az egyhangú döntésekre kevesebb példa van, ezek jellemzQen kisebb, zárt szervezetek esetén fordulnak elQ.
A súlyozott szavazási eljárás az államok népességének, gazdasági, pénzügyi realitásoknak a figyelembevétele, mely a nemzetközi pénzügyi intézményeknél és az integrációs szervezetekben fordul elQ




Nemzetközi szervezetek és a követségi jog: a tagállamok és a nemzetközi szervezetek közötti állandó kapcsolattartás biztosítására az államok állandó képviseleteket tarthatnak fent a nemzetközi szervezeteknél. A nemzetközi szervezetek tisztségviselQi a diplomáciai személyzet tagjai, különbözQ mentességekkel és kiváltságokkal rendelkeznek. Ezek a következQk: javak, épületek, irattárak sérthetetlensége, szervezet tulajdona és javai mentesek az egyenes adók és vámok alól, szabad kapcsolattartás saját képviselQikkel és a tagállamaikkal és helyetteseinek teljes diplomáciai mentessége, szakértQk alkalmazása, saját úti okmány. Nemzetközi szervezetek fogalma: a kormányközi szervezeteket értjük, amelyek az államok közötti együttmqködés intézményesített fórumaiként jönnek létre. Pl. ENSZ, Európa Tanács, NATO
Megkülönböztethetjük tQlük a nem kormányzati szervezeteket melyek keretében nem államok hanem civil szervezetek, magánszemélyek mqködnek együtt Pl Greenpeace. Illetve nemzetek feletti szupranacionális szervezetek ilyen az Európai Unió
Nemzetközi szervezetek állandó szervezeti felépítéssel, nemzetközi jogalanyisággal rendelkeznek, államok nemzetközi szerzQdésekkel hozzák létre. Az alapító okirat tartalmazza a szervezet céljai, funkcióit amelyek ellátására létrejött, valamint a szervezetével és eljárásával kapcsolatos alapvetQ szabályokat.
Szervezetek jellemzQi: állandó intézményekkel rendelkeznek: közgyqlés, tanács, fQtitkár vezette titkárság.
Lényeges különbség: a tanácskozó szervezetek nem rendelkeznek jogalkotási hatalommal, határozataiknak nincs jogi kötQ ereje. A tanács egy kisebb létszámú, fontosabb operatív döntések meghozatalára jogosult testület. A titkárság élén a fQtitkárral az adminisztratív munkaszerv. Nemzetközi szervezetek határozatai: ajánlás jellegqek: jogi kötQ erQvel nem rendelkezQ határozatok, vagy kötelezQ határozatok, illetve egyik szervezeti egység által egy másikhoz intézett belsQ utasítások. Nemzetközi szervezetek jogalanyisága: származékos: arról mindig az alapító okiratban rendelkeznek, korlátozott: nem rendelkezhetnek mindenféle jogosultsággal, funkcionáis: annak a feladatnak az ellátásához kötött, amelyre a szervezetet létrehozták. Nemzetközi szervezetek közötti szerzQdések: szokásjogi szabályok alkalmazhatók rájuk. E szerzQdések megkötése a nemzetközi szervezetek céljainak és funkcióinak megvalósításához szükségesek, a plenáris szerv felhatalmazása alapján a fQtitkár rendelkezik szerzQdéskötési jogosultsággal. Nemzetközi szervezetek osztályozása: azon az alapon történik milyen céllal hozták létre, mely területen kell ellátnia feladatát.
Eszerinti univerzális (egyetemes): feladatuk az egész világra kiterjed, azoknak minden állam a tagja lehet bizonyos feltételekkel pl: béke szervezete., és
zárt szervezetek (partikuláris, regionális): nem törekednek univerzális tagságra, a tagfelvétel szigorú földrajzi, politikai-jogi, kulturális gazdasági feltételeknek való megfelelés esetén engedélyezett.
A regionális szervezet egy földrajzi régióhoz k9ötQdik: Európa Tanács, Afrikai Unió). Partikuláris szervezet tevékenysége több földrészre is kiterjedhet, valamifél sajátos funkcióval rendelkezik, nem kizárólag egy földrajzi régióhoz kötQdQ szervezetre pl NATO, OECD Nemzetközi szervezetek tagsága és azzal járó jogok és kötelezettségek: a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket tekintve beszélhetünk teljes jogú tagságról, társult tagságról, részleges tagságról és konzultatív vagy megfigyelQi státusról.
Teljes jogú tagság: a szervezet keretében gyakorolható valamennyi jogosultságot biztosítja az államok számára. Különbséget tesznek eredeti és késQbb felvett tagok között, a tagság megszerzésének idQpontjától függetlenül a tagok jogai és kötelezettségei egyenlQk.
Társult tagság: korlátozott részvételi jogokat biztosít, amit általában bizonyos kritériumok teljesítése után a tagság megszerzése követ.
Részleges tagság: teljes joggal vehetnek részt az adott szervezet egy vagy több intézményében, noha amúgy a fQ szervezetnek nem tagjai, s más szervei munkájába nem kapcsolódhatnak be.
MegfigyelQ, konzultatív státusa rendelkezQk jelen lehetnek a szervezet ülésein, de nem szavazhatnak, ezt a státust nemegyszer olyan államok nyerik el, akik amúgy nem válhatnának a szervezet tagjaivá Nemzetközi szervezetekben való tagság utódlása: Nincs általánosan elismert szabály, új államokban gyakran újra kellet kérniük a felvételüket. Nemzetközi szerzQdés elnevezései: Konkordátum: Szentszék egyházat érintQ egyezményei, Paktum: szerzQdés ünnepélyessége, JegyzQkönyv: kiegészíti, módosítja a korábbi nk.szerz. rendelkezéseit, Kompromisszum: két állam megegyezése a jogvitáról, Keretegyezmény: szabályozás általános elvei




Nemzetközi szerzQdés megszqnése: nem visszamenQleges hatályú, az azt elQidézQ ok felmerülésének idQpontjától (ex nunc) számítandó
Megszqnés esetei:
SzerzQdQ felek közös akaratából
SzerzQdésben meghatározott esemény bekövetkezése: a határozott idQre kötött szerzQdésnél lehet idQtartamának lejárta, vagy valamely bontó feltétel bekövetkezése.
Felmondás: feltételeit a szerzQdés rögzíti
SzerzQdQ felek egyetértése esetén: bármikor megszüntethetik a felek a szerzQdést
Azonos tárgyú új szerzQdés létrejötte esetén
A szerzQdés megszqnése a nemzetközi jog általános szabályai alapján:
SzerzQdés teljesítésével: a kötelezettség kimerítése
Súlyos szerzQdésszegéssel: egyik fél a szerzQdésbQl adódó lényeges kötelezettségének nem tesz eleget
Lehetetlenülés: fizikai lehetetlenülés: a szerzQdés tárgya fizikailag megsemmisül, vagy az elQirányzott célra alkalmatlanná válik. Jogi lehetetlenülés: ha az általános nemzetközi jog új, feltétlen alkalmazást igénylQ szabálya alakul ki.
SzerzQdéskötéskori körülmények alapvetQ megváltozása: erre csak kivételes esetekben lehet hivatkozni.
Államutódlás: Az állam nemzetközi jogalanyisága megszqnik, az állam területe változik, s ez hatással van az érintett állam által kötött nemzetközi szerzQdések sorsára is.
Háború: megszünteti a hadban álló felek között a béke idejére kötött szerzQdéseket, de soha nem szünthetheti meg a humanitárius tárgyú egyezmények hatályát. Nemzetközi szerzQdés: az államok, nemzetközi szervezetek között, vagy részvételükkel jön létre. A jogalanyok megegyezése nemzetközi jogosultságok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. Rendszerint írásban kötik Qket, de létezik szóbeli szerzQdés: gentlemen s agreementek. Nemzetközi szerzQdés: nemzetközi jog alanyai között létrejött olyan megállapodás, amely nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére irányul. Létrejöttéhez jogalanyok közötti egyetértés szükséges. Nemzetközi szerzQdések érvénytelensége: érvényes szerzQdéseket teljesíteni kell, az érvlénytelenekhez nem fqzQdnek joghatások, úgy kell kezelni mintha létre sem jött volna, és az a szerzQdéskötés idQpontjára visszaható hatású (ex tunc). Érvénytelenség alapesetei: semmisség lés a megtámadhatóság
Megtámadhatóság esetei: szerzQdés érvényének fenntartása a sértett állam akaratától függ, érvénytelenséghez a szerzQdést meg kell támadni.
SzerzQdéskötésre vonatkozó belsQ szabályok megsértésével kötött szerzQdés: ha objektíve, nyilvánvaló módon megsértették a szerzQdéskötés során a belsQ jog lényeges szabályait, akkor az megtámadhatóvá válik.
Meghatalmazás túllépése: Ha a meghatalmazott eljárása során túllépi megbízásának kereteit, akkor a szerzQdés csak abban az esetben válik megtámadhatóvá, ha a meghatalmazás korlátozásáról a többi tárgyaló államot elQzetesen tájékoztatták.
Tévedés: olyan tény vagy helyzet tekintetében kell fennállnia, melyet a szerzQdQ állam tévedésbQl létezQnek vélt.
Megtévesztés: rosszhiszemq magatartás idézheti elQ.
Megvesztegetés: az állam a szerzQdést kötelezQ hatályúnak ismeri el, képviselQjének egy másik tárgyaló állam általi közvetlen vagy közvetett megvesztegetésével érték el.
Semmisség esetei: a nemzetközi jogrend alapjait sértik, emitt a semmisségi okokra bárki hivatkozhat és feltétlenül érvénytelenek az ilyen szerzQdések. Azok a szerzQdéskötési eljárással, szerzQdés tárgyának jogellenességével kapcsolatosak. Az egész szerzQdés érvénytelen a szerzQdés megkötésének idQpontjára visszamenQ hatállyal (ex tunc)
ErQszak hatására kötött szerzQdés: semmis az a szerzQdés, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy erQszak hatására kötöttek.
Kógens szabályokba ütközQ nemzetközi szerzQdés: szerzQdés semmis, ha megkötésének idQpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylQ szabályába ütközik. (Kógens szabályok: erQszak tilalma, államok szuverén egyenlQsége, nemzetközi viták békés elintézése, népirtás tilalma& )












Nemzetközi szerzQdések osztályozása: tárgyuk: politikai, gazdasági, kulturális, szociális és nemzetközi, jogi jellegük: jogalkotó és ügyintézQ szerzQdések, szerzQdéskötés alanyai: államok egymás közötti szerzQdései, államok és nemzetközi szervezetek közötti szerzQdések, nemzetközi szervezetek közötti szerzQdések, felek száma szerint: kétoldalú (bilaterális) nemzetközi jog két alanya között létrejött, többoldalú (multilaterális) több mint két szereplQ közremqködésével jött lére. Léteznek még: Egyszerqsített, ünnepélyes formában kötött szerzQdések.
Többoldalú szerzQdések közötti különbség: korlátozott számú állam (partikuláris), vagy minden állam részt vesz (generális), regionális szerzQdések (egy földrész államai)
A szerzQdés lehet zárt vagy nyílt. Zárt: más államok már nem csatlakozhatnak. Nyílt: utólagos csatlakozás lehetQsége EU SzerzQdés nyílt vagy korlátozottan nyílt. Nemzetközi szerzQdéskötés szabályai a bécsi egyezmény értelmében:
Ki járhat el állam, illetQleg a nemzetközi szervezet nevében, Aláírás, Ratifikáció, Beiktatás, speciális szabályok a kétoldalú szerzQdéseknél, SzerzQdéshez fqzött fenntartások és kifogás, Bécsi Egyezmény rendelkezései a fenntartás kapcsán, Kifogás és fenntartás joghatása. Non-refoulement elv: Egyetlen SzerzQdQ Állam sem utasítja ki vagy küldi vissza semmilyen módon a menekültet olyan területeke határára, ahol élete vagy szabadsága faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai nézetei miatt lenne veszélyeztetve. Nyilatkozat az erdQkrQl: 15 elvbQl álló deklaráció, mely az erdQk megQrzésének, fenntartásának és kezelésének általános elveirQl rendelkezett. Hangsúlyozta az erdQk fontosságát, kiaknázásukat az államok jogának tekintette.
A nyilatkozat elveit a fenntartható fejlQdés jegyében fogadták el. Nyílt tenger: tengernek mindazon része, ami nem áll az államok területi fennhatósága alatt.
Bármely államot megilleti: hajózás, átrepülés, halászat, tenger alatti kábelek, csQvezetékek lefektetésének, mesterséges szigetek, egyéb berendezések létesítésének, tudományos kutatás szabadsága.
Jogi helyzetének tárgyalásakor különbséget kell tenni olyan övezetek jogi helyzete között, melyeken a parti állam bizonyos szuverén jogokat gyakorolhat.
Hajózás szabadsága: minden államnak joga van a nyílt tengeren saját lobogója alatt hajózni. A lobogó a hajó honosságának megkülönböztetQ jelzése.
Üldözési jog: a parti állam hadihajója, vagy repülQgépe nemzetközi bqncselekmény elkövetés esetén idegen hajót üldözhet nyílt tengeren is, ha az a parti állam szabályait megsértette, az üldözés megkezdésekor a hajó belvízen, parti tengeren, csatlakozó övezetben tartózkodott, az üldözés nem szakadt meg.
Tengerjogi egyezmény értelmében a nemzetközi szorosokon szabad az áthaladás Önrendelkezési jog: valamely nemzeti elven szervezQdQ csoport, vagy  egy másik értelmezés szerint  egy adott területen élQ lakosság saját államot hoz létre, vagy más módon dönt kormányzatának, politikai berendezkedésének megválasztásáról
ENSZ gyakorlata alapján az önrendelkezési jog sokáig a gyarmati, idegen vagy faji elnyomó uralom alatt álló népeket illette meg. A gyarmatok függetlenné válása után az önrendelkezés elvét a föderatív államok tagköztársaságainak önállóvá válásakor alkalmazták Parti állam jogai és kötelezettségei: békés áthaladás joga: parti állam területi felségjoga nem állhat ellentétben más államoknak a hajózáshoz fqzQdQ érdekeivel. Minden állam kereskedelmi és hadihajóit megilleti a békés áthaladás joga. Kizárólag a parti államot illeti meg a cabotage, azaz két kikötQje közötti áru- és személyszállítás joga.

























Partikuláris szervezetek (OECD, NATO, EBESZ)
Gazdasági Együttmqködési és Fejlesztési Szervezet
OECD: 1948-ban elfogadott Gazdasági Együttmqködési Törvény alapján a Marshall-segélyig vezethetQ vissza. 1960-ban átalakult a szervezet, ekkor kapta mai nevét.
FQ szervei a Kormányzótanács, Végrehajtó Bizottság, Titkárság. Az OECD Tanácsában a tagállamok és az Európai Bizottság egy-egy képviselQje foglal helyet. Miniszteri szinten évente egyszer találkoznak.
Észak-Atlanti SzerzQdés Szervezete (NATO)
A NATO 1949-ben alakult meg Washingtonban az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Izland, Dánia, Norvégia, Olaszország, Portugália részvételéve.
Célja: a nemzetközi béke és biztonság, stabilitás megteremtése egybehangolt politikai és katonai intézkedések révén. Meghívás alapján lehet csatlakozni a szervezethez. Magyarország 1999-ben lett tagja a szervezetnek.
Feldata: nemzetközi béke és biztonság, stabilitás elQmozdítása, önsegély és a kölcsönös segítségnyújtás révén hatékony védelmi rendszer képítése.
NATO legfontosabb szervei:
Észak-atlanti Tanács: a NATO legfQbb politikai döntéshozó testülete évente két alkalommal ülésezik,
Parlamenti Közgyqlés: a szervezet tanácskozó, a tagállamok, partneroszágok, mediterrán térség parlamenti képviselQinek fóruma, feladata az európai stabilitás elQmozdítása
Titkárság: az adminisztratív munkaszerv élén a fQtitkárral, feladata a konzultációs és döntéshozatali folyamat segítése, a döntés elQkészítése és végrehajtása,
Védelmi TervezQ Bizottság: évente két alkalommal találkoznak a honvédelmi miniszterek, védelmi kérdésekkel foglalkozik.,
Nukleáris TervezQ Csoport: honvédelmi miniszterek vesznek részt, feladata a nukleáris erQkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása és a döntéshozatal,
Katonai Bizottság: NATO legfelsQ katonai szerve, munkáját az Észak-atlanti Tanács és a Védelmi TervezQ Bizottság irányítása alatt végzi.
Európai Biztonsági és Együttmqködési Szervezet (EBESZ)
Helsinki csúcsértekezlet 1975. július 31. A Helsinki Záróokmány három fQ kosárból áll: elsQ kosár: a biztonság, katonai-politikai aspektusokat érintette, a résztvevQ tagállamok közötti kapcsolatok alapelveit taglalta, valamint a lehetséges katonai bizalomerQsítQ intézkedéseket
Második kosár: gazdasági, technológiai és környezetvédelmi együttmqködést érintette
Harmadik kosár: az emberi jogi, humanitárius és egyéb területeken történQ együttmqködésre terjedt ki.
Maga a Helsinki Záróokmány nem tekinthetQ nemzetközi szerzQdésnek
Szervezeti felépítés: alapokmánnyal nem, állandó szervezeti felépítéssel az 1994- évi budapesti csúcstalálkozó óta rendelkezik. Koppenhágai székhellyel mqködQ Parlamenti Közgyqlés feladata az EBESZ-országok parlamentjei közötti együttmqködés elQmozdítása. A bécsi székhellyel és prágai segédhivatallal mqködQ titkárság élén a fQtitkár áll.
Az Állandó Tanács az EBESZ folyamatosan ülésezQ testülete, tagjai a tagállamok állandó képviselQi, akik hetente találkoznak Bécsben. Polgári repülés biztonságát veszélyeztetQ bqncselekmények elleni küzdelem: három egyezmény született a szabályozásról:
1963 tokiói egyezmény: a repülQn elkövetett jogellenes cselekményeket illetQen a joghatóság kérdését szabályozza
1870 hágai a légi jármqvek jogellenes hatalomba kerítésrQl szóló egyezményben a részes államok kötelezték magukat, hogy büntetQ törvényköveikben büntetni rendelik e bqncselekményeket
1971 montreali egyezmény a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekményekrQl szól Ratifikáció: aláírt szerzQdés újabb ellenQrzése, államnak újabb lehetQsége van a visszalépésre. Ratifikációs okmány születése: szerzQdés szövegének másolatára rávezetik a ratifikációs záradékot, a ratifikációra jogosult szerv aláírja és lepecsételi. Kétoldalú egyezmény esetében kicserélik a ratifikációs okmányt. A multilaterális szerzQdés esetébe letétbe helyezik a letéteményesnél. A letétbe helyezés többoldalú szerzQdések esetében bevett gyakorlat. A letéteményes valamely szerzQdQ fél kormánya vagy egy nemzetközi szervezet titkársága. Riói Nyilaktozat a KörnyezetrQl és a FejlQdésrQl: eredetileg Nyiatkozat a FöldrQl Riói Nyilatkozattá egyszerqsödött (1992). 27 általános, jogi kötelezQ erQvel nem rendelkezQ elvet fogalmazott meg. Kinyilvánította az emberek fejlQdéshez való jogát, elsQbbséget biztosított a szegényebb országok számára szükségleteik kielégítésre. Megfogalmazta a szennyezQ fizet elvet: azaz, a szennyezéssel okozott károkat a szennyezQnek kötelessége megtéríteni. Sarkvidékek jogi helyzete:
Antarktisz: 1959-ben fogadták el Washingtonban az Antarktisz SzerzQdést, mely 1961-ben lépett életbe. SzerzQdés hatálya alatt az Antarktisz feletti területi szuverenitásra semmilyen új igény nem támasztható, korábban bejelentett igény nem terjeszthetQ ki. Békés célokra megengedett a felhasználása, tilos katonai tevékenység, nukleáris kísérlet, radioaktív hulladék elhelyezése.
1988 Wellingtoni Egyezmény az ásványkincsek kiaknázásáról nem lépett hatályba
1991- Madridban aláírták az Antarktisz SzerzQdés környezetvédelmi jegyzQkönyvét az Antarktiszon folytatott tevékenységekrQl, melyek nem okozhatnak kárt a klímában, idQjárásban, vízben, levegQ minQségében. 50 éves moratórium.
Arktisz: nem tekinthetQ területi fennhatóság alatt nem álló területnek. Soft law: különbséget tesznek a nemzetközi jog kötelezQn és jogi kötQ erQvel nem rendelkezQ szabályai között. Jogi kötQ erQvel nem rendelkezQ a soft law: kétfajta dokumentumtípusa van: a nemzetközi szervezetek tanácskozó szervei keretében elfogadott jogi kötQerQvel nem rendelkezQ okmányokat, és az egyébként jogi kötQerQvel rendelkezQ nemzetközi egyezmények bizonytalan tartalmú megállapításait. Speciális jogalanyok: Szuverén Máltai Lovagrend, Apostoli Szentszék: állam jellemzQivel rendelkezik: terület, fQhatalom, állandó lakossága, állampolgársága van. Speciális szabályok a kétoldalú nemzetközi szerzQdéseknél: a diplomáciai képviselet vezetQje külön meghatalmazás nélkül jogosult a küldQ és a fogadó államok között tárgyalásokat folytatni a szerzQdéskötésrQl, ez nem terjed ki a szerzQdés aláírására. A kétoldalú szerzQdéseket parafálják. A szerzQdés aláírása a nemzetközi szerzQdés kötelezQvé válását eredményezi. A szerzQdés ideiglenes státusa: a bécsi egyezmény szerint az aláíró államnak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytQl, amely a szerzQdés tárgyát és célját meghiúsítaná. Ez mindaddig kötelezettség, míg a kötelezQ hatályt el nem ismeri Szakosított intézmények: ENSZ-szel szerzQdéses kapcsolatban levQ univerzális nemzetközi szervezetek, melyek a nemzetközi együttmqködés egy-egy meghatározott területén fejtik ki tevékenységüket. Pl. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, célja: a munkafeltételek és az életszínvonal javítása.Egészségügyi Világszervezet (WHO), Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Élelmezési és MezQgazdasági Szervezet (FAO) Nemzetközi Valutaalap (IMF) SzerzQdéshez fqzött fenntartások, kifogás: fenntartás egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerzQdés aláírása, megerQsítése, elfogadása, jóváhagyása, vagy ahhoz történQ csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerzQdés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja. Ez csak multilaterális szerzQdéseknél merülhet fel, hiszen bilaterálisnál vagy létrejön a szerzQdés vagy nem.
Fenntartás kizár bizonyos rendelkezést vagy a tartalmát módosítja,. A fenntartás a szerzQdés aláírásakor, ratifikálásakor, csatlakozáskor jelenthetQ be.
Kifogás: fenntartással szembeni kifogás, általános joghatása, hogy a fenntartást tevQ és a kifogással élQ nem lesz szerzQdQ fél egymás vonatkozásában, a fenntartást tevQ viszonyt szerzQdQ fél lehet mindazon államokkal szemben, melyek nem emeltek kifogást. Szokásjog: úgy alakulnak ki, hogy az államok bizonyos idQn keresztül ugyanazon helyzetben ugyanazt a magatartás követik, így jön létre a nemzetközi szokás, ehhez társul a meggyQzQdés, hogy annak betartása kötelezQ Szupranacionális (nemzetek feletti) szervezet: a tagállamokra és annak polgáraira közvetlenül kötelezQ jogszabályokat hozhat, tipikus, hogy a döntéshozatalhoz nem szükséges valamennyi állam hozzájárulása. Tenger jogállása: kétféle területre oszlik: az államterület részét képezQ tengerre: ide tartozik a parti tenger, szigetközi tenger, beltenger, és a nyílt tengerre ennek vannak olyan részegei, ahol a parti államok speciális, állami szuverenitáshoz kapcsolódó jogosultságokat gyakorlhatnak ilyen: csatlakozó övezet, kontinentális talapzat, kizárólagos gazdasági övezet. A nyílt tenger nem áll az államok területi fennhatósága alatt, említett részei azonban nem mentesek teljes mértékben az államok joghatósága alól Választott bírósági eljárás: ha az államok között vita alakul ki, ezt követQen a választott bírósági eljárás részleteirQl kompromisszumban állapodnak meg a felek. Az eljáró felek kiválasztanak egy-egy, késQbb bíróként eljáró személyt, és az elnököt közösen kérik fel döntQbírának. Az eljárás két részbQl áll: írásbeli elQkészítQ eljárásból, és szóbeli szakaszból. Választott bíróság döntése felekre nézve kötelezQ









Világqr jogi helyzete: a világ negyedik térsége, nem áll területi felségjog alatt res communis omnium usus státusú(Antarktisz, nyílt tenger, világqr, tengerfenék)
Legfontosabb egyezmények:
1967év szerzQdés az államok tevékenységét szabályozó elvekrQl a világqrkutatás és felhasználás terén
1968 évi qrhajósok mentésérQl, hazaküldésérQl és a világqrbe bocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról szóló megállapodás
1972. évi az qrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelQsségrQl szóló egyezmény
1975. évi a világqrbe bocsátott objektumok nyilvántartásba vételérQl szóló egyezmény
1979. évi az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységét szabályozó egyezmény Világqregyezmény: a világqrben területi felségjogot egyetlen állam sem gyakorolhat. A világqrt beleértve a Holdat és más égitesteket, valamennyi állam az egyenlQség alapján és a nemzetközi joggal összhangban szabadon kutathatja, és használhatja, az égitestek minden területére szabad számukra a bejárás.
Minden olyan állam mely valamely objektumot a világqrbe felbocsát, minden részes állam, melynek területérQl vagy berendezésérQl valamely objektumot felbocsátanak, nemzetközi felelQsséggel tartozik azokért a károkért, melyeket az objektum, vagy alkatrészei más államnak, természetes vagy jogi személyeinek okoznak a Földön, légtérben, világqrben. A felelQsség objektív, kimentésre nincs lehetQség. Viták békés rendezése: a szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. A viták békés elintézésének módja: egyes kérdések tárgyalásos úton történQ rendezése. A tárgyalásokba harmadik fél is bekapcsolódhat, ezt jószolgálatnak vagy közvetítésnek nevezzük. További módja a viták rendezésének a nemzetközi bírói fórumhoz fordulás.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2006-os zh 3. 4. a1 általános kémia architektúra atom beugro bioinformatika épszerk iii. fizikai+kémia fizkém fogaskerék hajtás frazer gábor gamf gamf fizika vizsga gazdasági gazdasági közjog gazdasági matematika humánbiosz gyak idősorok ii. illeték java jegyzet juhász kamatláb kötelező kőzetek kurzusleírás marketing tétel mérleg mezőgazdaság mikrobiológai művelődéstörténet órai előadás piac prof. dr. héjj andreas rushdie sejtbiosz stratégiai menedzsment szakdolgozat számvitel i tőke tudománytörténet valszám vezgazd viszonyszám víz