Operációs rendszerek

Országok listájaHungaryNyíregyházi FőiskolaTermészettudományi Főiskolai KarProgramozó matematikusZáróvizsgaOperációs rendszerek

07. Operációs rendszerek
(csoportosításuk, parancskészlet, GUI, ütemezés, memória kezelés)
Operációs rendszerek:
Az operációs rendszernek nevezik az olyan rendszert amely vezérli a számítógép erõforrásait és az erõforrásokat felhasználó folyamatokat. A gép és a felhasználó között állandó kapcsolat van (rövidítése: OS, az Operating System szavakból ). Ennek az operációs rendszernek alkalmazkodnia kell az adott konfigurációhoz, hiszen teljesen más funkciókra van szüksége egy olyan számítógéprendszernél, ahol egy központi gép üzemel, s az ezt kiszolgáló gépeknek még háttértárolójuk sincs, ellentétben az általunk használt személyi számítógéppel. E rendszerrel tudunk kommunikálni a számítógépünkkel, használatával lehetõségünk nyílik programokat, adatokat másolni, törölni segítségével lemezeket és lemezkatalógusokat tudunk kezelni, stb. Természetesen operációs rendszerbõl nagyon sokkféle létezik, melyek közül PC gépeken legelterjedtebbek a Linux és a Windows különbözõ változatai (95, NT, ME, 2000, XP), illetve régebbi gépeken a DOS (Disk Operating System). További operációs rendszerek még pl. az OS/2, és a UNIX is.
Operációs rendszerek csoportosítása:
Az operációs rendszereket többféle módon is csoportosíthatjuk.
1. A felhasználók száma szerint az operációs rendszerek lehetnek:
· Egyfelhasználós (single-user) DOS, OS/2
· Többfelhasználós (multi-user) UNIX, Windows NT, Linux
2. A processor idejének kihasználása szempontjából beszélhetünk:
· Idõosztásos (Time sharing) rendszerekrõl ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló processorídõt a rendszer piorítástól függõen felosztja a futó folyamatok között.
· Valós idejû (real time) ami azt jelenti, hogy több folyamat egyidejû futása esetén az egyes folyamatok számára jutott processorídõ korlátozva van.

Parancskészlet
Unix Windows Help Man parancs neve Parancs /? Másolás Cp Copy Áthelyezés/átnevezés Mv Move / ren Belép a könyvtárba Cd Cd Aktuális könyvtár kiírása Pwd chdir Memória használat Free mem KépernyQtörlés Cls Clear Kiírja a dátumot Date Date Törlés Rm Del Könytár listázás Ls Dir Kiiratás képernyQre Echo Echo Szövegszerkesztés Vim Edit Kilépés Exit Exit GUI
Grafikus Felhasználói Felület (Graphical User Interface)
A felhasználó és a számítógép közti kommunikációt lehetQvé tevQ felület, amely szöveges parancsok és üzenetek helyett részben vagy teljesen grafikus elemek segítségével teszi lehetQvé a vezérlést és a visszajelzést.
A grafikus felületek nagyban gyorsíthatják és egyszerqsíthetik a számítógép kezelését a felhasználók számára, mert lehetQvé teszik a kommunikációban annak a ténynek a kihasználását, hogy az emberi agy a grafikákat és jól megkülönböztethetQ, jellemzQ szimbólumokat sokkal gyorsabban képes azonosítani és értelmezni, mint a szöveges, verbális információkat.
Az elsQ grafikus felhasználói felületet a Xerox Palo Alto-i kutatóközpontjában dolgozták ki a '70-es években, amit késQbb az Apple Macintosh nevq számítógépe, majd a Microsoft  HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/Windows.html" Windows Operációs rendszerek
(csoportosításuk, parancskészlet, GUI, ütemezés, memória kezelés)
Operációs rendszerek:
Az operációs rendszernek nevezik az olyan rendszert amely vezérli a számítógép erõforrásait és az erõforrásokat felhasználó folyamatokat. A gép és a felhasználó között állandó kapcsolat van (rövidítése: OS, az Operating System szavakból ). Ennek az operációs rendszernek alkalmazkodnia kell az adott konfigurációhoz, hiszen teljesen más funkciókra van szüksége egy olyan számítógéprendszernél, ahol egy központi gép üzemel, s az ezt kiszolgáló gépeknek még háttértárolójuk sincs, ellentétben az általunk használt személyi számítógéppel. E rendszerrel tudunk kommunikálni a számítógépünkkel, használatával lehetõségünk nyílik programokat, adatokat másolni, törölni segítségével lemezeket és lemezkatalógusokat tudunk kezelni, stb. Természetesen operációs rendszerbõl nagyon sokkféle létezik, melyek közül PC gépeken legelterjedtebbek a Linux és a Windows különbözõ változatai (95, NT, ME, 2000, XP), illetve régebbi gépeken a DOS (Disk Operating System). További operációs rendszerek még pl. az OS/2, és a UNIX is.
Operációs rendszerek csoportosítása:
Az operációs rendszereket többféle módon is csoportosíthatjuk.
1. A felhasználók száma szerint az operációs rendszerek lehetnek:
· Egyfelhasználós (single-user) DOS, OS/2
· Többfelhasználós (multi-user) UNIX, Windows NT, Linux
2. A processor idejének kihasználása szempontjából beszélhetünk:
· Idõosztásos (Time sharing) rendszerekrõl ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló processorídõt a rendszer piorítástól függõen felosztja a futó folyamatok között.
· Valós idejû (real time) ami azt jelenti, hogy több folyamat egyidejû futása esetén az egyes folyamatok számára jutott processorídõ korlátozva van.

Parancskészlet
Unix Windows Help Man parancs neve Parancs /? Másolás Cp Copy Áthelyezés/átnevezés Mv Move / ren Belép a könyvtárba Cd Cd Aktuális könyvtár kiírása Pwd chdir Memória használat Free mem KépernyQtörlés Cls Clear Kiírja a dátumot Date Date Törlés Rm Del Könytár listázás Ls Dir Kiiratás képernyQre Echo Echo Szövegszerkesztés Vim Edit Kilépés Exit Exit GUI
Grafikus Felhasználói Felület (Graphical User Interface)
A felhasználó és a számítógép közti kommunikációt lehetQvé tevQ felület, amely szöveges parancsok és üzenetek helyett részben vagy teljesen grafikus elemek segítségével teszi lehetQvé a vezérlést és a visszajelzést.
A grafikus felületek nagyban gyorsíthatják és egyszerqsíthetik a számítógép kezelését a felhasználók számára, mert lehetQvé teszik a kommunikációban annak a ténynek a kihasználását, hogy az emberi agy a grafikákat és jól megkülönböztethetQ, jellemzQ szimbólumokat sokkal gyorsabban képes azonosítani és értelmezni, mint a szöveges, verbális információkat.
Az elsQ grafikus felhasználói felületet a Xerox Palo Alto-i kutatóközpontjában dolgozták ki a '70-es években, amit késQbb az Apple Macintosh nevq számítógépe, majd a Microsoft  HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/Windows.html" Windows  HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/oper%E1ci%F3s+rendszer.html" operációs rendszere ismertetett meg a nagyközönséggel. Manapság szinte minden asztali felhasználásra szánt operációs rendszer és  HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/szoftver.html" szoftver rendelkezik grafikus felülettel.
A modern grafikus felhasználói felületek a következQ alapvetQ elemeket használják a felhasználóval történQ kommunikációra:
 HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/mutat%F3.html" mutató
 HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/ablak.html" ablakok
 HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/men%FC.html" menük
 HYPERLINK "http://pcforum.hu/szotar/ikon.html" ikonok
Folyamat ütemezés (scheduling)
Ha több processzus van futásra kész, akkor dönteni kell, hogy melyik fusson közülük.
Amennyiben az ütemezQ a megadott idQ lejárta után képes maga is visszavenni a vezérlést az éppen futó feladattól, akkor preemptív ütemezQrQl beszélünk. A vezérlés visszaszerzésére csak a futó feladat hozzájárulásával képes ütemezQket kooperatív ütemezQnek nevezik.
Alacsony szintq ütemezQ: Az op. rendszer azon része, amelyik dönt a futásra kész folyamatok közül melyik fusson.
ÜtemezQ algoritmus: Eldönti, hogy a futásra kész folyamatok közül melyik fusson.
Az ütemezQ algoritmusnak szem elQtt kell tartania:
- Pártatlanság (minden processzus megkapja a neki járó CPU-t)
- Hatékonyság (A CPU-idQt maximálisan kihasználja)
- Várakozási idQ (megadja, hogy a folyamat mennyi idQt töltött tétlen várakozással)
- Átfutási idQ (a folyamat érkezésétQl, annak befejezéséig eltelt idQ)
- VálaszidQ (azaz idQ ami a folyamat rendszerbe állításától az elsQ futás kezdetéig telik el, minimalizálni kell az interaktív felhasználók válaszidejét)
- Áthaladási idQ (a kötegelt felhasználók eredményre várási idejét minimalizálni)
- ÁteresztQképesség (maximalizálni az óránként végrehajtott feladatok számát)
Sajnos ezek a célok ellentmondásosak.
ElQbb jött, elQbb fut (FCFS)
A folyamatok egyszerqen érkezési sorrendben kapják meg a processzort (First Come First Served), és egészen addig maguknál tartják amíg be nem fejezQdnek, vagy egy periféria mqvelet miatt várakozni nem kényszerülnek.
A módszer elQnye, hogy egyszerq, és minden folyamatra sor kerül elQbb-utóbb. Egyértelmqen a hosszabb folyamatoknak kedvez. Hátránya, hogy egy hosszú folyamat egész sor rövidet tarthat fel, és közben a többi erQforrás is feltehetQen kihasználatlanul marad.
Legrövidebb elQnyben (SJF)
Ez az ütemezési eljárás elQnyben részesíti a rövid processzorigényq munkákat (Shortest Job First) Ha egyforma idejq folyamat is lenne köztük, az futhat amelyik elQbb érkezett.
A módszer gyengéje, hogy a kívánt idQtartam csak statisztikailag, vagy a programozó becslése alapján állapítható meg. Ezen kívül, ha a rendszerbe folyamatosan jönnek a munkák, elQfordulhat, hogy egy hosszú folyamat sohasem kerül sorra, mert mindig lesz egy nála rövidebb, amelyik elé vág. ElQnye a legrövidebb átlagos várakozási idQ.
Round robin ütemezés
Az elQzQ kettQhöz képest ez a legdemokratikusabb. Egy bizonyos idQszelet eltelte után elveszi a folyamattól a processzort. Az addig futó folyamat a várakozási sor végére kerül, a következQ folyamat futhat, de Q is csak egy ideig. Ha a processzus véget ér vagy blokkolódik az idQszelet lejárta elQtt, akkor is átkapcsol egy másik processzusra.
Egyedüli probléma az idQszelet nagysága. Az átkapcsolás is idQt vesz igénybe. Túl kevés idQszelet esetén az átkapcsolás túl nagy idQarányú. Túl nagy idQszelet esetén a több
felhasználó esetében sokat kell várni a futtatott programra. 100 ezredmásodperc ésszerq kompromisszum.
Prioritásos ütemezés
A folyamatokat fontosság szerint sorrendbe állítjuk. A prioritás az FCFS, SJF technikáknál azt jelenti, hogy a magasabb rendq folyamat a várakozási sor elejére kerül. A RR algoritmus az elsQbbséget nagyobb idQszelet biztosításával tudja elérni.
Fennáll a veszélye, hogy a kevesebb joggal rendelkezQ folyamatok háttérbe szorulnak, azonban, ha a várakozási sorban lévQ folyamatok prioritását idQvel automatikusan növeljük, elQbb-utóbb az alacsony jogú folyamatok is futhatnak.
Többszörös sorok
Az egyik Qsi idQzítQ, amely a CTSS [qi

Ž



É ô õ ö ÷ ZæÊ®Ÿ‘†yl†h†Y†lH9h— ˜hõ ûB*OJQJph h— ˜hõ û5B*OJQJphjhõ ûhõ ûOJQJUhïÃhùHþhõ û_HmH sH hùHþh'wC_HmH sH h1"ùh'wCOJQJh1"ùh'wC5OJQJ\hùHþh'wCPJ_HmH sH 7hùHþh'wC5B*CJOJQJ\_HaJmH ph6_‘sH 7hùHþhõ û5B*CJOJQJ\_HaJmH ph6_‘sH 1hùHþ5B*CJOJQJ\_HaJmH ph6_‘sH [ri



Ï


=
v
¸
` õ ÷ ÷ïàÑ̽½°°½££›Ìˆ$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜ $a$gdïÃ
$
&
F ¤a$gdõ û
$
&
F ¤a$gdõ û $¤ ¤[$\$a$gdõ ûgdùHþ $¤ ¤x[$\$a$gdõ û $¤x ¤x[$\$a$gdõ û $a$gdùHþ $a$gdc8

+6ìì^ìììŽkd€†$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜67?BGq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd‡$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜GH]`kq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd¶‡$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜kl‚…q^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜ŽkdQˆ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜…† ¤ªq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkdìˆ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜ª«½ÂÆq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd‡‰$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜ÆÇ&2q^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd"Š$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜24V`jq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd½Š$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜jlz€ˆq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜ŽkdX‹$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜ˆŠ¬²ºq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkdó‹$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜º¼äðúq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜ŽkdŽŒ$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜úü (2q^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkd)$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜24DNXq^^^$¤d ¤d$If[$\$a$gd— ˜Žkdč$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜XZbLøvðhÜqlg_MMMM$
&
F¤d ¤d[$\$a$gdïà $a$gdïÃgd NgdùHþŽkd_Ž$$If–FÖÖF”ÿ’
‘#þ
ÿ
ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö4Ö
laöyt— ˜ZbžÐÔ¬®

 WXjkÚÛøúbdprvxÚÜæèðòVX`bhjÊÌÔÖÚÜóèàÕƲƲ£²Æ²Æ²£²Æ²Æ²£²Æ²Æ²£²Æ²Æ²£²Æ²Æ²£²Æ”Õ”£”Õ…h1"ùh'wCB*OJQJphjh1"ùh1"ùOJQJUh1"ùh1"ùB*
OJQJph°@&jh1"ùh1"ùB*OJQJUphh1"ùh1"ùB*OJQJph h1"ùh1"ùOJQJ h NOJQJ h1"ùh NOJQJhùHþh1"ù_HmH sH 0ÜÄÖ-¸ Z!À!<"¢"J#Ø#

%°%L&˜&Ò&‚(„*º*,¶.à.Ž1úìììììììììììììÍ¿¿Í¿¿Í¿ $ ¤7$8$H$a$gd42$
&
F
Æ „„äþ ¤7$8$H$^„`„äþa$gdä;ç $ ¤7$8$H$a$gd’PøgdùHþÜRXÂĴƘ-¬-Ô-Ö-ø- h n ¸ Ü Þ à
!! "¢"Ö#Ø#ò#”$°$º$–&˜&š&óæÜæÒÎÇÎÇκ¯¡æ—æ—桉~æÜæÒÜqæÜæÜæÒahä;çh &5>*OJQJ^Jhf+ph[kÈOJQJ^JhM(5OJQJ^Jhf+phf+p5OJQJ^JhM(OJQJ^JhM(hf+p>*OJQJ^Jh[kÈ>*OJQJ^Jhf+ph±y OJQJ^J

h±y h±y h±y hf+pOJQJ^Jh[kÈOJQJ^Jhf+phf+pOJQJ^JhùHþhÌO_HmH sH "š&Â&Ð&Ò&€*„*¸*º*+,,ü-þ-Z.´.¶.à.¬0†1Š1¶3à3˜7º78bbbdbFcHc†cˆc>d@dÂdÄd\eðàðÓÏ࿲¨ž¨”¨”²à”‡”‡¿}¿‡{‡q‡q‡g‡g‡g‡haÈOJQJ^Jh NOJQJ^JUhMµOJQJ^Jh &hf+pOJQJ^Jh] ©OJQJ^Jh &OJQJ^Jh¬OJQJ^Jh¬h¬OJQJ^Jhä;çhf+p5>*OJQJ^Jh &h42h &OJQJ^Jhä;çh &5>*OJQJ^Jhä;çh[kÈ5>*OJQJ^J$Ž1è2¶3à3Ê5˜7º7âghiìij‚jXkˆl®lZm&nroœozpJqdq

rññÒññÒñññÒñññÒñññÒÄÄÄÄ $ ¤7$8$H$a$gd^Q$
&
F
Æ „„äþ ¤7$8$H$^„`„äþa$gdä;ç $ ¤7$8$H$a$gd42op. rendszerben valósult meg és 7094-esen futott. Egyetlen processzust tudott a memóriában tárolni, ezért váltásnál mindent lemezre mentett, így nagyon lassú volt. Ezért a következQt találták ki: Prioritási osztályok felállítása, és a legmagasabb 1 idQegységig futottak, az alacsonyabb 2 idQegységig, az ennél is alacsonyabb 4 idQegységig és így tovább. Ha egy processzus elhasználja az összes számára biztosított idQszeletet, egy osztállyal lejjebb kerül. Pl.: egy processzus 100 idQszeletet igényelne, akkor elQször 1 szeletet kap, következQleg 2-t, 4, 8, 16, 32, 64-et, de az utolsóból már csak 37-et vesz igénybe. Ezalatt 7 cserére volt szükség a round robin 100-ához képest. Mivel azonban prioritása egyre lejjebb kerül, egyre ritkábban fog futni.
Az interaktív processzusok védése érdekében valahányszor leütöttek egy E -t, a processzus visszakerült a legfelsQbb prioritású osztályba. Ám ha ezt a felhasználók felfedezik, ütögetik az E -t.
Az idQosztás választása függ attól, hogy a gépet mire használják.
Garantált ütemezés
A felhasználónak egy ígéretet teszünk a végrehajtásról.
Egy reális ígéret: Egy processzor és n processzus esetén, 1 processzus a CPU idejének 1/n-ed részét kapja.
Az ütemezQ folyamatosan nyomon követi, a processzusok CPU idQ felhasználási arányát, és a legkisebb arányszámmal rendelkezQ processzust fogja futtatni.
Sorsjáték ütemezés
Minden processzus kap egy sorsjegyet, és az ütemezQ sorsol, az fut, akinek kihúzták a
sorsjegyét. Ha egy fontos processzusunk van, akkor annak adhatunk több sorsjegyet, növelve az esélyt.
EgyüttmqködQ processzusok cserélhetik a sorsjegyeket. Pl.: ha egy processzus blokkol egy másikat, akkor átadhatja a sorsjegyeit a futónak, hogy hamarabb szabaduljon.
Valós idejq ütemezés
Valós idejq ütemezésnél fontos a gyors reagálás. KülsQ fizikai eszközök jelére adott idQn belül reagálni kell.
Pl.: megfigyelQ az intenzív osztályokon, robotpilóta a repülQgépen, atomreaktor biztonsági felügyelete.
Két fajtája:
- Szigorúan valós idejq rendszerek: a reagálás kötelezQ az adott idQtartamon belül.
- Lágy valós idejq rendszerek: ahol a határidQ elmulasztása tolerálható.
Memória kezelés
Az op.rendszer magjának, a kernelnek, azon belül is a memória kezelQnek a feladata a memória elosztása a folyamatok között, a mindenkori álapot adminisztrálása, és szükség esetén a háttértárak igénybevétele, mégpedig oly módon, hogy a folyamatok se egymást, se az op.rendszert ne sérthesék meg.
Rögzített címzés
Abban az esetben, amikor 1 szgépet csak 1 felhasználó használt, és egyszerre csak 1 programot futtatott, ami teljes egészében befért a memóriába. Az op.r. állandó területen, a memória legkisebb címq rekeszein helyezkedett el, a program a maradék memóriát használhatta. A határregiszterben tárolt címnél kisebet a program nem érhetett el.
ÁthelyezhetQ címzés
Amikor az op.r. már nem állandó méretq helyet foglalt el a memóriában, mert bizonyos részei cask akkor töltQdtek be amikor szükség volt rájuk, akkor az elQzQ módon alapuló programokat már nem lehetett használni. A bázisregiszter megoldotta a problémát. A programok írásánál feltételezni lehetett, hogy a kezdQ cím 0. Az op.r. pedig mivel tudta magáról meddig ér, cask megnQvelte a logikai címet a bázisregiszter tartalméval, és máris megvolt a fizikai cím. A program itt is teljes egészében elfér a memóriában.
Átlapoló módszer (overlay)
Azokat a programokat, amik nem fértek bele a memóriába, át kellett szervezni olyan blokkokba, amik már elhelyezhetQk. Így csak a programrészek közti átkapcsolást végzQ modulnak kellett állandóan a memóriában tartózkodnia, a többi közül hol az egyik, hol a másik volt a memóriában, a maradék a háttértáron várakozott.
Tárcsere (swapping)
Egy idóben több felhasználó programjának futtatása. A megoldás hasonlít a processzor ütemezésre. 1 ideig az egyik van a memóriában, aztán kimásolja a háttértárra, majd a másikat tölti be.
Állandó partíciók
Mi történik, ha a futó folyamat várakozni kényszerül, és nem tudjuk meddig. Lehet, hogy nem éri meg másik programot betölteni addig. Jobb lenne, ha egyszerre több folyamat tartózkodhatna a memóriában. Ha a memóriát egymástól független partíciókra bontjuk, akkor több program is tartózkodhatna ott egyszerre. Ha viszont egy partíció túl kicsi, nem fér bele a folyamat, ha túl nagy, sok a kihasználatlan terület. Ezt nevezzók belsQ elaprózódásnak (internal fragmentation).
Rugalmas partíciók
A teljesen szabadon kezelt méret, és kezdQcím túl bonyolult címszámítást igényelne, ezért 2 hatványára válasszuk, pl. 2048. A rugalmas partíciók módszere kiküszöböli a belsQ elaprózódást, de életre hívja a külsQ elaprózódást (external fragmentation).
Lapozás (paging)
Ha egy olyan folyamat kíván futni, amely számára ha nem is összefüggQen, de elegendQ hely áll rendelkezésre, az op.r. betölti, és létrehoz a folyamat számára egy laptáblát, mely a logikai lapokhoz hozzárendeli a fizikai lapot.
Szegmentálás (segmentation)
A lapozásról a programozó mit sem tudott. Hatékonyabb tárkihasználást érhetünk el, ha a programozót is bevonjuk.
&
Virtuális memória
&
Lapcsere stratégiák
&








 PAGE \* MERGEFORMAT 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

3. előadás 3. óra 9. a csoport alternatív energiaforrások anglia ápolástan babits barokk baudelaire deindividuáció energia falusi turizmus gazdpol globalizáció gótika iii gyak halál írásművelés jogfosztás karinthy képzőművészet kérdések kiselőadás környezettechnikai műveletek és gépek kőzet közgazdaságtan közigazgatástörténet mikroökonómia munkafüzet nonverbális kommunikáció növényszervezettan növényszervezettan jegyzetek orvosi kémia oszlop politológia pót pricing strategies pszichológia pszichoszexuális fejlődés setting prices sportjog szte talajtan tanulás és kutatásmódszertan termelési tényezők természet ügyvitel vizsga vorlesung