Bev.ifo

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai KarVendéglátó és szállodaBevezetés Az Idegenforgalomba VENDJegyzetekBev.ifo

Turizmus fejlQdéstörténet
Ókorban kereskedQ népek-> birodalmak, ebbQl alakul ki a kereskedelem és a közigazgatás. A görögök megszervezik az olimpiát. Ez már-már sportturizmus. Használnak gyógyításhoz gyógyvizeket is. A rómaiak úthálózatokat építettek, megjelennek a fogadók, biztonságot nyújtanak. Állandó utazók vannak, akkora az intenzitás mint a 19. században. Megjelennek az útikönyvek valamint a hálókocsi. 2. Középkor helyhezkötés, szar utak és nincsis szabadidQ. Az utazást csak felsQbb társadalmi rétegbQl származó emberek engedhették meg maguknak, valamint a diákok és céhlegények esetleg. A keresztes háborúk idején egyáltalán nemvolt turizmus. Az utazáshoz kocsit és lovat használtak. Hazánkban a 13.sz-ban találják fel ezt, kényelmesebbé teszi a lengéscsillapító és a bQr felfüggesztés az utazást. 3. Újkorban gyér úthálózat volt a jellemzQ, valamint a postakocsikkal való utazás 4. XIX.sz.: ipari forradalom -> a modern turizmus alapjai: gQzhajó-gép-mozdony. Angol vasúthálózat, ipari központok, nagykikötQk, beindul a kereskedelem. Verseny keletkezik szolgáltatásokért nemmindig kérnek pénzt. Hétvégi cégkirándulások, különjáratok. 1841 – Thomas Cook – munkahelyi kirándulás. Szervezett fogatos utak, nagytételbeni szolgáltatás,csomagban továbbadás. Cége ma 20. az angol utazási irodák között. Szállodaépítési hullám indul meg, a nagy tQkehiány miatt megjelennek a láncok. 1876  robbanómotor, 1885 Benz  autó. 1903 repülnek a Wright fivérek. Az elsQ világháboú után visszazuhan a turizmus, bevezetik az útlevélhasználatot. A két WW között: autó és buszközlekedés, személyes utak elszaporodása, motelek, kemping, a kormány még csak kissé avatkozik be az IFO ügyekbe, megjelennek különbözQ propagandaszervezetek. 1937  Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 20 országban a fizetett szabadság jogát vívják ki. 2. WW után: fellendülés indul meg, kissé jobbak az anyagi körülmények, az 50-es években a turizmus tömegjelenséggé növi ki magát, 63ban az ENSZ a turizmusról statisztikai célú definíciót állít fel. 1975-ben létrejön a WTO, Turizmus világszervezet. 1980-WTO konferencia, Manilói nyilatkozat: nem csak gazdasági jelenség a turizmus, felvetQdik a belföldi turizmus lehetQsége is. 1989 WTO, interparlamentális unió, Hágai nyilatkozat: a turizmus mai fogalmának deklarálása.
Fogalmak:
a turizmus önkéntes, ideiglenes, békés célú, magánszemély által igénybevett tevékenység. 1963-ban az ENSZ deklarálta: Látogató: minden külföldi aki állandó lakhelyén kívüli országba érkezik. Turista: idQszakos látogató, min 24 órát tölt el az adott helyen, tehát szállást vesz igénybe. Kiránduló: aki max 24 órát tölt el lakóhelyén kívül. Átutazó: aki más határszakaszon hagyja el az országot, mint amelyiken bejött, tulajdonképpen csak a határstatisztika miatt fontos megemlíteünk. Ma a turizmus: személyek lakó és munkahelyen kívüli szabad helyváltoztatása. Évente rangsolrolják az országokat vendégszám szerint: 1. FRO, 2. ESP, 3. USA, 4. ITA, 5. CHI, 6. UK, 7. RUS, 8. CAN, 9. MEX, 10. AUT, 11. GER, 12. HONG-KONG, 13. MAGYARORSZÁG, 14. POL, 15. GRE És bevétel szerint is: 1.USA, 2.ESP, 3. FRO, 4. KÍNA, 5.ITA, 6.GER, 7.GB, 8. AUT, 9.CAN, 10. GRE, 11. TUR, 12. MEX, 13. HONG-KONG,
A turizmus rendszere:
Alanyi (Turista) és Tárgyi (fogadóhely, település, turizmus vállalkozásai, szervezetek, intézmények). Ezt veszi körül a Gazdasági, Politikai, Társadalmi, Természeti, Technológiai környezet. Gazdasági környezet: rendelkezésre álló jövedelem növekszik, megfelelQ jövedelemelosztás, stabil valutahelyzet, kedvezQ konjuktúra. Fontos mutatól a GDP, infláció és munkanélküliség. A mutatók befolyásolhatják a külföldi keresletet. Mindez befolyásolja a turisztikai vállalkozások szerkezetét és alakulását. Politikai környezet: gazdaság, kultúr, közlekedés (díjszabás), szabadidQpolitika, szociál és oktatási politika. Társadalmi, Kulturális környezet: élményorientált, vendégszeretet. Természeti környezet: ennek van a legnagyobb hatása, ökoturizmus. Technológiai környezet: közlekedési eszközök, információáramlás, üzemeltetés gyorsulása. Kicsit elszemélytelenedik, de vannak családi panziók. A Turizmus Rendszere a kereslet kínálat alapján:
Kereslet: tényezQi: diszkrecionális jövedelem (szabadrendelkezésq), szabadidQ, motiváció (ezt elQsegítheti a marketing) Kínálat tényezQi: vonzerQ, szolgáltatás (szállás, étkezés, programszolgáltatás), ár, vendégszeretet (és szakmai tudás), biztonságérzet. A kereslet és kínálat tényezQi befolyásolják az utazásokat. A turizmus fajtái motiváció szerint: pihenési célú (nyaralás, közeli pihenés, gyógyturizmus), kulturális célú (formális célú, alternatív turizmus, vallási tur) társadalmi célú (rokonlátogatás, klub és hobbiturizmus) szakturizmus (aktív és passzív), gazdasági célú turizmus (üzleti, kiállítások, vásárok, konferansziék, kongresszusok, incentive turizmus (jutalomút), politika orientált turizmus (diplomarendezvények, politikai rendezvények). Turizmusfajták külsQ hatások szerint: turista eredete (bel és külföldi), hányan (egyéni, családos, csoportos, tömeg), életkor szerint (seniorturizmus), eltöltött idQ (rövid, hosszú), idQpont szerinti (szezonális, elQ fQ utó, téli és nyári), szállásforma szerint (szálloda, apartman stb), közlekedési eszköz szerint (motor, autó, repcsi, hajó). A turizmus hatása a fizetési mérlegre: aktív (beutaztató turizmus), passzív (magyar külföldre megy). Utazási forma lehet egyéni vagy utazási irodán keresztül történQ dolog. Magatartásformák szerinti csop: unintelligens turista, intelligens turista, kedvtelésbQl nyaraló turisra. Motiváció: üzletember: repülQgép, szálloda, rövid ittlét, magas átlagos költés, nincs kapcsolata senkivel. Diák: vasút, barátoknál rokonoknál lakik, hosszú ideig van, kevés pénzt hagy itt, kapcsolatokmiatt él. Család: autóval jön, apartmanban lakik, hosszú ittartózkodás 10-14 nap, alacsony a költés de sok fQre, csak akkor épít ki kapcsolatot ha akar. A változatosság igénye szüli a hiányérzetet, mely elvezet az utazás motivációjáig. Maslow szükségletpiramisa: önmegvalósítás, önalakítás (kognitív, esztétika), társadalmi szükséglet (szerkezet, megbecsülés), alapszükségletek (fiziológiai, biztonság). Ezen keresztül hat a kínálat a keresletre, a keresletnek megfelelQ szolgáltatást kell nyújtania, a fogadóhelyek kialakítása, fejlesztése is függ ettQl. Fogyasztói szokások változásai: közelség, otthonosság ( rövid utak, presztízst adó fogyasztási cikkek (márkák szerepe), többszörös választási lehetQség (egy szolgáltató nem elég), belsQ értékek szerepének megnövekedése (kultúra, egészség). Magyarok utazási szokásai: 1000 fQre, 18 év felett, belföldi utazásokra: FQ témák: jellemzQ kirándulási szokások, , jellemzQutazási szokások. FQutazás, költség, motiváció. A motiváció: 26% pihenés, 21% vízparti üdülés, 14% rokon és barátlátogatás. Átlagos idQtartam: 2,7 nap, fQutazás 9,6 nap. Költség nap/fQre: 5671Ft. Régió: Balaton 27%, Budapest 15%. Utazási eszköz: autó 71%, vasút 21%. IdQpont szerint: nyáron 53%, júliusban 40%. A turisták egy helyen tölik el a nyaralást: 74%, csillagtúra 16%, mozgó 10%. Külföldre utazó szokások: motiváció: pihenés 24%, vízpart 14%, rokonlátogatás 10%. IdQszak: nyáron 61%, télen 11%, tavasszal 15%. IdQtartam általában 6,6 nap, fQutazás esetén 9,5 nap. Költség nap/fQ: 18200Ft. Célországok: CRO 21%, ITA 14%, ROM 12%, GRE 11%, GER, AUT, SPA 5%, TUN 4%, FRO 3%, USA 3%. Egy helyen tölti el 65%, csillagtúrázik 16%. IdQpontok: 1.augusztus, 2. július, 3. júli-szeptemb. Statisztikai mérések: Fontosak az adatok, mert megmutatja az ágazat gazdasági jelentQségét. A fogadóképessség fejlesztéséhez is elengedhetetlenül szükség van rá. Azért is fontos hogy hatékony marketingstratégiát végezzünk. Szüksége van az adatokra a kormánynak, önkormányzatnak, idegenforgalmi szervezeteknek, idegenforgalmi vállalatoknak. A statisztikai adatok kategóriái: mennyiségi, pénzügyi, minQségi. A turizmusban a mennyiségi adatok alapja a látogató, de ebbQl kiemeljük a turisták számát. Mindig térbeli és idQbeli megkötésekkel kell számolnunk pl hó, régió stb. Az átlagos tartózkodási idQbQl következtetni tudunk arra pl hogy milyen szálláshelyet vettek igénybe a vendégek. Nálunk a hotelekben 9 nap, kempingekben 4,8 nap az átlagos tartózkodási idQ. A turisták összes tartózkodási ideje: turisták száma * eltöltött idQ. Kiadás/Költés adatok: két részbQl állnak (nem ugyanott merülnek fel): 1. Költés a fogadóhelyen, 2. Az oda és visszautazás alatt. A fogadóhelyi költés legfQbb elemei: szállásköltségek, étkezés, áruvásárlás, közlekedés, kultúra-sport, egyéb kiadások. Számolhatunk minQségi adatokkal is: Ezek ugye a turisták magatartási jellemzQi: milyen idQszakban utazott, milyen programokat vett igénybe, nem, életkor, foglalkozás, jövedelem stb. Mérési módszerek ezeknek a kimutatására.: 1.Utasszámlálás (határstatisztika): kötelezQ útlevélvizsgálat, megnyerjük a turisták és látogatók számát, a kiutazók számát is megtudjuk, a fQ küldQterületeket is megnyerjük, 2.szálláshelyi jelentések hátránya hogy nem ad teljes képet a turizmusról, tertalmazhat halmozódást ElQnye, hogy ingyen van, havonta rendelkezésünkre áll, a turizmus területi megoszlására nyerhetünk adatokat, összeköti a kereslet kínálat alakulását, megtudjuk az üzemeltetés gazdaságosságát. Adatokat nyerhetünk a vendégéjszakák számáról, vendégek számáról, bevételekrQl. Gazdaságosság kiszámítása: kiadott szobák számát elosztjuk az összes szobák x üzemeltetési napokkal. 3. Mintavételes megkérdezés fontos hogy a minta nagyságát és összetételét jól határozzák meg. Magyarország természeti vonzerejei: Az országban területileg koncentrált a turizmus: 1. Balaton 2. Folyó-állóvizek, termál-gyógyvízkészlet, nemzeti parkok. 3. Nemzeti Parkok: A zóna  teljesen elzárt terület. B zóna  kijelölt útvonalon kísérQvel látogatható, C  zóna szabadon látogatható terület. Meg kell említenünk még a lovastúra útvonalakat, a látogató központokat,fogadóhelyeket szállással, valamint a vízi tanösvényeket. 5. Táji adottságok, 6. Klimatikus gyógyhelyek barlangok (Paraji sóbarlang, Ferenc-hegyi barlang, Aggtelek  béke barlang, Nagykovácsi). Magyarország vonzterQi: VILÁGÖRÖKSÉGEK: Aggteleki-Szlovák karszt (baradla barlang), HollókQ ófalu (palóc hagyomány), Várnegyed & Duna panorámája, Andrássí út & történelmi háttere, Pécsi sírkamrák a 3-4. sz. ból, Pannonhalma 100éves Bencés fQapátság, Hortobágyi Nemzeti Park, FertQ tó és környéke, Tokaj hegyalja, BUDAPEST: 13 gyógyfürdQ, KULTURÁLIS & TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK: várak kastélyok, történelmi emlékhelyek (Mohács), Építészeti emlékek, Múzeumok, Kulturális rendezvények, Bor és gasztronómia, Népmqvészet, Tematikus parkok (aquacity), Zarándokhelyek (máriapócs), Konferencia, kongresszusközpontok BKK, Novotel, Sport, Kiállítás-vásár (BNV), Gazdasági típusú (MezQhegyei ménes), Rokonok barátok.
Idegenforgalmi rédiók:
A Regionális Ifoi Bizottság dönt róluk. Magyarországon 9 rédió van, ebbQl tervezési-statisztikai régió 7db, ott folyik a fejlesztés. Budapest-KözépDunavidék (Dunakanyar kiemelt üdülQkörzet) (Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom), Észak-Magyarország (Mátra-Bükk kiemelt üdülQkörzet, Borsod-Abaúj, Nógrád, Szabolcs) Észak Alföldi régió (Szabolcs, Jász Nagykun, Hajdú) Tisza tavi régió (Tisza tó kiemelt üdülQkörzet, Borsod, Hajdú, Heves, Jász) Dél Alföldi régió (Békés, Csongrád, Bács Kiskun). Közép Dunántúl (Velencei tó  Vértes kiemelt üdülQkörzet, Komárom Esztergom, Veszprém, Fejér) Balatoni idegenforgalmi régió (Balatoni kiemelt üdülQkörzet, Balcsi települések, Somogy, Veszprém, Zala megye). Dél Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy) Nyugat Dunántúl (Sopronhegyalja, KQszeg kiemelt ük., GyQr Moson, Vas, Zala). Marketing szempontból ezeket 5 régióra vonták össze.
Nemzeti Parkok:
Hortobágyi Nemzeti Park (alapítva: 1972-ben) - 80 549 hektár (fokozottan védett 1285 hektár), az Alföld legnagyobb összefüggQ szikes pusztai darabja a Tiszántúlon. 1999. december 1. óta a Világörökség része. Nevezetessége az Qsi idQk pusztai életét idézQ híres, ridegen tartott magyar szürkegulya, rackajuhnyáj, a magyar lovak, bivalyok. Kiskunsági Nemzeti Park (alapítva: 1975-ben) - 56 761 hektár (fokozottan védett 12 457 hektár), a Duna-Tisza közén több különbözQ tájegységbQl áll. Nevezetessége a szikes puszták és homokbucka vonulatok sajátos élQvilága. Bükki Nemzeti Park (alapítva: 1976-ban) - 43 130 hektár (fokozottan védett 3774 hektár), az ország legnagyobb hegyvidéki, erdQs nemzeti parkja az Északi-Középhegységben, Szilvásvárad és Lillafüred között. Nevezetességei a mészkQhegység változatos karsztformái: Qsember által is lakott barlangok, víznyelQk, szurdokok. Aggteleki Nemzeti Park (alapítva: 1985-ben) - 19 892 hektár (fokozottan védett 3922 hektár), Észak-Magyarországon az Aggteleki-karsztvidéken. 1995 óta a Világörökség része. Itt található Európa egyik legnagyobb cseppkQbarlangja: a Baradla-barlang (26 km hosszú, ebbQl 8 km Szlovákiában Domica néven ismert). A FertQ-Hanság Nemzeti Park (alapítva: 1991-ben) - 23 588 hektár (fokozottan védett 7492 hektár), Nyugat-Magyarországon az osztrák határon. Nevezetessége az egykori mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, kultúrtörténeti értékei. Duna-Dráva Nemzeti Park (alapítva: 1996-ban) - 49 473 hektár (fokozottan védett 14 123 hektár), a Dél-Dunántúl térségében a Dráva és a Duna mentén hosszan elnyúló területen. Nevezetességei a folyókhoz kötQdQ természeti értékek, köztük a gemenci erdQ vadrezervátuma. Körös-Maros Nemzeti Park (alapítva: 1997-ben) - 50 134 hektár (fokozottan védett 6411 hektár) az ország délkeleti részén a Körösök és a Maros folyó vízrendszerének vidéke a Tiszáig. Nevezetességei a Magyarországon egyedül itt élQ állat- és növényritkaságok, mint a túzok (Európában legnagyobb állománya Dévaványán, Békés megyében található). Balaton-felvidéki Nemzeti Park (alapítva: 1997-ben) - 56 998 hektár (fokozottan védett 11 134 hektár), a Dunántúlon a Balaton északi partján húzódó régió a Kis-Balaton tájvédelmi körzetével együtt, egyedülálló földtani, tájképi természeti értékekkel. Duna-Ipoly Nemzeti Park (alapítva: 1997-ben) - 60 314 hektár (fokozottan védett 16 119 hektár), BudapesttQl északra, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között. Magában foglalja a festQi szépségq Duna-kanyart és a Szentendrei-szigetet. Prségi Nemzeti Park 33 ezer hektár.
Idegenforgalmi kínálat elemei:
idegenforgalmi termék: szolgáltatáshalmaz, mely a vonzerQn alapul és a turista igényeknek a legteljesebb kielégítését célozza meg. Sajátosságai: megvásárlása nagyfokú bizalmat feltételez a vendégtQl, helyhez és idQhöz kötött, elQállítás egybeesik a fogyasztással, élményt veszünk, nem raktározható, nincs állandó minQségi sztenderd, külföldi turistáknál láthatatlan export.
Közlekedés:
az alapinfrastruktúra felépítésénél az idegenforgalom nem kiváltó ok, de befolyásoló ok. Magyar úthálózat jellemzQi: VASÚT: Budapest központú, sugaras szerkezet, másodlagos gócpontokkal tqzdelt (általában megyeszékhelyek). 1968 után elQretört a vasút, mert építése olcsóbb volt és a kocsik is olcsóbbak voltak, manapság visszafordulóban van ez a tendencia. Kombinált forgalmazás 1/3-a villamosított, ¼-e kétvágányú, 7800km van belQle. A pályák állapota szar, -40%-al korlátozzák a sebességet mint ahogy bírnák a sínek. Legjobb pálya: Budapest-Hegyeshalom, közepesen nagy sebességet bír 160km/óra. Az EUban nagysebesség is van: TGV, ICE, Slinkanzen KÖZÚT: Budapestközpontú, sugaras. 30000km országos kezelésq út. Alacsony gyorsforgalmi utak. KERÉKPÁROS KÖZL: EUROVELO nemzetközi útvonal. EUROVELO 6  végighalad a Duna mentén mind2 oldalon. Kiépített részei: Szigetköz, Dunakanyar, Budapesti rész. Van egy másik fontos is, a Tisza mentén, ez csak a Tisza-tónál van kiépítve. VÍZI KÖZL: 80-as években kishazánk nagyhatalom volt a Duna tengerjáró hajók gyártásában, 21db ilyen hajónk volt, most 1sincs. Egyetlen hajójárat van: Bp-Bécs. 1300km hajózható útvonal, Duna, Tisza, Bodrog, Körös, Sió, Balcsi. A Duna nemzetközi szakaszon hajózható. A Budapesti Nemzeti SzabadkikötQ (Csepelen) kihasználatlan. Egyéb kikötQk: GyQr, Komárom, Dunaújv, Baja, Mohács LÉGIKÖZL: Belföldi légiközl volt a jellemzQ az 50-es években. K-en: Szeged, Bcsaba, Debrecen, Miskolc, Nyír1háza. Ny-on: Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szombathely. A Budaörsi reptér volt a fQ Ferihegy I.-ig (1950). Intenzív légifolyosó volt, jóvolt a légi irányítás. ElsQsorban tranzitforgalmat bonyolított le. A jármqpark elavult. Interkontinentális járat: New York  Bp. Nyáron sqrqbb a forgalom, télen pedig melegebb helyekre sqrqbb. Megjelentek a fapados gépek. IATA  Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség gazdaságos, biztonságos, rendszeres légiközlekedést biztosít.
Idegenforgalmi Települések:
természeti tényezQk, jó közlekedési fekvés, vagy létesítmények, rendezvények befolyásolhatják létrejöttüket. Szqkebb fogalmazásban: ÜdülQhelyek: pihenésre szolgálnak, gyógyhelyek, nyaralóhelyek, közeli pihenQhelyek. Gyógyhelyek: törv szabályozza az elnevezést, a település gyógyhelyi díjat számolhat fel és azt helyi adóként alkalmazhatja. 3 fajta: fürdQ, klimatikus, fürdQ + klimatikus. Feltételek: a FITEC dolgozza ki a kritériumokat: táj gyógyászati célt szolgál, infrastruktúra a lehetQ legjobb, minQség (tisztaság, zajmentesség), építészeti kialakítások, közlekedési létesítmények a település szélén, orvos állandóan álljon rendelkezésre, a szálláshelyek higiéniailag kifogástalanok legyenek, a gyógyhelyen hasznosítsák az orvos által javasolt eljárást. Nyaralóhelyek, közeli pihenQhelyek: jó ha többhelyen van, általában rövidebb a tartózkodási idQ, kapacitásproblémák léphetnek fel. Egyéb települések: turisztikai vonzerQvel rendelkeznek, szórakozóhely, vagy spec létesítmény. Tágabb értelemben: közlekedési csomópont, oktatási központ, gazdasági központ, közigazgatási központ. Közlekedési csomópont: régen átszállási lehetQség volt itt, szálloda, szórakozóhely, vagy étterem mqködött ezeken a helyeken, ám a közlekedés gyorsabb lett. A konferenciák, nagy rendezvények miatt azonban a szállodák ismét szerephez jutnak. Oktatási központ: egyetemek (nyári), jelentQs a nyelvoktatás szerepe, kulturális fesztiválok. Gazdasági központ: látnivalóval rendelkezik, gyár, adott iparhoz kapcsolódó rendezvényt szervez. Közigazgatási központ: fQvárosok, központi helyek, hétközben odafelé irányuló forgalom, hétvégén kiürülnek a szállodák, politikai rendezvények.
Tourinform irodák:
non-profit, tiltott az utazásirodai tevékenység. Feladat: info szolgáltatás, info gyqjtés (meghatározott körbQl), marketing tevékenység, ingyenes adatszolgáltatás, pontosság, naprakészség, versenysemlegesség. Szakmai tevékenységben a Reg Ifo Biz. Segíti. Szakmai irányítása a Magyar Turizmus Rt. Feladata. Országosan kb 120 iroda van. Az országos turisztikai adatbankot folyamatosan feltölti. OTIR (On tour információs rendszer) mqködteti: gyógyfürdQk, strandok, mqemlékek, múzeumok, rendezvények, szálláshelyek, szabadidQprogramok, utazási irodák, vásárlóhelyek, védett természeti értékek, vendéglátó helyek terén egyaránt tájékozottnak kell lenniük.
Turisztikai szervezetek:
Turisztikai vállalkozásaik és települések részfeladatait koordinálják. M.o.-on önkormányzat nem végez idegenforgalmi tevékenységet, nem kötelezQ feladat. Civil szervezetek most alakulnak: Borút, Tormaút, Szilvaút.
Közigazgatási szervezetek: idegenforgalmi szerv területi rendezésében nyilvánul meg, turisztikai infrastruktúra tervezése, regionális tervek: településhálózat ésszerq rendszere, fQbb építmények térbeli és idQbeli összehangolása. Rendezési tervek: ált, vagy részletes, városok, községek fejlesztése, lakossági vélemények, rendezési programok feladatai.
Magyarország turisztikai fogadóképessége:
II. Világháborútól 1990-ig terjedQ szakasz: II. Vh után újjáépítés indul meg. A szocialista blokkba tartozik Magyarország, nehéz a ki és bejutás. 1956-ban szükség van a nyitásra, ezt a forradalom is bizonyítja. 1960-tól kölcsönös vízumelfogadás lép életbe a szocialista országokkal. A magyar lakosság 75%-a rendszeresen résztvett a turizmusban. Oldódtak az utazással kápcsolatos kötelezettségek. Nem volt elegendQ szálláshely, és nemvoltak megfelelQ színvonalúak a szolgáltatások. Szálláshelyek létesítése indul meg. ElQször az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus hozza a fejlQdést. FizetQ vendéglátó hálózat épül ki, új utazási irodák nyitnak, szállodák épülnek, bejön a Danubius Hotels cég (Gyógyturizmus), kialakul a turizmus irányítási rendszer. 1978-ban Távlati fejlesztési terveket hoznak, elsQsorban a tömegturizmust akarják feljelszteni. Ekkor történik a kínálat fejlesztése, mégtöbb szálloda építése, Ferihegy II. építése, Budapesti Kongresszusi Központ építése, megnyit a hegyeshalmi határátkelQ. 1990: Megszqnnek a vonzerQink. Hosszú ideig spontán módon fejlQdik a turizmus. A vállakozások számára nyitott gazdasági közeget kínál országunk, így nQ a számuk, fQleg a nem beruházásigényes fajtájuk jelenik meg. Alacsonyak a bérek, nagy az infláció, magasak az árak ( A szociálturizmus lenullázódik. Nincs fizetQképes belföldi kereslete a turizmusnak. A turizmus rendszere nem kialakult, az országgyqlés szarik bele az egészbe és nemfoglalkozik vele. Napjainkban: Magas a turisták és látogatók száma. ElsQsorban a tömegturizmus a jellemzQ, a kínálat ezt elégíti ki. A bevétel kevesebb mint amennyi lehetne. Szezonális turizmus (nyár-augusztus). A kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága májustól szeptemberig azonos. Területileg jelentQsen koncentrált a turizmus, (Bp, Balaton). A szálláshelyek struktúráján belül nem megfelelQ a szállodák aránya. Alacsony a minQségi színvonal. Budapesten 12db 5*-os szálloda van, vidéken csak 2db. A szolgáltatások színvonala sem kielégítQ, nem elég nagy a programválaszték. Magas a feketegazdaság aránya. Probléma áll fenn a környezetszennyezéssel és a közbiztonsággal. Kínálati szálláshelyek: 347-ezer férQhely van az országban. EbbQl 109700 a szállodai férQhely, 106000 kemping férQhely, a maradék egyharmad az összes többi szálláshely, ebbQl kb 50000 panzió szálláshely. A szálláshelyek ötöde a meleg pisinek is becézett Balatonnál található. Vendégek száma: A legtöbb a Budapest-Duna régióban, 2,2Milla, vendégéjszakák (VÉ): 6Milla. Ezután Balatoni régió 1M vendég, VÉ: 4,7M. Ny-Dunántúli régió 679000 vendég 2M VÉ. Ötödik helyen áll vendégéjszakákban az É-Mo.-i régió, viszont vendégszámban É-Alföld az ötödik. Hatodik D-Alföldi régió, utána D-Dunántúli, majd Közép-Dunántúli és Tisza-tavi régiók következnek. Vendégek aránya: Bp és Balatoni régióban van a vendégek 54%-a a többiben 46%-a. 2003-ban 65%-uk szállodai szolgáltatást vett igénybe. Átlagos tartózkodási idQ 2,9 nap Kategóriákra bontva: Szállodában átlag 2,9nap, legmagasabb az 1*-os szállodákban, itt 3,5 nap. Panzió átlag 2,4 nap, Kemping átlag 4,7 nap. A cél egyedi turisztikai termékek kínálata és magas keresetq turisták vonzása. Ezért a 2-3* osok száma csökken, a 4-5*-osoké nQ. A gyógyszállókban 7%-al nQtt a vendégek száma. A Balatonon van a leghosszabb átl. Tartózkodási idQ: 4,5 nap. Kereskedelmi szálláshelyek aránya: SzabadidQ eltöltésére szakosodott 60%, üzleti út 23%, konferencia 12%, gyógyturizmusra szakosodott 5%. FérQhelyek kihasználtsága 33%-os volt, a szobakihasználtság 50%-os volt. Magánszálláshelyek: 250 ezer férQhely, 50000 falusi férQhely. A Balatont kivéve mindenütt többvolt a turista. Mit kell fejleszteni: Környezetbarát turizmus, EU piaci versenyképesség, hosszútávon optimalizált gazdasági eredmények, valamint a társadalmi és kulturális környezetet. A turizmus nem versenyképes szegény kis országunkban, pedig 3x nagyobb az 1000 lakosra jutó turisták száma mint az EU-ban, a bevétel, szállodai kapacitás, vendégéjszakák száma viszont harmada, vagy kevesebb mint az EU-ban. Az adottságainkat nem tudjuk kihasználni. Egyedi jellemzQvel kell ellátni a turizmust. Mivel lehetne egyedivé tenni: Magyar kultúra, természeti értékek, rokoni kapcsolatok, vadászat, gyógy- és termálturizmus, lovaglás, hivatás turizmus egyes ágai, versenysportok. Belföldi turizmus fejlesztése: szociálturizmus (üdülési csekk, csekkrendszer, nagycsaládos-kedvezmény), turisztikai termékek (falusi, kulturális, sport, és természetjárás turizmus), turisztikai vállakozások ösztönzése a fQszezonon kívüli kedvezményezésre, önkormányzatok és civil szervezetek bevétele a szabadidQ hasznos eltöltésének szervezésében, vállalkozások mqködési feltételeinek javítása, turizmusi humán erQforrások fejlesztése (szakképzés, lakosság nevelése), hatékony marketing munka. Irányítás szervezeti rendszere: Törvényhozás ( Az OGY Idegenforgalmi Bizottsága a turizmust érintQ törvények alakulását kíséri figyelemmel, betartatja. Nincs önálló idengeforgalmi törvény. Végrehajtás ( az ágazatért felelQs miniszter felelQssége, valamint a tárcanélküli minisztereké is ma pl Holber István. A Turisztikai államtitkárság feladatköre is ide tartozik. Feladata még a fejlesztés fQ irányait meghozni, a végrehajtási stratégia kialakítása, figyelemmel kísérése, koordináció a tárcák között, regionális szervezeti együttmqködés felügyelése, nemzetközi együttmqködés felügyelése, rendeletek hozása, turisztikai célerQirányzat felosztásának meghatározása. OIB: Országos Ifo Bizottság. Ezis a végrehajtásban dolgozik, ez egy tanácsadó testület, a turizmusban mqködQ szakmai szervezetek képviselQi a tagjai, pl Magyar Szálloda Szövetség elnöke. Feladata bizonyos elvek meghatározása. RIB: Regionális Ifo Bizottság: feladata az adott régiók turisztikai irányítása és fejlesztése, pályázati eszközök felhasználása. Magyar Turizmus Rt. Feladata a nemzetközi marketing, M.o. idegenforgalmi kínálatának külföldön történQ értékesítése + belföldi turisztikai kínálat, valamint az információ biztosítása (tourinform, külföldi képviseletek stb). Magyarország fQ küldQ piacai: 1. Románia 5,5M fQ, 2.Ausztria 4,7MfQ, 3. Szlovákia 4M, 4.Szerbia 3,9M, 5. Németország 2,7M, 6. Ukrajna, 7. Horvátország 2,1MfQ 8. Lengyelország 0,9M fQ. A legtöbb vendég a környezQ országokból jön! Vendégéjszakák szerint: 1. Németorsz 5nap/4M, 2. Ausztria 3nap/750, 3. Olasz 2,6nap/450e, 4. Holland 4nap / 440e, 5. Lengyel 3,3nap/370 6. USA 3nap/400e vendégéjszaka. Kiemelt termékek: Budapest, Balaton, Egészségturizmus, konferencia és incentive turizmus, aktív turizmus (falusi, golf, horgász, kemping, kerékpáros, lovas, vadász, vizitur, ökotur), Kulturálisturizmus (bor-gasztronómia, kastélyok, várak, kúriák, kulturális rendezvények, vallás, városlátogatás, világörökségek.
Turizmus vállalatai:
Alapszolgáltatást folytató szakmák: szállást nyújtó vállalkozások ( (hagyományos szállásüzemek pl szálloda motel panzió, egyéb szállástípusok pl kemping lakókocsi, sajátos szállástípusok pl üdülQ klubház), vendéglátás vállalkozásai (étterem, cukrászda), közlekedési vállakozás (vasúti, légí, vízi), programszolgáltató vállalkozások (városnézés, fesztivál). A turizmus lebonyolítását biztosító vállalk: utazásszervezQk, utazásközvetítQk. Sajátos szolgáltatást nyújtó vállalkozások: gyógyászat-erQnlétjavítás, turizmust szolgáló sportlétesítmények, iskolák-oktatás szervezése, szabadidQ eltöltésének szervezése (vidámpark). Turizmust kiszolgáló vállalkozások: reklám, marketing, szakértQ, tanácsadócégek, turizmust finanszírozó pénzintézetek. Közvetlen a turizmusból élQ vállalatok: kereskedelmi tevékenységet folytatók (ajándékbolt), szolgáltatások (taxi, fodrászat)
Szállást nyújtó szolgáltatások besorolása, osztályozása:
Törvény szabályozza 54/2003 GKM rendelet. Kereskedelmi szálláshelyek: szálloda (étteremmel), gyógyszálló, wellness szálloda, garni szálloda, apartman szállodák, panzió, kemping, üdülQház, turistaszálló, ifjúságiszálló. MinQségi kategóriák: csillagozás, vagy A-B-C kategória. Felszerelés: konnektor, vizesblokk, tájékoztató eszközök, lift, parkoló, gazdasági-személyi bejárat, szobák napi takarítása, személyzet egyenöltözete. KötelezQ szolgáltatások: londíner 0-24h, ágynemq cseréje 2naponta, 4fogásos menü, 3választható fQétel stb). Fakultatív szolgáltatások * szerint változik, 1*-osnál 0, 5*-nál 180. ElQírják néhány szállodatípus csillagszámát is. Gyógy-garniszállók 1-4*, Wellness szállók 3-5* + kötelezQ a wellness végzettségq egyén foglalkoztatása + beltéri medence + szauna, masszázs stb , Gyógyszállók 2-5*.
Utazást lebonyolító szolgáltatások:
nemzetközi utazásokban a segítségünkre lehetnek az utazási irodák, túraszervezQk, vcagy utazási ügynökségek. Utazásszervezés: különbözQ utazási elemeket, résszolgáltatásokat, vásárolnak, ezekbQl állítják össze a csomagtúrákat (inclusive tour) melyeket közvetve vagy közvetlenül értékesítenek. Az utazási nagykereskedQk a szolgáltatásokat nagymennyiségben, elQre szerzik be. A nagy volumenq vásárlás által jelentQs kedvezményeket érnek el a beszerzési árnál. Így képesek versenyképes áron eladni az utakat. A szolgáltatónak szezonális idQszakban egy fix bevételt garantálnak ezzel. A turisztikai ipar bevételének jelentQs részét ilyen nagykereskedQk biztosítják. Természetesen ittis egyre inkább néhány cégóriás válik dominánssá Utazásközvetítés: Más vállalatok által elQállított turisztikai szolgáltatásokat értékesítenek a turisták részére. KözvetítQ tevékenységükért jutalékot kapnak. A megbízók által kiadott programon nem változtathatnak. Az utazási ügynökök a turizmus kiskereskedQi, csak akkor vásárolnak ha már megrendelték az utat. Számos kiegészítQ szolgáltatást végeznek (valuta-vízum stb). Utazás megtervezése: ez egy folyamat, sorban írom& piackutatás(igények megismerése)(új uticélok-szolgáltatások-egyedi jellemzQk megismerése(alapvetQ szolgáltatások beszerzése 12hónappal az utazás elQtt keretszerzQdés kötése(költség meghatározás(katalógusok készítése(6hónappal utazás elQtt a katalógusok szétterjesztése. UtazásszervezQk: 1)Tömegpiaci  nagyállalatok gyakran saját légitársasággal! 2)Specializált  országra, szálláshely típusra 3) hazai-belföldi 4)beutaztatók 5)konferencia és kongresszus Csomagtúra árának tartalma: inclusive túra: közlekedés, szállás, kezelési díj, reptéri-kikötQi illeték, forgalmi adó, borravalók, helyi közlekedés költségei, esetleges emelkedési összeget, 30%-os árrés ( ügynöki jutaléknak, profitnak, adminisztrációs költségeknek.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. félév 1. óra 11.05-1 16 2005 adatbázis kezelés aggregált kínálat anyag asdf balzac barokk biológia biotermékek brit töri csokonai de-avk economic policy elte energia épszerk4 fmea gazd.töri tétel6 genetika glikolízis görögország gyakorlat 1 kiadott anyag környezetvédelmi követelmények logika magvas növények matrix mindennapok kémiája motefo munkaerő művészettörténet prog1 pszichó sejtbiológia stratégiai menedzsment tájékoztató tanulás település témák tereptan transzport valószínűség vizsgához vizsgára white