37.

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokBiológia BScÁllatrendszertan I. előadásJegyzetekGyorsjegyzet37.

37.tétel
Coleoptera




Bogarak(coleoptera) rendje: Nagytöbbségük 5 mm alatt vannak. Az imágók teste általában erQsen szklerotizált. Összetett szemük általában fejlett, pontszemeik csak kivételes esetben vannak. Csápjuk 11 vagy annál kevesebb ízbQl áll,az ízek alakja igen változatos. A megnagyobbodott utolsó ízek együttesen alkotják a csápbunkót. A különbözQképpen (lemezszerqen, fésqsen) kiszélesedett vagy deformált csápízek nagyobb mennyiségben tartalmaznak kémiai érzékszerveket,a hímeknél szembetqnQbbek. Szájszerveik rágó típusúak; a rágók vízszintes síkban mozgó, egy darabból álló szervek; az állkapcsok két karéja megvan, az állkapcsi tapogató négyízq; az alsó ajak tapogatója háromízq. A szájszervek általában kevéssé térnek el a rágó alaptípustól; az imágó korukban nem táplálkozó fajoknál egyes részek redukálódhatnak( a hólyaghúzó bogaraknál szívócsQvé alakultak). Az elQtor szabadon áll, hátlemeze kiterjed, ventrális irányba lehajlik és eléri a csípQket; haslemeze elQrefelé szélesedik ki. Az oldallemez az Qsi(pleziomorf) szituációban szabadon látható, ekkor az elQtoron két varrat húzódik; egy felsQ, notopleurális és egy alsó, sternopleurális. Levezetett(apomorf) állapotban az oldallemez redukálódik és behúzódik az elQtor belsejébe, ekkor a hátlemez és a haslemez közös varrattal érintkezik. Az elülsQ csípQk az elQtor lemezei által alkotott üregbe süllyedtek. A középtor és az utótor összeolvadva egységet képez, melynek neve pterothorax. A középtor rövid; haslemeze és oldallemeze erQsen szklerotizált, hátlemeze kevéssé,kivéve a szárnyfedQk töve között látható, ez a pajzsocska(scutellum). A középsQ csípQk egy üregbe húzódtak(csípQgödör). A középsQ csípQgödröt nyitottnak nevezzük ,ha oldalát a középtor oldallemeze határolja; és zártnak nevezzük,ha a középtor és az utótor egymással találkozó haslemezei határolják. A középtor légzQnyílásai az elQtor hátraterjedQ része alá rejtettek. A középtorról ered az esz.pár, mely kemény szárnyfedQvé alakult. A szárnyfedQk a repülésben passzívan vesznek részt, az Qket mozgató izmok gyengék. A szárnyfedQket egymással,illetve a tor- és potrohlemezekkel egyszerq kulcs-zár mechanizmus kapcsolja össze. Olyan fajoknál, amelyeknél a hártyás szárny hiányzik, a szárnyfedQk szétnyílhatatlanul összenQhetnek.
Az utótor mérete a bogár röpképességének függvénye. Jól repülQ rovaroknál nagy, mivel a tömeges szárnyizmoknak ad helyet. Röpképtelen bogaraknál egészen rövid. Az utótor haslemeze erQsen, oldal- és hátlemeze gyengén szklerotizált. A haslemez belsQ felszínérQl egy elágazó,kemény, belsQ vázszerq képlet nyúlik a tor belseje felé,mely izomtapadási felületként funkcionál. A hátulsó csípQk nem süllyedtek üregekbe. Az utótor légzQnyílásait a szárnyfedQk takarják. Az utótorral eredQ hártyás szárnyak nyugalmi állapotban be vannak hajtogatva a szárnyfedQk alá. A lábak fejlettek. A lábfejízek száma 5,vagy ennél kevesebb. Az utolsó ízen páros karmok vannak. A hátlemezek általában mind hártyásak,ha a szárnyfedQk befedik Qket;ha a szárnyfedQk kisebb-nagyobb mértékben megrövidültek, a szabadon maradó hátlemezek szklerotizáltak. A 9. és 10. szelvény többnyire behúzódott a potroh belsejébe. A 10. íz mindkét nemnél csökevényes. A 9. íz a hímnél csökevényes, a nQstényeknél páros lemezbQl álló tojócsQvé alakult. A potroh 8 pár légzQnyílása a szárnyfedQk alá rejtett.
A bogarak teljes átalakulással fejlQdnek. A lárva feje mindig fejlett és erQsen szklerotizált. A csápízek száma 2-4. Pontszemek általában vannak, számuk 1-1- oldalon 1-6. A szájszervek az imágókéhoz hasonlóan rágó típusúak. A torszelvényeken 5 vagy 6ízq lábak találhatók. A potrohszelvények száma általában 10. Potrohlábak nincsenek,egyes vízi csoportoknál azonban tracheakopoltyúk vannak. A 9. szelvényen gyakran látható egy hátrafelé irányuló nyúlványpár(fartoldalék), mely lehet ízesült vagy rögzült,szelvényezett vagy egységes. A légzQnyílások száma 1-1 oldalon 9.
A bogár lárvák alakja szerint 5 fQ típust különböztetünk meg:
cmpoideform: gyors mozgású, ragadozó, hosszú lábakkal és hosszú, fonalas fartoldalékkal, elQreálló szájszervekkel(futrinkák,holyvák)
eruciform: némileg hernyószerq, hengeres test,rövid járólábakkal, hátrafelé irányuló szájszervekkel, a fartoldalék hiányzik.( katicabogarak, levélbogarak)
scarabaeiform: vaskos, C alakúan görbült, a talajban vagy korhadó anyagokban ásó test, gyenge lábakkal, a fartoldalék hiányzik(ganéjtúrók, szervasvogarak)
cucujiform: lapított test, rövid lábakkal, elQreálló szájszervekkel, és változatos alakú fartoldalékkal(fénybogarak,lapbogarak)
apod: növényi szövetekben élQ hengeres test, a szemek, csápok lábak és a fartoldalék erQsen redukálódott vagy hiányzik(ormányosbogarak)

A rovarok bábjainak soha nincsenek szabadon mozgatható rágóik. Testfüggelékeik általában szabadon állnak(szabad báb) ritkán múmia báb.

A generizált formából az alábbi fQbb változások során alakult ki a késQbbi bogarak alaptípusa:
az egyes szelvények hát- , has- és oldallemezei szklerotizálódtak,kiterjedtek, és egymást átlapoló,vagy összenQtt felületeket alkottak;így az interszegmentális membránok és a légzQnyílások rejtetté váltak
az esz.pár az erek megsokszorozódása és megvastagodása révén kemény szárnyfedQvé vált, a szárnyfedQk egymással,illetve a pterothorax és a potroh lemezeivel zárt felületet képeznek.
A test háti  hasi irányban lapítottá vált, így a kezdetben függQlegesen és oldalsó helyzetben álló pleuritek és csípQk vízszintes és hasi helyzetbe kerültek
A hsz.-nak a szárnyfedQk alá rejtéséhez sajátos hajtogató mechanizmus alakult ki
A csápízek száma erQsen redukálódott
A lábak megrövidültek,csípQik besüllyedtek a torba
A kezdeti 10 egyforma potrohszelvény közül az elsQ 1-2 redukálódott vagy rejtetté vált, az utolsók módosultak és a külsQ nemi szervekkel együtt behúzódtak a potroh belsejébe(nyugalmi helyzetben)

E változások együttese oda vezetett,hogy a bogarak teste eléggé kompakt idommá vált, testfüggelékeik maximális mértékben megrövidültek és /vagy rejtetté váltak. A kültakaró erQteljes szklerotizációja a korai szárnyas ragadozó rovarok elleni védekezést szolgálta. A kompakt testalak a bogarak szqk terekben, illetve a nagy ellenállású közegben is mozoghassanak. A szelvények közötti hártyák rejtetté válása megakadályozza,hogy a zárt, nyirkos élQhelyeken tömegesen élQ gombák támadási felületet találjanak a bogár testén.
A szárnyfedQk, a pterothorax és a potroh kölcsönös egymáshoz illeszkedése vezetett a szárnyfedQk alatti üreg kialakulásához. Ez két szélsQséges élQhely meghódítását tette lehetQvé: az arid területeket és a vizet. Az üregbe nyíló légzQnyílások felett páradús légtér alakul ki, így a test vízvesztesége csökkenthetQ. A szárnyfedQk alatti üregben tárolt levegQt viszont a bogár a víz alá is viheti. A bogarak a legmagasabb fajszámot és a legnagyobb fajdiverzitást.
Testfelépítésük nagy ellenállóképességet biztosít a kedvezQtlen környezeti feltételekkel szemben.
Nagy többségük növényevQ,de tömegesen akadnak ragadozó, gombák és élettelen táplálékot fogyasztó fajok is. Megtalálhatók a fás növények kéreg alatti része, a talaj felsQ rétege az avarral együtt, a gombák, beleértve a nagy termQtesteket és a mindenütt jelenlévQ mikroszkopikus gombákat is, a gerincesek trágyája.
A bogarak rendjét négy alrendre osztják(Archostemata, Myxophaga,Adenphaga, Polyphaga). Hazánkban az utolsó 3nak vannak képviselQi. Az alrendek elválasztásának fQ szempontjai az elQtor oldallemezének megléte vagy hiánya, a hátulsó szárnyak erezete, a szárnyak összehajtogatásának mechanizmusa, valamint a herék és a Malphigi-edények szerkezete.







ARCHOSTEMATA alrend: Az elQtor oldallemeze(pleurit) szabadon fekszik, ezért a notopleurális varrat látható. A hártyás szárnyak nyugalmi állapotban nincsenek összehajtogatva, hanem spirálisan összecsavarodnak. Csápjuk fonálszerq. Nem jellemzQ rá a kryptopleuria(hátlemez benövi az oldallemezeket). 4 család tartozik ide
Ommatidae
Cupedidae
Crowsoniellidae
Micromalth(0fh> ú
>€hÖ"##
'( (H)J)H*|*N+~+€+Ú+Ž,,X6œ6Ž99l<*=,=BBCCFN

N4NóêóêóêâÚÒʺ²º²ªÚªâª¢ª¢ª¢š¢š’ŠšŠ‚Š‚z‚zxzp h9<ÚCJaJU hCJŒCJaJ h±(§CJaJ hrWÍCJaJ hÆCJaJ hlœCJaJ h-&CJaJ hþ\ÑCJaJ hQMÄCJaJ h
s|CJaJ h×
CJaJ h ]CJaJ hçºCJaJ h jSCJaJ hЋCJaJhЋ5CJaJhЋhЋ5CJaJ)(*,.0Æ"Ž&
' (J)€*€+,’,¢-¤-b.ü/h1÷ë÷÷÷÷ããããØÍÍÍÍÅÅÅźº
$
&
Fa$gdlœ $a$gdlœ
$
&
Fa$gdЋ
$
&
Fa$gdQMÄ $a$gdЋ
$„h^„ha$gdЋ $a$gdЋþ‰þh1¢2D3Ž3ô3z5|59,=ò=d@CCCC C"C$C&C¤E¸EÌEìE
N

N^PôôôôôììììììììììììììááááÙÙ $a$gdCJŒ
$
&
Fa$gdCJŒ $a$gdlœ
$
&
Fa$gdlœidae

MYXOPHAGA alrend: Az elQtor oldallemeze(pleurit) szabadon fekszik, ezért a notopleurális varrat látható. A hártyás szárnyak nyugalmi állapotban a tövülkön össze vannak hajtogatva,de végük csavarodott. Csápjuk bunkós végq. Apró termetq, vízben vagy víz közelben élQ bogarak. 4 család tartozik ide:
Lepiceridae
Hydroscaphidae
Microsporidae
Torridincolidae

Hazai képviselQje az atkabogár.

ADEPHAGA alrend: : Az elQtor oldallemeze(pleurit) szabadon fekszik, ezért a notopleurális varrat látható. A hártyás szárnak nyugalmi állapotban össze vannak hajtogatva. Az elsQ haslemez redukálódott, így az elsQ látható haslemez valójában a második. A hátulsó csípQk kettéosztják az elsQ látható haslemezt, és azzal mozdíthatatlanul össze is nQnek. Imágóik ás campodeiform lárváik általában ugyanabban a habitatban élnek, és ugyanazt a táplálékforrást használják. Többségük nedves környezetet kedvel. A lárvák fejlQdése rövid, az imágók viszonylag hosszú életqek. Szárazföldi ragadozókat foglal magában,aktív, felszínen mozgó lárvákkal. Másodlagosan megtalálhatók növényevQk, nyálkagomba- fogyasztók, üregásó és ektoparazita lárvák, illetve a vízi életmódhoz alkalmazkodott csoportok.
Futóbogarak(Carabidae) családja:Általában sötét színezetq,hosszú lábú és hosszú csápú, nedvességkedvelQ,éjszakai ragadozók,a talajfelszínen,ritkábban a növényeken vadászik. A homokfutrinkák igen gyors mozgású, többségük ragyogó mintázatú nappali ragadozó. Az imágók potrohvégi mirigyei riasztó szagú váladékot termelnek. Egyes lárvák más bogárlárvák(levélbogarak) ektoparazitái. A nagy futrinkák számos faja honos hazánkban, fQleg erdQkben fátlan társulásokban. Éjszakai ragadozók. Az aranyos bábrablók tölgyesekben él, nappal a fák törzsén és ágain mászkál,prédaállata:a gyapjas lepke. A gabonafutrinka lárvája nappal földbevájt lyukakban rejtQzik, éjszaka pázsitfüvek leveleivel táplálkozik. Imágója nappal a teljes gabonaszemeket is fogyasztja.
KeringQbogarak(Gyrinidae) családja: Vizek felszínén, csapatosan élQ ragadozók. Szemük teljesen kettéosztott;a felsQ szemekkel a levegQbQl,az alsókkal a víz alól érkezQ ellenségeiket veszi észre. A vízfelszín kimarad a látószögbQl,ezért itt csápjuk segítségével tájékozódnak,amely a felszíni rezgések érzékeléséhez módosult. KözépsQ és hátulsó lábaikkal úsznak. Lábízek egészen ellaposodtak, sQt szegélyükön lapos úszósertéket is sorakoznak. Lárváik ragadozók,de a vízfelszín alatt élnek. A keringQbogarak képviselik a vízi életmódra tért Adephagakat.Példaállat: közönséges keringQbogár
Csíkbogarak(Dytiscidae) családja: Változatos méretq, áramvonalas testq, jól és gyorsan úszó vízibogarak. Úszás közben lábaikkal egyszerre csapnak hátra. A levegQtartalékukat a szárnyfedQk alatt tárolják. A fajok egy részénél a hímek elülsQ lábfején tapadókorongok találhatók, párzáskor a hím ezzel rögzíti magát a nQstény felületén. Mind az imágók mind a lárvák ragadozók. Példaállat: szegélyes csíkbogár


POLYPHAGA alrend: Az elQtor hátlemeze ventrális irányban kiterjedt, eléri a csípQizületet. Az oldallemez elcsökevényesedett és behúzódott a test belsejébe,így a hátlemez közvetlenül érintkezik a haslemezzel. Notopleurális varrat tehát nincs, helyette notosternális varrat alakult ki. Az elsQ és második haslemez redukálódott,így az elsQ látható haslemez a harmadik. A hártyás szárnyak nyugalmi állapotban össze vannak hajtogatva. A ma élQ bogárfajok több mint 90%-át foglalja magába. 148családot foglal magába,19 családsorozatba rendezve.
Csíborok(Hydrophilidae) családja:Részint vízben,nedves terresztris környezetben élQ bogarak. A vízi fajok levegQtartalékukat hasoldalt borító,viasztaszító szQrtakaróban tárolják. Csápjuk a légzésben vesz részt. LevegQvételkor a bogár a víz fölé emeli a csápját, melyen finom szQrzet vibrációja a friss levegQt a hasoldal szQrzete felé továbbítja, ez utóbbi összeköttetésben van a légzQnyílásokkal. Az imágók bomló növényi anyagokkal táplálkoznak,a lárvák ragadozók. Példaállat az óriás csíbor.
Sutabogarak(Histeridae) családja: Testük kemény, fényes és sima;nyugalmi állapotban a végtagok a test megfelelQ mélyedéseibe simulnak. Csápjuk térdes. SzárnyfedQik kissé megrövidültek. Lábaik gyakran ásásra módosultak. Lárváik és imágóik ragadozók. Legtöbbször légynyqvekkel táplálkoznak,ezért ott találhatóa ahol sok a légylárva. Példaállat: közönséges sutabogár


Dögbogarak(Silphidae) családja: Viszonylag nagytermetq, erQteljes bogarak. Csápjuk erQsen bunkós. Többségük dögevQ, de vannak növényevQ és ragadozó fajok is. Példafaj :temetQbogarak: az apróbb tetemeket utódaik részére elássák,a lárvákat Qrzik és etetik. Szaglásuk rendkívül jó.
Holyvák(Staphylinidae) családja: Általában megnyúlt testq, többnyire sötét színezetq bogarak,méretük igen változatos; szárnyfedQik legtöbbször megrövidülnek,és a potroh nagy részét szabadon hagyják;a potroh hátlemezei ezért erQsen szklerotizáltak. Mozgékony potrohuk miatt szqk helyeken is képes könnyen mozogni. Potrohuk végén riasztó szagú váladékot termelnek. Általában nedvességkedvelQk, avarlakók. Nagy részük ragadozó,de akadnak gombák spóráit vagy fonalait fogyasztó,és algaevQ fajok is. Példaállat: aranysújtásos holyva.
Ganéjtúrók(Scarabaeidae)családja: Fényes,csupasz csápbunkójuk 3-7 ízq,lemezei terpeszthetQk. Rendkívül változatos család(egy része trágyaevQ). Pajor alakú lárváik hosszú ideig fejlQdnek az imágók viszonylag rövid életqek. A lárvák táplálkozásukat tekintve lehetnek trágyaevQk, növényevQk, fejlQdhetnek korhadó fában,talajban, vagy hangyabolyban. Példaállaok: bundásbogár, orrszarvúbogár, májusi cserebogár
Díszbogarak(Buprestidae) családja: Testük általában megnyúlt és lapított,kemény és színes;néha pálcikaszerqen hengeres,vagy háromszögletq. ElQtoruk szorosan illeszkedik a középtorhoz. Lárvájuk általában fakéreg alatt rág, néha lágyszárú növényekben aknáz vagy gubacsokat okoz. Az imágók gyors röptq, fény- és melegkedvelQ bogarak. Virágokon vagy tápnövényeik levelein és ágain találhatóak. Ismerünk ragyogóan fémes színq trópusi fajokat is. Lárvája a frissen elhalt fenyQk kérge alatt fejlQdik. Imágói meleg, napos idQben kivágott rönkökön,vagy lábon álló,de élettelen fákon tartózkodnak,vagy ezek körül röpködnek. Példaállat: karcsúdíszbogár
Pattanóbogarak(Elateridae)családja: Megnyúlt, hátrafelé kihegyesedQ testq bogarak. Melltövük nyúlványa hosszú, és a mellközepén kialakult üregbe illik. A nyúlvány hirtelen kipattintásával a bogár kattanó hangot ad ki és felugrik a levegQbe. Ez a támadó elriasztására szolgál(a reakciót a szárnyfedQket érQ nyomás váltja ki). Lárvájuk hengeres és kemény,ragadozó, korhadékevQ vagy növényevQ,de külsQ emésztésq. Az imágók rövid életqek, virágokon, fák kifolyó nedvén vagy a lombozaton,néha a talajon élnek. Példaállat: egérszínq pattanóbogár.
Porvák( Dermestidae) családja: Ovális testq kis bogarak;kutikulájuk sötét, de felszínüket szQrök vagy pikkelyek boríthatják,amelyek tarka mintázatot alkotnak. Lárváik többnyire nagy fehérjetartalmú állati maradványokban élnek. Egyes fajok emlQsök, madarak,illetve hártyásszárnyú rovarok fészkeire specializálódtak. Példaállat: múzeumbogár.
Álszúk(Anobiidae)családja: Hengeres testq,általában apró bogarak,hosszú, fonalas vagy fésqs csáppal. Lárváik általában a teljesen elhalt kiszáradt faanyag belsejében rágnak járatokat. Az imágók nagyon rövid életqek, nem táplálkoznak. Egyes fajok hímjei a járataikban kopogó hangot adnak. Példaállat: kis kopogóbogár.
További családoksorozatok: Paránybogarak,sima gombabogarak, szarvasbogarak, álganéjtúrók, labdacsbogarak, szentjánosbogarak, hajnalbogarak, lágybogarak, fénybogarak,katicabogarak, marókák, gyászbogarak, hólyaghúzó bogarak, cincérek, levélbogarak ,eszelények, pálcaormányosok, ormányosbogarak

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/2 3. algoritmusok államháztartás bencze biomérnöki biztonsgtecnika csont épületszerkezetek ergonómia etnikai kisebbség fmea folyami duzzasztómű gazdaságtörténet gazdpol gdp gótika gyakorlat házi jogelmélet kiadott kik középérték közigazgatás lemez lophotrochozoa ma madarak magyar gótika marketing matematika szigorlat médiakutatás meteo miskolci egyetem nemzeti kisebbség nyelvművelés objektum orientált órai előadás ökológia pol.s. polgári jog politológia rushdie speech sounds szamitogep szigetelés szociálpolitika táblázatkezelés trendszámítás vizsgazh