vízépítés
Országok listája
Hungary
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építőmérnöki Kar
építőmérnöki
Vízépítés
Házik
1. Házi
vízépítés
2007.11.28 10:35:31
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Mqszaki leírás
Tárgy: Dézsa patak, feladatban kijelölt szakaszának mederszabályozása
Megbízó: A Budapesti Mqszaki Egyetem ÉpítQmérnöki karának Vízépítési és Vízgazdálkodási tanszéke,
Konzulens: Kalina ErnQ
Alapadatok: ( C típusú feladathoz)
TervezQ: Szabó László
Dézsa patak:
-A patak torkolati szelvényének mértékadó vízhozama : 14,18 m3/sec
-A földmederre jellemzQ Manning féle simasági együttható: 39 m1/3/sec
-A patakra jellemzQ kisvízi vízhozam (Qkv) 1,9 m3/sec
-Kimélyülési határsebesség (vkim): 1,15 m/sec
-Kiülepedési határsebesség (vkiül): 0,4 m/sec
Fekete víz ( befogadó)
-Fenékszélesség (b) 5 m
- Rézsqhajlás (() 1,5
- Kisvízi vízszint 106,4m Bf.
- Fenékszint 104,9m Bf.
A fenti adatok mellett szintvonalas geodéziai adatokkal ellátott térkép és mérési adatokkal ellátott, sokszögvonalhoz csatlakoztatott mederkeresztszelvények alapján végeztem a számításokat. A fent említett adatokat és anyagokat a BME VIT tanszéke bocsátotta a rendelkezésemre.
A vízgyqjtQ geológiai, domborzati, talajtani és meteorológiai ismertetése
A vízfolyás a Cserhát hegységben található, az Ipoly folyó vízgyqjtQ területéhez tartozik. A patak teljes hossza 8,4 km ebbQl a beavatkozással érintett hossz 4,8 km. A patak átlagos szélessége: 10m. Tájolása északnyugat-délkelet irányú. VízgyqjtQ terület nagysága: ~64km2. A terület lankás, lejtése kb.: 0,2(.
Meteorológia:
Évi középhQmérséklet: 10(C.
Napsütéses órák száma: 2000 óra/év.
Csapadék mennyisége: 650 mm/év.
Borítottság: 10%erdQ 20% szántó-kert 40% LegelQ-gyümölcsös 30% belterület.
A patak keresztülfolyik Szügy községen, a települést a 4+600 szelvény és a 5+700 szelvény között keresztezi.
A terv ismertetése
A meder három mqvelési szakaszra osztható, ahogy az a helyszínrajzon is fel van tüntetve. Az természetes mederalakot figyelembe véve a 2,5-3 m-es alsó mederszélesség, és a 1,5 ös oldalrézsq használata tqnik a legcélszerqbbnek. Az alsó szakaszon 2,5 m-es alsó szélességq meder vezeti el a területre hidrológiai adatokból feltételezett 10 %-os elQfordulási valószínqségq mértékadó vízhozamot. Az így kialakuló 2,21 m-es vízmélységet 30 cm es árvízi biztonsággal megtoldva az új földmeder 90% biztonsággal el tudja vezetni a területre jutó vizet. A mederszakasz kezdeti részén a befogadó és a befolyó patak vízszintbeli eltérésének átvezetésére 63 cm-es torkolati mqtárgy, fenéklépcsQ közbeiktatására került sor.
Itt csak a felsQ szakaszon elhelyezett mqtárgy méretezésének részletezésére kerül sor, a torkolati mqtárgy esetében a lépések csaknem ugyanazok.
A belterületi szakaszon a méretezési vízhozam növekedés, és a természetes földmeder megnövekedett esése miatt burkolat kiépítése célszerq. 2,6 m-es fenékszélesség esetén 2,33 m-es vízszint alakul ki, amely fél méteres árvízi biztonság mellett megfelel az elQírásoknak. A tervezett betonlap burkolat Manning-féle simasági együtthatója 55, az itt megengedhetQ kimosódási határsebesség 4 m/s. A ténylegesen kialakuló maximális sebesség értéke 1,3 m/s. Az alkalmazott mederesések úgy lettek kialakítva, hogy az új meder minél nagyobb mértékben kövesse az eredeti meder alakját, kivéve a legfelsQ szakaszt, ahol a hidraulikai viszonyok fenéklépcsQ beépítését tették szükségessé. A rajzi mellékletben részletezett lapburkolat alatt 15 cm-es szivárgó ágyazatot ajánlok célszerqen osztályozatlan III-osztályú homokoskavicsból, melynek maximális szemnagysága nem haladja meg a 16 mm-t . Az alsó és a középsQ szakaszok közötti, a javasoltnál kissé nagyobb esésváltozás miatt további 10 m-es szakasz burkolása javallott. A burlokat elQtt 20 méterrel és a burkolat elhagyása után 20 méterrel kQzuzalékszórást javaslok technikai okokból.
Az alsó szakasz mqvelés szempontjából legelQ, gyümölcsös, kevésbé fontos terület, itt mederesés változáson kívül a burkolat elhagyása is megengedett. A földmunka minimalizálsa érdekében egy 110 cm magas vízlépcsQ beiktatása vált szükségessé. A mqtárgy ráfordítási költsége messze alulmarad az így szükségtelenné vált földmunkáéhoz, és az ehhez kapcsolódó szállítási költségekhez. A vízlépcsQ Q 1%-ra méretezendQ, így valószínqleg megfelelQ biztonsággal rendelkezik majd az elQre valószínqsíthetQ árhullámok esetén.
Mindhárom szakasz megfelel a kisvízi vízhozam értékének (1,15 m3/sec) , és sehol sem ülepedik ki..
Hidraulikai számítások
A mintakeresztszelvényekhez
A patak szabályozása során a patak alsó és középsQ szakaszán 2,5 m alsó mederszélességq és (=1.5 oldalsó rézsqhajlású, míg a felsQ szakaszon 2,6 méter alsó mederszélességq, (=1.5 rézsqhajlású meder alkalmazása vált szükségessé. Az átmeneti szakasz hossza mintegy 10 m. A vízmagassági adatok ( ) -ben tartalmazzák az árvízi biztonságot. A patak felsQ szakaszán vízlépcsQ kerül beiktatásra.
A patak torkolati szelvényének mértékadó vízhozama Q3%33333333%=14,18 m3/s, a simasági tényezQje 39 m(1/3)/s, Qkv=1,9 m/s, Vkh= 1,15 m/s, Vkiül= 0,4 m/s
1. szakasz: partszakasz vége legelQ gyümölcsös
b=2,5 m
Q10%=9,95 m3/s, S=30 cm/km
A=B*h+(*h2=11,233 m2
P=B+2*h*(1+(2)(1/2)=10,47 m
v=k*(A/P)(2/3)*S(1/2)= 0,77m/s
H=2,21m (+0,3m=2,51m)
2. szakasz: szántó kert
b=2,5 m meder alsó szélessége
Q3%=13,7 m3/s, S=35 cm/km mértékadó vízhozam
A=B*h+(*h2=15,439 m2 nedvesített keresztmetszet
P=B+2*h*(1+(2)(1/2)=11,511 m nedvesített kerület
v=k*(A/P)(2/3)*S(1/2)=0,887 m/s kialakuló sebesség
H= 2,36 m (+0,3=2,66m) kialakuló vízmélység
Kisvizi hozamra:
v=0,528 m/s kialakuló legkisebb sebesség
H=0,878 m kialakuló legkisebb vízmélység
3. szakasz : belterület
Takaréküreges sejtidomkQvel burkolt meder alkalmazása: Manning féle simasági tényezQ k=55, kimosódási határsebesség: v ki=4,0 m/s
b=2,6 m
Q1%=18,52 m3/s, S=40 cm/km
A=B*h+(*h2=12,294 m2
P=B+2*h*(1+(2)(1/2)=11 m
v=k*(A/P)(2/3)*S(1/2)=1,3 m/s
H=2,33m (+0,5m=2,53m)
A fenéklépcsQ számítása
H= 110 cm
h1%=2,43 m
B=2,6 m
FQbb méretek meghatározása:
-vízláda mélysége : 30 cm
-koronaszélesség: 70 cm
-gáttest magassága: H=110 cm
-vízláda fenékvastagsága: V1=0,35+0,02H=40 cm
-vízláda utáni betonborda: b1=v1+0,1=50 cm, a1=1,5*v1= 50 cm
-vízláda hossza: Lv=2/3*L=5,2 m
-utóburkolat hossza: Lu=1/3*L=2,6 m
-utóburkolat vastagsága: v2=0,3 m
-utóburkolatot lezáró borda vastagsága: b2=v2+0,1=40 cm
-utóburkolat utáni kQrakat : Lk=3 m
-elQfenék: Le=6,0 m
Irodalomjegyzék
-Hamvas Ferenc --- Kalina ErnQ:
Vízépítés tervezési segédlet
( Mqegyetemi Könyvkiadó, 1998)
-Hamvas Ferenc
Vízépítés
( Mqegyetemi Könyvkiadó , 1997)
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
- Zh időpontok
- Gólyabál időpontja
- Házi leadási határidő
- Tanítási szünetek
- stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.