30.

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokBiológia BScÁllatrendszertan I. előadásJegyzetekGyorsjegyzet30.

30.tétel
Ephemeroptera. Metapterygota: Odonata


Ephemeroptera(kérészek) rendje: Fejükön két rövid csápot, két fejlett összetett szemet és három pontszemet találunk. Szem turbán alakú. Az imágók szájszervei fejletlenek, táplálkozásra alkalmatlanok. Az imágó emésztQcsatornája levegQvel telt. A hímek elülsQ lábpárja többnyire erQsen megnyúlt. Párzáskor a nQstény átkarolására szolgál. A lábfej legtöbbször 5 vagy 4 ízbQl áll. A legtöbb fajnak mindkét szárnypárja kifejlett. A hímek ivarszerve a 9.szelvény hasi oldalán,a nQstényeké a 7. és 8. szelvény között nyílik. A hímek 9. szelvényének hasi lemeze többnyire hátrafelé meghosszabbodott. Ezen helyezkednek el a 2-6 ízbQl álló fogókarok. Az utolsó potrohszelvényen 2 vagy 3 hosszú, ízekre osztott,sörte alakú fartoldalékot viselnek. A kérészek vízben fejlQdnek, az imágók a víz közelében tartózkodnak. Lárváik oxigén dús vízben élnek meg, a fajok túlnyomó része folyóvízben fejlQdik. A lárváknak erQs rágó szájszerveik vannak. Ragadozó vagy az iszapszerves anyagából él. A lárvák trachea-kopoltyúkkal lélegeznek,amelyek lemez alakban vagy rojtos csomókban a potroh két oldalán helyezkednek el. A lárvák vagy az iszapba fúródva, vízinövényeken élnek. FejlQdésük 1-3 évig tart. A legtöbb fajnál a lárvából kikelQ állatnak már szárnyai vannak, és repülni tud, még nem ivarérett. Ez a szubimágó. A tiszavirág nQstényeinél a szubimágó kimarad. Sem a szubimágó sem az imágó nem táplálkozik. Az imágó rendszerint nászrepülést végez. A levegQben párosodnak. Párzás után a nQstény a víz fölé száll,és potrohát repülés közben a vízbe helyezve lerakja a sok petébQl álló petecsomóját. A petékbQl kibúvó lárvák telelnek át. Példaállat: elevenszülQ kérész

Metapterygota:kérészen kívül az összes szárnyas rovar. Direkt spirákulumzáró izomzatuk van,ide tartozik az odonata.
Odonata(szitakötök) rendje: Az imágónál a fejtok tengelye függQleges állású(hypognath),így a feltqnQ homlok elQre néz. A fejen található fontosabb képzQdmények a 3 pontszem,a rövid, 7ízq sörteszerq csápok. Továbbá a nagyon feltqnQ, a fejtokot oldalról szinte teljesen beborító hatalmas összetett szemek. A ragadozó életmódnak megfelelQen erQs rágó szájszerveik vannak. A szájmezQt alkotó páros rágók és állkapcsok,illetve a páratlan,de kétlebenyq alsó ajak a garat felé haladva egyre finomabb Qrlést biztosító aprítórendszert alkotnak. A tor repülQ életmód miatt különösen erQteljes felépítésq, 3 ferdetengelyq szelvénybQl(pro- meso- és metathorax) áll. A lábak a torszelvények hasi oldalán erednek, a 2 pár szárny a közép- és az utótor háti részének szegélyéhez csatlakozik. Az elQtor a tor további részeitQl elkülönül és alig látható,mert belenyúlik a fej erQsen homorú hátsó felének ürege. ElülsQ része a fej irányában feltqnQen elkeskenyedQ nyak,amely a fej és a tor rendkívül mozgékony. Az elQtor hátlemeze, a nyakpajzs, sok kisszitakötQ nQsténynél sajátos formájú(a hím itt fogja meg a nQstényt a potrohvégén lévQ nyúlványokkal,amelyek az elQtorral egy zár-kulcs rendszert alkotnak.)A tor mindkét oldalán 2-2 jól látható légzQnyílással(stigma) veszi kezdetét a trachearendszer. A közép és utótor teljesen összeolvadt és jelentQsen megnagyobbodva egyetlen tömböt alkot. Belsejében óriási légzacskók és hatalmas izomkötegek találhatók,amelyek a repülésben van fontos szerepük. A szitakötQk külön-külön is tudják mozgatni szárnyaikat, ezért sokféle manQverre képesek. A lassabban repülQ kisszitakötQknél a 2 szárny többé-kevésbé azonos módon mqködik, a gyorsabban repülQ nagyszitakötQknél viszont a hátsó szárnynak fQleg a meghajtásban ,az esz. a kormányzásban van nagyobb szerepe. A szárnyak üvegszerqen áttetszQ hártyás lemezek,sqrq érhálózattal. A 2 szárnypár a kisszitakötQknél csaknem teljesen egyforma(zygoptera=egyenlQszárnyúak). A nagyszitakötQknél a hátulsó sz. a testfelQli része számottevQen kiszélesedett,s így a két szárnypár eltérQ alakú(anisoptera=egyenlQtlenszárnyúak). A szárnyak elülsQ szegélyén két feltqnQ képzQdmény található: a szárny középsQ harmadában lévQ és a szárny ívét enyhén megtörQ szárnybütyök, illetve a szárnycsúcs közelében lévQ, erekkel határolt, erQsen kitinizált és többnyire feltqnQ színq szárnyjegy. A kisszitakötQknél szárnynégyszögnek,a nagyszitakötQknél szárnyháromszögnek nevezik. Anisoptera-k szárnyának tövén jellegzetes színq képlet, a szárnyhártyácska található. A lábak felépítése alapvonásaiban megfelel a rovarokra jellemzQ általános járóláb típusnak,viszont annak eredeti funkcióját már elvesztette(fQleg leüléskor az aljzat megfogásában és az ülési pozíció módosításában, továbbá a zsákmány megragadásában és fogvatartásában van szerepe .1OÄ
B(*^dŒš\ÐÐ"(( (,262|3~3~8Ô9Ö9’A GlJnJ*P,P>P¼P¾PÀPÒPlQnQ4RÚRóêóêóâÚÒÚÆÚ¾¶¾¶®¦ž¦žœž”ž”Œ”„|t|tÒtltÒtltÒl hciþCJaJ hœ-ÉCJaJ h(‰CJaJ hCkxCJaJ hMAÕCJaJ he%†CJaJU hÜb)CJaJ hYtQCJaJ h-]TCJaJ hOGâCJaJ h«RCJaJhÎmEhÎmE5CJaJ h½.

CJaJ hÎmECJaJ h0ÝCJaJh0Ý5CJaJh0Ýh0Ý5CJaJ* /01@B*2~3Ö9*:l:f;B<=@>Ð>|?ä?
A

AtDnJÎL÷÷÷÷ïïïïïïïäääääääääÜÜÜÜ $a$gdCkx
$
&
Fa$gdCkx $a$gd0Ý $a$gd0ÝÜRþ).
A 10. potrohszelvényen különbözQ alakú és formájú,páros és páratlan végfüggelék található. A potroh utolsó, 11. szelvénye erQsen csökevényes,a végfüggelékektQl többnyire alig látható.
A hímeknek a 2. szelvényen van a másodlagos ivarkészüléke, amley a párzószervbQl és a hátlemezek alsó szegélyébQl módosult, rendszerint páros ,bonyolult elrendezQdésq és erQsen kitinizált függelékekbQl áll. A hímek ivarnyílása a 9. potrohszelvény haslemezén található, s két apró kitinlemez,a pajzslemezek fedik. Párzás elQtt a hím a potroh elején lévQ párzószervét innen tölti fel spermával. A nQstényeknél a potroh 8. és 9. szelvényének alsó oldalán található a külsQ ivarkészülék, a tojókészülék. Az imágók repülve változtatják a helyüket. A zygoptera-k lassan és egyenletlenül repülnek, kis távolságokat tesznek meg, s gyakran leülnek. Az anisoptera-k gyorsan és egyenletesen repülnek, kiválóan manQvereznek hosszú ideig képesek egyfolytában és kitartóan a levegQbe maradni. Így eltávolodnak az vízterektQl.
Az eltérés a lárvák és az imágók között:
a csápok a lárváknál hosszabbak
a lárva alsó ajka egy sajátos, hosszanti irányban megnyúlt és könyökszerqen behajlítható szervvé, az ún. fogóálarccá alakult
a torszelvények a lárváknál nem ferde helyzetqek a test hossztengelyéhez viszonyítva, arra merQlegesen állnak
a toron lévQ légzQnyílások a lárváknál zártak, így a gázcsere a tracheák falán keresztül bonyolódik le
a lábak nincsenek annyira elQretolódva a toron, mint az imágóknál, s egyrészt hosszabbak, másrészt sokkal tipikusabban járóláb-alkatúak és  funkciójúak
a lárváknál a szárnyaknak és az ivarszerveknek csak kezdeményeik vannak
a lárvák potrohvégi függelékei az imágókétól eltérQ formájúak, és más elrendezQdésqek
a lárvák rágógyomra nagyobb és mqködése intenzívebb
a légzés a lárváknál zárt trachea-rendszer révén történik, a gázcsere jellegzetes kialakulású szervek (végbélkopoltyúk) segítségével bonyolódik le

A kis szitakötQk lárvái karcsú testqek, és hajlékony felépítésqek. Ezért kígyószerq testmozgással történQ helyváltoztatás jellemzi Qket. A nagyszitakötQk lárvái zömökebb és erQteljesebb testalkattal rendelkeznek. A lárvák és az imágók egyaránt húsevQk, s csak mozgó, azaz élQ állatot zsákmányolnak. ElsQsorban rovarokkal táplálkoznak, ezért ragadozók, de olykor saját fajtársaikat is elfogyasztják, a kannibalizmus is elQfordul náluk.
A szitakötQk fejlQdése hazánkban évente egy generációjú, de lehet két generációs (bivoltin), vagy szemivoltin: több éves életciklusú. Az embrionális fejlQdés végén a tojásból kibújó féregszerq elQlárva élete csak nagyon rövid ideig tart. A lárvaállapot idQtartama nagyon különbözQ: néhány hónap, vagy akár több év is lehet. Közben 9-15 alkalommal vedlenek, s a vedlések után visszamarad a levetett lárvabQr. A vedlések számának elQrehaladtával a lárva mind hasonlóbbá válik az imágóhoz. Utolsó napjaiban a lárva rendszerint nem táplálkozik, és ekkor történnek meg azok az átalakulások, aminek eredményeképpen a lárvakori szervek eltqnnek, s helyettük az imágó szervei jelennek meg. Az utolsó vedlés az imágó szqz-repülésével ér véget. Az imágók élettartama rövid.
A szitakötQk szaporodási módja nagyon jellegzetes, és 3 fQ szakasza van. A násztánc a párosodási készség felmérése egy sajátos repülési manQversorozattal. Párosodáskor a hím és a nQstény összekapcsolódik, elQször lánc, majd kerék formában, s ezt követi a megtermékenyítés. A tojásrakásnak 2 típusa van:
nedves talajba a tojócsQ segítségével történQ beszúrása
a tojócsQ végén kibuggyanó tojások egyenként, illetve csomók, gömbök vagy füzérek formájában történQ leválasztása, vízfelszínhez, vagy nedves talajfelszínhez történQ ütögetéssel, vízfelszínen való végighúzással

A hazai fajok többsége állóvizekben fordul elQ. A szitakötQk elterjedtek. A lárvák, és az imágók egyaránt falánk ragadozók.
A hazai fajok 2 alrendhez tartoznak:
Zygoptera:4 család: Platycnemididae, Coenagrionidae, Lestidae, Agrionidae
Anisoptera:5 család: Aeshinidae, Gomphidae,Cordulegasteridae, Corduliidae, Libellulidae
ezen kívül idetartozikaz Anisozygoptera: értelemszerqen a 2 alrend tulajdonságai keverednek benne.

Példafajok: Széleslábú szitakötQ, Kék légivadász, sávos szitakötQ, óriás szitakötQ

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 2.előadás 2006-os zh 4. óra a mű adóigazgatás ady articulation aszalós lászló atombomba bogarak bűnperek cad rajz csokonai dhm elektro éptöri etnikai kisebbség etnográfia eu ismeretek fmea fogyasztás földtan görögország irodalomtudomány környezet környezet és társadalom környezeti számvitel madarak meteo mindennapok kémiája minőségügy műemlékvédelem növény oktatói kiadott anyag pol.komm statisztika szili szocializáció tanulás és kutatásmódszertan tarnóczi féle tartály tengely transzport turizmus szak vállalati pénzügyek várak erődök vázlat vetőmag vizsga