Mechanika " kidolgozozz

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki FőiskolaRejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai KarKönnyűipari mérnökiMűszaki Mechanika II. JegyzetekMechanika " kidolgozozz

KINEMATIKA



Értelmezze a szabadságfokot!
A mozgó objektum helyzetét meghatározó független skalár adatok száma.

Adja meg a pont kinematikai mozgástörvényét!
A helyvektor-idQ függvényét értjük:
r = r(t) = x(t)i+y(t)j+z(t)k

Mit értünk az s=s(t) függvény alatt?
Ez a pálya befutás törvény a pályához kötött ívkoordináta- idQ függvénye.


Definiálja az út fogalmát és adja meg e mennyiség képletét is!
A pont által befutott ívhosszúság: l = +"|v|dt


Értelmezze a pályasebességet!
Pályasebesség: a befutás törvény idQ szerinti deriváltja: v = ds/dt

Értelmezze a pályagyorsulást!
Pályagyorsulás: a pályasebesség idQ szerinti deriváltja: at = dv/dt

Milyen egységvektorok alkotják a természetes koordináta-rendszert?
t = dr/ds(érintQ egységvektor

n = d2r/ds2( fQnormális egységvektor

b = txn( binormális egységvektor




Hogyan mozog a kisérQ triéder?
Természetes koordinátarendszerben: kezdQpontja maga a mozgó pont egységvektorai.

Hogyan adható meg a sebességvektor a természetes koordináta-rendszerben?
v = r = x(t)i+y(t)j+z(t)k

Hogyan adható meg a gyorsulásvektor a természetes koordináta rendszerben?
a = r = x(t)i+y(t)j+z(t)k

Milyen változást mutat meg a gyorsulásvektor érintQ irányú összetevQje?
A sebességvektor nagyságának változását.

Milyen változást mutat meg a gyorsulásvektor normális irányú komponense?
A sebességvektor irányváltozását mutatja meg.

Mit értünk a pálya görbületi sugara alatt?
A pálya görbületi sugara azon kör sugara, amely a pont kis környezetében a legjobban pótolja a görbét.

Adja meg az egyenletesen változó körmozgás szögsebesség-idQ függvényét!
( = (0 + ( * t


Milyen görbületi sugárról beszélhetünk a pálya inflexiós pontjában?
A pálya inflexiós pontjában nem húzható simulókör, ezért nem lehet ott görbületi sugárról beszélni.

Mit értünk hodográf alatt?
Azonos kezdQpontból felmért, de idQben változó sebességvektorok végpontjai által leírt görbe.


Rajzoljon hodográfot a gravitációs térben szabadon mozgó pontra!



Hogyan adjuk meg a mozgás kezdeti feltételeit befutás törvény esetében?



Hogyan adjuk meg a mozgás kezdeti feltételeit mozgástörvény esetében?



Hogyan adjuk meg a mozgás kezdeti feltételeit?
Az anyagi pont mozgása kinematikai szempontból meghatározott, ha ismerjük a
mozgó tömegpont r helyvektorát.

Értelmezze a kinematika alapfeladatát!
A pont mozgását leíró skaláris illetve vektoros függvények táblázatának
elkészítése. Egy adott függvénybQl kiindulva a hiányzó függvények levezethetQk.

Adja meg az egyenletesen változó mozgás mozgástörvényét!
Egyenletesen változó mozgás:
* Vektoriális értelmezés: a = áll. v = v0 + at r = r0 + v0t + ½ a t2

A pálya parabola, ha az a és vo iránya azonos, akkor egyenes
* Skaláris értelmezés: at = áll. v = v0 + a1t s = s0 + v0t + ½ a pálya tetszQleges

Írja fel az egyenletesen változó mozgás befutás törvényét!
A pálya befutás törvénye a pályához kötött ívkoordináta-idQ függvénye: s = s(t)
A pályasebesség a befutás törvény idQ szerinti deriváltja: v = s = ds/dt


A befutás törvény ismeretében tehetQ-e valamilyen kikötés a pálya alakjár nézve?



Írja fel a függQleges felfelé hajítás koordináta-idQ függvényét!



Írja fel a ferde felfelé hajítás függQleges koordináta-idQ függvényét!




Hogyan számolható ki a ferde hajításnál a sebességvektor nagysága?
a = g v = v0 +g t r = v0 t + ½ g t2

Hogyan állítható elQ a ferde hajítás pályaegyenlete?
x = x (t) ( g
( y = x tg (0 - (((((( * x2
y = y (t) ( v02 cos2(0


Értelmezze a körmozgás kerületi sebességét és gyorsulását!
Szögsebesség: ( = d(/dt Szöggyorsulás: ( ( d(/dt

Értelmezze a körmozgás centripetális gyorsulását!
an = r (2 = v2/r

Milyen gyorsulással kell számolnunk az egyenletes körmozgásnál?




Hogyan számoljuk ki az egyenletesen változó körmozgásnál a gyorsulásvektor nagyságát?
a = ( ( r + ( ( v

Értelmezze a fordulatszámot!
n = (/2(

Hogyan számolható ki körmozgásnál a megtett fordulatok száma?
1
z = ((( ( ( (t) dt
2(

Adja meg az egyenletesen változó körmozgás szögváltozás-idQ függvényét!
( = (0 + (0 * t + (/2 * t2

Adja meg a tiszta harmonikus rezgQ mozgás kinematikai értelmezését!
x = A cos ( t
x = - A ( sin ( t x = + A ( (1  (x2 / A2) ((((((((((((
x = - A (2 cos ( t x = - (2 x
x = + A (2 (1  (x2 / A2 (2)

Írja fel tiszta harmonikus rezgQ mozgás koordináta-idQ függvényét!



Mit értünk a tiszta harmonikus rezgQ mozgás körfrekvenciája alatt?
( = 2( / T




Adja meg a harmonikus lengQ mozgás kinematikai értelmezését!
x = r cos ( t (
( (x2 / r2 )+ (y2 / r2 cos2 () = 1 pályaegyenlet
y = r cos ( sin( t (

Milyen a pályája a harmonikus lengQ mozgásnak?
Az egyenletes körmozgás a pálya síkjában valamely egyenesre vett vetületi
mozgása.

Mit értünk az elemi és véges mozgás alatt?
Az elemi (pillanatnyi) elmozdulás a dt, a véges elmozdulás pedig a "t idQtartamú mozgás.

Hány skalár adattal adható meg a merev test helyzete a térben?
A merev test helyzetét a térben három pontja határozza meg, szabadságfoka térben hat.

Milyen alapvetQ elmozdulások összegzésével állítható elQ az általános véges elmozdulás?
A transzláció álló tengely körüli forgás.

Mit értünk sebességállapot alatt?
A merev test sebességállapota ismert, ha az adott pillanatban bármely pont sebességvektora meghatározható.

Hogyan adható meg a merev test sebességállapota?
A sebességállapot megadásához valamely pont sebességvektora és a pillanatnyi forgás szögsebességvektora szükséges.

Írja fel (és értelmezze) a sebességállapot alapképletét!
vB = vA + É x rAB (a sebességállapot megadásához valamely pont sebességvektora és a pillanatnyi forgás szögsebességvektora szükséges)


Mit ad meg és mit jelöl ki a merev test szögsebessége, mint vektor mennyiség?
A szögsebesség vektor forgástengelyhez kötött, az É-vektor kijelöli a forgástengely irányát.

Mit értünk a merev test gyorsulásállapota alatt?
A merev test gyorsulásállapota ismert, ha az adott pillanatban bármely pont gyorsulásvektora meghatározható.

Hogyan adható meg a merev test gyorsulásállapota?
A gyorsulásállapot megadásához valamely pont gyorsulásvektora és a pillanatnyi forgás szögsebesség- ill. szöggyorsulás vektora szükséges.

Írja fel (és értelmezze) a gyorsulásállapot alapképletét!
aB = aA + µ x rAB + É x (É x rAB) (a gyorsulásállapot megadásához valamely pont gyorsulásvektora és a pillanatnyi forgás szögsebesség- ill. szöggyorsulás vektora szükséges)





Jellemezze a szögsebesség vektort kötöttsége szempontjából!



Sorolja fel a merev test elemi mozgásait!
Elemi nyugalom, elemi forgás, elemi haladó mozgás, elemi csavarmozgás.

Mi jellemzQ a pillanatnyi forgó mozgásra?
A test pontjainak pályái a forgástengelyre merQleges síkokban fekvQ körök.

Mi jellemzQ a pillanatnyi transzlációs mozgásra?
A pályák egybevágó, egyenlQközq görbék.

Mi jellemzQ a pillanatnyi csavarmozgásra?
A pályák térgörbék, ilyenkor a test egyetlen pontja sincs nyugalomban.

Írja fel a merev test sebességállapotát megadó vektorkettQst!
Az elemi mozgás sebességállapotát meghatározó vektorkettQsben (sormátrixban) az elsQ elem a forgás szögsebesség vektora, a második elem a transzlációt adó pont sebességvektora. A vektorkettQs külsQ jobbalsó indexe a transzlációt adó pontra utal.

Jellemezze a merev test szögsebesség vektor-rendszerét!
A sebességállapot értelmezhetQ a merev test különbözQ Éi-vektorok által történQ egyidejq forgások eredQjeként is. A merev test kinematikájában, a kötött szögsebesség vektor-rendszer redukciójával elQállítható a merev test sebességállapotát meghatározó vektorkettQs.

Sorolja fel a merev test véges mozgásait!
Álló tengely körüli forgás, haladó (vagy transzlációs) mozgás, síkmozgás, álló pont körüli forgás, csavarmozgás.

Adja meg az álló tengely körüli forgás végzQ test sebességvektor képletét!
vA = 0, vAB = É x rAB

Adja meg az álló tengely körüli forgás végzQ test valamely pontjának gyorsulásvektor képletét!
aB = µ x rAB + É x Vab

Értelmezze a transzlációs mozgást!
A pályák egybevágó, egyenlQközq görbék.

Milyen pályagörbékkel rendelkezik a haladó mozgást végzQ merev test?
rB = rA + rAB

Mi jellemzQ a haladó mozgást végzQ merev test sebességvektoraira?
vB = vA, mivel É = 0, így rAB = állandó


Jellemezze a transzlációs mozgás sebességvektorait a kötöttség szempontjából!



Értelmezze a síkmozgást!
A test pontjainak pályái az alapsíkkal párhuzamos síkgörbék: vAÉ = 0. A síkmozgás  mint az alapsíkra merQleges pillanatnyi forgások sorozata  értelmezhetQ tiszta gördülQ mozgásként is.

Adja meg a síkmozgást végzQ test valamely pontjának sebességvektor képletét!
vB = vA + É x rAB

Adja meg a síkmozgást végzQ test valamely pontjának gyorsulásvektor képletét!
aB = aA + µ x rAB  É2rAB

Milyen pályagörbékkel rendelkezik a síkmozgást végzQ test?
Mozgó pólusgörbe és álló pólusgörbe.

Milyen pályagörbékkel rendelkezik a pörgettyqmozgást végzQ test?




Értelmezze az álló pont körüli forgó mozgást!
A test pontjai  egy álló pont köré emelt  koncentrikus gömbfelületseregen mozognak. A gömbmozgás egy álló ponton átfektetett pillanatnyi tengely körüli forgások sorozata.

Milyen forgó mozgások összegzésével állítható elQ a pörgettyqmozgás?
A mozgás elQállítható a testnek egy álló és egy forgó tengelyek körüli egyidejq forgatásával is.

Adja meg a gömbmozgást végzQ test valamely pontjának sebességvektor képletét!
vB = É x rAB

Mit értünk a sebességpólus alatt?
A test pillanatnyi forgástengelyének az alapsíkkal képzett metszéspontja.

Hogyan jelölhetQ ki a sebességpólus?
A sebességpólusból a test sebességvektorai azonos ½ szög alatt látszanak.

Hogyan jelölhetQ ki a gyorsuláspólus?
A gyorsuláspólusból a gyorsulásvektorok azonos ² szög alatt látszanak.

Mit értünk gyorsuláspólus alatt?
A test pillanatnyi gyorsulástengelyének az alapsíkkal képzett metszéspontja.

A merev test milyen mozgásánál értelmezzük a sebességpólust?
Síkmozgás esetén.

A merev test milyen mozgásánál értelmezzük a gyorsuláspólust?
Síkmozgás esetén.

Értelmezze a merev test legáltalánosabb véges mozgását!
A csavarmozgás a legáltalánosabb véges mozgás, a pályák térgörbék. A csavarmozgás során a test egyetlen pontja sincs nyugalomban. A mozgás elQállítható a gömbmozgás és a haladó mozgás összegzésével.

Definiálja a relatív mozgást!
Az ún. nyugalmi rendszerhez (K) képest mozgó vonatkozási rendszerben (K ) leírt mozgást értjük. (A nyugvó vagy abszolút rendszer kijelölése önkényes.)

Hogyan számoljuk a pont relatív mozgásánál az abszolút sebességet?
v = Á + É x r + v (ahol v = va az abszolút sebesség a K-rendszerben mérve, Á + É x r = vsz a szállító sebesség a K-rendszerben mérve, v = vr a pont relatív sebessége a K -rendszerben mérve, így va = vsz + vr)

Hogyan számoljuk a pont relatív mozgásánál az abszolút gyorsulást?
a = Á + µ x r É x (É x r ) + a + 2É x v (a = aa az abszolút gyorsulás a K-rendszerben mérve, Á + µ x r É x (É x r ) = asz a szállító gyorsulás, a = ar a relatív gyorsulás a K -rendszerben mérve, 2É x v = ac a Coriolis gyorsulás, így aa = asz + ar + ac)

Hogyan számoljuk szállító sebességet?
vsz = Á + É x r

Hogyan számoljuk a relatív mozgásánál a pont szállítógyorsulást?
asz = Á + µ x r É x (É x r )

Mit értünk a pont relatív sebessége alatt?
v = vr

Mit értünk a pont relatív gyorsulása alatt?
a = ar

Hogyan számoljuk a pont Coriolis gyorsulását?
ac = 2É x v

Milyen esetben nem lép fel a forgó szállító rendszerben Coriolis gyorsulás?



Adja meg a Coriolis gyorsulás képletét!
ac = 2É x v

Milyen pályagörbéket különböztetünk meg a pont relatív mozgásánál?
Abszolút pályagörbe és relatív pályagörbe.



















KINETIKA


Ismertesse Newton I. axiómáját!
A tehetetlenség törvénye: minden pontszerq test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában, amíg a reá ható erQk, ezen állapot megváltoztatására nem kényszerítik. Azt a vonatkoztatási rendszert, melyben a tehetetlenség törvénye érvényesül, tehetetlV^êìF  ’ ˜ š ® ° º ¼ Æ È Ê Ì è ô
*
,
ª
ìÚÑȶ¦—‡¶xhxhxhxhxh¦‡¶U¶—F—h‘%h‹#CJ OJQJ^J%

* hg;lhf)56CJ OJQJ^J-h‘%héu¢5CJ OJQJ^Jh‘%héu¢CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ h‘%hf)CJ "h‘%hf)5>*CJ OJQJ^J&h‘%hf)5>*CJOJQJ^JaJVêìF  Ê Ì
ª
¬
®
,
ˆ
Š
Œ
È
V

÷÷òòßÖÖż¼¼Å¼¼¼Å¼¼¼Å·gd‘%„h^„hgd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%
Ægd‘%
&
F
Æ
Ðh „0ý`„0ýgd‘%gdf) $a$gdf)Ìýª
¬
®
,
†
ˆ
Š
Œ
Ž
È
V

X

”

š



"
$
&
¬
²
Ä
Æ
ð
ö
ñâÐÁâñ±ŸÐâÐ±â~âdбUCUâU" jàðh‘%h+n´CJ OJQJ^Jh‘%h+n´CJ OJQJ^J3j

* hg;lh+n´CJ OJQJU^JmHnHu h‘%h‹#CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J"

* hg;lh‘%5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%hWòCJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^JV

X

”

"
$
¬
î
ð
z ‚ Î pÂÄƦ¨
DPúéúúéØØØÏÏÏÏúúéÊúéúúéúúgd‘%„h^„hgd‘%„h5$7$8$9DH$^„hgd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%gd‘%


$ & > z € ‚ † š œ Ì Æ䦨
* hg;lhf)56CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J0jh‘%h+n´CJ OJQJU^JmHnHuh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J" jàðh‘%h+n´CJ OJQJ^Jh‘%h+n´CJ OJQJ^J h‘%h+n´CJ EHOJQJ^JFJNZ\fhrtvx²ò

(*46@BDPàè:<ÎÐ* , ‚ PRâêìòôñáñáñáñáÒ°¡°áñáñáñáñáÒ°Âґ°‚Ò°Ò°‚pÒp" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hSoCJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J

* hg;l5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%h0Aµ5CJ OJQJ^Jh‘%h0AµCJ OJQJ^J(Pà:<Î* , ‚ PRâ


”\^”()*klîééîàéîàéîéé×îÎÎîàààîńÐ^„Ðgd‘%„h^„hgd‘%„Ä^„Ägd‘%„¤^„¤gd‘%gd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%ôöüþ


”¤Z\^”()*kn¶¹ÿ14ƒ„—˜¦§¨ÏÒ46ÚÜÞïàÎ࿯¿Žà~ào~¯¯¯_ŽàŽ_Žà~_ŽàŽà~-h‘%hRhy5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^Jh‘%hRhyCJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%hSoCJ OJQJ^J" jeðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J%lmn¶·¸¹ÿ1„§¨Ï6ÜÞP’NXÚÎÐFööåàààåàààåàààåàààåààààààågd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%„Ð^„Ðgd‘%ÞPÎÐîðöøú $&(46:FHfhpîßÍßÍßͽßÍßÍßͽßͽßÍ߭ߞߞžžmžß½ß½ß½ß½ß#h‘%h.7Ñ5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%h.7Ñ5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^Jh‘%h.7ÑCJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J"h‘%hf)5CJ OJQJ\^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J*pr~¨ÎÐFNŽ-’-$ & 4 : º  P!X!Þ!æ!

" """*"4"6"D"H"J"ïàÑàÁ¯Ÿ€¯n¯€¯€¯€¯€\ïà\à\ïà\à"h‘%hf)5CJ OJQJ\^J"

* hg;lhg;l5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%h".‘CJ OJQJ^J-h‘%h".‘5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^Jh‘%h.7ÑCJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^JFòŽ--’-4 6 8 : ¼ ¾ À  P!R!T!V!X!Þ!N"P"º"#€#úúúúéúúúØúúúØúúúúØúúØÏƄh^„hgd‘%„h`„hgd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgdg;lgd‘%J"L"P"º"È"Þ"à":#<#\#^#`#f#r#|#~#¤#¦#Ô#Ö#Ø#à#â#ä#æ#è#ê#ïàξ¯¯‹¯yi¯W¯ï¯E¯iï¯ïyi¯à" jþðh‘%hf)CJ OJQJ^J" j¾ðh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J" jjðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jýðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jüðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J€#è#ê#ì#1$h$i$›$°$±$ñ$ò$ó$ô$õ$K%a%b%%Œ%%Ë%Ó%è%ööñàñ×àññàññññÆññàññàöö
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgdg;l„Ä`„Ägd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%gd‘%„h^„hgd‘%ê#ì#1$C$D$H$I$]$^$_$`$b$c$i$›$Ÿ$ $¡$¦$§$¨$¬$­$®$¯$°$ïÝμΪΘΆÎtÎÝïÎdμTÎTÎEÎh‘%h€E„CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J" jwðh‘%hb'OCJ OJQJ^J" j=ðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jeðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jjðh‘%hb'OCJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J°$±$ñ$ô$õ$K%O%Q%S%T%U%V%[%\%]%^%a%b%%ƒ%‡%ˆ%Š%‹%Œ%ïÝÍïÝÍ»¬—»‚»m»‚»ïÝͬ[¬I¬" jpðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^J( jwðh‘%hf)5CJ OJQJ\^J( j´ðh‘%hf)5CJ OJQJ\^J( jeðh‘%hf)5CJ OJQJ\^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J"h‘%hf)5CJ OJQJ\^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^JŒ%%Ë%Ï%×%Ú%Ü%Ý%ß%à%ò%ó%ô%õ%z&‚&„&Š&Œ&Ž&”&–&˜&¦&ñßÏÀ®ÀœÀŠÀxÀhßÏVÀVFÀŠFÀ-h‘%hf)CJ H*OJQJ^J" jjðh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J" jpðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jòðh‘%hf)CJ OJQJ^J" j¾ðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^Jè%ô%õ%z&¸&º&B'x',(¸(ò(ô(z)|)~)€)*"*$*&*(***¤*à*‚+¾+À+úúéúúéààààúéúúúéààààúéúúúú„h^„hgd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%gd‘%¦&¨&´&¶&¸&º&B'V'X'ˆ'Š'”'–'°'²'´'¶'¾'À'Â'Ä'Ì'Î'Ð'((*(<(>(@(J(L(†(ˆ(Š(¶(Â(È(Ê(Ì(Î(îßÏß¿­ß›ß›ß›ß›ß‰ßzßÏßÏzßhÏߛÏߛߛÏßzߛÏß" j_ðh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%h€E„CJ OJQJ^J" jÖðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J" jeðh‘%hf)CJ OJQJ^J(Î(Ð(Ø(Ú(Ü(Þ(æ(è(ê(ì(î(ð(ò(ô(z)€)*

* ****(***¤*¬*À*Â*Ü*Þ*++"+$+îßÐßÀßÀß®ÀÐߞŒžŒž®ÀßzߞŒžß®ßhßVßÀ" jýðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jüðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jpðh‘%hf)CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^Jh‘%h€E„CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J" jÖðh‘%hf)CJ OJQJ^J!$+,+.+:+<+D+F+N+P+R+T+ž+ +¨+ª+º+¼+¾+À+ ,¾,À,Ø,Ú,0-2-t-Ò-â-ä-b. //Â/ñáñáñáñáñÏñÏñ½ñ«ñœŠ{ñ{rŠcñcñœŠñœŠh‘%hhl CJ OJQJ^Jh‘%h®CJ h‘%h®CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J" jþðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jwðh‘%hf)CJ OJQJ^J" jaðh‘%hf)CJ OJQJ^J-h‘%hf)CJ H*OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J!À+ ,À,Ø,Ú,0-â-ä-b. //Â/
0
0/0š0›0Ì0?1@1y1ü2þ23îéééÙÐÐÈÐÐÈÐÐÈÐÐÈÐÐÈÐÐÐ
&
Fgd‘%„h^„hgd‘%
&
F
ÆЄh^„hgd‘%gd‘%
&
F
Æ Ðh„0ý`„0ýgd‘%Â/È/ 0
0
0
0/0š0›0Ì0?1@1y1z1{1~11€1222
22 2ü23œ3¸3º3V4X4º4”5–5ú5æ6è6 77„7†7ˆ7Ž77’7”7˜7š7 7¢7¦7¬7®7¶7¸7¾7À7ñâñÓâÁâÓÁâÓÁ±Ÿâ±Ÿâ±â±ŸŽâÓÁâÓâÓÁâÓÁâÓâÓÁ±Ÿâ±ŸŽâ±â±Ÿâ±â±â± h‘%hf)CJ EHúÿOJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^Jh‘%hgBCJ OJQJ^J83œ3V4X4º4”5–5ú5 77„7q8r8s8t8u8v8²8³8´8µ8ß8&9'9T:ê:ì:N;÷îî÷îî÷îî÷îîîîîî÷ééî÷îî÷îî÷gd‘%„h^„hgd‘%
&
Fgd‘%À7Ä7]8^8p8q8t8u8v888²8´8µ8ß8&9:T:ê:ì:N;ž; ;ô;‚<„<=Þ=à=ì>î>6?8?`?Î?Ð?ª@¬@tAíÞÏÞ÷¨Ï–„–tޖÞϖÞϖÞϖÞϖÞÏÞϖ„–ÞcÞÏÞ h‘%hf)CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lh‘%5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%hg;lCJ OJQJ^Jhg;lCJ OJQJ^Jhf)CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J&N;ž; ;ô;‚<„<=ì>î>`?tAvAÊA¬B®BDCrCtC2D`DbD¨DøDúD„E E¢E&Fööîööîööîööîööîööîööîööîööî
&
Fgd‘%„h^„hgd‘%tAvAÊA¬B®BDCFCHCTCVCZC`CdChCjCrCtC2D4D6DDDDFDJDPDRDXDZD^D`DbD¨DøDúD„E†EˆEŽEE’E˜EšE E¢E&F(F*F0F2F4FDFFFZF\F`FñßÐñßÀ®ÐÀ®ÐÀÐÀ®žßÀ®ÐÀÐÀ®ÐÀОŒ®ñßÐñßÀ®ÐÀ®ÐÀ®ñßÀ®ÐÀ®ÐÀÐÀ®#h‘%h‘%5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J7&FvFxFzFGGGGNGÄHÆH`I„I†I"JXJZJÐJKKžK K¢K¤K¦KLöööîöööîööîööîööîööÝööööÝ
&
F
Æ Ðh„h^„hgd‘%
&
Fgd‘%„h^„hgd‘%`FvFzFGGNGÈGÊGÌGÎGÄHÆH`IbIdIfIjIlInIpItIxI|I~I„I†I"J$J&J.J0J@JDJJJLJNJPJXJZJÐJKKñâÐÀÐñÀ®ÀñâÐÀ®ÀñÀ®ÀñÀñÀ®žÐññññÀ|À®jÐñž#h‘%h‘%5CJ EHúÿOJQJ^J h‘%hf)CJ EHOJQJ^J h‘%hf)CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J)KžK K¢K¦KL\M^MèMªN¬NHOJOLOROTOZO\ObOdO¨O8P:P
* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-L\M^MèMªN¬NHObOdO¨O &
F
Æ Ðh„h^„hgd‘%„h^„hgd‘%SKS’T”TÐTþUV†VBXDXÊXäZêZ6[Z[\[Þ[\\r\‚\„\Ü\ò\ô\R]l]îååîååîååîååîååîååîååîååîå„h^„hgd‘%
&
F
Æ Ðh„h^„hgd‘%’T”TÐTþUV†VˆVŽVV–V˜VžV¢V¨V¬VºV¼VÂVÄVÆV(W*W0W2W8W
* hg;lhf)5CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^J3ÜXâXèXðXòXøXüXYYYYYY Y"Y(Y*Y,YŒYŽY”Y–YœY¢YªY¬Y²Y¶Y¾YÀYÄYøYüYZZZfZhZnZrZxZzZ|Z¶Z¸ZºZÀZÂZÆZÈZÌZÎZÐZÖZØZÚZâZäZêZ6[8[B[D[J[L[R[V[Z[\[ñáñáñáñáñáñáñáñáÏñáñáñáñáñáñáÏñáñáÏñáñáñáÏñáÏñáÏáñáÏñáÏñÀñ®áÏáñáñáñÀ"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^JD\[Þ[à[ì[î[ô[ö[ü[\
\

\\\\\r\v\|\~\‚\„\Ü\à\æ\è\ê\ò\ô\R]T]V]\]^]`]f]l]n]^ ^^^`^b^h^j^l^r^x^z^_T_V_X_îÞÌÞ½Þ½Þ½Þ½Þ½­îÞ½Þ̞îÞ½Þ̽­îÞÌÞ½Þ½Þ­îÞîÞÌ޽޽ޭ†h‘%hÛCJ hg;lhf)CJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^J-h‘%h‘%5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J#h‘%hf)5CJ EHúÿOJQJ^J-h‘%hf)5CJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^J3l]n]^
^

^ ^^^x^z^_V_X_Z_\_^_`_b_d_f_h_j_l_n_p_r_t_v_öåöööåööåöààààààààààààààààgd‘%
&
F
Æ Ðh„h^„hgd‘%„h^„hgd‘%v_x_z_|_Ž__’_Ô_R°T°˜°–±˜±Þ±à²â²&³r´t´À´

¶ ¶úòòòúúêáØêØØêØØêǺêØØ

5$7$8$9DH$gd‘%„h5$7$8$9DH$^„hgdg;l„h^„hgd‘%„h^„hgdg;l
&
Fgd‘% $a$gd‘%gd‘%X_x_z_|_Ž_’_Ô_(`f`ª`è`ð`þ`Xa–a˜aØaîab°°R°T°˜°

±±*±†±ˆ±’±–±˜±Þ±,²j²È²Ê²÷åÓÁ² ²”²”²”²”²”²”’”²ƒ ²t”²d²dƒ ²”²d-h‘%hf)5CJ OJQJ^Jh‘%h§TëCJ OJQJ^Jh‘%h‘%CJ OJQJ^JUhg;lCJ OJQJ^J"

* hg;lhf)5CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ OJQJ^J"h‘%hf)5>*CJ OJQJ^J"h‘%h‘%5>*CJ OJQJ^J"h‘%h~.»5>*CJ OJQJ^Jh‘%hf)CJ $enségi vagy inerciarendszernek nevezzük.

Ismertesse Newton II. axiómáját!
A kinetika alapegyenlete: az m tömegq anyagi pontra mqködQ erQ egyenesen arányos az általa létrehozott a gyorsulással: F = m*a

Ismertesse Newton III. axiómáját!
A hatás-ellenhatás elve: két testnek egymásra gyakorolt kölcsönhatása mindig egyenlQ egymással és ellentétes értelmq F12 = - F21

Ismertesse Newton IV. axiómáját!
Az erQhatások függetlenségének elve: az anyagi pontra mqködQ erQk hatásukat egymástól függetlenül fejtik ki, ezért az erQk vektoriálisan összegezhetQk: "Fi = F = m*a

Értelmezze a tehetetlenségi törvényt!
Minden pontszerq test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában, amíg a reá ható erQk ezen állapot megváltoztatására nem kényszerítik.

Mikor tekintünk egy rendszert inerciarendszernek?
Azt a vonatkoztatási rendszert, melyben a tehetetlenség törvényeérvényesül, tehetetlenségi vagy inerciarendszernek nevezzük.

Értelmezze a kinetika alapegyenletét!
Az m tömegq anyagi pontra mqködQ erQ egyenesen arányos az általa létrehozott a gyorsulással: F = m*a

Mi mond ki az erQk függetlenségének elve?
Az anyagi pontra mqködQ erQk hatásukat egymástól függetlenül fejtik ki, ezért az erQk vektoriálisan összegezhetQk: "Fi = F = m*a

Írja fel az anyagi pont mozgásegyenletének vektoriális alakját!
mr = F(r), ( mx = Fx(x, y, z), my = Fy(x, y, z), mz = Fz(x, y, z)
r = r(t), ( x = x(t), y = y(t), z = z(t)
( Fx(x), Fy(y), Fz(z)

Ismertesse a D'Alembert-elvet!
A D Alembert elv a tehetetlenségi erQ (vagy inercia erQ) bevezetésével a gyorsuló anyagi pont vizsgálatát formailag statikai problémára vezeti vissza: F+(-m*a) = 0

Mit értünk az anyagi pont impulzus alatt?
Az anyagi pont impulzusa (lendülete, mozgásmennyisége): I = m*v

Mit értünk az anyagi pont lendülete alatt?
I = m*v

Mit értünk az anyagi pont mozgásmennyisége alatt?
I = m*v

Írja fel az anyagi pont impulzustételének differenciális alakját!
dI/dt = F

Írja fel az anyagi pont impulzustételének integrális alakját!
I2-I1 = +"Fdt


Mit értünk az anyagi pont álló pontra vonatkoztatott perdülete alatt ?
À0 = rxI

Mit értünk az anyagi pont álló pontra vonatkoztatott impulzusnyomatéka alatt?
À0 = rxI

Írja fel az anyagi pont álló pontra számított perdület tételének differenciális alakját!
dÀo/dt = Mo

Írja fel az anyagi pont álló pontra számított perdület tételének integrális alakját!
À2-À1 = +"Modt

Értelmezze az anyagi pont elemi mechanikai munkáját!
Az elemi mechanikai munka: dW = Fdr.

Értelmezze az anyagi pont véges mechanikai munkáját!





Hogyan számolható ki az anyagi pont mechanikai munkája?
W12 = +"Frdt

Adja meg az anyagi pont mechanikai munkájának általános képletét?
W12 = +"Fdr

Értelmezze az anyagi pont mechanikai teljesítményét!
Az anyagi pontra ható F erQvektor és a v sebességvektor skaláris szorzata:
P = F*v

Adja meg az anyagi pont mechanikai teljesítményének képletét?
P = F*v

Mit értünk az anyagi pont kinetikai energiája alatt?
E = 1/2*m*v2

Értelmezze az anyagi pont mozgási energiáját!
E = 1/2*m*v2

Értelmezze az anyagi pont munkatételét!
W12 = E2-E1



Adja meg szavakban az anyagi pont munkatételének jelentését!
Az anyagi pont mozgási energiájának változása egyenlQ az anyagi pontra mqködQ erQk munkájával.

Mit értünk konzervatív erQtér alatt?
Az F = F(r) erQtér konzervatív, ha fennáll: Fdr = -dU(r)

Jellemezze a potenciális energia függvényét a változók milyensége szerint!





Hogyan számoljuk a konzervatív erQtérben a mechanikai munkát?
W12 = U(r1)-U(r2) = U1-U2

MitQl független a konzervatív erQtérben a mechanikai munka?
Az anyagi pont munkája a konzervatív erQtérben (csak a pálya kezdQ és végpontjától függ), a pálya alakjától független.


MitQl függ a konzervatív erQtérben a mechanikai munka?
Az anyagi pont munkája a konzervatív erQtérben csak a pálya kezdQ és végpontjától függ, (a pálya alakjától független).

Milyen értékq a konzervatív erQtérben, a zárt görbére számított mechanikai munka?
+"Fdr = 0

Mit értünk ekvipotenciális felületek alatt?
Szqkebb értelmq centrális erQtér és a homogén erQtér.

Mit mond ki az energiamegmaradás elve?
A helyzeti és a mozgási energiák összege állandó: Ui+Ei = állandó

Milyen erQterekben érvényesül az energia megmaradáselve?
A konzervatív erQtérben.

Mit értünk a pont kinetikájában a szabadmozgás alatt?
A kényszerektQl mentes mozgást szabad mozgásnak nevezzük.

Nevezze meg a fontosabb szabaderQket!
SúlyerQ, gravitációs erQ, mozgásbeli súrlódóerQ, rugóerQ, felhajtóerQ, közegellenállási erQ.

Hogyan számoljuk a homogén gravitációs térben a helyzeti energiák különbségét?
W12 = U1-U2

Adja meg a centrális gravitációs erQtér helyzeti energia képletét!
U = -mg*R2/r

Mit mond ki a felületi tétel?
A centrális erQtérben a  perdület tétel alapján megfogalmazott  felületi
tétel: rxv = állandó


Adja meg a felületi tétel jelentését!
- az anyagi ponthoz húzott r helyvektor egyenlQ idQk alatt egyenlQ területeteket súrol

- az anyagi pont az r és v vektorok által kifeszített síkban mozog

Milyen tétel alapján igazolható Kepler II. törvénye?





Adja meg a harmonikus rezgQ mozgás lineáris erQtörvényét!
F = -x/c

Adja meg a tiszta harmonikus rezgQ mozgás differenciálegyenletét!
x+±2*x = 0

Adja meg a tiszta harmonikus rezgQ mozgás differenciálegyenletének általános megoldását!
x = C1*cos±t+C2sin±t

Értelmezze a tiszta harmonikus rezgQ mozgás körfrekvenciáját!
± = 1/"(m*c)

Adja meg a tiszta harmonikus rezgQ mozgás rezgésidQ képletét!
T = 2À"(m*c)

Adja meg a tiszta harmonikus rezgQ mozgás potenciális energia képletét!
U = x2/2*c


Milyen esetben beszélünk kényszermozgásról?
SzabaderQk mellett fellépnek geometriai természetq (passzív) kényszererQk is.

Sorolja fel a gyakrabban elQforduló kényszererQket!
TámasztóerQ, rúderQ, kötélerQ, nyugvásbeli súrlódó erQ...

Milyen matematikai ingákat ismerünk?
- matematikai síkinga
- matematikai kúpinga
- matematikai gömbi inga

Mit értünk matematikai síkinga alatt?
Kis kitéréseknél a pont mozgása harmonikus rezgésnek tekinthetQ.

Mit értünk matematikai kúpinga alatt?
Az anyagi pont vízszintes síkban egyenletes körmozgást végez.

Mit értünk matematikai gömbi inga alatt?
Az anyagi pont a kényszer által elQírt gömbfelületen mozog.

Milyen esetben számolható egyszerq képlettel a matematikai síkinga lengési ideje?
Kis kitéréseknél.



Írja fel - a kis kitéréseket végzQ - matematikai síkinga lengési idQ képletét!
RezgésidQ: T = 2À"(l/g)

Írja fel a matematikai kúpinga lengési idQ képletét!
PeriódusidQ: T = 2À"(h/g)

Hogyan értelmezi a D'Alembert-elv a centrifugális erQt?
G+Fn+C+(-m*at) = 0

Írja fel a D'Alembert-elv legáltalánosabb alakját!
Fa+Fsz+Fc+(-m*ar) = 0

Mit értünk a szállítóerQ alatt?
Fsz = -m*asz

Mit értünk a Coriolis-erQ alatt?
Fc = -m*ac

Milyen esetben nem lép fel Coriolis-erQ a forgó vonatkoztatási rendszerben?
Ha a forgást végzQ rendszer szögsebesség vektora párhuzamos az anyagi pont relatív sebességvektorával.

Soroljon fel olyan jelenségeket, amelyeket a Coriolis-erQ hoz létre!






Milyen járulékos erQk ébrednek az anyagi pont relatív mozgásánál?
A szállítóerQ és a Coriolis-erQ.

Milyen elv mondja ki a relatív mozgásnál a vonatkoztatási rendszerek ekvivalenciáját?
A Galilei-féle relativitási elv.

Sorolja fel a tehetetlenségi nyomatékértelmezéseket!
- pontra számított tehetetlenségi nyomaték
- tengelyre számított tehetetlenségi nyomaték
- síkra számított tehetetlenségi nyomaték
- síkpárra számított (deviációs) tehetetlenségi nyomaték

Milyen tételeket segítségével határozható meg egy összetett test tehetetlenségi nyomatéka?
- az azonos tengelyre számított nyomatékok algebrailag összegezhetQk
- párhuzamos tengelyek tétele

Ismertesse a tehetetlenségi nyomatékokra vonatkozó Steiner-tételt!
Je = Js+m*rs2






Adja meg a tehetetlenségi nyomaték mátrixot!



JO=



Mi jellemzQ a fQtengelykeresztben értelmezett deviációs nyomatékokra?






Milyen szimmetria viszonyok mellett jelölhetQ ki egyszerqen a fQtengelykereszt?
Két szimmetriasíkkal rendelkezQ test szimmetriatengelye segítségével kijelölt rendszer fQtengelykereszt.

Adja meg a derékszögq hasáb (súlyponti) fQtehetetlenségi nyomatékait! (Ábra szükséges!)
Jx = m/12*(b2+c2),
Jy = m/12*(a2+c2),
Jz = m/12*(a2+b2),
ha a = b = c
( Jx = Jy = Jz = m/6*a2

Adja meg a henger (súlyponti) fQtehetetlenségi nyomatékait! (Ábra szükséges!)
Jx = Jy = m/12*(3R2+h2),
Jz = m/2*R2,
ha h = "3*R
( Jx = Jy = Jz = m/2*R2

Adja meg a hosszú vékony rúd súlyponti fQtehetetlenségi nyomatékát! (Ábra szükséges!)
Js = m/12*l2

Adja meg a gömb (súlyponti) tehetetlenségi nyomatékát!
Jx = Jy = Jz = 2/5*m*R2

Adja meg a merev test impulzus vektorát!
I = m*vs

Adja meg a merev test súlypontra számított perdületét!
Às = Js*É

Értelmezze (szavakban is) a merev test súlyponttételét!
m*as = F

Értelmezze a merev test súlypontra számított perdület tételét!
Jsµ+ÉxJsÉ = Ms

Értelmezze a merev test mechanikai munkáját ! (Általános alak!)
W12 = +"(Fvs+MsÉ)dt

Értelmezze a merev test mechanikai teljesítményét! (Általános alak!)
P = Fvs+MsÉ

Értelmezze a merev test mozgási energiáját! (Általános alak!)
E = 1/2mvs2+1/2JeÉ2, É=Ée

Értelmezze (szavakban is) a merev test munkatételét!
A külsQ erQk munkája egyenlQ a mozgási energia megváltozásával:
W12 = E2-E1

Adja meg az álló tengely körüli forgást végzQ merev test mozgásegyenletét!
Mz = Jzµ

Adja meg az álló tengely körüli forgást végzQ merev test mozgási energiáját!
E = 1/2JzÉ2

Hogyan számoljuk az álló tengely körüli forgást végzQ merev test mechanikai munkáját?
W12 = +"Mz(Æ)dÆ

Mit értünk fizikai inga alatt?
A fizikai inga minden olyan merev test, amely vízszintes és álló, de nem súlyponti tengely körül a gravitációs tér hatására foroghat.

MitQl függ a kis kitéréseket végzQ fizikai inga lengésideje?
T = 2À"(Jz/mgrs), Æd"7°

A transzlációs mozgást végzQ merev test esetében miért nincs szerepe a tömegeloszlásnak?







Milyen esetben egyszerq a síkmozgásnál a kinetikai vizsgálat?
A mozgás kinetikai vizsgálata jelentQsen egyszerqbbé válik, ha a síkmozgás alapsíkja egyben a test tehetetlenségi fQsíkja is, e feltétel a tiszta gördülQ mozgásnál teljesül.

Milyen szerepe van a gördülQ mozgás kinetikájában az ún. centrális egyenesnek?








Milyen esetben nincs szükség a tiszta gördülés fenntartásához tapadó súrlódó erQre?

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

11.05-1 19. század 26 4. 4. óra 5. gyakorlat 8. előadás adatbázis alkotmány ápolástan dehumanizáció diasor elte ttk filmtörténet filozófiatörténet fólia frazer függvény gazdasági hálótervezés hidraulika információs társadalom inverz és összetett függvény írányítástechnika kamatláb koaguláció krúdy kulturális ökológia laskay gábor linguistics magyar gótika magyarország geográfiája mechanika menedzsment nemzeti kisebbség nemzetközi gazdaságtan nevelés példatár pszichológia pszichoszexuális fejlődés rézsűállékonyság szocioógia tőkeelmélet tőzsde tükör válgazd vállalat helye várak erődök vizsgára zsidó