Vízlágyítás

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemTermészettudományi és Informatikai Kar (SZTE-TTIK)Nem tanári szakokBiológia BScMindennapok KémiájaKiadott AnyagVízlágyítás

A víz keménysége és változásai a ,,C" anyag hatására

Bevezetés


Mi is az a vízk? Hogyan keletkezik? Miért jelent problémát/veszélyt? Hogyan lehet vizsgálni? Mit lehet elleni tenni?

A vízkeménység fajtái






Állandó keménység: vízben oldott kalcium és magnézium sók (pl.: kloridok, nitrátok) Változó keménység: kalcium-, magnézium hidrogén-karbonátok okozzák, a leveg CO2 hatására keletkeznek, víz melegítésével, forralásával oldhatatlan karbonátok formájában kicsapódnak => vízk Összes keménység: állandó+változó keménység

A keménység mértéke




Keménységi fok Legelterjedtebb a német keménységi fok (francia, angol, orosz) 1 nk° =1L vízben 10mg kalcium-oxiddal egyenérték kalcium- vagy magnéziumsó van oldva

A vízkeménység mérésének története






Gzgépek, növekv textilipar korszakában súlyos gondként merült fel Clark angol tudós szappanoldattal titrálta a vizsgálandó vizet => a vízbl a kalciumszappan csapadékként kivált, a kalcium és magnézium teljes mennyiségének leválása után a fölöslegbe jutó szappan habzása jelezte a reakció végét 1842: 1 keménységi fok=1 gran kalcium-karbonát 1 gallon vízben (angol keménységi fok, 70000:1)

A vízkeménység mérésének története




Változó keménység forralással megszüntethet: Ca(HCO3)2 =====>CaCO3 + H2O + CO2 Vízkeménység mérése elterjedt, mértékegység változó volt (1852: Alexander Pompeis Bolley francia, Faisst német keménységi fok)

Miért kell lágyítani a vizet?


Kemény víz legtöbbször alkalmas ivóvízként való közvetlen fogyasztásra, de az ipari felhasználáshoz lágyítani kell, ami azt jelenti, hogy csökkenteni vagy teljesen ki kell vonni belle a kalcium és magnézium ionokat (kazánok falára melegítés hatására lerakódhat a vízk, ez hátráltatja a hátadást, megrepedése esetén pedig a hirtelen keletkezett sok gz robbanást okozhat; ruhamosásnál rosszabb tisztítóhatás, mosógép alkatrészei rongálódhatnak)

Természetes vizek csoportosítása




Keménység alapján: lágy víz közepes kemény víz kemény víz Sótartalom alapján: sószegény közepes sótartalmú nagy sótartalmú igen nagy sótartalmú tengervíz

0-8 nk° 8-18 nk° 18-30 nk°

300 mg/dm3 alatt 300-600 mg/dm3 600-800 mg/dm3 800 mg/dm3 fölött 10400 mg/dm3

Vízlágyítási eljárások


Csapadékképzdést felhasználó technológiák Ioncserél anyagokkal történ vízlágyítás Komplexképzést felhasználó mveletek Desztilláció

Vízminták mérésének eredményei




Vezetékes víz kb. 10 nk Természetes vizek között nagy eltérések (8-104 nk) További vizsgálatok 1 héttel késbb, most az ugyanonnan vett vezetékes víz 15,26 nk keménység volt. vezetékes víz 15,26 nk° jó mosóporral nem mérhet gyenge mosóporral 10,55 nk° C anyaggal 8,53 nk° gyenge mosópor + C 6,28 nk°

Pénzügyi szempontok


Mosópor fajtája 100 g-ra számolt ár jó mosópor 73 Ft gyenge mosópor 22 Ft C anyag 136 Ft gyenge mosópor+C anyag 79 Ft



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 10. 18 2006-os zh alkotmányjog állattan árupiac asdf ásvány- és kőzettan bibó deindividuáció dimat dinamika diszkrét matematika éptöri etikett etzs eu szakképzési rendszerek fejlődés felvilágosodás gazdaság gazdaságtan genetika gyakorlódolg gyep növényzet határérték írányítástechnika jogszabályok jogviszony kognitív disszonancia környezettechnikai műveletek és gépek környezetvédelmi mikrobiológia kőzetlemezek közoktatási rendszerek lengyel ferenc lophotrochozoa makro marketing meteo mpiac növényszervezettan oktatási törvény polg.jog politikatudomány pricing strategies szili szupra vám védett területek viszonyszám