Ovidius

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarAntik IrodalomJegyzetekOvidius

Ovidius Naso (i.e. 43  i.sz. 17)
KöltQi pályáját szerelmi elégiákkal kezdte. E mqfaj egyik példaadó elQdje Catullus. Míg a görög költészetben általában a nQ volt alárendelve a férfinak, a római szerelmi elégiákban megfordul eza viszony, itt a férfi szolgálja a nQt, tesz bizonyságot szerelmérQl. Ez a szerelemfelfogás hatással volt a középkori lovagi líráraés a vágánsköltészetre. Ovidiust minden mqvében a sors lelki megélésének kérdése foglalkoztatja. Ennek megfelelQen terjeszti ki a szerlmi elégia mqfaját, amely mindig a férfi nézQpontjából beszéli el a szerelmet. A férfiak által mqvelt római irodalomban újdonságnak számítottak ún. hQsnQlevelei, melyek a történelembQl ismert nQk távollevQ kedvesükhöz szóló fiktív szerelmes levelei. O. legnagyobb hatású mqve a 15 könyvbQl álló Átváltozások (Metamorphoses), mely az antik mitológia 250 átváltozás-történetét (görög és római)beszéli el újra. Az elQszóban perpetuum carmennek, folyamatos éneknek jelzi mqvét, jelezve kettQs programját: egyfelQl hadüzenet a hellenisztikus költészetnek, amelynek vezéralakja, Kallimakhosz három évszázaddal Ovidius elQtt azt hirdette, hogy a folyamatos ének kora lejárt, a költQknek kis mqfajokban és kis méretekben kell tökéleteset alkotniuk, másfelQl Vergilius hatására az Aeneas versenyre hívása a nagy költQ rangjáért, persze nem a történeti eposz, de mindenesetre a nagyepika pályáján. A történeteknek a világ keleBDÆ æ ª!®!÷óïóëóäâäóU

høahøahøah®/hP<@hÐàhP<@5
D¬!®!ýöý ¤gdP<@tkezésével induló és Julius Caesar üstökössé válásával záruló sorát fiktív kronológiai keret van hivatva egységbe foglalni: a három fQ rész közül az elsQben az istenek, a másodikban a mitikus hQsök és hQsnQk, a harmadikban pedig történeti személyek köré fonódnak az elbeszélések. Az epika szinte minden kellékét mozgósította Ovidius, hogy a mq eposzjelmeze minél tökéletesebb legyen. A történet a legtöbb könyv végén nem záródik le, sQt többször épp elkezdQdik, hogy így hidalja át azt a széttagolást, amelyre külsQ ok, a papirusztekercs mérete kényszerítette. Ugyanerre szolgált a versmérték is, az általa különösen sokat használt hexameter is, amelynek egyenletesen áradó zenéje megadja az elbeszélés folyamatosságának ritmusát. Mint a Fastiban, itt is olyan tárgyat választott, amely eleve önálló történetekre tagolta a folyamatos éneket. A siker záloga itt Ovidius egyedülálló elbeszélQmqvészete volt: a Metamorphoses valójában elbeszélésgyqjtemény, amelynek történeteit a költQ csak annyira fqzi össze, hogy el ne veszítsék önállóságukat. A részek virtuóz összeillesztése, egybekomponálása csak egyik eszköze volt: újjáalakította a régiek által már annyiszor megénekelt történeteket, új tartalommal, mondanivalóval töltötte meg Qket

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2.zh 2005 a1 alkotmánytörténet anyagok balázs jános biofizika csoport egészségszociológia éptöri filozófiatörténet fizika 1 földtudomány globalizáció gyakorlat 1 gyep határérték helyi társadalom igaz józsef juhász kiadott anyag kik középkori európa közgáz kultúra logisztika lorca matematika szigorlat mintavizsga miskolc növény növényszervezettan jegyzetek példatár petőfi politológia pót pricing strategies reklám stilisztika számtek szerep szervezeti szöveg tartalékidő törvény turizmus szak vállpénzügy védelem vegyes piacgazdaság virológia