Tacitus
Országok listája
HungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarAntik IrodalomJegyzetekTacitus
2009.01.20 19:18:19
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Tacitus
Kr. u. 55. vagy 56. valószínqleg 117 és 120 között
Római történetíró. Kora politikai életének tevékeny résztvevQje volt: 97-ben consul, majd késQbb Asia római tartomány kormányzója volt. Történelmi munkái a korai császárság idQszakáról fontos információkkal látják el az utókor olvasóit, részletesen mutatják be az akkoriban változó összetételq és szerepq szenátori rend és a birodalom politikáját. Mqveinek középpontjában a császár, az udvar, a szenátus és a város áll, a provinciák csak akkor kapnak szerepet, ha Róma szempontjából jelentQsek.
ElsQ mqvét 98-ban, negyven évesen adta közre (Beszélgetés a szónokokról, Agricola). A mq tanulsága az, hogy az ékesszólás ideje már lejárt, mert az csak a szólásszabadságot biztosító köztársaság idején virágozhatott, a principátus ellenben felszámolta a szónoklás természetes feltételeit. Más területek felé kell orientálódjanak mindazok, akik eddig a szabad mqvészeteket gyakorolták.
Tacitus legtökéletesebb mqve a német történelem "aranykönyvének" is nevezett Germánia. Szerkezetileg két részre oszlik: az elsQben Germánia természeti adottságait, lakóinak társadalmi, hadi, vallási viszonyait, foglalkozásait írta le, a másodikban külön-külön foglalkozik az egyes törzsekkel, és leírja a germánok és rómaiak közötti harcok történetét is.
IdQben következQ mqve a Korunk Története (Historiae) volt.
A következQ közreadott mq az Annales, Augustus császár közvetlen utódainak, (Tiberius, Caligula, Claudius és Nero uralmának) története.
|~¦\
º
ì
ð
`
&Ö䨬BrÂú Ø#Ú#üøüñüêüêüñüñüñüñüñüèáÝÙÝÙÝÒÎhÈ
hÈ hÈ h_
·h:hC
h:hCh:hCU
h;U6]
h;Uh;Uh¼+èh;U ~^
`&¬ú Ú#øøøøøøøøøøø ¤gd;U
Az itt felsorolt munkákon kívül Tacitus fennmaradt mqveihez sorolja még a konzervatív filológia ötödiknek a következQt: Dialogus de oratoribus, melyet Lipsius óta sokan elvitatták Tacitustól. Tacitus zárja be a római klasszikusok sorát, mqveiben elementáris erQvel lángol fel a latin történetírás géniusza. Nemes idealizmusa és ízlése olyan írói tulajdonságokkal párosulnak, melyek sem elQtte, sem utána sehol sem fordulnak elQ egy és ugyanazon latin írónál.
Válogatott szókészlettel dolgozik. FQ szempontja a latinosság: a görög és barbár fogalmakat körülírja, s római fogalmakkal ábázolja a külföldi népek társ. i rétegzQdését is. A szinonimák használatában bizonyos szabadsággal jár el, emiatt többértelmqség jellemzi szóhasználatát. A közhasználatú szókapcsolatokat gyakran helyettesíti szokatlanokkal. Mindezzel meglepetést okoz az olvasónak, mert talányossá teszi mondanivalóját. Gyakran fqzi úgy az egyik mondatot a másikhozk, hogy a kapcsolás alapját csak sejteni lehet, mert az nincs kifejezve az elQzQ mondatban. Egyes mqveiben stíluskülönbségek figyelhetQk meg. Az Agricolában a mqfajkeveredésnek megfelelQen a stílusok is keverednek.
Tacitust utánozták az antik világ felbomló szakaszában élt történetírók. A keresztény írók a középkorban azonban mellQzték Tacitus mqveit, valószínqleg a kereszténységrQl vallott kedvezQtlen felfogása miatt. A IX. században újra népszerq volt, majd a humanizmus korában már újból olvasott szerzQ lett. hatása leginkább a felvilágosodás politikai irodalmában érezhetQ.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
