andorka - foglamak

Országok listájaHungaryDebreceni EgyetemBölcsészettudományi KarKommunikáció és médiatudománySzocológiaandorka - foglamak

1. fejezet: A szociológia mint tudomány


Alapfogalmak és szakkifejezések
Struktúra: Legelvontabb értelemben azt jelenti, hogy egy adott sokaság nem egyszerqen azonos sajátosságokkal bíró egyedek halmaza, hanem a sokaság tagjai eltérQ pozíciókat foglalnak el, és e pozíciók miatt meghatározott viszonyban állnak egymással. A társadalmon belül több nagyobb tömb van, melyeknek helyzete eltérQ, és ez a helyzet meghatározza e tömbök tagjainak életkörülményeit, gondolkodását.
Intézmény: Egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módja, az ehhez kapcsolódó szabályok, normák és értékek. Pl. család, vállalat, egyház, stb.
Kultúra: Egy adott társadalomra, csoportra jellemzQ normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, mqvészeti, zenei alkotások, és ember alkotta tárgyi környezet.
Homo oeconomicus: A klasszikus közgazdaságtan emberképe, miszerint az ember önérdekét követi, minden döntésével arra törekszik, hogy saját hasznát növelje.
Homo sociologicus: A szociológia emberképe, miszerint az ember tevékenységében elsQsorban a társadalmi normáknak igyekszik megfelelni. Ezek egyike lehet az anyagi siker, de több tényezQ is szerepet játszik ebben.
Ideológia: Ideológiának nevezzük azokat az eszméket, amelyek valamely társadalmi csoport, osztály, stb. érdekeit szolgálják, és e csoport viselkedésének adnak látszólag tudományos, morális, filozófiai vagy vallási alátámasztást, azt sugallva, hogy ez a viselkedés szükségszerq és helyes, mindenkinek a javát szolgálja. Tágabb értelemben minden eszmerendszer, mely a társadalmat leírja, értelmezi, ideológia.


4. fejezet: EgyenlQtlenség és szegénység

Alapfogalmak
Társadalmi egyenlQtlenség: az egyének, családok, és a különbözQ társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat.
EgyenlQség: MegkülönböztethetQ a pozíciók egyenlQsége (a társadalom minden tagjának foglalkozásától, iskolai végzettségétQl, stb. függetlenül egyenlQ a jövedelme + az élethelyzete), és a pozíciókba való bejutás esélyeinek egyenlQsége (a társadalom minden tagjának egyenlQ esélye van arra, hogy a magasabb jövedelmet és más privilégiumokat biztosító pozíciókba bejusson)
Igazságosság: Az a társadalom, vagy jövedelem elosztás, stb., amelyet a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartana egy olyan kiinduló helyzetben, amikor még nem tudja, hogy kedvezQbb, vagy kedvezQtlenebb pozíciót fog elfoglalni a társadalomban.
Méltányosság: Az a társadalmi berendezkedés, jövedelemelosztás, stb., ahol minden állampolgár akkora javadalmazásban részesül, amely arányos a társadalomnak nyújtott szolgálatával.

A szegénység
A szegénység fogalmát a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére, és inkább az alacsony jövedelem és az ebbQl adódó egyéb hátrányok megjelölésére szokták használni.
Depriváció: megfosztottság, hátrányos helyzet (nélkülöz olyat, ami a többség rendelkezésére áll, és kívánatos, elérendQ minimum). Többszörösen hátrányos helyzet: egynél több hátrány.
Abszolút szegénység: az egyén vagy a család a létminimum alatt él.
Relatív szegénység: az egyén vagy család erQsen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól.
Háztartáspanel-felvétel: ugyanazokat a személyeket és háztartásokat évrQl évre felkeresik, és vizsgálják.
Szegénységi küszöb: Az a jövedelemszint, amelynél kisebb jövedelmqeket szegénynek tekintjük. Ez lehet a létminimum, de meghatározható például az átlagjövedelem bizonyos %-ában.
Létminimum: a szegénységi küszöb meghatározásának egy módja. Ha súlyozzák a családtagokat, akkor ekvivalencia-skáláról beszélünk. Létminimum: Az az összeg, amely egy embernek szükséges ahhoz, hogy alapvetQ szükségleteit minimális szinten ki tudja elégíteni. Kiszámítása: összeállítanak egy, a tápanyagszükségletet fedezQ, lehetQ legolcsóbb étrendet és ennek árához hozzáadják az egyéb szükségletek fedezésének becsült költségeit.


5. fejezet: Társadalmi szerkezet és rétegzQdés

Alapfogalmak
Társadalmi szerkezet: A társadalmon belüli különbözQ pozíciók közötti viszonyok.
Státusz: A társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. A státuszok betöltQi meghatározott szerepek szerint viselkednek és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elQ az Qket betöltök számára.
Szerep: Valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese.
Társadalmi rétegzQdés: KülönbözQ ismérvek (foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely) alapján definiált társadalmi kategóriák, helyzetének, életkörülményeinek, életmódjának különbségei, e rétegek hierarchikus sorrendje különbözQ dimenziókban.
Társadalmi osztály: A termelQeszközök tulajdona, vagy annak hiánya alapján megkülönböztetett társadalmi kategória. Marx szerint 3 osztály van:
TermelQeszközöket nem birtokló munkások
Csak saját maguk foglalkoztatásához elegendQ termelQeszközzel rendelkezQ kispolgárok
TQkések, akik bérmunkásokat foglalkoztatnak
Társadalmi réteg: foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem nagysága, stb. alapján hasonló helyzetben lévQk csoportja.
Státuszcsoport: Az egyéneknek, vagy családoknak az a csoportja, amelynek tagjai Kolossi Tamás által megkülönböztetett 7 dimenzióban együttvéve hasonlóan helyezkednek el, tehát hasonló az anyagi színvonaluk, fogyasztásuk, életmódjuk, lakásuk, lakókörnyezetük, munkájuk és a hatalmi pozíciójuk.
Elit: A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedQ, kis létszámú, az uralkodó osztálynál kisebb csoport.

7. fejezet: Társadalmi mobilitás és vándorlás

Alapfogalmak
Társadalmi mobilitás: Az egyén, vagy család társadalmi helyzetének változása, átlépése az egyik társadalmi osztályból, rétegbQl a másikba. Ez tulajdonképpen a társadalmi hierarchiában történQ fölfelé vagy lefelé mozgás (vertikális). Elvben lehet horizontális mobilitásról is beszélni. ElsQsorban a foglalkozás alapján definiált társadalmi kategóriák közötti mozgást tekintjük társadalmi mobilitásnak. A kulturális felemelkedés csatornája szqkebb, mint a foglalkozási kategóriák szerinti mobilitásé, és éppen a mqveltség határozza meg a legerQsebben a státuszmobilitást.
Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor a gyermek felnQttkori társadalmi pozíciója eltér szülei társadalmi pozíciójától.
Nemzedéken belüli (intragenerációs) mobilitás: A társadalmi mobilitásnak az a fajtája, amikor az egyén foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.
Házassági mobilitás: A férj és a feleség más-más társadalmi rétegbe tartozik. Az egyén a házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe.
Nyitott és zárt társadalom: Nyitott az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlQtlensége csekély, könnyq átlépni egyik társadalmi rétegbQl a másikba. Zárt társadalom esetén az esélyegyenlQtlenségek nagyok, az egyik rétegbQl a másikba való átlépés nehéz.
Vándorlás (migráció): olyan lakóhely-változtatás, amely településhatár átlépésével jár.
Állandó népesség: adott településen állandó lakóhellyel rendelkezik.
Lakónépesség: az állandó lakóhellyel rendelkezQk száma + ideiglenesen bejelentett népesség  az állandó lakóhellyel rendelkezQk közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van.
Állandó vándorlás: állandó lakhely megváltozik.
Ideiglenes vándorlás: új ideiglenes lakóhelyre költözés.
Ingázás: Az egyén lakóhelye és munkahelye más-más település területén fekszik. A lakóhely és a munkahely közötti utazás, az ingázás naponta, vagy ritkábban történik.
Nemzetközi vándorlás: Országhatárokat átlépQ lakóhelyváltozás. Ezt az államok engedélyhez kötik. A letelepedési és a munkavállalási engedély még nem jelenti az állampolgárság megadását.
Vándorlási egyenleg: Az odavándorlás és elvándorlás különbsége belföldi vándorlás esetén, nemzetközi vándorlásban pedig a bevándorlás és kivándorlás különbsége.


10. fejezet: Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek

Alapfogalmak
Faj: Az emberek olyan csoportja, amelyet biológiailag örökölt (vagy örököltnek gondolt), testi jellemzQk, elsQsorban a bQrszín alapján definiálnak. Leggyakrabban a fehér, fekete és sárga fajt (rasszt) szokták megkülönböztetni. A fizikai antropológia a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt különbözteti meg egyéb test jellemzQ alapján. Ezeken belül több alrassz van. A rasszok között nincsenek nagy biológiai különbségek. A faj társadalmi fogalom tehát.
Nemzet: Azon személyek csoportja, akik az adott nemzet tagjainak tekintik magukat, illetve akiket társadalmi környezet a nemzet tagjának tart, és akiknek közös a nemzeti identitásuk (közös nyelv, kultúra, szokások, lakóterület, történelem, stb.) Általában létezik egy állam, ami a nemzeté. A francia nemzetfogalom szerint a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. A német kulturális nemzetfogalom szerint a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.
Nemzeti kisebbség: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzethez tartozóknak tekintik magukat, vagy akiket a többségi nemzet nem tart tagjának. Pk nem a többségi nemzettel identifikálják magukat, hanem vagy egy másik olyan nemzettel, amelynek van saját állama, vagy egy olyannal, amely saját állam létrehozására törekszik. A kisebbség vallási alapon is elkülönülhet. (a zsidók például a többségi nemzet tagjának tartják magukat, tehát vallási kisebbségnek tekinthetQk)
Etnikai csoport: Egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely megkülönbözteti Qket a többségtQl, vagy a többi etnikai csoporttól.
Egy embernek lehet több identitása is (kettQs állampolgárság).
Rasszizmus: A rasszizmus szerint az egyik faj magasabb rendq, mint a többi. Nem bizonyították a fajok közötti genetikai különbséget.
Etnocentrizmus: Az a felfogás, hogy a saját etnikai csoport, vagy nemzet magasabb rendq a többieknél.
Nemzettudat: a csoporton belüliek (in-groups) között összetartás van, a csoporton kívüliekkel (out-groups) szemben közömbösek. A nemzeti összetartozás, a patriotizmus, a liberális nacionalizmus sok elQnnyel jár a társadalomnak. A más nemzetekkel, kisebbséggel szembeni ellenérzés veszélyes.
Agresszív nacionalizmus: Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek  amelyhez az egyén tartozik  más nemzetekkel, vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének, harcolni kell a nemzeti érdekek érvényesítéséért.
ElQítélet: Negatív érzelmi viszonyulás valamely csoport tagjaival szemben csak azért, mert a kérdéses csoport tagjai. Lehet pozitív is.
Sztereotípia: Torzításokon, túlzásokon és leegyszerqsítéseken alapuló negatív elképzelések, elQítéletek együttese, valamely csoporttal szemben.
Diszkrimináció: Egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy valamely meghatározott csoport tagjai.
Sztereotípia (egy csoportot koszosnak tartok) ®ð elQítélet (nem akarok vele érintkezni) ®ð diszkrimináció (nem alkalmazom munkásnak)


11. fejezet: Család

Alapfogalmak
Társadalmi intézmények: A normák és értékek valamilyen egymással összefüggQ tevékenységekre vonatkozó elfogadott rendszere, amelyek a társadalmi életet szervezik oly módon, hogy a társadalom tagjai a társadalom számára szükséges funkciókat ellássák. (Család, oktatási rendszer, gazdasági rendszer, kormányzat, stb.)
Csoport: Az egyének olyan együttese, amelyeket bizonyos közös ismérvek jellemeznek, kötnek össze.
Kiscsoport: olyan csoport, amelynek a tagjai olyan kis létszámúak, hogy egymást személyesen ismerik, és szoros kapcsolatban vannak.
Formális csoport: Olyan csoport, amelyet szervezeti szabályok definiálnak. (vállalati osztály)
Informális csoport: nem formális szabályok, hanem személyes kapcsolatok, szimpátiák, közös érdekek és azok képviselete definiálja, tartja össze.
ElsQdleges csoport: olyan kis csoport, amelyben a csoporttagok teljes személyiségükkel részt vesznek. A kapcsolatok sokoldalúak, érzelmileg színezettek. Itt megy végbe a gyermekek szocializációja, személyiségük fejlQdése. Az elsQdleges csoportok többi tagjától kapott pozitív visszajelzések, szeretQ elfogadás és elismerés szükséges ahhoz, hogy az egyénben saját magáról reális énkép alakuljon ki. (Család, rokonság, barátok)
Család: Együtt élQ kis csoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi kapcsolat köti össze. A statisztika csak a szülQket és gyermekeiket számítja a családhoz.
Három családtípust különböztet meg: házaspárt, a házaspárt gyermekkel, és egy szülQt gyermekkel. (=családmag, vagy nukleáris család)
Háztartás Az együttNRV˜ªº
Ì
æ

ô

ö

P p Š¬6Hh j ¼ À Â Ú Þ òØðÌä8:V¸Ì(-N-°-Ô-v ¤ L!p!°"Ä"&n&p&Š&Ž&¶&2'B'Ê(Ú(„)®)–+º+ .../6/d1l1:2”2˜2¶2Þ2,7Š7Ž8è8è9 :;:;=B=÷ðåÛÑðÑðÑ÷ðÑðÑðÑðÊ÷ðå÷ðÑðÑðÑðÑðåÛðÑðÑðÑðÑðÑðÑð÷ð÷ðÑðÑðÑðÑðÑðÑðÑðÑð÷ðÛÑðÑðÑðÑðÑðÑ

hø{ùh  hø{ùhø{ù5>*hø{ùhø{ù5\ hø{ùhø{ùmH sH

hø{ùhø{ùhø{ùhø{ù5PRTV˜º
æ

P Š6h j l À Â Þ òØÌ8:V¸(-°-v L!°" &òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò

$dð ¤a$gdø{ù &&&p&r&Ž&2'Ê(„)–+¶,-´- ./d182:2˜2š2¶2,7Ž8è9;=òòòòòòòòòòÞÞÞòòòòòòòòòòòò $
&
F
ÆÃdð ¤a$gdø{ù

$dð ¤a$gdø{ù=Ê=V>Ê?@P@÷@NC’D”D–DEE$E¼H^K¦N,P¬P¸Q†RÎTÔVæWYäYìZîZðZòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò

$dð ¤a$gdø{ùB=Ê=ì=V>p>Ê?ì?@*@P@X@÷@BNCtC’DEE E$E,E¼HÊH^KoK¦NÄN¬PÂP¸QÖQÎTüTÔVæVæWXY&Y@ZæZìZ[[4[8[d[²]Â]<^F^Á^Ñ^!_3_`$`VcdcÎdeÚeìefrps¦s®tìt¾uvêwx.xÜx&yXy z*zŒ{¬{ô{ |t|ˆ|ùïùïùïùïùïùïùïùçùçùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùÞùçùçùïùïùïùïùïùïùïùÖùïùÔùÖùÖùÖùçùÖùÖùïùïùïùïUhø{ùhø{ù>*hø{ùhø{ù^Jhø{ùhø{ù5hø{ùhø{ù5>*

hø{ùhø{ùTðZ[[8[²]<^Á^!_³_VcÎdÚe,sjs¨t¸u®vòvXw–w.x&y\y zŒ{ô{òòòòòòòòòòòòòòòòÞÞÞòòòòòò $
&
F
ÆÃdð ¤a$gdø{ù

$dð ¤a$gdø{ù lakó és a megélhetési költségeket megosztó együttfogyasztó emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai, vagy rokonok.
A háztartás típusok lehetnek:
1. Nukleáris családi háztartás: Olyan háztartás, amelyben csak egyetlen család van, vagy nukleáris család tagjai (és esetleg háztartási alkalmazottak) élnek.
2. Kiterjesztett családi háztartás Olyan háztartás, amelyben egy családmagon kívül családmaghoz nem tartozó rokon, vagy rokonok élnek.
3. Több családmagból álló háztartás: Olyan háztartás, amelyben egynél több családmag él együtt. Több, sajátos típusa van:
szülök egyetlen házas gyermekkel
házas szülök több házas gyermekükkel (nagycsalád)
házas testvérek együttéléssel
A kiterjesztett és a több családos típust összetett háztartásnak nevezzük.
4. Olyan háztartások, amelyeknek tagjai közül senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz. Pl. két egyedülálló unokatestvér.
5. Egyszemélyes háztartás
A háztartáshoz tartozhatnak a szolgák, gazdasági vagy háztartási cselédek és más lakók.
Házasságkötés: az a cselekmény, amelyen felnQttek házastársi  családi kapcsolatot létesítenek egymás között. A házasság maga a kapcsolat. Szociológiai értelemben házasság az együttélés is.
Monogám házasság: egy férfi és egy nQ együttélése.
Poligám házasság: egy férfinek vagy nQnek több házastársa van.
Poligínia: egy férfinek több felesége van.
Poliandria: egy nQnek több férje van.
Csoportházasság: több férfi és több nQ él együtt közösen házas kapcsolatban.
Incestus: a vérrokonok tiltott házassága, illetve a vérrokonok között tiltott szexuális kapcsolat.
Endogámia: csoporton belüli házasságkötés.
Exogámia: csoporton kívülivel kötött házasság
Homogámia: egy adott társadalmi osztályon, rétegen, felekezeten, etnikumon belüli házasság-kötés.
Heterogámia: a vQlegény és a menyasszony más-más osztály, stb. tagja.
Válás: a házasság felbontása, illetve a két házastárs különválása.
Családi állapot lehet: hajadon, házas, elvált, özvegy


12. fejezet: Oktatás

Alapfogalmak
Oktatás: a társadalomban felnQttkorban betöltendQ szerepekhez szükséges ismeretek átadása a gyerekeknek és a fiataloknak. Funkciói: Az ismeretek átadása, a nevelés vagy személyiségfejlesztés, és a társadalmi integráció. A hagyományos társadalmakban fQképpen a család, rokonság és a helyi közösség keretében történt az oktatás, a modern társadalmakban egyre inkább az iskolákban.
Nevelés: a viselkedési normák megtanítása, a mögöttük álló értékek átadása, a személyiség fejlesztése.
Emberi beruházás: Azok a ráfordítások, amelyek az egyén munkájának a termelékenységét közvetlenül, a tárgyi termelQeszközöktQl függetlenül növelik. Pl.: oktatás, egészségügy.


13. fejezet: Gazdaság

Alapfogalmak
A gazdaságszociológia azt vizsgálja, hogy a döntéseknél a rövid távú profitmaximalizáláson kívül milyen más motívumok játszanak szerepet.
Adam Smith: szabad verseny optimális, az egyéni érdekek összege a társadalmi érdekkel egybeesik.
Marx: termelQerQk és a termelési viszonyok között ellentmondás
Weber: tudati viszonyok fontosak
Schumpeter: a gazdaságot a vállalkozók mozgatják
Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba ágyazottan mqködik
Parsons és Smelser: a gazdaság a politika, kultúra és a személyiség alrendszerével együtt mqködik
Az információs hiány okozta tranzakciós költségek csökkentése érdekében az emberek intézményeket hoznak létre.
Új elméleti irányzat a racionális választás elmélete.
Informális gazdaság: azok, a többnyire kis méretekben folytatott gazdasági tevékenységek, amelyek nem jelennek meg a hivatalos nemzeti jövedelem számításokban, de a társadalom jólétét növelik.
Második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kis méretq tevékenységek, amelyeket többnyire a fQmunkahelyen töltött idQ után végeztek, vagy amelyeket háztartásbeliek, nyugdíjasok, más inaktív személyek végeztek jövedelmük kiegészítése céljából, és amelyek a társadalom jólétét növelték.
Szürke gazdaság: a kifejezetten nem tiltott gazdasági tevékenységek, amelyek növelik a társadalom jólétét, de kibújnak a jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól.
Fekete gazdaság: a társadalom jólétét nem növelQ, kifejezetten bqnözQ jellegq haszonszerzQ tevékenységek.
A gazdaságszociológia típusai, a gazdasági szakszociológiák: munkaszociológia, ipari és agrárszociológia, üzemszociológia, háztartás-szociológia
Szervezet: a társadalom tagjainak többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épülQ nagyobb csoportja, amelyet konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák. Struktúrája van, hierarchikus viszonyokkal. Lehet formális és informális (íratlan szabályok, normák).
Intézmény: A társadalom tagjainak többsége által végzett tevékenységek alapvetQ módja, mintája. Az intézményekhez normák és értékek tartoznak, amelyek az intézményesült viselkedést elQírják, továbbá megszegését büntetik.
Bürokrácia: Weber szerint a bürokrácia azt jelenti, hogy a szervezetek az ügyeket pontosan meghatározott szabályok szerint intézik. A bürokraták között pontos munkamegosztás érvényesül. Szakismereteik, pontosan megfogalmazott követelmények alapján választják ki Qket. A bürokrácia mqködése tehát kiszámítható.


14. fejezet: Állam, kormányzat, politika

Alapfogalmak
A politika a társadalom egyik alrendszere, ahol a döntéseket meghozzák, végrehajtását biztosítják, kikényszerítik. A hatalom megszerzésére és megtartására, az állami döntések meghozatalára való részvételre, és a döntések befolyásolására irányuló tevékenység.
A politikai szociológia a törvényszerqségeket, a társadalmi hátteret, és a társadalmi szerkezettel és folyamatokkal való összefüggéseket vizsgálja, fQleg empirikus adatgyqjtéssel.
Állam: Az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt földrajzi területen egyedül alkalmazhat kényszert.
Kormányzat: Azok az állampolgárok, akik állami hivataluk folytán jogosultak erQszakot alkalmazni a társadalomban.
Hatalom: Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalmának alávetett személyt rábírja, hogy szándékainak megfelelQen viselkedjék. Ez lehet kényszerq, illetve legitim. A legitimnek tekintett hatalmat uralomnak nevezik.
Uralom: A jogosnak, vagy legitimnek tekintett hatalom. A hatalomnak alávetettek elfogadják a hatalmat birtokló utasításait. Három típusa:
Tradicionális uralom: a hatalom hagyományokon alapul.
Karizmatikus uralom: a legitimitás alapja az uralkodó személyisége, képessége. Olykor nagy célokat értek el, máskor katasztrófát okoztak az uralkodók.
Racionális-legális uralom: alkotmányjogi szabályok szerint került az uralkodó uralomra, aki az érvényes jogszabályoknak megfelelQen gyakorolja uralmát.
Demokrácia: Olyan politikai rendszer, amelyben a társadalom tagjai békés, és intézményesített eszközökkel leválthatják azokat, akiknek a kezében a hatalom van. Demokratikus az a politikai rendszer, amelyben a döntéshozók formalizált versengési mechanizmus útján, vagyis választások útján kerülnek hatalomra, a döntéseket állandó versenyhelyzetben hozzák, pártok és nyomást kifejtQ csoportok folyamatosan próbálják befolyásolni a döntéseket, a hatalom gyakorlása alá van vetve a társadalom egyetértésének, különféle intézményi mechanizmusokon (pl. parlament) keresztül, és a hatalmat intézményes korlátok (alkotmány, jog) között gyakorolják, amelyek védik az egyént, a kisebbségeket, a magánérdeket.
Típusai: közvetett, képviseleti (népszavazás, képviselQk választása) és közvetlen.
Totalitárius rendszer: Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely nemcsak a politikai ellenzékiséget nem tqri, hanem a társadalom tagjainak mindennapi életébe, gondolkozásába is bele kíván avatkozni. JellemzQk: egypártrendszer, ideológia, a kommunikáció csatornáinak monopolizálása, politikai rendQrség, politikai perek, stb.
Autoritárius rendszer. Olyan diktatórikus politikai rendszer, amely semmilyen ellenzéki politikai tevékenységet nem tqr meg, de a társadalom tagjainak magánéletébe nem szól bele.
Párt : Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása.
Nyomást kifejtQ csoport: Olyan szervezett politikai csoport, amelynek célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása, saját körülhatárolt érdekeinek megfelelQen. Pl. lobby.
Mozgalom Olyan, viszonylag kevéssé szervezett politikai társulás, amelynek célja a társadalom alapvetQnek tartott problémájának megoldása, legtöbbször a társadalom alapvetQ megváltoztatása. Ennek érdekében a társadalom összes tagját, vagy legalább azok többségét próbálja mozgósítani. Pl. zöldmozgalom.
Az állampolgárok érdekeiket érvényesíthetik: szavazással, lobbyzással, békés tiltakozással (aláírásgyqjtés, tüntetés), erQszakos akciókkal (blokád, vandalizmus), terrorcselekménnyel, forradalommal. A demokrácia a békés eszközöket engedi meg.
Civiltársadalom: A társadalomnak azok az autonóm szervezetei, (egyesületek, egyházak, stb.), amelyek nem függnek az államtól. Mások beleértik azt a magatartást, hogy az állampolgárok részt vesznek közügyekben, az udvariasságot, a toleranciát, a vitára való készséget, a kompromisszumkészséget, stb.
Jóléti állam: Azoknak a jóléti programoknak az összessége, amelyen keresztül az állam messzemenQen gondoskodik polgárainak jólétérQl. A jóléti államok a II. világháború után fejlQdtek ki Nyugat-Európában. Az általuk nyújtott támogatások méretei és konkrét típusai is eltérQek. Marshall szerint az állampolgároknak 3 féle joga van:
Polgári jogok (szabadságjogok)
Politikai jogok
Szociális jogok
Jóléti programok: Ide soroljuk a nyugdíjat, a táppénzt, a baleset-biztosítást, a munkanélküliségi biztosítást, a családi támogatásokat, az ingyenes egészségügyi ellátást, esetleg az ingyenes oktatást is.


15. fejezet: Életmód

Alapfogalmak
IdQmérleg-felvétel: A szabadidQ, illetve a mindennapi tevékenységek gyakoriságát és idQtartamát vizsgálja.
Hippi-mozgalom: A hippik egy, az uralkodótól eltérQ, alternatív életmódot próbáltak megvalósítani.
MiliQ: Az életmód és értékek alapján meghatározott társadalmi kategóriák.
Életmód: A szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (Milyen, hol, kik vesznek részt, miért, mit jelent számukra)
Életstílus: adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek és az ezekkel kapcsolatos preferenciák.
Életvilág: A mindennapi életnek azok az elemei, amelyeket a társadalomban élQ ember adottnak vesz. (embertársak, környezetünk tárgyai)
Praxis: A mindennapi tevékenységek és ezeknek a cselekvQ számára való értelme. A gyakorlatban megnyilvánuló értékek, ízlések. Bourdieu által használt fogalom.
Habitus: A mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvetQ és következetes beállítódás, attitqd. A habitus kifejezi, hogy az egyén mely társadalmi osztályhoz tartozik. Bourdieu által használt fogalom.


17. fejezet: Deviáns viselkedés

Alapfogalmak
Deviancia: normaszegés. A deviancia nem szükségképpen káros. A szociológiában csak azt tekintjük annak, ami az egyén és a társadalom számára káros.
Deviáns viselkedés: normaszegQ viselkedés, vagyis azok a viselkedések, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Pl. bqnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 1. félév 10. 11 2.előadás 26 5. gyakorlat alkszámtech állatélettan anyagok asdf athén beszerzés brit töri cserépedény descartes dimat dm ea éptöri ii földtudomány halál házi dolgozat információs társadalom ismertető jános kalkulus kiefer ferenc kis jános környezeti katalízis környgazd lowie mb minta munkafüzet német felvilágosodás nummód polgári jog standardizálás szakdolgozat szervezeti magatartás szigetelés település tételek tételsor tűzjelző üzleti kommunikáció választások vállalat gazdaságtan vallás