Mikroökonómiai fogalomtár magyarul

Országok listájaHungaryBudapesti Gazdasági FőiskolaKereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai KarKereskedelem és marketing (német nyelven)MikroökonomieSzótárMikroökonómiai fogalomtár magyarul

Bevezetés a közgazdaságtanba
I.
Alapfogalmak és Mikroökonómia
Fogalomtár

\toc \o "1-3" A gazdaság erQforrásai 4
A gazdasági rendszer 4
A közgazdaságtudomány tárgya, lényege és fQ ágai 5
A közgazdaságtan módszerei 6
A klasszikus piacgazdaság modellje 7
A modern piacgazdaság 9
A mikroökonómia alapjai 9
A fogyasztói kereslet elmélete 11
A kínálat mikroökonómiája 14
Az inputpiacok sajátosságai 18
A vállalat optimális inputkereslete 19
Jövedelemelosztási elvek 20
A piaci szerkezetek, piaci formák, a vállalat piaci környezete 20
Monopóliumok 21
Oligopóliumok 22
Az általános egyensúly elmélete 23
A piaci kudarcok 26



A gazdaság lényege, tartalma
Gazdaság - a társadalmi tevékenység azon területe, ahol az emberek javakat termelnek, elosztanak, cserélnek és fogyasztanak, hogy szükségleteiket kielégítsék. A
Szükséglet - hiányérzet, ami arra készteti az embert, hogy javak fogyasztásával megszüntesse azt.
Szabad javak  fogyasztás céljára a természetben közvetlenül rendelkezésünkre álló dolgok (pl. levegQ, víz egy hegyi forrásból stb.)
Termék  fogyasztás céljára a termelés folyamatában átalakított természeti tárgy  a termelési folyamat dologi eredménye. (pl. textília, kenyér stb.)
Szolgáltatás  fogyasztás céljára kifejtett közvetlen, dologi formát nem öltQ emberi tevékenység (pl. szállítás, kereskedelem)
Jószág (többes számban: jószágok, javak) - természeti tárgy, termék vagy szolgáltatás - amely szükségletek kielégítésére, fogyasztásra alkalmas.
Anyagi szükséglet - (pl. éhség, anyaghiány) az a hiányérzet, amelyet közvetlenül anyagi javakkal (termékekkel) szüntetnek meg.
Nem anyagi szükséglet - (információhiány, betegség) olyan hiányérzet, amelyet nem anyagi javakkal közvetlenül, hanem emberi tevékenységek (szolgáltatások) közvetítésével szüntetnek meg.
Gazdasági (termelt) javak - a termékek és szolgáltatások összevont fogalma.
Munka - célirányos emberi tevékenység, ami javak elQállítására irányul.
A munka mozzanatai - egymással összefüggQ, egymástól el nem szakítható, de a munkamegosztásban részlegesen szétválasztható részei az összmunkafolyamatnak:
·ð Tervezés - a munka céljának kijelölése, a cél megvalósítását akadályozó tényezQk feltárása
·ð Szervezés - a cél megvalósításához, az akadályok elhárításához szükséges eszközök összegyqjtése
·ð Tényleges (fizikai) munkavégzés - az eszközök használatával az akadályok elhárítása, a cél megvalósítása
·ð EllenQrzés - a munkavégzés eredményének összevetése a kitqzött céllal
·ð Szabályozás - az ellenQrzés során feltárt eltérések korrekciója (egy új munkafolyamattal)
Termelés - az emberi szükségletek sajátos kielégítésére irányuló társadalmi folyamat, amelyben a munkafolyamat és a természeti folyamatok egyszerre vannak jelen
Elosztás - a termelés erQforrásainak adott arányú felhasználása a különbözQ területeken, valamint a termelés eredményének felosztása a termelésben résztvevQk között.
Csere - az a folyamat, amelyben a specializálódott termelQk kölcsönösen átadják egymásnak az általuk elQállított, illetve birtokolt javaikat.
Fogyasztás - a javak felhasználása a szükségletek kielégítésére.
Személyes fogyasztás - a javak felhasználása közvetlenül az emberi szükségletek kielégítésére.
TermelQ fogyasztás - a javak felhasználása más javak termelésében.
Újratermelés - a termelés - elosztás - csere - fogyasztás egymással összefüggQ és állandóan ismétlQdQ körfolyamata.
A gazdaság erQforrásai
A gazdaság erQforrásai - a termelés objektív és szubjektív elQfeltételei.
\symbol 183 \f "Symbol" \s 10 \h  Természeti erQforrások - a természeti környezet azon elemei (föld, víz, ércek, olaj stb.), amelyek termelQ fogyasztásra alkalmasak. A termelés szabad objektív feltételei
\symbol 183 \f "Symbol" \s 10 \h  MunkaerQ - a munkavégzésre alkalmas ember fizikai és szellemi képességeinek az összessége. A termelés egyik szubjektív feltétele.
\symbol 183 \f "Symbol" \s 10 \h  TQkejavak - azok a termelési eszközök (anyagok, gépek stb.), amelyeket termelQ felhasználásra termel az ember. A termelés termelt objektív feltételei.
\symbol 183 \f "Symbol" \s 10 \h  Vállalkozó - olyan személy, aki képes és hajlandó a termelés objektív és szubjektív erQforrásainak ésszerq egyesítésére, kombinálására, a racionális és optimális befektetés meghatározására és a kockázatvállalásra. Maga is a termelés szubjektív feltétele.
Tudomány - az a munkamegosztásban elkülönült tevékenység, amely új ismereteket tár fel a természetrQl és a társadalomról.
Gazdasági hatékonyság - a gazdasági folyamatok, jelenségek alapvetQ minQsítése, formálisan azt mutatja meg, hogy az adott folyamatban egységnyi erQforrás felhasználásával mennyi gazdasági eredményt érünk el:
embed Equation.3 
Munkamegosztás - ~nak nevezzük az emberi tevékenységek, munkamozzanatok szétválását, elkülönülését, specializációját különbözQ funkciókká, szakmákká, foglalkozási ágakká.
Természetes munkamegosztás - a gazdasági tevékenységek nem, kor és testi erQ szerinti specializációja, ahol az elkülönülés fiziológiai, biológiai alapon történik. Esetleges, általában hierarchikus (alá-fölérendeltségi viszonyokat hoz létre), nem tartós.
Technikai munkamegosztás - a gazdasági tevékenységek olyan specializációja, ahol a szétválás alapját az anyagi-technikai feltételek, a termelési eszközök, illetve a feladatok különbözQségei adják. Tartós, nem hierarchikus.
Társadalmi munkamegosztás - a gazdasági tevékenységek és funkciók olyan szétválása, specializációja, amelynek alapja a kialakult társadalmi különbségek. Saját magát termeli újra, rendkívül tartós, általában hierarchikus.
Kooperáció - a termelésben résztvevQ emberek tudatos, szervezett együttmqködése, a munkamegosztásnak részben alapja, részben következménye
A gazdasági rendszer
Gazdálkodás - a racionalitásra törekvQ tudatos gazdasági tevékenység
Gazdasági rendszer - a gazdaság mqködési formája, az érdekviszonyok, a tulajdonviszonyok és a gazdaság intézményrendszerének összehangolt (koordinált) egysége.
Gazdasági érdek - az emberek motivációja (ösztönzQje) anyagi szükségletei kielégítésére. A termelési folyamatban (a munkamegosztásban) elfoglalt helyzetük javítására, de legalábbis megQrzésére irányul.
Gazdasági érdekeltség - azon formák, módszerek összessége, amelyek elQsegítik, hogy a gazdaság szereplQi olyan érdekeiket ismerjék fel, amelyek alapján az érdekeltség elQidézQjének (tulajdonos, állam) érdekeivel összhangban döntenek, cselekszenek.
Tulajdon - a gazdaság szereplQi között kialakult viszony, amely azt fejezi ki, hogy a tulajdonos rendelkezik, birtokolja, használja a tulajdon tárgyait és ugyanakkor mindenki más ki van zárva e jogokból.
Tulajdonforma - azt mutatja, hogy ki(k) a tulajdonos(ok) és hogyan vonja(ják) be a nem tulajdonosokat a tulajdon mqködtetésébe. Beszélhetünk egyéni vagy társas(ági), illetve magán vagy közösségi (társadalmi) tulajdonformákról.
Gazdasági szervezetek - azok a gazdálkodó egységek, amelyekbe tömörülve vesznek részt a gazdaság szereplQi a termelés folyamataiban.
Gazdasági racionalitás - olyan magatartás, cselekvés, amely érvényesíti a (gazdasági) érdekeket. Formailag feltételezi, hogy amennyiben egy helyzetben több döntés lehetséges és e lehetQségek észérvekkel rangsorolhatóak, akkor a döntéshozó a legjobb döntést hozza.
Gazdasági koordináció - a gazdasági szereplQk kölcsönös egymásra hatásának a mechanizmusa az érdeksurlódások és érdekellentétek feloldására.
Piaci koordináció - a piac (kereslet-kínálati) mechanizmusa szabályoz, egyenlQségen és kölcsönösségen (viszonosság) alapszik, a gazdasági szereplQk egymásmellé rendeltek.
Bürokratikus koordináció - a gazdasági szereplQk olyan alá-fölérendeltségi viszonya, ahol a bürokratikus koordináló (állam) információkat gyqjt be az alárendeltektQl (civil társadalom) és ezek alapján utasításokkal kényszeríti Qket tevékenységre.
Etikai koordináció - a szereplQk kapcsolatait erkölcsi normák szokások, hagyományok vezérlik, a gazdaság szereplQi egymásmellé rendeltek, de tevékenységük nem a viszonosságon alapszik.
Agresszív koordináció - az a forma, amikor az agresszorok törvényen kívüli eszközökkel (nyers erQszakkal) kényszerítenek cselekvésre az áldozatokat.
Vegyes gazdaság - az a gazdaság, amelyben többféle tulajdon alapján több koordinációs forma egyidejqleg érvényesül, s a szervezeti formák is heterogének.
A közgazdaságtudomány tárgya, lényege és fQ ágai
Közgazdaságtudományok - az embereknek a gazdaságban tanúsított magatartásával, döntési alternatíváival, a döntések társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.
Ágazati gazdaságtanok - a gazdaság egyes nagy ágazatait (ipar, agrár, kereskedelem stb.) külön vizsgáló közgazdaságtudományok.
Funkcionális közgazdaságtanok - a gazdaságban érvényesülQ egy-egy fQ funkciót külön vizsgáló közgazdaságtudományok (pl. beruházás-gazdaságtan, munkagazdaságtan).
Elméleti közgazdaságtanok - a gazdaság egészét, annak alapvetQ viszonyait, összefüggéseit elméletileg leíró közgazdaságtudományok (pl. mikroökonómia, makroökonómia).
Nemzetközi közgazdaságtan (Világgazdaságtan) - lényegében a nemzetközi munkamegosztás vizsgálata mikro- és makromegközelítéssel.
A közgazdasági elméletek története - a közgazdasági gondolkodás- és tudományok kronologikus leírása.
A közgazdaságtan segédtudományai - azok a tudományok, (matematika, számvitel, statisztika stb.) amelyek segítik a gazdaság állapotának a leírását, valamint a folyamatok mérését.
A közgazdaságtan módszerei
Absztrakció - az az elemzési módszer, amikor eltekintünk a részletektQl, a legfQbb jellemzQket (összefüggéseket) emeljük ki s ennek alapján új fogalmat alkotunk.
Az indukció - az absztrakció alapja, amikor az egyes tömegjelenségekbQl kiemeljük a közös, az általános vonásokat s alkotunk absztrakt fogalmakat.
Dedukció - az az elemzési folyamat, amikor az absztrakt fogalmakból kiindulva az addig megállapított összefüggések alapján a logika szabályai szerint új (absztrakt) fogalmakat illetve összefüggéseket hozunk létre, tárunk fel. Ezzel a módszerrel absztrakt módon „újraalkotjuk“ (rekonstruáljuk) a valóságot
Aggregáció (összevonás) - az a módszer, amikor egy absztrakt fogalomnak megfelelQ valóságos jelenségeket egy új absztrakt (gyqjtQ) fogalomban összegezzük. Az aggregátum a vizsgált absztrakt fogalom térfogatát adja meg.
A gazdasági modellezés - olyan absztrakció, amikor a gazdaság egy-egy oldalát, részletét azzal tárjuk fel, hogy kiemeljük és rendszerbe foglaljuk a vizsgált terület fQ összefüggéseit, legjellemzQbb sajátosságait, mqködési mechanizmusát.
Gondolatkísérleti modell - az a modell, amely gondolati eszközökkel (pl. axiómákkal) írja le a lehetséges gazdasági folyamatokat.
Matematikai modell – olyan gondolatkisérleti modell, amely a gazdasági valóságot matematikai egzaktsággal (függvényekkel, egyenletekkel stb.) írja le.
Konzisztens modell - olyan modell, amiben nem bizonyítható minden megfogalmazható állítás, azaz nem ellentmondásos.
Teljes modell - olyan modell, amiben minden megfogalmazható állítás vagy bizonyítható, vagy cáfolható. Bizonyított logikai tétel, hogy egy modell nem lehet egyszerre konzisztens és teljes.
Adekvát modell - olyan modell, amelynek bizonyítható állításai összhangban vannak a valóság jelenségeivel. A modell fogalmának lényegébQl következik, hogy tökéletesen adekvát modell nem lehetséges. Az adekvátság fokának megállapítása a modell verifikálása.
Axiómák - olyan - általában a közvetlen szemlélet alapján elfogadható (a priori) - állítások, amiket bizonyítás nélkül elfogadva választunk egy deduktív gondolatkísérlet kiindulópontjának. A modell verifikálásának fontos része az axiómák valóságtartalmának elemzése, de ennek a modell konzisztenciája szempontjából nincs jelentQsége.
Sztochasztikus elemzés - olyan vizsgálat, amikor csak statisztikai valószínqséggel írhatunk le egy folyamatot (pl. a háztartások fogyasztási struktúrája).
Regresszió analízis - sztochasztikus eljárás jelenségek összefüggésének számszerqsített vizsgálatára.
Teljesmennyiség függvény - azt mutatja, hogy bizonyos erQforrás felhasználása (x) mennyi eredményt (y) hoz. Matematikai jelölése (T = Total a.m. Teljes):
embed Equation.3 
Átlagmennyiség függvény - azt mutatja, hogy egy erQforrás egységre mennyi eredmény jut. Matematikai jelölése (A = Average a.m. Átla-gos):
embed Equation.3 
Határmennyiség függvény - azt mutatja, hogy mennyivel változik az eredmény, ha egy adott (általában kicsinyre választott) egységgel megvál-tozik az erQforrás mennyiség. Matematikai jelölése (M = Marginal a.m. Ha-tár)
embed Equation.3 
A rugalmassági függvény - azt mutatja, hogy az erQforrás felhaszná-lásának egységnyi arányú (pl. 1%-os) változása milyen arányú változást okoz az eredményben. Matematikai jelölése (e = elasticity a.m. rugalmasság):
embed Equation.3 
Ceteris paribus (minden egyéb tényezQ változatlan) - a tényezQvizsgálat módszere egy sok tényezQs összefüggésrendszerben, azaz csak egy tényezQ változását követjük nyomon, miközben a többi tényezQt változatlannak tartjuk.
Verifikáció (igazolás) - az a módszer, amikor megvizsgáljuk, hogy a gyakorlat milyen mértékben igazolja elméleti megállapításunk helyességét.
Post hoc típusú téves következtetés - amikor a jelenségek egymásutániságában szükségszerqen ok-okozati kapcsolatot tételeznek fel (például a nap azért kel fel, mert a kakas kukorékolt)
Összetétel csapdája - az a sokszor hibás feltételezés, hogy ami igaz a részekre, az (csupán ezért) igaz az egészre is.
Normatív közgazdaságtan - az a közgazdaságtani irányzat, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy megmondja a gazdaság szereplQinek, mit kell tenniük a kívánatos eredmény eléréséért.
Pozitív (leíró) közgazdaságtan - az a közgazdaságtani irányzat, amely leírja a gazdaság összefüggéseit, mozgásrendszerét s ezzel módszertani segítséget ad a gazdasági szereplQknek a döntéseikhez.
A klasszikus piacgazdaság modellje
Áru - olyan jószág, amelyet cserére termelnek.
Használati érték - az áru azon tulajdonságainak összessége, amely az árut alkalmassá teszi szükségletek kielégítésére.
Csereérték - az adott áruért cserébe kapható más áru. Egy árunak annyi csereértéke van, amennyi árura lehet potenciálisan cserélni.
Érték (általában) - a csereértékek sokaságából nyert absztrakt, mennyiségi fogalom. Ha két árut szokásosan el lehet cserélni egymásra, akkor azonos értékqek.
Érték (a munkaérték-elmélet szerint) - az árutulajdonosok közötti viszony, amelyben különbözQ munkájukat egyenlQnek ismerik el. Mennyisége az áru újraelQállításához társadalmilag szükséges munka mennyisége.
Ár - az érték pénzben kifejezett formája. A csereérték speciális formája, amennyiben a cserére ajánlott áru maga a pénz.
Egyszerq (véletlen) a csere - amikor a partnerek alkalomszerqen, csupán feleslegeiket akarják elcserélni.
Egyenértékes - az az áru amit a cserére kínált áruért cserébe biztosan elfogad az áru tulajdonosa. Az egyenértékes áru a cserére kínált áruval szemben az azonnali kicserélhetQség állapotában van.
Kifejlett a csere - ha a kialakult munkamegosztás alapján kifejezetten cserére termelnek.
Általános egyenértékes - az az áru, amelyet a piac minden eladója elfogad áruja egyenértékeseként.
Klasszikus (arany) pénz - olyan áru, amely térben és idQben kiterjedten bármilyen piacon képes betölteni az általános egyenértékes szerepét. Történelmileg a nemesfémek, leginkább az arany vált pénzzé.
ÉrtékmérQ - a pénz azon funkciója, hogy képes mérni az áruk értékét (munkaérték vagy hasznosság alapján).
Forgalmi eszköz - a pénz azon funkciója, hogy képes közvetíteni az áruk cseréjét
(Á1-P-Á2).
KincsképzQ - a pénz azon funkciója, hogy képes a forgalmon kívül is értéket képviselni, ezért fölös mennyisége kiáramlik, illetve hiányzó mennyisége visszaáramlik a forgalomba (ez az (arany)pénz mennyiségi automatizmusa).
Fizetési eszköz - a pénz azon funkciója, hogy képes az áru tulajdonosváltását idQben elválasztani a pénz tulajdonosváltásától.
Világpénz - a pénz azon funkciója, hogy vele térben és idQben különbözQ piacokon, így például az országhatáron túl is, lehet vásárolni, fizetni illetve értékét megQrizni.
VevQ - az a fizetQképes egyén, aki az adott piacon árut szándékszik vásárolni.
Keresett mennyiség - az az általában változó árumennyiség, amit a vevQk egy adott ár mellett képesek és hajlandóak megvenni.
Keresleti függvény - a keresett mennyiségek és az árak függvényszerq összefüggése. Nevezik röviden keresletnek is.
Eladó - az az árutulajdonos, aki az adott piacon eladni szándékozik az áruját.
Kínált mennyiség - az az általában változó árumennyiség, amit az eladók egy adott ár mellett képesek és hajlandóak eladni.
Kínálati függvény - a kínált mennyiségek és az árak függvényszerq összefüggése. Nevezik röviden kínálatnak is.
Nomináljövedelem - a gazdasági szereplQk (mint eladók) pénzjövedelme.
Reáljövedelem - az az árumennyiség, amit adott nomináljövedelembQl a gazdasági szereplQk (mint vevQk) megvásárolhatnak.
Piac - a tényleges és a potenciális eladók és vevQk, valamint azok cserekapcsolatainak a rendszere, az árucserék színtere. A piacok lehetnek helyi, regionális, országos és nemzetközi piacok, áru- (fogyasztási és termelési javak), erQforrás- és pénzpiacok.
Piaci mechanizmus - az ár, valamint a kereslet és a kínálat kölcsönhatása, amely az egyensúly felé mozgatja a piacot. Adam Smith a piac automatizmusát láthatatlan kéznek“ nevezte.
Marshall-kereszt - a piac összefoglaló geometriai modellje, a keresleti és a kínálati függvények szimultán ábrázolása. Alfred Marshall neve után.
A modern piacgazdaság
Diverzifikáció - az a folyamat, amelyben a vállalat szélesíti termelési profilját, növeli célpiacai számát.
Non-profit szervezetek - azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek elsQdleges célja nem a nyereségszerzés, és ha nyereséget érnek el, azt is nem gazdasági céljaikra használják föl.
Készletjelzés - elsQsorban a versenytársak készleteirQl szerzett információk szerepe a döntésekben.
Tervezés - széleskörq gazdasági információk tudatos begyqjtése, feldolgozása és felhasználása a gazdasági döntésekben.
Vegetatív szabályozás - olyan nem tervezett piaci reakciók, amelyek nem az ár- és/vagy készletinformációkon, hanem például a reklámok pszichológiai hatásán alapszanak.
A mikroökonómia alapjai
Mikroökonómia - módszertani szempontból a közgazdasági valóság vizsgálatának egy sajátos irányzata, amely az egyes részek elemzésén keresztül közelíti meg a gazdaság egészét. Elméleti szempontból a neoklasszikus iskola jellegzetes kutatási módszere. A XIX. század utolsó évtizedeiben alakult ki, amikor a közgazdaságtudományok a gazdasági szereplQk egyéni magatartásának vizsgálatán keresztül látták megismerhetQnek a gazdaság mqködésének törvényszerqségeit.
Neoklasszikus közgazdaságtan - a közgazdaságnak az az ága, amely a XIX. század utolsó harmadában a marginalista közgazdászok által kidolgozott általános megközelítésre, módszerekre és eljárásokra épít, és von le következtetéseket a gazdaság egészének mqködésére. A neoklasszikus megnevezés onnan származik, hogy az úgynevezett marginalista forradalom kezdeményezi a klasszikus közgazdák  így A.Smith, D.Ricardo, J.S.Mill és J.B.Say  alapvetéseit bQvítették és tökéletesítették. De amíg a klasszikus közgazdaságtan alapvetQen a gazdaság egészének hosszú távú fejlQdésével foglalkozott és ezen belül is fQképpen a gazdasági többlet és a fejlQdés módja közötti kapcsolattal, addig a neoklasszikusok, a határelemzést alkalmazva a javak, szolgáltatások és termelési tényezQk versenypiaci áralakulásának elemzésére, olyan árrendszer lehetQségét vizsgálták, amely biztosítja a kereslet és kínálat egyenlQségét valamilyen piacon. Ez a gazdaság leírásának mikroökonometriai megközelítése. Kidolgozói: H.Gossen, W.S.Jevons, F.Y.Edgeworth, I.Fisher, L.Walras, V.Pareto, K.Wicksell, és A.Marshall. Az egyensúlyban lévQ tökéletes versenygazdaság  elsQsorban Walras nevéhez kapcsolódó  fogalma a neoklasszikus elemzés számára alapvetQ jelentQségq.
A láthatatlan kéz - annak a nem látható összehangolási folyamatnak a jellemzésére szolgáló kifejezés, amelyik a kompetitív piacgazdaságban az egyének gazdasági törekvéseinek egységesítését biztosítja A kifejezést A. Smith vezette be 1776-ban megjelent mqve ( A nemzetek gazdagsága ) IV. könyvének 2. fejezetében, ahol felhívta a figyelmet a láthatatlan kéz szerepére az összhang megteremtésében. Smith szerint azt az egyént, aki önérdekét követve „csak nyereségét keresi“, egy „láthatatlan kéz“ vezeti egy olyan cél felé, ami nem is szerepelt szándékai között. Ez a cél a társadalmi érdek megvalósulása.
A Say-dogma (Say-féle piactörvény) - „minden kínálat megteremti a saját keresletét . Mivel a Say-dogma azon az elképzelésen nyugszik, miszerint minden eladás ugyanolyan értékq keresletet jelent, ezért nem képzelhetQ el többletkereslet vagy túlkínálat. A piaci folyamatok biztosítják az egyensúly megvalósulását. Tehát soha nem lehet az összes keresletben hiány, és nem alakulhat ki általános túltermelési válság.
Háztartás - legkisebb fogyasztó szervezet, fogyasztáscentrikus, laza munkamegosztású, naturális belsQ elszámolású, nem expanzív, atomizált, rövid távon nem visszacsatolt, elsQdleges termelési tényezQket (munkaerQ, föld, stb.) eladó és (fogyasztási) javakat vásárló gazdálkodó egység. Absztrakt fogalom, a mikroökonómia egyik szereplQje.
Input - a vállalathoz beáramló felhasználásra szánt erQforrások (emberek, gépek, anyagok, felszerelések).
Output - a vállalatból kiáramló kibocsátott termékek illetve szolgáltatások (bútorok, háztartási gépek, TV-szerelQ).
Vállalkozás - egy személy vagy egy csoport valamilyen cél érdekében a rendelkezésre álló (nem feltétlenül tulajdonában lévQ) erQforrásokat mozgósít.
Gazdasági vállalkozás - ~-ról beszélünk, amennyiben az egyén vagy csoport által elérendQ cél és a mozgósított erQforrások gazdasági természetqek.
Vállalkozási mozzanatok - gazdálkodási tevékenység, azaz erQforrások felhasználását, kombinálását szervezQ és szabályzó döntések; pénzjövedelem növelése a gazdálkodási cél, a piac bizonytalansági és kockázati tényezQinek vállalása.
Üzleti vállalkozás - a társadalom különféle szervezetei, közösségei, piaci szereplQi közül azokat nevezzük üzleti vállalkozásoknak, amelyeknek tevékenységét elsQdlegesen a vállalkozási mozzanatok jellemzik.
Vállalat - a fejlett üzleti vállalkozás egyik szervezett formája; egy jövedelmi célokat követQ, terjeszkedQ (expanzív) rendszer, amely a ráfordítások megelQlegezésével erQforrásokat alakít át kibocsátásokká. A gazdaság más szereplQitQl elkülönülten, hozzájuk a piac közvetítésével kapcsolódva gazdálkodik. Absztrakt fogalom, a mikroökonómia egyik szereplQje.
Klasszikus vállalat - ~-ról beszélünk akkor, ha feltételezzük, hogy külsQ kapcsolatait és információforrásait kizárólag a piac jelenti.
Fekete doboznak - olyan kibernetikai modell, amelynek belsQ tagolódását, reálfolyamatait, emberi tényezQit nem ismerjük, közvetlenül nem számszerqsíthetjük, mqködését pusztán külsQ (input-output, visszacsatolás) reakcióin keresztül értékeljük.
Tranzakció - valamely gazdasági eseménnyel kapcsolatban a szereplQk együttmqködésének kialakulása, megszervezése, irányítása; az ügylet lebonyolítása.
Innováció - szó eredeti jelentése: újítás, megújulás. Azonban általában a találmányok szinonimájaként használják, s a technológiai fejlesztéseket, a piacképes termékek különbözQ tulajdonságának kialakítását értik alatta.
Likviditás - többféle értelmezése létezik. Legáltalánosabban az eszközök gyors mozgósíthatóságát jelenti. Pontosabban az aktíváknak (olyan vagyontárgy vagy eszmei jogcím, amely gazdasági értékkel rendelkezik) az a tulajdonsága, hogy milyen gyorsan és/vagy mekkora költséggel váltható át más jószágra illetve értékre. Nyilvánvalóan a pénz a leglikvidebb jószág.
A fogyasztói kereslet elmélete
Engel görbe - a fogyasztó jövedelme és egy adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt mutatja változatlan piaci termékárak mellett. Meredeksége megmutatja, hogy egységnyi jövedelem változás mennyivel változtatja meg adott ár mellett a keresett mennyiséget.
Normál jószágok - amelyek jövedelemrugalmassági együtthatója pozitív, vagyis azok amelyekbQl a fogyasztó növekvQ (csökkenQ) jövedelem mellett többet (kevesebbet) vásárol.
Luxus jószágok  olyan normál jószágok, amelyek jövedelemrugalmassága a jövedelem növekedésével nQ.
Közszükségleti cikkek - olyan normál jószágok, amelyek jövedelemrugalmassága a jövedelem növekedésével csökken.
Inferior vagy alárendelt jószágok - amelyek jövedelemrugalmassági együtthatója negatív, azaz ha nQ (csökken) a fogyasztó jövedelme csökken (nQ) e termékekbQl a vásárlása.
Kardinális hasznosság - a hasznosság kardinális megközelítésében azt feltételezzük, hogy a fogyasztók számszerqen meg tudják mondani, mekkora hasznot képvisel számukra egy adott jószág.
Teljeshaszon (TU) - függvényszerq kapcsolat, amely megmutatja, hogy adott mennyiségq termék, vagy szolgáltatás elfogyasztása összességében mekkora hasznosságérzetet jelent a fogyasztó számára.
Telítettségi pont - egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó teljesen kielégítette az adott szükségletet, a mennyiség további növekedésével az összhaszon nem nQ tovább.
Határhaszon (MU) - függvényszerq kapcsolat, amely megmutatja, hogy adott fogyasztás mellett mekkora pótlólagos hasznosságot jelent a fogyasztónak egy újabb jószágegység elfogyasztása. A teljeshaszon függvény deriváltja
CsökkenQ határhaszon elve (Gossen I. törvénye) - az egymást követQ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon növekménye csökken.
Haszon- (elQny-)kiegyenlítQdés elve (Gossen II. törvénye) - a helyzetét optimalizálni igyekvQ fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezése során nyert haszna meghaladja feláldozott hasznának mértékét. Optimális helyzetben az elQnyök, így a nyert és a feláldozott hasznok kiegyenlítQdnek.
Optimális fogyasztói kosár a kardinális modellben - a fogyasztó adott jövedelmét akkor költi el optimálisan, ha az utolsó áregység által nyer-hetQ határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos, és ez egyenlQ a ren-delkezésre álló pénzjövedelem egy egységének határhasznával. Ez Gossen I. törvényébQl következik.
Ordinális hasznosság - a hasznosság ordinális megközelítése azt jelenti, hogy feltételezésünk szerint a fogyasztó a különbözQ fogyasztói kosarakat (jószágkombinációkat) rendezni tudja aszerint, hogy melyiket részesítené elQnyben (melyiket preferálná), miközben az is lehetséges, hogy egyes kosarak számára egyenrangúak, közömbösek.
Fogyasztói (termék)tér  a piac fogyasztói oldalának modellje, melyben
· A piac statikus - modellünkben véges és állandó (n) számú jó-szágfajtával és minQséggel dolgozunk, eltekintünk a technikai haladástól
· A piac homogén - az áruk egy csoportját akkor tekintjük közgazdaságilag homogénnek, ha a csoportban lévQ áruk tökéletesen (a fo-gyasztás minden vonatkozásában) helyettesítik egymást.
· A piac folytonos - minden jószágfajta tetszQlegesen oszt-ható és összevonható termék, azaz akármilyen nem negatív valós mennyiség-ben megjelenhet a piacon.
A fogyasztói (termék)tér matematikailag az n dimernziós vektortér pozitív ortansával modellezhetQ.
Fogyasztói kosár (jószágkombináció) - a fogyasztói tér egy pontja, az n jószág mindegyi-kébQl tartalmaz egy nem negatív mennyiséget. Egy n komponensq nem nega-tív vektor ábrázolja.
Preferenciarendezés - a jószágkombinációk (fogyasztói kosarak) összehasonlítása a fogyasztó szubjektív preferenciái szerint. Axiomatikus modellel írható le a fogyasztói térben.
Dominancia  reláció fogyasztói kosarak között: az egyik kosár dominálja a másik kosarat, ha semmi-lyen fajtájú jószágból nincs benne kevesebb, de legalább egyfélébQl több van.
Közömbösség - ekvivalencia-reláció fogyasztói kosarak között: aa fogyasztó választási helyzetben a közömbös kosarak egyikét sem preferálja a többivel szemben, bármelyiket hajlandó választani.
Racionálisan viselkedQ fogyasztó  olyan fogyasztó, amely az adott piaci feltételek (a termékek adott árai, saját adott jövedelme) mellett az általa leginkább preferált fogyasztói kosarat szerzi meg. Viselkedését axiómákkal modellezzük:
· A teljesség axiómája - a fogyasztó mindig képes bár-mely két fogyasztói kosárral kapcsolatban meghatározni preferenciáját (valamelyiket preferálja a másikkal szemben, vagy a két kosár közömbös számára)
· A reflexivitás axiómája - a fogyasztó két azonos tartalmú fogyasztói kosarat mindig közömbösnek tart. Egy kosár önmagával azonos tartalmú, te-hát önmagával közömbös.
· A tranzitivitás (következetesség) axiómája - ha a fogyasztó az A kosarat preferálja B kosárral szemben és B kosarat preferálja C kosárral szemben, akkor A kosarat is preferálja C kosárral szemben.
· A dominancia axiómája - a fogyasztó egy domináló kosarat mindig preferál a dominált kosárral szemben.
· Az átlag preferálásának axiómája - ha a fogyasztó számára két ko-sár közömbös, akkor velük szemben bármely valódi súlyozott átlagukat (konvex lineáris kombinációjukat) preferálni fogja.
Közömbösségi felület (két termékes modellben - görbe) - azon fo-gyasztói kosarak összessége a terméktérben, amelyek a fogyasztó számára közömbösek. A közömbösségi görbék negatív meredekségqek, az origóra nézve konvexek és nem keresztezhetik egymást.
Közömbösségi térkép - a közömbösségi görbék teljes, mindenütt sqrq halmaza. Az origótól távolabb fekvQ közömbösségi görbéhez preferáltabb kosarak tartoznak, mint a közelebb fekvQhöz.
Helyettesítés határrátája (MRS) - a közömbösségi görbe meredek-sége, azt az arányt mutatja, amely mellett a fogyasztó éppen hajlandó fo-gyasz-tói kosarának egyik termékbQl egy részt a másik egy részére elcse-rélni, a másikkal helyettesíteni úgy, hogy az adott közömbösségi görbén maradjon.CsökkenQ helyettesítési határráta törvénye - a jól viselkedQ , azaz az axiómáknak eleget tevQ közömbösségi görbék meredeksége bármely ten-gely mentén mindig csökken, azaz minél nagyobb mennyiség áll a fo-gyasztó rendelkezésére az adott jószágból, annál többet hajlandó belQle ál-dozni a má-sikért.
Költségvetési halmaz, az adott árak és pénzjövedelem mellett a fo-gyasztó számára megvásárolható jószágkosarak halmaza.
Költségvetési egyenes - azon fogyasztói kosarak mértani helye a fo-gyasztói térben, amelyeket a fogyasztó adott I pénzjövedelembQl, annak teljes elköltése révén megvásárolhat rögzített piaci árak (px, py) mellett. Egyenlete: embed Equation.3 
Költségvetési korlát - az a tény, hogy az adott pénzjövedelem és az adott árak mellett nem minden jószágkosár vásárolható meg.
Puha költségvetési korlát – Olyan gazdasági viselkedés, amikor a fogyasztó megalapozottan számít arra, hogy a költségvetési egyenese felett fekvQ fogyasztói kosarakhoz is valamilyen valószínqséggel hozzá tud jutni. A megvásárolható és nem megvásárolható kosarak halmaza nem választható szét egyértelmqen.
Kemény költségvetési korlát  a költségvetési egyenes egyértelmqen elválasztja a megvásárolható és a nem megvásárolható kosarakat egymástól.
Racionális vásárlás pontja - a költségvetési egyenes azon pontja, amelyet az egyik közömbösségi görbe éppen érint, mert ennél preferáltabb megengedett kosár nincs. Ez a választás adott árak és adott jövedelem mellett egyértelmq.
Összehasonlító statika (komparatív statika) - egy új egyensúlyi helyzetet hasonlítunk a régivel össze, ami az egyik változó (vagy változók) megváltozása miatt jött létre. Nem vizsgáljuk a változás okát és hogyanját, csak a két egyensúlyi helyzet eltérését. Klasszikus parciális vizsgálat.
Jövedelem összahasonlító statika - A jövedelem változásának hatása fogyasztó választására, minden egyéb tényezQ változatlansága mellett.
Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC) - azon pontok mértani helye a kö-zömbösségi térképen, amelyek az optimális jószágko-sarakat jelentik adott árak és változó jövedelem mellett.
Árak összehasonlító statikája - az árak változásának a hatása a fo-gyasztó választására, minden egyéb tényezQ változatlansága mellett.
Ár-fogyasztás görbe (PCC) - azon pontok mértani helye a kö-zömbösségi térképen, amelyek az optimális jószágko-sarakat jelentik változó árak és adott jövedelem mellett.Teljes árhatás - a megvásárolt jószágmennyiség azon változása, amely a jószág árának változására következik be, egyebek változatlansága mellett.
Jövedelemhatás - az árváltozás következtében beálló reáljövedelem csökkenést vagy növekedést fejezi ki az adott jószág megvásárolt mennyisé-gének változásában
Helyettesítési hatás - az árváltozás következtében megváltozik a fogyasztói kosár komponenseinek fogyasztói értékelése, ezért az optimalizáló fogyasztó helyettesítésekkel átrendezi a kosarat. A ~ ezt a helyettesítést fejezi ki az adott jószág megvásárolt mennyisé-gének változásában
Piaci (össz)kereslet - egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletek összessége.
Rezervációs ár - az az ár, amelyet egy fogyasztó maximálisan haj-landó fizetni egy adott termékért, adott körülmények között. A fogyasztó pre-ferenciáját fejezi ki.
Fogyasztói többlet - a rezervációs ár és a ténylegesen fizetendQ piaci ár különbsége, jövedelem tipusú kategória.
A kínálat mikroökonómiája
Tökéletesen versenyenyzQ (kompetitív) piac - ahol a részt-vevQ gazdasági szereplQk árelfogadók, számukra a piac végtelenül nagy, így az egyes vállalat keresleti függvénye végtelenül rugalmatlan.
Árbevétel - az adott vállalat által eladott árukért és szolgáltatásokért kapott teljes bevétel.
Teljes (bruttó) gazdasági költség - az explicit és az implicit költségek összessége.
Explicit költség  olyan költségek, amelyek külsQ partnerrel végrehajtott tranzakciók révén merültek fel, a külsQ partner számláival bizonylatolva.
Implicit költség  olyan költségek, amelyek nem külsQ tranzakcióból származnak. Egy részük elszámolható a törvények szerint, ezt megfelelQ könyvelési bejegyzések bizonylatolják.
Számviteli költség - az adott évben felmerülQ, számvitelileg nyilván-tartható, a termékek elQállításához szükséges folyó költségek, amelyek a teljes explicit és az elszámolható implicit költséget tartalmazzák.
Számviteli profit - a bevételek és a számviteli költségek különbsége. A normál profit és a gazdasági profit összege, azaz a profit nagysága számvi-teli értelemben.
Normál profit  a költségek nem bizonylatolható része, alternatív költség, olyan számviteli eredmény, amelynek elmaradása hosszabb távon a vállalat csQdjéhez vezet.
Alternatív költség (opportunity cost) - a közgazdaságtan egyik alap-kategóriája. Egy tevékenység opportunity cost-ja az elszalasztott lehetQség ér-tékét jelenti. Csak olyan feltételek mellett értelmezhetQ, ahol szqkösek az erQ-források és ezért felhasználásukat rangsorolni kell és a lehetQségek közül vá-lasztani. EbbQl is következik, hogy a számviteli szakember és a közgazda elté-rQen állapítja meg a költséget.
Gazdasági profit - ~ot az a vállalat realizálhat, amelynél az árbevétel nagyobb, mint a teljes gazdasági költség, azaz a számviteli profit nagyobb, mint a normál profit.
Döntési idQtávok -
·ð Piaci idQtáv - a vállalat csak a piacra dobott termékmennyiséggel (output) tud alkalmazkodni a külsQ körülményekhez. A termelés nagyságán nem tud változtatni (a termelési tényezQk költsségeit fixnek vesszük), készleteinek mértékében képes a piaci feltételek változására reagálni.
·ð Rövid táv - az az idQperiódus, amelyen belül a vállalatnak legalább egy input tényezQ költsége fix, azaz megváltoztathatatlan (például a termelési kapacitást adó gépek, berendezések, felszerelések, épületek, jármqvek stb.), miközben más termelési tényezQk költségei változtathatók (például anyagok, energia, munkaerQ, stb.) Eszerint ebben a döntési idQtávban vannak fix és változó költségek.
·ð Hosszú táv - Az az idQperiódus, amelyen belül a vállalat a termelési tényezQket megváltoztathatja, de a technológiája (így termelési függvénye) alapvetQen nem változik. Ebben az idQtávban értelemszerqen minden költség változóvá válik.
·ð Nagyon hosszú táv - az az idQtáv amelyben a vállalat új technológiát, új találmányokat is képes bevezetni. Termelési függvénye alapvetQen megvál-tozhat.
Technikailag hatékony termelési eljárás - rövid távon a termelési tényezQk azon kombinációja, amikor egyetlen alkalmazott termelési tényezQ-ben sincs fölös, kihasználatlan kapacitás.
Termelési technológiák - Az m termelési tényezQt alkalmazó techno-lógiák a termelési vagy technológiai térben ábrázolhatóak , amely tér egy m dimenziós lineáris tér pozitív ortánsa. Ennek pontjai a termelésitényezQ-kombinációk m dimenziós vektorok, ahol az i-k komponens az i-k termelési tényezQ alkalmazott (nem negatív) mennyisége az adott kombinációban.
Termelési függvény - egy termék kibocsátása (output) és az elQállításához szükséges termelési tényezQk (inputok) kapcsolatát fejezi ki. A termelési tényezQk lehetséges inputkombinációi és az általuk elQállítható maxi-mális kibocsátás közötti gazdasági-technikai összefüggés. A vizsgált termelQegység (vállalat) technológiájának közgazdaságtani megjelenítése.
Izokvant, egyenlQtermék-görbe - a termelQ közömbösségi görbéje. Bármely két vagy több input azon kombinációit tartalmazza, amelyek fel-használásával a kibocsátás azonos szintjeit kapjuk. Az izokvant minden pontja az adott kibocsátás elQállításához szükséges minimális inputköltségeket adja meg.
Releváns tartomány - az izokvant görbéknek az a tartománya, amely a technikailag hatékony pontokat tartalmazza. Ebben a tartományban az izokvant görbék serege a fogyasztói elmélet preferenciarendezési axiómáival analóg szabályszerqségeket mutat, feltéve, hogy a fogyasztói kosarat inputtényezQ-kombinációval, a preferáltabb , illteve közömbös fogalmakat a többet kibocsátó ,@|’”°²l
m
n
‹
“
R

X

Z

n


6
( 4 Tl)0APºË9Nó~ˆ 2D H X þ  ÂƘœ°(,Bàð"2nxŠž

4ÊîPhf’üöíäÛÓÏÓÏÓÉÏÄÏÀÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄϸÄϸÄϸÄϸÄϸÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏÄÏ hfeOJQJho0T hfe5
hfeCJ hfejhfeUhfe5CJ aJ hfe5CJ0aJ0hfe5CJaJhfe5CJ`aJ`D:@|’ä x ² ü
0
R
o
Ž
µ
Ñ

#
4
W
k
l
‹
Z


( T)ööööôôôôôôôôôôôôôôôôôòôòòòòò$„`„a$5r5þþ)º9ó~ D þ ˜(à"nŠ

ÊP8fü˜ ä!Z# %”&4(ýýýýýýïïïïïýýýýýýýíýããããýý „8„˜þ^„8`„˜þ

Æ „ „˜þ^„ `„˜þüþ>-@-B-p-˜ š Ú Ü Þ ð ä!æ!&"("*">"Z#\#œ#ž# #¶# %°%”&¾&6(8(Z(\(^(`(b(~(¸)ì)´+ä+r-¤-,/@/l0‚0ö0162T2Ê3ô3º5Ê5©6¶69B9":N:2<\Ò>@¶@B,B,CJCÂDìD6FöñöéñåöñöéñåöñöéñåöñöéñåñåñåÛÕɽÛåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåñåjÔhfeCJ EHêÿUjhfeEHêÿUV
hfeEHêÿjhfeEHêÿUhfejhfeU hfe5jhfe5UJ4(b(¸)´+r-,/B0l0ö062Ê3º5©69":2@B,C`DÂD6F4GxHÄIcJÈJúøøøøøöøøøôøøôøøôøøøøöøøøøøø$a$6F`F4GnGxHªHÄIöIøI JcJ…JÈJèJ•KL.MDM*N2N[OPŽQºQhS˜S6THTÍTßTAUNUþUVþWXFXNXvZ¢Z¬[Ò[x\¨\¬]®]Ð]Ò]Ô]Ö]Ø]^ì^î^__ ___F_Ê`Ì`î`úöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöñöúöúöúöéößÕéöúöËŹ­Ëöúö£
hfeEHæÿjhfeEHæÿUj"
hfeCJ EHêÿUjê hfeEHêÿUV
hfeEHêÿjhfeEHêÿUjŠ hfeEHöÿUj²hfeUVjhfeU hfe6hfe hfe5>ÈJzK•K.M*N[OŽQhS6TÍTAUþUþWvZ¬[x\¬]Ø]ì^_Ê`ö`¦bÒbŽdªeýûýýýýýýýýýýùýýöïëïëïæÞýý$$¤xa$$¤x¤x$¤xa$$î`ð`ò`ô`ö`$a¦b¨bÊbÌbÎbÐbÒbðbŽd¤d¬eôe gFg h hfeEHæÿ hfe5hfejhfeEHæÿUjöhfeCJ EHäÿUjÆhfeEHæÿUVDªe g hviþjDk¢kHlÌlÐnnp`q4r¼spt6uÈvœw>xTxz {d|}ü}â~€v€Týûýýøýýýýýýýýýýýýýóýýýýýýýûý$a$$â~ì~€ v€˜€6JTtàúÐ‚؂Єò„¼…Ð…†.†”†£†Å†Ó†1‡ˆ8‰R‰ŠŠîŠ‹7ŒEŒýŒüŽ4’`’°˜Ö˜^šnš¸œÄœª ¼ L£V£ ¤.¤

¥"¥6¦`¦Z§ˆ§*©N©ÊªÚª˜­¾­ª®Ê®”°¨°Â±Ô±|³³GµRµ¤¶Â¶ú·¸Â¸ì¸¢¹ä¹øº"»l¼Ž¼î½¾P¿p¿Á:Á*ÂrÂÂÄ$Åúöúöúöúöúöúöúöúöñöúöñöúöúöúöúöúöúöñöúöñöúöñöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöúöú hfe6hfe hfe5_TàÐ‚Є†¯†Å†1‡8‰ŠîŠ-Œ7ŒüŽ°˜¸œª L£ ¤

¥6¦Z§*©Êª˜­¨®”°Â±|³(µýýýýýûùýùýýûýýýýýùýýýýýýýýýýý(µGµ¤¶ú·Â¸¢¹øºl¼î½P¿Á*ÂÂÄ6ÇÎÉ\ÊlËÞÌÎâÎLЮÑӒÔ6Öת×qØýûûûûûùûûûûûûûûëëëûûûûûûëëë

Æ „ „˜þ^„ `„˜þ$Å6Ç^ǶÉÊÉÎÉüÉ`ʀʂʄÊÂÊÄÊpˎËâÌÍrÎtÎâÎ(ÏnÏpÏôÏöÏLÐrЈÑÂÑÓ&ӒÔÒÔ8ÖLÖqÖtÖ×׬×Ö×qØs؈ØØØÙØÛØýؕÙÌÙÛDیÜÈÜÎÞ"ß$áLá â>â ã¢ã¨ãªã¾ãÀãÖãØãúãüãþãäää€ä™äbç˜çü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üòü÷ü÷üòü÷üòüòü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üòü÷ü÷üê÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üàüàü÷üØüÎÄØü÷ü÷ü÷j†*hfeEHôÿUj¶'hfeUVjhfeUhfeCJEHúÿaJ hfemH sH hfe6 hfe5hfeMqØÙؕÙیÜ$á âä€äbç>èFêˆìšíøîð;ñÚñõò[óôäôõOö¯ö÷ùlúññïïïïïïïïïïïïïïïïïïïíïïïïï

Æ „ „˜þ^„ `„˜þ˜ç>èXèFêrêtêœêˆìÈìšíÎíÐíÞíøî2ïððªð¸ð:ñKñÚñîñõò óZóióô$ôõ`õbõlõOö[ö­öÓö÷øù,ùlú–ú ü:üZýzý¤þÊþæÿèÿà
4\^bz’–¨¦ªÂ€
„
¦
¶



V
\
^
> @ ì î ðFH ¾ü
6:x:š:;Î;ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üï÷üï÷üï÷üï÷ü÷ü÷üêüêüêü÷ü÷ü÷ü÷ü÷üèü÷ü÷U hfe6 hfeOJQJ hfe5hfe\lúüZý¤þâ6^’¦€
¶
$
ð¾

x:;Œ Izokvant térkép - egy adott termelési függvényt ábrázoló egyenlQ-termék-görbe sereg, folytonosan sqrqn elhelyezkedQ termelési szintvonalak.
Gazdaságilag hatékony eljárás - a technikailag hatékony eljárások közül az, amely a legkisebb fajlagos költséget eredményezi.
Technikai helyettesítési határráta - kifejezi, hogy egységnyi inputtényezQ hány egységnyi másfajta inputtényezQt képes helyettesíteni változatlan termelést biztosítva. A releváns tartományban a technikai helyettesítés határrátája folyamatosan csökken, ha a termelési tényezQk nem helyettesítik tökéletesen egymást.
Parciális termelési függvény  a termelési függvény olyan ábrázolása, amelyben egy inputtényezQt kiválasztunk, a többit adott mennyiségekben (paraméterként) rögzítjük és a kibocsátást a kiválasztott tényezQ függvényeként kezeljük. Valójában a paraméter változtatásával egy folytonosan sqrq görbesereg, amely teljesen ekvivalens az izokvantok seregével.
Hozadéki függvény - A parciális termelési függvény egy görbéje.
CsökkenQ hozadék törvénye - valójában a hozadéki függvényre vonatkozó hipotézis, amely azt feltételezi, hogy (egy bizonyos szint felett) a tényezQfelhasználás növelése saját mértékénél egyre kisebb mértékben növeli a kibocsátást.
Átlagtermék - egységnyi tényezQfelhasználásra jutó kibocsátás, egyenletes eloszlást feltételezve. Ily módon a munka átlagterméke az összes termék osztva a felhasznált összes munkamennyiséggel - APL=q/L
Határtermék - egy adott termelési tényezQ többletegységének fel-használásából származó többletkibocsátás. Matematikailag a termelési függvény parciális deriváltja az adott tényezQ mennyisége szerint (pl a munka határterméke, a tQke határ-terméke).
Skálahozadék - az a mérték, amellyel a kibocsátás növekszik, ha valamennyi tényezQt ugyanolyan mértékben növeljük.
A tényezQk termelési rugalmassága - az inputtényezQ és a termelés kapcsolatának elemzésére alkalmas mutató. Egy termelési tényezQ parciális rugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg a termelés, ha a vizsgált termelési tényezQ egy százalékkal változik, miközben a többi terme-lési tényezQ változatlan. Például, embed Equation.3  - a tQke rugalmassági együtthatója, ami tovább alakítva: dq/dK és q/K hányadosa, ami nem más, mint az MPK:APK, vagyis a tQke határtermékének és átlagtermékének hányadosa.
Teljes költség (TC(q)) a vállalat összes költségének függvénye a kibocsátástól.
Állandó (fix) költség (FC)  a kibocsátástól nem függQ költségrész: FC=TC(0).
Változó költség (VC(q))  a teljes költség kibocsátástól függQ részeVC(q)=TC(q)-FC
Átlagköltség (AC(q)) - a kibocsátás egységére jutó költség, amelynek számításánál az összes ráfordítást figyelembe veszik. Algebrai úton kife-jezve  AC(q)=TC(q)/q.
Átlagos állandó költség (AFC(q)) - A termelés egységére egyenletesen jutó állandó költség.Az állandó költségek fajlagos termékegységre jutó nagysága csökken a kibocsátás növekedésével.
Átlagos változó költségek (AVC(q)) - a kibocsátás egységére egyenletesen jutó vál-tozó költség
Határköltség (MC(q)) - egységnyi többlettermék termelésének többletköltsége. A teljes költség függvényének deriváltja.
Tökéletesen rugalmas keresleti görbe - a kompetitív piacon lévQ vállalat keresleti görbéje, mivel tetszQleges mennyiséget értékesíthet a fennálló árak mellett.
Profitmaximalizáló egyensúly - szükséges feltétele, hogy a határprofit értéke legyen nulla, azaz a határbe-vétel megegyezzen a határköltséggel, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes bevétel és a teljes költség különbsége legyen maximális.
Összprofit - az összbevétel és az összes gazdasági költség különbsége, ami tartalmát tekintve azonos a gazdasági profittal.
Határprofit - a határbevétel és a határköltség különbsége, vagyis a pótlólagos termékegység eladásából származó profitnövekmény.
Határbevétel - az összbevételnek egységnyi többlettermék eladásából származó megváltozása. Tökéletes verseny esetén a határbevétel megyegyezik az árral, mivel a vállalat számára a keresleti görbe tökéletesen rugalmas.A határbevétel a vállalatelemzés lényeges fogalma.
Üzembezárási pont - azt a helyzetet tükrözi, amikor a vállalat határ-bevétele, átlagos változó költsége és a vállalat határköltsége egybeesik. Az üzembezárási pont tehát ahhoz a piaci árhoz tartozik, amely az átlagos változó költség minimumával egyenlQ. Ennél alacsonyabb ár mellett a vállalat racionálisan nem termel.
Fedezeti pont - azt a helyzetet tükrözi, amikor a vállalat határbevé-tele, határköltsége és átlagköltsége egybeesik. A fedezeti pont tehát ahhoz a piaci árhoz tartozik, amely az átlag-költség minimumával egyenlQ. A vállalatnak a fedezeti ponton való termelése a hosszútávú fennmaradás feltételét jelenti.
A vállalat rövidtávú kínálati függvénye - a vállalat határköltség függvényének üzembezárási pontja feletti szakasza.
Optimális üzemméret - hosszútávon értelmezhetQ fogalom. Az az üzemméret, amely mellett az adott kibocsátás maximális profitot eredményez, vagy ami ugyanaz, minimális költséggel állítható elQ. Minden kibocsátáshoz tartozik egy optimális üzemméret és fordítva, minden üzemméret legalább egy kibocsátás esetén optimális (diszkrét esetben több kibocsátáshoz is ugyanaz az optimális üzemméret tartozik). Ez utóbbi(ak) az adott üzemméret optimális kibocsátása(i). Adott üzemméret mellett az üzemmérethez tartozó (rövidtávú) AC görbének az a pontja az optimális termelési pont, amely az üzemméret optimális kibocsátásához tartozik.
Hosszútávú átlagköltség-függvény - a rövidtávú átlagköltséggörbék optimális termelési pontjainak mértani helye, geometriailag az átlagköltséggörbék alsó burkológörbéje - olyan görbe, amelynek minden rövidtávú átlagköltséggörbével van legalább egy közös pontja, de minden rövidtávú AC e görbe felett helyezkedik el.
Hosszútávú határköltség-görbe - a különbözQ üzemméretek optimális kibocsátásaihoz tartozó határköltségek mértani helye. Folytonos üzemméret-változás esetén a ~ laposabb bármelyik rövidtávú határköltség-görbénél. Diszkrét üzemméret-mó-dosítás mellett a ~ nem folytonos.
A kompetitív iparági kínálat - rövidtávon az egyedi kínálatok horizontális összege. Hosszú távon az iparág vállalatai közgazdaságilag egyformává válnak, mindegyiknek ugyanannál a kibocsátási szintnél lesz a fedezeti pontja, ugyanolyan átlagköltség mellett. Ez a közös költségszint lesz az iparági ár és az iparági kínálati görbe gyakorlatilag vizszintessé válik ennek az árnak a magasságában.
Az inputpiacok sajátosságai
Input-tényezQk (termelési tényezQk, input-javak) - Mindazok a termelt és természetes javak, amelyek a termelés feltétel rendszerét alkotják, amelyekbQl a vállalat termelési folya-ma-tában kisebb-nagyobb mennyiséget felhasznál.
Szabad természeti javak - A termelés olyan természeti feltételei, amelyek nem oszthatók minQségileg különbözQ részekre, nem fogynak el és nem termelhetQek újra.
Szqkös természeti erQforrások - A termelés olyan természeti feltéte-lei, amelyek nem fogynak el és nem termelhetQek újra, de minQségileg külön-bözQ részekre oszthatók, és a jobb minQségek terjedelme véges.
A szqkös természeti erQforrások minQsége - Egy természeti erQfor-rás gazdasági minQségét a vele végezhetQ termelés tQle függQ hatékonyságával jellemezhetjük. Ugyanazt a gazdasági eredményt különbözQ ráfordítással, va-gyis különbözQ hatékonysággal lehet elérni. A szqkösség abban áll, hogy egy adottnál jobb minQségq, nagyobb hatékonysággal felhasználható erQforrások volumene véges.
Az újratermelhetQ input-javak - A termelés azon feltételei, amelye-ket a fogyasztás folyamatában a háztartások, illetve a termelQ folyamatban a vállalatok hoznak létre - munka, illetve tQkejavak.
Vásárlás - Az inputjószágok vásárlása alatt azt értjük, hogy a vevQ megszerezve a tulajdonjogot a jószágra, azt elfogyasztva megsemmisíti. Az eladó a jószág ellenértékét kapja meg, miközben magáról a jószágról egyszer s mindenkorra lemond.
Bérlet - a bérlQ használatra veszi át a bérlet tárgyát képezQ jószágot, azt használja, majd visszaszolgáltatja a bérbeadónak. A bérbeadó egy idQre lemond a jószág használatáról, ezért használati (bérleti) díjat kap, majd az idQ leteltével visszakapja jószágát is.
Egy input-jószág hozadéka (hozama) - A jószág használatával szo-kásosan megszerezhetQ haszon, vagyis a vele megszerezhetQ bevétel, levonva belQle a fenntartási költségeket. Szubjektív eleme is van. A tulajdonos akkor adja a vállalkozónak bérbe, a vállalkozó akkor veszi a tulajdonostól bérbe, ha a tulajdonos által vélt hozadék kisebb, mint a bérlQ-vállalkozó remélte ho-zam.
Egy input-jószág piaci értéke (ára) - A jószág tulajdonjogának megszerzési költsége.
Egy input-jószág (éves) hozadékrátája - A jószág éves hozadékának aránya a jószág piaci értékéhez.
Egy input-jószág transzfer jövedelme - A bérbeadó által - saját elképzelése szerint - feláldo-zott hozam - a bérleti díj minimuma.
Egy input-jószág jelenértéke - Ha az input-jószág T éven keresztül évenként Yn (n=1,2,...,T) hozamot ígér, akkor állandó i piaci kamatláb mellett az egyes éves hozamok diszkontált értékének összege: embed Equation.3 .
Határjószág - a szqkös erQforrás azon legrosszabb minQsége, amit adott piaci viszonyok mellett még igénybe vesznek. Racionális gazdálkodás mellett éppen a fedezeti pontban való termelést teszi lehetQvé, azaz biztosítja a normál profit megszerzését.
A szqkös természeti erQforrás járadéka - a.) Különbözeti járadék: tartós gazdasági profit, amire a határjószágnál jobb minQség tulajdonosai tesznek szert. b.) Abszolút járadék: bérleti rendszer esetén a szqkös erQforrás minden egysége után - a minQségtQl függetlenül - beszedett alap-bérleti díj, amelyhez a határjószágnál jobb minQségek esetén hozzáadódik a különbözeti járadék is.
A vállalat optimális inputkereslete
Izocost halmaz (egyenes) - A termelQi tér azon input-tényezQ kombinációinak mértani helye, amelyeknek azonosak a költségei. NövekvQ költségekhez az origótól párhuzamosan távolódó izocostok felelnek meg. Két dimenziós esetben az izocostok egyenes-szakaszok, amelyek meredeksége negatív és az input-tényezQk árarányával arányos.
A profitmaximum szükséges, de nem elégséges feltétele - A termelés tényleges pontjában (a ténylegesen felhasznált tényezQ kombináció pontjában) valamelyik izokvant görbe érinti az egyik izocost egyenest. Az érintési pontban az inputárarány egyenlQ lesz a technikai helyettesítés határrátájával, azaz a határtermékek arányával:
embed Equation.3 embed Equation.3 
azaz
embed Equation.3 
Általánosan t1, t2, t3, ... tn termelési tényezQk mellettembed Equation.3 
ahol MPn illetve pn az n-ik tényezQ határterméke, illetve tényezQára.
A tényezQ határbevétele (MRP) - Valamely input-tényezQ egy pótlólagosan felhasznált egysége révén nyerhetQ többlet árbevétel:
MRPt=MPt\symbol 215 \f "Symbol" \s 12 MR,
azaz a tényezQ határbevételének nagysága a tényezQ határtermékének és a termék határárbevételének szorzata.
A tényezQ határköltsége (MFC) - Valamely input-tényezQ egy pótlólagosan felhasznált egysége által okozott többletköltség:
MFCt=MPt\symbol 215 \f "Symbol" \s 12 MC,
azaz a tényezQ határköltségének nagysága a tényezQ határtermékének és a termék határköltségének szorzata.
A tényezQ határtermékének piaci értéke (VMP) - Az a pénzmennyiség, amit a valamely input-tényezQ egy pótlólagosan felhasznált egysége által megtermelt többlettermékért a piacon kapni lehet:
VMPt=MPt\symbol 215 \f "Symbol" \s 12 p,
azaz a tényezQ határtermékének piaci értéknagysága a tényezQ határtermé-kének és a termék árának szorzata. Kompetitív piacon nyilván
MRPt=VMPt.
Jövedelemelosztási elvek
Jövedelemelosztás - A megtermelt termék(ek) árbevételének jövedelemként való elosztása a termelés szereplQi között.
Jövedelemelosztási elvek:
1. a.) a tulajdonból fakadó funkcionális elosztás elve szerint a termelési tényezQ tulajdonosok a termelés rendelkezésére bocsátott tényezQ-tulajdonuk mennyisége és (a határtermékben megnyilvánuló) funkciója szerint részesednek az árbevételbQl:
embed Equation.3 
azaz, mivel embed Equation.3 
embed Equation.3 
b.) a tulajdonból fakadó monopólhelyzetek szerinti elosztás elve, amikor a társadalom tagjai tulajdonaikban rejlQ monopolhelyzetük realizálásával részesülnek a javakból (ezzel az elosztási elvvel magyarázza a gazdaságot a marxi munkaérték-elmélet).
2. Az egyenlQ elosztás elve szerint a társadalom tagjaira egységes normarendszert alkalmazva a javakat egyenlQ arányban (esetleg normatívan differenciálva) osztják szét (jellegzetes megvalósulása a jegyrendszer).
3. A hierarchikus elosztási elv szerint az elosztást a társadalmi (általában születés alapján megszerzett) elQjogok alapján szervezik meg (az ún. prekapitalista társadalmak jellemzQje).
4. A munka szerinti elosztás elve szerint a társadalom tagjai a társadalmi munkamegosztásban kifejtett, társadalmilag hasznosnak elismert egyéni munkájuk arányában részesednek a javakból (a marxizmus elképzelte szocializmusnak ez lenne az alapja  a megvalósult szocializmusban azonban igen kevéssé érvényesült).
5. A szükségletek szerinti elosztás elve szerint mindenki azt és annyit kap a javakból, amennyire szüksége van (a marxi kommunizmuskép ilyen elosztást feltételez. Ez az elv ma is mqködik az úgynevezett közjavak világában),
6. Az agresszív, illegális elosztás elve szerint az elosztást az ököljog alapján valósítják meg, illetve a társadalmi erkölcs és a törvények felrúgásával osztják (újra) el a javakat
A piaci szerkezetek, piaci formák, a vállalat piaci környezete
Piaci szerkezet - a szereplQk számától és relatív nagyságuktól függQ piaci viszonyrendszer.
Tökéletesen versenyzQ vagy kompetitív piaci szerkezet - olyan pi-aci szerkezet, ahol elég sok, a piaci összkereslethez képest igen kicsiny sze-replQ van jelen - ezek hatása a piac mqködésére és a piaci árra egyenként ele-nyészQ.
Oligopól piaci szerkezet - olyan piaci szerkezet, ahol néhány, az összpiaci kereslettel összemérhetQ, de azért jelentQsen kisebb méretq szereplQ van jelen, akik a versenyt csak korlátozni tudják, megakadályozni nem, vi-szont egyenként is jelentQs hatással vannak a piac mqködésére és a piaci árra
Monopól piaci szerkezet - olyan piaci szerkezet, ahol legalább az egyik oldalon csak egy, a piaci összkereslettel azonos nagyságrendq szereplQ van, amelyik akarva-akaratlanul tevékenységével alapvetQen befolyásolja a piac mqködését és a piaci árat, kizárja a versenyt
Piaci forma - a termék (homogén vagy differenciált) jellegének hatása a piaci szerkezetre
Homogén piaci formák - homogén terméket forgalmazó piacok vi-szonyrendszere. A kompetitív piac mindig homogénnek tekinthetQ, a homo-gén oligopól piaci formára az összejátszás a jellemzQ, monopól piac esetén a homogén forma nem jellemzQ
Differenciált piaci formák - differenciált terméket forgalmazó piacok viszonyrendszere. A kompetitív piacon a differenciált termékek visszavezethe-tQk a homogén esetre, a differenciált oligópol piaci formára a monopólista verseny jellemzQ, a monopól piac jellemzQen differenciált (lásd diverzifikáció)
A vállalat technológiai gazdasági korlátja - erQforrás korlát, a ter-melési halmaz és a termelési függvény által adott az inputtényezQk piacán
A vállalat piaci korlátja - a vállalat felé megnyílvánuló keresleti korlát a kibocsátott termék piacán
Technológiai-kínálati függvény - a termelési tényezQk piacán a vál-lalatnak kínált mennyiség függvénye a vállalat által fizetni szándékozott ártól; monopólista piacon ez megegyezik az inputtényezQk kínálati függvényével, kompetitív piacon ez a függvény végtelen árrugalmasságú
Vállalati keresleti függvény - a kibocsátott termék piacán a vállalat termékébQl keresett mennyiség függvénye a vállalat által kért ár függvényé-ben; monopólista piacon ez megegyezik a piaci keresleti függvénnyel, kom-petitív piacon ez a függvény végtelen árrugalmasságú
Monopóliumok
Tiszta monopólium - egy vállalat egyedül kielégíti az iparág teljes ke-resletét
Természetes monopólium - a szubadditivitás feltételét kielégítQ tiszta monopólium
Szubadditivitás - egy vállalat természetes módon tiszta monopóli-ummá válhat, ha a.) egyedül képes kielégíteni a teljes piaci keresletet és b.) az ehhez a kibocsátáshoz tartozó átlagköltsége kisebb, mint azon vállalatok át-lagköltségeinek az összege, amelyek csak együtt képesek ugyanezt a piaci ke-resletet kielégíteni:
embed Equation.3 
Mesterséges monopólium - egy vállalat piacon kívüli külsQ, általában állami, segédlettel kerül monopól helyzetbe
Fogyasztói többlet - az az integrált jövedelem típusú mennyiség, ami az egyes fogyasztók rezervációs ára és a piaci ár különbségének összegzésé-vel számítható:embed Equation.3 , ahol pr a rezervációs, p a piaci ár.
Monopólista profit - a monopólista árbevétel és a monopólium költ-ségének különbségeként jelentkezQ tartós gazdasági profit
Holtteher-veszteség - az az integrált jövedelemtípusú mennyiség, amely kompetitív piacon a fogyasztói többlet része lenne, de a monopólium a hozzá tartozó terméktömeget meg sem termeli, így az az egész társadalom számára elvész:
embed Equation.3 
ahol pM a monopólista ár
pk a kompetitív piaci ár
pr a rezervációs ár
Árdiszkrimináció - monopólista árképzési módszer a fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség egy részének monopólista profittá alakítása céljából. Lényege, hogy a monopólium a potenciális fogyasztókat informá-cióközlési szempontból elszigetelt csoportokba sorolja és az egyes csoportok-nak különbözQ - a csoportok minimális rezervációs áraival egyenlQ - árakon adja el termékét
·ð ElsQfokú vagy tökéletes árdiszkrimináció - olyan árdiszkriminációs technika, ahol minden egyes potenciális fogyasztóval saját rezervációs árát fi-zettetik meg. Az eredmény - a teljes (kompetitív) fogyasztói többlet mint monopólista profit realizálódik
·ð Másodfokú árdiszkrimináció - olyan árdiszkriminációs technika, ahol az egyes csoportokat magában az értékesítési folyamatban különítik el
·ð Harmadfokú árdiszkrimináció - olyan árdiszkriminációs technika, ahol az egyes csoportokat az értékesítési folyamaton kívül különítik el
Tökéletes vagy kompetitív verseny - a piacon való bentmaradásért folytatott rövid távú, taktikai jellegq, szolid verseny, amelyben a többiek piaci helyzete érdektelen
Monopólista verseny - a többiek kiszorítására és monopólhelyzet megszerzésére, illetve mások monopólhelyzetének megakadályozására irá-nyuló hosszútávú, stratégiai jellegq, agresszív verseny
Monopszónia - olyan piaci szerkezet, ahol egy vállalat a termelési tényezQk piacán monopol helyzetq vásárló, a terméke piacán viszont tökéletesen versenyzQ
Bilaterális monopólium - a mindkét piacon monopól-helyzetq vállalat
Oligopóliumok
Tökéletes összejátszás - az oligopól vállalatok nyíltan, vagy titokban megegyeznek a piac felosztásában vagy a közösen érvényesítendQ árban. Jel-legzetes formája a kartell
Tökéletlen összejátszás - az oligopól szereplQk vezetQ és követQ válla-latok formájában jelennek meg, ahol a vezetQ vállalatok szuverén kvázimonopólista döntéseit figyelik és lehetQségeik szerint követik a követQ vállalalatok (Stackelberg tipusú összejátszás), illetve valamennyi oligopól vállalat szuverén kvázimonopólista módjára viselkedik, miközben figyeli a többiek viselkedését és szükség esetén igazodik hozzájuk (Chamberlin típusú összejátszás). Elméletileg az is elképzelhetQ, hogy valamennyi vállalat követQ magatartást vesz fel (Cournot típusú összejátszás).
Független akciók - valamennyi oligopól vállalat szuverén kvázimonopólista módjára viselkedik, tiszta monopól helyzetre törekedve. A szituációt monopólista verseny jellemzi.
Kvóta-vezérelt oligopól piac - az oligopól vállalatok meghatározott mennyiségq kibocsátással (kvótával) lépnek a piacra, miközben az árat a piaci mechanizmus határozza meg
Ár-vezérelt oligopól piac - az oligopól vállalatok meghatározott ára-kat próbálnak meg érvényesíteni a piacon, miközben a piaci részesedéseket a piaci mechanizmus alakítja ki
Válasz- (reakció-)függvény - az oligopól modellek központi kategóri-ája. Duopól modellben az oligopól vállalat profitmaximalizáló döntési függvé-nye a másik vállalat feltételezett döntése függvényében. Csak tökéletes vagy tökéletlen összejátszás esetén értelmezhetQ.
Cournot-pont - duopól modellben a két válaszfüggvény metszés-pontja, ha az létezik és egyértelmqen meghatározható. A duopólium egyensú-lyi állapotát jelenti, ahol egyik vállalat sem akar változtatni döntésén.
Cournot-modell - a tökéletlen összejátszás egy lehetséges kvóta-vezérelt modellje. Duopól változatban két azonos gazdasági jellemzQkkel leírt vállalat egymást figyelve hozza meg kibocsátási döntését, miközben a másikról teljes döntési független-séget feltételeznek
Stackelberg-modell - a tökéletlen összejátszás egy lehetséges kvóta-vezérelt modellje. Duopól változatban a két azonosnak tekinthetQ vállalat kö-zül az egyik (a vezetQ) azzal a feltételezéssel hozza meg kibocsátási döntését, hogy a másikat (a követQt) ez biztosan befolyásolja döntésében. A követQ vállalat viszont a vezetQ független döntését feltételezi
Chamberlin-modell - a tökéletlen összejátszás egy lehetséges kvóta-vezérelt modellje. Duopól változatban a két azonosnak tekinthetQ válla-lat kölcsönösen számít arra, hogy döntése befolyásolja a másik döntését (mindkettQ vezetQként viselkedik)
Kartell-modell - a tökéletes összejátszás modellje. Lehet kvóta- il-letve árvezérléses is. A kartell kifelé mint tiszta monopólium jelenik meg.
Bertrand-modell - a tökéletlen összejátszás ár-vezérelt modellje. A Cournot-modell ár-vezérléses párja
Az általános egyensúly elmélete
Egyensúly - Ez a fizikából kölcsönzött fogalom írja le azt a helyzetet, amikor a gazdasági szereplQknek, vagy a gazdasági szereplQk egyes piacot al-kotó csoportjainak nem áll érdekükben megváltoztatni gazdasági magatartá-sukat. A gazdasági szereplQknek azért nem, mert adott törekvéseik és a szintén adott feltételek mellett egyetlen gazdasági kritérium szerint sem képe-sek javítani helyzetükön. A piacokra alkalmazva pedig az egyensúly azt az állapotot jelenti, amikor az eladók és a vásárlók összessége meg van elégedve az eladott és megvásárolt javak árainak és mennyiségeinek jelenlegi kombiná-ciójával, és így nem kívánja azt megváltoztatni.
Általános egyensúly - az az állapot, amikor a gazdaság összes piaca egyidejqleg egyensúlyban van. A gazdasági rendszert egészében tekinti, és a rendszerben lévQ minden jószág és szolgáltatás árának és mennyiségének egy-szerre történQ meghatározását vizsgálja. Ezen megközelítés megalapozójának L. Walrast tekintik.
Részleges (parciális) egyensúly - Egy termék piacának elszigetelt elemzése. Adottnak tekintve a többi termék árát csak egyetlen piacon vizs-gálja az egyensúly feltételeit. Az A. Marshall által alkalmazott technika fi-gyelmen kívül hagyja az adott termék árváltozásának a kapcsolódó piacok áraira gyakorolt hatását, és e változásoknak visszacsatolt hatásait az eredeti piacra.
Allokáció - az erQforrások, javak stb. szétosztása a szereplQk között.
Allokációs egyenletrendszer - a modellben lehetséges összes alloká-ciót leíró egyenletrendszer. Megoldásai az allokációk.
Csere - Áttérés az egyik allokációból egy másik allokációba, az allo-kációs egyenletrendszer egyik megoldásából egy másikba. A helyettesítés kiterjesztése.
Ajándékozás - olyan csere, ahol az egyik fél csak ad, a másik csak kap
Valódi csere - olyan csere, amely nem ajándékozás, vagyis minden a cserében résztvevQ fél ad is és kap is.
Komparatív (kölcsönösen elQnyös) csere - olyan valódi csere, ahol egyik fél poziciója sem romlik és legalább az egyiké javul. Javuló pozició alatt egy magasabban preferált közömbösségi görbére kerülést értjük.
A (fogyasztói) csere Edgeworth-doboza - egy olyan téglalap, amely két fogyasztó egymással szembefordított közömbösségi térképeit tartalmazza, és amelynek nagyságát az elosztható termékek összes rendelkezésre álló mennyisége határozza meg. A két szereplQs, két termékes modell allokációs egyenletrendszerének geometriai megjelenítése.
Pareto-hatékony készletallokáció - olyan allokáció, amelynél nincs mód arra, hogy további csere révén valakinek úgy javuljon a helyzete, hogy ugyanakkor senki másé ne romoljon, azaz az ilyen elosztásnál a komparatív csere miden lehetséges elQnyét már kimerítették a felek.
Pareto-optimum (Pareto-hatékony állapot) - több szereplQs döntési helyzet, ahol nem lehet olyan döntést hozni, amely legalább egy szereplQnek elQnyös, de senkinek nem elQnytelen
SzerzQdési vagy konfliktus görbe - a Pareto-hatékony allokációk mértani helye. Az Edgeworth-dobozban e halmaz a két origó közötti folyto-nos, monoton görbe, amely vagy a doboz oldalain halad, vagy szigorúan mo-noton. Nevét onnan kapta, hogy a racionálisan gazdálkodó felek, alkuik során eljutva valamilyen Pareto-hatékony allokációhoz, kénytelenek megegyezni, szerzQdést kötni. Konfliktus görbének pedig azért nevezik, mert a Pareto-ha-tékony allokációba került felek saját helyzetüket csak a másik fél rovására javíthatják.
A kezdeti allokációhoz tartozó gazdaság magja - azon a Pareto-hatékony allokációk halmaza, amelyek egy adott kezdeti allokációból véges vagy végtelen számú cserével elérhetQk. Ez a ponthalmaz a szerzQdési görbé-nek a kezdeti allokáción keresztül menQ közömbösségi felületek (görbék) által behatárolt része.
A fogyasztó bruttó kereslete - az a mennyiség, amelyet a fogyasztó vagyoni korlátja figyelembe vételével valamely pillanatban fogyasztani kí-ván.
A fogyasztó nettó kereslete - az a mennyiség, amelyet a fogyasztó a bruttó keresletének és eredetileg rendelkezésre álló készletének eltérése miatt a piacon kíván beszerezni illetve eladni.
Walras törvény - azt mondja ki, hogy bármely árarány mellett a pénzben kifejezett keresletek összege egyenlQ a pénzben kifejezett kínálatok összegével,  feltételezve, hogy a szereplQk racionális fogyasztói döntéseiket kívánják realizálni. Azaz soha nem létezhet általában vett elégtelen vagy túlkereslet a gazdaságban (csak részpiacon). A Say-dogma matematikai meg-fogalmazása.
A Walras törvény általánosítása (folyománya) - ha az m termékes piacon m 1 termék saját piacán egyensúly van, akkor szükségszerqen egyen-súly van az m-ik termék saját piacán is.
A jóléti közgazdaságtan - a közgazdaság normatív aspektusának álta-lános elnevezése. Alapfeltételezései értékítéletek, amelyeket minden köz-gazdász szabadon elfogadhat, illetve elutasíthat. Nincs benne helye a feltétele-zések igazsága vizsgálatának, szemben a pozitív közgazdaságtannal, ahol elv-ben empirikus vizsgálatnak vethetQk alá. A jóléti közgazdaságtan gazdaság-politikai ajánlásokat fogalmaz meg, és megkísérli meghatározni azokat a felté-teleket, amelyek mellett maximalizálható a gazdasági jólét. A jóléti közgazda-ságtan tehát nem egy jól körülhatárolható, önálló irányzata a közgazdaság-tannak, amely valamely iskolával vitázva, annak tételeit tagadva vagy korri-gálva jött létre, hanem különbözQ értékítéletek és a különbözQ paradigmák egyes tételeinek találkozásából formálódott ki a XIX.-XX. század fordulóján. Pareto és Pigou az a két közgazdász, akinek neve összeforrt a jóléti közgaz-daságtan létrejöttével.
A jóléti közgazdaságtan I. fQ tétele - a kompetitív piaci cse-remechanizmus eredményeképpen létrejövQ walrasi egyensúlyi állapot mindig Pareto-hatékony.
A jóléti közgazdaságtan II. fQ tétele - minden Pareto-haté-kony allokációhoz található alkalmas árarány, hogy a készletek megfelelQ kezdeti elosztásából kiindulva ez az allokáció walrasi egyensúlyi pontnak bizonyuljon.
A termelés Edgeworth-doboza - egy olyan téglalap, amely két ter-mék egymással szembefordított isoquant-térképeit tartalmazza, és amelynek nagyságát az inputok rendelkezésre álló mennyiségei határozzák meg.
A termelés szerzQdési görbéje - az adott inputkészletek és technoló-gia ismeretében lehetséges végsQ, Pareto-hatékony inputallokációk mértani helye.
A termelési lehetQségek határa (TLH)  egy adott gazdaságban az összes rendelkezésére álló inputtényezQk (erQforrások) felhasználásával kü-lönbözQ tényezQ-összetételq, hatékony termelési eljárásokkal elQállított ter-mékkosarak mértani helye. A TLH sajátos formában ábrázolja egy gazdaság pillanatnyi állapotát. Explicit formában nem jelzi a felhasználandó erQforrások mennyiségét illetve eloszlását, csak az outputok lehetséges kombinációi utal-nak az erQforrások különbözQ felhasználási összetételére. Másik neve transz-formációs görbe (felület), mivel egyik pontjából a másikba áttérve a techno-lógia átalakul (transzformálódik).
A transzformáció határrátája - azt mutatja meg, hogy a termelési lehetQségek határán maradva a termékkosarat alkotó egyik termék (y) mek-kora mennyiségérQl kell lemondania a gazdaságnak ahhoz, hogy egy másik termék (x) elQállítását egy egységgel növelhesse:
embed Equation.3 
Az MRTx,y az x pótlólagos elQállításának alternatív költsége y-ban ki-fejezve.
A piaci kudarcok
Társadalmi határtermék (MSP = Marginal Social Product) - mind-azon javak (termékek és szolgáltatások) termelésének a változása, amelyet valamely inputtényezQ egységnyi változása idéz elQ, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdonába kerülnek e javak.
Társadalmi határhaszon (MSU = Marginal Social Utility) - az az összhaszon változás, amelyet egy jószág fogyasztásának egységnyi változása vált ki, tekintet nélkül arra, hogy ez mely fogyasztóknál következett be.
Társadalmi határköltség (MSC = Marginal Social Cost) - az az összköltségváltozás, amelyet egy jószág termelésének egységnyi változása okoz, tekintet nélkül arra, hogy kiknek kell viselniük e költségeket.
Externália (külsQ hatás) - a termelés és a fogyasztás olyan nem szándékolt hatása a társadalom más tagjaira, ami megváltoztatja azok hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait.
Pozitív externália - olyan externália, ahol a külsQ hatás javítja a tár-sadalom tagjainak hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait.
Negatív externália - olyan externália, ahol a külsQ hatás rontja a tár-sadalom tagjainak hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait.
Piaci kudarc - ~ -ról beszélünk, amikor a piaci egyensúly nem jelenti az erQforrások hatékony elosztását, (például kevés erQforrást juttat a pozitív és túl sokat a negatív externáliát okozó tevékenységeknek), vagyis a racionalitás és a hatékonyság nem esik egybe.
Jogi-közgazdasági iskola - a ~ szerint a piac nemcsak javak, erQfor-rások és a pénz cseréjének a terepe, hanem a tulajdonosi jogok adás-vétele is.
Coase-tétel - amennyiben teljesen egyértelmqek és érvényesíthetQk a tulajdonosi jogok, valamint nincsenek vagy elhanyagolhatóak a tranzakciós költségek - a szerzQdQ felek tárgyalásai a tulajdonosi jogok eredeti kijelölésétQl függetlenül ugyanahhoz az allokációs eredményhez vezetnek, ezért az externáliák problémái a tulajdonjogok önkéntes megváltoztatásával megoldhatók.
Magánjavak - azok az osztható és egyénileg elkülönülten (szuverén módon) is fogyasztható gazdasági javak, amelyeknek a fogyasztásából egye-sek kizárhatóak, az egyes fogyasztók által történQ fogyasztásuk csökkenti a többiek számára megmaradó készletet, ezért a fogyasztók rivalizálnak e javak megszerzéséért egymással.
Közjavak - azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, ame-lyeknek az egyes fogyasztók által történQ fogyasztása nem befolyásolja má-sok fogyasztási lehetQségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért.
Vegyes javak azok a jószágok, amelyek bizonyos jellemzQik alapján közjavakhoz, más jellemzQik alapján magánjavakhoz sorolhatók. Alosztályaik a következQk:
·ð jelentQs externál hatással rendelkezQ tulajdonképpeni magánjavak, amelyek éppen az externál hatás miatt viselkednek közjószágszerqen;
·ð az elQbbiek részesetei azok a javak, amelyeknek a fogyasztásához közérdek fqzQdik;
·ð térbelileg korlátozott haszonhatású tulajdonképpeni közjavak, ame-lyek éppen a regionális jellegük miatt viselkednek magánjószágsze-rqen;
·ð az elQbbiek részesetei a túlzsúfoltságra hajlamos javak.
Nash-optimumnak nevezzük az olyan magatartás eredményét, ami-kor egy gazdasági szereplQ partnerei bizonytalan döntéseire számítva minima-lizálja veszteségeit.
Non-profit szervezetek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek alapvetQ céljuk fontos társadalmi szükségletek kielégítése önkéntes adomá-nyokból és zömmel önkéntes, fizetés nélküli munkával.
Fogalomtár - Mikroökonómia

\page 27

Hasonló témájú dokumentumok

közfel. fin. fogalomtár

- 2010-01-11 01:02:56

Mikro német-magyar szótár

- 2009-01-19 16:22:12

közgazdaságtan fogalomtár

- 2008-11-25 18:39:10

Gazdaságtörténet jegyzetek

- 2009-12-23 15:15:56

Államháztartástan fogalomtár

- 2011-01-18 15:38:54

mikro jegyzet

- 2008-04-15 22:55:02

igaz-hamis

- 2008-12-22 16:49:45

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Molnár Zoltán - 2009.05.27 09:45:21

Köszi szépen!

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

11.05-1 14 2 eloadas acélgyártás államháztartástan apoptózis assembly ásvány barokk civilisztika dhm dolgozat felvilágosodás filozófiatörténet juhász istván kisebbség kormány korreláció kosztolányi könyv környezetgazdaságtan labor lm görbe magyar barok magyar gótika magyar romanika matek jegyzet meteorológia montázs móricz nyelvművelés órai anyag os pénzpiac pénzügyek pót ppt szabályzás szakdolgozat szigetelés szociális jog szociálpolitika tereptan természet természetvédelem tételek üzleti etika vér vizsgára vizsgazárthelyi