Rimay János röviden, összevágva

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMagyarRégi Magyarországi Irodalom 1590-igRimay János röviden, összevágva

Rimay János

Születési évét nem ismerjük bizonyosan: 1592-ben azt írta, hogy 1569-ben született, 1616-ban viszont 43 évesnek vallotta magát, eszerint tehát 1573-ban született volna. Nógrád megyében birtokos, köznemesi családból származott, apja a Balassiak szolgálatában állt, így már gyermekkorában alkalma volt megismerkedni a költQvel s a köztük levQ nagy rang- és korkülönbség ellenére kapcsolatuk bizalmas barátsággá fejlQdött. Balassi igen nagyra becsülte Rimay hozzáértését s tQle várta saját mqvészi törekvéseinek méltó folytatását. Balassi mellett másik vezérlQ csillaga Justus Lipsius volt, akinek a tanításaival 20 éves kora körül ismerkedett meg, s akit 1592-ben levéllel is felkeresett. Tanulmányairól, esetleges külföldi utazásairól semmi biztosat nem tudunk. Rendkívül alapos könyvmqveltséggel rendelkezett; latinul úgyszólván minden hozzáférhetQt elolvasott; jól ismerte, némi szlovákos árnyalattal írásban is használta a cseh irodalmi nyelvet; s feltehetQen az olaszban és németben sem volt járatlan. Ismeretségi köre 1590 körül már kiterjedt az ország legtöbb mqvelt emberére: elsQsorban Balassi barátaira s Lipsius híveire. A Bocskay-felkelés kitörése családi birtokán, Nógrád megyében találta, 1605 áprilisában állt a fejedelem udvari szolgálatába, s megmaradt abban annak haláláig. 1608-ban a zsitvatoroki béke ratifikálására Konstantinápolyba küldött követségben is Q képviselte a magyar rendek érdekeit. Csatlakozott Bethlen Gáborhoz. 1621 után már egyre ritkábban távozott alsósztregovai kúriájáról, s a nyugati országrész fQuraihoz hasonlóan a késQbbiekben Q sem támogatta már Bethlen politikáját. észt vett Nógrád megye közéletében, megyei megbízottként szerepe volt a törökkel folytatott helyi tárgyalásokban, s számos jó ismerQse, barátja, rokona volt a környék irodalmi mqveltségq nemesurai között. Szoros és jó kapcsolatot tartott fenn a protestáns polgári humanizmus kiváló képviselQivel is. Élete utolsó éveit sok csapás keserítette meg. 1629-ben Rákóczi Györgyhöz írott levelében évekig húzódó súlyos betegségeit panaszolja. Ugyanitt emlékezik meg háza néhány évvel azelQtt történt kifosztásáról, amikor 609 kötetes könyvtárából csak 131 könyvet tudott megmenteni. Ugyanezekre az évekre esett fiának (vagy fiainak?) halála is; gyermekei közül csak egy leánya élte túl Rimay 1631-ben bekövetkezett elhunytát.
Versei nagy részét  mint mások  Q is különbözQ alkalmakra írta, a tudós humanista poéták gyakorlata szerint azonban ciklusokba és kötetekbe rendezte azokat, a kinyomtatás szándékával és a Balassiénál is tudatosabb törekvéssel. Mestere teljes költQi hagyatékának gondozását is Q vállalta, s tervezett köteteit a humanista kiadványokat megilletQ apparátussal: latin és magyar ajánló levelekkel, dicsQítQ versekkel, prózai argumentumokkal vagy elmélkedQ fejtegetésekkel is felszerelte. Rimay életében azonban csupán egyetlen kötete, a Balassi-epicedium látott nyomdafestéket; eredeti vers-kéziratai elvesztek; s nem jelent meg Balassi költeményeinek általa sajtó alá rendezett kötete sem. Csupán hírbQl tudunk egy a 15 éves háború elején írt epikus költeményérQl; verseinek egyik  talán kiadásra elQkészített  kézirata pedig még 1610 elQtt a Tiszába esett. Fennmaradt költeményeinek többségét így csupán rossz, töredékes másolatokból (Balassi-k., Madách Gáspár kéziratai), illetve késQbbi kiadásokból ismerjük. A költQi alkotások mellett Rimay írói hagyatékának jelentékeny részét képezik különbözQ prózai írások. Levelezését és hivatalos megbízatásai során készített aktáit, jelentéseit, feljegyzéseit gondosan Qrizte,  egy részük fenn is maradt különbözQ levéltárakban ; a gyakorlati, gazdasági, politikai ügyeket tárgyaló irományok azonban inkább csak mint életrajzi adalékok jelentQsek.

A Balassi kiadványok

A virágzó reneszánsz és a késQ-reneszánsz költQje közötti különbség Rimaynak mesterére, Balassira vonatkozó írásain mérhetQ le a legjobban. Balassin keresztül, Qt értékelve fejezte ki saját költQi hitvallását& Az elsQ alkalom erre: Bálint és testvére, Ferenc halála. 1595-96. körül írta meg emlékükre epicediumát. A kis gyqjtemény tudatosan megszerkesztett humanista opus, e nemben az elsQ nyomtatott, magyar nyelvq kiadvány. A késQ reneszánsz egyik legtisztább példája a kompozíciós technikára. Mqfai sokféleségre törekszik, gondosan megszerkesztett egész keretein belül. JellemzQ a mitológiai személyek állandó szerepeltetése.
A baráti ragaszkodás és a kegyelet mellett Balassi költészetének ez a késQreneszánsz szellemében való tudós értékelése ösztönözte Rimayt Balassi irodalmi hagyatékának összegyqjtésére és méltó formában való kiadására. Terve ugyan nem valósult meg, fennmaradt azonban a kötetnek az 1610-es évekbQl származó elQszava: számot ad a költQi elrendezés szándékáról, Balassi saját bevallásáról, miszerint verseit nem lehet önkényesen megváltoztatni, &
Rimay ezzel elsQként adott irodalmi, kritikai értékelést magyar költQrQl s megtette az elsQ lépéseket az irodalomtörténeti eszmélkedés útján. Balassi után nála érhetjük tetten az irodalomnak önálló tudatformaként való felfogását, sQt ezen a ponton szemlélete még a mesteréénél is fejlettebb.

Szerelmi és vitézi versei
Élete korábbi (körülbelül a Bocskay-szabadságharcig terjedQ) szakaszában Rimay költészetének tematikája a magyar reneszánsz líra hagyományos témakörében mozgott: vallásos énekek mellett Q is szerelmi és vitézi verseket írt. ElsQ költQi kísérleteit  Balassi mellett  alighanem a szerelmi témakörben folytatta. Ma mindössze 10 szerelmes versét ismerjük, a többi a Tiszába veszett.
A Balassiéhoz hasonló mély érzelmek közvetlen megnyilvánulását e szerelmi költészetben hiába keressük. Rimay számára a szerelmi téma csupán alkalom a tudós játékra, a rendkívül fejlett költQi technika csillogtatására. Pontos értelemben vett vitézi verset, a kor szóhasználata szerint "katona-ének"-et Rimay csak egyetlen egyet szerzett (Katonák hadnagya, ® JLxšt&H*J*&-¾-À-<0>0Ú56<2 0>0:3ZB\B¢B¤BRRRRTR~`’f÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ì÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$dha$gdÎ*ñ dhgdÎ*ñ’fýIstennek jobb kardja ...) a 15 éves háború elsQ, még sikeres éveiben. A Balassi tavaszi énekének nótájára írt és stílusában is Balassira emlékeztetQ vers, bár Rimaynál soha vissza nem térQ optimista hangulatot áraszt, nem éri el mintájának lendületét, sodró harcvágyát. A vitézi témakörben a katonaének-típus helyett Rimay ihletének inkább a vitézi fohász felelt meg. Míg Rimay egyrészt lezárja a 16. századi vitézi poézis történetét, a 17. századra jellemzQ politikai töltésq lírának Q lett a kezdeményezQje. A hazafias mondanivaló a 17. század elsQ éveiben már nem katonai, hanem politikai vetületben jelentkezik; de miként amazt áthatotta az általános keresztény érzület. Rimay eleinte a zsoltárparafrázis keretét használja fel az ellenreformációval karöltve jelentkezQ Habsburg-elnyomás elleni tiltakozásra.

Vallásos és bölcselkedQ költészete

Istenes énekeket Rimay ifjúságától kezdve élete szinte minden szakaszában írt; a szemlélQdQ reflexió, a moralizáló hang is már korán megjelent költészetében s szerelmi és vitézi verseit is elárasztotta. A rendi konszolidáció Bocskay utáni évtizedeiben azután az elmélyült protestáns vallásosság és a sztoikus bölcselkedés lírájának egyedüli mondanivalója lett. Kétféle: valamely vallásos gondolatot fejez ki, a másik pedig a bqntudat hosszadalmas kifejtése. Az elsQ típus esetében beszélhetünk megszerkesztettségrQl, a második esetében semmiképp sem. Rimay istenes lírája a protestáns templomi ének-költészettel is érintkezik. BölcselQ költeményei alig különíthetQk el az istenesektQl, hiszen mindkét verscsaládban ugyanaz a meglehetQsen egysíkú mondanivaló jut kifejezésre: az élet változó, mulandó voltán érzett szorongás a bqntudat, s vele szemben a vallás ígéretei és a sztoikus constantia mint a megnyugvás és remény forrása. Legfeljebb annyi az eltérés a vallásos és bölcselQ versek között, hogy míg az elQbbiekben saját bqnösségének tudata áll az elQtérben s belsQleg vívja harcát az elítélt és megvetett "világi hiúságok" ellen, addig az utóbbiakban gyakran mint oktató vagy bíró lép fel és másokat tanít vagy ítél. Kései verseinek külön érdekes s a manierizmusra jellemzQ csoportját alkotják embléma-magyarázatai a szerencsérQl, virtusról és religióról. Nemcsak Rimay egyes vallásos és bölcselQ költeményei, hanem e belQlük szerkesztett nagyobb kompozíció is méltó a figyelemre. A költQ a vallásos és sztoikus meditáció csendes hullámzását igyekezett érvényre juttatni a versek összeállításakor, ciklusokba rendezésükkor. A kronológiát teljesen figyelmen kívül hagyva a hasonló hangulatú darabokat egymás közelébe helyezte, az erQsebb hangvételqeket szelídebb tónusú énekekkel ellensúlyozta. Különösen ügyelt arra, hogy az egyes verscsoportok élére olyan darabokat helyezzen, amelyek szerencsésen hangolják át az elQzQnek a tanulságait a következQnek az érzésvilágához.

Manierista stíluseszközei

Rimay költészete és prózai irodalma a manierista stílust. Rimay költeményei tele vannak meglepQ érzéki effektusokkal, különös asszociációkkal, meghökkentQ képekkel. A képalkotás mellett, s ettQl nem függetlenül, Rimay manierizmusának másik legfQbb eszköze a rím, mely nála válik elQször igazán önálló, sQt öncélú versalkotó tényezQvé. A hagyományos ragrímektQl a mesterkélt hatású több{27.} szótagos tiszta rímekig minden lehetséges típus megtalálható nála, s gyakran a rímszavak határozzák meg egy sor vagy strófa tartalmát, képeit is. Rímalkotásában ugyanis Rimay nemcsak a lehetQleg pontos akusztikai megfelelésre ügyel, de keresi az egymástól távoli jelentéskörbe tartozó szavak összecsendülését is, ami csak keresett asszociációk, meglepQ képsorok segítségével valósítható meg. A szabályos sorvégi rímek mellett gyakran használ Rimay a vers akusztikai hatásának élénkítésére belsQ rímeket is: vagy a sormetszet elQtt álló szót csendíti össze a sor végével (pl. Illik énnekem, édes Istenem), vagy a sor elsQ szavát és a sor végét rímelteti (pl. Vajjon s de mi haszon). A költeményekhez hasonló tudatos formamqvészettel találkozunk Rimay prózájában is. Justus Lipsiust követte ebben példaként. Bár Cicerot emlegeti mindenhol, igazából anticiceroniánus nézeteket vall: azt a követelményt állítja az írók és fordítók elé, hogy lehetQleg minden fogalmat igyekezzenek jelzQk, szinonimák, metaforák segítségével minél gazdagabban körülírni, s ezáltal az egyszerqbb, fegyelmezettebb stílusú szövegeket is a manierista stílus igényei szerint áthangolni. A manierista stiláris eszközök esztétikai hatása függetlenné válik a mondat tartalmától, sQt kifejezetten eltereli attól a figyelmünket, mely szívesen megragad egy-egy ötletes képnél, szókapcsolatnál és csak másodsorban érzékeli a szöveg logikai összefüggéseit.
Rimay reneszánsz irodalmunk utolsó igazán jelentQs költQje, az 1610-es évekig irodalmunk központi alakja, aki a késQ-reneszánsz ideológiai és esztétikai törekvéseit valamennyi kortársánál magasabb színvonalon és nagyobb tudatossággal képviselte. Utóéletét tekintve mostoha sors volt osztályrésze: hagyatékának a sorsa összefonódott Balassi Bálintéval, eleinte versei is a mester neve alatt jelentek meg, de a 17. század közepétQl kezdve közreadott rendezett kiadások is mindig együtt tartalmazták a két költQ vallásos verseit. 1900 táján talált Rimay írások után sok még gyenge versre is hitték, hogy Rimay munkái& Csupán mqveinek kritikai kiadása (1955), amely leválasztotta a nem tQle származó írásokat, tette lehetQvé Rimay költQi egyéniségének és nagyságának felismerését.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

11.05-1 15 18 4. gyakorlat 5. alapvizsga állatrendszertan ambrus judit architektúra ásványtan beugro bibó citrátkör dendrológia emission trade etzs fenntartható filozófiatörténet föld gazdaságszociológia gazdaságtörténet gazdföci gépgyártás humánbiosz gyak jogi alapismeretek jogszabályok juhász kereskedelem kodolányi kőzetek madarak másabb matrix mezőgazdaság mikroökonómia modern műszaki neveléstörténet nummód pol.komm polg.jog reklám rezgéstan rugó számvitel i szervezes terminális tőzsde válgazd vázlat