Ázsia vallásai
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaÁzsiaJegyzetekÁzsia vallásai
2009.01.18 22:33:45
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
ÁZSIA VALLÁSAI
Bahá'í
A bahá'í hit az iszlámból, illetve a bábí vallásból kinQtt új független világvallás. A bábí vallást Mirzá Muhammad Alí (1819-1850) alapította, aki azt tanította, hogy Q az a rejtQzködQ Imám, akinek visszatértét az iszlámban ugyanúgy várták, mint a kereszténységben Jézus Krisztusét. Mirzá Muhammad Alí magát "el Báb"-nak, azaz "a Kapu"-nak nevezte, akin keresztül el lehet jutni Istenhez - innen a vallás neve.
Legnépesebb gyülekezetek: India: mintegy 1,5 millió fQ, Irán 300.000 fQ, USA 120.000 fQ.
Buddhizmus
Cél az egyetemes megvilágosodás.
Japán buddhizmus
A buddhizmus Koreából érkezett Japánba a Kr. u. 6. században, s a kínai példát követve, egy emberöltQ leforgása alatt államvallássá lett. Az Qsi japán vallási hiedelemrendszer, a sintó híveit azonban nehéz volt megtéríteni. Végül azonban a két vallás összeolvadásával a 8. századra már ez is megtörténhetett.
A zen a kínai csan iskola leszármazottja, amely Kr. u. 12. században érkezett Japánba. A meditáció szükségességét hirdetQ tanítás
A szotó zen más iskoláknál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a hétköznapi cselekedetekre s azt tanítja, hogy a gyakorlás maga a megvilágosodás. A zen lényege az egyszerq, szertartásoktól mentes meditáció. Bár a tudás spontán módon, magától jelentkezik s nem kívülrQl jön, a gyakorló csak akkor érheti el, ha aláveti magát egy nagy tudású mester utasításainak.
Kínai buddhizmus
A buddhizmus Kr. u. 50 körül jelent meg Kínában.
A csan iskola meditációs irányzat, amely tagadja az imák és a szertartások fontosságát, sQt még a szövegek tanulmányozásának az értelmét is megkérdQjelezi.
A buddhista iskolákból, a taoizmusból és a konfuciánus hagyományból kialakult szinkretikus vallás hódított tért.
Tibeti buddhizmus
A buddhizmus a Kr. u. 7. században jutott el Tibetbe. Tantrikus tanok, amelyet indiai jógik (tantrikus gyakorlók) közvetítettek.
Dzsainizmus
A dzsainizmus, alapítójáról, Vardhamána Mahávíráról kapta nevét, akit tanítványai dzsinának, azaz "hódítónak", "gyQztesnek" neveztek. Huszonnégy nagy tanítóból álló vallási vonaluk tagjait tírthankaráknak, azaz "ösvénycsinálóknak" vagy "az út megtalálóinak" hívják. Mahávíra - a huszonnegyedik tírthankara - élete hasonlónak mondható Buddháéhoz. A dzsainisták az erQszaknélküliség (ahimszá) elkötelezett hívei. "Az erQszakmentesség a legfQbb parancsolat", s etekintetben minden élQlényt egyenlQnek tartanak. Az ortodox dzsainisták szigorúan vegetáriánusok, sQt hagymát, fokhagymát sem esznek. Egyes irányzatok szájuk elé fehér kendQt (muhpatti) kötve közlekednek, hogy meggátolják a levegQben repülQ kisebb bogarak megölését. Ezen kívül földet sem mqvelnek, nehogy elpusztítsanak valamely földben lakó rovart vagy kisebb állatot. A dzsainisták nem fogadják el a hinduk szent könyveit, a védákat, de hisznek a lélekvándorlásban és a karmában. Úgy hiszik, a világ teremtetlen és örökkévaló, s az ember végül elérheti a felszabadulást (móksa), hogyha követi a tirthankarák által kijelölt utat. A dzsaina végcél, a nirvána.
Digambara
Az aszketikus szerzetesek, a munik, akik szigorúan ragaszkodnak a Mahávíra által lefektetett szabályokhoz, fQképp Dél-Indiában élnek és digambarának "égbe öltözöttnek" nevezik magukat. A múltban - Mahávírához hasonlóan - Qk is meztelenül jártak, manapság azonban csupán egy részük fedetlen, a többiek színes ruhát hordanak, hogy megkülönböztesség magukat a szvetambara irányzattól. Mivel a digambara hit alapköve a meztelenség - melyet társadalmi okokból nQk esetében elfogadhatatlannak tartanak -, ezért a digambara apácák száma nagyon csekély.
Szvetambara
Mahávíra halála után kétszáz évvel, Észak-Indiában pusztító éhínség tört ki. Az északon maradt közösség vezetQje Szthúlabhadra ácsárja lett, aki számos reformot vezetett be, mellyel enyhítette az alapító szélsQséges aszketizmusát. ElsQsorban elhagyták a meztelenül járás szokását. Elfogadják az ésszerq táplálkozást. LegfeltünQbb külsQ jegyük a muhpatti vagy "szájpajzs" viselése. Ennek a téglalap alakú szövetdarabnak a segítségével, megszqrik a be- és kilélegzett levegQt, mellyel a minimumra csökkentik a rovarok és más apró lények sérülésének vagy elpusztításának lehetQségét.
Hinduizmus
A hinduizmus alaptanítása szerint kétféle élQlény létezik, a LegfelsQbb Irányító (Ísvara) és az egyéniséggel bíró individuális lélek, vagyis az irányított élQlény (dzsíva). Az élQlény a LegfelsQbb szerves része, aki saját "én"-nel, személyiséggel rendelkezik. Ezen alaptétel szerint a hinduizmus két nagy teológiai iskolára osztható fel. Ezek a vaisnavizmus és a májáváda iskola.
A vaisnava iskolák szerint egy élQlény bármilyen hatalmas is legyen, sohasem válhat egyenlQvé a LegfelsQbb Úrral. A májáváda (személytelen) iskola szerint azonban az egyéni lélek az önmegvalósítás egy bizonyos emelkedett pontján eggyé válhat Istennel.
Saktizmus
Párvatí Sivának a hitvese. A hinduizmus istennQinek túlnyomó többségét Párvatí különbözQ aspektusai, formái teszik ki.
Siva-hit
Siva a pusztító, aki a kali-júga, tehát a jelen korszak végén a pusztítás táncát járva az egész univerzumot megsemmisíti. Siva a tudatlanság kötQerejének, a tama-gunának az irányítója. A saivita ikonográfia Sivát kettQ, három, négy, nyolc, tíz vagy akár harminckét karral is ábrázolja. A sivaiták, saivák, saiviták Siva isten tisztelQi, aki számtalan formában nyilvánul meg mint legfQbb Isten és a világ leghatalmasabb ura. IsmertetQjük olyan homlokjel, amely három, hamuval vagy fehér festékkel húzott vízszintes vonalból (tripundra) áll, ami Siva homlokszemének jelképes ábrázolása. Két további saivita jel közül az egyik a háromszög, amelynek csúcsa felfelé néz, ezzel a tüzet és a hím elvet fejezi ki, a másik hatszöggé összekapcsolt kettQs háromszög, a hímnemq és a nQnemq elv (princípium) egyesülésének jelképe.
A saivita iskolák és irányzatok elméleti alapja a jóga, a vaisésika és a njája vallásfilozófiai rendszereiben rejlenek. Általános üdvcél a lélek eggyé válása Istennel. A kultuszra erQteljesen rányomja a bélyegét a tantrikus szertartás. Az aszkéták és a nagy jógik szerint az üdvúton Síva példája alapján az aszkézis, a jóga és a meditáció visz elQre, de a szent mantrák mormolása és a sokféle szertartás, valamint a test hamuval bekenése és a 108 rudráksa-golyóból (Elaeocarpus Ganitrus) álló "rózsafqzér" viselése és használata is elQsegíti az üdvözülést.
Vaisnavizmus
A vaisnavizmus (más néven: Krisna-hit) teológiai tételei olyan Qsi indiai írásokon alapulnak, mint például a Védák, az upanisadok, a puránák, vagy a Mahábhárata eposz részét képezQ Bhagavad-gítá. A vaisnavizmus mai gyakorlatában a legkiemelkedQbb jelentQséggel (a néha "India Bibliájának" is nevezett) Bhagavad-gítá, illetve a puránák közül a Srímad-Bhágavatam áll.
A vaisnavizmus egyik legfontosabb tétele - a hinduizmus körén belül általánosan elfogadott - lélekvándorlás gondolata. Eszerint az ember (és minden más lény) nem a testének tekintendQ, hanem egy örök, láthatatlan, transzcendentális természetq léleknek, amit szanszkritul átmának (önvalónak) neveznek. Ez a természetfeletti "részecske" ebben a világban különféle testeket ölt magára és vet le magáról, ahogyan a ruháinkat cseréljük. A lélek léte örök, azonban az anyagi testek romlandóak, megöregszenek és elpusztulnak. Így a lélek egy új testbe kényszerül vándorolni. Hogy milyen testbe kerül, az a korábban elkövetett tetteinek erkölcsi súlyától függ. Az élQlények sorsát szabályzó törvényszerqséget karmának nevezik, amit cselekedeteivel maga az élQlény alakít ki. Az átmá (lélek) egyaránt megszülethet növényi, vagy állati, vagy emberi testekben - az élet forrása, a lélek minden fajban egyforma, csupán az öltözet különbözik. Ez a felfogás az egyik oka az Indiában széles körben elfogadott erQszaknélküliségnek, az állatokkal való könyörületességnek, illetve a vegetarianizmusnak is.
Iszlám
Az iszlám jelentése: "Isten iránti odaadás; belenyugvás Isten akaratába". A muszlim teológia nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem egy tökéletes, végleges formát adott az Ádám kora óta létezQ "Qsvallásnak". MeggyQzQdésük szerint az iszlám az egyetlen "igaz hit", s erre a hitre kell téríteni az egész világot.
Az iszlám vallás alapítója, Mohamed, több látomása és jelenése volt. Egyik látomása során Gábriel angyal jelent meg számára, aki közölte vele, hogy Mohamed Isten küldötte, akinek hírül kell adnia Isten akaratát az emberek között.
Az iszlám vallási tanításának központjában az egyistenhit és az utolsó ítéletben való hit áll. Allah örökkévaló, transzcendens, mindent tudó és mindenható szellemi lény. P teremtette meg a semmibQl a világot, az angyalokat és az embereket.
Síita
A síita irányzatot az utolsó általánosan elismert kalifa, Ali hívei hozták létre, akik Mohamed vér szerinti utódainak akarták biztosítani az iszlám világ feletti hatalmat. Azt állították, hogy Ali utódai különleges természetfeletti adottságokat örököltek MohamedtQl, és hogy maga Mohamed is saját utódaira óhajtotta bízni a hívek vezetését, de ezt az utasítását a trónbitorló Omajjád kalifák meghamisították. A síiták ma a muszlimok több mint 10%-át teszik ki.
A síiták vallási vezetQiket nem kalifáknak, hanem imámoknak nevezik.
A síizmus a vallás és politika szerves egységét vallja, az iszlám totalitásának elve alapján.
Szúfizmus
Az Istennel való közeli kapcsolatba kerülés, a vele való bensQséges egyesülésre érzett vágy keltette életre az iszlám szúfi rendjeit, mely a meditatív elmélyedés és az extázis segítségével kívánja áthidalni a világ fölé emelkedett mennyei Úr és az emberi lélek közötti távolságot. A szúfizmus, keresztény, újplatonikus és indiai eszméket is beépített saját misztikus rendszerébe. Az iszlám aszkézis önsanyargatással és a világi javakról való lemondással, lelkigyakorlatokkal és révüléses állapot segítségével kívánja elérni az Istennel való egyesülést. A mozgalom résztvevQit szúfiknak (gyapjúba öltözöttek), derviseknek (koldusok) vagy fakíroknak (szegények) nevezik.
Szunnita
A szunnita irányzat képviseli az ortodox iszlámot. A világ muszlimjainak mintegy 90 százalékát foglalja magába. Teológiai rendszerükben a fatalizmus és a szabad akarat közötti "középút" kiépítésére törekedtek.
Kínai univerzalizmus
Konfucianizmus
A konfucianizmus a kínai kultúra kiemelkedQ szociál-etikai és vallásfilozófiai alkotása. Alapítója Kung(fu)-ce (i.e. 551-479), nyugaton elterjedt nevén Konfuciusz. A konfucianizmust a kínaiak zsu-csiaonak, a "tudósok tanának" nevezik. E tanok Dél-Koreában is elterjedtek, ahol zsu-kjonak hívják és mintegy öt millió híve van.
Tanításában hangsúlyt kapott a társadalom újjászervezésének gondolata, amely a "li"-re, vagyis a helyes, etikus magatartása alapozott. Ezt szervezett oktatás keretében kívánta kiterjeszteni a társadalom minél szélesebb rétegeire. Addig nem lehet rend a társadalomban, amíg az embert meg nem tanítjuk a helyes életvezetésre, az erényes életre. Konfuciusz három csoportba sorolja az embereket: 1. seng, a tökéletes bölcsek és mintaemberek, akik közé az ókinai uralkodókat is sorolja, 2. csün-ce, a nemesek és 3. a közönséges emberek. Tanítása szerint az embereknek legalább nemes jellemqvé kell válniuk, azaz el kell érniük a "li"-t. A li öt legfontosabb eleme: 1. A zsen, vagy emberiesség, 2. a ji, vagy becsületesség, 3. a li, vagy illemtudás, 4. a csi, vagy tudás, ismeret és 5. a hszin, vagy Qszinteség.
Taoizmus
A taoizmus alapítójának Lao-cét ("öreg mester") tekintik, aki feltehetQleg i.e. 604-517-ig élt. A taoizmus alaptanítása szerint a tao egy meghatá$2ä
"
$
(
>
F
H
J
¨
0ê xà ð 2Hn¸¼¾ÀÂÚÜ -¢-¸-º-¾#ü#þ#$$ &n&÷ðæâÞâÞÔÞÍÞÍÞÅÞÔÞÅÞÅÞÅÞÔÞ½ÞŶŶ¯ÅÞ«¤««««hm hYühAx5h9uhYühAxhAx5>*
hYü5>*
hAx5>*hAx
h½Q5>*
hYüh½Qh½Qh½Q5hYüh½Q5
h½Qh½Qh½Qh½Q5>*h½Qh§_³h§_³h§_³5>*
h] 5>*h] h] 52 "$28:r
$
&
(
>
@
¨
èê r¬ ¸÷òòòòòòòòòòíííííííííííííííígd½Qgd§_³ $a$gd] $Ãþ¸¼¾ÀÂÚÜ- -¢-¸-þ#$$$¨(ª(¬(®(Ä(Æ(¾+¸-º-Ð-À.Â.Ö.:5úúõõõõõõõõõõõõõõððððððððððððgdYügdAxgd½Qn&&&h(¦(¨(ª(®(Â(Ä(x+++¬+¼+¾+º-Ð-Â.Ö.Ò01 9¼9ô9:"E$E&E(E6EH-HKKP PÞUòUËVÌVÏVãVäVåVõVÈ^Ü^`nVslsXtüøüøüôíãíôÛôÛôãôÛôÓôÏôÓôÓôËÏǽǹDZDZDZÇË££h]e·h]e·h]e·5>*UhÕHWhÕHW5
hÕHW5>*hÕHWhÕHW5>*hÕHWhìA4hNM5hìA4hNMhNM5>*hNMh§_³h±*Öh±*ÖhYü5hYühYü5hYühYü5>*
hYü5>*hYühm hAx4:59 9¼9<$E&E(E6E8EèGàHKKK*OÀOPP PÜUÞUòUÌVÍVÎVÏVäVåVúúúúõõõðððððððððððððððõõõõõõgdNMgd§_³gdYüåVõV
ÊÌèhúúúúúúõõõðððððëëëëëææææææægdH3gdxDgdUgd]e·gdÕHWrozhatatlan abszolútum, egy abszolút, aktív Qselv. Ez az Qselv minden jelenség alapja. Benne van minden állandóság és egyben minden belQle keletkezik. A tao 10.000 lényt teremt, akiket erejével táplál, természetével alakít és tevékenységével tökéletesít. A tao nemcsak mindennek az Qsoka, de az egység forrása is, amelyben végül a létezQ minden ellentmondása és különbsége feloldódik. Mivel a taoval való harmóniában a lét minden kérdése megoldást nyer, az emberi élet célja a taoval való egység kialakítása. Ahhoz, hogy ezt elérjük, szükséges a "te", vagyis az erény. A taoizmus etikájában központi szerepet kap a szerénység, az önzetlenség, az alázat, a türelem és a békeszeretet.
Sintoizmus
A "sinto" szó a japánok eredetileg névtelen, Qshonos nemzeti vallását jelöli. A sinto ("sin"="istenek", "tó"="út" ) Szinte kizárólag Japánban elterjedt vallás, melynek fQ centrumai Iszében és Izumóban találhatók, ma kb. 3 millió követQt számlál, azaz a japán lakosság 3%-a követi. Sok japán kettQs, buddhizmushoz és sintoizmushoz való párhuzamos kötQdése folytán a sintoisták számát gyakran sokkal nagyobb számokban határozzák meg.
Szikh vallás
A szikh vallást a pandzsábi Nának Csand guru (1469-1539) alapította. Tanításában összeolvasztotta a hindu és az iszlám hagyományok bizonyos elemeit, ötvözve a két ideológiát ott, ahol érintkeznek vagy átfedik egymást.
A szikh vallás egyisten-hívQ vallás. Alapítója a hinduizmus alapvetQ tanításait egyeztette össze Mohamed hitével. Tanítása közelebb áll a Visnu-hithez, mint az iszlámhoz: megtartotta a lélekvándorlás és a karma tanát, és Krisnát éppoly tiszteletben részesítette, mint a hinduk, elutasította ugyanakkor a hinduizmus szerves részét képezQ kasztrendszert. Az üdvözülés felé vezetQ út is nagyobbrészt közös a hinduizmuséval, mantrák elmondásán, meditáción és tevékeny hitgyakorláson át vezet. A szikh szó eredetileg annyit jelent: "hívQ", "tanítvány" (szanszkrit: "sisja"). A szikh vallásnak nincs papsága. Minden szikh férfi, ha ismeri a Granth Száhibot, papi teendQket végezhet. Az istentisztelet a szent könyv olvasásából és himnuszok éneklésébQl áll. Az otthonokban reggelenként a családfQ végzi a szertartást. A guru kultusza sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szikh vallásban, mint a hinduizmusban. A szikhek abban hisznek, hogy csak egy guru létezik, és ennek lelke született újjá minden egyes tanítójukban.
Zoroaszter-hit
A Zoroaszter vallást egy Zarathusztra (görögül Zoroaszter) nevq iráni próféta alapította.
Zoroaszter tanítása alapvetQen dualista, melynek középpontjában a jó és a rossz egymás elleni küzdelme áll. A világ sorsa a jóság és a gonoszság állandó küzdelmének eredménye. Zoroaszter tanítása szerint az embernek választania kell Ahura Mazdá, a Jó és Ahra Majniu, a Rossz között. Az ember cselekedetei, szavai és gondolatai befolyásolják halál utáni életét is. Az erkölcsösen élt ember Ahura Mazdá birodalmába jut, a gonosz élet eredménye viszont a kárhozat. A Zoroaszter vallás rendkívül fontosnak tartja, a környezet tisztaságának megQrzését, és élesen elkülöníti a tiszta és tisztátalan dolgokat.
Zsidó vallás
A zsidó vallás eredete a Bibliában olvasható Qsatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. E történet szerint az Örökkévaló szövetséget kötött az Qsatyákkal, hogy Qket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezeti majdan az Ígéret földjére. Jákob fiai Egyiptomban szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a Sás-tengert, kivezette onnan Qket. Ennek az idejét a tudósok többnyire az i.e. 1300-as évekre, II. Ramszesz fáraó korára teszik. Ezután a Szináj hegyen Isten kinyilatkoztatta a tízparancsolatot és átadta törvényeit, a Tórát népének.
A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel késQbb Salamon - Dávid király fia - idejében megépítették Jeruzsálemben a Szentélyt, a zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat az Örökkévaló tiszteletére. Ezt a Szentélyt i. e. 586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig számqzetésbe hurcolták hazájukba, ahonnan csak évtizedekkel késQbb térhetett vissza. Ekkor megépítették a II. szentélyt, azonban i. sz. 70-ben a rómaiak ezt is lerombolták.
A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést pl. az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát - a Szombat - megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit, például a gyilkolás, a lopás, vagy a paráznaság tilalmát, és segít a lelki-szellemi épülésben a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi elQírásokkal. A vallási elQírások megtartásának célja, hogy a zsidó ember minden egyes földi cselekedetét szakrálissá tegye és ezáltal összekötQ kapoccsá váljon az ég és a föld között.
Chászidizmus
A modern chászidizmus megalapítása Jiszráél Báál Sém Tov nevéhez fqzQdik. A 18. században élt lengyel csodarabbi, korában éles szakadékot tapasztalt a tanult, gazdagabb zsidók és az egyszerq, szegény sorban élQ tanulatlan zsidók között. Tanításában a jámbor, örömmel teli, istenszeretQ életmódot hirdette, mely nem az örökös tanulásból áll, hanem az örömmel végzett istenszolgálatból fakad, mellyel ily módon bárki közeledhet Istenhez. A zene, a tánc, az éneklés és a közös ünnepségek meghatározóak a chászid közösségekben. A legnagyobb hangsúlyt a kávánára, a micvák - azaz a parancsolatok - teljesítésének lelki aspektusára helyezik. Vallási révületeikben Istennel való misztikus egységre törekszenek, mely a chászidizmus kialakulásának korában éles ellenreakciókat váltott ki a mitnágdimok - a chászidizmust ellenzQk - körében.
Konzervativizmus
A konzervatív judaizmus az ortodox és a reform irányzatok között helyezkedik el. A hagyományokhoz való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor létjogosultnak tartja az új körülményekhez való alkalmazkodást is. Az Egyesült Államokban Solomon Schechter dolgozta ki doktrináit a 19. század végén. Célul tqzte ki a rabbinikus hagyományokhoz való ragaszkodást, de módosította az imagyakorlatot.
A konzervatív irányzat úgy véli, a hagyományokhoz való ragaszkodás és az adott körülményekhez való alkalmazkodás, a zsidó vallásban mindig egyidejqleg volt jelen. Ez a szemlélet segítette fennmaradásában több ezer éven keresztül, ezért ezt tartják követendQ útnak a mai korban is. Ily módon a konzervatív judaizmus is a háláchán - a zsidó törvényeken - alapszik, de rugalmasabban viszonyul a hagyományokhoz. Csoportjaik eltérQ módon ítélik meg a törvény egyes tilalmait és az istentiszteleti modernizáció kérdését. Sokszor egymástól igen eltérQ vallási gyakorlatot folytatnak. A konzervatív judaizmus liberális ága, a rekonstrukcionista irányzat - hasonlóan a reform mozgalomhoz - a nQk teljes egyenjogúságát hirdeti, míg a szigorúbban törvénytisztelQ formái az ortodoxiához állnak közelebb.
Neológia
A neológia, a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ága. Történelmi kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában születQ reformista irányzathoz kötQdik, késQbb azonban visszakanyarodott a zsidóság hagyományQrzQbb, konzervatívabb formáihoz. A magyarországi neológiát - azaz a zsidó vallás megújult formáját - a teljes körq emancipáció vágya keltette életre.
A magyarországi zsidók, ahhoz hogy a 19. század második felében országukban egyenrangú polgárokká válhassanak, elvárták tQlük, hogy vallási szokásaikon enyhítsenek és közeledjenek a befogadó nép alapvetQen keresztény kultúrájához. Épp ezért a neológ rabbik a két vallás etikai hasonlóságra helyezték a hangsúlyt és olyan zsinagógai újításokat vezettek be, mely a keresztény templomokéhoz volt hasonlatos. Azokat a vallási elQírásokat pedig, melyek a zsidó nép másoktól való elkülönülését eredményezték, fokozatosan csökkentették.
Mindezen folyamatok eltérQen mentek végbe a különbözQ neológ közösségekben. Voltak olyan közösségek, amelyek továbbra is megtartották a törvényeket, csupán az öltözködési, nyelvi és imádkozási szokásokban vezettek be újításokat, más közösségek viszont teljesen reform arculatot vettek fel. A II. Világháború után azonban új helyzet adódott. A Magyarországon maradt zsidóság túlnyomó többsége formailag a neológ hitközséghez tartozott, ám a hívek a Holocaust szörnyqségei és a kommunista éra miatt csaknem teljesen eltávolodtak a hitélettQl.
A mai korban a magyarországi neológia a legszélesebb körq zsidó intézmény Magyarországon és középúton helyezkedik el a konzervatív és az ortodox irányzatok között. A vallási elQírások és ünnepek hagyományos megtartását, valamint a tanulást szorgalmazza, mellyel reméli, hogy a zsidóság ismét visszatalál eredeti gyökereihez, és a magyarságba integrálódva is szilárd zsidó identitással rendelkezhet.
Ortodox
Az ortodox judaizmus, a zsidó vallás szigorúan törvénytisztelQ útja. Hívei a hiteles zsidóság egyedüli képviselQinek tekintik magukat. Életük célja a micvák - azaz az isteni parancsolatok megtartása. Az ortodox zsidók a Tóra összes törvényét szigorúan megtartják, életük minden mozzanatát e szabályoknak vetik alá. Nagy hangsúlyt fektetnek a Talmud minél mélyebb tanulmányozására, melyben a legnagyobb ókori rabbik gondolatai, örök útmutatóként szolgálnak minden egyes nemzedéknek.
Reform judaizmus
A reform judaizmus a 18. századi felvilágosodás hatására jelent meg, elsQként Németországban, majd fokozatosan teret hódított világ szerte. Racionális, humanista jellegq irányzat, mely a zsidó identitást megQrizve kíván modern felvilágosult életet élni. A vallás szokásait a modern világhoz kívánja igazítani, mely sok esetben az eredeti szabályoktól való elfordulást eredményezi.
A zsidó felvilágosodás - hászkálá - egyik legnagyobb alakja Moses Mendelson, német filozófus volt. Az Q halálát követQen a 19. század elején indult útjára a reform mozgalom, melynek elsQ szószólója Ábrahám Geiger frankfurti rabbi volt. Ennek keretében megreformálták a szertartásokat és a zsinagógai istentiszteletet, lerövidítették a liturgiát, a héber helyett nemzeti nyelven imádkoztak és megszüntették a nemek elkülönítését. Enyhítettek a vallási elQírásokon, sok helyütt végül teljesen el is vetették néhányukat pl. a táplálkozási elQírásokat, a kásrutot. A reform judaizmus lehetQvé teszi hívei számára, hogy válasszanak, mit szeretnének megtartani a zsidó hagyományból. Nem annyira a rítusokra, sokkal inkább az etikai törvényekre helyezi a hangsúlyt. A kinyilatkoztatást be nem fejezett folyamatnak tekinti. Úgy véli, a folyamatosan megújuló világban a zsidóságnak is mindig meg kell újulnia, állandó fejlQdésben kell lennie, és mindig az értelemre alapozva kell az adott korban meghatároznia önmagát. Az erkölcsi elQírások fontosságát, tartja szem elQtt és egyenrangú félként tekint minden emberre.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
