Növények vízháztrtása
Országok listája
Hungary
Pannon Egyetem
Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi mérnöki
Növényszervezettan, Növényélettan
Jegyzetek
Növények vízháztrtása
2009.01.18 21:06:41
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Növények vízháztartása
A víz tulajdonságai:
A víz dipólis molekula, ezért jó oldószer. Az oxigén felöli - töltésq, a hidrogén felöli oldala + töltésq. A vízmolekulák között hidrigénkötés jön létre. Ezért minden egyes fizikai paramétere eltér a hasonló molekulasúlyú molekulavegyületektQl.
Alacsonyabb hQmérsékleten több H-kötés jön létre. Tetraéderes kristályszerkezetet alkotnak.
A vízmolekulák lekötQdhetnek: - töltléssel rendelkezQ felületekhez
- kapillárisok falához
- ionok hidrátburkában
- Viszonylag magas az olvadás/fagyás pontja, emiatt normál hQmérskleten folyékony. Ez tette lehetQvé az életet.
- A víz fajhQje viszonylag magas, ezért a magasabb víztartalmú élQlények lasabban melegednek.
- Viszonylag magas a párolgáshQje is, ezért jól hqti a növényt.
- A viszkozitása pedig kicsi, ezért könnyen mozog a kapillárisokban.
- Nagy a felületi feszültsége, igyekszik minél kisebb felületet felvenni. Pl.: gömb forma, vízcsepp forma. Ez könnyen lepereg a levelekrQl, ezért a permetlevekbe szokás felületaktív anyagot is tenni., hogy a víz jobban tapadjon a levelekre. MásrészrQl a vízcseppek gyqjtQlencseként is viselkednek és kiégethetik a levél felületét, miközben a fényt fókuszálja.
A víz élettani funkciói:
- oldószer
- reakciópartner
- reakcióközeg
- fotoszintézisben proton és elektron donor
- hqti a növényeket
- esetenként az ivarsejteket is szállítja
- turgort és ezzel együtt tartást is ad a növényeknek (száraz klímán több
Szilárdítószövetet tartalmaz a növény)
A turgor biztosítja a növények gázcserenyílásának nyitottságát. Vizinövényeknél a felhajtóerQ lévén tartja a növényeket.
A fotoszintézishez nagy levél, a stabil vízháztartáshoz pedig kis levél az ideális.A növényeknek ezért vízgazdálkodásuk van, törekszenek a vízegyensúlyra. Amennyi vizet lead, legalább annyit fel is vesz.
TermQhely vízháztartása szerint:
- Hidrofitonok: Vízben élnek.
- Higrofitonok: Nedves aljnövéynzet.
- Mezofitonok: Néha kiszáradhaz a talaj, ilyen a Magyar termesztett növények
nagyrésze.
- Xerofitonok: SzárazságtqrQ növények.
Szárazabb körülmények között zömében a föld alatti részek aránya növekszik.
Vízpotenciál
A víz mindig a negativabb vizpotenciálú hely felé mozog
Mozoghat: - diffúzió
- tömegáramlás
¨ = ¨p + ¨À + ¨m
,.2Z\
° ² ,.´¶ôÌÎøúàâêìôöøú$ $"$$$&$N$P$D&òîêàØÔÐÔÐÌÐºж²¨ ²yyyrplÐlylylhJ2U
h¤]h¤]hJ2hJ2H*h¤]h¤]>* h¤]CJaJ h¤]5>*CJaJh¤]h}wh}w5h}wh}w5>*h}whU
h}wh"
;5h}wh"
;5>*hÂHôh"
;hØ1h}whÊ'>5h}whØ15>*hÊ'>h hÊ'>hÊ'>5>*CJ aJ (.02\^P
R
Ê
ä
¢
& ² ¶¸Ðô n÷òòòòòòòòòòòòååòòååååååååå
Á?ý^Á`?ýgd"
;gdÊ'> $a$gdÊ'>2ýîòôæ ~ÎÐ
Vð
\^öøúòåååÜÜÜÜÜÜÜÜÜÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÎgd¤]`gd}w`gdU
Ä?ý^Ä`?ýgd"
;
Á?ý^Á`?ýgd"
;ú ²ÔÖú"$L$v$x$ %¢%B&D&&&Ü&H'J'''þ()")úúúúúúúúõõõõõõõõõõõõõõõìççgd§16Á^Ágd§16gdÊ'>gd¤]¨: vízpotenciál
¨p: nyomáspotenciál
¨À: mátrix potenciál
Egy vizes rendszer (pl.: sejt) és a tiszta víznek azonos hQmérsékleten és légköri nyomáson mért kémiai potenciálkülönbségét hívjuk vízpotenciálnak.
A tiszta víz kémiai potenciálját nem lehet meghatározni 25°C-n 0-nak tekintjük.
A kémiai potenciálja a víznek függ:
A rendszerben lévQ molekulák számától
A kémiai kötés energiájától (ez a szám nem változik)
Az ozmotikus és a mátrix potenciál:
MindkettQ vízgöznyomáscsökkenés a desztillált vízhez képest. A deszt. vízben a legnagyobb a vízmolekulák száma. Ezzel szemben az oldatban a tér egy részét az oldott anyag tölti ki.
Mátrixpotenciál:
Azért csökken a vízgöznyomás, mert a vízmolekulák egy része lekötQdik hidrátburokba, ill. kapillárisok falához. Ami le van kötve az nem mozog szabadon, így nem hoz létre nyomást sem.
¨À + ¨m ( Ezeknek negatív az értékük.
Egy rendszerben a beáramló víz hozza létre a nyomáspotenciált.
Modern (termodinamikai) fogalom Klasszikus fogalom Vízpotenciál SzívóerQ v. diffúziós nyomáskülönbség Ozmotikus potenciál v. oldatpotenciál Ozmotikus nyomás, ozmotikus érték Nyomáspotenciál v. fali nyomás Turgornyomás Mátrix potenciál Nincs megfelelQje
A modern fogalomrendszert az 1960-as években vezették be, ennek az az elQnye, hogy univerzálisan lehet használni. (Talaj növény légkör)
A mátrixpotenciál hogyan ejthetQ ki?
A sejtfalban kapillárisok vannak
A sejtplazmában kolloidok vannak hidrátburokkal.
A vakuólumra nem jellemzQ, mert itt se kapilláris, se hidrátburok.
Mivel hosszú távon kiegyenlítQdik a sejtplazma és a vakuólum vízpotenciálja, ezért ugyanazt az értéket veszi fel, mint ami a vakuólumban. Az egész sejtre lehet vonatkoztatni azt, ami a vakuólumban van. A csírázást megelQzQ duzzadásnál van tudományos jelentQssége.
Hasonló témájú dokumentumok

- 2009-01-18 21:11:07
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.