Margaret Mead élete és munkássága

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Margaret Mead élete és munkássága

MARGARET MEAD


ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA













KULTÚRÁLIS ANTROPOLÓGIA

ANTROPOLÓGIATÖRTÉNET III.

TÖRÖK ZSUZSANNA










KÉSZÍTETTE: SZÁNTÓ KITTI

SIMON ÉVA BARBARA





Margaret Mead élete és munkássága
(1901-1978)

Margaret Mead rendkívül összetett, agilis dinamikus személyisége lévén sok társadalmi pozíciót töltött be. Rendkívül érdekes empatikus ember.
Az antropológia neki köszönheti, hogy népszerqvé vált, ugyanis Mead ismeretterjesztQ és populáris irodalmat publikált. Tudományos ismeretterjesztQ mqvei nem voltak elég szakmaiak. Könyvei hatására a szexualitást elkezdték tudományosabban szemlélni. Hírnevet a csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népeinek tanulmányozásával szerezte. Mead volt az elsQ, aki módszeresen alkalmazta a vizuális dokumentációt. A feminista antropológia az Q és Ruth Benedicht nevéhez fqzQdik. Figyelte az emberek közti kapcsolatokat, beszédjüket és testbeszédjüket is. Sokféle kérdésben foglalt állást a nQi jogoktól a gyermeknevelésen és nemi erkölcsön át a nukleáris fegyverek elterjedéséig, a rasszok közötti viszonyokig, a születésszabályozásig, a kábítószer- fogyasztásig, a környezetszennyezésig és a harmadik világbeli éhezésig.

Bár egyetlen antropológiai Iskolához sem köthetQ a munkássága, de leginkább hatott rá a : Klasszikus korszak (kulturális relativizmus) - pszichológiai kultúraelemzés.
Vallotta a távolról terep koncepciót”.
Franz Boas tanítványaként azt vallotta, hogy minden kultúrát saját fogalmi keretein belül kell értelmezni és nem szabad ’’ fejletségi szintek” szerint megítélni egy kultúrát. Boas tanítványként munkásságára, a kulturális relativizmus (Boas alapeszméje, miszerint az egyes kultúrák megítélése csak saját kontextusukban lehetséges. És a sajátunkétól idegen életmódot nem tekinthetünk alacsonyabb rendqnek) volt legnagyobb hatással. Emellett a történeti partikularizmus (azt mondja, hogy az emberi populációk közötti társadalmi és kulturális különbséget biológiai különbségekkel nem lehet magyarázni) is meghatározta munkásságát. Etnocentrizmus definíció:
Az adott ember kultúrájának morális normái, értékei, szokásai, erkölcsei tudása magasabb rendq, mint más emberek kultúrájának ezen megfelelQi.

Harmadszor hatott rá Freud munkássága, a pszichonalitikus iskola: Mead saját társadalmára vonatozó problémákat, a kamaszok körében, úgy próbálta meg kimutatni, hogy a Samo-an élQ kamaszokat vizsgálta.

Foglalkoztatta:
veleszületés, vagy belenevelQdés problémája
szocializáció fogalma : melynek folyamán a kulturálisan megfelelQ
viseledésmintákat elsajátítjuk a felnQttekkel és a velük, egykorúakkal
való kapcsolaton keresztül.
Az ember hogyan lesz önálló egyéniség
A Férfi és NQ viszonya
Nemi szerepe különbségeit vizsgálta különbözQ kultúrákban
(1931- ben, Új-Guineában, itt ismerkedett meg Gregory Bateson
antropológussal, késQbbi férjével).
Milyen kulturális hatosok kísérik végig élete folyamán
Személyiség fejlQdésének társadalmi feltételei


Új-Guineában Mead 3 törzs életét minden területen összevetette:
1. Arapesh: békeszeretQ nép, aki nem ismeri a rivalizálást.
2. Mundgumor: agresszív népcsoport
3. Tchambuli: itt a férfiak foglalkoznak olyan munkákkal, amiket a
nyugatiak nQinek szoktak nevezni pl.: tánc, hímzés, díszítés& és
a nQk harcolnak, vadásznak és halásznak.

Margaret Mead ezen tanulmányai bebizonyították, hogy e három nép
Szociális viselkedése, a gyerekek elsQ éveiben kapott nevelés által
Meghatározott.

ElsQ terepmunkája Szamoán volt. Kutatása tárgya: a kamaszkor mindenhol nyugtalan
idQszak e? A pubertás korú lányok miként válnak felnQtté? Eredményei EljövendQ
kor Szamoán címq könyvében jelent meg 1928-ban.

1928  29: Admiralitás szigeteken
1931  33 és 1938: Új Guineában
1936  38: Maliban ahol hosszú hónapokat töltött el.
1950 60-as években: a rasszizmus, a posztkolonializmus
problémáinak megoldásában segédkezett,
az ifjúsági mozgalmak kulturális hátterét vizsgálta.
Posztkolonializmus:

Szociálantroplógiai kutatások sora (Boas, Margaret Mead, Benedikt vagy a Linton által vezetett kultúra és személyiség kutatási irány) bizonyította, hogy az identitás mindig kultúrafüggQ.
Az egyén önmagáról alkotott képe elválaszthatatlan társadalmának, a világ
felépítésérQl, saját rendezQ elveirQl alkotott képétQl. Az identitás csakis az adott
történelem és kultúra kontextusában érthetQ meg.

A személyes identitás egy életen áttartó folyamat eredményeként, a személyes fejlQdés során, kommunikáció és interakciók sorozatában formálódik.

Alkalmazott antropológia kutatója is, hiszen felkérik, hogy Amerikában az iskolás korosztály táplálkozási szokásait vizsgálja. Illetve a hadseregnél is dolgozik, mint antropológus a katonák itt a vizsgálódás alanyai.


1928-tôl a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeumban
etnológusként dolgozott,
1947-tôl a Kolumbia Egyetem Antropológiai Tanszékének oktatója volt.

Figyelte az emberek közti kapcsolatokat, beszédjüket és testbeszédjüket.

A kultúrák három fajtáját különbözteti meg:
1: poszfiguratív: ez olyan kultúra melyben a gyermekek elsQsorban QseiktQl
tanultak.
2: kofiguratív: melyben a gyermekek és a felnQttek is a velük egykorúaktól
és egyenrangúaktól tanultak.

3: prefiguratív: melyben a felnQttek gyermekeiktQl is tanultak.
Mead szerint a személyiség fejlQdésében a legmeghatározóbb tényezQ a más személyek jelenléte. Vannak olyan személyek az ember életében, akiknek a véleménye vagy pusztán a jelenléte viszonyítási pontként szolgál az egyén minden cselekedetében. Azáltal, hogy az egyén az Q kimondott vagy kimondatlan irányításuk alatt végez bizonyos cselekvéseket vagy tanul meg bizonyos készségeket, ezek a személyek az egyén identitásának elemeivé válnak.
A gyermekeknél elsQsorban a szülQk határozzák, meg minek képzeli, illetve minek
képzelheti saját magát. => a gyermek identitásfejlQdése tehát adott alapokról indul meg. Az évek múlásával már nemcsak a szülQk, hanem a korcsoportok, a tanárok a munkatársak is befolyásolják az ember identitását.

Csoport: A legtágabb értelemben véve csoportról beszélünk, ha a csoportot alkotó egyének között tartós társadalmi interakció figyelhetQ meg. A csoportban való részvétel a tagoknál sajátos észlelésbeli torzulást alakit ki, amely megsokszorozza számukra annak a tulajdonságnak a jelentQségét, mely a tagokban közösnek tqnik.

(Homogén csoport: az ha a tagok valamely egyéni tulajdonsága szociológiai  demográfiai jellemzQje eleve megegyezik. Homogén csoportokban a csoporthatásból származó azonosulás felerQsíti az eleve meglévQ jellemzQket, ami akkor hasznos, ha a csoportnak speciális tevékenységet kell eredményesen végeznie.

Heterogén csoport: az ha a tagok valamely egyéni tulajdonsága szociológiai  demográfiai jellemzQje eleve nem megegyezik.)


Az egyén környezetébQl visszajelzéseket kap saját magáról, melyek segítik Qt önnön személyiségképének megformálásában. Fontos, hogy fiatal-felnQtt korra kialakuljon a fent említett koherens identitás, amiben minden egyes identitáselem bizonyos mértékben összefügg a másikkal.
Ekkor az egyes személyiségjegyek nem nyomják el a teljes identitást (pl. egy kutatónak már nem az a célja, hogy minden helyzetben társadalmi összefüggéseket érsen meg), hanem harmonikus egésszé állnak össze.
Akiben ez a harmónia már megvan, mondhatjuk, hogy érett személyiséggel rendelkezik – ennek kialakulásához viszont nagyon sok élményre van szükség. Az embernek ki kell próbálnia magát ahhoz, hogy mindaz, amit korábban mondtak neki, valóban be tudjon épülnie a saját egyéniségébe, normává, értékké váljon. BelsQ korlátjai alakuljanak ki is és ne a külsQ világ, akadályozza tetteiben.
Az az ember, akinek gyermekkorában folyamatosan megmondták, hogy mi az a jó és mi a rossz és a tapasztalás helyett egyszerqen csak elfogadta ezeket, a megállapításokat tényként, annak az élete csak arról fog szólni, hogy másoknak engedelmeskedik. Az ilyen ember dogmatikus személyiség lesz.




Férfi és NQ címq könyve:

Mead a két nem viszonyára vonatkozó megállapításait foglalja össze mqvében.
A könyv 5 fejezetre bontható: az elsQ a Szamoa.
Bemutatja a Szamoa szigeten élQ bennszülöttek nevelési szokásait. A fiúk és
Lányok nevelése 6-7 éves koruktól vált különbözQvé. A fiúkat 17 éves koruktól
bevonták az aumagába (a fiatal és az idQs emberek társaságába, itt közösen
halásztak, vadásztak és különféle próbatételeknek vetették alá a fiatalokat).
Ebben a mqben elsQként számol be egy olyan törzsrQl, amelyben a nQk töltik be
azokat a társadalmi szerepeket, amit a nyugati kultúrában a férfiak, illetve fordítva.
Ezzel arra utal, hogy a nemek közötti társadalmi munkamegosztás döntQen a
Szocializáció eredménye.

Halála után kiadták személyes leveleit, melyeket a terepmunkáiról küldött, illetve a naplóját.
Mead számos fotó sorozatnak szerkesztQje volt.
Mead azt vallotta hogy a fotók a kultúra közvetítésére alkalmasak s képes arra hogy átadjon a kultúrából valamit egy olyan embernek, aki nem ismeri a szóban forgó kultúrát, s többet látott a fotókban mint illusztrációs lehetQség. Fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.



FOGALMAK SerdülQkör  Mead vizsgálódásai

SerdülQkor definíciója, határai

kezdete: nemi érés
vége: érzelmi, anyagi és szociális függetlenség elérése
jelentése, jelentQsége történetileg is változott
iparosodás hatására különálló, specifikus életszakasz

Mikrorendszer: olyan szociális struktúrák, amelyeknek direkt hatása van a gyermek életére. Család, kortársak, óvoda, iskola a legfontosabbak.

Mezorendszerek: a mikorendszerek közti kapcsolatot, átmenetet biztosítja. Például a család és az iskola között.

Exorendszerek: olyan életterek, amelyeken a gyerek nem vesz részt közvetlenül, de mégis hatással van szociális életére. Ide tartozik például a szülQk munkahelye, munkahelyi tapasztalatai.

Makrorendszerek: ide tartoznak a szociális értékek, ideológiák és politikai intézmények, amelyek a társadalom értékrendjét képviselik.



PAGE 


PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 18. század 2. 2006-os zh 7. gyakorlat alkotmányjog biogeográfia bogarak cad rajz diplomadolgozat életmód épszerk épszerk4 eupol fenntartható filmtörténet fizika fogaskerék hajtás fogyasztóvédelem gazdaságszociológia gazdjog illeték informatika innováció irodalomtudomány java katalízis kis jános korreláció kölcsey marx mb mérleg merőpiac motefo műanyag neveléstörténet nonverbális kommunikáció ollmann önköltség polg.jog politikai szociológia prog1 stratégia szemiotika táblázatkezelés tételsor tudomány vízlágyítás vizsgapéldák