Alfred Kroeber élete és munkássága

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet III.Alfred Kroeber élete és munkássága

Alfred Louis Kroeber élete és munkássága

Alfred Kroeberre úgy emlékezünk, mint az egyik legfontosabb alakjára az amerikai antropológia történetének. Kroeber volt a második amerikai, aki elérte, illetve megkapta a PHD fokozatot antropológiában. Pt nevezték az amerikai antropológia doyenjének. Az amerikaiaknak Kroeber halála óta nincs doyenjük. Öt tiszteletbeli egyetemi rangot, két arany medált kapott egyetemektQl ( Yale, California, Harward, Columbia, Chicago), és tizenhat tudományos társaságnak volt tiszteletbeli tagja. Kroeber mély meggyQzQdéssel vallotta, hogy az élQ és fejlQdQ dolgok, mint például az organizmusok, az egyének és az Q értelmük oszthatatlan egészet alkotják, ezért mindig az egészet kell vizsgálni, nem pedig részeire bontva. Beletekintve az emberiség történetébe, mint legfontosabb dolgot, az embert akarta megérteni modern összefüggéseiben. Számára, hogy megértse a történelmet, az archeológia jelentette az utat.
Alfred Kroeber New Yersey államban, Hoboken városában született, 1876. június 11.-én. Születése után nem sokkal a család New York-ba költözött, ahol elkezdte tanulmányait. Családja kétnyelvq volt, hiszen apja Németországból vándorolt ki Amerikába huszonöt évvel korábban. Talán ezért is az otthon használt nyelv a német volt, de gyermekkorába görögül és latinul is tanult. Ez a korai tudása, és gyakorlata a négy nyelvben hajtotta tovább, hogy kitartóan foglalkozzon a nyelvészettel. KésQbb így emlékszik vissza: kisiskolásként jobban szerette a latint és a görögöt, mivel az angolt túl egyszerqnek találta. Hét vagy nyolc éves korában magántanárhoz került, ahol hat másik gyerekkel együtt tanult. Tanárát Dr. Bambergernek hívták, P volt az, aki késQbb megszervezte az Erkölcstani Kultúra Intézet iskoláját Chicago-ban. Kroeber történelmet, földrajzot is tanult tanárától. KésQbb a Sachba, egy New York-i egyetemi elQkészítQ iskolába járt. Ezek a fiatalkori évek megalapozták a karakterét, a történelem és a nyelvek szeretetét. Amikor a Columbia Egyetemre járt, az antropológia nem létezett, mint egy-egyesített akadémiai tudomány.
BA és MA fokozatait irodalomból szerezte 1896-97-ben. A döntQ esemény az amerikai antropológia és Kroeber életében is a Franz Boassal való találkozása volt a tanszéken, amikor utolsó éves volt. Boas 1896-ban érkezett a Columbia Egyetemre, és Kroeber az egyike volt a három hallgatónak, akik felvették indiánnyelv- szemináriumát. Ennek eredménye képen döntött úgy, hogy antropológiából szerez doktori címet. Boas elQbb fizikus, késQbb földrajztudós, majd a Clark Egyetemen alkalmazták antropológusként. Itt kapta az elsQ amerikaiként a tudományos doktori fokozatát antropológiából. 1899-ben ösztöndíj tette lehetQvé Kroebernek, hogy a nyarat az arapahók között töltse Wyoming államban. ElsQ publikációja 1898-99-ben Eszkimó folklór és 1900-ban Eszkimó etnológia címmel jelent meg. 1900-ban vizsgálódásait kiterjesztette a sosóni, jút, és benak indiánokra is. Habár P elsQdlegesen kulturális antropológus volt, jelentQs munkát végzett az archeológia területén. Maga Kroeber is vezetett ásatásokat Új Mexikóban, Mexikóban és Peruban. Munkájával jelentQsen hozzájárult az archeológia és az antropológia közötti kapcsolat kialakulásához. Kaliforniában egyre gyqlt az indián tárgygyqjtemény, amely az archeológiának volt köszönhetQ. Kroeber és tanítványai rengeteg kulturális adatot gyqjtöttek a Nyugati bennszülött törzsekrQl. A San Franciscó-i Tudományos Akadémia Boast kereste meg, hogy javasoljon valakit az újonnan létrehozott gyqjteménykezelQi posztra. Boas ajánlására Kroeber foglalta el ezt az állást. Mivel a gyqjteményben hiányosságok mutatkoztak, próbált megszerezni két, terepmunkát finanszírozó, kisebb összegq ösztöndíjat, hogy jegyzeteket készíthessen, és tárgyakat gyqjthessen. Ám amikor az Akadémia bizottsága közölte vele, hogy nem tudják támogatni, visszatért New Yorkba, hogy befejezze disszertációját, amelynek egy része megjelent az American Anthropologist-ben: Az arapahók dekoratív szimbolizmusa címmel. 1901 QszétQl, mint frissen diplomázott Californiába költözött, ahol a Californiai Tudományos Akadémia kurátorává nevezték ki egy évvel korábban, majd a California Egyetem oktatójaként tanítani kezd. 1903-tól 1911-ig újra a Tudományos Akadémia Múzeumának gyqjteménykezelQje, közben 1908-ban kinevezték az egyetem Antropológiai Múzeuma igazgatójává, és ezt a pozíciót nyugdíjazásáig megtartotta. 1907-ben feleségül vette Henriette Rotschildot, egy gazdag San Franciscó-i üzletember lányát, aki 1913-ban, hosszú betegség után meghalt tuberkolózisban. Ishivel, az utolsó yahi indiánnal való találkozása egybeesett felesége egyre súlyosabbá váló állapotával. Itt bQvebben kitérnék Ishire, mivel Kroeber munkásságát nagymértékben befolyásolták az együtt töltött évek. A Yanák törzse valószínqleg nem számlált többet 3000 fQnél. Ez a nép még kaliforniai mértékkel mérve is kis nemzet volt, és a Yanák is követték a kulturális tagolódás általános mintáját, és további négy csoportra oszlottak: északiakra, középsQkre, déliekre, és a yahikra. Ez utóbbi volt Ishi csoportja. Mindegyiknek megvoltak a földrajzi határai, és dialektusa. Nyelvi szempontból Észak-Amerikában hat nagy indián szupercsalád létezett, mindegyik számos különálló nyelvcsaládból állt. A hat szupercsaládból öt Kaliforniában is megvolt, huszonegy alapnyelvre tagolódva. A Yana, a hokan szupernyelvcsaládba tartozik. Ezek többnyire annyira érthetetlenek voltak, mint a német és a francia. A huszonegy nyelv tovább oszlott, aminek eredményeként 113 általunk ismert dialektus alakult ki. A Yanák Észak-Kaliforniában élhettek már 3-4000 éve, de vannak, akik ezt a számot megkettQznék.1850-ben tíz-egynéhány évvel Ishi születése elQtt a yanák 5-6 ezer négyzetkilométeres területen éltek.1872-ben amikor Ishi talán tíz esztendQs lehetett, a Dél-Yanák már egyáltalán nem léteztek, és az Észak meg KözépsQ- Yanaföld lakosságából is csupán húsz vagy harminc szétszórt egyed létezett. Ami a Yahikat illeti, úgy tudták, hogy teljesen kiírtották Qket a bevándorló angolszászok, ami igaz is volt, kivéve egy maroknyi embert, közöttük Ishit. Ezt a néphalált egy nagyon szilárd ellenállás elQzte meg. Az angolszászokra jellemzQ volt a fajgyqlölet, így az indiánokat másodrendq kategóriába sorolták, rabszolgáknak, szolgáknak és ágyasoknak használva Qket. Ishi valószínqleg 1862 körül született. Ezeket, az éveket az erQszak jellemezte. Gyakorlatilag az indiánok éheztek, és életben maradásuk érdekében állatokat hajtottak el a telepesektQl, és megtámadtak egy-egy házat, hogy ruhát vagy kisebb felszerelési tárgyakat zsákmányoljanak. Az ilyen eseményeket mindig megtorlás követte, az indiánok után hajtóvadászatot rendeztek, és kíméletlenül irtották Qket. Az indiánok rejtQzködQ életmódra rendezkedtek be, ezért történhetett meg az, hogy 1872-1884-ig senki nem hallott az indiánokról semmit. Ezalatt, a 12 év alatt az indiánok R

J
L
N
Œ

´
¶
ð
ö
ø
B


R
X
Z
\
à
¯ ¿ Ô å ï ñ +Àl¬.Þ\^pr:ª´<Þö:~”


Êöbd¾-À- Œ Ž H!"
","È#â#n$p$r$üøüôüôüðüìüìðìüðìðìðèðìäðìðôàôÜØÜÔÐàÐàÐÌÐÌÐÌàÌÈÄÈÌÀȼ¸ØÜظ𸴸°¸°¸°¬h olhUCìhf@åhüxÍhŽC¶h¦f‡h#IÎhlAÅhR_†huw›h –hj:Ihê=h™ªhJPhgéhoMßhïV
hD.êhŸ^¤hNZ6DRT° °ÎrÐrÒrÔrúïçççßßÚgd7O( dhgdia| dhgdia|
$dha$gdP!ùgd.y¯Ôrþr$’$”$–$˜$°$²$Ô&P'Ž'Ê'è'"(F(\(++Ö+®,ö.0‘0¾0¿02ì2*3$5Þ5R6†7¬7Ø7ä7æ7¶9¸9º9È9¨:ª: IxJÊKžMøM ,Sh]!~hÖ~Phe
ñh©&hþ%hnN[UhÖqµhØ'ØhøuÊh¯f%hBnQhŒÄh.y¯hç]u

hç]uhç]uhÇvh¦f‡h3nNh¨8Fhf@åh olhUCì9halásztak, vadásztak, és gyqjtögettek, próbálták a fehér ember településeit kikerülni.1884-után a yahik újra portyázni indultak, mivel ekkorra már szinte mindegyik vadászukat elvesztették, és a gyqjtögetés is egyre kockázatosabb lett.1908-ban mérnökök fedezték föl a bujdosó yahik faluját, akik a közelben dolgoztak Akkor már csak 4-5 ember volt életben közülük. KésQbb Kroeber és Waterman is meglátogatta Ishivel ezt a falut, amelyrQl fényképeket is készítettek. KésQbb Ishi elmondta, hogy 1908-tól 1911-ig társ nélkül maradt, egyedül élt. 1911. augusztus 29.-én az addigra már teljesen kimerült Ishit egy vágóhíd mellett kuporogva találták meg. A sheriff, hogy megvédje a kíváncsi emberektQl, elvitette az Orowille-i megyei börtönbe. Ez volt Ishi elsQ találkozása a fehér emberrel, akirQl csak azt tudta, hogy kiirtotta népét. Kommunikálni nem tudtak vele sem a spanyol anyanyelvqek, sem az indiánok. Kroeber a sajtóból szerzett tudomást IshirQl, és azonnal levelet írt a sheriffnek Orowille-be. Kroeber és társa Waterman, aki szintén antropológus volt, azt feltételezték, hogy az indián a Yana törzshöz tartozik, mivel Orowille szomszédos azzal a vidékkel, amely korábban a Yana indiánoké volt. Még aznap Waterman vonatra szállt és magával vitt egy szótárat, amit két öreg Yana indián segített összeállítani. A kommunikáció felvétele után Waterman felajánlotta, hogy elviszi Ishit San Franciscó-ba az egyetemre, ahol a múzeum munkatársai gondját viselik majd. Ishi volt az utolsó vad indián, aki már túl volt élete delén, amikor találkozott a huszadik századdal. Mint késQbb Kroeberék megtudták, Ishi maradt utolsónak abból a maroknyi csoportból, miután kívülrQl az erQszak, belülrQl a betegség és az öregség végzett a többiekkel. Ebben a reménytelen állapotban indult útnak céltalanul, míg a vágóhídhoz érve nem volt ereje tovább menni. Ishi a börtönbQl megérkezett a múzeumba, amit a nagyközönség elQtt két hónap múlva nyitottak meg. Az intézmény 1931-ig része volt San Franciscó kulturális életének, utána az épületet lebontották. Kroeber professzor Ishivel a megérkezését követQ reggelen találkozott, amibQl sírig tartó barátság lett. Ishi lassan tanulni kezdett angolul, a múzeum kezdett az otthonává válni. Az Ishi nevet Kroeber adta neki, mivel az igazi nevét nem sikerült megtudni. A neve, Yana nyelven embert jelent. Kroeber magnóra vette Ishi beszédét, több indián szöveggel együtt. Ezek között voltak imák, mesék, dalok. IshirQl mozgófilm is készült ( 500 méter film), amit a California Motion Corporation készített el. Ez a film, késQbb vegyi változáson esett át, és tönkrement. A filmen látható volt Ishi dörzsöléses tqzcsiholásának folyamata, nyílhegy faragása, obszidián tömb hasítása, metszés, pattintás, majd a nyíl kilövése is. Miután portásként is alkalmazták a múzeumban, Kroeber megtanította leírni a nevét, hogy a fizetését, ami havi 25$ volt, át tudja venni. Ishi ismerte a Yana számrendszert is, ami ötös számrendszer. Ishi a múzeumban töltött idejét arra használta, hogy barátait tanította a Yana kultúrára.1914-ben tettek egy kirándulást a régi Yahi-földre, a Deer és Mill-patakhoz. Ishi nehezen szánta magát rá, hogy újra a szenvedései színhelyére menjen. Ott barátainak mindent élQben tudott megmutatni, többek között a vadászatot és a halászatot. Elmentek ahhoz a faluhoz, ahol utolsó éveiben bujkált. Ishin 1914-ben kitört a szárazköhögés, és a január legnagyobb részét korházban töltötte. Hosszú betegeskedés után 1916. március 25.-én halt meg. Egyszerq boncolást hajtottak végre rajta, agyvelejét tartósították. Testét elhamvasztották, és hamvait a Mount Olivet temetQben helyezték el. Nemsokára Kroeber maga is belsQ fül fájdalmakban szenvedett, de fülbetegségét tévesen pszichoszomatikus betegségként diagnosztizálták, így elkezdett pszichoanalízisre járni. Betegségét végül felismerték, de P folytatta az analízist, sQt maga is gyakorlatot szerzett és betegeket kezelt 1922-ig. 1923-ban kiadott egy kézikönyvet antropológia címmel. Kroeber és tanítványai rengeteg kulturális adatot gyqjtöttek a nyugati bennszülött törzsekrQl, és ezt a hihetetlenül sok és érdekes információt végül, 1925-ben az amerikai etnológia egyik monumentális elsQdleges forrásaként, a Kaliforniai Indiánok kézikönyve címmel adta ki. Elismert szaktekintélye volt a kaliforniai kultúráknak, és etnológiai munkássága kiterjedt a Közel-Kelet nagy részére, Indiára, és Délkelet-Ázsiára is. Ezzel törekedett arra, hogy megóvja a megmaradt adatokat a törzsekrQl. Ezeket megmentett etnográfiának nevezik. Kroeber befolyása olyan erQs volt, hogy sok kortársa vette át a szakállának és bajszának stílusát. Már élete alatt úgy ismerték, mint az Amerikai Antropológia Dékánját. Az antropológiával kapcsolatban az angol nyelvbe bevezették a kroeberian szót is. Az Észak-Amerikai indián nyelv genetikai osztályozására Kroeber és Roland Dixon voltak nagy befolyással. 1926-ban újra nQsült, egy fiatal özvegyet vett el, Theodora Kracow Brownt, akinek már két kisfia volt. Házasságukból további két gyermek született Clifton Kroeber történész, és Ursula K. LeGuin, tudományos-fantasztikus regények írónQje. Theodora Kroeber nevéhez fqzQdik Ishi az utolsó vadember címq könyve, ezen kívül életrajzi írása is volt. Kroeber egyik korai megfigyelQje, és rögzítQje volt az ökológia, a kultúra és a civilizáció szoros kapcsolatának. Tizenhárom évi munka után, 1944-ben, kiadta a Kulturális növekedés alakzatai címq könyvét. Ez a civilizációról, kulturális áreákról és az ökológiáról való elgondolásainak kidolgozása. Ebben a munkájában érte el tetQfokát Kroeber kulturális minták iránti érdeklQdése. Megpróbált számot adni néhány európai, közel-és távol-keleti történeti társadalom kulturális növekedésérQl. Szemben etnográfiai leírásaival, melyek megingathatatlanul állnak, kultúrtörténeti elméletei vitatottak és kérdésesek. 1946-ban, nyugdíjba vonulása után, számos egyetemen volt vendégprofesszor. A halál 84-éves korában érte vakáció közben Párizsban, egy ausztriai konferenciát követQen.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

... 11 13 18 1eloadas 2008_12_17 algebra algoritmus anyagválasztás ásványok bio biotermék cserépedény de-avk dhm elektro előadásanyag, mechatronika esszék eu agrárpolitikája forma gazd.töri tétel6 gyep növényzet határérték helyi társadalom inverz és összetett függvény jogi és államigazgatási alapismeretek keringés környezeti katalízis környezeti számvitel közigazgatástörténet közjog kritgyak különleges épületszerkezetek magyar premodern marás nummód pénzügyek sűrűség tanulás és kutatásmódszertan tarnóczi féle tb nemzetközi terminális tételsor turizmus vám világirodalom 2. vizes éh. kez. vizsga vizsga feladatsor word