Kezdőlap

|

Mi a kreditvadasz.hu Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...

Kidolgozott tételek

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzociológiaTársadalomelmélet SzigorlatSzigorlatKidolgozott tételek

2009.01.14 15:30:45
(10)
Szerző: Okos Edina
Cimkék: tételek, szigorlat, kidolgozott


Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
TÉTELEK
A kommunikáció, mint a szocialitás alapeleme és a szocialitás rendszerszintjei Luhmann elméletében

A társadalmi entrópia leépülése és az alrendszerek autopoiezisze Luhmann elméletében

A modern társadalmak alrendszerei és a mqködésüket meghatározó szelekciós mechanizmusok Luhmann elmélete szerint

A világ megváltoztathatósága és garanciái Luhmann elmélete alapján

Belevonás és kettQs racionalitás Luhmann elméletében

Habermas kritikája Luhmann elméletérQl, instrumentális racionalitás, kommunikatív cselekvés és az életvilág

Münch elmélete az interpenetrációról

Az egyetem, mint professzionális intézmény és az egyetemek típusai

A politikai szféra sajátosságai (alapfogalmak, mqködési területek, a legitimáció típusai)

A diktatórikus és a demokratikus hatalomgyakorlás jellemzQi

A pártok típusai, érdekképviselet, közvetlen demokrácia

Bourdieu tQkeelmélete

Bourdieu a "társadalmi mezQ" és a habitus fogalmáról

Boudon módszertani individualizmusa, a "perverz effektusok" elmélete

Crozier bürokrácia elmélete

Foucault elmélete

Lyotard elmélete

Touraine akcionalista elmélete

A fenomenológiai elmélet (Husserl, Heidegger, Schütz)

Az etnometodológia

A szociális konstruktivizmus
A KOMMUNIKÁCIÓ, MINT SZOCIALITÁS ALAPELEME ÉS A SZOCIALITÁS RENDSZERSZINTJEI LUHMANN ELMÉLETÉBEN
A társadalom az emberek közötti viszonyok összessége.
Az ember az alapelem.


XIX. század végétQl az alapelem változik. Az ember különbözQ szerepeket tölt be szocializáció különbözQ normák, viselkedési formák cselekvések (Weber)


Cselekvési motivációk
egyes cselekvéseket jellemzQ mintaváltozók (Parsons)

Luhmann szerint:
A cselekvéselméletekben is a két cselekvQ közötti cselekvéssel kezdQdik a társadalmiság.

Alapelmélet: KOMMUNIKÁCIÓ


Info Közlés Megértés NAGY SZELEKCIÓ!
Szelekció: saját értelmezés rosszul fejezi ki végtelen sok
alapján adom tovább magát a közlQ értelmezés

A kommunikáció csak a fizikai, a biológiai világ problémamentes szervezQdésének báziásn jöhet létre és építhet fel komplexebb társadalmi képzQdményeket.


Luhmann különválasztotta a pszichikai-tudati folyamatokat a társadalmiság szervezQdésétQl, mint önálló rendszerszintet.

A szocialitás rendszerei:

Interakció / szociális rendszerek:
Határmegvonás: jelenlét/távollét. A távolság kirekeszt. (net, tv)
Minden kommunikáció, amely jelenlevQk között zajlik le, az adott interakciós rendszerhez tartozik.
JellemzQi:
interakciós rendszer nem lehet túl komplex
egy idQben egy valaki beszélhet
passzív résztvevQk: belsQ spontán határmegvonás
belsQ értelmi összefüggés is határmegvonás
egymásra reflektáló
egymáshoz kapcsolódó kommunikáció
A fizikai jelenlét lehetQvé teszi, hogy bármely jelenlévQ belépjen az interakciós rendszerbe, de el kell fogadnia a határmegvonódásokat.


Szervezet:
Határmegvonás: a távolság, a környezettQl való elkülönítés, tagság léte/nem léte nem olyan erQs ok, hogy milyen kommunikáció tartozhat egy adott szervezethez.
Szervezeti rendszer: komplexebb lehet szelektált témák, tagok
Hierarchikus viszony a tagok között.

Társadalom:
Legátfogóbb szociális rendszer
JellemzQi:
közös értelmi standardok
szabályozott nyelvhasználat
kulturális szimbólumok

Luhmann szerint minden kommunikáció, ami bármilyen módon elérhetQ egymás számára, ugyan ahhoz a társadalmi rendszerhez tartozik. Világtársadalom!



A TÁRSADALMI ENTRÓPIA LEÉPÜLÉSE ÉS AZ ALRENDSZEREK AUTOPOIEZISZE LUHMANN ELMÉLETÉBEN

Von Cube
A csoportokon belüli kapcsolathálók erQsségének fokát igyekeztek ezzel pontosabban megérteni.
A kapcsolatfelvétel valószínqsége eleinte egyenlQen oszlik meg.
Szimpátia  antipátia csökken az egyenlQ eloszlás
Az egyenlQ eloszlást mint a csoport entrópiájának magas fokát írják le, amely leépül a meghatározott tagok közötti kis intenzitású kapcsolatok stabilizálódásával. Pl. osztályközösségek sztárok körül a többség, de idQvel elhalványodik a sztárság.

Luhmann
Egy rendszer entrópikus, ha reprodukciója folyamán, vagyis a kiesQ elemei pótlásakor, minden következQ elem egyenlQ valószínqséggel jön számításba.
Az entrópia egy olyan állapot, amelyben minden jelentés azonos valószínqséggel rendelkezik.
Az egymás utáni döntési alternatíva-nyalábok sorozatba rendezQdését és ezek között a korlátozott visszafordíthatóságot jelzi az entrópia leépülése.
Nem lehet mindig mindent újrakezdeni egy-egy alrendszerben, a korábbi szelekciókat nem lehet félreseperni elfogadható indoklás nélkül. Pl. tudományos rendszerben, társadalomtudományban az ember az alapelem cselekvés kommunikáció. Az új elméletek felhasználják a régieket.

A korábbi tudományos állításokból felépült épületek ledöntése csak cáfolás mellett engedhetQ meg.
El nem kell fogadnom, de ismernem kell a tudományágam felhalmozott tudáskincsét. Ez kizárja a laikusok okoskodását .

A társadalmi rendszerek autopoiézisze

Maturana (chilei biológus)
Autopoietikus rendszer reprodukciója során az új elemeket a meglévQ elemek segítségével hozza létre, az elemek összerendezQdése által fennálló struktúra segítségével, egy cirkulárisan ismétlQdQ folyamatban.


Zártság-koncepció
Luhmann
A gazdasági alrendszerre vonatkozóan írja le legjobban: piacgazdaságot nézve a kifizetések folyamatát nézte meghatározza az adás-vételt.
Egységes alrendszereket felételez a zártság-koncepció, de ez nem így van, így nehéz közös bináris kódot találni. Ez a probléma az egyetemen is jelen van. ( tudományos alrendszer egyetemi szféra)
Egyetemi oktató: kutat, új elméleteket keres következetes, „bevált” tananyagot ad le.




A MODERN TÁRSADALMAK ALRENDSZEREI ÉS MpKÖDÉEIKET MEGHATÁROZÓ SZELEKCIÓS MECHANIZMUSOK LUHMANN ELMÉLETE SZERINT

Luhmann szerint a társadalom fejlQdésének két mércéje van

A történelem során a társadalmak egyre differenciáltabbá váltak, egyre több autonóm alrendszer különül el a differencia a mérce.
A különbözQ társadalmi funkciók akkor valósulnak meg hatékonyan, ha minden funkcióra egy-egy alrendszer különül el.

Az emberen kívül a többi élQlények számára genetikailag rögzülnek a fejlQdés eredményei és az egyedek ösztöneik által meghatározottan, genetikailag kódoltan élik életüket. Az emberiség fejlQdésének eredményei nem rögzültek biológiailag, hanem az emberi testen kívül objektiválódtak.
Az egyes egyén számára nincs genetikailag meghatározva, hogy miként éljen. Az embernek választania kell, bármit választhatunk, csak azt nem, hogy nem választunk.
Kezdetben a választások véletlenszerqek voltak, késQbb a sikeres választásokat rögzítették és továbbadták.

LegelsQ objektizációs rendszerek:
A munka által alkotott tárgyak.
A nyelv (pl. tájékoztatás)
A magatartásszabályok, kezdetben tabuk

Az alrendszerek egy sajátos szelekciós mechanizmust tartalmaznak, mely a döntéseket megkönnyíti, leegyszerqsíti.
A szelekciós mechanizmus központjában egy médium áll, melyhez egy bináris kód/érték duál csatlakozik. Pl. vásárláskor a pénz a médium. Gazdasági alrendszer médiuma a pénz.

Luhmann a társadalmi alrendszerek határmegvonásáról
A bináris kód és a médium segíti
Az adott társadalmi alrendszerhez tartozó kommunikációk e szerint szelektálják a valóságról kapott információkat. Pl. tudományos szféra igaz/hamis. Jogi szféra jogos/jogtalan. Gazdasági szféra jövedelmezQ/nem jövedelmezQ.

Néhány probléma Luhmann megoldásában
Nem különíti el a társadalmi alrendszeren belül az egyes univerzális értékduálokat professzionálisan alkalmazó kommunikációkat és az ezeket szervezQ megszilárdult struktúrákat a mindennapi életben való alkalmazásoktól.
Pl.
Tudományos szféra igaz/hamis ugyan úgy mqködik a hétköznapokban is.
Egy jogász jogos/jogtalan kódja használatos laikusok körében is.






BELEVONÁS ÉS KETTPS RACIONALITÁS LUHMANN ELMÉLETÉBEN

Belevonásnak (=inklúzió) értjük egyes professzionális intézményrendszer intenzív kiterjedését.
Egy-egy alrendszer bináris kódjait más alrendszerre is értelmezzük.
Pl. piac rentábilis / nem rentábilis alkalmazható a mqvészeti, tudományos, oktatási szférában is.

De hol vannak a határok a professzionális intézményi rendszerek hatókörének bQvülésénél?
Mennyiben terjed ki a mindennapi élet struktúráira? (Habermas a rendszerek gyarmatosítják az életvilágot.)

A jog és a piac intézményi rendszere szemben pl a tudománnyal, mqvészettel, közvetlenebbül éri el a mindennapi életet.

A professzionális intézményrendszerek inklúziója nemcsak kölcsönösen egymás területeinek saját szempontjaik szerint értékelését jelenti, hanem bizonyos esetekben a mindennapi élet direkt meghatározását.

A professzionális intézményrendszer kettQs racionalitása
A szervezeti rendszerszint szervezetei fölött egy átfogóbb professzionális intézményrendszer létrejöttérQl akkor beszélünk, ha egy univerzális értékduál körül szervezQdik meg a társadalmi kommunikációk egy területe.



A többi társadalomban ható értékelési szempont és értékduáljaik fokozatosan
háttérbe szorulnak.


Kivétel: a jogi rendszer  gazdasági kommunikáció
Jogtalan, de rentábilis nem.

Az egyetemi  tudományos szféra kettQs racionalitása

Tanár értékelése
Német, amerikai modell esetében is fontos a tanár elismertsége vonzza a hallgatókat. Állami támogatást diákok befizetését.
Tudományos szférában is értékelik. Kutatásai, publikációi alapján.
Politikai szféra párállása alapján.
Piaci professzionális intézményrendszer / gazdasági. „hasznos”-e az oktató az egyetemnek, vonz-e elég diákot.

Az egyetemi  tudományos szféra sajátlagos értékelési mechanizmusát (a tudományos reputáció randsorát) nem egyszerqen kiegészíti az egyetemi piaci és a tudományos piac gazdasági racionalitás szerinti értékelése, hanem az utóbbi megszüntetése esetén hosszabb idQ után ez a sajátságos értékelés is egyre torzabban és egy sor véletlen tényezQ által befolyásolva mqködik.


Mqvészeti szféra
Saját értékelési rendszer, ami a történelmi folyamán alakult ki  mqértQk, szakirodalom.
Piac befolyásol, ha az állami finanszírozás nem elég (túlzó eset: szocializmusban állam diktálta a mqvészetet)

Oktatási intézményrendszer
Egyetemi oktatói kutató is egyben, piac is meghatározza, hogy melyik tanár hol tanít.

Sportszféra
A sport üzleti része is jelentQssé vált.
A hétköznapi értékelés nem olyan eltérQ, mint pl. a tudományos szférában.

Politikai rendszer
A finanszírozási kérdés nem befolyásolja.
Kormány / ellenzék a bináris kód
Értékduál akkor változhat pl. a gazdasági, morális kérdéseknél, ha a választószám növekedés a tét.

Közigazgatási szféra
Jogos/jogtalan rentábilis/nem rentábilis. A jogos elsQdleges érték!
Finanszírozás nem hoz létre különálló értékdimenziót.



























HABERMAS KRITIKÁJA LUHMANN ELMÉLETÉRPL
INSTRUMENTÁLIS RACIONALITÁS, KOMMUNIKATÍV CSELEKVÉS ÉS AZ ÉLETVILÁG

Habermas-Luhmann vitája

Luhmann rendszerelmélete szerint a társadalom annál fejlettebb, minél több alrendszer különül el benne, mert a társadalmi funkciókat az alrendszerek tudják hatékonyan teljesíteni.

Habermas szerint a társadalmi alrendszerek számának és jelentQségének növekedése nem a társadalmi fejlQdésnek a jele, hanem a társadalmi hanyatlásé.
Habermas szerint az alrendszerek gyarmatosítják az életvilágot.

Az alrendszerek hatékony mqködéséért túl nagy árat fizetnek az egyének életviláguk beszqkülése, elvesztése által.

A hatékonyság növekedése szükségszerqen együtt jár az emberi kapcsolatok leépülésével. Pl.kórház  jó a felszerelés, ellátás, de nincs látogató.

A modern társadalomban egyre többen vannak, akik nem felelnek meg a szigorú szelekciós elvárásoknak, kiperegnek és könnyen deviánsság minQsítQdnek.

Habermas
Weber cselekvés elméletét veszi alapul (cél racionális, érték racionális, affektív, tradicionális cselekvés).
Habermas: egyetlen cselekvési típusból levezethetQk  cél racionális.


A cselekvQ választ egy célt, eszközöket és mérlegeli a következményeket.

egyvilág-elmélet

Habermas a valóság struktúráit 3 autonóm világra bontja
Objektív világ
Tárgyak világa, tudatos cselekvések
Szociális világ
Az emberek egymás közötti értékkötelékeinek világa.
Szubjektív világ
Az egyes ember belsQ meggyQzQdésének, gondolatainak világa.

Weber nem vizsgált minden aspektust a cselekvésnél.

Habermas az instrumentális, cél racionális, kognitív cselekvési aspektusok mellett normakövetQ és dramaturgiai cselekvést különböztet meg.


BelsQ szubjektivitás kifejezQ expresszív cselekvés.

Szociális világ  normakövetQ cselekvés.
Szubjektiív világ  dramaturgiai cselekvés.
Objektív világ  igaz/hamis értékelQ.

Habermas szerint az új, általa bevezetett aspektusok is változnak, racionalizálódnak a társadalom modernizációja során. (nemcsak a cél racionális aspektusok!)
Pl. pszichoanalitika, Freud-szubjektív világ felszínre hozása. Mqvészeti kritikák révén a szubjektivitás kifejezésének javíthatósága.

Két önálló racionalitás-dimenzió (a kognitív  instrumentális mellett)
Morális-gyakorlati racionalitás
A cselekvés szociális mozzanatát fejezi ki.
Esztétikai-gyakorlati racionalitás
A cselekvés dramaturgiai mozzanatát értékelQ racionalitás.

Kommunikatív racionalitás
Diskurzus megfogalmazása


Megértésre-megegyezésre irányul és a valóságosan cselekvQ emberek valamilyen fokban cselekvéseik elQtt ide sorolható tevékenységet is végeznek. = elQ cselekvés

A kommunikatív cselekvés a megegyezésre orientált típus az instrumentális cselekvés sikerorientált.


Kommunikatív cselekvésre nem alkalmas, de lehet itt is elQ cselekvés a diskurzus a siker érdekében, megegyezésre-megértésre irányuló tevékenység, amely kiesik az instrumentális szerepbQl, és a résztvevQk közötti megegyezés mozzanata lép elQtérbe = KONVERZÁCIÓ.

Életvilág

Habermas: mint kulturálisan áthagyományozott és nyelvileg szervezett értelmezési minták készlete
Durkheim kollektív tudat elemzéseit veszi alapul.
Az életvilág a társadalomban meglévQ közösségi mozzanatokat fogja össze.

A társadalom egyéneinek motivációs energiái (amelyek fQként a cél racionális cselekvésben alapvetQk) az életvilágot jelentQ formákban teremtQdnek újjá.
Habermas újraértékeli az európai modernizáció eddigi racionalizálódási trendjeit és a lehetséges jövQbeli fejlQdés alternatíváit.

Az instrumentális racionalizmus egyre tisztább kibomlását látja:
A gazdasági fejlQdésben.
Formalizálódó modern fejlQdésben.
Szakszerq és élethivatásszerqen qzött, politikától elkülönült közigazgatásban.
Üzemszerqen mqködQ tudományos kutatások és az oktatás tömeges elterjedésében is.

A modernizációban a domináló szerepet az instrumentális racionalizmus tölti be, de meglátja Habermas a diskurzusra, megértésre, megegyezésre irányuló formák racionalizálódását is.
A modern társadalmak intézményei egyre specifikusabbak és funkcionális sikerük érdekében technicizáltabbak, de bennük mozzanatként továbbá élnek és fejlQdnek az életvilág és a közösségiség formái is.

De reális veszély, hogy az utóbbi évtizedek nyugati fejlQdsben csonkán fejlQdnek a kommunikatív struktúrák. Az instrumentális racionalizmus tönkreteszi a közösségi struktúrákat, az intim közösségi formák kiüresednek (család, házasság). Nincs az új generációknak meg a motivációs energiák sokasága, az értékbázis, ami miatt vállalja a modern individuum a módszeres instrumentális életvitelt.

A fQ probléma, hogy a társadalmi alrendszerek átveszik az életvilág funkcióit. Gyarmatosítják azt!
Pl. a társadalmi normák eljogiasítása öregek, elesettek gondozása.



MÜNCH ELMÉLETE AZ INTERPRENETRÁCIÓRÓL

Parsons elméletei nyomán dolgozott.

Európai fejlQdésre az egyes társadalmi szférák racionalitás-szempontjainak egymást áthatása jellemzQ.



Interpenetráció

A modern társadalmak intézményeiben van:
Közösségi  normatív komponens
Integrálja az intézményt
Kulturális mozzanat
Generalizálja a cselekvési mintákat, szimbólumokat
Professzionális komponens
Specifikálja a cselekvési mintákat
Adaptív komponens
Változóképességet biztosítja

ElsQdleges szférák az össztársadalomban:
Gazdasági rendszer
Politikai rendszer
Közösségi rendszer
Szociális-kulturális rendszer

Münch kiindulópontja az interprenetrációs koncepciónál, hogy a társadalom említett szférái és ezek komponensei csak a modern európai társadalomban tudták egymást sikeresen áthatni. Így létrejöhettek olyan intézmények, amelyek közvetítették az egyes szférák értékszempontjait egymás felé.

Tudományos szféra esetében:

Európai civilizációk tud. fejl. Keleti civilizációk tud. fejl.
Gondolkodás Pl. Kína.
Bizonyítás Nincs igény az absztrakt, elvont
Kísérletezés gondolkodásra; a technika ugyan
Technikai probléma fejlett, de az összefüggéseket nem
keresik a pontszerqen meghatározott problémák és a pontszerqtlen megoldások között.


Nem születnek nagy elméletek, csak megcsinálnak valamit, amibQl nem olvasható ki az elmélet.


Pl. India
Empirikus kísérletezés fejlett.
Absztrakt gondolkodás is fejlQdik, de izoláltan a kasztrendszer miatt.

Empirikus problémamegoldás gondolkodás nincs, univerzális összefüggések nincsenek. Absztrakt gondolkodás realitáshoz való közeledése nincs.
Szükséges a polgárság kialakulása és a rendek közötti távolság csökkenése.
Pl. Anglia
Tudományok ápolására létrejött a Royal
Society
Arisztokraták, kereskedQk, kézmqvesek
a tagjai.

Franciaország, Németország
Folytatódott a tudományos fejlQdés, de eltérQen.
A különbség az állam eltérQ szerepére vezethetQ vissza.
Pl. Angliában, USA-ban a tudományos szféra
közvetlenül integrálódott a társadalmi praxis felé

Németországban, Franciaországban az értelmiségi réteg
elkülönült réteg elkülönült a gyakorlati szférától.




AZ EGYETEM, MINT PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNY ÉS AZ EGYETEMEK TÍPUSAI

Az egyetem olyan intézményrendszer, amely egyszerre tartozik a tudományos és az oktatási alrendszerhez.
Médiuma: hasznosítható tudás.
Bináris kód: hasznosítható/nem hasznosítható tudás.

Egyetemek típusai:

Francia típusú:
A tanárok állami alkalmazottak.
Kinevezésük határtalan idQre szól, és nincs további feltételekhez kötve.
Az állam által meghatározott képzések folynak; az állam által meghatározott és finanszírozott létszámmal.

Német típusú:
Az oktatók elQrelépése és egyetemen maradása tudományos feltételekhez kötött.
Az állam határozza meg és finanszírozza az egyetemi szakokat.
LehetQség van arra, hogy megfelelQ tudományos fokozatot elért emberek magántanárként oktathassanak.

Amerikai típusú:
Az egyetemek finanszírozását az állam a hallgatók egyetemi tanulmányaik finanszírozásával biztosítja.
A hallgatói normatívát az állam annak az intézménynek adja, ahova beiratkozik; ezen felül tandíj van, mellyel az az intézmény/szak rendelkezik, ahová a hallgató jár.
A vezetQ alapvetQen manager, az a feladata, hogy olyan nagy tudású oktatókat nyerjen meg, akik majd vonzzák a hallgatókat, és ezáltal finanszírozhatóvá válik a képzés.
Az oktatókat határozott idQre alkalmazzák.

A magyar egyetemek köztes helyzetben vannak. Az átalakulás iránya az, hogy a hallgatói létszám és a saját bevétel váljon a finanszírozás alapjává.

A Miskolci Egyetem dilemmája:

A karok között a hiányt egy pontrendszer segítségével osztották el, melyben meghatározó volt az egy oktatóra jutó hallgatók, órák száma és a bevételek.
(a BTK-n 10 fQ az egy oktatóra jutó hallgatói létszám)



A POLITIKAI SZFÉRA SAJÁTOSSÁGAI (ALAPFOGALMAK, MpKÖDÉSI TERÜLETEK, A LEGITIMÁCIÓ TÍPUSAI)

A politika az érdekek érvényesítésének, a konfliktusok kezelésének, és ezáltal a társadalom irányításának a szférája. Ezeket a feladatokat csak hatalmi pozícióból lehet megvalósítani.

Érdekek
Az egymással konfliktusba kerülQ szükségletek. A szükségletek akkor transzformálódnak érdekké, amikor ugyanarra a többlettermékre többféle szükséglet irányul, és el kell dönteni, hogy melyik szükséglet elégítQdjön ki. Minden eddigi társadalmi érdektag volt.
Létrejön az emberiségben az a tudás, hogy az érdekegyesítés, konfliktuskezelés. Pl. többlettermelésbQl származó kérdéseket meg tudjuk oldani. Politika.

Hatalom
Olyan, mint a szél; az állampolgár a fqszál a szél fúj, a fq meghajlik.
A aktor befolyása B aktorra meghatározza A aktor kimenetelét a jövQben.
A hatalom a döntések tényleges meghozatala.

A politikai fQhatalom:
A társadalom egészére vonatkozó, és a leglényegesebb ügyekben hozott döntéseknek a birtoklása.

A politikai fQhatalom mqködési területei
A társadalmi újratermelés irányítása
A szabad versenyes kapitalizmus idQszakában, a tisztán tranzaktív újratermelési rendszerben a politikai hatalom csak a kereteket jelölte ki, az állam éjjeliQr szerepet játszott.
Az államszocializmus (=tiszta redisztribúció) tervutasításos idQszakában a politikai fQhatalom napi gyakorisággal konkrétan beavatkozott a társadalmi újratermelésbe.








Legitimáció = a hatalom jogosságának elfogadtatása.
ErQszak törvényes alkalmazása.

A három mqködési elv összefüggése
Ha a társadalmi újratermelés jól mqködik, akkor konszolidálja (=megerQsíti) a hatalmat, és nem kerül elQtérbe sem a legitimáció, sem az erQszak. A negatív társadalmi konszenzus keretében az életszínvonal növekedés konszolidálta a hatalmat.
Ha a társadalmi újratermelésben zavarok vannak (pl. tömeges életszínvonal csökkenése, sztrájkok) akkor elQtérbe kerül a legitimáció. Ha legitim a hatalom, akkor a gazdasági bajokból, a társadalmi újratermelés zavaraiból nem lesz automatikusan politikai váltság. Ha nem legitim a rendszer, akkor szükségszerqen elQtérbe kerül az erQszak (pl. 56)

A legitimáció típusai (Weber szerint)

Tradicionális
A hatalom jogosságának elfogadtatása azon alapul, hogy ez felel meg a hagyományoknak.
Fontos szerepet játszik a vérségi kötelék és a mítosz.
Pl. Árpádházi-királyok hatalma

Karizmatikus
A hatalom jogosságának elfogadása a vezetQ vélt vagy valós rendkívüli tulajdonságain alapul.
Pl. Napóleon

Legális racionális
A hatalom jogosságának elfogadása azon alapul, hogy az elQre meghatározott szabályoknak megfelelQen nyerték el a hatalmat.
Pl. modern demokráciák

Nemzeti
A hatalom jogosultságát arra alapítják, hogy a saját nemzetbQl kerültek ki a hatalom gyakorlói.
Idegen elnyomás alóli felszabadulás, ill. birodalomból való kiválás esetén jellemzQ.
Pl. Osztrák-Magyar Monarchia, törökök idején magyar uralkodók, Trianon után Magyarországon.

Modernizációs
A hatalom gyakorlói arra alapozzák legitimitásukat, hogy gyorsabb fejlQdést, modernizációt biztosítanak, mint más.
Pl. Gagarin nemcsak technikai eredmény.

Összehasonlító
A hatalom elfogadása azon alapul, hogy másutt még rosszabb.
Pl. legvidámabb barakk






A DIKTATÓRIKUS ÉS DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS JELLEMZPI

Monopolisztikus hatalomgyakorlás / Diktatúra

A hatalom kizárólagos pl. egypártrendszer.
A hatalmat gyakorlók köre egyre szqkül.
Végeredmény: a személyi kultusz.
Az érdekek nem intézményesülhetnek
ha a valóságos érdekek nem intézményesülhetnek, egy idQ múlva robbanásszerqen törnek elQ. Pl. 56.
Kolosi tamás szerint a betartás demokráciához vezet.
A politikai döntéshozók személyesen vállalnak fel valamely érdekcsoport lobbi érdekének az érvényesítését, de az intézményesültség hiánya miatt nem voltak elég erQsek ehhez.
Ahhoz viszont elég erQsek voltak, hogy mások érdekérvényesítését megakadályozzák, betartsanak nekik.
Új feudális struktúra.
A nyilvánosság nem mqködik.


Habermas szerint: közvetítQmezQ a civil társadalom és a hatalom között; funkciója a döntések számonkérése, a hatalom ellenQrzése.

A hatalmi ágak nem válnak szét pl. igazságszolgáltatás esete:
Végrehajtói:
A végrehajtói hatalom túlsúlyosság válik. Az államszocializmusban a túlsúlyosság vált végrehajtó a pártállam vezetése, az állampárt kezében volt.
Törvényhozói:
A törvényhozó szavazógépként mqködik. Mérlegelés nélkül mindent megszavaznak, amit eléjük terjesztenek.
Bírói:
Az igazságszolgáltatás számára kívülrQl konstruálják és instruálják a pereket. Koncepciós perek: bírókat utasították.

A helyi hatalom nem valóságos a döntések nem helyben születnek, hanem legalább egy szinttel feljebb.

Hegemonisztikus / Demokrácia

Van alternatívája a hatalomnak.
Versenyben választódik ki a hatalmat gyakorló pl. többpártrendszer.
Szakmai szervezQdések.
A civil társadalom megszervezQdése.
A hatalmi ágak szétválnak, elkülönítésük garantált.
A döntések helyben születnek; a helyi hatalom valóságos.
Demokrácia akkor van, amikor az embereknek nem kell félniük a felettük lévQktQl, nem bizalmatlanok a velük egy sorban lévQk iránt, és nem köti le minden idejüket a megélhetésért végzett munka.



A PÁRTOK TÍPUSAI, ÉRDEKKÉPVISELET, KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA

A politikai pártok típusai

Honorácior párt
Sajátosságai: a parlamenten belüli szervezQdése a hasonló nézeteket valló képviselQknek.
A képviselQk olyan úriemberek, akiket a környezetük egész életük alapján érdemesnek tart a képviselQségre.
A képviselQválasztás és a képviselQi munka anyagi fedezetét a családok és a barátok biztosítják (nincs fizetés).
A képviselQk a nemesi és az értelmiségi rétegbQl kerülnek ki.
A képviselQk véleményalkotása közvetlen, tartós és az élet minden területére kiterjed.

Osztálypártok
A politikusok mellett kialakul a széleskörq pártbürokrácia (hivatalnokok, fizetett apparátus)
Kialakul a párt hivatalos nézetrendszere, ideológiája, mely az adott párt érdekeit fogalmazza meg.
Fontos szerephez jut a pártsajtó.
A párt finanszírozása a befizetett párdíjakból és a támogatói befizetésekbQl származik.

Néppárok
Kapj el mindenkit!  típus
Nem egy meghatározott társadalmi osztályra, rétegre épül.
Nem kötelezQdnek el érdekek, értékek mellett.
Minél általánosabb, átfogóbb választási programot hirdetnek, annál valószínqbb, hogy rá szavaznak.
A pártok finanszírozása az állami költségvetésbQl.
A választási eredmények arányában kapnak pénzt.

Érdekképviseleti szervek és neokorporatizmus
Ezek a szervek erQsebben beágyazottak és kötöttek egy-egy tevékenységi szférához és az itteni tartalmi problémákhoz, mint a politikai pártok.

50-es évek az érdekképviseletek csúcsa Az egyesületek uralma
Az érdekképviselet beavatkozik a politikába =neokorporatizmus.
A neokorporatizmus több értelmezést kapott. A kapitalizmus összeomlása mellettiek ezt a jelenséget, mint a hátráló, de kétségbeesetten védekezQ monopoltQke utolsó hadállásaként élték meg.

Az érdekképviseleti szervezetek térnyerésének erQsségét az szabja meg, hogy milyen fokban sikerült az akut társadalmi feszültségeket csökkenteni. Pl. Ausztria, Svédország, Norvégia.



A parlamenti döntéshozatalba is bekapcsolódtak
Törvény elQkészítések parlament elQtti szakasza. Pl. Ausztria, Svájc.
A képviselQk is foglalkoznak érvényes szervekkel (tagok, vezetQk).

Osztálypártok esetében
Zárt ideológia, meghatározott színterek.
Egy-egy politikai pártnak szövetségesei voltak adott érdekképviseleti szervek. Ellenzéket is tudták "hová tenni , milyen szervekhez tart.
Pl. szakszervezet-munkások munkáspárthoz munkaadók, kereskedelmi kamarák a nagy tQke párjaihoz tartoztak.

Néppártok esetében
Lazább kötQdés egy-egy szervhez.


Nem az érdekképviselet tartalmi döntések fontosak, hanem a szavazók megnyerése.

A közvetlen demokrácia korrekciós formái

Népszavazások
Egyre fontosabb szerepet kaptak az utóbbi idQkben.


Tömegkommunikáció leterjedése általános érdeklQdés a politika iránt technikailag gyorsan lebonyolítható.
A populáció politikailag aktív részese lehet a döntéseknek.
Leveszi a döntési terhet a politikai pártokról.
JelzQrendszer a pártok számára. Milyen alternatíváknak van támogatottsága.

Társadalmi mozgalmak
A társadalom javaslatainak elQterjesztésére, népszavazási témák létrehozása.
Új témákat politikailag piacképessé kell tenni. Lényeges, hogy mely párt vállal fel új témákat. A feldobott témákból alakulnak a pártprograÇ'(_bguv‚ž º¼Ü *:<> 2 ° Ò †ˆñèÙÊ»²¨²–²–²†€w€m€g–€]€Q€K
h{{SaJh{{Sh€z5>*aJh€zh€z6aJ
hæhmaJh€zh€z>*aJh€zh€zaJ
h€zaJh€zh€zH*aJ
hü4°aJ"jhPeUaJmHnHtH uh€zhæhm>*aJh€zhæhmaJh€zhæhmCJOJQJaJh€zhÝP¬CJOJQJaJh€zhæhmCJOJQJaJh :ˆhü4°aJh :ˆhü4°CJ OJQJaJ ØÚ† ˆ l
n
ö
ø
d
f
@

B

Ž





Ð
Ò
J P  ÷çÚçÚçÚçÚçÚçÚçÚçÚçͽڽ
&
FH„ª„Vþ^„ª`„Vþgd‘}¯

„ª„äþ^„ª`„äþgd :ˆ

„ª„Vþ^„ª`„Vþgd :ˆ
&
FH„ª„äþ^„ª`„äþgd‘}¯ $a$gdü4°Â Ä ò ô `bîð();<[\“”¨©Ç(_uòâòâòâòâòâòâòâòâòâòâ×ÏÊgdæhm $a$gdæhm
$
&
Fa$gd€z
&
FH„ª„Vþ^„ª`„Vþgd‘}¯

„ª„Vþ^„ª`„Vþgd :ˆu‚<öø6 ® ° Ò †ˆÌHI’ïBDvz|ln¢úúòííííííâÖÖÖÎÎÎÎÎÎÎÎÎÎÎ $a$gd{{S
$„Ð^„Ða$gd{{S
$
&
Fa$gd€zgd€z $a$gd€zgdæhmˆ ÌÒIL‚’œ²¸¹½Ùâðó$,@Dvx|ŒÔjln ¢¤ºêlnÀ-õïÝïÈイﲪ²ª²ª²ª²ª²ª²ªïÝ爛˜ž˜ŒƒŒy˜s˜sm
h†FáaJ
h´KdaJh8iôh8iô>*aJh8iô5>*aJh8iôh8iô5>*aJ
h8iôaJ
hšWXaJ
h’xðaJ h{{SCJ aJ h{{Sh{{SCJ aJ h{{Sh{{SCJaJ(jhPehPeUaJmHnHtH u"jhPeUaJmHnHtH u
h{{SaJh{{Sh{{S6aJ(¢¤ên4L¢âB˜À---0-n þ ÷ìáááÖËËÖÀÀ´¬¬¡––
$
&
F a$gd†Fá
$
&
Fa$gd†Fá $a$gd†Fá
$„Ä^„Äa$gd†Fá
$
&
Fa$gd´Kd
$
&
Fa$gd´Kd
$
&
Fa$gd´Kd
$
&
Fa$gd8iô
$
&
Fa$gd8iô $a$gd{{S-0-n p J!b!R"T"„#ˆ#0$4$D$F$„%†%ú%ü%þ%((+"+È,b-d-ª-º-*./f/h/x/<1>1n1~1€1333p3õïÝïõïÝïѶªž˜Ý˜ïݘª˜Ý’Œ˜Œ†Œ†z†p†Ý†p݆jÝj
h=VƒaJh{= h{= 6aJh{= h{= 5>*aJ
h{= aJ
hÛjóaJ
h
ÃaJ
h]@¾aJh1çh†Fá5>*
aJh1çh]@¾5>*
aJh†FáCJOJQJaJh†Fáh†FáCJOJQJaJh†FáCJOJQJaJ"jhPeUaJmHnHtH u
h†FáaJh1çh†Fá>*aJ)þ H!J!b! !¸!ê!""P"R"„#ˆ#2$4$F$%„%ü%ôìáÖÖËËËììɾ¹ì®®¢
$„Ð^„Ða$gd]@¾
$
&
F a$gd]@¾gd†Fá
$
&
Fa$gd†Fá
$
&
Fa$gd†Fá
$
&
Fa$gd†Fá
$
&
Fa$gd†Fá $a$gd†Fá
$
&
F a$gd†Fáü%(((>)ö)+d-f-*.//f/h/ž/<1@1F1n1~1O2ôììôôôôààààØààÌÌÌÌÀ­$
&
F
„á„äþ^„á`„äþa$gd{=
$„ª^„ªa$gd{=
$„Ä^„Äa$gd{= $a$gd{=
$„h^„ha$gdÛjó $a$gd]@¾
$
&
F
a$gd]@¾ O23r3s3t3u3v3Þ4à4T5V5l6T7V7Ž9Ö:®;°;ô;ìàààààÕÐÈȹ­È­­­È¡
$„7`„7a$gdWw
$„7^„7a$gdWw$
&
F

„7^„7a$gdWw $a$gdµëgdµë
$
&
Fa$gdµë
$„á^„áa$gd=Vƒ$
&
F
„á„äþ^„á`„äþa$gd{= p3r34à4 5R5T5V5X5Â67º<š=œ=ð=ü= >6>ö>^?\A^A¨A|DäDæD0F2F"H’H”H KúôèÜÐÇ»©ô£ô£ô£™£™££‰‰sga©a[a[
h|ÌaJ
hp]ØaJhÍ3çCJOJQJaJhp]ØCJOJQJaJh1çhÍ3ç6aJ
hÍ3çaJh1çhWw6aJhWwhWw6aJ
hWwaJ"jhPeUaJmHnHtH uhWwh1ç5>*aJhµë5>*aJhWwhWw5>*aJhWwhµë5>*aJhµëCJOJQJaJ
hµëaJ
h{= aJ-ô;4ö>^? ?\A^A¨A^CfCìììàÍÁ¹¹ªÁ¢¢ƒ
$„7^„7a$gdÍ3ç$
&
F„7„sÿ^„7`„sÿa$gdÍ3ç $a$gdÍ3ç$
&
F„7^„7a$gdWw $a$gdWw
$„7^„7a$gdWw$
&
F „7„åþ^„7`„åþa$gdWw
$„7^„7a$gdµë$
&
F
„n„åþ^„n`„åþa$gdWw fCîCpDrDtDvDxDzD|DæDèD¦E0FGGºG”H–H„I†IK K’KBMFMììääääääÙÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑÑ $a$gdp]Ø
$
&
Fa$gdp]Ø $a$gdÍ3ç$
&
F„á„gÿ^„á`„gÿa$gdÍ3ç K’KBMDMFMJMäMæM&N(N*N,N”N–NÚNDOFOhOlOPŠP‹PºP»PäTU˜VÎV|W”W|X¢XZ*Z,Z6[l[F\v\ÂbÔbÖb®c>dôîÜÓÍîÍîÜîÄî¾î²î¨Üî¢Ü¢Ü¢–¢–¢–¢–¢–Ü¢„xxܐr
h†'ÈaJh 3 h 3 5>*aJh 3 CJOJQJaJ
h 3 aJhv,Ihv,I5>*aJ
hv,IaJh1çh|Ì6aJh1çh|Ì5>*
aJ
h{= aJhµëhWwaJ
hWwaJhp]Øh|ÌaJ"jhPeUaJmHnHtH u
h|ÌaJh|Ìh|Ì5>*aJ+FMHMJMæM&N*N,N–NØNÚNDOFOhOGPŠPºP4Q5QàTâTäTU¸U–V˜V÷÷÷÷÷÷ïïïïïïääääÜÜÜÜÜÑÑÜ
$
&
F a$gdv,I $a$gdv,I
$
&
Fa$gd|Ì $a$gd{= $a$gdWw˜VÎVzW|W”WæWzX|X¢XöX8YþYZ*ZÈZ6[8[:[<[>[@[B[D[F[H[÷ì÷÷ìì÷÷ááá÷÷ÖÖÎÎÎÎÎÎÎÎÎ $a$gd 3
$
&
Fa$gdv,I
$
&
Fa$gdv,I
$
&
Fa$gdv,I $a$gdv,IH[J[L[N[P[R[T[V[X[Z[\[^[`[b[d[f[h[j[l[¼[D\F\v\x\à]â]

_÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìà÷÷÷÷÷÷
$„Ð^„Ða$gd 3
$
&
Fa$gd 3 $a$gd 3

_Œ_Ž_r`t`–a˜aÀbÂbÔb´c@d\d^dðdòdeeŠe¨e÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìáÕÉÉÉáÁ¶á
$
&
Fa$gd†'È $a$gd†'È
$„ˆ^„ˆa$gd†'È
$„Ð^„Ða$gdv,I
$
&
Fa$gd†'È
$
&
Fa$gd 3 $a$gd 3 >d@dBdDdZd\d|g~g€gšlØlÜl2nfn˜nšnònppppss8s:sNs uvÆwöwøwƀʀbdn‚p‚‚š„÷åßÙßÓÍåÍÇÍǽÇåÇ·Ç·å·±·«Ÿ«±™±“±“‡{“å“ukuh1çhßc6aJ
hßcaJh™2‰CJOJQJaJh™2‰CJOJQJaJ
h™2‰aJ
hu¼aJhL9õhL9õ5>*aJ
hL9õaJ
h/aJ
hË_ÞaJhL9õhØ,í6aJ
hØ,íaJ
h%baJ
h†'ÈaJ
hv,IaJ
h|ÌaJ"jhPeUaJmHnHtH uh 3 h 3 aJ(¨eðefxfšfg g|g~g–h˜hšhi
i\i´ijj@kLlNlÜlmôéôéôÝÒÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ¿
$
&
Fa$gdØ,í $a$gd%b
$
&
Fa$gd†'È
$„p^„pa$gd†'È
$
&
Fa$gd†'È
$
&
Fa$gd†'Èmtmºm0n2nfn˜nÔnÖnppèp&q(q8s:sNsPsóèóààèóóÔÌÁµµ©¡¡¡ $a$gdL9õ
$„ˆ^„ˆa$gdË_Þ
$„Ð^„Ða$gdË_Þ
$
&
Fa$gdË_Þ $a$gdË_Þ
$„ˆ^„ˆa$gdØ,í $a$gdØ,í
$
&
Fa$gdØ,í
$„Ð^„Ða$gdØ,íPstzt

u u>vBwDwÆwøw $
&
Fa$gd™2‰ $a$gd™2‰
$
&
Fa$gd/ $a$gdä&ÿ$
&
F„7^„7a$gdL9õ`b0‚2‚4‚6‚n‚p‚‚ƒ2ƒZƒÀƒôƒ:„^„˜„š„ì„…8…^…š…œ…÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìáìáìáìáÙÙÎÎÎÎÙ
$
&
Fa$gdñT† $a$gdñT†
$
&
Fa$gdßc
$
&
Fa$gdßc $a$gd™2‰š„ì„ï†
‡

‡
‡‡˜‡£‡Ê‡×‡ü‡ˆlˆnˆpˆ‰‰*Š,Š ‹"‹ÒŒ„†JKML‘_‘`‘p‘h“„“f•ˆ•F™pš¬šJœLœPœõïõïÝï×ï×ï×ï×ïÝ×Ý×Ý×Ý×ÑÝÑË¿³Ë§ËËËË—‹—…yh#6#CJOJQJaJ
h#6#aJhDâhDâ5>*aJ
hDâaJhDâhwd{6aJhDâhwd{5>*aJhwd{CJOJQJaJhwd{CJOJQJaJ
hwd{aJ
hæ:$aJ
h¨W/aJ"jhPeUaJmHnHtH u
hñT†aJh1çhñT†6aJ*œ…î†ï†
‡

‡v‡™‡Ë‡ý‡nˆ‰T‰V‰ŠŠ*ŠRŠ’Š ‹$‹÷÷÷÷÷ääääØØØØØØÈµµ©
$„´^„´a$gd¨W/$
&
F„´„sÿ^„´`„sÿa$gd¨W/$„ „Ä^„ `„Äa$gd¨W/
$„ ^„ a$gd¨W/$
&
F„„Úþ^„`„Úþa$gdñT† $a$gdñT†$‹<ŒÒŒöŒDT ´¶ôVŽÆŽ„ÀJKMóàÔÌ̽±±±ÌÌÌÌÌÌÌ̯¤
$
&
Fa$gdwd{
$„ª^„ªa$gdæ:$$
&
F-„ª^„ªa$gdæ:$ $a$gdæ:$
$„Ä`„Äa$gdæ:$$
&
F-„´„mÿ^„´`„mÿa$gd¨W/
$„ ^„ a$gd¨W/‘ù‘K‘L‘_‘`‘p‘‘’’f“h“„“ ”œ”d•f•ˆ•T– —÷÷÷÷÷÷÷ìÙÙÙ÷ìÆÆÆ÷ì³³$
&
F"„n„åþ^„n`„åþa$gdwd{$
&
F!„n„åþ^„n`„åþa$gdwd{$
&
F-„n„åþ^„n`„åþa$gdwd{
$
&
F a$gdwd{ $a$gdwd{ —ð˜F™H™nšpš¬š®šÞ›LœPœvžxžˆžŽ ̡Ρޡ€¢£v£ììäääääääâ×ÏÏÏÏÏÏÏÏÄÄÄ
$
&
F a$gd#6# $a$gd#6#
$
&
Fa$gd#6# $a$gdDâ$
&
F"„n„åþ^„n`„åþa$gdwd{PœxžˆžŽ  Ρޡà¡f¤h¤º¤f¦²§¶§n¨²¨H­r­–­²­

¯&¯ü¯"°F±H±X±~³˜³š³Ò´ð´šµœµžµôèâÖâÄâÖÄâ¾²¾¬¾¦š¦š¦Ž¦Ž¦Ž¦„ަxŽrxrlch#6#hE ¶aJ
h¶rþaJ
hQ"­aJhQ"­hQ"­6>*
aJhQ"­hE ¶6aJhQ"­hE ¶6>*
aJhE ¶hE ¶5>*aJ
hE ¶aJ
hj çaJhE ¶h.Oò5>*aJ
h.OòaJ"jhPeUaJmHnHtH uhE ¶h#6#5>*aJ
h#6#aJhDâCJOJQJaJh#6#CJOJQJaJ$v£x£¦£f¤h¤º¤¥h¦¶§¸§º§¼§¾§À§Â§Ä§Æ§.¨l¨n¨²¨’ª÷÷÷÷÷ìÝÑÉÉÉÉÉÉÉɺºÉÉÉ$
&
F„ü^„üa$gdE ¶ $a$gdE ¶
$„ü^„üa$gdj ç$
&
F„ü^„üa$gd.Oò
$
&
F#a$gd.Oò $a$gd#6#’ªF­H­”­–­²­^®Ì®
¯

¯&¯à¯ú¯ü¯"°±F±H±X±²Â²|³÷÷÷÷ìÙÙÍ÷ìºÍ÷ìºÍ÷캺Í$
&
F%„ü„Îþ^„ü`„Îþa$gdE ¶
$„Ä^„Äa$gdE ¶$
&
F#„ü„åþ^„ü`„åþa$gdE ¶
$
&
F$a$gdE ¶ $a$gdE ¶|³~³š³€´Ð´Ò´ð´hµšµœµžµ µ¤µ¶¶t¶v¶÷ìÙÍźÙÍÍ÷²°¥ ˜˜ $a$gd¶rþgd¶rþ
$
&
Fa$gd¶rþ $a$gdDâ
$
&
F$a$gdQ"­ $a$gdQ"­
$„Ä^„Äa$gdQ"­$
&
F&„ü„Îþ^„ü`„Îþa$gdQ"­
$
&
F$a$gdE ¶ $a$gdE ¶žµ µ¤µ¶¶¶t¶d»f»ª¼¬¼(½@½B½ÁTÁîÄðÄôÄbÅdÅfŜŞžÅTÉpÉèËúËÊÍ.Î0ΒÎúîâÖâÊIJĬĬĬ ¬šŽ‚všjš^š^š^šXšX
h%ÎaJh%Îh3-6>*
aJh%Îh3-5>*
aJhí*CJOJQJaJh3-CJOJQJaJh3-CJOJQJaJ
h3-aJhí*hí*5>*
aJ
hí*aJ"jhPeUaJmHnHtH u
h¶rþaJh¶rþh¶rþ5>*
aJhDâCJOJQJaJh¶rþCJOJQJaJh¶rþCJOJQJaJ
hDâaJ v¶Ì¶·`·¦·l¸Ö¸4ºþº,»d»¤»¦»ª¼¬¼(½B½f¾ôôôôáÖÖÖÖÖÊÊÊÊ¿¬™$
&
F„„gÿ^„`„gÿa$gdí*$
&
F*„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gdí*
$
&
F)a$gd¶rþ
$„Ð^„Ða$gd¶rþ
$
&
F(a$gd¶rþ$
&
F&„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gd¶rþ
$
&
F'a$gd¶rþf¾‚¾R¿`¿LÀNÀÁÁTÁVÁ–ÁÂL”ÂüÂnÃðÄôÄdÅfÅìÙìÙͺººÂ¸­¥ $a$gd3-
$
&
Fa$gd3- $a$gdí*
$
&
F)a$gdí*
$„^„a$gdí*$
&
F„„gÿ^„`„gÿa$gdí*$
&
F*„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gdí*fŜŞžÅpÆFÇ(ȤÈRÉTÉpÉ,ÊòÊ6ËæËèËúË4̨ÌÍÊÍ÷÷ìÙÙÙÙÙ÷ìÆÆÆÆ÷ì³³³³$
&
F-„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gd3-$
&
F,„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gd3-$
&
F&„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gd3-
$
&
F+a$gd3- $a$gd3- ÊÍ0ΐΒÎìÎÐ
ЊРц҈ÒôÓöÓøÓúÓXÔäÔjÕlÕììääääÙÍÍź²²²§œœ²
$
&
F*a$gdqN
$
&
F+a$gdqN $a$gdqN
$
&
F+a$gd -õ $a$gd -õ
$„Ð^„Ða$gd%Î
$
&
F+a$gd%Î $a$gd%Î$
&
F-„n„\ÿ^„n`„\ÿa$gd3-’ÎìΆÒrÓòÓôÓöÓúÓ××XØZØÙTÙVÙrÙØÙÚÙàÚ&Û(ÛÜJÜÞ.¢/Î/Ð/ò/ô/è011
1˜2¸2º2œ344ôîèâèâÜâÊâÊâ¾â²âÊâ¬â¬ ¬ž¬’¬†€¬†wk¬†€¬e¬
hÝ|aJhåi•håi•5>*
aJhUmc5>*
aJ
håi•aJhåi•hUmc5>*
aJhUmcCJOJQJaJUhUmchUmc6>*
aJ
hUmcaJhUmchqN6>*
aJhqNhqN5>*
aJ"jhPeUaJmHnHtH u
h1çaJ
hqNaJ
h -õaJ
h%ÎaJh%Îh%Î5>*
aJ'l՚ÕîÕ×î×ðרXØ\Ø^ØÙÙTÙVÙrÙØÙÜÙÞÙ°Ú(ۈÛÜôééÝÕôÊÕÕ¾ÕÕÕôÊÝÝÝÊÊÊ
$„ˆ^„ˆa$gdqN
$
&
F0a$gdqN $a$gdqN
$„Ü^„Üa$gdqN
$
&
F/a$gdqN
$
&
F.a$gdqNÜ ÜJÜæÜ

.°.ˆ/Š/Œ/Ž//’/”/–/˜/š/œ/ž/ /¢/Î/Ð/ò/÷ìááÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÕÊÅÅgdUmc
$
&
Fa$gdUmc
$„Ü^„Üa$gdUmc
$
&
F1a$gdUmc
$
&
F.a$gdUmc $a$gdUmcmok.
Pl. a zöldek mellé egyik párt se állt, önálló pártot kellett alakítaniuk. ( 84)
Veszélye, hogy ha a nagypártok látják, hogy sikeres a téma, sok szavazók vonz, akkor félQ, hogy ellopják .













BOURDIEU TPKEELMÉLETE

Szimbolikus tQke

Lekötelezettségi-tQke
Ajándékozás után az ajándékozó felé.
Tekintély-tQke
Fitogtató fogyasztásból keletkezett tekintély.

Társadalmi tQke

Kapcsolati tQke
Más személyekkel kialakított folyamatos kapcsolattartásból ered; a kapcsolattartás folyamán az esetleges lekötelezettségek tovább növelik valakinek a tQkéjét.
Lekötelezettségi tQke

Kulturális tQke

Speciális profit, amivel pl. a gyerekek indulnak az iskolába és különbözQen teljesítenek.
3 formában létezhet:
Inkorporált állapotban: az egyén tartós diszpozíciói formájában.
Objektivált állapotban: kulturális javak  könyvek, kitüntetések, elméletek.
Intézményesített állapotban: pl. tudományos címeknél  garantálja az eredeti teljesítmény tulajdonságát késQbbiekben is.
A kulturális tQke elsajátításához idQ kell és így a gazdasági tQkéhez kapcsolódunk.
A kulturális javak elsajátítására jutó idQ függ attól az idQtQl, amelyek az egyén fel tud szabadítani a gazdasági szükségletek alól.

Kritika

Átválthatóság nem minden társadalomban érvényes, csak ott, ahol az állami hierarchia uralja az összes társadalmi szférát  nem alakulnak ki az egyes szellemi szféra belsQ értékelési mechanizmusai.



BOURDIEU A TÁRSADALMI MEZP ÉS A HABITUS FOGALMÁRÓL


Társadalmi mezQ ~ Luhmann rendszerelmélete.

Az egy tevékenységet hivatásszerqen ellátók sikeres monopolizálása e tevékenység felett hozza létre az egyes társadalmi mezQket.
A mezQknek általános törvényeik vannak, változatlan funkcionális törvényekkel rendelkeznek.

Az elQnyökért folytatott, résztvevQk és csoportjaik közötti harc tehát az, amit Bourdieu a mezQ normális állapotának tekint és csak a teljes uralom beállta jelzi a határesetet  és a mezQ megszqnését, apparátussá válását.

Míg Bourdieu mezQ-fogalma az elQnyökre törekvQ résztvevQk és csoportjaik közötti harcokra helyezi a hangsúlyt, a professzionális intézmény rendszer elmélete az e megül elQbukkanó univerzális igaz/hamis, jogos/jogtalan duálokra.

Minden érdekkategória magában hordozza más érdekek irányában a közömbösséget. Mivel minden mezQ saját tételekkel, érdekekkel rendelkezik. Pl. egy elismert filozófus nehezen tud átmenni a jogi szférába, jogászként nem fogják elismerni.


Habitus ~ szokásnorma

A létezQ társadalmi struktúrák és az e között cselekvQ egyének közvetítQ kategóriája.
A gondolkodás és a cselekvés alapjellemzQit határozza meg.

A habitus biztosítja a múlt tapasztalatainak aktív jelenlétét.

A habitus - irányítottság a tudattalan - nem reflexív meghatározottságra teszi a hangsúlyt.


Minden szituációban más szokásnormák szerint reagálunk.

A habitus arra törekszik, hogy állandó legyen. A végtelen sok választási lehetQség közül hajlamossá tesz arra, hogy egy régi, jól bevált dolgot válasszunk. Pl. az ember szívesebben beszél politikáról, azonos nézeteket vallóval.



Boudon módszertani individualizmusa, a perverz effektusok elmélete

minden társadalmi jelenség a benne résztvevQk egyéni motivációi által hajtott cselekvésekbQl jön létre, így a megértéshez az egyes egyéni cselekvéseket és motivációkat kell vizsgálni.



Marxizmus, rendszerelméletek.

AGGREGÁLÓDÁS = összegzQdés; az egyéni motivációk mellett létrehozott cselekvések bizonyos feltételek mellett összegzQdhetnek, így létrehozva a társadalmi jelenségeket.

EMERGENCIA = az átfogó társadalmi jelenségek utólagosan felmerülnek az egyes cselekvés szintjérQl. És nem fordítva!
Nem az átfogó jelenségek határozzák meg az egyéni cselekedetet.)

A normák úgy jönnek létre, hogy mindenki csak cselekszik egy szituációban, és sok hasonló cselekvés után kialakul az érzés, hogy ez a magatartás kötelezQ az adott szituációban. Nem szándékolt a norma létrejötte!


Morális individualizmus és módszertani individualizmus

Olyan társadalom képbQl indul ki, ahol a morálisan helyesen cselekvQt középpontnak tekintik és olyan ideális viszonyokat keresnek, ahol ezek az egyének közösen élhetnek.
A morális elvek abszolútak, így eleve elvetendQ az ideális megvalósítás utáni törekvés.

Perverz effektusok  nem kívánt hatások

Olson kollektív cselekvések logikája
Ha az egyéni motivációk szintjérQl nézzük a csoportos cselekvés létrejöttét, akkor kiderül, hogy az esetleges közös érdek ellenére szükségszerqen elmaradhat a csoport összegzQdQ cselekvésébQl a kívánt hatás.
Pl. ha egy csoport közös cselekvéssel el tudna töröltetni egy adót és a befektetett erQ, pénz megtérülne, az egyén motivációi mégis arra ösztönöznek, hogy ne vegyenek részt ebben, mert nélkülük is sikerül, és még több hasznuk lesz belQle; de ha mindenki így gondolja, akkor elmarad a közös cselekvés.

Schelling gettósodásra vonatkozó elmélete
Minden ellenséges érzés és kirekesztés törekvés nélkül is létrejön; egyes ember nem érzi jól magát, ahol kisebbségben van, keresi a hasonlóak társaságát  gettó.

Hirchmann dezertálás vagy protestálás
Politikai pártok szavazói, ha elégedetlenek, akkor dezertálnak más pártokhoz; de ha nincs jobb alternatíva, akkor protestálnak.
Ha valami elQl nem lehet menekülni, akkor lépnek be perverz hatásként a protestálás szerq reagálások.
Pl. bqnözés elleni protestálók. Amíg a felsQ-, középosztály el tud költözni jobb lakónegyedekbe, addig politikailag nem tartja fontosnak, hogy protestáljon a bqnözés ellen.

Relatív depriváció
Fokozatosan nQhet egy társadalomban a javak szqkössége miatt érzett elégedetlenség.
Pl. állami támogatások  ha széles körben elérhetQ, akkor nQ az elégedetlenség, míg, amíg szqk körq volt, kevés embert érdekelt.

A módszertani individualizmusnál figyelembe kell venni, hogy csak azok az egyéni cselekvések aggregálódása hoz létre egy társadalmi képzQdményt, amely valami probléma megoldásában segít.

A társadalmi jelenségek egyszerre kell vizsgálni a módszertani individualizmust és a holista elméletek szerint. Egy viszonylagos középutat kell találni. Pl. 89-es rendszerváltás Magyarországon.



CROZIER BÜROKRÁCIAELMÉLETE

A francia bürokratikus társadalom létrejöttének fQ oka az erQs egyenlQségre való törekvés. A franciák nem szeretik a kis közösségi szervezQdéseket a személyes voltuk miatt. Inkább bíznak az államban. USA

Szabadság  felfogásuk is más:
Franciaország egyéni autonómia elsQdleges.
USA államtól való szabadság, kis közösségekben bíznak.

Franciaország, ha valami probléma van nincs a különbözQ rétegek között kommunikáció; az államtól várják a megoldást.

Formális csoportok fontosak; egymást ellenQrzik a tagok.
A politikai életre is jellemzQ a pártok elszigeteltsége; nincs együttmqködés.

A francia hatalom felfogás szerint a hatalom egyetemes és abszolút.
A bürokratikus rendszerben személytelen elQírások vannak, nincs közvetlen függQségi rendszer. Ez kedvez a franciáknak, de nem szeretik az abszolút hatalom megerQsödését.
A formális szervezet törvénye az önkényuralom. A hatalmat továbbra is abszolútnak fogják fel. De ebben a centralizált rendszerben is meg tudja tartani az egyén a saját önállóságát.
Lényeg, hogy az egyének hozzájárulnak az önkényuralomhoz és értékeihez, cselekvési stílushoz és kiterjesszék ezt minden rétegre.

A társadalmi rétegek zártsága eltérQen alakította a szakszervezetek és a munkaadók közötti kapcsolatot.


Nehezen alakultak ki érdekképviseletek és azok is az államra bízták a problémamegoldást.



A párt ellentétek meghatározzák a szakszervezeteket sok sztrájk.

A francia oktatási rendszer bürokratikussága

A személytelenség jellemzi a francia oktatási rendszert (tanár-diák viszonyok)

Az oktatási rendszer célja az oktatás kárára az elit nevelése.


A következQ generáció ne lazítsa fel a hierarchiát.
EgyenlQség látszata, de folyamatosan rostálják ki a gyerekeket.
Szigorú szabályok, hogy mit hogyan tanítsanak.
Ezek kicsit enyhültek. Tanári függetlenség is nQtt.
Diák-tanár
Nincs együttmqködés. Tanár hatalma.
A centralizáltság pozitív része, hogy jól kidolgozott, egyértelmq a tananyag magas szintq oktatás.
A tanulási funkció helyett a szelekciós funkció.
FAUCAULT ELMÉLETE
A tudás archeológiája

Egy minQségibb eszmetörténeti kutatás módszere a hagyományos eszmetörténettel szemben.

El kell vetni a hagyományos kategóriákat, helyette
DISZKURZÍV FORMÁCIÓKAT

Egy-egy ilyen diszkurzív formáció egy meghatározott korra jellemzQ tárgyakkal jellemezhetQ, illetve e tárgyak elkülönítésének és összehangolásának sajátos konstrukciós szabályokkal, meghatározott fogalomtárral.

A különbözQ korok átfogó szellemi kontextusai eltérQ diszkurzív formációkat hoznak létre.

DISZKURZÍV PRAXIS

Faucault archeológiai módszere egy tárgyat vizsgálva nem szqkíti ezek tudományon belüli vitatásnak elemzésére, hanem e témák nem tudományos tárgyalásának elQ fokait is bevonja.

3 küszöb van, amin a diskurzus végigmegy; egy téma vitatásánál ezt kell szem elQtt tartani.
Episztemológiai küszöb
Tisztább alapfogalmak elkülönítése.
Tudományossági küszöb
Alapfogalmak letisztázása, egymás közötti viszonyok feltárása.
Formalizálódási küszöb
Alapfogalmak és a tárgykonstrukciók reflexivitása magas szintq.

Tudománytörténet és genealógia

A fennálló társadalmi rendszerek olyan hatalmak létezését biztosítják, amit az adott korban domináló tudások is alátámasztanak. Ezeket a tudásokat biztosító intézmények diszkvalifikálják az ellentétes tudásokat és képviselQiket.


A tudomány, mint intézményrendszer.

Az a tudás, ami diszkvalifikált az az alárendelt tudás, naiv tudás. Létezik helyi tudás, ami egy sajátos, regionális, egyetértésre képtelen differenciált tudás. Újra megjelenésével végzi a munkáját és kritikaként jelenik meg.

A genealógia kifejezésen a mqvelt tudás és a helyi tudás, emlékezet ama egységét értjük, amely lehetQvé teszi a küzdelmek történelmi tudásának megállapítását, és e tudás mai taktikus felhasználását.
A genealógiai tevékenység feladata, hogy odafigyeljen a helyi, megszakított, diszkvalifikált tudásra, szemben az egységes elmélettel, amely valamilyen igaz tudásnak és a tudomány és céljai tartalmáról alkotott önkényes elképzelésnek az alapján megszqrné, hierarchizálná és irányítaná ezt.
Annak a tudásnak a fellázadása érdekel bennünket, mely nem elsQsorban a tudás tartalmával, módszereivel vagy elképzeléseivel áll szemben, hanem a központosító hatalmak hatásaival.

Az elmélet kritikája

A modern tudományokban a tételek cáfolásig érvényesek, és vannak alternatív paradigmák, vannak domináló tudományos megközelítések, DE nem evidens (mint ahogy Faucault annak veszi), hogy ezek a dominánsak elterjednek olyan szinten, ami drasztikusan veszélyeztetné a többi paradigma esetleges megjelenését.

Faucault hibája abból is ered, hogy a francia viszonyok tényleg elmélete alapján történnek, de máshol ez nem feltétlenül igaz.
pl. Németország, USA a tudományos kommunikáció teljesen elkülönül, záródik a közélet-politika szférájától. Franciaországban teljesen egy csatornán folyik a tudományos és politikai kommunikáció. Befolyásolja a média, a tömegkommunikáció azt, hogy mely tudományos megközelítések domináljanak.

Fegyelmezés és hatalom

A fegyelmezés, büntetés változása
Középkorban fizikai fájdalom okozása, késQbb a jogfosztottság, szabadságvesztés. Csak ott mqködhet, ahol értéke van a szabadságnak.
Faucault szerint ez a változás a szerkezetben nem csak a börtönökre érvényes, hanem a kórházakra, kollégiumokra, hivatalokra, modern gyárakra.
AlapvetQ változás, hogy az emberi test egységét megbontják pl. katonai kiképzés, manufaktúráknál a munkafázisok felosztása.


A fegyelmezés fejlQdése mögött a minden oldalú felosztása áll.
Atomizálják az egyént; kerülni kell a csoportokra szakadást.
EllenQrizni és fegyelmezni csak akkor lehet hatékonyan, hanem egy nagy egységet veszünk, hanem azt a lehetQ legjobban részeire bontjuk.


A többi intézmény is ezen az elven alapul, mint a börtön. Pl. központi terem, ahonnan mindenki figyelhetQ.












LYOTARD ELMÉLETE

A posztmodern állapot (1979)

Az átfogó és egységes világképek és kommunikációs formák érvényességének végét és ezek helyett a részleges érvényességq gondolkodási formák domináló helyzetbe kerülését állapítja meg.
A stabil-átfogó intézményeket és mechanizmusokat az ad hoc és szituációhoz kötött megoldások váltják fel. Ebben áll a posztmodern társadalom és tudás lényege.

A nézeteltérés (1983)

Ha az eltérQ kulturális szférákhoz tartozó állítások vitájáról van szó, amely vita  mivel az állítások eltérQ érvényességq területhez tartoznak  eldönthetetlen és feloldhatatlan természetqnek mondható.
Pl. ideológiai vita jogvitakánt tárgyalva a látszólagos megoldáson túl is elQbukkannak eltérések. TQke és munka közötti ellentét (tQkés-munkás ellentét örök)

3 vita-téma

Modern-posztmodern
A posztmodern kifejezésnek egy átfogó társadalomelméleti értelmet adott. A Lyotard által kimutatott differenciált kulturális formák, illetve az ad hoc szituatív struktúrák léte azonban  a tradicionálisból kinövQ modern társadalmaknak is sajátja.
Lyotard értelmezésében a posztmodernt nem új korszak (modernitás utáni korszak) értelmében használja, hanem a modernen belül egy új hangsúly kiemelésére.

Posztmodern  a stabil struktúrák eltqnése
Az egyes kulturális területeken korábban meglévQ egységes  átfogó-stabil formákat vesszük, tényleg kimutatható csaknem minden szellemi szférában ezek dominanciájának csökkenése, és helyettük részlegesebb érvényq és idQben változóbb formák létrejötte:
Pl. Ideológiai szféra  átfogó nagy ideológiák fellazulnak.
Jogi szféra  egyedi jogdöntések a jogdogmatikában.
Politikai szféra  átfogó programok helyett érdekkompromisszumok
Tudományos szféra  egységes paradigmák helyett változó kiindulópontok.
Vannak olyan szférák is, ahol teljesen eltqnnek a meglévQ stabilitások.

A posztmodern és a morális univerzalizmus
Minden szférában megfigyelhetQ ad hoc-szituatív döntési mechanizmusok kialakulása nemcsak azt mutatja, hogy az egyes kulturális formák szétszakadnak, hanem azt is, hogy még a formákon belül sem tarthatják meg a stabil-átfogó-értelmi összefüggéseket intézményesítQ mechanizmusok a korábbi domináns helyüket.








TOURAINE AKCIONALISTA ELMÉLETE

A 60-as években egyre inkább elméleti síkra tolódtak el az írásai, és az általános cselekvéselméletnek egy sajátos verzióját az akcionalista szociológiát dolgozta ki, és a társadalmi mozgalmakat kezdte el tanulmányozni.
Parsons cselekvéselméletét vette alapul. Az Q elmélettechnikai megoldásait felhasználva igyekezett egy korszerqbb marxista társadalomelméletet létrehozni.
Parsons struktúralista-funkcionalista elméletével szemben az Touraine kritikája, hogy Parsons a társadalmat csak, mint objektív mechanizmusok összességét kutatja, de a társadalmi változás erQit és a társadalmi harcok résztvevQ csoportjait kitolja a szemszögébQl.
Az akcionalista nézQpont beemelésére teszi a hangsúlyt, és a társadalom feszültségeit, küzdelmeit és ebbQl következQ változásait kívánja megfogalmazni akcionalista szociológiájában.
Míg a funkcionalista elemzés egy fennálló rendszer statikussága törekvését és egyensúlyának feltételeit vizsgálja, addig az akcionalista elemzés a változásra törekvQ erQcsoportok dinamikájára helyezi a fQ súlyt.

Touraine fQbb kategóriái:

Historicitás
A fennálló társadalomra szqkített nézQpont kitágítását jelenti, amely a történelmi dinamikájában szemlélt össztársadalom.

A történelmi cselekvés rendszere
Ez az a rendszer, amely a mqködQ társadalom mechanizmusaira és struktúráira a historicitás kategóriáit érvényesíti, illetve kinyitja ezeket részben a historicitás követelményei felé.
Touraine behozza ide a társadalmat és a kultúrát. Valamint azt, hogy a mqködQ társadalmi struktúrák felett a történelmi cselekvés rendszere, mint kulturális rendszer gyakorol ellenQrzést.

A társadalmi mozgalmak
Ezek állnak az akcionalista szociológia középpontjában, mivel ezek a társadalmi változások motorjai. De csak azokat tekinti társadalmi mozgalomnak, amelyek a történelmi cselekvés rendszerének szintjén szervezQdnek meg és céljuk ezek kontrollálása. Pl. munkásmozgalmak.

A társadalmi változás
Kétféle modell van: a szakítás, amely a történelmi cselekvés egész rendszerét elragadja az uralkodó osztálytól, és amely forradalmi kritikai cselekvésben megy végbe. A belsQ transzformáción alapuló társadalmi változást, amely a fennálló struktúrák folyamatos innovációjával megy végbe.

Ezt az akcionalista szociológiát vitte el Touraine a 70-es évek közepétQl a szociológiai intervencionalizmus felé.

A szociológus feladata, hogy bekapcsolódjon a szervezQdQ társadalmi mozgalmakba; az aktivistákat összegyqjtse; feltárja, tudatossá tegye elképzeléseiket, majd szigorú keretbe illesztve ezeket erQsítse tudatosságukat, amely alapján aztán magasabb szintre léphet szervezQdésük.
A FENOMENOLÓGIAI ELMÉLET (HUSSERL, HEIDEGGER, SCHÜTZ)

HUSSERL

Megoldhatjuk összes tudományos problémánkat anélkül, hogy az élet igazán fontos kérdéseit akárcsak feltettük volna.

Husserl szerint minden megismerés intencionális aktus, vagyis tárgyra irányul.
A megismerQ tudata választja ki, ragadja meg azt a részt, amelyet megismerése tárgyának tekint. A megismerés egyszerre szól a világról és a megismerQrQl.

A társadalomkutató része az általa vizsgált tárgynak, ezért gyakran összekeverednek a mindennapi tapasztalatok, vélemények, ítéletek a tudományos megismerés eredményeivel. Husserl szerint el kell jutni az epoché állapotba, amely elQzetes létítéleteinknek a felfüggesztése, zárójelbe helyezése.

HEIDEGGER - Az autentikus lét és a tömegtársadalom

A XX. század emberének meghatározó létélménye, hogy az élet túl nehéz.

Túl sok körülöttünk a gondozásra váró tárgy és a gondoskodásra vágyó ember. Életünk folyamatos tevés-vevés, lótás-futás, igyekvés-törekvés.

Életünk az ember uralma alatt zajlik, úgy próbálunk élni, ahogy az embernek kell. Az ember az az elvont senki, akihez mindenki megpróbál igazodni. Eközben elmulaszthatjuk megélni a valódi, saját életünket.

Minden ember megismételhetetlen, pótolhatatlan csoda, egy külön világ. Az autentikus élet az egyén csak rá jellemzQ világát kiteljesítQ, megvalósító és megmutató élet.
A tömegtársadalomban a külsQ elvárásoknak való megfelelés, a pótolhatóság, az egyformaság jellemzQ.

A legszürkébben élQ emberben is ott szunnyad a vágy, hogy megmutassa legbelsQ lényét, autentikus életet éljen. A legtékozlóbb élet, az önmaga jelenét elhalogató élet. A tömegtársadalmak tabutémának tekintik önmaguk halálát.

Az autentikus életet két tényezQ segíti: a saját halálunkhoz történQ gondolatbeli elQrefutás, és a tény, hogy a halálkor pótolhatatlanok vagyunk, nem halogathatjuk el; a második tényezQ a szerelem.

A megismerés szerepe Heideggernél:
Az emberek cselekvQ lények, nem megismerQek. Amíg mqködnek a dolgok körülöttünk, addig használjuk Qket és nem megismerni akarjuk azokat. Pl. csak áramszünet esetén érdekel a világítás.

Az emberi pozitív viszonyulás két formája:
Segítek cipelni a terheket; megosztom a másik emberrel.
Ráébresztjük a másikat, hogy nem kell viselni a terheket, ill. rádöbbentjük valódi gondjaira.

SCHÜTZ

A fenomenológiai szociológia megalakítója.
Weber elméleteire alapoz
A cselekvés 4 típusa:
Tradicionális: hagyományokra, szokásokra épít. Pl. köszönés.
Cél racionális: az elQre kitqzött cél elérése érdekében cselekszik úgy, hogy figyelembe veszi a rendelkezésre álló eszközöket és a várható következményeket. Pl. fQzés: hús nélkül ne csináljunk rántott húst.
Érték racionális: a cselekvQ az általa választott értékeknek megfelelQen cselekszik, függetlenül a várható következményekrQl.
Affektív: érzéseknek és indulatoknak megfelelQ cselekvés.

Schütz szerint a mindennapi életben a társadalom kutatónak ugyanaz a feladata, mint a mindennapi élet szereplQinek; meg kell érteni az emberek cselekvési tervét és helyzetértelmezését.

A célracionalitás két elembQl áll:
Helyzetdefiníció
JövQkép meghatározása

A mindennapi élet szereplQi könnyebb helyzetben vannak, mint a társadalomtudomány kutatói, mert folyamatos interakcióban vannak.
A társadalomkutató a cselekvésekbQl csak utólag rekonstruálhatja a cselekvési terveket és a rekonstrukció során az általa ismert szabványokra hagyatkozik.

Schütz a weberi cél racionális cselekvéseket valójában tradicionális cselekvéseknek tekinti, mivel a meglévQ és társadalmilag jóváhagyott szabványokat, tradíciókat alkalmazzuk.

Egy folyamatos jelentéstulajdonítás az élet.

Az egyéni értelmezése a világnak nem azonos a SZOLIPSZIZMUSsal.


Szubjektív idealizmus szélsQséges formája, mely tagadja az objektív világ létezését, és azt állítja, hogy a világ csak egyéni érzeteink által létezik. Pl. olyan, hogy cseresznye nincs, hiszen csak a mi érzetünk által létezik.

A mindennapi élet interakcióinak szereplQi azonos relevanciakészlettel rendelkeznek. A társadalomkutatónak az alapfeladata megismerni, hogy az általa vizsgált szociokulturális közegben minek van jelentQsége és minek nincs; illetve, hogy milyen értelmezési sémákat, tradíciókat alkalmaznak.
A világ értelmezését, a világ alakítására vonatkozó terveket a megvalósult cselekvésekbQl rekonstruáljuk.

Az életvilág jellemzQi

Az életvilág a világnak az a része, ahol minden természetes, magától értetQdQ és normális. Az emberekhez és a tárgyakhoz a bizalmasság kapcsolata fqz.

A kulturálisan rögzült és átörökített világértelmezési sémák és életreceptek kommunikatívan szervezQdQ világa (=lehet róla beszélni) melyet gyakran összetévesztünk a világgal .

Minden ember be van zárva a saját életvilágába, de olyan módon, hogy nem is tudunk róla. Mindenkinek van külön, önálló világa. A saját életvilágunkon belüli dolgokkal bizalmas helyzetben, viszonyban vagyunk.

Életreceptek:

Értelmezési sémák és elQírások, viselkedési szabályok.
Pl. ha tudom a töltött káposzta receptjét, ha egyszer kóstolom, fel fogom ismerni.

Az életvilág sajátos tudása:

Inkoherens: különbözQ szintq tudásokat tartalmaz; van, amibQl sokat tudunk, van, amibQl semmit.
Részleges: van olyan terület, amit ismerek, van, amit nem.
Inkonzisztens: szituációfüggQ ismeret; szituációnként másként viselkedünk.

Az életvilág interszubjektivitása


Többen vagyunk együtt benne.
NézQpontok kölcsönössége.
A tudás társadalmi eredetének ismerete. Pl ez az elfogadott& ; mert Q azt mondta&
A tudás társadalmi elosztásának ismerete. Pl. ha beteg a gyerek, akkor nem tudom meggyógyítani, hanem tudom, hogy az orvoshoz kell vinni.





















AZ ETNOMETODOLÓGIA

GARFINKEL

Az empirikus szociológiai kutatások nem visznek közelebb a valóság megismeréséhez. A kutatók által használt nyelv eltér a mindennapi életben használt nyelvtQl. Az embereket nem érdeklik a kutatók által feltett kérdések. A kapott válaszok kódolása egy olyan prés, amely minden valóságos infót kizár a kutatásból.

A kutatási eredmények így nem a megkérdezettekrQl, hanem a szociológusról szól.
A mindennapi életben az egyének válságszituációban szokták beszámolóképessé tenni életüket.
Ezek a beszámolók adhatnak eligazítást arról, hogy valójában miként értelmezik és élik életüket. Az etnometodológia nem terápiás célból jött életre, de valójában terápiás hatása is van.

A terápia lényege, hogy a beszámolás során szembesülnek saját életük gondjával és ez segíti Qket abban, hogy változtassanak életükön.



A SZOCILÁLIS KONSTRUKTIVIZMUS

Berger
Luhmann

A társadalomértelmezés útján jön létre, konstruálódik. Nincsenek önmagukba vett tényezQk, csak értelmezett tények vannak.

Az interszubjektív világ a biztosíték a szélsQséges szubjektivizmus kiküszöbölésére. Az egyén saját életvilágát benépesítik más emberek, és a más emberekkel kialakított kapcsolat segíti elQ a társadalom objektivitásának kialakítását.

A közvetlen, személyes kapcsolattartás a másik ember reagálása, visszajelzése következtében kontrollálja a saját értelmezésemet.

A másik emberrQl az interszubjektív kapcsolatokban könnyebb ismereteket szerezni, mint önmagunkról.

Önmagunkat ugyanis, csak reflektáltan ismerhetjük meg.

Az ember az, ami nem. (

A klasszikus közgazdaságtan szerint az emberek gazdasági tevékenységének az anyagi szükségletek kielégítésével azonos fontosságú motiválója mások elismerésének a megszerzése.

Az egyén számára jelentQséggel bíró JELENTPS MÁSIK visszajelzése az a reflexió, amelybQl önismeretünket, identitásunkat szerezzük.

A tipizáció

Anonimitást jelent, olyan jellemzQt, amely bárkire illik.
A világgal kapcsolatos ismereteink objektiválódnak, és a mindennapi élet objektivációkkal teli. Az objektivációk egyik típusa a jellemzQ. A nyelv a legdifferenciáltabb, sajátos jelrendszer. A nyelv nem pusztán a kifejezés eszköze, hanem maga a strukturált világ. A nyelv gyqjti össze azt a tudás készletet, amellyel rendelkezünk és amelyrQl tudjuk, hogy mások is tudják. A nyelv transzcendáló és integráló funkciót tölt be.


Segít átlépni egy szituáción. Összekapcsol.


Az objektív társadalmi világ kialakulásának folyamata = Intézményesülés.

Szakaszai:
IsmétlQdés
Pl. köszönés
Habitualizáció
A cselekvések magától értetQdQvé válása a cselekvQk számára úgy, hogy azok a jövQben ugyanúgy valósulnak meg.
Kölcsönös tipizálás
Az érintett csoport valamennyi tagja számára hozzáférhetQ a minta. Történelmileg alakult ki; a folyamatba késQbb belépQk átveszik a már kialakult mintákat.
Tartós társadalmi szituációk esetén rögzül az intézményesült viselkedés és a meghatározott társadalmi szituáció késQbbi szereplQi számára kényszerítQ erejq, objektív jellegq.

Az intézmények legitimizálása

LEGITIMÁCIÓ = egyrészt magyaráz, tudást közvetít (kognitív/tudati jelleg), másrészt igazol és követésre szólít fel (normatív).

A legitimáció típusai:
Elmélet elQtti
pl. a nyelv: család intézményében pusztán a megszólítás.
A kezdetleges elméleti kijelentések
pl. életbölcsességek, tanulságos történetek, legendák, viccek.
Differenciált, tudásképlettel igazolják az intézmények egy-egy szeletét
Belehelyezkedhetünk egy rétegbe. Pl. jogi alapon beszélek valamirQl.
Szimbolikus értelmi világok
Pl. eszmék: integrált, összefüggQ képet vetítek rá egy intézményre. Pl. politikai beszéd, vallás.

Szerepek
A belsQ és külsQ közötti hidak, melyek egyszerre jelentenek habitualizációk és objektivációt.

Kívül tárgyiasul.


















 PAGE \* MERGEFORMAT 1



Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-06-20 07:53:30
- 2010-01-13 20:01:12
- 2009-05-20 19:53:56
- 2008-03-30 13:03:53
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
  • Zh időpontok
  • Gólyabál időpontja
  • Házi leadási határidő
  • Tanítási szünetek
  • stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

Cimkefelhő

14 4. gyakorlat 8. előadás ady állatélettan analízis aszalós lászló bakteriólógia beszámoló bogarak cad rajz corbu cserépedény definíciók dimat eloadas épületfizika erdeiné török zsuzsa ergonómia fehérje fizika fizika 1 fizika1 fogalomtár folyami duzzasztómű gazdjog hálótervezés kamatláb kiállítás kidolgozott kérdések kormány közgazdaságtan fő áramlata közigtöri különleges épületszerkezetek lemezszegélyek liliidae mit tudtak a régiek okj outsourcing öko1 összefoglaló paulovics példasor v röviditett szakdolgozat szervezeti magatartás témák termelésmenedzsment trade tulajdonjog