Takarmányozástan tételek kidolgozva

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiTakarmányozástan II.Takarmányozástan tételek kidolgozva

Takarmányozástan II.:
Takarmányok csoportosítása:
Feltétlen takarmányok:
kizárólag az állatok takarmányozására szolgál (zöldtakarmányok)
Esetleges takarmányok:
humán táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt használatos (gabonák, pillangósok stb.)

Kis víztartalmú takarmányok
(gabonák, szénafélék stb.)
Lédús takarmányok
(zöldtakarmányok, burgonya, répa, tökfélék)
Koncentrált takarmányok: nagy energia-, kevés rosttartalommal rendelkezQ takarmányok (gabonafélék, pillangósok, ipari melléktermékek)
Terimés takarmányok: Energiában szegény, sok rostot, több vizet tartalmazó takarmányok, tömegtakarmányok
szálastakarmányok
zöldtakarmányok
szilázsok, szenázsok
szénák, szalmák
leveles takarmányok
takarmánykáposzta
leveles cukorrépafej, répalevél
gyökér és gumós takarmányok
répafélék, burgonya
Eredetük alapján a következQ csoportosítás a legelterjedtebb:
zöldtakarmányok
gyökér-, gumós-, és kabakos takarmányok
silózott takarmányok
szárított zöldtakarmányok
mezQgazdasági melléktermékek
magvak és termések
élelmiszer-ipari melléktermékek
állati eredetq takarmányok
takarmány-adalékanyagok

Zöld takarmányok jellemzQi:
Vegetációs víztartalmuk nagy (70-85%), a tejtermelést kedvezQen befolyásolják
Fehérjetartalmuk növényfajtól függQen változó.
lucerna 180-280 g/kg szárazanyag
réti perje 125-160 g/kg sz.a.
az amid anyagok aránya magas (40-45%)
Könnyen oldható szénhidrát
pillangósok < pázsitfüvek < kukorica, cukorcirok
Nyersrost-tartalmuk a vegetációs idQ elQrehaladtával változik (15-45%)
Táplálóanyagaik emészthetQsége a virágzás, illetve a bugahányás elQtt a legjobb.
Foszfortartalmuk kicsi (2-3g / kg sz.a.) kalciumban viszont gazdagok (13-15 g/kg sz.a.)
Mikroelem-tartalmuk a talajellátottság, a csapadék és a trágyázás függvényében változik
Karotinban gazdagok, D-vitamin tartalmuk kicsi, E és K vitamin szintjük kielégítQ
A tiamin (B1) és a kobalamin (B12) kivételével a vízben oldódó vitaminokból megfelelQ mennyiséget tartalmaznak






















LegelQ típusok, a legelQk jelentQsége:
Gyep: FQként pázsitfqfélékkel, pillangósokkal, gyomnövényekkel benQtt területek, melyeket legelQként vagy kaszálóként hasznosíthatunk
Hazánkban jelenleg 1 millió ha a gyepterület, ami az összes mqvelt mg-i terület 17%-a
Gyepterületeink átlagos hozama kicsi (1,5t/ha)
trágyázás hiánya
csapadék hiány, öntözés hiánya
Állandó legelQ: az év egészében legeltetésre használjuk
Alkalmi legelQ: idQszakosan vagy egy-egy alkalommal használjuk
LegelQk jelentQsége:
A legtermészetesebb takarmányok
KedvezQ étrendi hatás, jó emészthetQség
A változatos botanikai összetételq növények kiegészítik egymást
A szabadban való mozgás kedvezQ az állatok egészsége, a csontozat fejlQdése, az ivari mqködés szempontjából egyaránt
A legolcsóbb szálastakarmány, nem terheli a betakarítás, szállítás költsége
Az állatok energiaszükséglete ugyanakkor nQ
Állandó legelQk, természetes vagy Qsgyepek :
Pázsitfüvek: csenkeszek, perjék, csomós ebír, magyar rozsnok, réti ecsetpázsit, réti komócsin, taréjos búzafq, tarackos tippan stb.
Pillangósok: lucernafélék, vörös-, fehér-, korcshere, bükkönyök, szarvaskerep
Gyomok:
takarmányértékkel rendelkezQk (pongyola pitypang, tyúkhúr stb.)
elQfordulásuk káros: (mezei aszat, tövises iglice, cserjék stb.)
Lehetnek
síkvidéki, dombvidéki, hegyvidéki, havasi, lápi, sziki legelQk
Mesterséges, telepített legelQk:
LegelQnél a taposást jobban bíró aljfüvek, míg kaszálónál a szálfüvek dominálnak
Alkalmi legelQk
gabona, kukorica, répa, borsó, lóbab, csillagfürt tarló (sertésekkel és juhokkal)
Vasúti töltések, útszélek, árokpartok (kérQdzQk)




KülönbözQ állatfajok legelQigénye:
Szarvasmarha:
dús és puha levélzetq, 15-20 cm magas füvet kedveli
ideális: 50-60 m2 -en 6-7 óra alatt 50-60 kg füvet tud lelegelni egy kifejlett marha
a taposási veszteség a fq magasságának függvényében változik (20 cm- 15%; 50cm-45%)
Ló:
a füvet harapja, az alacsonyabb füveket is képes lelegelni
a kemény szárú füveket kedveli (pl. csomós ebír)
a pata és a csontozat fejlQdése miatt a talaj kemény szerkezetq legyen
bQ hozamú legelQn egy kifejlett ló 50kg füvet képes lelegelni
Juh:
ajkaival szinte leborotválja a legelQt
optimális legelQ magasság 10-15cm
naponta 6-8 kg-ot képes lelegelni
a vizenyQs, mély fekvésq területek kerülendQk (májmétely, tüdQférgesség)
Sertés:
a rostban szegény, puha szárú, dús levélzetq legelQt szereti
2-3 óra alatt a kifejlett sertés 4-5 kg füvet tud felvenni
táplálóanyag igényét önmagában a legelQ nem fedezi
a sertéslegelQn más állatfaj ne szívesen legel
Lúd:
mélyen legel, károsítja a szártövet, nehezebben sarjad újra a fq
Kifejlett ludak 500-600 g füvet legelnek
A növények vegetációs idejének elQre haladtával
nQ a cukor- és rosttartalmuk,
csökken a fehérje, a zsír, és az ásványi anyagok mennyisége









A gyepek táplálóértéke:
Az öntözött legelQk akár évi 5 növedéket is adhatnak
Az extenzív gyepeken csupán 1-2 növedéket nyerhetünk
A tavaszi fqtermés általában a legnagyobb.
A füvet legeltetni bimbózás kezdetén, szénának, szilázsnak lekaszálni a bimbózás és a virágzás közötti stádiumban célszerq
ElQkészületek a legeltetésre:
az állatok fokozatos hozzászoktatása a szabadban való tartózkodáshoz (karám)
körmözés, védQoltások
a legeltetési idQt fokozatosan növeljük
legelQápolás (vakondtúrások, tisztító kaszálás, karámjavítás stb.)

Legeltetési módok:
Szabad legeltetés (Qsi forma, az állatállomány az adott terülten szabadon legel)
nagy a tiprási veszteség
az állatok válogatnak
a gyepterület hasznosulása alacsony
Irányított legeltetés
lábalóli legeltetés (felügyelet mellett legelnek az állatok)
pányvás legeltetés
szakaszos legeltetés (állandó kerítéssel elválasztott szakaszokra osztják a legelQt)
- lehet adagolt vagy sávosan adagolt (a legelQ szakaszt is több adagban legeltetik)
- mqveleti egységre alapozott szakaszos legeltetés (a szakaszokat nem stabil karámok, hanem mobil villanypásztorok határolják; a legelQ gépekkel is mqvelhetQ)
Ha legelQ nem áll rendelkezésre, a tömegtakarmány bázist ezek a takarmányok biztosítják
Drágábbak, mint a legelQfq (betakarítás, szállítás, kiszolgálás költségei)
Egységnyi területen hozamuk viszont nagyobb.
Takarmányértéküket a betakarításkori vegetációs állapot szintén befolyásolja.






Fqféle zöldtakamányok jellemzQi:
Kukorica növény
kukorica csalamádéként (másodvetésben; 15-22t/ha), illetve silókukoricaként (fQvetésben; 25-35t/ha) vetik
optimális silózási állapot 30-40%-os szárazanyag-tartalom, viaszérés
zöldtakarmányként tejes érés stádiumban
célszerq szecskázni, tehenek napi adagja 40-60kg
egységnyi területrQl a legnagyobb zöldtömeg és energiatartalom a kukoricával érhetQ el
jelentQs erjeszthetQ szénhidráttartalma (5-15% cukor) miatt könnyen erjeszthetQ
Szudáni cirokfq
szárazságtqrQ, nyáron is biztos zöldtermést ad
fQleg kérQdzQ takarmány, tehenek 50-60 kg-ot képesek belQle elfogyasztani
fehérjetartalma (100-150g/kg sz.a.) meghaladja a kukoricáét
zsenge hajtásai durrint tartalmaznak, amibQl az állat szervezetében ciánhidrogén szabadulhat fel  blokkolja a szöveti légzést- akár elhullást is okozhat
célszerq szoktatást követQen, keverten, 40-60 cm-nél magasságnál betakarítani
Cukorcirok
szintén jó szárazságtqrQ
cukortartalma meghaladja a 25%-ot
zölden tejes érés állapotában célszerq betakarítani
silózni viaszérés stádiumában célszerq
kukoricával együtt is vethetQ, silózható
zsenge hajtásai úgyszintén tartalmazhatnak ciánglikozidot
Rozs
kedveli a hqvös, csapadékos klímát
április elsQ felében már etethetQ
kalászhányás állapotában célszerq kaszálni
bükkönnyel, borsóval együtt is vethetQ
bQséges N-mqtrágyázás hatására feldúsulhat benne a nitrát- és nitrittartalom  mérgezés
Zab
tavasszal és Qsszel egyaránt vethetQ
önmagában vagy bükkönnyel keverten
elsQsorban zöldtakarmányként etetik
bugahányástól tejes érésig célszerq betakarítani
gyorsan elvénül, nQ a rosttartalma

Pillangós zöldtakarmányok jellemzQi:
Lucernafélék
Fehérjében, Ca-ban, Fe-ban, vitaminokban (karotin) gazdag, értékes takarmányok
zsenge állapotban, illetve befülledten felfúvódást okozhatnak
kékvirágú lucerna:
a legelterjedtebb, évelQ (3-5 év) pillangós takarmánynövény
évente 3-4-szer kaszálható, egységnyi területrQl a legnagyobb fehérjehozamot biztosító szálastakarmány
zöldhozama 20-30 t/ha
táplálóanyag-tartalma és a táplálóanyagok emészthetQsége lényegesen változik a vegetációs idQ elQre haladtával
egyes fajtákban szaponin és ösztrogén hatású anyagok is találhatók
szarvasmarhákkal és lovakkal 15-20 kg, zsenge lucernából sertésekkel 1-4 kg etethetQ
egyéb lucernák: sárkerep, komlós, tarkavirágú lucerna
Herefélék
vöröshere
kétéves növény
kisebb a hozama, mint a lucernáé, de talajjal szemben kevésbé igényes
táplálóanyag-tartalma hasonló a lucernáéhoz
virágzásig célszerq kaszálni
tehenekkel 15-20 kg etethetQ belQle

alexandriai here
igényes a talaj és éghajlati viszonyokkal szemben
öntözéssel akár öt kaszálást is ad (30-35t/ha)

egyéb herefélék: bíbor, fehér, korcs here
somkóró
csapadékszegény körülmények között, homokos talajokon is elfogadható termést ad (20-25t/ha)
kumarint tartalmaz (dikumarol, K-vit. antagonista)
csillagfürt
hazánkban a fehér és sárga virágú fajtákat termesztik
gyenge minQségq talajokon is megterem
alkaloidákat (lupinin, lupinidin, lupanin stb.) tartalmaz
az édes változatból a tehenek 40-50 kg-ot is elfogyasztanak
mezei borsó
rozzsal, búzával, árpával együtt vetve korai zöldtakarmányt nyújt

egyéb pillangósok: takarmány-baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, lóbab


Leveles zöldtakarmányok:
nagy tömeget adó, dús levélzetq, lédús takarmányok
Takarmánykáposzta
jó a fagytqrQ képessége, akár januárig kinyújtható az etetése
zöldtakarmányként, de silózva is etethetQ
mustárolaj-tartalma limitáló tényezQ, tehenekkel 20-25kg-nál nem célszerq többet etetni
Réparepce, káposztarepce
legeltethetQ vagy kaszálható
nagy zöldtömeget ad
virágzásig kevés a mustárolaj tartalma
tehénnek max. 10-15 kg
Leveles cukorrépafej
betakarításkor keletkezQ melléktermék (6-10t/ha)
nyersfehérjéje döntQen NPN anyag (betain, glutaminsav)
minQségét a földszennyezés mértéke alapvetQen meghatározza
oxálsav-tartalma jelentQs (5-10%) Ca-oxalát
kedvezQ hatása van a tejtermelésre
tehenekkel, marhákkal 20-40 kg, lovakkal 5-10 kg, kocákkal 4-5 kg etetése javasolható
Napraforgó
etetését akkor célszerq megkezdeni, ha az állomány harmada virágzik
marhák 30-40 kg-ot elfogyasztanak belQle
takarmányborsóval, bükkönnyel együtt vethetQ

Egyéb leveles zöldtakarmányok: pohánka, fehér mustár, csalán, csicsóka






Keverék zöld takarmányok:
Tavaszi keverékek
füveshere
pillangósok (herefélék, lucerna, szarvaskerep, somkóró, bükköny) és fqféle zöldtakarmányok (angol perje, francia perje, komócsin, csenkesz félék stb.) keveréke
kedvezQ energia-fehérje arány
nem puffasztó
zabos bükköny
a legelterjedtebb tavaszi keverék
június elején kaszálható (10-15t/ha)
borsós kukoricacsalamádé
jó talajt, bQséges csapadékot igényel
akkor célszerq levágni, ha a kukorica még címerhányás elQtt, a borsó virágzásban van
tehenekkel 20-25 kg etethetQ belQle
borsós napraforgó-csalamádé
gyengébb minQségq talajokon is megterem
biztonságos termést ad (30t/ha)
június elejétQl etethetQ
tehenekkel 30-40 kg/nap
napraforgós kukoricacsalamádé
nagy tömegq, jó minQségq termést ad
akkor kaszáljuk ha a napraforgó tányérok átmérQje 2-3 cm
szójás silókukorica
augusztus végén kaszálható, a szója magja viaszérésben van ekkor
a silókukoricához képest 30-40%-al több fehérjét ad
hosszú tenyészidejq szója, közepes tenyészidejq kukorica









Gyökér, gumós és kabakos takarmányok jellemzQi:
FQbb jellemzQik:
Nagy vegetációs víztartalom (70-95%)
Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom
Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll
Sok keményítQt, vagy cukrot tartalmaznak
Nagy víztartalmuk miatt a tejtermelést fokozó takarmányok, azonban nehezen tárolhatók
Száraz, hqvös helyen tartandók
Etetés elQtt ajánlatos mosni, szeletelni, zúzni, vagy préselni
Fagyott, vagy romlott (pl. penészes) állapotban nem etethetQk
Burgonya:
Élelmezésre és takarmányozásra egyaránt használjuk
Termésátlaga (8-22t/ha) és táplálóértéke fajtafüggQ
Szárazanyag-tartalmának 75-90%-a keményítQ, emészthetQsége nyers formában nem tökéletes
Fehérjetartalma a sz.a. 6-14%-a, melynek több, mint 50%-a NPN anyag
Valódi fehérjetartalma kicsi, de jó biológiai értékq, lizinben gazdag
C-vitaminban gazdag
A gumók héjában mérgezQ szolanin található
Sertés, ló számára fQzve etethetQ, kérQdzQk nyersen is fogyaszthatják
Tehenekkel napi 10-15 kg, marhákkal 20-25 kg, sertésekkel 2-8 kg etethetQ
Csicsóka:
Szárazanyagának 75-80%-a fruktóz-egységekbQl álló inulin, ezenkívül inulidint, glükózt és fruktózt tartalmaz
Édes íze miatt a sertés kedveli
Az inulint a mikrobiális inuláz termelés miatt a kérQdzQk jól hasznosítják
Csírázáskor mérgezQanyag-tartalma miatt nem etethetQ
Takarmányrépa:
Nagy hozamú (50-70t), jó dietetikus hatású ízletes takarmány
Régebben szecskázott szalmával, kukoricaszárral, melasszal keverve etették
Szárazanyagának 35-40%-a szacharóz, 15%-a nyersfehérje, melynek kb. 50%-a valódi fehérje
ElsQsorban kérQdzQ takarmány
Javasolt mosva, szeletelve etetni
Tehenekkel napi 15-25 kg, marhákkal 10-15 kg, juhokkal 1-3 kg, igáslovakkal 10-20 kg, kocákkal 3-5 kg etethetQ
tejtermelést növelQ hatású, de 30kg fölött répaízt kölcsönöz a tejnek (betain-trimetil amin oxid)
Cukorrépa:
JelentQs mennyiségq, a sz.a. 65-72%-át kitevQ, jól oldódó és könnyen erjedQ cukrot, szacharózt tartalmaz
Hirtelen nagy adag etetésekor kérQdzQknél acidózist okozhat
Javasolt adagja szarvasmarhákkal, lovakkal max. 10-15 kg, juhokkal 2-3 kg, sertésekkel 4-6 kg
Murok-, vagy sárgarépa:
Ízletes, nagy karotin tartalmú takarmány
A karotin mennyisége 40-300mg/kg között van, fajtától, mqveléstQl és tárolástól függQen
Tehenészetekben karotin forrásként akár napi 10 kg is etethetQ
Csikók javasolt napi adagja 1-2 kg, kancákkal 4-5 kg etethetQ
Sertésnek is adható 1-3 kg/nap mennyiségben
Tökfélék:
Tápanyagtartalma közel áll a répáéhoz, magja értékes fehérje és zsírforrás
Karotinban gazdag, különösen a sütQtök
KérQdzQkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethetQ
Kukoricaszárral silózható
Nagy víztartalma (90%) miatt nehezen eltartható














Silózott takarmányok jellemzQi és készítése:
A zöldtakarmányok erjesztésére szolgáló tárolótér a siló.
Az erjesztéssel savanyított takarmányokat szilázsnak, az elQzetes fonnyasztás után erjesztett takarmányokat szenázsnak nevezzük.
Az erjedés során a zöldtakarmány szénhidráttartalmából 1-3% tejsav, ecetsav (vajsav) képzQdik, mely a szilázs stabilitását biztosítja
Az erjedés során a fehérjetartalom csökken, a nyerszsír mennyisége nQ, a karotin-tartalom a szilázs minQségétQl függQen csökken:
A táplálóanyagok emészthetQsége az erjedési folyamatokkal együtt járó bemelegedés miatt csökkenhet
A szilázs táplálóértékét a betakarításkori kémiai összetétel, az erjedés minQsége és a táplálóanyagok emészthetQsége határozzák meg
A betakarításkori fenológiai állapot ebben az esetben is alapvetQ, a minQséget befolyásoló tényezQ
EtethetQségét befolyásolja, hogy szerves sav tartalma egy szint fölött blokkolja a további takarmányfelvételt
ElsQsorban kérQdzQ takarmány, de borjakkal rendszeresen csak 12-16 hetes kortól fokozatos szoktatást követQen etethetQ
Kifejlett tehenekkel, marhákkal maximálisan testtömegük 4-5%-át, juhokkal 2-3 kg-ot, jó minQségq szilázsból idQsebb sertésekkel 4-5 kg-ot célszerq etetni
Erjesztett takarmányok minQsítése:
Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag& )
A jó minQségq szilázs sárgástól olajzöldig terjedQ színq, optimális esetben hasonlít a kiindulási anyag színéhez
enyhén savanykás, kellemesen aromás, a friss kenyérre emlékeztetQ illatú
a levél és szár részek épek, nem szakadékonyak, nem kenQcsös állagúak
Romlott szilázsok:
A bemelegedett szilázs barna színq, karamellre emlékeztetQ illatú és ízq, aránylag száraz tapintatú
Intenzív ecetsavas erjedés esetén a szilázs szaga kellemetlen, szúrós
A megrothadt szilázs sötét zöldesbarna színq, a fehérje bomlása miatt ammónia-szagú (nagy fehérjetartalmú alapanyag esetében)
MinQségromlás esetén a szilázs etetése elsQsorban emésztési bántalmakat okoz, ezért etetése nem javasolt, (esetleg kis adagokban, jó minQségq szilázzsal keverve)


Széna félék jellemzQi:
Szárítással tartósított zöldtakarmányok.
A kérQdzQk, a ló és a nyúl alapvetQ takarmányai.
Táplálóanyagot szolgáltatnak, magas rosttartalmuk révén kedvezQen befolyásolják a bendQmozgásokat és a bélperisztaltikát, rágásukkor nagy a nyálkiválasztás pufferanyagok szekrécióját eredményezi.
A széna etetésekor a bendQben és az utóbél szakaszokban elsQsorban az ecetsav termelés növekszik  a tejzsír mennyisége nQ.
A jó minQségq széna még fontos karotin-, vitamin- és ásványi anyag forrás is, továbbá íz és zamatanyagokat is tartalmaz
MinQségét befolyásolja:
termQhely fekvése
a növények botanikai összetétele
a kaszáláskori vegetációs állapot
a szárítás sikere
Anyaszéna: az elsQ kaszálásból származó széna
Sarjúszéna: a késQbbi kaszálásokból származó
Borjúszéna, csikószéna: a fiatal növénybQl készített finom szálú, dús levélzetq, zöld színq széna, ami fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagabb, rosttartalma kisebb
Fqfélék szénái
Réti széna
minQségét a botanikai összetétel mellett a káros gyomok aránya is befolyásolja
optimális kaszálási idQpont, amikor a vezérnövény virágzik, ezt követQen csökken a fehérje és a szénhidrát-tartalom, nQ a rost
Sziki széna
illó olajokban, aromaanyagokban gazdag, vékony szálú, kis rosttartalmú széna
Hegyvidéki, alpesi szénák
sok fehérjét és zamatanyagot tartalmaznak, ízletesek
Sík vidéki szénák
nagy tömeget adnak, de nagy a rosttartalmuk, takarmányértékük gyengébb
Lápi széna
szintén nagy tömeget adó, rost dús, érdes szárú füveket tartalmazó kevésbé ízletes takarmány

Szántóföldi fqfélék szénái
a réti szénánál rostban gazdagabbak, kevesebb fehérjét és aromaanyagot tartalmaznak
a gyengébb minQség a kevésbé változatos botanikai összetétel következménye
szudáni cirokfq széna
kemény szára miatt inkább lovakkal etetik, de ha bugahányás elQtt vágják, akkor a marhák is szívesen fogyasztják
muharszéna
kemény szárú, elsQsorban a lovak takarmánya

köles széna
dús levélzete és puha szára miatt a szarvasmarhák is szívesen fogyasztják
Pillangósok szénái
JellemzQjük, hogy sikeres szárítás és betakarítás esetén fehérjében és Ca-ban gazdag, értékes takarmányok
Lucernaszéna
zöldbimbós állapotban kaszálva 15-17% nyersfehérjét, 18-20% rostot, 30-60 mg karotint és 400-500 NE D-vitamint tartalmazó dús levélzetq, kellemes illatú takarmány
minQségét a levélpergés aránya alapvetQen befolyásolja
Vöröshere széna
vastagabb szárú, gyérebb levélzetq a lucernánál, kevésbé ízletes
Bíborhere széna
általában durva szárú, a szár szQrözött, leginkább a lovak takarmánya
Baltacim széna
nagy fehérjetartalmú, jó étrendi hatású, ízletes takarmány
Édes csillagfürt széna
fehérjében gazdag, kérQdzQkkel és lovakkal egyaránt etethetQ
Keverék zöldtakarmányok szénái
Füveshere széna
minQségét és fehérjetartalmát alapvetQen a pillangós komponens aránya és a betakarítás idQpontja határozza meg
optimális a kaszálási ideje ha a fq bugahányás kezdetén van
Zabosbükköny széna
nehéz belQle szénát készíteni, mert a bükköny nehezen szárad, sikeres szárítás esetén azonban értékes szénaféle

Szénalisztek, fqlisztek jellemzQi:
Ebben a formában monogasztrikusok tápjába keverhetQk
Rosttartalmuk miatt felhasználhatóságuk korlátozott
A karotinellátásban és bizonyos állati termékek színének kialakításában azonban fontos szerepük lehet
szénalisztek
hagyományos módon készített széna Qrleménye
elQnye, hogy kisebb az etetéskor fellépQ levélpergési veszteség, továbbá az Qrléssel valamelyest javul a táplálóanyagok emészthetQsége
kérQdzQkkel etetve viszont nem rendelkezik strukturális hatékonysággal
növendék sertésekkel 4-6%, kifejlett sertések tápjaiba 8-10% keverhetQ
zöldnövény lisztek
a fiatalon lekaszált növényt forró levegQvel megszárítják, majd megQrlik
a szárítás optimális hQmérsékletének megválasztása fontos, mivel a bioaktív anyagok (fehérjék, aminosavak, vitaminok) sérülhetnek, inaktiválódhatnak
a zöldliszt a szénánál több fehérjét, vitamint és karotint tartalmaz
az I. osztályú lucernaliszt minQségi követelményei:
max. 10% nedvesség
min. 19% nyersfehérje
min. 140 mg karotin
max. 3% sósavban nem oldódó hamu (föld, homok)
karotintartalmuk a tárolás alatt gyorsan csökkenhet, ezért a lisztekhez különféle antioxidánsokat kevernek,
csökkenti a karotin lebomlását, ha a lisztet granulálják és sötét színq mqanyag zsákokban tárolják
etetését nyersrost és adott esetben szaponintartalma befolyásolhatja, sertések tápjaiba 5-15%, broiler és pulyka tápokba 2-4%, tojótápokba 4-6% felhasználása javasolható
Teljes kukorica növény liszt
a viaszérés környékén történQ levágást, szárítást és Qrlést követQen keletkezQ zöldliszt
nagy az energiatartalma, de sok rostot is tartalmaz
elsQsorban pelletálva etetik, marhákkal, lovakkal, nyulakkal, esetleg vemhes kocákkal

Szalmafélék jellemzQi:
MezQgazdasági melléktermékek
A gabonafélék, fqfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek
Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik
Takarmányértékük több tényezQ (faj, fajta, betakarításkori idQ stb.) függvénye
Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre

Szalmafélék
a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt
nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítQ-, cukor- és vitamintartalmuk
rosttartalmuk emészthetQsége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható
elsQsorban kérQdzQkkel etethetQk, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)
Fqfélék szalmái
legfontosabb képviselQik a gabonaszalmák, melyek közül elsQsorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra
tavaszi árpa szalma
a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetQsége a legkedvezQbb
Qszi árpa szalma
rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetQsége kisebb, mint a tavaszi árpáé
szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját
tavaszi és Qszi búzaszalma
a kettQ közötti különbség nem számottevQ
táplálóanyagaik emészthetQsége gyenge
ennek ellenére kérQdzQkkel és lovakkal etethetQ
zabszalma
dús levélzetq, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma
rozsszalma
nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik

fqszalma
táplálóértékét a fq faja határozza meg
takarmányértéke általában jobb, mint a gabonaszalmáké
muharszalma
kemény szárú, de lovakkal etethetQ
szudánifq szalma
dús levélzetq, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

kukoricaszár
táplálóértékét jelentQsen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejqleg betakarított szár értékesebb
a késQbb érQ kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma
takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké
legegyszerqbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal
Hüvelyesek szalmái
Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetQsége jobb
Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik
borsószalma
a legértékesebb pillangós szalma
magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi
elsQsorban kérQdzQkkel etethetQ
szója szalma
a szár és a levél nem egyszerre szárad
elsQsorban kérQdzQkkel etethetQ
lencse szalma
nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthetQ, akár borjakkal, bárányokkal is etethetQ
bükköny, csillagfürt, lóbab szalma
gyenge minQségqek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más





Kukorica és a búzamag jellemzQi:
Álltalános jellemzQ:
A magvak ill. szemes termések a növények szaporodásra alkalmas, generatív részei
A csírából és a tartalék táplálóanyagokat tartalmazó endospermiumból és maghéjból állnak
EmészthetQ tápanyagokban gazdag, koncentrált takarmányok
Szerves anyagaik emészthetQsége meghaladja a 80%-ot
Szénhidráttartalmuk jelentQs része keményítQ.
Rosttartalmuk alacsony, fQként cellulózból és pentozánokból áll.
Nyersfehérjéjük nagy része valódi fehérje, melynek biológiai értéke igen eltérQ.
Nyerszsír-tartalmuk nagyrészt neutrális zsírokból áll.
Nyershamujukban sok a P, közepes a K és a Mg mennyisége, de Ca-ban és Na-ban szegények.
Maghéjukban a B12 kivételével valamennyi B-vitamin nagy mennyiségben megtalálható. A csíra E-vitaminban gazdag.
A gabonamagvak termesztése költségesebb a tömeg-takarmányokénál. Árukat befolyásolja az emberi táplálkozásban betöltött szerepük is.
Hazánk éghajlati viszonyai kedvezQek a szemestakarmányok termesztéséhez.
Három nagy csoportjuk van:
Gabonamagvak
Hüvelyesmagvak
Olajosmagvak
Kukorica: A hazai abrakbázis mintegy 60-70%-át képezi
A legnagyobb energiatartalmú, ízletes gabonamag. Energiatartalmának nagy részét a keményítQ, valamint oldható szénhidrát és a mintegy 3-4% csíraolaj alkotja.
A csíraolaj linolsavban és E-vitaminban (25-40 mg/kg) gazdag és jelentQs mennyiségq ízanyagot tartalmaz
Nyerszsírja lágyítja a szalonnát és a tejzsírt
Nyersfehérje tartalma alacsony, átlagosan 8-10%, fQ alkotója a zein, mely lizinben igen szegény
Nyersrost tartalma mindössze 2-3%
Sárgás-vörös színét a benne található karotinoidok (kriptoxantin, zeaxantin) adják. tartalmaz, valamint ásványi anyag tartalma is igen szegény.
Az abrakkeverékek többségében nagy százalékban (50-60%) szerepel.
Lovakkal javasolt zúzva, zabbal keverve (max. 50%) etetni
60 kg feletti sertések esetén a szalonna minQségi romlása miatt, teheneknél a tejzsír lágyítása miatt használatát korlátozni kell.
A tojás sárgájának és a vágott baromfi bQrének megkívánt élénk sárga színe min. 40%-nyi kukorica etetésével érhetQ el
A szemeken megtelepedQ penészgombák (Fusarium, Aspergillus, Penicillium& ) és toxinjaik, valamint az avasodás jelentQsen csökkentik takarmányozási értékét.
Búzamag: ElsQsorban a nagy terméshozamú, alacsony sikértartalmú, ún lágy búzákat használják takarmányozási célra
A gabonák közül a legtöbb fehérjét (14-15%) tartalmazza, biológiai értéke fQleg a kis metionin és lizin tartalomnak köszönhetQen alacsony.
energia-tartalmát elsQsorban a keményítQ adja. Az árpához hasonlóan egyes fajtái NSP anyagokat tartalmaznak.
A búzamag pelyvamentes, ezért rosttartalma kicsi (2-3%), a lignin aránya alacsony.
Csíraolaja E-vitaminban gazdag, héjában jelentQs mennyiségq B- vitamin található.
Abrakkeverékekben általában 30-40%-ban szokás etetni. Liszt finomságúra darálva csirizesedést okoz.

Az árpa, a rozs és a zab jellemzQi:
Árpa:
Takarmányozásra elsQsorban az Qszi vetésq (4 és 6 soros) árpa használható
KitqnQ ízq és étrendi hatású takarmány, különösen sertések számára
Nyersfehérje tartalma 11-12%, a kukoricáénál nagyobb biológiai értékq
Nyersrost tartalma elQnyös struktúrájú, kb. 4-5%.
Nyerszsír-tartalma kicsi 1,5-2,5% viszont kedvezQ zsírsavösszetételq, a szalonnát és a tejzsírt egyaránt keményíti
Szemes állapotban etetve szúrós pelyvája a bél nyálkahártyáját irritálhatja
Magas NSP tartalma miatt baromfival csak korlátozottan, a többi állatfaj abrakjában 20-40%-ban etethetQ
Rozs:
Kémiai összetétele hasonló a búzáéhoz, de terméshozama kisebb
Nyersfehérje-tartalma 11%, a búzához képest több benne a lizin
Rosttartalma és a lignin aránya egyaránt több a búzánál
Nyerszsír tartalma 1-2%. Ásványi anyag tartalma a Zn kivételével alacsony
Táplálóanyagainak emészthetQsége jó, azonban 12-15% feletti mennyiségben keserqvé teszi a takarmányt.
Optimális mennyiségben javítja a vágott áru minQségét és a szalonna vastagságát, valamint kedvezQen hat az ivari mqködésre.
Lovakkal való etetése nem javasolt (esetleg az utóerjedés után kisebb mennyiségben)
Zab:
Kellemes ízq és jó dietetikai hatású takarmány.
Nyersfehérje tartalma 10-12%, lizin, metionin és treonin tartalma is magasabb a búzáénál.
A szem pelyváinak az aránya akár 20-40% is lehet, így rosttartalma magas (11-12%), a lignin aránya 3-4% is lehet.
Táplálóanyagainak többségét a keményítQ adja. Nyerszsír tartalma jelentQs (4-5%), sok telítetlen zsírsavat (linolsav, olajsav tartalmaz), lecitin-tartalma serkenti az ivari mqködést.
Nyálkaanyagai védik az állatok emésztQcsövének nyálkahártyáját, meggátolják, vagy késleltetik egyes toxikus anyagok felszívódását.
E-vitamin tartalma jelentQs, de B-vitaminokból is sokat tartalmaz.
Alacsonyabb energia-koncentrációja miatt alkalmas a tenyészállatok elhízásának megakadályozására.
A ló legkedveltebb abraktakarmánya. FelnQtt lóval elQkészítés nélkül is etethetQ, csikóknak javasolt roppantani.

A tritikálé, a cirokmag és a köles jellemzQi:
Tritikálé:
A búza és a rozs hibridje. Gyengébb talajokon is jól termeszthetQ
Energia-tartalma a búza és a rozs közé esik.
Fehérjéjének biológiai értéke a búzáéval egyezik.
A többi gabonához képest több metionint és kevesebb triptofánt tartalmaz
Az abrakkeverék ízletességét 20-25%-os részarányig nem rontja
KedvezQ a hatása az ivari folyamatokra, elsQsorban a hímek abrakkeverékében használják fel.
Cirokmag:
Energiatartalma a kukoricáénál kisebb. Nyersfehérje tartalma 11-12%, biológiai értéke az árpáéhoz hasonló.
Szerves anyagának emészthetQsége jó (80%), takarmányértéke az árpa és a zab közé esik.
KeményítQtartalma a szárazanyag 60-66%-a.
Olajtartalma 3%, melynek nagy része a csírában található
A cirokmag rosttartalma a szárazanyag kb. 4%-a, emészthetQsége kérQdzQkben 53%
A cirokszem héjában felhalmozódó tannin antinutritív hatású.
A sertés és baromfi fajok takarmányozásában a nemesített, közepes tannin tartalmú fajták használhatók eredményesen, 20-50%-ban a kukoricát is helyettesítheti.
KérQdzQknél a tannin csökkenti a fehérje bendQbeli lebonthatóságát, mely kedvezQ hatású is lehet.
Köles:
Energiatartalma és táplálóanyagainak emészthetQsége kisebb a többi gabonáénál.
Rosttartalma 8-9%
Magja kemény és vastag héjú, ezért szemesen emészthetetlen, javasolt darálva etetni.
A kukorica egy részét helyettesítheti.
Jó étrendi hatású. A zsírt és a vajat lágyítja.






















A borsó, a csillagfürt és a lóbab jellemzQi:
Általános jellemzQ:
Magas fehérje-tartalmúak (22-43%), lizinben gazdagok, elsQsorban metioninban szegények.
A gabonák és a hüvelyesek aminosav garnitúrája jól kiegészíti egymást.
Energiatartalmuk a gabonákéhoz hasonló (kivéve a magas zsírtartalmú magvakat).
ElsQsorban P-ban gazdagok, de Ca tartalmuk is meghaladja a gabonákét.
FQbb jellemzQjük, hogy antinutritív anyagokat tartalmaznak, mely hQkezeléssel inaktiválhatók.
Csersav- (dugító hatás), alkaloida, ±-galaktozid és glükozida-tartalmuk szintén rontja az értékesülésüket.
Borsó:
A legelterjedtebb hüvelyes abrak.
Nyersfehérje tartalma 25% körüli, nyersrost tartalma 5-6%, zsírtartalma 2% körüli.
A vajat keményíti, a szalonna és a hús színét enyhén sötétíti.
Setések és baromfifajok abrakkeverékében 15-25% is etethetQ.
Teheneknek napi 1-1,5 kg javasolható a vajkeményítQ hatása miatt.
Édescsillagfürt:
Sárga és fehérvirágú változata alkalmas takarmányozásra
Mészben szegény, homokos talajon is termeszthetQ
Nyersfehérje-tartalma 34-42%, a borsónál metioninban gazdagabb
Rosttartalma 13% körüli
Termesztése fellendülQben van
Gondot okoz a mag alkaloida tartalma (lupinin, lupinidin)
15% körüli mennyiségben szinte valamennyi állat abrakkeverékében szerepelhet
Etetésének hatására juhoknál növekedhet az ikerellések gyakorisága
Lóbab:
Neve ellenére nem bab (phaseolus), hanem vicia faj
A lóbab is tartalmaz antinutritív anyagokat (vicin, kovicin, tannin), ezek arány azonban a nemesítés hatására minimálisra csökkent
Legtöbbször elQkészítés nélkül is etethetQ, javasolt mennyisége abrakkeverékekben 15-20%-ban
Takarmányértéke a borsóéhoz hasonlít, metionin tartalma alacsony
A modern, nemesített fajták termésátlaga eléri a 2-3 tonnát

A szójabab jellemzQi:
Szójabab:
15-20% olajat tartalmaz
Fehérje-tartalma 35% körüli, lizinben kifejezetten gazdag, metioninban szegény
Nyersen tripszin inhibitor tartalma miatt nem etethetQ
HQkezelést követQen kiváló takarmány
A hQkezelést tósztolással, vagy hidrotermikus eljárással (extrahálás, extrudálás) végzik
Takarmányozásra extrahált dara és „full fat” formában egyaránt használatos
A szójaolaj lágyítja a szalonnát és a vajat, ezért sertések és tehenek adagjában full fat formában max. 1,5-2 kg etetése javasolt
Egyéb hüvelyes magvak (lencse, lednek, bükköny)
Hazánkban csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre
Takarmányozási célra csak kivételes esetekben használják fel ezeket
Antinutritív, sQt mérgezQ anyagokat (hidrogén cianid) is tartalmazhatnak

Az olajos magvak jellemzQi:
ElsQsorban az olajipar számára termesztett növények
Olajtartalmuk jelentQs, 30-40%
Fehérje-tartalmuk 15-22%, lizinben szegény, metioninban a hüvelyesekénél gazdagabb
Olajtartalmuk ellenére MFN –tartalmuk az MFE 1,5-2 szerese
Napraforgó:
Az egyik legnagyobb területen termesztett olajnövény
Takarmányozásra általában az olajgyártásra alkalmatlan magokat használják
A vastag héj miatt nyersrost tartalma 24-26%, nyerszsírból 32-34%, fehérjébQl 17%-ot tartalmaz. Darája gyorsan avasodik.
TenyészsüldQk fejlQdésére kedvezQ hatású
Sertéssel, fiatal marhával darálva, abrakkeverékekben, baromfival (tyúkfélék, galamb) szemesen is etethetQ
Etetése kedvezQ hatású a tojástermelésre és a tollasodásra
Lenmag:
Hozama 1,8-2,0t/ ha
Fehérje-tartalma 20-24%, lizinben és metioninban szegény
Nyerszsírjában jelentQs mennyiségq linolénsav és linolsav található
JelentQs mennyiségq tiamint, riboflavint és niacint tartalmaz
Nyálkaanyagai miatt kitqnQ étrendi hatású, etetése csökkenti a gyomor és bélgyulladás, valamint a hasmenéses tüneteket
Cianoglikozida tartalma miatt célszerq forrázás után etetni
A tej és tojástermelésre kedvezQ hatással van, a vajat és a szalonnát azonban lágyítja
Tartós etetésekor a hús mellékízt kap
Repcemag:
A régebbi fajták magas erukasav-tartalma nagymértékben csökkentette a takarmány és a termék ízletességét, glikozoida-tartalma pedig mérgezQ hatású volt
A nemesített, duplanullás fajták (Tower, Canola) erukasav- és glikozida-tartalma alacsony
Olaja linol- és linolénsavban gazdag
A legújabb, tripla nullás fajták tanninban is szegények
Takarmányozásra extrahált és full-fat formában egyaránt használható
Kendermag:
Kevés terem belQle, elsQsorban madáreleségként használják.
A toll növekedést serkenti és fényessé teszi a tollazatot
Tökmag:
Magas ára miatt takarmányozásra ritkán használják
35-37% olajában magas a linolsav aránya
Fehérje tartalma 28% körüli, rosttartalma 18%

Malomipari melléktermékek:
Magtisztítási hulladékok:
gazdasági ocsú
tört gabonaszemeket, idegen magvakat tartalmaz
energia- és fehérje-tatalma esetenként meghaladhatja a gabonákét, fehérjéjének is jobb a biológiai értéke
rontja a takarmányértékét, hogy gyakran poros, szemetes, és mérgezQ gyommagvakat is tartalmazhat
malomocsú
a malom triQrje választja szét az ép szemeket az idegen magvaktól
a sérült gabonaszemek mellett konkolyt, bükkönyt egyéb gyommagvakat tartalmaz
fiatal, vemhes, szoptató állatokkal ne etessük, marhákkal is max. 1kg-ot naponta.
Prlési melléktermékek:
Gabona és hüvelyes magvak hántolása, Qrlése során képzQdQ melléktermékek
- korpák
b. döntQen a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiQrlés fokától függQen több-kevesebb endospermium részt is
c. fontos minQsítQ paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettQl függQen fehéje-tartalmuk 10-16% között változik
d. Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14%
e. P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentQs, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésq
f. A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsQsorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok
1.búzakorpa
a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre
nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem
összetétele és minQsége változhat, célszerq ezért gyakrabban bevizsgáltatni
elsQsorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik
fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényezQ
2. rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa
kevesebb fehérjét tartalmaznak
kevesebb képzQdik belQlük, ritkán használjuk takarmányként
etetésük elQtt célszerq bevizsgáltatni Qket
3.takarmánylisztek
a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak
energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké
döntQen búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képzQdik
4. gabonamagvak csírája
az Qrlés elQtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát
26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány
E-vitamin-tartalma említésre méltó
avasodásra hajlamos



Olajipari melléktermékek:
olajpogácsa
- régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képzQdött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentQs, 10%-os zsírt tartalmazott.
extrahált darák
napjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hQkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képzQdött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzQje, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerq anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.
extrahált napraforgódara
- hazai viszonylatban a legtöbb ebbQl képzQdik
- antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz
- az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet
- lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké
- jelentQs a P-tartalma
- rosttartalma fontos minQsítQ paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerq emiatt apróra darálni
- elsQsorban kérQdzQ takarmány, de a kis rosttartalmú termékekbQl baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban
extrahált repcedara
- nagy mennyiségben áll rendelkezésre
- a hagyományos fajták daráit jobbára kérQdzQkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig
- nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak)
- fehérjetartalma jelentQs (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott
- rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg)
- 00-ás vonalak, lehetQség a monogasztrikusok takarmányozására is
extrahált gyapotmagdara
- elsQsorban fehérje-kiegészítQ (36-39% ny.fehérje)
- lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé
- rosttartalma 10-15%
- E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérQdzQk kevésbé érzékenyek
- elsQsorban kérQdzQ takarmány
extrahált lenmagdara
- a legjobb étrendi hatású extrahált dara
- fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes
- nyálkaanyagai miatt kedvezQ hatású az emésztQszervi betegségekben szenvedQ állatoknak
- linamarin glikozidát fQleg az éretlen magok tartalmazhatnak
extrahált földimogyoró dara
- takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja
- a héjtalanított magból készülQ darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja
-2ùúû 3 D F r
Ü


.
ª
‚º°²BDF~‚(*V ¤®õêÞÒÄõ¶ªõ¶ªõ¶õ¶ÄõÄõžõ–õ‹õ‹ƒ‹{sžg[‹h<+Lh3G>*CJ$aJ$hT"¯h3G5CJ$aJ$ hA
CJ$aJ$ h3GCJ$aJ$ hT"¯CJ$aJ$ hpÜh3GCJ$aJ$ h<+LCJ$aJ$hT"¯hÈX$5CJ$aJ$h<+LhÈX$>*CJ$aJ$h<+LhÈX$>*CJ$\aJ$hpÜhÈX$5CJ$\aJ$hT"¯hÈX$CJ$\aJ$h<+LhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhrcËCJ$aJ$ hpÜhÈX$CJ$aJ$"2JŠ¢úû 3 F r Ü
²
Ø
ø
"

B

j

Ž

Î


.
úòêâêâÙÑÉÑÉÑÑÉÁÁÁÉÁÁÉÁ
&
FgdÈX$
&
FgdÈX$
&
FgdÈX$„h^„hgdÈX$
&
FgdÈX$
&
FgdÈX$
&
FgdÈX$gdÈX$ä¹þ.
ª
Ê
D z ´ Ú P€‚ºV´ö2~´¤Fö÷ïïïïïïïïïæÞÕÕÍÍÍÕÍÕÕÅ
&
F gd3G
&
FgdÈX$„h^„hgd3G
&
FgdÈX$„h^„hgdÈX$
&
FgdÈX$
&
FgdÈX$ö¦ J*,.02468:<>@BDFHJLNPRTV¤÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòê
&
FgdA
gdA

&
F gd3G¤°\ºÞŒ
4tÄD.Æx€-.-®-2 D Ä !¨!öööîîöööææææææöÞÞÞÖÖÞÖöÎ
&
F
gd3G
&
F
gd3G
&
F
gd3G
&
F gd3G
&
Fgd3G„h^„hgd3G8Œª
24xØ-Ú-Ä !¨!Æ!È!Î"Ô"Ø"###, ,",$,P,R,T,R0t0v0x063:3Þ3â3 4Þ4óèóèßóèÑèÉèÑèÑóèÁ¶ªžªè–Á‹sèsèkèkèc h2íCJ$aJ$ hæ^ÞCJ$aJ$hæ^Þh3G5CJ$aJ$hæ^ÞhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhA
CJ$aJ$ h3GCJ$aJ$hT"¯h3G5CJ$aJ$hT"¯hÈX$5CJ$aJ$ hpÜhÈX$CJ$aJ$ hA
CJ$aJ$ hT"¯CJ$aJ$hT"¯h3G>*CJ$\aJ$hð8T>*CJ$aJ$ hpÜh3GCJ$aJ$hT"¯h3G>*CJ$aJ$&¨!È!l"Î"Ð"Ò"Ô"Ø"#:#¢#L$ô$ü$r%Ô%b&à&ê&>'‚'Æ'X(h(â(X)öîîööööæöÞÞÞöÞÞÞÞöÞÞÞÞöÞÞ
&
Fgd3G
&
FgdÈX$
&
F

gd3G„h^„hgd3GX)¾)*&*¨*ú*\+š+, ,,,,,, ,",$,T,¾,*-‚-x.´.N/÷÷î÷÷î÷÷îîîîîîîîîæîîîÞÞÖ
&
Fgd3G
&
Fgd3G
&
FgdÈX$„h^„hgd3G
&
Fgd3GN/z/Ê/P0R0x01L1x1À1ì1f2Œ263Þ35Ì5d6¾6Z7\7^7`7÷÷÷îæÝÕÕÕÝÕÕÕÌÌÃÃÃÃÃÝ݄h^„hgdY?p„¼ ^„¼ gdæ^Þ
&
Fgd3G„h^„hgd3G
&
FgdÈX$„8^„8gd3G
&
Fgd3GÞ45º6¼6X7Z7\7^7d7f7¤7¦7¨7È7(;H;„>˜>Ž@˜@tBvB~BDJDLDNDhD‚EõêâêÚÏÇ¿´¨œ“…ê…ê…ê…êzlê`T`lêhÛgqhY?p5CJ$aJ$hÛgqhÈX$5CJ$aJ$hÛgqhY?p>*CJ$\aJ$ hpÜhÛgqCJ$aJ$hæ^ÞhY?p>*CJ$\aJ$hÈX$5CJ$aJ$hæ^ÞhY?p5CJ$aJ$hæ^ÞhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhA
CJ$aJ$ hA
CJ$aJ$ h3GCJ$aJ$ hpÜhæ^ÞCJ$aJ$ hY?pCJ$aJ$ hæ^ÞCJ$aJ$ hpÜhY?pCJ$aJ$ hpÜh3GCJ$aJ$`7b7d7f7¨7È7œ8&9v9Ø9†:(;H;¦;:<²<æ=„>š>Ì>?z?È?@öööîåÝÝÝÝÝÝåÕÕÕÕÕåÍÍÍÍÍ
&
FgdY?p
&
FgdY?p
&
F gdY?p„h^„hgdY?p
&
FgdÈX$„h^„hgd3G@Ž@˜@Þ@"AxAÆAvB~BÊBCZC¼CDDNDhDE‚EªE$FòF÷îææææÞÕÍÍÍÍÍîÅ
&
FgdY?p
&
FgdY?p
&
FgdÈX$
&
FgdY?p„h^„hgdÛgq
&
FgdÛgq
&
FgdY?p„h^„hgdY?p
&
FgdY?p‚E„E¦E¨EªEäGæG˜I¬I®IÂIFKLKlKnKLCLKLÚLåLæL(O*OBOÄOÆOÈOÊOZP\PòäÙäÎÆθÎäÎòä¬ÎäžÎž’Îòž†xjò\T hY?pCJ$aJ$hSâhY?p6CJ$\aJ$hpÜhSâ5CJ$\aJ$hSâhY?p5CJ$\aJ$hÛgqhY?pCJ$\aJ$hSâhY?p>*CJ$aJ$hSâhY?p>*CJ$\aJ$hÛgqhY?p6CJ$aJ$hÛgqhY?p>*CJ$\aJ$ hÖRØCJ$aJ$ hpÜhY?pCJ$aJ$ hÛgq6CJ$\aJ$hÛgqhY?p6CJ$\aJ$hpÜhY?p5CJ$\aJ$òFGüG‚H,I˜I¬IÂIàIlJÄJþJFKJKnKÒKLLCLKL§LÚLæL÷÷÷÷÷îîæææææîîÞÞîÕîÍÍî
&
F-gdY?p„h^„hgdÛgq
&
FgdY?p
&
FgdY?p„h^„hgdY?p
&
FgdY?pæLM>N²N*OBOÆOÈOZP\P^PPöPQšQîQžRÒR

S4S‚S°S÷÷÷÷îæÝîîØÐÈîÀÀÀ¸¸
&
F$gdY?p
&
F#gdY?p
&
F"gdY?p
&
FgdÈX$gdA
„h^„hgdSâ
&
F!gdY?p„h^„hgdY?p
&
F gdY?p\P^PŒPŽPPöPúPQœR RÒR®S°SÚSjV‚V¶W¼WHXJXLXNXPXTXVX†XˆXŠX®XÂXZZxZ[8[v\®\¢]Þ]˜^À^`õéÝéÑõªÃµªÃµªµªÃÑ¡•…}réÝéµfªfªfªfªfªfªhÛgqhY?p6CJ$aJ$ hpÜhœ lCJ$aJ$ hœ lCJ$aJ$ hÖRØCJ$aJ$ hY?pCJ$aJ$hÛgqhÛgqCJ$\aJ$hY?pCJ$\aJ$ hpÜhY?pCJ$aJ$hÛgqhY?p>*CJ$\aJ$hpÜhY?p5CJ$\aJ$hÛgqhY?pCJ$\aJ$hÛgqhY?p5CJ$aJ$hÛgqhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhSâCJ$aJ$(°SÚS W\W¶WºWJXLXNXPXRXTXVXŠX®XÂXZöîîîîîîöæææöööööööáÙöÑÉ
&
F)gdY?p
&
F)gdY?p
&
FgdÛgqgdA

&
F&gdY?p
&
F%gdY?p„h^„hgdY?pZ>ZZZxZ¼Z[8[„[.\v\®\þ\>]r]¢]Þ]&^˜^À^B_ª_`` `"`$`&`÷÷ï÷÷ï÷÷÷ï÷÷÷÷ï÷÷ï÷÷÷æææææ„h^„hgdY?p
&
F)gdY?p
&
F)gdY?p```$`&`,`.`Š`Œ`Ž`°`ècüc,h@hZjxjZnpnvp¦pÖqØqúr sôtötufuhujuÚuÜuìxîxòêâÚâÏ֑ ”‰”‰”‰”‰”‰‰”‰êymam‰Y‰Y h% ÉCJ$aJ$h% Éhçu‡5CJ$aJ$h% ÉhÈX$5CJ$aJ$ hZ/LCJ$aJ$ hÀ
üCJ$aJ$ hpÜhçu‡CJ$aJ$hJvÛhçu‡6CJ$aJ$ hpÜhY?pCJ$aJ$hJvÛhY?p>*CJ$aJ$hJvÛhY?p5CJ$aJ$hJvÛhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhdiÙCJ$aJ$ hÖRØCJ$aJ$ hdiÙCJ$aJ$ hY?pCJ$aJ$hpÜhY?p5CJ$\aJ$"&`(`*`,`.`Ž`°`ú`Ta²ab°bîblcècücbdÊdzefŽf¶f

g˜g,hööööîöææææææææÝÕÕÕÕÕÕÕÕÕ
&
F,gdçu‡„h^„hgdçu‡
&
F+gdY?p
&
FgdÈX$„h^„hgdY?p,h@hiZiðiZjxjòjˆk:ltl¸l–mZnpnBoºovp¦pøp¨q&r¢rúr söîîîîöæææææææöÞÞÞöÖÖÖÖÖö
&
F0gdçu‡
&
F/gdçu‡
&
F.gdçu‡
&
F-gdçu‡„h^„hgdçu‡ s¤sòs`t”tôtötøtútütþtuuuuu
u

u uujuàuâvîwðx÷÷÷÷÷îîîîîîîîîîîîîîæÝÝÝ݄h^„hgdçu‡
&
FgdÈX$„h^„hgdY?p
&
F1gdçu‡ðx¶y¾zˆ{d|R}†~Ì~"€˜€$J‚ž‚šƒÞ„à„â„…b…Ä…N‡Fˆ÷÷÷î÷÷÷÷æææÝææææÔÔÌÔÔÔÔ
&
Fgdçu‡„h^„hgdçu‡„8^„8gdP>Š
&
F3gdçu‡„h^„hgdP>Š
&
F3gdçu‡îx‚{ˆ{†~Ì~$JÞ„à„â„

……^…`…À…Â…ô†L‡BˆDˆ6‰b‰f‰4ŠFŠŠ¦ŠêŠ‹TŒrŒˆŒ$Ž<ŽxzöõíõßõÓõȽ±¥õíõíõíõíõœÓõõõõ‚tõiõaõ hq+CJ$aJ$ hq+hçu‡CJ$aJ$hq+hçu‡6CJ$\aJ$hq+hçu‡>*CJ$\aJ$hq+hçu‡>*CJ$aJ$hq+>*CJ$aJ$hP>Šhçu‡5CJ$aJ$hP>ŠhÈX$5CJ$aJ$ hpÜhZ/LCJ$aJ$ hçu‡5CJ$\aJ$hP>Šhçu‡>*CJ$aJ$hpÜhçu‡5CJ$\aJ$ hP>ŠCJ$aJ$ hpÜhçu‡CJ$aJ$$Fˆ6‰f‰Š‰Ì‰Š4ŠŠêŠTŒrŒˆŒ&$Ž<ŽÖŽ
t˜&<÷îææææ÷÷÷ÝÔÌÌļļļ´
&
F>gdçu‡
&
F=gdçu‡
&
F=gdçu‡
&
F=gdçu‡„h^„hgdçu‡„h^„hgdq+
&
F;gdçu‡„h^„hgdP>Š
&
F;gdçu‡ <öø.‘Ö‘l’˜’z““è“ê“”–”¼””•®•ö–d—„—˜&˜²˜÷îîææÞÖÞÖÍÞÖÅî½µµ½µ½µ
&
FAgdçu‡
&
FAgdçu‡
&
F@gdçu‡„ ^„ gdq+
&
F?gdçu‡
&
F?gdçu‡
&
F?gdçu‡„h^„hgdçu‡
&
F>gdçu‡öø.‘æ“è“ê“–”¼””•®•d—„—˜&˜²˜Ð˜F™t™î™,š¨œªœ¬œ®œîœðœòœÎ©ø©ú©ü©6ªj¬l¬n¬†¬H¯h¯ò´ô´ö´VµõçÜÔÉÜ»ç¯Ü¯Ü¯Ü¯Ü¯Ü¡Üԙ„x„Ü„x„¡ÜÔÜ¡Ü¡ÜÔmÜ hpÜhQyCJ$aJ$h¾[hhçu‡5CJ$aJ$h¾[hhÈX$5CJ$aJ$h&P#5CJ$aJ$ h•S*CJ$\aJ$hq+hçu‡6CJ$aJ$hq+hçu‡>*CJ$\aJ$ hpÜhq+CJ$aJ$ hçu‡CJ$aJ$ hpÜhçu‡CJ$aJ$hq+hçu‡6CJ$\aJ$ h&P#6CJ$\aJ$)²˜Ð˜F™t™î™,šNš,›¤›Ê›ªœ¬œòœ\ÄžªžŸ ž ,¡R¡ä¡÷ï÷ïç÷ïï÷ïâÚÑÑÑÉÁÁÁÁÉÁ
&
Fgdçu‡
&
Fgdçu‡„h^„hgdçu‡
&
FgdÈX$gd•S<
&
FAgdçu‡
&
FAgdçu‡
&
FAgdçu‡ä¡ £˜£¤¤)¤=¤l¤Ù¤x¦Ì§¨¸¨ ©Ì©Î©ü©6ªøª~«¬l¬n¬†¬÷÷÷ïïïï÷÷÷ç÷÷÷ÞÖÞÎÎÎÎÉÞgd&P#
&
FFgdçu‡
&
FgdÈX$„h^„hgdçu‡
&
Fgdçu‡
&
Fgdçu‡
&
Fgdçu‡†¬ö¬¨­l®H¯h¯N°v°:±\±²v²¬²þ²J³ª³¾³p´ˆ´ô´ö´µVµÂµÚµ÷÷÷÷îæÞ÷Þ÷÷Þ÷÷÷Þ÷Þ÷ÕÞ÷÷ބ ^„ gdQy
&
FGgdçu‡
&
FGgdçu‡„h^„hgd¾[h
&
FGgdçu‡Vµ”µÀ¶Â¶Ä¶Þ¶.¹T¹ ¾¾¾¾ ¾b¾Œ¾¨ÂªÂ^ÆpÆrÆÊ2ÊoÊpÊqÊ&Ï*Ï:Ï<ÏøíåÚÎíÀíå¸åø¬¤™¤™…z…z…i^VJVhòáhTVå>*CJ$aJ$ hTVåCJ$aJ$ hTVåhTVåCJ$aJ$ hTVåhTVåB*CJ0H*aJ0phÿÿÿ hGMPhGMPCJ$aJ$ hGMPCJ$aJ$hòáhGMP>*CJ$aJ$ hòáhòáCJ$aJ$ hòáCJ$aJ$h5yhpÜ5CJ$aJ$ h5yCJ$aJ$h¾[hhçu‡>*CJ$\aJ$h¾[hhçu‡>*CJ$aJ$ hpÜh¾[hCJ$aJ$ hçu‡CJ$aJ$ hpÜhçu‡CJ$aJ$ hQyCJ$aJ$Úµ ¶B¶Â¶Ä¶Þ¶È·X¸°¸.¹T¹"º–º®ºðºn»®»È»¼V¼r¼,½r½¾÷ï÷êá÷÷÷÷ØÐÐï÷÷÷ï÷÷ï÷ï÷
&
FGgdçu‡„h^„hgd¾[h„8^„8gd¾[hgdQy
&
FGgdçu‡
&
FGgdçu‡¾¾¾¾¾ ¾b¾Œ¾.¿à¿RÀºÀÁšÁ<ªÂZÃ:ÄDÅÖÅ

Æ&ÆDÆúúúõõåÜËËËËËËËËËËËËÂË˄Ð^„Ðgd5y
&
Fb
Æ Ð8„8^„8gdòᄴ^„´gdòá
&
F
Æ@
„^„gdpÜgd•S
Ð"ÑüÑ¢ÒFÓ ÔÔîåÝÝÝÝÝÌÌÌÌÌÌÃÌÌÌÌ̺„´^„´gdGMP„h^„hgdTVå
&
FN
Æ Ð8„8^„8gdTVå
&
FOgdTVå„h^„hgdGMP
&
Fb
Æ Ð8„8^„8gdòá <Ï Ñ"Ñ ÔÔTÔVÔXÔdÔ¾ØÊØ4Ý>ݬâÐâØãÚãæãðã6äLäTçhçàçèÌìÚìòîôîöîï ïzï¢ïóõíõåÙÍÙÁõÁõÁõ¹õí­¡­ÁõÁõ™õÁõ퐇{og\ hòáhòáCJ$aJ$ hòáCJ$aJ$h•S*CJ$aJ$h5yhTVå5CJ$aJ$h5yhpÜ5CJ$aJ$ hGMPCJ$aJ$ hTVåCJ$aJ$ hTVåhTVåCJ$aJ$"ÔXÔdÔøÔ~Õ
ÖpÖV×î×¾ØÊØFÙÄÙ4ÚÈڔیÜ4Ý>ݞÝRÞïæÕÕÕÕÕÕÕп¿¿¿¿¿¿Ð®®
&
FW
Æ Ð8„8^„8gdTVå
&
FT
Æ Ð8„8^„8gdTVågdTVå
&
F
Æ 8„8^„8gdTV儴^„´gdTVå
&
F
Æ@
„^„gdpÜ RÞ6ߤàªá2âöâØãÚã6äLäÐä*åŽå æœæTçhç>èìè@éîîîîîîåÕÌ»»»»»»¶¥¥¥
&
F\
Æ Ð8„8^„8gdTVågdTVå
&
F
Æ 8„8^„8gdTV儴^„´gdTVå
&
F
Æ@
„^„gdp܄Ð^„ÐgdTVå
&
FW
Æ Ð8„8^„8gdTVå@é²éPêÊêìÌìÚìxíœíFî”îôîöîøîúîüîþîïïïïï
ï

ï ïïîîîîîéØØØØØéééééééééééééé
&
F`
Æ Ð8„8^„8gdTVågdTVå
&
F\
Æ Ð8„8^„8gdTVåïï ïïïïïï ïzï¢ïRðàð~ñ
òÆòžó¬óðó–ô õŽõöúúúúúúúúêáÐÐÐÐÐÐá¿¿¿¿¿
&
Fd
Æ 8„8^„8gdòá
&
Fd
Æ Ð8„8^„8gdòᄴ^„´gdòá
&
F
Æ@
„^„gdpÜgdTVåóóžó¬óö4öÂøÉø¶û¸ûäûøû’”ÌFGQS4@DD
X
€
–
? @ H Ð Ñ ì ˜œÆÈ\^nrv z €„ÜàšžbfÂÆ ñæÚæÚæÚæÒÆÚæÒºæÒ®¢—¢—¢—¢—¢—Òº———‡———————— h«{¼CJ$aJ$ hì(ÃCJ$aJ$ hì(Ãhì(ÃCJ$aJ$h«{¼hì(Ã>*CJ$aJ$h«{¼hòá>*CJ$aJ$h«{¼hpÜ5CJ$aJ$h•S*CJ$aJ$ hòáhòáCJ$aJ$hòáhòáCJ$aJ$mHsH5ö4ö¤ö÷„÷´÷ð÷2øøÂøÉøüøù¼ú>û¶û¸ûäûøû(üÈüúêêêêêêêêúÙÙÙÙÙÐÀú¯¯
&
Fl
Æ Ð8„8^„8gdòá
&
F
Æ@
„^„gdp܄Ð^„Ðgdòá
&
Fi
Æ Ð8„8^„8gdòá
&
Ff
ÆЄ8^„8gdòágdòá Èü8ý„ýþgþéþÿNÿ’ÿ’”Ì4r

GSˆÒîîîîîæÞÞÞÕÅ´´´´«££
&
Frgdì(Äh^„hgdì(Ã
&
Fo
Æ 8„8^„8gdòá
&
F
Æ@
„^„gdp܄´^„´gdòá
&
Fogdòá
&
Fngdòá
&
Fl
Æ Ð8„8^„8gdòáҖè¾4DlÞf â ÐJ ø D
X
Š
>

ˆ

ø

€
–
@ ÷÷÷÷òááááááááòÐÐÐÐÐò¿¿
&
Fz
Æ Ð8„8^„8gdì(Ã
&
Fx
Æ Ð8„8^„8gdì(Ã
&
Ft
Æ Ð8„8^„8gdì(Ãgdì(Ã
&
Frgdì(Ã@ H z ¢ Ð Ñ ì G²ÄØ\øœÊ\nv úéééàÐÈÀ¸¸¸À¸¸¸Èú¯¦„ ^„ gdì(Ä8^„8gdì(Ã
&
Fgdì(Ã
&
Fgdì(Ã
&
F€gdì(Ã
&
F
Æ@
„^„gdp܄´^„´gdòá
&
Fz
Æ Ð8„8^„8gdì(Ãgdì(Ãv €Üšb|ÔZòTÂNÄDî„$Tp”©ª«¬ööööñéééééñéééñéééñééééññà„´^„´gdì(Ã
&
Fgdì(Ãgdì(Ä ^„ gdì(à $(«¬ÆÓÕÔ ô x#z#¬#°#
$ $j$n$

%%Â%Ä%ò%ö%z'~'v( (¢(ì(î()’)l*n*&+(+Ž++, ,D,F,¬,®,V-X-‚-„-D.F.õíõáÕÉÁõÉõíµÁªÁªÁªÁªÁªÁªÁªž–‹–‹–‹–‹–‹–‹€ž–‹–‹–‹–‹– h5mOhfy°CJ$aJ$ hfy°hfy°CJ$aJ$ hfy°CJ$aJ$h5mOhfy°6CJ$aJ$ hÏ5-hÏ5-CJ$aJ$h5mOhÏ5-6CJ$aJ$ hÏ5-CJ$aJ$hfy°hì(Ã>*CJ$aJ$h«{¼hpÜ5CJ$aJ$h«{¼hì(Ã5CJ$aJ$ hì(ÃCJ$aJ$ hì(Ãhì(ÃCJ$aJ$2¬ÆÓÔ ô z#¬#
$j$

%Â%ò%z'v( (ì()l*&+Ž+,÷çÞçÖçÍÍÍÍÍÍͽ´´´´´´„Ð^„Ðgdfy°
&
FŽ
Æ „8^„8gdfy°„Ð^„ÐgdÏ5-
&
FgdÏ5-„ ^„ gdÏ5-
&
F
Æ „8^„8gdÏ5-
&
Fƒgdì(à ,D,¬,V-‚-D.‚.¬./h/0”0Ì0J1þ1N–Ú–d—f—¬—Ô—<˜n˜ïæææææïææææïæææææÝÕÅææ
&
F
Æ „8^„8gdfy°
&
Fƒgdì(Ä´^„´gdì(ÄÐ^„Ðgdfy°
&
FŽ
Æ „8^„8gdfy°F.‚.¬.°.//h/j/00”0Ì0Ð0J1L1þ12–N–P–Ú–Ü–d—f—¬—Ô—Ø—<˜@˜n˜p˜™™:™<™VšXš2›4›R›T›¦›¨›$œ(œ^œ‚œ„œNP°²ìî¢ž¤ž‚Ÿ¬Ÿ®ŸüŸþŸF H õéáõáõáõáõéáõáõáßõáõáõ×Ë¿á´á´á´á´á´á´©´á´á´á˝áõáõáõáõáõáõáõáh²R{hfy°>*CJ$aJ$ h5mOhfy°CJ$aJ$ hÏ5-hfy°CJ$aJ$hfy°hfy°>*CJ$aJ$h5mOhpÜ5CJ$aJ$ hì(ÃCJ$aJ$U hfy°CJ$aJ$h5mOhfy°6CJ$aJ$ hfy°hfy°CJ$aJ$> potenciálisan aflatoxint tartalmazhat
- a takarmányok maximálisan megengedhetQ aflatoxin szintje 0,05mg/kg
- kérQdzQkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerq etetni

Az extrahált szójadara minQsítése:
extrahált szójadara
- a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya
- nagyrészt importáljuk
- magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin
- zsírtartalma csupán 1-2%
- többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hQlabilisak
- tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hQkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc)
- nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat
- minden fajjal etethetQ, felhasználását jórészt ára limitálja


Cukoripari melléktermékek:
nedves répaszelet
- a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történQ kioldása után visszamaradó melléktermék
- szárazanyaga préselést követQen 18-20%-osra nQ
- terimés takarmány, laktagóg
- marhával 15-25 kg etethetQ, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is
- frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal)
szárított répaszelet
- energiatartalma közelít a gabonákéhoz
- fehérjetartalma 10%, rostja 16-18%
- etetés elQtt célszerq áztatni, mert nagy a vízfelvevQ képessége
- darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható
melasz
- az oldatban lévQ cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színq melléktermék, ami még 45-50% cukrot tartalmaz
- nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav)
- sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat
- marhákkal 1-2, lovakkal 1, sertésekkel 0,5 kg etethetQ belQle szoktatást követQen
- silózási és granulálási adalékanyagként is használható












Söripari melléktermékek:
malátacsíra
- a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, Qrlése és fQzése elQtt
- nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag
- nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag
- szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethetQ
sörtörköly
- az édes cefre leszqrését követQen visszamaradó melléktermék, a keményítQn kívül tartalmazza a teljes maláta Qrleményt (zsír, rost, fehérje)
- a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású
- teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta
- könnyen megromlik, penészesedik
- szárított formában is forgalmazzák
sörélesztQ
- a cefrében leülepedett élesztQ szqrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék
-50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin
- a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza
- elsQsorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

Szeszipari, keményítQipari és konzervgyári melléktermékek:
Szeszipari:
A szeszgyártás egyszerq cukrokból, keményítQbQl kiinduló folyamat.
A cukrot az élesztQgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítQnek viszont elQzetesen le kell bomlania egyszerq cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során).
A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követQen képzQdQ melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztQ.
szeszmoslék:
- az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz,
- a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik
- a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú
- a gabonákból származó szeszmoslék kedvezQbb összetételq és jobb étrendi hatású, mint a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék
- híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethetQ (15-25kg/nap)
vinasz
- a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besqrített mellékterméke
kukoricamoslék
- a legnagyobb jelentQségq hazánkban
- elsQsorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethetQ
- szárított formában kérQdzQk és sertések tápjaiban szerepeltethetQ (5-15%)
répa- és burgonyamoslék
- a vinasznál kedvezQbb összetételq, de csak maximum a fele etethetQ a kukoricamosléknál szereplQ értékeknek
szeszélesztQ
lepárlás után szeparálást, sqrítést, szárítást követQen képzQdik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztQével.
KeményítQgyári:
Hazánkban keményítQ gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak.
Az alapanyag zúzása, Qrlése utána keményítQt kioldják, kimossák.
Az oldás után a szitán, szqrQn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítQ ülepítését követQen oldatban marad az a moslék.
Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelQdés helyéhez közel célszerq felhasználni takarmányozási céllal.
burgonya-, búza-, kukoricatörköly
- 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek
- sertéssel és marhával etethetQk
- táplálóanyag-tartalmuk elQzetes vizsgálata indokolt
kukorica glutén
- a kukorica alapú keményítQgyártás során keletkezik
- magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes
- sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására.
Konzervgyári:
Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képzQdQ melléktermékek.
Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja.
Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó.
paradicsomtörköly
- a paradicsom héj és mag részét tartalmazza
- fehérjetartalma kb. 20%
- célszerq etetés elQtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak
- elsQsorban kérQdzQ takarmány
almatörköly
- az almalé elQállításakor keletkezQ 10-15% sz.a.-tartalmú termék
- a héj és a hús részt tartalmazza
- mivel édes ízq a kérQdzQk (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják


Állati eredetq takarmányok:
Nagy a fehérje-tartalmuk, fehérjéjük biológiai értéke magas. ElsQsorban a fiatal, intenzíven növekvQ állatok takarmányai. Jól hasznosítható Ca- és P-tartalmuk is jelentQs. A, D és B12 vitaminok gazdag forrásai
Tejipari melléktermékek
teljes tej
- szopós, fiatal állatok részére ideális takarmány
- mivel drága csak ritkán használjuk takarmányozási célra
fölözött tej
- zsírtalanított tej, a zsírban oldódó vitamin-tartalma is minimális
- fehérje-, cukor-, ásványi anyag- és vitamintartalma ugyanakkor a teljes tejjel megegyezQ
- értékes takarmány, emészthetQsége csaknem 100%-os
- frissen vagy savanyított állapotban célszerq etetni
sovány tejpor
- a fölözött tej szárítása útján állítják elQ
- abrakkeverékek, tejpótlók komponense lehet
savó, savópor
- a sajt és a túró gyártása során visszamaradó melléktermék
- zsír és fehérjetartalmuk minimális (0,3, ill. 1%)
- B-csoportba tartozó vitaminokban (riboflavin, pantoténsav, niacin) ugyanakkor gazdagok
- fQleg sertéshizlalásban (2-4 l/nap) használják
- a savópor szintén szerepeltethetQ tápokban ill. tejpótlókban
író, írópor
- a vajgyártás mellékterméke
- a fölözött tejnél több zsírt (0,5%) tartalmaz
- egyéb táplálóanyagaiban a fölözött tejhez hasonló
Húsipari melléktermékek
Vágóhidakon, húsfeldolgozó üzemekben képzQdnek. Magas biológiai értékq, fehérjében gazdag takarmányok. Felhasználhatóságuk a BSE kirobbanásával visszaszorult
A kérQdzQkkel etetésük tilos. Monogasztrikusokkal, kutyával macskával etethetQk.
húsliszt
- alapanyaga vágóhidakon képzQdQ melléktermékek, állati hullák
- 133oC-on, 3 bar nyomáson, 20 percig történQ fQzéssel az alapanyagokban lévQ mikrobák elpusztulnak
- a pépesítést követQen zsírtalanítják (mechanikai módszerrel, vagy extrahálással), majd szárítják (4-5 óra, 70-120 oC)
- fehérjetartalma 45-62%, amelyen belül 10% lehet a keratin fehérje aránya
- zsírtartalma max. 15%, antioxidánssal célszerq kiegészíteni
- a csonttartalomtól függQen lényegesen változhat az ásványi anyag-tartalma (átlagosan 10% Ca, 3-5% P)
- elsQsorban fiatal baromfi és sertés tápokban használjuk 3-8%-ban
vérliszt
- nyers vérbQl szárítással készül
- magas a fehérje, lizin és leucin-tartalma (leucin  izoleucin antagonizmus)
- takarmányozási felhasználása visszaszorult
tolliszt
- baromfi vágóhidakon képzQdQ tollból nagy nyomáson végzett fQzéssel, szárítással, majd darálással elQállított takarmány kiegészítQ.
- fehérjéje cisztinben gazdag
- elsQsorban kérQdzQkkel etették
takarmány zsír
- vágóhidakon képzQdQ melléktermék
- zsírtartalma 96-98%, minQségét frissessége alapvetQen meghatározza (peroxid szám 25, savszám 50 alatti)
- a tápokba egy menetben is bekeverhetQ, vagy felületnövelt gabonával keverten zsírpor formájában
- elsQsorban energia-kiegészítQ, minQségét zsírsavösszetétele is befolyásolja
Halfeldolgozási melléktermékek
halliszt
- teljes halakból hal vágóhídi melléktermékekbQl készül zsírtalanítást, szárítást követQen
- minQségét befolyásolja az alapanyagban lévQ halak faja, a lehalászás helye, a teljes halak és a melléktermékek aránya és a feldolgozás módja
- nagy a fehérje-tartalma (65-75%), gazdag lizinben és metioninban
- sok B-csoportba tartozó vitamint, 2-3% P-t, 4-5% Ca-ot tartalmaz
- az elsQ osztályú termék sótartalma maximum 2-3%, zsírja 10%
- nagyobb arányú etetése a termékben ízhibát okozhat

Állati fehérje-mentes tápok etetése:
- a szója felhasználhatósága is limitált
- egyéb pillangósok (csillagfürt, borsó, lóbab)
- extrahált darák (napraforgó, repce, lenmag)
- ipari melléktermékek (kukorica glutén, búza csíra)
- antinutritív anyagokat tartalmaznak
- növelik a táp rosttartalmát
- fehérjéjük minQsége gyengébb és változó
- kéntartalmú aminosavakban szegények
- az ásványi anyagokat kötött formában tartalmazzák
Problémák:
- nehézséget fQleg az indító tápok összeállításánál jelent
- alternatív növényi fehérje-kiegészítQk
- pontosításra szorul a fehérjeértékelési rendszer
- gondoskodni kell az energia kiegészítésrQl
- felértékelQdik az enzim-kiegészítés szerepe (fitáz, NSP, proteáz, stb& )
- Ca  P ellátottság újraértékelése
- nQ a tápok rosttartalma
- speciális premix igény (pl. kolin klorid, niacin, B12-vitamin stb.)






Hozamfokozó takarmány-kiegészítQk:
TakarmánykiegészítQk
hozamfokozók: javítják az egészséges állatok termelését.
Antibiotikumok: gombák vagy mikrobák olyan anyagcsere-termékei, amelyek más mikrobák szaporodását gátolják
patogén mikrobák (E. coli, Salmonella sp., stb.) számának csökkentése
bélgyulladás, hurutos megbetegedések megelQzése, jobb felszívódás
kokcidiosztatikumok (a kokcidózis nevq baromfi- betegség megelQzésére)
keresztrezisztencia kialakulásának esélye miatt az EU-ban korlátozott a használatuk
Probiotikumok : élQ mikroflórát tartalmazó készítmények
többnyire tejsavtermelQ baktériumok
a pH csökkentésével stabilizálják a bél mikroflórát
hQkezelésre (granulálás) érzékenyek
Prebiotikumok : olyan oligoszacharidok, amelyek a kedvezQ hatású mikrobák szaporodását segítik
frukto oligoszacharidok
mannán oligoszacharidok
Szerves savak: (tejsav, citromsav, borkQsav, almasav stb. )
szintén a bél pH csökkentésén keresztül fejtik ki kedvezQ hatásukat.
leggyakrabban ivóvízbe keverik
Enzimek:
fiatal állatok elégtelen enzimtermelését pótolják (lipáz, celluláz, proteázok stb.)
ásványi anyagok jobb felszívódása, a környezeti terhelés csökkentése (fitáz)
antinutritív anyagok lebontása (glükanáz, xilanáz)
ÍzesítQ anyagok: (cukrok, fahéj, vanilin stb.)
növelik a takarmányfelvételt
elsQsorban fiatal, intenzíven növekvQ álatoknál elQnyös
hatásuk függ az állatok íz érzékelésétQl
a premixek tartalmazzák
Növényi kivonatok, illó olajok: zsálya, kakukkfq, fokhagyma, menta stb.
az antibiotikumok részleges kiváltására alkalmasak
hatásmechanizmusuk komplex (ízesítQ anyagokat, antibakteriális anyagokat, antioxidánsokat tartalmaznak.)
a forgalmazott készítmények több gyógynövény, illóolaj keverékébQl állnak
használatuk egyre szélesebb körq

Egyéb takarmány-kiegészítQk:
NPN anyagok: (karbamid, ammónium sók)
kérQdzQknél használjuk Qket
általában a kis termelésq teheneknél, idQsebb hízómarháknál
etetésükkor szigorú biztonsági elQírásokat kell betartani
felületaktív anyagok: (orvosi szén, zeolit, bentonit stb. )
bélgyulladás, hurutos megbetegedések esetén megkötik a bélben képzQdQ toxikus anyagokat, gázokat
toxinkötQk: mikotoxinok (zearalenon (F2); T2 toxin; ochratoxin, deoxinivalenol (DON), fumonizinek, aflatoxin stb.) megkötésére, felszívódásuk megakadályozására alkalmas készítmények)
szilikát agyagásványok (bentonit)
glükomannánok (élesztQ sejtfalkivonat)
nem minden toxin megkötésére alkalmasak
kristályos aminosavak:
L  lizin
DL  metionin
a közeljövQben várható a treonin, triptofán és arginin iparszerq elQállítása is
kérQdzQk részére védett formában forgalmazzák (zsírsavval bevont metionin)
segítségükkel optimalizálható a takarmányfehérjék aminosav garnitúrája csökkenthetQ a tápok fehérjetartalma
olcsóbb lesz a táp
kisebb lesz a környezet N-terhelése
színezQ anyagok: karotinoid festékek (zeaxantin, lutein,likopin, kapszantin stb.)
tojássárgája
bQr, bQr alatti zsírszövet színe
a szintetikus színezQ anyagok használata egyre korlátozottabb.
antioxidánsok: védik az oxidációtól a vitaminokat, zsírsavakat
lehetnek szintetikusak
etoxi-metil-quinolin (EMQ)
butil-hidroxi-toluol (BHT)
lehetnek természetes eredetqek (E-vitamin)
szükséges mennyiségüket a táp zsírtartalma és a telítetlen zsírsavak aránya befolyásolja
Silózás során lezajló mikrobiológiai és biokémiai folyamatok:
1. az önmelegedés szakasza:
a zöldtakarmány levágását követQen a sejtlégzés folytatódik, amíg oxigén áll rendelkezésre (tömörítés után 1-2 nap  1-2 hét), ekkor hQ képzQdik.
a bemelegedést elsQsorban a szárazanyag-tartalom és a tömörítés minQsége határozza meg.
aerob mikrobák (coli aerogenes, heterofermentatív tejsavtermelQk)
képzQdQ termékek: szédioxid, víz, ecetsav, tejsav, alkoholok
2. fQerjedési szakasz vagy a tejsavképzés szakasza
elegendQ fermentálható szénhidrát jelenlétében elszaporodnak a homofermentatív tejsavtermelQk.
addig termelnek tejsavat, amíg az alacsony pH már a saját mqködésüket is korlátozza.
optimális esetben 2-3 napig tart
3. a mikrobás lecsillapodás idQszaka
a mikrobák befejezik tevékenységüket
ezt a pH-t nevezzük kritikus pH értéknek, ami a takarmány szárazanyag-tartalmának függvényében változik (magasabb sz.a. magasabb pH)
ekkor a szilázs stabilnak tekinthetQ
4. másodlagos erjedési folyamatok
ha valami miatt nem sikerül a kritikus pH-t elérni (kevés szénhidrát, sok fehérje, nem optimális sz.a.-tartalom stb.)
elsQsorban a porral, földszennyezQdéssel a szilázsba kerülQ vajsavtermelQ baktériumok (klosztridiumok) a felelQsek
a vajsavas erjedéssel a takarmány energia-, és fehérjetartalma egyaránt csökken
5. utóerjedés
a siló megbontásakor, amikor a takarmány újra oxigénnel érintkezik
újra erjedési folyamatok indulnak be, elsQsorban élesztQk és penészek hatására
az erjedés szubsztrátjai a szénhidrátok, tejsav, fehérjék
a pH emelkedik, rothasztó baktériumok is elszaporodhatnak







A takarmányok erjeszthetQségét befolyásoló tényezQk
erjeszthetQ szénhidráttartalom
- a baktériumok csak az egyszerq cukrokat (glükóz, fruktóz, szacharóz) tudják fermentálni, a keményítQt nem
- mennyisége elsQsorban növényfajonként és a vegetációs stádium függvényében változik (kukoricában viaszérésig nQ)
a növény fehérjetartalma
- rontja az erjeszthetQséget, mert a baktériumok által termelt NH3 megköti a képzQdQ szerves savak egy részét, mérsékli a pH csökkenést
mqtrágyázás
- a N-mqtrágyázás csökkenti a növények szénhidrát-, növeli a nyersfehérje-tartalmát
- változik a gyepek botanikai összetétele, a füvek és a pillangósok aránya
- a megnövekvQ P- és K-tartalom növeli a növény pufferkapacitását
takarmányok pufferkapacitása
- a pH érték csökkenését nehezítQ anyagok együttes mennyiségét értjük pufferkapacitás alatt
- azt a tejsavmennyiséget jelenti, amely a silózandó takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ját 4-re csökkenti
- befolyásolja az ásványi anyagok (Ca, Na, Mg, K) mennyisége, a fehérjetartalom (NH3)
a takarmány szárazanyag-tartalma
- a szárazanyag-tartalom növelése egy szintig elQnyös az erjeszthetQség szempontjából
- ez részben a növekvQ fermentálható szénhidráttartalommal, részben a kisebb folyadéktérrel áll összefüggésben (kisebb folyadéktérben a tejsav intenzívebben csökkenti a pH-t)
- az ozmózisos nyomás növekedésére a tejsavtermelQk kevésbé érzékenyek, mint például a klosztridiumok
- az optimálisnak tekinthetQ sz.a.-tartalom takarmánytól függQen 30-40% között változik. Ennél nagyobb sz.a. rontja a tömöríthetQséget
takarmányok rosttartalma
- a sok rost rontja a tömöríthetQséget
- elzárja a szénhidrátok egy részét
fitocianidok, antibiotikumok
- fitocianidok: a baktériumok szaporodását gátló növényi anyagok (keresztes virágúak)
- bizonyos mikrobák, penészgombák antibiotikumokat termelnek

































Takarmányok erjesztésének utófázisa:
takarmányok csoportosítása erjeszthetQség szempontjából:
könnyen erjeszthetQ takarmányok
tartalmaznak annyi szénhidrátot, ami elegendQ a kritikus pH eléréséhez, adalékanyagot nem igényelnek (silókukorica, cukorcirok stb.)
nehezen erjeszthetQ takarmányok
kicsi a szénhidráttartalmuk, nagy a pufferkapacitásuk,
fonnyasztással vagy segédanyagok felhasználásával erjeszthetQk (fqfélék, az erjesztés szabályozása:
fonnyasztás
nagyobb szárazanyagnál magasabb a kritikus pH érték
a magasabb sz.a.-tartalmú erjesztett takarmányokat szenázsoknak nevezzük (széna + szilázs)
kevesebb az erjedési, lécsurgási veszteség
hátránya viszont, hogy idQjárásfüggQ, csökken a karotin-tartalma, nehezebben tömöríthetQ
szénhidrát adalékanyagok
a takarmány pufferkapacitásának függvényében 1-3% erjeszthetQ szénhidrát-kiegészítés szükséges
melaszból (50% szacharóz) 2-6%, gabonákból (2-4% erjeszthetQ cukor) 12-20%-os mennyiség kell
biológiai tartósítószerek
homofermentatív tejsavtermelQ baktériumflórát (Lactobacillus plantarum), enzimeket (celluláz, pektináz), esetleg szénhidrátokat tartalmaznak
pillangósok stb.)
az erjedés irányítása savakkal:
elsQsorban a szerves savakat használják ilyen célra (hangyasav, ecetsav, propionsav)
gátolják a káros mikrobák szaporodását, de kevésbé hatnak a tejsavtermelQkre
többnyire sóik formájában adagolják Qket (pl. propionátok)
csökkentik az utóerjedés beindulását



Silózás során fellépQ veszteségek:
szántóföldi veszteségek
légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható)
kilúgzási veszteség (ha a renden megázik a takarmány)
mechanikai veszteség (a levél és szárrészek letöredeznek, elsQsorban nagyobb sz.a.-nál lehet jelentQs, 5-8%)
a silóban bekövetkezQ veszteségek
légzési veszteség
erjedési veszteség (a pH csökkenésének ütemétQl függQen a légzési és erjedési veszteség 3-6% között változik)
lécsurgási veszteség (30%-nál kisebb sz.a.-tartalmú takarmány besilózásakor)
denaturálódási veszteség (rosszul tömörített vagy nagy sz.a.-tartalmú takarmányok hosszabb ideig, akár 60ºC-ra is felmelegedhetnek, a fehérjék denaturálódnak, emészthetQségük csökken).
felületi veszteség (a rosszul lefedett silókban, azok szélein a rosszabb tömörítés miatt lényeges (10-15%-os) veszteség is felléphet).
utóerjedési veszteség (a siló megbontásakor, a kritikus pH fölött a felszínen, illetve a siló belsejében is elszaporodhatnak az élesztQk, penészgombák, jól tömörített silóban, napi 30-40 cm-es felhasználásnál ez a fajta veszteség elhanyagolható).














Silótípusok:
ideiglenes silók
a bennük készülQ szilázsok minQsége gyengébb, nagyobb a táplálóanyag veszteség, viszont olcsók, méreteik rugalmasan változtatható, bárhol elkészíthetQk
ároksiló (1,5-2m hosszú felfelé szélesedQ árok, két végén feljáróval, szalmával, fóliával bélelik)
kazalsiló (az egyik legelterjedtebb, lehet trapéz vagy félgömb alakú, lényeges lehet a peremveszteség)
állandó silók
tartós fallal körülhatárolt erjesztQ helyek, bennük kisebb a veszteség, jobb minQségq szilázs készíthetQ
falközi silók (oldalfaluk lehet fém, fa, beton, úgy kell Qket méretezni, hogy lehetQleg 3-5 nap alatt befejezQdjön a megtöltésük, ellenkezQ esetben nQ a veszteségek nagysága) a silózás gyakorlati kivitelezése
hidegerjesztés
ha a silóban a hQmérséklet nem haladja meg a 40ºC-ot.
a hQmérsékletet a tömörítéssel tudjuk szabályozni, a tömöríthetQséget pedig a szárazanyag-, a rosttartalom és a szecskaméret befolyásolja
silókukoricánál kedvezQ hatású a betakarító gépeken a zúzókosár használata
a silózás végén fontos, hogy a siló lezárásra kerüljön (mqanyag fóliával, szalmával stb.)
a nem megfelelQen zárt siló felsQ rétege elrothad, etetésre alkalmatlanná válik
légzési veszteség (a fonnyasztás hosszától változik, 24 óra alatt 4% sz.a. veszteség várható).









Szénakészítés során fellépQ veszteségek :
ezek együttes nagysága elérheti a 20-40%-ot
légzési, enzimatikus veszteség (10-15%)
kilúgzási, rothadási veszteség (aminosavak, szénhidrátok,
aminosavak kimosódása; 15-30%)
levélpergési veszteség (10-20%; elsQsorban a pillangósoknál lehet
jelentQs)
erjedési veszteség (az optimálisnál nagyobb nedvességtartalommal
bekazlazott szénán baktériumok szaporodhatnak el, lebontják a
táplálóanyagok egy részét; 3-7%)
a széna táplálóanyagainak emészthetQsége kisebb, mint a
zöldtakarmányoké (fQleg a túlmelegedés, a fehérjék denaturációja
miatt; 10-15%)
karotin veszteség (a levegQ oxigénje és a növények karotináz
aktivitása miatt a karotin-tartalom 25-35%-al csökkenhet a szárítás
során, majd a kazalban, ill. bálákban tovább folytatódik a lebomlás
20-30mg/kg értékre, ami az eredeti anyaghoz viszonyítva 70-80%-
os veszteséget jelent)

















Természetes szénakészítési eljárások: (a szárítás során kizárólag a nap energiáját hasznosítjuk):
Renden történQ szárítás
a takarmány a kazlazásig renden marad
idQjárásfüggQ
rendkezelést igényel (forgatás, rendsodrózás)
régebben boglyák készítése (30% sz.a.) petrencézés
kazlazás (18-22% nedvesség)
manapság rendfelszedQ pótkocsi, petrence készítQ
gépek, bálázók:
kisbálák (15-30 kg-osak, 18-22% víztartalomnál
készíthetQ szellQztetés nélkül)
nagybálák (300-700 kg-osak)
henger alakúak (kevésbé áznak be)
szegletes formájúak (könnyebben kazlazhatók)
a bálák penészesedése fungicid hatású tartósítószer, pl. propionsav használatával megelQzhetQ (a renden lévQ zöldtakarmányra permetezve vagy a bálázógépre szerelt adapterrel)
Állványos szárítási módok:
a csapadékos skandináv, valamint a havasi legelQkkel rendelkezQ alpesi országokban használták, használják
az elQfonnyasztott zöldtakarmányt állványokon szárítják tovább
kisebb veszteséggel történhet a szárítás, mint renden (a csapadék kisebb kárt okoz)
finn nyárs
svéd állvány
szénaszárító gúla









Mesterséges szénakészítési eljárások:
szellQztetéses szénakészítés (történhet
kazalban, pajtában, toronyban)
fonnyasztást követQen nagyobb
víztartalommal (35-50%) elkezdhetQ a kazlazás
kisebb az idQjárás-függQség és az ebbQl
adódó veszteség
jobban megQrizhetQ a karotintartalom
a szellQztetés történhet elQmelegített
levegQvel is
hazánkban szélesebb körben a Vámosi-féle kazal terjedt el
Forró levegQs zöldnövényi liszt készítés
hqvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki
kiküszöböli az idQjárás kockázatát
perceken belül, 600-800oC-os hQmérsékleten beszárítják a takarmányt , emiatt minimális a légzési veszteség és a karotin lebomlás
beruházás igénye ugyanakkor igen nagy, üzemeltetése drága
a kész termék lehet zöld növény liszt (sertés, baromfi, nyúl, ló) vagy rostos pogácsa (kérQdzQk)
a zöld liszteket granulálással, illetve antioxidánsokkal lehet védeni a karotin lebomlása ellen.















Szemestermények szárítása:
a szemestakarmányok betakarításának optimális idQpontja a biológiai érettséghez közeli stádium, kukoricánál pl. 95%-os érettség
biológiai érettség = befejezQdött a szembe a szárazanyag beépülés
a biológiai érettség fajtánként más szárazanyag-tartalomnál következik be
a gabonák biztonságos tárolásának feltétele a 14%-os vagy annál kisebb nedvességtartalom
Betakarításkor ennél nagyobb a magvak víztartalma
tovább folyik a légzés, csökken a szénhidrát-tartalom
különbözQ gombák tovább élnek, penészesedés, toxintermelés
a penészek, gombák életterét szárítással, hqtéssel, fungicid adalékanyagok használatával csökkenthetjük
a szemes-termények szárítása történhet kamrás, tálcás vagy toronyszárítókban
kamrás szárítók: vetQmag szárítására használják, a szárítás alacsony hQmérsékleten 43-48oC-on folyik
tálcás szárítók (sirokkó): a szárítandó termény a víztartalom csökkenésével egy-egy szinttel lejjebb kerül
toronyszárítók: a termény a torony felsQ szintjérQl gravitációs úton lefelé mozog, a szárító levegQ erre merQlegesen keresztbe áramlik
a szakszerqtlen szárítás jelentQsen csökkenti a termék minQségét
a mag hQmérséklete lehetQleg a szárítás közben ne haladja meg a 60-80oC-ot, ehhez az kell, hogy a szárító levegQ hQmérséklete ne haladja meg a 80-130oC-ot
a túlszárítás csökkenti az aminosavak hasznosíthatóságát, a magvak üvegesen törnek (gyomorfekély), hajszálrepedések alakulnak ki (oxidáció)
kukoricánál az egyenletesebb nedvességleadás miatt célszerq két menetes szárítást alkalmazni (elQször 18-20%-ra, majd ezt követQen 14%ra)
a sikeres szárítás feltétele az elQtisztítás (szárrészek, csutkadarabok, csuhélevelek, tört szemek eltávolítása)
a szárításkor használt levegQ melegítése hazánkban gázolajjal, gázzal történik






Szemestermények tárolása:
a szemestakarmányok évente egyszer termelQdnek, de felhasználásuk folyamatos
a tárolókapacitást a maximális igényre kell tervezni
célja az állagmegóvás, de a leggondosabb tárolás alatt is bekövetkeznek veszteségek (vitamintartalom, avasodás, toxinok képzQdése)
tárolás elQtt célszerq a magvakat tisztítani és szárítani
a betakarításkor a szemek közé keveredQ levél, szár és csutka részek könnyen visszanedvesednek és a késQbbi penészesedés potenciális forrásai
a tört és aszott szemek könnyen avasodnak
az idegen gyommagvak, sérült szemek, szár és levélrészek eltávolítása rostálással, szeleléssel, triQrrel lehetséges
a tárolás történhet
zsákosan (kész malomipari és takarmányipari termékek)
ömlesztve:
az ömlesztve tárolás történhet
horizontális magtárakban (kisebb beruházási költség, drágább üzemeltetés)
és vertikális építményekben, silókban
a magtárak sokféle formájúak (hagyományos gabonamagtár, magtárpadlásos istállók, földbe süllyesztett szigetelt sátrak stb.)
a silók vasbetonból vagy fémbQl készülnek
fontos szempont, hogy szellQztethetQk legyenek (perforált alaplemez vagy központi légcsatorna
ha nincs lehetQség szellQztetésre, a silóban tárolt gabonát idQnként át kell tárolni egy másik silóba (egy üres silónak rendelkezésre kell állnia)
a gabonamagvak biztonságosan tárolhatók silókban, de pl. a kukoricát, sérülékenysége miatt inkább magtárakban célszerq tárolni
szellQztetésre azért van szükség, mert a betárolt szemekben a légzés még egy ideig folyik, a képzQdQ hQtQl felmelegszik a takarmány, nedvessé válik a termény, penészesedés, mikrobiális tevékenység indulhat meg
a termény hQmérsékletét folyamatosan mérni kell és a garmada átforgatását, a szellQztetést a hQmérséklet emelkedésekor meg kell kezdeni
a 15-16%-os víztartalmú takarmányt elQször 2-3 héttel a betárolást követQen kell átszellQztetni
a biztonságos tárolás feltétele a tárolóterek védelme a kártevQk ellen, szilárd vagy gázosított kémiai anyagokkal (ezek az állatokra és emberre nem jelenthetnek veszélyt)
a szárítás energiaigényének csökkentése miatt fejlesztették ki
cél, hogy a magvakat olyan hQfokra hqtsék le, amely megszünteti a mikrobák tevékenységét
a hqtve tárolást célszerq meleg levegQs szárítással kombinálni
kíméletes elQszárítással 17-18%-ra csökkentik a magvak nedvességtartalmát, majd ezt követi a hqtés
melegedés esetén (17-20oC-on) a hideg levegQ befúvatása automatikusan megkezdQdik, melynek során a termény tovább szárad
a hqtés hQmérsékletét a termény nedvességtartalma határozza meg
horizontális tárolótérben és silóban egyaránt elvégezhetQ
a szárításhoz képest a kombinált hqtve tárolás 33%-al kedvezQbb fajlagos energiafelhasználást tesz lehetQvé























Gyökér- és gumóstakarmányok tárolása:
eltartásuk nehezebb, mert nagy a nedvességtartalmuk
tartósíthatók erjesztéssel
a répafélék tartalmaznak elegendQ erjeszthetQ szénhidrátot
a burgonyát fQzés után lehet erjeszteni
a földszennyezés komoly nehézséget jelenthet
prizmás tárolás
az átválogatott, száraz burgonyát, répát tárolhatjuk ebben a formában
a prizma maga 2-3 m széles, 1-1,5 m magas 25-30 m hosszú, háromszög keresztmetszetq építmény
célszerq a hossztengely mentén szellQzQ kürtQt beépíteni
a prizmát 10-20 cm vastag szalmával, majd 20-30 cm vastag földdel fedjük le
a gerincen célszerq a levegQzés miatt csak szalmával fedni
támfalas szabadtéri tárolás
nagyüzemekben terjedt el
szigetelt, légkondicionált csarnokban
inkább csak a vetQburgonya tárolására használják, lásd az egyetem burgonyatárolóit


















Keveréktakarmány-gyártó üzemben zajló munkafolyamatok:
- ceptúra készítés, aktualizálás
- alapanyag készletezés, tárolás
- aprítás, darálás, Qrlés
- mérés, keverés
- melaszozás, zsírok, olajok bekeverése
- hidrotermikus eljárások
- készáru tárolás, szállítás
- laboratóriumi minQség-ellenQrzés
- kereskedelmi tevékenység
- szaktanácsadás

Receptúrakészítés:
cél az adott faj, fajta, hasznosítási típus szükségletének kielégítése
a vásárló igényeihez és a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás
bizalmas, titkos, csupán a táplálóanyag- tartalom nyilvános
speciálisan erre a célra kifejlesztett számítógépes programok (lineáris programozás, takarmány költségminimalizálás)
az állatcsoport táplálóanyag szükséglete:
mennyire pontosak (aktuálisak) ezek az információk? (új fajta, hibrid; tartástechnológia; környezeti tényezQk stb.)
az összes állat igényét nem fedezheti (egyedi eltérések; a szükséglet változásából eredQ különbségek)
az alapanyagok táplálóanyag-tartalmának ismerete (ugyanabban a dimenzióban, mint a szükséglet; táblázati érték  laboratóriumi mérés; antinutritív anyag-, toxin-, szennyezQ anyag-tartalom stb.)
az alapanyagok bekeverhetQsége adott tápban
az alapanyagok ára
az alapanyagok rendelkezésre állása, mennyisége







Alapanyagok beszerzése:
lehet minimális tárolókapacitással végezni
elQnye, hogy kevesebb tároló beruházásra van szükség
hátránya, hogy bizonyos fokú kiszolgáltatottságot jelent
az éves gyártási kapacitásra vonatkozó tárolótérre alapozva
a nagy mennyiségben szükséges komponenseket elQre megvásárolják, a kisebb arányban használt komponenseket az igényeknek megfelelQen többször rendelik.
elQnye, hogy nem jelent kockázatot
hátránya, hogy költségigényesebb
az alapanyagok évközi ár változását nem tudja figyelembe venni
Alapanyag specifikáció
takarmányonként más-más paraméterek egy alapanyag specifikus törzslap alapján
célszerq az összehasonlítást azonos bázison elvégezni (pl. egységnyi fehérjére jutó ár a halliszt esetében)
nem csak a táplálóanyag- tartalmak fontosak, hanem az egyéb tényezQk is (toxikus nehézfémek, mikrobiológiai állapot, antinutritív anyagok, toxinok, radioaktív sugárzás, dioxin stb.)
Gabonáknál a víztartalom kulcskérdés a késQbbi tárolhatóság és gazdaságossági szempont miatt egyaránt
a rutinszerqen mért paraméterek:
weendei kategóriák
aminosavak
Ca, P
a minQségbiztosítási rendszer egyik legfontosabb része a beérkezQ alapanyagok szemrevételezése, megvizsgálása, beazonosítása (vizes, penészes, szemetes, poros, zsizsikes stb.)









Alapanyagok készletezés, tárolás:
az alapanyagokat évente egyszer takarítjuk be, az ipari termelés folyamatos
cél a minél kisebb veszteséggel történQ állagmegóvás
költséges, hozzáértést igénylQ feladat
tisztítás
szárítás
14%-os víztartalom felett (kukorica)
mert a magvakban az enzimatikus lebontó folyamatok tovább zajlanak
penészesedés
mikotoxint (ochratoxin) termelQ gombák szaporodhatnak el
tárolás
zsákos  ömlesztett
az ömlesztett tárolás történhet garmadában vagy torony silókban
a sikeres tárolás alapfeltétele a szellQztetés
a pajtákban szellQzQcsatorna vagy átmozgatás
silókban perforált alaplemez, központi légcsatorna vagy áttárolás
a termény hQmérsékletének nyomon kísérése
szellQztetés alacsony páratartalmú (60-65%) a terménynél hidegebb levegQvel
a tárolótereket tisztítani, fertQtleníteni, raktári kártevQktQl mentesíteni kell betárolás elQtt.
garmadás tárolásnál a first in  first out elv alkalmazása
zsákos tárolásnál törekedni kell arra, hogy a zsákok ne érintkezzenek a tároló falával
a tárolásnál figyelembe kell venni, hogy vannak kritikus alapanyagok pl. a kolin klorid arrogáns hatású, bomlásakor trimeteil amin képzQdik (halszagú lesz a termék)
sugárzó anyagok (P- kiegészítQk)
melasz (ragacsos, nehezen tisztítható)
premixek (egyes összetevQk lebomlanak)







Alapanyagok aprítása:
célja:
a felületnövelés, ezáltal az emészthetQség javítása
a szükséges homogenitás elérése
jellemzQje az átlagos vagy maximális szemcseméret
pl. baromfi-, malac-, borjú- és báránytápoknál a szemcsék 96%-a 1,4 mm alatt, 4%-a 1,4-1,8 mm között, lótápoknál 96% 2mm-nél kisebb 4% 2-2,5 mm között, egyéb tápoknál 96% 1,6 mm alatt, 4% 1,6-2 mm között legyen
darálás:
kalapácsos darálók
a legáltalánosabban használatosak, a szemcseméretet rosták segítségével lehet állítani,
hátrányuk: kevésbé homogén a megdarált termény szemcsemérete, nagy a lisztszerqen finom frakció, túlaprítás, bizonyos darák csirizesedésre hajlamosak, porzik a táp, gyomorfekélyt, légzQszervi megbetegedéseket okozhat, az említett problémák kivédhetQk, ha granulálják a tápot
Qrlés (hengerszék):
a felületnövelés egymással szemben forgó tárcsák segítségével történik
kisebb az energiafelhasználás
homogénebb a szemcseeloszlás, kisebb a lisztszerqen finom hányad

Keverés a tápgyártásban:
a táp napi adagjának (pl. 100 g csirketáp) tükröznie kell a szükségleti elvárásokat
a hazai keverék-takarmánygyártó üzemekben általában 1:100  1:200 (0,5-1%) a homogén bekeverhetQség legkisebb korlátja
az ennél kisebb arányban szükséges komponenseket elQhígítva (premixek) keverik
össze a többi komponenssel
a keverQk lehetnek:
mechanikusak, pneumatikusak
vízszintes, függQleges, ferde tengelyqek






A premixek jellemzQi:
egységes premix:
tartalmazza az állatfajnak és korcsoportnak szükséges vitamin, mikroelem kiegészítQket, esetleg antioxidánsokat, gyógyszereket stb.
komplett premix:
az elQzQekben említett komponenseken túl Ca- és P- kiegészítQket, kristályos aminosavakat is tartalmaz
szuperpremix:
a komplett premix komponensein túl állati fehérjét vagy egyéb értékes fehérjeforrást (szója fehérje koncentrátum) tartalmaz
koncentrátum:
a gabonák kivételével a keveréktakarmány valamennyi összetevQjét (növényi fehérjéket is) homogenizáltan tartalmazza
osztályozódás:
- a homogenizálással ellentétes folyamat, az eltérQ alakú, nagyságú és fajsúlyú szemcsék szétválnak
- feltétele, hogy a részecskék között tér legyen
- ha a szemcsék 50%-a 0,4 mm alatti, akkor nem következik be
- granulálással is ki lehet védeni

















Melaszozás, zsír és olajbekeverés a tápgyártás során:
melasz
pelletkötQanyag
szalma és szénalisztekben fermentálható szénhidrát
ízesítQ anyag
zsírok olajok
energia kiegészítQk
esszenciális zsírsavforrások (linolsav)
javítják a granulálhatóságot
kiegészítésük történhet a keveréssel egy menetben vagy a granulátum felületére
porlasztva
zsírvonal

























Hidrotermikus eljárások a tápgyártás:
granulálás
az elQzQekben gQzzel kondicionált tápból egy matrica furatain keresztül
kis rudacskákat préselnek
fizikai változás (nQ a fajsúly)
kémiai változás (a keményítQ zselatinizálódik)
a hQkezelés hatására az aminosavak és vitaminok is károsodhatnak
emiatt azonnal hqteni kell a granulátumot
bizonyos antinutritív anyagok, kórokozók inaktiválása miatt pozitív a hatása
pelyhesítés
ezúttal gabonaszemeket, hüvelyes magvakat szintén forró gQzzel végzett kondicionálás után egy hengerpár segítségével szétlapítanak (zabpehely, búzapehely stb.)
gQzös puffasztás
ugyancsak egész szemeket ezúttal zárt térben túlnyomáson hevítik, majd amikor ürítéskor megszqnik a nyomás a szemek térfogata többszörösére nQ (puffasztott rizs, kukorica stb.)
száraz puffasztás
ilyenkor a hengerek falát fqtik és vele érintkezve a gabonák belsejében keletkezQ nyomás szétrobbantja a szemeket (pattogatott kukorica)
mikronizálás
infravörös sugárzással gerjesztik a magvak belsejében lévQ vizet, az gQzzé válik és szintén felrobbantja az ép szemeket
tósztolás
a szójadara gQzös hQkezelését jelenti (115-120 ºC, 14-20 perc)
gQzös extrudálás
ezúttal a kész tápokat kondicionálják gQzzel, majd ürítéskor a nyomás megszqntekor a táp nagy felületq, szivacsos állományú lesz
(kutya, macska száraz eledelek)
száraz extrudálás
ennek során a komplett tápokat csigaprésen keresztül sajtolják, a mechanikai hatástól a táp felmelegszik





Laboratóriumi vizsgálatok jelentQsége a keveréktakarmyány-gyártó üzemben:
az alapanyagok és a késztermék minQsítése miatt fontos
a laboratórium felszereltségétQl függQen a táplálóanyagok, antinutritív, mérgezQ és toxikus anyagok szqkebb vagy tágabb körét képesek mérni
a minQségbiztosítási rendszerek fontos részét képezi
a jó minQségq termék gyártása hosszabb távon kifizetQdQ

Takarmányozás hatása a gyapjúminQségre:

Az ivari folyamatok táplálóanyag szükséglete
A tejtermelés táplálóanyag szükséglete
A tojástermelés táplálóanyag szükséglete

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

algebra állatrendszertan anyagismeret 2 anyagválasztás áteresz citrátkör csoport de-avk elmélet eloadas előadás elte eu tételek fa fejlődés gazdasági gazdinfo hull igaz józsef innováció irodalomesztétika kalkulus karrier katalízis kérdések és válaszok kidolgozott kifejtés környezet környezetvédelmi mikrobiológia kötelező máté eörs matek jegyzet merőpiac növényszervezettan jegyzetek oszlop pénzügy programozás sorozat szakdolgozat számítás számítógép architektúrák szár szociálpszichológia táblázatkezelés talajtan természet teszt ttk vizes éh. kez. zsidó