tételek nagyjából kidolgozva

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi Karállattenyésztő mérnökiÁltalános állattenyésztéstételek nagyjából kidolgozva

tétel:
- Az állattenyésztés gazdasági jelentQsége:
hasznosítása:
tej
tojás
gyapjú
toll
igaerQ- lovassportok
hús
bQr
Az állattenyésztés legfontosabb szerepe az élelmiszer-ellátás. Az állat szervezetét felépítQ aminosavak, mikroelemek, zsírsavak az emberi szervezetnek szüksége van rá és ezt mással nem pótolhatja.
Fontos haszna még az ipari anyagok termelése. -textil gyapjú.
Az állattenyésztési melléktermék fontos a talaj tápanyag visszajutatása a talajba.- biológiai egyensúly fenntartása.
Fontos még az Qshonos, régi állatok fentartása, génmegQrzése.
- Páratartalom szerepe és szabályozása:
Az állatok számára egyaránt kedvezQtlen a túlságosan alacsony vagy magas páratartalom/ légnedvesség.
Általában a 70% körüli relatív páratartalom tekinthetQ optimálisnak. A nedvességnek a komfort érzetre és termelésre való hatása ugyanakkor szoros összefüggésben van a hQmérséklettel. Mind a meleg mind a hideget akkor tqri jobban az állat ha alacsony a páratartalom.
Száraz hidegben: az állat közérzete jobb mint ha a levegQ páratelt, - közérzete romlik és meghqlés is bekövetkezhet.
Száraz meleg: a hQleadás könnyebb. Nagy hQmérsékletnél nagyobb a páratartalom és az állat nehezebben szabadul meg a hQtQl. -termelés csökken.

- Tejtermeléssel kapcsolatos értékmérQ tulajdonságok és tesztelésük:
Gazdasági állataink közül (kivéve hal, baromfi) valamennyi állatfaj ivadékainak felnevelései érdekében meghatározott mennyiségq tejet termelnek.
Az ember szelekciója révén bizonyos állatfajok (szm., kecske, juh) felülmúlja a tejtermelését így humán táplálkozás céljai lettek.
komplex értékmérQ tulajdonság:
tejmennyiség
tej összetétel
perzisztencia
Tehén: napi tejtermelése 5-30kg, laktációs tejtermelés: 1500-9000kg, laktáció idQtartalma: 305-350.
Anyajuh: napi tejtermelése 0,8-5kg, laktációs tejtermelés: 90-700kg, laktáció idQtartalma: 120-260.
Az elléskövetQen a termelés maximumát (tehén kivételével) 3-4 hét múlva érik el az anyaállatok. A laktáció nem csak fajon kívül hanem fajon belül is nagy változást mutathatnak ( hasznosítási irány).
A termelt tej mennyiségének, laktáció ideje alatt történQ- változásával összefügg a perzisztencia.
Perzisztencia:(abszolult) a tejtermelésnek a viszonylag hosszú idQn áttörténQ egyenletes fenntartását értjük. A jó perzisztenciával rendelkezQ egyed a környezeti viszonyokhoz könnyen tud alkalmazkodni.- jól számszerqsíthetQ
Perzisztencia vizsgálat:
havi
napi
termelési adatok grafikus megjelenítése.
Relatív: A tejelQ egyed  különbözQ módon kifejezett- tejtermelését az élQsúlyhoz viszonyítjuk.
Gazdasági állataink tejben szereplQ szárazanyag tartalma: 11-19%, de fröccs tejben viszont 25-27%. Tejzsír a tejenergiájának több mint az 50%-a. A tejzsír-koncentráció ló, szarvasmarha, kecske, sertés, juh, nyúl irányában növekszik. A tej N-tartalmú anyagai közül a valódi fehérjék (kazein, albumin, globulin) 60-95% szerepel bennük. Csak a tejben található a kazein, amely szerkezete, összetétele és foszfortartalma alapján több frakcióra különíthetQ el (alfa, béta, gamma, kappa). A kazein különbözQ típusai a sajtgyártás szempontjából (elQállítható sajt mennyisége és minQsége) a kapa-kazeinnek van jelentQsége.  Bikakatalógusok (apaállatok kapa-kazein genotípusát közli).
Tejcukor: legstabilabb összetevQje, amelynek döntQ szerepe van a tQgy ozmotikus nyomásának beállításában.
Tejben vannak még bioaktív anyagok, ami az egész szervezet megóvásában vesznek részt.
ÖrökölhetQségi értékek (h2) szarvasmarhánál:
Tejmennyiség 0,2-00,3
Tejzsír 0,4-0,6
Tejfehérje 0,5-0,8
Perzisztencia 0,2-0,3
FejhetQség 0,2-0,7
TQgy termelési aránya 0,1-0,8

Az hogy a tQgy termelési részaránya, illetve a tQgybimbók alakja általában közepesen illetve jól öröklQdik ( h2= 0,6-0,8) a tQgy küllemi birálantának fontosságát bizonyítja.

Közvetlen haszonállat elQállító keresztezések:
A keresztezésbQl  HYPERLINK "http://hu.shvoong.com/tags/sz%C3%A1rmaz%C3%B3/" származó egyedet nem tenyésztjük tovább, csak feldolgozzuk, vágásra értékesítjük. A megszületett egyedeket fajtahibridnek nevezzük.
Heterozisról akkor beszélünk, ha két fajtakeresztezésbQl
származó ivadéknemzedék átlagteljesítménye egy adott tulajdonságban eltér a szülQk átlagteljesítményétQl, így beszélhetünk pozitív és negatív heterozisról.
A heterózist %-ban fejezzük ki.
- közvetlen: két fajta  HYPERLINK "http://hu.shvoong.com/tags/keresztez%C3%A9se/" keresztezése,  HYPERLINK "http://hu.shvoong.com/tags/az/" az egyedi heterózis
hatást használjuk
- közvetett: elsQ párosításból származó nQivarú utódokat
 HYPERLINK "http://hu.shvoong.com/tags/keresztezz%C3%BCk/" keresztezzük tovább

2. tétel:
- Ló elnevezései:
Ivar szerint a hímivarú ló a mén vagy a csQdQr, a nQivarú a kanca. A herélt ló pedig a paripa. A fiatal ló neve a csikó, féléves korig szopós csikó és ezután választott csikó, majd éves-, kétéves és hároméves csikó a tenyészetbevételig (2-3 éves korig). Az elsQ termékenyülés után a vemhesség alatt vemhes kanca az ellés után anyakanca, vagy tenyészkanca. A tenyésztésbe fogott, szaporítás céljaira tartott hím állat a tenyészmén vagy tenyészcsQdör. Hasznosítás szerint lehetnek hátas, hámos és egyéb lovak.

- Letális faktorok szerepe az állattenyésztésben:
A genetikai anyagok változásaival mutációk olyan mértékqek lehetnek hogy a szervezet testalakulásait, élettani folyamatai kórósan megváltoznak és ha ezek az állatok szaporodó képesek akkor akár örökölhetik az ivadékok a mutációt. Az a baj vele hogy az apaállat nem tudni milyen géneket ad át az utódnak/utódainak és mivel legtöbbször egyet ellQ fajtákról beszélünk hosszú idQt vesz igénybe a megfigyelése. Általánosan megállapították hogy az öröklQdQ defektusok, fejlQdési rendellenességek lényegében mutációk eredménye.
Mutációt okozhat egy vírusfertQzés (kromoszóma defektust idéz elQ) vagy akár táplálkozási hibák/hiány (magzat kori rendellenes fejlQdés). Az öröklQdQ, kóros tulajdonságoknak csak kisseb része mono- vagy difaktoriális és fenotípusos megjelenésre jellemzQ a penetrancia, illetve az expreszívitás.
Az öröklQdQ defektusok kiterjedhetnek a szervezet egészére, vagy annak némely szervére vagy életmqködésére.
Életképesség szerint megkülönböztetjük:
Letális faktorokat: amelyek minden esetben az érintett egyedek halálát okozzák a tenyészérettség elérése elQtt, mert penetranciájuk 100%-os.
Szemiletális faktor: amely tenyészérettség elQtt az érintetett populáció 50, extrém esetében 99%-ának pusztulását okozhatja mivel nem teljes a penetranciájuk.
Szubvitális faktorok: ugyan 50%-nál kisebb halandósággal jár, de a megmaradó egyedek vitalitása csökken, penetranciájuk 50% alatti.
Az utódokban halálos károsodásokat okozó öröklQdQ defektusokról nemzetközi letális listát állítanak össze.
Négy leggyakoribb rendellenesség:
Szarvasmarha: köldöksérv, penis és a praeputium defektusai, hydrocephalus és a mankósállás
Lovak: rejtett heréjqség, köldöksérv, mankósállás és térdkalácsficam, bakpata
Sertés: lágyéksérv, köldöksérv


Pároztatási módok:
Szabad pároztatás: a pároztatás legQsibb, az ember által nem befolyásolható módja, amikor a csordában, nyájban, gulyában a nQivarú egyedeket együtt tartják a hímivarúakkal. A hím állatok rendszeresen felkeresik az ivarzókat, és az ivarzás ideje alatt többször is befedezik azokat. Minthogy több hím állat is van az állományban, lehetQség van arra, hogy többen is szerephez jussanak a fedezésben. Az újszülött apai származása így nem állapítható meg.
Csoportos pároztatás: Ha az ember beavatkozik, de több hímivarú állat van egy csoportban (baromfi, húsmarha)
Háremszerq pároztatás: ezen eljárás során egy-egy kiválasztott nQivarú csoportot fedezésre egy hím állatot osztanak be. Az újszülött származása ebben az esetben ismert.
KézbQl való pároztatás: az apaállatok jobb kihasználása és kímélése, valamint az ivadék származásának ismerete céljából az apaállathoz vezetik a nQstényt és úgy fedeztetik.

Ivadékvizsgálati módszer:
Központos ivadékvizsgálat:
ElQször ezt a módszert sertéstenyésztésben alkalmazták.
Vizsgálandó ivadékokat nem születésük helyén tesztelik hanem a vizsgálóállomásra vonják össze és a teljesítményeket itt értékelik. A vizsgált apaállatok száma az állomás férQhelyétQl és az ivadékcsoportok számarányától függ. Összehasolítási alapnak az összes ivadék termelésének átlagát tekintik. Ehhez képest mutatják ki az apajavító, közömbös vagy rontó hatását. Az anyai tulajdonságok állomáson történQ vizsgálat a reprodukcióra irányuló tenyésztQi munka hatékonyságát jelentQsen növelhet. A leányivadékok teljesítményvizsgálatában a nQivarú ivadékok ivari koraérése, szaporasága, nevelQképessége, testalakulása és tömeg alapján értékelik az apaállatjelölteket.


Ivadék-szülQ párok összehasonlítása:
Ennél a módszernél vagy az ivadék-anya vagy a lány-anya párok teljesítményeit hasonlítják össze. Az apák tenyészértékét azáltal becsülik, hogy az utódok teljesítménye mennyire jobb vagy rosszabb az anyák teljesítményétQl. A becslés szemléletessé tehetQ az öröklQdési rács illetve az öröklQdési poligon formában történhet. Ezek a módszerek elsQsorban olyan esetekben nyújtanak hasznos információt ahol az anyák és leányaik azonos körülmények között termelnek. Ennél fogva ezek a módszerek kevés esetben használhatók.
Egykorú istállótársak összehasonlítása:
A CC-teszt: a vizsgálandó apa állatott nagy létszámú állományban mesterséges termékenyítést kell végezni, ügyelve arra, hogy minden jelöltnek több üzembe legyenek ivadékai. A módszer hibája hogy figyelmen kívül veszik a jelöltek eltérQ genotípusából eredQ hatásokat, valamint nem tudja számításba venni a genetikai elQrehaladást.
Módosított CC-teszt: A jelöltek örökítQ értékét az állomány átlagához viszonyítottan mutatja és alkalmas a különbözQ idQpontokban ivadékvizsgált apák rangsorolására.

3.tétel:
Szarvasmarhák elnevezései, szaporodásbiológiája:
Hím ivarú szarvasmarha a bika a nQivarú az üszQ, majd tehén, az ivartalanított hím a tinó vagy borjúfogas tinó, idQsebb korában ökör. Legfiatalabb korcsoport a szopós borjú, amely kizárólag tejjel táplálkozik. A tejhasznosítású tehén borja 4-10 napos a húshasznosításúé 6-7 hónapos korig borjú. Ha a tejhasznosítású állományból származó borjakat tejpótló tápszerekkel itatjuk, itatásos borjúnak nevezzük amely idQszaka 50-60 napos korig. Féléves korig választott borjú majd éves korig éven aluli növendék elnevezést kap. Éven felüli növendék a tenyésztésbe vételig, illetve hízóba állásig. Vemhes üszQ a nQivarú szarvasmarha az elsQ termékenyítéstQl az ellésig. Az elsQ ellés után tehén.

Tehenek vemheségi ideje átlagosan 285 nap. Ellés után az elsQ ivarzásuk 15-20 nap múlva következik be, majd átlagosan 21 naponként ismétlQdik. A termékenyítést a harmadik ivarzás után célszerq megkezdeni. Ivarzás tartalma: 6-36 óra. Az elQbbi értékekbQl követQen ha kedvezQ eset áll fent akkor a két ellés között 12-13 hónap telik el. EbbQl a laktáció mintegy 10-11 hónap, szárazon állás 2 hónap.

Nemek átöröklése, Nemhez kötött átöröklés:
A genetika az átöröklés tudománya. Átöröklésen a tulajdonságoknak az ivadékra történQ átvitelét értjük. Az állat tulajdonságainak összességét, a fenotípust egyrészt a szülQtQl öröklött képesség, a genotípus másrészt a környezeti tényezQk hatása a paratípust együttesen alakítja ki.
Fenotípus: az állat érzékelhetQ külsQ és belsQ tulajdonságainak összegét jelenti. A szülök tulajdonságaikat az ivadékra géneken keresztül viszik át.
A diploid kromoszóma készlet a megtermékenyítés pillanatában jön létre amikor az egyes gaméták haploid kromoszómakészleteiket a zigótába egyesítik.  minden egyes kromoszómájuk a zigótában homológonként alkot párokat. Az egyik pár homológja az anyai szervezetbQl a másik pár az apai szervezetbQl származik.
XX-kromoszómát hordozó ivart homogametikusnak nevezzük.- egyféle gamétát termel
XY-koromszómát hordozó ivart heterogametikusnak nevezük.- azonos mennyiséget, de két eltérQ gamétát termel.
Egyes fajok hímje míg más fajok nQivarú egyedei különböznek a meg szokottól.
Heteromorf (XY) nQivarú egyed
Homomorf (XX) hímivarú egyed
Protenor- típus: ivardertemináció, az ivari kromoszómák heteromorf volta az Y kromoszóma teljes hiányába mutatkozik meg.- csak haploidott tartalmaznak.


-Örökletes terheltség és kiszqrési lehetQségei:
A defektus megjelenési módja azonban rendkívül eltérQ lehet, ritka a monofaktoriális öröklésmenet, rendszerint a poligénes defektusok jellemzQek. A hosszú generáció-intervallumú állatoknál az apa öröklQdQ tehetségének felderítése annak heterózigóciai vizsgálat révén lehetséges. Ugyanis ha az egyik ivadékon is felbukkan a receszívnek ismert rendellenesség akkor biztos hogy mindkét szülQ terhelt volt, vagyis az apa állat carrier. Heterozigótákat megtekintéssel nem lehet felismerni ezért az ivadékok vizsgálatára van szükség.
Domináns öröklésmenetnél a defektus az apaállat ivadékainak kb. felén már elsQ nemzedékben megnyilvánul.
Heterozigócia vizsgálatot autoszom recesszív kórós tulajdonságok felderítése, és az apaállatok tesztelésére különbözQ módszerek vannak.
A betegséget fenotípusosan mutató, homozigóta nQivarú egyedekkel párosítani
Ismert betegségre heterózigóta nQivarú egyedekkel történQ párosítás
Párosítás saját leányával
Párosítás ismert heterózigóták lányaival
Véletlen szerq párosítás a populácó átlagos egyedeivel
Ma már Géntesztet végzünk!!

Cseppvér keresztezés, nemesítQ keresztezés
Egy fajta valamely tulajdonságának javítása céljából végzett keresztezés a javítandó tulajdonságban kiváló más fajtával úgy, hogy a fajta saját standardjának továbbra is megfeleljen. A Szövetség fajtatiszta tenyésztési programja a cseppvér keresztezést elfogadja a következQ feltételek mellett.
A keresztezésbQl származó nQivarú F1 állatok a törzskönyvbQl kikerülnek az ellenQrzött állományba. A visszakeresztezés után a nQivarú egyedek visszakerülhetnek a fajta "B" törzskönyvébe, ha a fajtára elQírt minimum paramétereket elérik és a küllemi bírálat alkalmával az egyed a fajtára jellemzQ küllemi jegyeket mutatják. A cseppvér keresztezést végzQ tenyészetek a TenyésztQk Tanácsának jóváhagyása alapján, a Tanács által engedélyezett idQszakban született, apaállat minQsítéssel rendelkezQ R1 kosokat árutermelésre értékesíthetik.
A nemesítQ keresztezés során bizonyos meglévQ fajta genotípusát egy másik fajta génállományával gazdagítjuk; termelését, teljesítményét növeljük anélkül, hogy a fajta habitusát lényegesen megváltoztatnánk. Ha egy merinót texellel keresztezünk, majd visszakeresztezünk a merinóval, s a harmadik nemzedéket a 75% merinó, 25% texel anyajuhok és kosok párosításával hozzuk létre, fenntartva ezt a génhányadot, akkor a texellel nemesítettük a merinót.

4. tétel:
- Sertések elnevezései és szaporodás biológiája:
Hím ivarú sertés a kan, nQivarú az emse, koca vagy göbe. A fiatalabb korban ivartalanított hím az a ártány az idQsebb korban ivartalanított hím a kanlott, az ivartalanított nQstény miskárolt.
Fiatal sertés a malac. Választásig szopós malac, ezt követQen 90 napos életkorig választott malac. Növendék sertés az a süldQ. Tenyésztésre szánt állat tenyész sertés vagy a magló, hizlalásra kijelölt az a hízósertés. A nQivarú az elsQ termékenyítéstQl az ellésig vemhes kocasüldQ vagy elQhasi koca, ellés után tenyészkoca vagy anyakoca.
A választás után 3-10.nap között pároztatást végezük.



Akklimatizáció fontossága az állattenyésztésben:
Az állattenyésztésben gyakran elQfordul, hogy tenyész- és haszonállataink eredeti hazájukból idegen vidékre, a korábbitól eltérQ klimatikus, tartási, takarmányozási körülmények közé kerülnek. Az állatoknak azt a képességét, hogy a megszokottól jelentQsen eltérQ, új környezeti viszonyokhoz alakazmodnak.
Megkülönböztetünk közvetlen (primér) honosulás(importált állatok alkalmazkodó képessége), közvetett (szekundér) honosulást(ivadékainak akklimatizációja) .
Honosulási nehézség:
Hímek párzási kedve szünetel, az ondó minQsége romlik
NQivarú állatoknál az ivarzási rendelenesség, vemhesülési zavarok lépnek fel.
Akklimatizáció eredménye függ:
Állatok képességétQl
Környezeti
Fiatal állatokat könnyq akklimatizálni. A tapasztalok azt mutatják hogy a nQivarú állatok akkor honosulnak a legjobban ha a teljes kifejlettségük felét, a hímek pedig akkor ha annak a 2/3-át elérik. Általában elmondható hogy annál könnyebben honosul az állat, minnél szélsQségesebb viszonyok jellemzQek a hazájára.

Episztázis, hiposztázis:
Episztázis esetén egy gén domináns vagy recesszív allélja teljesen vagy részben elnyomja ugyanazon kromoszóma más lokuszán vagy valamely lokuszán elhelyezkedQ gén hatását, és annak fenotípusos megjelenést részben vagy teljes mértékben meg akadályozza. Az elnyomógén episztázis és az elnyomott gép a hiposztázis. Az episztatikus gén sok esetben nem csak egy génre hat, hanem egyidejqleg több gén érvényre jutását is befolyásolhatja. -poligénia
Ez a változat fQleg a nyulak és a lovak színváltozást lehet leírni.

Szexálás, ivarspecifikus sperma elQállítása:
Embrió szexlás: Az embrió nemének megállapítása. ElQnye hogy a szexált embriók felhasználásával az ivararány tetszQlegesen befolyásolható.
Ivarspecifikus sperma: elQállításával és felhasználásával az 50-50%-os ivararány elvileg eltolható akár hím- akár a nQivar javára. A módszer elQnye például az egyet ellQ szarvasmarha faj esetében, hogy nagyobb arányú üszQk ivadékok nyerése esetén az állomány gyorsabban szaporítható. Ha viszont az állományuk már beállt, a létszámnövelés nem cél több hizlalható hím ivarú ivadék létrehozásával növelhetQ az elQállított hizóbikák létszáma.



5.tétel:
- Juhok elnevezése, szaporodása:
Hím ivarú juh a kos, nQivarú a jerke, ivartalanított hím az ürü. Fiatal juh a bárány, az anyatejes idQszakban 30-120 napig szopó bárány, választástól éves korig a választott bárány. Növendék juh a toklyó. ElsQ ellés után anyajuh.
Tenyésztésbe vett hímivarú juh a tenyészkos.

Gyapjútermeléssel kapcsolatos értékmérQ tulajdonságok és tesztelésük:
A gyapjú a juhok a szQrbundája. KedvezQ tulajdonságai miatt ez fonásra különbözQ textilipari feldolgozásra kiválóan alkalmas.
FedQszQrök: az elsQdleges tüszQkbQl fejlQdQ durva szálak, ezeknek van velQállománya és a juhok gyapjútakaróval nem fedett testrészeit borítja. (lábak, fej)
FelszQr: a fedQszQr és a gyapjúszál közti átmeneti típus. Kevert gyapjas fajúaknál.(skót feketefejq)
Gyapjúszál: minden háziasított és tenyesztett juh bundájában megtalálható speciális szQrtípus. Finomsága és hosszúsága fajták között változó
Gyapjúszál jellemzQi:
Tartós-tartósággal vegyi kezeléssel növelhetQ
Rugalmas
Jól mosható, tisztítható, festhetQ
Nemezesítésre alkalmas
Jól fonható, fixálható
Jó hQszigetelQ illetve hQtároló
Gyapjúszálak szakító szilárdsága, nyújthatósága, kerülete és átmérQje.
Fürthosszúság: A gyapjúfürt eredeti állapotban mért hosszúságát élQállaton mérjük.

h2 érték alkalmazása az állatnemesítésben, számítási módja
A populáció mérhetQ, érzékelhetQ változatossága a fenotípusos varriancia, ami a genetikai és a környezeti hatásokra megnyilvánuló varrianciából adódik. A genetikai és a fenotípusos varriancia hányadosát örökölhetQségnek (h2) nevezük. Az örökölhetQség 0 és 1 közé esQ érték. Az örökölhetQség azt jelenti hogy a tulajdonság változatosságának mekkora hányada tulajdonítható az örökletességnek azaz a genetikai hatásoknak. Minnél nagyobb ez az érték, az adott tulajdonság annál jobban megbízhatóbban öröklQdik, vagyis a környezeti hatások annál kevésbé befolyásolják annak fenotípusát. A gyakorlati állattenyésztQ számára rendkívül fontos, hogy a javítandó tulajdonságok örökölhetQségi értékeit saját állományában ismerje, mert ennek birtokában választhatja meg a teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési módszereket, szelekció típusát, tenyésztési eljárásokat és becsülheti a lehetséges genetikai elQrehaladásokat, valamint a keresztezések várható eredményét.

Fajtamegválasztás szempontjai


6.tétel:
- Beltenyésztés jelentQsége az állatnemesítésben:
Beltenyésztést folytatunk, ha a populációt genetikai értelmében zárt állományként tenyésztjük, tehát nem alkalmazunk génmigrációt (genetikai info továbbítása). A beltenyésztés következtében nemzedékrQl nemzedékre csökken a heterózigóta és növekszik a homozigóta allél párok száma. A meghatározott idQ elteltével, mikor a párosítandó egyedek már számottevQ mennyiségq származásilag azonos génje van a beltenyésztés rokontenyésztésbe megy át.

-Heterózis hatása:
Az egymástól genetikailag eltérQ felépítésq homozigóta szülök párosításából született ivadékok fenotípusos átlagértéke valamely tulajdonságban meg haladja a szülQi átlagot vagy a jobbik szülQ teljesítményét. A heterózisjelenség genetikai okai a heterózigóta allélpárokon érvényesülQ nem additív génhatásokra vezethetQ vissza. Minnél rosszabbul öröklQdik a tulajdonság általában annál nagyobb a heterózis. A heterózis hatás mértékét tehát az ivadékpopulációnak a szülQpopulációnak átlagától való eltérése mutatja, amely abszolult és relatív értékformában fejezhetjük ki.
Fajtája:
Negatív heterózis: ha az F1 nemzedék átlagos termelése elmarad a szülQ átlagától.
Reproduktív heterózis: ha a keresztezett ivadékok jobb szaporasággal rendelkeznek.
Szomatikus heterózis: amely az utód nagyobb tömegében, tömeggyarapodásában, jobb fejlQdésében és végeredményében azok nagyobb termelQképességében realizálódik.
Adaptív heterózis: amely a keresztezett ivadékok jobb alkalmazkodóképességében, életképességében, betegségekkel szembeni ellenálló képességében nyilvánul meg.

-Biotechnológia az állattenyésztésben:
Még nem elterjedt, de a jövQ állattenyésztQi ennek az eljárások segítségével az élQlények életfolyamataiba különbözQ mqszaki és biológiai eljárásokkal történQ beavatkozás, annak érdekében hogy azok valamely képességét termelési egészségügyi vagy környezetvédelmi célokra használjuk fel. Pl.: kérQdzQk bendQbaktériumainak genetikai módosítása és a metántermelésük csökkentése.
Módszerek:
Mesterséges megtermékenyítés és ondómélyhqtés
Embrióátütetés és mélyhqtés
In vitro embrió elQállítása
Embrió- és maganyag- manipulációja
Genetikai elemzés és gaméta ivar meghatározása
Transzgenikus egyedek elQállítása

Etológia szerepe:
Haszonállatainkra faji, ivari, életkori sajátosságainak megfelelQ viselkedésformák jellemzQek amelyek figyelembe vétele a tartási, takarmányozási körülmények kialakítása során rendkívül fontos.


7.tétel:
- Baromfiak elnevezése,szaporodása:
Tyúkfélék elnevezései:
Hím ivarú állat a kakas, nQivarú fiatalabb korban jérce, majd tojó. Ivartalanított kakas a kappan. Felszáradás alatt napos csibe. A tenyésztésre meghagyott állat a növendék kakas és tenyészjérce.
Egyéb baromfifajok:
Fiatal pulyka a pipe, tenyészérett hím állat pulykakakas vagy a bak.

Fény szerepe az állati termékek elQállításában:
A fény élénkíti az anyagcserét. A fény a növekedést stimulálja. Befolyásolja az ivari életet. A fény befolyásolja a pigmentképzQdést.

-Balesetvédelem az állattenyésztésben:


-Fajta fogalma és csoportosítása:
Fajta alapvetQ rendszertani egység. A fajtán olyan többé-kevésbé egységes jellegq állatok csoportját értjük amelyeket a meghatározott alakbeli, színbeli, szervmqködési tulajdonságok és bélyegek határolnak el a faj többi egyedétQl, illetve fajtáitól, és amelyek ezek tulajdonságokat hasonló külsQ viszonyok között át is örökítik ivadékaira.
Fajtára jellemzQ:
Közös származás
Meghatározott termelési környezet
Többé-kevésbé egységes szín és külsQ formák
Egységes tenyésztQi munka
Adott célra történQ felhasználása
Rokontenyésztés elkerülését lehetQvé tevQ létszám
Fajták csoportosítása:
táj a földrajzi környezet szerint, ahol tenyésztik az adott fajtákat
Tenyésztettség foka, színvonala szerint
Hasznosítási irány szerint, attól függQen hogy milyen termék elQállítására használjuk az állatott.
Termelési, nemesíteni cél szerint lehetnek egy vagy több hasznú fajták
Testalakulás szerint (szarvaltság, farokméret)
Szín szerint is megkülönböztetjük
Földrészek, országok szerinti meg különböztetés

8.tétel:
- Makroklimatikus tényezQk szerepe:

- FejlQdés, növekedés:
FejlQdés: MegszületéstQl kezdenek el fejlQdni az állatok gyorsabb majd lassabb majd újra gyorsabb idQszakokra tagolódva.
Növekedés: posztembrionális szakasztól kezdQdik a kifejlett korig eltart folyamat. Testarány változás következik be. Legkorábban a magasság majd a hosszúság majd a szélesség fejlQdése következik be.

-Kvantitatív tulajdonságok átöröklésének törvényszerqségei:
Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonság az egyeden mérhetQ, számszerqsíthetQk és mértékegységgel jellemezhetQk.
A mennyiségi tulajdonságok nem a mendeli törvényszerqségek szerint öröklQdnek, hiszen kialakulásukban több gén együttesen vesz részt (additív génhatás). Az additív génhatások mellet itt is érvényesülnek inter- és intraallél kölcsönhatások, ugyanakkor fenotípusos megj

dn Æ ð

0
n
”
À
Ö
V

¦

P
n
p
B ” ° ² ht|€„¤

BnˆHbdˆðáÕÇ»²»²»²»Õ¦Õ˜ÕŒÕŒ²ƒ²ŒwƒwŒiŒ²ŒiŒ²Œ²Œh+i}h‹Sƒ6CJ$H*aJ$h+i}h¸GïCJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h+i}h‹SƒCJ$H*aJ$h+i}h%~¢5CJ$H*aJ$h+i}há
ÅCJ$H*aJ$há
ÅCJ$H*aJ$h+i}h´AtCJ$H*aJ$h+i}h´At5CJ$H*aJ$h+i}h%~¢CJ$H*aJ$h>¯hrcË5>*CJ$H*aJ$h>¯h´At5>*CJ$H*aJ$% f‚Œ˜¦°Úâêt
ð
Ú
V

¦

p
„nŠŒ8> ÷îîæææææææááááØÓÓÎÎÎÎÉÉgd%~¢gd‹Sƒgdá
ń´^„´gd%~¢gd´At
&
Fgd´At„h^„hgd´At
&
Fgd´AtžºþˆŠŒ „† 68Ð Ü ˜¨f€ àìî´Ðæln

öêÞÐÞÇÞ¾Þ²Þ¦²˜²˜²Œ²€¾€²€¾€rd€¾€¾€dh+i}h.:Þ6CJ$H*aJ$h+i}ho8É6CJ$H*aJ$h+i}ho8ÉCJ$H*aJ$h+i}h¸GïCJ$H*aJ$há
Åh1D'>*CJ$H*aJ$h+i}h%~¢CJ$H*aJ$h+i}h1D'CJ$H*aJ$há
ÅCJ$H*aJ$h%_ZCJ$H*aJ$h+i}h‹Sƒ5CJ$H*aJ$h+i}h‹SƒCJ$H*aJ$h+i}há
ÅCJ$H*aJ$h‹SƒCJ$H*aJ$"> | – ´ Ð ˜`î´t¦°º

Ì!ê!–"ð"#<#b#Ž#´#ð#úòòòííííííååÜÓÎÎÎÎÎÎÎÎÎÎgd.:ބh^„hgd.:ބh^„hgdo8É
&
F gdo8Égd1D'
&
Fgd1D'gd%~¢t´ >Vbr~€’¢òž¾ìî\^h¨ªô4-’- & : Z v À Ô Ö ì !!*!Z!\!è!ê!&"h"”"È"Ê"Ì"î"ð"#ð#ò#óêóÜóÐóÐÇóÜóÜóÜóêóêóÐÇÐÇллллллó­ÐÇлÐÇл¢»™Ç™‡hÚA•CJ$H*aJ$hÈCJ$H*aJ$h+i}CJ$H*aJ$ h+i}hÈCJ$aJ$h+i}h¸Gï>*CJ$H*aJ$h+i}hÈCJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h+i}h¸GïCJ$H*aJ$h+i}h.:Þ>*CJ$H*aJ$há
ÅCJ$H*aJ$h+i}h.:ÞCJ$H*aJ$5ð#ò#N%P%®%æ+ú+ ,00~04Þ6¶78 9^:f;<<€<6=Ò=>úúúòíäääääÛÛÛÛÓÓÓÊÊÂÂÂ
&
F
gd-O™„Ð^„Ðgd-O™
&
F gd>¯„h^„hgd•z„h^„hgd+i}gd+i}
&
Fgd+i}gd.:Þò#Î$Ð$%P%®%Ð%Ò%J&L&\&^&`&6(¢(N)x)z)ð)ò)
*

***j*l*p*r*t*º*2+4+ª+¬+öëâöÔÈ·«·—·«ÈâȉwiwVwiwiwVwi‰È·«·$hÚA•h+i}0JB*CJ$H*aJ$phÿhÚA•h+i}>*CJ$H*aJ$#jhÚA•h+i}>*CJ$H*UaJ$h+i}h+i}>*CJ$H*aJ$'hÚA•h+i}0J>*B*CJ$H*aJ$phÿhÚA•h+i}CJ$H*aJ$ jhÚA•h+i}CJ$H*UaJ$h+i}h+i}CJ$H*aJ$h+i}h+i}5CJ$H*aJ$hÚA•CJ$H*aJ$ h+i}h+i}CJ$aJ$h+i}CJ$H*aJ$!¬+Ä+Æ+Ú+ä+æ+ú+þ+ ,>,N,0~0à0ò0ô01J1Z1r104P4¢5–7²7 9~9Ü9:´:Ô: ;f;~;`<|<ëÚÎÅ樚‘ˆ‘¨ÅňvˆvmˆmÅmdm[d[d[dh-O™CJ$H*aJ$h eCJ$H*aJ$h>¯CJ$H*aJ$h•zCJ$H*aJ$hƒp¶CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$hÂ%!CJ$H*aJ$h>¯h+i}5CJ$H*aJ$h>¯hÂ%!5CJ$H*aJ$h>¯h+i}5>*CJ$H*aJ$hÚA•CJ$H*aJ$h+i}h+i}CJ$H*aJ$ jhÚA•h+i}CJ$H*UaJ$'hÚA•h+i}0J>*B*CJ$H*aJ$phÿ#|<4=6= >:>^>‚>¼A¾AêA˜BÄB&C8CêCDDEFExEzE°EÞEF¸GøGªH¼HÐHøH€IIPKRKVK KöíößÑÈ¿ö´¿´¿«¿´¿¢”‰{¢«¢È¢«È¢r«r¢ÈdhÁ4¬hÁ4¬>*CJ$H*aJ$hÁ4¬CJ$H*aJ$hÁ4¬h™eÜ>*CJ$H*aJ$ h™eÜ5CJ$H*aJ$h™eÜh™eÜ5CJ$H*aJ$h™eÜCJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$ hçK~6CJ$H*aJ$hçK~CJ$H*aJ$h eCJ$H*aJ$hçK~hçK~6CJ$H*aJ$hçK~h-O™5CJ$H*aJ$hÂ%!CJ$H*aJ$h-O™CJ$H*aJ$">> >:>¾A˜BêCDEFEzE°E FRKTKVK¢KªOúOŽRÚSÜSîSRTööîåååååÝÔÔÔÔÔÔËËËËÔåå„h^„hgd‡

„h^„hgd™eÜ
&
Fgd™e܄h^„hgd-O™
&
Fgd-O™„ì^„ìgd-O™ K¢KÆLÒL$NªOúOPŽR¸RNS^S’SØSÚSÜSìSîSôSöST TLTRTˆTZUõìãìÚ̾ھÚãÚµ©ŽqfqXJXAµh eCJ$H*aJ$h‹Mÿhð%’5CJ$H*aJ$h‹Mÿhy3¬5CJ$H*aJ$ h¸Gï5CJ$H*aJ$h‹Mÿh¸Gï5CJ$H*aJ$hy3¬hçK~5>*CJ$H*aJ$hy3¬hy3¬5>*CJ$H*aJ$hçK~h™eÜCJ$H*aJ$h‡

h‡

CJ$H*aJ$hy3¬CJ$H*aJ$h‡

h‡

6CJ$H*aJ$h‡

h‡

>*CJ$H*aJ$h‡

CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$hÁ4¬CJ$H*aJ$ hÁ4¬>*CJ$H*aJ$ZU°Y²Y´Y^ZÎ\Ð\Ò\(]^V^\_^_„`†`ˆ`®aìbîbJcZcveŽe–e¬fg
g.h’h¢hi¦i¶iÒi(k*kàkøkükRmfmÐnân.oBoZoöíäöäöÛÍÄ»ÄÛIJIJ©²© ©—©—‰© € € € €—€ €w w w wh”+øCJ$H*aJ$h¸[•CJ$H*aJ$h\h\5CJ$H*aJ$h\CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h#7ICJ$H*aJ$h¡`BCJ$H*aJ$h.zQCJ$H*aJ$he*CJ$H*aJ$hå17hå175CJ$H*aJ$hå17CJ$H*aJ$hKØCJ$H*aJ$hy3¬CJ$H*aJ$hð%’CJ$H*aJ$-RT²Y´YÐ\Ò\(]^_ˆ`îbŽcfde g*kük

m¤m,nöíííåÜÓÓÓÓÓÊÊÊÊÊÊÊÊÊÂÂ
&
F
gd”+ø„h^„hgd#7I„h^„hgdå17„h^„hgd.zQ
&
Fgdå17„h^„hgd-O™„h^„hgd e,n`n²n oXoZo°o,vÕxÖxàxy€{&~’~”~–~˜~ú~Z‚¼‚(ƒÄƒ÷÷÷òòêåååååååååååÝÔÔÔÌÌ
&
F

gdZ)0„h^„hgd÷]
&
Fgd÷]gdU
0
&
Fgd”+øgd”+ø
&
F
gd”+øZo°o*v,vÖwâwæwðwÔxÕxÖxßxàxz°|Ì|N}x}&~€~Ž~˜~ø~ú~x€XZ‚òæÚæËæË湪ž“¹Š¹Š¹Šsh\SJSJhWmÛCJ$H*aJ$h÷]CJ$H*aJ$h÷]h÷]CJ$H*aJ$ hƒ–5CJ$H*aJ$h÷]h÷]5CJ$H*aJ$hƒ–CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$ h˜"†5CJ$H*aJ$h˜"†5>*CJ$H*aJ$h˜"†h˜"†5>*CJ$H*aJ$h˜"†CJ$H*aJ$hU
0CJ$H*aJ$h˜"†hU
05CJ$H*\aJ$h˜"†h”+øCJ$H*aJ$h˜"†hU
0CJ$H*aJ$h”+øh”+ø5CJ$H*aJ$ă„,„D„º†¼†î†dŠìŠîŠH‹^ŒÎÐÒÔæ(ô‘N’P’Ü’úòòúúêáááÙÐÇÇÇÇÇÇÇÇÇ¿
&
Fgd
#‡„h^„hgdÓ<“„h^„hgd•W‹
&
Fgd•W‹„h^„hgdn‹
&
Fgdn‹
&
F

gdZ)0gdZ)0‚8…†&†¸†º†¼†ì†î†DˆÚ‰ð‰bŠdŠîŠH‹f‹\Œ^ŒŠŒŒŒÖŒÚŒ–Ž˜ŽÌÎÔæ&öíäíöÛÒÛÒÉäÉÒÉ»­¤É­™¤¤…|¤teWh a*CJ$H*aJ$ h a*CJ$H*aJ$hÓ<“CJ$H*aJ$hÓ<“hÓ<“>*CJ$H*aJ$h•W‹h•W‹5CJ$H*aJ$h•W‹CJ$H*aJ$hn‹CJ$H*aJ$hÆCJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$hË%«CJ$H*aJ$hZ)0CJ$H*aJ$&(N’P’Ü’Ø“ð“d”~”• •"•Ø•Ú•ð•–4–ô–—0˜n˜p˜þ˜™¤™¦™¨™ª™šš››†›š›Ø›õìãÕãÇã¾ã³ãªãŸª¾ªŸª–ª–‹–‚tht]‚¾‚¾‚ hî[¤5CJ$H*aJ$hî[¤hî[¤5CJ$aJ$hî[¤hî[¤5CJ$H*aJ$hî[¤CJ$H*aJ$ huK–6CJ$H*aJ$huK–CJ$H*aJ$ hC^6CJ$H*aJ$hC^CJ$H*aJ$ h
#‡6CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h
#‡h
#‡6CJ$H*aJ$h
#‡h
#‡5CJ$H*aJ$h
#‡CJ$H*aJ$h a &
Fgd$F³„h^„hgdî[¤
&
Fgdî[¤„h^„hgduK–
&
F
gdC^„h^„hgd
#‡Ø›Ú›>œ˜ ¦ à¡â¡æ¡ø¡ü¡X¢\¢€£–£¤2¤¶¤Ê¤$¥8¥Ì¥Î¥Ò¥ô¥N¦b¦*¨4¨B¨zª|ª­¦­Æ­ø­
®H®’®õìãÚãìãË´© Ú Ú Ú—Ú— Ž€ŽÚŽwÚwŽwnÚnÚn`h@¨h@¨5CJ$H*aJ$h@¨CJ$H*aJ$hxNiCJ$H*aJ$hŸ%ÿhŸ%ÿ5CJ$H*aJ$hŸ%ÿCJ$H*aJ$h±&CJ$H*aJ$h~|CJ$H*aJ$ h›u5CJ$H*aJ$h›uh›u5CJ$H*aJ$h›uCJ$H*aJ$h›uh$F³5>*CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h$F³CJ$H*aJ$hî[¤CJ$H*aJ$ hî[¤hî[¤CJ$aJ$%\¢Î¥Ð¥ö¥jª|ª «Æ«­D®F®”®†±ž±ú±2²j²°² ³R³T³x³ü´þ´öööööîîîîååååÝÝÝÝÝÝØÐÇDŽh^„hgd1:
&
Fgd1:gd1:
&
Fgd1:„Ð^„Ðgd@¨
&
F gdxNi„h^„hgd~|’®¤®¶®ø¯
°Ð°*±>±„±†±ú±²Ä²Ò²T³v³x³È³æ³R´ú´ü´µµµ2µ6µXµZµ†µˆµµšµ·8·d·|·Ä·öíöíöäíäöäíäíäÖËäí乪œ‘œ‘ƒtkíkƒkíkh‹TCJ$H*aJ$h‹Th‹T5>*CJ$H*aJ$h‹Th‹T>*CJ$H*aJ$ h£'5CJ$H*aJ$h£'h£'5CJ$H*aJ$h£'h£'5>*CJ$H*aJ$huK–CJ$H*aJ$h£'CJ$H*aJ$ h1:5CJ$H*aJ$h1:h1:5CJ$H*aJ$h1:CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h@¨CJ$H*aJ$%þ´µµZµˆµ·8·Â·Ä·$¸0¹2¹€¹‚¹„¹È¹p¼”¼´¼ø¼P½„½È½,¾Z¾ööööööööîååååååååÝÝÝÝÝÝԄÐ^„Ðgd™-Ú
&
Fgd™-ڄh^„hgd‹T
&
Fgd‹T„h^„hgd1:Ä·$¸Ð¸Ü¸.¹0¹2¹€¹„¹È¹þº
»¤»n¼p¼,¾Z¾4¿x¿†¿À$ÀŒÁœÁžÁ ÂÂ(ÂòÂÃÃÃÃlÃ~à ÄÄòéàé×éÉéÉéÀéÀéÀ²À©à©à©šŽƒug^à^©g^à^àh3%UCJ$H*aJ$h3%Uh3%U>*CJ$H*aJ$huHhuH5CJ$H*aJ$ huH5CJ$H*aJ$huH5>*CJ$H*aJ$huHhuH5>*CJ$H*aJ$huHCJ$H*aJ$h™-Úh™-Ú>*CJ$H*aJ$h™-ÚCJ$H*aJ$hU0àhU0à5CJ$H*aJ$h‹TCJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$hU0àCJ$H*aJ$h‹Th‹T5CJ$H*aJ$$Z¾ä¾4¿ú¿ˆÀæÀ*ÁŠÁŒÁžÁæÁèÁÂÖĘÄÅêŒþ”þÐþ:z¸X®÷÷÷÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòòòòêêêêê
&
Fgd¹MmgduH
&
Fgd™-ÚÄPÄbÄ˜Ä ÅÅ&Å@ŢŬÅÊÅèÅêÅÆÆàÇöÇÈþ”þÐþÚÿâöVX´ÄJX ÆàÆȶöíößÔöËöËíËöËíËíËÉË»Ë²Ë²í©²©í©í©Ž‚wnín©nínhÉ;èCJ$H*aJ$ h5i5CJ$H*aJ$h3%U5>*CJ$H*aJ$h5ih5i5>*CJ$H*aJ$h3%Uhv]mCJ$H*aJ$h5iCJ$H*aJ$h¹MmCJ$H*aJ$hv]mhv]m5CJ$H*aJ$Uhv]mCJ$H*aJ$ h3%U5CJ$H*aJ$h3%Uh3%U5CJ$H*aJ$h¸GïCJ$H*aJ$h3%UCJ$H*aJ$+elenésükben a környezet jelentQsebb módosító hatásával is számolni kell.

-Mesterséges megtermékenyítés
Nem párzási mód hanem komplex tenyésztéstechnológiai eljárás, amelynek lényege hogy az ondót párzás mellQzésével, mqvi úton juttatják a nQnemq állat ivarszerveibe.
Idoka és elQnye:
Kevesebb apaállatra van szükség
Nagyobb genetikai elQrehaladás
Kiváló teljesítményq apaállatok termékenyítQ anyagának széles körül alkalmazása
Kiküszöböli a térbeli és idQbeli korlátok
Az apaállat kimulása után is születhet utód
Gátat vett a párzás útján terjedQ fertQzQ betegségeknek
Hátránya:
Rokontenyésztés következhet be
Ha lappangó terheltsége van

9.tétel:
- Mikroklimatikus tényezQk hatása a termelésre:

Konstitúció:
Szervezet alaki, anyagi és szervmqködési tulajdonságának összességét értjük, amelyek megszabják az állat válaszreakcióját a környezet különbözQ tényezQire.
Részei:
Alaki: tulajdonságok a különbözQ gazdasági állatok külsQ testalakulásában nyilvánul meg.
Szöveti: tulajdonság az egyes testszövetek felépítési módja.
Szervmqködés
Osztályozása:
Alkat
Küllemi felépítés és típus
Anyagcsere jelleg és mértéke
Nagy és gazdaságos életteljesítmény
Elbírás:
Szövetek mérte szerint: finom vagy durva szerkezetq, szaruképletek, testszövetek,
Szövetisúly (tömörség) alapján: szilárd (feszes hát, feszes csüd, tömörcsülök stb.), laza szervezet
Nemes: ha az állatbírálatok során a szilárdság és a finomság, mint a konstitúció jellemvonásai egyaránt együttesen jellemzik azt.

Anyai hatás
Környezeti tényezQ az anyai hatás, amit az anya szervezet a magzat fejlQdés során és késQbb is az ivadék tulajdonságaira kifejtQ tényezQ. MértékérQ reciprok keresztezési kísérletek eredményei alapján gyQzQdhetünk meg.
Válogató, rotáció, kombinatív keresztezés


10.tétel:
- Domesztikáció:
A vad állatok háziasítása.
Fokozatai:
Izolációs stádium: domesztikáció legalacsonyabb foka. A természetes szelekció dominál. TenyésztettségrQl még nem beszélünk. A vad QsöktQl való eltérés csekély.
reprodukciós stádium: amikor a haszonvétel kezdetlegessége és alkalomszerqsége mellet megindul a termelésre való szelekció. A legeltetés szerepe döntQ, nincs még takarmánytermesztés.
Produkciós stádium: amikor már intenzív szelekció, céltudatos haszonvétel, a termelQképesség kihasználásra való törekvés. Az állatok jelentQsen változnak. Kialakulnak a fajták és a fajta változatok. MegkezdQdik az istálozás és a takarmányozás.
Szuperprodukciós stádium: ahol az ember a korszerq állattenyésztési ismeretek birtokában a háziállattok maximális termelQképességét ki tudja bontakoztatni. Speciális fajtákat hibridiket hoznak létre. JellemzQ az iparszerq tartás és új módszerek alkalmazása.


Állatok megjelölése:
Törzskönyvezés alapvetQ feltétele hogy az állatoknak egyedi megjelölésük legyen. Amelyek számokkal és betqkkel vannak ellátva. Megjelölés módja állatfajonként különbözQ.
Követelmények:
Jól látható, könnyen leolvasható
Tartós és egyértelmq
Állatott ne zavarja és ne okozzon neki stressz hatást
Ezért ellenQrzési számok rendszerét használjuk. Az egyedi azonosító lehet aktív vagy passzív.
Jelölési módszerek:
Besütés: tüzes vassal számok és jelek besütése
Tetoválás: tqszúrásokat ejtenek a számok alakjában
Fülcsipkézés: meghatározott rendszerint a fülkagyló szegélyének különbözQ helyeirQl egy-egy darab kicsippentése.
FüljelzQk (krotáliák): fém vagy mqanyag készülékek amire ráírják vagy beütik az azonosított.
Lábgyqrqzés: azonosító számot vagy kódot egy fém szalagra van beütve amit a lábvégre helyeznek.
Fagyasztás: folyékony nitrogénnal való jelölQ.
Színleírás: természet jelek
Chip


- Genotípus-környezeti interakció
Szarvasmarhák (tejelQk) nem mutatnak érdemleges genotípus* környezeti kölcsönhatás. De viszont a hizlalásnál felfedezhetQ mind az életkorban mind az ivar szerint jentQs kölcsönhatásokat észlelhetQ.
Sertéseknél erQsen változó környezetben és egymástól jellegzetesen eltérQ genotípusok esetén szinte valamennyi kvantitatív tulajdonságban kimutatható.

-Tenyészértékbecslés:
A tenyészérték egy egyednek, mint genetikai szülQnek az átörökítQ képességére utaló értéke. Megkülönböztetünk általános és különleges tenyészértéket. Az általános tenyészérték az adott tulajdonságot kialakított gének additív hatásainak átlagerdménye határozza meg bár az additív gének mellet a dominanciahatások és a génkölcsönhatások is érvényesülhetnek, de nagyszámú és véletlenszerq párosításban ezek pozitív és negatív irányba kiegyenlítik egymást.
Különleges (speciális) tenyészérték: egyes apaállatokat meghatározott nQivarú egyedekkel párosítunk. Ebben
Az esetben a tenyészérték az additív génhatáson felül kölcsönhatásokra vezethetQ vissza és csak ritkán kis valószínqséggel ismétlQdik.
Tenyészérték vizsgálatot tenyészértékbecslésnek nevezük.
A tenyészértéket pontosan nem lehet meg határozni mert az összes ivadékot vizsgálni kellene, ezért a tenyészértékbecslést matematikailag különbözQ rokonsági kapcsolatban lévQ egyedek lévQ egyedek fenotípusos tulajdonságai között számított regresszió analízisen alapszik és genetikailag az additív génhatások elQrejelzéseként értelmezhetQ.
Tenyészértékbecslési módszer:
Psök
Oldalági rokonok teljesítménye
Saját teljesítmény
Ivadék teljesítmény


11.tétel:
- Mutáció, Modifikáció:
Mutációnak nevezzük a gén egyik alléljának másik alléllá történQ öröklQdQ átalakulását, aminek hátterében a nukletidok sorrendjének vagy számának megváltozása áll. Keletkezése a mutabilitástól függ. Létre jöhet spontán vagy ismert hatásra egyszerien vagy ismétlQdQen.

Törzskönyvezés: Adatokat szolgáltat a nemesítQ-tenyésztQ számára. Egyedek származásával, termelésével, illetve teljesítményével kapcsolatos adatok nyilvántartását, valamint összehasonlító értékelését végezzük el.
Alapkövetelmények:
Szakszerqség, logikai egymásra épülés
Garanciaelv és a szelektivitás kizárása
Két rendszer van a zárt és a nyitott törzskönyvi rendszer.
Zárt: csak ismert és meghatározott QsöktQl vissza vezethetQ származású egyedek kerülhetnek ide. Egy bizonyos idQpontban lezárják és utána csak a benne szereplQ állatokkal foglalkoznak.- fajtavédelem, eredeti génállomány megQrzése
Nyitott :bármelyik egyed fel vehetQ ide ha teljesíti a meghatározott fajtajelleg beli tulajdonságokat és termelQképességgel rendelkezik. Nagy elQnye hogy a termelQképességgel foglalkozik és, ezáltal modót ad a tenyésztési-termelés színvonal növelésére.

-Fajtatiszta tenyésztési modók:
MegQrizzük a fajta jelleget, homozigótás foka növekszik, az állomány egyöntetqbbé válik lassú genetikai elQrehaladás.
Modók:
Fajtafenntartás (fajta fontosabb értékmérQit változatlanul hagyjuk)
Szelekciós nemesítés (fajta bizonyos tulajdonságainak szelekcióval történQ megváltoztatása)
Kombinációs tenyésztés (homogén részpopulációk kombinálásával hozzuk létre a végterméket)
Rokon (bel) tenyésztés
Családtenyésztés (u.a. mint a vérfrissítés csak itt nQivarú állatok hozása)
Vérfrissítés (új állat hozása és ezzel az állattal való populáció frissítése)-hím


-Korreláció, Regresszió:
Egy szelekció után meg szeretnénk tudni hogy a szekciós tulajdonságon kívül még más tulajdonságra milyen hatással voltunk és milyen irányba változott. Ezzel foglalkozik a Korreláció és a Regresszió.
Korreláció: Két változó együttes változásának egy másik mérQszáma, ami azt fejezi ki, hogy az egyik tulajdonság változása milyen mértékben és irányban befolyásolja a másik tulajdonságot. Ez jelzi számunkra pl. a malacszám és az alomsúly közötti összefüggés szorosságát. Nincs mértékegysége.
Regresszió: Lineáris regresszióról akkor beszélünk ha a két változó között összefüggés lineáris. És a pontokból lineáris egyenes húzható. Ha nem húzható lineáris egyenes akkor transzformációt (logaritmiát) végzünk az alapadatainkon, a regreszíót és a korrelációt is transzformált adatokból számítjuk.

12.tétel:
- Ivarjelleg és bírálat:
Szarvasmarha: Lineáris küllemi bírálatot használunk. 18 tulajdonság nézése és ki ellemzése.
Ló: mozgás az izmoltság ellenQrzése és pontozása.
Sertés: hízékonysági vizsgálatok. 8 szempontot néznek.
Juh: gyarapodás, vágóteljesítmény vizsgálják. -függ a hasznosítási iránytól.

Ivarérés és ivarzás:
Ivarérett állat amelyik folyamatosan képes életképes ivarsejteket termelni. Ez az állapot a szaporodóképesség kezdetén jelenik meg. Az ivarérés jóval a teljes kifejlQdés elQtt befejezQdik.
Tenyészérett az állat ha szaporítható és annak semmilyen következménye nem lesz.(fejlQdési rendelenesség, termelés károsodása)
A tenyésztésbe vétel idQpontjának meghatározása:
Adott élQsúly, adott életkor elérése szerint.




faj Ivarérés
(hó) Korán érQ (hó) KésQn érQ
(hó) Szm.
Bika
üszQ
5-7
4-6
14-15
13-15
24-30
20-24 sertés 5 7-8 9-10 juh 6-8 7-8 16-20 ló 8-12 20-24 32-36
- Hibrid elQállítás módjai
- Rekurrens és reciprok-rekurrens szelekció

13.tétel
- Kültakaró jelentQsége:
- Típus fogalma és megítélése
- Populációgenetika törvényszerqségei:
generatív öröklQdés szabályait veszi figyelembe, és vizsgálta a kromoszómán belüli, a gének által irányított öröklQdésre terjedt. Így szabályai az ideális diploid populációra vonatkozik.
Apák örökítQképességének kimutatási módszerei:


14.tétel:
- Istálló illetve telep építés szempontjai:
MegfelelQ szempont:
MegfelelQ világítás
MegfelelQ hQmérséklet
Oxigén dús levegQ
Ne legyen a levegQ túl nedves vagy száraz
Az állatnak legyen száraz és huzatmentes fekvQhelye
ElegendQ helye legyen az állatnak
Takarmánykiosztásnak, trágyázásnak és itatásnak célszerq megoldása
Ne tegyenek kárt egymásba
Nyugalom megoldása
Dolgozók számára kényelmes és egészséges telep
Gazdaságos és gyors megtérülésq legyen
Istálló telepítése:
Domborzat
MegközelíthetQség
Uralkodószél irányok
Lakott helyrQl való távolság
Szállítási távolság
Gépesítés, víz, áram, csatorna ellátottság
Istállópadozat:
Higénikus,
Mosható
Nem hideg
Tartós
Olcsó
Rugalmas, lábkímélQ

Biometria fogalma, számítási alapelvek

Visszakeresztezés reciprokkeresztezés
* visszakeresztezés: kész fajtát párosíthatunk, az F1-es nemzedék nQivarú egyedeit keresztezzük valamelyik szülQi fajtájú egyeddel.
* háromfajtás keresztezés: két fajtát egy harmadik  HYPERLINK "http://hu.shvoong.com/tags/fajt%C3%A1val/" fajtával. A nagyszülQi génállomány 25-25% lesz, az apai 50%
* négy fajtás keresztezés: két fajta keresztezése, másik két fajta keresztezésével.
~ folytatható: a keresztezésbQl származó nQivarú egyedet tovább tenyésszük.
* váltogató: két
fajta keresztezése, F1, ezt visszakeresztezzük valamelyik szülQ fajtájával, ebbQl
lesz az F2 nemzedék, ezt pedig a másik szülQi fajtával
keresztezzük.
* rotációs:
kétfajta, F1 egy harmadik fajtával keresztezzük. Ha ezt keresztezzük
egy 4. fajtával ,akkor négyfajtás, ha valamelyik szülQi fajtával akkor háromfajtás keresztezésrQl van szó.

Viselkedési formák az állattenyésztésben:
Formák:
Mozgás
Figyelés
Kommunikáció
Táplálkozás
Pihenés
Ürítés
Mozgás, testápolás
Játék
Támadás, védekezés

15.tétel:
-Szövetek fejlQdési sorrendje:
Megtermékenyülés-barázdálódás-szedercsíra-hólyagcsíra-csíralemez-szervfejlQdés-szöveti differenciálódás.

-Vérmérséklet jelentQsége, rossz szokások:
ViselkedésbQl fakadó hatásokra történQ válaszreakció jellegét, hevességének mértékét jelenti.- emberi bánásra módra való reakció
Kötött tartás: Tesztek: nyakrögzítés, szorítófolyosó teszt, megtorpanási osztályozás, fejéskor a felvezetQ folyosó,
Kötetlen: tesztek: közeledési elkerülési magatartás, karámteszt

Küllemi bírálat:
A bírálat döntQ pontja a teljesítQképesség ismertetQ jegyeinek és azok genetikai összefüggéseinek felismerése.
FQbb feltételek:
állat azonosítás
egészségi állapot felmérése
szakszerq ember végezze
nappali fénynél kell
síkterületen
lábát egyformán terhelQ
nyitott állású
nyugodt környezet



- Tenyészkiválasztás, szelekció:

A populációt alkotó egyedek nem egyenlQ eséllyel illetve arányban vesznek részt a következQ generációban.
Természetes szelekció: természet gátolja azoknak az állatoknak a szaporodását akik nem képesek környezeti feltételekhez alkalmazkodni.
Mesterséges szelekció: az ember tudatos válogatása.


16. tétel:
- Törzs, család, vonal, tenyészet fogalma:
- Állattenyésztési rendszertan
Emberhez fqzött viszonyuk szerint:
vad- ember befolyásától független
házi- domesztikált állatok
szelídített- közel állnak a vadon élQ rokonaikhoz
kedvtelésbQl tartott
laborállatok- kísérleti állat
gazdasági állatok
haszonállatok
tenyészállatok

Testméret felvétel és jelentQsége:
Eszköze:
MérQbot
MérQszalag
SzögmérQ
KörzQk (ívkörzQ)
Méretfelvétel célja:
az egyedeket hasonlítani tudjuk a standardhoz
info az egyedfejletségérQl
ellenQrizzük a tenyésztQi célkitqzést
számszerq adatok  a térben és idQben külön élQ egyedekrQl
Optimális idQpontja a tenyészérettség, az elsQ ellést követQ involúciós idQszak után, valamint a teljes kifejletség ideje.
Marmagasság: a mar legmagasabb pontja és a talaj közti távolság.
Hosszúsági méretek: testhossz, törzshosszúság, far vagy medencehossz.
Szélesség mérés: dongásságot (mellkasszéleséget mérik)- belsQ szervek megítélése
Körméret: övméret, szárkörméret.

Ivadékvizsgálat:
Központos ivadékvizsgálat:
ElQször ezt a módszert sertéstenyészésben alkalmazták.
Vizsgálandó ivadékokat nem születésük helyén tesztelik hanem a vizsgálóállomásra vonják össze és a teljesítményeket itt értékelik. A vizsgált apaállatok száma az állomás férQhelyétQl és az ivadékcsoportok számarányától függ. Összehasolítási alapnak az összes ivadék termelésének átlagát tekintik. Ehhez képest mutatják ki az apajavító, közömbös vagy rontó hatását. Az anyai tulajdonságok állomáson történQ vizsgálat a reprodukcióra irányuló tenyésztQi munka hatékonyságát jelentQsen növelhet. A leányivadékok teljesítményvizsgálatában a nQivarú ivadékok ivari koraérése, szaporasága, nevelQképessége, testalakulása és tömeg alapján értékelik az apaállatjelölteket.


Ivadék-szülQ párok összehasonlítása:
Ennél a módszernél vagy az ivadék-anya vagy a lány-anya párok teljesítményeit hasonlítják össze. Az apák tenyészértékét azáltal becsülik, hogy az utódok teljesítménye mennyire jobb vagy rosszabb az anyák teljesítményétQl. A becslés szemléletessé tehetQ az öröklQdési rács illetve az öröklQdési poligon formában történhet. Ezek a módszerek elsQsorban olyan esetekben nyújtanak hasznos információt ahol az anyák és leányaik azonos körülmények között termelnek. Ennél fogva ezek a módszerek kevés esetben használhatók.
Egykorú istállótársak összehasonlítása:
A CC-teszt: a vizsgálandó apa állatott nagy létszámú állományban mesterséges termékenyítést kell végezni, ügyelve arra, hogy minden jelöltnek több üzembe legyenek ivadékai. A módszer hibája hogy figyelmen kívül veszik a jelöltek eltérQ genotípusából eredQ hatásokat, valamint nem tudja számításba venni a genetikai elQrehaladást.
Módosított CC-teszt: A jelöltek örökítQ értékét az állomány átlagához viszonyítottan mutatja és alkalmas a különbözQ idQpontokban ivadékvizsgált apák rangsorolására.

17. tétel:
- ÉlQ és élettelen tényezQk az állattenyésztésben
ÉlQ környezeti tényezQk, az állatot körülvevQ élQlények köre meglehetQsen széles. Ide sorolhatók az egyedekkel együtt az adott populációba tartozó, vele együtt tartott többi állat. Környezeti hatás elkülönítése a genetikai tényezQktQl. Anyai hatás is idetartozik.
Élettelen környezetnek minQsül az állatok szervezetére, termelésére hatást gyakoroló éghajlati, idQjárási stb. tényezQk összessége. Ide sorolható a tartás technológiai is.-jobb termelés, könnyebb munkavégzés.

Az állati termékekre ható belsQ tényezQk:
Hormonok melyek elQsegítik az állatok szaporodását. Ivari dimorfizmus jelentkezik az állaton. A hím ivarú állatok magzati fejlQdése valamennyivel hosszabb idelyig tart. A kan húsán és zsírján érzQdik a kan szag . Vannak esetek mikor az ivartalanítással jobb eredményeket érünk el. Az ivartalanított állatok növekedésükben nagy fokú eltérés az ivarzó állatokhoz képest.Pl.:
Csöves csontok hosszabbak
Vérmérséklett nyugodt, egyszerqbb bánásmód
Növekedési erélyük kisebb
Több zsírt, faggyút, kevesebb húst termelnek
Húsuk finomabb, omlós, hímszagtól mentes

Tojástermeléssel kapcsolatos értékmérQ tulajdonságok:
A baromfifélék elsQsorban a tojótyúk, de egyéb fajoknak (kacsa, liba) is fontos értékmérQje a tojástermelés. E tekintetben a tojások száma, súlya, minQsége, színe és a termelés egyenletessége a legfontosabb szempont.
A baromfifajok értékmérQ tulajdonságai között olyan poligénes jellegq kvantitatív tulajdonságok is vannak, amelyek nem jellemzQk az emlQsökre. A tojástermelQ képesség öt alaptulajdonság határozza meg.- perzisztenci (tojástemelési idQszak hossza), intenzitás, hosszú tünetek hiánya, kotlás hiánya, korai ivarérés.
ÖröklQdése: tojásszám: 0,1-0,3
Tojás tömeg: 0,5-0,6

-Kvantitatív bélyegek öröklQdése:
Kvantitatív jellegeknek azokat a tulajdonságokat nevezzük, amelyek valamilyen mérQszámmal jellemezhetQk, mint a testmagasság, a testsúly, az utódok száma. Ezek a tulajdonságok általában normális eloszlást követnek a populációban: pl. az egyedek kis része egész alacsony, többségük magassága átlag körüli, nagyon magas egyedek ismét ritkán fordulnak elQ (1. ábra). A kvantitatív jellegek többé-kevésbé öröklQdnek - magas emberek gyermekei legtöbbször szintén magasabbak az átlagnál -, de nem követik az egyszerq egy-két lokuszos mendeli szabályokat. Sok kvantitatív tulajdonság fontos a növénynemesítés és állattenyésztés szempontjából (terméshozam, súly, tejhozam), az ökológiában és az evolúcióbiológiában (utódok száma, Darwin-pintyek csQrméretei), illetve humán vonatkozásokban (IQ, egyes betegségekre való hajlam).
A kvantitatív tulajdonságok szelektálása során célunk a populáció átlagának elmozdítása a kívánt irányba (pl. az átlagos súly, terméshozam növelése). Az átlag megváltozását az R = h2S összefüggéssel jósolhatjuk meg, ahol S a szelekciós differenciál (a kiválogatott szülQk fenotípusos átlagának eltérése a kiindulási populáció átlagától) és R a szelekciós válasz (az utódpopuláció átlagának eltérése az eredeti átlagtól).

18.tétel:
- Pároztatási módszerek:
Szabad pároztatás: a pároztatás legQsibb, az ember által nem befolyásolható módja, amikor a csordában, nyájban, gulyában a nQivarú egyedeket együtt tartják a hímivarúakkal. A hím állatok rendszeresen felkeresik az ivarzókat, és az ivarzás ideje alatt többször is befedezik azokat. Minthogy több hím állat is van az állományban, lehetQség van arra, hogy többen is szerephez jussanak a fedezésben. Az újszülött apai származása így nem állapítható meg.
Csoportos pároztatás: Ha az ember beavatkozik, de több hímivarú állat van egy csoportban (baromfi, húsmarha)
Háremszerq pároztatás: ezen eljárás során egy-egy kiválasztott nQivarú csoportot fedezésre egy hím állatot osztanak be. Az újszülött származása ebben az esetben ismert.
KézbQl való pároztatás: az apaállatok jobb kihasználása és kímélése, valamint az ivadék származásának ismerete céljából az apaállathoz vezetik a nQstényt és úgy fedeztetik.

Tenyészérettség:
Ivarérettség nem egyenlQ a tenyészérettséggel.
Ivarérettség: életképes petesejt megindálásának jól látható külsQ jelei vannak.
Csikó 16-18 hónap
Borjú, bárány 5-7 hónap
SüldQ 4-5 hónap
Tyúk 20-26 hét
Tenyészérettség:
Az ivarérés után az adott életkorban következik be, amikor az állat a kifejlett kori tetsúlyának 2/3-3/4 részét eléri, és rendszeresen ivarzik.
Ló: 24-36 hónap
Szm. 12-18 hónap
Juh: 6-12 hónap
Sertés: 9-12 hónap

Embrionális fejlQdés és ellés körüli teendQk:
Az emlQsállatok ivadékukat a megtermékenyüléstQl a zigóta állapottól a világrajövetelig, az önálló életre való alkalmasságig méhükben nevelik.
Ló: 11 hónap- 300-360 nap
Szarvasmarha: 9,5 hónap  270-300 nap
Sertés: 3,8 hónap  106-124 nap
A vemhesség idejében különösen fontosan a vemhesség utolsó harmadában hogy szakszerqn tartsuk az állatnak megfelelQ takarmányt szolgáltatsuk az állatnak.- ne szenvedjen kárt a magzat
A tyúk átlagos kelési ideje 21 nap.

- Folyamatos és befejezett hibridizáció


19.tétel:

- Ló elnevezései:
Ivar szerint a hímivarú ló a mén vagy a csQdQr, a nQivarú a kanca. A herélt ló, pedig a paripa. A fiatal ló neve a csikó, féléves korig szopós csikó és ezután választott csikó, majd éves-, kétéves és hároméves csikó a tenyészetbevételig (2-3 éves korig). Az elsQ termékenyülés után a vemhesség alatt vemhes kanca az ellés után anyakanca, vagy tenyészkanca. A tenyésztésbe fogott, szaporítás céljaira tartott hím állat a tenyészmén vagy tenyészcsQdör. Hasznosítás szerint lehetnek hátas, hámos és egyéb lovak.

Növekedési erély és takarmányértékesítés tesztelési módszerei

-Ivarspecifikus ondó elQállítás és használata:
Ivarspecifikus spermával eltolható az 50-50%-os ivararány akár hím akár nQivarú javára. A módszer elQnye: egyet ellQ szarvasmarha faj esetében üszQ ivadék nyerése így az állomány gyorsabban felszaporítható. Ha viszont az állományunk már be állt akkor érdemes hím ivarú gyarapodást erQltetni hogy jobb legyen a hús használtság.

Szelekció elQrehaladása és számítása:
ElQrehaladás függ:
Kiválasztás alapját tulajdonságok örökölhetQsége
Additív genetikai varriancia nagysága
Szelekció intenzitása
Tenyészérték becslés pontossága

Szelekció haladás= szelekció diff.*h2*megbízhatóság/ generáció intervallummal


20. tétel:
- HústermelQ képességgel kapcsolatos értékmérQ és tesztelésük:
HústermelQ képpeség: hízóanyag elQ állítás és végtermék hizlalást befolyásoló tényezQ.
ÉlQállapotban vizsgáljuk a hizodalmassodását és a húsformákat míg vágott állapotban a vágóértéket kifejezQ tulajdonságokat vesszük figyelembe. Valamennyi egyed hizodalmasságát növekedési erélyének intenzitásával, takarmányértékesítésénak mértékével, valamint növekedésének, fejlQdésének jellegével jellemezhetjük.
Vágott test minQsége:
Vágási súly
Vágási veszteség
Hasított felek tömege
Csontoshús termelés
Színhús termelés
Faggyú illetve zsír mennyisége és aránya
Hús mennyisége és aránya
Csont mennyisége és aránya
Hús színe, márványozottsága, víztartó képessége, PH-ja.

Termékenység- szaporaság:
A nQivarú állatok esetében azt jelenti hogy rendszeresen fogamzásra képes ivadékokat hoznak a világra. Hím ivarú állatok pedig életképes spermát termelnek és termékenyítésre képesek. A szaporaság az élve született ivadékok száma. A többet ellQ állatoknál jól kifejezheti a szaporaságot, míg az egyet ellQ állatoknál nagyobb létszámú állatokra használjuk. E tulajdonságot mutatja még az egy vemhesülésre jutó inszeminálások száma, a borjadzás intervalluma, ikerellés aránya.
Tenyészértékbecslés:
A tenyészérték egy egyednek, mint genetikai szülQnek az átörökítQ képességére utaló értéke. Megkülönböztetünk általános és különleges tenyészértéket. Az általános tenyészérték az adott tulajdonságot kialakított gének additív hatásainak átlagerdménye határozza, meg bár az additív gének mellet a dominanciahatások és a génkölcsönhatások is érvényesülhetnek, de nagyszámú és véletlenszerq párosításban ezek pozitív és negatív irányba kiegyenlítik egymást.
Különleges (speciális) tenyészérték: egyes apaállatokat meghatározott nQivarú egyedekkel párosítunk. Ebben
Az esetben a tenyészérték az additív génhatáson felül kölcsönhatásokra vezethetQ vissza és csak ritkán kis valószínqséggel ismétlQdik.
Tenyészérték vizsgálatot tenyészértékbecslésnek nevezük.
A tenyészértéket pontosan nem lehet meg határozni mert az összes ivadékot vizsgálni kellene, ezért a tenyészértékbecslést matematikailag különbözQ rokonsági kapcsolatban lévQ egyedek lévQ egyedek fenotípusos tulajdonságai között számított regresszió analízisen alapszik és genetikailag az additív génhatások elQrejelzéseként értelmezhetQ.
Tenyészértékbecslési módszer:
Psök
Oldalági rokonok teljesítménye
Saját teljesítmény
Ivadék teljesítmény

Biotechnológia:
Még nem elterjedt, de a jövQ állattenyésztQi ennek az eljárások segítségével az élQlények életfolyamataiba különbözQ mqszaki és biológiai eljárásokkal történQ beavatkozás, annak érdekében hogy azok valamely képességét termelési egészségügyi vagy környezetvédelmi célokra használjuk fel. Pl.: kérQdzQk bendQbaktériumainak genetikai módosítása és a metántermelésük csökkentése.
Módszerek:
Mesterséges megtermékenyítés és ondómélyhqtés
Embrióátütetés és mélyhqtés
In vitro embrió elQállítása
Embrió- és maganyag- manipulációja
Genetikai elemzés és gaméta ivar meghatározása
Transzgenikus egyedek elQállítása

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.

1. 13 3. óra 5. gyak 5. gyakorlat államháztartástan anyagválasztás articulation áteresz diffúzió épszerk v éptöri 2 épülettervezés 4 eu excel felvilágosodás finance fogyasztói gábor germánok halál hrabal idegenforgalom kaffka képlet kodolányi - levelező konjunktúrakutatás környezeti katalízis környgazd kötelező kötelező irodalom kötelező olvasmány közgazdaságtan közigtöri magyarország marketing mills mit tudtak a régiek őskor pénzügy i. piac pol.komm prof. dr. héjj andreas román szervezes tankönyv társ.st. természetvédelmi biológia tételsor zárthelyi